nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet
a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről
2012-04-15
2015-02-28
Jogszabály

95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelet

a veszélyes katonai objektumokkal kapcsolatos hatósági eljárás rendjéről

A Kormány a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 35. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében, a 35. § (2) bekezdése alapján a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya kiterjed mindazon veszélyes katonai objektumra, ahol a jelenlévő veszélyes anyag vagy anyagok mennyisége az 1. mellékletben meghatározott alsó küszöbértéket eléri vagy meghaladja.

Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) anyagnem-felelős: a honvédelmi szervezetek veszélyes anyaggal történő ellátásának (tervezés, beszerzés, ellátás-biztosítás, selejtezés stb.) megszervezésére, koordinálására, szakmai irányítására, szakellenőrzésre kijelölt szakmai irányító szervezet;

b) alsó küszöbértékű veszélyes katonai objektum: ahol a jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható alsó küszöbértéket eléri, illetőleg meghaladja, de nem éri el a felső küszöbértéket;

c) belső védelmi terv: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulásának megelőzését, a balesetek elhárítását, következményeinek mérséklését szolgáló intézkedések megtételét, az értesítési, riasztási, felkészítési feladatok veszélyes katonai objektumon, objektumrészen belüli végrehajtásának rendjét, feltételeit szabályozó honvédségi üzemeltetői okmány;

d)1 biztonsági elemzés: a honvédségi üzemeltető által készített dokumentum, amely tartalmazza a veszélyes katonai objektum honvédségi üzemeltetőjének a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére vonatkozó általános célkitűzéseit, továbbá annak az irányítási, vezetési és műszaki eszközrendszernek a bemutatását, amely biztosítja mind az ember, mind a környezet magas szintű védelmét, valamint annak bizonyítását, hogy a honvédségi üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte. A dokumentumnak elegendő információt kell szolgáltatnia a hatósági döntésekhez;

e)2 biztonsági jelentés: a honvédségi üzemeltető által készített dokumentum, amely annak bizonyítására szolgál, hogy rendelkezik a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteket megelőző stratégiával és az annak végrehajtását szolgáló biztonsági irányítási rendszerrel, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyeket azonosította, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kockázatát elemezte és értékelte, a megelőzésükre a szükséges intézkedéseket megtette, kellő mértékű a létesítményeinek biztonsága, megbízhatósága. Rendelkezik működőképes belső védelmi tervvel. A jelentésnek elegendő információt kell szolgáltatnia a külső védelmi tervek elkészítéséhez és a hatósági döntésekhez;

f) dominóhatás: a veszélyes katonai objektumban bekövetkező olyan baleset, amely a közelben lévő más veszélyes ipari üzemre vagy veszélyes katonai objektumra átterjedve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek valószínűségét megnöveli, vagy a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeit súlyosbítja;

g) építtető: a honvédelmi miniszter által építtetői feladatra feljogosított, veszélyes katonai objektumot létrehozó szervezet;

h) felső küszöbértékű veszélyes katonai objektum: ahol a jelenlévő veszélyes anyagok mennyisége (beleértve a technológia irányíthatatlanná válása miatt várhatóan keletkező veszélyes anyagokat is) az 1. melléklet alapján meghatározható felső küszöbértéket eléri, illetőleg meghaladja;

i) honvédségi üzemeltető: a Honvédelmi Minisztérium (a továbbiakban: HM), a minisztériumnak közvetlenül alárendelt szervezet, vagy olyan a Kormány, a HM által honvédelmi, katonai tevékenység végzése céljából létrehozott szervezet, amely alapszabály, alapító okirat alapján veszélyes katonai objektumot üzemeltet, vagy annak működésére döntő befolyást gyakorol, illetve olyan gazdálkodó szervezet, amely szerződésben vállalt kötelezettség alapján végzi e tevékenységet;

j) rendkívüli esemény: a veszélyes katonai objektumban a rendeltetésszerű működés során, illetőleg a technológiai folyamatokban bekövetkező olyan nem várt esemény, amely azonnali beavatkozást igényel, és magában hordozza a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kialakulásának lehetőségét;

k) veszélyes anyag: az 1. mellékletben meghatározott ismérveknek megfelelő anyag, keverék vagy készítmény, amely mint nyersanyag, termék, melléktermék, maradék, köztes termék vagy hulladék van jelen, beleértve azokat az anyagokat is, amelyekről feltételezhető, hogy egy baleset bekövetkezésekor létrejöhetnek;

l) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset: olyan mértékű veszélyes anyag kibocsátásával, tűzzel vagy robbanással járó rendkívüli esemény, amely a veszélyes katonai objektum működése során befolyásolhatatlan folyamatként megy végbe, és amely az objektumon belül, illetőleg azon kívül közvetlenül vagy lassan hatóan súlyosan veszélyezteti vagy károsítja az emberi egészséget, illetőleg a környezetet;

m) veszélyes katonai objektum: egy adott honvédségi üzemeltető irányítása alatt álló, katonai célból üzemeltetett azon terület egésze, ahol egy vagy több veszélyes katonai objektum-részben – ideértve a közös vagy kapcsolódó infrastruktúrát is – veszélyes anyagok vannak jelen az 1. mellékletben meghatározott küszöbértéket elérő mennyiségben;

n)3 veszélyes tevékenység: a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 31. pontja szerinti tevékenység;

o)4 veszélyességi övezet: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményeinek csökkentése érdekében a veszélyes katonai objektum környezetében a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve által kijelölt, az egyéni sérülés kockázatához igazodó terület.

Eljárási szabályok

3. §5 (1)6 A Kormány a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság e rendeletben szabályozott engedélyezési eljárásaiban – a 6. melléklet 1. pont 1.3. alpontjában meghatározott szakkérdésben – első fokon a hivatásos katasztrófavédelmi szervnek a veszélyes katonai objektum telephelye szerint illetékes területi szervét (a továbbiakban: szakhatóság) szakhatóságként jelöli ki.

(2)7 A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a döntését és a szakhatóság az állásfoglalását három hónap alatt hozza meg.

(3)8 Az eljárásban a hatóság és a szakhatóság részéről csak olyan személyek vehetnek részt, akiknek a nemzetbiztonsági ellenőrzése megtörtént.

(4)9 A szakhatósági közreműködés során a minősített adatok védelméhez szükséges fizikai biztonsági feltételek hiányában a minősített dokumentumok feldolgozása a katonai építésügyi hatóság hivatalos helyiségében történik.

A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság feladatai

4. § (1)10 A Kormány a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósági jogkör gyakorlójaként, országos illetékességgel

a) első fokon a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét,

b) másodfokon a honvédelemért felelős minisztert

(a továbbiakban együtt: veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság) jelöli ki.

(2) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság hatósági tevékenysége körében az alábbi feladatokat végzi:

a) engedélyezés,

b) tiltás, korlátozás,

c) kötelezés (felhívás),

d) ellenőrzés,

e) nyilvántartások vezetése,

f) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, illetve rendkívüli események kivizsgálása.

(3) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság hatósági jogkörének gyakorlása során csak a jogszabályoknak van alárendelve, a hatósági ügyekben hozandó döntésében nem utasítható.

5. § (1)11

(2) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság üzemeltetési engedélyt ad ki:

a) az új létesítésű veszélyes katonai objektumokban veszélyes tevékenység megkezdésére,

b) működő veszélyes katonai objektumban a veszélyes anyag mennyiségének 25%-os növekedése következtében módosított biztonsági elemzés vagy jelentés alapján a veszélyes tevékenység folytatására,

c) leállított veszélyes tevékenység újraindítására.

6. §12

Az anyagnem-felelős feladatai

7. § Az anyagnem-felelős köteles:

a) adatot szolgáltatni az üzemeltető részére a veszélyes katonai objektum tekintetében a biztonsági elemzés és biztonsági jelentés, illetve a belső védelmi terv elkészítéséhez,

b) nyilvántartásba venni és szakmailag felügyelni a veszélyes katonai objektumot (technológiát),

c) minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, katasztrófák, katasztrófahelyzetek, veszélyhelyzetek veszélyeinek megelőzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére és az okozott környezeti károk helyreállítására,

d) együttműködni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kivizsgálásában a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósággal,

e) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet követően a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatást adni a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság számára a bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek közép- és hosszú távú következményeinek elhárítása, illetve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos hasonló balesetek megelőzése érdekében tett intézkedéséről.

Az építtető feladatai

8. § Az építtető köteles:

a) minden szükséges intézkedést megtenni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, katasztrófák, katasztrófahelyzetek, veszélyhelyzetek veszélyeinek megelőzésére, az esetleges baleset hatásainak enyhítésére és az okozott környezeti károk helyreállítására,

b) együttműködni a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kivizsgálásában a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósággal.

A HONVÉDSÉGI ÜZEMELTETŐ FELADATAI

A biztonsági jelentés és a biztonsági elemzés

9. § (1) A honvédségi üzemeltető az 5. §-ban felsorolt engedélyek megszerzéséhez az 1. melléklet alapján azonosítja a veszélyes katonai objektumot, majd biztonsági jelentést, illetve biztonsági elemzést készít és nyújt be a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósághoz.

(2)13 A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósági eljárások elektronikus úton nem intézhetők.

(3) A biztonsági jelentést a 2. melléklet, a biztonsági elemzést a 3. mellékletben meghatározottak szerinti tartalommal kell elkészíteni.

(4) Amennyiben a biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés minősített adatot is tartalmaz, a honvédségi üzemeltető egyidejűleg minősített adatot nem tartalmazó biztonsági jelentést, illetve biztonsági elemzést is köteles elkészíteni és benyújtani.

