nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet
a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről
2011-01-01
2012-01-01
15

53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelet

a környezetvédelmi termékdíj-mentesség, a termékdíj visszaigénylésének és átvállalásának, valamint
a használt gumiabroncs behozatalának feltételeiről1

A környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény (a továbbiakban: Kt.) 21. § (2)–(4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A termékdíj-mentesség általános szabályai

1. § (1)2 Termékdíj-fizetési kötelezettség alól mentességet (a továbbiakban: mentesség) a Kt. 2. §-ának (4) bekezdésében meghatározott kötelezett és a hasznosítást koordináló szervezet (a továbbiakban együtt: kötelezett) szerezhet a Kt.-ben és az e rendeletben meghatározott feltételek teljesítése esetén.

(2)3 A mentesség mértékét és meghatározásának módját az 1. számú melléklet tartalmazza.

(3)4 A mentesség feltétele, hogy a kötelezett

a) a b)–d) pont szerinti kivétellel a tárgyévet megelőző évben;

b) a Kt. 2/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti átvállalás és csomagolás esetében – a kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezettek hasznosítást koordináló szervezetekkel kötött átvállalási szerződése alá eső csomagolás kivételével – a tárgyévben;

c) amennyiben a tárgyévet megelőző két évben a termékdíjköteles termékből nem hozott forgalomba, illetve saját célra nem használt fel, a tárgyévben;

d) amennyiben az átvállalási szerződés a tárgyévben megszűnik a tárgyévben;

az általa forgalomba hozott, illetve saját célra felhasznált termékdíjköteles termék mennyiségének megfelelő, hulladékká vált termékdíjköteles termék mennyiséget begyűjtse és tárgyévben hasznosítsa, vagy a hasznosításra való átadás-átvétel tényét igazolja az 1. számú mellékletben meghatározottak szerint.

(4)5 Amennyiben a hasznosítást koordináló szervezettel kötött átvállalási szerződés a tárgyévben megszűnik és a kötelezett más hasznosítást koordináló szervezettel köt átvállalási szerződést, a hasznosítási kötelezettséget a tárgyévet megelőző évhez viszonyítva időarányosan kell teljesíteni.

2. §6 (1) A mentesség megállapítása – a kereskedelmi csomagolást kivéve – a kötelezett kérelmére történik. Amennyiben a kötelezett a kérelem benyújtását megelőző évben termékdíj-fizetési kötelezettségéről bevallás készítésére köteles, a kérelem benyújtásának feltétele a megelőző évi bevallási kötelezettségének teljesítése.

(2) A mentességre vonatkozó kérelmet a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (a továbbiakban: Főfelügyelőség) kell benyújtani. A kötelezett a kérelmet a tárgyévet megelőző év szeptember 30-áig, illetve ezt követően kötelezetté vált esetében a kötelezetté válást követő 60 napon belül nyújthatja be. Mentesség a mentességi kérelem benyújtásának időpontjától adható.

(3) A kérelmet űrlapon kell benyújtani. Az űrlapot a Főfelügyelőség honlapján és a kormányzati portálon kell közzétenni, illetve azt a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) és a Főfelügyelőség a kötelezett rendelkezésére bocsátja.

(4)7 A kérelem elbírálására legkésőbb a benyújtást követő negyedév végéig kerül sor. A hasznosítást koordináló szervezetek kérelméről a Főfelügyelőség a kérelem megérkezése napját követő naptól számított harminc napon belül dönt. Az eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható.

(5) Ha a kérelmező a 2. melléklet szerint csatolandó, bíróság vagy más hatóság által nyilvántartott jogosultságot igazoló okiratot nem csatolja, a Főfelügyelőség adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.

(6) A termékdíj-mentesség megszerzéséhez a 2. számú mellékletben felsorolt hasznosítási eljárások fogadhatók el.

3. § (1)8 A mentességre való jogosultságot a Főfelügyelőség a kötelezett által teljesítendő hasznosítási arány, illetve a teljesítendő újrahasználati arány meghatározásával állapítja meg.

(2)9

(3)10 A kötelezett a termékdíj-fizetési kötelezettség teljesítése során a fizetendő termékdíjból levonhatja a mentességi engedélyben meghatározott időponttól, a mentesség időszakában a hasznosított hulladékmennyiség alapján e rendelet 1. számú melléklete szerint meghatározott termékdíj összegét.

4. § Mentességet nem lehet igénybe venni,

a) ha a hulladékhasznosítás módja nem felel meg a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvényben meghatározottnak;

b)11 azon hulladékmennyiség után, amelyre vonatkozóan a Kt.-ban meghatározott hulladékhasznosítási szolgáltatás megrendelés teljesítése történt.

5. §12 (1) A mentességet – a kötelezett érdekkörén kívül álló elháríthatatlan ok kivételével – vissza kell vonni

a) a mentességre vonatkozó jogszabályok, illetve a mentességi engedélyben foglaltak lényeges megsértése,

b)13 a Kt. szerinti bevallási kötelezettség ismételt felhívás ellenére történő elmulasztása

esetén.

