nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2015 (VIII.27.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2015-08-28 - 2018-11-12
Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 17/2015 (VIII.27.) önkormányzati rendelete
a környezetvédelemről és a köztisztaságról

Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. Cikk (2) bekezdésében, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló, 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 2., 5., 11., és 19. pontjában,  a 42. § 1. pontjában, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 88.  § (4) bekezdésében, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. Cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva, az alábbiakat rendeli el:


  1. Általános rendelkezések


A rendelet hatálya


1. §   (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Kulcs Község közigazgatási területére.

(2) A rendelet személyi hatálya Kulcs Község közigazgatási területén fekvő valamennyi ingatlan tulajdonosára, birtokosára, használójára (továbbiakban: ingatlantulajdonos).


Fogalom meghatározások


2. § E rendelet alkalmazásában

a) köztisztasággal összefüggő tevékenység: az egyes ingatlanok, ezen belül különösen a lakóépületek és az emberi tartózkodásra (üdülés, pihenés, szállás stb. céljára) szolgáló más épületek, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségek és a hozzájuk tartozó területek, valamint a közterületek tisztántartása

b) köztisztasági szolgáltatás: megrendelés, illetve megbízás alapján a közterületek tisztántartása, szervezetek hulladékártalmatlanítási tevékenysége

c) tisztántartás: az egyes ingatlanok és közterületek tisztítása, hó- és síkosság, illetve pormentesítése

d) belterületi ingatlan: a község általában nem mezőgazdasági, vagy erdőgazdasági területeit magában foglaló része, amelynek határát a rendezési terv tartalmazza

e) külterületi ingatlan: a község közigazgatási határa, valamint a belterületi határa közötti településrész, amely az ingatlan-nyilvántartás helyrajzi számmutatója szerint 0, 5, 6 számmal kezdődik

f) közterület: a burkolt és burkolatlan utcák, utak, járdák, terek, parkok, köztemető, árkok, továbbá mindazon területek, amelyek a közhasználat célját szolgálják és a lakosság rendelkezésére állnak

g) járda: a gyalogút és az útnak kizárólag gyalogos közlekedésre szolgáló része, függetlenül a szegéllyel való lehatárolástól

h) síkosság elleni védekezés: a hó, ónos eső, jég eltávolítása, síkosságának csökkentésére végzett tevékenység.



3. § A közterületek tisztántartásáról részben Kulcs Községi Önkormányzat hivatala közreműködésével, részben az érintett ingatlantulajdonosok kötelezésével gondoskodik.


4. § A közigazgatási határon belül levő ingatlanok tisztántartási kötelezettsége – e rendeletben meghatározott kivételekkel – az ingatlantulajdonost terheli.


5. § (1) Az építési területek és felvonulási útvonalak tisztántartásáról, a munkaterület átadásától az üzembe helyezési eljárásig a kivitelező, több kivitelező esetén a lebonyolító köteles gondoskodni. A kivitelezés megkezdésétől a birokba vételig a terület tisztántartásáról, elkerítéséről, az építési tevékenységgel kapcsolatban keletkezett elváltozások és károk helyreállításáról a kivitelező, azután az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni.


(2) Építési, bontási, tatarozási munkákat, valamint minden közműépítéssel kapcsolatos közterület felbontási, illetve talajfeltárási tevékenységet közterületen úgy kell elvégezni, hogy az annak során keletkezett hulladék, illetve a kitermelt anyag a környezetet ne szennyezze, a csapadékvíz elvezetést ne akadályozza. A tevékenység csak közterület-bontási hozzájárulás birtokában végezhető. Építésnél, tatarozásnál, az úttest felbontásánál keletkező por és egyéb szennyező anyagok elterjedését meg kell akadályozni. A porképző anyagokat vízzel locsolni kell.


(3) A közterület-használati bérleti szerződés alapján a birtokban tartó az általa elkerített helyen tárolt építési, bontási törmeléket és a munkavégzéssel kapcsolatban keletkezett egyéb szilárd hulladékot a munkavégzés befejezésétől számított 48 órán belül köteles elszállítani. Az elkerített helyen lévő építési és bontási törmeléket úgy kell tárolni, hogy az a közetlen környezetet ne szennyezze.