(5) A felső küszöbértékű veszélyes katonai objektum honvédségi üzemeltetője a lakossági tájékoztató kiadványhoz szükséges tartalommal elkészíti a biztonsági jelentés kivonatát. A biztonsági jelentés kivonata legalább a következőket tartalmazza:

a) a veszélyes katonai objektumra vonatkozó információk:

aa) a honvédségi üzemeltető neve, a veszélyes katonai objektum címe,

ab) a veszélyes katonai objektum tájékoztatásért felelős személy neve, beosztása, elérhetősége,

ac) tájékoztatás arról, hogy a veszélyes katonai objektum e jogszabály alapján felső küszöbértékű,

ad) annak kinyilatkoztatása, hogy a honvédségi üzemeltető minden tőle elvárhatót megtett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésére, és a kialakult balesetek hatásainak mérséklésére;

b) a veszélyes tevékenységre és a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekre vonatkozó információk:

ba) a veszélyes katonai objektumban jelenlévő veszélyes anyagok tulajdonságai, veszélyességi osztályuk, az esetleges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek során kialakuló egészség-, esetleg környezetkárosító hatások,

bb) a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek kialakulása, a károsító hatások lehetséges területi eloszlása,

bc) a veszélyes katonai objektum veszélyhelyzeti tevékenysége és az elhárításban érintett felelős személyek, szervezetek, azok felkészültsége és felszereltsége.

A belső védelmi terv

10. § (1) A honvédségi üzemeltető a biztonsági jelentésben, illetve a biztonsági elemzésben szereplő veszélyek következményeinek elhárítására a 4. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelő belső védelmi tervet készít.

(2) A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges feltételeket a honvédségi üzemeltető biztosítja.

(3) A belső védelmi tervben foglaltakat a honvédségi üzemeltető valamennyi, a veszélyes katonai objektum területén dolgozó személlyel megismerteti, és annak alkalmazására a dolgozókat felkészíti.

11. § (1) A belső védelmi terv a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés melléklete, elkészítésére ezekkel egyidőben kerül sor.

(2) A honvédségi üzemeltető a belső védelmi terv felülvizsgálatát legalább háromévenként, továbbá a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés soron kívüli felülvizsgálata esetén elvégzi.

(3) A honvédségi üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak megvalósíthatóságát rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében évente olyan gyakorlatot tart, ahol a tervben megjelölt szervezetek valamely részét, valamint háromévente olyan gyakorlatot, ahol a tervben megjelölt szervezetek egészét gyakoroltatja. A honvédségi üzemeltető a belső védelmi tervben foglaltak gyakoroltatásának időpontjáról a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságot a gyakorlat előtt legalább 15 nappal értesíti, valamint a gyakorlatok tartásával kapcsolatos tapasztalatokat jegyzőkönyvben rögzíti.

(4) A honvédségi üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset vagy a rendkívüli esemény bekövetkezése esetén a belső védelmi tervben foglalt intézkedéseket azonnal foganatosítja.

Az engedélykérelem

12. §14 (1) A hatósági engedély iránti kérelmet az elsőfokú veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság részére az 5. melléklet szerinti adattartalommal, egy példányban kell előterjeszteni.

(2) Az első fokú veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság az 5. melléklet szerinti adattartalommal rendszeresített nyomtatványt ad ki.

(3) A kérelemhez csatolni kell a biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés teljes és minősített adatot nem tartalmazó változatának két-két írásos, illetve elektronikus példányát.

Az engedélyezési eljárás

13. § (1)15 A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság és a szakhatóság a biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés valóságtartalmát a 6. mellékletben megfogalmazott szempontrendszer alapján – szükség szerint helyszíni szemlével – ellenőrzi.

(2) Ha az üzemeltető nem, vagy nem megfelelő módon tesz eleget a veszélyes katonai objektumra vonatkozó biztonsági jelentéssel, illetve biztonsági elemzéssel kapcsolatos hiánypótlási felhívásnak és a biztonságos üzemeltetést bizonyítani nem tudja, annak teljesítéséig a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság az engedélyét nem adja ki, illetve az üzemeltetési engedélyezési eljárásban az engedély kiadását megtagadja, a tevékenység végzését korlátozza vagy felfüggeszti.

14. § (1) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság az engedélyét nem adja ki:

a) ha a biztonságos üzemeltetés a biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés által nem igazolt,

b) a biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés valóságtartalmának helyszíni szemle során megállapított elégtelensége esetén,

c) amennyiben a kockázat szintje meghaladja az elfogadható szintet, és a honvédségi üzemeltető által tervezett intézkedések nem elégségesek a súlyos balesetek megelőzéséhez és hatásaik mérsékléséhez,

d) amennyiben a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható szintre.

(2) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság az üzemeltetési engedélyt visszavonja:

a) e rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén,

b) amennyiben a kötelezően felülvizsgált biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés nem igazolja az elégséges biztonságot,

c) amennyiben megváltozott körülmények esetén a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható mértékűre,

d) amennyiben a biztonságos üzemeltetés feltétele bármely okból hiányzik.

15. § A működő veszélyes katonai objektum üzemeltetője által háromévenként elvégzett felülvizsgálat eredményeként módosított, illetve kiegészített biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés alapján a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság az üzemeltetési engedélyt meghosszabbítja, illetve meghatározza a meghosszabbítás feltételeit.

16. § (1) Amennyiben a kockázat szintje meghaladja a 6. mellékletben meghatározott elfogadható szintet, vagy a honvédségi üzemeltető által tervezett intézkedések nem elégségesek a súlyos balesetek, katasztrófák, katasztrófahelyzetek, veszélyhelyzetek megelőzéséhez és veszélyeztető hatásaik mérsékléséhez, akkor a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a honvédségi üzemeltetőt olyan kiegészítő intézkedések megtételére kötelezi, amelyek eredményeképpen a kockázat szintje elfogadható mértékűre csökken. A kiegészítő intézkedések érinthetik a biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés tartalmát, illetve az ezekben szereplő feladatok végrehajtási feltételeit.

(2) Amennyiben a kockázat szintje nem csökkenthető elfogadható szintre, akkor a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a tevékenységet korlátozza vagy megtiltja, illetve az üzemeltetési engedélyezésre vonatkozó kérelmet elutasítja.

17. §16 A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a hatósági határozatait, valamint az elfogadott, minősített adatokat nem tartalmazó biztonsági jelentéseket, biztonsági elemzéseket a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve részére megküldi.

Ellenőrzés

18. § (1) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek, katasztrófák, katasztrófahelyzetek, veszélyhelyzetek megelőzése, valamint a jogszabályokban, illetve hatósági határozatban foglalt kötelezettségek teljesülése érdekében évente hatósági ellenőrzést tart.

(2)17 A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság jegyzőkönyvet készít az ellenőrzésről, amelyet a honvédségi üzemeltető és az anyagnem-felelős számára az ellenőrzés időpontjától számított nyolc napon belül megküld.

(3)18

A dominóhatás vizsgálata

19. § (1) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a hozzá benyújtott biztonsági jelentés, illetve biztonsági elemzés alapján megállapítja

a) a dominóhatásban érintett veszélyes katonai objektumok körét,

b)19 a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervével együttműködésben azon veszélyes katonai objektumok körét, amelyek dominóhatásban érintettek a külön jogszabály szerint azonosított veszélyes ipari üzemekkel.

(2) A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a dominóhatásban érintett veszélyes katonai objektumok irányába intézkedik azok veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset-megelőzési célkitűzéseinek, biztonsági irányítási rendszerének, belső védelmi terveinek összehangolására a biztonsági elemzés vagy biztonsági jelentés soron kívüli felülvizsgálatának kezdeményezésével.

(3)20 Az (1) bekezdés b) pontja szerint megállapított dominóhatás esetén a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve saját hatáskörében a (2) bekezdésben meghatározottak szerint intézkedik, illetve az intézkedésekről egymást kölcsönösen tájékoztatják.

A veszélyességi övezet

20. §21 (1)22 A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a biztonsági jelentés, a biztonsági elemzés alapján javaslatot tesz a veszélyes katonai objektum körüli veszélyességi övezet határainak kijelölésére, amelyet a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve számára megküld.

(2)23 A hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve a 17. § szerint részére megküldött biztonsági jelentés, biztonsági elemzés kézhezvételét követően megvizsgálja a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság javaslatát és ellátja a veszélyes katonai objektum körüli veszélyességi övezet kijelölésével kapcsolatos feladatokat. A veszélyességi övezet kijelöléséről a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve tájékoztatja a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságot.

(3) A veszélyes katonai objektumok körüli veszélyességi övezet határait fel kell tüntetni a külön jogszabályok szerinti településrendezési terveken.

(4)24 A veszélyes katonai objektumok körül kijelölt veszélyességi övezet határain belül történő fejlesztések során a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szerve a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 29. §-ában szabályozottak szerint jár el, azzal az eltéréssel, hogy a fejlesztéssel kapcsolatos állásfoglalások kialakításához be kell vonni a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságot is.

A külső védelmi tervezés és a lakosság
tájékoztatása

21. §25 A külső védelmi tervezési és lakosságtájékoztatási feladatokat a 17. § szerint megküldött biztonsági jelentés kézhezvételét követően a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi és helyi szervei végzik az R. 23–27. § rendelkezéseinek megfelelően, azzal az eltéréssel, hogy a polgármester az R. 23. § (3) bekezdése szerinti hirdetményt nem teszi közzé és az R. 23. § (12) és (13) bekezdése nem alkalmazható.

A jelentési, tájékoztatási rendszer

22. § (1)26 A honvédségi üzemeltető köteles a Magyar Honvédség Központi Ügyeleti Szolgálata útján a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságot, továbbá a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervét, az illetékes védelmi bizottság elnökét és a veszélyeztetett települések polgármestereit haladéktalanul tájékoztatni:

a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset, rendkívüli esemény körülményeiről,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetben, rendkívüli eseményben szereplő veszélyes anyagokról,

c) a lakosságra, az anyagi javakra és a környezetre gyakorolt hatások értékeléséhez szükséges adatokról,

d) a megtett intézkedésekről.

(2)27 A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a kivizsgálás lezárását követő nyolc napon belül a veszélyes katonai objektumban bekövetkezett veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetről, illetve a rendkívüli eseményről összefoglaló jelentés megküldésével a hivatásos katasztrófavédelmi szerv illetékes területi szervét tájékoztatja.

