nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
32/2005. (X. 21.) PM rendelet
az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról
2012-01-01
2012-06-28
Jogszabály

32/2005. (X. 21.) PM rendelet

az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról

A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 11. §-ának (6) bekezdésében és 38. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) Szerencsejáték szervezésére az Szjtv. 2. §-ának (2) bekezdésében meghatározott engedély akkor adható ki, ha a kérelmező az Szjtv. 11. §-ának (1) és (2) bekezdésében és e rendeletben meghatározott igazgatási-szolgáltatási díjat megfizette.

(2)1 A szerencsejátékokban kizárólag a mérésügyi szerv által szerencsejáték céljára – a mérésügyi jogszabályok alapján – hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszköz és a mérésügyi szerv által hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott egyéb eszköz használható.

(3)2 A (2) bekezdés szerinti eszköz előállítója és a mérésügyi szerv, valamint a műszaki vizsgálat elvégzésére mérésügyi szerv által hitelesítő laboratóriummá nyilvánított gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: hitelesítő laboratórium) szerencsejáték-szervező tevékenységet nem folytathat.

(4) Az Szjtv. 9. §-ának (1) bekezdésében meghatározott tájékoztató hirdetménynek jól láthatóan tartalmaznia kell, hogy a túlzásba vitt szerencsejáték mentálhigiéniás problémákat okozhat, illetve szenvedélybetegség kialakulásához vezethet.

(5) Az Szjtv. 16. §-a szerinti nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék kivételével szerencsejátékban 18 éven aluliak nem vehetnek részt, az erről szóló tájékoztatót jól láthatóan kell a szerencsejáték értékesítő helyeken elhelyezni.

(6)3 A szerencsejáték-szervezővel (a továbbiakban: szervező) szerződéses kapcsolatban álló, a szervező nevében és javára szerencsejáték értékesítését végző vállalkozásoknak a számvitelről szóló törvény szerinti napi készpénz záró állomány megállapítása során nem kell figyelembe venniük a szervező javára beszedett és elkülönített nyilvántartás alapján a szervezővel szemben elszámolási kötelezettségként kimutatott összeget.

(7)4 Az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységek esetén az eljárás felfüggesztését az ügyfél nem kérheti.

(8)5 A szervező az e rendeletben előírt nyomtatványok esetén csak az állami adóhatóság által hitelesített nyomtatványokat használhatja fel, és köteles azokat – a 48. § (2) bekezdésében foglalt eltérésekkel – szigorú számadású nyomtatványként kezelni. A szervező köteles a szigorú számadású nyomtatványokat szabályszerűen, naprakészen vezetni. Az állami adóhatóság az eljárásaiban használt formanyomtatványokat internetes oldalán is elérhetővé teszi.

(9)6 Az Szjtv. 12. § (3) bekezdésének b) pontja alapján az e rendelet 1. § (2) és (8) bekezdésébe, a 8. § (1) bekezdésébe, a 18. § (1) bekezdésébe, a 22. § (1), (2) és (4)–(7) bekezdésébe, a 22/A. § (3)–(6) bekezdésébe, a 23. § (3)–(5) bekezdésébe, a 28. § (1) bekezdésébe, a 29. §-ába, a 30/A. §-ába, a 32. §-ába, a 33. § (1) és (3) bekezdésébe, a 34–36. §-ába, a 37. § (2) bekezdésébe, a 38–40. §-ába, a 41. § (1)–(3) és (5) bekezdésébe, a 42. § (2) és (6) bekezdésébe, a 43. és 44. §-ába, a 45. § (3) és (4) bekezdésébe, a 46. § (3) bekezdésébe, a 47. és 48. §-ába, a 49. § (1) bekezdésébe, a 49/A. §-ába, az 50. § (2) bekezdésébe, az 51. § (2) és (3) bekezdésébe, az 52. § (1)–(3) bekezdésébe, az 54. § (3) bekezdésébe, az 55. §-ába, az 56. § (1) és (2) bekezdésébe, az 57. § (1) és (2) bekezdésébe, az 58. és 59. §-ába, a 62. § (2)–(5) bekezdésébe, a 63. §-ába, a 64. § (2)–(5) és (7) bekezdésébe, a 65. § (2) és (3) bekezdésébe, a 66. § (2)–(5) bekezdésébe, a 67. § (2)–(6) bekezdésébe, a 68. § (5) és (7) bekezdésébe, a 69. §-ába, a 70. § (3)–(6) bekezdésébe, a 71. § (1)–(3) és (5) bekezdésébe, a 71/A. § (3) bekezdésébe, a 71/B. §-ába, a 71/E. § (2) bekezdésébe, a 72. § (4) bekezdésébe, a 73. § (1)–(3) bekezdésébe, a 73/C. §-ába, a 73/D. § (1) és (3) bekezdésébe, a 73/E. § (2)–(3) bekezdésébe, a 73/F. §-ába, a 73/G. § (1)–(3) bekezdésébe, a 73/H. § (2) bekezdésébe, a 73/I. § (2)–(4) bekezdésébe, a 73/J. § (5) bekezdésébe, a 73/K. §-ába, a 74. § (1), (2) és (4) bekezdésébe, továbbá a 75. § (4) bekezdésébe ütköző tevékenység vagy mulasztás miatt az állami adóhatóság bírság megfizetésére kötelezi a szervezőt, illetve az Szjtv. hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezetet vagy személyt, valamint a szervezet vezetőjét vagy vezető tisztségviselőjét.

(10)7 Ha megállapítást nyer, hogy a (2) bekezdés szerinti eszköz befolyásolását az abba beépített hardver vagy szoftver elemek teszik lehetővé, és az eszközt gyártója ebben az állapotban mutatta be típusvizsgálatra, akkor a (2) bekezdés szerinti eszközökre a gyártó számára új hitelesítési engedély 5 évig nem adható.

1/A. §8 (1) A nyereményigazolások zárt számítástechnikai rendszeren keresztül történő kiállításának jóváhagyása iránt a szervező az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon terjeszthet elő kérelmet. A kérelemhez csatolni kell valamely, az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott, a rendszer auditálását igazoló okiratot.

(2) Zárt számítástechnikai rendszer útján előállított és kinyomtatott nyereményigazolás abban az esetben alkalmas szerencsejáték-felügyeleti azonosításra, ha szigorú számadás alá vonása úgy valósul meg, hogy a nyereményigazolás kibocsátására szolgáló számítástechnikai program kihagyás és ismétlés nélkül, folyamatosan biztosítja a sorszámozást, továbbá a nyereményigazolás-példányok hiánytalan elszámolása biztosított.

(3) A szervezőnek a nyereményigazolás kiállítására szolgáló program olyan dokumentációjával kell rendelkeznie, amely biztosítja a program működésének ellenőrizhetőségét. A dokumentációnak tartalmaznia kell a program működésére, használatára vonatkozó részletes leírást, valamint a program készítője által a nyereményigazolás kibocsátójának címzett írásos nyilatkozatát arról, hogy az maradéktalanul megfelel a vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

(4) A zárt számítástechnikai rendszernek a hiányos, hibás, megsemmisült, vagy elveszett nyereményigazolásokat is rögzítenie és nem törölhető módon tárolnia kell.

(5) Ha a nyereményigazolás előállítása az egyes példányok egymás utáni nyomtatásával történik, akkor az összes példánynak tartalmaznia kell az egyedi sorszámot. Ha a nyereményigazolás kinyomtatása több példányos, összeszerelt és előnyomás nélküli papírra történik, akkor az összes példánynak tartalmaznia kell az arra való utalást, hogy a nyereményigazolás hány példányban készült.

(6) A zárt számítástechnikai rendszeren keresztül kiállított nyereményigazolást legalább annyi példányban kell kinyomtatni, hogy a játékos részére átadható, illetve szükség szerint az állami adóhatóság részére megküldhető legyen. A nyereményigazolás átvételét a szervező köteles dokumentálni a nyertes nyereményigazolásra vezetett aláírásával, vagy a postán megküldött nyereményigazolás átvételét tartalmazó tértivevénnyel.

ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

2. § (1)9 A szerencsejáték-szervező tevékenységre irányuló engedélyezési eljárás kérelemre indul, az egyes szerencsejátékokra külön-külön kérelmet kell előterjeszteni. Játékkaszinó engedélyezésére egységenként (Szjtv. 37. § 11. pont) kell kérelmet előterjeszteni. Játékterem, kártyaterem, illetve pénznyerő automata üzemeltetés esetén a kérelmet játéktermenként, kártyatermenként, illetve pénznyerő automatánként kell előterjeszteni.

(2) A kérelemnek – játékterem, illetve pénznyerő automata engedély iránti kérelem kivételével – tartalmaznia kell:

a) a tervezett szerencsejáték megjelölését,

b) a tervezett szerencsejáték lebonyolításának földrajzi, közigazgatási területét,

c) a tervezett szerencsejáték szervezésének időtartamát.

(3) Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a kérelemhez – játékterem, illetve pénznyerő automata engedély iránti kérelem kivételével – csatolni kell:

a) a játéktervet,

b) a részvételi szabályzatot,

c) a költségvetést (gazdaságossági számítások tervezetét),

d) a létesítő okiratot,

e) az 1. számú mellékletben felsorolt egyéb okiratokat, adatokat.

(4) A kérelmező külföldi vezető tisztségviselője vagy tagja esetén az 1. számú melléklet 1. pontjában szereplő okiratokkal egyenértékű külföldi okiratot és annak alapjául szolgáló kérelmet, valamint ezek hiteles fordítását kell benyújtani.

(5)10 A szerencsejáték-szervező tevékenység megkezdésekor a szervezőnek személyi megfelelőségének megállapítása iránt az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kérelmet kell benyújtania. A szervezőnek kérelméhez csatolnia kell az 1. számú melléklet szerinti okiratokat és adatokat. Az állami adóhatóság a szervező személyi megfelelőségét az annak igazolásául szolgáló legkorábban kiállított okirat keltezésétől számított egy évig állapítja meg.

(6)11 A szervező – ide nem értve az Szjtv. 3. § (1) bekezdése szerinti szervezőt – személyi megfelelőségének megállapítására irányuló kérelméhez csatolnia kell az 1. számú melléklet szerinti iratokat.

(7)12

3. § (1)13 A szerencsejáték-szervező tevékenységre vonatkozó engedélyezési eljárás során az állami adóhatóság megvizsgálja, hogy a kérelmező a szerencsejáték-szervező tevékenységhez szükséges, az Szjtv.-ben és e rendeletben előírt személyi, tárgyi és gazdasági feltételeknek megfelel-e. Az engedély iránti kérelem elbírálásakor az állami adóhatóság ellenőrzi, hogy a szervező rendelkezik-e az állami adóhatóság által megállapított személyi megfelelőséggel és alkalmas-e a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység folytatására.

(2)14 A személyi feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezőre, vezető tisztségviselőjére vonatkozóan az Szjtv. 2. § (4) bekezdés b) és d) pontjában, az Szjtv. 2. § (5) bekezdésében, illetve az Szjtv. 13. § (2) bekezdésében, a kérelmező tagjára vonatkozóan az Szjtv. 2. § (4) bekezdés b) pontjában, illetve az Szjtv. 2. § (5) bekezdésében foglaltakra, illetve mindezen személyeknek a kérelem benyújtását megelőzően folytatott szerencsejáték-szervező tevékenységére.

(3) A tárgyi feltételek vizsgálata kiterjed:

a) a szerencsejáték eszközök tulajdoni körülményeire,

b)15 arra, hogy a játékterem, kártyaterem, a fogadóiroda és a játékkaszinó megfelel-e a jogszabályokban előírt feltételeknek,

c) az Szjtv. 2. §-ának (6) bekezdésében foglalt követelmények teljesítésére.

(4) A gazdasági feltételek vizsgálata kiterjed a kérelmezett szerencsejáték-szervező tevékenység biztonságos folytatásához szükséges gazdasági feltételek meglétére.

4. § (1)16 Az állami adóhatóság a személyi feltételek vizsgálatát követően, az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon előterjesztett kérelemre hatósági bizonyítványt állít ki. A kérelemhez csatolni kell az 1. számú mellékletben foglalt okiratokat és adatokat, valamint a létesítő okiratot.

(2) A hatósági bizonyítvány szerencsejáték-szervező tevékenységre nem jogosít.

(3) A hatósági bizonyítvány a kiállításának napjától számított egy évig érvényes.

(4)17 Az állami adóhatóság a hatósági bizonyítványt a 2. számú mellékletben szereplő nyomtatványon adja ki.

5. §18 Az állami adóhatóság a kérelemnek helyt adó döntést a 43. § (1) bekezdése, a 46. § (1) bekezdésének c) pontja és az 51. § (3) bekezdése esetén az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon hozza meg. A formanyomtatvány tartalmazza a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti, a kérelemnek teljes egészében helyt adó elsőfokú döntés tartalmi elemeit.

6. § (1)19 A szerencsejáték céljára szolgáló eszköz kizárólag gyártó által kezdeményezett típusvizsgálatát, valamint a szervező által kezdeményezett hitelesítési eljárását a mérésügyi szerv végzi a mérésügyi jogszabályok figyelembevételével. Az állami adóhatóság a mérésügyi szerv által hitelesített pénznyerő automatára adhat ki engedélyt, illetve hagyhatja jóvá a játékkaszinó játéktervét.

(2)20 A típusvizsgálat alapján kiadott hitelesítési engedélyben a mérésügyi szerv az Szjtv.-ben és e rendeletben előírtak alapján meghatározza, hogy a berendezés műszaki tulajdonságai alapján pénznyerő automatának vagy játékautomatának minősül.

(3) A típusvizsgálaton a szervező, illetve megbízottja nem lehet jelen.

(4)21 A mérésügyi szerv azokat a pénznyerő automatákat hitelesíti, illetve újrahitelesíti, amelyek

a)22 üzemeltetője rendelkezik az állami adóhatóság által kiadott, a 4. § szerinti hatósági bizonyítvánnyal, vagy érvényes, szerencsejáték szervezésére jogosító engedéllyel,

b)23 olyan, külön-külön legalább hét helyértékes beépített mechanikus vagy elektromechanikus számlálóval rendelkeznek, amelyek a befizetett és kifizetett érmék (érmehelyettesítő eszközök) darabszámát vagy értékét, a befizetett és kifizetett forintok (játékkaszinónál forintok és valuták) mennyiségét, továbbá az eljátszott tét (játékkaszinónál a ki nem fizetett nyeremény és a befizetett készpénz) és a megnyert nyeremény összegét nem törölhető módon tárolják,

c)24 típusvizsgálata megtörtént és érvényes hitelesítési engedéllyel rendelkeznek, továbbá,

d)25 b) pont szerinti számlálója a vezérlő egységbe került beépítésre.

(5) A pénznyerő automata újrahitelesítésével egyidejűleg műszaki felülvizsgálatot kell végezni.

(6) A pénznyerő automata hitelesítési vizsgálatát – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – hitelesítő laboratóriumban kell elvégezni, és arról a 7. § (3) bekezdése szerinti hitelesítési bizonyítványt kell kiállítani.

(7)26 A befoglaló méretüknél fogva helyszínen hitelesíthető pénznyerő automatákról a mérésügyi szerv jegyzéket vezet.

7. § (1) A pénznyerő automaták típusvizsgálata és hitelesítési vizsgálata a 3. számú mellékletben meghatározott követelményekre terjed ki.

(2) A hitelesítési vizsgálat eredménye alapján kiállított jegyzőkönyv a következőket tartalmazza:

a) a hitelesíttető megnevezését,

b) a pénznyerő automata gyártási számát,

c) a pénznyerő automata gyártási időpontját,

d) a gyártó megnevezését,

e) a pénznyerő automata megnevezésére vagy azonosítására alkalmas jelzést,

f) a pénznyerő automatával játszható játék(ok) nevét,

g) a pénznyerő automata üzemeltetésére vonatkozó adatokat,

h)27 a legmagasabb tét megjelölését,

i) a nyeremény kifizetésének módját,

j) a legnagyobb nyeremény összegét alapesetben és halmozottan,

k) a gép mechanikus vagy elektromechanikus számlálóinak hitelesítésekor leolvasott állását, a gép bevételét és kiadását folyamatosan ellenőrző berendezés meglétét,

l) a nyerési esélyeket 0 és 1 közötti valószínűségi értékekkel vagy százalékban,

m) a pénznyerő automata játékhelyeinek számát,

n) a pénznyerő automata integrált ellenőrző készülékkel (a továbbiakban: IEK) történő felszereltségét,

o) a pénznyerő automata hitelesítési vizsgálatának összegzését.

(3)28 A mérésügyi szerv a 6. § (4) bekezdésére figyelemmel – a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül – a hitelesítési vizsgálat alapján hitelesítési bizonyítványt állít ki. A hitelesítési bizonyítvány kiállításával egyidejűleg a mérésügyi szerv a pénznyerő automatán elhelyezett hitelesítő kártyát külön jogszabályban meghatározott törvényes tanúsító jellel (öntapadó matricával) látja el. A hitelesítési bizonyítvány – a (2) bekezdésben meghatározottakon túl – a pénznyerő automata üzemeltetésével kapcsolatos hitelesítői megjegyzéseket is tartalmazhat.

(4) A (3) bekezdés szerinti törvényes tanúsító jel olyan maradandó lenyomat, amely típusától függően lyukasztással a hitelesítés évét és hónapját tartalmazza.

(5)29 A mérésügyi szerv a hitelesítési kártyán a hitelesítési bizonyítvány adatai közül

a)30 a pénznyerő automata mérésügyi szerv által adott azonosító számát,

b) a pénznyerő automata típusát,

c) a gyártási évét,

d) a gyártási számot,

e) a játék(ok) nevét,

f) a legmagasabb tétet,

g) a legnagyobb nyeremény összegét alapesetben és halmozottan,

h) a nyeremény-kifizetés módját,

i) az egy kreditponthoz tartozó forintértéket,

j) az IEK típusát,

k) a játékhelyek számát,

l) egy számlálólépés forintértékét,

m) a levonóképes bélyegek sorszámát,

n)31 a függőhuzalos biztosítások darabszámát,

o) a hitelesítési bizonyítvány érvényességi idejét, és

p) a játékjog szerzés módját

jelöli meg.

(6) A hitelesítési kártyát a hitelesítéssel egyidejűleg a pénznyerő automatán jól láthatóan és oly módon kell elhelyezni, hogy azt kizárólag roncsolásos eljárással vagy a törvényes tanúsító jel megsértésével lehessen eltávolítani.

8. § (1)32 A pénznyerő automata IEK-ének, elektromechanikus számlálóinak, valamint a játék lefolyását befolyásoló eszközének (EPROM, programhordozó) javítását vagy cseréjét hitelesítő laboratóriumban kell végrehajtani, majd a készüléket újra kell hitelesíttetni. A helyszínen hitelesíthető pénznyerő automata javítása a mérésügyi szerv jelenlétében történik. Az újrahitelesített pénznyerő automatáról a 7. § (3) bekezdése szerinti új hitelesítési bizonyítványt kell kiállítani. Ezen túlmenően a pénznyerő automatán végzett, az engedély adatait érintő változtatás esetén – az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon előterjesztett kérelemre – a pénznyerő automatát az állami adóhatóság engedélyével lehet tovább üzemeltetni.

(2)33 Az állami adóhatóság indokolt esetben a pénznyerő automata újrahitelesítését és/vagy mérésügyi ellenőrzését rendeli el. Az újrahitelesítésre a hitelesítés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A SZERENCSEJÁTÉKOK HATÓSÁGI ELLENŐRZÉSE34

9. §35

10. § (1)36 Az ellenőrzött szervezet vagy személy a szerencsejáték-szervező tevékenységre, illetve a bejelentésköteles játékra vonatkozó, az ellenőrzéshez szükséges engedélyt, adatot, beszámolót, bizonylatot és egyéb okiratot köteles az állami adóhatóságnak átadni.

(2)37

(3)38 A helyszíni ellenőrzés esetében az ellenőrzési jogosultságot az állami adóhatóság alkalmazottja az állami adóhatóság által kiállított arcképes igazolvánnyal és az APEH elnöke által kiállított, az Szjtv. hatálya alá tartozó játékok ellenőrzésére jogosultságot biztosító megbízólevéllel köteles igazolni.

(4)39 A helyszíni ellenőrzést legalább két ellenőrnek együttesen kell végeznie.

(5)40

(6)41 Az ellenőrzött szervezet vagy személy az ellenőrzés során készített jegyzőkönyv megállapításaira a közlést követő nyolc napon belül az állami adóhatóságnál írásban észrevételt tehet.

(7)42 Az állami adóhatóság jogosult a helyszíni ellenőrzést a helyszínre vagy a hatósági nyilvántartásához telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján lefolytatni.

(8)43 Az állami adóhatóság a helyszíni ellenőrzés során jogosult próbajátékot lefolytatni. Ha a próbajáték keretében az állami adóhatóság nyereményhez jut, azt köteles harminc napon belül a központi költségvetésbe befizetni.

11. §44 (1)45 Az állami adóhatóság az ellenőrzést típusa szerint

a) folyamatos célellenőrzés,

b) átfogó ellenőrzés,

c) célvizsgálat,

d) témavizsgálat,

e) utóvizsgálat

útján végzi.

(2)46 Az ellenőrzés módjai a helyszíni ellenőrzés, a táv-adatszolgáltatás, okiratok bekérése és ellenőrzés az állami adóhatóság nyilvántartása(i) alapján.

12. § A folyamatos célellenőrzés időszaki rendszerességgel visszatérő vizsgálat, amely az ellenőrzött szervezet vagy személy tevékenységének adott időszakát érinti.

13. § (1) Az átfogó ellenőrzés egy időszakra vonatkozóan a vizsgált tevékenység egészére irányuló olyan ellenőrzés, amely keretében a tevékenység szerencsejáték szervezésre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő vizsgálatára kerül sor abból a célból, hogy a vizsgált szervezet vagy személy tevékenysége és működése átfogóan megítélhető legyen.

(2) Az átfogó ellenőrzést külön, az e célból kiállított megbízólevélnek az ellenőrzött szervezet vezetője, vagy távollétében az általa megbízott személy részére történő bemutatása után lehet megkezdeni.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott megbízólevélnek tartalmaznia kell:

a) az ellenőrző szerv nevét és címét,

b) az ellenőrzés időpontját,

c) az ellenőrzött szervezet vagy személy megnevezését,

d) az ellenőrök felsorolását,

e) az ellenőrzés alá vont időszakot.

14. §47 A célvizsgálat egy vagy több ellenőrzési szempont alapján lefolytatott ellenőrzés.

15. § A témavizsgálat több ellenőrzött szervezet vagy személy szerencsejáték-szervező tevékenységének, illetve székhelyükön ugyanazon szempontok alapján lebonyolított ellenőrzése, figyelemmel az összehasonlításra és a későbbi részletesebb vizsgálatok megalapozásának elősegítésére.

16. §48 Az utóvizsgálat az ellenőrzések során feltárt hiányosságok, eltérések megszüntetésének, illetve az állami adóhatóság által előírt intézkedések megtételének ellenőrzésére irányul.

17. § (1)49 Az Szjtv. 26. §-ának (15) bekezdésében foglalt esetekben az állami adóhatóság a helyszíni ellenőrzés keretében a játékterem vagy a pénznyerő automata működtetését a határozat meghozataláig lebélyegzéssel felfüggeszti és a felfüggesztéssel érintett engedélyt a helyszínről elhozza, vagy a pénznyerő automata, illetve játékterem működését – az engedély helyszínen hagyása mellett – a jogszabályi feltételek teljesítéséig lebélyegzéssel felfüggeszti.

(2)50 Ha az állami adóhatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy a pénznyerő automata engedély nélkül vagy a játékautomata a 75. § szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése nélkül üzemel, az Szjtv. 26/A. §-ában meghatározott intézkedés kezdeményezése céljából jegyzőkönyvet készít, és azt a települési önkormányzat jegyzőjének továbbítja, illetve szabálysértési eljárást indíthat.

(3)51 Ha az Szjtv. 36/A. §-ában ellenőrzésre felhatalmazott szervek játékteremben történő ellenőrzésük során jogszabálysértést tapasztalnak, azt kötelesek jegyzőkönyvbe bevezetni, és a jegyzőkönyv egy példányát az állami adóhatóságnak megküldeni.

A KONCESSZIÓS PÁLYÁZAT ELBÍRÁLÁSÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK52

17/A. §53 A pénzügyminiszter az általa szerencsejáték szervezésére és üzemeltetésére kiírt koncessziós pályázatra beérkezett pályázatok benyújtásával és elbírálásra történő előkészítésével kapcsolatos feladatok ellátására Pályázati Értékelő Bizottságot (a továbbiakban: PÉB) és Pályázati Irodát (a továbbiakban: Iroda) hozhat létre.

17/B. §54 (1) A PÉB az elnökének és a tagjainak pénzügyminiszter általi kinevezésével jön létre a koncessziós pályázatok benyújtására nyitva álló határidő leteltét megelőzően legalább 10 nappal.

(2) A PÉB feladata

a) a pályázatok benyújtására nyitva álló időtartam alatt beérkezett pályázatok felbontása és értékelése,

b) javaslat tétele a pénzügyminiszter számára a pályázat nyertesének személyére,

c) a b) pont szerinti javaslattétellel egyidejűleg a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 9/A. §-a szerinti emlékeztető tervezetének megküldése a pénzügyminiszter számára.

(3) A PÉB feladatainak teljesítése során biztosítja a pályázók esélyegyenlőségét, és a nyertes pályázóra vonatkozó javaslatát hátrányos megkülönböztetés nélkül, szakmai szempontok alapján teszi meg.

(4) A PÉB megszűnik a koncessziós pályázat eredményhirdetését követő napon, illetve ezt megelőzően, ha a pénzügyminiszter feloszlatásáról dönt.

17/C. §55 Az Iroda feladatait a koncessziós pályázat kiírásától az eredmény kihirdetéséig az állami adóhatóság látja el. Az Iroda feladata kérelemre felvilágosítást nyújtani a koncessziós eljárás tekintetében a hatályos jogszabályoknak megfelelően, valamint támogatni a PÉB munkáját.

17/D. §56 (1)57 A PÉB elnökből, a pénzügyminiszter által meghatározott számú tagból, tagonként egy póttagból és titkárból áll. Az elnököt, a tagokat és a póttagokat a pénzügyminiszter nevezi ki. A tagok és a póttagok személyére a pénzügyminiszter által felkért közigazgatási szervek vezetői tesznek javaslatot. A PÉB titkára az állami adóhatóság vezető beosztású köztisztviselője.

(2) Az elnök, a tag, és a tag akadályoztatása esetén eljáró póttag a pályázatok felbontását követően a benyújtott pályázatok teljes anyagába betekinthet, arról feljegyzést készíthet. Az elnök, a tag, a póttag és a titkár az irányadó jogszabályoknak megfelelően köteles megtartani a tudomására jutott titkokat.

(3) Nem lehet a PÉB tagja az a személy, aki

a) a koncessziós eljárás során pályázatot nyújtott be,

b)58 a pályázónak a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti közeli hozzátartozója,

c) a pályázó gazdasági társaság tagja (részvényese), vezető tisztségviselője, felügyelő bizottságának tagja,

d) a pályázóval munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, illetve ezek közeli hozzátartozója,

e) a pályázat előkészítésében vagy kidolgozásában bármilyen formában részt vett,

f) a pályázat tekintetében egyébként elfogult.

(4) Ha összeférhetetlenségi ok merült fel, erről az elnököt haladéktalanul tájékoztatni kell. A tag összeférhetetlenség miatti felmentésére az elnök tesz javaslatot a pénzügyminiszternek. A pénzügyminiszter által felmentett tag helyett a tagot javasló közigazgatási szerv vezetőjének a pénzügyminiszter részére új tagot kell javasolni.

17/E. §59 (1) Az elnök feladatai különösen

a) a PÉB üléseinek összehívása és vezetése,

b) a PÉB jogszabályszerű működésének biztosítása,

c) az értékelési folyamat koordinációja,

d) a PÉB nyertes pályázóra vonatkozó javaslatának a pénzügyminiszter elé terjesztése.

