nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet
a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról
2009-07-31
2013-07-17

98/2009. (VII. 30.) FVM rendelet

a borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról

A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 57. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Ez a rendelet szabályozza a borkészítésre alkalmas szőlő, amely a Vitis vinifera fajhoz tartozik, vagy a Vitis vinifera faj és a Vitis nemzetséghez tartozó egyéb fajok keresztezéséből jött létre, osztályba sorolását és az osztályba sorolás érdekében végzett vizsgálatokat.

2. § (1) A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény 5. § (2) bekezdése alapján az osztályba sorolásra javaslatot tevő Szőlőfajta Használati Bizottság (a továbbiakban: SZHB) az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) szakmai tanácsadó, véleményező testülete.

(2) Az SZHB 12 tagból áll. Tagjait – ideértve elnökét, elnökhelyettesét és titkárát – a miniszter a szőlőtermesztés és borászat tekintélyes szakemberei közül három évre nevezi ki.

3. § (1) Az SZHB titkára az SZHB ülését legalább évente egyszer, de a tagok legalább egyharmadának írásbeli kérése alapján 30 napon belül köteles összehívni.

(2) Az SZHB ülésének napirendi pontjaira az elnök tesz javaslatot. A javasolt napirendi pontokat tartalmazó meghívót a titkár küldi ki az ülés napját megelőzően legalább 10 munkanappal.

(3) Az SZHB ülése akkor tekinthető határozatképesnek, ha a tagok legalább kétharmada az ülésen megjelenik.

(4) Az SZHB javaslatának elfogadásához a jelenlévő tagok egyszerű többsége szükséges.

(5) Az elnök az elfogadott javaslatról az ülést követő 15 munkanapon belül tájékoztatja a minisztert.

4. § (1) Az osztályba sorolt fajták jegyzékét az 1. számú melléklet, a 6. § (3) bekezdés szerinti termesztési alkalmassági vizsgálatokhoz használható összehasonlító fajták jegyzékét pedig a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) A fajtajegyzék módosítására irányuló javaslatát az SZHB a miniszternek küldi meg.

5. § (1) A borkészítésre alkalmas szőlőfajtákat a borszőlőfajta termesztési alkalmasságát figyelembe véve kell osztályba sorolni.

(2) Állami elismerést kapott borszőlőfajta a 6. § (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatok nélkül is osztályba sorolható.

6. § (1) Termesztési alkalmasság szerint a borkészítésre alkalmas borszőlőfajtákat engedélyezett és ideiglenesen engedélyezett kategóriába kell besorolni.

(2) A szőlőfajták osztályba sorolásánál az SZHB javaslatot tesz a fajtanév szinonim nevére, továbbá arra, hogy a fajta a borkészítésen kívül milyen más célra (csemegeszőlő, mazsolakészítés, párlat-előállítás, egyéb) használható fel.

(3) Osztályba nem sorolt, borkészítésre alkalmas szőlőfajta csak a 3. számú mellékletben meghatározott termesztési alkalmassági vizsgálat eredménye alapján sorolható osztályba. Egy szőlőfajta osztályba sorolását a vizsgálat megindulását követő egymás utáni öt termőév után lehet kérelmezni.

(4) Az olyan szőlőfajtákból előállított borászati termékek, amelyek esetében a (3) bekezdés szerinti vagy állami elismerésre történő bejelentése alapján végzett vizsgálatok vannak folyamatban, a vizsgálat ideje alatt, osztályba sorolt szőlőfajtának kell tekinteni.

(5) A (3) bekezdés szerint benyújtott kérelem alapján az osztályba sorolásra a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal tesz javaslatot az SZHB részére a termesztési alkalmassági vizsgálat eredményeinek összegzése ismertetésével.

(6) A borszőlőfajta állami elismerésre történő bejelentése alapján végzett vizsgálatokat a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatokkal egyenértékűnek kell tekinteni.

7. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásáról szóló 104/2004. (VI. 3.) FVM rendelet, valamint a Szőlőfajta Használati Bizottságról szóló 39/2001. (V. 14.) FVM rendelet hatályát veszti.

8. § Ez a rendelet a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet”) szóló, 2007. október 22-ei 1234/2007/EK tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

1. számú melléklet a 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelethez

Borszőlőfajták osztályba sorolása

Magyarország

Fajtanév

Osztályozás

Egyéb felhasználás

Engedélyezett

Ideiglenesen
engedélyezett

Megjegyzés

Csemege szőlő

Földrajzi jelzéssel ellátott
borpárlat

Aszalásra

Egyéb

Fehérborszőlő-fajták

Aligoté

 

i

 

 

 

 

 

Arany sárfehér

e

 

 

 

 

 

 

Bacchus

e

 

 

 

 

 

 

Bánáti rizling

 

i

 

 

 

 

 

Bianca

e

 

 

 

 

 

 

Blauer Silvaner

e

 

 

 

 

 

 

Bouvier

 

i

 

 

 

 

 

Budai

e

 

 

 

 

 

 

Chardonnay

e

 

 

 

 

 

 

Chasselas

e

 

 

 

 

 

 

Cirfandli

e

 

 

 

 

 

 

Csabagyöngye

e

 

 

 

 

 

 

Cserszegi fűszeres

e

 

 

 

 

 

 

Csillám

e

 

 

 

 

 

 

Csomorika

e

 

 

 

 

 

 

Demjén

e

 

 

 

 

 

 

E.Cs.18 (Aletta)

e

 

 

 

 

 

 

EB.10 (Viktor)

e

 

 

 

 

 

 

Ehrenfelser

 

i

 

 

 

 

 

Ezerfürtű

e

 

 

 

 

 

 

Ezerjó

e

 

 

 

 

 

 

Furmint

e

 

 

 

 

 

 

Generosa

e

 

 

 

 

 

 

Gesztus

e

 

 

 

 

 

 

Gohér

 

i

 

 

 

 

 

Goldburger

 

i

 

 

 

 

 

Göcseji zamatos

e

 

 

 

 

 

 

Gyöngyrizling

 

i

 

 

 

 

 

Hárslevelű

e

 

 

 

 

 

 

Irsai Olivér

e

 

 

 

 

 

 

Jádorvány

 

i

 

 

 

 

 

Jubileum 75

e

 

 

 

 

 

 

Jubileumsrebe

 

i

 

 

 

 

 

Juhfark

e

 

 

 

 

 

 

K.35 (Heuréka)

 

i

 

 

 

 

 

Kabar

e

 

 

 

 

 

 

Karát

e

 

 

 

 

 

 

Kék bakator

 

i

 

 

 

 

 

Kéknyelű

e

 

 

 

 

 

 

Kerner

e

 

 

 

 

 

 

Királyleányka

e

 

 

 

 

 

 

Kocsis Irma

 

i

 

 

 

 

 

Korai piros veltelíni

e

 

 

 

 

 

 

Korona

e

 

 

 

 

 

 

Kövérszőlő

e

 

 

 

 

 

 

Kövidinka

e

 

 

 

 

 

 

Kunbarát

 

i

 

 

 

 

 

Kunleány

e

 

 

 

 

 

 

Lakhegyi mézes

 

i

 

 

 

 

 

Leányka

e

 

 

 

 

 

 

Mátrai muskotály

 

i

 

 

 

 

 

Melon

 

i

 

 

 

 

 

Mézes

 

i

 

 

 

 

 

Muscadelle

 

i

 

 

 

 

 

Nektár

e

 

 

 

 

 

 

Nosztori rizling

 

i

 

 

 

 

 

Odysseus

e

 

 

 

 

 

 

Olasz rizling

e

 

 

 

 

 

 