(3) A honvédségi üzemeltető tájékoztatást küld a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságnak abban az esetben, ha a technológia, a berendezések, a biztonsági irányítási rendszer alkalmazásakor vagy a védekezés területén szerzett saját tapasztalatok, továbbá a technikai fejlődés kapcsán tudomására jutó ismeretek, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzése, és az ellenük való védekezés rendszerének áttekintését szükségessé teszik.

Záró és vegyes rendelkezések

23. § (1)28 Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

(2)29

(3)30

1. melléklet a 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelethez

A veszélyes katonai objektum azonosítása

A veszélyes katonai objektum azonosítása

1. A veszélyes anyagoknak két küszöbmennyisége van: alsó és felső küszöbmennyiség (1. és 2. táblázat 2. és 3. oszlop).

2. Ha a veszélyes katonai objektumban jelenlévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a 2. oszlopban meghatározott értéket, de nem éri el a 3. oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes katonai objektum alsó küszöbértékű. Ha a veszélyes katonai objektumban jelen lévő veszélyes anyag(ok) mennyisége eléri vagy meghaladja a 3. oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes katonai objektum felső küszöbértékű.

3. Amennyiben a veszélyes katonai objektumban többféle veszélyes anyag van jelen, és azok közül önmagában egyetlen jelenlévő anyag vagy készítmény maximális mennyisége sem éri el vagy haladja meg a 3. oszlopban meghatározott értéket, akkor a veszélyes tevékenység azonosításánál a következő összegzési szabályt kell alkalmazni:

a) a veszélyes katonai objektum felső küszöbértékű, ha az összeg

q1/QF1+q2/QF2+q3/QF3+q4/QF4+q5/QF5+...>=1

qx    =    az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelenlévő veszélyes anyag mennyisége,

QFx    =    az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat 3. oszlopában feltüntetett küszöbmennyiség;

b) a veszélyes katonai objektum alsó küszöbértékű, ha az összeg

q1/QA1+q2/QA2+q3/QA3+q4/QA4+q5/QA5+...>=1

qx    =    az 1. vagy a 2. táblázatban megjelölt valamely veszélyességi osztályba tartozó jelenlévő veszélyes anyag mennyisége,

Qax    =    az adott anyaghoz tartozó az 1. vagy a 2. táblázat 2. oszlopában meghatározott küszöbmennyiség.

3.1. Ezt az összegzési szabályt a toxicitás, a tűzveszélyesség és az ökotoxicitás veszélyeinek értékeléséhez kell használni. Ennélfogva a szabályt külön-külön is kell alkalmazni:

a) az 1. táblázatban nevesített, mérgező vagy nagyon mérgező veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 1. és 2. veszélyességi osztályába sorolt anyagok összegzésekor,

b) az 1. táblázatban nevesített oxidáló, robbanó, kevésbé tűzveszélyes, tűzveszélyes vagy fokozottan tűzveszélyes veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 3., 4., 5., 6., 7.a., 7.b. és 8. veszélyességi osztályába sorolt anyagok összegzésekor,

c) az 1. táblázatban nevesített környezetre veszélyes [R50 (beleértve az R50/53-t) vagy R51/53] veszélyességi osztályba sorolandó anyagok, valamint a 2. táblázat 9(I) és 9(II) veszélyességi osztályába sorolt anyagok összegzésekor,

d) az összegzést nem kell elvégezni abban az esetben, ha egy veszélyes anyag vagy egy veszélyességi osztályba tartozó anyagok jelenlévő mennyisége meghaladja a felső küszöbértékét,

e) ha a veszélyes anyag egyidejűleg toxikus, tűzveszélyes vagy ökotoxikus tulajdonsággal is rendelkezik, akkor a veszélyes anyag mennyiségével a fenti számítások során több ízben is számolni kell,

f) a jelen jogszabály hatálya alá tartozik mindazon veszélyes katonai objektum, amely esetében az a), b) vagy c) szerinti összegzési érték bármelyike nagyobb vagy egyenlő 1.

4. E melléklet a veszélyes anyagokat két táblázatban határozza meg. Az 1. táblázat a leggyakrabban előforduló veszélyes anyagokat és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket határozza meg. A 2. táblázat a veszélyes anyagok veszélyességi osztályait és a hozzájuk tartozó alsó és felső küszöbmennyiségeket tartalmazza. Ha egy adott veszélyes anyag esetében – akár az alsó, akár a felső küszöbmennyiség vonatkozásában – a két táblázat között eltérés van, akkor mindig az 1. táblázatban meghatározott mennyiséget kell figyelembe venni.

5. A veszélyes anyag az, amely az 1. táblázatban szerepel, vagy a 2. táblázat valamely veszélyességi osztályába tartozik, és a veszélyes katonai objektumban mint nyersanyag, termék, félkész termék, melléktermék vagy hulladék van jelen.

6. A táblázatokban meghatározott küszöbmennyiségek egy veszélyes katonai objektumra vonatkoznak.

7. A honvédségi üzemeltető kötelezettsége szempontjából mértékadónak számít a veszélyes anyagnak a veszélyes katonai objektumban egyidejűleg jelenlévő legnagyobb mennyisége. Az a veszélyes anyag, amely a veszélyes katonai objektumban az alsó vagy a felső küszöbmennyiség 2%-át meg nem haladóan van jelen, a teljes veszélyes anyagmennyiség meghatározásakor figyelmen kívül hagyható, ha az alsó vagy felső küszöbértékű veszélyes katonai objektumon belül úgy helyezkedik el, hogy az veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet nem okozhat.

8. E rendelet alkalmazása szempontjából gáznak tekintendő bármely anyag, amelynek abszolút gőznyomása 20 °C-on 101,3 kPa vagy annál nagyobb.

9. E rendelet alkalmazása szempontjából folyadéknak tekintendő bármely anyag, amely 20 °C-on és 101,3 kPa normál légköri nyomáson nem gáz és nem szilárd halmazállapotú.

1. táblázat

Anyaglista

1. oszlop

2. oszlop

3. oszlop

Veszélyes anyagok

Küszöbmennyiség
(tonnában)

alsó

felső

 

 

 

Ammónium-nitrát (lásd az 1. számú megjegyzést)

5 000

10 000

Ammónium-nitrát (lásd a 2. számú megjegyzést)

1 250

5 000

Ammónium-nitrát (lásd a 3. számú megjegyzést)

350

2 500

Ammónium-nitrát (lásd a 4. számú megjegyzést)

10

50

Kálium-nitrát (lásd az 5. számú megjegyzést)

5 000

10 000

Kálium-nitrát (lásd a 6. számú megjegyzést)

1 250

5 000

Arzén-pentoxid, arzén (V) sav és/vagy sói

1

2

Arzén-trioxid, arzén (III) sav és/vagy sói

 

0,1

Bróm

20

100

Klór

10

25

Nikkelvegyületek belélegezhető formában (nikkel-monoxid, nikkel-dioxid, nikkel-szulfid, trinikkel-diszulfid, dinikkel-trioxid)

 

1

Etilén-imin

10

20

Fluor

10

20

Formaldehid (töménység ł90%)

5

50

Hidrogén

5

50

Hidrogén-klorid (cseppfolyós gáz)

25

250

Ólom-alkilátok

5

50

Fokozottan tűzveszélyes cseppfolyósított gázok (beleértve a cseppfolyósított szénhidrogén gázokat) és a földgáz

50

200

Acetilén

5

50

Etilén-oxid

5

50

Propilén-oxid

5

50

Metanol

200

5 000

4,4-Metilén-bisz (2-klóranilin) és/vagy sói, por alakban

 

0,01

Metil-izocianát

 

0,15

Cseppfolyós oxigén

200

2 000

Toluol-diizocianát

10

100

Karbonil-diklorid (foszgén)

0,3

0,75

Arzén-trihidrid (arzin)

0,2

1

Foszfor-trihidrid (foszfin)

0,2

1

Kén-diklorid

1

1

Kén-trioxid

15

75

Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok7 (beleértve a TCDD-t) TCDD egyenértékben számolva

 

0,001

A következő rákkeltő anyagok
5 tömeg% feletti koncentráció
ban: 4-Amino-bifenil és/vagy sói,
benzo-triklorid, benzidin és/vagy sói, bisz (klórmetil)-éter,
klórmetil-metil-éter, 1,2-dibróm-etán, dietil-szulfát, dimetil-szulfát,
dimetil-karbamoil-klorid, 1,2-dibróm-3-klórpropán, 1,2-dimetil-hidrazin, dimetil-nitrózamin, hexametil-foszfor-triamid, hidrazin, 2-naftil-amin és/vagy sói, 4-nitro-difenil és 1,3-propán-szulton

0,5

2

Kőolaj termékek:

2 500

25 000

a) Gazolinok és benzinek

 

 

b) petróleumok (beleértve a repülőgép üzemanyagokat)

 

 

c) gázolajok (beleértve a dízelolajokat, a háztartási tüzelőolajokat és a gázolaj keverő komponenseket)

 

 

Megjegyzések az 1. táblázathoz:

1. Ammónium-nitrát (5000/10 000) önfenntartó bomlásra képes műtrágyák

Olyan ammónium-nitrát alapú összetett/komplex műtrágyákra vonatkozik (ammónium-nitrát mellett foszfátot és/vagy kálisót tartalmaznak), amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom

a) 15,75 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 24,5 tömegszázalék, és/vagy amelynek a teljes éghető/szervesanyag tartalma a 0,4%-ot nem haladja meg, vagy amely eleget tesz a külön jogszabályban előírt követelményeknek,

b) 15,75 tömegszázalék vagy annál kevesebb (az éghetőanyag tartalom korlátozása nélkül),

és amelyek az ENSZ „Ajánlások a veszélyes áruk szállítására, Vizsgálatok és kritériumok kézikönyv” III. rész, 38.2 fejezete szerinti teknős vizsgálat alapján önfenntartó lebomlásra képesek.