6. § Az önkormányzati tulajdonban lévő közterületek tisztántartásával kapcsolatos feladatokat az Önkormányzat hivatala közreműködésével végezteti el, így:

a) az utak, utcák, terek útburkolatainak, a közparkokban lévő és az azt szegélyező járdák tisztántartását,

b) az utcai hulladékgyűjtő edények felállítását, fenntartását, rendszeres ürítését.


2. A közterület tisztán tartásának szabályai

7. § (1) Bűzös anyagokat csak légmentesen lezárt tartállyal felszerelt vagy zárt rakterű járművel szabad szállítani. Szóródó jellegű anyagok belterületen csak letakarva szállíthatóak.


(2) Ha a közterületen szállított anyaggal a közterület szennyeződik (olajfolyás, sárfelhordás, anyagszóródás, stb.) a szennyeződést előidéző köteles azonnal gondoskodni annak eltávolításáról. Amennyiben a szennyeződést előidéző személy kiléte ismeretlen, úgy a szennyeződés megszüntetése a közterület kezelőjének feladata.


(3) Tilos a közterületen történő minden olyan tevékenység, amely a közterület szennyeződésével jár.


8. § (1) Közterületen, sportolásra szolgáló területen, kiránduló helyen hulladékot, szennyező vagy egészségre ártalmas anyagot kiönteni, elszórni vagy eldobni tilos.


(2) Az utcai hulladékgyűjtőkbe a hulladékgyűjtő térfogati jellemzőitől lényegesen eltérő hulladékot (nagyméretű tárgyak), valamint lakásokban, intézményekben, kereskedelmi egységekben stb. rendszeresen keletkező kommunális jellegű hulladékot elhelyezni tilos.


(3) Közterületen szeszesital fogyasztása – kivéve szilveszterkor és a közterületen megrendezett vásárok, sport és egyéb rendezvények alkalmával, illetve szerződésben meghatározott vendéglátó teraszokon, valamint a kijelölt szabadidő-területeken – tilos.



3. Az élő környezet védelme


9. § (1) Hirdetményt, plakátot felragasztani csak az erre a célra kijelölt helyen szabad. A nem kijelölt helyen elhelyezett, továbbá az idejétmúlt, vagy megrongálódott hirdetményt az elhelyezője, az elhelyező személye ismeretének hiányában pedig – kivéve, ha a hirdetményhez fűződő érdekeltségének hiányát igazolta – az köteles a felszólításban meghatározott határidőn belül eltávolítani, akinek érdekében a kihelyezés történt.


(2) Tilos a község területén élő fákra plakát, hirdetés kiragasztása és kiszegezése, vagy az élő növényzet bármely módon történő károsítása.


(3) Tilos közterületen, természetvédelmi területen és egyéb zöldterületen az ott élő élővilág károsítása, irtása.


(4) A fás szárú növények fenntartására, kezelésére, kivágására, pótlására a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) kormányrendeletben meghatározott szabályok az irányadóak.


(5) Közterületen lévő növények, fák, díszcserjék kivágása, csonkítása csak engedéllyel végezhető, rongálásuk tilos.


10. § (1) Az ingatlan telekhatárához csak olyan növényzet és csak olyan távolságra telepíthető, amely élettani sajátosságát figyelembe véve, a szomszédos ingatlan rendeltetésszerű használatát nem akadályozza, abban kárt nem okoz.


(2) Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a tulajdonában, használatában lévő területen a biztonságos közlekedést akadályozó, közterületre (járda, úttest, stb.) benyúló növényzet gondozását, nyesését elvégezni.