Oraniensteiner

 

i

 

 

 

 

 

Orpheus

e

 

 

 

 

 

 

Ottonel muskotály

e

 

 

 

 

 

 

Palatina

e

 

 

 

 

 

 

Pátria

e

 

 

 

 

 

 

Pelso

e

 

 

 

 

 

 

Perlette

 

i

 

 

 

 

 

Pinot blanc

e

 

 

 

 

 

 

Pintes

e

 

 

 

 

 

 

Piros bakator

e

 

 

 

 

 

 

Piros szlanka

 

i

 

 

 

 

 

Piros veltelíni

e

 

 

 

 

 

 

Pozsonyi fehér

e

 

 

 

 

 

 

Pölöskei muskotály

e

 

 

 

 

 

 

Rajnai rizling

e

 

 

 

 

 

 

Refrén

e

 

 

 

 

 

 

Rizlingszilváni

e

 

 

 

 

 

 

Rozália

e

 

 

 

 

 

 

Rózsakő

e

 

 

 

 

 

 

Sárfehér

e

 

 

 

 

 

 

Sárga muskotály

e

 

 

 

 

 

 

Sauvignon

e

 

 

 

 

 

 

Scheurebe

 

i

 

 

 

 

 

Semillon

e

 

 

 

 

 

 

Szerémi zöld

 

i

 

 

 

 

 

Szirén

e

 

 

 

 

 

 

Szürkebarát

e

 

 

 

 

 

 

Táltos

 

i

 

 

 

 

 

Tramini

e

 

 

 

 

 

 

Trilla

e

 

 

 

 

 

 

Úrréti

 

i

 

 

 

 

 

Vértes csillaga

 

i

 

 

 

 

 

Viktória gyöngye

e

 

 

 

 

 

 

Villard blanc

e

 

 

 

 

 

 

Viognier

e

 

 

 

 

 

 

Vulcanus

e

 

 

 

 

 

 

Zalagyöngye

e

 

 

 

 

 

 

Zefír

e

 

 

 

 

 

 

Zengő

e

 

 

 

 

 

 

Zenit

e

 

 

 

 

 

 

Zéta

e

 

 

 

 

 

 

Zeus

e

 

 

 

 

 

 

Zöld szagos

e

 

 

 

 

 

 

Zöld szilváni

e

 

 

 

 

 

 

Zöld veltelíni

e

 

 

 

 

 

 


Vörösborszőlő-fajták

Alibernet

e

 

 

 

 

 

 

Alicante boushet

e

 

 

 

 

 

 

Bíbor kadarka

e

 

 

 

 

 

 

Blauburger

e

 

 

 

 

 

 

Blauer Frühburgunder

e

 

 

 

 

 

 

Cabernet franc

e

 

 

 

 

 

 

Cabernet sauvignon

e

 

 

 

 

 

 

Csókaszőlő

e

 

 

 

 

 

 

Domina

e

 

 

 

 

 

 

Dornfelder

e

 

 

 

 

 

 

Duna gyöngye

e

 

 

 

 

 

 

Gamay noir

 

i

 

 

 

 

 

Hamburgi muskotály

e

 

 

 

 

 

 

Kadarka

e

 

 

 

 

 

 

Kármin

e

 

 

 

 

 

 

Kékfrankos

e

 

 

 

 

 

 

Kékoportó

e

 

 

 

 

 

 

Kurucvér

 

i

 

 

 

 

 

Magyar frankos

 

i

 

 

 

 

 

Medina

e

 

 

 

 

 

 

Menoire

e

 

 

 

 

 

 

Merlot

e

 

 

 

 

 

 

Nero

e

 

 

 

 

 

 

Pannon frankos

e

 

 

 

 

 

 

Pinot noir

e

 

 

 

 

 

 

Prokupac

 

i

 

 

 

 

 

Rubintos

e

 

 

 

 

 

 

Sagrantino

e

 

