nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelete
Hatályos:2017-12-01 -tól
Enying Város Önkormányzata Képviselő-testületének 26/2017. (XI.30.) önkormányzati rendelete
a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról

Enying Város Önkormányzatának képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:


I. Fejezet

Általános rendelkezések


1. § (1) Enyingen a helyi közügyek intézése és a közhatalom gyakorlása érdekében önkormányzat működik.


(2) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: Enying Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat)


(3) Az önkormányzat székhelye, címe: 8130 Enying, Kossuth Lajos utca 26.


(4) Az önkormányzat képviselő-testülete: Enying Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban: képviselő-testület).


(5) Az önkormányzat működési területe: Enying város közigazgatási területe, mely magában foglalja: Enying, Balatonbozsok, Alsótekeres, Kabókapuszta, Leshegy településrészeket.


(6) A képviselő-testület hivatalának neve: Enyingi Polgármesteri Hivatal.


(7) A Polgármesteri Hivatal székhelye: 8130 Enying, Kossuth Lajos utca 26.


2. § (1) Az önkormányzat hivatalos lapja: az Enyingi Hírmondó.


(2) Az önkormányzat internetes honlapjának címe: www.enying.eu


3. § A képviselő-testület és szervei által használt bélyegzők leírásáról és lenyomatáról, használatáról belső szabályzat rendelkezik.


4. § Az önkormányzat jelképeit – a címer és a zászló – és azok használatának rendjét a helyi címer és zászló szabályozására vonatkozó külön önkormányzati rendelet állapítja meg.


5. § A képviselő-testület által adható helyi kitüntetések és elismerő címek alapítására és adományozására vonatkozó szabályokat az Enying Város kitüntetéseinek és elismeréseinek adományozása tárgykörben megalkotott külön önkormányzati rendelet tartalmazza.


6. § A tevékenysége körében a településen helyi szervezettel rendelkező, bejegyzett társadalmi szervezetek egy-egy képviselőjét tanácskozási jog illeti meg a képviselő-testület és bizottsága ülésein. Érintettség esetén a meghívásról a polgármester gondoskodik.


7. § Az Önkormányzat testvérvárosi és partnervárosi kapcsolatokat tart fenn. A testvérvárosok és partnervárosok névsorát a 6. függelék tartalmazza.


II. Fejezet

Önkormányzat, hatáskörök, a képviselő-testület és szerveinek működése

1. Önkormányzat, a képviselő-testület és szervei


8. § (1) Az Önkormányzat a helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot.


(2) Az Önkormányzat jogi személy.


9. § (1) A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzat – a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével – önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását, finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges.


(2) Az Önkormányzat kötelező és önként vállalt feladatainak felsorolását a 3. függelék tartalmazza.


10. § (1) Az önkormányzati feladat- és hatáskörök a képviselő-testületet illetik meg.


(2) A Képviselő-testületet a polgármester képviseli.


(3) Az önkormányzati feladatokat a Képviselő-testület és szervei látják el. A képviselő-testület szervei: a polgármester, a képviselő-testület bizottságai, a Polgármesteri Hivatal, továbbá a jegyző.


(4) A Képviselő-testület egyes hatásköreit a polgármesterre, a bizottságaira, vagy a jegyzőre ruházhatja. Az átruházott hatáskör tovább nem ruházható.


(5) Az önkormányzati alaptevékenységek államháztartási szakfeladatrend szerinti besorolását a 5. függelék tartalmazza.


11. § A jegyző rendszeresen köteles a képviselő-testületet tájékoztatni a képviselő-testület feladat- és hatáskörét érintő változásokról.


12. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma 8 fő képviselő és a polgármester.


(2) A képviselő-testület tagjainak jegyzékét a rendelet 1. függeléke tartalmazza.


2. Hatáskör átruházásának szabályai


13. § (1) A képviselő-testület hatásköréből át nem ruházható hatásköröket a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 42. §-a tartalmazza.


(2) A bizottságra átruházott hatásköröket e rendelet 1. melléklete és az önkormányzati rendeletek, a polgármesterre átruházott hatásköröket e rendelet 2. melléklete és az önkormányzati rendeletek tartalmazzák. E hatáskörök gyakorlásához a képviselő-testület utasítást adhat, illetve az átruházott hatásköröket visszavonhatja, az átruházott hatáskör döntéseit megsemmisítheti és megváltoztathatja.


(3) Az átruházott hatáskörök gyakorlásáról az azt gyakorló szerv szükség szerint, de legalább évente egyszer köteles a képviselő-testületnek beszámolni.


(4) A polgármester az Mötv. 68. § (2) és (3) bekezdéseiben foglaltak esetében az alábbi önkormányzati ügyekben hozhat döntést a képviselő-testület utólagos tájékoztatása mellett:

  1. az egészségügyi alapellátásra ellátására vonatkozó finanszírozási szerződés megkötése az OEP illetékes szervével,
  2. a közfoglalkoztatási programokkal kapcsolatos hatósági szerződések megkötése az állami foglalkoztatási szervvel,
  3. az önkormányzat részére kizárólag előnyt jelentő ingyenes-, valamint térítésmentes szerződések megkötése,
  4. a 100%-os támogatási intenzitású pályázatok vonatkozásában jognyilatkozatok megtétele,
  5. olyan szerződések megkötése, amelyek kötelezettséget nem keletkeztetnek, illetve kötelezettséget terhesebbé nem tesznek (technikai jellegű szerződésmódosítások),
  6. a szerződések érdemi részét (főkötelezettséget) nem érintő, egyes a szerződések teljesítésének biztosítását kikényszerítő, mellékkötelezettséget érintő jognyilatkozatok megtétele, az ilyen módosító szerződések megkötése,
  7. azon szerződések megkötése, továbbá azon jognyilatkozatok megtétele, melyek elmaradása az önkormányzat részére anyagi vagy egyéb hátrányt okoznának.

3. A képviselő-testület üléseinek száma és a munkaterv


14. § A képviselő-testület alakuló, rendes és – szükség esetén – rendkívüli ülést, valamint közmeghallgatást tart.


15. § (1) Az Mötv. 47. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület akkor határozatképes, ha az ülésen a települési képviselőknek több mint a fele, azaz legalább 5 fő jelen van.


(2) Ha fentiekben megjelölt számú képviselő nincs jelen, akkor az ülés határozatképtelen, a levezető elnök az ülést bezárja, a nem tárgyalt napirendet, vagy rendkívüli ülésen, vagy a következő rendes ülésen tárgyalja a képviselő-testület.


16. § (1) A képviselő-testület fő szabályként – a rendelet 18. § (5) bekezdésében szabályozott eltéréssel – havonta, de évente legalább 6 alkalommal ülésezik.


(2) A képviselő-testület adott évi rendes üléseinek konkrét számát és időpontját a képviselő-testület által határozattal elfogadott éves munkaterv tartalmazza. Az éves munkatervben az (1) bekezdésben meghatározott ülésszámtól több ülést is elő lehet írni.


(3) A munkatervet minden év január 31-éig a polgármester terjeszti elő, melyet a beérkezett javaslatok alapján a jegyző – a gazdasági programot és a munkaprogramot figyelembe véve – állít össze.


(4) A munkaterv tartalmazza:

            a) az ülések, közmeghallgatás időpontját,

            b) az adott ülésen tárgyalandó témákat, napirendeket,

            c) szükség szerint az egyeztetési kötelezettséget, és

            d) szükség szerint az előterjesztéssel, adott napirend előkészítésével kapcsolatos követelményeket, különösen:

                        da) azoknak az ügyeknek a pontos megjelölése, amelyek eldöntéséhez a képviselő-testület igényli a lakossági fórumok segítségét és közreműködését, vagy az ügyben közmeghallgatást tart,

                        db) az előkészítésben résztvevők felsorolását,

                        dc) a napirend előterjesztőjének (felelősének) a megjelölését.


4. A képviselő-testületi ülések összehívása


17. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követő 15 napon belül – az általános szabályok szerint – a megválasztott polgármester hívja össze és vezeti.


(2) A képviselő-testület alakuló ülésén résztvevőket a helyi választási bizottság és a helyi választási iroda vezetője tájékoztatja a polgármester és a képviselők választásának eredményéről és törvényességéről.


(3) A polgármester és a képviselők az alakuló ülésen, illetve – időközi választás esetén – a megválasztásukat követő első ülésen ünnepélyes – az Mötv. 1. mellékletében foglaltak szerinti – esküt vagy fogadalmat tesznek és erről okmányt írnak alá.


(4) A megválasztott képviselőktől a választási bizottság elnöke veszi ki az esküt vagy fogadalmat, a polgármester a képviselő-testület előtt tesz esküt vagy fogadalmat.


(5) Az alakuló ülésről távollevő képviselő az esküt vagy fogadalmat azon a testületi ülésen teszi le, amelyen először vesz részt.


