nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet
a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról
2013-03-31
2013-07-31
29

314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet

a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 110. §-a (7) bekezdésének c), i), l) és s) pontjában kapott felhatalmazása alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – az 1–3. számú mellékletben meghatározott tevékenységekre, létesítményekre, valamint azok jelentős módosításaira, változtatásaira (a továbbiakban együtt: tevékenység) terjed ki.

(2)1 Nem terjed ki a rendelet hatálya azokra a kizárólag a 2. számú mellékletben vagy a 3. számú melléklet 1–128. és 130–132. pontjában szereplő tevékenységekre, amelyeket kutatásra, fejlesztésre, valamint új termékek és folyamatok tesztelésére használnak.

(3) A tevékenység megkezdéséhez, ha az

a) csak az 1. számú mellékletben szerepel, a környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi,

b) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, a környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati,

c) csak a 2. számú mellékletben szerepel, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás alapján egységes környezethasználati,

d) csak a 3. számú mellékletben szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi,

e) a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel, és a tevékenység várható környezeti hatásai

ea) jelentősek, környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedélyezési eljárás,

eb) nem jelentősek, egységes környezethasználati engedélyezési eljárás

alapján egységes környezethasználati

f)2 a 3. számú mellékletben szerepel, azonban nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, de a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) más hatósági, szakhatósági eljárásban megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek, akkor környezeti hatásvizsgálati eljárás alapján környezetvédelmi

engedély szükséges.

(4)3 A (3) bekezdés b) pontja és e) pont ea) alpontja szerinti esetekben a felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást a környezethasználó kérelmére – önálló engedélyezési eljárások lefolytatása helyett – összevontan folytatja le.

(5)4 A környezethasználó kérelmére a felügyelőség – előzetes vizsgálati eljárás nélkül – környezeti hatásvizsgálati eljárást folytat le, ha a környezethasználó olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely a 3. számú mellékletben szerepel.

(6)5 A környezeti hatásvizsgálati eljárást és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló külön jogszabályban meghatározott hatásbecslési eljárás szabályaira tekintettel kell lefolytatni.

(7)6 Ha más hatóság eljárásában – törvény vagy kormányrendelet rendelkezése alapján – a felügyelőség azért nem jár el szakhatóságként, mert az eljárás tárgyául szolgáló tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély szükséges, az eljáró hatóság a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránti kérelemről döntést hozó felügyelőséget az eljárás megindulásáról – a kérelem megküldésével – tájékoztatja, és az eljárásban hozott határozatot vagy az eljárást megszüntető végzést közli a felügyelőséggel.

Fogalommeghatározások

2. § (1) E rendelet alkalmazásában:

a)7 érintett nyilvánosság: az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet,

aa) amelyre az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntés kihat, vagy kihathat, vagy

ab) amely az e rendelet szerinti eljárásban hozott döntésben egyébként érdekelt, ideértve a Kvt. 98. § (1) bekezdésében foglalt környezetvédelmi szervezetet is;

b)8 környezethasználó: aki – a Kvt. 4. § 9. pontjára figyelemmel – az 1. § szerinti tevékenység megvalósítását kérelmezi vagy olyat folytat.

(2) A környezeti hatásvizsgálati eljárás szempontjából

a) jelentős módosítás:

aa)9 az 1. számú melléklet 37. c) pontjában meghatározott változtatás;

ab)10 a 3. számú melléklet 130. pontjában felsorolt tevékenység olyan megváltoztatása, különösen a tevékenység bővítése, illetve technológia- termékváltás, amelynek következtében az alábbiakban megadott feltételek valamelyike fennáll:

aba) új, határértékhez kötött, legalább egy évig tartó anyag- vagy energiakibocsátás keletkezik, és a várható kibocsátás több mint a jogszabályban előírt, az adott tevékenységre vagy kibocsátásra vonatkozó maximálisan megengedhető kibocsátás 25%-a,

abb) olyan mennyiségű vagy fajtájú veszélyes vagy radioaktív hulladék keletkezik, amely a telephelyen új kezelő létesítmény építését, vagy a meglévő létesítmény kapacitásának 25%-os növelését, vagy új kezelési technológia alkalmazását teszi szükségessé,

abc) korábban engedélyezett, határértékhez kötött anyag- vagy energiakibocsátás az engedélyezetthez képest legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal megnő,

abd) korábban engedélyezett saját felszín alatti vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,

abe) korábban engedélyezett saját felszíni vízkivétel növelése, ha az legalább egy évig, évi átlagban több mint 25%-kal meghaladja az engedélyezett mennyiséget,

abf) a tevékenység céljára lehatárolt terület legalább 25%-kal megnő, és az új területnek a jelenlegi vagy a településrendezési tervben meghatározott területfelhasználási módja az igénybevétel miatt megváltozik,

abg) a tevékenység volumene (különösen kapacitása, az előállított termék mennyisége, a létesítmény befogadóképessége) a tevékenység megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja;

ac)11 a 3. számú melléklet 131. pontjában felsorolt tevékenységnek az alábbiakban megadott megváltoztatása:

aca) a tevékenység volumene a megvalósítására vonatkozó korábbi engedélyben meghatározott mértéket legalább 25%-kal meghaladja,

acb) új vasúti pálya létesül,

acc) új forgalmi sáv létesül, kivéve, ha az csak le- vagy felhajtó- vagy kapaszkodó sáv,

acd) vezeték nyomvonalának megváltoztatása védett természeti területen;

ad) a tevékenység olyan megváltoztatása, ami egyúttal az 1. számú mellékletben felsorolt más tevékenység megkezdését jelenti, függetlenül attól, hogy az ab) és ac) pontokban megadott feltételek teljesülnek-e;

b) nem minősül jelentősnek az a módosítás, amelynek következtében az a) pont szerinti jelentős módosítás feltételeinek valamelyike csak a tevékenység módosításának megvalósításához szükséges építés során áll fenn;

c) nem minősül a tevékenység módosításának:

ca) a felügyelőség engedélyével, ellenőrzött körülmények között lefolytatott, a környezet terhelésének időleges megváltozásával járó üzemi kísérlet,

cb) az alkalmazott technológiából származó maradékanyag technológiai folyamatba történő visszavezetésének helyszíni megoldása,

d)12 kapcsolódó létesítmény: a tevékenységet elősegítő, kiegészítő, kiszolgáló építmény a telepítés helyén;

e)13 összetartozó tevékenység: a 3. számú melléklet szerinti és az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel azonos, a környezethasználó által e tevékenységekkel azonos vagy szomszédos ingatlanon, közös beruházási céllal megkezdeni tervezett olyan tevékenység, amely a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték alá esik, azonban megkezdése esetén az 1. vagy 3. számú mellékletbe tartozó tevékenységgel együtt a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbérték teljesül;

f)14 területfoglalás: a tevékenység megvalósításához szükséges telek vagy telkek teljes és összes területe.

(3) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás szempontjából:

a) új tevékenység: a 2. számú mellékletben szereplő 2001. október 30-a után megkezdett tevékenység;

b) meglévő tevékenység: a 2. számú mellékletben szereplő 2001. október 30-a előtt megkezdett tevékenység;

c) létesítmény: minden olyan helyhez kötött műszaki egység, ahol egy vagy több, a 2. számú mellékletben felsorolt tevékenység, és bármely más, azzal technológiailag összefüggő tevékenység folyik, amely műszakilag kapcsolódik az adott telephelyen folytatott tevékenységhez, és amely szennyezőanyag-kibocsátással jár, vagy szennyező hatású;

d) jelentős változtatás: az üzemeltetésben, annak körülményeiben, funkciójában, a létesítmény kiterjedésében, termelési kapacitásában végrehajtandó olyan módosítás vagy bővítés, amely a tevékenység környezetre, vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja. A változtatás vagy bővítés minden esetben jelentősnek minősül, ha a fenti módosítás vagy bővítés önmagában eléri a 2. számú mellékletben meghatározott bármely küszöbértéket, amennyiben ilyen küszöbértéket a 2. számú mellékletben meghatároztak;

e) jelentős változás: a tevékenységben az üzemeltető szándéka nélkül bekövetkezett olyan módosulás, amely a tevékenység környezetre vagy az emberi egészségre gyakorolt hatását kedvezőtlenül befolyásolja.

MÁS HATÓSÁGI, SZAKHATÓSÁGI ELJÁRÁSBAN A KÖRNYEZETI HATÁSOK JELENTŐSÉGÉNEK VIZSGÁLATA15

2/A. §16 (1) A 3. számú melléklet szerinti olyan tevékenység esetén, amely nem éri el a 3. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket, vagy a 3. számú mellékletben a tevékenységre megállapított feltétel nem teljesül, kormányrendeletben meghatározott esetekben a felügyelőség – a környezethasználó által benyújtott, a 13. számú melléklet szerinti adatlap alapján – előzetes vizsgálati eljárás lefolytatása nélkül, más hatósági, szakhatósági eljárásban az 5. számú mellékletben foglaltak szerint vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e.

(2) Jelentős környezeti hatás feltételezése esetén a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában, vagy a felügyelőség saját hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárás során hozott, az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésben – a 6. számú melléklet figyelembevételével – megállapítja a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit.

(2a)17 A környezeti hatástanulmányt az eljárás felfüggesztéséről szóló végzés jogerőre emelkedését követő három éven belül kell benyújtani.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt eljárást megelőző, előzetes szakhatósági állásfoglalás kérése esetén az ügyfél a 13. számú melléklet szerinti adatlapon túl – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az engedélyezési eljáráshoz szükséges teljes engedélyezési tervdokumentációt vagy építészeti-műszaki dokumentációt és mellékleteket nyújtja be a felügyelőségnek.

(4) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkr.)

a) 8/A. §-ának (2a) bekezdése szerinti esetben,

b) 8/D. §-ának (2) bekezdése szerinti esetben, ha az Nkr. 8/D. § (1) bekezdésének f) pontjában foglalt szakhatósági eljárásban a szakhatóság azon szakkérdést vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e, valamint

c) 8/E. §-ának (1a) bekezdése szerinti esetben

az ügyfél – a 13. számú melléklet szerinti adatlapon túl – a 14. számú melléklet szerinti dokumentumokat nyújtja be a felügyelőségnek.

ELŐZETES VIZSGÁLAT

3. § (1)18 A környezethasználó – az 1. § (5) bekezdésben foglalt eset kivételével – előzetes vizsgálat iránti kérelmet köteles benyújtani a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely

a) a 3. számú mellékletben szerepel, vagy

b) a 2. és 3. számú mellékletben egyaránt szerepel,

c)19 összetartozó tevékenységnek minősül és a 2/A. §-ban meghatározott eljárás lefolytatására nem került sor.

(2)20 Az előzetes vizsgálatra vonatkozó kérelemhez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő előzetes vizsgálati dokumentációt, amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A kérelmet és mellékleteit két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani, amelyet a felügyelőség elektronikus úton közzétesz.

(3)21 A kérelem és az előzetes vizsgálati dokumentáció benyújtását követően a felügyelőség – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – az ügyfeleknek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti, az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé, amely – az értesítésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza:

a) az eljáró felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét,

b) a közlemény közzétételének időpontját,

c)22 7. számú melléklet I.1. pontja szerinti közvetlen hatásterület vélelmezett határait az érintett települések megnevezésével,

d) felhívást arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, a környezeti hatásvizsgálat szükségességére, illetve a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a felügyelőség közleményének megjelenését követő huszonegy napon belül közvetlenül a felügyelőséghez észrevételt lehet tenni,

e) milyen döntéseket hozhat a felügyelőség az 5. § (2) bekezdése alapján.

f)23 az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a kérelem és a mellékletek nyomtatott példányába a felügyelőségen és a tevékenység telepítési helye szerinti település, a fővárosban a kerület (a továbbiakban együtt: település) jegyzőjénél lehet betekinteni, valamint, hogy a betekintés módjáról a felügyelőségen vagy a jegyzőnél lehet részletes felvilágosítást kapni,

g)24 az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyét.

(4)25 A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a közleményt, a kérelem és mellékleteinek nyomtatott példányát, a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek a közleményt. A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról és helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei nyomtatott példányába való betekintési lehetőség módjáról is.

(5) Katonai titokvédelem alá eső tevékenység esetén a kérelemről és az előzetes vizsgálati dokumentációról a felügyelőség csak a telepítés helye szerinti, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjét tájékoztatja.

(6) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 14. §-ának (2) bekezdése szerinti egyéves időtartamba nem számít bele az előzetes vizsgálati eljárás időtartama.

(7)26 A környezethasználó előzetes vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a felügyelőséghez, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely megfelel a 3. számú mellékletben szereplő tevékenységnek, azonban az abban meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy az ott szereplő kritériumot nem teljesíti, feltéve, hogy a tevékenység nem tartozik a 2. számú mellékletbe. Ha a felügyelőség az előzetes vizsgálat során az 5. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerint dönt, akkor a tevékenység megkezdéséhez környezetvédelmi engedély szükséges.

4. § (1)27 A felügyelőség a szakhatóságok megkeresése során a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátja a szakhatóság rendelkezésre, az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyének megadásával.

(2)–(3)28

(4)29 A felügyelőség a kérelembe és az előzetes vizsgálati dokumentációba, a szakhatósági állásfoglalásokba és a szakértői véleményekbe való betekintést – a benyújtásukat, rendelkezésre állásukat követő nyolc napon belül – lehetővé teszi az érintett nyilvánosság számára.

(5)30 Közmeghallgatás tartása esetén, ha a felügyelőség a közmeghallgatást a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, azt elektronikus úton közzéteszi. Ha a felügyelőség a közmeghallgatás dokumentálására az írásos jegyzőkönyvi formát választja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.

5. § (1)31 A felügyelőség a döntéshozatal előtt a környezetre gyakorolt hatás jelentőségének megítélésére, valamint a később benyújtandó engedélykérelem tartalmára vonatkozó – és a 3. § (3) bekezdésének d) pontja, illetve a 12–15. §-ok szerint kapott – észrevételeket érdemben vizsgálja.

(2)32 A felügyelőség a határozatában

a) megállapítja az előzetes vizsgálat eredményének és az 5. számú melléklet figyelembevételével, hogy a tervezett tevékenység megvalósításából származhatnak-e jelentős környezeti hatások, valamint

aa) jelentős környezeti hatás feltételezése esetén megállapítja a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány, és ha a tevékenység 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet szerint az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit,

ab) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá is tartozik, a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit,

ac) ha nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, és a tevékenység a 2. számú melléklet hatálya alá sem tartozik, tájékoztatást ad arról, hogy a tevékenység mely, a Kvt. 66. § (1) bekezdés d) pontja szerinti egyéb engedélyek birtokában kezdhető meg;

b) ha az előzetes vizsgálati dokumentáció változatokat tartalmazott, megjelöli azon változatot vagy változatokat, amelyekkel kapcsolatosan a létesítést megfelelő körülmények között lehetségesnek tartja;

c) amennyiben az előzetes vizsgálat során a tevékenység engedélyezését kizáró ok merült fel,

ca) ennek tényét rögzíti és – a cb) alpontban foglaltak kivételével – megállapítja, hogy az adott tevékenység kérelem szerinti megvalósítására engedély nem adható,

cb) ha a tervezett tevékenység a településrendezési eszközökkel nincs összhangban, azonban az összhang legkésőbb a tervezett tevékenységhez szükséges létesítési, építési engedély iránti kérelem benyújtásáig megteremthető, ezt a lehetőséget rögzíti, és előírja, hogy a kizáró okot a létesítési, építési engedély kiadására jogosult hatóság döntéséig meg kell szüntetni;

d) ha valamely Natura 2000 területre jelentős környezeti hatás várható, a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeit az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmát meghatározó előírások figyelembevételével írja elő.

(3)33

(4) A tartalmi követelmények meghatározásakor a felügyelőség figyelembe veszi, hogy mi az az információ, ami megfelel a tervezés és engedélyezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint ami észszerűen és méltányosan megkövetelhető a jelenlegi ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.

(5)34 Ha a 3. számú mellékletbe tartozó tevékenység esetén az előzetes vizsgálat során kiderül, hogy valószínűsíthetően felléphetnek országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatások, vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes állam (a továbbiakban: az EGT-megállapodásban részes állam) a 12–15. §-ok szerinti nemzetközi eljárás lefolytatását kéri, a környezeti hatásvizsgálati eljárást le kell folytatni.

(6)35 A felügyelőség a (2) bekezdés szerinti határozatot közli az eljárásban részt vett önkormányzatok jegyzőivel, akik a felügyelőség által megjelölt időpontban gondoskodnak a határozat teljes szövegének nyilvános közzétételéről. A felügyelőség a közzétételre a határozat megküldésétől számított nyolcadik napnál korábbi időpontot nem határozhat meg. A jegyző a határozat közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról.

(7)36 A környezethasználó a határozat jogerőre emelkedését követő két éven belül kérheti a környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyt. A felügyelőség a határozat jogerőre emelkedésétől számított 18 hónap elteltével – ha a környezethasználó az eltelt idő alatt nem kezdeményezte környezeti hatásvizsgálati vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását – értesíti a környezethasználót az eljárás-kezdeményezési jogosultság lejártának időpontjáról. Az értesítés elmaradása miatt a felügyelőséggel szemben kárigény nem érvényesíthető, továbbá az nem érinti az engedélykérelem benyújtására nyitva álló határidőt.

(8)37 A felügyelőség a (7) bekezdésben szereplő kétéves határidőt kérelemre egy ízben legfeljebb egy évvel meghosszabbíthatja, ha a határozat meghozatalakor alapul vett tényállásban nem történt lényeges változás.

ELŐZETES KONZULTÁCIÓ38

5/A. §39 (1)40 A környezethasználó előzetes konzultációt kezdeményezhet a felügyelőségnél, ha olyan tevékenység megvalósítását tervezi, amely

a) az 1. számú mellékletben szerepel,

b) az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, vagy

c) a 2. számú mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységek közé.

(2) Az előzetes konzultáció célja, hogy a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a felügyelőség véleményt, a 12. számú mellékletben meghatározott közigazgatási szervek és a nyilvánosság észrevételt adjon.

(3)41 Az előzetes konzultációra irányuló kezdeményezéshez csatolni kell a 4. számú melléklet szerinti tartalmi követelményeknek megfelelő dokumentációt (a továbbiakban a kezdeményezés és a dokumentáció együtt: konzultációs kérelem), amelynek egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő is elkészítheti. A konzultációs kérelmet a felügyelőségnek nyolc nyomtatott példányban és elektronikus adathordozón is be kell nyújtani.

(4) A felügyelőség a konzultációs kérelmet megküldi a (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerveknek, amelyek arra 15 napon belül észrevételt tehetnek.

(5) A konzultáció kezdeményezését követően a felügyelőség – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – hivatalában, valamint honlapján közleményt tesz közzé, amely tartalmazza:

a) a felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét;

b) a konzultációs kérelem tárgyát, valamint rövid ismertetését;

c) a közlemény közzétételének időpontját;

d) a közvetlen hatásterület (7. számú melléklet I.1. pontja) vélelmezett határait az érintett települések megnevezésével;

e) felhívást arra, hogy a telepítés helyével kapcsolatos kizáró okokra, illetve a környezeti hatástanulmány, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési dokumentáció tartalmára vonatkozóan a felügyelőség közleményének megjelenését követő huszonegy napon belül közvetlenül a felügyelőséghez észrevételt lehet tenni;

f) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be a konzultációs kérelembe.

(6) A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg a konzultációs kérelmet és a közleményt megküldi a tevékenység telepítési helye szerinti település (a fővárosban a kerület), valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőinek, akik haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak a közlemény közterületen és helyben szokásos módon történő közzétételéről. A közleményben szerepelnie kell annak, hogyan lehet helyben betekinteni a konzultációs kérelembe.