 

 

 

 

 

Syrah

e

 

 

 

 

 

 

Szentlőrinc

 

i

 

 

 

 

 

Tannat

e

 

 

 

 

 

 

Titán

 

i

 

 

 

 

 

Tizián

 

i

 

 

 

 

 

Turán

e

 

 

 

 

 

 

Vranac

 

i

 

 

 

 

 

Zweigelt

e

 

 

 

 

 

 

Az egyes fajták szinonim elnevezései

Fehérborszőlő-fajták

 

Vörösborszőlő-fajták

Arany sárfehér

Izsáki, Izsáki sárfehér, Fehér dinka, Német dinka, Huszár szőlő

 

Cabernet franc

Carbenet, Carbonet, Carmenet, Gros Cabernet, Gros Vidur, Kaberne fran

Piros bakator

Bakar rózsa, Bakator rouge, Bakatortraube

 

Hamburgi muskotály

Miszket hamburgszki, Muscat de Hambourg, Muscat de Hamburg, Moscato d’Amburgo, Muszkat gamburgszkij

Budai

Budai zöld, Zöld budai, Zöldszőlő, Zöldfehér

 

Kadarka

Fekete budai, Jenei fekete, Kadar, Törökszőlő, Gamza, Csetereska, Szkadarka, Kadarka nera, Negru moale

Chardonnay

Chardonnay blanc, Kereklevelű, Morillon blanc, Ronci bilé

 

Kékfrankos

Blaufränkisch, Blauer Limberger vagy Lemberger, Limberger, Franconia, Frankovka, Frankovka modra, Moravka

Chasselas

Chasselas blanc, Chasselas doré, Fehér gyöngyszőlő, Fehér Fábiánszőlő, Weisser Gutedel, Chasselas dorato, Fendant blanc, Saszla belaja, Chrupka belia

 

Kékoportó

Portugizer, Blauer Portugieser, Porthogese, Portugalske modré, Modry Portugal, Portugais bleu

Cirfandli

Piros cirfandli, Késői piros, Cirifai, Zierfahndler, Zierfandler rouge, Zerjavina

 

Pinot noir

Kék burgundi, Kék kisburgundi, Kék rulandi, Blauer Burgunder, Pino csernüj, Pinot cernii, Pinot nero, Pignola, Pinot Tinto, Rulandski modre, Savagnin noir

Csabagyöngye

Perla Czabanska, Perla di Csaba, Perle di Csaba, Perle von Csaba, Zsemcsug Szaba, Vengerskii muskatnii rannüj, Pearl of Csaba

 

Syrah

Shiraz, Marsanne noir, Serine noir, Blauer Syrah, Sirac

Csomorika

Csomor, Szederkényi fehér, Gyüdi fehér

 

Szentlőrinc

Saint Laurent

Ezerjó

Korponai, Tausendachtgute, Tausendgute, Trummertraube, Szadocsina, Kolmreifler

 

Zweigelt

Rotburger, Zweigeltrebe, Blauer Zweigeltrebe

Furmint

Zapfner, Szigeti, Som, Posipel, Moslavac bijeli, Mosler, Furmint bianco

Gohér

Guhér, Körteszőlő, Sárga gohér, Török gohér, Zöld gohér

Hárslevelű

Lindeblättrige, Lipovina, Feuilles de tilleul, Garszleveljü

Irsai Olivér

Irsai, Zolotis, Muskat Olivér, Zolotisztüj rannüj

Juhfark

Mohácsi, Fehérboros, Tarpai, Lämmerschwantz

Kéknyelű

Blaustängler

Királyleányka

Dánosi leányka, Erdei sárga, Feteasca regale, Galbena de Ardeal

Korai piros veltelíni

Kis veltelini, Piros malvazia, Eper szőlő, Frühroter Velteliner, Velteliner rouge précoce, Malvasia rossa, Crvena Babovina, Veltlinske cervené Skoré