2. Ammónium-nitrát (1250/5000): műtrágya tisztaságú

Azokra a tiszta ammónium-nitrát alapú műtrágyákra és ammónium-nitrát alapú összetett/komplex műtrágyákra kell alkalmazni, amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom

a) 15,75 tömegszázaléknál nagyobb (ammónium-nitrát és ammónium-szulfát keverékek esetében),

b) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb (kivéve a dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékeket),

c) 28 tömegszázaléknál nagyobb (dolomittal, mészkővel és/vagy kalcium-karbonáttal képzett, legalább 90%-os tisztaságú ammónium-nitrát keverékek esetében),

és amelyek megfelelnek a külön jogszabályban előírt követelményeknek.

3. Ammónium-nitrát (350/2500): technikai minőségű

Ez alkalmazandó:

a) ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát készítményekre, amelyekben az ammónium-nitrátból származó nitrogéntartalom

aa) 24,5 tömegszázaléknál nagyobb, de nem több, mint 28 tömegszázalék, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,4%-ot,

ab) 28 tömegszázaléknál nagyobb, és amelyek éghetőanyag tartalma nem haladja meg a 0,2%-ot;

b) vizes ammónium-nitrát oldatokra, amelyekben az ammónium-nitrát koncentrációja 80 tömegszázaléknál nagyobb.

4. Ammónium-nitrát (10/50): „előírástól eltérő” termékek és műtrágyák, melyek nem felelnek meg a detonációvizsgálatnak

Ez a következőkre alkalmazandó:

a) A gyártási folyamat során minőségi okok miatt elkülönített anyagokra, valamint ammónium-nitrátra és ammónium-nitrát készítményekre, tiszta ammónium-nitrát alapú műtrágyákra és a 2. és 3. megjegyzésben említett ammónium-nitrát alapú összetett/komplex műtrágyákra, amelyeket újragyártásra, újrafeldolgozásra, vagy a biztonságos felhasználás érdekében történő kezelésre a végfelhasználótól visszajuttatnak vagy visszajutattak egy gyártóhoz átmeneti tárolásra, vagy újrafeldolgozásra, mert többé nem felelnek meg a 2. és 3. megjegyzésben meghatározott minőségi előírásoknak.

b) Az 1. megjegyzés a) pontjában és a 2. megjegyzésben említett műtrágyákra, amelyek már nem tesznek eleget a külön jogszabályban előírt követelményeknek.

5. Kálium-nitrát (5000/10 000): olyan kálium-nitrát alapú komplex műtrágyák, amelyek a kálium-nitrátot szemcsés/granulált formában tartalmazzák.

6. Kálium-nitrát (1250/5000): olyan kálium-nitrát alapú komplex műtrágyák, amelyek a kálium-nitrátot kristályos formában tartalmazzák.

7. Poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok

A poliklór-dibenzo-furánok és poliklór-dibenzo-dioxinok mértékadó tömegét a következő együtthatók segítségével számítjuk ki:

Rokon vegyületek nemzetközi toxicitás egyenérték együtthatói (ITEF) (a NATO/CCMS kompatibilitáshoz)

2,3,7,8-TCDD

1

2,3,7,8-TCDF

0,1

1,2,3,7,8-PeDD

0,5

2,3,4,7,8-PeCDF

0,5

 

 

1,2,3,7,8-PeCDF

0,05

1,2,3,4,7,8-HxCDD

0,1

 

 

1,2,3,6,7,8-HxCDD

0,1

1,2,3,4,7,8-HxCDF

0,1

1,2,3,7,8,9-HxCDD

0,1

1,2,3,7,8,9-HxCDF

0,1

 

 

1,2,3,6,7,8-HxCDF

0,1

1,2,3,4,6,7,8-HpCDD

0,01

2,3,4,6,7,8-HxCDF

0,1

OCDD

0,001

1,2,3,4,6,7,8-HpCDF

0,01

 

 

1,2,3,4,7,8,9-HpCDF

0,01

 

 

OCDF

0,001

T=tetra, Pe=penta, Hx=hexa, Hp=hepta, O=octa

2. táblázat

Az 1. táblázatban nem szereplő anyagok
és készítmények veszélyességi osztályai

1. oszlop

2. oszlop

3. oszlop

Veszélyes anyag veszélyességi osztályok

Küszöbmennyiség
(tonnában)

alsó

felső

 

 

 

1. nagyon mérgezőek

5

20

2. mérgezőek

50

200

3. oxidáló anyagok és készítmények

50

200

4. robbanóanyagok és készítmények [ahol az anyag, a készítmény vagy a termék a 2. számú megjegyzés szerint az ADR 1.4. alosztályába tartozik]

50

200

5. robbanóanyagok és készítmények [ahol az anyag, a készítmény vagy termék a 2. számú megjegyzés szerint az ADR 1.1., 1.2., 1.3., 1.5., 1.6. alosztályába vagy az R2, R3 kockázatot jelző mondat bármelyike alá tartozik]

10

50

6. kevésbé tűzveszélyes anyagok és készítmények [ha az anyagra vagy készítményre a 3. a) megjegyzés definíciója vonatkozik]

5 000

50 000

7. a) tűzveszélyes anyagok és készítmények [ha az anyagra vagy készítményre a
3. b) 1. megjegyzés definíciója vonatkozik]

50

200

7. b) tűzveszélyes folyadékok [ha az anyagra vagy készítményre a 3. b)
2. megjegyzés definíciója vonatkozik]

5 000

50 000

8. fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok [ha az anyagra vagy készítményre a 3. c) megjegyzés definíciója vonatkozik]

10

50

9. környezetre veszélyes anyagok és készítmények R-mondatokkal kiegészítve:

 

 

(I) R50: nagyon mérgező a vízi szervezetekre (beleértve az R50/53)

100

200

(II) R51/53: mérgező a vízi szervezetekre és a vízi környezetben hosszan tartó károsodást okozhat

200

500

10. egyéb osztályozás a fentieken kívül, R-mondatokkal kiegészítve:

 

 

(I) R14: vízzel hevesen reagál (beleértve az R 14/15)

100

500

(II) R29: vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek

50

200

Megjegyzések a 2. táblázathoz:

1. a) A vegyi anyagok és készítmények veszélyességi osztályba sorolása a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kb. tv.) és végrehajtási rendelete szerint történik. Olyan anyagok és készítmények esetében, amelyeket nem a Kb. tv. és végrehajtási rendelete szerint kell veszélyes anyagként osztályozni (például a hulladékok), de amelyek jelen vannak vagy jelen lehetnek egy veszélyes katonai objektumban, és amelyek az üzemben megállapított feltételek mellett a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek potenciális lehetősége szempontjából egyenértékű tulajdonságokkal rendelkeznek vagy valószínűleg ilyen tulajdonságokkal rendelkezhetnek, azoknak a veszélyességi osztályozását a rájuk vonatkozó külön jogszabályok vagy vizsgálati módszerek alapján kell elvégezni, a táblázat 1. oszlopába történő besorolásukra alkalmas módon.

b) Az anyagok besorolásánál az EU Illetékes Szakbizottsága által kiadott külön jegyzékben szereplő veszélyességi osztályba sorolást kell elsődlegesen mérvadónak tekinteni. A veszélyes anyagok tulajdonságairól, veszélyességi osztályba sorolásukról szóló információ a Fodor József Közegészségügyi Központ Országos Kémiai Biztonsági Intézete Egészségügyi Toxikológiai Tájékoztató Szolgálatától kérhető.

c) Az olyan anyagokat, amelyek egynél több veszélyességi osztályba sorolhatók egy összegzési szabály alkalmazásakor (pl. oxidáló és fokozottan tűzveszélyes), mindig a legalacsonyabb küszöbértékkel kell figyelembe venni.

d) A nem ismert veszélyességű, hulladékokat is tartalmazó keverék esetében mindaddig, amíg annak tényleges veszélyességét a honvédségi üzemeltető nem igazolja, a keverék veszélyességi osztályba sorolásakor a keverékben jelenlévő vagy jelenlévőnek feltételezhető összetevők közül annak a veszélyességét kell alkalmazni a teljes keverékmennyiségre, amelyhez az 1., illetőleg 2. táblázatban a legalacsonyabb küszöbérték tartozik.

e) A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének meghatározása során a 2. és 3. pontban felsorolt anyagcsoportok esetében az ott szereplő feltételeket is figyelembe kell venni.

2. ,,Robbanóanyag” alatt értendő

a) olyan anyagok vagy készítmények, amelyek ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás hatására robbanást okozhatnak (R2 kockázatot jelző mondat),

b) olyan anyagok vagy készítmények, amelyeknél ütés, súrlódás, tűz vagy egyéb gyújtóforrás rendkívüli mértékben növeli a robbanásveszélyt (R3 kockázatot jelző mondat), vagy

c) olyan anyagok, készítmények vagy tárgyak, amelyek az ADR 1. osztályába tartoznak.

A definíció kiterjed a pirotechnikai anyagokra is, amelyek a jelen irányelv alkalmazása szempontjából olyan anyagok (vagy anyagok keverékei), amelyeket hő-, fény-, hang-, gáz- vagy füsthatás vagy ezek kombinációjának előidézésére hoztak létre. Ez a hatás önfenntartó, hőtermelő vegyi reakció útján keletkezik. Amennyiben valamely anyagra vagy készítményre mind az ADR, mind pedig az R2, illetőleg R3 kockázatot jelző mondat szerinti besorolás alkalmazható, abban az esetben az ADR szerinti osztályozás elsőbbséget élvez az R-mondat szerinti besorolással szemben.

Az 1. osztályba tartozó anyagok és tárgyak az ADR osztályozási alapelveinek megfelelően sorolandók be az 1.1–1.6. alosztályok egyikébe. E besorolási alosztályok:

1.1. alosztály: „Olyan anyagok és tárgyak, amelyeknél fennáll a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. (A teljes tömeg felrobbanása olyan robbanás, ami gyakorlatilag egyidejűleg csaknem az egész rakománytömeget érinti.)”

1.2. alosztály: „Olyan anyagok és tárgyak, amelyek a kivetés veszélyével járnak, de az egész tömeg felrobbanásának veszélyével nem.”