(7) A felügyelőség – az (5)–(6) bekezdéstől eltérően – katonai titokvédelem alá eső tevékenység esetén csak a telepítés helye szerinti, valamint a feltételezetten érintett települések jegyzőjét tájékoztatja a konzultációs kérelemről.

5/B. §42 (1) A felügyelőség a nyilvánosság észrevételeinek beérkezését követően – a vélemény tartalmának kialakítása érdekében – szóbeli konzultációt tarthat, illetve a környezethasználó vagy az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerv kérelmére szóbeli konzultációt tart, amelyre meghívja az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szerveket és a környezethasználót.

(2)43 A felügyelőség a konzultációs kérelembe, az (1) bekezdés szerinti szóbeli konzultációról készült összefoglalóba, valamint a közigazgatási szervek észrevételeibe a betekintést – a rendelkezésre állásukat, illetve a szóbeli konzultációt követő nyolc napon belül – lehetővé teszi.

(3) A felügyelőség az előzetes konzultáció keretében

a) a kizárólag az 1. számú mellékletbe tartozó tevékenység esetén véleményt ad a környezeti hatástanulmány tartalmi követelményeiről a 6. számú melléklet figyelembevételével;

b) a kizárólag a 2. számú mellékletben szereplő tevékenység esetén véleményt ad az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről a 8. számú melléklet figyelembevételével;

c) az 1. és a 2. számú mellékletben egyaránt szereplő tevékenység esetén véleményt ad a 6. számú melléklet figyelembevételével a környezeti hatástanulmány és a 8. számú melléklet figyelembevételével az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről;

d) ha a konzultációs kérelem változatokat tartalmazott, megnevezi azt vagy azokat a változatokat, amellyel kapcsolatosan – megfelelő körülmények között – a létesítést lehetségesnek tartja;

e) ha a tevékenység környezetvédelmi engedélyezését vagy egységes környezethasználati engedélyezését kizáró ok áll fenn, véleményében ennek tényét rögzíti, és erre felhívja a környezethasználó figyelmét;

f) ha valamely Natura 2000 területre jelentős környezeti hatás várható, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabályban a hatásbecslési dokumentáció tartalmára vonatkozó előírások figyelembevételével ad véleményt a környezeti hatástanulmány, illetve az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményeiről.

(4) A felügyelőség véleményét a konzultációs kérelem benyújtásától számított 45 napon belül adja meg. E határidőbe az 5/A. § (2) bekezdés szerinti közigazgatási szervek észrevételezési határideje beszámít.

(5) A tartalmi követelmények meghatározásakor a felügyelőség figyelembe veszi, hogy melyek azok az információk, amelyek megfelelnek a tervezés adott szakaszának, a tevékenység és a várhatóan hatásviselő környezeti elemek, rendszerek jellegének, valamint amelyek ésszerűen megkövetelhetők a konzultáció időpontjában fennálló ismeretek és vizsgálati módszerek alapján.

(6) A közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételeit a felügyelőség véleményével együtt a környezethasználó részére megküldi.

(7) A felügyelőség a (3) bekezdés szerinti véleményének közzétételéről honlapján gondoskodik. A felügyelőség a véleményről közleményt készít, amelyet megküld az érintett önkormányzatok jegyzőinek. A jegyzők haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodnak a közlemény közterületen és helyben szokásos egyéb módon való közzétételéről.

(8) A környezethasználó a vélemény megadását követő két éven belül nyújthat be kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt. Ha a felügyelőség határidőben véleményt nem ad, a környezethasználó a vélemény hiányában is benyújthatja a kérelmet a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély iránt.

A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS

Általános szabályok

6. § (1) A környezeti hatásvizsgálati eljárás a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységnek

a) a környezeti elemekre (földre, levegőre, vízre, élővilágra, épített környezetre, ez utóbbi részeként a műemlékekre, műemléki területekre és régészeti örökségre is),

b) a környezeti elemek rendszereire, folyamataira, szerkezetére, különösen a tájra, településre, éghajlatra, természeti (ökológiai) rendszerre

való hatásainak, továbbá

c) az előbbi hatások következtében az érintett népesség egészségi állapotában, valamint társadalmi, gazdasági helyzetében – különösen életminőségében, területhasználata feltételeiben – várható változásoknak

az egyes esetek sajátosságainak figyelembevételével történő meghatározására, valamint a tevékenység ennek alapján történő engedélyezhetőségére terjed ki a 6–16. §-ok rendelkezései szerint.

(2) A tevékenységnek az (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti hatásai meghatározását a tevékenység egyes szakaszai – telepítés44, megvalósítás45, felhagyás46 – szerint megkülönböztetve kell elvégezni.

7. § (1)47 A környezeti hatásvizsgálati eljárást a felügyelőség a környezethasználó kérelmére indítja meg. A kérelem mellé csatolni kell – ha történt előzetes vizsgálat vagy előzetes konzultáció, az azt lezáró határozatra vagy az annak során adott véleményre, továbbá a 2/A. §-ban meghatározott esetben a felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában vagy a felügyelőség saját hatáskörébe tartozó engedélyezési eljárás során hozott, az eljárás felfüggesztéséről szóló végzésben foglaltakra figyelemmel készített – környezeti hatástanulmányt.

(2)48 A kérelmet és annak mellékleteit két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani.

(3)49 A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeit a 6. számú melléklet tartalmazza. A környezeti hatástanulmány egyes részeit a tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A hatásterület kiterjedését a 7. számú mellékletben foglaltaknak megfelelően kell meghatározni.

8. § (1)50 A felügyelőség a kérelem benyújtását követően – ha a tevékenység nem esik katonai titokvédelem alá – az ügyfeleknek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti, az eljárás megindításáról szóló értesítésével egyidejűleg a honlapján közleményt tesz közzé. A közlemény – az értesítésre a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl – tartalmazza:

a) az eljáró felügyelőség megnevezését, székhelyét, elérhetőségét;

b) környezeti hatásvizsgálat megindításának tényét;

c) azt, hogy folyamatban van-e a 12–15. §-ok szerinti eljárás;

d) azt, hogy milyen módon történik a tájékoztatás és milyen lehetőségek lesznek az észrevételek megtételére, kérdések feltevésére;

e) milyen döntéseket hozhat a felügyelőség a 10. § (2) bekezdése alapján.

f)51 az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a kérelem és a mellékletek nyomtatott példányába a felügyelőségen és a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjénél lehet betekinteni, valamint, hogy a betekintés módjáról a felügyelőségen vagy a jegyzőnél lehet részletes felvilágosítást kapni,

g)52 az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyét.

(1a)53 Az (1) bekezdés szerinti közlemény tartalmazhatja a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat is, ebben az esetben a közmeghallgatásról külön közzététel és közhírré tétel nem szükséges.

(2)54 A felügyelőség a közlemény közzétételével egyidejűleg a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a közleményt, a kérelem és mellékleteinek nyomtatott példányát, a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek a közleményt. A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a közlemény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről. A jegyző a közlemény közhírré tételét követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közhírré tétel időpontjáról és helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei nyomtatott példányába való betekintési lehetőség módjáról is.

(3)55 A közzététel időtartama legalább harminc nap.

(4)56 A felügyelőség a szakhatóságok megkeresése során a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátja a szakhatóság rendelkezésre, az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyének megadásával.

(5)57 A felügyelőség a szakhatósági állásfoglalásokba és az általa kért szakértői véleményekbe, továbbá a hiánypótlásul készült dokumentációba való betekintést lehetővé teszi a benyújtásukat, illetve rendelkezésre állásukat követő – egyeztetés esetén az egyeztetést követő – nyolc napon belül az érintett nyilvánosság számára.

(6) Az ügyben az (5) bekezdésben említetteket követően keletkezett és a döntéshozatal szempontjából lényeges környezeti információkat – a Kvt. 12. §-ának (2)–(3) bekezdésének megfelelően – az érintett nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

9. § (1)58 A felügyelőség közmeghallgatást tart, kivéve, ha a tevékenység katonai titokvédelem alá esik, vagy ha a kérelmet benyújtását követően elutasította. A titkos katonai tevékenység környezeti hatásairól a felügyelőség a telepítés helye szerinti és az érintett települési önkormányzat jegyzőjét tájékoztatja.

(2) Több érintett település esetén, vagy ha az érintettek száma miatt ez indokolt, több helyszínen is tartható közmeghallgatás.

(3)59 A közmeghallgatás céljára alkalmas önkormányzati helyiséget a telepítés helye szerint illetékes, illetve az egyéb érintett települési önkormányzat jegyzője térítésmentesen biztosítja. Ha ez az érintett nyilvánosság eljárásban való részvétele szempontjából hátránnyal nem jár, a közmeghallgatás a felügyelőség erre alkalmas hivatalos helyiségében is megtartható.

(4) A felügyelőség értesíti a közmeghallgatásról az ügyben érdekelt szakhatóságokat és az érintett önkormányzatokat, a környezethasználót, továbbá a környezetvédelmi érdekek képviseletére alakult egyesületet, és más társadalmi szervezeteket, ha az eljárásban való részvételi szándékukat bejelentették és ügyféli minőségüket a felügyelőség számára igazolták.

(5) Az érintett környezetvédelmi szervezetek alapszabályukkal és a bírósági bejegyzésről szóló jogerős határozattal igazolhatják ügyféli jogosultságukat.

(6)60 A felügyelőség a közmeghallgatásra vonatkozó adatokat hirdetményi úton közzéteszi, valamint közhírré tételre megküldi az eljárásban részt vevő önkormányzatok jegyzőinek. A jegyző a közhírré tételt követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közlemény közhírré tételének időpontjáról és helyéről.

(7)61 A közzétételnek legalább harminc nappal a közmeghallgatás időpontja előtt kell megtörténnie.

(8) Az észrevételeket a közmeghallgatás időpontjáig a felügyelőséghez vagy a közmeghallgatás helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez lehet benyújtani.

(9)62 Ha a felügyelőség a közmeghallgatást a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, azt elektronikus úton közzéteszi. Ha a felügyelőség a közmeghallgatás dokumentálására az írásos jegyzőkönyvi formát választja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.

(10)63

10. § (1)64 A felügyelőség az érintett nyilvánosságtól, valamint a 12–15. §-ok szerint kapott, a környezeti hatás szempontjából lényeges észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben megvizsgálja. A felügyelőség határozatának indoklása tartalmazza az észrevételek értékelését és a nyilvánosság bevonásának folyamatáról szóló információt. Az észrevételek értékelése magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.

(2)65

(3)66 A határozat nyilvánosságra hozatalára az 5. § (6) bekezdése az irányadó.

(4) A környezetvédelmi engedély megadásáról szóló határozatban az engedély feltételei között:

a)67 elő kell írni azokat az intézkedéseket, amelyek a káros környezeti hatások elkerülésére, csökkentésére és – ha lehetséges – megszüntetésére vonatkoznak, továbbá szükség szerint az 5. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontjában foglaltakat;

b) előírhatók:

ba) rendszeres környezetvédelmi és természetvédelmi ellenőrzés, ideértve mérő-, megfigyelő-, ellenőrző rendszer kialakítása,

bb) jogszabályi feltételek fennállása esetén egyes határértékek is,

bc) a környezetvédelmi engedély megadását követő, a környezethasználat megkezdéséhez esetlegesen szükséges további engedélyek megszerzéséhez kielégítendő és a környezeti hatásvizsgálat alapján meghatározható feltételek,

bd) a tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának feltételei, ideértve a szüneteltetés vagy felhagyás megkezdése előtt végzendő vizsgálatokra való kötelezést is, ha a szüneteltetésnek vagy felhagyásnak jelentős környezeti hatásai lehetnek, de a tevékenység tervezésének adott szakaszában ez kielégítő pontossággal még nem jelezhető előre.

(5) A felügyelőség a határozatában dönt a felügyelőség hatáskörébe tartozó egyéb engedélyek megadásáról, ha annak feltételei fennállnak.

(6) Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a tervezett nyomvonal egyes önállóan használható szakaszai önálló engedélyezés tárgyát képezik, amennyiben a nyomvonal környezet- és természetvédelmi követelményekkel összeegyeztethető továbbvezetése a benyújtott dokumentáció szerinti információk alapján valószínűsíthető.

(6a)68 Olyan tevékenység esetén, amelynek megvalósításához nyomvonalas létesítmény telepítése szükséges, a hatásvizsgálatnak ki kell terjednie a nyomvonalas létesítmény, a kapcsolódó létesítmények, az összetartozó tevékenységek, valamint a nyomvonalas létesítmény által érintett egyéb létesítmények (különösen keresztező utak, közművek) hatásainak a vizsgálatára is.

(7) A környezetvédelmi engedély megadására irányuló kérelmet el kell utasítani, ha a tervezett tevékenység gyakorlása akadályozná

a) a Nemzeti Környezetvédelmi Programban [Kvt. 40. §] meghatározott környezeti célállapotok elérését;

vagy

b)69 Magyarország nemzetközi szerződésben vállalt környezet- vagy természetvédelmi kötelezettségeinek teljesítését.

(8) A felügyelőség a környezetvédelmi engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

(9)70 A felügyelőség a környezetvédelmi engedély módosítására irányuló eljárása során a kijelölt szakhatóságok közül azokat keresi meg, amelyek hatáskörét a módosítás érinti.

11. § (1) A környezetvédelmi engedély érvényességi ideje

a) legalább öt év, amennyiben a tevékenység gyakorlásának vagy a létesítmény működésének idejét más jogszabály ennél rövidebb időben nem határozza meg, de az engedély határozatlan időre is megadható, illetőleg külön jogszabály alapján megadandó71;

b)72 az új módszerek, termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására szolgáló, a 3. számú melléklet 128. pontja szerinti tevékenységeknél legfeljebb két év.

(2) Az engedély érvényességi idejét a felügyelőség a tevékenység környezeti hatásai, azok előreláthatósága, a tevékenység környezetében beálló változások jellege és előreláthatósága alapján, valamint a tevékenység telepítéséhez szükséges idő és a tevékenység végzésének tervezett időtartama figyelembevételével határozza meg.

(3) Az engedély érvényességi idejének lejártakor, amennyiben a környezethasználó a tevékenységet továbbra is folytatni kívánja, a Kvt.-nek a felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit [Kvt. 73–76. §, 78–80. §] kell alkalmazni.

(3a)73 A felügyelőség hat hónappal a környezetvédelmi engedély időbeli hatályának lejártát megelőzően értesíti a környezethasználót a lejárat időpontjáról és a (3) bekezdésben foglaltakról. Az értesítés elmaradása miatt a felügyelőséggel szemben kárigény nem érvényesíthető, továbbá az nem mentesíti a környezethasználót a tevékenység folytatásához szükséges eljárás kellő időben történő kezdeményezése, valamint a tevékenység jogellenes folytatása miatti felelősség alól.

(4) Ha a tevékenység megvalósítása során az önmagukban nem jelentős módosítást jelentő változtatások három év alatt együttesen elérik a 2. § (2) bekezdésének abf), abg) vagy aca) pontjában megadott küszöbértéket, a környezethasználó ezt köteles jelenteni a felügyelőségnek. Ezekben az esetekben a felügyelőség a környezetvédelmi felülvizsgálat rendelkezései szerint jár el.

Nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárás

12. § (1) Az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló, 1991. február 26-án, Espooban (Finnország) aláírt és a 148/1999. (X. 13.) Korm. rendelettel kihirdetett egyezmény (a továbbiakban: egyezmény) hatálya alá tartozó ügyekben mind az egyezmény részes felei mind – viszonosság esetén – a nem részes felek tekintetében is, az egyezmény előírásait a 12–16. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni, amennyiben más nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

(2) Az egyezmény I. függelékében felsorolt azon tevékenységek vagy létesítmények mérethatáraként, amelyeknél számszerű érték helyett a „nagy” vagy „nagyobb” megjelölés található, az 1. mellékletben a megfelelő tevékenységnél vagy létesítménynél a környezeti hatásvizsgálati kötelezettséghez megadott feltételt vagy mérethatárt kell alkalmazni.

(3)74 Az egyezmény és e rendelet 12–16. §-ának előírásait az egyezményben nem szereplő, de az e rendelet 1. és 3. számú mellékletében felsorolt minden tevékenységnél alkalmazni kell, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, és a hatásviselő vagy a kibocsátó fél az EGT-megállapodásban részes állam.

(4)75 Az egyezmény és e rendelet 12–16. §-a rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges koordináció és az egyezmény 1. cikk (iv) pontja szerinti érdekelt felekkel való kapcsolattartás a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve az általa kijelölt szerv (a továbbiakban együtt: Minisztérium) feladata.

(5)76 Az (1)–(4) bekezdés, valamint a 13–15. § szerinti eljárás az e rendelet szerinti eljárások ügyintézési határidejébe nem számít bele.

Eljárás kibocsátó félként

13. § (1)77 A 12. § (1)–(3) bekezdésében meghatározott esetekben a tevékenység előzetes vizsgálati eljárása vagy az előzetes konzultáció során, ha a tevékenységgel kapcsolatban országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezése – különösen az egyezmény III. függelékében szereplő ismérvek alapján – feltételezhető, a felügyelőség tájékoztatja erről a Minisztériumot és a környezethasználót. A felügyelőség egyidejűleg – határidő tűzésével – felhívja a környezethasználót a kérelem és mellékletei további egy nyomtatott és egy elektronikus példányban történő benyújtására.

(2) A Minisztérium tájékoztatásához a felügyelőség mellékeli:

a)78 a kérelmet és az előzetes vizsgálati dokumentáció vagy az előzetes konzultációs kérelem egy nyomtatott példányát, továbbá a kérelem és mellékletei elektronikus változatát tartalmazó adathordozót;

b) a 3. § (3) bekezdés szerinti közleményt;

c) a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalását arról, hogy

ca) az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás mi alapján feltételezhető,

cb) a hatásviselő fél [egyezmény 1. cikk (iii) pontja] hatásterületéről a környezeti hatástanulmány elkészítéséhez milyen adatokat és környezeti információkat kell megkérni;

d)79 az előzetes vizsgálati dokumentációnak vagy az előzetes konzultációs kérelemnek a környezethasználó által készíttetett (a hatásviselő fél nyelvére vagy angolra való) fordítását.

(3)80 Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást és a (2) bekezdés szerinti iratokat az előzetes vizsgálati eljárás lefolytatásához vagy az előzetes konzultációhoz kell megküldeni.

(4)81 A Minisztérium a (2) bekezdés szerinti iratok alapján, az előzetes vizsgálati eljárás ügyintézési idejéhez vagy az előzetes konzultáció idejéhez igazodó válaszadási határidő megadásával, elkészíti az egyezmény szerinti értesítést, megküldi azt a hatásviselő félnek és a felügyelőségnek, amely azt továbbítja a környezethasználónak.

(5) A Minisztérium a hatásviselő félnek az értesítésre adott válaszát és észrevételeit, valamint a hatásviselő fél területén lévő hatásterületről megküldött adatokat és környezeti információkat továbbítja a felügyelőséghez, amely kézbesíti azokat a környezethasználónak.

(6) Ha a hatásviselő fél az értesítésre adott válaszában bejelenti, hogy részt kíván venni a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, akkor ezt a felügyelőség és a Minisztérium honlapján közzé kell tenni, és az eljárást az egyezmény előírásai és a 12–15. §-ok szerinti rendelkezések figyelembevételével kell továbbfolytatni.

14. § (1)82 Környezeti hatásvizsgálati eljárás esetén a környezethasználónak a kérelmet és mellékleteit három nyomtatott és két elektronikus példányban kell benyújtania. A környezethasználónak a felügyelőség által meghatározott határidőig a hatásviselő fél nyelvén vagy angol nyelven is el kell készíttetni a környezeti hatástanulmány nemzetközi fejezetének és közérthető összefoglalójának fordítását, és azt a felügyelőséghez kell benyújtania. A fordítást akkor kell elkészíttetni, ha a felügyelőség az engedélykérelmet a környezeti hatástanulmány, illetve az ahhoz esetlegesen előírt hiánypótlás benyújtását közvetlenül követően nem utasítja el.

