nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Csákberény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-12-31 -tól
Csákberény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2017 (XII.29.) önkormányzati rendelete
a településkép védelméről

Csákberény Község Önkormányzata Képviselő-testülete a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény (a továbbiakban: Tvtv.) 12. § (2) bekezdés a)-h) pontjaiban kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. FEJEZET

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK


1. § (1) E rendelet célja Csákberény Község sajátos településképének társadalmi bevonás és konszenzus által történő védelme és alakítása, az építészeti és egyéb zöldfelületi örökségének védelme

a) a helyi építészeti örökség területi és egyedi védelem (a továbbiakban: helyi védelem) meghatározásával, a védetté nyilvánítás a védelem megszüntetés szabályozásával;

b) településképi szempontból meghatározó területek meghatározásával;

c) településképi követelmények meghatározásával

d) településkép-érvényesítési eszközök szabályozásával,

e) településképi önkormányzati támogatási és ösztönző rendszer alkalmazásával.

(2) A helyi védelem célja Csákberény Község településképe és történelme szempontjából meghatározó építészeti örökség kiemelkedő értékű elemeinek védelme, a jellegzetes karakterének a jövő nemzedékek számára történő megóvása. A helyi védelem alatt álló építészeti örökség a nemzeti közös kulturális kincs része, ezért fenntartása, védelmével összhangban lévő használata és bemutatása közérdek.

(3) A településképi szempontból meghatározó területek meghatározásának célja Csákberény Község egyedi karakterjegyeket hordozó területeinek egyedi településképi szabályozása.

(4) Jelen rendelet a Tvtv.-ben, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Tr.) és a reklámok, reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Rr.) foglalt követelményekkel együtt alkalmazható, azzal, hogy jelen rendelet ezen jogszabályok felhatalmazásával eltérő rendelkezéseket is tartalmaz. jelen rendelet a hatályos helyi építési szabályzat (a továbbiakban: HÉSZ) előírásaival együtt alkalmazandó.


2. § E rendelet hatálya Csákberény Község teljes közigazgatási területére terjed ki.


3.§ E rendelet alkalmazásában:

  1. áttört kerítés: amely a belátást a kerítés síkjára állított merőleges vagy 45°-os szögből legfeljebb a lábazaton felüli kerítés felületének 50%-án takarja;
  2. címtábla: az intézmény vagy vállalkozás nevét, esetleg egyéb adatait feltüntető tábla, névtábla;
  3. harsány, rikíró szín: a harsány és rikító színek mindazon színek, amelyek nem tartoznak a pasztell-, föld- és mediterrán színek csoportjába;
  4. hirdetés: reklámnak nem minősülő figyelemfelhívásra alkalmas közlés, információ
  5. hirdető-berendezés: reklámhordozónak nem minősülő minden – az e rendelet hatálya alá tartozó – hirdetés hordozására alkalmas egyéb berendezés (cég- és címtábla, cégér, egyéb tájékoztat tábla)
  6. tájba illeszkedő: az építmény, épület tömegformálásával, homlokzati kialakításaival minimálisra csökken az épített környezet és a táj- és természeti környezet konfliktusa.



II. FEJEZET

A HELYI VÉDELEM


  1. A helyi védelem feladata, általános szabályai


4. § (1) A helyi védelem feladata

a) az oltalmat igénylő építészeti, örökség számbavétele és meghatározása, védetté nyilvánítása, nyilvántartása, dokumentálása, megőrzése, megőriztetése és a lakossággal történő megismertetése;

b) a helyi védelem alatt álló építészeti örökség károsodásának megelőzése, elhárítása, illetve a bekövetkezett károsodás csökkentésének vagy megszüntetésének elősegítése.

(2) Csákberény Község helyi védelem alatt álló építészeti örökségeinek jegyzékét a rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A helyi védelem hatálya nem terjed ki az országos védelem alatt álló értékekre, valamint a természetvédelemről szóló jogszabályok rendelkezései alapján védelem alá helyezett értékekre.


2.Védetté nyilvánítás, védettség megszűntetése


5. § (1) A helyi védelem alá helyezés, illetve annak megszüntetése kezdeményezhető

  1. hivatalból, vagy

b) természetes és jogi személy által írásban Csákberény Község Önkormányzatának Polgármesterénél.