(2)14 A hasznosítást koordináló szervezet mentességének visszavonásától számított 45 napon belül az a kötelezett, akitől vagy amelytől a hasznosítást koordináló szervezet a termékdíj-fizetési kötelezettséget átvállalta

a)15 bemutatja a Főfelügyelőségnek

aa) a mentesség feltételeinek fennállását igazoló dokumentumokat, vagy

ab) más hasznosítást koordináló szervezettel a mentesség teljes időszakára vállalt, az elmaradt hasznosításra vonatkozó kötelezettség átvállalására vonatkozó szerződést; vagy

b) befizeti – a (6) bekezdésben foglaltak kivételével – a tárgyévben a mentesség visszavonásáig általa forgalomba hozott termékdíjköteles termék mennyiségére vonatkozó termékdíjat a mentességi engedély visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésének időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével növelt mértékben. A fizetendő termékdíjból levonható a mentesség visszavonásáig hasznosított hulladékmennyiség alapján meghatározott összeg.

(3) A hasznosítást koordináló szervezet mentességének visszavonása esetén a licencdíj és a befizetendő termékdíj összege közötti különbözet azt a kötelezettet terheli, akitől a hasznosítást koordináló szervezet a termékdíj-fizetési kötelezettséget átvállalta.

(4)16 A koordináló szervezet a mentességének visszavonását kimondó jogerős határozat közlésétől számított 8 napon belül köteles az átvállalási szerződéseivel érintett elsődleges kötelezetteket értesíteni a mentesség megszűnéséről.

(5)17 A mentességi engedélyben foglaltak lényeges megsértésének számít, ha a kötelezett – legfeljebb két anyagfajta esetében való eltérés kivételével – nem teljesíti a mentesség eléréséhez meghatározott minimális hasznosítási arányt.

(6) Amennyiben a kötelezett

a) a mentesség eléréséhez szükséges minimális hasznosítási aránynál magasabb hasznosítási arányt vállalt, amelyet a Főfelügyelőség határozatban megállapít és attól a kötelezett 5 százalékponttal vagy azt meghaladóan elmarad, azonban a minimális hasznosítási arányt teljesíti, az elmaradást az érvényes jegybanki alapkamattal növelt mértékben fizeti meg,

b) az a) pontban meghatározottaknak, az érdekkörén kívül álló elháríthatatlan okból nem tesz eleget, az elmaradással arányos termékdíjat fizet,

c) a mentesség eléréséhez szükséges minimális hasznosítási aránynál magasabb hasznosítási arányt vállalt, amelyet a Főfelügyelőség határozatban megállapít és attól a kötelezett 5 százalékpont alatt marad el, azonban a minimális hasznosítási arányt teljesíti, az elmaradással arányos termékdíjat fizet,

d)18 a mentesség eléréséhez meghatározott minimális hasznosítási arányt teljesíti, de legfeljebb két anyagfajta tekintetében nem teljesíti, akkor az elmaradással arányos termékdíj kétszeresét köteles megfizetni.

(7) A (6) bekezdésben meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésének határideje a tárgyévet követő hó 20. napja.

(8)19 A mentesség visszavonására irányuló eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható.

6. § (1)20 A Főfelügyelőség a kiadott mentességi engedélyekről, valamint a visszavont mentességi engedélyekről tájékoztatót tesz közzé a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben, a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában és honlapján, továbbá a határozatokat közli a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával, a miniszterrel.

(2)21 A mentességi engedélyben foglalt hasznosítási kötelezettség teljesítését a Főfelügyelőség ellenőrzi.

(3)22 Az ellenőrzés során a környezetvédelmi és vízügyi miniszter rendeletében meghatározott nyilvántartások bemutatásának megtagadása, illetve nem a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló külön jogszabály megfelelő vezetése esetén a mentességi engedély visszavonható, ezek ismétlődése esetén visszavonandó.

(4)23 A vámhatóság a termékdíjfizetési kötelezettség ellenőrzése érdekében a mentességi engedélyben foglaltak teljesítését megvizsgálja. Amennyiben az ellenőrzés során a vámhatóság a jogszabályban, illetve a mentességi engedélyben foglalt hulladékgazdálkodási szabály megsértésének gyanúját észleli, a Főfelügyelőséget haladéktalanul megkeresi.

(5)24 A kötelezett hasznosítási kötelezettségének külföldön való teljesítését a hulladékhasznosítóval kötött szerződés, a hulladékhasznosításra kiszállított anyag ellenértékéről szóló számla, a kiszállított anyag ellenértékéről szóló számla pénzügyi teljesítését igazoló bizonylat, továbbá a hasznosító által kibocsátott hasznosítói igazolás másolatával igazolja.

7. § (1)25 A hasznosítást koordináló szervezet a termékdíj-fizetési kötelezettséget, a hasznosítási kötelezettséget, valamint a Kt.-ben meghatározott, ehhez kapcsolódó egyéb kötelezettségeket szerződésben átvállalhatja. Az át nem vállalt termékdíj-fizetési kötelezettség a kötelezettet terheli. A kötelezett anyagáramonként egyidejűleg egy hasznosítást koordináló szervezettel köthet megállapodást a termékdíjfizetési kötelezettség átvállalásáról.