18. § (1) A képviselő-testület rendes ülését – figyelembe véve az elfogadott éves munkatervet – a polgármester hívja össze és vezeti. A képviselő-testületi rendes üléseket fő szabály szerint a hónap utolsó szerdai napjára, 15.00 órai kezdettel kell összehívni, ettől azonban az ülés összehívója eltérhet, ha az ülés napja vagy a 19. § (4) bekezdésében szereplő határnap szabad- vagy munkaszüneti napra esne.


(2) Az ülés összehívója abban az esetben is eltérhet az (1) bekezdésben foglalat időponttól, ha azt egyéb rendkívüli körülmény – különösen, de nem kizárólag magasabb szintű jogszabályban meghatározott határidő betartása – indokolja.


(3) Ha a polgármesteri tisztség betöltetlen, vagy a polgármester tartósan akadályoztatva van, akkor a képviselő-testület tagjaiból választott alpolgármester látja el az (1) bekezdés szerinti feladatokat.


(4) A polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejű betöltetlensége, vagy a polgármester és az alpolgármester tartós akadályoztatása esetében az önkormányzat állandó bizottságának elnöke hívja össze a képviselő-testületet, és vezeti a képviselő-testület ülését.


(5) A képviselő-testület a közmeghallgatást nem tartalmazó üléseit – fő szabályként – az önkormányzat székhelyén, a Polgármesteri Hivatal tanácstermében tartja.


(6) A képviselő-testület a nyári szabadságolások miatti ülésszüneteket minden év július 1-től július 31-ig terjedő időben állapítja meg. A polgármester az ülésszünet idejére is jogosult rendkívüli ülést összehívni.


(7) Amennyiben a tárgyalandó napirend vagy más körülmény indokolja, a képviselő-testület ülését a székhelyen kívül máshová is össze lehet hívni.


(8) A Képviselő-testület ülését 15 napon belüli időpontra össze kell hívni a képviselők egynegyedének vagy a Képviselő-testület bizottságának, valamint a kormányhivatal vezetőjének az írásbeli indítványára. Az ülés összehívásának indokát a kezdeményezésnek tartalmaznia kell.


(9) A kormányhivatal összehívja a képviselő-testület ülését, ha a (7) bekezdés szerint tett indítványnak a polgármester tizenöt napon belül nem tesz eleget.


19. § (1) A képviselő-testület rendes ülésének összehívása a meghívó kiküldésével, Enying város honlapján, továbbá a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján történő megjelentetéssel történik.


(2) A meghívónak tartalmaznia kell:

            a) az ülés helyét,

            b) az ülés időpontját,

            c) a tervezett napirendeket,

            d) a napirendek előadóit,

            e) a képviselő-testület ülése összehívójának megnevezését.


(3) A meghívóhoz – a szavazati- vagy tanácskozási joggal részt vevőknek – mellékelni kell az előterjesztéseket, a bizottsági jegyzőkönyveket vagy a határozati javaslatokat.


(4) A képviselő-testület rendes ülésének meghívóját, annak időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.


(5) A meghívót az alábbi személyeknek kell megküldeni

            a) a képviselő-testület tagjainak,

            b) a jegyzőnek, aljegyzőnek, pénzügyi vezetőnek,

        c) a tanácskozási joggal rendelkező önszerveződő közösségek képviselőinek a tevékenységi körét érintő kérdés, napirend esetében,

            d) a nem állandó meghívottaknak

                        da) az előterjesztőknek és

                        db) akiket az ülés összehívója indokoltnak tart.

            e) a járási hivatalvezetőnek.


(6) Az (5) bekezdésben megjelölt személyek részére a meghívó és melléklete elektronikus úton (e-mail) kerül kiküldésre. A mellékleteket kiküldöttnek kell tekinteni – figyelemmel az elektronikus levelek méretkorlátjaira – internetes felületre történő feltöltéssel és az érintettek részére való megosztással, oly módon, hogy a megtekintéshez vagy letöltéshez szükséges webes linket kell megküldeni elektronikus levélben az (5) bekezdésben megjelöltek részére.


(7) A helyi médiában lehetőség szerint közzé kell tenni a képviselő-testületi ülések időpontját, helyét és napirendjét, valamint azt, hogy a napirendek anyagát meg lehet tekinteni a polgármesteri hivatal titkárságán.


20. § (1) A képviselő-testület rendkívüli ülésének összehívása a rendes ülésekre vonatkozó szabályok szerint, meghívóval és a vonatkozó előterjesztések, bizottsági jegyzőkönyvek vagy a határozati javaslatok csatolása mellett történik az e §-ban foglalt eltérésekkel.


(2) Rendkívüli ülést kell összehívni

            a) jelen rendelet 18. § (7) bekezdésében meghatározott esetekben, a kezdeményezést követő 15 napon belüli időpontra,

            b) ha a képviselő-testület eseti határozattal rendkívüli ülés összehívásáról dönt,

            c) ha azt más hivatalos szervek kezdeményezik.


(3) Rendkívüli ülést hívhat össze a polgármester vagy az alpolgármester a (2) bekezdésben foglalt eseteken túl, ha megítélése szerint a képviselő-testület összehívására van szükség.


(4) Ilyen sürgős, halasztást nem tűrő esetben a képviselő-testületi ülés összehívására az ülés előtt 24 órával is lehetőség van.


(5) A szóbeli meghívás esetében lehetőség szerint biztosítani kell az előterjesztések meghívottakhoz történő eljuttatását. A sürgősség okát azonban mindenképpen közölni kell.


21. § A közmeghallgatást igénylő napirendeket tárgyaló ülések időpontját, helyét legalább 8 nappal az ülés előtt – a helyben szokásos módon – nyilvánosságra kell hozni.


22. § (1) A képviselő-testület ülésén a képviselők szavazati joggal vesznek részt.


(2) A meghívottak közül a jegyzőt és az aljegyzőt tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan.


(3) Tanácskozási jog illeti meg az ülés meghatározott napirendi pontjához kapcsolódóan a meghívottak közül

            a) az e rendelet által meghatározott önszerveződő közösségek képviselőit.

            b) az önkormányzat intézményének vezetőjét, annak helyettesét, a pénzügyi vezetőt, vagy azt,

            c) akit a napirenddel kapcsolatban az ülésére meghívtak.


5. A képviselő-testület ülésének nyilvánossága


23. § A képviselő-testületi ülések – fő szabályként – nyilvánosak. A hallgatóság azonban az ülésen csak a részére kijelölt helyen foglalhat helyet.


24. § (1) A képviselő-testület

            a) zárt ülést tart az Mötv. 46. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában szabályozott esetekben,

            b) minősített többséggel zárt ülést rendelhet el az Mötv. 46. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben.


(2) A zárt ülésen az Mötv. 46. § (3) bekezdésben felsorolt személyek vehet(nek) részt.


(3) Zárt ülés tartását indítványozhatja:

            a) a polgármester,

            b) bármely képviselő,

            c) a jegyző, az aljegyző vagy

            d) az érintett személy.


(4) A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren, a jegyzőn és az arra feljogosított hatósági személyen kívül – csak a képviselő-testület tagjai és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be.


(4) A zárt ülés jegyzőkönyvébe – a polgármesteren, a jegyzőn és az arra feljogosított hatósági személyen kívül – csak a képviselő-testület tagjai és a tárgyban közvetlenül érdekelt vagy annak hivatalos jogi képviselője tekinthet be.


6. A képviselő-testület ülésének vezetése és a szavazás


25. § (1) A képviselő-testület ülésének vezetése során ellátandó feladatok:

            a) az ülés megnyitása, a képviselő-testület ülése e rendelet szerint történő összehívásának megállapítása,

            b) a képviselő-testület határozatképességének megállapítása, ami az ülés alatt folyamatosan ellenőrzendő,

            c) javaslattétel a jegyzőkönyv-hitelesítők személyére, javaslat elfogadtatása, jegyzőkönyv-vezetésére felkérés,

            d) a napirend előterjesztése, elfogadtatása,

            e) az ülés jellegének (nyílt vagy zárt) megítélése, bejelentése, szükség esetén szavazásra bocsátása,

            f) napirendenként

                      fa) a vita levezetése, ezen belül hozzászólásokra, kérdésekre, kiegészítésekre a szó megadása,

                      fb) a vita összefoglalása,

                      fc) az indítványok szavazásra való feltevése,

                      fd) a határozati javaslatok szavaztatása,

                      fe) a szavazás eredményének megállapítása pontosan, számszerűen,

                      ff) a napirend tárgyában hozott döntés vagy döntések kihirdetése,

            g) a rend fenntartása,

            h) az ügyrendi kérdések szavazásra bocsátása és a szavazás eredményének kihirdetése,

            i) az időszerű kérdésekről tájékoztatás,

            j) tájékoztatás az előző képviselő-testületi ülésen elhangzott bejelentések nyomán tett intézkedésekről,

            k) tájékoztatás a lejárt határidejű határozatokról és egyéb önkormányzati döntésekről,

            l) az ülés bezárása,

            m) tájékoztatás a következő ülés várható időpontjáról, napirendjéről.


(2) A képviselő-testület a napirendről és a jegyzőkönyv-hitelesítők személyéről vita nélkül határoz.


