nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2003. évi XC. törvény
a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról
2012-01-01
2012-11-29
12

2003. évi XC.
törvény

a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról1

Az Országgyűlés, annak érdekében, hogy biztosítsa az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének az új ismereteken és azok alkalmazásán alapuló erősítését, ezen belül különösen a kutatás-fejlesztés és a létrehozott új tudás alkalmazásának megfelelő mértékű és kiszámítható finanszírozását, valamint az ezzel kapcsolatos társadalmi érdekek érvényre juttatását, a következő törvényt alkotja.

A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap

1. § (1) A Kutatási és Technológiai Innovációs Alap (a továbbiakban: Alap) a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció állami támogatását biztosító és kizárólag ezt a célt szolgáló, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti elkülönített állami pénzalap.

(2) Az Alap rendeltetése az, hogy kiszámítható és biztos forrást jelentsen a magyar gazdaság technológiai innovációjának ösztönzésére és támogatására, tegye lehetővé a gazdaságban és a társadalmi élet egyéb területein hasznosuló kutatás és fejlesztés erősítését, a hazai és külföldi kutatási eredmények hasznosítását, az innovációs infrastruktúra és annak körébe tartozó szolgáltató tevékenységek fejlesztését.

2. § Az Alap tárgyévi forrásai:

a) a 3. §-ban meghatározott gazdasági társaságok által befizetett innovációs járulék (a továbbiakban: járulék);

b) a központi költségvetésből nyújtott, az éves költségvetési törvényben meghatározott állami támogatás;

c) az Alap – tárgyévet megelőző – pénzmaradványa;

d) belföldi vagy külföldi természetes és jogi személyek, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által teljesített, önkéntes befizetések, adományok, segélyek;

e) nemzetközi szervezetektől, intézményektől származó támogatások;

f) visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatások visszatérítései, valamint az Alapból nyújtott támogatással létrehozott gazdasági eredményből való részesedés;

g) egyéb bevételek.

3. §2 (1) E törvény hatálya alá tartozik – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a belföldi székhelyű, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya alá tartozó gazdasági társaság.

(2)3 Nem tartozik e törvény hatálya alá a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerint kis- vagy mikrovállalkozásnak minősülő gazdasági társaság, továbbá a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., továbbá a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság.

(3)4 Nem tartozik e törvény hatálya alá a cégbejegyzés évében a jogelőd nélkül alapított gazdasági társaság és annak előtársasága, továbbá a közhasznú nonprofit gazdasági társaság.

(4) Az (1)–(2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásánál az üzleti év első napján fennálló állapot az irányadó.

4. § (1) A járulék alapja a helyi adókról szóló, többször módosított 1990.5 évi C. törvény 39. § (1) bekezdése alapján meghatározott adóalap.

(2)6 A járulék mértéke (a továbbiakban: a járulék éves összege) az (1) bekezdés szerinti vetítési alap 14. §-ban meghatározott százaléka.

(3)7

5. § (1)8 A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulék éves összegét maga állapítja meg és vallja be az állami adóhatósághoz az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig.

(2) Az adóévben járulékfizetésre kötelezettnek háromhavonként (előlegfizetési időszak) előleget – amelynek mértéke e szakasz (4) bekezdése alapján meghatározott járulékelőleg egynegyede – kell fizetnie a harmadik hónapot követő hó 20. napjáig.

(3) A járulékfizetésre kötelezettnek – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – a járulékbevallással egyidejűleg a járulékbevallás esedékességét követő második naptári hónap első napjával kezdődő 12 hónapos időszakra járulékelőleget kell bevallania az előlegfizetési időszakokra eső egyenlő részletek feltüntetésével.

(4) A járulékelőleg

a) az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának összege, ha az adóévet megelőző adóév időtartama 12 hónap volt,

b) az adóévet megelőző adóév fizetendő járulékának a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összege minden más esetben.

(5) Az átalakulás napjától számított 30 napon belül a jogutód köteles a jogelőd által bevallott járulékelőlegből számított (az átalakulás formájától függően azzal egyező, összesített, megosztott) járulékelőleget bevallani, és ennek alapján köteles a bevallás esedékességének napjától az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig járulékelőleget fizetni. Kiválás esetén a fennmaradó gazdasági társaság e rendelkezés alkalmazásában jogutódnak is minősül.

(6) Nem kell járulékelőleget bevallania a járulékfizetésre kötelezettnek megszűnésekor, továbbá, ha járulékbevallást a cégbejegyzési eljárás befejezése miatt ad be.

(7)9 A járulékfizetésre kötelezettnek a járulékfizetési kötelezettség keletkezésének évében az (1)–(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával az adóévet megelőző adóév adatai alapján kell járulékelőlegét megállapítania és arról az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig járulékelőleg-bevallást benyújtania. A járulékfizetési kötelezettség keletkezése évének első két előlegfizetési időszakára vonatkozóan az adózó az előlegfizetéssel egyidejűleg bevallást tesz. Az előleg mértéke a járulék várható éves összegének időarányos része. Nem lehet járulékelőleget bevallani arra a negyedévre, a negyedév azon naptári hónapjára, amelyre az adózó már vallott be járulékelőleget.