(2) A felügyelőség a 8. § (1) és 9. § (6) bekezdései szerinti információkat megküldi a Minisztériumnak, amint azok rendelkezésre állnak. A Minisztérium az ezek alapján készített tájékoztatást megküldi a hatásviselő félnek.

(3)83 A felügyelőség a kérelmet, a környezeti hatástanulmány egy nyomtatott példányát, továbbá a kérelem és mellékletei elektronikus változatát tartalmazó adathordozót és az (1) bekezdés szerinti fordítást, továbbá a 8. § (5) bekezdésében említett információkat haladéktalanul megküldi a Minisztériumnak, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek, és kezdeményezi az ennek alapján tartandó konzultációt. A konzultációba a Minisztérium bevonja a felügyelőséget és szükség szerint az eljárásban kijelölt szakhatóságokat.

(4) A hatásviselő féllel való konzultáción kapott, valamint a hatásviselő fél nyilvánossága által adott észrevételek mérlegelése alapján a felügyelőség az érintett szakhatóságok bevonásával a környezeti hatástanulmány kiegészítését rendelheti el.

(5)84 A felügyelőség a környezeti hatásvizsgálati eljárásban, valamint az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban hozott döntését közli a Minisztériummal, amely azt továbbítja a hatásviselő félnek. Amennyiben az ügyben jogorvoslat folytán további döntések születnek, azokat hasonló módon kell továbbítani.

15. § (1)85 Olyan tevékenység előzetes vizsgálata, előzetes konzultációja, illetőleg környezeti hatásvizsgálati eljárása során, amelyben a felügyelőség országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás bekövetkezését nem feltételezte, az előzetes vizsgálatot lezáró határozat vagy az előzetes konzultációban adott vélemény, illetve a környezetvédelmi engedély vagy az egységes környezethasználati engedély még nem került kiadásra, és a 12. § (1) bekezdésében említett ország az egyezmény alkalmazását kéri, a Minisztérium haladéktalanul tájékoztatja erről az eljáró felügyelőséget, amely értesíti erről a környezethasználót.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást követően

a) a Minisztérium megszervezi – a felügyelőség és az érintett szakhatóságok bevonásával – az egyezmény szerinti érdekelt felek közötti információcserét, valamint az országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás fellépésének lehetőségéről való egyeztetést;

b)86

(3)87 Ha az egyeztetést követően a kapott információk mérlegelése alapján a felügyelőség az érintett szakhatóságok bevonásával úgy dönt, hogy felléphet országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, illetve a 12. § (1) bekezdésben említett ország továbbra is az egyezmény alkalmazását kéri, amennyiben ez az ország az EGT-megállapodásban részes állam, akkor az eljárást vagy előzetes konzultációt az egyezmény és a 12–15. §-ok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával kell folytatni, és erről a felügyelőség és a Minisztérium honlapján tájékoztatást kell közzétenni.

(4)88 Ha csak az előzetes vizsgálatot vagy előzetes konzultációt követő környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban derül ki, hogy feltételezhető országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás, a felügyelőség haladéktalanul tájékoztatja erről a Minisztériumot, és a továbbiakban a 12–15. §-ok értelemszerű alkalmazásával kell az eljárást folytatni.

Eljárás hatásviselő félként

16. § (1) A kibocsátó fél [egyezmény 1. cikk (ii) pontja] által megküldött értesítés alapján, a szükséges fordítások elvégzését követően, a Minisztérium az értesítésre adandó válasz határidejére figyelemmel

a)89 észszerű határidő megadásával kikéri a felügyelőség és az eljárásban kijelölt szakhatóságok álláspontját a tervezett tevékenységről, annak feltételezhető környezeti hatásairól, azok jelentőségéről, valamint a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában való részvételének szükségességéről. A Minisztérium a feltételezett hatásterület kiterjedésétől függően vagy a területi szerveket vagy azok felettes szervét keresi meg;

b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával.

(2) A Minisztérium az értesítésre adott válaszában jelzi, hogy a feltételezett környezeti hatások jelentősége alapján Magyarország részt kíván-e venni a kibocsátó fél környezeti hatásvizsgálati eljárásában, és egyidejűleg megküldi a hozzá beérkezett véleményeket is.

(3) Amennyiben a kibocsátó fél értesítést nem küld, azonban Magyarország területén jelentős környezeti hatás bekövetkezése feltételezhető, a Minisztérium a tervezett tevékenységről a rendelkezésre álló információk alapján kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját. Ha feltételezhető ilyen hatás, akkor a Minisztérium jelzi ezt a kibocsátó félnek, és kéri az egyezmény alkalmazását.

(4) A kibocsátó fél kérésére vagy a magyar álláspont megalapozására a Minisztérium az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek bevonásával állítja össze, illetve adja meg a feltételezhető magyar hatásterületről rendelkezésre álló és a hatások vizsgálatához szükséges környezeti információkat.

(5) A kibocsátó fél által megküldött környezeti hatásvizsgálati dokumentációról a szükséges fordítások elvégzését követően a Minisztérium

a) kikéri az (1) bekezdés a) pontja szerinti szervek álláspontját;

b) megszervezi a feltételezett hatásterület nyilvánosságának tájékoztatását és észrevételeik kikérését, a helyi önkormányzatok szükség szerinti bevonásával;

c) nyilvános fórumot is szervez, és arra meghívja a kibocsátó fél képviselőjét.

(6) A kibocsátó fél által megküldött tájékoztatást a tevékenység engedélyezéséről szóló döntéséről – a szükség szerinti fordítások elvégzését követően – a Minisztérium saját honlapján közzéteszi, és a fordítást honlapjukon való közzététel céljából megküldi azoknak a felügyelőségeknek, amelyek illetékességi területe az (5) bekezdés b) pontja szerinti területet érinti.

AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

Általános szabályok

17. § (1) A környezethasználónak a környezetszennyezés megelőzése, illetőleg a környezet terhelésének csökkentése érdekében az elérhető legjobb technika alkalmazásával intézkednie kell:

a) a tevékenység folytatásához szükséges, környezetterhelést okozó anyag felhasználásának fajlagos csökkentéséről;

b) a tevékenységhez szükséges anyag és energia hatékony felhasználásáról;

c) a kibocsátás megelőzéséről, illetőleg az elérhető legkisebb mértékűre történő csökkentéséről;

d) a hulladékképződés megelőzéséről, illetőleg a keletkező hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentéséről, a hulladék hasznosításáról, ártalmatlanításáról;

e) a környezeti hatással járó balesetek megelőzéséről, és ezek bekövetkezése esetén a környezeti következmények csökkentéséről;

f) a tevékenység felhagyása esetén a környezetszennyezés, illetve környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról.

(2) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyben rendelkezik – a 9. és 11. számú mellékletben, valamint a külön jogszabályokban foglaltak figyelembevételével – az engedélyben meghatározott követelmények elérése érdekében alkalmazandó elérhető legjobb technikáról. Az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a felügyelőség a környezethasználóval szakmai konzultációt folytat, szükség szerint szakértőt vesz igénybe.

Engedélyezési eljárás

18. §90 A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárást új tevékenység esetén a környezethasználó – az előzetes vizsgálatot lezáró határozat, vagy ha történt előzetes konzultáció, az annak során adott vélemény, szerint, valamint a 8. számú melléklet figyelembevételével elkészített – kérelmére indítja meg. A kérelem egyes részeit a 8. számú mellékletben meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelő részszakterületeken – a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló jogszabály alapján – szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő készíti el. A kérelmet két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani.

19. § (1) A felügyelőség az e rendelet 2. számú melléklete hatálya alá tartozó meglévő tevékenység esetén a környezethasználót az egységes környezethasználati engedély első ízben történő megszerzése érdekében teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi.

(2) A környezetvédelmi felülvizsgálat során a Kvt.-ben meghatározottakon túl e rendelet szabályait megfelelően alkalmazni kell.

20. § (1)91 Ha a kérelem minősített adatot vagy üzleti titoknak minősülő adatot tartalmaz, akkor azokat a kérelemhez külön iratban kell csatolni.

(2)92 A felügyelőség a szakhatóságok megkeresése során a kérelmet és mellékleteit kizárólag elektronikus úton bocsátja a szakhatóság rendelkezésre, az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletek elérési helyének megadásával.

(3) A felügyelőség hatáskörébe tartozó – külön jogszabályokban meghatározott – engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni.

(4)93 A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyre vonatkozó határozatában – a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével – a talaj, a levegő és víz szennyezésének megelőzése, a zajkibocsátás mérséklése, a hulladékokkal való környezetkímélő gazdálkodás céljából intézkedéseket, környezetvédelmi követelményeket, valamint kibocsátási határértékeket és azok teljesítésére határidőt határoz meg, különös tekintettel e rendelet 10. számú mellékletében felsorolt szennyező anyagokra.

(5) Az egységes környezethasználati engedély részletes tartalmi követelményeit a 11. számú melléklet tartalmazza.

(6) Ha az elérni kívánt környezetvédelmi célállapothoz és a szennyezettségi határértékek betartásához szigorúbb követelmények szükségesek, mint amely az elérhető legjobb technikával biztosítható, a felügyelőség további feltételeket is előírhat.

(7) Olyan tevékenységek esetében, amelyekre vonatkozóan külön törvény biztonsági elemzés, illetve jelentés elkészítését írja elő, a biztonsági elemzést, illetve a jelentést az engedélyezés során a felügyelőség figyelembe veszi.

(8)94 Az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább öt évre adható meg. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint felül kell vizsgálni. A felülvizsgálat ügyintézési határideje két hónap.

(8a)95 A felügyelőség hat hónappal az egységes környezethasználati engedély időbeli hatályának lejártát megelőzően értesíti a környezethasználót a lejárat időpontjáról és a tevékenység továbbfolytatásának feltételeiről. Az értesítés elmaradása miatt a felügyelőséggel szemben kárigény nem érvényesíthető, továbbá az nem mentesíti a környezethasználót a tevékenység folytatásához szükséges eljárás kellő időben történő kezdeményezése, valamint a tevékenység jogellenes folytatása miatti felelősség alól.

(9) Ha a felügyelőség megállapítja, hogy

a) a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó – tevékenységében – jelentős változtatást kíván végrehajtani;

b) az elérhető legjobb technikában bekövetkezett jelentős változás következtében új kibocsátási határértékek, követelmények előírása szükséges;

c) a működtetés biztonsága új technika alkalmazását igényli;

d) ha a létesítmény olyan jelentős környezetterhelést okoz, hogy az a korábbi engedélyben rögzített határértékek felülvizsgálatát indokolja,

a környezethasználót – a 19. § (2) bekezdésének figyelembevételével – környezetvédelmi felülvizsgálat végzésére kötelezi, valamint alkalmazhatja a 26. §-ban foglalt jogkövetkezményeket. A felügyelőség a környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás eredménye alapján elvégzi az egységes környezethasználati engedély (12) bekezdése szerinti módosítását.

(10) Ha a felügyelőség megállapítja, hogy az egységes környezethasználati engedélyhez képest olyan változás történt, amely nem jelentős, és a környezethasználó részéről újabb adatok benyújtását nem igényli, a (12) bekezdésben foglaltak szerint járhat el.

(11)96 Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatásának határideje három hónap.

(12) A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyt – hivatalból vagy kérelemre – módosíthatja, ha az engedélyezéskor fennálló feltételek megváltozása a korábban kiadott engedély visszavonását nem teszi szükségessé.

(12a)97 A felügyelőség az egységes környezethasználati engedély módosítására irányuló eljárása során a kormányrendeletben kijelölt szakhatóságok közül azokat keresi meg, amelyek hatáskörét a módosítás érinti.

(13) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban, ha országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás feltételezhető, a 12. § (4) bekezdés, 13–15. §-ok szerinti eljárást kell alkalmazni, ha nemzetközi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik.

A nyilvánosság bevonása az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásba

21. § (1) A nyilvánosság bevonásának szabályait új létesítmények engedélyezésénél és a 20. § (9) bekezdés a) és d) pontjai esetében kell alkalmazni. A környezethasználónak ezekben az esetekben az engedély iránti kérelemhez, illetve a felülvizsgálati dokumentációhoz csatolnia kell az abban foglaltak nyilvánosságra hozatalára alkalmas közérthető összefoglalót. A közérthető összefoglaló tartalmazza:

a) a tevékenység ismertetését, különös tekintettel az elérhető legjobb technika alkalmazására;

b) a hatásterület bemutatását;

c) a tevékenység várható kibocsátásait és ezek környezetre, emberi egészségre gyakorolt hatásait;

d) a szennyezés megelőzésére, illetőleg a terhelés csökkentésére alkalmas tervezett vagy megtett intézkedéseket;

e) a kibocsátások ellenőrzésének módszereit;

f) a környezeti hatással járó balesetek megelőzésére, ezek bekövetkezése esetén a környezeti következményeinek csökkentésére irányuló intézkedéseket;

g) a lakosság tájékoztatása érdekében megtett, illetve tervezett intézkedéseket.

(2)98 A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezési eljárása során, ha minden információ a rendelkezésre áll, de legkésőbb a kérelem beérkezését követő naptól számított tizenöt napon belül

a) tájékoztatja a nyilvánosságot az eljárás megindulásáról azáltal, hogy a saját hirdetőtábláján és honlapján a (4) bekezdés szerinti hirdetményt elérhetővé teszi;

b) a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjének megküldi a hirdetményt, a kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) nyomtatott példányát, a feltételezhetően érintett települések jegyzőinek a hirdetményt.

(3)99 A jegyző haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül gondoskodik a hirdetmény közterületen és a helyben szokásos egyéb módon történő közhírré tételéről, amelynek időtartama legalább huszonegy nap. A jegyző a hirdetmény közzétételét követő öt napon belül tájékoztatja a felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, a telepítési hely szerinti település jegyzője ezeken felül a kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) nyomtatott példányába való betekintési lehetőség módjáról is.

(4)100 A hirdetménynek a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túl tartalmaznia kell

a) a telepítés helyét,

b) felhívást arra, hogy a (3) bekezdésben meghatározott határidőig az önkormányzat jegyzőjénél vagy a felügyelőségnél a kérelem tartalmára vonatkozóan írásbeli észrevételt lehet tenni,

c) az arra vonatkozó tájékoztatást, hogy a kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) nyomtatott példányába a felügyelőségen és a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjénél lehet betekinteni, valamint, hogy a betekintés módjáról a felügyelőségen vagy a jegyzőnél lehet részletes felvilágosítást kapni,

d) az elektronikus úton közzétett kérelem és mellékletei (felülvizsgálati dokumentáció) elérési helyét,

e) azt, hogy a tevékenység hatásvizsgálat köteles-e, és van-e határon átterjedő környezeti hatása,

f) a döntéshozó és a releváns információkkal rendelkező hatóság adatait,

g) információt arra nézve, hogy milyen döntést hozhat a hatóság,

h) adott esetben a felülvizsgálati eljárás részleteit,

i) azokat az időpontokat, helyeket és eszközöket, amikor és ahol releváns információ kerül közzétételre,

j) a társadalmi részvétel szabályait, különösen a részvétel módjára, a vonatkozó határidőkre, és az észrevételekkel kapcsolatos eljárásra vonatkozóan, továbbá, hogy a társadalmi részvétel szabályaira vonatkozó további információ hol kapható.

(5) Azokat az információkat, amelyek a döntéshozatalhoz szükségesek, de amelyek csak a nyilvánosság (2) bekezdés a) pontja szerinti tájékoztatása után váltak ismertté, elérhetővé kell tenni az érintett nyilvánosság számára.

(5a)101 Közmeghallgatás tartása esetén, ha a felügyelőség a közmeghallgatást a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény alapján hangfelvétellel vagy kép- és hangfelvétellel dokumentálja, azt elektronikus úton közzéteszi. Ha a felügyelőség a hangfelvételt írásos jegyzőkönyvben dokumentálja, a dokumentumot elektronikus úton közzéteszi.

(6)102 A települési önkormányzat jegyzője az észrevételeket legkésőbb a hirdetmény levételét követő öt napon belül megküldi a felügyelőségnek, amely ezeket, továbbá a közvetlenül nála benyújtott észrevételeket eljuttatja a kérelmezőnek, aki ezekre vonatkozó álláspontját a felügyelőséghez továbbítja.

(7) A felügyelőség a döntéshozatal előtt a létesítmény megvalósításának, vagy a működés jelentős változtatásának környezetvédelmi feltételeire vonatkozó észrevételeket a szakhatóságok bevonásával érdemben vizsgálja. Az észrevételek értékelését a felügyelőség határozatának indokolásában ismerteti. Az értékelés magában foglalja az észrevételek ténybeli megítélését, szakterületi elemzését és a jogi következtetéseket.

(8)103 Az egységes környezethasználati engedélyről szóló hirdetményt a felügyelőség az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzője részére megküldi, aki a felügyelőség által megjelölt időpontban gondoskodik annak közzétételéről. A felügyelőség a közzétételre a közlemény megküldésétől számított nyolcadik napnál korábbi időpontot nem határozhat meg.

(9)104

A próbaüzemre és az ellenőrzésre vonatkozó előírások

22. § (1)105 A felügyelőség új létesítményekre, illetve jelentős változtatás esetén, ha az egységes környezethasználati engedélyben rögzített követelmények betartása a (3) bekezdés szerinti hatósági ellenőrzéssel a technológia jellegéből adódóan nem állapítható meg, próbaüzemet írhat elő. A próbaüzem ideje alatt a normál üzemmódnak megfelelő előírásoktól való eltérést a felügyelőség engedélyezhet. A tevékenység a próbaüzem után csak az egységes környezethasználati engedélyben rögzített feltételek teljesítésével folytatható.

(2) A felügyelőség által előírt próbaüzem lejárta, de legkésőbb a próbaüzem kezdetétől számított hat hónap után a környezethasználó köteles bizonyítani, és a felügyelőség köteles ellenőrizni, hogy a létesítmény működtetése során teljesülnek-e az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak. A környezethasználónak a bizonyításhoz megvalósulási dokumentációt kell benyújtania, amely tartalmazza, hogy a létesítmény milyen berendezésekkel valósult meg, valamint annak bizonyítását, hogy a megvalósult létesítmény megfelel az egységes környezethasználati engedélyben foglaltaknak.

(3)106 A felügyelőség az egységes környezethasználati engedélyezés hatálya alá tartozó létesítményekben évente legalább egyszer helyszíni ellenőrzést tart, melynek során megvizsgálja az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak teljesítését.

(4)107

(5) Az ellenőrzés tapasztalatai alapján a felügyelőség megteszi a szükséges, a 20. § (9) és (10) bekezdése, valamint a 26. § szerinti intézkedéseket.

Adatszolgáltatás

23. § (1) Az adatszolgáltatást a környezethasználónak az egységes környezethasználati engedélyben foglaltak szerint kell teljesíteni.

(2)108 Az adatszolgáltatási kötelezettség a Minisztérium hivatalos lapjában közzétett nyomtatványon vagy számítógépes adathordozón teljesítendő.

(3) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljes körűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezésért a bejelentésre kötelezett felelős.

(4) A felügyelőség az általa nyilvántartott adatokról – külön jogszabály rendelkezései szerint – megkeresésre felvilágosítást ad, és biztosítja az adatokhoz való hozzáférés lehetőségét.

(5)109 A környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 1996. szeptember 24-i 96/61/EK tanácsi irányelv szerinti, valamint a Szennyezőanyag Kibocsátási és Szállítási Nyilvántartással kapcsolatos adatszolgáltatási és jelentésadási kötelezettség teljesítése a környezetvédelemért felelős miniszter feladata.