26. § Az ülést levezető személy előterjeszti – a meghívó szerinti – napirendi pontokat. Az ülésvezető és a képviselő-testület tagja a napirend elfogadásakor vagy az ülés során javaslatot tehet a napirendi pontok felcserélésére, új napirendi pontok felvételére vagy a javasolt napirendi pontok törlésére.


27. § (1) A zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint meghatározott esetekben szavazni nem kell. A testületi ülést levezető személynek kell a napirend közlésével egyidejűleg hivatkozni a zárt ülésre vonatkozó törvényi előírásra.


(2) A képviselő-testület minősített többséggel, határozattal dönt a zárt ülés elrendeléséről az Mötv. 46. § (4) bekezdés c) pontja szerint meghatározott esetekben.


28. § Az ülést levezető elnök a napirendek sorrendjében minden előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során:

           a) az előterjesztő a napirendhez a vita előtt szóban kiegészítést tehet,

           b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, amelyre az előterjesztő köteles rövid választ adni,

          c) a képviselő-testületi ülés napirendjeként kiküldött előterjesztésben szereplő határozatok módosítására a lezajlott vita alapján, a képviselő-testület tagja szóban is jogosult javaslatot tenni. Több javaslat esetén az ülést levezető elnök a vita   lezárása után szavazást rendel el a rendeletben meghatározottak szerint.


29. § (1) A felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. A felszólalás időtartama legfeljebb 5 perc. Ugyanazon napirend keretében az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. Az idő túllépése miatt a levezető elnök figyelmezteti a felszólalót.


(2) Amennyiben a levezető elnök lépi túl az időkeretet, bármely képviselő javaslatára a képviselő-testület szótöbbséggel figyelmezteti az időkeret betartására.


(3) Napirend előtti felszólalásra az ülést levezető elnöktől írásban vagy szóban bármelyik képviselő és tanácskozási joggal meghívott személy kérhet engedélyt.


(4) Ha az ülést levezető elnök az engedélyt megtagadja, a képviselő kérésére a tárgyban a képviselő-testület felszólalás és vita nélkül határoz.


(5) A napirend előtti felszólalás legfeljebb 3 percig tarthat. A felszólaláshoz kapcsolódóan hozzászólás végett egy-egy képviselő 2 percre kaphat szót.


(6) Napirend előtti felszólalás esetén határozathozatalnak helye nincs.


(7) Az ülésvezető soron kívüli felszólalást is engedélyezhet.


(8) Az előterjesztő, a polgármesteri hivatal napirendben érintett dolgozója, az előterjesztésben illetékes bizottság elnöke (vagy a bizottság megbízott képviselője), a polgármester és a jegyző több alkalommal is hozzászólhat. Ez esetben is az (1) és (2) bekezdésben megfogalmazottakat kell alkalmazni.


30. § (1) A tárgyalt napirendet érintő ügyrendi kérdésben bármelyik képviselő bármikor szót kérhet és javaslatot tehet. A javaslat felett a képviselő-testület vita nélkül határoz. Ügyrendi kérdésben az ülést vezető köteles azonnal szót adni.


(2) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.


(3) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a képviselő-testület tagja a módosító javaslatát a vita lezárásáig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor vissza is vonhatja.


(4) Ha a képviselő-testület tagja a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor az elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadhatja.


31. § (1) A vita lezárására, a hozzászólások időtartamának a korlátozására a képviselő-testület bármely tagja tehet javaslatot. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül egyszerű többséggel határoz. A vita lezárása után a napirend előterjesztője válaszol a hozzászólásokra.


(2) A vita lezárása után, a határozathozatal előtt a jegyzőnek szót kell adni, ha a javaslatok törvényességét illetően észrevételt kíván tenni.


(3) Bármelyik képviselő-testületi tag, illetve a napirend előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testületet vita nélkül, egyszerű többséggel határoz.


32. § (1) Az ülést levezető személy az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott határozati javaslatokat egyenként bocsátja szavazásra. Először a módosító és kiegészítő indítványokról dönt a testület – az elhangzás sorrendjében – majd – abban az esetben, ha a módosító, vagy kiegészítő indítványok nem kerültek elfogadásra – az eredeti határozati javaslatról. Ha a módosító, vagy kiegészítő indítványokat a testület elfogadta, akkor az eredeti határozati javaslattal egységes szerkezetbe foglalt javaslatot kell szavazásra bocsátani.


(2) A javaslat elfogadásához a jelenlévő települési képviselők több mint a felének igen szavazata szükséges, amennyiben az ügy jogszabály szerint nem igényel minősített többséggel meghozott döntést.


(3) A képviselő-testület döntéshozatalából történő kizárásra az Mötv. 49. § (1) bekezdése szabályait kell alkalmazni.


(4) A képviselő-testület tagja köteles bejelenteni, ha a döntéshozatallal érintett ügy, őt vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló törvényben meghatározott közeli hozzátartózóját érinti.


(5) Amennyiben a képviselő-testület tagja a (4) bekezdésben meghatározott személyes érintettségről szóló bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a képviselő-testület minősített többséggel meghozott döntése alapján tiszteletdíját három havi időtartamra csökkentheti a tiszteletdíjak tárgyában megalkotott önkormányzat rendeletben foglaltak figyelembevételével és értelemszerű alkalmazásával.


(6) Az (5) bekezdésben meghatározott szankció alkalmazásakor a képviselő-testület mérlegeli a döntés súlyát, amelynek során a képviselő elmulasztotta érintettségét bejelenteni, és ennek megfelelően dönt a tiszteletdíj csökkentéséről, valamint annak mértékéről és időtartamáról.


(7) A képviselő-testület minősített többségének szavazata szükséges

            a) az Mötv. 50. §-ában foglalt esetekben,

            b) a képviselő-testület megbízatásának lejárta előtti feloszlatáshoz,

            c) a polgármester elleni kereset benyújtásához,

            d) az önkormányzat vagyonával, tulajdonával való rendelkezés 2 millió Ft értékhatáron felül,

            e) közalapítvány rendeléséhez,

            f) hitelfelvételhez,

            g) sürgősségi indítvány elfogadásához,

            h) kitüntetés, díszpolgári cím adományozásához,

            i) rendkívüli előterjesztés elfogadásához,

            j) önkormányzati per indításához,

            k) az e rendelet szerint minősített többségi döntést igénylő ügyek eldöntéséhez.


33. § (1) A képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) nyílt vagy titkos szavazással hozza. A nyílt szavazás esetén név szerinti szavazás is elrendelhető. A képviselőknek szavazni csak személyesen lehet.


(2) A képviselő-testületi ülésen a nyílt szavazás – a 37. §-ban foglalt eltérésekkel – kézfeltartással történik.


34. § (1) A képviselő-testület titkos szavazást tarthat az Mötv. 46. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben. A szavazás titkosságáról a képviselő-testület egyszerű többséggel dönt.


(2) Az ülést levezető személy nyomatékosan felhívja a figyelmet a tárgyalt ügy bizalmas kezelésére és azzal kapcsolatos titoktartási kötelezettségre.



35. § (1) Titkos szavazás borítékba helyezett, az önkormányzat bélyegzőlenyomatával ellátott szavazólapon, urna igénybevételével történik.


(2) Érvényesen szavazni csak a szavazólapon szereplő jelölt(ek)re, döntési alternatívákra lehet.


(3) Igen szavazatnak a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának a megjelölése, ellenszavazatnak pedig a jelölt(ek) nevének, illetve a döntési alternatívának meghagyása számít. A szavazáshoz kék tintájú tollat kell használni.


(4) Érvénytelen a szavazat, ha:

            a) nem hivatalos – bélyegzőlenyomat nélküli – szavazólapon adták le,

            b) ceruzával töltötték ki a szavazólapot,

            c) nem lehet kétséget kizáróan megállapítani, hogy a képviselő kire, illetve milyen döntési alternatívákra szavazott, vagy

            d) a szavazó képviselő-testületi tag a megválaszthatónál több jelölt nevét, illetve több döntési alternatívát jelöl meg a szavazólapon.


36. § (1) A titkos szavazás lebonyolításában a képviselő-testület tagjai közül egyszerű többséggel választott három fős – elnök és két tag – szavazatszedő bizottsági tagok működnek közre.


(2) A szavazatszedő bizottság megállapítja a titkos szavazás eredményét, melyről tájékoztatja a képviselő-testületet.


(3) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyv készül, amely tartalmazza:

            a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét,

            b) a szavazatszedő bizottság tagjainak nevét és tisztségét, és

            c) a szavazás során felmerült körülményeket.


(4) A jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság tagjai aláírásukkal hitelesítik.


(5) A képviselő-testület a titkos szavazással hozott döntést is alakszerű határozatba kell foglalni.


37. § (1) Név szerinti szavazást kell elrendelni, ha:

            a) azt a törvény írja elő,

            b) azt a jelenlévő képviselők több mint fele írásban indítványozza,

            c) az önkormányzati vagyon vagy tulajdon megterhelésénél, elidegenítésénél, 10 millió forint értékhatár felett,

            d) 10 millió forint értékhatárnál magasabb összegű hitel felvételénél,

            e) a település jogi státuszát érintő ügyeknél.


