nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2004. évi CXXIII. törvény
a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról
2019-03-01
infinity
29
Jogszabály

2004. évi CXXIII.
törvény

a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről,
továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról1

A munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű egyes társadalmi csoportok és a munkaerőpiactól tartósan távollévők foglalkoztatása, munkaerő-piaci versenyképességük kiegyenlítése, a munkáltatóknak ezen csoportok foglalkoztatására való hajlandósága növelése, továbbá a pályakezdő fiatalok gyakorlati munkatapasztalat-szerzésének megkönnyítése, az oktatás és a munka világa közötti átmenet elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

1. § (1) E törvény hatálya kiterjed

a) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) hatálya alá tartozó munkaadóra,

b)2 a (2) bekezdés 1. pontjában meghatározott munkaerőpiactól tartósan távollévő személyre,

c) a kedvezmény érvényesítése során eljáró hatóságra,

d) az ösztöndíjas foglalkoztatottra, valamint az őt foglalkoztatóra,

e)3 a 8/B. § (1) bekezdésében meghatározott munkavállalókra,

f)4 a 16/A. § (1) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességű személyre.

(2) E törvény alkalmazásában

1. munkaerőpiactól tartósan távollévő személy:

a) a pályakezdő fiatal,

b)5 az a személy, aki a gyermekgondozást segítő ellátás (a továbbiakban: gyes), a gyermekgondozási díj (a továbbiakban: gyed), a gyermeknevelési támogatás (a továbbiakban: gyet), valamint a gyermekek otthongondozási díja vagy az ápolási díj folyósításának megszűnését követő egy éven (365 napon) belül kíván foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni, vagy aki a gyermek fél éves korának betöltését követően, e gyermek után igénybe vett gyes folyósítása mellett kíván munkát vállalni, feltéve, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem áll,

c)6 a tartósan álláskereső;

d)7 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső;

2.8 pályakezdő fiatal: a huszonötödik életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét – be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START- kártyával rendelkező személy;

3.9 foglalkoztatásra irányuló jogviszony: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszony, közszolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony, politikai szolgálati jogviszony, biztosi jogviszony, közalkalmazotti jogviszony, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszony, honvédelmi alkalmazotti jogviszony, bírói és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszony, a hivatásos nevelőszülői jogviszony, a fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonya;

4. ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony: az e törvény szerinti, szakmai készségek megszerzése céljából munkatapasztalat-szerzés biztosítására és ennek keretében az egyéni szakmai programban foglalt feladatok ellátására létrejött jogviszony;

5. négy órát elérő részmunkaidő: a napi négy órát, illetve – munkaidőkeret megállapítása esetén a munkaidőkeret átlagában – a heti húsz órát elérő munkaidő;

6.10 ösztöndíjas foglalkoztatott: az a személy, aki az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjában

– a 30. életévét még nem töltötte be,

– akinek a diplomája a jogviszony létesítését megelőző két éven belül került kiadásra, és

– munkaviszonyban – ide nem értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény szerinti jogviszonyt és az adórendszeren kívüli foglalkoztatásnak minősülő háztartási munkára irányuló munkaviszonyt –, közalkalmazotti jogviszonyban, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban, biztosi jogviszonyban, szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban együtt: munkaviszony) nem áll;

7.11 foglalkoztató: a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-a, a kormányzati igazgatásról szóló törvény (a továbbiakban: Kit.) 2. §-a, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXV. törvény hatálya alá tartozó természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és egyéni cég;

8.12 munkaügyi törvény: az Mt., a Kttv., a Kit. és a Kjt.;

9.13 tartósan álláskereső: az a személy, akit az állami foglalkoztatási szerv a START PLUSZ kártya – külön jogszabályban meghatározott módon történő – igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig – az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének k) pontjában meghatározott pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapig – álláskeresőként nyilvántartott;

10.14 öregségi nyugdíjra jogosult személy: az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének i) pontjában meghatározott személy;

11.15 rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső: az a személy, akit a START EXTRA kártya – külön jogszabályban meghatározott módon történő – igénylésének időpontjában az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül.

(3)16 Az álláskeresőként történő nyilvántartásnak a (2) bekezdés 9. pontjában meghatározott időtartamába a külön jogszabályban meghatározott rendszeres szociális segélyben részesülő személy esetében be kell számítani azt az időtartamot is, amely alatt a rendszeres szociális segélyben részesülő személy a települési önkormányzat által kijelölt szervvel együttműködött.