A KÖRNYEZETI HATÁSVIZSGÁLATI ELJÁRÁS
ÉS AZ EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS ÖSSZEVONÁSÁNAK SZABÁLYAI

24. § (1)110 Az összevont eljárást a (2)–(13) bekezdésekben foglalt rendelkezések szerint kell végrehajtani.

(2)111 Az összevont eljárást a felügyelőség a környezethasználó – az előzetes vizsgálatot lezáró határozat, vagy ha történt előzetes konzultáció, az annak során adott vélemény, továbbá a 6–8. számú melléklet figyelembevételével elkészített – kérelmére indítja meg.

(3)112 A kérelmet és annak mellékleteit két nyomtatott példányban és egy példányban elektronikus adathordozón kell benyújtani.

(4) A kérelmet úgy kell összeállítani, hogy felesleges ismétlések ne szerepeljenek benne.

(5) A kérelem és mellékletei nyilvánosságra hozható közérdekű adatok.

(6)113 A felügyelőség az eljárása során a 8. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint megkeresi a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban kijelölt szakhatóságokat.

(7)114 A nyilvánosság bevonására a 8. § (1)–(3), (5)–(6) bekezdés, a 9. § és a 10. § (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

(8) Országhatáron átterjedő jelentős környezeti hatás esetén alkalmazni kell a 12–15. §-ban foglalt rendelkezéseket.

(9) A felügyelőség az összes adat ismeretében határoz és

a) megadja az egységes környezethasználati engedélyt,

b) elutasítja a kérelmet.

(10)115 A határozat tartalmára a 10. § (1), (4)–(7) bekezdése, a 20. § (3)–(8) bekezdése, a 21. § (7) bekezdése és a 22. § (1) bekezdése az irányadó.

(11) A határozat nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban az 5. § (6) bekezdése az irányadó.

(12)116 Az engedély módosítására a 20. § (9) és (10), (12), valamint (12a) bekezdésekben, a próbaüzem és az ellenőrzések feltételeire a 22. §-ban, az adatszolgáltatásra vonatkozóan a 23. §-ban foglaltak az irányadók.

(13)117 Az (1) bekezdés szerinti összevont eljárásban az ügyintézés határideje négy hónap.

(14)118 A felügyelőség a 20. § (8a) bekezdésében foglaltak szerint küld értesítést a környezethasználónak.

25. §119

A NEMZETGAZDASÁGI SZEMPONTBÓL KIEMELT JELENTŐSÉGŰ BERUHÁZÁSOK MEGVALÓSÍTÁSÁNAK GYORSÍTÁSÁRÓL ÉS EGYSZERŰSÍTÉSÉRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ELJÁRÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS HATÁRIDŐK120

25/A. §121 A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény alapján kiemelt jelentőségűvé nyilvánított ügyekben az e rendeletben szabályozott eljárásokra irányadó határidős rendelkezéseket az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

25/B. §122 (1) A környezeti hatásvizsgálati eljárásban

a)123 a 8. § (2) bekezdés, valamint a 9. § (6) bekezdése szerinti határidő három,

b) a 8. § (3) bekezdésében és a 9. § (7) bekezdésében foglalt határidő legalább huszonöt,

c) a 8. § (5) bekezdésében meghatározott határidő öt,

d)124

nap.

(2) Az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során

a) a 21. § (2) bekezdése szerinti eljárási cselekmény határideje nyolc,

b)125 a 21. § (3) és (6) bekezdéseiben meghatározott, a települési önkormányzat jegyzőjének eljárási cselekményeire vonatkozó határidő három

nap.

(3)126 Az összevont eljárásra az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.

JOGKÖVETKEZMÉNYEK

26. § (1) E rendeletben vagy hatósági határozatban foglalt határidőn túl jogerős egységes környezethasználati engedély nélkül folytatott tevékenység vagy egy részének gyakorlását a felügyelőség határozatában a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően

a) korlátozhatja,

b) felfüggesztheti,

c) megtilthatja.

(2) Ha az 1. § (3) bekezdés a) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységet környezetvédelmi engedély nélkül, valamint d) pontjának hatálya alá tartozó tevékenységet az előzetes vizsgálat lefolytatása nélkül, illetve az előzetes vizsgálatban hozott határozat alapján szükséges környezetvédelmi engedély nélkül kezdtek meg, akkor a felügyelőség a környezetre gyakorolt hatás jelentőségétől függően az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazhatja.

(3)127 Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéssel egyidejűleg a felügyelőség határozatában a tevékenység engedély, illetve előzetes vizsgálat nélküli folytatásának időtartamára a környezethasználót a tevékenység környezetre való veszélyességétől függően ötvenezer–százezer forint/nap összegű bírság megfizetésére kötelezi.

(4)128 A környezetvédelmi, illetve egységes környezethasználati engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a felügyelőség határozatában kötelezi a környezethasználót kettőszázezer forinttól ötszázezer forintig terjedő bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb hat hónapos határidővel intézkedési terv készítésére, vagy a 20. § (9) bekezdés a) pontja esetén környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére.

(5)129 Környezetveszélyeztetés vagy -szennyezés esetén az (1) bekezdés jogkövetkezményei alkalmazhatóak. Amennyiben a környezethasználó a határozatban foglaltaknak nem tesz eleget, a felügyelőség az (1) bekezdés jogkövetkezményeit alkalmazhatja, vagy a környezetvédelmi, illetve az egységes környezethasználati engedélyt visszavonhatja, és az üzemeltetőt a (3) bekezdésben foglalt mértékű bírság megfizetésére kötelezi.

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Ez a rendelet 2006. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépést követően indult eljárásokban kell alkalmazni. A hatálybalépéskor már megindult eljárások esetén a 28. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

(2)–(3)130

28. §131 E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet és a vízi közlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről szóló 30/2003. (III. 18.) Korm. rendelet módosításáról szóló 110/2010. (IV. 9.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

28/A. §132 (1) E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 208/2010. (VI. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr.) megállapított 1. számú melléklet 24. és 25. pontját, valamint a 3. számú melléklet 68. pontját az Mkr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(2)133

29. §134 (1) E rendeletnek az építési beruházások egyszerűsítése érdekében egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 228/2010. (VIII. 13.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr2.) megállapított rendelkezéseit az Mkr2. hatálybalépésekor135 folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell, azzal, hogy amennyiben a tervezett környezethasználat

a) az 1. számú mellékletben szerepel,

b) az 1. és 2. számú mellékletben egyaránt szerepel, vagy

c) a 2. számú mellékletben szerepel, azonban nem tartozik a 3. számú mellékletben felsorolt tevékenységek közé,

a környezethasználó az előzetes vizsgálat iránti kérelmét az Mkr2. hatálybalépésétől számított nyolc napon belül visszavonhatja.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a kérelem visszavonására nem kerül sor, az előzetes vizsgálat iránti kérelem előzetes konzultáció kezdeményezésének minősül.

29/A. §136 (1) Ha az előzetes vizsgálati eljárásban benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményeinek, a környezethasználó kérelmére a folyamatban lévő előzetes vizsgálati eljárást környezeti hatásvizsgálati eljárásként kell lefolytatni.

(2) E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 12/2011. (II. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr.3) megállapított rendelkezéseit az Mkr.3 hatálybalépésekor137 folyamatban lévő ügyekben (eljárásokban) is alkalmazni kell.

29/B. §138 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr4.) megállapított rendelkezéseit az Mkr4. hatálybalépését139 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

29/C. §140 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr5.) megállapított rendelkezéseit az Mkr5. hatálybalépését141 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

29/D. §142 E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 80/2012. (IV. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr6.) megállapított rendelkezéseit az Mkr6. hatálybalépését143 követően indult ügyekben kell alkalmazni.

29/E. §144 E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 175/2012. (VII. 26.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr7.) megállapított rendelkezéseit az Mkr7. hatálybalépésekor145 folyamatban lévő ügyekben (eljárásokban) is alkalmazni kell.

29/F. §146 E rendeletnek a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 371/2012. (XII. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mkr8.) megállapított rendelkezéseit az Mkr8. hatálybalépését147 követően indult ügyekben, továbbá a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

30. §148 Ez a rendelet a Kvt.-vel együtt

a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 2011. december 13-i 2011/92/EU európai parlamenti és a tanács irányelvnek,

b) a környezetszennyezés integrált megelőzéséről és csökkentéséről szóló, 2008. január 15-i 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 31. cikkének és 37. cikkének

való megfelelést szolgálja.

1. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez149

Környezeti hatásvizsgálat köteles tevékenységek

A.
Sor-
szám

B.
A tevékenység megnevezése

C.
Küszöbérték, feltétel

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás

1.

Intenzív állattartó telep

a) baromfitelepnél 85 ezer férőhelytől broilerek számára

b) baromfitelepnél 60 ezer férőhelytől tojók számára

c) sertéstelepnél 3 ezer férőhelytől 30 kg feletti sertéshízók számára

d) sertéstelepnél 900 férőhelytől sertéskocák számára

2.

Erdő igénybevétele

a) nem termőföldként való további hasznosítás esetében 30 ha-tól

b) termőföldként való további hasznosítás esetében 50 ha-tól

3.

Vadaskert

védett természeti területen vagy erdőterületen méretmegkötés nélkül

Halászat

4.

Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben

országos jelentőségű védett természeti területen

Bányászat

5.

Szénbányászat

a) 100 ezer t/év szén bányászatától

b) külszíni bányászat esetében 25 ha területnagyságtól is

c) külszíni bányászat esetében védett természeti területen méretmegkötés nélkül

6.

Tőzegkitermelés

a) 25 ha területnagyságtól

b) védett természeti területen méretmegkötés nélkül

7.

Kőolaj-, földgázkitermelés

a) 500 t/nap kitermelésétől kőolaj esetében

b) 500 ezer m3/nap kitermelésétől földgáz esetében

8.

Uránércbányászat

100 ezer t/év uránérc kitermelésétől

9.

Fémtartalmúérc-bányászat

a) vasérc esetében 1 millió t/év kitermeléstől

b) nem vas fémek esetében 100 ezer t/év kitermeléstől

c) külszíni bányászat esetében 25 ha területnagyságtól is

10.

Egyéb bányászat (kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet)

a) 25 ha területnagyságtól külszíni bányászat esetében

b) védett természeti területen külszíni bányászat esetében méretmegkötés nélkül

Feldolgozóipar

11.

Papír- és kartongyártó üzem

200 t/nap késztermék gyártásától

12.

Papíripari rostos alapanyag előállítása fából vagy más hasonló szálas nyersanyagból

méretmegkötés nélkül

13.

Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása

500 t/nap szén vagy bitumenpala felhasználásától

14.

Kőolajfinomító, kivéve a kőolajból kizárólag kenőanyagokat előállító üzemeket

méretmegkötés nélkül

15.

Nukleáris üzemanyagot előállító vagy dúsító létesítmény

méretmegkötés nélkül

16.

Kiégett nukleáris üzemanyagot újrafeldolgozó létesítmény

méretmegkötés nélkül

17.

Kiégett nukleáris üzemanyag átmeneti vagy végleges tároló

méretmegkötés nélkül

18.

Radioaktív hulladékot feldolgozó telep

méretmegkötés nélkül

19.

Radioaktív hulladéktároló telep átmeneti vagy végleges tárolásra

méretmegkötés nélkül

20.

Komplex vegyiművek, azaz olyan létesítmények, amelyekben több gyártóegység funkcionálisan összekapcsolva csatlakozik egymáshoz, és amelyekben kémiai átalakítási folyamatokkal ipari méretben történik:

méretmegkötés nélkül

– szerves vegyi alapanyagok gyártása,

– szervetlen vegyi alapanyagok gyártása,

– foszfor-, nitrogén- és káliumalapú műtrágya gyártása,

– növényegészségügyi hatóanyagok és biocidek gyártása,

– biológiai vagy kémiai eljárással gyógyszerhatóanyag-gyártás, vagy

– robbanóanyag-gyártás

21.

Cementgyár

500 t/nap termelési kapacitástól

22.

Azbesztcement termékeket gyártó üzem

20 ezer t/év késztermék előállításától

23.

Azbeszt súrlódó anyagot előállító üzem

50 t/év késztermék előállításától

24.

Azbeszttartalmú termékeket előállító üzem

200 t/év azbeszt felhasználásától

25.

Közútigépjármű-gyártó üzem (gyártás, összeszerelés, motorgyártás)

10 000 db/év késztermék előállításától

26.

Kohómű (vas, acél)

méretmegkötés nélkül

27.

Nem vas fémeket ércből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolikus eljárásokkal előállító üzem

méretmegkötés nélkül

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

28.

Hőerőmű, egyéb égető berendezés

a) 20 MW villamos teljesítménytől hőerőműveknél

b) 300 MW kimenő hőteljesítménytől egyéb égető-berendezéseknél

29.

Vízerőmű

országos jelentőségű védett természeti területen méretmegkötés nélkül

30.

Szélerőmű, szélerőmű park

10 MW összteljesítménytől országos jelentőségű védett természeti területen

31.

Atomerőmű, atomreaktor, valamint atomerőmű, atomreaktor üzemidejének meghosszabbítása, továbbá atomerőmű, atomreaktor felhagyása,
azaz a nukleáris üzemanyag és a létesítmény
egyéb radioaktív és radioaktív anyaggal szennyezett alkotórészeinek végleges
eltávolítása

méretmegkötés nélkül

32.

Villamos légvezeték

220 kV feszültségtől és 15 km hosszúságtól

33.

Atomfűtőmű, valamint atomfűtőmű felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges
eltávolítását

méretmegkötés nélkül

34.

Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból

5 millió m3/év vízkivételtől

35.

Felszíni vizek közötti vízátvezetés

100 millió m3/év vízszállító-kapacitástól

Szállítás, raktározás

36.

Vasúti pálya

országos törzshálózat részeként (kivéve a kizárólag Budapest vonzáskörzeti vasúti közlekedését szolgáló vasúti pályát)

37.

Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak

a) gyorsforgalmi út (autópálya, autóút) építése csomóponti elemekkel együtt

b) négy- vagy több forgalmi sávos út építése, legalább 10 km hosszan egybefüggő új pályától [amennyiben nem tartozik az a) pontba]

c) meglévő út négy- vagy több forgalmi sávúra bővítése a meglévő vagy módosított nyomvonalon, legalább 10 km hosszan egybefüggő beavatkozástól

38.

Víziút

1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára

39.

Kikötő (a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével)

1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók számára, ideértve a kikötőn kívüli hajórakodót a parttal összekötött mólóval 1350 tonnánál nagyobb hordképességű hajók be- és kirakodására

40.

Repülőtér

2100 m alaphosszúságú futópályától

41.

Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék- , vegyianyag- vagy geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramokat szállító (beleértve a nyomásfokozó berendezéseket is) vezeték

800 mm átmérőtől és 40 km hossztól

42.

Földgáztároló

200 000 m3 össztároló-kapacitástól

43.

Kőolaj-, kőolajtermék-tároló

200 000 t össztároló-kapacitástól

44.

Vegyi termék tárolása

200 000 t össztároló-kapacitástól

45.

A szén-dioxid geológiai tárolására szolgáló (a bányászatról szóló törvény szerinti) tárolóhely

méretmegkötés nélkül

46.

A geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények

a) az 1. számú melléklet B. és C. oszlopában meghatározott tevékenységekből, illetve létesítményekből származó szén-dioxid esetében

b) évente 1,5 megatonna elkülönített szén-dioxid mennyiségtől

47.

Állandó árvízvédelmi mű

országos jelentőségű védett természeti területen

Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás

48.

Szennyvíztisztító telep

50 000 lakosegyenérték-kapacitástól

49.

Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény

a) napi 200 t hulladék lerakásától

b) 500 000 t teljes befogadókapacitástól

50.

Nem veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, kémiai eljárással ártalmatlanító létesítmény

100 t/nap kapacitástól

51.

Veszélyes hulladékot égetéssel ártalmatlanító vagy hasznosító létesítmény, lerakással, kémiai vagy biológiai eljárással ártalmatlanító létesítmény

méretmegkötés nélkül

Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények

52..

Kutató vagy oktató atomreaktor, valamint ezek felhagyása, ideértve minden nukleáris üzemanyag és a létesítmény egyéb radioaktív és radioaktívan szennyezett alkotórészeinek végleges eltávolítását

méretmegkötés nélkül

53.

Duzzasztómű vagy víztározó

2 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől

54.

Vízbesajtolás felszín alatti vízbe

3 millió m3/év víz bejuttatásától

55.

Halastó vagy tórendszer

ha több mint 30 ha-on fed országos jelentőségű védett természeti területet

56.

Az 1. számú melléklet 1–55. pont B. és C. oszlopában és a 3. számú melléklet 1–128. pont
B. és C. oszlopában meghatározott tevékenységek, illetve létesítmények olyan megváltoztatása vagy bővítése, ahol a változtatás az 1. számú melléklet 1–55. pont B. és C. oszlopában meghatározott tevékenység, illetve létesítmény megvalósítását jelenti

 

2. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek

A megadott (termelési) küszöbértékek általában a termelési vagy a kibocsátási kapacitásokra vonatkoznak. Amennyiben egy üzemeltető több, azonos jellegű tevékenységet végez azonos létesítményben (pl. „Vasfémek” feldolgozására szolgáló létesítmények) vagy azonos telephelyen, akkor ezen tevékenységek kapacitásának összegét kell figyelembe venni a küszöbértékkel történő összehasonlításnál.

Iparág, illetve tevékenység

1. Energiaipar

1.1. Tüzelőberendezések 50 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel.

1.2. Ásványolaj- és gázfeldolgozók (gáztisztítók).

1.3. Kokszolókemencék.

1.4. Szénelgázosító és -cseppfolyósító üzemek.

2. Fémek termelése és feldolgozása

2.1. Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölő és szinterelő létesítmények.

2.2. Vas vagy acél termelésére szolgáló létesítmények (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is, 2,5 tonna/óra kapacitás felett.

2.3. Vasfémek feldolgozására szolgáló létesítmények:

a) meleghengersorok 20 tonna nyersacél/óra kapacitáson felül,

b) kalapácsos kovácsműhelyek 50 kJ/kalapács feletti energiafogyasztással, ahol a felhasznált hőenergia meghaladja a 20 MW-ot,

c) védő olvadékfém-bevonatok felvitele 2 tonna nyersacél/óra kapacitás felett.

2.4. Vasöntödék 20 tonna/nap feletti termelési kapacitással.

2.5. Létesítmények:

a) nemvas fémeknek ércekből, koncentrátumokból vagy másodlagos nyersanyagokból való gyártása kohászati, kémiai vagy elektrolitikus eljárással,

b) nemvas fémek olvasztására (beleértve az ötvözést), visszanyert (reciklált) termékek olvasztására (finomítás, öntés stb.), ólom és kadmium esetében 4 tonna/nap, egyéb nemvas fémek esetében 20 tonna/nap olvasztási kapacitás felett.

2.6. Fémek és műanyagok felületi kezelésére szolgáló létesítmények elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal, ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a 30 m3-t.

3. Építőanyag-ipar

3.1. Cement-klinkernek forgókemencében történő gyártására szolgáló létesítmények 500 tonna/nap termelési kapacitáson felül vagy mésznek forgókemencében történő gyártására 50 tonna/nap kapacitáson felül vagy egyéb égetőkemencék 50 tonna/nap kapacitáson felül.

3.2. Azbeszt gyártására és azbeszt alapú termékek gyártására szolgáló létesítmények.

3.3. Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.

3.4. Ásványi anyagok olvasztására szolgáló létesítmények, beleértve az ásványi szálak gyártását is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül.

3.5. Kerámia termékek égetéssel történő gyártására szolgáló létesítmények, különösen csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül, és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja.