(2) A PÉB feladatkörébe tartozó döntés meghozatala során az elnök szavazati joggal rendelkezik. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(3) Az elnök feladatai ellátása során személyesen köteles eljárni.

17/F. §60 (1) A tagok feladata a benyújtott pályázatok értékelése. Az értékelés során a tagok a PÉB Értékelési Szabályzatának megfelelően pontozzák a benyújtott pályázatokat.

(2) A tagok a PÉB feladatkörébe tartozó döntések meghozatala során egyenlő szavazati joggal rendelkeznek.

(3) A tag akadályoztatása esetén a póttag tanácskozási joggal vesz részt a PÉB ülésén.

(4) A PÉB tagság megszűnik, ha

a) a PÉB megszűnik,

b) a tagot a pénzügyminiszter felmenti,

c) a tag tagságáról lemond,

d) a tag elhalálozik.

17/G. §61 (1) A titkár feladata a PÉB működésével kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátása és az elnök támogatása feladatainak ellátásában, így különösen

a) előkészíteni a PÉB ülésének napirendjét,

b) megküldeni a tagoknak a napirendet és a PÉB ülésén való részvételre vonatkozó meghívót,

c) elkészíteni és megküldeni a tagoknak a PÉB üléséről szóló emlékeztetőt.

(2) A PÉB üléséről készített emlékeztető tartalmazza

a) a jelenlévő tagok nevét,

b) az ülés helyét, kezdetének és befejezésének idejét,

c) az ülés napirendjét,

d) az ülésen meghozott döntéseket,

e) az ülésen tett összeférhetetlenséggel kapcsolatos bejelentéseket,

f) minden olyan tényt, körülményt, melyet az elnök, a tag vagy a póttag feljegyzésre javasol.

(3) A titkár a PÉB feladatkörébe tartozó döntések meghozatala során szavazati joggal nem rendelkezik.

(4) A titkár jogait és kötelességeit csak személyesen gyakorolhatja, illetve teljesítheti.

17/H. §62 (1) A PÉB az elnök előterjesztése alapján

a) dönt ülésének napirendjéről,

b) egyhangú döntéssel fogadja el eljárása rendjének részletszabályait tartalmazó Ügyrendjét, valamint a pályázatok értékelésénél figyelembe vehető szempontokat és az értékelés pontrendszerét tartalmazó Értékelési Szabályzatát,

c) dönt szakértő megbízásának szükségességéről.

(2) A PÉB Ügyrendjének és Értékelési Szabályzatának érvényességéhez a pénzügyminiszter jóváhagyása szükséges.

17/I. §63 (1) A PÉB határozatképes, ha ülésén a tagok többsége jelen van. Ha a PÉB nem határozatképes, akkor az elnök az ülést elnapolja.

(2) A PÉB döntéseit nyílt szavazás során egyszerű szótöbbséggel hozza. A nyertes pályázó személyére történő javaslattétel elfogadásához azonban kétharmados döntés szükséges.

(3) A nyertes pályázó személyére vonatkozó javaslattételről dönteni a tagok kétharmadának jelenlétében lehet.

17/J. §64 (1) A PÉB a pénzügyminiszternek javasolja azon pályázat érdemi vizsgálat nélküli elutasítását, amelyhez a pályázó nem csatolta a koncessziós pályázaton való részvételért fizetendő díj teljesítésének igazolását.

(2) Ha a PÉB szükségesnek tartja, felhívja a pályázót hiánypótlásra. A PÉB a pályázat elutasítását javasolja a pénzügyminiszternek, ha a hiánypótlás nem, vagy nem megfelelő teljesítése miatt a pályázat nem értékelhető.

MÁSODIK RÉSZ

EGYES SZERENCSEJÁTÉKOK

I. Fejezet

SORSOLÁSOS JÁTÉKOK

A sorsolásos játék engedélyezésének feltételei

18. § (1) A sorsolásos játék keretében kibocsátott sorsjegyen jól látható módon fel kell tüntetni:

a) a szervező nevét, székhelyét,

b) a sorsjegy árát,

c) a nyereményre való jogosultság megállapításának módját,

d) a nyeremény kifizetésének helyét és idejét,

e) az arra való utalást, hogy a kilátásba helyezett nyereményt a hatályos jogszabályok alapján személyi jövedelemadó nem terheli, vagy az személyi jövedelemadóval csökkentett formában kerül kifizetésre, átadásra, valamint

f) a sorsolásos játékban történő részvételre vonatkozó, az 1. § (5) bekezdése szerinti tilalmat.

(2) A sorsolásos játék engedélyezése iránti kérelemhez a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell a szervezőnek az Szjtv. 3. §-a szerinti jogosultságát igazoló okiratot.

(3) A hírközlő eszközök és rendszerek útján szervezett sorsolásos játék esetén a játékos számára a játékban való részvételt megelőzően megismerhetővé kell tenni a részvételi szabályzatot.

(4)65 A hírközlő eszközök és rendszerek igénybevételével szervezett számsorsjáték és egyéb sorsolásos játék engedélyezési eljárása során a szervezőnek az Szjtv. 2. §-ának (6) bekezdésében előírt követelmények teljesítését az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, hírközlő eszközök és rendszerek auditálására jogosult cég által kiadott okirattal kell igazolnia.

A játékterv, részvételi szabályzat és a költségvetés

19. § A sorsolásos játék játéktervében rögzíteni kell:

a) a sorsolásos játékban kibocsátásra kerülő sorsjegyek árát, darabszámát, a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzését (sorozat, sorszám stb.), a sorsolásos játék nyereményalapját vagy annak kiszámítási módját (Szjtv. 30. §),

b) a sorsolásos játék nyerőosztályait, vagy ezek képzésének elveit, a nyeremények leírását és értékét,

c) a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját,

d) a sorsolásos játék lebonyolításának időtartamát, a sorsjegyek elszámolási rendszerét,

e) a sorsolás(ok) helyét, idejét és lebonyolításának szabályait,

f) a részvételre jogosító sorsjegyek meghatározását,

g) bingójátéknál a jutalomjátékok, ajándéksorsjegyek tervezett mennyiségét, megkülönböztetésük és elszámolásuk módját.

20. § A részvételi szabályzatban rögzíteni kell:

a) a játékosnak (Szjtv. 37. § 6. pont) a sorsolásos játékban való részvétellel összefüggő jogait és kötelezettségeit,

b) a nyereményre való jogosultságot és a nyeremény kifizetésének feltételeit,

c) a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények meghatározását és felosztását,

d) a játékosok érdekeit védő garanciális szabályokat,

e) az igényérvényesítés rendjét,

f)66 a nyereményigazolás kiadásának feltételeit.

21. § A költségvetésnek tartalmaznia kell:

a) a játékterv szerint tervezett árbevétel és nyereményalap összegét;

b) a tervezett költségeket az alábbiak szerinti bontásban:

1. a sorsolásos játék eszközeivel kapcsolatos költségeket (sorsjegyek, bizonylatok stb.),

2. a sorsjegyek terjesztésében és értékesítésében résztvevők jutalékát,

3. a sorsolásos játék lebonyolításával összefüggő reklámköltséget,

4. a lebonyolítás során keletkező egyéb költséget,

5. a játékadó összegét,

6. a sorsjáték és kenó esetén a tervezett tiszta játékbevételt,

7. a játékosok számára kifizethető nyereményből levonásra kerülő személyi jövedelemadót,

8. a játékosok számára – a személyi jövedelemadóval csökkentett – kifizethető nyeremény összegét;

c) a vállalkozás tervezett bevételei és tervezett költségei számbavétele után a sorsolásos játék eredményes lebonyolításakor elérhető eredményt és a társasági adót.

A végelszámolás, elszámolás

22. § (1)67 A folyamatosan szervezett sorsolásos játék esetén az engedélyben meghatározott időszakonként és meghatározott formában időközi elszámolást, a játék megszűnése esetén végelszámolást kell készíteni. A nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és az ajándéksorsolás lebonyolításáról – az Szjtv. 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő harminc napon belül – végelszámolást kell készíteni. A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás esetén e határidőt az utolsó sorsolás napjától kell számítani. A végelszámolást meg kell küldeni az állami adóhatósághoz. Az állami adóhatóság dönt az engedélyezett sorsolásos játékok végelszámolásának jóváhagyásáról.

(2)68 A sorsolásos játékok nyertes, valamint el nem adott sorsjegyeit szigorú számadású nyomtatványként kell megőrizni, és – az állami adóhatóság eltérő rendelkezésének hiányában – a sorsjegyeket a végelszámolásra vonatkozó állami adóhatóság által hozott határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül meg kell semmisíteni. A megsemmisítést a szervező, illetve képviseletére jogosult személy által létrehozott háromtagú bizottság hajtja végre. A megsemmisítés helyéről és időpontjáról az állami adóhatóságot tizenöt nappal a kitűzött időpont előtt értesíteni kell. A megsemmisítésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet meg kell küldeni az állami adóhatóságnak. A jegyzőkönyvet a szervező köteles öt évig megőrizni. A megsemmisítési jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:

a) a megsemmisítés helyét, idejét,

b) a jelenlevők nevét, lakcímét, beosztását,

c) a sorsjegyek megnevezését, darabszámát,

d) a nyertes és el nem adott sorsjegyeket,

e) a megsemmisítési technológiát.

(3)69 A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok nyertes és el nem adott sorsjegyeinek megsemmisítését az állami adóhatóság külön – legfeljebb ötévenként egy alkalommal előterjeszthető – kérelem alapján végelszámolás benyújtása nélkül is engedélyezheti, ha a legalább ötéves megőrzési idő már eltelt. A kérelem érdemi elbírálásáról az állami adóhatóság a megsemmisítéssel érintett időszak átfogó vizsgálattal történő ellenőrzését követően dönt. A megsemmisítés csak akkor engedélyezhető, ha az átfogó vizsgálat nem tárt fel olyan hiányosságot, amely a további megőrzést indokolná.

(4) Ha a szervezőnek egyidejűleg több szerencsejáték szervezésére van engedélye, az egyes szerencsejátékok bevételének és tényleges költségének elszámolását egymástól és más, általa folytatott tevékenységektől elkülönítetten, ellenőrizhető módon kell nyilvántartania és vezetnie.

(5) Az időközi és végelszámolásban szerepeltetni kell:

a) a kibocsátott, játékra jogosított és az eladott sorsjegyek számát,

b) a sorsolásos játék nyereményalapját, sorsjáték és kenó játék esetén a tiszta játékbevételt,

c) a szervezőnek az állammal szembeni – a szervező tevékenységgel összefüggésben keletkezett – befizetési kötelezettségeinek jogcímenkénti teljesített összegeit,

d) a játékosok részére – a jogszabályok szerinti levonások után – átadott nyeremények összegét vagy értékét.

(6)70 Az Szjtv. 16. §-a és 23. §-a szerinti bejelentésköteles játékok (a továbbiakban: bejelentésköteles játékok), valamint azon sorsolásos játékok esetén, amelyek sorsolási eseményén közjegyző jelen van, a sorsolásról készült közjegyzői okirat egy hiteles példányát a végelszámoláshoz mellékelni kell, kivéve, ha azok már az időközi elszámoláshoz hiánytalanul benyújtásra kerültek.

(7)71 Az ajándéksorsolásról készített közjegyzői okirat egy hiteles példányát a végelszámolás elektronikus úton való előterjesztése esetén az APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél kell 5 napon belül benyújtani. A végelszámolás egyéb módon való előterjesztése esetén a közjegyzői okiratot a végelszámolással együtt kell benyújtani.

(8)72 Az állami adóhatóság nem hagyja jóvá a végelszámolást és a (9) bekezdésben meghatározott cselekmények elvégzésére kötelezheti a szervezőt, ha eltérést tapasztal a jóváhagyott játéktervben vagy a jogszabályi rendelkezésekben foglaltaktól.

(9)73 Az állami adóhatóság a szervezőt – határidő tűzésével – kötelezheti:

a) pótlólagos sorsolás megtartására, ha a megnyert nyeremények alapján számítható nyereményekre fordítandó összeg nem éri el a jóváhagyott játéktervben, illetve a jogszabályban meghatározott mértéket,

b) ha az a) pont szerinti esetben nincs lehetőség pótlólagos sorsolás megtartására, akkor a nyereményekre fordítandó összeg és a tényleges nyeremények céljára felhasznált összeg különbségét az Szjtv. 11. §-a (8)–(10) bekezdésének megfelelően fizesse be,

c) arra, hogy nyilvántartási rendjét, illetve végelszámolását a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően állítsa helyre, illetve készítse el,

d) az Szjtv.-ben foglalt egyéb kötelezettségek teljesítésére.

(10)74 Az Szjtv. 30. §-ának (2) bekezdése alapján nyereményre fordítandó összegek – folyamatosan szervezett játékok esetén történő – halmozódását az állami adóhatóság legfeljebb egy évig engedélyezheti. Ezen összegeket elkülönítetten kell nyilvántartani és a halmozódási időszakot követően a teljes halmozott összeget nyeremények céljára kell felhasználni.

(11)75 A folyamatosan szervezett sorsolásos játékok és ajándéksorsolások át nem vett nyereményeit legkésőbb az átvételre az Szjtv. 17. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időpontot követő száznyolcvan napon belül, ajándéksorsolás esetén harminc napon belül kell nyeremények céljára fordítani. Az át nem vett nyereményekből elkülönített alapot kell képezni, amelynek nyeremények céljára történő felhasználását az állami adóhatóságnak külön be kell jelenteni.

(12)76 A (10) és (11) bekezdés szerinti elkülönített alapokról az állami adóhatóság külön felhívására, de évente legalább egy alkalommal a szervező részletes információkat köteles adni az állami adóhatóság részére.

A bingójátékra vonatkozó további szabályok77

22/A. §78 (1) Bingójátéknak minősül különösen az a számsorsjáték, amelyben

a) az általában 75 számot véletlenszerűen csoportosítva tartalmazó játékszelvények közül az a nyertes, amelyen számítógépes program szerint kisorsolt számok meghatározott rend szerint helyezkednek el (finn bingó), vagy

b) az általában 90 számból 15 számot előre meghatározott program szerint tartalmazó játékszelvények közül az a nyertes, amelyen a véletlenszerűen kisorsolt számok meghatározott rend szerint helyezkednek el (spanyol bingó), vagy

c) az a) és b) pontokban meghatározott elvek vagy azok kombinált változatai szerint, de eltérő számok, számsorok vagy számcsoportok felhasználásán alapul a nyerési lehetőség.

(2) A bingóterem engedélyezésére irányuló kérelemhez csatolni kell a bingóterem látogatási szabályzatát is.

(3)79 A bingójáték tekintetében mérésügyi hitelesítésre szoruló eszköznek a sorsolóeszközt és annak a forgalom ellenőrzésére és nyilvántartására szolgáló tartozékait kell tekinteni.

(4) Bingóteremnek a kizárólag erre a célra létrehozott vagy kialakított, más helyiségektől biztonságosan elkülönített helyiség minősíthető, amely alkalmas arra, hogy a sorsolás minden jelenlévő játékos számára jól látható legyen, és egyidejűleg biztosítható a játékosok számára a nyerés időbeni jelzésének lehetősége. A bingóterem 50 m2-nél kisebb nem lehet.

(5) Bingóteremben a bingójátékon és a vendéglátáson kívül más tevékenység nem folytatható. A bingóteremben égetett szeszesitalt árusítani nem lehet.

(6)80 A bingóteremnek a játék tisztasága, a biztonságos lebonyolítása, továbbá a rend és a vagyonvédelem biztosítása érdekében a következő feltételeknek megfelelő videotechnikai ellenőrzési rendszerrel (a továbbiakban: videorendszer) kell rendelkeznie:

a) a videorendszerrel valamennyi, a bingóteremben folyó játéknak megfigyelhetőnek kell lennie,

b) a kamerákat úgy kell beállítani, típusát úgy kell kiválasztani, hogy az egyes játékesemények és a játék menete a képernyőn egyaránt jól látható és követhető legyen,

c) valamennyi kamerának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közvetített kép másodperc részletezettséggel és pontossággal tartalmazza a dátumot, az időpontot úgy, hogy a bingóteremben történt események mindvégig láthatóak legyenek. A képpel együtt a hangot is továbbítani kell.

(7)81 A kamerák által nyújtott képanyagot rögzíteni kell és azt 30 napig meg kell őrizni. Akinek jogát, vagy jogos érdekét a videofelvétel érinti, illetve akit a bingóteremben történt rendkívüli események, különösen a játékosi panasszal érintett események, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedések érintenek a rögzítéstől számított 8 napon belül kérheti, hogy a videofelvételt a szervező panasza kivizsgálásáig ne törölje.

(8)82 A bingóterembe belépőket részletesen tájékoztatni kell a videorendszer működésének tényéről, annak céljáról, továbbá az így szerzett adatok megőrzési idejéről.

(9)83 A bingóterembe nem léphet be:

a) a 18 éven aluli személy,

b)84 aki a videorendszer üzemelése során rögzítendő személyi adatainak kezeléséhez hozzájárulását nem adta.

A kaparós sorsjegyekre vonatkozó további szabályok

23. § (1) A bejelentésköteles játékok kaparós sorsjeggyel nem szervezhetők.

(2) A kaparós sorsjegyek mennyisége az engedély iránti kérelemben egyenlő darabszámú sorozatokra bontható.

(3) A sorsjegyek kizárólag olyan számítógéppel vezérelt zárt nyomdai technológiával nyomtathatók, amely biztosítja

a) a nyeremények összegének az Szjtv.-ben meghatározott nagyságát,

b) a nyerőosztályonkénti nyertes sorsjegyeknek az engedélyezett mennyiségen, illetve a sorozaton belüli egyenletes, játékterv szerinti megoszlását, továbbá

c) azt, hogy a sorsjegyek egy teljes sorozata olyan zárt gyártási folyamatban készül, amely csak a fedőréteg eltávolítása után teszi lehetővé a nyertes sorsjegyek azonosítását.

(4)85 A gyártás számítógépes programját az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett, nemzetközileg elismert könyvvizsgáló céggel auditáltatni kell.

(5) A szervező köteles

a)86 a sorsjegyek gyártójával kötött gyártási szerződés, valamint a (4) bekezdés szerinti könyvvizsgálói jelentés egy eredeti példányát legkésőbb az engedélyezett tevékenység megkezdését megelőző tizenötödik napig az APEH Központi Hivatalának benyújtani,

b)87 az engedélyezett tevékenység megkezdéséig a sorsjegyek teljes – sorozatokra bontás esetén legalább egy sorozatnak megfelelő – mennyiségét egyszerre legyártatni és erről, valamint a legyártott, de még értékesítési forgalomba nem bocsátott sorsjegyek tárolásának helyéről az állami adóhatóságot értesíteni,

c) a tevékenységének megkezdésétől sorsolásos játékonként nyilvántartani a terjesztőkkel kötött, valamint a terjesztők egymás közötti megállapodásait, amelyeknek tartalmazniuk kell a terjesztésre átadott sorsjegyek mennyiségét (sorozatszám, sorszám és darabszám szerint).

II. Fejezet

JÁTÉKTERMEK ÉS PÉNZNYERŐ AUTOMATÁK

Engedélyezés

24. § (1)88 A pénznyerő automata és a játékterem működtetése iránti kérelmet az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon az APEH Központi Hivatalának a szervező székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél vagy postai úton kell benyújtani. A kérelemhez a kérelmezőnek csatolnia kell:

a) játékterem engedélyezése iránti kérelem esetén:

1. a játékterem látogatási szabályzatát,

2. a játékterem jogszerű birtoklását igazoló okiratot, valamint a játékteremnek helyet adó ingatlan harminc napnál nem régebbi tulajdoni lapját,

3.89 amennyiben a kérelmező a játéktermet albérleti jogviszony, elcserélt vagy átruházott bérleti jog keretében birtokolja, a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 42. § (1) bekezdésében meghatározott hozzájárulást,

4. az igazgatási-szolgáltatási díj befizetésére vonatkozó készpénz-átutalási megbízás (csekk) tőpéldányát vagy az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító hitelintézeti igazolást (bankkivonatot),

5.90 elektronikus kaszinó esetében a kérelmező harminc napnál nem régebbi cégkivonatát,

6.91 elektronikus kaszinó esetében a játékos vendéglátásának biztosítását igazoló dokumentumot,

7.92 a szervező nyilatkozatát arról, hogy az elektronikus kaszinóban legalább egy darab, az Szjtv. 26/B. § (2) bekezdés e) pontjának megfelelő pénznyerő automatát fog üzemeltetni,

8.93 az elektronikus kaszinó játéktervét, amelynek tartalmaznia kell:

94 az elektronikus kaszinó 1:200 lépértékű berendezési tervét, amely bemutatja a videorendszer elhelyezését,

95 az elektronikus kaszinóban üzemeltetni kívánt pénznyerő automaták mérésügyi szerv által adott azonosító számát és gyári számát, valamint az Szjtv. 26/B. § (2) bekezdés e) pontjának megfelelő pénznyerő automatának a külön megjelölését,

9.96 a kérelmező nyilatkozatát a játékterem alapterületére, elektronikus kaszinó esetén az elektronikus kaszinó alapterületére és a vendéglátásra szolgáló helyiség alapterületére vonatkozóan.

b) pénznyerő automata üzemeltetése iránti kérelem esetén:

1. az üzembe helyezendő pénznyerő automata jogszerű birtoklását igazoló okiratot,

2. az igazgatási-szolgáltatási díj befizetésére vonatkozó készpénz-átutalási megbízás (csekk) tőpéldányát vagy az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító hitelintézeti igazolást (bankkivonatot),

3. a pénznyerő automata hitelesítéséről kiállított hitelesítési bizonyítvány egy eredeti példányát.

(2)97

(3)98 Az állami adóhatóság a játékterem működtetését engedélyezi, ha a kérelmező rendelkezik legalább egy darab, egyidejűleg engedélyezhető vagy legalább egy darab érvényes engedéllyel rendelkező pénznyerő automatával, amely az adott játékteremben üzemeltethető. Az állami adóhatóság a játéktermet elektronikus kaszinóként akkor engedélyezi, ha a kérelmező rendelkezik legalább egy darab, egyidejűleg engedélyezhető vagy legalább egy darab érvényes engedéllyel rendelkező, az Szjtv. 26/B. § (2) bekezdés e) pontjának megfelelő pénznyerő automatával, amely az adott elektronikus kaszinóban üzemeltethető. A határozat mellékletét képezi a 4. számú mellékletben szereplő engedély.

(4)99 A pénznyerő automatára vonatkozó engedélyezési eljárásban a 7. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyv alapján kiállított hitelesítési bizonyítvány pótolja a játéktervet is. Az állami adóhatóság a pénznyerő automata üzemeltetését határozatban egy évre, a szervező külön kérelmére legfeljebb kettő évre, illetve ha a szervező a pénznyerő automata jogszerű birtoklását ezen időpontoknál rövidebb időtartamra igazolja, akkor annak időtartamára engedélyezi, és a határozat mellékleteként az 5. számú mellékletben szereplő engedélyt adja ki, ha a kérelmező rendelkezik legalább egy darab, egyidejűleg engedélyezhető vagy legalább egy darab érvényes engedéllyel rendelkező játékteremmel, amelyben az adott pénznyerő automata üzemeltethető.

(5)100 Az állami adóhatóság az Szjtv. 26/B. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerinti pénznyerő automatát akkor engedélyezi, ha a kérelmező rendelkezik legalább egy darab, egyidejűleg engedélyezhető vagy legalább egy darab érvényes engedéllyel rendelkező – elektronikus kaszinóként engedélyezett – játékteremmel, amelyben az Szjtv. 26/B. §-a (2) bekezdésének e) pontja szerinti pénznyerő automata üzemeltethető.

(6)101

(7)102 Az állami adóhatóságnak az Szjtv. 26. § (14) bekezdés szerinti hirdetményt az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél és az APEH hivatalos honlapján kell közzétennie. Az Szjtv. 26. § (14) bekezdés szerint az állami adóhatóság által kiállított pénznyerőautomata- és játékterem-engedélyeket a szerencsejáték-szervezőnek az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán kell átvennie.

25. § (1) Az Szjtv. 26. §-ának (14) bekezdésében foglalt hirdetmény

a) pénznyerő automata működtetésének engedélyezése esetén

103 a szervezőnek az állami adóhatóság által adott szerencsejáték felügyeleti azonosító számot (a továbbiakban: szerencsejáték felügyeleti azonosító),

– a pénznyerő automata gyártási számát,

– a kérelem érkeztetési számát és dátumát,

b) játékterem üzemeltetésének engedélyezése esetén

104 a szerencsejáték felügyeleti azonosítót,

– a játékterem címét,

– a kérelem érkeztetési számát és dátumát

tartalmazza.

(2)105 Az (1) bekezdésben megjelölt hirdetmény tartalmazza azt a figyelemfelhívást, hogy az állami adóhatóság az ügyben az engedélyt kiállította és azt a szervező a határozattal együtt átveheti.

26. § (1)106

(2) Az Szjtv. 26. §-ának (12) bekezdésében foglalt gyermek- és ifjúsági intézmény minden ifjúságpolitikai célból működtetett, illetve fenntartott intézmény.

(3) Az Szjtv. 26. §-ának (12) bekezdésében foglalt oktatási vagy nevelési intézmény:

a) az óvoda,

b) az általános iskola,

c) a szakiskola,

d) a gimnázium, a szakközépiskola,

e) az alapfokú művészetoktatási intézmény,

f) a gyógypedagógiai, a konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,

g) a diákotthon és a kollégium.

(4) Az Szjtv. 26. §-ának (12) bekezdésében foglalt egyházi intézmény minden egyházi kezelésben, illetve üzemeltetésben lévő, vallásgyakorlás célját szolgáló létesítmény, kivéve a kizárólag műemléki célú egyházi építmények, illetve egyházi személyek lakhatását szolgáló épületek.

(5) Az Szjtv. 26. §-ának (12) bekezdésében foglalt egészségügyi intézmény a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi szolgáltató.

(6)107 Az Szjtv. 26. §-ának (12) bekezdésében meghatározott 200 m-es körzeten a játékterem és az ifjúsági, gyermek-, oktatási vagy nevelési intézmény, ifjúsági klub, továbbá egyházi, illetőleg egészségügyi intézmény (a továbbiakban együtt: védett intézmény) közterületről nyíló bejárata közötti azon legrövidebb útvonalat kell érteni, amelyen a közúti közlekedés szabályairól szóló rendelet szabályait figyelembe véve közterületen gyalogosan a védett intézmény megközelíthető.

(7) Ha a védett intézmény épületét kizárólag az annak használatára rendelt elkerített ingatlan (udvar) veszi körül, a 200 méter távolságot az ingatlant határoló kerítésen létesített azon bejárattól kell mérni, amelyet a védett intézmény látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a védett intézmény több bejárattal rendelkezik, akkor – a gazdasági bejárat figyelmen kívül hagyásával – az épület, illetve az elkerített ingatlan azon bejáratától kell a mérést elvégezni, amely a játékterem közvetlen bejáratához közelebb esik, és amelyet a védett intézmény látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a játékterem épületét kizárólag az annak használatára rendelt (elkerített) udvar veszi körül, a 200 méter távolságot a játékteremnek helyet adó épület bejáratától kell mérni. Abban az esetben, ha a védett intézmény, illetve a játékterem többfunkciójú épületben működik, a 200 méter távolságot – e rendelkezésnek megfelelő módon – a játékterem, illetve a védett intézmény azon közvetlen bejáratától kell mérni, amelyet a védett intézmény, illetve a játékterem látogatására jogosult valamennyi személy igénybe vehet. Ha a védett intézménynek, illetve a játékteremnek több bejárata van, akkor a játékteremhez, illetve a védett intézményhez legközelebb eső bejáratot kell figyelembe venni a mérés során.

(8)108 Ha az engedély kiadását követően merül fel olyan tény, adat, körülmény, amelynek következtében a szervező a pénznyerő automata vagy játékterem üzemeltetésére előírt jogszabályi feltételekkel nem rendelkezik, az állami adóhatóság a szervező engedélyét érvényteleníti.