Kövérszőlő

Grasa, Grasa de Cotnari

Kövidinka

Steinschiller, a Ruzsica, a Kamena dinka, a Dinka crvena, a Dinka mala, a Dinka rossa

Fehérborszőlő-fajták

Leányka

Leányszőlő, Mädchentraube, Dievcenske hrozno, Feteasca alba

Olasz rizling

Welschriesling, Taljanska grasevina, Riesling Italien, Rizling Vlassky, Nemes rizling

Ottonel muskotály

Muscat Ottonel, Muskat Ottonel, Miszket Otonel

Palatina

Augusztusi muskotály, Prim

Pinot blanc

Fehér burgundi, Weisser Burgunder, Pinot bianco, Pinot beluj

Piros veltelíni

Nagyságos, Somszőlő, Fleischtraube, Velteliner rouge, Veltlinszki rozovij, Veltlinské cervené

Pozsonyi fehér

Czétényi, Czétényi fehér

Rajnai rizling

Weisser Riesling, Rizling ryzsky, Riesling blanc, Riesling renano bianco, Riesling d’Rhia, Johannisberger, Riesling

Rizlingszilváni

Müller Thurgau, Rizvanac, Müller Thurgau blanc, Müller Thurgau bijeli, Rivaner

Sárga muskotály

Muscat Lunel, Muscat de Lunel, Muscat blanc, Muscat de Frontignan, Muscat bélüj, Muskat weisser, Muscat zlty, Moscato bianco,Weiler

Sauvignon

Muscat Sylvaner, Weisser Sauvignon, Sauvignon bianco, Sovinjon, Sauvignon bijeli, Sauvignon Blanc

Semillon

Semillon weisser, Semillon blanc, Semillon bianco, Petit Semillon

Szürkebarát

Pinot gris, Ruländer, Auvergans gris, Pinot grigio, Burgundi szürke, Graumönch

Tramini

Roter traminer, Tramin cervené, Savagnin rose, Traminer rosso, Traminer, Gewürtztraminer

Zöld szagos

Zöld muskotály, Decsi szagos, Pécsi szagos

Zöld szilváni

Grüner Sylvaner, Sylvánske zelené, Sylvaner verde, Silvanec zeleni

Zöld veltelíni

Grüner Muskateller, Veltlinské zelené, Valteliner vert, Ranfol weisser, Weisser Velteliner, Ranfold bianco, Valteliner blanc, Fehérhegy, Grüner veltliner

2. számú melléklet a 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelethez

Szőlőfajta kísérletek összehasonlító fajtáinak jegyzéke

Szőlő fajtacsoport

Választék szerkezete

Összehasonlító fajta

1. Fehérborszőlő

1.1. vinifera fajták

Arany sárfehér, Budai, Chardonnay, Cserszegi fűszeres, Ezerjó, Furmint, Hárslevelű, Irsai Olivér, Juhfark, Királyleányka, Kövidinka, Leányka, Olasz rizling, Ottonel muskotály, Pinot blanc, Rajnai rizling, Rizlingszilváni, Sauvignon, Sárga muskotály, Szürkebarát, Tramini, Zenit, Zöld veltelíni

1.2. rezisztens fajták

Bianca, Csillám, Kunleány, Zalagyöngye

2. Vörösborszőlő

1.1. vinifera fajták

Bíborkadarka, Cabernet franc, Cabernet sauvignon, Kadarka, Kékfrankos, Kékoportó, Merlot, Pinot noir, Turán, Zweigelt

1.2. rezisztens fajták

Duna gyöngye, Medina

3. számú melléklet a 98/2009. (VII. 30.) FVM rendelethez

Borkészítésre alkalmas szőlőfajták osztályba sorolásához szükséges
termesztési alkalmasságának vizsgálati módszere

A kísérlet célja, hogy termesztés-alkalmassági vizsgálatokkal megteremtse a szőlőfajták osztályba sorolásának objektív lehetőségét. A kísérletek a céloknak akkor felelnek meg, ha biztosítják az eredmények összehasonlíthatóságát (legalább adott termőtájon belül) és a kísérleti célra megfelelő mennyiségű termés betakarítását.