(4)17

I. Fejezet

A PÁLYAKEZDŐ FIATALOK, VALAMINT A GYERMEK GONDOZÁSÁT, ILLETVE CSALÁDTAG ÁPOLÁSÁT KÖVETŐEN, TOVÁBBÁ A GYERMEK GONDOZÁSA MELLETT MUNKÁT KERESŐK ÉS A TARTÓSAN ÁLLÁSKERESŐK FOGLALKOZTATÁSÁNAK KEDVEZMÉNYE18

2. §19

3. §20

4. §21

I/A. Fejezet22

A KEDVEZMÉNYRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

4/A. §23

5. §24

II. Fejezet25

A MUNKAERŐPIACON HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETBEN LÉVŐ ÁLLÁSKERESŐK FOGLALKOZTATÁSÁNAK KEDVEZMÉNYE26

6. §27

7. §28

7/A. §29 (1) 2012. december 31-éig az Art. szerinti START BÓNUSZ kártya kiváltására jogosult

a) a START BÓNUSZ kártya – külön jogszabályban meghatározott módon történő – igénylésének időpontját közvetlenül megelőzően legalább 3 hónapig álláskeresőként folyamatosan nyilvántartott személy, vagy

b) az 1. § (2) bekezdésének 1. b) pontjában meghatározott személy,

feltéve, hogy nem rendelkezik érvényes START, START PLUSZ vagy START EXTRA kártyával.

(2) A munkaadót az (1) bekezdésben meghatározott személy foglalkoztatásának időtartamára a START BÓNUSZ kártya érvényességi idején belül illeti meg a (4)–(6) bekezdésben meghatározott, szociális hozzájárulási adóból igénybe vehető részkedvezmény. E rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a foglalkoztatás időtartama a START BÓNUSZ kártya érvényességi időtartamát meghaladja.

(3) A START BÓNUSZ kártyával rendelkező személyt foglalkoztató munkaadóra a 4. § (7) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(4) A részkedvezmény egyenlő az érvényes START BÓNUSZ kártyával rendelkező természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérnek, de legfeljebb a minimálbér másfélszeresének huszonhét százalékával a foglalkoztatás első évében.

(5) A START BÓNUSZ kártyával rendelkező személy foglalkoztatásához kapcsolódó részkedvezmény érvényesítésére, a részkedvezmény megtérítésére, valamint a munkaadó által befizetett szociális hozzájárulási adó elszámolására az 5. § (2), valamint (5) és (6) bekezdéseiben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott kedvezmény a munkaadót abban az esetben illeti meg, ha a foglalkoztatott személy a munkába lépést megelőző napon rendelkezik START BÓNUSZ kártyával vagy azt helyettesítő igazolással.

8. §30 Az Flt. 18/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Támogatásként a munkaadót terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási járuléknak, munkaadói járuléknak, valamint egészségügyi hozzájárulásnak megfelelő összeg részben vagy egészben átvállalható legfeljebb egy évi időtartamra. Az átvállalt összeg ötven év feletti személy esetében nem lehet kevesebb a keresetet terhelő egészség- és nyugdíjbiztosítási, valamint munkaadói járulék, továbbá a munkaadót terhelő egészségügyi hozzájárulás átvállalható legmagasabb mértéke összegének ötven százalékánál.

8. §31

III. fejezet32

8/A. §33

A részmunkaidős foglalkoztatáshoz kapcsolódó kedvezmény34

8/B. §35

III/A. fejezet36

AZ ÖSZTÖNDÍJAS FOGLALKOZTATÁS

9. § (1) Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony az 1. § (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatottal létesíthető.

(2) Ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyt az ösztöndíjas foglalkoztatott a felsőfokú végzettség megszerzését követően egy alkalommal legalább kilenc hónapig, legfeljebb egy évig terjedő határozott időre létesíthet.

(3) Az ösztöndíjas foglalkoztatás szerződéssel jön létre.