4. A közterületek rendje


11. § (1) Az ingatlantulajdonos köteles gondoskodni:

  1. az épület tetőzetéről az esővíz, a hólé járdára csorgásának megakadályozásáról, illetve a hó eltakarításáról
  2. az ingatlanon keletkező csapadékvíz, hólé saját területen való elvezetéséről, elhelyezéséről, illetve szakszerű, kiépített vízelvezetés megléte esetén az abba történő bevezetésről
  3. a gyalogjárdára kinyúló ágak, bokrok megfelelő nyeséséről, az épület előtt lévő fák lehullott lombjának eltakarításáról
  4. a járdán, valamint a járda és az úttest között felburjánzó gaz eltávolításáról a burkolat rongálása nélkül
  5. az ingatlannal határos járdaszakasz, illetve ha a járda mellett területsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület tisztán tartásáról
  6. a járda, az úttest vagy a szomszédos épület fölé nyúló, illetőleg a közlekedést akadályozó növényzet szükséges nyeséséről.
  7. az ingatlan és az útburkolat közötti nyílt árok és ennek műtárgyai, így különösen az átereszek tisztán tartásáról, gyommentesítéséről, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról, járda hiányában az úttestig terjedő teljes területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület gondozásáról és tisztán tartásáról. Az ingatlantulajdonos gondozási és tisztítási kötelezettsége az ingatlan valamennyi oldalára kiterjed.


(2) Ha az ingatlannak több közúttal is érintkezése van, az ingatlantulajdonos az az (1) bekezdésben foglalt valamennyi kötelezettségének mindegyik irányban köteles eleget tenni.


12. § (1) Az intézmények, szórakozó, vendéglátó és árusító helyek, üzletek előtti járdaszakaszt, illetve ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes területet  az üzemeltető köteles tisztán tartani. Azok a vendéglátó egységek, üzletek, melyek a közterületen is fogyasztható élelmiszert árusítanak, kötelesek a nyitva tartás ideje alatt a bejárat mellett hulladékgyűjtő edény kihelyezéséről, azoknak az ingatlanhoz tartozó és a szemétszállításra rendszeresített edényzetbe való ürítéséről szükség szerint, de legalább naponta gondoskodni.


(2) Az utcai árus köteles a részére kijelölt helyet és közvetlen környékét tisztán tartani, az árusításból keletkezett hulladékot összegyűjteni és eltávolításáról gondoskodni.


13. § (1) A járdáról a hulladékot, illetve a szennyező anyagot a közútra söpörni tilos. Az összegyűjtött hulladékot saját használatú tárolóedényzetben kell elhelyezni.


(2) Eldugulást vagy rongálódást okozó anyagot (hulladékot, törmeléket, iszaphulladékot, papírt, tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot stb.) csapadékvíz elvezető árokba, csapadékvíz tározóba szórni, önteni vagy bevezetni tilos.


14. § (1) Állati tetemet, valamint olyan anyagot, amely a környék levegőjét szennyezheti, az egészséget veszélyeztetheti, vagy élősdiek számára tápot nyújthat, közterületen, illetve magánterületen elhelyezni, vagy elhagyni tilos.


(2) Az ingatlan tulajdonosa, használója köteles az ingatlanon a rendszeres rovar- és rágcsálóirtásról gondoskodni.


5. A közterületek síkosság mentesítése


15. § (1) A tömegközlekedési eszközök által használt közutak kivételével a belterületi utakon a sóval történő síkosság elleni védekezés tilos, arra csak kizárólag környezetkímélő szóróanyagok használhatóak fel.


(2) A járdákon síkosság elleni védekezéshez a környezetkímélő anyagokon kívül rendkívüli körülmények esetében legfeljebb 50 %-os sótartalmú szóróanyag alkalmazható. Az egy négyzetméter járdafelületre kijuttatott szóróanyagban a só mennyisége az 500 gr-ot ne haladja meg. A szóróanyag beszerzéséről és keveréséből a tisztántartásra kötelezett gondoskodik.


(3) A közlekedési útvonalakon a szóróanyagba kevert só arányát és a kiszórt anyag mennyiségét úgy kell szabályozni, hogy egy téli időszakban az egy négyzetméter útfelületre kijuttatott só mennyisége az 500 gr-ot ne haladja meg.