(2)26 A termékdíjmentesség és a termékdíjkedvezmény együttesen is igénybe vehető.

7/A. §27 (1) A csomagolás hasznosítást koordináló szervezet a mentesség elérése érdekében köteles

a) a települési önkormányzatok által a tárgyévet megelőző év október 10-éig számára felajánlott lakossági szelektív hulladékot legalább a (3) bekezdésben ajánlott szolgáltatási díj ellenében átvenni, vagy

b)28 amennyiben az ajánlott szolgáltatási díjat nem fogadja el, az általa kezelt teljes kibocsátott mennyiség 8%-ának lakossági szelektív hulladékgyűjtésből történő hasznosítását igazolni.

(2) A csomagolás hasznosítást koordináló szervezetek által az (1) bekezdés a) pontja alapján átvett lakossági szelektív hulladékkal a tárgyévet követő év május 31-éig az előző évben a kötelezettségükbe tartozó termékdíjköteles termékek arányának megfelelően súlyozott tényleges teljesítési aránynak megfelelően egymással elszámolnak.

(3) A szelektív lakossági hulladékgyűjtés átlagos indokolt többletköltségeit tartalmazó szolgáltatási díj javasolt mértékére a Csomagolás Hasznosítást Koordináló Szervezetek Tanácsa (a továbbiakban: Tanács) ajánlást tesz. A Tanácsot a csomagolás hasznosítást koordináló szervezetek, valamint a helyi önkormányzati érdek-képviseleti szervek hozhatják létre.

(4)29 Amennyiben a Tanács a szolgáltatási díj javasolt mértékére a tárgyévet megelőző év október 15-éig nem tesz ajánlást, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter a tárgyévet megelőző év november 30-áig a szolgáltatási díj általa ajánlott mértékét közleményben teszi közzé a Magyar közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben.

7/B. §30 (1) A hasznosítást koordináló szervezet tárgyévben a tárgyévet megelőző évi árbevétele 5%-ának megfelelő összeget lakossági tájékozató tevékenységre fordít, a környezettudatos gondolkodás ösztönzése érdekében.

(2) A hasznosítást koordináló szervezet az (1) bekezdés szerinti kötelezettségnek más hasznosítást koordináló szervezettel együttműködve is eleget tehet.

A kereskedelmi csomagolással kapcsolatos különleges mentességi szabályok31

7/C. §32 (1) A kötelezett az újrahasználható és nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás termékdíjának megfizetése alól, a bevallás során annak levonásával mentesül.

(2) A kötelezett az újrahasználhatóként első alkalommal forgalomba hozott kereskedelmi csomagolás után fizetendő termékdíjból az éves forgalomba hozott újrahasználható kereskedelmi csomagolás mennyiségének az éves visszavett újrahasználható kereskedelmi csomagolás mennyiségéhez viszonyított arányának megfelelő arányban levonást érvényesíthet.

(3) A kötelezett a kereskedelmi csomagolás termékdíjtétel levonása jogszerűségének igazolása érdekében nyilvántartást vezet.

(4) A nyilvántartás

a) a Kt. 5/E. § (1) bekezdése szerint a kereskedelmi csomagolás termékdíjtételének levonása esetén

aa) a tárgyidőszakban forgalomba hozott csomagolás mennyiségét anyagfajtánkénti bontásban,

ab) a tárgyidőszakban saját begyűjtésből származó, vagy koordináló szervezet esetén annak rendszerében begyűjtött és hasznosított csomagolási hulladék mennyiségét anyagfajtánkénti bontásban;

b) a Kt. 5/E. § (2) bekezdése szerint a nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás termékdíjtételének levonása esetén

ba) a tárgyidőszakban forgalomba hozott nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás mennyiségét anyagfajta szerinti bontásban,

bb) a tárgyidőszakban saját begyűjtésből származó, vagy koordináló szervezet esetén annak rendszerében begyűjtött és anyagában hasznosításra átadott vagy hasznosított nem újrahasználható kereskedelmi csomagolás mennyiségét anyagfajta szerinti bontásban;

c) a Kt. 5/E. § (3) bekezdése szerint az újrahasználható kereskedelmi csomagolás termékdíjtételének levonása esetén

ca) a tárgyévet megelőzően forgalomba hozott újrahasználható kereskedelmi csomagolás tárgyév január 1-jei nyitó készletét, elkülönítve az új és a használt újrahasználható kereskedelmi csomagolóeszközöket,

cb) a tárgyévben forgalomba hozott újrahasználható kereskedelmi csomagolóeszköz GTIN számonkénti mennyiségét, elkülönítve az első és a már nem első alkalommal használt újrahasználható kereskedelmi csomagolóeszközöket,

cc) a tárgyévben visszavett újrahasználható kereskedelmi csomagolóeszköz GTIN számonkénti mennyiségét,

cd) a tárgyévben leselejtezett újrahasználható kereskedelmi csomagolóeszköz GTIN számonkénti mennyiségét

tartalmazza.