4. Vegyipar

Csak az ipari méretű előállításra vonatkozóan:

4.1. Vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok, nevezetesen

a) szénhidrogének (lineáris vagy ciklikus, telített vagy telítetlen, alifás vagy aromás),

b) oxigéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen alkoholok, aldehidek, ketonok, szervessavak, észterek, acetátok, éterek, peroxidok, epoxi-vegyületek,

c) kéntartalmú szénhidrogének,

d) nitrogéntartalmú szénhidrogének, nevezetesen aminok, amidok, nitrovegyületek vagy nitrátvegyületek, nitrilek, cianátok, izocianátok,

e) foszfortartalmú szénhidrogének,

f) halogénezett szénhidrogének,

g) szerves fémvegyületek,

h) műanyagok (polimerek, szintetikus szálak és cellulóz alapú szálak),

i) szintetikus gumik,

j) színezékek és pigmentek,

k) aktív felületű anyagok és felületaktív anyagok,

l) egyéb vegyipari létesítmények, alapvető szerves anyagok ipari méretű gyártására.

4.2. Vegyipari létesítmények, alapvető szervetlen anyagok, nevezetesen

a) gázok, nevezetesen ammónia, klór, hidrogén-klorid, fluor vagy hidrogén-fluorid, szén-oxidok, kénvegyületek, nitrogén-oxidok, hidrogén, kén-dioxid, karbonil-klorid (foszgén),

b) savak, nevezetesen krómsav, fluorsav, foszforsav, salétromsav, sósav, kénsav, óleum, kénessav,

c) lúgok, nevezetesen ammónium-hidroxid, káliumhidroxid, nátrium-hidroxid,

d) sók, nevezetesen ammónium-klorid, kálium-klorát, kálium-karbonát, nátrium-karbonát, perborát, ezüstnitrát,

e) nemfémek, fémoxidok vagy egyéb szervetlen vegyületek, nevezetesen kalcium-karbid, szilícium, szilíciumkarbid,

f) egyéb vegyipari létesítmények, alapvető szervetlen anyagok ipari méretű

gyártására.

4.3. Vegyipari létesítmények foszfor, nitrogén vagy kálium alapú műtrágyák (egyszerű vagy összetett műtrágyák) gyártásához.

4.4. Vegyipari létesítmények növényvédő szer hatóanyagok és biocidek gyártásához.

4.5. Gyógyszeralapanyagok gyártására kémiai vagy biológiai folyamatokat felhasználó létesítmények.

4.6. Vegyipari létesítmények robbanóanyagok gyártására.

5. Hulladékkezelés (radioaktív hulladékok és települési folyékony hulladékok szennyvíztisztítási eljárással történő kezelése kivételével)

5.1. Veszélyes hulladékok ártalmatlanítását (beleértve az égetést) végző telephelyek 10 tonna/nap kapacitáson felül.

5.2. Kommunális hulladékégető berendezések 3 tonna/óra kapacitáson felül.

5.3. Nem veszélyes hulladékok ártalmatlanítását végző telephelyek 50 tonna/nap kapacitáson felül.

5.4. Hulladéklerakók 10 tonna/nap feltöltési kapacitáson felül vagy 25 000 tonna teljes befogadókapacitáson felül, az inert hulladékok lerakóinak kivételével.

6. Papíripar

Ipari üzemek a következő termékek gyártására:

a) faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok,

b) papír és karton 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül.

7. Textilipar

Üzemek textilanyagok előkészítésére (olyan műveletek mint mosás, fehérítés, mercerezés) vagy szálas anyagok, fonalak és kelmék színezése, nyomása, kikészítése, ahol a kezelés kapacitása meghaladja a 10 tonna/nap értéket.

8. Bőripar

Üzemek állati bőrök és nyersbőrök kikészítésére, ahol a kezelési kapacitás meghaladja a 12 tonna kikészített termék/nap értéket.

9. Élelmiszeripar

9.1. Vágóhidak 50 tonna vágott súly/napnál nagyobb termelési kapacitással.

9.2. Élelmiszer-termékek termeléséhez kezelő és feldolgozó üzemek

a) állati nyersanyagokból kiindulva (tejen kívül) 75 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással,

b) növényi nyersanyagokból kiindulva 300 tonna/napnál nagyobb késztermék termelő kapacitással (negyedévi átlagban).

9.3. Tej kezelése és feldolgozása, ahol a beérkezett tej mennyisége nagyobb mint 200 tonna/nap (évi átlagban).

10. Állati anyagok feldolgozása

Létesítmények állati tetemek és állati hulladékok ártalmatlanítására vagy újrafeldolgozására 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással.

11. Nagy létszámú állattartás

Létesítmények intenzív baromfi- vagy sertéstenyésztésre, több mint

a) 40 000 férőhely baromfi számára,

b) 2000 férőhely (30 kg-on felüli) sertések számára,

c) 750 férőhely kocák számára.

12. Gépipar, fémfeldolgozás

Anyagok, tárgyak vagy termékek felületi kezelésére szerves oldószereket használó létesítmények, különösen felületmegmunkálásra, nyomdai mintázásra, bevonatolásra, zsírtalanításra, vízállóvá tételre, fényesítésre, festésre, tisztításra vagy impregnálásra, 150 kg/óra vagy 200 tonna/év oldószer-fogyasztási kapacitás felett.

13. Bányászat

13.1. Szénbányászat 100 ezer t/év szén bányászatától, külszíni bányászat esetén 25 ha területtől is.

13.2. Kőolaj-kitermelés éves átlagban 500 t/nap-tól, földgázkitermelés éves átlagban 500 ezer m3/nap-tól.

13.3. Uránércbányászat 100 ezer t/év uránérc bányászatától.

13.4. Fémtartalmú ércek bányászata: vasérc esetén 1 millió t/év, nemvas fémek esetén 100 ezer t/év bányászatától.

14.150 Egyéb létesítmények

14.1. Létesítmények szén (jól kiégetett szén) termelésére vagy elektrografit termelésére égetéssel vagy grafitizációval.

14.2. Az e mellékletben felsorolt létesítményekből származó, a bányászatról szóló törvény szerinti geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítése.

3. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez151

A felügyelőség előzetes vizsgálatban hozott döntésétől függően környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek

A.
Sor-
szám

B.
A tevékenység megnevezése

C.
Küszöbérték, feltétel

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás

1.

Birtokrendezés, ha az nem csak a

tulajdonviszonyok és a telkek méretének megváltozásával jár, és a birtokrendezési tervben a 3. számú melléklet 2–4., 6., 8–9., 123–126. méretmegkötések nélkül értelmezett pontjai közül legalább három megvalósítása szerepel

a) 300 ha-tól

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 10 ha-tól

2.

Intenzív mezőgazdasági célú földhasználatra való

áttérés művelés alól kivettként nyilvántartott területeken

a) 50 ha felett

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

3.

Mezőgazdasági és egyéb nem belterületi
(a TEÁOR szerint nem e kategóriába tartozó) vízrendezés

a) 500 ha-tól síkvidéken

b) 300 ha-tól dombvidéken

c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

4.

Öntözőtelep

a) 300 ha öntözendő területtől, illetve 0,45 m3/sec vízfelhasználástól

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

5.

Nyílt felszínű öntöző-főcsatorna

a) 2 m3/sec vízszállító kapacitástól

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

6.

Intenzív állattartó telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) baromfitelepnél 100 számosállattól broilerek számára

b) baromfitelepnél 200 számosállattól tojók számára

c) sertéstelepnél 500 számosállattól sertéshízók számára

d) sertéstelepnél 150 számosállattól sertés kocák számára

e) egyéb állatok számára hígtrágyás technológia alkalmazása esetén 200 számosállattól

f) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén baromfi esetében 10 számosállattól, egyéb állat esetében
50 számosállattól

7

Erdő igénybevétele (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

a) nem termőföldként való további hasznosítás esetében 10 ha-tól

b) termőföldként való további hasznosítás esetében 30 ha-tól

8.

Faültetvény természetességi állapotú erdő telepítése

30 ha-tól

Halászat

9.

Haltenyésztés intenzív ketreces vagy medencés haltermelő üzemben (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés feltétel nélkül

Bányászat

10.

Szénbányászat (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

a) méretmegkötés nélkül

b) felhagyása

11.

Önállóan létesített szénosztályozó, előkészítő, brikettgyártó, meddőhányó-hasznosító üzem

méretmegkötés nélkül

12.

Tőzegkitermelés (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

13.

Kőolaj-, földgázkitermelés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) méretmegkötés nélkül

b) kutatófúrás csak védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki)

14.

Önállóan létesített kőolaj- és földgáz-előkészítő üzem (beleértve a tisztítást, víztelenítést, kéntelenítést)

méretmegkötés nélkül

15.

Uránércbányászat (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

a) méretmegkötés nélkül

b) felhagyása

16.

Önállóan létesített uránérc-előkészítő, ércdúsító, meddőhányó-hasznosító mű

méretmegkötés nélkül

17.

Fémtartalmúérc-bányászat (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) méretmegkötés nélkül

b) felhagyása

18.

Önállóan létesített fémérc-előkészítő, -dúsító, -pörkölő,
-zsugorító, meddőhányó-hasznosító mű

méretmegkötés nélkül

19.

Egyéb bányászat (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe), kivéve az önállóan létesített ásványfeldolgozó üzemet

méretmegkötés nélkül

Feldolgozóipar

20.

Húsfeldolgozó üzem

10 ezer t/év késztermék előállításától

21.

Vágóhíd (amennyiben nem tartozik a 20. pontba)

25 t/nap vágottsúly-kapacitástól

22.

Halfeldolgozó üzem

10 ezer t/év késztermék előállításától

23.

Gyümölcs-, zöldségfeldolgozó üzem

40 ezer t/év késztermék előállításától

24.

Növényi-, állatiolaj-gyártó üzem

40 ezer t/év késztermék előállításától

25.

Tejtermékgyártó üzem

200 t/nap beérkezett tejmennyiségtől

26.

Keményítőgyártó üzem

100 t/nap késztermék előállításától

27.

Cukorgyár

5 ezer t/nap répafeldolgozó-kapacitástól

28.

Édességgyártó üzem

10 ezer t/év késztermék előállításától

29.

Sörgyár

30 millió l/év kapacitástól

30.

Malátagyártó üzem

25 ezer t/év késztermék előállításától

31.

Egyéb élelmiszergyártó üzem

40 ezer t/év késztermék előállításától

32.

Textilkikészítő üzem (előkezelés, festés, nyomás, vegyi kezelés)

10 t/nap textil kikészítésétől

33.

Nyersbőrcserző üzem

12 t/nap kikészített bőr előállításától

34.

Papír- és kartongyártó üzem

20 t/nap késztermék gyártásától

35.

Szén vagy bitumenpala elgázosítása vagy cseppfolyósítása (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

36.

Kokszolómű (száraz szénlepárlás)

méretmegkötés nélkül

37.

Kenőanyag előállítása kőolajból

15 ezer t/év késztermék előállításától

38.

Vegyi anyagot előállító üzem (kivéve a peroxidok és peszticidek gyártását és amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

39.

Peroxidgyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

1000 t/év késztermék előállításától

40.

Műtrágyagyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

41.

Cellulózgyártás

méretmegkötés nélkül

42.

Peszticidet és más növényvédő és gyomirtó szereket gyártó, formáló és kiszerelő üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

43.

Lakk- és festékgyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

44.

Gyógyszerkészítmény-gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

45.

Mosó- és tisztítószergyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

20 ezer t/év késztermék előállításától

46.

Robbanóanyag-gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

47.

Robbanóanyag, lőszer regenerálására, felújítására vagy megsemmisítésére szolgáló létesítmény

méretmegkötés nélkül

48.

Szénszálgyártó üzem

20 t/nap késztermék előállításától

49.

10%-nál több oldószert tartalmazó gumioldatot készítő és felhasználó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

5 ezer t/év gumioldattól

50.

Gumikeverék-gyártó, -feldolgozó üzem

20 ezer t/év gumikeverék előállításától vagy feldolgozásától

51.

Üveg- és üvegszálgyártó üzem

20 t/nap olvasztókapacitástól

52.

Kerámiatermék-, kerámiacsempe- és -lap-, égetettagyag építőanyag-gyártó üzem

a) 75 t/nap gyártási kapacitástól

b) ahol a kemence térfogata a 4 m3-t, és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja

53.

Cementgyár (ha nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

54.

Azbesztcement termékeket gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

55.

Azbeszt súrlódó anyagot gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

56.

Azbeszt termékeket gyártó üzem (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

57.

Ásványi anyagokat olvasztó üzem, beleértve az ásványi szál gyártását is

20 t/nap olvasztókapacitástól

58.

Vas és acél (elsődleges vagy másodlagos) olvasztására szolgáló üzem, beleértve a folyamatos öntést szolgáló üzemet is

2,5 tonna/óra kapacitástól

59.

Meleghengermű

20 t/óra nyersacél feldolgozásától

60.

Kovácsolóüzem

50 kJ/kalapács energiafogyasztástól vagy 20 MW hőteljesítmény-felvételtől

61.

Nem vas fémeket olvasztó, ötvöző, visszanyerő, finomító üzem

2 t/nap kapacitástól

62.

Vas- és acélöntöde

20 t/nap termelési kapacitástól

63.

Bevonatolt termékeket gyártó üzem

2 t/óra nyersacél feldolgozó-kapacitástól

64.

Alakformázás robbantással

méretmegkötés nélkül

65.

Fémeket és műanyagokat elektrolitikus vagy kémiai folyamatokkal felületkezelő üzem

a) 20 ezer m2/év felület kezelésétől

b) ahol az összes kezelőkád térfogata meghaladja a
30 m3-t

66.

Akkumulátorgyár

méretmegkötés nélkül

67.

Automata gépsoron nyomtatott áramköröket előállító üzem

méretmegkötés nélkül

68.

Közútigépjármű-gyártó üzem (gyártás, összeszerelés, motorgyártás)

5000 db/év késztermék előállításától

69.

Hajógyár (ide nem értve a szabadidő-, sporthajó gyártását)

méretmegkötés nélkül

70.

Vasúti kötöttpályásjármű-gyártó üzem

méretmegkötés nélkül

71.

Légijárműveket gyártó és nagyjavító üzem

5700 kg felszálló tömegű és a feletti légijárművek gyártása esetén

Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás

72.

Hőenergiát termelő létesítmény (gőz és meleg víz előállítása, amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

50 MW kimenő teljesítménytől

73.

Vízerőmű (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 5 MW villamos teljesítménytől

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály alapján a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

74.

Geotermikus energiát kinyerő, hasznosító létesítmény

a) 20 MW teljesítménytől

b) ásvány-, gyógy- és ivóvízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül (kivéve az egy háztartást ellátó létesítményeket)

75.

Szélerőmű, szélerőműpark (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 600 kW villamos teljesítménytől

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 200 kW teljesítménytől

76.

Villamos vezeték (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

légvezetéknél 20 kV-tól

77.

Földgázelosztó vezeték

40 bar-ra tervezett üzemi nyomástól

78.

Gőz- és melegvízelosztó vezeték település külterületén felszín felett vezetve (ide nem értve az üzemen belüli vezetéket)

a) 10 km hossztól

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 km hossztól

79.

Ivóvíz-távvezeték (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

a) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

b) 1 km hossztól belterületen

80.

Felszín alatti vizek igénybevétele egy vízkivételi objektumból vagy objektumcsoportból (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 1000 m3/naptól talajvízből

b) 500 m3/naptól termál karsztvízből

c) 5000 m3/naptól rétegvízből

d) 2500 m3/naptól hideg karsztvízből

e) 5000 m3/naptól partiszűrésű vízből

f) 2000 m3/naptól termál rétegvízből

g) a mindenkori forráshozam 33%-át és a napi
50 m3-t meghaladó esetben forrásból

h) vízbázis védőövezetén az a)–g) pontok 10%-át meghaladó esetben (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki)

81.

Felszíni vizek közötti vízátvezetés (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó tó közepes, illetve a vízadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 20%-át egy év alatt

b) ha az átvezetett víz meghaladja a vízadó vízfolyás augusztusi 80%-os vízhozamának (Qaug80%) 20%-át

c) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó tó közepes, illetve a befogadó tározó (minimális) üzemi vízszintjéhez tartozó víz tömegének 5%-át egy év alatt, vagy az ezeket tápláló vízfolyások Qaug80% vízhozamának 10%-át

d) ha az átvezetett víz meghaladja a befogadó vízfolyás Qaug80% vízhozamának 10%-át

Kereskedelem, járműjavítás

82.

Közútigépjármű-javító telep

20 db egy időben javítható gépjárműtől

83.

Bevásárlóközpont

parkoló területe nélkül számított 10 000 m2 nettó össz-szintterülettől vagy 300 parkolóhelytől

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

84.

Szálláshely-szolgáltató épület vagy épületegyüttes
(a kapcsolódó létesítményekkel együtt) mező-, erdő-, vízgazdálkodási célra használt területen

a) 500 szállásférőhelytől vagy 3 ha területfelhasználástól

b) 50 szállásférőhelytől vagy 0,5 ha területfoglalástól település külterületén lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

85.

Kemping

védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 50 sátor-, illetve lakókocsi, lakóautó helytől

Szállítás, raktározás

86.

Vasúti pálya (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) regionális, egyéb, csatlakozó vagy összekötő vasúti pálya

b) helyi vasúthálózat elemei (magasvasút, kéregvasút, metró, helyi érdekű vasút, villamos, és különleges pályával rendelkező vasút, kivéve a sífelvonót)

c) mezőgazdasági, erdőgazdasági, ipari vagy kiránduló (erdei) vasút védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

87.

Közutak és közforgalom elől el nem zárt magánutak, kerékpárutak (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) országos közút építése (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

b) országos közút fejlesztése 1 km hossztól

c) az előző pontokba nem tartozó országos közút, helyi közút, a közforgalom elől el nem zárt magánút és kerékpárút védett területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

88.

Víziút (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

89.

Vasúti pályaudvar, állomás

a) személypályaudvar megyei jogú városban és a fővárosban a megállóhelyek kivételével, vagy
120 vonat/nap tervezett forgalom fölött

b) teherpályaudvar 400 kocsi/nap elegy tervezett feldolgozása fölött

c) állomás

– 50 kocsi/nap helyi kezelésű tervezett teherkocsi forgalom fölött,

– veszélyes anyag rakodására alkalmas berendezéssel,

– kocsimosó berendezéssel

d) határállomás

90.

Önállóan létesített intermodális teherátrakó létesítmény

3 ha területfoglalástól

91.

Autóbusz-pályaudvar vagy -garázs

20 (induló és érkező) gépkocsiállástól

92.

Önállóan létesített felszíni vagy felszín alatti autóparkoló, beleértve a parkolóházat is

a) 300 parkolóhelytől

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 100 parkolóhelytől

93.

Kikötő (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe) a kompmóló és a kikötésre szolgáló ponton kivételével

a) 400 t vagy annál nagyobb hordképességű hajók számára

b) 100 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő

c) védett természeti területen és Natura 2000 területen 20 kishajó kikötésére alkalmas sport- és kedvtelési célú kikötő

94.

Repülőtér (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) szilárd burkolatú futópályával

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén burkolatra való tekintet nélkül

95.

Gáz-, kőolaj-, kőolajtermék-, vegyianyag- vagy geológiai tárolásra szánt szén-dioxid áramokat szállító vezeték (amennyiben nem tartozik az
1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

96.

Földgáz felszíni és felszín alatti tárolója, egyéb égethető gázok felszín alatti tárolója

a) 20 000 m3 össztároló-kapacitástól földgáz esetében

b) 10 000 m3 össztároló-kapacitástól egyéb éghető gázok esetében

c) 500 m3 össztároló-kapacitástól védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

97.

Szén, lignit önálló felszíni tárolója

a) 100 000 t össztároló-kapacitástól

b) külterületen lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja) méretmegkötés nélkül

98.

Kőolaj-, kőolajtermék-tároló telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 100 000 t össztároló-kapacitástól

b) külterületen lévő védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja) méretmegkötés nélkül

99.

Vegyi termék tárolása (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 30 000 m3 össztároló-kapacitástól

b) külterületen lévő védett természeti területen méretmegkötés nélkül

100.