(2) A név szerinti szavazás esetén a jegyző felolvassa a jelenlévő képviselők nevét ABC sorrendben, akik a nevük felolvasásakor az „igen”,„nem”, vagy a „tartózkodom” szavak érthető kimondásával szavaznak.


(3) Ügyrendi kérdésben név szerinti szavazást tartani nem lehet.


(4) A név szerinti szavazást mindig kötelező jegyzőkönyvben rögzíteni. A külön hitelesített névsort a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.


(5) A szavazatok összeszámlálásáról a levezető elnök gondoskodik. Ha a szavazás eredménye felől kétség merül fel vagy, ha azt valamelyik települési képviselő kéri, az elnök a szavazást köteles megismételtetni.


7. A tanácskozás rendjének fenntartása


38. § (1) A képviselő-testületi ülésen résztvevő képviselők, illetve minden jelenlévő személy köteles a tanácskozás rendjét betartani és méltóságát tiszteletben tartani.


(2) A tanácskozás rendjének fenntartásáról az ülést levezető személy gondoskodik.


(3) Ha valamelyik képviselő felszólalása során a képviselő-testület tekintélyét sérti vagy valamelyik képviselő-testületi tagra sértő kifejezést használ, illetőleg ha egyébként a szabályzatnak a tanácskozási rendre és a szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az ülésvezető elnök rendre utasítja.


(4) A tanácskozás rendjének megtartása érdekében az ülés levezető elnöke:

            a) a tárgytól eltérő vagy önmagát ismétlő felszólalót figyelmezteti, ismétlődő figyelmeztetés esetében megvonja tőle a szót. Akitől a szót megvonták, az   ugyanabban a tárgykörben nem szólalhat fel újra,

            b) rendreutasítja azt a képviselőt, aki a képviselő-testületi ülés méltóságát sértő kifejezést használ. Súlyos esetben jegyzőkönyvi megrovásban részesíthető a képviselő,

            c) rendzavarás esetén figyelmeztetésben részesíti a rendbontót. Amennyiben a rendzavarás a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi az ülést határozott időre félbeszakíthatja a jelenlévő képviselők többségének támogató szavazatával.


(5) Ha a (3) bekezdés szellemét az ülést levezető elnök sérti meg, akkor a képviselő-testület bármely tagja figyelmezteti az elnököt és a korelnök rendre utasítja.


(6) A nyilvános ülésen megjelent állampolgárok a számukra kijelölt helyet foglalják el. A tanácskozás rendjének megzavarása esetén az ülést levezető személy rendre utasíthatja a rendzavarót, ismétlődő rendzavarás esetén pedig az érintettet a terem elhagyására is kötelezheti.


(7) Az ülést vezető elnöknek a rendfenntartás érdekében tett intézkedései ellen felszólalni, azokat visszautasítani, velük vitába szállni nem lehet.


(8) A képviselő-testület ülése alatt a teremben a mobiltelefonokat ki kell kapcsolni, vagy annak csengőhangját el kell némítani akkor is, ha erre az ülést levezető elnök nem hívja fel a figyelmet.


39. § (1) A képviselő-testületi ülés legfeljebb 4 óra időtartamú. A képviselő-testületi ülés rendkívüli okból történő idő előtti bezárásához, vagy időtartamának meghosszabbításához a képviselők minősített többségű szavazata szükséges.


(2) Annak a napirendi pontnak a tárgyalását, melyben a képviselő-testület 1 óra alatt nem tud dönteni, a napirend tárgyalásának folytatására vonatkozó minősített többségű szavazat hiányában, a következő testületi ülésre kell elhalasztani, és az illetékes bizottságnak átdolgozásra vissza kell adni.


8. Az előterjesztés


40. § (1) Előterjesztésnek minősül – különösen – a munkatervbe felvett, a képviselő-testület ülésén ismertetett, az ülés napirendjéhez kapcsolódó tájékoztató, beszámoló, rendelet-tervezet az indoklással és határozati javaslat az indoklással vagy a bizottsági jegyzőkönyvvel.


(2) Az előterjesztést a beterjesztésért felelős az ülést megelőző 6. napig írásban vagy elektronikus úton terjesztheti elő az ülést levezető személynél, de rendkívüli esetben – a 6 napos határidő mellőzésével – szóban történő előterjesztésre is lehetőség van. Rendelet-tervezet csak írásban terjeszthető be.


(3) A (2) bekezdés szerinti rendkívüliség esetén az előterjesztés napirendre tűzéséről a képviselő-testület minősített többséggel dönt. Ilyen szóbeli előterjesztés esetén az előterjesztő köteles megfogalmazni az e rendeletben szabályozott tartalmú határozati javaslatot.


(4) A képviselő-testülethez előterjesztést nyújthat be:

            a) a polgármester,

            b) a képviselő,

            c) a képviselő-testület bizottsága,

            d) a tanácsnok(ok),

            e) a jegyző, az aljegyző,

            f) akit a polgármester felkér.


(5) Az előterjesztésnek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:

            a) az előterjesztő megnevezését,

            b) az előterjesztés iktatószámát,

            c) az előterjesztés készítőjének, az előkészítésben résztvevő(k)nek megnevezését,

            d) az előterjesztés tárgyát,

            e) az előzetes véleményezés megtörténtét,

          f) annak megjelölését, hogy a képviselő-testület vagy szervei, illetve jogelődje foglalkozott-e korábban az előterjesztés tárgykörével, és ha igen, milyen döntést hozott és milyen eredménnyel történt meg annak végrehajtása,

            g) a lehetséges döntés jogszabályi alapját,

            h) a döntési javaslat indokait,

            i) a határozati javaslatot, illetve a rendelet tervezetét,

            j) szükség szerint a határidőt, a végrehajtásért, illetve az ellenőrzésért felelős megnevezését. A határidőt általában évre, hónapra, napra kell meghatározni, szükség esetén részhatáridőt lehet alkalmazni. Eltérő végrehajtási határidők esetén pontonként, egyébként a határozati javaslat végén kell a végrehajtási határidőt, a felelősökkel együtt feltüntetni. Amennyiben a határozati javaslatban foglalt feladat végrehajtása értelemszerűen folyamatos vagy azonnali tevékenységet igényel, a végrehajtás határidejére a „folyamatos”, illetve „azonnal” megjelölés alkalmazandó a végrehajtásról szóló jelentés pontos rögzítése mellett (pl: „határidő: végrehajtásra folyamatos, jelentéstételre ... év ... hó ... nap”).



(6) Tájékoztató, jelentés határozati javaslat nélkül is előterjeszthető.


9. A sürgősségi indítvány


41. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel. A képviselő-testület – az ülésvezető javaslatára – minősített szótöbbséggel, soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában.


(2) A sürgősségi indítvány – a sürgősség tényének rövid indokolásával – legkésőbb az ülést megelőző nap 12 óráig írásban nyújtandó be az ülésvezetőnél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: a polgármester, a bizottságok, a képviselők, a jegyző, az aljegyző.


(3) Ha a polgármester vagy valamely képviselő ellenzi az azonnali tárgyalást, akkor a – sürgősség kérdését – a napirend elfogadása után – vitára kell bocsátani. A polgármester ismerteti az indítványt, majd alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének rövid megindokolására.


(4) Ha a képviselő-testület nem ismeri el a sürgősséget, úgy az indítványt egyszerű napirendi javaslatként kell kezelni, s a napirendek meghatározásakor kell állást foglalni arról, mikorra tűzik napirendre, illetőleg hányadik napirendként.


10. A felvilágosítás-kérés (interpelláció), a kérdés


42. § (1) A képviselőnek joga van a képviselő-testületi ülésen az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal élni, melyet a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a képviselő-testület bizottságának elnökéhez, valamint a jegyzőhöz intézhet.


42. § (1) A képviselőnek joga van a képviselő-testületi ülésen az Mötv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott felvilágosítás-kérési joggal élni, melyet a polgármesterhez, alpolgármesterhez, a képviselő-testület bizottságának elnökéhez, valamint a jegyzőhöz intézhet.


(3) A felvilágosítás-kérést az ülést levezető elnöknek az ülés előtt 5 munkanappal írásban kell benyújtani. Kivételesen – fontos közérdekű téma esetén – szóban is megtehető. Ebben az esetben az interpelláció tárgyát legkésőbb az ülés megkezdése előtt az ülést levezető személy tudomására kell hozni.


(4) Amennyiben a felvilágosítás-kérést a (3) bekezdésben előírt határidőn túl vagy a képviselő-testület ülés megkezdése előtt nyújtják be, úgy az érintettnek csak abban az esetben kell az ülésen választ adnia, ha a válaszadás előzetes vizsgálatot nem igényel. Ellenkező esetben az ülést követő 30 napon belül, írásban kell válaszolni. Ez esetben a válasz elfogadásáról, ha a választ az interpelláló nem fogadja el, a képviselő-testület a soron következő ülésén dönt.