(5) Csomagolás hasznosítást koordináló szervezethez csatlakozott kötelezett esetében a (4) bekezdés a) pont ab) alpont és b) pont bb) alpont szerinti mennyiséget a hasznosítást koordináló szervezet számítása alapján kiadott igazolás tartalmazza. Anyagáramonként legfeljebb egy koordináló szervezet által kiállított igazolás fogadható el.

(6) A nyilvántartásban szereplő mennyiségeket tömegalapon kell szerepeltetni.

(7) A kereskedelmi csomagolás után fizetendő termékdíj levonásának ellenőrzése során a mentességi engedély ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell értelemszerűen alkalmazni.

7/D–7/E. §33

A termékdíj visszaigénylés általános szabályai

8. §34 (1)35 A termékdíjat a Kt. által meghatározott esetekben azon termékek után lehet visszaigényelni, amelyekre vonatkozóan a termékdíj megfizetése igazolható módon megtörtént. Visszaigényelhető az a termékdíj, amelyet a kötelezett a mentességi kérelem benyújtása és a mentességre való jogosultság megállapítása között eltelt időszakban befizetett.

(2)36 A termékdíj visszaigénylésére, – a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos visszaigénylés kivételével – a visszaigénylésre való jogosultság keletkezésének időpontja szerinti tárgyidőszakra vonatkozó, a (4) bekezdésben meghatározott szervhez benyújtott bevallásban kerülhet sor.

(3)37 A használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos termékdíj visszaigénylése esetén a kérelmet negyedévente a visszaigénylésre való jogosultság keletkezésének tárgynegyedévét követő hó 20. napjáig, legfeljebb a jogosultság keletkezésétől számított éven belül, a (4) bekezdésben meghatározott szervhez, külön jogszabályban meghatározott tartalommal kell benyújtani.

(4)38 A visszaigénylés jogosultságát a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosításával kapcsolatos visszaigénylés esetén a felügyelőség határozatban legkésőbb a kérelem kézhezvételét követő 45 napon belül állapítja meg, egyéb esetben a visszaigénylés tekintetében az vámhatóság jár el.

(5)39 A kérelem alapján a visszaigénylés jogosultságát a használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosítása címén történő visszaigénylés esetén a felügyelőség, egyéb esetben az vámhatóság ellenőrzi.

(6)40 A felügyelőség a határozatot annak jogerőre emelkedése után haladéktalanul megküldi a miniszternek.

(7)41 A jogszerűen visszaigényelt összeget a miniszter a (4) bekezdésben foglalt esetben a határozatnak a miniszternél történő iktatását követő harminc napon belül átutalja a jogosult részére.

(8)42 Amennyiben a miniszter a (7) bekezdésben foglalt kötelezettségének határidőn belül nem tesz eleget, úgy az átutalást a visszaigényelt termékdíjnak a mindenkori jegybanki alapkamattal megnövelt mértékben köteles teljesíteni.

(9)43 Amennyiben a visszaigénylő a visszaigénylést megalapozó, az adatok ellenőrizhetősége érdekében szükséges nyilvántartások vezetéséről nem gondoskodik, akkor az általa – megfelelő nyilvántartásokkal nem alátámasztott – visszaigényelt és kifizetett termékdíjat a jegybanki alapkamat kétszeres összegével növelt mértékben köteles megfizetni.

A termékdíjköteles termék gyártásához közvetlen anyagként termékdíjköteles termék (alapanyag) felhasználásával kapcsolatos visszaigénylés részletes szabályai44

9. §45 (1) Visszaigényelhető a termékdíj abban az esetben, ha termékdíjköteles termék gyártásához termékdíjköteles termék közvetlen anyagként (alapanyagként) kerül felhasználásra.

(2)46 A visszaigénylés mértéke az alapanyag forgalomba hozója által az árban felszámított és kiállított számlán feltüntetett és megfizetett termékdíj.

A kenőolajokkal kapcsolatos visszaigénylés részletes szabályai

10. § (1) A kenőolajok után fizetett termékdíjnak a 3. számú melléklet szerint meghatározott mértékét a kötelezett igényelheti vissza.

(2) A visszaigénylés alapja a tárgynegyedévben hasznosításra átadott, ha a kötelezett egyben hasznosító is, akkor az általa hasznosításra átvett használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyisége. Abban az esetben, ha a kötelezett saját maga hasznosítja a saját célra felhasznált termékdíjköteles kenőolajból keletkezett használt vagy hulladékká vált kenőolajat, a visszaigénylés alapja a hasznosított használt vagy hulladékká vált kenőolaj mennyisége.

(3) A negyedévente visszaigényelt termékdíj összegének göngyölített nagysága nem haladhatja meg a tárgyévre vonatkozó befizetések göngyölített nagyságát.

11. § A termékdíj nem igényelhető vissza azon kenőolaj-mennyiség után, amelyből keletkezett használt vagy hulladékká vált kenőolaj hasznosítására rendszeres támogatást állapítottak meg.

12–13. §47

13/A. §48

A termékdíj-fizetési kötelezettség átvállalása

14. §49 (1) Számla alapján a kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettségének egésze, egyben vállalható át.

(2) A termékdíj-fizetési kötelezettség a számla kiállításának napján száll át az átvállalóra.