(2) A védelem alá helyezésre vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét, megnevezését;

b) a védendő érték megnevezését (terület, épület, építmény, építményrész, egyéb elem);

c) a pontos hely megjelölését (területi védelem esetén területi lehatárolás, utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész);

d) a védelemmel kapcsolatos javaslat rövid indokolását és - amennyiben rendelkezésre áll - értékvizsgálatot.

 (3) A védelem megszüntetésére vonatkozó (1) bekezdés b) pont szerinti kezdeményezésnek tartalmaznia kell:

a) a kezdeményező nevét;

b) a védett érték megnevezését (épület, építmény, építményrész, egyéb elem);

c) a pontos hely megjelölését (utca, házszám, helyrajzi szám, telekrész szükség esetén területi lehatárolás);

d) a védelem megszüntetésével kapcsolatos javaslat rövid indokolását.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kezdeményezéssel összefüggésben az Önkormányzat képviselő-testülete a Polgármester előterjesztése alapján határozatban dönt jelen rendelet módosításának szándékáról. A helyi védelem alá helyezéséről szóló döntés esetén az értékvizsgálat az előterjesztés mellékletét képezi.


3.Nyilvántartási szabályok


6. § (1) A helyi védett értékekről Csákberény Község Önkormányzata nyilvántartást vezet. A nyilvántartás nyilvános, abba bárki betekinthet.

(2) A Nyilvántartás tartalmazza a védett értékre

  1. a megnevezést, védelmi nyilvántartási számot,
  2. a védelem típusát,
  3. a területhatárát (utca, tér, közterület, vagy telek helyrajzi száma),
  4. a védelem rövid indokolását,
  5. a védelem elrendelésére vonatkozó képviselőtestületi előterjesztést és a döntés másolatát,
  6. a lehatárolást bemutató térképmásolatot,
  7. a tulajdonos, kezelő, használó nevét, címét,
  8. a védett értéket érintő beavatkozások, hatósági intézkedések jegyzékét (iktatószámát).

(3) A nyilvántartás vezetéséről a Polgármester gondoskodik.



4. A helyi védelem alatt álló érték megjelölése


7. § (1) Csákberény Község Önkormányzata a helyi egyedi védelem alatt álló épületet, építményt, növényzetet – annak értékeit nem sértő módon – az e célra rendszeresített egységes táblával jelölheti meg.

(2) A tábla elhelyezéséről, karbantartásáról, pótlásáról – külön eljárás nélkül – a Polgármester gondoskodik.

(3) A tulajdonos (használó) a tábla elhelyezését és fenntartását tűrni köteles.




5. A helyi területi védelem meghatározása, a kapcsolódó területi építészeti követelmények



8. § A helyi területi védelem Csákberény Község 1.a mellékletben meghatározott területeire irányul.


9. § (1) Az 1.a. mellékletben meghatározott helyi területi védelem alatt álló (a továbbiakban: területi védelem)  elemekre a területi építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.



6. A helyi egyedi védelem meghatározása és a kapcsolódó településképi követelmények



10. § (1) A helyi egyedi védelem (a továbbiakban: egyedi védelem) Csákberény Község jellegzetes, értékes, illetve hagyományt őrző építészeti arculatát, településkarakterét meghatározó 1.b mellékletben meghatározott egyedi építészeti örökségi elemeire terjed ki.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egyedi védelem az érintett földrészlet, telek egészére vagy részére az 1.b. mellékletben meghatározottak szerint terjed ki.



11. § (1) Az egyedi védelemmel érintett telken csak olyan építési tevékenység, állapot fennmaradás megengedett, amely nem érinti hátrányosan a védett érték településképi megjelenését, eszmei (történeti, helytörténeti) értékét, így különösen

a) a védelem alapját jelentő épületegyüttes építészeti koncepcióját vagy az építmény, építményrész esetében az épülettömeg, tetőforma, homlokzati kialakítás fennmaradását;

b) az egyedi védett elem által meghatározott utcakép látványának és a településrész szerkezetének feltárulását;

c) az egyedi védett zöldfelületi elem állományának, jellegzetességének megtartását.

(2) Védett értékek környezetében építési tevékenység csak a védett értékre figyelemmel, azzal településképi, utcaképi, településszerkezeti összhangban végezhető.


12. § Az egyedi védelemmel érintett épületegyüttesen, építményen, építményrészen végzett építési és egyéb tevékenység során a 12. § - ban foglaltakkal összhangban a fennálló eredeti állapothoz illeszkedő építészeti megoldások alkalmazhatók illetve tevékenységek végezhetők.