(8)10 A befizetett előleg és a járulék éves összege közötti különbözetet az adóévet követő adóév ötödik hónapja utolsó napjáig kell befizetni, illetőleg a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

(9) A járulékfizetésre kötelezett bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségének e törvény által nem szabályozott kérdéseiben, valamint a kötelezettség teljesítésének ellenőrzése tekintetében az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10) A járulékfizetésre kötelezett gazdasági társaság a járulékot az üzleti évre állapítja meg. A naptári évtől eltérő üzleti évet választó járulékfizetésre kötelezett az üzleti év első napján hatályos jogszabályok szerint állapítja meg, vallja be, teljesíti járulékfizetési kötelezettségét és fizet előleget.

6. §11 A járulékot az állami adóhatósághoz kell befizetni, amely a befizetett járulékot jogszabályban szabályozott módon utalja át az Alapnak a kincstárnál vezetett számlájára.

7. §12

Az Alap felhasználása

8. §13 (1) Az Alap pénzeszközeit a pályázati úton kiválasztott kedvezményezettek a következő jogcímeken használhatják fel:

a) a kutatás-fejlesztés kiadásainak, a kutatás-fejlesztési eredmények hasznosításának fedezetéül, valamint új tudományos és technológiai eredmények alkalmazásának elterjesztésére, beleértve az országos kutatási-fejlesztési programok, projektek finanszírozását;

b)14 a kutatás-fejlesztés és a technológiai innováció infrastrukturális feltételeinek fejlesztésére, beleértve a nemzetközi kutatási-fejlesztési hálózatokhoz, infrastruktúrához való kapcsolódás megteremtésében és működtetésében történő részvételt, összhangban Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásaival;

c) a kutatás-fejlesztést és a technológiai innovációt erősítő szolgáltatások, innovációs hídképző és hálózatépítő tevékenységek támogatására, beleértve konferenciák tartásának, szakkiállítások rendezésének, kiadványok készítésének költségeit;

d) a technológiai innováció ösztönzésére a régiókban és a kistérségekben; a régiók és a kistérségek innovációs képességének növelésére és innovációs forrásainak támogatására;

e) a nemzetközi tudományos és technológiai együttműködés támogatására, beleértve a nemzetközi pályázatoknál érvényesülő utófinanszírozással összefüggő likviditási problémák áthidalásának támogatását;

f) kutató-fejlesztő munkahelyek létrehozására, a kutatás és a technológiai innováció emberi erőforrásainak fejlesztésére, a kutatói utánpótlás és képzés, tehetséggondozás, a kutatói, oktatói továbbképzés támogatására; a kutatók-fejlesztők hazai és nemzetközi mobilitásának, tapasztalatcseréjének, valamint az elismert hazatérő kutatók magyarországi szakmai beilleszkedésének támogatására;

g) a hazai és külföldi tudományos és technológiai ismeretek megszerzésére, azok gyakorlati alkalmazására;

h)15 a társadalomtudományi kutatások támogatására.

(2)16 Az Alap pénzeszközei felhasználhatók továbbá jogszabályban, nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint különösen:

a) a Nemzeti Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések hazai társfinanszírozására;

b)17 a tudás- és technológia-intenzív kis- és középvállalkozásokba befektető magvető-, valamint kockázati tőkealapokban történő részvétel révén;

c)18 a nemzetközi – ideértve az Európai Unió keretében megvalósuló – tudományos és technológiai együttműködésből adódó feladatokra;

d) a tudományos kutatás és a technológiai innováció szakpolitikai megalapozását szolgáló műszaki, közgazdasági, társadalomtudományi elemzések, tanulmányok, koncepciók készítésére;

e) az innovációs tevékenységgel közvetlenül összefüggő konferenciák szervezésére, szakkiállítások rendezésére, kiadványok, szakkönyvek készítésére, információs- és könyvtárak fejlesztésére, innováció-ösztönzési célú díjakhoz történő hozzájárulásra;

f)19

g)20

(3)21 Az Alapból támogatás nyílt pályázati rendszerben nyerhető el. Pályázaton kívüli támogatás nyújtására, beleértve a (2) bekezdésben más jogszabályból, illetve nemzetközi szerződésből fakadó kötelezettségeket és támogatásokat – a fejlesztési célú beruházások kivételével – az Alap céljaival és felhasználásának jogcímeivel összhangban az Alap tárgyévi kiadási előirányzatának 3%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor.

(4)22

(4a)23 A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül

a) a tudomány-, a kutatás-fejlesztési és az innováció-politika megalapozását szolgáló elemző tudás- és adatbázisok létrehozásához és kezeléséhez,

b) az országos kutatás-fejlesztési és innovációs támogatási programok – ideértve az Alap – programstratégiájának és tervezésének megalapozását szolgáló elemzések, tanulmányok, módszertanok, értékelések, koncepciók és stratégiák elkészítéséhez, valamint a támogatási programok stratégiai monitoringjához és értékeléséhez és

c) innovációs szolgáltatás közvetlen biztosításához

források biztosíthatók.