(3) A termékdíj-fizetési kötelezettség számla alapján való átvállalása esetén, a számlán

a) csomagolás esetén „a termékdíj-fizetés átvállalásra került, mivel a hasznosítási díj a (cég neve) .................. hasznosítást koordináló szervezetnek, valamint az ezen felül fennmaradó termékdíj, a bruttó árból ....... Ft megfizetésre került”;

b) kenőolaj esetén „a termékdíj fizetés alól mentes, mivel a bruttó árból ......... Ft termékdíj megfizetésre került”

szöveget kell feltüntetni.

(4) A (3) bekezdés szerinti követelmény nem vagy hibás teljesítése esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség nem száll át az átvevőre.

(5) Ha az átvállaló csomagolás termékdíjának átvállalása esetén nem élvez mentességet hasznosítást koordináló szervezeten keresztül, az átvállalt termékdíj kétszeresét köteles megfizetni.

15. §50 (1) Szerződés alapján a kötelezett termékdíj-fizetési kötelezettsége részben vagy egészben átvállalható. Az átvállalási szerződés legfeljebb 5 év időtartamra köthető.

(2) A termékdíj-fizetési kötelezettséget szerződés alapján a Ptk. szerinti gazdálkodó szervezet vállalhatja át a kötelezettől.

(3) A termékdíj-fizetési kötelezettséget szerződés alapján átvállaló a szerződést a megkötésétől számított 30 napon belül benyújtja a vámhatóság részére.

(4) A termékdíj-fizetési kötelezettség szerződés alapján való átvállalása esetén, a szerződés

a) a szerződő felek adatait (VPID szám, GLN szám),

b) a termék KT kódját, vámtarifaszámát (kivéve csomagolás esetében),

c) az átvállalás időszakának, illetve kezdő időpontjának meghatározását, és

d)51 az átvállalás típusát (export, bérgyártás, termelői szerveződés, hasznosítást koordináló szervezet)

tartalmazza.

(5)52 A kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett a koordináló szervezettel kötött átvállalási szerződését a vámhatóságnak nyilvántartásba vétel céljából nem nyújtja be. A kis mennyiségű csomagolást forgalomba hozó kötelezett az átvállalás tényét, az átvállalási szerződés megkötését követő 15 napon belül, annak másolatának megküldésével a vámhatóság részére bejelenti.

16. §53 (1) A vámhatóság a benyújtott szerződést – e jogszabályban meghatározott kivétellel – nyilvántartásba veszi, és a nyilvántartásba vételről, valamint annak időpontjáról értesíti a szerződő feleket.

(2) A termékdíj-fizetési kötelezettség a szerződés nyilvántartásba vételét követő hónap első napján száll át az átvállalóra. A szerződő felek későbbi időpontban való megállapodása esetén a termékdíj-fizetési kötelezettség a szerződésben meghatározott időponttal száll át az átvállalóra.

(3) Az átvállalási szerződés módosítása érdekében új átvállalási szerződést kell benyújtani a vámhatóság részére. A szerződés benyújtására a 15. §-ban foglalt szabályok alkalmazandóak.

(4)54 A nem természetes személy kötelezett esetében a név-, a székhely-, a telephely vagy a bankszámlaszám változtatása nem minősül az átvállalási szerződés módosításának. Az adatok változását a kötelezett 45 napon belül köteles bejelenteni a vámhatóságnak, a be nem jelentett adatváltoztatás esetén e határidőt követő naptól az átvállalási szerződés érvénytelen.

(5)55 Gazdasági társaság társasági formaváltásakor (összeolvadás, beolvadás, különválás, kiválás) a cégbejegyzés vagy változásbejegyzés cégjegyzékbe történő bejegyzését követő 30 napon belül új átvállalási szerződést lehet benyújtani, melyet a vámhatóság a cégjegyzékbe történő bejegyzés napjával vesz nyilvántartásba.

(6)56 A vámhatóság bármely szerződő fél kérelmére, továbbá ha a nyilvántartásba vételnek e jogszabályban foglalt feltételei már nem állnak fent, az átvállalási szerződést a nyilvántartásból törli. A vámhatóság a nyilvántartásból való törlésről, és annak időpontjáról értesíti a szerződő feleket.

(7)57 Az átvállaló az átvállalt kötelezettség teljesítését

a) a külföldre értékesítés esetén az értékesítésről kiállított számlával és az értékesítéshez tartozó fuvarokmánnyal,

b) a bérgyártást igazoló számlával,

c) termelői szerveződés esetében az átvételhez és a tovább értékesítéshez kiállított számlával, vagy

d) a hasznosítást koordináló szervezet esetében a termékdíjmentességhez szükséges feltételek megvalósulását alátámasztó bizonylatokkal

igazolja.

(8)58 A Kt. 2/A. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti átvállalás esetén a termékdíjköteles termék 60%-ának külföldre értékesítését az átvállalás időpontjától számított egy éven belül kell teljesíteni.