27. §109 A szervező az Szjtv. 9. §-ának (3) bekezdésében előírt kötelezettségét, ha az engedély adattartalmát is érinti, az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon az APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, illetve ha a változás nem érinti az engedély adattartalmát, az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon az APEH Központi Hivatalának a szervező székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél is teljesítheti.

28. § (1) Egy évnél hosszabb időtartamra engedélyezett pénznyerő automata esetén a második évre vonatkozó igazgatási-szolgáltatási díj befizetésére vonatkozó készpénz-átutalási megbízás (csekk) tőpéldányának másolatát vagy az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító hitelintézeti igazolást (bankkivonatot) a szervező köteles abban a játékteremben tartani, ahol a pénznyerő automata üzemel.

(2)110 Az Szjtv. 26. § (13) bekezdésében foglalt esetben a szervező a 12. hónap utolsó napjáig történő engedélyleadási szándékáról köteles a 11. hónap utolsó napjáig az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon nyilatkozni, és ezzel egyidejűleg a pénznyerő automata engedélyének a 12. hónap utolsó napjával történő érvénytelenítését az állami adóhatóságtól kérni.

Személyi feltételek

29. § Az engedély érvényességének időtartama alatt a szervező

a)111 vezető tisztségviselőjének és tagjának meg kell felelnie az Szjtv. és e rendelet előírásainak,

b)112 tevékenységi köre kizárólag a 92.00 szerencsejáték szervezése TEÁOR szám alá sorolt engedélyezett szolgáltatás nyújtására irányulhat.

30. § (1)113 A szervező köteles a gazdasági társaságra, mint szervezőre vonatkozó jogerős, a cégjegyzékben szereplő adatokat érintő cégbírósági végzéseket, azok kézbesítésétől számított harminc napon belül az APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél benyújtani.

(2)114 A szervező az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettsége keretében köteles bejelenteni az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon a cégbíróság által a cégnyilvántartásban átvezetett, a létesítő okiratot érintő módosítást, különösen a vezető tisztségviselő és a tag személyében bekövetkezett változást.

(3)115 A vezető tisztségviselő és a tag személyében történt változás esetén a személyi megfelelőséget igazoló iratokat [Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) és d) pontja, e rendelet 1. számú melléklete 1. pontjának a)–c) és e) alpontja] legkésőbb a létesítő okirat módosításának elfogadásától számított harminc napon belül be kell nyújtani az állami adóhatósághoz.

(4)116 A szervező köteles írásban bejelenteni az állami adóhatóságnak azt a levelezési címét, amelyre a hivatalos iratok kézbesíthetők, ha az a gazdasági társaság székhelyétől eltér.

30/A. §117 A szervező nevének vagy székhelyének változása esetén a változást bejegyző jogerős cégbírósági végzés kézbesítését követő harminc napon belül köteles a játékterem engedélyének cseréje iránt kérelmet benyújtani az APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél. A szervező nevének vagy székhelyének változása esetén a szervező a pénznyerő automatát az engedély érvényességének végéig változatlanul üzemeltetheti.

31. § (1)118

(2)119 Ha az átalakuló szervezőnek szerencsejáték-szervező engedély kiadása iránti kérelme van folyamatban, a szervező köteles az átalakulást az átalakulásról szóló második – egységes döntéshozatal esetén az első – döntést követően az átalakulás elhatározásáról szóló jegyzőkönyv, továbbá a pénznyerő automatákra és játéktermekre vonatkozó jogok átalakuló társaságok közti megosztását tartalmazó átalakulási vagyonmérleg és vagyonleltár tervezeteinek harminc napon belüli megküldésével az APEH Központi Hivatalának bejelenteni. Ha az átalakulással érintett valamennyi gazdasági társaságnak egyaránt van folyamatban lévő engedély iránti kérelme, a bejelentést valamennyi gazdasági társaság nevében kell megtenni.

(3)120 A jogutód szervező az átalakulás tényét az erről szóló jogerős cégbírósági végzés és az egységes szerkezetű létesítő okirat egy-egy példányának az APEH Központi Hivatalánál történő benyújtásával köteles a végzés kézbesítésétől számított harminc napon belül – az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon – bejelenteni.

(4)121 Ha az átalakulás folytán létrejött gazdasági társaság tagjai, illetve vezető tisztségviselői személye eltér a jogelőd gazdasági társaság tagjaitól, illetve vezető tisztségviselőitől, a változással érintett személyekre vonatkozó igazolásokat a személyi megfelelőség igazolására vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni az átalakulás bejegyzéséről szóló jogerős cégbírósági végzés kézbesítését követő harminc napon belül. A személyi megfelelőség érvényességének időpontja a jogutód gazdasági társaság esetén az igazolások csatolása után sem változik. Ha az átalakulás folytán létrejött gazdasági társaság valamennyi tagjára, illetve vezető tisztségviselőjére vonatkozó igazolásokat, továbbá az 1. számú melléklet szerinti egyéb okiratokat a szervező az APEH Központi Hivatalának teljeskörűen benyújtja, az állami adóhatóság a szervező személyi megfelelőségét a 2. § (5) bekezdésében foglaltak szerint állapítja meg.

(5)122 Az állami adóhatóság a jogelőd gazdasági társaság folyamatban lévő engedélyezési eljárása során a szervező engedélyeit az átalakulás tényének az állami adóhatósághoz történő bejelentését követően a jogutód gazdasági társaság nevére állítja ki.

(6)123 Az átalakulás bejelentését követően a szervező harminc napon belül köteles a jogelőd gazdasági társaság játékterem-engedélyeinek cseréje iránti kérelmét az APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél benyújtani. Az adatváltozások átvezetését követően az új játékterem-engedélyeket az állami adóhatóság erről szóló értesítésének kézhezvételétől számított harminc napon belül a szervező köteles átvenni és az érintett játékteremben elhelyezni.

(7) A jogutód gazdasági társaság a jogelőd gazdasági társaság nevére szóló pénznyerő automata engedélyek alapján, azok érvényességi időtartamának végéig üzemeltetheti pénznyerő automatáit.

(8)124 Több szervező összeolvadása esetén, ha a jogutód gazdasági társaság valamennyi tagjára és vezető tisztségviselőjére vonatkozóan nem nyújtotta be a személyi megfelelőség igazolásához szükséges okiratokat, akkor az állami adóhatóság a jogutód személyi megfelelősége érvényességi időpontjának megállapításánál az összeolvadással érintett szervezők személyi megfelelőségének érvényességi időpontjai közül a legkorábbit veszi figyelembe.

(9)125 A jogutód gazdasági társaság az átalakulást követő 30 napon belül köteles időszaki elszámolást készíteni és benyújtani az állami adóhatóságnak a jogelőd gazdasági társaságok átalakulást megelőző, még el nem számolt időszakára vonatkozóan.

AZ ÜZEMELTETÉS TÁRGYI, MŰKÖDÉSI ÉS EGYÉB FELTÉTELEI

Játéktermekkel kapcsolatos általános rendelkezések

32. §126 (1)127 A játékterem üzemeltetésére vonatkozó engedély szervező általi átvételére kizárólag a működés megkezdésekor van lehetőség. A szervező a játéktermét az engedély átvételének napjától, illetve az azt követő munkanaptól – a játékterem szüneteltetése, felfüggesztése, a szezonális zárvatartás és a rendkívüli zárvatartás kivételével – működtetni köteles. A játékterem működik, ha a látogatási szabályzat szerinti nyitvatartási időben a játékteremben érvényes engedéllyel rendelkező pénznyerő automata üzemel.

(2)128 Az állami adóhatóság az elektronikus kaszinót az engedély-kérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb 5 évre engedélyezi.

33. §129 (1) A játékterem engedélyét a játékteremben jól látható helyen ki kell függeszteni és a játékterem bejáratánál el kell helyezni a játékterem nyitvatartási idejére vonatkozó tájékoztatót.

(2) Az Szjtv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatási kötelezettség keretében a szerencsejáték-szervezőnek a játékteremben jól látható helyen ki kell függesztenie a látogatási szabályzatot, amelynek legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a játékterem nevét, címét,

b) a teremfelügyelő(k) nevét,

c) a játékterem nyitvatartási idejét,

d) I. kategória esetén a 18 éven aluliak látogatási tilalmát, II. kategória esetén a 18 éven aluliakra vonatkozó, a pénznyerő automatán történő játék lehetőségének tilalmát,

e) a szervező nevét és székhelyének címét,

f) a reklamáció elintézésének (3) bekezdés szerinti rendjét,

g) az általános szerződési feltételeket (különösen a belépésre vonatkozó speciális feltételeket, a kitiltás rendjét, a pénzváltás, nyeremény kifizetés szabályait),

h) az Szjtv. 26/B. § (2) bekezdés f) pontjára tekintettel az elektronikus kaszinó kivételével az I. kategóriába sorolt játékterem esetén a más tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás nyújtásának tilalmát,

i) a (4) bekezdés szerinti tájékoztatót,

j) az 1. § (4) bekezdésében foglalt tájékoztató hirdetményt,

k) elektronikus kaszinó esetében a videofelvétel készítéséről tájékoztatást,

l)130 a nyereményigazolás kiadásának feltételeit.

(3)131 A szerencsejátékkal összefüggő reklamáció esetén – ezzel egy időben – a teremfelügyelő köteles jegyzőkönyvet felvenni, ennek egy példányát a játékosnak átadni, másik példányát a szervezőnek, illetve vezető tisztségviselőjének továbbítani. A szervező, a szervező vezető tisztségviselője, illetve az általa megbízott személy köteles a reklamációban foglaltakat tizenöt napon belül kivizsgálni, és ennek eredményéről a játékost írásban értesíteni.

(4) A játékteremben elhelyezett pénznyerő automatán előzetesen, illetve a játék befejezését követően, a játékos részére sem a teremfelügyelő, sem más személy közreműködése révén a további játék lehetősége nem tartható fenn. A még le nem játszott kreditpontok értékét, ha a játékos a kreditpontokat nem tudja játékba vinni, és az a legkisebb megtehető tétet meghaladja, a játékosnak azonnal, de legkésőbb 24 órán belül vissza kell fizetni. A ki nem fizetett kreditpontokról a játékos részére igazolást kell adni.

34. § (1)132 A szervező játéktermenként legalább egy teremfelügyelőt köteles alkalmazni, aki köteles a nyitvatartási időben a játékteremben tartózkodni. Teremfelügyelőként kizárólag büntetlen előéletű személy foglalkoztatható, amit az állami adóhatóság felhívására a szervező igazolni köteles.

(2) A szervező köteles gondoskodni arról, hogy a teremfelügyelő a szervező képviseletében folyamatosan betartsa a jogszabályokban és a látogatási szabályzatban foglaltakat. A szervező köteles gondoskodni a teremfelügyelő távolléte esetén a helyettesítéséről. A szervező köteles biztosítani az akadálymentes ellenőrzést.

(3)133 A teremfelügyelő feladatainak ellátása és a helyszínen folytatott ellenőrzések körében a szervező képviselőjeként jár el.

35. § A játéktermet úgy kell kialakítani és a pénznyerő automatákat, játékautomatákat úgy kell elhelyezni, hogy a pénznyerő automaták, játékautomaták, a játékosok és a pénznyerő automatákon, játékautomatákon folyó játék állandó ellenőrzése és felügyelete biztosított legyen.

36. § (1)134 A játékteremben érvényes, a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvánnyal és az állami adóhatóság által kiadott engedéllyel rendelkező üzemképes pénznyerő automata, illetve nyilvántartásba vételi igazolással rendelkező üzemképes játékautomata helyezhető el az alábbiak szerint:

a) I. kategóriába sorolt játékteremben:

I. kategóriába sorolt pénznyerő automata,

II. kategóriába sorolt pénznyerő automata,

játékautomata,

b) II. kategóriába sorolt játékteremben:

II. kategóriába sorolt pénznyerő automata,

játékautomata.

(2)135 A szervező az általa üzemeltetett, a játékteremben meghibásodott, üzemképtelen pénznyerő automatát három munkanapon belül köteles megjavíttatni, vagy gondoskodnia kell annak játékteremből történő elszállításáról.

(3)136 Pénznyerő automata közterületen, illetve a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben – ha az nem minősül játékteremnek – nem helyezhető el.

(4)137 Az elektronikus kaszinóban kizárólag az állami adóhatóság által jóváhagyott játéktervben szereplő pénznyerő automata helyezhető el. A szervező a játéktervet kizárólag az állami adóhatóság jóváhagyásával változtathatja meg.

37. § (1)138 A szervező köteles biztosítani a szükséges feltételeket az ellenőrzés lebonyolításához, illetve az ellenőrzés technikai akadályait elhárítani, különösen, ha az általa üzemeltetett pénznyerő automata, játékautomata mérésügyi szerv általi hitelesítése és a játékautomata nyilvántartásba-vételi igazolása a pénznyerő automata, játékautomata mozgatása nélkül nem ellenőrizhető.

(2) A szervező oly módon köteles gondoskodni a pénznyerő automata kulcsainak játékteremben történő elhelyezéséről, tárolásuk és felhasználásuk ellenőrizhetőségéről, hogy lehetővé váljon az Szjtv.-nek és e rendeletnek a pénznyerő automata ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseinek érvényesítése.

38. § A szervező által üzemeltetett játékteremben pénznyerő automatán nem játszhat a szervező gazdasági társaság

a) tagja (részvényese),

b) vezető tisztségviselője,

c) felügyelő bizottságának tagja,

d) teremfelügyelője,

e) játékteremben foglalkoztatott egyéb alkalmazottja, valamint

f)139 ezen személyeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény meghatározott közeli hozzátartozója.

38/A. §140 A játéktermet üzemeltető szervező napi készpénz záró állományának naptári hónaponként számított napi átlaga, a nyeremények kifizetésének biztosítása érdekében nem haladhatja meg az előző üzleti év – éves szintre számított – összes bevételének 10%-át, illetve ha az előző üzleti év összes bevételének 10%-a nem éri el a 20 millió forintot, akkor a 20 millió forintot.

I. kategóriába sorolt játéktermekkel kapcsolatos
különös rendelkezések

39. § (1) Az I. kategóriába sorolt játéktermet úgy kell kialakítani, hogy a játéktermen kívül tartózkodó személy ne láthasson be a játékterembe.

(2)141 Az I. kategóriájú játékteremből a vendéglátó-ipari egység, üzlet működését elősegítő, biztosító kiszolgálóhelyiségek nem nyílhatnak, kivéve, ha az ilyen helyiség más bejárattal is rendelkezik. A játékteremben a vendéglátó-ipari egység működését biztosító tárgyak, eszközök nem helyezhetők el.

(3) Az I. kategóriába sorolt játékteremben a pénznyerő automata, illetve játékautomata üzemeltetésén kívül más szerencsejáték nem folytatható, továbbá más tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás nem nyújtható.

Elektronikus kaszinókkal kapcsolatos különös rendelkezések142

39/A. §143 (1)144 Az elektronikus kaszinónak a következő feltételeknek megfelelő videorendszerrel kell rendelkeznie:

a) a videorendszerrel valamennyi, az elektronikus kaszinóban folyó játéknak megfigyelhetőnek kell lennie, a kamerákat úgy kell beállítani, típusát úgy kell kiválasztani, hogy az egyes pénznyerő automaták és a játék menete a képernyőn egyaránt jól látható és követhető legyen,

b) a videorendszernek biztosítania kell a pénznyerő automaták feltöltésének, ürítésének, jackpot kifizetésének megfigyelhetőségét,

c) az elektronikus kaszinóban olyan kamerákat is szükséges elhelyezni, amelyekkel az egész játéktér és valamennyi pénznyerő automata áttekinthető,

d) valamennyi kamerának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közvetített kép másodperc részletezettséggel és pontossággal tartalmazza a dátumot és az időpontot, illetve, hogy a képpel együtt a hangot is továbbítsa.

(2)145 A szervező a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény szerint köteles tájékoztatni a játékosokat a kép- és hangfelvétel készítésének feltételeiről, különösen a videorendszer működtetéséről, a videofelvétel céljáról, valamint arról, hogy a játékosok kitől tájékozódhatnak az adatkezelésről.

(3) Az elektronikus kaszinóban a szervező köteles a játékosok vendéglátását biztosítani egy ezen tevékenységet végző személy útján.

(4) A szervező akkor is az elektronikus kaszinóban üzemeltetett pénznyerő automata után fizetendő játékadót köteles megfizetni játékhelyenként, ha a pénznyerő automata nem a teljes hónapban üzemelt az elektronikus kaszinóban.

(5) Az elektronikus kaszinó alapterületéből a játékhelyenkénti 3 négyzetméter alatt kizárólag a pénznyerő automaták elhelyezésére szolgáló területet kell érteni. Az elektronikus kaszinónak ezen területen felül a vendégek kiszolgálására alkalmas, legalább 15 négyzetméter eladótérrel kell rendelkeznie.

II. kategóriába sorolt játéktermekkel kapcsolatos
különös rendelkezések

40. § (1) Ingó dolgon (pl. állóhajó, vasúti kocsi) létesített II. kategóriába sorolt játékterem helye az erre szóló engedély érvényességi időtartamán belül nem változtatható meg.

(2) A vendéglátó-ipari egységhez tartozó nyitott előtérben (pl. terasz, kerthelyiség) pénznyerő automata nem üzemeltethető.

Játéktermekkel kapcsolatos eljárási szabályok

41. § (1)146 A játékterem szüneteltetését – a szervezőnek az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon előterjesztett nyilvántartásba vétel iránti kérelmére – az APEH Központi Hivatalának a szervező székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egysége nyilvántartásba veszi. A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a játékterem-engedély egyidejű leadása mellett az APEH Központi Hivatalának a szervező székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél kell benyújtani a szüneteltetés megkezdésének napján, de legkésőbb az azt követő első ügyfélfogadási napon. A szüneteltetés kezdő időpontja a formanyomtatványon meghatározott nap.

(2)147 A nyilvántartásba vétel iránti kérelem előterjesztésekor a szervező köteles a havi pénzforgalmi jelentést és a játékterem üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyvet lezárni, és azt az APEH Központi Hivatalának a szervező székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél bemutatni. Az állami adóhatóság a játékterem üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyvbe a szervező által bejegyzett szüneteltetés tényét és kezdő időpontját ellenjegyzi, és bevonja a bizonylatok első példányát.

(3)148 A havi pénzforgalmi jelentés és a játékterem üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyv ellenőrizhetőségét a szervező székhelyén a szüneteltetés időtartama alatt is biztosítani kell.

(4) A játékterem-engedély érvényét veszti:

a)149 a szüneteltetés utolsó napját követő napon, ha a szervező az érvényes játékterem-engedélyt a száznyolcvan nap folyamatos szüneteltetés befejező időpontjáig nem veszi fel,

b) a nyilvántartásba vétel nélküli szüneteltetés hivatalbóli megállapításának időpontjában,

c)150 ha az engedély adattartalmának változása miatt az állami adóhatóság által módosított engedélyt a szervező a döntés közlését követő harminc napon belül nem veszi át, az átvételre nyitva álló határidő lejártát követő napon.

(5) A szervező köteles a szüneteltetést követően az engedély felvételét követő naptól a játéktermét működtetni.

(6)151 A szünetelés időtartama alatt pénznyerő automata üzemeltetése a játékteremben engedély nélküli szerencsejáték-szervezésnek minősül.

42. § (1) A játékterem szezonális üzemeltetésének minősül, ha a játéktermet magába foglaló épület, illetve vendéglátó egység olyan üdülő, illetve idegenforgalmi körzetben található, amelynek folyamatos működése, működtetése nem lehetséges, és egy adott naptári évben a játékterem legalább hatvanöt, legfeljebb százötven napot üzemel.

(2)152 Szezonális üzemeltetés esetén a szervezőnek a játékterem szezonális zárvatartásának nyilvántartásba vételét kell kérnie az állami adóhatóságtól. A játékterem szezonális zárvatartásának nyilvántartásba vétele iránti kérelmet a szezonális zárvatartás első napján, illetve az azt követő első ügyfélfogadási napon, a szezonális zárvatartás befejező időpontjának megjelölésével, az APEH Központi Hivatalának a szervező székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél, az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni. A szezonális zárvatartás feltételeinek fennállása esetén az állami adóhatóság a szezonális zárvatartást nyilvántartásba veszi. A szezonális zárvatartás kezdő időpontja a formanyomtatványon meghatározott nap. A szezonális zárvatartás időtartama naptári évtől függetlenül megszakítás nélkül legfeljebb háromszáz nap lehet.

(3)153 A kérelmező a (2) bekezdésben foglalt nyilvántartásba vétel iránti kérelméhez köteles csatolni:

a) a játékterem engedélyét,

b) a 24. § (1) bekezdésének a) pont 2. alpontjában említett jogszerű birtoklást igazoló okirat szerinti birtokba adó fél írásbeli hozzájárulását a szezonális zárva tartáshoz, továbbá

c) a játékterem fekvése szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének a szezonális üzemeltetés időpontjára vonatkozó igazolását vagy a szervező nyilatkozatát arról, hogy intézkedett a jegyzői igazolás beszerzése iránt.

(3a)154 Amennyiben a szervező a (3) bekezdés szerinti kérelméhez nyilatkozatot csatolt arról, hogy intézkedett a jegyzői igazolás beszerzése iránt, akkor a jegyző igazolását a kérelem állami adóhatóságnál történő előterjesztését követő 30 napon belül kell benyújtani az APEH Központi Hivatalának a szervező székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél.

(4) A szezonális zárvatartásra a 41. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(5)155 Ha az állami adóhatóság az ellenőrzés során megállapítja, hogy a szezonális zárvatartás oka nem áll fenn, a szervezőt felszólítja a játékterem működésének a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belüli folytatására. Ha a szervező a felszólításnak nem tesz eleget, az állami adóhatóság hivatalból érvényteleníti az engedélyt. Ha a szervező a játékterem-engedélyt a szezonális zárvatartás befejező időpontjáig nem veszi fel, a játékterem-engedély az azt követő napon érvényét veszíti.

(6) A szervező a szezonális zárvatartást követően az engedély felvételét követő naptól köteles a játéktermét működtetni.

42/A. §156 A szervező az elektronikus kaszinó üzemeltetésére vonatkozó játékterv módosítását a módosítást megelőzően legalább 15 nappal az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon köteles előterjeszteni. A szervező a formanyomtatványhoz köteles csatolni az elektronikus kaszinó módosításokat tartalmazó egységes szerkezetbe foglalt játéktervét.

43. § (1)157 A játékterem-engedélyt a szervező kérelmére az állami adóhatóság érvényteleníti. Az erre irányuló kérelmet az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon, az APEH Központi Hivatalának a szervező székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél kell előterjeszteni, legkésőbb a játékterem működtetésének megszűnését követő első ügyfélfogadási napon. A kérelem előterjesztésével egyidejűleg az engedélyt le kell adni.

(2)158 Ha a szervező valamennyi pénznyerő automata engedélyének érvényessége bármely okból megszűnik, vagy a játékterem-engedélyt az állami adóhatóság visszavonja, illetve, ha a szervezőt a játékterem üzemeltetésétől eltiltja, az állami adóhatóság a játékterem-engedély érvénytelenségét is megállapítja. Az érvénytelenített engedélyt a határozat végrehajthatóságát követő nyolc napon belül az APEH Központi Hivatalának a társaság székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél le kell adni.

(3)159 Ha a szervező játékterem engedélyét az állami adóhatóság az Szjtv. 13. § (1) bekezdése alapján felfüggesztette, a szervező köteles a játékterem engedélyt a határozat végrehajthatóságát követő nyolc napon belül az APEH Központi Hivatalának a társaság székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél leadni.

Pénznyerő automatákkal kapcsolatos általános rendelkezések

44. § (1)160 A pénznyerő automatát a szervező

a)161 kizárólag az állami adóhatóság által engedélyezett eszköz használatával üzemeltetheti, és

b) IEK-kel hozhatja működésbe, illetve üzemeltetheti.

Az a) pont szerinti állami adóhatóság által kiadott engedély feltétele, hogy a mérésügyi szerv által az adott pénznyerő automatára vonatkozóan kiadott hitelesítési bizonyítvány tartalmazza az üzemeltetés meghatározott formáit (pl. pénzérme, zseton, kreditkulcs, központi kreditkulcs, bankjegy, mágneskártya).

(2)162 A központi kreditkulcsos rendszer alkalmazásának feltétele, az (1) bekezdésben foglaltakon kívül, hogy egy központi távvezérlő egység csak egy játékterem pénznyerő automatáit hozza működésbe.

(3)163 A jackpot rendszerbe kötött pénznyerő automaták üzemeltetésének feltételei az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a következők:

a)164 a jackpot rendszer rendelkezik olyan, külön-külön legalább hét helyértékes beépített mechanikus vagy elektromechanikus számlálóval, amely nem törölhető módon tárolja a rendszerbe kapcsolt összes gépen eljátszott tétekből összegyűjtött növekményeket és a kifizetett nyereményeket, továbbá

b)165 a jackpot rendszer rendelkezzen a mérésügyi szerv által a játékteremben lefolytatott hitelesítési vizsgálat alapján kiállított érvényes hitelesítési bizonyítvánnyal, amely tartalmazza a jackpot rendszer adatait és amelyet a szervező a játékteremben köteles tartani.

(4)166 A jackpot rendszer hitelesítési bizonyítványa tartalmazza

a)167 a jackpot rendszerbe kötött pénznyerő automaták adatait (mérésügyi szerv által adott azonosító számot, gyártási számot és a hitelesítés érvényességi idejét),

b) a jackpot rendszer vezérlő egységének adatait,

c) az üzemeltető nevét, címét és hatósági bizonyítványának számát,

d) a hitelesítésre bemutató megnevezését,

e) a hitelesítés helyét,

f) a jackpot rendszerbe kötött pénznyerő automaták számát és a nyereményígéret növekményének értékét,

g) a hitelesítés módját és értékelését,

h) a bélyegzés megjelölését,

i) a hitelesítés érvényességét,

j) a mértékhitelesítő aláírását.

(5)168 A II. kategóriába sorolt pénznyerő automaták esetében a pénznyerő automatán belüli játékhelyek, továbbá a pénznyerő automaták között halmozott nyereményígéret nem engedélyezhető.

(6)169 A jackpot rendszernek biztosítania kell, hogy a beállítások és a nyereményadatok nyomon követhetőek és a hatóság által ellenőrizhetőek legyenek.

(7)170 A jackpot rendszert a szervező IEK-kel hozhatja működésbe, valamint üzemeltetheti.

(8)171 Több játékhelyes pénznyerő automata esetében a játékjog szerzés módja minden játékhelyen azonos módon történhet.

45. § (1)172 A játékteremben elhelyezett pénznyerő automatának az állami adóhatóság által kibocsátott engedély érvényességének időtartama alatt meg kell felelnie a mérésügyi szerv által kiállított érvényes hitelesítési bizonyítványban foglaltaknak.

(2)173 A játékhelyek számának meghatározása szempontjából a pénznyerő automata mérésügyi szerv által kiadott hitelesítési bizonyítványában foglaltak az irányadók.

(3)174 Az érvényes pénznyerő automata engedéllyel rendelkező szervező köteles a pénznyerő automatára vonatkozó, a mérésügyi szerv által kiállított új, érvényes hitelesítési bizonyítvány egy eredeti példányát az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatvány mellékleteként az állami adóhatóságnak megküldeni, és ezzel egyidejűleg azt a játékterembe kihelyezni.

(4)175 Amennyiben a hitelesítési bizonyítvány értelmében a játékhelyek összeplombálása a játékteremben történik, erről a szervezőnek a pénznyerő automata játékterembe történő kihelyezését követő 30 napon belül kell gondoskodnia.

(5)176 A 6. § (4) bekezdés b) pontja szerinti számlálónak és az IEK számlálójának együtt kell futnia. A pénznyerő automata elveszti hiteles állapotát, ha az IEK-ből kiolvasott pillanatnyi számlálóállások és a 6. § (4) bekezdés b) pontja szerinti számlálóállások közötti eltérés abszolút értéke meghaladja az aktuális, 6. § (4) bekezdés b) pontja szerinti számlálóállások és a hatályos hitelesítési bizonyítványban rögzített, 6. § (4) bekezdés b) pontja szerinti számlálóállások különbségének 1%-át (+/– 1 egység).