(4) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés alapján

a) az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíj ellenében köteles a foglalkoztató által kiadott feladatokat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint a foglalkoztató utasításai alapján ellátni, valamint a foglalkoztató által munkatapasztalat céljából előírt szakmai megbeszéléseken, képzésben, egyéb programokon részt venni;

b) a foglalkoztató köteles az ösztöndíjas foglalkoztatottat a jogszabályok, a felek megállapodása, a foglalkoztató belső szabályzatai, valamint az egyéni programban foglaltak szerint munkatapasztalat-szerzés céljából feladatokkal ellátni, biztosítani a szakmai készségek megszerzésének és begyakorlásának lehetőségét. A foglalkoztató köteles továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatott számára ösztöndíjat fizetni, valamint a biztonságos munkavégzés feltételeit biztosítani.

(5) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésnek tartalmaznia kell:

a) a felek nevét, illetve megnevezését és az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony szempontjából lényeges adatait,

b) ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keletkezésének és megszűnésének napját,

c) az ösztöndíjat és annak kifizetése időpontját, módját,

d) a munkavégzés helyét, feltételeit,

e) a munkatapasztalat-szerzés egyéni programját,

f) a munkatapasztalat-szerzést segítő, a foglalkoztató által alkalmazottai közül kijelölt szakmai segítő megjelölését, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonnyal összefüggő jogait és kötelezettségeit.

(6)37 Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést írásba kell foglalni. Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződés írásba foglalásáról a foglalkoztató köteles gondoskodni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a szerződés érvénytelenségére csak az ösztöndíjas foglalkoztatott – legkésőbb a jogviszony létesítését követő harminc napon belül – hivatkozhat.

(7) Az ösztöndíjas foglalkoztatott a jogviszony létesítésekor köteles jognyilatkozatot tenni, melyben vállalja, hogy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában

a) az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony fennállása alatt tartózkodik olyan magatartás tanúsításától, amely veszélyeztetheti a foglalkoztató jogos gazdasági érdekeit,

b)38 a tevékenysége során tudomására jutó minősített adatot külön jogszabály rendelkezései szerint megőrzi.

(8) Az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződést a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoztatott csak közös megegyezéssel módosíthatja. Erre a (6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

10. § (1) A munkavégzés alapjául szolgáló szerződés típusának megválasztása nem irányulhat az ösztöndíjas foglalkoztatott jogos érdekeinek védelmét biztosító rendelkezések érvényesülésének korlátozására, illetve csorbítására.

(2)39 Az (1) bekezdés alapján az ösztöndíjas foglalkoztatott csak olyan feladatokat láthat el, amelyek a munkatapasztalat-szerzést szolgálják, s amelyek közvetlenül kapcsolódnak az egyéni programjában foglaltakhoz. Az ösztöndíjas foglalkoztatott önálló munkakör ellátásával nem bízható meg. A Kttv. hatálya alá tartozó foglalkoztató által létesített ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében hatósági, igazgatási tevékenység nem látható el.

(3) A munkatapasztalat-szerzés egyéni programját a törvény melléklete alapján kell meghatározni.

11. § A szakmai segítő

a) kapcsolatot tart a foglalkoztató és az ösztöndíjas foglalkoztatott között, a foglalkoztató nevében utasítást ad,

b) az ösztöndíjas foglalkoztatott számára szakmai támogatást nyújt,

c) folyamatosan irányítja és értékeli az ösztöndíjas foglalkoztatott tevékenységét,

d) elkészíti az ösztöndíjas foglalkoztatott egyéni programját és ajánlólevelét.

12. §40 A foglalkoztatási ösztöndíj mértéke havonta – az Mt. 92. § (1) bekezdésében meghatározott teljes munkaidő esetén – nem lehet kevesebb a mindenkori legkisebb kötelező munkabérnél.

13. § Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján nem kerülhet sor a munkaügyi törvények szerinti próbaidő kikötésére, az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződéstől eltérően való foglalkoztatásra, munkakörbe történő átirányításra, helyettesítésre, más munkáltatóhoz való kirendelésre, rendkívüli munkavégzésre, ügyeletre és készenlétre.

14. § (1) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnik:

a) az ösztöndíjas foglalkoztatott halálával,

b) a foglalkoztató jogutód nélküli megszűnésével,

c) az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló szerződésben meghatározott időpontban.

(2) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntethető:

a) a felek közös megegyezésével,

b) azonnali hatályú felmondással, ha a másik fél a jogviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatott azonnali hatályú felmondása esetén a szerződés megszűnéséig még hátralévő időre járó ösztöndíjat egy összegben megfizeti.

(3) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben foglalt rendelkezésektől érvényesen eltérni nem lehet.