(9)59 A vámhatóság, ha az átvállaló

a) a Kt. 2/A. § (3) bekezdés a) pontja esetén a termékdíjköteles terméket belföldön forgalomba hozza,

b) a Kt. 2/A. § (3) bekezdés b) pontja esetén a termékdíjköteles termék 40%-ánál nagyobb mennyiséget belföldön forgalomba hozza, vagy

c) hasznosítást koordináló szervezethez való csatlakozás által mentességgel nem rendelkezik,

a forgalomba hozott termékre a befizetendő termékdíjat kétszeres mértékben állapítja meg (veti ki).

A használt gumiabroncsok forgalomba hozatalával és saját célú felhasználásával kapcsolatos speciális szabályok60

17–21. §61

22. §62

23. §63 A belföldön begyűjtött használt gumiabroncs passzív feldolgozás keretében történő külföldi újrafutózását követően az újrafutózott gumiabroncs forgalomba hozatala vagy saját célú felhasználása esetén nem kell termékdíjat fizetni.

Hasznosítást koordináló szervezetek engedélyezésének különös szabályai64

24. § (1)65 Az e rendelet szerinti hasznosítást koordináló szervezetek engedélyezésére, nyilvántartásba vételére és ellenőrzésére – az e rendeletben foglalt eltérésekkel – az adott termékdíjköteles terméktől függően a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet, az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló 264/2004. (IX. 23.) Korm. rendelet, illetve az elemek és az akkumulátorok hulladékainak visszavételéről szóló 181/2008. (VII. 8.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2)66

(3)67 Az engedély iránti kérelemhez a Cskr. 8. § (4) bekezdésében meghatározottakon túlmenően csatolni kell:

a) a hasznosítást koordináló szervezet GLN68 számát;

b)69 a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességben részesülő kötelezettek felsorolását, név, székhely, adószám, GLN és VPID szám megadásával;

c) a vállalását megalapozó kapacitások bemutatása, szerződött partnerek felsorolásával (név, székhely, adószám és GLN szám megadásával);

d) a tervezett teljesítés időarányos (negyedévenkénti) bemutatását.

(4)70 A hasznosítást koordináló szervezet a külön jogszabályban71 meghatározott beszámolási kötelezettségnek és az e rendelet szerinti beszámolási kötelezettségének összesítve is eleget tehet, azonban a hasznosítást koordináló szervezeten keresztül mentességben részesülő kötelezettek felsorolását név, székhely, adószám, GLN és VPID szám megadásával köteles nyilvántartani.

(5)72

(6)73 A koordináló szervezet a nyilvántartásba vételt követően köteles a (3) bekezdésben felsorolt adatokkal kapcsolatos minden változást a Főfelügyelőségnél a változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül írásban – a változás tényét igazoló dokumentum csatolásával – bejelenteni.

(7)74 A Főfelügyelőség a hasznosítást koordináló szervezetet, amennyiben az nem teljesíti az e rendeletben előírt rendelkezéseket, hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi. A bírság megfizetésére kötelezéssel egyidejűleg – határidő kijelölésével – kötelezni kell a hasznosítást koordináló szervezetet a jogszabályoknak megfelelő állapot helyreállítására. Amennyiben a hasznosítást koordináló szervezet e kötelezésnek határidőre – legfeljebb a határozat kézhezvételétől számított 90. napra – nem tesz eleget, akkor a Főfelügyelőség visszavonja a mentességet, és törli a koordináló szervezetet az e rendelet szerinti nyilvántartásból. Az e bekezdésben meghatározott eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható.

(8)75 A különböző anyagáramok kezelését koordináló hasznosítást koordináló szervezet az alaptevékenységéhez szükséges jegyzett és saját tőke jogszabályban meghatározott mértékét anyagáramonként biztosítja.

Záró rendelkezések

25. § (1) A csomagolás termékdíja esetében a kötelezettnek nem kell megfizetnie a termékdíjat a 2003. január 1-jét követően forgalomba hozott csomagolóeszközök után, amelyekre a termékdíj korábban számlával igazoltan megfizetésre került.

(2)76 A mentesség csomagolás esetén 2009. évben a 2008. évre előírt mentességi arányok teljesítésével is elérhető.

(3)77

(4)78

(5)79

(6) A hulladékgazdálkodási bírság kivetését a vállalt vagy jogszabályban előírt hasznosítási kötelezettség elmaradása esetén 2004. január 1-jétől kell alkalmazni.

(7)–(8)80

(9)81

26. § (1)82 Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba

a)–f)83

(2)84

(3)85

1. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez86

I.    A Termékdíjköteles termékekre vonatkozó mentesség feltételei és a hasznosítási arány mértékei

a)    Gumiabroncs esetében:A gumiabroncs termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett legalább az alábbi táblázat szerinti minimális begyűjtési aránynak és hasznosítási aránynak megfelelő hulladék gumiabroncsot begyűjt és hasznosít oly módon, hogy az összes hasznosított mennyiségnek legalább az 50%-a anyagában hasznosításra kerül.