A geológiai tárolásra szánt szén-dioxid-áramok elkülönítésére szolgáló létesítmények (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

Közigazgatás, védelem

101.

Magyar Honvédség lő- és gyakorlótere

a) ezred vagy ennél nagyobb szervezet esetében

b) méretmegkötés nélkül, védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

102.

Állandó árvízvédelmi mű

vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén és települési belterületen

Szennyvíz-, hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás

103.

Szennyvíztisztító telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 10 000 lakosegyenérték-kapacitástól

b) 15 ha-tól természetközeli szűrőmezős elszikkasztó rendszer, 50 ha-tól öntözéses szennyvízelhelyezés esetén

c) felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

104.

Szennyvízgyűjtő hálózat

a) 2000 lakosegyenérték-kapacitástól

 

 

b) felszín alatti vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1000 lakosegyenértéktől

105.

Nemveszélyeshulladék-lerakó létesítmény (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) napi 10 t hulladék lerakásától

b) 25 000 t teljes befogadókapacitástól

c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

106.

Nem veszélyes hulladékot égetéssel, kémiai, biológiai eljárással ártalmatlanító létesítmény (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 10 t/nap kapacitástól

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

107.

Nemveszélyeshulladék-hasznosító telep

a) 10 t/nap kapacitástól

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

108.

Fémhulladékgyűjtő, -előkezelő, -hasznosító telep (beleértve az autóroncstelepeket)

a) 5 t/nap kapacitástól

b) méretmegkötés nélkül vízbázis védőövezetén
(ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

109.

Veszélyeshulladék-tároló és/vagy -hasznosító telep (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) önálló telepként méretmegkötés nélkül

b) listán nem szereplő, más tevékenység részeként 2 ezer t/év kapacitástól

110.

Állatihulladék-temető

méretmegkötés nélkül

Szórakoztatás, kultúra, sport

111.

Stadion, sportcsarnok

a) 10 000 fő befogadóképességtől

b) vízbázis védőövezetén (amennyiben a tevékenység megkezdését vagy a létesítmény megvalósítását a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet nem tiltja), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 500 fő befogadóképességtől

112.

Szabadidő eltöltésére szolgáló állandó szabadtéri létesítmények

a) 5000 fő egyidejű befogadóképességtől vagy 3 ha területfoglalástól vagy 300 db parkolóhelytől

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha-tól

113.

Sípálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt)

védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

114.

Golfpálya (a kapcsolódó létesítményekkel együtt, a minigolf kivételével)

a) 18 vagy többlyukú pálya esetén

b) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén, vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), méretmegkötés nélkül

115.

Motoros járművek állandó versenypályája, terepmotorozásra, terepautózásra kijelölt állandó pálya (ha nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

méretmegkötés nélkül

Nómenklatúrába nem besorolt tevékenységek, illetve létesítmények

116.

„A” típusú izotóplaboratórium

méretmegkötés nélkül

117.

Mélyfúrás kiépített fúrólétesítménnyel (amennyiben nem a listában felsorolt más tevékenység része)

vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), vagy védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén

118.

Szabadtéri létesítmény motorok, turbinák és
reaktív motorok próbapadon történő vizsgálatához

a) 500 kN tolóerőtől

b) legalább 10 MW egyidejű kapacitás esetén

119.

Állandó szabadtéri próbapálya motoros járművek részére

méretmegkötés nélkül

120.

Ipari, raktározási célú építmények elhelyezésére szolgáló terület kialakítása (műszaki infrastruktúrával való ellátása) más célra használt területen

a) 3 ha-tól

b) védett természeti területen, vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 0,5 ha-tól

121.

Távközlési adó (antennatorony)

védett természeti területen, Natura 2000 területen

122.

Duzzasztómű vagy tározó (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 1 millió m3 duzzasztott, illetve tározott vízmennyiségtől

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

123.

Vízbesajtolás felszín alatti vízbe (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

termál víztestek esetében méretmegkötés nélkül

124.

Halastó vagy tórendszer (amennyiben nem tartozik az 1. számú mellékletbe)

a) 30 ha-tól

b) 5 ha-tól intenzív halastó vagy tórendszer esetében

c) védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

125.

Állóvíz- és holtágszabályozás

a) 3 ha szabályozandó vízfelülettől vagy 1 km partvonalhossztól

b) vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

126.

Folyószabályozás vagy folyócsatornázás

a) 1 fkm-től

b) kanyar-átvágás esetében vagy vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki), védett természeti területen, Natura 2000 területen méretmegkötés nélkül

127.

Vízfolyásrendezés (kivéve az eredeti vízelvezető-képesség helyreállítására irányuló, fenntartási célú iszapeltávolítást és rézsűrendezést)

a) 1 km vízfolyáshossztól

b) 50 m vízfolyáshossztól vízbázis védőövezetén (ha a tevékenység megkezdését a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló jogszabály a védőövezeten nem zárja ki)

c) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén méretmegkötés nélkül

128.

Egyéb, az 1–127. pontba nem tartozó építmény vagy építmény együttes beépített vagy beépítésre szánt területen

a) 3 ha területfoglalástól

b) 300 parkolóhelytől

c) 50 m-es épületmagasságtól

d) védett természeti területen, Natura 2000 területen, barlang védőövezetén 1 ha területfoglalástól vagy 50 parkolóhelytől

129.

Az 1. számú mellékletben felsorolt tevékenység, illetve létesítmény, ha azt legfeljebb két évig kizárólag vagy főként új módszerek vagy termékek kifejlesztésére vagy kipróbálására végzik, illetve hozzák létre

 

130.

Az 1. számú melléklet 1–31., 33–35., 38–40., 42–44., 48–55. pontjában, valamint a 3. számú melléklet 1–75., 80–85., 89–94., 96–101., 103., 105–128. pontjában felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az
1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása

 

131.

Az 1. számú melléklet 32., 36–37., 41., 47. pontjában, valamint a 3. számú melléklet 76–79., 86–88., 95., 102., 104. pontjában felsorolt tevékenység vagy létesítmény 2. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti jelentős módosítása, kivéve, ha a módosítás az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása

 

132.

A 3. számú melléklet 1–128. pontjában feltüntetett mennyiségi küszöbérték alatti tevékenység bővítése, ha az a bővítés következtében eléri vagy meghaladja a küszöbértéket, kivéve, ha a bővítés az 1. számú melléklet B. és C. oszlopa szerint meghatározott tevékenység vagy létesítmény megvalósítása

 

4. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az előzetes vizsgálati dokumentáció és a konzultációs kérelem tartalma152

1. Az 1. vagy a 3. mellékletbe tartozó tevékenységek esetén

a) a tervezett tevékenység célja;

b)153 a tervezett tevékenység, továbbá ha vannak más ésszerű telepítési, technológiai vagy egyéb változatai (a továbbiakban együtt: számításba vett változatok), akkor azok alapadatai:

ba) a tevékenység volumene,

bb) a telepítés és a működés vagy használat megkezdésének várható időpontja és időtartama, a kapacitás- kihasználás tervezett időbeli megoszlása,

bc) a tevékenység helye és területigénye, az igénybe veendő terület használatának jelenlegi és a település-rendezési eszközökben rögzített módja,

bd) a tevékenység megvalósításához szükséges létesítmények, valamint az azokhoz kapcsolódó létesítmények felsorolása és helye,

be) a tervezett technológia, vagy ahol nem értelmezhető, a tevékenység megvalósításának leírása, ideértve az anyagfelhasználás főbb mutatóinak megadását,

bf) a tevékenységhez szükséges teher- és személyszállítás nagyságrendje, szállításigényessége, szolgáltatást nyújtó tevékenységnél a szolgáltatást igénybe vevők által keltett jármű- és személyforgalomé is,

bg) a már tervbe vett környezetvédelmi létesítmények és intézkedések,

bh) a tevékenység telepítéséhez, megvalósításához és felhagyásához szükséges kapcsolódó műveletek:

1. a telepítés miatt megnyitott bányaüzem, célkitermelőhely vagy lerakóhely létesítése és üzemeltetése, a telepítéshez szükséges tereprendezés vagy mederkotrás,

2. a telepítéshez és a megvalósításhoz szükséges szállítás, raktározás, tárolás, vízrendezés,

3.154 a megvalósítás során keletkező hulladékokkal történő gazdálkodás, és szennyvízkezelés,

4. az energia- és vízellátás, ha az saját energiaellátó-rendszerrel vagy vízkivétellel történik,

5. egyéb – a bd)–bg) pontokban nem szereplő – kapcsolódó művelet;

bi) Magyarországon új, külföldön már alkalmazott technológia bevezetése esetében külföldi referencia,

bj) a ba)–bi) pont szerinti adatok bizonytalansága, rendelkezésre állása, megadva azt, hogy a tervezés mely későbbi szakaszában és milyen információk ismeretében lehet azokat pontosítani,

bk) a telepítési hely lehatárolása térképen, megjelölve a telepítési hely szomszédságában meglévő vagy – a településrendezési tervekben szereplő – tervezett terület-felhasználási módokat,

bl) a tevékenység megvalósítása szükségessé teszi-e területrendezési tervek vagy a településrendezési eszközök módosítását;

bm)155 nyilatkozat arról, hogy a tevékenység megkezdését követően sor kerül-e összetartozó tevékenységnek minősülő új tevékenység megvalósítására, és a tevékenység a telepítési helyen vagy a szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű más tevékenységgel összeadódva eléri-e a tevékenységre az 1. vagy a 3. számú melléklet szerinti meghatározott küszöbértéket.

c) a számításba vett változatok összefüggése olyan korábbi, különösen terület- vagy településfejlesztési, illetve rendezési tervekkel, infrastruktúra-fejlesztési döntésekkel és természeti erőforrás felhasználási vagy védelmi koncepciókkal, amelyek befolyásolták a telepítési hely és a megvalósítási mód kiválasztását;

d) nyomvonalas létesítménynél a tervezett nyomvonal továbbvezetésének és távlati kiépítésének ismertetése, és a továbbvezetés tervezése során figyelembe vett környezeti szempontok, feltárt környezeti hatások összegzése;

e) a b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele (a továbbiakban együtt: hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként [6. § (2) bekezdés] elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel;

f) a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslése, különösen

fa) a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, új telepítésnél annak becslése is, hogy a terület állapota és funkciói miként változhatnak meg a telepítés következtében,

fb) a hatásfolyamatok milyen területekre terjedhetnek ki; e területeket térképen is körül kell határolni,

fc) az fb) pont szerinti területről rendelkezésre álló környezeti állapot, területhasználati és demográfiai adatok, valamint a hatásfolyamatok jellegének ismeretében milyen és mennyire jelentős környezeti állapotváltozások (hatások) léphetnek fel,

fd)156 a Natura 2000 területet érintő hatások, a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások alapján.

2. A csak a 2. mellékletbe tartozó tevékenységek esetén

a) a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői,

b) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység leírása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket,

c) a tervezett létesítmény, illetve tevékenység 2. melléklet szerinti besorolása,

d) a létesítmény tervezett termelési kapacitása,

e) az alkalmazandó technikák rövid ismertetése,

f) a létesítmény várható környezeti hatásainak leírása,

g) a létesítményben tervezett tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat,

h) az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása,

i) a nyilvánosság tájékoztatása érdekében esetlegesen megtett intézkedések bemutatása és a vélemények összefoglalása,

j)157 ha a létesítmény a Natura 2000 területre hatással lehet, a hatások előzetes becslése a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhelytípusokra gyakorolt hatások figyelembevételével.

3. Az 1–3. mellékletbe tartozó tevékenységek dokumentációjának egyéb (közös) követelményei

a) az engedélykérő azonosító adatai;

b)158 minősített adatot, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képező adatot, így megjelölve, elkülönítve kell ismertetni a dokumentációban és a nyilvánosságra hozandó részben ezeket az adatokat olyan információkkal kell helyettesíteni, amelyek a tevékenység megítélést lehetővé teszik;

c) ha a tevékenység során alkalmazandó technológia, felhasználandó anyagok és előállítandó termék környezetvédelmi minősítése korábban már megtörtént, a vonatkozó minősítési okiratot (okiratokat) csatolni kell;

d) országhatáron átterjedő környezeti hatás bekövetkezésének lehetősége;

e)159

5. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai

1.160 A tevékenység és a kapcsolódó műveletek, létesítmények jellemzői:

a) terület igénybevételének nagysága, ideértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is;

b) más természeti erőforrás igénybevételének vagy használata korlátozásának nagysága;

c) kapacitásának vagy más méretjellemzőjének nagysága;

d)161 telepítése, megvalósítása és felhagyása során keletkező hulladék mennyisége, veszélyessége, ezen hulladékokkal történő gazdálkodás módja;

e) környezetterhelésének nagysága, jelentősége;

f) baleset, üzemzavar kockázatának mértéke, különös tekintettel a felhasznált anyagokra és az alkalmazott technológiára;

g) vonzereje más jelentős környezeti hatású tevékenységek, létesítmények létesítésére a telepítési hely szomszédságában;

h) összeadódása más tevékenységekkel, figyelemmel arra, ha a tevékenység a telepítési helyen vagy az azzal szomszédos ingatlanon folytatott vagy tervezett azonos jellegű tevékenységgel együtt eléri vagy meghaladja a tevékenységre az 1. számú mellékletben meghatározott küszöbértéket.

2. A telepítési hely és a feltételezhető hatásterületek érzékenysége, különösen

a) a táj érzékenysége, tekintettel a jelenlegi területhasználatra, tájhasználatra és a tájképre;

b) az érintett természeti erőforrások relatív szűkössége, minősége, megújulási képessége;

c) abszorpciós kapacitása (beleértve az érintett környezeti elemek és rendszerek terhelhetőségét, megújulási képességét, szennyezésmegkötő- és pufferkapacitását), különösen az alábbi területeken:

ca) vizes élőhelyek, hegyvidéki és erdőterületek,

cb)162 védett természeti területek, Natura 2000 területek, természeti területek, érzékeny természeti területek, az ökológiai hálózat elemei,

Natura 2000 területen különösen:

cba) az érintett Natura 2000 terület egységére, a Natura 2000 ökológiai hálózat koherenciájára gyakorolt hatás mértéke,

cbb) a terület kijelölése alapjául szolgáló fajok, élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatás mértéke,

cbc) a jelölő fajok és élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének fenntartásához szükséges környezeti elemek állapotára gyakorolt hatás mértéke,

cc) ahol valamely szennyezettségi határértéket már túlléptek,

cd) sűrűn lakott területek,

ce) történeti tájak, műemléki területek, műemlékek és régészeti örökség területei, megőrzendő karakterű települések vagy településrészek.

3.163 A várható környezeti hatások jellemzői, figyelembe véve az 1. és 2. pontban lévő szempontokkal való összefüggést:

a) területi kiterjedés és a területen élő, várhatóan érintettek számának nagysága;

b) országhatáron történő átterjedés lehetősége;

c) összetettség (különös tekintettel a több környezeti elemre kiterjedő hatásfolyamatok kiváltásának lehetőségére, valamint a hatások szinergiájára);

d) hozzáadódás lehetősége a térségben másutt folytatott vagy tervezett tevékenység hatásaihoz;

e) nagyság, erősség;

f) bekövetkezés valószínűsége;

g) tartósság, gyakoriság, visszafordíthatóság (figyelembe véve az elkerülésre, csökkentésre tehető intézkedéseket);

h) a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértéke és

i) egyéb, a környezeti hatások szempontjából lényeges jellemzők.

6. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A környezeti hatástanulmány általános tartalmi követelményei

A helyszíni vizsgálatokkal alátámasztott környezeti hatástanulmánynak – az előzetes vizsgálatban elfogadott vagy az előzetes konzultációban lehetségesnek tartott változatra (változatokra) a felügyelőség által meghatározott mélységben és részletezettségben – a következőket kell tartalmaznia:164

1.165 Az előzmények összefoglalása, különösen

a)166 a felügyelőség és a szakhatóságok állásfoglalásai, a nyilvánosság észrevételei az előzetes vizsgálatban, vagy a felügyelőség véleménye és a közigazgatási szervek, valamint a nyilvánosság észrevételei az előzetes konzultációban;

b) a környezeti hatástanulmány kidolgozásának menete;

c) a környezethasználó által korábban számba vett fő változatok és azoknak a fő okoknak a megjelölése, amelyek e korábbi változatok közüli választását – figyelembe véve a környezeti hatásokat – indokolták.

2.167 A tervezett tevékenység – ideértve a kapcsolódó műveleteket és létesítményeket is – számba vett változatainak részletes leírása, különösen

a)168 az előzetes vizsgálati vagy az előzetes konzultációhoz benyújtott dokumentáció szerinti alapadatok [4. melléklet 1. b) pontja] részletezése, megjelölve azt, ha az ott leírtakhoz képest változás történt;

b) az egyes hatótényezők169 részletezése

ba) a hatótényező jellege, nagysága, időbeli változása, térbeli kiterjedése,

bb) a hatótényező a tevékenység mely szakaszában jelenik meg, s az adott szakaszon belül a tevékenység mely részéhez rendelhető hozzá, mely környezeti elemeket170 érinti;

c) az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek, meghibásodások lehetőségei, az ebből származó hatótényezők.

3. A hatásfolyamatok és a hatásterületek leírása

a) A hatótényezők kiváltotta hatásfolyamatokat környezeti elemenként külön-külön és környezeti rendszerként171 összességükben is elemezni kell. Fel kell tárni a közvetetten érvényesülő hatásfolyamatokat is.

b) A hatásterületek kiterjedését a 7. mellékletében foglaltaknak megfelelően kell meghatározni, és térképen is be kell mutatni.

c) A hatásterületnek a tevékenység megvalósítása nélkül fennálló környezeti állapotát is le kell írni. A leírásnak

ca) csak azokra a tényezőkre kell kiterjednie, amelyek ismeretére a tevékenység miatt várható változásokkal való összevetésnél szükség van;

cb) a környezeti állapot – a tevékenység megvalósításától független – várható változását is tartalmazni kell, amennyiben a rendelkezésre álló adatok ezt lehetővé teszik;

cc) új telepítés esetén tartalmaznia kell

cca) a telepítés helyeként kiválasztott terület jelenlegi állapotának ismertetését, különösen a természeti és épített környezet értékei, a tájkép és a tájhasználat bemutatását,

ccb) a terület környezet-, természet- és tájvédelmi funkcióinak elemzését.

4. A várható környezeti hatások becslése és értékelése

a) a bekövetkező környezeti állapotváltozások jellemzése az érintett környezeti elemek és rendszerek szerint, különösen az alábbi tényezők figyelembevételével:

aa) a hatás erőssége, tartóssága, visszafordíthatósága, térbeli kiterjedése és időbeli eloszlása, kedvező vagy kedvezőtlen mivolta,

ab) a hatás hozzáadódhat-e más tevékenységek hatásaihoz,

ac) az érintett környezeti elem vagy rendszer védettsége, környezet-, természet- vagy tájvédelmi funkcióinak megváltozása,

ad) a településkarakter (településkép, településszerkezet) megváltozása,

ae) tájkép, tájhasználat, tájszerkezet megváltozása,

af) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti és épített környezet értékeinek ritkasága, pótolhatósága,

ag) a veszélyeztetett vagy várhatóan károsodó, megsemmisülő természeti erőforrások pótolhatósága,

ah) a környezetkárosodás elkerülésének, mérséklésének lehetőségei;

b) ha a környezetállapot változása a lakosság egészségi állapotának kedvezőtlen megváltozását okozhatja, akkor a környezet-egészségügyi hatások ismertetésekor meg kell adni különösen

ba) a hatásterületen élő lakosság számát, korösszetételét, mortalitási és morbiditási adataik értékelését, a hatásokra érzékeny csoportjait,

bb) a lakosságot érő környezetterhelés becslését alapul véve az érintettek egészségi állapotára gyakorolt rövid és hosszú távú hatások ismertetését,

bc) amennyire számszerűsíthető, az egészségi kockázat mértékét,

bd) az egészségkárosodás elkerülésének, mérséklésének, az egészségi kockázat elfogadható mértékűre való csökkentésének lehetőségeit;

c) a környezet állapotának változása miatt várható közvetlen gazdasági és társadalmi következmények becslése, amennyiben lehetséges, különösen:

ca) a bekövetkező károk és felmerülő költségek,

cb) a hatásterületek használatának és használhatóságának megváltozása, és az ennek következtében esetleg beálló életminőség és életmódbeli változások.