1.3. alosztály: „Olyan anyagok és tárgyak, amelyek tűzveszélyesek és robbanás vagy kivetés vagy ezek együttes fellépésének csekély veszélyével járnak, de az egész mennyiség felrobbanásának veszélye nélkül,

a) azok az anyagok, amelyek égése jelentős sugárzó hőt eredményez, vagy

b) amelyek egymás után úgy égnek el, hogy csak kismértékű robbanással vagy kivetéssel, vagy ezek egyidejű fellépésével járnak.”

1.4. alosztály: „Olyan anyagok és tárgyak, amelyek csak csekély robbanásveszélyt jelentenek szállítás közbeni meggyulladásuk vagy beindulásuk esetén. A hatások lényegében a küldeménydarabra korlátozódnak, és általában nem következik be jelentősebb méretű repeszdarabok keletkezése vagy a repeszdarabok nagyobb távolságra való szétrepülése. Kívülről ható tűz nem vonja maga után a küldeménydarab teljes tartalmának gyakorlatilag azonnali felrobbanását.”

1.5. alosztály: „Rendkívül kis mértékben érzékeny, tömegrobbanás veszélyét magukba rejtő anyagok, amelyek érzéketlensége olyan, hogy normális szállítási körülmények között beindulásuk vagy égésük robbanásba való átmenetének valószínűsége rendkívül csekély. Minimális követelmény ezen anyagokra nézve, hogy a külső tűz hatásának vizsgálata során nem szabad felrobbanniuk.”

1.6. alosztály: „Rendkívül érzéketlen tárgyak, amelyeknél nem áll fenn a teljes tömeg felrobbanásának veszélye. Az ilyen tárgyak csak rendkívül érzéketlen robbanóanyagokat tartalmaznak, és bizonyítottan elhanyagolható a véletlen inicializálásuk vagy beindulásuk valószínűsége. A veszély egyetlen tárgy felrobbanására korlátozódik.”

E meghatározás magába foglalja a tárgyakba töltött robbanó- vagy pirotechnikai anyagokat, illetőleg készítményeket is. Robbanó- vagy pirotechnikai anyagokat, illetőleg készítményeket tartalmazó tárgyak esetében, amennyiben a tárgyba töltött anyag vagy készítmény mennyisége ismert, akkor azt a mennyiséget kell e rendelet alkalmazása céljából figyelembe venni. Amennyiben a mennyiség nem ismert, akkor e rendelet alkalmazása céljából az egész tárgyat robbanóanyagnak kell tekinteni.

3. A 6., 7. és 8. veszélyességi osztályba sorolt kevésbé tűzveszélyes, tűzveszélyes és fokozottan tűzveszélyes anyagok jelentése:

a) Kevésbé tűzveszélyes folyadékok: Cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C vagy a felett, de maximum 55 °C-on van, és elősegítik az égést (R10 kockázatot jelző mondat).

b) Tűzveszélyes folyadékok:

1.    –    anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten levegővel érintkezve felforrósodhatnak, majd meggyulladhatnak, mindennemű energiabevitel nélkül. (R17 kockázatot jelző mondat);

–    anyagok, amelyeknek lobbanáspontja 55 °C-nál alacsonyabb, nyomás alatt is folyadékfázisban maradnak, és feldolgozásuk során fellépő különleges körülmények között (mint magas nyomás vagy hőmérséklet) veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet okozhatnak;

2.    cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 21 °C alatt van, de nem fokozottan tűzveszélyesek (R11 kockázatot jelző mondat második francia bekezdése).

c) Fokozottan tűzveszélyes gázok és folyadékok:

1. cseppfolyós anyagok és készítmények, amelyek lobbanáspontja 0 °C alatt van, a forráspontja (forrástartomány esetén a kezdeti forráspont) pedig 35 °C-on vagy alatta van (R12 kockázatot jelző mondat első francia bekezdése), és

2. gáz-halmazállapotú anyagok és készítmények, amelyek szobahőmérsékleten és szokásos (normális) nyomáson levegővel érintkezve tűzveszélyesek (R12 kockázatot jelző mondat második francia bekezdése), és amelyek gáz vagy szuperkritikus állapotban vannak, valamint

3. folyadék-halmazállapotú, kevésbé tűzveszélyes és tűzveszélyes anyagok és készítmények, melyeket forráspontjuknál magasabb hőmérsékleten tárolnak.

2. melléklet a 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelethez

A biztonsági jelentés elkészítésének tartalmi
és formai követelményei

1. Tartalmi követelmények

1.1. A honvédségi üzemeltető a biztonsági jelentésben megadja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatos fő célkitűzéseit, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos elveit, továbbá összefoglaló jelleggel ismerteti az alábbi területeken bevezetett, illetőleg működtetett intézkedéseit, szervezetét, irányítási rendszereit:

a) szervezet és személyzet,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszélyek azonosítása és értékelése,

c) üzemvezetés,

d) a változtatások kezelése,

e) védelmi tervezés,

f) belső audit és vezetőségi átvizsgálás.

1.2. A veszélyes katonai objektum környezetének bemutatása

1.2.1. A veszélyes katonai objektum környezetének bemutatásakor a honvédségi üzemeltető bizonyítja, hogy a kockázatokat és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek hatásai által veszélyeztetett területeket a szükséges mértékben elemezte.

1.2.2. A honvédségi üzemeltető bemutatja a veszélyes katonai objektum érintett (a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményei által veszélyeztetett) környezetének területrendezési elemeit. Ehhez felhasználható a településrendezési terv. A bemutatás legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) a lakott területek jellemzése,

b) a lakosság által leginkább látogatott létesítmények (állandó, ideiglenes), közintézmények (iskolák, kórházak, templomok, rendőrség, tűzoltóság stb.),

c) a különleges természeti értéket képviselő területek, műemlékek és turisztikai nevezetességek,

d) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által potenciálisan érintett közművek,

e) a veszélyes katonai objektum környezetében működő gazdálkodó szervezetek, illetőleg ipari és mezőgazdasági tevékenységek jellemzése, ismertetése, az ezekkel való esetleges kapcsolatok ismertetése (technológiai, közmű-, szolgáltatási kapcsolat stb.).

1.2.3. A honvédségi üzemeltető bemutatja, hogy a veszélyes katonai objektum környezetében veszélyes ipari üzem üzemeltetők, illetve más honvédségi üzemeltetők által folytatott veszélyes tevékenységek ismert, lehetséges hatásait figyelembe vették.

1.2.4. A természeti környezetre vonatkozó legfontosabb információk:

a) a területre jellemző, a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet eredményező és a következmények alakulására hatást gyakorló meteorológiai jellemzők,

b) a helyszínt jellemző, a veszélyes katonai objektum biztonságos tevékenységére hatást gyakorló legfontosabb geológiai és hidrológiai jellemzők.

1.2.5. A biztonsági jelentésnek tartalmaznia kell továbbá a természeti környezetnek a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből adódó veszélyeztetettségét jellemző információkat.

1.3. A veszélyes katonai objektum bemutatása

A biztonsági jelentésnek ebben a részében a honvédségi üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek szempontjából jellemzi az objektumot.

Ez tartalmazza:

1.3.1. A veszélyes katonai objektumnak a biztonság szempontjából fontos – az általános tevékenységre, a termékekre, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek forrásaira, azok körülményeire vonatkozó – információit.

Ezek a következők:

a) a veszélyes katonai objektum rendeltetése,

b) fontosabb tevékenységeinek és gyártott termékeinek felsorolása, a főbb tevékenységeinek bemutatása,

c) a dolgozók létszáma, a munkaidő, a műszakszám stb.,

d) a veszélyes katonai objektumra vonatkozó általános megállapítások, különös tekintettel a veszélyes anyagokra és technológiákra.

1.3.2. A veszélyes katonai objektum méretarányos helyszínrajzát, amely bemutatja az objektum egészét és vázlatosan feltünteti a veszélyes és tároló létesítményeket, és amely alkalmas az alábbiak azonosítására:

a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetősége szempontjából mértékadó veszélyes anyagok elhelyezkedése és azok mennyisége,

b) a biztonságot szolgáló berendezések, építmények,

c) a közművek, az infrastruktúra és a tűzoltáshoz szükséges víznyerőhelyek,

d) a veszélyes katonai objektumból és az objektumrészekből kivezető, kimenekítésre, felvonulásra alkalmas útvonalak,

e) a vezetési pontok elhelyezkedése,

f) a veszélyes katonai objektum adminisztratív létesítményei.

1.3.3. A jelenlévő veszélyes anyagok aktuális leltárát az alábbi tartalommal:

a) az anyag megnevezése, nemzetközileg elfogadott egyértelmű azonosítása (CAS-szám, szükség szerint IUPAC név, kereskedelmi megnevezés, empirikus formula), továbbá az anyagoknak az 1. melléklet 2. táblázata szerinti veszélyességi osztályba sorolása,

b) jellemző fizikai, kémiai, toxikológiai és természetet károsító tulajdonságok (R-mondatok) a normálüzemi és a rendellenes működési körülmények között,

c) az egyéb információk (pl. a tárolásra vonatkozó információk),

d) a veszélyes anyagok jelenlevő maximális mennyisége,

e) a veszélyes anyagok a)–d) pont szerinti adatai megadhatók a biztonsági adatlappal és annak szükség szerinti kiegészítésével.

1.3.4. A veszélyes anyagok leltárában az 1.3.3. pont szerinti adatok közül a veszélyes katonai objektum azonosítását megalapozó adatokat (az anyag azonosítása, besorolása, mennyisége) a honvédségi üzemeltető táblázatosan összesítve is megadja.

1.3.5. A veszélyes tevékenységekre vonatkozó legfontosabb információkat az alábbiak szerint:

a) a technológiai folyamatok,

b) a kémiai reakciók, a fizikai vagy a biológiai folyamatok,

c) a veszélyes anyagok időszakos tárolása,

d) a tárolással kapcsolatos műveletek: az átfejtés, a szállítás (a csővezetéken történőt is figyelembe kell venni) stb.,

e) egyéb kiegészítő információk.