7. A helyi védelemhez kapcsolódó kötelezettségek


13. § (1) A helyi egyedi védelem alatt álló

a) építészeti örökség elemeinek veszélyeztetése, megrongálása, megsemmisítése tilos;

b) építészeti örökséget a tulajdonos köteles jól karbantartani, állapotát megóvni, a használata nem veszélyeztetheti az adott építészeti örökség fennmaradását.

(2) A helyi védelem alatt álló elemet nem veszélyeztetheti, településképi vagy műszaki szempontból károsan nem befolyásolhatja az adott építészeti örökségen vagy közvetlen környezetében végzett építési tevékenység, területhasználat.

(3) A helyi védelem nem zárja ki az érintett építészeti örökség korszerűsítését, átalakítását, bővítését vagy részleges bontását amennyiben a védett elemei – a jelen rendeletben foglalt követelményekkel összhangban - nem változnak meg.

(4) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény, építményrész, egyéb elem - az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével - nem bontható el.

(5) A helyi egyedi védelem alatt álló építmény részlegesen elbontható, amennyiben

a) a bontani kívánt építményrész – az értékvizsgálat alapján - építészeti értéket nem hordoz,

b) a bontás az építmény rendeltetésszerű használata érdekében történik, és a védelem alá helyezést megalapozó érték nem sérül.

(6) A helyi területi védelem alatt álló területen a helyi egyedi védelem alatt nem álló építmény elbontható.


III. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI SZEMPONTBÓL MEGHATÁROZÓ TERÜLETEK



14. § A településképi szempontból meghatározó terület (a továbbiakban: TSZM) lehatárolását a 2. melléklet tartalmazza, ezek elnevezése

a) Lakóterület,

b) Faluközpont,

c) Gazdasági terület,

d) Kertgazdálkodási terület,

e) Erdő és mezőgazdasági területek.



IV. FEJEZET

A TELEPÜLÉSKÉPI KÖVETELMÉNYEK


8. Egyes településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó területi építészeti követelmények


15. § (1) A Lakóterület TSZM területen lakóépület legfeljebb, földszint és tetőtér szintszámú lehet.

(2) Kertgazdálkodási TSZM területen épület legfeljebb földszint szintszámú lehet, a területen a helyi építési szabályzatban, és amennyiben készül a beépítési tervben, a közterület-alakítási tervben biztosítani kell a kialakult gyümölcstermesztésre, gazdálkodásra alkalmas telekstruktúra fennmaradását, az ültetvények rálátását, az együttlátását fennmaradását.



9. A településképi szempontból meghatározó területekre vonatkozó általános településképi követelmények


16. § (1) Amennyiben jelen rendelet az egyes TSZM területekre más szabályt nem állapít meg, annyiban az adott területre jelen § - ban meghatározott általános településképi követelményeket alkalmazni kell.

(2) Az épületek homlokzatképzése - homlokzatonként - legalább 75%-ban vakolt, vagy a településen alkalmazott kő legyen. Látszótégla homlokzatfelület legfeljebb lábazaton, vagy egyéb igénybe vett szerkezeti elemeken alkalmazható. Fém és műanyag homlokzatképzés nem alkalmazható.

(3) A homlokzat és homlokzat kialakítása, felújítása, színezése során 

a) a vakolt felületen enyhe síkbeli kiemelésekkel vakolattagozat kialakítható és illeszkedő színbeli különbséggel is kiemelhető, de síkban tartott felületen eltérő színezés nem alkalmazható,

b) a vakolt felületen nem alkalmazható erős, durva vakolattextúra,

c) nem alkalmazható fekete, harsány, és rikító szín.

(4) A közterületen építmény építése során  természetes, tartós építőanyag alkalmazható..

(5) Magastetős épület létesíthető. A tetőzet színhasználata során nem alkalmazható zöld, kék, fekete és harsány, rikítószín, továbbá egyszerre több színárnyalattal rendelkező tetőfedés.

(6) Új épület létesítése esetén csak épített kémény építhető.

(7) Épületeket, építményeket, nyomvonalas létesítményeket és berendezéseket, azok elhelyezését, méretét, formáját és funkcióját, a természeti értékek megóvása mellett tájba illeszkedő módon kell kialakítani, a településképi arculati kézikönyvben foglalt iránymutatások figyelembevételével.