(4) A járdáról a havat a tulajdonos, használó minden nap délelőtt 10 óráig, azt követően szükség szerint köteles eltakarítani. A járda úttest felőli részén kell a havat összerakni úgy, hogy a gyalogososan közlekedők számára megfelelő terület szabad terület maradjon. Az ónos esőtől, jégtől, vagy hótól síkosság vált járdákon szükség esetén naponta többször is síkosság-mentesítést kell végezni.


(5) A munkagépekkel történő síkosság mentesítés elősegítése érdekében időszakos megállási tilalom rendelhető el, megfelelő táblák kihelyezésével.


(6) Hórakást tilos elhelyezni:

  1. közüzemi és közérdekű létesítményekre, illetve ezek köré (pl. tűzcsap, vízelzáró csap, közkifolyó, gázelzáró, szeméttároló edény, közvilágítási lámpaoszlop stb.)
  2. útkereszteződésben, úttorkolatban, kijelölt gyalogátkelőhelyen,
  3. kapubejárat előtt, annak szélességében,
  4. járdasziget és járda közé, parkolóban,
  5. tömegközlekedési járművek megállóhelyeinél a fel- és leszállást akadályozó módon.


16. § Ha az ingatlantulajdonos a síkosság megszüntetésére, illetve a közlekedést gátló szennyeződés eltávolítására történő felszólításnak 24 órán belül nem tsz eleget, akkor a gondozatlan gyalogút tisztítását, síkosság elleni kezelését az Önkormányzat Hivatala az ingatlantulajdonos költségére elvégeztetheti.


6. A vizek védelme


17. § (1) A község közigazgatási területén lévő élővizek kialakult állapotát megváltoztatni csak környezetvédelmi előírások betartásával szabad.


(2) Az élővizek természetszerű állapotának fenntartásáról az élővizek tulajdonosa köteles gondoskodni.


(3) Vásárok, sport és egyéb rendezvények tartása idején a rendezvény szervezője köteles gondoskodni a várható forgalomnak megfelelő számú illemhely, szeméttároló edény biztosításáról és üzemeltetéséről, illetve a rendezvény alatt és azt követően a terület, valamint közvetlenül a rendezvényt megközelítő utak tisztántartásáról, szükség esetén fertőtlenítéséről.


(4) A település lakóterületén átfolyó élő vízfolyásokba, belvízelvezető zárt és nyitott csatornákba, valamint árkokba tisztítatlan szennyvizet, trágyalevet bevezetni, partjait szemét és hulladék lerakásával beszennyezni nem szabad.


(5) Közterületen az állatok által okozott szennyezés eltakarításáról az állatok gazdája, illetve megbízottja köteles gondoskodni.


(6) Ivóvizet szolgáltató kutakat csak rendeltetésszerűen szabad használni.


(7) Szennyvizet csak erre a célra kiépült szennyvízcsatornába, illetőleg ennek hiányában engedélyezett vízzáró zárt szennyvíztárolóba szabad vezetni.


(8) A csapadékvízgyűjtő árokban a víz elfolyását gátolni tilos. A  csurgalékvizét az engedélyben előírtaknak megfelelően kell elvezetni.


(9) Intézményi és ipari technológiából származó veszélyes folyékony hulladékot tilos közcsatornába vezetni, elhelyezni.


(10) Vízpartokon (élő és mesterséges illetve csapadékvíz-elvezető csatorna) annak közvetlen környezetében gépjárművet, valamint mezőgazdasági erő- és munkagépet mosni tilos olyan távolságon belül, (100 méter) amelynél a gépjárműről lemosott szennyező anyag azt szennyezheti.


(11) Ásott és fúrt kút létesítése csak létesítési engedély alapján lehetséges.


(12) Közkifolyóknál és tűzcsapnál járművet mosni, állatot itatni vagy azokból vizet elvezetni tilos.


(13) Az ivóvíztermelő telep, ivóvíznyerő helyek védőterületén a gyűjtővezetékek védősávján a környezetre káros hulladékok (szerves trágya, vegyi anyagok, növényvédő szerek stb.) tárolása és felhasználása tilos.