(5) Az ülésen az adott válasz elfogadásáról először a felvilágosítást kérő képviselő nyilatkozik. A képviselőnek az ülésvezető elnök kérdésére egy szóban (igen vagy nem) nyilatkoznia kell az interpellációra adott válasz elfogadásáról. A válasz érdemi részét nem kommentálhatja. Ha a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül dönt. Amennyiben a választ a képviselő-testület elutasítja, elrendeli a felvilágosítás-kérés tárgyának részletes kivizsgálását. Az interpelláció tárgyának érdemi vizsgálatába az interpelláló képviselőt is be kell vonni. A képviselő-testület részletes vizsgálatot is elrendelhet, ezzel megbízhatja a polgármestert, az alpolgármestert, valamely önkormányzati bizottság elnökét.


(6) Amennyiben az interpellációra határidőben nem érkezik válasz, a munkáltatói jogkörgyakorlója – tanácsnok és bizottsági elnök esetében a polgármester – megvizsgálja ennek okát és erről a soron következő ülésen írásban tájékoztatja a képviselő-testületet.



43. § (1) Ha az írásban interpelláló képviselő az ülésen nincs jelen az interpellációt a napirendről le kell venni.


(2) Az interpelláló képviselő az írásban benyújtott interpellációját legfeljebb 2 percben szóban is elmondhatja.


(3) Az interpellációra a kérdezett, vagy az, akinek az ügy hatáskörébe tartozik, az ülésen legfeljebb 5 percben köteles válaszolni.


44. § Az interpellációnak tartalmaznia kell:

            a) az interpelláló nevét,

            b) az interpelláció tárgyát,

            c) annak feltüntetését, hogy az interpellációt szóban is elő kívánja-e adni.


45. § Az interpellációkról a jegyző rendszeres és folyamatos nyilvántartást vezet.


11. A képviselő-testület döntései


48. § A képviselő-testület döntései:

            a) a határozat, és

            b) a rendelet.


49. § (1) A képviselő-testület számozott határozata tartalmazza a képviselő-testület döntését szó szerinti megfogalmazásban, és szükség esetén a végrehajtás határidejét és a végrehajtásért felelős személy megnevezését.


(2) A képviselő-testület hatósági határozataira – az Mötv.-ben foglalt eltérésekkel – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.


50. § (1) A képviselő-testület határozatait a naptári év elejétől folyamatos, növekvő, egyedi sorszámmal kell ellátni. A határozatok sorszáma mellett fel kell tüntetni a határozathozatal pontos időpontját (év, hó, nap megjelöléssel).


(2) A határozatok jelölése a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő és a közjogi szervezetszabályozó eszköz közzététele során történő megjelöléséről szóló 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet 13. §-ában foglaltaknak megfelelően történik.


51. § A jegyző gondoskodik a képviselő-testületi határozatok nyilvántartásáról. A határozat-nyilvántartás formái

            a) a határozatok nyilvántartása sorszám szerint,

            b) a határozat-kivonatok nyilvántartása sorszám szerint növekvő sorrendben,

            c) a határozatok kézbesítésének nyilvántartása.


52. § (1) A határozatokat jegyzőkönyv aláírását követő 2 napon belül el kell küldeni a végrehajtásért felelős személyeknek, szerveknek.


(2) A határozatok végrehajtásával kapcsolatos előterjesztéseket, jelentéseket a jegyző – a végrehajtásért felelősök közreműködésével – készíti elő és terjeszti a képviselő-testület elé.


53. § (1) Az ügyrendi javaslatnak minősül: a képviselő-testület vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, eljárási kérdésekre vonatkozó javaslat.


(2) Ügyrendi javaslat céljából a képviselők az ülés során bármikor szót kérhetnek, ha a levezető elnök megállapítja, hogy a javaslat nem ügyrendi, a képviselőtől megvonja a szót.


(3) Az ügyrendi javaslatról a képviselő-testület vita nélkül dönt.


(4) Nem minősül vitának a jegyzőnek az adott ügyrendi javaslat jogszabályba ütközése tekintetében kifejtett álláspontja.


54. § (1) Rendelet alkotását

            a) a polgármester,

            b) a képviselő,

            c) a tárgy szerint illetékes bizottság, vagy

            d) a jegyző, az aljegyző

írásban kezdeményezheti. A polgármesternek joga van a rendeletalkotási javaslatát testületi ülésen szóban is előterjeszteni.


(2) Rendeletalkotás esetén a képviselőt-testületnek joga van a beterjesztett javaslat felett általános és részletes vitát is tartani. Az erre vonatkozó indítványról a képviselő-testület vita nélkül dönt.


(3) A rendelet-tervezet szakszerű elkészítéséről a jegyző gondoskodik, aki e tevékenységébe szükség szerint bevonja a polgármesteri hivatal tárgy szerinti illetékes személyeit, valamint külső szakértőt.


(4) A rendelet – és szükség esetén határozat – helyben szokásos kihirdetésének módja a Polgármesteri Hivatal (8130 Enying, Kossuth Lajos utca 26.) hirdetőtáblájára történő kihelyezés és – ugyanabban az időpontban – a város internetes oldalán történő megjelentetés.


55. § (1) Az önkormányzati rendelet megalkotására vonatkozó fő szabályokat a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet tartalmazza.


(2) A rendelet-tervezet előkészítése során a képviselő-testület a lakosság szélesebb körét érintő rendeletek előkészítésénél elveket, szempontokat állapít meg.


(3) A rendelet-tervezet véleményezése során

            a) a tervezetet – a jegyző véleményével együtt – megvitatás céljából a tárgy szerint érintett bizottság elé kell terjeszteni. Erre az ülésre szükség szerint más    külső   szakembereket is meg kell hívni.

            b) a polgármester – a jegyző véleményének meghallgatása után – egyes     rendelet-tervezeteket – az érdemi vita előtt – közmeghallgatásra bocsát.


(4) A jegyző gondoskodik a képviselő-testület rendeleteinek – sorszám szerinti, a rendelet címét is tartalmazó – nyilvántartásáról.


(5) A jegyző gondoskodik a módosított önkormányzati rendeletek egységes szerkezetbe történő foglalásáról.


(6) A hatályos önkormányzati rendeleteket a polgármesteri hivatal titkárságán ügyfélfogadási időben az érdeklődőknek betekintésre át kell adni.


12. A jegyzőkönyv


56. § (1) A képviselő-testület üléséről az Mötv. 52. §-ában és az e rendeletben foglalt szabályok szerint jegyzőkönyvet kell készíteni, amely a megjelent képviselők és meghívottak nevét, a tárgyalt napirendi pontokat, a tanácskozás lényegét, a szavazás számszerű eredményét és a hozott döntéseket tartalmazza. Határozat és rövidebb rendelet esetében azt a jegyzőkönyv szövegébe beépítve, terjedelmesebb rendeletek esetében a jegyzőkönyv mellékleteként kell kezelni. A jegyzőkönyv elkészítéséről a jegyző gondoskodik. A képviselő-testület üléséről hangfelvétel is készül.


(2) A nyílt képviselő-testületi ülésről 4, a zárt képviselő-testületi ülésről 3 példányban kell jegyzőkönyvet készíteni. Ebből:

            a) az eredeti és további egy példányt a jegyző kezel,

            b) az egyik példányt meg kell küldeni 15 napon belül a Kormányhivatal részére,

            c) egyik példányt – a zárt ülésről készült jegyzőkönyv kivételével – pedig el kell helyezni a városi könyvtárban.


(3) A képviselő-testület üléséről készített jegyzőkönyvhöz csatolni kell a meghívót és a mellékleteit, az elfogadott rendeleteket, a jelenléti ívet. A képviselő kérelmére az írásban is benyújtott hozzászólást mellékelni kell a jegyzőkönyvhöz.


(4) A jegyzőkönyv az Mötv. 52. § (1) bekezdésén túl tartalmazza:

            a) az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás),

            b) az ülés nyilvános vagy zárt ülési módját,

            c) a távol maradt képviselők névsorát utalva a távolmaradás bejelentésének vagy annak elmaradása tényére,

            d) az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét,

            e) az ülés megnyitásának időpontját,

            f) a határozathozatal módját,

            g) az ülésvezető esetleges intézkedéseit, az ülésen történt fontosabb eseményeket,

            h) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, valamint az azokkal kapcsolatos válaszokat és határozatokat,

            i) az ülés bezárásának az időpontját.


(5) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester, a jegyző és a két hitelesítő írja alá.


(6) A választópolgárok az Mötv. 52. § (3) bekezdésének figyelembevételével tekinthetnek be a képviselő-testületi előterjesztésekbe és ülésének jegyzőkönyvébe, azzal, hogy a jegyzőkönyvek anyagát a Polgármesteri Hivatalban csak hivatali dolgozó jelenlétében lehet megtekinteni.


III. Fejezet

A képviselő, a bizottság, a polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a tanácsnok


13. A települési képviselő


57. § (1) A települési képviselő jogállását az Alaptörvény és az Mötv. III. fejezete rendelkezései határozzák meg.