I. Kísérleti ültetvények létesítése

1. Általános feltételek:

A megalapozott véleményhez, egyazon „vizsgálatba vont” fajta esetében, a termőtájon (közigazgatási egységen) belül, a szőlőkultúra méretétől függően 1–3. azonos módon beállított kísérletre van szükség. Kísérleti ültetvényt létesíteni csak a szőlő termőhelyi kataszterben I–II/1–2 osztályú minősítéssel regisztrált területeken lehet. A területeket úgy kell kiválasztani, hogy éghajlat és fekvés tekintetében az adott termőtájat messzemenően reprezentálja. A telepítőnek a kiválasztott területre rendelkeznie kell „Talajalkalmassági és alaptrágyázási” szakvéleménnyel. A létesítendő fajtakísérleti ültetvény fajtánként (vizsgálatba vont fajta) legalább 0,5 ha-os legyen.

2. Telepítési rendszer:

A kísérletbe vont szőlő tenyészterületének és az alkalmazott tőkeművelésmódnak egy adott termőtájon belül közel azonosnak kell lennie. Az alkalmazott tőkeformát a vizsgálatba vont, illetve az összehasonlító fajta igényeinek megfelelően kell megválasztani. Hektáronkénti tőkeszám 3334–5000 tő/ha.

Alkalmazható tőkeművelésmódok:

a) középmagas kordon;

b) ernyő-, illetve Guyot-művelés;

c) Moser, illetve Sylvoz kordon;

d) egyes függöny.

3. Összehasonlító fajta:

A vizsgálatokba vont fajta termesztés-alkalmassági vizsgálatához a kísérleti ültetvény 20%-át kitevő nagyságrendben összehasonlító fajtát is telepíteni kell, a vizsgálatba vont fajtával azonos feltételek mellett úgy, hogy a kísérleti fajtának az összehasonlító fajtával egyik oldalon érintkezzen.

Több kísérleti fajta egyidejű telepítése esetén a kísérleti és összehasonlító fajtákról elrendezési vázrajzot kell készíteni. Összehasonlító fajta (fajták) céljára az adott termőtáj területén nagyobb mértékben elterjedt, a vizsgálatba vont fajta várható szőlőtermesztési és borászati értékéhez legközelebb álló fajtát (fajtákat) kell kiválasztani.

4. Szaporítóanyag biztosítása:

Telepítésre igazolt származású, ellenőrzött, lehetőleg tesztelten vírusmentes szaporítóanyag használható fel.

5. Telepítés-előkészítés, telepítés:

Amennyiben a területen az ültetvény létesítését megelőzően meliorációs beavatkozásra van szükség, azt a vonatkozó előírásoknak megfelelően elkészített meliorációs terv alapján kell elvégezni.

A telepítés előtti alaptrágyázásnál a „Talajalkalmassági és alaptrágyázási” szakvélemény javaslatai alapján kell eljárni. A leendő kísérleti ültetvény növényállománya kiegyenlített legyen.

6. Telepítések ápolása termőkorig, támrendszerépítés:

A tőkeművelésmódra jellemző termőalapok a telepítést követő 4. év végére teljes mértékben kialakíthatók legyenek. A támrendszerépítést ezért úgy kell ütemezni, hogy a szőlőnövények nevelését, a termőfelület kialakítását mielőbb lehetővé tegyék.

A kiválasztott művelési rendszernek megfelelő támberendezést úgy kell megépíteni, hogy a funkcióját az ültetvény teljes élettartama alatt képes legyen ellátni.