(14) Aki olyan tevékenységet folytat, amelynek eredményeként roncsolt vagy szennyezett földterület keletkezik annak külön jogszabályban és egyedi kötelezésben meghatározott kötelezettségein túl a roncsolt vagy szennyezett földterület rendezéséról is gondoskodnia kell.


(15) Azokon a földterületeken  ahol gépjármű és gyalogosforgalom nincs törekedni kell, hogy a földfelszín legalább füvesített legyen és az ne vízzáró módon kerüljön lefedésre.


7. Levegőtisztaság védelme


18. § (1) A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék ártalmatlanításáról, elsősorban helyben történő komposztálással – ha ez nem lehetséges – szemétlerakó udvarra történő elszállításáról kell gondoskodni.

(2) Mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladékot belterületen égetni tilos.


(3) Mezőgazdasági hulladék nyílt téri égetését a Környezetvédelmi Felügyelőség állásfoglalása alapján a jegyző engedélyezi.


(4) Külterületen, ha a mezőgazdasági termelés során keletkezett növényi hulladék más ártalmatlanítására nincs mód, az nyílt téren elégethető. Az égetés október 1-je és április 30-a között lehetséges, ha a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter tűzgyújtási tilalmat erre az időszakra nem rendel el. Hagyományos energiatermelő berendezésben a mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék égethető.

(5) Nyílt téren égetni csak megfelelő helyen, vagyoni és személyi biztonságot nem veszélyeztető módon 5-7 óra  és 19-20 óra között, hétköznaponként, szélcsendes időben lehet.


(6) Erdő szélétől számított 200 méteren belül, közút szélétől 100 méteren belül avart, mezőgazdasági hulladékot nyílt téren égetni tilos.


(7) Az égetendő mezőgazdasági hulladék kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyagot, gumit, vegyszert, festéket, illetve az utóbbiak maradékait stb.) nem tartalmazhat.


 19. § (1) Belterületen, üdülőövezetben az avar és kerti hulladék ártalmatlanítása elsősorban komposztálással történhet.


(2) Avart és kerti hulladékot csak száraz állapotban és olyan helyen és területen szabad elégetni, ahol az égetés a személyi biztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz.


(3) Az égetést a reggeli és esti talajközeli inverzió (levegőréteg hőmérsékleti változása) miatt 5-7 óra és 19-20 óra között, hétköznaponként, szélcsendes időben lehet végezni.


(4) A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról az égetést végző köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetőleg az eloltható.


(5) Az égetés befejezésével a tüzet el kell oltani és a parázslást meg kell szüntetni.


(6) Az elégetendő avar és kerti hulladék nem tartalmazhat más, kommunális, illetve ipari eredetű hulladékot (műanyag, gumi, pvc stb.).


20.  § (1) A tüzelőanyag egészségre káros égésterméket kibocsátó anyagot, különösen ipari hulladékot, műanyagot, gumit, vegyszert, festéket nem tartalmazhat.


8. A zöldfelületek védelme


21. § (1) A község közigazgatási területén zöldfelületnek minősülnek parkok,  játszóterek, virágágyások, virágtartók, szobrok környéke, véderdők, intézményi és magánházkertek, üdülők, bármely más zöldterületek.


(2) A zöldfelület tulajdonosa köteles a tulajdonában, kezelésében, használatában lévő zöldfelületeket (a hozzá tartozó berendezési tárgyakkal, építményekkel együtt) rendeltetésszerűen használni, karbantartani és fenntartani, gyommentesíteni, és tisztán tartani.


 (3) Nem minősül más célú felhasználásnak a zöldterületet ellátó nyomvonalas létesítmények és műtárgyak tartozékai engedélyezett építése (pl.: térvilágítás, öntözőhálózat stb.).


(4) Védőterületet eltérő célra használni tilos.


(5) Zöldfelületen tilos a virágok jogosulatlan leszedése, gyűjtése és a fák, virágágyások rózsaágyak, cserjék, sövények és egyéb növények, valamint felszerelési tárgyak (hulladékgyűjtők, szobrok, játszótéri berendezések stb.) rongálása.