Pénznyerő automatával kapcsolatos eljárási szabályok

46. § (1)177 A szervező köteles pénznyerő automatánként az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kérelmet benyújtani:

a) a 27. §-ban foglaltakra is figyelemmel a pénznyerő automata hitelesítési bizonyítványának az engedélyt érintő adataiban történt változása esetén a változtatás engedélyezése iránt,

b) a pénznyerő automata tartós üzemképtelensége esetén annak nyilvántartásba vétele iránt,

c) az engedély érvényességének lejárata előtt a pénznyerő automata üzemeltetésének szervező általi megszüntetése – ide nem értve a 31. § (7) bekezdésében foglalt esetet –, illetve a pénznyerő automata forgalomból történő végleges kivonása esetén az engedély érvénytelenségének megállapítása iránt.

(2)178 Az (1) bekezdés a) pontja esetén a szervező köteles kérelméhez az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését tanúsító igazolást (csekket vagy bankkivonatot) és a változást tartalmazó, mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvány egy eredeti példányát csatolni.

(3) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az üzemképtelenség napján, illetve az azt követő első ügyfélfogadási napon a szervező köteles kérelmével egyidejűleg:

a)179 az APEH Központi Hivatalának a szervező székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél a pénznyerő automata engedélyt leadni,

b)180 a „pénznyerő automata üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyv” elnevezésű bizonylattömböt bemutatni,

c)181 az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon nyilatkozni arról, hogy a pénznyerő automatát milyen időponttól nem üzemelteti, mi a tartós üzemképtelenség oka és a pénznyerő automatát hol tárolja.

(4)182 Az (1) bekezdés c) pontja esetén a szervező köteles az APEH Központi Hivatalának a szervező székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél a pénznyerő automata engedélyt kérelmének benyújtásával egyidejűleg leadni. Az állami adóhatóság a pénznyerő automata engedélyt a kérelem benyújtásának napjával érvényteleníti. Amennyiben a szervező az adott hónapban a pénznyerő automatát nem üzemelteti, és kérelmét az adott hónap első ügyfélszolgálati napján terjeszti elő, kérelmére az állami adóhatóság a pénznyerő automata engedélyt a megelőző hónap utolsó napjával érvényteleníti.

(5)183 A szervező a pénznyerő automata tartós üzemképtelenségének ideje alatt köteles az állami adóhatóság felhívására az üzemképtelen pénznyerő automata ellenőrzésének lehetőségét biztosítani, illetve ha a (3) bekezdés c) pontja szerinti tárolás helye megváltozik, azt az állami adóhatóságnak nyolc napon belül bejelenteni.

(6)184 Az állami adóhatóság által üzemképtelenként nyilvántartott pénznyerő automata üzemeltetése engedély nélküli szerencsejáték-szervezésnek minősül.

47. § (1)185 Ha a pénznyerő automata engedély érvényessége lejárt, vagy adattartalmának változása miatt azt az állami adóhatóság kicseréli, a szervező köteles az érvénytelen engedélyt az APEH Központi Hivatalának a szervező székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél a pénznyerő automata engedély érvényességének megszűnésétől számított nyolc napon belül az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatvány mellékleteként leadni.

(2)186 Ha az állami adóhatóság a pénznyerő automata engedélyét visszavonja vagy felfüggeszti, a szervezőnek a határozat végrehajthatóságától számított tíz napon belül az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatvány mellékleteként az APEH Központi Hivatalának a szervező székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél az engedélyt le kell adni.

(3)187 Ha a pénznyerő automata engedély adattartalmának változása miatt az állami adóhatóság által módosított engedélyt a szervező a kiállítást követő harminc napon belül nem veszi át, az engedély az átvételre nyitva álló határidő lejártát követő napon érvényét veszíti.

Okiratokkal és nyomtatványokkal kapcsolatos rendelkezések

48. §188 (1) A játékterem, illetve a pénznyerő automata üzemeltetés megkezdésétől a szervezőnek a következő okiratokkal és nyomtatványokkal kell folyamatosan rendelkeznie:

A) Okiratok:

a) ENGEDÉLY I. vagy II. kategóriába sorolt játékterem üzemeltetésére,

b) ENGEDÉLY I. vagy II. kategóriába sorolt pénznyerő automata üzemeltetésére,

c)189 pénznyerő automata mérésügyi szerv által kiállított, érvényes, eredeti hitelesítési bizonyítványa,

d)190 elektronikus kaszinó esetében az állami adóhatóság által jóváhagyott egységes szerkezetbe foglalt játékterv.

B) Nyomtatványok:

a) a játékterem üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyv,

b) a pénznyerő automata üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyv,

c) a havi pénzforgalmi jelentés,

d) az ellenőrzési napló,

e) az időszaki elszámolás,

f)191 a pénznyerő automatából származó nyereményről igazolás kiállítására szolgáló bizonylattömb.

(2)192 Az (1) bekezdés A/a), A/b) és B/a)–B/d), valamint B/f) pontjában előírt okiratokat és nyomtatványokat a szervező köteles szigorú számadású nyomtatványként kezelni és felhasználásukról játéktermenként, pénznyerő automatánként nyilvántartást vezetni, valamint a nyilvántartást az ellenőrzés számára hozzáférhető módon székhelyén tartani. Az (1) bekezdés B/a)–B/d) és B/f) pontjában előírt nyomtatványtömbök kizárólag egy játékteremhez, illetve pénznyerő automatához használhatók. A nyereményigazolást kiállító zárt számítástechnikai rendszert a szervező az ellenőrzés számára hozzáférhető módon köteles üzemeltetni.

(3)193 A szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásának tartalmaznia kell az egyes nyomtatványok megnevezését, sorszámát, a nyilvántartásba vétel dátumát, a használatba vétel dátumát és helyét, a használat végének időpontját, a selejtezés időpontját, valamint a zárt számítástechnikai rendszer által kiállított nyereményigazolások sorszámát és kiállításuk dátumát.

(4) Az okiratokat, illetve a nyomtatványokat – az (1) bekezdés B/e) pontja kivételével – a játékteremben kell tartani és biztonságos tárolásukról, elhelyezésükről gondoskodni kell, azokat az ellenőrzés során kötelező az ellenőrök rendelkezésére bocsátani.

(5) Az (1) bekezdés A/a) pontban szereplő okiratot az okirat által tanúsított címen található játékteremben, jól látható helyre kell kifüggeszteni.

(6) Az (1) bekezdés A/b), A/c) és B/b) pontja szerinti okiratokat és nyomtatványt abban a játékteremben kell tartani, amelyben a pénznyerő automata üzemel.

(7) A havi pénzforgalmi jelentést minden hónap harmadik munkanapjáig kell a kitöltéskor aktuális adatokkal az azt megelőző hónapra vonatkozóan lezárni, illetve ezzel egyidejűleg a tárgyhónapra megnyitni.

(8) A felhasznált (betelt) „a játékterem üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyv” elnevezésű bizonylatot, illetve havi pénzforgalmi jelentést az utolsó bejegyzést követő egy évig a játékteremben kell tartani.

(9)194 A szervező a nyomtatványok vezetésére és kezelésére vonatkozó, e rendelet 6–9. és 14. számú mellékletében foglalt előírásokat köteles betartani.

49. §195 (1)196 Az időszaki elszámolást az állami adóhatóság internetes oldaláról letölthető program útján kell a 9. mellékletben foglaltak szerint az APEH Központi Hivatalának a szervező székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél benyújtani.

(2)197 Az (1) bekezdésben előírt kötelezettséget a 31. § (9) és 51. § (5) bekezdésében foglalt esetekben az ott előírt határidőig kell teljesíteni.

(3)198 Ha az állami adóhatóság megállapítja, hogy adatrögzítési hiba miatt hibás elszámolás került benyújtásra, kérheti az elszámolás ismételt, javított benyújtását.

(4)199 A szervező a benyújtásra nyitva álló időtartamon belül ismételten benyújthatja teljes körű időszaki elszámolását.

(5)200 Az időszaki elszámolás benyújtására nyitva álló időtartamot követő tizenöt napon belül a szervező elszámolását helyesbítheti. Nem minősül helyesbítésnek, ha a szervező időszaki elszámolását késedelmesen nyújtja be, és késedelmét nem igazolja, vagy igazolási kérelmét az állami adóhatóság elutasítja.

49/A. §201 (1) A szervező nyereményigazolást egy pénznyerő automatán ugyanazon a játéknapon, a játékban ténylegesen elért nyereményről, a nyeremény kifizetésekor adhat.

(2) A szervező köteles a nyereményigazolás egy példányát a kiállítást követő nyolc napon belül az APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, illetve az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél az állami adóhatóságnak benyújtani.

A tevékenység szüneteltetésével kapcsolatos rendelkezések

50. § (1) A szerencsejáték-szervező tevékenység szüneteltetését jelenti, ha a szervező a részére engedélyezett pénznyerő automaták engedélyének lejárta előtt

a) valamennyi pénznyerő automata bármely okból nem üzemeltethető, vagy

b) valamennyi játékterem bármely okból nem üzemeltethető, vagy

c) valamennyi játéktermét és pénznyerő automatáját saját döntése alapján nem üzemelteti.

(2)202 Az (1) bekezdésben foglalt esetben a szervező a szerencsejáték-szervező tevékenység szüneteltetését köteles az állami adóhatóság részére, az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon az APEH Központi Hivatalának a szervező székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél bejelenteni, kivéve, ha a pénznyerő automata az állami adóhatóság szankciós intézkedése miatt nem üzemeltethető. A bejelentést a tevékenység szüneteltetésének kezdő napján kell megtenni, és abban meg kell jelölni a tevékenység szüneteltetésének kezdő és befejező időpontját, továbbá csatolni kell a szervező birtokában lévő valamennyi játékterem és pénznyerő automata engedélyét is. A tevékenység szüneteltetése legfeljebb addig az időpontig tarthat, ameddig a szervező még érvényes engedélyű pénznyerő automatával rendelkezik. A tevékenység szüneteltetésének megkezdésekor szüneteltetett játékterem szüneteltetési idejét nem szakítja meg a tevékenység szüneteltetése.

(3)203 Ha a szervező a tevékenység szüneteltetésének befejező időpontjáig az állami adóhatóság részére leadott még érvényes engedélyét nem veszi fel, az engedély az azt követő napon érvényét veszti.

A tevékenység megszűnésével kapcsolatos
rendelkezések

51. § (1) Ha a szervező nem rendelkezik érvényes pénznyerő automata engedéllyel és az utolsó pénznyerő automata engedély érvényessége megszűnéséig pénznyerő automata üzemeltetése iránti kérelmet nem terjesztett elő, illetve ha a szervező nem rendelkezik érvényes játékterem-engedéllyel és az utolsó játékterem-engedély érvényessége megszűnéséig játékterem üzemeltetése iránti kérelmet nem terjesztett elő, a szerencsejáték-szervező tevékenysége megszűnik.

(2)204 A szervező személyi megfelelőségének megszűnése esetén az állami adóhatóság az Szjtv. 26. §-ának (18) bekezdése alapján megállapítja a szerencsejáték-szervező tevékenység megszűnését. A megállapító határozat végrehajthatóságától számított nyolc napon belül az érvénytelenített engedélyeket a szervező köteles leadni az APEH Központi Hivatalának a szervező székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél.

(3)205 A szervező szerencsejáték-szervező tevékenységét saját elhatározásából is megszüntetheti. A szervező tevékenysége megszűnésének megállapítását – a pontos időpont megjelölésével – az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon az APEH Központi Hivatalának a szervező székhelye szerinti kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél köteles kérni. A kérelemhez csatolni köteles a kérelem időpontjában birtokában lévő összes engedélyt. A tevékenység megszűnésének időpontja nem lehet korábbi, mint a kérelem benyújtását megelőző ügyfélfogadási nap.

(4)206 A szervező tevékenysége megszűnésének állami adóhatóság általi megállapításával egyidejűleg a szervező engedélyei érvényüket vesztik.

(5)207 A szervező tevékenységének megszűnése esetén 8 napon belül, a tevékenység saját elhatározásából való megszüntetése esetén az ennek megállapítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles időszaki elszámolást benyújtani az állami adóhatóságnak a még el nem számolt időszakra vonatkozóan.

52. §208 (1)209 Az IEK-et a pénznyerő automata gyártásától számított öt év elteltét követő harminc napon belül az alábbiak szerint kell kiolvastatni a mérésügyi szervvel:

a) a kiolvasott adatokat egyszer írható, eredetiségét igazoló jelzéssel ellátott adathordozóra (CD, DVD) kell elmenteni,

b) a kiolvasásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a kiolvasás helyét, időpontját, a kiolvasott pénznyerő automata gyártási számát, a szervező nevét és székhelyét, a kiolvasást végző személy nevét, valamint záradékként, hogy a kiolvasott adatokat tartalmazó adathordozók a szervező részére átadásra kerültek, továbbá

c) a kiolvasásról készített adathordozót a kiolvasást végzőnek hitelesítenie kell.

(2) A kiolvasásról készített jegyzőkönyvet, illetve az adathordozót a szervezőnek az adó megállapításához való jog elévüléséig meg kell őriznie.

(3)210 Az üzemeltetés végleges megszüntetésének minősül, ha a pénznyerő automata – gyártását követő öt éven belül – hulladékkezelés céljából átadásra kerül a hulladékkezelőnek. Ebben az esetben az IEK (1) bekezdés szerinti kiolvasását az átadást megelőző harminc napon belül kell teljesíteni.

(4)211 Az IEK (1) bekezdés szerinti kiolvasását a pénznyerő automata engedélye érvényességének megszűnését követő 120 napon belül is le kell folytatni, kivéve, ha

a) ezen időtartam alatt a szervező ismét engedély iránti kérelmet nyújt be a pénznyerő automatára, és

b) az engedélyt az állami adóhatóság megadja.

(5)212

(6) A pénznyerő automata hulladékkezelésére egyebekben a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény és az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet szabályai irányadók.

III. Fejezet

JÁTÉKKASZINÓK

Engedélyezés

53. § (1)213 A játékkaszinó üzemeltetésére az Szjtv. 3. §-ának (1) bekezdése szerinti gazdálkodó szervezet, koncessziós társaság az állami adóhatósághoz a játékkaszinó működésére vonatkozó engedély iránti kérelmet nyújt be.

(2) A kérelemhez – a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – csatolni kell:

a) pénzváltási tevékenység végzése esetén az ehhez szükséges – a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben előírt – engedélyt,

b) a játékkaszinó 1:200 léptékű építési és berendezési tervét, építészeti műleírását,

c) az épület, illetve helyiség jogszerű birtoklását igazoló okmányt, három hónapnál nem régebbi tulajdoni lapot,

d)214 a kaszinóban működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök hitelesítéséről készült bizonyítványok egy-egy eredeti példányát, valamint azok jogszerű birtoklását igazoló okiratot, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a játékkaszinó minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot,

e) a bevezetni kívánt értékzsetonok és érmék valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített példányt,

f) az igazgatási-szolgáltatási díj befizetését tanúsító igazolást (csekket vagy bankkivonatot),

g) az Szjtv. 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti kérelmező esetén a pénzügyminiszter nyilatkozatát arról, hogy a játékkaszinó üzemeltetéséhez – az abban meghatározott időszakra, helyszínre, valamint egyéb feltételekkel – hozzájárul,

h) az Szjtv. 3. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti kérelmező esetén a koncessziós szerződés egy eredeti példányát és a koncessziós díj befizetéséről szóló igazolást.

(3)215 Az állami adóhatóság játékkaszinó üzemeltetésére vonatkozó engedélyező határozatának mellékletét képezi a 10. számú melléklet szerinti működési engedély, amelyet a kaszinó bejáratánál jól látható módon ki kell függeszteni. A működési engedélyt, annak bármely okból történő megszűnésétől számított 8 napon belül, az állami adóhatóság részére le kell adni.

53/A. §216 (1) Az állami adóhatóság a játékkaszinó üzemeltetésére engedéllyel rendelkező szervező kérelmére, naptári évenként legfeljebb 5 alkalommal, esetenként legfeljebb 30 napos időtartamra engedélyezheti egyes, a játékkaszinó játéktervében jóváhagyott kártyajátékok más helyszínen történő szervezését (a továbbiakban: játékkaszinó kitelepülése).

(2) A kérelemhez csatolni kell a játékkaszinó kitelepülésének helyszíne szerinti épület, helyiség jogszerű birtokolását igazoló okmányt, valamint az igazgatási–szolgáltatási díj befizetését tanúsító igazolást (csekket vagy bankkivonatot).

(3) A játékkaszinó kitelepülése tekintetében alkalmazni kell az 54–55. §-t, az 56. § (1) és (3) bekezdését, az 57. § (1)–(2) bekezdését, az 58–59. §-t, a 62–63. §-t, a (6) bekezdés kivételével a 64. §-t, a 65–66. §-t, e § (1) bekezdésében foglalt eltéréssel a 68. § (5), (6) és (8) bekezdését, valamint a 69. §-t.

A játékkaszinó működtetésének személyi feltételei

54. § (1)217

(2)218 Az alkalmazott képesítésére, szakmai gyakorlatára vonatkozó feltételeket tanúsító okiratok hiteles másolatát a szervező köteles a foglalkoztatás megkezdésétől a munkaviszony fennállásáig a munkaszerződések mellékleteként megőrizni.

(3) A szervező köteles alkalmazottjának munkaviszonyát haladéktalanul megszüntetni abban az esetben, ha a munkaviszony fennállása alatt e rendeletben meghatározott alkalmazási feltételek bármelyike nem áll fenn.

(4)219 A játékkaszinóban a következő szakmai képesítési feltételek szükségesek:

a) igazgatóként, igazgató-helyettesként felsőfokú iskolai végzettség, legalább három éves vezetői és játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat,

b) főkönyvelőként a munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettség és legalább három éves szakmai gyakorlat,

c) főpénztárosként középfokú iskolai végzettség, valuta-pénztárosi tanfolyam elvégzése és legalább két éves pénztárosi munkakörben szerzett szakmai gyakorlat,

d) teremfelügyelőként középfokú iskolai végzettség és legalább három éves, játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat,

e) játékvezetőként és asztalfelügyelőként középfokú iskolai végzettség és legalább két éves, játékkaszinóban szerzett szakmai gyakorlat,

f) a d) és e) pontokban nem nevesített egyéb játéktechnikai alkalmazottként középfokú iskolai végzettség és a munkakör ellátásához szükséges tanfolyam elvégzése,

g) biztonsági szolgálat vezetőként középfokú iskolai végzettség, továbbá biztonság-szervezői tanfolyam elvégzése,

h) pénztárosként középfokú iskolai végzettség és legalább két éves pénztárosi munkakörben eltöltött szakmai gyakorlat, vagy valuta-pénztárosi tanfolyam elvégzése,

i) videó-személyzetként középfokú iskolai végzettség és legalább két éves, játékkaszinóban szerzett gyakorlat.

A játékkaszinó működtetésének tárgyi feltételei

55. § (1) A játékkaszinó kizárólag e célt szolgáló épületben vagy erre a célra egyéb tevékenységtől biztonságosan elkülöníthető, zárt egységet alkotó épületrészben működhet.

(2) A bejáraton kívül a játékkaszinó céljára szolgáló helyiség-együttes kizárólag a szükséges vészkijáratokkal, személyzeti és szervizbejáratokkal rendelkezhet, amelyek forgalmát (vészhelyzetet nem számítva) a szervező előre meghatározott és körülírt módon köteles ellenőrizni. Az építmény kialakításánál olyan megoldást kell alkalmazni, amely biztosítja, hogy a játék a közterületről, illetve a játékkaszinótól elkülönült más helyiségből ne legyen látható.

(3) A játékkaszinónak központi riasztórendszerrel kell rendelkeznie. A pénztárhelyiséget a központi riasztórendszeren túl, külön riasztóberendezéssel kell ellátni.

(4)220 A játékkaszinó elektromos hálózatát szünetmentes áramforrással kell ellátni annak érdekében, hogy a megkezdett játékok befejezéséhez, illetve a működés átmeneti felfüggesztéséhez szükséges időszakra szóló áramellátás biztosítva legyen.

(5) Megfelelő helyiséget kell biztosítani a személyzet (pihenő, öltöző, mosdó, személyzeti büfé stb.) és a látogatók részére (ruhatár, mellékhelyiségek stb.). Külön helyiséget kell fenntartani a biztonsági személyzet, valamint a technikai karbantartást végző személyzet részére.

(6) A játékasztalok között a játék kényelmes és biztonságos lebonyolításához szükséges szabad helyet kell biztosítani.

(7)221 A játékkaszinónak a játék tisztasága, a biztonságos lebonyolítása, a rend és a vagyonvédelem, továbbá a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt feladatok végrehajtása érdekében a következő feltételeknek megfelelő videorendszerrel kell rendelkeznie:

a) A videó-rendszerrel valamennyi, a játékkaszinóban folyó játéknak megfigyelhetőnek kell lennie. A kamerákat úgy kell beállítani, típusát úgy kell kiválasztani, hogy a tétek (zsetonok színei és olvashatósága), a játékeszközök és kiegészítő játékeszközök (kocka, kártya, golyó stb.), valamint a játék menete a képernyőn egyaránt jól látható és követhető legyen.

b) A videó-rendszernek biztosítania kell a pénznyerő automaták feltöltésének, ürítésének, jackpot kifizetésének megfigyelhetőségét. Ha a játékeszközök elszámolása külön helyiségben történik, úgy ezt a helyiséget is kamerával kell ellátni. A videó-rendszernek biztosítania kell továbbá az elszámolás helyéig tartó útvonal ellenőrizhetőségét.

c)222 Az épület valamennyi játékterében szükséges olyan kamerákat is elhelyezni, amelyekkel az esetleges rendbontás, valamint az alkalmazott biztonsági intézkedések megfigyelhetősége és rögzíthetősége az egész játéktérben és valamennyi játékhelyen (játékasztal, pénznyerő automata stb.) áttekinthető.

d) Kamerákkal ellenőrizhetővé kell tenni a játékkaszinó látogatóinak belépését és a személyazonosítás folyamatát.

e) Valamennyi kamerának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közvetített kép másodperc részletezettséggel és pontossággal tartalmazza a dátumot, az időpontot, továbbá elhelyezésének megfelelően a megtett téteket, a készpénz és a borravaló átvételét úgy, hogy a játékeszközökön történt események mindvégig láthatóak legyenek. A képpel együtt a hangot is továbbítani kell. Közeli képpel (zoom-os kamerával) kell rögzíteni a kötelezően bizonylatolandó, valamint a pénztárban folyó eseményeket.

f) A kamerák képeit a kaszinó játéktervében rögzített ellenőrzési rendszerében foglaltak szerint állandóan figyelni kell. A kamerák által nyújtott képanyagot egyidejűleg rögzíteni kell és azt a 69. § (4) bekezdésben meghatározott időtartamig meg kell őrizni.

A játékkaszinó működtetésének egyéb feltételei

56. § (1) A játékkaszinóban játék legfeljebb két pénznemben folytatható.

(2) A játékkaszinó nyitvatartása alatt a játékosok igényeinek megfelelően valamennyi játékasztalon és pénznyerő automatán lehetővé kell tenni a játékot.

(3) A játékkaszinó a részvételi szabályzatában meghatározott időponton túl is nyitva tarthat, ha a még játszani kívánó játékosok száma ezt indokolja.

57. § (1) A játékosok beléptetése során a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírtak szerinti azonosítást köteles a szervező elvégezni, melynek keretében a törvényben előírtakon túl a játékos belépésének időpontját is köteles rögzíteni és nyilvántartani.

(2) A játékkaszinóba belépőket részletesen tájékoztatni kell:

a)223 a videorendszer működésének tényéről, annak céljáról, az így szerzett adatok megőrzési idejéről,

b) arról, hogy a játékkaszinó látogatásából történő kitiltás esetén annak oka, továbbá a kitiltott neve, születési helye és ideje más hazai játékkaszinó részére kitiltás céljából átadható,

c) a játékkaszinónak és a játékosoknak a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben a játékosok azonosításával kapcsolatosan előírt kötelezettségeiről,

d)224 arról, hogy az állami adóhatóság törvényben előírt hatósági feladatainak ellátása érdekében a videorendszer által rögzített adatokba betekinthet,

e) arról, hogy a törvényben előírt személyi adataik nyilvántartásba vétele, valamint a videofelvétel készítéséhez való, továbbá a kitiltással kapcsolatos személyi adatok és információk más hazai kaszinók részére történő továbbításához való hozzájárulásuk a játékkaszinó látogatásának feltétele.

(3) A szervező belépődíjat állapíthat meg a látogatók részére.

(4)225 A szervező az állami adóhatóság jóváhagyásával, legfeljebb a belépődíj összegének mértékéig – a játékasztaloknál használatos és az ajándékzsetonoktól különböző – belépőzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amely tétnek minősül és a pénztárnál nem váltható be.

58. § (1) A játékkaszinóba nem léphet be:

a) 18 éven aluli személy,

b)226 aki a videorendszer üzemelése során rögzítendő személyi adatainak kezeléséhez, illetve a játékkaszinó látogatásából történő kitiltása esetén az 57. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott adatainak az ott leírt célból történő átadásához hozzájárulását nem adta,

c) ittas vagy bódult állapotban lévő személy, továbbá akiről a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy ezért vagy más okból jelenlétével megzavarhatja a rendet, nyugalmat és a játékok menetét,

d) akit a játékkaszinóból a szervező kitiltott, a kitiltás időtartamának lejártáig,

e) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek egyenruhát viselő tagja, ha nem hatósági feladatainak tesz eleget.

(2) A játékkaszinóban folytatott játékokban nem vehet részt:

a) az Szjtv. 28. §-ának (1) bekezdésében felsorolt személy,

b) a játékkaszinóban hatósági feladatokat ellátó személy,

c) akit a játékkaszinó igazgatója vagy helyettese nem a játékban való részvétel céljából személyesen vezet be.

(3)227 A szervező időlegesen, de legfeljebb öt évre megtagadhatja annak a személynek a játékkaszinóba történő belépését, aki azt maga kérte, vagy korábban játékkaszinóban olyan súlyos szerződésszegést követett el, amely miatt az adott személlyel az adott időszakban nem kíván szerződést kötni (kitiltás). A szervező – a gyámhatóság vagy a gondnok kérésére – köteles megtagadni annak a személynek a játékkaszinóba történő belépését, akinek cselekvőképességét szerencsejáték szenvedélybetegsége miatt korlátozták vagy szüntették meg.

(4)228 A kitiltásnak a nyilvánosság kizárása mellett, végrehajtásának pedig a körülményekhez képest egyszerűen, feltűnést kerülve kell történnie. A játékkaszinóból kitiltott személyeket a szervező köteles nyilvántartani és gondoskodni arról, hogy a kitiltás időtartama alatt a játékkaszinót ne látogathassák. A kitiltást a szervező annak lejártáig nem vonhatja vissza. A kitiltott személy írásbeli kérésére a szervező köteles a kitiltást a részvételi szabályzatban meghatározott okok valamelyikének megjelölésével nyolc napon belül írásban megindokolni, és erről a játékost értesíteni.

59. § (1)229 A szervező a látogatókat – a játékkaszinó igazgatója vagy helyettese által személyesen bevezetett, valamint a hatósági feladatokat ellátó személyek kivételével – a játékkaszinóba való első belépéskor, illetve az érvényesség lejártakor legfeljebb kettő évig érvényes belépőkártyával köteles ellátni. A belépőkártya kiállításához a játékos azonosítása során szerzett adatok felhasználhatók.

(2) A belépőkártyáknak legalább az alábbi adatokat kell tartalmaznia:

a) a belépőkártya sorszámát,

b) a belépő személy teljes nevét,

c) a kiállítás keltét,

d) a kártya érvényességi idejét,

e) a játékkaszinó bélyegzőlenyomatát vagy egyéb megkülönböztető jelét.

(3)230 A (2) bekezdés b), c) és d) pontokban megjelölt adatok a belépőkártya leolvasásakor a beléptető nyilvántartási rendszerből is megjeleníthetők.

60. § (1)231 Az Szjtv. 27/A. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában a játékosok vendéglátásához szorosan tartozó tevékenységnek minősülnek a forgalom növelése érdekében szervezett akciók és rendezvények is.