A fiatal ültetvény éves ápolásánál fokozott gondossággal kell eljárni. Az évente esetlegesen felmerülő tőkehiányokat fajtaazonos szaporítóanyaggal pótolni kell. A sorközök gyommentességét a teljes vegetációs idő alatt mechanikai műveléssel (kultivátorozás) biztosítani kell. A mély termőréteg kialakítása és a csapadék jobb megtartása érdekében ősszel egy mélyebb művelést is végezni kell.

A soraljak gyommentesen tartása az integrált szőlőtermesztés elveinek megfelelően történik.

A növényvédelmet az integrált növényvédelmi technológia elveinek megfelelően kell elvégezni már a nem termő korban is.

A fiatalkorú ültetvényeken a metszést és a zöldmunkákat a kiválasztott tőkeművelésmódnak megfelelően, megkülönböztetett gondossággal kell elvégezni úgy, hogy azok 5 éves korukra termőképesek lehessenek és a fajtaértékelés kezdetét vehesse.

II. A kísérleti ültetvények termőkorú ápolása

A tőkénkénti rügyterhelést a vizsgálatba vont fajta sajátosságainak megfelelően, a tenyészterület figyelembevételével kell megállapítani. Ugyanazt a rügyterhelést kell alkalmazni az összehasonlító fajta esetében is. Az összehasonlíthatóság miatt egyazon vizsgálatba vont fajta minden kísérletében azonos vagy közel azonos terhelést kell alkalmazni. Az ültetvényekkel szemben elvárható a vékony, szellős, 40–50 cm-nél nem szélesebb lombfal biztosítása. A kísérleti parcellák szüretét minden esetben kézzel kell elvégezni. A szüret időpontját a kísérlet jellege határozza meg.

III. A fajtakísérlet keretében vizsgált paraméterek

1. Fenológiai megfigyelések:

a) a fakadás kezdete;

b) a virágzás kezdete;

c) a virágzás vége;

d) a kötődés mértéke (szöveges feljegyzés a fürttisztulás után);

e) a zsendülés kezdete.

2. Szüreti adatok:

a) a szüret időpontja;

b) a fürttermés mennyisége (kg/m2);

c) a must cukortartalma (magyar mustfokban és g/l-ben megadva, szabvány szerinti módszerrel meghatározva);

d) a must titrálható savtartalma (g/l);

e) rothadási százalék (becsült érték).

3. Egyéb adatfelvételezések:

a) Viszonylagos fagytűrés (fagykáros években ismétlésenként 10 db vessző rügyeinek átvágásával megállapított, a főrügyekre megállapított %-os érték);

b) a tőkék egészségi állapotára, a betegségekkel, kártevőkkel szembeni érzékenységre vonatkozó szöveges feljegyzések.

A szüreti paramétereket vizsgálatba vont, illetve összehasonlító fajtánként külön-külön, kísérleti szüret keretében határozzuk meg. Mezovinifikációs borkészítésre fajtánként 2 Ű 500 kg szőlőt kell külön-külön szüretelni és feldolgozni.

IV. Borkészítési eljárás meghatározása

A borkészítési eljárást az első szüretet megelőzően kell rögzíteni, és lehetőség szerint, a kísérlet teljes időtartama alatt azonosan kell végezni.

A borok második fejtése után kell a szükséges analitikai vizsgálatokat elvégezni:

a) alkoholtartalom,

b) összes extrakt,

c) cukor,

d) cukormentes extrakt,

e) titrálható sav,

f) illósav,

g) szabad- és összes SO2,

h) összes polifenoltartalom,

i) pH-érték,

vörösboroknál továbbá

j) színintenzitás (E420 nm + E520 nm),

k) színárnyalat (E420 nm/E520 nm),

l) antocianin tartalom,

m) leukoantocianin tartalom,

n) rezveratrol tartalom,

o) diglükozid tartalom.

Érzékszervi bírálat: 100 pontos rendszer szabályai szerint.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!