(8) Külterületen lévő lakóépületet tartalmazó telken – amennyiben a TSZM területre vonatkozó előírás másként nem rendelkezik - tömör kő, vagy fakerítés építhető.

(9) Külterületen Gazdasági TSZM területen fémoszlopok közé feszített huzalkerítés is építhető.

​(10) Belterületen – amennyiben a tSZM területre vonatkozó előírás másként nem rendelkezik - tömör kerítés csak természetes anyagból készülhet (fa, kő, fém).

(11) Telken belül funkcionális elválasztás céljából csak sövény építhető, kerítésépítmény nem.

(12) Erdő és mezőgazdasági TSZM területeken drótfonatos kerítés létesíthető.



10. Az egyes TSZM területekre vonatkozó településképi követelmények


17. § (1) A Lakóterület TSZM területre a vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza, azzal, hogy az egyes részterületekre a 19. § egyedi követelményeket állapít meg.

(2) Új építmény a természetes terepre illesztéssel helyezhető el. A melléképítmény épülettömegének a főépület épülettömegéhez illeszkednie kell, a főépület beépítésének vonalában.

(3) Az épület külső homlokzatának kialakítása, felújítása során

a) anyagszerű, fehér vagy pasztell színek árnyalatai alkalmazhatók,

b) rikító színes, mintás vakolat nem alkalmazható,

c) kő lábazat és téglaberakás javasolt, de fémlemez falburkolat vagy egyéb homlokzatburkolat nem  javasolt.

(4) Új épület utcai homlokzatán homlokzati égéstermék kivezető nem telepíthető.

 (5) Külső nyílászáró színezése során harsány, rikító színek nem alkalmazhatók.

(6) Tető általában magastetőként,  a (fő- és mellék) épület oldalhatárral párhuzamos tetőgerinccel, 40-45 º-os tetőhajlásszöggel, egyszerű tetőforma kialakítással építhető, nem magastetős megoldás illeszkedését látványtervvel kell igazolni.

(7) Tetőhéjalás anyagaként nem alkalmazható hullámpala, műanyag és fémlemezfedés, az utóbbinál kivételt képez a (hagyományos) szürke korcolt bádog , fémlemezfedés.

(8) Tetőhéjalás színe piros, vöröses, barnás, szürke árnyalatú lehet,  rikító szín nem alkalmazható.

(9) Kerítés

a) a környezetbe illő hagyományos anyagokból és formában építhető, alakítható át

b) áttört kerítés, vagy tömör kőkerítés építhető.

(10) Új épület építése, meglévő épület bővítése, átalakítása, felújítása során az előírt zöldfelület minden 300 m2-e után 1 db honos, nagy lombot növelő fa ültetendő.


18. § (1) A Lakóterület TSZM területen belül, a HÉSZ – ben Lke-1 és Lke-2 jelű építési övezetként meghatározott területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) A homlokzat  színe a település hagyományainak megfelelően fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, szürke, okker­sárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta vörös lehet.

(3) Tető kizárólag magastetőként,  a (fő- és mellék)épület oldalhatárral párhuzamos tetőgerinccel, 30-45 º-os tetőhajlásszöggel, egyszerű tetőforma kialakítással építhető.

(4) A tetőhéjalás anyaga égetett agyag vagy beton cserép fedés lehet, az égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalatainak a színében.

(5) Kerítés

a) telekhatáron legfeljebb 50 cm magas kerítéslábazattal az épület lábazatával azonos anyagból építhető;

b) legalább 60%-ban áttört jellegű kell legyen, mellette a telken belül élősövény telepíthető.

(6) Az építési telken az előírást minimális zöldfelület területén a zöldfelület minden 100 m²-e után 1 db nagy lombkoronát nevelő fát kell ültetni.



19. § (1) A Lakóterület TSZM területen belül, a HÉSZ – ben Ksp-1 és Kr-1 jelű építési övezetként meghatározott területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) A homlokzat  színe a település hagyományainak megfelelően, településképbe illő fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, szürke, okker­sárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta vörös lehet. A homlokzatkialakításnál természetes kőburkolatok alkalmazhatók.

(3) Tető tömegformálása és anyaga az épület tömegéhez, településképi megjelenítéséhez kell hogy igazodjon szerkezetében és színében, kizárólag egyszerű tetőtömeg alkalmazható.