5. Ha a 12–15. § szerinti eljárás megindult, akkor külön fejezetben összefüggően kell ismertetni az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatát, különösen

a) a hatásviselő fél és nyilvánossága által adott észrevételek figyelembevételének módját;

b) az országhatáron túli hatásokat kiváltó hatótényezőket, illetve eseményeket;

c) az országhatáron átterjedő hatásfolyamatokat;

d) e hatásfolyamatokra érzékeny hatásviselőket, a hatásviselő fél által közölt adatokat is alapul véve, valamint azok várható állapotváltozásait;

e) az országhatáron túli hatásterületek lehatárolását;

f) az országhatáron túli hatásokat megelőző vagy elfogadható mértékűre csökkentő intézkedéseket, nyomon követésükhöz, ellenőrzésükhöz szükséges utólagos méréseket és megfigyeléseket;

g) a felhasznált adatok forrását és a vizsgálati módokat.

6. Környezetvédelmi intézkedések

a) a lehetséges igénybevettséget, szennyezettséget és károsítást megelőző, csökkentő, kompenzáló, illetve elhárító intézkedések meghatározása;

b) a környezetet érő hatások mérésének, elemzésének módja a tevékenység folytatása során;

c) az utóellenőrzés módja a tevékenység felhagyását követően.

7. Egyéb adatok

a) a környezeti hatástanulmány összeállításához felhasznált adatok forrása, az alkalmazott módszerek, azok korlátai és alkalmazási körülményei, az előrejelzések érvényességi határai (valószínűsége), a tanulmány összeállításához szükséges információkkal kapcsolatban felmerült nehézségek, bizonytalanságok;

b) a felhasznált tanulmányok listája, a tanulmányokhoz való hozzáférés módja;

c) azoknak az adatoknak a megjelölése, amelyek törvény értelmében állam- vagy szolgálati titoknak minősülnek, vagy a környezethasználó szerint üzleti titkot képeznek;

d) annak jelzése, hogy a környezeti hatástanulmány mely részeire vonatkoznak a szellemi alkotás védelméhez fűződő jogok.

8. Közérthető összefoglaló

a) a tevékenység lényegének ismertetése;

b) a hatásfolyamatok és a hatásterületek bemutatása;

c) a környezeti hatások becslése, értékelése;

d) a környezeti állapotváltozások által érintett emberek egészségi állapotában, életminőségében és életmódjában várható változások;

e) a környezet és az emberi egészség védelmére foganatosítandó intézkedések.

7. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A hatásterület meghatározása a környezeti hatástanulmány készítésekor

I. Hatásterület típusok

1. A közvetlen hatások területei: az egyes hatótényezőkhöz hozzárendelhető területek, amelyek lehetnek

a) a földbe, vízbe, levegőbe való egyes anyag- vagy energiakibocsátások terjedési területei az érintett környezeti elemben, valamint

b) a föld, víz, élővilág, épített környezet közvetlen igénybevételének területei.

2. A közvetett hatások területei: a közvetlen hatások területein bekövetkező környezeti állapotváltozások miatt továbbterjedő hatásfolyamatok terjedési területe azon környezeti elemek és rendszerek szerint, amelyeket valamely hatásfolyamat érint.

3. A teljes hatásterület: a közvetlen és közvetett hatások területeinek együttese.

II. A hatásterület meghatározásának szempontjai

1. A közvetlen hatások területeinek meghatározásához meg kell adni az érintett környezeti elemek szerint is

a) a kibocsátások terjedési területeinek becslését a kibocsátás jellegének, a feltételezhető terjedési viszonyoknak és az érintett környezeti elem közvetítőképességének figyelembevételével, valamint

b) a környezet közvetlen igénybevételének területeit a telepítési hely változatok és a tervezési adatok szerint.

2. A közvetlen hatások területei azok ahol

a) a kibocsátás még észlelhető és feltehetően változást okoz az érintett környezeti elem állapotában,

b) a környezet közvetlen igénybevételét tervezik.

E területek közül meg kell nevezni azokat, ahonnan a kibocsátás vagy igénybevétel által kiváltott hatásfolyamat más környezeti elemen keresztül feltételezhetően továbbterjedhet.

3. A közvetlen hatások területeit hatótényezőnként és a tevékenység szakaszainak [6. § (2) bekezdés] megfelelően, valamint az esetleges meghibásodás vagy baleset hatásterülete szerint is meg kell adni.

4. A közvetett hatások területeinek nagyságát becsléssel, a környezet állapotának már ismert adatai és a feltételezett hatásfolyamatokról való korábbi tapasztalatok és a tudományos ismeretek alapján, az érintett környezeti elem vagy rendszer közvetítőképességének és érzékenységének figyelembevételével kell megadni.

5. A teljes hatásterület meghatározásakor azokat a területeket kell figyelembe venni, ahol a lefolytatott vizsgálatok és előrejelzések alapján valamely környezeti elemben és rendszerben, közvetve vagy közvetlenül (negatív vagy pozitív) állapotváltozás várható, megjelölve, hogy

a) a hatásterület egyes részei mely környezeti elemre és rendszerre és a tevékenység mely szakaszára vonatkoznak,

b) e részeken belül hogyan változik a hatás erőssége és időtartama,

c) mely területeken összegeződnek különféle hatások.

8. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az egységes környezethasználati engedély iránti kérelem tartalmi követelményei

A)

Az engedély iránti kérelemnek mindenképpen tartalmaznia kell az alábbiak részletes ismertetését:

a) az engedélykérő azonosító adatai (KÜJ számmal),

b) a létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői (KTJ számmal és létesítmény azonosító számmal),

c) a létesítmény által igénybe vett terület helyszínrajza a szennyező források bejelölésével, egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordináták feltüntetésével,

d) a létesítmény, illetve az ott folytatott tevékenység és annak jellemző termelési kapacitása, beleértve a telephelyen lévő műszakilag kapcsolódó létesítményeket,

e) az alkalmazott elérhető legjobb technika ismertetése,

f) a létesítményben, illetve technológiában felhasznált, valamint az ott előállított anyagok, illetve energia jellemzői és mennyiségi adatai,

g) a létesítmény szennyező forrásai,

h) a létesítményből származó kibocsátások minőségi és mennyiségi jellemzői, valamint várható környezeti hatásai a környezeti elemek összességére vonatkozóan,

i) a létesítményben folytatott tevékenység hatásterületének meghatározása a szakterületi jogszabályok figyelembevételével, kiemelve az esetleges országhatáron átterjedő hatásokat,

j) a létesítményből származó kibocsátás megelőzésére, vagy amennyiben a megelőzés nem lehetséges, a kibocsátás csökkentésére szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások, valamint ezeknek a mindenkori elérhető legjobb technika való megfelelése,

k) szükség esetén a hulladék keletkezésének megelőzésére, a keletkezett hulladék hasznosítására, valamint a nem hasznosítható hulladék környezetszennyezést, illetve -károsítást kizáró módon történő ártalmatlanítására szolgáló megoldás,

l) minden olyan intézkedést, amely az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését, illetve csökkentését szolgálják, különös tekintettel a 17. §-ban meghatározott követelmények teljesülésére,

m) a létesítményből származó kibocsátások mérésére (monitoring), folyamatos ellenőrzésére szolgáló módszerek, intézkedések,

n) az engedélykérő által tanulmányozott főbb alternatívák rövid leírása,

o) biztosítékadási és céltartalék képzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott adatokat.

B)

Azon létesítmények esetében, amelyekre nem vonatkozik az 1999. évi LXXIV. törvény, mellékelniük kell az üzembiztonságra vonatkozó és havária esetén megteendő intézkedések bemutatását.

C)

A 20. § (3) bekezdés esetében a külön jogszabályokban meghatározott engedélyek iránti kérelem tartalmi követelményeit.

9. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az elérhető legjobb technika meghatározásának szempontjai

Az elérhető legjobb technika meghatározásánál figyelembe kell venni különösen a következő szempontokat, az intézkedés valószínű költségeit és előnyeit, továbbá az elővigyázatosság és a megelőzés alapelveit is:

1. kevés hulladékot termelő technológia alkalmazása,

2. kevésbé veszélyes anyagok használata,

3.172 a folyamatban keletkező és felhasznált anyagok újrahasználatának, és a hulladékok újrafeldolgozásának elősegítése,

4. alternatív üzemeltetési folyamatok, berendezések vagy módszerek, amelyeket sikerrel próbáltak ki ipari méretekben,

5. a műszaki fejlődésben és felfogásban bekövetkező változások,

6. a vonatkozó kibocsátások természete, hatásai és mennyisége,

7. az új, illetve a meglévő létesítmények engedélyezésének időpontjai,

8. az elérhető legjobb technika bevezetéséhez szükséges idő,

9. a folyamatban felhasznált nyersanyagok (beleértve a vizet is) fogyasztása és jellemzői és a folyamat energiahatékonysága,

10. annak igénye, hogy a kibocsátások környezetre gyakorolt hatását és ennek kockázatát a minimálisra csökkentsék vagy megelőzzék,

11. annak igénye, hogy megelőzzék a baleseteket és a minimálisra csökkentsék ezek környezetre gyakorolt hatását,

12. a magyar környezetvédelmi közigazgatási szervek vagy a nemzetközi szervezetek által közzétett információk, továbbá az Európai Bizottság által a tagállamok és az érintett iparágak között az elérhető legjobb technikákról, a kapcsolódó monitoringról és a fejlődésről szervezett információcserének a Bizottság által közzétett tapasztalatai.

10. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

A kibocsátási határértékek megállapítása során minden esetben figyelembe veendő szennyező anyagok

Levegő

1. Kén-dioxid és egyéb kéntartalmú vegyületek

2. Nitrogén-oxidok és egyéb nitrogéntartalmú vegyületek

3. Szén-monoxid

4. Illékony szerves vegyületek

5. Fémek és vegyületeik

6. Por (szilárd anyag)

7. Azbeszt (lebegő részecskék, szálak)

8. Klór és vegyületei

9. Fluor és vegyületei

10. Arzén és vegyületei

11. Cianidok

12. Anyagok és készítmények, amelyekről bebizonyosodott, hogy mutagén vagy karcinogén tulajdonságaik vannak, vagy amelyek a levegő közvetítésével befolyással lehetnek a reprodukcióra

13. Poliklórozott dibenzo-dioxinok és poliklórozott dibenzo-furánok

Felszíni víz

1. Szerves halogén vegyületek és olyan anyagok, amelyek a vízi környezetben ilyen vegyületeket képezhetnek

2. Szerves foszfortartalmú vegyületek

3. Szerves ónvegyületek

4. Anyagok és készítmények, amelyekről bebizonyosodott, hogy mutagén vagy karcinogén tulajdonságaik vannak, vagy amelyek a vízi környezet közvetítésével hatással lehetnek a reprodukcióra

5. A környezetben tartósan megmaradó szénhidrogének, valamint a környezetben tartósan megmaradó és az élő szervezetben való felhalmozódásra hajlamos szerves mérgező anyagok

6. Cianidok

7. Fémek és vegyületeik

8. Arzén és vegyületei

9. Biocidek és növényvédő szerek

10. Szuszpendált anyagok

11. Eutrofizációt okozó anyagok (különösen nitrátok és foszfátok)

12. Az oxigén-háztartásra kedvezőtlenül ható anyagok (és amelyeket mérni lehet a BOI, KOI stb. jellemzőkkel).

11. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez

Az egységes környezethasználati engedély tartalmi követelményei

Az engedélynek a 2004. évi CXL. törvény 72. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell különösen az alábbiakat:

1. a) A jogosult ügyfél azonosító adatait (KÜJ számmal),

b) a telephely, létesítmény, tevékenység telepítési helyének jellemzői (KTJ számmal és létesítmény azonosító számmal),

c) a telephely helyrajzi számát, illetve a létesítmény szennyező forrásai egységes országos vetületi rendszer (EOV) koordinátáit,

d) a tevékenység és a kapcsolódó tevékenységek megnevezését, TEÁOR és NOSE-P kódjait,

e) a tevékenység 2. melléklet szerinti besorolását,

f) a kiépített termelési kapacitást.

2. A felügyelőség

a) az engedélyben kibocsátási határértéket állapít meg, különösen az 10. mellékletben felsorolt szennyező anyagokra, továbbá azon szennyező anyagokra, amelyekre külön jogszabály alapján határérték megállapítása kötelező,

b) amennyiben valamely szennyező anyagra jogszabály kibocsátási határértéket állapít meg, az engedélyben csak a jogszabályban előírt vagy annál szigorúbb határértéket állapíthat meg,

c) a kibocsátási határérték megállapításánál figyelembe veszi a szennyező anyagok azon természetét és azon képességét, hogy egyik környezeti elemből a másikba szennyezést közvetíthetnek,

d) a kibocsátási határértékeket, illetve indokolt esetben az azzal egyenértékű környezetvédelmi és műszaki követelményeket az elérhető legjobb technika alapján meghatározza, figyelembe véve a létesítmény műszaki jellemzőit, annak földrajzi elhelyezkedését és a környezet jelenlegi és célállapotát,

e) az engedélyben nem állapít meg kibocsátási határértéket a 272/2004. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő tevékenységek üvegházhatású gáz kibocsátásaira, amennyiben biztosított, hogy jelentős helyi szennyezés nem következik be.

3. Az engedélyben feltételeket kell előírni az egyes környezeti elemekre, valamint a hulladékokra vonatkozó külön jogszabályok szerint, különösen

a) a levegő, a felszíni, illetve a felszín alatti vizek, a talaj védelmére, valamint a zajkibocsátás mérséklésére;

b) szükség esetén a létesítmény üzemeltetése során keletkezett hulladék hasznosítására, illetve ártalmatlanítására;

c) – amennyiben szükséges – a nagy távolságra jutó vagy országhatáron átterjedő szennyezés megelőzésére, illetve a lehető legkisebb értékre történő csökkentésére;

d) amelyek biztosítják a 17. §-ban meghatározott követelmények teljesülését.

4. A fentieken túlmenően, az engedély tartalmazza

a) a tevékenység környezetre gyakorolt hatásának figyelemmel kíséréséhez szükséges megfelelő mérés-ellenőrzési (monitoring) feltételeket, meghatározva a mérési módszert és gyakoriságot, az értékelési eljárást és a hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás módját, tartalmát és gyakoriságát. Amennyiben a felügyelőség másképp nem rendelkezik, az engedélyes köteles évente legalább egyszer adatot szolgáltatni;

b) feltételeket a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok (pl. indítás, azonnali leállítás, üzemzavar és a tevékenység megszüntetése) esetén betartandó követelményekre;

c) intézkedéseket, amelyek a rendkívüli, váratlan szennyezések megelőzéséhez, illetve annak bekövetkezése esetén, elhárításához szükségesek, valamint a hatóságok erről történő tájékoztatásának módját, tartalmát;

d) a 20. § (3) bekezdés esetében a külön jogszabályokban meghatározott engedélyek tartalmi követelményeit;

e) biztosítékadási és céltartalék képzéssel kapcsolatos, külön jogszabályban meghatározott előírásokat;

f) amennyiben szükséges

fa) a próbaüzem időtartamát,

fb) az előírt követelmények teljesítését biztosító intézkedési tervkészítési, végrehajtási kötelezettséget és a teljesítés határidejét,

fc) a környezeti vezetési rendszerekkel kapcsolatos előírásokat.

5. Az elérhető legjobb technika alkalmazására vonatkozó rendelkezések

a) az engedélyben egyedileg meghatározott technika, illetve technológia használata nem írható elő;

b) amennyiben az elérhető legjobb technika használata nem biztosítja a környezet célállapota által megkövetelt valamely igénybevételi, illetve szennyezettségi határérték betartását, akkor az engedélyben kiegészítő feltételt kell előírni, amely biztosítja az adott határérték betartását.

12. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez173

Az előzetes konzultációban részt vevő közigazgatási szervek

 

A közreműködés feltétele

Szakkérdés

Közigazgatási szerv

1.

Minden esetben.

A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek (ideértve az ásvány-, illetve gyógyvíz minősítéssel nem rendelkező termálvizek) minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, a lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére, továbbá a levegő higiénés követelmények teljesülésére kiterjedően.

fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve

2.

Ha a tevékenység gyógyhelyen vagy gyógyhelyre, természetes gyógytényezőre hatást gyakorló módon valósul meg.

Természetes gyógytényezők, gyógyhelyek természeti adottságainak, valamint a természetes gyógytényezőket érintő hatások vizsgálatára kiterjedően.

Országos Tisztifőorvosi Hivatal Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Főigazgatósága

3.

Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme a hatáskörébe tartozik, azt érinti vagy olyan környezet-veszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat-
és hatáskörébe utalja.

Kulturális örökség (műemlékvédelem, műemléki területek védelme, nyilvántartott régészeti lelőhelyek) védelmére kiterjedően.

fővárosi és megyei kormányhivatal kulturális örökségvédelmi irodája

4.

Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartozik, azt érinti, vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály a feladat-
és hatáskörébe utalja.

A helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően, valamint annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység összhangban áll-e a településrendezési eszközökkel.

érintett települési önkormányzat jegyzője

5.

Ha az előzetes konzultáció, erdő vagy azzal szomszédos földrészlet igénybevételével megvalósuló tevékenység engedélyezését előzi meg.

Az erdőre, annak élő és élettelen alkotóelemeire, az erdei életközösségre, a külterületen található fásításra, az erdészeti létesítményre és az erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló földterületre gyakorolt hatások vizsgálata.

a megyei kormányhivatal erdészeti igazgatósága

6.

Ha a tevékenység megvalósítására termőföldön kerül sor.

A termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében.

járási földhivatal, több járási földhivatal illetékességi területét érintő esetekben a megyei kormányhivatal földhivatala, a fővárosban a Fővárosi kormányhivatal földhivatala

7.

Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat-
és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik.

Az adott építmény létesítésének és tevékenység végzésének a földtani környezetre való hatásának vizsgálata az ásványi nyersanyag
és a földtani közeg védelme szempontjából.

Bányakapitányság

8.

Ha a tevékenység következtében olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat-
és hatáskörébe utalja.

Az atomenergia biztonságos alkalmazásával, a nukleáris baleset-elhárítással kapcsolatos kérdésben.

Országos Atomenergia Hivatal

9.

Ha a kérelem a területfejlesztési koncepciók, programok és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló jogszabály szerinti országos vagy térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények megvalósítására, valamint azok jelentős módosítására irányul.

A területrendezési tervekkel való összhang tekintetében.

illetékes állami főépítész

13. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez174

Adatlap a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatához

A tervezett tevékenység neve

.......................................................................................................................................................................................................

A tevékenység(ek) megnevezése a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú melléklete szerint:

...........................................................

A tevékenység(ek) sorszáma a Khvr. 3. számú melléklete szerint:

.............................................................

A tevékenység(ek) mérete (a Khvr. 3. számú melléklet szerinti mértékegységben meghatározva):

................................................................

Ha rendelkezik vele, környezetvédelmi     Ha rendelkezik vele, környezetvédelmi területi

ügyféljel (KÜJ): …….    jel (KTJ): ……..