1.4. A biztonsági jelentésben összefoglaló jellemzéssel be kell mutatni a veszélyes tevékenységhez kapcsolódó infrastruktúrát. Ennek során a lényeges jellemzők meghatározásával be kell mutatni a veszélyhelyzeti feladatok ellátását szolgáló infrastruktúrát is. A leírásban el kell különíteni az egyes létesítményekhez tartozó külön, és az egész objektumhoz tartozó alap és tartalék infrastruktúrát.

Ezek a következők:

a) a külső elektromos és más energiaforrások,

b) a külső vízellátás,

c) a folyékony és szilárd anyagokkal történő ellátás,

d) a belső energiatermelés, üzemanyag-ellátás és ezen anyagok tárolása,

e) a belső elektromos hálózat,

f) a tartalék elektromos áramellátás (veszélyhelyzeti ellátás is),

g) a tűzoltóvíz-hálózat,

h) a melegvíz- és más folyadék-hálózatok,

i) a híradó rendszerek,

j) a sűrített levegő ellátó rendszerek,

k) a munkavédelem,

l) foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás,

m) a vezetési pontok és a kimenekítéshez kapcsolódó létesítmények,

n) az elsősegélynyújtó és mentő szervezetek,

o) a biztonsági szolgálat,

p) a környezetvédelmi szolgálat,

q) az üzemi műszaki biztonsági szolgálat,

r) katasztrófa-elhárítási szervezet,

s) a javító és karbantartó tevékenység,

t) a laboratóriumi hálózat,

u) a szennyvíz-hálózatok,

v) az üzemi monitoring hálózatok,

w) a tűzjelző és robbanási töménységet érzékelő rendszerek,

x) a beléptető és az idegen behatolást érzékelő rendszerek.

1.5. A veszélyes katonai objektum egészének bemutatásán felül, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti lehetőségek szempontjából az objektumrészekről a veszélyazonosítást megalapozó mélységű további információk megadása szükséges.

Ezek a következők:

a) folyamatábrák,

b) technológiai leírások,

c) jellemző technológiai paraméterek, mint például: koncentráció, nyomás, hőmérséklet, jelenlévő veszélyes anyagok maximális mennyiségei,

d) a technológia védelmi és jelző rendszereinek leírása,

e) a normál üzemviteltől eltérő üzemi állapotok (üzemindítás, üzemleállás, üzemzavarok).

1.6. A részletes elemzéssel vizsgált, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb baleseti lehetőségek bemutatása

A veszélyes anyagokkal kapcsolatos legsúlyosabb balesetek bemutatása keretében a honvédségi üzemeltető ismerteti a valós viszonyaira épülő baleseti eseménysorokat. E modellel szemben alapkövetelmény, hogy az önmagában legyen alkalmas a folyamatok, körülmények kellően részletes megismerésére. További követelmények:

a) A szöveges leíró résznek minden esetben tartalmaznia kell az adott technológiai részrendszerre és minden a részrendszerben az adott modell szempontjából fontos szereppel bíró elemre (berendezés, csővezetékszakasz stb.) vonatkozó ismertetését.

b) A szöveges leíráson felül az adott technológia rajzi megjelenítése is szükséges (pl. csövezési és műszerezési ábrák, csővezeték izometriák), amelyen a modellek rendszerhatárait fel kell tüntetni.

c) A beépítési (telepítési, elhelyezési) körülményeket is tartalmazó méretarányos összeállítási jellegű vázlaton, metszetrajzon, illetőleg fényképen kell bemutatni azt a berendezést (készüléket, tárolót, csőhidat stb.), amelyen (ahol) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet megelőző anyagkijutással járó bármely meghibásodás bekövetkezik. A bemutatásnak alkalmasnak kell lennie a kikerülő veszélyes anyag mennyiségének meghatározására.

1.7. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset által való veszélyeztetés értékelése

1.7.1. A honvédségi üzemeltető a veszélyes katonai objektum által okozott veszélyeztetést, a kockázatot és a következmények értékelését együttesen figyelembe vevő módszerrel értékeli. E módszer szerint az értékelés a következő szakaszokra osztható:

a) a veszély meghatározása (a súlyos baleset lehetőségének azonosítása),

b) a lehetséges veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetet eredményező események előfordulási gyakoriságának, illetőleg valószínűségének meghatározása,

c) az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményeinek értékelése,

d) az egyéni és társadalmi kockázat meghatározása céljából a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset valószínűségének és következményeinek integrálása a hatások által érintett területre,

e) az előző lépés eredményeképpen kapott veszélyeztetési mutatók összevetése az engedélyezési kritériumokkal.

1.7.2. A honvédségi üzemeltető részletesen elemzi a reálisan feltételezhető veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előfordulásának valószínűségét, okait és körülményeit. Ennek során bemutatja a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesethez vezető rendkívüli események objektumon belüli vagy kívüli kiváltó okait és lefolyását. A veszélyazonosításhoz, illetőleg a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset kockázatának értékeléséhez a honvédségi üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat.

1.7.3. A honvédségi üzemeltető értékeli a reálisan feltételezett balesetek lehetséges következményeit. Ennek során a honvédségi üzemeltető bemutatja azokat a területeket, melyeket az objektumból kiinduló ilyen balesetek hatásai érinthetnek. A területek bemutatása térképen és fényképpel vagy adott esetben ezekkel egyenértékű leírással történik, melynek során figyelembe kell venni e rendeletnek a védendő adatokra vonatkozó előírásait is. A honvédségi üzemeltető, a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek következményeinek értékelését bármilyen, a nemzetközi gyakorlatban, az adott típusú súlyos balesetre, a szakma által általánosan elfogadott módszerrel végezheti el. Az értékelést a technológiában feltárt minden balesetre el kell végezni, de a biztonsági elemzésben vagy a biztonsági jelentésben csak a veszélyes katonai objektum egésze által jelentett veszélyeztetést érdemben meghatározó, legnagyobb kockázatot jelentő potenciális baleseti eseménysorokat kell bemutatni.

1.7.4. A honvédségi üzemeltető a biztonsági jelentésben – az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset gyakorisága és következményei alapján – meghatározza a sérülés egyéni kockázata értékeinek alapján a veszélyességi övezeteket. Ha a veszélyes katonai objektum veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseteinek többfajta károsító hatása lehet (mérgező anyagok légköri terjedése, túlnyomás vagy sugárzó hő), akkor minden egyes hatásra külön határoz meg veszélyességi övezetet. A kockázat mértékének – a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek előző pontokban leírt gyakoriságának és súlyosságának figyelembevételével történő – meghatározásakor a honvédségi üzemeltető bármilyen, e célra a nemzetközi gyakorlatban elfogadott módszert használhat. Az emberi sérülést okozó hatások mellett figyelembe kell venni a veszélyes katonai objektum körül a környezetet és – ha ilyenek vannak – a különleges természeti értékeket is.

1.8. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés eszközrendszerének bemutatása

Bemutatja a veszélyes katonai objektumban a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következményei csökkentésére rendszeresített felszereléseket és a vezetéshez, illetőleg a döntés-előkészítéshez szükséges infrastruktúrát:

a) a veszélyhelyzeti vezetési létesítményeket,

b) a vezetőállomány veszélyhelyzeti értesítésének eszközrendszerét,

c) az objektumban dolgozók veszélyhelyzeti riasztásának eszközrendszerét,

d) a veszélyhelyzeti híradás eszközeit és rendszereit,

e) a távérzékelő rendszereket,

f) a helyzet értékelését és a döntések előkészítését segítő informatikai rendszereket,

g) a riasztást, a védekezést és a következmények csökkentését végző végrehajtó szervezetek

– rendszeresített egyéni védőeszközeit,

– rendszeresített szaktechnikai eszközeit,

h) a védekezésbe bevonható (nem közvetlenül erre a célra létrehozott) belső és a külső erőket és eszközöket.

A belső védelmi tervben az itt bemutatott információkat kell felhasználni.

1.9. A biztonsági irányítási rendszer

1.9.1. A biztonsági jelentésnek szerves része a biztonsági irányítási rendszer bemutatása.

1.9.2. A honvédségi üzemeltető a biztonsági irányítási rendszert beépíti a veszélyes katonai objektum általános vezetési rendszerébe.

1.9.3. A biztonsági jelentésben a honvédségi üzemeltető bemutatja a biztonsági irányítási rendszer szervezeti felépítését. A leírásban a szervezet minden szintjén megjelöli a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésébe és az ellenük való védekezés irányításába, végrehajtásába bevont személyeket, azok feladat- és hatáskörét, felkészítésükhöz szükséges követelményeket és erőforrásokat.

1.9.4. Az elvégzett veszélyazonosítás és kockázatelemzés eredményei alapján a honvédségi üzemeltető kialakítja, illetőleg felülvizsgálja és szükség szerint kiegészíti a biztonsági irányítási rendszer normáit: kidolgozza, illetőleg kiegészíti és alkalmazza a biztonságos üzemre vonatkozó technológiai leírásokat, utasításokat és más szabályzókat. A normák kialakításába – az őket érintő területeken és mértékben – a végrehajtó személyzetet is bevonja. Részükre a megfelelő feltételeket és felkészítést biztosítja. A normarendszerben figyelembe veszi a normálüzemi technológiákat, a leállításokat, az indításokat, a berendezések karbantartását és a technológiai veszélyhelyzeteket is. A biztonsági irányítási rendszer normáit megismerteti a fenti tevékenységekben érintett személyekkel is.

1.9.5. A honvédségi üzemeltető figyelmet fordít a berendezésekben, a tárolóeszközökben és a gyártásban végrehajtott változtatásokra. E változtatásoknak a biztonságra vonatkozó vetületeit már a változtatások tervezése és kivitelezése során előzetesen figyelembe veszi.

1.9.6. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek megelőzésével kapcsolatosan kitűzött célok elérésének folyamatos vizsgálata érdekében a honvédségi üzemeltető módszereket dolgoz ki, és ezek szerint cselekszik. A megelőzéssel kapcsolatos feladatok végrehajtásának helyzetét folyamatosan értékeli. A hiányosságokat feltárja, és kialakítja az azok kiküszöböléséhez szükséges módszereket.