(4) Új építmény tájbaillesztését az építészeti – műszaki dokumentációban látványtervvel kell igazolni.



20. § (1) A Faluközpont TSZM területen belül, a HÉSZ – ben Vt* jelű építési övezetként meghatározott területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) A homlokzat  színe a település hagyományainak megfelelően fehér, sárgával tört fehér, szürkével tört fehér, szürke, okker­sárga árnyalatai, homok és agyagszín, tégla és terrakotta vörös lehet.

(3) Tető kizárólag magastetőként,  a (fő- és mellék)épület oldalhatárral párhuzamos tetőgerinccel, 30-45 º-os tetőhajlásszöggel, egyszerű tetőforma kialakítással építhető.

(4) A tetőhéjalás anyaga égetett agyag vagy beton cserép fedés lehet, az égetett agyag sötétebb vagy világosabb árnyalatainak a színében.

(5) Kerítés                                                       

a) telekhatáron legfeljebb 50 cm magas kerítéslábazattal az épület lábazatával azonos anyagból építhető;

b) legalább 60%-ban áttört jellegű kell legyen, mellette a telken belül élősövény telepíthető.

(6) Az építési telken az előírást minimális zöldfelület területén a zöldfelület minden 100 m²-e után 1 db nagy lombkoronát nevelő fát kell ültetni.



21. § (1) A kertgazdálkodási, az erdő és mezőgazdasági területek TSZM területre vonatkozó építészeti követelményeket jelen § tartalmazza.

(2) Az építmény anyaghasználatát, színezését, tömegarányait, tömegformálását tájba illeszkedő módon kell kialakítani.

(3) Új építmény tájbaillesztését az építészeti – műszaki dokumentációban látványtervvel kell igazolni.

(4) Erdőterületen

a) építmény természetes anyagokból (kő, fa) építhető;

b) erdőtelepítés esetén honos, a környezeti feltételekhez alkalmazkodni képes fajokból kell választani (fűz, nyár, éger, tatárjuharos löszpusztai tölgy stb. ). Gondot kell fordítani arra, hogy a telepítés során elegyes erdő keletkezzen;

c) erdőterület, facsoport körülkerítése tilos, kivéve, ha azt növendék erdő és/vagy a vadállomány védelme indokolja.

(5) Mezőgazdasági területen

a) a táblák elválasztását kerítés helyett honos fajokból álló sövényekkel kell megoldani.

b) utak, dűlőutak mellett fasorok ültetendők, honos fafajokkal, gyümölcsfákkal.

c)  légvezeték alatt csak olyan alacsonynövésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges.

(6) Bányaterületen

a) jelenlegi növényállományát meg kell őrizni. Fakivágás csak a bányaművelés előrehaladása, a balesetveszély elhárítása vagy a fák biológiai pusztulása esetén történhet.

b) bányatelken 2 fasorból és 2 cserjesorból álló zöldsávot kell telepíteni, őshonos, a termőhelyhez illeszkedő, (a fasor esetében) magasabbra növő fajok felhasználásával.




11. Sajátos építmények elhelyezésére, műtárgyakra, egyéb műszaki berendezésekre vonatkozó követelmények


22. § (1) A teljes település ellátását biztosító felszíni energiaellátási és elektronikus hírközlési sajátos építmények, műtárgyak elhelyezésére elsősorban alkalmas területek a gzadasági, az erdő és mezőgazdasági TSZM területek. Helyi védelemmel érintett terület nem került meghatározásra így vonatkozó anyaghasználati követelményt a rendelet nem tartalmaz.

 (2)  A Faluközpont TSZM területen a villamosenergia-ellátást és közvilágítást földkábel alkalmazásával célszerű biztosítani.

 (3) Földgázvezetéket közterületen és telken belül is csak földalatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

 (4) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) a ferde tetősíktól max 15o-os kiemeléssel telepíthető, de a településképi megjelenést nem ronthatja.

 (5) Belterület már beépített területén, valamint külterület a HÉSZ beépítésre szánt területként meghatározott területén, ahol a meglevő gyenge és erősáramú hálózatok föld feletti vezetésűek, új elektronikus hírközlési hálózatokat a meglevő oszlopsorra, vagy közös tartóoszlopra kell fektetni.

 (6) Vezeték nélküli szolgáltatás létesítményei a tájba illesztés biztosításával helyezhetők el az Erdő és mezőgazdasági területek TSZM területen.