(2)232 Az (1) bekezdés szerinti akciók, rendezvények a szerencsejáték szervezéséhez közvetlenül nem kapcsolódhatnak, a játéktervi szabályokat nem érinthetik, a szerencsejátékok szervezését nem zavarhatják.

(3)233 Az (1) bekezdés szerinti akciót, rendezvényt annak kezdetét megelőző öt nappal az állami adóhatósághoz írásban be kell jelenteni az akció, illetve rendezvény helyének, időpontjának és lényeges tartalmának leírásával.

61. § A játékkaszinónak lehetősége van előzetes bejelentés alapján a játékkaszinóban folyó játék zavarása nélkül a játékkaszinóban használatostól eltérő, érték nélküli zsetonkészlettel az alkalmazottak játéktechnikai, valamint a játékosok játékszabály ismertető oktatására irányuló tevékenységet folytatni.

A gazdátlan zsetonok (árvák)

62. § (1) Árváknak minősülnek a játékkaszinó területén talált (pl. játékasztalon maradt vagy játék közben ott felejtett) olyan zsetonok, amelyek tulajdonosai nem ismertek.

(2) Az árvákat haladéktalanul be kell fizetni a játékkaszinó főpénztárába és bejegyezni az árvák nyilvántartásába.

(3) Azon személy részére, aki az árvák feletti tulajdonjogát bizonyítja, ezt a pénzösszeget – zseton esetén az értékének megfelelő összeget – vissza kell fizetni.

(4) A visszafizetett pénzösszeget fel kell jegyezni az árvák nyilvántartásába. Ennek tartalmaznia kell a visszafizetés időpontját, a tulajdonos nevét, lakóhelyét, valamint ahhoz csatolni kell az eseménnyel kapcsolatos vizsgálat eredményét tartalmazó jegyzőkönyvet.

(5) A visszafizetésre nem került árvákat a megtalálásuk időpontját követő egy év elteltével a játékkaszinó egyéb bevételei között kell szerepeltetni.

Borravalók

63. § (1) Játékkaszinóban borravaló elfogadása kizárólag a játékasztalnál, pénznyerő automatánál, teremjátéknál, zsetonpénztárnál és a belépő-pénztárnál történhet.

(2) A játékkaszinó egyetlen alkalmazottja sem kérhet borravalót, illetve erre utaló magatartást sem tanúsíthat.

(3) Az alkalmazottak a játékosok által felajánlott borravalót kizárólag az erre a célra fenntartott közös tartókban helyezhetik el. A tartókat olyan biztonsági zárrendszerrel kell ellátni, amely biztosítja, hogy azokat csak ellenőrzött módon lehessen kinyitni.

(4) A játékasztalnál és zsetonpénztárnál kizárólag zsetonként, a belépő-pénztárnál készpénzként fogadható el a borravaló. A belépő zseton borravalóként nem fogadható el.

(5) A játékasztalnál adott borravalót a borravalótartó mellett fel kell fektetni úgy, hogy az a videokamera által is ellenőrizhető legyen.

(6)234 A borravalótartóban csak az a zseton helyezhető el, amelyet a játékos adott, vagyis a címlete, darabszáma nem változtatható meg. Ettől a szervező a játéktervben biztonsági okokból az állami adóhatóság jóváhagyásával eltérhet.

(7) Ha a játékos a borravalót színzsetonban is adhatja, az adott színzsetont a borravalótartó mellett fel kell fektetni, majd mellé kell helyezni a megfelelő értékzsetont. A kettőt hangosan leszámolva meg kell feleltetni egymásnak, és ezután kell az értékzsetont a borravalótartóba dobni.

(8) A borravalót a fenti szabályok szerint eljárva azonnal, a játékkaszinó intézkedésre jogosult alkalmazottjának akadályoztatása esetén pedig legkésőbb a következő játék megkezdéséig a borravalótartóba kell helyezni.

(9) A borravalótartók kinyitására a játékidő végén a főpénztáros, az igazgató vagy helyettese, valamint a borravalóval érintett helyszínre beosztott egy dolgozó jelenlétében kerülhet sor. A bizonylaton a borravaló teljes összegét rögzíteni kell.

A játékokban való részvételhez kapcsolódó közös rendelkezések

64. § (1) A szervező a játékkaszinó részvételi szabályzatában megtilthatja a játékokban technikai segédeszközök használatát. Erről köteles tájékoztatni a játékosokat.

(2)235 A szervező napi készpénz záró állományának havi szintű átlaga nem haladhatja meg a játékosok számára teljesítendő kifizetésekhez szükséges, a játéktervben meghatározott mértéket. Amennyiben a nyeremény kifizetése a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 63. § (1) bekezdése szerinti fizetési módok szerint történik, a fizetési megbízás közlemény rovatában a „Nyereményigazolás céljára nem alkalmas” szöveget kell feltüntetni.

(3) A szervező, valamint azok, akik a játékkaszinóban folyó játékban nem vehetnek részt, a játékosok részére kölcsönt (hitelt) nem nyújthatnak.

(4)236 Nyereményigazolás csak ugyanazon játéknapon a játékosnak a játékkaszinóban való folyamatos tartózkodása alatt, kizárólag a játékban ténylegesen elért nyereményéről, a kaszinóból történő eltávozásakor adható.

(5) Tétek megtételére – ide nem értve a pénznyerő automatákat – zsetonon kívül más eszköz (pl. pénz, egyéb értéktárgy) nem alkalmazható. A játékasztalnál vásárolt zseton ellenértékét – annak leszámolását követően – a készpénztartó dobozba azonnal be kell dobni.

(6)237 A szervező az állami adóhatóság jóváhagyásával a játékkaszinóban ajándéksorsolás, illetve egyéb, a forgalom növelése érdekében szervezett akció (promóció) keretében – a szerencsejáték eszközöknél felhasználható – a belépőzsetonoktól különböző meghatározott értékű ajándékzsetont bocsáthat a látogatók rendelkezésére, amelynek értéke a pénztárnál nem váltható be és a bevételek elszámolásában befizetett tétnek minősül. Az erre vonatkozó kérelmet ajándéksorsolásonként, illetve promóciónként kell az APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell az akció kezdő és befejező időpontját, a személyenként biztosított ajándékzsetonok értékét és számát, az akció részletes leírását, valamint az ajándékzsetonok elszámolásának részletes szabályait.

(7) A szervező a játékkaszinóban az általa rendszeresített zsetonokat vagy azok bizonyos típusait bármikor bevonhatja. A zsetonok bevonásának a nyitvatartási idő alatt történő elrendelése esetén lehetővé kell tenni a játékkaszinóban tartózkodó játékosok számára a birtokukban lévő zsetonok visszaváltását.

(8) A szervező köteles tájékoztatni a játékosokat arról, hogy a játékkaszinóból zsetonokat tilos kivinni.

Egyes játékeszközökre vonatkozó különös
rendelkezések

65. § (1)238 A kaszinójáték tekintetében játékeszköznek minősül a mérésügyi szerv által szerencsejáték céljára – a mérésügyi jogszabályok alapján – hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszköz, valamint a játékasztal és a teremjáték céljára szolgáló eszköz.

(2) Egy játékasztalon, illetve teremjáték céljára szolgáló eszközön egyidejűleg csak egy játékfajta és ugyanazon játékszabállyal játszható.

(3) Egy játékeszközön egyidejűleg csak egy pénznemben, illetve minimum és maximum téttel folyhat a játék.

Egyes kiegészítő játékeszközökre vonatkozó különös rendelkezések

66. § (1) A kaszinójátékok tekintetében kiegészítő játékeszköznek minősül minden, a játékkaszinóban alkalmazott – az 1. § (2) bekezdésében nem szereplő – játékeszköz (pl. kártya, kocka, golyó).

(2) A játékkaszinóban kizárólag a játék biztonságos lebonyolítását garantáló kiegészítő játékeszközöket lehet alkalmazni.

(3) A játékkaszinóban lévő kiegészítő játékeszközökről típusonként nyilvántartást kell vezetni, azokat olyan helyen kell tárolni, amelyhez a kaszinó erre feljogosított alkalmazottján kívül más nem férhet hozzá.

(4) Az újonnan használatba vett kiegészítő játékeszközöket a játék megkezdése előtt ellenőrizni kell arra vonatkozóan, hogy azok hiánytalanok és sérülésmentesek-e, illetve rajtuk azonosító jel nem található. E körülmények vizsgálatát a játék alkalmával a játékos is kérheti. Ez esetben a játékeszközök további használatáról a játékkaszinó igazgatója (helyettese) dönt.

(5)239 A hiányos, sérült vagy megjelölt kártyacsomagokat a játékból azonnal ki kell vonni és a többiektől elkülönítetten kell tárolni. Ugyanígy kell eljárni az egyéb sérült vagy megjelölt kiegészítő játékeszközökkel is. Az elhasználódott kártyákat hiánytalanul sorrendbe állítva, míg a sérült és megjelölt kártyákat a tartalék csomagban, sorrend szerint a kicserélt kártyák helyén kell tartani. A szervező a sérült, megjelölt kiegészítő játékeszközök – legalább félévenként történő – selejtezéséről jegyzőkönyv felvétele mellett köteles gondoskodni.

Pénznyerő automaták működtetésének szabályai

67. § (1)240 A játékkaszinóban működtetett pénznyerő automatára megfelelően kell alkalmazni e rendelet pénznyerő automatára vonatkozó rendelkezései közül a 6. §-t a (4) bekezdés b) pontjának a megnyert nyeremény számlálójára vonatkozó fordulata és d) pontja kivételével, a 7. § (1) bekezdését, (2) bekezdésének a)–m) és o) pontját, (3)–(6) bekezdését és a 8. § (2) bekezdését.

(2) A szervezőnek a nyitvatartási idő alatt gondoskodnia kell a pénznyerő automaták állandó felügyeletéről, nyitvatartási időn kívül pedig arról, hogy azokon játékot senki ne folytathasson.

(3) A szervező játéktervében szabályozhatja, hogy a játékban használt egyes érmékhez (tokenekhez) milyen értéket rendel. Kifizetések közvetlenül pénzérme vagy értékzseton formájában, közvetett formában pedig – amikor a pénznyerő automata automatikus kifizetési határát a nyeremény összege túllépi (halmozott kredit, jackpot, szuperjackpot) – a pénztárnál készpénzben történhetnek.

(4)241 A pénznyerő automaták eredményeinek megállapítását havonta, a tárgyhó utolsó napját követő zárás után, de még a következő havi nyitás előtt el kell végezni. Az ennél rövidebb időszakonként végrehajtott zárás időpontjáról az állami adóhatóságot legalább három nappal előtte, írásban értesíteni kell.

(5) Az eredmény megállapításakor az érme- és készpénztartókban lévő érméket és készpénzt le kell számolni, majd alapdotációval fel kell tölteni. A leszámolt készpénzt a számlálók alapján megállapított eredménnyel össze kell vetni. Ha az összevetés 1%-nál nagyobb eltérést mutat, ennek okáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(6)242 A pénznyerő automata kinyitásánál minden esetben két alkalmazott jelenléte kötelező. Az elektromechanikus számlálók meghibásodása esetén az üzemeltetést a hiba kijavításáig szüneteltetni kell. Az elektromechanikus számlálók javítását vagy cseréjét a mérésügyi szerv jelenlétében, illetve közreműködésével kell végrehajtani. Ennek időpontjáról az állami adóhatóságot legalább három nappal előtte értesíteni kell. A javításról vagy cseréről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek tartalmaznia kell a javítás előtti és utáni, vagy az új számlálóállásokat. A pénznyerő automata bármely okból történő üzemen kívül helyezése, illetve ismételt üzembe helyezése esetén a gépet le kell üríteni, és a számláló állásokat rögzíteni kell az erre rendszeresített nyomtatványon.

Játékterv és részvételi szabályzat, gazdasági
számítások

68. § (1) A játéktervben rögzíteni kell különösen:

a) a tervezett játékfajták megnevezését, játékszabályait, valamint játékonként a minimális és maximális tét nagyságát, illetve a tétek és nyeremények arányát,

b) a játékeszközök darabszámát a pénznyerő automaták kivételével,

c) a borravaló elszámolási rendjének leírását,

d) a játékkal összefüggő, pénzmozgással járó műveletek leírását és bizonylatolását,

e) a játékkaszinóban üzemelő pénztárak működési rendjének szabályait,

f) a játékkaszinó biztonsági rendszerének leírását,

g) a játékkaszinó számítógépes beléptető-rendszerének leírását,

h) az alkalmazott számítógépes nyilvántartási rendszerek leírását,

i)243 a napi készpénz záró állomány havi szintű átlagának maximumát és az összeg megállapításának indokait.

(2) A részvételi szabályzatban rögzíteni kell különösen:

a) a játéktervnek a játékosokat is érintő szabályait,

b) a nyitvatartási időt,

c) részletes tájékoztatást az 57. § (2) bekezdésében foglaltakról,

d) a beléptetés és a látogatók nyilvántartásának rendjét,

e) a 18 éven aluliak látogatási tilalmát,

f) a privát termek látogatásának szabályait,

g) az egyes játékokban való részvétel feltételeit, a játék egyes asztaloknál történő befejezésének, illetve szüneteltetésének szabályait,

h) a borravaló elfogadásának szabályait,

i) a játékkaszinó által használt értékzsetonok és érmék leírását, a zsetonok kezelésének rendjét,

j) a nyeremények átvételének rendjét,

k) a játék során felmerült viták rendezésével kapcsolatos eljárásokat,

l) a játékkaszinóból történő egyszeri vagy tartós kitiltás rendjét,

m) a játékkaszinóba történő belépés (pl. zsúfoltság miatti) ideiglenes felfüggesztésének (átmeneti szüneteltetés) rendjét,

n) az igényérvényesítés rendjét,

o) a belépőkártya más személyre történő átruházásának tilalmát,

p)244 a nyereményigazolás kiadásának feltételeit.

(3) A gazdasági számítások tervezetének tartalmaznia kell:

a) a tervezett árbevételt,

b) a tervezett költségeket,

c) a tervezett játékadó összegét.

(4)245 A játéktervtől kizárólag az állami adóhatóság engedélyével lehet eltérni. A módosított játékterv (ideiglenes módosítás esetén a módosítással érintett oldalak) jóváhagyására irányuló kérelmet – pénznyerő automaták kivételével – az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni és ahhoz csatolni kell jóváhagyás és hitelesítés céljából a módosított játékterv kettő példányát. A szervezőnek külön kell kérelmeznie a pénznyerő automaták (1) bekezdés a) pontjában foglalt játéktervi adatainak jóváhagyását. Ez esetben a vonatkozó játéktervi adatokat a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvány, annak érvényességi ideje lejártáig pótolja. A jóváhagyáshoz csatolni kell a pénznyerő automata érvényes, a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítványát és – a szervező által korábban nem üzemeltett pénznyerő automata esetén – a jogszerű birtoklást igazoló okiratot.

(5)246 A szervező – ide nem értve a (4) bekezdés harmadik mondata szerinti esetkört – az állami adóhatóság jóváhagyásával legfeljebb folyamatosan harminc játéknapra, időlegesen is eltérhet a jóváhagyott játéktervtől. Ezt követően az eredeti játékterve szerint kell folytatnia a szervezői tevékenységét. A szervezőnek az ideiglenes eltérésre vonatkozó kérelmét eltérésenként külön kell benyújtania az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon. A kérelemhez csatolnia kell két példányban az eltéréssel érintett játéktervi előírásokat (oldalakat) jóváhagyási záradékkal történő ellátása és hitelesítés céljából. Az időleges eltérés időtartama alatt az eredeti játékterv nem módosítható. Az időleges eltérés tartalmi követelményeire az (1) bekezdés előírásait értelemszerűen kell alkalmazni.

(6)247 A szervező a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvány eredeti példányát köteles a játékkaszinóban tartani. A pénznyerő automata üzemeltetésből történő kivonását a szervező – a pénznyerő automata azonosító adatainak és a kivonás időpontjának megjelölésével – köteles öt nappal előtte írásban bejelenteni az állami adóhatósághoz.

(7)248 A játékkaszinó köteles a részvételi szabályzat változásait a módosítással egyidejűleg az APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán benyújtani.

(8)249 A játékkaszinóban működő játékok szabályait tartalmazó – a részvételi szabályzat mellékletét képező – ismertetőt a játékeszközök közelében jól látható módon kell elhelyezni.

Elszámolás, nyilvántartás, adatszolgáltatás

69. § (1) A szervezőnek a játékbevételekről folyamatos elszámolást kell készíteni.

(2) Az elszámolást játékhelyenként, azon belül pénznemenként kell elvégezni és bizonylatolni. Részletesen szabályozni kell

a) az asztalnyitás,

b) az asztalzárás,

c) a zsetonváltás,

d) a dotálás (pót, plusz és mínusz),

e) a pénznyerő automata feltöltés és ürítés,

f) a jackpot kifizetés

rendjét.

(3)250 A szervező az elszámolás alátámasztására a származtatott adatok tekintetében számítógépes elszámolási rendszert üzemeltethet. Ennek leírását köteles megküldeni az állami adóhatóságnak.

(4)251 A videofelvételek megőrzésének és az elszámolási bizonylatok beküldésének idejét a szervezőnek úgy kell kialakítania, hogy az elszámolási bizonylatok beküldését követően legalább öt munkanap az állami adóhatóság rendelkezésére álljon a beküldött bármely bizonylat tartalmának alátámasztására szolgáló videofelvétel megtekintésére. A játékkaszinóban történt rendkívüli eseményeket, illetve a játékosokkal szemben alkalmazott intézkedéseket tartalmazó videofelvételeket és egyéb okiratokat a szervező legalább harminc napig köteles megőrizni.

(5)252 A játékkaszinóban folyó szerencsejáték-szervező tevékenység meg- vagy újrakezdésekor, megszűnésekor, továbbá a naptári év végén a szervező köteles nyitó-, illetve zárózseton és token-leltárt készíteni. A szervező köteles a leltár időpontjáról tíz nappal előtte az állami adóhatóságot értesíteni, továbbá a leltári ív egy példányát nyolc napon belül megküldeni.

A leltárívnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a leltárfelvétel idejét, helyét,

b) a pénznyerő automata gyártási számát,

c) a feltöltött, illetve kivett tokenek darabszámát és összesítését,

d) a zsetonok címletenkénti darabszámát,

e) a zsetonok értékét,

f) a pénztáros és teremfelügyelő aláírását.

(6) A szervező köteles betartani a 68. § (1) bekezdése alapján a játéktervben meghatározott bizonylatok vezetésére, kitöltésére és megküldésére vonatkozó következő előírásokat:

a) a bizonylatoknak előre sorszámozottaknak és szigorú számadásúaknak kell lenniük,

b) a szervezőnek gondoskodnia kell a bizonylatok biztonságos tárolásáról és a bizonylattömbök nyilvántartásáról,

c)253 a bizonylatokat úgy kell tárolni, hogy a kaszinó nyitvatartási ideje alatt az állami adóhatóság ellenőrei azokat megtekinthessék,

d) a bizonylatokat a rögzítendő eseményekkel egyidejűleg kell kitölteni, e tekintetben a bizonylat dátuma az adott játéknap,

e) a bizonylatokon aláíróként szereplő alkalmazottak számát a szervező nem csökkentheti,

f) kitöltési hiba a hibás adat egyszeri áthúzásával és a helyes adat melléírásával javítható, amely hiba javítását a hiba javítója aláírásával igazolja,

g)254 nem javítható adatoknak minősülnek a bizonylat dátuma és a játékasztal száma. Nem javítható adat esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell és új bizonylatot kell kiállítani. Az érvénytelenítés okáról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a rontott bizonylattal együtt a (4) bekezdés alapján kialakított elszámolási bizonylatok beküldési rendje szerint kell megküldeni az állami adóhatósághoz,

h) a bizonylatok első példányát ellenőrzés után, bizonylattípusonként, emelkedő sorszám szerint kell összeállítani és kísérő jegyzékkel ellátni,

i)255 a bizonylatokat a tárgyhót követő hónap ötödik munkanapjáig az állami adóhatósághoz meg kell küldeni. Az adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a látogatók naponkénti létszámát hazai és külföldi látogatói bontásban, valamint az adott hónap dropját.

(7)256 Minden olyan rendkívüli eseményről (pl. vis maior), amelyre nézve jogszabály vagy a játékkaszinó jóváhagyott játékterve előírásokat nem tartalmaz, a szervező köteles az állami adóhatóságot haladéktalanul telekommunikációs eszköz útján tájékoztatni.

IV. Fejezet

FOGADÁS

Engedélyezés

70. § (1)257 A fogadás szervezésére jogosult kérelmező tevékenységének engedélyezése iránt kérelmet nyújt be az APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán. Az állami adóhatóság folyamatosan szervezett totalizatőri, illetve bukmékeri rendszerű fogadás (a továbbiakban együtt: fogadási formák) szervezésére adhat engedélyt.

(2) Az engedély iránti kérelemhez a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:

a) a szervezőnek az Szjtv. 3. §-a szerinti jogosultságát igazoló okiratot, illetve a koncessziós szerződés egy hitelesített másolatát,

b) fogadási formánként a technikai és módszerbeli lebonyolítás leírását,

c) a fogadások megkötésére kijelölt helyek (a továbbiakban: fogadóirodák) megnevezését és címét,

d) a fogadási formák szerinti egyes fogadószelvény-mintákat,

e) az engedélyezési eljárásért fizetendő igazgatási-szolgáltatási díj, illetve a koncessziós szerződésben meghatározott koncessziós díj megfizetését igazoló okiratot,

f) a hírközlő eszközök és rendszerek igénybevételével szervezett fogadások engedélyezése esetén az Szjtv. 2. §-ának (6) bekezdésében foglalt követelmények teljesítését igazoló, az e rendelet 18. §-ának (4) bekezdésében előírt okiratot.

(3)258 A fogadási hálózatban történő változtatásról a szervező köteles bejelentést tenni az állami adóhatóságnak a fogadóiroda megnyitását megelőző nyolcadik napig, illetve legkésőbb a bezárás napjáig.

(4) A szervezőt megilleti a fogadás törlésének joga

a) a fogadási esemény megkezdése előtt, illetve

b) a fogadási esemény megkezdése után, ha a fogadási esemény a lebonyolítására irányadó szabályok szerint nem fejeződik be, és ezért vagy más okból kimenetele nem állapítható meg.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott esetekben a befizetett téteket a fogadóknak vissza kell fizetni.

(6) A fogadási ajánlat törlését az ajánlat megtételével azonos módon nyilvánosságra kell hozni.

(7) Az egyes fogadások esetén a legmagasabb tét értéke a 100 ezer forintot nem haladhatja meg.

A bukmékeri fogadás szervezésének különös szabályai

71. § (1) Az egy fogadáson elérhető nyeremény legfeljebb 1 millió forint. Az ezt meghaladó összegű nyereményt lehetővé tevő téttel, illetve nyereményszorzóval fogadás nem köthető.

(2) A fogadási ajánlat megtételekor a szervezőnek

a) a fogadási eseményeket a rájuk jellemző minden olyan adat, illetve körülmény – szükség szerinti – felsorolásával kell meghatároznia, amelyek lehetővé teszik a fogadási események megkülönböztetését minden más eseménytől,

b) a fogadási esemény lefogadható kimeneteleit az azokra jellemző minden olyan adat, illetve körülmény – szükség szerinti – felsorolásával kell meghatároznia, amelyek lehetővé teszik az egyes kimenetelek egymástól való megkülönböztetését, továbbá utalnia kell az esetleges le nem fogadható kimenetelekre,

c) meg kell határoznia a fogadási ajánlatok halmozási és kombinálási lehetőségeit, továbbá fogadási ajánlatonként a fogadási ajánlatok halmozásával, illetve kombinálásával létrejött halmozott, illetve kombinált fogadásokat.

(3) A szervezőnek fogadási ajánlatonként meg kell határoznia:

a) az egységnyi fogadást,

b) az egységnyi fogadáshoz tartozó legkisebb tétet,

c) az egy fogadással elnyerhető nyeremény legnagyobb értékét,

d) a fogadási ajánlatok, illetve az ezekben eszközölt változtatások közzétételének módját és időpontját, illetve határidejét,

e) a fogadások megkötésére nyitva álló legkorábbi és legkésőbbi időpontot,

f) a fogadásra jogosított fogadószelvényeket,

g) a fogadási ajánlatokban szereplő, egyes fogadási események bekövetkezett kimenetelének megállapítási, valamint közzétételi módját és időpontját,

h) a nyertes fogadási ajánlat nyereményének képzési módját,

i) az egyes nyertes fogadások nyereményeinek megállapítása során alkalmazott kerekítési szabályokat.

(4)259 Bukmékeri rendszerű fogadásban nem vehetnek részt a szervező alkalmazottai közül a fogadási események nyereményszorzóinak meghatározására befolyással bíró személyek, és ezek közeli hozzátartozói.

(5)260 A szervező a játékosok részére kölcsönt (hitelt) nem nyújthat.

A lóversenyfogadás szervezésének
különös szabályai261

71/A. §262 (1) A ló- és agárversenyeken nem köthetnek fogadást

a) a szervező alkalmazottai,

b) a versenyben részt vevők (zsoké, hajtó, idomár),

c) a verseny lebonyolításában közvetlenül részt vevő személyek,

d) a Ló- és Agárversenyzést Felügyelő Bizottság és a versenyzsűri (versenyintézőség) tagjai, valamint

e) az a)–d) pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozói.

(2) A lóversenyfogadás akkor tekinthető érvényesen megkötöttnek, ha a fogadó megjelöli az általa kívánt fogadási formát és az általa kiválasztott versenyzőket, a szervező rendelkezésére bocsátja a fogadásra szánt pénzösszeget, és ennek ellenében bizonylatot (fogadószelvényt) kap.

(3) A szervező a játékosok részére kölcsönt (hitelt) nem nyújthat.

71/B. §263 A totalizatőr rendszerű lóversenyfogadásoknál az alábbi alap fogadási formákat kell üzemeltetni:

a) tétfogadás,

b) helyfogadás,

c) befutó fogadás,

d) hármas befutó fogadás,

e) halmozott fogadás.

71/C. §264 (1) Bukmékeri rendszerű lóversenyfogadásnál a szervezőnek joga van arra, hogy a versenyekre előzetesen nyereményszorzót állapítson meg.

(2) Bukmékeri rendszerű lóversenyfogadásnál a szervező a totalizatőri rendszerű lóverseny-fogadási formákat is alkalmazhatja.

71/D. §265 A szervező kombinált lóverseny-fogadási formákat is üzemeltethet, melyek esetében a totalizatőri és a bukmékeri rendszerű lóverseny-fogadási formák egymással összefüggésben vannak.

71/E. §266 (1) A totalizatőri rendszerű lóversenyfogadás fogadási formáinak és a bukmékeri rendszerű lóversenyfogadás részletes szabályait a részvételi szabályzatok (totalizatőri és bukmékeri szabályzatok) tartalmazzák.

(2) A szervező köteles gondoskodni arról, hogy a részvételi szabályzatok a fogadásfelvételi helyeken a fogadók rendelkezésére álljanak.