(2) A helyi önkormányzati képviselő a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § 11. pontjának i) alpontja szerint hivatalos személynek minősül.


(3) Minden települési képviselő jogai és kötelezettségei azonosak. A képviselő-testület tagjai részére az önkormányzat a testületi munka elősegítése céljából mobil informatikai eszközt biztosít a választási ciklus idejére. Az informatikai eszköz az önkormányzat tulajdonát képezi, mely a választási ciklus végén, maradványértéken vagy a képviselő-testület által meghatározott értéken a használó képviselő által megvásárolható.


(4) A képviselő – az Mötv. 32. § (2) bekezdés i-k) pontjaiban meghatározottakon túl – köteles

      a) kapcsolatot tartani a választóival, tájékoztatni őket a képviselő-testület működése során hozott közérdekű döntésekről,

      b) lehetőség szerint előre bejelenteni, ha a testületi ülésen nem tud megjelenni,

      c) képviselőhöz méltó magatartást tanúsítani, a képviselő-testület és szervei tekintélyét, hitelét óvni,

      d) a tudomására jutott állami, szolgálati, üzleti, valamint magán titkot megőrizni.

   e) a testület munkájának segítéséhez kapott önkormányzati tulajdonú eszközökkel kapcsolatban az  eszközök használatára vonatkozó szabályokat betartani.


(5) Az Önkormányzati Törvényben meghatározott kötelezettségeit megszegő önkormányzati képviselő megállapított tiszteletdíját, természetbeni juttatását a polgármester előterjesztésére a Képviselő-testület legfeljebb tizenkét havi időtartamra csökkentheti, megvonhatja. Ismételt kötelezettségszegés esetén a csökkentés vagy a megvonás újra megállapítható.


14. A képviselő-testület bizottságai


58. § (1) A képviselő-testület – meghatározott önkormányzati feladatok ellátására – állandó vagy ideiglenes bizottságokat választhat. A képviselő-testület állandó bizottságai az e rendelet 1. melléklete szerinti, vagy külön önkormányzati rendeletben meghatározott önkormányzati feladatokat látnak el.


(2) A képviselő-testület elé kerülő tárgyalandó ügyeket fő szabályként a bizottság elé kell utalni.


59. § (1) A képviselő-testület Humán Bizottság (rövid elnevezése: HB), valamint Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság (rövid elnevezése: PTFB) elnevezéssel két állandó bizottságot hoz létre.


(2) A Humán Bizottság tagjainak száma három ő, melyből mindhárom fő önkormányzati képviselő.


(3) A Humán Bizottság szervezeti felépítése:

a) egy fő elnök (oktatási ügyekért felelős),

b) egy fő alelnök (egészségügyi ügyekért felelős),

b) egy fő bizottsági tag.


(4) A Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság tagjainak száma öt fő, melyből mind az öt fő önkormányzati képviselő.


(5) A Pénzügyi- és Településfejlesztési Bizottság szervezeti felépítése:

a) egy fő elnök (pénzügyi ügyekért felelős),

b) egy fő alelnök (településfejlesztési ügyekért felelős),

          c) három fő bizottsági tag.


60. § (1) A bizottságok a belső működési szabályaikat – az Mötv. és e rendelet keretei között – maguk állapítják meg azzal, hogy a működésük tekintetében a képviselő-testület működésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az e rendeletben meghatározott eltérésekkel.


(2) A képviselő-testület állandó vagy ideiglenes jelleggel – szakmai tanácsadó szerveként – albizottságot alakíthat. Az albizottság működésének szabályait a testület állapítja meg. Az albizottság átruházott hatáskörben döntési jogkört nem kaphat, vezetője csak képviselő lehet.


(3) A képviselő-testület az általa szükségesnek tartott esetben, – meghatározott feladat ellátására – ideiglenes bizottságot hozhat létre. Az ideiglenes bizottság megbízatása feladatának elvégzéséig, illetőleg az erről szóló jelentésnek a képviselő-testület által történő elfogadásáig tart. Működésére az állandó bizottságokra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


(4) A Bizottság munkaterv alapján működik.


(5) A Humán Bizottság rendes ülését a képviselő-testület rendes ülését megelőző hét hétfői nap 14:00 órakor tartja. A Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság rendes ülését a képviselő-testület rendes ülését megelőző hét hétfői nap 14:30 órakor tartja. A bizottsági ülések meghívóit a bizottsági ülés időpontja előtt 5 nappal ki kell küldeni.


61. § (1) A bizottsági üléseket a bizottsági elnök hívja össze. A bizottsági elnök akadályoztatása vagy a bizottsági elnöki pozíció betöltetlensége esetén az ülést a bizottság – jelen rendelet 60. § (1) bekezdésében említett – belső működési szabályzatának részletes szabályai szerint, az ott meghatározott alelnöke, akadályoztatása esetén a korelnök hívja össze.


(2) Az üléseket a bizottság elnöke, vagy alelnöke vezeti, attól függően, hogy melyikük hívta össze az ülést. Amennyiben az ülést más hívta össze, úgy az összehívó köteles az ülést vezetni.


62. § (1) A bizottság üléséről – a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére irányadó szabályok szerinti – jegyzőkönyvet, valamint hangfelvételt kell készíteni. A jegyzőkönyvet a bizottság elnöke és a bizottság egy tagja írja alá.


(2) A bizottságok működésének ügyviteli feladatait a képviselő-testület hivatala látja el. A bizottság döntéseiről a jegyző nyilvántartást vezet.


(3) A bizottság szükség szerint, de legalább évenként beszámol a képviselő-testületnek a bizottság tevékenységéről. A beszámoló előterjesztésének elkészítéséről a bizottság elnökének kell gondoskodnia. Az átruházott hatáskörben hozott döntésről a bizottság elnöke a legközelebbi testületi ülésen tájékoztatást ad.


(4) A bizottság határozatképességére és döntéshozatalára a képviselő-testületre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


63. § (1) Bármely képviselő-testületi tag javaslatot tehet valamely – a bizottság feladatkörébe tartozó – ügy megtárgyalására. A bizottság elnöke az indítványt a bizottság legközelebbi ülése elé terjeszti, melyre köteles meghívni az indítványozó képviselő-testületi tagot.


(2) A bizottsági döntéshozatalból kizárható – az Mötv. 49. §-a alapján – az, akit vagy akinek a közeli hozzátartozóját személyesen érinti az ügy. A személyes érintettséget az érdekelt köteles bejelenteni. A kizárásról az elnök esetén a polgármester, bizottsági tag esetén a bizottság minősített többséggel dönt.


(3) A bizottság minden tagja köteles az ülésen tudomására jutott állami és szolgálati titkot megőrizni.



15. A polgármester, az alpolgármester, a jegyző és a tanácsnok



64. § (1) A polgármester az Mötv. 67. §-ában meghatározott feladatokon túli további feladatai:

            a) gyakorolja a képviselő-testület által átruházott hatásköröket, melyet e   rendelet 2. melléklete tartalmaz,

            b) meghatározza a jegyző képviselő-testületi tevékenységével kapcsolatos            feladatait,

            c) képviseli az önkormányzatot,

            d) kapcsolatot tart a választópolgárokkal, valamint a helyi társadalmi és egyéb     szervezetekkel,

            e) nyilatkozik a sajtónak,

        f) gondoskodik az önkormányzati intézmények, gazdasági szervezetek, valamint az önkormányzat más szervezetének ellenőrzéséről,

            g) segíti a képviselők és a bizottságok munkáját,

            h) rendszeres időközönként fogadóórát tart,

            i) ápolja az önkormányzat hazai és nemzetközi kapcsolatait,

            j) évente legalább egy alkalommal feladategyeztető megbeszélést tart a bizottság elnökével,

            k) összehívja és vezeti a képviselő-testület üléseit,

            l) szervezi a településfejlesztést és a közszolgáltatásokat,

            m) biztosítja a demokratikus helyi hatalomgyakorlás, a közakarat   érvényesülését.

n) indítványozhatja a bizottság összehívását.

o) gyakorolja az önkormányzat – mint intézmény – közvetlen alkalmazásában lévő, nem intézményvezetői munkakört betöltő foglalkoztatottak – ideértve a munka törvénykönyve hatálya alá tartozó munkavállalókat, és közfoglalkoztatottakat, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerint foglalkoztatott közalkalmazottakat – felett a munkáltatói jogokat.


(2) A polgármester – a véleménye szerint önkormányzati érdeket sértő – képviselő-testületi döntés ismételt megtárgyalását kezdeményezheti. A kezdeményezést az ülést követő három napon belül nyújthatja be, a képviselő-testület a benyújtás napjától számított 15 napon belül dönt.


65. § A polgármester felfüggeszti a bizottság döntésének a végrehajtását, ha az ellentétes a képviselő-testület határozatával vagy sérti az önkormányzat érdekeit. A felfüggesztett döntésről a képviselő-testület a következő ülésen határoz.