 (7) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevő közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek alkalmazhatók.

(8) Térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad. Közterületi megvilágításnál nem alkalmazható hideg fehér fényű világítás. A világítótestek ernyőzése esetén a fényeknek – díszvilágítás esetén is – lefelé kell irányulniuk.

 (9) A település területén antenna és egyéb gépészeti berendezés elhelyezése az utcai homlokzaton tilos. Antenna önálló szerkezetben nem helyezhető el:

  1. műemléki épületen és a hozzá tartozó telek területén,
  2. műemléki környezet területén,
  3. helyi védelemmel érintett telken,
  4. helyi védelem alatt álló épületen, építményen.

(10) Gáznyomás-szabályozó az épületek utcai homlokzatára nem helyezhető el. A berendezés a telkek előkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhető.


23. § Közterület alakítási terv készítendő az önkormányzat képviselő-testületének egyedi döntése alapján mindazon közterületekre, ahol az műszaki, forgalomtechnikai, egyéb közlekedési, kertépítészeti, közművesítési vagy biztonsági szempontból szükséges.


24. § (1) A településen fásítás, a közterületeken növényalkalmazás a 3. mellékletben meghatározott őshonos és telepítésre javasolt fafajokkal végezhető, vagy gyümölcsfákkal.  Fasor 14/16 cm törzskörméretű, kétszer iskolázott, nagy vagy közepes lombkoronát növelő egyedekből alakítandó ki, a telepítés tőtávolságot, a telepítésre kerülő faj habitusára tekintettel szükséges meghatározni. A 4. mellékletben meghatározott növényfajok telepítése tilos.

(2) Közterületen ajánlott nem csak egy fajból kialakítani a fasort, hanem több fajból. Fasornak javasolt fák:

a) gyümölcsfák pl.: dió, szilva, eperfa, cseresznye, meggy, mandula.

b) honos fajok pl.: fűz, nyár, éger, kőris, szil, hárs.

(3) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, melyek csonkolása nem szükséges. Ahol fasor nem alakítható ki, sövénnyel kell kialakítani.

(4) A meglévő közcélú zöldterületek megtartásáról gondoskodni kell, illetve a kevés közcélú zöldfelülettel rendelkező tömbökben pótolni kell a hiányokat, növelni a zöldfelületet.

(5) A HÉSZ-ben meghatározott védőzöld sávok, beültetési kötelezettséggel meghatározott, vagy egyedi módon szabályozott kötelező zöldfelületek a 3. mellékletben meghatározott növényekkel telepíthetők.

(6) Gazdasági rendeltetésű épületek telkeinek határán védőnövényzet 3. mellékletben  meghatározott növényekkel telepíthető.

(7) A kereskedelmi, szolgáltató, ipari létesítmény körül védőfasor, védőfásítás 3. mellékletben  meghatározott növényekkel telepíthető.

(8) Erdőnek nem minősíthető honos fajokból álló facsoportok, meglévő fák, fasorok megtartásáról gondoskodni kell.

 (9) Közterületen a napsütötte homlokzatok elé a földszinti ablakpárkányok szintjéhez igazodó, laza lombkoronájú, nem mélyárnyékot adó fák telepíthetők, a homlokzattól legalább 5 méteres tőtávolságra.

(10) Az árnyékos homlokzatok előtt az útszegélyhez igazítottan, ritkás állásban szabályos, alakforma koronát nevelő fafajok (hárs, jegenyenyár) telepíthetők.

 (12) A nagy befogadóképességű parkolókban 4 gépkocsinként nagy lombkoronát növelő, környezettűrő fa telepítendő.



12. Hirdetésekre, hirdetőberendezésekre és egyéb berendezésekre vonatkozó követelmények


25. § (1) Reklámnak, reklámhordozónak nem minősülő hirdetés hirdető-berendezés nem közterületi telken az ott folytatott tevékenység céljára helyezhető el egyenként legfeljebb 0,5 m2 területű hirdető-berendezés. Közterületen legfeljebb 50 méterenként helyezhető el legfeljebb 1 m2 felületű hirdető-berendezés.

(2) Hirdető-berendezés általában csak építményre, kerítésre, illetve egyéb tartószerkezetre szerelve (rögzítve vagy feszítve) helyezhető el.

(3) Mozgó felületet tartalmazó önálló hirdető-berendezés csak ott és oly módon telepíthető, hogy az a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti.