A kérelmező azonosító adatai

Kérelmező

– neve:     

– elérhetősége (levélcím, telefon, fax, e-mail):     

– cégbírósági bejegyzés száma:    

– statisztikai számjele:     

I. A tevékenység bemutatása, jellemzői

A tervezett tevékenység:

1. új vagy meglévő tevékenység módosítása:

    

2. megvalósításának, munkafolyamatainak (technológiájának) és a kapcsolódó tevékenységek rövid leírása:

    

3. a felhasznált erőforrások (föld, víz, egyéb anyagok, energia – különösen nem megújuló forrásból):

    

4. építési időtartama és az üzemeltetés várható kezdete:

    

5    folytatására szolgáló építmények, területek, a közvetlen és a kapcsolódó létesítményeket, valamint a szükséges infrastruktúraelemeket is beleértve (felsorolás):

    

6. funkcionális kapcsolata más meglévő vagy tervezett létesítménnyel, tevékenységgel (felsorolás):

    

7. további fontosnak tartott jellemzői:

    

II. A telepítési helyszín és környezetének bemutatása, jellemzői

1. A tervezett tevékenység helye (címe, ingatlan-nyilvántartási helyrajzi száma):

    

2. A felhasznált terület (telek) kiterjedése:

    

3. A beépítettség mértéke:

    

4. A felhasznált terület (telek) jelenlegi területfelhasználási módja művelési ág szerint:

    

5. További fontosnak tartott jellemzők:

    

III. A környezeti hatótényezők azonosítása

A válasz igen vagy nem lehet. Amennyiben a válasz igen, akkor szükséges a környezeti hatás megnevezése is. Ha ismert, meg kell adni a környezeti hatások nagyságát, mértékét és a kedvezőtlen hatások elhárítására tervezett intézkedéseket is.

1. A tevékenység kiépítése és/vagy működtetése jelent-e fizikai változtatás(oka)t a megvalósítás helyszínén (a domborzaton, a földhasználatban, a lefolyási viszonyokban, a növényzetben stb.)?

    

2. A tevékenység működése közben felhasznál-e, illetve tárol-e, szállít-e, kezel-e, termel-e olyan veszélyes anyagokat, amelyek károsak, vagy kockázatosak az emberi egészségre vagy a környezetre?

    

3. Jár-e a tevékenység vízkivétellel felszíni, illetve felszín alatti vizekből? (A vízkivétel mennyiségének meghatározása.)

    

4. A tevékenység kiépítése, illetve működtetése során keletkezik-e önálló kezelést igénylő szennyvíziszap, illetve a szokásos mértékű települési hulladéktól eltérő mennyiségű és minőségű szilárd hulladék?

    

5. A tevékenység bocsát-e ki szennyezőanyagokat vagy bármilyen veszélyes, mérgező vagy egészségre káros anyagot a levegőbe?

    

6. Jellemző-e, hogy a tevékenység kiépítése, működtetése zajt, rezgést, bűzt okoz, illetve fényt, hőenergiát vagy elektromágneses sugárzást bocsát ki?

    

7. Lesz-e a tevékenységnek a talajba, felszíni vízbe vagy felszín alatti vizekbe történő kibocsátása?

    

8. Jár-e a tevékenység működtetése szennyvízgyűjtéssel, szennyvízkibocsátással vagy speciális kezelést, ipari előtisztítást igénylő szennyvizek keletkezésével?

    

9. A környezetterhelés megelőzésére, csökkentésére tervbe vett intézkedések, alkalmazni kívánt berendezések (beleértve a haváriák, balesetek megelőzését, elhárítását):

    

10. További fontosnak tartott jellemzők:

    

IV. A telepítési hely környéke, a jelenlegi területhasználatok

Amennyiben ismert, kérjük az alábbi adatok, információk megadását is.

1. A szomszédos ingatlanok tényleges hasznosításának a kérelmező által ismert módja:

    

2. A szomszédos ingatlanokon a kérelmező által tapasztalt ténylegesen folytatott tevékenységek megjelölése (amennyiben ismert, a Khvr. 1., 2. vagy 3. számú melléklete szerinti megnevezése):

    

3. További fontosnak tartott jellemzők a szomszédos ingatlanokon:

    

Amennyiben az adatlap bármely pontjára vonatkozóan az eljárásban egyébként benyújtott dokumentáció részletesebb információt tartalmaz, kérjük az adott pontban jelezni.

14. számú melléklet a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelethez175

Előzetes szakhatósági állásfoglalás esetén az ügyfél által benyújtandó dokumentumok

A) A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 8/A. § (2a) bekezdésében foglalt esetben

[Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezéséről szóló 15/2000. (XI. 16.) KöViM rendelet 2. számú melléklete alapján]

I/1. Elvi építési engedélyezési terv

1. Az út műszaki leírása, az I/2. pontban foglaltak szerint

2. Átnézeti helyszínrajz

3. Általános helyszínrajz

4. Általános hossz-szelvény

5. Mintakeresztszelvények

6. Talajmechanikai szakvélemény és földtani ismertető

7. Táj-, természet- és környezetvédelmi szakvélemény

I/2. Útépítés – kivéve földútépítés – engedélyezési terve

1. Az út műszaki leírása

A műszaki leírás a terv tartalmának indokolása és magyarázata. A műszaki leírásban a tervezőnek minden fontos körülményt fel kell tüntetnie. Amennyiben a műszaki leírásban az a)–i) pontok közül bármelyik hiányzik, e tényt indokolni kell:

a) az utak osztályba sorolása, az útszakasz leírása,

b) a vízszintes és magassági vonalvezetés jellemző adatai és indokolása, keresztmetszeti elrendezés,

c) közúti csomópontok, útlejárók, útcsatlakozások, szervizutak,

d) műtárgyak,

e) környezetvédelem,

f) táj- és természetvédelem

g) vízelvezetés, csatornázás,

h) az úttal kapcsolatos egyéb építmények (autóbuszmegállók, leálló-, pihenőhelyek, üzemanyagtöltő állomások, vendéglátóipari építmények, útfenntartási telepek),

i) érintett épületek és egyéb építmények.

2. Átnézeti helyszínrajz

3. Általános helyszínrajz

4. Általános hossz-szelvény

5. Mintakeresztszelvények

6. Műtárgyak terve és műszaki leírása

7. Környezetvédelmi terv

8. Táj- és természetvédelmi terv

9. Vízelvezetési terv

10. Földtani ismertető

II. Földút építésének engedélyezési terve

1. A helyszínrajz, a hossz-szelvény, a keresztszelvény a vízelvezetés megoldásával

2. A terepalakítás, földműépítés módja

3. A műtárgyak leírása

III. Híd (aluljáró és felüljáró) építésének engedélyezési terve

1. A híd műszaki leírása:

a) a híd elhelyezése (az út száma és neve, szelvénye), az áthidalt akadály megnevezése,

b) a híd pályaszintjének és alsó élének magassága, a jelenlegi és tervezett mederfenék magassága,

c) a híd szélessége és pályabeosztása,

d) az alapozás módja,

e) a vízműtani adatok,

f) a hídfeljárók adatai,

g) a lejárók adatai,

h) a partbiztosítási és mederszabályozási munkák ismertetése,

i) a közművek, vezetékek és egyéb építmények el- vagy áthelyezésére vonatkozó javaslatok stb.

2. Általános terv (1:50, 1:100, 1:200 méretarányú) átnézeti helyszínrajzzal (új híd esetén 1:25 000, ha a híd helyzete változik 1:1000–1:2880 méretarányú ingatlan-nyilvántartási térképről)

3. Földtani ismertető

4. Környezetvédelmi terv

5. Táj- és természetvédelmi terv

IV. Alagút engedélyezési terve

1. Az alagút műszaki leírása:

a) az alagút elhelyezkedése,

b) az alagút irány- és emelkedési viszonyai,

c) az alagút pályaszintjének és a szerkezet felső élének magassága,

d) az alagút keresztmetszeti kialakítása (űrszelvény, szélesség, pályabeosztás),

e) az építési technológia ismertetése,

f) az alagút kiegészítő építményei (víztelenítés, szigetelés, szellőzés, világítás),

g) az alagút ki- és bejáratainak kialakítása (a felszínről látható elemek és a térszint csatlakozásának építészeti kialakítása).

2. Átnézeti helyszínrajz (1:10 000–1:25 000 méretarányú)

3. Általános helyszínrajz (1:200–1:1000 méretarányú)

4. Általános hossz-szelvény (1:200–1:1000 hosszléptékű, 1:10–1:100 magassági léptékű)

5. Mintakeresztszelvények (valamennyi jellemző keresztmetszetről 1:50–1:100 méretarányú)

6. Földtani ismertető

7. Környezetvédelmi terv

8. Táj- és természetvédelmi terv

V. Tám- és bélésfalak engedélyezési terve

1. A tám- és bélésfalak műszaki leírása:

a) a tervezési munka és a környezet ismertetése, az építmény elhelyezése (az út száma, megnevezése, km-szelvénye),

b) a tám- és bélésfalak szerkezeti, keresztmetszeti kialakítása (szerkezeti típus, anyag, méretek, geotechnikai és építési szempontok),

c) a szerkezet és háttöltés víztelenítése.

2. Átnézeti helyszínrajz (1:10 000 –1:25 000 méretarányok)

3. Általános terv (1:50–1:200 méretarányú alaprajz, méretek és jellemző metszetek)

4. Földtani ismertető

5. Környezetvédelmi terv

6. Táj- és természetvédelmi terv

B) Az Nkr. 8/D. § (2) bekezdésében foglalt esetben, ha az Nkr. 8/D. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt szakhatósági eljárásban a szakhatóság azon szakkérdést vizsgálja, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e

[A vasúti építmények engedélyezéséről és üzemeltetésük ellenőrzéséről szóló 15/1987. (XII. 27.) KM–ÉVM együttes rendelet 3. számú melléklete alapján]

I. Közforgalmú és sajáthasználatú vasút, iparvágány és építményei engedélyezési terve

A) Vasúti pálya:

a) Átnézeti helyszínrajz

b) Helyszínrajz

c) Műszaki leírás

d) Forgalmi üzemi terv és vizsgálat

e) Vasútüzemi és utasforgalmi létesítmények vázlatterve

f) Hossz-szelvény

g) Minta- és jellemző keresztszelvények

h) Keresztezési műtárgyak és rakodóberendezések vázlattervei

i) Víztelenítési és vízelvezetési terv

j) Talajmechanikai szakvélemény és terv

k) Támfal, bélésfal, görgetegfogó, alagút vázlatterve

l) Közút-vasút szintbeni keresztezés helyszínrajza, hossz-szelvénye, műszaki leírása

m) Földalatti vasútnál a főszellőzés sémája a műtárgyak feltüntetésével, a mozgólépcsők telepítési terve

n) Meglévő létesítményeknek a vasúti pálya, illetőleg a vasút függőpálya, szalagpálya építésével kapcsolatban szükséges átalakítási tervei

B) Vasúti híd:

a) Általános terv

b) Helyszínrajzi elrendezés (az általános terven is elhelyezhető)

c) Műszaki leírás

d) Vízműtani adatok és számítások, valamint vízügyi szakvélemény vízfolyás keresztezése esetén

e) Közelítő erőtani számítás az 5,0 m-nél nagyobb nyílásméretű hidaknál (a mintaterv szerint épülő hidak esetében csak az alapozásra)

f) Acélhidaknál a jellemző csomópontok, tartóbekötések, illesztések vázlatai

g) Különleges – egyedi – kialakítású hidaknál a jellemző szerkezeti részletek vázlatai

C) Biztosítóberendezés:

Műszaki leírás

D) Villamos-felsővezeték:

a) Helyszínrajz az oszlopok elhelyezéséről és vezeték elrendezésről

b) Műtárgyak alatti átvezetés terve

c) Műszaki leírás

E) Vasúti rakodóberendezés (vasúti kocsi töltőlefejtő berendezés, rakodódaru, kocsibuktató, oldal- és homlokrakodó, egyéb beépített rakodó- és szállítógép, illetőleg berendezés):

a) Vasúti létesítmények tervezéséhez előírt kivitelű helyszínrajz

b) Műszaki leírás

c) Alaprajz

d) Metszetek, mind a vágánytengelyre merőlegesen, mind a vágánytengellyel párhuzamosan, üzemi és üzemen kívüli helyzetben

e) Vízellátás, víztelenítés terve

f) Víziközmű vezetékek kimutatása

F) Vasúti kocsivontató mint járműmozgató berendezés:

a) Vasúti létesítmények tervezéséhez előírt kivitelű helyszínrajz

b) Műszaki leírás

c) Vontatóberendezés segédpálya terve

G) Tolópad, fordítókorong mint járműmozgató berendezés:

a) Vasúti létesítmények tervezéséhez előírt kivitelű helyszínrajz

b) Műszaki leírás

c) Tolópadpálya, fordítókorong akna szerkezeti kialakításának terve, a víztelenítés megoldása

H) Vasúti járműmérleg:

a) Vasúti létesítmények tervezéséhez előírt kivitelű helyszínrajz

b) Műszaki leírás (a mérési folyamat leírásával)

c) Mérlegakna szerkezeti kialakításának terve, helyszínre adaptálva

d) Mérlegakna víztelenítési terve

II. Függőpálya engedélyezési terve

a) Helyszínrajz

b) Hossz-szelvény (pályaterv)

c) Műszaki leírás

d) Az állomások elrendezési terve

e) Az állványokat áthidaló és egyéb szerkezetek tervei és számításai

f) Védőhidak, védőhálók és egyéb biztonsági berendezések általános és részletes tervei

g) A meglevő más létesítményeknek a függőpálya építésével kapcsolatban szükségessé váló átalakítás tervei

h) Alapozási szakvélemény

III. Távolsági szalagpálya engedélyezési terve

a) Helyszínrajz

b) Hossz-szelvény (pályaterv)

c) Műszaki leírás

d) Támasztó szerkezetek és szalaghidak terve

e) Szalagfordító- és feszítőművek összeállítási terve

f) Hajtóművek terve, teljesítményszámítás, méretezése

g) Meglevő létesítmények keresztezésének és megközelítésének megoldásai, azok esetleges átalakítási tervei

h) Az állomások általános elrendezési terve, az állomási gépészeti berendezések feltüntetésével

i) Alapozási szakvélemény

IV. Sífelvonó engedélyezési terve

a) Helyszínrajz

b) Hossz-szelvény (pályaterv)

c) Részletes műszaki leírás

d) Hajtómű és fékek terve, főbb elemeik számítása

e) Állomások általános elrendezési terve a gépészeti berendezések feltüntetésével

f) Pályamenti elemek terve és számítása

V. Közforgalmú és sajáthasználatú vasút, iparvágány és építményei bontási terve

A) Vasúti pálya:

a) Helyszínrajz, iparvágány esetén a csatlakozást biztosító vasút üzembentartójának záradékával

b) Műszaki leírás

c) Területrendezésre és újrahasznosításra vonatkozó tervek

B) Vasúti híd:

a) Általános terv, ha a műtárgyat nem bontják el teljesen

b) Műszaki leírás

C) Biztosító és távközlési berendezés:

a) A bontás miatti átalakítás terve a megmaradó létesítményekkel kapcsolatban

b) Műszaki leírás

D) Villamos felsővezeték:

a) A bontás miatti átalakítás terve a megmaradó létesítményekkel kapcsolatban

b) Műszaki leírás

E) Térvilágítás:

Műszaki leírás

F) Vasúti rakodó-, járműmozgató-berendezés és járműmérleg:

a) Helyszínrajz

b) Alaprajz

c) Metszetek a vágánytengelyre merőlegesen és azzal párhuzamosan

d) Műszaki leírás

C) Az Nkr. 8/E. § (1a) bekezdésében foglalt esetben

[A kikötő, komp- és révátkelőhely, továbbá más hajózási létesítmény létesítéséről, használatbavételéről, üzemben tartásáról és megszüntetéséről szóló 50/2002. (XII. 29.) GKM rendelet alapján]

I. A kikötő, valamint a komp- és révátkelőhely, továbbá a hajókiemelő berendezés

A létesítési engedélyezési terv tartalmazza:

a) a kikötő, illetve átkelőhely létesítésének célját,

b) átnézeti térképet (1:10 000-től 1:25 000-ig méretarányban),

c) a kikötő/átkelőhely és a hajókiemelő berendezés telepítési helyszínrajzát 1:2000–1:5000 méretarányban, amely tartalmazza a tervezett létesítményeket a meglévő és bontásra előirányzott létesítményekkel együtt, valamint 1:200–1:500 méretarányban a jellemző keresztszelvényeket,

d) a kikötő vízterületének, valamint a hozzá kapcsolódó víziút 500–500 m (az átkelés esetében annak tengelyétől mért 200–200 m, ha az átkelés jeleit ennél nagyobb távolságban kell elhelyezni, akkor az elhelyezés távolságáig) hosszú (tavon széles) szakaszának, hajókiemelő berendezés partterületét határoló (a kiemelésre szolgáló) vízterület 100 m szélességű (ha a meder ennél kisebb szélességű, akkor a teljes mederszélességre kiterjedő) mélységvonalas helyszínrajzát a hajózási kisvízszint (HKV) és a hajózási nagyvízszint (HNV), a legnagyobb vízszint (LNV) és a legmagasabb jeges vízszint megjelölésével, amelyen a mélységvonalakat a vízterületre előírt kitűzési tervnek megfelelően kell alkalmazni,

e) a létesítéshez szükséges ingatlan földnyilvántartási adatokat (ingatlan-nyilvántartási szemlét),

f) a kikötő térségére jellemző vízmérce alap- és vízállásadatait országos rendszerben (nulla pont magassága, LKV, HKV, KÖV, HNV, LNV, MÁSZ) meghatározottak szerint,

g) a kikötőt/átkelőhelyet használó úszólétesítmények főméreteit (hossz, szélesség, legnagyobb merülés),

h) a kikötő/átkelőhely kapcsolatát, a közúti, vasúti pályával, csővezetékkel,

i) a kikötő építményeinek tervét és leírását, valamint jogerős hatósági engedélyeit.

II. Úszóműves rakodóhely, hajóállomás, úszóműállás, hajóhíd, veszteglőhely, vízisportpálya és vízi repülőtér

A létesítési engedélyezési terv, a legfeljebb egy nyilvántartásra nem kötelezett úszóműből álló úszóműállás kivételével tartalmazza:

a) az általános helyszínrajzot és a létesítmény elhelyezésének műszaki terveit;

b) a létesítmény vízterületének, valamint a víziút hozzá kapcsolódó 500–500 m hosszú szakaszának mélységvonalas helyszínrajzát;

c) a helyi vízmérce alapadatait (ha nincs, akkor a legközelebbi országos vízmérce alapadataira vonatkoztatott helyi adatokat): helye, 0 pont magassága, legkisebb vízállás, legnagyobb vízállás;

d) a létesítmény részét képező és azt használó úszó létesítmény(ek) jellemző adatait;

e) az üzemeltetési rend tervét (ha a hajózási létesítményre azt jogszabály előírja, akkor a külön jogszabályban meghatározottak szerint); továbbá

f) úszóműves rakodóhely, hajóállomás, nyilvántartásba vételre kötelezett úszóművekből álló úszóműállás és hajóhíd esetében:

fa) a csatlakozó partél elöntési vízszintjét,

fb) közúti kapcsolatát.

III. Csak csónakok fogadására alkalmas kikötők

A létesítési engedélyezési terv tartalmazza:

a) a kikötő létesítésének célját,

b) átnézeti térképet (1:10 000-től 1:25 000-ig méretarányban),

c) a kikötőről telepítési helyszínrajzot kell benyújtani (1:2000–1:5000 méretarányban), amely tartalmazza a kikötő tervezett létesítményeit a meglévő és bontásra előirányzott létesítményekkel együtt,

d) a kikötő vízterületének, valamint a hozzá kapcsolódó víziút 200–200 m hosszú, tavon 200 m-es sugarú körbe eső szakaszának mélységvonalas helyszínrajzát,

e) a létesítéshez szükséges ingatlan földnyilvántartási adatait (telekkönyvi szemléjét),

f) a kikötő megközelíthetőségének leírását,

g) a kikötő építményeinek tervét és leírását.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!