66. § Döntési jog illeti meg a polgármestert az önkormányzat éves költségvetési rendeletben meghatározott „polgármesteri céltartalék” felhasználása tekintetében.


67. § (1) A polgármester szabadságságának ütemezéséről szóló előterjesztést úgy kell benyújtani a képviselő-testületnek, hogy arról a képviselő-testület a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 225/C. § (2) bekezdésében meghatározott határnapig döntést tudjon hozni.


(2) A Kttv. 225/C. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a polgármester előző évben igénybe vett szabadságának mértékével kapcsolatos előterjesztést minden évben a képviselő-testület januári soros ülésére kell előterjeszteni.


68. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 74. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint – tagjai közül – társadalmi megbízatású alpolgármestert választ. Feladataira és hatáskörére az Mötv. 74. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.


(2) A képviselő-testület – amennyiben a polgármester ilyen előterjesztést tesz – a polgármester javaslatára további egy fő alpolgármestert választ, aki nem tagja a képviselő-testületnek. A nem testületi tag alpolgármester jogállására és feladataira az Mötv. 74. §-ában és a 75. § (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.


69. § (1) A képviselő-testület az Mötv. 34. §-a alapján a képviselők közül tanácsnokot (tanácsnokokat) választhat.


(2) A tanácsnok köteles az általa felügyelt ügykörben a bizottságot és a képviselő-testületet tájékoztatni munkájáról. A polgármesternek rendszeresen szóban, a képviselő-testületnek évente egy alkalommal köteles írásban beszámolni.


(3) A tanácsnok ügykörében kezdeményezett képviselő-testületi intézkedést a képviselő-testület soron következő ülésének napirendjére fel kell venni.


(4) A tanácsnokok feladatait a képviselő-testület határozza meg.


70. § A képviselők, a bizottság elnök, alelnök és a bizottság tagjai tiszteletdíjának és természetbeni juttatásának megállapítására és mértékére vonatkozó szabályokat – az Mötv. 35. § (1) bekezdésében foglaltak alapján – külön önkormányzati rendelet határozza meg.


71. § (1) A jegyző vezeti a polgármesteri hivatalt, megszervezi annak munkáját.


(2) A polgármester az Mötv. 82. § (1) bekezdése alapján nevezi ki a jegyzőt, ugyanezen jogszabályi hely alapján – a jegyző javaslatára – aljegyzőt nevezhet ki.


(3) A jegyző az Mötv. 81. § (1) és (3) bekezdésben felsoroltakon kívüli kiemelt feladatai:

            a) tájékoztatást nyújt a képviselő-testületnek a hatáskörét érintő jogszabályokról,

            b) tájékoztatja a képviselő-testületet a hivatal munkájáról, az ügyintézésről,

            c) gondoskodik a hivatali dolgozók továbbképzéséről,

            d) biztosítja az önkormányzati rendeletek, a határozatok érintettekkel való megismertetését,

            e)  rendszeres időközönként ügyfélfogadást tart,

            f) ellátja a közigazgatási tevékenység korszerűsítésével és fejlesztésével összefüggő feladatokat,

            g) gondoskodik a különböző kerületi civil közösségek, érdek-képviseleti szervek megfelelő tájékoztatásáról.



72. § (1) A jegyzőt távollétében – amennyiben a 71. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a polgármester aljegyző kinevezéséről dönt – az aljegyző helyettesíti.


(2) Amennyiben a jegyzői és az aljegyzői tisztség betöltetlen, illetve tartós akadályoztatásuk esetén – legfeljebb 6 hónap időtartamra – a polgármester döntése alapján, a jegyzői feladatokat a jegyző képesítési és alkalmazási feltételeinek megfelelő hivatali köztisztviselő is elláthatja.


16. A polgármesteri hivatal


73. § (1) A polgármesteri hivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet.


(2) Működését az Mötv. 84. §-ában foglaltakon túl a vonatkozó jogszabályok alapján, továbbá a Polgármesteri Hivatal ügyrendjéről szóló képviselő-testületi határozat szerint végzi.


(3) A polgármesteri hivatal igény és szükség szerint köteles adatokat szolgáltatni és jelentést készíteni a képviselő-testületnek és az önkormányzati bizottságnak.


IV. Fejezet

A lakossággal való kapcsolati formák, lakossági fórumok,

a közmeghallgatás


74. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de évente legalább egyszer közmeghallgatást tart az Mötv. 54. §-ában foglaltak szerint.


(2) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a településen működő társadalmi szervezetek, egyesületek, civil szerveződések képviselői közérdekű ügyben, helyi önkormányzati ügyben, a képviselő-testülethez, az egyes települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, alpolgármesterhez vagy a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetőleg közérdekű javaslatokat tehetnek.


(3) A közmeghallgatást a polgármester hívja össze, melynek helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, és lehetőség szerint a helyi média útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.


(4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


(5) A közmeghallgatásról jegyzőkönyv készül, tartalmára, készítésére a képviselő-testület jegyzőkönyvére irányadó szabályok érvényesülnek.


75. § (1) A polgármester előre meghatározott közérdekű tárgykörben, illetőleg a jelentősebb döntések sokoldalú előkészítése érdekében – az állampolgárok és a társadalmi szerveződések közvetlen tájékoztatása és a fontosabb döntések előkészítésébe történő bevonása céljából – városi gyűlést (polgárok gyűlését) hívhat össze. Akadályoztatása, távolléte esetén a képviselő-testületi ülés vezetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.


(2) A gyűlés helyéről, idejéről, az esetleges ismertetésre vagy tárgyalásra kerülő tárgykörökről a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, és lehetőség szerint a helyi média útján kell tájékoztatást adni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.


(3) A gyűlést a polgármester vezeti, melyre meg kell hívni a képviselőket, a jegyzőt, a polgármesteri hivatal belső szervezeti egységeinek vezetőit.


(4) A gyűlésről jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.


76. § (1) Enying város egyes, összefüggő területén élő állampolgárokat érintő, kiemelkedően fontos településfejlesztési és közszolgáltatási ügyekben – a helyi lakosság véleményének megismerése céljából – a városrészi tanácskozás tartása indokolt.


(2) A tanácskozás napirendjéről, helyéről és idejéről az állampolgárokat a polgármesteri hivatal hirdetőtábláján, és lehetőség szerint a helyi média útján kell tájékoztatni a rendezvény előtt legalább 8 nappal.


(3) A városrészi tanácskozást a polgármester vagy az alpolgármester hívja össze és vezeti. A tanácskozásról jegyzőkönyv készül, melynek elkészítéséről a jegyző gondoskodik.


V. Fejezet

A társulásokra és együttműködésre vonatkozó

általános szabályok


77. § (1) Az önkormányzat a feladatainak hatékonyabb, célszerűbb, gazdaságosabb és ésszerűbb megoldása érdekében társulásokban vehet részt. A képviselő-testületet elsősorban a megyei közgyűléssel, más települések képviselő-testületeivel, gazdasági, szolgáltató szervezetekkel, közszolgáltatásokat nyújtó intézményekkel hozhat létre jogi személyiséggel rendelkező társulásokat.


(2) Az önkormányzat társulásos formákat keres a vezetékes szolgáltatásokkal, valamint a nyomvonalas fejlesztésekkel kapcsolatos tervek és elképzelések megvalósításánál.


(3) A képviselő-testület társulási megállapodások megkötése során az Mötv. IV. fejezetében foglaltak, valamint a vonatkozó magasabb rendű jogszabályokban foglaltak szerint jár el.


78. § (1) Az önkormányzat együttműködik a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: Nek. tv.) hatálya alá tartozó nemzetiségi önkormányzatokkal.


(2) Az önkormányzat minden olyan kérdésben kikéri a véleményét a településen működő nemzetiségi önkormányzat képviselő testületétől, amely az adott nemzetiséghez tartozó polgárok jogait, kötelezettségeit érinti.


(3) A (2) bekezdésben szereplő kérdések vonatkozásában oly módon kell a véleménynyilvánítás lehetőségét biztosítani az érintett nemzetiségi önkormányzat részére, hogy a döntéshozatalt megelőzően elegendő idő álljon a rendelkezésére a véleményének kinyilvánítására.


(4) A (3) bekezdésben foglaltak érdekében a nemzetiségi önkormányzat vélemény nyilvánításával kapcsolatos ügyekben a nemzetiségi önkormányzatot – lehetőség szerint – a döntéshozatalt megelőzően legalább nyolc nappal írásban – a nemzetiségi önkormányzat e-mail címére megküldött elektronikus levélben – fel kell hívni a véleményének a közlésére.


(5) A nemzetiségi önkormányzat a véleményét elektronikus úton küldi meg a polgármesternek címezve.


(6) A nemzetiségi önkormányzat véleményét – amennyiben az legkésőbb a döntés meghozatala előtti napon 16 óráig elektronikus levélben megérkezik a polgármesterhez – a polgármester beterjeszti a képviselő-testület elé, mely a döntés során figyelembe veszi a véleményben foglaltakat, ugyanakkor az abban foglaltakhoz a döntése meghozatalakor nincsen kötve.