A feladatok érintik a jelentési rendszert is, amelyben a honvédségi üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetekről vagy eseményekről ad tájékoztatást. A jelentésekben külön figyelmet érdemelnek az olyan baleseti események, amelyek a biztonsági rendszer zavarait mutatják. Az ilyen események hátterét feltárja, tapasztalatait értékeli, a következtetéseket levonja, és ezek alapján intézkedik a megelőzéssel vagy az elhárítással kapcsolatban szükségessé vált feladatokra.

1.9.7. Amennyiben a honvédségi üzemeltető a biztonsági irányítási rendszerről – arra hivatott és a nemzetközi gyakorlatban elfogadott – minőségtanúsító szervezet tanúsítványát mellékeli a biztonsági jelentés veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság részére történő megküldésekor, akkor a biztonsági irányítási rendszer 1.9.3–1.9.6. szerinti bemutatását nem kell megküldeni, de azokat a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság kérésére hozzáférhetővé kell tenni.

1.10. A biztonsági jelentésnek tartalmaznia kell az elkészítésébe bevont szervezetek megnevezését.

1.11. A veszélyes katonai objektum építési engedélyezési eljárásával (beleértve a bővítést is) egy időben a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósághoz benyújtandó biztonsági jelentés tartalma:

a) az 1.1.; 1.2.; 1.3.1.; 1.3.2. a), b); 1.3.3.; 1.3.5.; 1.4.; 1.8. a tervezett felszerelések és infrastruktúra; 1.7. az építési stádiumban előre látható szinten; 1.10.;

b) a technológiában alkalmazott biztonsági megoldások (kémiai technológiai, gépészeti és iránytechnikai) értékelése;

c) a tervezési filozófia bemutatása azon létesítmények esetében, ahol súlyos baleseti veszéllyel lehet számolni. A dokumentációnak része lehet:

ca) a felhasznált szerkezeti anyag kiválasztása,

cb) az alapozás tervezése,

cc) nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezése,

cd) a méretezés,

ce) a statikai megfontolások,

cf) a külső behatás elleni védelem.

2. Formai követelmények

2.1. A biztonsági jelentést írásban kell elkészíteni és a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság részére két példányban, elektronikus adathordozón benyújtani. Kivételt képeznek a térképek, amelyeket a rajtuk szereplő méretaránynak megfelelően, nyomtatott formában, két példányban kell benyújtani.

2.2. Ha a veszélyes katonai objektum leírása térképet (vázlatot) vagy helyszínrajzot tartalmaz, a benyújtott térkép legyen a jó eligazodást biztosító méretarányú.

2.3. A veszélyes katonai objektum alaprajza (vázlata) vagy helyszínrajza kellő méretarányban tartalmazza annak egész területét és annak minden objektumrészét, és a veszélyeztetett területeket.

2.4. A biztonsági jelentések (kiegészítések) formai követelményei minden esetben azonosak.

3. melléklet a 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelethez

A biztonsági elemzés elkészítésének tartalmi
és formai követelményei

1. Tartalmi követelmények

1.1. A biztonsági elemzés tartalmi követelményei megegyeznek a 2. melléklet 1. pontjában foglalt követelményekkel, az 1.9. és 1.11. pont kivételével.

1.2. A veszélyes katonai objektum építési engedélyezési eljárásával (beleértve a bővítést is) egy időben a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatósághoz benyújtandó biztonsági elemzés tartalma:

a) a 2. melléklet 1.1.; 1.2.; 1.3.1.; 1.3.2. a), b); 1.3.3.; 1.3.5.; 1.4.; 1.8. a tervezett felszerelések és infrastruktúra; 1.7. az építési stádiumban előre látható szinten; 1.10.;

b) a technológiában alkalmazott biztonsági megoldások (kémiai technológiai, gépészeti és iránytechnikai) értékelése;

c) a tervezési filozófia bemutatása azon létesítmények esetében, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleseti veszéllyel lehet számolni. A dokumentációnak része lehet:

ca) a felhasznált szerkezeti anyag kiválasztása,

cb) az alapozás tervezése,

cc) nagy nyomáson és magas hőmérsékleten üzemelő berendezések tervezése,

cd) a méretezés,

ce) a statikai megfontolások,

cf) a külső behatás elleni védelem.

2. Formai követelmények

A biztonsági elemzés formai követelményei megegyeznek a 2. melléklet 2. pontjában foglalt formai követelményekkel.

4. melléklet a 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelethez

A belső védelmi terv tartalmi
és formai követelményei

1. Általános követelmények

1.1. A feltárt veszélyek elhárítására a honvédségi üzemeltető belső védelmi tervet dolgoz ki. Ennek során a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezéssel kapcsolatos feladatokat módszeres elemzéssel feltárja, majd megjelöli a végrehajtásukkal kapcsolatos feltételeket, személyeket, erőket és eszközöket. A belső védelmi tervben meghatározott feladatok álljanak arányban a biztonsági jelentésben vagy biztonsági elemzésben leírt veszélyeztetéssel, és a meghatározott szervezetek, erők és eszközök pedig legyenek képesek a súlyos balesetek megelőzésére, következményeinek csökkentésére.

A honvédségi üzemeltető megteremti a tervben megjelölt feladatok végrehajtásához szükséges mindennemű feltételt; megalakítja, felkészíti és a megfelelő eszközökkel felszereli a védekezésben érintett végrehajtó szervezeteket, létrehozza a védekezéshez szükséges üzemi infrastruktúrát.

1.2. A belső védelmi terv alaptervből, valamint a megjelölt veszélyhelyzeti feladatok végrehajtását előíró és más szükséges teendőket tartalmazó mellékletekből áll. E mellékletek átemelhetők más jogszabály alapján elkészített dokumentumokból, amennyiben így a belső védelmi terv az 1.1. pontban megadott követelményeknek eleget tesz.

1.3. A belső védelmi tervben megjelölt feladatok végrehajtásához biztosíthatók más jogszabály alapján létrehozott, e feladatok ellátására alkalmas erők és eszközök, amennyiben az a jogszabályban meghatározott feladataikat nem érinti, és azok az 1.1. pontban megadott követelményeknek is eleget tesznek.

2. Tartalmi követelmények

2.1. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés és a hatások csökkentésére irányuló tevékenység leírása. Ezen belül:

a) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében kialakuló helyzetek, a hatások elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok, a védekezésbe bevont szervezetek, erők és eszközök,

b) a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésbe bevonható üzemi infrastruktúra, berendezések és anyagok,

c) az üzemi dolgozók védelme érdekében hozott intézkedések, beleértve a riasztásuk és a riasztás vételét követő magatartási rendszabályok.

2.2. A veszélyhelyzeti irányítás bemutatása.

Ennek részei:

a) a veszélyhelyzeti irányító szervezet,

b) a védekezési tevékenységet elindító, a védekezést irányító és más megjelölt, feladat- és hatáskörrel bíró személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,

c) a külső szervekkel kapcsolatot tartó, valamint a külső védelmi tervvel, a veszélyhelyzeti értesítéssel és adatszolgáltatással kapcsolatos üzemi tevékenységet végző személyek neve, beosztása és elérhetőségi adatai,

d) az irányításhoz, a helyzet értékeléséhez és a döntések előkészítéséhez szükséges technikai infrastruktúra.

2.3. A külső védelmi tervhez kapcsolódó feladatok leírása:

a) a külső védelmi terv beindításáért felelős szervezet riasztásának módja, a riasztáskor közlendő információk, a helyzet kialakulását követő részletes információk tartalma, és az információk átadásának módja,

b)31 a veszélyes katonai objektum környezetében kialakult veszélyhelyzet elhárításához a segítségnyújtás lehetőségei és annak feltételei.

2.4. A védekezési tevékenységben érintett személyek felkészítésével kapcsolatos feladatok bemutatása.

3. Formai követelmények

A belső védelmi terv a biztonsági jelentés vagy biztonsági elemzés részét képezi, így elkészítésénél az ott meghatározott formai követelmények irányadóak.

5. melléklet a 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelethez32

Veszélyes katonai objektum üzemeltetési engedélyezése iránti kérelem adattartalma

1. A kérelmező adatai: megnevezése, címe, a kapcsolattartó neve és elérhetősége.

2. A kérelemmel érintett ingatlan adatai: címe, helyrajzi száma.

3. A használó (katonai) szervezet adatai: megnevezése, címe, a kapcsolattartó neve és elérhetősége.

4. A kérelem tárgya és annak rövid leírása.

5. A kérelem tárgyával összefüggésben korábban keletkezett hatósági határozatok megnevezése, száma, kelte.

6. A benyújtott mellékletek felsorolása (biztonsági elemzés, illetve jelentés, belső védelmi terv, egyéb okirat) és mennyisége.

7. A kérelem szövege.

8. Keltezés, a kérelmező cégszerű aláírása.

6. melléklet a 95/2006. (IV. 18.) Korm. rendelethez

Az engedélyezési és hatósági felügyeleti
tevékenység során alkalmazott követelmények, módszerek és kritériumok

1. A veszélyes katonai objektum, objektum rész által okozott veszélyeztetettség minősítése

1.1. A veszélyes katonai objektum biztonsági színvonala alapvető mutatóit a biztonsági jelentés, illetve a biztonsági elemzés tartalmazza. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság ezek alapján minősíti a veszélyes katonai objektum által okozott veszélyeztetettséget.

1.2. A veszélyeztetettség értékelésének és minősítésének alapja egy, a kockázatot és a hatások értékelését figyelembe vevő módszer, amely a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetből adódó következményeknek, valamint a bekövetkezés valószínűségének együttes figyelembevételével határozza meg a veszélyeztetést. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság az engedélyezési és a hatósági felügyeleti tevékenysége során, a meghatározott minősítési követelményekkel összevetve minősíti a veszélyes tevékenységet. A veszélyeztetettség értékelése szolgáltat alapot a településrendezési tervezéshez.