(5) Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony megszűnésekor a foglalkoztató az ösztöndíjas foglalkoztatott részére

a) kifizeti foglalkoztatási ösztöndíját, esetleges egyéb járandóságait,

b) a (6) bekezdésben meghatározott tartalmú igazolást, továbbá

c) a (7) bekezdésben meghatározott ajánlólevelet

ad ki.

(6) Az igazolás tartalmazza:

a) az ösztöndíjas foglalkoztatott személyi adatait (név, leánykori név, anyja neve, születési hely, év, hónap, nap);

b) az ösztöndíjas foglalkoztatott TAJ számát;

c) a foglalkoztatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban töltött idő tartamát;

d)41 a foglalkoztatási ösztöndíjból végleges határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozást, illetve ennek jogosultságát, vagy azt, hogy az ösztöndíjat tartozás nem terheli;

e)42 az ösztöndíjas foglalkoztatott pénztártag által választott magánnyugdíj-pénztár megnevezését, címét, pénzforgalmi számlaszámát. Ha a tagságra kötelezett ösztöndíjas foglalkoztatott nem választott pénztárat, ezt a tényt jelezni kell, és meg kell jelölni az illetékes területi pénztár megnevezését, címét.

(7) Az ajánlólevél tartalmazza:

a) az egyéni programban kitűzött, valamint az ösztöndíjas foglalkoztatott által ellátott feladatok leírását,

b) az ösztöndíjas foglalkoztatott kérésére tevékenységének értékelését,

c) a foglalkoztató döntésétől függően az ösztöndíjas foglalkoztatott munkavégzésre való ajánlását más munkáltatók részére.

15. §43 Az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra

a) megfelelően alkalmazni kell az Mt. 6. §-át, 7. §-át, 8. § (4) bekezdését, 9. §-át, 10. § (1)–(2) bekezdését, 12. § (1) bekezdését, 14. §-át, 15. §-át, 17–18. §-át, 21. § (1)–(3) bekezdését, 22–30. §-át, 31. §-át, 33. §-át, 36–37. §-át, 38. § (1) bekezdését, 39–40. §-át, 45. § (3)–(4) bekezdését, 46. § (1)–(2) bekezdését, 48–49. §-át, 51. §-át, 52. § (1) bekezdését, 54–55. §-át, 60. §-át, 61. § (1)–(2) bekezdését, 80. §-át, 86. § (1) bekezdését, 90. § a) pontját, 92. § (1) és (4)–(5) bekezdését, 93. §-át, 94. § (1) bekezdését, 96. § (1) bekezdését, 97. § (1) és (3)–(4) bekezdését, 99. § (1) és (4) bekezdését, továbbá (2) bekezdés a) pontját, 100. §-át, 101. § (1)–(3) bekezdését, 102. §-át, 103. § (1) és (3), továbbá (4)–(6) bekezdését, 104. § (1) bekezdését és (2) bekezdés a) pontját, 105–106. §-át, 113. § (2)–(4) bekezdését, 115–116. §-át, 117. § (1) bekezdés a)–b) pontját és (2) bekezdését, 118. §-át, 119. § (2) bekezdését, 120–122. §-át, 123. § (1) és (3) bekezdését, 123. § (5) és (7) bekezdését, 124–125. §-át, 127–131. §-át, 133. §-át, 134. § (1) bekezdés a) pontjából a rendes munkaidő nyilvántartására vonatkozó, valamint a b) és c) pontjában foglalt szabályokat, 146. § (3) bekezdését, 154. § (1)–(2) bekezdését, 155. § (1)–(4) bekezdését, 156. §-át, 157. § (1) bekezdését, 158. §-át, 159. § (1)–(4) bekezdését, 160. §-át, 161. §-át, 163–164. §-át, 166–177. §-át, 179–180. §-át, 190. §-át, 192. § (3) bekezdését, 196–197. §-át, 229. §-át, 285. § (1) bekezdését, 286. §-át,

b) az Mt. 20. §-át az e törvény 11. §-ában foglalt eltéréssel kell alkalmazni,

c) az ösztöndíjas foglalkoztatottra a foglalkoztatóra kiterjedő hatályú kollektív szerződés hatálya nem terjed ki,

d) ahol az Mt. távolléti díjat említ, azon ösztöndíjat kell érteni.