(7) A nemzetiségi önkormányzat kezdeményezheti, hogy az önkormányzat képviselő-testülete a nemzetiségi önkormányzatot érintő kérdést tárgyalja, ennek érdekében a soros képviselő-testület ülése előtt legalább nyolc nappal írásban – a polgármester részére küldött elektronikus levélben – kell megküldeni az előterjesztést és a konkrét döntési javaslatot.


(8) A (7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően megküldött kezdeményezést a polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a következő soros ülésen.


(9) A magasabb rendű jogszabályból eredő nemzetiségi önkormányzat egyetértési jogával kapcsolatos eljárások esetén a jelen rendelet 80/A. § (2) – (6) bekezdésekben foglaltakat értelemszerűen kell alkalmazni azzal, hogy a (6) bekezdésben foglaltak vonatkozásában a nemzetiségi önkormányzat döntése köti a települési önkormányzatot a döntése meghozatalakor.


(10) Az önkormányzat a Nek. tv. 80. §-ában foglaltak alapján megállapodást köt a nemzetiségi önkormányzattal az önkormányzati működés személyi és tárgyi feltételeiről, továbbá a működéssel kapcsolatos végrehajtási feladatok ellátásáról.


79. § (1) A képviselő-testület a rendelkezésre álló (szellemi és anyagi) eszközökkel támogatja a választópolgárok olyan öntevékeny együttműködéseit is, amelyek céljuk és rendeltetésük szerint a helyi önkormányzati feladatok (közügyek) megoldására irányulnak.


(2) A lakossági önszerveződő szervezetekkel való együttműködés célja és rendeltetése különösen:

         a) tervek, fejlesztési koncepciók, programok egyeztetése,

         b) a lakossági szükségletek kielégítésére szolgáló beruházási és településfejlesztési terrvek véleményeztetése,

         c) a lakosság közügyek intézésébe való bevonása, a jogi felvilágosító munkával kapcsolatos tapasztalatok, módszerek közös konzultációkon történő megvitatása.


VI. Fejezet

Az önkormányzat gazdálkodása és vagyona


19. Az önkormányzat vagyona


80. § (1) Az önkormányzat tulajdonára és gazdálkodására vonatkozó legalapvetőbb rendelkezéseket külön önkormányzati rendelet határozza meg, melyben a képviselő-testület összhangban a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény rendelkezéseivel megállapítja:

            a) a törzsvagyonba tartozó vagyontárgyak körét,

            b) az üzleti vagyonba tartozó vagyontárgyak körét,


(2) Saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben –  az éves költségvetésben jóváhagyott előirányzatokon belül – a polgármester 500.000 forint összeghatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat.


(3) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen.


(4) A polgármester az önkormányzati vagyon helyzetének alakulásáról köteles tájékoztatni az állampolgárokat.


(5) A (3) bekezdés vonatkozásában hitelnek minősül a kötvénykibocsátás és a pénzügyi lízing


20. Az önkormányzat költségvetése


81. § (1) A képviselő-testület az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 23. §-ában foglaltak alapján éves költségvetéséről rendeletet alkot.


(2) A polgármester az önkormányzat gazdálkodásáról (az esetleges többletbevételekről, valamint a várt bevételek elmaradásáról) az Áht. 34. § (4) bekezdésében foglaltak szerint tájékoztatja a képviselő-testületet.


82. § A költségvetési rendelettervezetet – fő szabály szerint – a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság véleményével és esetleges javaslataival kell a képviselő-testület elé beterjeszteni.


83. § (1) Amennyiben a képviselő-testület az adott költségvetési évben legkésőbb március 15-ig nem fogadja el a költségvetési rendeletét, úgy átmeneti gazdálkodási rendeletet alkot a polgármester előterjesztése alapján az Áht. 25. §-ban foglaltaknak megfelelően.


(2)  A zárszámadási rendelettel kapcsolatban az Áht. 91. §-ának rendelkezéseit kell alkalmazni. Elkészítésére és előterjesztésére e rendelet rendelkezései az irányadók.


21. Az önkormányzati gazdálkodás főbb szabályai


84. § (1) Az önkormányzat gazdálkodásának feladatait a polgármesteri hivatal látja el. E körben különösen:

            a) jogszabály által előírt módon és időben elkészíti a költségvetési tájékoztatót, a költségvetési beszámolót, és mindezeket megküldi az illetékes szerv részére,

            b) beszedi az önkormányzat saját bevételeit,

            c) igényli a címzett és céltámogatásokat,

            d) gondoskodik az önkormányzat által létrehozott és működtetett intézmények pénzellátásáról,

            e) biztosítja az önkormányzat pénzforgalmi szemléletű kettős könyvvitelének szabályszerű vezetését, s ezen belül – a pénzügyért felelős miniszter által meghatározottak szerint – kialakítja a saját számviteli politikáját, valamint iránymutatást ad az intézmények számviteli politikájának elkészítéséhez,

            f) biztosítja az önkormányzat törzsvagyonának elkülönített nyilvántartását,

            g) elkészíti az önkormányzat éves vagyonleltárát, s azt csatolja az év végi költségvetési beszámolóhoz. Az éves zárszámadáshoz a vagyonállapotról – külön jogszabályban meghatározott – vagyonkimutatást készít.

            h) az önkormányzat költségvetési számláját kezelő pénzintézeten keresztül intézkedik az önkormányzat tartozásainak és az önkormányzat intézményei működési kiadásainak a kiegyenlítéséről, illetőleg teljesítéséről.


(2) Az önkormányzat kiemelt feladatként kezeli az intézmények zavartalan működését. Az intézmények működés biztonságát veszélyeztető felhalmozási kiadás nem tervezhető és nem teljesíthető. Az önkormányzat által alapított és fenntartott intézmények jegyzékét e rendelet 4. függeléke tartalmazza. Az intézmények finanszírozása kiskincstári rendszerben történik. Az intézmény finanszírozásának meghatározása az intézmény által vállalt esedékes kötelezettségek és intézmény teljesült saját bevételei figyelembevételével történik. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési előirányzatot csak a képviselő-testület csökkentheti, vonhatja el, illetve zárolhatja. Az intézmények többletbevételeiket működési és fejlesztési kiadásokra felhasználhatják.


(3) A polgármesteri hivatal és az önkormányzat által fenntartott intézmények vezetői a kisebb összegű készpénz kifizetéseiket a házipénztárban kezelt ellátmányból – a pénzkezelési szabályzatában meghatározott szabályok szerint – teljesítik.


85. § A képviselő-testület az önkormányzat gazdálkodásának belső ellenőrzéséről jogszabályban meghatározott képesítésű belső ellenőr útján gondoskodik. A belső ellenőr feladatait, tevékenységének rendjét a Polgármesteri Hivatal belső ellenőrzési kézikönyve tartalmazza, mely a rendelet 2. függelékét képezi. A képviselő-testület évenként egy alkalommal jóváhagyja a belső ellenőrzési ütemtervet és a tárgyév végén az ellenőrzésről készített összegző jelentést.


22. A képviselő-testület gazdasági programja


86. § (1) A képviselő-testület a megbízatásának időtartama alatt a gazdasági program alapján működik.


(2) A gazdasági program tervezetének elkészítéséről, valamint a képviselő-testület elé terjesztéséről a polgármester gondoskodik.


VII. Fejezet

Vagyonnyilatkozat


87. § A vagyonnyilatkozatot a Pénzügyi és Településfejlesztési Bizottság tartja nyilván és ellenőrzi.


VIII. Fejezet

 Záró rendelkezések


88. § (1) Ez a rendelet 2017. december 01. napján lép hatályba.


(2) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban és ügyekben, a képviselő-testületi ülések vonatkozásában a hatálybalépését követő első rendes testületi ülésen kell alkalmazni.


(3) A (2) bekezdésben említett képviselő-testületi ülések vonatkozásában, a testületi ülések összehívására, vezetésére vonatkozó és a testületi ülések jegyzőkönyveivel, előterjesztéseivel és döntéseivel kapcsolatos eljárási szabályok értendők.


(4) E rendelet hatálybalépését megelőzően indult eljárásokban az Enying Város Önkormányzatának a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendeletének rendelkezéseit kell alkalmazni.


(5) Hatályát veszti Enying Város Önkormányzatának a képviselő-testület és szervei szervezeti és működési szabályzatáról szóló 9/2013. (IV. 29.) önkormányzati rendelete.



                            Viplak Tibor s. k.                                                                 Dr. Kóródi-Juhász Zsolt s. k. 

                                   jegyző                                                                                            jegyző


A rendelet kihirdetve: 2017. november 30.



Dr. Kóródi-Juhász Zsolt s. k.

   jegyző



Csatolmányok

Megnevezés méret
1. melléklet
87.34 KB
2. melléklet
57.33 KB
1. függelék
126.54 KB
2. függelék
60.92 KB
3. függelék
41.63 KB
4. függelék
45.17 KB
5. függelék
40.16 KB
6. függelék
50.36 KB


Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
Az Önkormányzati Rendelettárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!