(6) Közterületen viharkárok elhárításakor, élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető fák kitermelésekor fakivágási engedély nélkül is kitermelhetők a veszélyt okozó fák, melyet utólag a jegyzőnek be kell jelenteni.


(7) A halasztást nem tűrő igénybevételek esetén (pl.: csőtörés) az igénybevevőnek értesítenie kell a jegyzőt a zöldfelületbontás tényéről és az előírtaknak megfelelően gondoskodnia kell a helyreállításról.


 22. § (1) A közterületen lévő játszótereket, azok játszószereit rendeltetésüknek megfelelően szabad használni.


(2) A játszóterek, játszószerek és berendezési tárgyak tervezése, létesítése és fenntartása során a mindenkori építésügyi, környezetvédelmi jogszabályok az irányadóak.


(3) Játszótereken kutyák sétáltatása, tartása szigorúan tilos.


(4) Játszóterekre, gyepfelületekre, parkosított területekre és más zöld felületre gépkocsival vagy egyéb járművel behajtani, beállni tilos, mely alól csak a fenntartást, fejlesztést vagy hulladékszállítást végző gépjárművek képeznek kivételt.


(5) Közterületi zöldfelületen reklámhordozó elhelyezése csak a közterület-foglalás szabályai szerint engedélyezhető.


23. § Közterületre díszfák, díszcserjék telepítése esetén az előzetesen egyeztetni kell zöldfelület kezelését ellátóval, a Polgármesteri Hivatallal.


9. Zaj- és rezgésvédelem


24.  § (1) Közterületen szervezendő zenés szolgáltatást nyújtó rendezvényre minden esetben engedélyt kell kérni. A kérelem elbírálásáról a polgármester előzetes hozzájárulása alapján a jegyző dönt.


(2) A község közterületein az utcai zenélés és rendezvény nem zavarhatja a lakók nyugalmát, és nem sérthet közízlést.


(3) A hangosító berendezések működtetésével kapcsolatos hatósági tevékenységet a jegyző látja el.


 (4) Közterületre irányuló hangszórás - hangosító berendezéssel - csak a jegyző engedélyével történhet.


(5) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet szabályai az irányadóak.


10. A rendelkezések betartásának ellenőrzése, eljárási szabályok


25. § A közterületek, a beépített és beépítetlen ingatlanok, az elhanyagolt területek rendjét az egyéb jogszabályokban meghatározottakon kívül a jegyző folyamatosan figyelemmel kíséri, szükség esetén az ingatlantulajdonos ellen eljár, illetve eljárást kezdeményez.


26. § (1) Aki e rendeletben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget,  a közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztása miatt ötezer forinttól százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal sújtható, és meghatározott cselekmény végrehajtására kötelezhető.


(2) Az eljárás lefolytatására és a bírság kiszabására a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit alkalmazva a jegyző jogosult.


(3) Aki a rendeletben meghatározott közterület tisztántartási kötelezettségének nem tesz eleget, a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló 271/2001. (XII. 21.) Korm. rendelet alapján bírsággal sújtható.


(4) A kiszabott bírság nem mentesíti az elkövetőt az esetlegesen elkövetett súlyosabb jogszabálysértés, illetve kártérítési felelősség alól.


11. Záró rendelkezések


27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályban.

         (2) A kihirdetést követően hatályát veszti Kulcs Községi Önkormányzat Képviselő-testületének a környezetvédelemről és a köztisztaságról szóló, 1/2015. (I. 29.) Önkormányzati rendelete.


Jobb Gyula  sk.                                                                          Dr. Árva Helga  sk.

polgármester                                                                                     jegyző



Záradék:

A rendelet-tervezetet társadalmi egyeztetése 2015. július 27. napjától 2015. augusztus 24.  napjáig a Kulcsi Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel megtörtént.


A rendelet-tervezettel kapcsolatosan  bejelentés, észrevétel nem érkezett.

Kulcs, 2015. augusztus 28.


Kihirdetési záradék: a rendeletet kihirdettem 2015. augusztus 27. napján.



Dr. Árva Helga  sk.

jegyző



Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!