(4) Építmény homlokzatán, építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán – a (5) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel – kizárólag az ingatlan rendeltetési egységeiben folytatott kereskedelmi-, szolgáltató-, illetve vendéglátó tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó hirdető-berendezés létesíthető, illetve az építési telken csak hasonló tartalmú önálló hirdető-berendezés helyezhető el.

(5) A (4) bekezdés szerinti korlátozás nem vonatkozik a közösségi célú intézményi épületek, építmények homlokzatán, az ilyen célú ingatlanok kerítésén, kerítéskapuján és támfalán létesített, illetve elhelyezett hirdető-berendezésekre.

(6) Közterületi telekhatáron, illetve a telek közhasználatra átadott területének határán álló épület homlokzatán, valamint építési telek kerítésén, kerítéskapuján és támfalán egyedi tájékoztató táblák, illetve cégérek helyezhetők el.

(7) A (4)-(6) bekezdés szerint tervezett tartó szerkezeteket, felületeket úgy kell kialakítani, hogy azok méretei, arányai és alkalmazott anyagai illeszkedjenek az érintett épület (építmény), valamint egyéb felület építészeti megoldásaihoz.

(8) A hirdető-berendezésnek a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. Hirdetés, hirdetőtábla, cégér úgy helyezhető el, hogy azok szervesen illeszkedjenek a meglévő és tervezett épület(ek) vízszintes és függőleges homlokzati tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához és együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, kialakításával, színezésével.

(9) A kihelyezett hirdető-berendezésen tartós kivitelben és olvasható méretben fel kell tüntetni a tulajdonos nevét és székhelyét vagy címét. Az adatokban bekövetkezett esetleges változásoknak megfelelően a feliratot haladéktalanul módosítani kell.

(11) A hirdető-berendezés (hirdetőtábla) anyaga, tartószerkezete fém vagy fa lehet.


13. A reklámokra, reklámhordozókra vonatkozó követelmények



26. § (1) A reklám közzététele közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon, valamint a magánterületen jelen §-ban foglalt előírások a Tvtv.-ben és az Rr.-ben foglalt előírások együttes alkalmazásával történhet.

(2) Reklám közterületen utcabútoron, funkcionális utcabútoron vagy közművelődési hirdetőoszlopon helyezhető el.

(3) Reklámhordozók elhelyezése a hagyományosan kialakult településképet nem változtathatja meg hátrányosan.

(4) Reklámhordozó az épületek utcai homlokzatán – építési reklámháló kivételével – nem helyezhető el. Egy épületen legfeljebb egy építési reklámháló helyezhető el.

(5) Magántulajdonban álló ingatlanon elhelyezett reklámhordozó a telekhatárt nem keresztezheti és közvetlenül a telekhatáron nem helyezhető el.

(6) Reklám analóg és digitális felületen, állandó és változó tartalommal is közzétehető.

(7) A közérdekű molinó, az építési reklámháló és a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés kivételével molinó, ponyva vagy háló reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként nem alkalmazható.

(8) Utcabútor a településképet és a terület rendeltetésszerű használatát hátrányosan nem befolyásolja.

(9) Utcabútoron kizárólag az utcabútor felülete vehető igénybe reklámközzététel céljából.  Az utcabútoron reklámhordozót tartó berendezés – az utasváró és a kioszk kivételével – nem helyezhető el.

(10) Utcabútorként létesített információs célú berendezés reklámközzétételre alkalmas felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám. A más célú berendezés reklámcélra nem használható, kivéve a közterület fölé nyúló árnyékoló berendezés esetén, amelynek egész felülete hasznosítható reklámcélra.

(11) Közművelődési célú hirdetőoszlop a közművelődési intézmények számával megegyező számban létesíthető. Kizárólag belső megvilágítású közművelődésű célú hirdetőoszlop helyezhető el.

(12) Információs célú berendezés gazdasági reklámnak nem minősülő közérdekű információ közlésére létesíthető.

(13) Önálló reklámhordozó a már meglévő, engedéllyel rendelkező és szabályosan létesített reklámcélú felületektől számított 50,0 méteres távolságon belül nem helyezhető el.

(14) A vasútállomás területén reklám, reklámhordozó épületek tetőzetén csak vonalszerűen, áttört fényreklámként alakítható ki olyan módon, hogy a nappali, illetve az éjszakai településképet ne zavarja, de védelem alatt álló épületeken fényreklám nem helyezhető el.