Játékterv, részvételi szabályzat, költségvetés

72. § (1) A játéktervnek tartalmaznia kell:

a) a totalizatőri rendszerű fogadás esetén

1. a 71. § (2) bekezdésében foglaltakat,

2. a 71. § (3) bekezdésének a) és d)–g) pontjában foglaltakat,

3. a tervezett fogadási ajánlatokat,

4. az egységnyi fogadáshoz tartozó egységnyi tétet,

5. az egységnyi fogadások legkisebb, illetve – szükség esetén – legnagyobb és valamennyi számát, amelyekre fogadás köthető,

6. a fogadószelvény tartalmi elemeit és formáját,

7. a fogadási ajánlat törlésének részletes szabályait,

8. a tervezett fogadási ajánlatok nyereményalapjának képzési módját,

9. a tervezett fogadási ajánlatok nyerőosztályait,

10. a nyereményalap nyeremények céljára fordítandó részének képzési módját és ennek – szükség szerinti – felosztását az egyes nyerőosztályok között,

11. szükség szerint az egyes fogadási ajánlatok nyereményalapja teljes egészének vagy bizonyos részének másik fogadási ajánlatok nyereményalapjához –, illetve ugyanazon fogadási ajánlatokon belül egy másik nyerőosztályra jutó nyereményhez – való csatolásának feltételeit és módját, ideértve az el nem nyert nyeremények halmozására nyitva álló időtartamot is,

12. a nyerőosztályok nyereményének felosztási módját – nyerőosztályonként – a nyertessé vált fogadások között,

13. az egyes nyertes fogadások nyereményeinek megállapítása során alkalmazott kerekítési szabályokat, továbbá az ezek alkalmazása következtében a nyereményekből megmaradó pénzeszközök felhasználási módját, illetve a szükségessé váló nyereménykiegészítések forrását,

14. a nyereményigény érvényesítésének feltételeit, módját és idejét,

15. az át nem vett nyeremények kezelésének és felhasználásának módját,

16.267 a napi készpénz záró állomány havi szintű átlagának maximumát és az összeg megállapításának indokait, amennyiben a számvitelről szóló törvényben meghatározott értékhatártól való eltérés a nyeremények kifizetése miatt szükséges;

b) bukmékeri rendszerű fogadás esetén

1. a fogadási ajánlatok közzétételének módját,

2. az alkalmazott nyereményszorzó megállapításának elveit, különös tekintettel az eseményenként lefogadható kimenetelek számára, a halmozott fogadás nyereményszorzóinak kiszámítására, valamint a nyereményszorzó változtatásának lehetőségére vagy kizárására, illetve annak kihatására a már megkötött fogadásokra,

3. a fogadási ajánlat törlésének, illetve a tétek visszafizetésének rendjét,

4. a fogadás megkötésének és nyilvántartásának módszerét,

5.268 az a) pont 14., 15. és 16. alpontjában foglaltakat.

(2) A részvételi szabályzatnak tartalmaznia kell:

a) a fogadásban való részvétel részletes szabályait,

b) a nyeremények átvételének szabályait,

c) az igényérvényesítés rendjét,

d) a fogadás eredményének bizonyítási módját,

e) a szervező és a játékos közötti megállapodás módját

f)269 a nyereményigazolás kiadásának feltételeit.

(3) A költségvetésnek tartalmaznia kell:

a) a játékterv szerinti tervezett árbevételt, illetve nyereményalapot és bukmékeri fogadás esetén a tervezett tiszta játékbevételt;

b) a tervezett költségeket az alábbiak szerinti bontásban:

1. a fogadásszervezéssel kapcsolatos költségeket (fogadószelvények, technikai eszközök, bizonylatok stb.),

2. a játékadó összegét,

3. a játékosok számára kifizethető nyereményből levonásra kerülő személyi jövedelemadót,

4. a játékosok számára – a személyi jövedelemadóval csökkentett – kifizethető nyeremény összegét;

c) a vállalkozás tervezett bevételei és tervezett költségei számbavétele után a fogadás lebonyolításakor elérhető eredményt és a társasági adót.

(4) A fogadószelvénynek tartalmaznia kell:

a) az azonosításra alkalmas jelzést, számot,

b) a fogadás megkötésének időpontját,

c) a fogadás tárgyát, a fogadással érintett esemény meghatározását,

d) a fogadásban szereplő időben utolsó fogadási esemény várható időpontját,

e) a megtett tét összegét és bukmékeri fogadás esetén a nyereményszorzót,

f) a fogadással érintett esemény bekövetkezésének bizonyítási módját,

g) a nyeremények kifizetésének helyét, idejét, a szervező nevét, székhelyét, valamint

h) a fogadásban történő részvételre vonatkozó, az 1. § (5) bekezdése szerinti tilalmat.

(5) A fogadóirodákban és a hírközlő eszközök és rendszerek útján szervezett fogadás esetén a játékos számára fogadási formánként megismerhetővé kell tenni a részvételi szabályzatot.

Elszámolás, nyilvántartás

73. § (1)270 A fogadásokról az állami adóhatóság által az engedélyben meghatározott időszakonként és meghatározott formában időszaki, a fogadás megszűnését követő százhúsz napon belül pedig végelszámolást kell készíteni. Az állami adóhatóság dönt a végelszámolás jóváhagyásáról. A 22. § (2)–(4), (8) és (9) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(2) Az időszaki és végelszámolásnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) totalizatőri rendszerű fogadás esetén

1. a fogadásra jogosított feltett tétek összegét,

2. a visszafizetett téteket,

3. a nyereményalapot,

4. a játékadót és más jogszabályon alapuló befizetési kötelezettséget,

5. a fogadóknak kifizetett nettó nyereményeket,

6. a meg nem nyert és az át nem vett nyereményeket, különös tekintettel az ezekből képződő elkülönített alapok és a halmozódás egyenlegére;

b) bukmékeri rendszerű fogadás esetén

1. a fogadásra jogosított feltett téteket,

2. az alkalmazott nyereményszorzókat,

3. a fogadóknak kifizetett nettó nyereményeket és az egyes nyereményekhez tartozó téteket,

4. a visszafizetett téteket,

5. a tiszta játékbevételt,

6. a tiszta játékbevétel után fizetendő játékadót,

7. az át nem vett nyereményeket és az emiatt fizetendő játékadót.

(3)271 Számítógépes rendszer alkalmazásával történő elszámolás esetén az alkalmazásra kerülő számítógépes programok és az ehhez kapcsolódó nyilvántartási rendszerek leírását meg kell küldeni az állami adóhatóságnak.

(4) A totalizatőri rendszerű fogadások esetén a meg nem nyert és az át nem vett nyeremények elkülönített alapjaira, valamint a nyeremények halmozódására a 22. § (10)–(12) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

IV/A. FEJEZET272

KÁRTYATERMEK

Engedélyezés

73/A. § (1) A kártyaterem működtetése iránti kérelmet az Szjtv. 29/B. § (3) bekezdése szerinti társaság az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon nyújtja be.

(2) A kérelemhez a 2. § (3) bekezdésében foglaltakon túl csatolni kell:

a) a kártyaterem 1:200 léptékű berendezési tervét,

b) a kérelmező nyilatkozatát a kártyaterem alapterületére és a vendéglátásra szolgáló helyiség alapterületére vonatkozóan,

c) a kártyateremben működtetni kívánt szerencsejáték-eszközök jogszerű birtoklását igazoló okiratot, valamint az 1. § (2) bekezdés szerint hitelesítendő eszközök esetében a hitelesítéséről készült bizonyítványok egy-egy eredeti példányát, továbbá az Európai Gazdasági Térség területén bejegyzett informatikai rendszerek auditálására jogosult cég által kiállított, a kártyaterem minden elsődleges adatforrásként működő számítógépes rendszerének megfelelőségét igazoló okiratot,

d) a bevezetni kívánt zsetonok valamennyi fajtájából egy-egy érvénytelenített példányt, továbbá

e) az 53. § (2) bekezdés c) és f) pontjában foglaltakat.

(3) Az állami adóhatóság kártyaterem üzemeltetésére vonatkozó engedélyező határozatának mellékletét képezi a 15. számú melléklet szerinti működési engedély, amelyet a kártyaterem bejáratánál jól látható módon ki kell függeszteni. A kártyaterem működésének felfüggesztése, vagy bármely okból történő megszűnése esetén a működési engedélyt a felfüggesztéstől vagy a megszűnés időpontjától számított nyolc napon belül az állami adóhatóság részére le kell adni.

(4) Az állami adóhatóság a kártyatermet az engedélykérelemben foglalt időtartamra, de legfeljebb 15 évre engedélyezi.

(5) Az Szjtv. 29/B. § (6) bekezdése szerinti 200 méteres távolság tekintetében a 26. § (2)–(7) bekezdései az irányadók.

A kártyaterem működtetésének személyi feltételei

73/B. § (1) A szervező legalább egy teremvezetőt, egy pénztárost, valamint egy játékvezetőt köteles alkalmazni, akik (vagy helyetteseik) nyitvatartási időben folyamatosan kötelesek a kártyateremben rendelkezésre állni.

(1a)273 Kártyateremben a teremvezetőnek és legalább egy játékvezetőnek rendelkeznie kell kártyateremben vagy játékkaszinóban szerzett legalább egy éves szakmai gyakorlattal.

(2) A kártyaterem tekintetében alkalmazni kell az 54. § (2)–(3) bekezdésében foglaltakat.

A kártyaterem működtetésének tárgyi feltételei

73/C. § (1) Kártyaterem kizárólag olyan épületben vagy helyiségben működhet, melynek kialakítása biztosítja, hogy a játék a közterületről, továbbá a kártyateremtől elkülönült más helyiségből ne legyen látható.

(2) A kártyaterem videorendszerének meg kell felelnie a (3)–(6) bekezdésben foglaltaknak.

(3) A videorendszerrel valamennyi, a kártyateremben folyó játéknak és a pénztárban folyó tevékenységnek, továbbá a kártyaasztalok nyitásának és zárásának, valamint az elszámolás folyamatának megfigyelhetőnek kell lennie. A kamerákat úgy kell beállítani, típusukat úgy kell kiválasztani, hogy a tétek (zsetonok színei és olvashatósága), a játékeszközök és kiegészítő játékeszközök (kártya stb.), valamint a játék menete a képernyőn egyaránt jól látható és követhető legyen. A képpel együtt a hangot is továbbítani kell.

(4) Olyan kamerákat is el kell helyezni, amelyekkel a rendkívüli események (pl. rendbontás), valamint az alkalmazott biztonsági intézkedések megfigyelhetősége az egész játéktérben és valamennyi játékhelyen áttekinthető.

(5) Kamerákkal ellenőrizhetővé kell tenni a kártyaterem látogatóinak belépését és a személyazonosítás folyamatát.

(6) Valamennyi kamerának alkalmasnak kell lennie arra, hogy a közvetített kép másodperc részletezettséggel és pontossággal tartalmazza a dátumot, az időpontot, továbbá elhelyezésének megfelelően a megtett téteket, a készpénz és a borravaló átvételét úgy, hogy a játékeszközökön történt események mindvégig láthatóak legyenek.

(7) A kártyatermekre alkalmazni kell az 55. § (4) bekezdésében foglaltakat azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

A kártyaterem működtetésének egyéb feltételei

73/D. § (1) A kártyateremben játék kizárólag zsetonnal folytatható. Zseton kizárólag forintért váltható.

(2) A szervező belépődíjat nem állapíthat meg a látogatók részére.

(3) A kártyaterembe – a kitiltást érintő rész kivételével – nem léphet be az 58. § (1) bekezdés a)–c) és e) pontja szerinti személy.

(4) A kártyaterem tekintetében alkalmazni kell az 57. § (1) bekezdését, a (2) bekezdés a), c)–e) pontját – a kitiltást érintő rész kivételével –, 59. §-át és 61. §-át azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

Tiszta játékbevétel

73/E. § (1) A szervező a tiszta játékbevételt készpénzes lebonyolítás esetén minden játék után, legkésőbb a következő játék megkezdéséig köteles a kártyaasztalban kizárólag erre a célra fenntartott tartóban elhelyezni.

(2) A tartókat olyan biztonsági zárrendszerrel kell ellátni, amely biztosítja, hogy azokat csak ellenőrzött módon lehessen kinyitni. A tartók kinyitására a játékidő végén a pénztáros, a kártyaterem vezetője vagy helyettese, valamint az érintett asztal játékvezetőjének jelenlétében kerülhet sor.

Borravalók

73/F. § (1) Kártyateremben borravaló elfogadása kizárólag a kártyaasztalnál és a pénztárnál történhet.

(2) A kártyaterem egyetlen alkalmazottja sem kérhet borravalót, vagy tanúsíthat erre utaló magatartást.

(3) A kártyaasztalnál kizárólag zsetonként, a pénztárnál készpénzként és zsetonként fogadható el a borravaló.

(4) A kártyaasztalnál adott borravalót a borravalótartó mellett fel kell fektetni úgy, hogy az a videokamera által is ellenőrizhető legyen, majd haladéktalanul a borravalótartókba kell helyezni.

(5) A borravalótartók biztonságos kezelésére a 73/E. § (2) bekezdésének szabályait kell alkalmazni.

A játékokban való részvételhez kapcsolódó közös rendelkezések

73/G. § (1) Tétek megtételére zsetonon kívül más eszköz (pl. pénz, egyéb értéktárgy) nem alkalmazható. Zseton csak a pénztárban vásárolható.

(2) A játékos által a kártyaasztalon elhelyezett induló zsetonok értéke nem haladhatja meg az Szjtv. 29/B. § (2) bekezdése szerint egyidejűleg beváltható összeget. Amennyiben az induló zsetonmennyiség eléri az egyidejűleg beváltható összeg felső határát, további zseton vásárlására nincs lehetőség.

(3) A nevezési díj több részletben történő teljesítésének minősül a további zsetonvásárlás lehetősége (rebuy, add on). A nevezési díj ez esetben sem haladhatja meg az Szjtv.-ben meghatározott összeget.

(4) A kártyaterem tekintetében alkalmazni kell a 64. § (1)–(4) és (7)–(8) bekezdését azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

Egyes játékeszközökre vonatkozó különös rendelkezések

73/H. § (1) A kártyajáték tekintetében játékeszköznek minősül a mérésügyi szerv által szerencsejáték céljára a mérésügyi jogszabályok alapján hitelesített és egyedi azonosításra alkalmas jelzéssel ellátott, a szerencsejáték nyerési esélyeit befolyásoló eszköz (pl. kártyakeverő), valamint a kártyaasztal.

(2) Egy kártyaasztalon egyidejűleg csak egy játékfajta és ugyanazon játékszabállyal játszható, továbbá játék egyidejűleg csak egy minimum és maximum téttel folyhat.

Egyes kiegészítő játékeszközre vonatkozó különös rendelkezések

73/I. § (1) A kártyajáték tekintetében kiegészítő játékeszköznek minősül minden, a kártyateremben alkalmazott – az 1. § (2) bekezdésében nem szereplő – játékeszköz (pl. kártya, zseton).

(2) A kártyateremben kizárólag a játék biztonságos lebonyolítását garantáló kiegészítő játékeszközöket lehet alkalmazni.

(3) Eltérő zsetonokat kell alkalmazni a készpénzes és verseny rendszerű lebonyolítás esetén.

(4) A szervező az ellenőrök felszólítására bármely, a nyilvántartásában lévő kártyát köteles helyszíni vagy további ellenőrzés céljából átadni.

(5) Kártyaterem tekintetében alkalmazni kell a 66. § (3)–(5) bekezdését azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

Játékterv és részvételi szabályzat

73/J. § (1) A játéktervben rögzíteni kell különösen:

a) a tervezett pókerjáték fajták és típusok megnevezését, játékszabályait, valamint játékonként a minimális és maximális tét nagyságát, továbbá a nyeremény és a szervezői jutalék kiszámításának módját,

b) a kártyaasztalok darabszámát, valamint

c) a 68. § (1) bekezdés c)–i) pontjában foglaltakat azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

(2) A részvételi szabályzatban rögzíteni kell különösen:

a) részletes tájékoztatást az Szjtv. 29/B. § (7)–(8) bekezdésében foglaltakról,

b) a kártyaterem által használt értékzsetonok leírását, a zsetonok kezelésének rendjét és

c) a 68. § (2) bekezdés a)–b), d)–e), g)–h), j)–k) és m)–p) pontjában foglaltakat azzal, hogy játékkaszinón kártyatermet kell érteni.

(3) Amennyiben a szervező el akar térni a jóváhagyott játéktervtől, a módosított játékterv jóváhagyására irányuló kérelmet az állami adóhatóság által rendszeresített formanyomtatványon kell előterjeszteni és ahhoz csatolni kell jóváhagyás és hitelesítés céljából a módosított játékterv kettő példányát.

(4) A szervező a mérésügyi szerv által kiállított hitelesítési bizonyítvány eredeti példányát köteles a kártyateremben tartani.

(5) A kártyaterem köteles a részvételi szabályzat változásait a módosítással egyidejűleg az állami adóhatósághoz benyújtani.

(6) A kártyaterem a kártyajátékok szabályait tartalmazó – a részvételi szabályzat mellékletét képező – ismertetőt a kártyaasztalok közelében jól látható módon köteles elhelyezni A kártyaasztalokon elhelyezett táblán kell feltüntetni továbbá az aktuális játék főbb jellemzőit (fajta és típus, minimális és maximális tétek, nyereményfelosztás rendje stb.).

Elszámolás, nyilvántartás, adatszolgáltatás

73/K. § (1) A szervezőnek a játékbevételekről folyamatos elszámolást kell készíteni. Az elszámolásokat a szervező köteles az állami adóhatóság által rendszeresített bizonylatokon teljesíteni. A szervező a bizonylatok kitöltésére és kezelésére vonatkozó, a (2)–(4) bekezdésben, továbbá a 16–21. számú mellékletben foglalt előírásokat köteles betartani.

(2) Az elszámolást kártyaasztalonként, verseny rendszerű lebonyolítás esetén versenyenként kell elvégezni és bizonylatolni. Részletesen szabályozni kell az asztalnyitás és az asztalzárás rendjét.

(3) A kártyateremben folyó szerencsejáték-szervező tevékenység meg- vagy újrakezdésekor, megszűnésekor, továbbá a naptári év végén a szervező köteles nyitó- és záró zsetonleltárt készíteni. A szervező köteles a leltár időpontjáról tíz nappal előtte az állami adóhatóságot értesíteni, továbbá a leltári ív egy példányát a leltárfelvételt követő nyolc napon belül megküldeni. A leltárívnek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a leltárfelvétel idejét, helyét,

b) a zsetonok címletenkénti darabszámát,

c) a zsetonok értékét, továbbá

d) a pénztáros és teremvezető aláírását.

(4) A szervező köteles betartani a játékkal összefüggő, pénzmozgással járó műveletekkel kapcsolatos, mellékletként benyújtott bizonylatok vezetésére, kitöltésére és megküldésére vonatkozó következő előírásokat:

a) a bizonylatokat szigorú számadás alá kell vonni,

b) a szervezőnek gondoskodnia kell a bizonylatok biztonságos tárolásáról és a bizonylattömbök nyilvántartásáról,

c) a bizonylatokat úgy kell tárolni, hogy a kártyaterem nyitvatartási ideje alatt az állami adóhatóság ellenőrei azokat megtekinthessék,

d) a bizonylatokat a rögzítendő eseményekkel egyidejűleg kell kitölteni, e tekintetben a bizonylat dátuma az adott játéknap,

e) hiba esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell, és új bizonylatot kell kiállítani,

f) a bizonylattömbben kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell,

g) a bizonylat érvénytelenítésének okáról minden esetben jegyzőkönyvet kell felvenni és azt a rontott bizonylattal együtt a kialakított elszámolási bizonylatok beküldési rendje szerint kell megküldeni az állami adóhatósághoz,

h) a bizonylatok első példányát ellenőrzés után, bizonylattípusonként, emelkedő sorszám szerint kell összeállítani és kísérő jegyzékkel ellátni,

i) az elszámolási bizonylatok első példányát havonta kétszer, legkésőbb a hónap tizenötödik, valamint adatszolgáltatással együtt a hónap utolsó napját követő ötödik munkanapig kell benyújtani az állami adóhatósághoz.

(5) A (4) bekezdés i) pontja szerinti adatszolgáltatásnak tartalmaznia kell a látogatók naponkénti létszámát, valamint a kártyaterem havi tiszta játékbevételét, játékadó alapját és játékadó fizetési kötelezettségét.

(6) A szervező köteles a rendkívüli eseményekről az állami adóhatóságot haladéktalanul telekommunikációs eszköz útján tájékoztatni, egyúttal az eseményeket és az alkalmazott intézkedéseket tartalmazó okiratokat a videofelvételek megőrzésére vonatkozóan meghatározott ideig megőrizni.

V. Fejezet

BEJELENTÉSKÖTELES JÁTÉKOK
ÉS JÁTÉKAUTOMATÁK

74. § (1)274 Az Szjtv. 16. §-ának (2) bekezdésében foglalt, az APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán benyújtott bejelentésnek tartalmaznia kell:

a)275 a szervező nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), fizetési számlaszámát,

b) a sorsjegyek árát,

c) a kibocsátásra kerülő sorsjegyek darabszámát, a sorsjegyek egyedi azonosítására alkalmas jelzését (sorozat, sorszám stb.),

d) a sorsolásos játék nyereményalapját,

e) a sorsolásos játék nyerőosztályait, a nyeremények leírását és értékét, a nyeremény azonosításának, érvényesítésének és kifizetésének módját,

f) a sorsolás helyét, idejét és lebonyolításának szabályait.

(2)276 Az Szjtv. 23. §-ában foglalt ajándéksorsolás szervezése esetén – legkésőbb annak meghirdetését megelőző tíz nappal – az állami adóhatóság honlapján közzétett formanyomtatványon (elektronikus űrlapon) kell teljesíteni a bejelentési kötelezettséget. A bejelentést az állami adóhatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A bejelentést elektronikus úton, vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell az állami adóhatósághoz benyújtani. A kinyomtatott és aláírt iratot az APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél lehet benyújtani. Ezt követően a bejelentésben foglaltaktól eltérni a változtatás időpontját megelőző tíz nappal az említett formanyomtatványon benyújtott bejelentés teljesítésével lehet, azonban az eltérés a játékosok érdekeit nem sértheti.

(3) A bejelentésköteles játékok megbízás alapján történő lebonyolításakor a megbízási szerződés egy eredeti példányát is mellékelni kell. A megbízási szerződés hiányában a bejelentési kötelezettség teljesítőjét kell a bejelentésköteles játékok szervezőjének tekinteni.

(4)277 Az ajándéksorsolás végelszámolását az állami adóhatóság honlapján közzétett formanyomtatvány (elektronikus űrlap) felhasználásával kell teljesíteni. A végelszámolást az állami adóhatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A végelszámolást elektronikus úton, vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell az adóhatósághoz benyújtani. A kinyomtatott és aláírt iratot az APEH Központi Hivatalának címezve postai úton, vagy az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték Felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, vagy az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél lehet benyújtani. A folyamatosan szervezett ajándéksorsolás végelszámolásának a 22. § (5) bekezdésének a), c) és d) pontjában szereplő adatokat sorsolásonként elkülönítve kell tartalmaznia.

(5) Az ajándéksorsolásra a 22. § (1), (5)–(9), (11) és (12) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

75. § (1)278 A játékautomata üzemeltetésének nyilvántartás céljából történő bejelentését játékautomatánként az állami adóhatóság honlapján közzétett formanyomtatványon (elektronikus űrlapon) kell teljesíteni. A bejelentést az állami adóhatóság honlapján közzétett számítógépes program segítségével kell kitölteni és előállítani. A kérelmet elektronikus úton vagy a kinyomtatott iratot aláírva kell az adóhatóságnak benyújtani. A kinyomtatott és aláírt iratot az üzemeltető székhelye szerinti APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél lehet benyújtani.

(2)279 A kérelemhez elektronikus úton történő előterjesztés esetén meg kell küldeni, illetve kinyomtatott és aláírt bejelentés esetén egyidejűleg mellékelni kell:

a) a játékautomata hitelesítési bizonyítványának egy eredeti példányát,

b) az első féléves játékadó befizetésének igazolását.

(3)280 Az állami adóhatóság a játékautomata nyilvántartásba vételéről a 13. számú mellékletben meghatározott nyilvántartásba vételi igazolást adja ki.

(4)281 A nyilvántartásba vételi igazolást a játékautomata üzemeltetője köteles a játékautomatán jól látható helyre felragasztani. Nyilvántartásba vételi igazolás nélkül a játékautomata nem üzemeltethető, illetve nem helyezhető el játékteremben, közterületen, vagy a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben.

(5) A (2) bekezdés b) pontjában szereplő hitelesítési bizonyítványra és a játékautomata típusvizsgálatára, valamint hitelesítésére a 6. § (2) és (3) bekezdését, (4) bekezdésének b) és c) pontját, valamint a 7. §-t megfelelően alkalmazni kell.

(6)282 A szervező az általa üzemeltetett, a játékteremben, közterületen, vagy a közönség számára nyitva álló épületben vagy helyiségben meghibásodott, üzemképtelen játékautomatát 3 munkanapon belül köteles megjavíttatni, vagy gondoskodnia kell annak a játékteremből, közterületről, vagy a közönség számára nyitva álló épületből vagy helyiségből történő elszállításáról.

HARMADIK RÉSZ

A SZERENCSEJÁTÉK SZERVEZÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ IGAZGATÁSI-SZOLGÁLTATÁSI DÍJAKRÓL

76. §283

Az Szjtv. 11. §-ának (1) és (2) bekezdésére figyelemmel az állami adóhatóság eljárásáért igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetni.

77. §284 (1) A szervezőnek sorsolásos játék engedélyezési eljárása esetén a játéktervben megjelölt nyereményalap 0,5 ezrelékét, de legfeljebb 10 millió forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.

(2) A szervezőnek totalizatőri rendszerű fogadás engedélyezési eljárása esetén a költségvetésében meghatározott nyereményalap 0,5 ezrelékét, de legfeljebb 10 millió forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie. A szervezőnek bukmékeri rendszerű fogadás engedélyezési eljárása esetén a költségvetésében meghatározott tiszta játékbevétel 2 ezrelékét, de legfeljebb 1 millió forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.

(3)285 A szervezőnek játékkaszinóban játékasztalonként 20 ezer forint és pénznyerő automatánként 2 ezer forint, teremjátékonként 500 ezer forint, e játékeszközöket közvetlenül nem érintő engedélyezési, jóváhagyási eljárás esetén 200 ezer forint, a 64. § (6) bekezdése szerinti jóváhagyási eljárás esetén 10 ezer forint, I. kategóriás játékkaszinó esetén legfeljebb 40 millió forint, II. kategóriás játékkaszinó esetén pedig legfeljebb 1 millió forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.

(4) A pénznyerő automata és játékterem esetén a következő igazgatási-szolgáltatási díjakat kell megfizetni:

a) I. kategóriájú pénznyerő automata üzemeltetése iránti kérelem esetén játékhelyenként 125 ezer forint (kulcsszó: I. PA),

b) II. kategóriájú pénznyerő automata üzemeltetése iránti kérelem esetén játékhelyenként 75 ezer forint (kulcsszó: II. PA),

c) játékterem üzemeltetése iránti kérelem esetén 20 ezer forint (kulcsszó: JT),

d) pénznyerő automata hitelesítési bizonyítvány engedélyt érintő adatainak módosításáért játékhelyenként 5 ezer forint (kulcsszó: PA mód),

e)286 az elektronikus kaszinó üzemeltetése iránti kérelem esetén 100 ezer forint (kulcsszó: EK),

f)287 az elektronikus kaszinó játékterv-módosításának jóváhagyása iránti kérelem esetén 20 ezer forint (kulcsszó: EK mód).

(5)288 A szervezőnek a kártyaterem engedélyezési eljárása esetén kártyaasztalonként 18 ezer forint igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.

78. § (1)289 A szervezőnek a felügyeleti ellenőrzésért

a) a folyamatosan szervezett sorsolásos játék és a totalizatőri rendszerű fogadás negyedéves nyereményalapjának 2 ezrelékét, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 10 millió forint,

b) a nem folyamatosan szervezett sorsolásos játék és a totalizatőri rendszerű fogadás nyereményalapjának 1 ezrelékét, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint,

c) ajándéksorsolás esetén a kisorsolásra kerülő nyeremények forgalmi értékének 1 ezrelékét, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 500 ezer forint,

d) a bukmékeri rendszerű fogadás negyedéves tiszta játékbevételének 4 ezrelékét, de legalább 5 ezer forint, legfeljebb 10 millió forint,

e) a játékkaszinót üzemeltető gazdasági társaság negyedévi tiszta játékbevételének 2,5%-át, de I. kategóriájú játékkaszinó esetén legfeljebb 20 millió forint, II. kategóriájú játékkaszinó esetén legfeljebb 5 millió forint,

f)290 pénznyerő automatát üzemeltető gazdasági társaság játéktermenkénti negyedévi tiszta játékbevételének 5 ezrelékét, de játéktermenként negyedévente legalább 5 ezer forint, illetve játéktermenként negyedévente legfeljebb 1 millió forint,

g)291 kártyatermet üzemeltető gazdasági társaság negyedévi tiszta játékbevételének 5 ezrelékét, de legalább 5 ezer forint

igazgatási-szolgáltatási díjat kell fizetnie.