Év

2010-től

Minimális begyűjtési arány (gym)

50%

Hasznosítási arány (a begyűjtött mennyiséghez viszonyítva) (hm)

100%

A gumiabroncs-felújítás anyagában történő hasznosításnak minősül. A hasznosított mennyiség számításánál az átvett hulladék gumiabroncs mennyisége csökkentendő a felújítás során keletkezett hulladék mennyiségével.

b)    Csomagolás esetében:A termékdíjköteles csomagolásból keletkező hulladékok közül a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenység végzésének feltételeiről szóló külön jogszabály szerinti veszélyes csomagolási hulladékokra az anyagában történő hasznosítási kötelezettség teljesítése nem vonatkozik, csak a hasznosítási kötelezettség.

ba)    Egyéni teljesítő esetében

A saját célú felhasználás során keletkező csomagolás termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett a saját célú felhasználás során keletkező csomagolási hulladékot – ideértve a hulladékká vált kereskedelmi csomagolást – anyagfajtánként elkülönítve összegyűjtse és azt az alábbi táblázatban szereplő arányban anyagában hasznosítsa:

Év

2010

2011

2012

Minimális hasznosítási arány (hm)

54%

57%

60%

Anyagában történő hasznosítási arány (ha)

40%

47%

55%

A forgalomba hozatal során keletkező csomagolás termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett a forgalomba hozott csomagolási hulladékot – ideértve a hulladékká vált kereskedelmi csomagolást – anyagfajtánként elkülönítve összegyűjtse és azt a bb) pont szerinti táblázatban szereplő arányban anyagában hasznosítsa, továbbá a termékdíj-fizetési kötelezettsége 2,5%-ának megfelelő összeget a környezettudatos gondolkodás ösztönzése érdekében tájékoztató tevékenységre fordítsa és a 7/A. § (1) bekezdésének b) pontjában foglaltakat teljesítse.A forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott 3923 21 és 3923 29 vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti műanyag zsák és zacskó (ideértve a kúp alakút is) – kivéve a műanyag (bevásárló-reklám) táska – csomagolás esetében a teljes mentesség további feltétele, hogy a kötelezett ezzel megegyező használati célú, környezetbarát védjeggyel rendelkező csomagolást, a csomagolás helyén az alábbi arányban (,,mt”) hoz forgalomba.

Év

2010

2011

2012

„mt

30%

40%

50%

bb)    Hasznosítást koordináló szervezet esetében

A csomagolás termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett a kötelezettségébe tartozó csomagolásmennyiség – legalább az alábbi táblázat szerinti – arányának megfelelő hulladékcsomagolást – ideértve a hulladékká vált kereskedelmi csomagolást – hasznosít (hm) oly módon, hogy az anyagában történő hasznosítás mértéke a teljes mennyiség vonatkozásában (ha) és a hasznosítás csomagolás anyagonként is eléri a táblázatban szereplő alábbi arányokat:

Év

2010

2011

2012

Minimális hasznosítási arány (hm)

54%

57%

60%

Anyagában történő hasznosítási arány (ha)

40%

47%

55%

Minimális hasznosítási arányok (csomagolás anyagonként)

 

 

 

Papír

60%

60%

60%

Fa

15%

16%

17%

Üveg

32%

45%

60%

Műanyag

21%

22%

23%

Társított

21%

22%

23%

Fém (beleértve az önállóan elszámolható alumíniumot is)

50%

52%

55%

Alumínium

29%

35%

40%

Újrahasználható termékdíj köteles termék esetén a hasznosítási kötelezettség alapjának korrekciója:

A =    Ae+Auk, ahol

Auk =    F–(V–S)

Ae:    az egyszer használható termékdíj köteles termékösszetevő mennyisége

Auk: az újrahasználható termékdíj köteles termékösszetevő korrigált mennyisége

F:    a forgalomba hozott újrahasználható mennyiség

V:    a visszagyűjtött újrahasználható mennyiség

S:    a visszagyűjtött újrahasználható mennyiségből leselejtezett mennyiség

bc)    A kereskedelmi csomagolás forgalomba hozatala után fizetendő termékdíj Kt. 5/E. § (1) bekezdése szerint a bevallásban való levonásának feltétele, hogy a kötelezett a kötelezettségébe tartozó csomagolásmennyiség – ideértve a kereskedelmi csomagolást – legalább az alábbi táblázat szerinti arányának megfelelő hulladékká vált csomagolást – ideértve a hulladékká vált kereskedelmi csomagolást – hasznosít (hm) oly módon, hogy az anyagában történő hasznosítás mértéke a teljes mennyiség vonatkozásában (ha) és a hasznosítás csomagolás anyagonként is eléri az egyéni teljesítés esetén a ba) pont, koordináló szervezet igazolása esetén a bb) pont szerinti táblázatban meghatározott arányokat:

Év

2010

2011

2012

Felső hasznosítási arány (hm)

56%

59%

62%

bd)    A kereskedelmi csomagolás forgalomba hozatala után – előbbieken túl fennmaradó – fizetendő termékdíj a Kt. 5/E. § (2) bekezdése alapján a bevallásban levonható, amelyre vonatkozóan – a bc) pontban meghatározott hasznosítási követelmény teljesítésében elszámolt hulladékká vált kereskedelmi csomagolást is beleértve – a nem újrahasználható kereskedelmi csomagolásból keletkezett hulladék saját begyűjtésből származó vagy koordináló szervezet esetén annak rendszerében begyűjtött mennyiségének az anyagában történő hasznosítás ténye vagy az anyagában történő hasznosításra való átadás-átvétel ténye igazolásra kerül.

c)    Akkumulátor esetében:Az akkumulátor termékdíja alóli mentesség feltétele, hogy a kötelezett legalább az alábbi táblázat szerinti aránynak megfelelő hulladék akkumulátort begyűjt és hasznosít.