14. Reklám közzététele a településszerkezeti terv alapján meghatározott egyes területeken


27. § (1) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti tervben foglalt területfelhasználási egységek figyelembevételével az Rr.-ben meghatározott követelményekkel összhangban lehet, a (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak szerint.

(2) Reklámot közzétenni, reklámhordozót, reklámhordozót tartó berendezést elhelyezni a mindenkor hatályos településszerkezeti terv figyelembevételével utcabútor alkalmazásával az Rr. 1. mellékletében meghatározott területfelhasználású közterületeken és köztulajdonban álló ingatlanokon lehet.

(3) Funkcionális célokat szolgáló utcabútoron a Tvtv és az Rr. – ben meghatározott területfelhasználású területeken lehet.

(4) Nem tehető közzé reklám, nem helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés a helyi védelem alatt álló területen, építményen.



15. Az országos szabályok alóli eltérés lehetősége az alábbi esetekben


28.  § (1) Csákberény Község szempontjából jelentős eseményről való tájékoztatás érdekében a Polgármester évente összesen tizenkét naptári hét időszakra eltérést vehet tudomásul településképi bejelentési eljárásban a magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól.

(2) A magasabb szintű jogszabályokban meghatározott tilalmak alól eltérésre van mód építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésére, az építési tevékenység időtartamára. Az építési reklámhálón a tervezett építményt építészeti kialakítása jeleníthető meg, és az építési tevékenységgel kapcsolatos egyéb információk.



V. FEJEZET

TELEPÜLÉSKÉP ÉRVÉNYESÍTÉSI ESZKÖZÖK


16. Rendelkezés a szakmai konzultációról


29. § (1) A Polgármester a településkép védelme érdekében tájékoztatást ad és a szakmai konzultációt biztosít a településképi követelményekről.

(2) A szakmai konzultáció folyamata a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papír alapú – kérelemre indul.

(3) A kérelemhez csatolni kell a településképet érintő tervezett tevékenységhez kapcsolódó releváns információkat tartalmazó leírást.

(4) A szakmai konzultáció a Polgármesterrel szóban történik, az önkormányzat hivatalos helyiségében vagy a Polgármester kérésének megfelelően a konzultációval érintett helyszínen. A konzultációról emlékeztető készül.

(5) Az építtető vagy megbízottja köteles szakmai konzultációt kérni az önkormányzattól,

a) egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység esetén, a bejelentést megelőzően;

b) az a) pontba nem tartozó esetekben, ha a tervezett épület bruttó alapterülete a 300 m2-t meghaladja, az építési engedély kérelmezését megelőzően.



17.  A véleményezési eljárás


30. § A jelen rendelet előírásai szerint Csákberény közigazgatási területén végzett, építési engedélyköteles építési tevékenységek és fennmaradási engedélyekkel kapcsolatos építésügyi eljárások vonatkozásában településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni.




18. A bejelentési eljárással érintett reklám-elhelyezések


31. § A Polgármester településképi bejelentési eljárást folytat le az Rr. általános településképi követelmények és jelen rendelet reklámok közzétételével összefüggő településképi követelményeinek tekintetében a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével összefüggésben.



19. A bejelentési eljárás részletes szabályai


32. § (1) A településképi bejelentési eljárás a kérelmező által a Polgármesterhez benyújtott – papíralapú - bejelentésre indul.

(2) A Polgármester a településképi bejelentési eljárást a Tr. 26/B. §, 26/C. § és 26/D. §-ban foglaltak szerint folytatja le.


33.§ A Polgármester a Tvtv.11/G.§ (2) - (6) bekezdésében foglalt előírások megsértése esetén az e szakasz (7) - (8) és (10) bekezdése szerint jár el, amennyiben a reklámok és reklámhordozók elhelyezésével kapcsolatosan a településképi bejelentési eljárásban előírtak terén kerül sor jogszabálysértésre, a Tr. 26/D. § és 26/E.§-ainak figyelembevételével a Polgármester kötelezési eljárást folytat le.


VI. FEJEZET

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK



34. § Ez a rendelet 2017. december 31 -én lép hatályba.


35. § E rendeletet a hatályba lépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.




Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
334.39 KB
2. melléklet
545.17 KB
3. melléklet
1.26 MB
4. melléklet
676.89 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!