1.3.33 A szakhatóság

1.3.1. hozzájárulása az üzemeltető biztonsági elemzésével vagy biztonsági jelentésével összefüggésben a következők felülvizsgálatára és ellenőrzésére terjed ki:

a) a veszélyes katonai objektum azonosítása és a veszélyes anyagok leltára, különös tekintettel a technológiában lévő anyagokra,

b) a súlyos baleseti veszélyt jelentő objektumrészek meghatározása a veszélyes katonai objektumon belül,

c) a lehetséges súlyos baleset elemző-feltárási folyamatának elemei (függetlenül az elemzés módszerétől):

ca) eseménysorok, okok, körülmények, összefüggések meghatározása, beleértve a lehetséges súlyos balesetet eredményező közvetlen eseményeket és végeseményt,

cb) gyakorisági értékek (frekvenciák) meghatározása,

d) a veszélyes anyagnak a súlyos balesethez vezető események során a rendszerből való kijutása feltételeivel és körülményeivel, illetőleg a veszélyes anyagban káros folyamatot kiváltó (iniciáló) hatással összefüggésben

da) azon hibahelyek jellegének és geometriai jellemzőinek (rés, lyuk, alak, méret stb.) meghatározása, amelyeken keresztül a veszélyes anyag kibocsátása megvalósulhat,

db) a kiszabaduló veszélyesanyag-mennyiség kiszámításához szükséges állapotjellemzők, az anyagösszetétel és az időtényező, továbbá az iniciáló hatás jellemzőinek meghatározása,

dc) a feltételezhetően kiszabaduló anyagmennyiség kiszámítására szolgáló kibocsátási modell (számítási eljárás) meghatározása, a kijutó anyag mennyiségének kiszámítása, a járulékos mechanikai romboló hatás jellegének meghatározása,

e) a biztonságirányítási rendszer azon részei, amelyek a technológia minden elemére és minden üzemmódjára elvégzett veszélyazonosítás és kockázatértékelés szakmai megalapozottságát befolyásolhatják,

f) a technológiai rendszer és annak biztonságos működtetésével kapcsolatos műszaki-technikai rendszerek;

1.3.2. az 1.3.1. pontban foglalt tevékenységi körében elvégzi a biztonsági jelentésnek vagy biztonsági elemzésnek, ezek módosításainak és kiegészítéseinek, valamint a felmentési kérelem indokolásának felülvizsgálatát, melynek keretében szükség szerint a honvédségi üzemeltetőtől kiegészítő tájékoztatást kér, illetőleg a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóságnál helyszíni szemle lefolytatását kezdeményezi.

1.4. A honvédségi üzemeltető a biztonsági jelentésben, illetőleg a biztonsági elemzésben értékeli az azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset lehetséges következményeit. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság felülvizsgálja az értékelés során alkalmazott módszereket és kiindulási mutatókat.

A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság felülvizsgálja, hogy

a) a honvédségi üzemeltető a következmények értékelésekor a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset feltételeihez, a veszélyes hatások terjedéséhez és a vizsgálat tárgyának (lakosság, környezet vagy természeti értékek) a hatásokkal szembeni érzékenységéhez a megfelelő kiindulási mutatókat, számítási módszereket, modelleket helyesen alkalmazta-e,

b) a kiindulási feltételezések igazolhatóak-e, nem tartalmaznak-e a kelleténél kedvezőbb körülményeket.

1.5. A honvédségi üzemeltető a biztonsági jelentésben, illetőleg biztonsági elemzésben azonosított veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset bekövetkezése valószínűségének gyakorisága és következményeinek súlyossága alapján a veszélyességi övezet minden pontjára meghatározza az egyéni és a társadalmi kockázat mértékét. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság felülvizsgálja azt, hogy a honvédségi üzemeltető, a kockázatok meghatározásakor a megfelelő kiindulási mutatókat, számítási módszereket helyesen alkalmazta-e, az alkalmazott feltételezések igazolhatóak-e.

1.6. Az egyéni kockázat elfogadhatóságának feltétele

A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság a veszélyességi övezetben élő lakosság veszélyeztetettségének megítélésére elsősorban az egyéni kockázat mértékét veszi alapul. Az elfogadhatóság feltétele:

a) Elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterület olyan övezetben fekszik, ahol veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos baleset következtében történő halálozás egyéni kockázata nem éri el a 10–6 esemény/év értéket.

b) Feltételekkel elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata 10–6 esemény/év és 10–5 esemény/év között van. Ekkor a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság kötelezi a honvédségi üzemeltetőt, hogy hozzon intézkedést a tevékenység kockázatának ésszerűen kivitelezhető mértékű csökkentésére, illetőleg olyan biztonsági intézkedések (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.) feltételeinek biztosítására, amelyek a kockázat szintjét csökkentik.

c) Nem elfogadható szintű veszélyeztetettséget jelent, ha a lakóterületen a halálozás egyéni kockázata meghaladja a 10–5 esemény/év értéket. Ha a kockázat a településrendezési eljárás keretein belül nem csökkenthető, a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság kötelezi a honvédségi üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

1.7. A társadalmi kockázat elfogadhatóságának feltétele

A társadalmi kockázat kiszámításakor nem csak a veszélyességi övezetben élő lakosságot, hanem az ott nagy számban időszakosan tartózkodó embereket (például munkahelyen, bevásárlóközpontban, iskolában, szórakoztató intézményben stb.) is figyelembe kell venni. Minél több embert érint a halálos hatás, a társadalmi kockázat annál kevésbé elfogadható. Így az egyéni kockázati szintek állandó értékeivel ellentétben, a társadalmi kockázati szintet csak a halálos áldozatok várható számának függvényeként lehet meghatározni. A társadalmi kockázatot a honvédségi üzemeltető F-N görbe formájában szemlélteti.

Az F-N görbe x-tengelye a halálozások számát (N) jelöli. A halálozások számát logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 1 legyen. Az F-N görbe y-tengelye az N vagy annál több ember halálával járó balesetek összegzett gyakoriságát jelenti. E halmozott gyakoriságot logaritmikus skálán kell megjeleníteni, és a legkisebb megjelenített érték 10–9 1/év legyen.

A társadalmi kockázat feltétel nélkül elfogadható, ha F<(10–5 x N–2) 1/év, ahol Nł1.

A társadalmi kockázat feltétellel fogadható el, ha minden F<(10–3 x N–2) 1/év és F<(10–5 x N–2) 1/év tartomány közé esik, ahol Nł1. Ebben az estben a tevékenység kockázatának csökkentése érdekében a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság kötelezi a honvédségi üzemeltetőt, hogy gondoskodjon olyan, az objektumon belüli megelőző biztonsági intézkedésekről (riasztás, egyéni védelem, elzárkózás stb.), amelyek a kockázat szintjét csökkentik.

Nem elfogadható szintű a veszélyeztetettség, ha F>(10–3 x N–2) 1/év, ahol Nł1. Ebben az esetben, ha a kockázat más eszközökkel nem csökkenthető, a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság kötelezi a honvédségi üzemeltetőt a tevékenység korlátozására vagy megszüntetésére.

1.8. A honvédségi üzemeltető a biztonsági jelentésben, illetve biztonsági elemzésben a veszélyességi övezet minden pontjára meghatározza a sérülések egyéni kockázatát. Az így kialakított veszélyességi övezetet belső, középső és külső zónára osztja.

a) Belső zóna: a sérülés egyéni kockázata meghaladja a 10–5 esemény/év értéket.

b) Középső zóna: a sérülés egyéni kockázata 10–5 és 10–6 esemény/év értékek között alakul.

c) Külső zóna: a sérülés egyéni kockázata nem éri el a 10–6 esemény/év értéket, de nagyobb mint 3 x 10–7.

2. A belső védelmi terv minősítése

2.1. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság felülvizsgálja a honvédségi üzemeltető által benyújtott belső védelmi tervet. Ennek során megvizsgálja, hogy a belső védelmi tervben meghatározott védelmi intézkedések arányban állnak-e a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben meghatározott veszélyekkel, valamint a veszélyes katonai objektum környezetében lévő létesítmények veszélyeztető hatásaival, továbbá megvizsgálja, hogy a tervezett intézkedésekben megjelölt feladatok végrehajtásának megvannak-e a feltételei. A feladatok és a feltételek realitását a veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság helyszíni vizsgálattal is ellenőrzi.

Ennek során:

2.2. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi terv a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek minden feltárt károsító hatása következményeinek hatékony csökkentésére reálisan végrehajtható feladatokat tartalmaz-e. Megvizsgálja a biztonsági jelentésben vagy a biztonsági elemzésben feltárt veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyeit és e balesetek következményeinek értékelését. Ellenőrzi azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt intézkedések lefedik-e a veszélyes katonai objektumon, objektum részen belül és annak környezetében feltételezett és minden károsító hatást. Megfelelőnek minősíthető az a belső védelmi terv, amelyben a honvédségi üzemeltető a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek minden károsító hatásának csökkentésére megfelelő intézkedést tervez.

2.3. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt irányító szervezet alkalmas-e a védelmi intézkedésekben megjelölt feladatok hatékony irányítására, rendelkezik-e a feladatai ellátásához szükséges híradással, valamint a helyzetről szóló információkat biztosító és döntés-előkészítő rendszerekkel.

2.4. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság felülvizsgálja azt, hogy a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek károsító hatásai fajtájának és volumenének megfelelő számú és rendeltetésű erő és eszköz van-e a tervben megjelölve. Ennek során felméri a szervezetek – hiteles források alapján kiszámítható – teljesítménymutatóit, és ezeket összeveti a kárcsökkentő tevékenység nagyságrendjével. Megfelelőnek minősíthető az a belső védelmi terv, amelyben a veszélyes katonai objektumon, objektum részen belüli kárcsökkentő tevékenység – az élet és az egészség és a környezet megóvása követelményeinek megfelelően – reális idő alatt elvégezhető.

2.5. A veszélyes katonai objektum felügyeleti hatóság felülvizsgálja azt, hogy a belső védelmi tervben megjelölt szervezetek rendelkeznek-e megfelelő szakfelszereléssel és egyéni védőfelszereléssel, és ezek műszaki állapota lehetővé teszi-e az alkalmazásukat. Hasonlóképpen ellenőrzi azt, hogy a feladataikra való felkészítésük, illetve az előírt rendben való gyakoroltatásuk dokumentáltan megtörtént-e.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!