(2)292 Nem kell megfizetnie a szervezőnek az (1) bekezdés f) pontja szerinti felügyeleti ellenőrzési díjat, ha a szervező a havi pénzforgalmi jelentést a tárgyhót követő első három munkanapon zárja le és legkésőbb a harmadik munkanapot követő első ügyfélfogadási napon a játékterem engedélyét szüneteltetésre vagy megszüntetésre az állami adóhatóságnak leadja úgy, hogy a függő, illetve megszűnt állapot kezdetének a tárgyhót követő legkésőbb harmadik munkanapot jelöli meg.

79. § (1) A 77. §-ban foglalt eljárásért az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését a kérelmező a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles igazolni.

(2) A 78. §-ban foglalt igazgatási-szolgáltatási díjat az Szjtv. 11. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időben kell megfizetni.

80. § (1)293 Az igazgatási-szolgáltatási díjat készpénz-átutalási megbízás vagy átutalás útján kell megfizetni az APEH 10032000-01076129-00000000 Szerencsejátékok szervezésével kapcsolatos díj és bírság bevételi számla javára.

(2)294 Az igazgatási-szolgáltatási díj megfizetését készpénz-átutalási megbízás (csekk) esetén annak tőpéldánya másolatával, átutalási megbízás esetén a hitelintézet által kiállított, az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító igazolás (bankkivonat) másolatával kell igazolni. Az igazoláskor a szervező köteles az állami adóhatóságnak bemutatni a készpénz-átutalási megbízás (csekk) eredeti tőpéldányát, valamint az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító eredeti igazolást (bankkivonatot).

(3) A 77. §-ban foglalt igazgatási-szolgáltatási díjat kérelmenként külön-külön kell készpénz-átutalási megbízás vagy átutalás útján megfizetni.

81. § (1)295 Az igazgatási-szolgáltatási díj készpénz-átutalási megbízás útján történő megfizetése esetén az állami adóhatóság által biztosított, megfelelő jogcímű készpénz-átutalási megbízást kell igénybe venni.

(2)296 Pénznyerő automata igazgatási-szolgáltatási díjának megfizetésekor a készpénz-átutalási megbízás jogcím és közlemény rovatában fel kell tüntetni a pénznyerő automata mérésügyi szerv által adott azonosító számot és az egy évet meghaladó időtartamra engedélyezett pénznyerő automata esetében a „2díj” kifejezést.

82. § (1) Átutalással történő fizetés esetén a közlemény rovat elején „X”-et, utolsó sorában jobbról a hetedik pozícióban # azonosító jelet kell feltüntetni és három mező üresen hagyása után a „310”-es kódszámot kell írni az alábbiak szerint:

#

 

 

 

3

1

0

(2) A 77. §-ban foglalt igazgatási-szolgáltatási díj megfizetésekor az átutalási megbízás „X”-szel jelölt közlemény rovatában fel kell tüntetni az (1) bekezdésben megjelöltek mellett, a következő sorrendben egy-egy helyköz kihagyásával:

a) pénznyerő automata esetén:

297 a szerencsejáték felügyeleti azonosítót,

– a 77. § (4) bekezdésében a kérelemnek megfelelő zárójelben megadott kulcsszót,

298 a mérésügyi szerv által adott azonosító számot,

– az egy évet meghaladó időtartamra engedélyezett pénznyerő automata második évre járó igazgatási-szolgáltatási díjának megfizetésekor a „2díj” kifejezést is,

b) játékterem esetén:

299 a szerencsejáték felügyeleti azonosítót,

– a 77. § (4) bekezdésében a kérelemnek megfelelő zárójelben megadott kulcsszót,

– a játékterem címét,

c) játékkaszinó esetén a kérelem tárgyát,

d) sorsolás és fogadás esetén a játékfajta elnevezését és a kérelem tárgyát.

83. §300 A 78. §-ban foglalt felügyeleti ellenőrzési díj megfizetésekor a készpénz-átutalási megbízás vagy az átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni az érintett negyedévet, a szervező szerencsejáték felügyeleti azonosítóját, ajándéksorsolás esetén a formanyomtatvány benyújtásáról az állami adóhatóság által rendelkezésre bocsátott iktatószámot.

84. § (1)301

(2)302 Az állami adóhatóság a negyedévente megállapított és befizetett felügyeleti ellenőrzési díjból az 1 ezer forint alatti túlfizetést nem utalja vissza, illetve az állami adóhatóság irányában fennálló 1 ezer forint alatti tartozást nem kell teljesíteni.

85. § (1)303 Az állami adóhatóság a 77. §-ban meghatározott igazgatási-szolgáltatási díjat kérelmenként tartja nyilván.

(2)304 Az állami adóhatóság a 78. §-ban meghatározott felügyeleti ellenőrzési díjat szervezőnként és negyedévenként tartja nyilván.

86. § (1) A szerencsejáték szervezésére kiírt koncessziós pályázaton való részvételért díjat kell fizetni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti díj mértéke az Szjtv. alapján megállapítható legalacsonyabb mértékű koncessziós díj 0,5 ezreléke, de legalább 200 ezer forint.

(3) A koncessziós pályázaton való részvételért fizetendő díj megfizetésének rendjét a koncessziós pályázati kiírás határozza meg.

NEGYEDIK RÉSZ

ÉRTELMEZŐ ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

87. § E rendelet alkalmazásában:

1. kaparós sorsjegy: az a sorsjegy, amelynek a nyerésre jogosító jelzései olyan különlegesen biztonságos fedési módszerrel vannak letakarva, amelyek különleges eljárásokkal fedhetők fel;

2. sorozat: a kaparós sorsjegy vonatkozásában az a – megkülönböztető jelzéssel ellátott – legkisebb sorsjegymennyiség, amely biztosítja, hogy a nyertes sorsjegyek mennyiségének és az általuk nyerhető nyeremények összértékének aránya megegyezik az engedélyezett sorsjegyek darabszámának megfelelően biztosítandó nyertes sorsjegyek darabszámának és az általuk nyerhető nyeremények összértékének arányával;

3. halmozott fogadás: több fogadási ajánlatra megköthető, egyetlen fogadás, amely csak akkor válik nyertessé, ha valamennyi ebben szereplő fogadás nyertes fogadássá vált;

4. kombinált fogadás: több fogadási ajánlatra megköthető, egyetlen fogadás, amely akkor is nyertessé válik, ha az ebben szereplő fogadási ajánlatok közül egyesek nyertessé válnak. A kombinált fogadás annyi megkötött fogadásnak minősül, ahány fogadást a fogadónak annak érdekében kellene megtennie, hogy a teljes kombináció minden egyes elemére érvényes fogadással rendelkezzen;

5.305 integrált ellenőrző készülék (IEK): a 3. számú melléklet IV. és V. pontjában meghatározott adatok rögzítésére szolgáló, a mérésügyi szerv által kiadott műszaki specifikáció alapján, a gyártó által beépített egység, amely a dobozolt és plombákkal ellátott központi egységen belül önálló eszközként működik;

6. nyilvános húzás: az Szjtv. 23. §-ának (1) bekezdése alkalmazásában nyilvános húzás az a sorsolási esemény, amelynek helyszínét és időpontját az akció lebonyolítója előzetesen olyan módon hozza nyilvánosságra, hogy a termékvásárlás, illetve szolgáltatás igénybevétele folytán részt vevő játékosok azon részt tudjanak venni és az akció keretében kapott sorsjegyek kihúzását a helyszínen lévő közjegyző tanúsítja;

7. pénznyeremény: az Szjtv. 23. §-ának (2) bekezdése tekintetében a forgalomban lévő bankjegy és pénzérme;

8. játéknap: a játékkaszinó egység nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak;

9. drop: a kaszinóban készpénzért vagy készpénzzsetonért vásárolt értékzsetonok értékeinek összege;

10. játékasztal: az a különböző kártya, kocka és rulett típusú játékok lebonyolítására alkalmas játékeszköz, ahol a játék menetét a kaszinó személyzete irányítja. Két asztalnak minősül a dupla (pillangós) rulett, továbbá fordítós asztal. Az asztal részét képezi az asztalhoz közvetlenül kapcsolódó játékhely-bővítő rendszer (touch bet rulett);

11. teremjáték: játékasztal és pénznyerő automata üzemelésének nem minősülő kaszinójáték;

12. alapdotáció: a játékkaszinó zsetonpénztára által az egyes játékasztalok kinyitásához biztosított zsetonállomány címletek, darabszám és érték szerinti meghatározása;

13.306 próbajáték: a helyszíni ellenőrzés azon formája, amelynek keretében az állami adóhatóság jogszabályban előírt feladatainak ellátása érdekében vesz részt a szerencsejátékban, továbbá a mérésügyi szerv által a hitelesítési engedélyezés során lefolytatott vizsgálat és a pénznyerő automata szervizelése, javítása során a mérésügyi szerv jelenlétében lefolytatott vizsgálat;

14.307 rendkívüli zárvatartás: minden olyan előre nem tervezhető, váratlan, a szokásostól eltérő és nem rendszeresen előforduló, a szüneteltetés nyilvántartásba vételének lehetőségéig, de legkésőbb három napon belül megszűnő esemény, amely a játékteremnek helyet adó egységgel vagy a szerencsejáték-szervező tevékenységgel összefügg, és amelynek következtében a játékterem nem üzemeltethető;

15.308

Záró rendelkezések

88. § (1) E rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – 2005. november 1-jén lép hatályba. E rendelet eljárási rendelkezéseit, továbbá a 26. §-ának (6) és (7) bekezdését, valamint a 77. §-ának (2) bekezdését az e rendelet hatálybalépése után indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E rendelet 1. §-ának (9) bekezdése és 59. §-ának (1) bekezdése 2006. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy a játékkaszinók által korábban érvényességi időkorlátozás nélkül kiadott belépőkártyák az 59. § (1) bekezdésének hatálybalépésével érvényüket vesztik, míg a korlátozott időszakra érvényes belépőkártyák érvényességük lejártáig használhatók.

(3) E rendelet 46. §-a (3) bekezdésének b) pontja, 48. §-a, 49. §-a és 6–9. számú melléklete 2006. január 1-jén lép hatályba. Ezzel egyidejűleg e rendelet 41. §-ának (2) bekezdésében szereplő „üzemeltetői naplóját” szövegrész helyébe az „üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyvet” szövegrész, illetve az „üzemeltetői naplójába” szövegrész helyébe az „üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyvbe” szövegrész lép, valamint a 41. §-ának (3) bekezdésében szereplő „üzemeltetői naplója” szövegrész helyébe az „üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyv” szövegrész lép.

89. § (1)309

(2) E rendelet 54. §-ának (2)–(4) bekezdésében foglalt képesítésre és szakmai gyakorlatra vonatkozó előírásokat az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedély alapján működő játékkaszinóban az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló munkaviszonyra az engedély érvényességének lejártáig nem kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépése előtti, játékkaszinóból történt meghatározott időtartamra szóló kitiltások az adott időtartam lejártáig érvényesek. A határozatlan időre szóló kitiltások e rendelet hatálybalépésekor az 58. § (3) bekezdése szerinti ötéves határozott időre szóló kitiltásra változnak.

(4) E rendelet 68. §-a (4) bekezdésének alkalmazásában az e rendelet hatálybalépése előtt kiadott pénznyerő automata engedélyek az azokban foglalt időpontig és feltételekkel érvényesek.

(5) E rendelet hatálybalépésekor már működő játékkaszinók az Szjtv. 27. §-ának (1) bekezdésében meghatározott II. kategóriájú játékkaszinókra vonatkozó szabályok alapján folytathatják tevékenységüket.

(6) Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 25/1991. (X. 16.) PM rendelet 5. és 6. számú melléklete szerinti engedélyek érvényességi idejük végéig használhatók az e rendeletben foglaltak megfelelő alkalmazásával.

(7)310

(8) A sorsolásos játékra – a sorsjáték (kaparós sorsjegy) kivételével – továbbá a fogadásra a 18. § (1) bekezdésének f) pontjában és a 72. § (4) bekezdésének h) pontjában foglaltakat 2006. május 1-jétől kell alkalmazni.

(9) E rendelet hatálybalépése előtt kiadott engedélyek alapján kibocsátott sorsjegyre (kaparós sorsjegyre) a 18. § (1) bekezdésének f) pontjában foglaltakat nem kell alkalmazni.

90. §311 (1) Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet módosításáról szóló 16/2010. (IV. 28.) PM rendelettel módosított 22. § (7) bekezdését a 2010. május 1-jét követően lefolytatott ajándéksorsolások esetében kell alkalmazni.

(2) A 3. számú melléklet II. pont 10. pontját az első hitelesítések tekintetében a 2011. május 1-jét követően, az újrahitelesítések esetében pedig 2012. január 1-jét követően indított eljárásokban kell alkalmazni.

(3)312 Az egyes szerencsejátékok engedélyezésével, lebonyolításával és ellenőrzésével kapcsolatos feladatok végrehajtásáról szóló 32/2005. (X. 21.) PM rendelet módosításáról szóló 16/2010. (IV. 28.) PM rendelettel újraszabályozott 6. § (4) bekezdés b) és d) pontját, a 44. § (3) bekezdés a) pontját, a 3. számú melléklet IV. pontját a 2011. január 1-jét követően indult új típusvizsgálat során kell alkalmazni.

(4)313 A 44. § (6)–(8) bekezdését, a 3. számú melléklet I. pontja 8. pontjának e) pontját, I. pontja 13. pontját a 2011. január 1-jét követően indult új típusvizsgálat során kell alkalmazni.

1. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez

A szervező személyi megfelelőségének igazolásához szükséges kérelemhez csatolandó okiratok és egyéb adatok

1.314 Okiratok:

a)315 az Szjtv. 7/A. § (7) bekezdése szerinti okiratok, vagy nyilatkozat, hogy intézkedés történt a hatósági bizonyítvány beszerzése érdekében,

b)316 a lakóhely, székhely vagy telephely szerinti települési önkormányzat jegyzőjének igazolása az Szjtv. 2. §-a (4) bekezdésének b) pontjában foglaltakról, amelyek a jegyző hatáskörébe tartoznak,

c)317 a székhely, illetve lakóhely szerint illetékes önkormányzati adóhatóság, illetve vámhatóság igazolása az Szjtv. 2. §-ának (5) bekezdésében foglaltakról,

d)318

e)319 meghatalmazás, ha a szervező törvényes képviselője az állami adóhatóság előtti eljárásban nem személyesen jár el.

A kérelmező külföldi vezető tisztségviselője vagy tagja esetén az Szjtv. 7/A. §-a szerinti okiratot, az 1. pont b) és e) alpontjaiban szereplő okiratokkal egyenértékű külföldi okiratot, az Szjtv. 2. § (5) bekezdésében meghatározottakat igazoló külföldi okiratot és ezek alapjául szolgáló kérelmet, valamint ezek hiteles fordítását kell benyújtani.

A kérelemhez nem kell csatolni az 1. pont a) alpontja szerinti okiratokat, ha a tag, tulajdonos, illetve vezető tisztségviselő által korábban az állami adóhatósághoz benyújtott hatósági bizonyítvány a kérelem előterjesztésekor is érvényes.

2.320 Adatok:

a) az 1/a) pont szerinti természetes személyekre vonatkozóan:

– házassági név (ennek hiányában születési név), születési hely és idő,

– anyja születési neve,

– lakóhely,

– adóazonosító jel,

b) a szerencsejáték szervezését kérelmező jogi személyre vonatkozóan:

– megnevezés,

– adószám,

– székhely.

2. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez321

Hatósági bizonyítvány

Hatósági bizonyítvány

Állami adóhatóság:

Ügyintéző:

Szerencsejáték felügyeleti azonosító:

HATÓSÁGI BIZONYÍTVÁNY

A ............................... (székhelye: ....................................) kérelmezőnek a szerencsejáték-szervezői tevékenységre jogosító engedélyek kiadására irányuló eljárásban felhasználható hatósági bizonyítvány kiállítása iránti kérelme ügyében, a .................... napján benyújtott .............. számon nyilvántartásba vett kérelem és az ahhoz csatolt okiratok alapján megállapítom, hogy a kérelmező a szerencsejáték-szervezői tevékenység jogszabályban foglalt feltételeinek megfelel.

A hatósági bizonyítvány a szerencsejáték-szervező tevékenységhez szükséges hatósági eljárások során használható fel.

A hatósági bizonyítvány a kiállítás napjától számított egy évig érvényes.

A hatósági bizonyítvány szerencsejáték-szervező tevékenységre nem jogosít.

A hatósági bizonyítvány kiállítása a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 2. §-ának (3)–(5) bekezdése figyelembevételével történt.

Budapest, ........................................

P. H.

..................................................................
aláírás

3. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez

A pénznyerő automata és a játékautomata
típus- és hitelesítési vizsgálatának és a pénznyerő automata mérésügyi szerv általi kiolvasásának szempontjai322

I. A pénznyerő automata típusvizsgálata esetén:

1. Azonosítás:

a) a pénznyerő automata megnevezése,

b) a gyártó megnevezése, telephelye, azonosító adatai,

c) gyártási év, hó, nap,

d) gyártási szám,

e) kezelési utasítás,

f) az automata műszaki leírása.

2. Kategorizálás:

A műszaki jellemzők alapján:

a) pénzérmével működtetett pénznyerő automata,

b) egyéb eszközzel (pl. kreditkulccsal, zsetonnal) működtetett pénznyerő automata.

A működési jellemzők alapján:

a) I. kategóriájú pénznyerő automata,

b) II. kategóriájú pénznyerő automata.

A játékhelyek száma alapján:

a) egyjátékhelyes,

b) többjátékhelyes.

3. Energiaellátás, biztonságtechnikai vizsgálat:

a) hálózati kábelek, csatlakozók, transzformátorok védőföldelése,

b) érintésvédelem,

c) motorok, relék, ventilátorok, belső világítástechnikai berendezések,

d) feliratok, jelölések,

e) vagyonvédelem, a készülék biztonságos zárhatósága, manipulálással szemben való védettsége,

f) a zavarérzékenység

vizsgálata.

4. Üzemképesség ellenőrzése:

A pénznyerő automata rendeltetésszerű működésének ellenőrzése a kezelési útmutató és a működési leírás alapján.

5. A maximális tét és az elérhető maximális nyeremény ellenőrzése (II. kategóriába sorolt pénznyerő automatánál):

a) a maximális tét ellenőrzése, különösen a többlépéses, alapjátékból és mellékjáték(ok)ból összetett játékok esetén,

b) az elérhető maximális nyeremény, különösen a többlépéses játékok esetén.

6. Nyerési százalék (kifizetési hányad) meghatározása (I. kategóriába sorolt pénznyerő automatánál):

a) a gyártó által közölt játékstatisztikai adatok elemzése és ellenőrzése,

b) a nyerési százalék beállíthatósága és annak korlátozásai,

c) a nyerési százalék ellenőrzése próbajáték (úgynevezett vakjáték) alapján.

7. A pénznyerő automata típusvizsgálatánál – a gyártó által biztosított berendezéssel – a játékprogram vizsgálata.

8. Könyvelési mechanizmusok vizsgálata:

a) az elektromechanikus számlálók vizsgálata,

b) a könyvelési elektronika üzemszerű ellenőrzése,

c) a beépített akkumulátorok és a tárolt program vizsgálata,

d)323 a beépített IEK a mérésügyi szerv által kiadott műszaki specifikáció szerinti ellenőrzése, manipulálhatóságának vizsgálata,

e)324 a számlálók manipulálhatóságának vizsgálata.

9. Az érmeazonosító szerkezet és a kifizető egység ellenőrzése:

a) az elfogadható érmetípusok,

b) a pénzosztályozás módja,

c) a kifizető egység működőképességének ellenőrzése,

d) a bedobott érmék és az elektromechanikus számlálók együttfutásának ellenőrzése.

10. Kezelő és kijelző egységek, a játékos informálása:

a) nyomógombok, kapcsolók vizsgálata,

b) feliratok vizsgálata,

c) a pénznyerő automata kezelésére vonatkozó információk,

d) esztétikai vizsgálatok.

11. A hitelesítés tanúsíthatóságának vizsgálata:

A pénznyerő automatán elhelyezhető tanúsító jelek (a pénznyerő automatán folytatott játékot befolyásoló szerkezeti elemen elhelyezett tanúsító jel, mint az öntapadó matrica, plomba, egyéb) más tanúsító jelek megbontása nélküli ellenőrizhetőségének biztosítása.

12.325 Egyéb részegységek (adatgyűjtő, jackpot vezérlő-egység stb.) típusvizsgálata:

a) a részegység működésének vizsgálata,

b) a pénznyerő automata működésére gyakorolt hatás vizsgálata.

13.326 Vezérlőegység (a játékprogramot tartalmazó elektronikai egység) vizsgálata:

a) manipulálhatóság elleni védelem (pl. csatlakozófelületek, lezárhatóság),

b) program(ok) megfelelő ellenőrizhetősége, programhordozó(k) írásvédettsége,

c) a vezérlőegység nyomtatott áramköri lapjában (a továbbiakban: alaplap) az átkötések nem megengedhetőek, ezek vizsgálata.

II. A pénznyerő automata hitelesítése esetén:

1. A pénznyerő automata engedélyezett típusával való azonosság ellenőrzése.

2. A pénznyerő automata kategóriájának meghatározása a típusjellemzők alapján (pl. II. kategóriájú, zsetonnal működtetett, egyjátékhelyes pénznyerő automata).

3. Energiaellátás, biztonságtechnikai vizsgálat.

4. Üzemképesség ellenőrzése.

5. A játékprogramot tartalmazó elektronikus egység (pl. EPROM) ellenőrzése.

6. Könyvelési mechanizmusok ellenőrzése.

7. Az érmeazonosító szerkezet és a kifizető egység ellenőrzése.

8. Kezelő és kijelző egységek a játékos informálása.

9.327 A részegységek típusazonossága és megfelelősége.

10.328 A vezérlőegység alaplapján az átkötési tilalom ellenőrzése.

III. A játékautomata típusvizsgálata és hitelesítése

A típusvizsgálat a készülék energiaellátásához kapcsolódó és a biztonságtechnikai vizsgálatokra, az üzemképesség ellenőrzésére és a játékprogramot tartalmazó vezérlőegység ellenőrzésére terjed ki. A hitelesítés az automata engedélyezett típusával való azonosság ellenőrzésére terjed ki.

IV.329 Az IEK vizsgálata

1. Az IEK-nek 5 évig meg kell őriznie az éves, a negyedévi és a havi halmozott értékeket, valamint az utolsó harmincegy nap tekintetében napi bontásban is a befizetett, a kifizetett és az eljátszott tétek, megnyert nyeremények értékét, a napi legnagyobb nyereményt, valamint a kifizetési hányad értékét. Az IEK-nek kiolvasási lehetőséget és a konfigurációs adatok bevitelét egységes szabványos csatlakozó felületen kell biztosítania a mérésügyi szerv által meghatározott műszaki követelményeknek megfelelően.

2. A jackpot rendszer IEK-ének 5 évig meg kell őriznie napi és havi halmozott értékeket, a befizetés tekintetében a rendszerbe kötött gépeken eljátszott tétek meghatározott százalékú adatait (halmozott nyereményígéret), továbbá kifizetés tekintetében a rendszer által kifizetett nyeremény adatokat.

V. Az IEK kiolvasásának szempontjai

Az integrált ellenőrző készülék kiolvasása során a készülék által tárolt konfigurációs adatokat, számláló állásokat havi, negyedéves, éves bontásban kell hitelesített adathordozóra rögzíteni. Az adathordozónak tartalmaznia kell a kiolvasott pénznyerő automata azonosító adatait, a kiolvasást kérő megnevezését, a kiolvasás időpontját és végrehajtóját.

4. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez330

A) Engedély I. kategóriába sorolt játékterem üzemeltetésére

B) Engedély II. kategóriába sorolt játékterem üzemeltetésére

C) Engedély elektronikus kaszinónak minősülő, I. kategóriába sorolt játékterem üzemeltetésére

5. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez331

A) Engedély I. kategóriába sorolt pénznyerő automata üzemeltetésére

B) Engedély II. kategóriába sorolt pénznyerő automata üzemeltetésére

6. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez332

A játékterem üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyv vezetése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos, hárompéldányos tömb. Felhasználása emelkedő számsorrendben történik. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. Megőrzésükre, kezelésükre a szigorú számadású nyomtatványokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A bizonylattömb első példányát, ennek hiányában a másodikat, az állami adóhatóság az ellenőrzés során bevonhatja. A játékteremben egyidejűleg egy bizonylattömb használható. A használatban lévő bizonylattömb utolsó lapjának felhasználása után nyitható új tömb.

A fejléc értelemszerű, pontos, teljes körű kitöltése, továbbá a bejegyzés jogcímének jegyzőkönyvezése minden esetben kötelező. Új sorszámú bizonylat megnyitása a bejegyzés jogcímeként megjelölt eseménnyel egy időben történik. Egy játéknapra vonatkozóan több jogcím is megjelölhető. Minden naptári napra külön sorszámú jegyzőkönyvet kell nyitni. A bejegyzés jogcímének megjelölése, valamint a bizonylaton a bejegyző aláírása minden esetben kötelező. Hibás adat bejegyzése esetén a teljes adatot át kell húzni, és a helyes adatot a hibás fölé kell bejegyezni és a javítást végző aláírásával kell ellátni.333

Bejegyzés jogcíme

1. Pénznyerő automata (a továbbiakban: PA) elszállítása

A PA játékteremből történő elszállítás esetén az alábbi adatokat kell feljegyezni:

a) PA engedély szám,

b)334 mérésügyi szerv által adott azonosító szám,

c) gyártási szám,

d) a PA pontosan mely címen található játékteremben üzemel tovább,

e)335 ha tárolás, szervizelés, javítás, mérésügyi szerv általi vizsgáztatás miatt raktárba, szervizbe, hitelesítő laboratóriumba szállították el a PA-t, akkor:

1. székhely megjelölése esetén cím megadása nem szükséges

2. telephely, raktár esetén a cím megjelölése kötelező

3.336 mérésügyi szerv általi vizsgáztatás, szervizelés esetén a szerviz, hitelesítő laboratórium megnevezése és a helység megjelölése kötelező,

f) ha az elszállításra üzemképtelenség miatt kerül sor, az üzemképtelenség ténye és oka.

A PA a)–c) alpontban megjelölt azonosító adatai közül legalább kettő szerepeltetése kötelező.

2. PA üzembe helyezése

A játékteremben elhelyezett PA alábbi adatai közül legalább kettőt kell feljegyezni:

a) engedély szám,

b)337 mérésügyi szerv által adott azonosító szám,

c) gyártási szám.

3. PA cseréje

Ha a játékteremben PA elszállítása és másik PA elhelyezése egy időben történik, az 1. és 2. bejegyzési jogcímre vonatkozó előírásokat együttesen kell alkalmazni.

4. Játékterem, PA engedély cseréje

A) A játékterem-engedély cseréjekor az alábbi adatokat kell feljegyezni:

a) a régi engedély száma,

b) a régi engedély elszállításának az időpontja,

c) az új engedély száma,

d) az új engedély kihelyezésének időpontja.

B) A PA engedély cseréjekor az alábbi adatokat kell feljegyezni:

a) az új engedély száma,

b) az új engedély kihelyezésének időpontja,

c) a régi engedély száma,

d)338 a PA mérésügyi szerv által adott azonosító száma vagy gyártási száma,

e) a régi engedély elszállításának időpontja.

Ha az új engedély kihelyezése, illetve a régi engedély elszállítása különböző időpontokban történik, a B)/d) pontban megjelölt azonosító adatokat mind a két esetben rögzíteni kell.

5. Játékterem szüneteltetés, szezonális zárvatartás

A) Szüneteltetés nyilvántartásba vételekor a játékterem szüneteltetés kezdő időpontját kell feljegyezni.

B) A szüneteltetést befejezően a játékterem megnyitásakor a játékterem megnyitásának időpontját kell feljegyezni.