16. §44 Az ösztöndíjas foglalkoztatott foglalkoztatóját az ösztöndíjas START-kártyájának érvényességi ideje alatt megilleti a 4/A. §-ban meghatározott kedvezmény.

III/B. Fejezet45

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása

16/A. §46

16/B. §47

IV. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. § (1) E törvény 2005. január 1-jén lép hatályba.

(2)48 Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy

a)49 az állami adóhatóság és Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Nyugdíjbiztosítási Alap, valamint az Egészségbiztosítási Alap közötti elszámolás tartalmát és részletes szabályait,50

b) a START kártya, a START PLUSZ kártya, a START EXTRA kártya és a START BÓNUSZ kártya felhasználásának és – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – az azokhoz kapcsolódó szociális hozzájárulási kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben megállapítsa.51

(3)52

(4)53 Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, valamint a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter, hogy a 8/A. §-ban meghatározott adókedvezmény érvényesítésének és ellenőrzésének részletes feltételeit és szabályait, valamint az érvényesítés során elkövetett szabálytalanság jogkövetkezményeit rendeletben megállapítsa.54

(5)55 Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy a társadalmi felzárkózásért felelős miniszterrel, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszterrel és az egészségbiztosítási járulék-fizetés szabályozásáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a Rehabilitációs kártya igénylésének, kibocsátásának, felhasználásának, kicserélésének, visszavonásának és a hozzá kapcsolódó kedvezmény érvényesítésének részletes szabályait.56

(6)-(8)57

Átmeneti rendelkezések58

17/A. §59 (1)60

(2) A 7. §-ban meghatározott foglalkoztatási kedvezmény igénybevételéhez e törvény 2010. december 31-én hatályos rendelkezései szerint kell eljárni, ha a START EXTRA kártya kiváltásra jogosult személy a kártya iránti igényét 2010. december 31-éig benyújtja az állami adóhatósághoz.

(3)61

(4)62 Ha a Kttv. 1. § a)–d) pontja szerinti szerv az ösztöndíjas foglalkoztatottal 2012. július 1-jét megelőzően létesített ösztöndíjas foglalkoztatatási jogviszonyt, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyra e törvény 2012. június 30-án hatályos, az ösztöndíjas foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezéseit kell a jogviszony fennállásáig alkalmazni.

17/B. §63 2015. január 1-jét követően az ezt megelőző időszakra utólag kifizetett, juttatott jövedelem tekintetében – amennyiben a törvényi feltételek fennálltak – a 2–7/A. §-ban meghatározott kedvezmények érvényesíthetőek.

17/C. §64 Ahol e törvény csecsemőgondozási díjat említ, azon terhességi-gyermekágyi segélyt kell érteni, ha az ellátásra való jogosultság 2015. január 1-jét megelőzően nyílt meg.

1. számú melléklet a 2004. évi CXXIII. törvényhez65

A munkatapasztalat-szerzés egyéni programja

Az ösztöndíjas foglalkoztatott neve:

Az ösztöndíjas foglalkoztatott születési helye és ideje:

Az ösztöndíjas foglalkoztatott legmagasabb iskolai végzettsége:

Az ösztöndíjas foglalkoztatott szakképzettsége:

A felsőfokú végzettséget igazoló oklevél száma:

A felsőfokú végzettséget kibocsátó felsőoktatási intézmény:

A legmagasabb iskolai végzettség megszerzésének időpontja:

Szakképzettség megszerzésének időpontja:

A munkatapasztalat-szerzést biztosító munkaadó:

A munkaadónak a munkatapasztalat-szerzés során érintett szervezeti egységei:

Szakmai segítő neve:

I. Az egyéni program célkitűzései

A munkatapasztalat-szerzés általános célja:

A munkatapasztalat-szerzés részletes céljai:

Az ösztöndíjas foglalkoztatott kialakítandó, fejlesztendő képességei:

Az ösztöndíjas foglalkoztatott által tanulmányozásra és gyakorlásra javasolt munkafolyamatok:

II. Az egyéni program végrehajtásának értékelése

A gyakorlat értékelése:

Az ösztöndíjas foglalkoztatott képességeinek, ismereteinek, valamint azok gyakorlat alatti fejlődésének értékelése:

Szakmai segítő véleménye:

Munkaadó ajánlása:

Dátum

Munkaadó (cégszerű) aláírása

2. számú melléklet a 2004. évi CXXIII. törvényhez66

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!