(5)24 A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül az Alapból biztosítható az Új Magyarország Fejlesztési Terv végrehajtása keretében a kutatással, fejlesztéssel és innovációval foglalkozó intézkedések – ideértve K+F nagy infrastruktúrák fejlesztését célzó beruházásokat – társfinanszírozása, hazai – Kormány által jóváhagyott – K+F infrastrukturális fejlesztések visszatérítendő támogatása, európai uniós együttműködés keretében megvalósuló – Kormány által jóváhagyott – K+F infrastrukturális beruházások vissza nem térítendő támogatása, az Európai Együttműködő Államok Terve (PECS) programban való részvételhez kapcsolódó befizetési kötelezettség.

(6)25 A pályázaton kívüli támogatások (3) bekezdésben meghatározott mértékén felül a nemzetközi European X-Ray Free-Electron Laser Facility (XFEL) GmbH-ban (a továbbiakban: GmbH) való tagi hozzájárulás és éves tagdíj a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv részére az Alapból biztosítható. A GmbH-ban a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős szerv 1%-os részesedést szerezhet.

(7)26 Az Alap kezelése során felmerülő – így különösen elemzések, koncepciók, támogatási stratégiák, programok, projektek készítésével, pályázatok megismertetésével és elbírálásával, a szerződések előkészítésével, megkötésével és bonyolításával, nyilvántartásuk egyes tárgyi és személyi feltételeivel, valamint az ellenőrzéssel és értékeléssel, kapcsolatos – költségeket az Alap finanszírozza. Az Alap kezelésével kapcsolatos költségek nem haladhatják meg az Alap tárgyévi eredeti kiadási előirányzatának 4,5%-át.27

(8)28

(9)29 Az (1) bekezdés f) pontja szerinti kutatói tehetséggondozás, kutatói, oktatói továbbképzés, továbbá a (4) bekezdésben meghatározott jogcímek, feladatok éves támogatására együttesen a 2. § b) pontja szerinti tárgyévi központi költségvetési támogatás 8%-át meg nem haladó mértékben kerülhet sor.

(10)30 Az Alap kiadási előirányzatairól a tárgyévi költségvetési törvény rendelkezik. Az Alap költségvetési címei között a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) – amennyiben a felhasználás, illetve a kötelezettségállomány alakulása indokolja – előirányzat-átcsoportosítást hajthat végre.

(11)31 Az Alapból nyújtott támogatások igénybevételének feltételeiről a kedvezményezettel szerződésben kell megállapodni.

9. § Az Alap a magyar gazdaság versenyképességének és innovációs teljesítményének javítását szolgálja. Az Alap pénzeszközeit a gazdasági társaságok által közvetve vagy közvetlenül megvalósított kutatási és technológiai innovációs tevékenységekre kell fordítani.

Az Alap kezelése és ellenőrzése

10. § (1)32 Az Alap feletti rendelkezési jogot a miniszter gyakorolja, és felelős annak felhasználásáért.

(2)33 A Kormány az Alap programstratégiáját a kutatás-fejlesztésért és technológiai innovációért felelős miniszter, az Alap éves felhasználási tervét pedig a miniszter előterjesztésére nyilvános határozatban hagyja jóvá.

(3)34

11. §35

12. § E törvény alkalmazásában

a)36 alapkutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. a) pontjában meghatározott alapkutatás;

b)37 kutatás-fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. d) pontjában meghatározott kutatás-fejlesztés;

c)38 alkalmazott kutatás: az Innovációs tv. 4. § 1. b) pontjában meghatározott alkalmazott kutatás;

d)39 kísérleti fejlesztés: az Innovációs tv. 4. § 1. c) pontjában meghatározott kísérleti fejlesztés;

e)40 technológiai innováció: az Innovációs tv. 4. § 2. pontjában meghatározott technológiai innováció.

f)41 TéT: tudomány- és technológiapolitika.

g)42 saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység: a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 32. pontja szerinti saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység;

h)43 kutatás-fejlesztési megállapodás: az Innovációs törvény 4. § 10. pont szerinti kutatás-fejlesztési megállapodás.

Záró rendelkezések

13. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2004. január 1-jén lép hatályba.

(2) E törvény 15. §-a a kihirdetést követő 15. napon lép hatályba.

(3)44 A 7. §-ban előírt kötelezettséget először a 2007. évi költségvetési törvényben kell érvényesíteni.

14. § (1)45 A járulék éves összege a 4. § (1) bekezdésében meghatározott vetítési alap

a) 0,2 százaléka 2004-ben,

b) 0,25 százaléka 2005-ben,

c) 0,3 százaléka 2006-tól.

(2)46

15. §47

16. §48

17. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg

a) az Alap működtetésére és felhasználására, valamint a járulékfizetési kötelezettségre irányuló részletes szabályokat és eljárásokat;49

b)50

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!