C) Szezonális zárvatartás nyilvántartásba vételekor az alábbi adatokat kell feljegyezni:

a) a szezonális zárvatartás kezdő időpontja,

b) a szezonális zárvatartás befejező időpontja.

D) A szezonális zárvatartást befejezően a játékterem megnyitásakor a játékterem megnyitásának időpontját kell feljegyezni.

6. Rendkívüli zárvatartás

Rendkívüli zárvatartás esetén az alábbi adatokat kell feljegyezni:

a) a játékterem rendkívüli zárvatartásának kezdő időpontja,

b) a játékterem rendkívüli zárvatartásának oka,

c) a játékterem rendkívüli zárvatartásának befejező időpontja.

Ha a rendkívüli zárvatartásra okot adó esemény természeténél fogva a rendkívüli zárvatartás feljegyzése egyidejűleg nem lehetséges, azt az akadály megszűnését követően kell haladéktalanul feljegyezni.

7. Teremfelügyelő változása, helyettesítése

A teremfelügyelő változása, illetve helyettesítése esetén az alábbi adatokat kell feljegyezni:

a) az új vagy a helyettesítő teremfelügyelő neve,

b) a változás, illetve a helyettesítés kezdő időpontja,

c) az új vagy a helyettesítő teremfelügyelő feladataira történt kioktatás ténye,

d) az új vagy helyettesítő teremfelügyelő aláírása,

e) a helyettesítés befejezésének időpontja.

Ha a helyettesítés befejezésének időpontja nem a helyettesítés kezdőnapján következik be, azt új sorszámú bizonylaton kell feljegyezni.

8. Nyitvatartási idő változása

A nyitvatartási idő változása esetén az alábbi adatokat kell feljegyezni:

a) a nyitvatartás megváltozásának időpontja,

b) a pontos nyitvatartási idő.

9. A játékos által tett panasz

A játékos által tett panasz esetén az alábbi adatokat kell feljegyezni:

a) a panaszos neve, pontos címe, aláírása (az adatszolgáltatás nem kötelező),

b) a bejelentés időpontja, a panasszal érintett idő, időszak,

c) ha a panasz PA-t érint, a PA 1. pont a)–c) alpontjában megjelölt legalább két azonosító adat,

d) a panasz pontos leírása,

e) a teremfelügyelő aláírása.

10.339 Egyéb

Minden, az 1–9. pontban nem említett, a játékterem üzemeltetésével kapcsolatos, illetve a játéktermet érintő bejegyzést ezen a jogcímen kell megtenni. Ezen a jogcímen kell az új jegyzőkönyvben rögzíteni a korábbi havi pénzforgalmi jelentés és a játékterem üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyv megsemmisülését a megsemmisülést vagy az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul.

7. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez340

A pénznyerő automata üzemeltetéséhez kapcsolódó jegyzőkönyv vezetése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos, hárompéldányos tömb. Felhasználása emelkedő számsorrendben történik. Kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. Megőrzésükre, kezelésükre a szigorú számadású nyomtatványokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A bizonylattömb első példányát, ennek hiányában a másodikat, az állami adóhatóság az ellenőrzés során bevonhatja. PA-nként egyidejűleg egy bizonylattömb használható. A használatban lévő bizonylattömb utolsó lapjának felhasználása után nyitható új tömb.

A fejléc értelemszerű, pontos, teljes körű kitöltése, továbbá a bejegyzés jogcímének jegyzőkönyvezése minden esetben kötelező. Új sorszámú bizonylat megnyitása a bejegyzés jogcímeként megjelölt eseménnyel egy időben történik. Egy játéknapra vonatkozóan több jogcím is megjelölhető. Minden naptári napra külön sorszámú jegyzőkönyvet kell nyitni. A bejegyzés jogcímének megjelölése, valamint a bizonylaton a bejegyző aláírása minden esetben kötelező. Hibás adat bejegyzése esetén a teljes adatot át kell húzni, és a helyes adatot a hibás fölé kell bejegyezni és a javítást végző aláírásával kell ellátni.341

Bejegyzés jogcíme

1. PA üzemképtelensége

A)342 A PA üzemképtelenségének kezdetekor az alábbi adatokat kell feljegyezni:

a) a PA üzemképtelenségének kezdete,

b) az üzemképtelenség oka,

c) az üzemképtelenség kezdetekor a be- és ki-számlálók állásai.

Az engedély leadásakor az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél a nyomtatványt be kell mutatni és az állami adóhatóság bejegyzését követően az első példány kitépésre kerül.

B) A PA üzemképtelenségének megszűnésekor az alábbi adatokat kell feljegyezni:

a) a megszűnés időpontja,

b) a be- és ki-számlálók állásai.

2.343 A PA számláló, EPROM, IEK meghibásodása, javítása, cseréje, illetve az IEK újrakonfigurálása

A) A számláló cseréje esetén az alábbi adatokat kell feljegyezni:

a) a kicserélendő számlálók záró állásai,

b) a kicserélt számlálók nyitó állásai.

B) Az EPROM cseréje esetén az alábbi adatokat kell feljegyezni:

a) a kicserélendő EPROM-ban lévő játék megnevezése, ellenőrző száma,

b) a kicserélt EPROM-ban lévő játék megnevezése, ellenőrző száma.

C) Az IEK cseréje esetén az alábbi adatokat kell feljegyezni:

a) a kicserélendő IEK gyártási száma,

b) a kicserélt IEK gyártási száma.

A 2. pont szerinti esetekben e rendelet 8. §-ának (1) bekezdésére tekintettel a jegyzőkönyvet a mérésügyi szerv jelen lévő képviselőjével is alá kell íratni.

3. A PA egyéb alkatrészeinek, szerkezeti elemeinek meghibásodása, javítása, cseréje

A PA 2. pontban nem nevesített alkatrészeinek és szerkezeti elemeinek meghibásodása, javítása, cseréje esetén az alábbi adatokat kell feljegyezni:

a) az alkatrész, szerkezeti elem megnevezése,

b) a meghibásodás, javítás, csere időpontja.

4.344 Próbajáték

Ha a pénznyerő automatán szervizelés, javítás alkalmával vagy cserét követően próbajáték lefolytatására van szükség, az alábbi adatokat kell feljegyezni:

a) a próbajáték megkezdésekor a be- és ki-számláló állások,

b) a próbajátékot követően a be- és ki-számláló állások.

A jegyzőkönyvet a mérésügyi szerv jelen lévő képviselőjének alá kell írnia.

5.345 PA hitelesítése

PA hitelesítése esetén az alábbi adatokat kell feljegyezni:

a) a hitelesítés formája (első, időszakos, javítás utáni),

b) a hitelesítés időpontja,

c) a hitelesítő aláírása

d) a hitelesítés helye.

6.346 PA engedélyének száma

Ezen a jogcímen kell bejegyezni a PA érvényes engedélyének számát. Amennyiben az engedély száma változik, fel kell jegyezni a korábbi engedély számát is.

7.347 Egyéb

Minden az 1–6. pontban nem említett, a PA üzemeltetésével kapcsolatos, illetve a PA-t érintő bejegyzést ezen a jogcímen kell megtenni. Ezen a jogcímen kell bejegyezni a bizonylattömb megnyitását, amelynek során a PA egyedi azonosításra alkalmas jelzéseit fel kell tüntetni. Ezen a jogcímen kell továbbá az új jegyzőkönyvbe bejegyezni a korábbi jegyzőkönyv megsemmisülését a megsemmisülést vagy az arról való tudomásszerzést követően haladéktalanul.

8. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez348

A havi pénzforgalmi jelentés vezetése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos, négypéldányos tömb. Felhasználása emelkedő számsorrendben történik. Kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. Megőrzésükre, kezelésükre a szigorú számadású nyomtatványokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni. A játékteremben egyidejűleg egy bizonylattömb használható. A használatban lévő bizonylattömb utolsó lapjának felhasználása után nyitható új tömb.

A fejléc értelemszerű, pontos, teljes körű kitöltése mindig az első bejegyzéssel egy időben történik. Az I. és II. kategóriára vonatkozóan külön bizonylaton kell a pénznyerő automaták forgalmi adatait vezetni. Hónap közben a megnyitott bizonylatra történő bejegyzésnek az alább ismertetett események bekövetkezésével egy időben kell megtörténnie. Hibás adat bejegyzése esetén a teljes adatot át kell húzni, és a helyes adatot a hibás fölé kell bejegyezni és a javítást végző aláírásával kell ellátni. A havi pénzforgalmi jelentés első, illetve második példányát az állami adóhatóság az ellenőrzés során bevonhatja.

A havi pénzforgalmi jelentés harmadik példányát a szervező felhasználhatja, annak negyedik példányát pedig a nyomtatványtömbben kell hagyni.

Bizonylattömböt kell használni a szervező székhelyén, telephelyén tárolt azon pénznyerő automaták esetében is, amelyek adott hónapban nem kerülnek játékteremben elhelyezésre, de utánuk játékadó fizetési kötelezettség fennáll. Az ilyen használatban lévő bizonylattömb nyilvántartására, kezelésére és vezetésére ugyanazon előírások vonatkoznak, mint a játékteremben tartott bizonylattömbökre, kivéve, hogy a bizonylat fejlécében a JT engedély száma mezőben „R” szerepeltetése kötelező.

1. A bizonylat megnyitása

Az I. és II. kategóriába sorolt PA-ra vonatkozóan külön-külön bizonylaton kell feljegyezni a játékteremben található PA-k alábbi adatait:

a) engedély száma,

b) mérésügyi szerv által adott azonosító szám,

c) gyártási szám,

d) a számlálók nyitó állásai

1. dátum (év, hónap, nap)

2. be-számláló aktuális állása

3. ki-számláló aktuális állása

4. a számlálók egy lépésének forintértéke.

Minden PA-t új sorban kell feltüntetni.

2. Bizonylat vezetése hónap közben

A) Hónap közben elszállításra kerülő PA esetén az alábbi adatokat kell feljegyezni az adott PA sorában a PA elszállításával egyidejűleg:

a) a számlálók záró állásai

1. dátum (év, hónap, nap)

2. be-számláló aktuális állása

3. ki-számláló aktuális állása,

b) számláló állások különbözete,

c) egyenleg.

B) Hónap közben a játékteremben elhelyezésre kerülő PA esetén az alábbi adatokat kell új sorban feljegyezni a PA elhelyezésével egyidejűleg:

a) engedély száma,

b) mérésügyi szerv által adott azonosító szám,

c) gyártási szám,

d) a számlálók nyitó állása

1. dátum (év, hónap, nap)

2. be-számláló aktuális állása

3. ki-számláló aktuális állása

4. a számlálók egy lépésének forintértéke.

A hónap közben lejáró engedélyű PA-t az adott hónapban a hónap első napján érvényes engedélyszámmal kell szerepeltetni. Az új engedélyszámon csak a következő hónapban kell feltüntetni.

Ha a PA ideiglenesen elszállításra kerül a játékteremből, a 2/A) pontban szereplő adatokat kell az eseménnyel egy időben feljegyezni.

Az ideiglenesen elszállított PA visszaszállítása esetén új sorban a 2/B) pontban szereplő adatokat kell az eseménnyel egy időben feljegyezni.

Ha az ideiglenesen elszállított, illetve egy új elhelyezésű PA számláló állásai a visszaszállításkor az elszállításhoz, illetve az előző játékteremben történő üzemeltetéshez képest megváltoztak, a bizonylat kitöltésekor a nyitó számláló állások rögzítésénél a PA „jegyzőkönyv a pénznyerő automata üzemeltetéséhez” elnevezésű bizonylaton, illetve a PA hitelesítési bizonyítványában szereplő számláló állásokat kell alapul venni.

3. A bizonylat lezárása

A bizonylat lezárásakor PA-nként az alábbi adatokat kell feljegyezni:

a) a számlálók záró állásai

1. dátum (év, hónap, nap)

2. be-számláló aktuális állása

3. ki-számláló aktuális állása,

b) számláló állások különbözete,

c) egyenleg.

Az összes PA lezárását követően az egyenleg oszlopa (g) összesítésre kerül. Ha a hónap közben a játékteremben működő PA-k adatai nem férnek el egy bizonylaton, az átvitel és az átvezetés mezők használatával a következő sorszámú bizonylaton kell az érintett játékterem összesítését elvégezni, majd az „Átvitel/Összesen” mezőben feltüntetni, a megfelelő rész aláhúzásával.

9. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez349

Az időszaki elszámolás

Az időszaki elszámolást a tárgynegyedév utolsó hónapjának tizenötödik napján érvényes programverzió alkalmazásával kell benyújtani. A program az alábbi adatokat tartalmazza.

1. Az időszaki elszámolás összesített adatai:

a) A szervező partner azonosítóját, nevét

b) Az elszámolási időszakot

c) A játékhelyenként a játékadó mértékét havonta, játékteremben, illetve E-kaszinóban Ft-ban

d) Pénznyerő automata kategóriánként havonta a tiszta játékbevétel alakulását, játékteremben, illetve E-kaszinóban Ft-ban

e) Pénznyerő automata kategóriánként, havonta a működtetett játékhelyek száma, játékteremben, és E-kaszinóban, valamint kategóriánként negyedév összesen db-ban

f) Pénznyerő automata kategóriánként, havonta a számított játékadó összege, játékteremben, és E-kaszinóban, valamint kategóriánként negyedév összesen Ft-ban

g) Az időszakban üzemeletetett játéktermek számát kategóriánként, havonta és kategóriánként negyedév összesen db-ban

h) Havonta, illetve negyedév összesen, összesítve az üzemeltetett játéktermek tiszta játékbevétele Ft-ban

i) A számított ellenőrzési díj, fizetett ellenőrzési díj Ft-ban, és az ellenőrzési díj befizetésének időpontja

j) Havonta, illetve negyedév összesen az üzemeltetett játékhelyek után számított játékadó összege, fizetett játékadó összege Ft-ban

k) A befizetést igazoló dokumentumok száma, illetve a melléklet megjelölése

2. A Havi pénzforgalmi jelentés alábbi adatai:

a) A negyedév hónapjának száma

b) A havi pénzforgalmi jelentés sorszáma

c) A játékterem-engedély száma

d) Az E-kaszinó jelölése

e) A hónap közben megváltozott teremengedélyszám esetén az előző (megszűnt engedély száma

f) A játékterem tiszta játékbevétele az adott hónapban

3. A havi pénzforgalmi jelentés részletező (soronkénti) adatai:

a) A sor száma

b) A sorban jackpot rendszerű kifizetés megjelölése

c) A pénznyerő automata engedélyének a száma

d) A pénznyerő automata mérésügyi azonosító száma

e) A pénznyerő automata gyári száma

f) A pénznyerő automata játékhelyeinek a számát

g) A be és a ki számlálók nyitó állását és a leolvasás dátumát

h) A be és a ki számlálók záró állását és a leolvasás dátumát

i) A számlálók lépésértékét (tét)

j) A számláló állások alapján a sor egyenlegét

4. Az időszaki elszámoláshoz csatolni kell:

a) a felügyeleti ellenőrzési díj befizetésére vonatkozó készpénz-átutalási megbízás (csekk) tőpéldányát, vagy az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító hitelintézeti igazolást (bankkivonatot),

b) a játékadó befizetésére vonatkozó készpénz-átutalási megbízás (csekk) tőpéldányát, vagy az átutalás megindításának megtörténtét tanúsító hitelintézeti igazolást (bankkivonatot).

10. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez350

Működési engedély játékkaszinó üzemeltetésére

11–12. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez351

13. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez352

14. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez353

A nyereményigazolás kitöltése
és kezelése játéktermekben

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos, hárompéldányos tömb, vagy zárt számítástechnikai rendszer útján előállított dokumentum. Felhasználása emelkedő számsorrendben történik. A kihagyott, a fel nem használt (tévesen kinyomtatott üres), a rontott, valamint a kitöltött (kinyomtatott), de ki nem adott lapokat áthúzással érvényteleníteni kell, azokon az érvénytelenítés dátumát fel kell tüntetni, továbbá az érvénytelenítő személynek alá kell írnia. Megőrzésükre, kezelésükre a szigorú számadású nyomtatványokra vonatkozó előírásokat kell alkalmazni.

A kitöltött igazolás első példányát a játékosnak kell átadni, a másodikat (mely a játékos azonosítására szolgáló személyes adatokat nem tartalmazza) a kiállítást (nyomtatás napját) követő nyolc napon belül az APEH Központi Hivatalának meg kell küldeni, vagy az APEH Központi Hivatala által működtetett Szerencsejáték felügyeleti Központi Ügyfélszolgálati Irodán, illetve az APEH Központi Hivatalának kihelyezett szerencsejáték Felügyeleti feladatot ellátó szervezeti egységénél le kell adni. Bizonylattömb alkalmazása esetén a harmadik példány minden esetben a tömbben marad.

A játékteremben egyidejűleg egy bizonylattömb, illetve egy nyereményigazolás kiállítására szolgáló zárt számítástechnikai rendszer használható. A használatban lévő bizonylattömb utolsó lapjának felhasználása után nyitható új tömb.

Új sorszámú bizonylat megnyitása, kitöltése minden esetben kötelező a nyeremény átvételével egyidejűleg, amennyiben a nyeremény egy pénznyerő automatán meghaladja a 2 millió forintot, és ezt a játékos a nyeremény kifizetésekor kéri. Nyereményigazolást kizárólag a nyeremény kifizetésekor lehet kiadni, ezt követően nyereményigazolás nem állítható ki. A bizonylaton a dátumokat az események bekövetkezésével megegyezően kell szerepeltetni.

Ha a nyereményt jackpot rendszerbe kötött pénznyerő automatán érték el, a nyereményigazolásnak a nyereményt kiadó pénznyerő automatán kívül annak a pénznyerő automatának az adatait is tartalmaznia kell, amelynek számlálóján a halmozott nyereményígéret kifizetése rögzítésre került.

Hibás adat bejegyzése esetén az igazolást áthúzással érvényteleníteni kell, és új igazolást kell kiállítani. A kitöltött (kinyomtatott), de ki nem adott igazolást a kitöltést követő nyolc napon belül, a rontott, vagy kihagyott igazolást a hibátlan igazolással egyidejűleg meg kell küldeni az állami adóhatóságnak.

15. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez354

Engedély kártyaterem üzemeltetésére

16. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez355

Pókerverseny nevezési díj, rebuy és add-on befizetési bizonylat kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy tömb lehet használatban, utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A bizonylatot a pénztáros tölti ki.

A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. Téves adat beírása esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell és jegyzőkönyv felvétele mellett új bizonylatot kell kiállítani. Az „Összesítő bizonylat sorszáma”-hoz az aznapi „Napi eredményösszesítő bizonylat” sorszámát kell beírni. A játékos nevét olvashatóan (nyomtatott betűvel) kell kitölteni. A befizetett összeghez a ténylegesen befizetett készpénz összegét kell beírni. A befizetés módja lehet: Nevezési díj (induló), Rebuy, Add-on. Az eseményt a megfelelő helyre elhelyezett „X” jellel a pénztáros befizetésenként tölti ki. A befizetéssel egyidejűleg a bizonylatot a pénztáros és a játékos is aláírja.

A bizonylat első példánya a játékosé, második példánya a pénztárosé, harmadik pedig a tömbben marad. A játékos a bizonylat ellenében kapja meg a versenyhez szükséges zsetonkészletet. A játékvezető a játékostól átvett bizonylatot az asztalban lévő jutaléktartó dobozba dobja.

17. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez356

Pókerverseny nyeremény kifizetési utalvány kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy tömb lehet használatban, utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A bizonylatot a játékvezető tölti ki.

A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. A játékos versenyen elért helyezését és a nevét olvashatóan (nyomtatott betűvel) kell kitölteni. Játéknap: a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak. Az „időpont” rovatban a nyeremény kifizetésének időpontját óra és perc pontossággal kell feltüntetni. Az „asztalszám” annak az asztalnak a száma, ahol a játékos a nyereményjogosultságot szerezte. Az „összesítő bizonylat sorszáma”-hoz a játéknaphoz tartozó „Napi eredményösszesítő bizonylat” sorszámát kell beírni. Az utalványt a játékvezető és a játékos írja alá.

Az utalvány első példánya a játékosé, a második példány az asztalban lévő jutaléktartó dobozba kerül, a harmadik példány a tömbben marad. A játékos az utalvány alapján a pénztárban kapja meg a nyereményét.

18. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez357

Pókerverseny összesítő bizonylat kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy tömb lehet használatban, utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A bizonylatot a teremvezető és a pénztáros vezeti.

Versenyhez egy összesítő bizonylatot kell kitölteni. A „Kártyaterem neve” és a „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. „A lebonyolításban érintett kártyaasztalok” rovatban a verseny lebonyolításához igénybe vett asztalok azonosító jelét kell feltüntetni. „Játéknap” a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak. A „verseny megnevezése” rovatnál szerepeltetni kell a pókerjáték fajtáját, típusát, főbb szabályait és minden egyéb jellemzőjét, amelyek egyértelműen azonosíthatóvá teszik, hogy mely játéktervi szabályok szerint zajlik a játék. Az „alkalmazott felosztási szabály” rovatnál rögzíteni kell, hogy hány játékos lesz díjazva és játékosonként meg kell határozni a díjazás mértékét.

A verseny megkezdéséig a bizonylaton minden rendelkezésre álló adatot ki kell tölteni. A játék menete során, ha Add-on vagy Rebuy már nem igényelhető, akkor a bizonylaton ezek összesített adatát tartalmazó rovatát is ki kell tölteni. A verseny végén a „nyereményalap összesen” rovatba a játék során keletkezett összes befizetést kell beírni. A „felosztott nyeremény /min. 80%/” rovatba a nyertesek száma, és az az összeg kerül, ami a játékosok között felosztásra került. A „verseny eredménye /szervezői jutalék/” rovat a „nyereményalap összesen” és a „felosztott nyeremény” rovatokban feltüntetett összegek különbözete. A bizonylatot a teremvezető és a pénztáros írja alá.

19. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez358

Asztalonkénti elszámolás bizonylat kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. Nyitvatartási időben az asztalonkénti elszámolás bizonylatokat az adott játékasztalnál kell tartani. A bizonylattömb borítóján fel kell tüntetni az adott asztal számát, azonosító jelét. Asztalonként egyidejűleg csak egy tömb lehet használatban, utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott, fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell.

A bizonylatot a játékvezető nyitja meg, vezeti és zárja le a játéknap végén. A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. Téves adat beírása esetén a bizonylatot érvényteleníteni kell és jegyzőkönyv felvétele mellett új bizonylatot kell kiállítani. A „Játéknap” a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak, a „Nyitás időpontja” a játékasztal tényleges nyitásának időpontja. Az asztalnyitás tényét és valódiságtartalmát a teremvezető, a pénztáros és a játékvezető aláírásával igazolja.

A „játékok nyilvántartása” mezőt időrendi sorrendben, az eseményekkel egyidejűleg a játékvezetőnek kell vezetni. Az „időpont” a játék kezdetének ideje, a „V/CG” arra történő utalás, hogy verseny vagy készpénzes (cash game) a játék. A „Típus/limit” rovatba kell beírni a játék főbb jellemzőit, amelyek egyértelműen azonosíthatóvá teszik, hogy mely játéktervi szabályok szerint zajlik a játék pl.: THP pot limit, Omaha hold'em 1 rebuy, 1 add-on, 32 lapos Omaha Hold'em. A játékok nyilvántartását a teremvezető – játékonként külön-külön – aláírásával igazolja.

A „zseton elszámolás” mezőben kell nyilvántartani az adott játékasztalnál tárolt zsetonokat. Az asztal nyitásakor a játék bonyolításához szükséges zsetonellátmány címlet szerinti darabszámát az „alapdotáció db” és „címlet Ft” továbbá az „alapdotáció összesen” rovatát kell szerepeltetni. Az asztal zárásakor a címlet szerinti darabszámot a leltár oszlopban, annak értékét az „összeg” rovatban kell szerepeltetni. Az asztal nyitás és az asztal zárás egyenlegének nullának kell lennie. Amennyiben az egyenleg nem nulla, akkor az esetről jegyzőkönyvet kell készíteni és abban az eltérés okát meg kell nevezni.

Az „Eredmény (szervezői jutalék)” mező kitöltésére a játéknap végén, az asztal zárása és a jutaléktartó doboz ürítése során kerül sor. A jutaléktartó dobozban összegyűlt és megszámolt zsetonokat darabszám, címlet és összeg szerint kell feltüntetni, majd összesíteni.

A „Borravaló elszámolás” mező kitöltése az asztal zárásakor történik. A játéknap során a borravaló tartóban összegyűlt és megszámolt zsetonokat darabszám, címlet és összeg szerint kell feltüntetni, majd összesíteni.

Az asztalzárás időpontja az az időpont, amikor az adott játékasztal zárása elkezdődik. Az asztalzárás tényét és valódiságtartalmát a teremvezető, a pénztáros és a játékvezető aláírásával igazolja.

20. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez359

Napi eredmény összesítő bizonylat kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy ilyen tömb lehet használatban, annak utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. A kihagyott fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A bizonylatot a pénztáros tölti ki.

A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. „Játéknap” a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak.

A bizonylat első tíz sorába a póker asztalok /1–10/ aznapi összesített adatait kell beírni. Az „asztal/verseny bizonylat sorszáma” rovatba az azon sorszámú asztalhoz tartozó „Asztalonkénti elszámolás bizonylat” sorszámát kell beírni. Az „eredmény /szervezői jutalék/” rovatba az „asztalonkénti elszámolás bizonylat”-on elszámolt jutalék összegét kell feltüntetni. A „borravaló (Ft) /50%/” rovatba az „asztalonkénti elszámolás bizonylat”-on elszámolt borravaló 50%-át kell rögzíteni. A „pénztár” sor „borravaló (Ft) /50%/” rovatába a „Pénztár borravaló bizonylat” az „adóalapot növelő összeg (50%)” rovatának tartalmát kell beírni.

A nyomtatvány további nem számozott soraiban a „asztalszám/verseny neve” rovatban kell feltüntetni a verseny megnevezését. Az „asztal/verseny bizonylat sorszáma” rovatba a ”Pókerverseny összesítő bizonylat” bizonylat sorszámát kell beírni. Az „eredmény /szervezői jutalék/” rovatba ”Pókerverseny összesítő bizonylat” „verseny eredménye /szervezői jutalék/” rovatban szereplő összeget kell beírni.

A „napi összesen” sorban kell összesíteni a játéknap „eredmény/szervezői jutalék” és a szervező adóalapjába beszámítandó „borravaló /50%/” rovatokat. Az „előző napig” sorába a kártyaterem előző játéknapjának záró eredménye és borravalója göngyölített összegét kell beírni. A „göngyölített” sorában kell feltűntetni a „napi összesen” és az „előző napig” elszámolt eredmény és borravaló összegét.

A bizonylatot a pénztáros és a teremvezető írja alá.

21. számú melléklet a 32/2005. (X. 21.) PM rendelethez360

Pénztár borravaló bizonylat kitöltése és kezelése

A bizonylat nyomdai úton előre sorszámozott, 50 lapos hárompéldányos tömb. A kártyateremben egyidejűleg csak egy ilyen tömb lehet használatban, annak utolsó lapjának felhasználása után kezdhető új tömb. Kihagyott fel nem használt lapokat áthúzással érvényteleníteni kell. A borravaló leltározása az utolsó asztal zárásakor, az utolsó asztalon történik. A bizonylatot a játékvezető tölti ki.

A „Kártyaterem neve” és „Kártyaterem címe” rovat kitöltése történhet a kártyaterem bélyegzőjével is. „Játéknap” a kártyaterem nyitásától a zárásig terjedő, a naptári naptól eltérően meghatározott időszak. Az „elszámolás helye” rovatban azt az asztalszámot kell megadni, amelyik asztalon a pénztári borravaló leltározása és a bizonylat kitöltése történik.

A játéknap során a borravaló tartóban összegyűlt és megszámolt zsetonokat darabszám, címlet és összeg szerint kell a bizonylaton feltűntetni, majd összesíteni. A bizonylatot a teremvezető, a pénztáros és a játékvezető írja alá.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!