Év

2010-től

Minimális begyűjtési arány (gym)

95%

Anyagában történő hasznosítási arány (a begyűjtött mennyiséghez viszonyítva) (hm)

72%

d)    Elektromos és elektronikai berendezés esetében:Az elektromos és elektronikai berendezés termékdíja alóli mentesség feltétele a környezetvédelmi termékdíjról, továbbá egyes termékek környezetvédelmi termékdíjáról szóló 1995. évi LVI. törvény végrehajtásáról szóló 10/1995. (IX. 28.) KTM rendelet 4. számú mellékletében meghatározott kategóriának az elektromos és elektronikai berendezések hulladékainak visszavételéről szóló külön jogszabály alapján a gyártó részére a tárgyévre meghatározott begyűjtési arány, valamint a tárgyévi hasznosítási és újrafeldolgozási arány és ártalmatlanítási kötelezettség teljesítése.

II.    A mentesség és a termékdíjfizetés meghatározásának módja

A) Gumiabroncs, akkumulátor esetében

A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendő termékdíjat az alábbi képlet határozza meg:

T = A x t x (1–m),

ahol,

T = fizetendő termékdíj (Ft)

A = a termékdíj alapja (kg) (a termékdíjköteles termék forgalomba hozatala, illetve saját célú felhasználása)

t = a termékdíjtétel (Ft/kg)

m = a mentesség aránya

A mentesség aránya:

A mentesség aránya 0, ha h < hm

Amennyiben hłhm, a mentesség aránya a következők szerint alakul:

–     ha a begyűjtési arány eléri a felső begyűjtési arányt (gyłgyf, 100%-os mentesség): m = 1;

–     ha a begyűjtési arány eléri a minimális begyűjtési arányt, de elmarad a felső begyűjtési aránytól (gym<gy<gyf részleges mentesség):

m = mm + (1–mm) x (gy–gym)/(gyf–gym).

Az előbbi képletekben az egyes betűjelek jelentése:

gy = a tényleges begyűjtési arány

h = a tényleges hasznosítási arány

gym = a minimális begyűjtési arány

gyf = a felső begyűjtési arány a 100%-os mentességhez

mm = a minimális begyűjtési arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke

Ezek értéke az egyes termékek esetében az a)–f) pontok szerint alakul.

a)    Gumiabroncs esetében:

Év

gym

mm

gyf

2010-től

0,50

0,50

0,75

b)    Akkumulátorok esetében:

Év

gym

mm

gyf

2010-től

0,95

0,95

1,00

B) Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás), illetve elektromos és elektronikai berendezés esetében:

A melléklet I. fejezetében foglalt feltételek teljesítése esetén a fizetendő termékdíjat az alábbi képlet határozza meg:

T = A x t x (1–m),

ahol,

T = fizetendő termékdíj (Ft)

A = a termékdíj alapja, kg vagy db (a belföldön előállított vagy behozott termékdíjköteles termék belföldi értékesítése, illetve saját célú felhasználása)

t = a termékdíjtétel, Ft/kg

m = a mentesség aránya

A mentesség aránya

–     ha a hasznosítási arány eléri a felső hasznosítási arányt (hłhf, 100%-os mentesség): m = 1;

–     ha a hasznosítási arány eléri a minimális hasznosítási arányt, de elmarad a felső hasznosítási aránytól (hm<h<hf részleges mentesség):

m = mm + (1–mm) x (h–hm)/(hf–hm).

Az előbbi képletekben az egyes betűjelek jelentése:

h = a tényleges hasznosítási arány

hm = a minimális hasznosítási arány

hf = felső hasznosítási arány a 100%-os mentességhez

mm = a minimális hasznosítási arányhoz tartozó mentesség arányának mértéke

Ezek értéke az egyes termékek esetében az a)–b) pontok szerint alakul.

a)    Csomagolás (kivéve kereskedelmi csomagolás) esetében:

Év

hm

mm

hf

2010

0,54

0,80

0,56

2011

0,57

0,80

0,59

2012

0,6

0,80

0,62

A forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott 3923 21 és 3923 29 vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti műanyag zsák és zacskó (ideértve a kúp alakút is) – kivéve a műanyag (bevásárló-reklám) táska – csomagolás esetében az m értéke abban az esetben haladhatja meg mm értékét (80%), ha a kötelezett az e melléklet I. ba) pontja szerinti mt arányt a csomagolás helyén teljesíti.

b)    Elektromos és elektronikai berendezések esetében:

hm = e melléklet I. d) pontja szerinti hasznosítási és újrafeldolgozási arány

hf = hm

mm = 1

2. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez87

A környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség alóli mentességi kérelem tartalmi követelményei
és a termékdíj-mentesség megszerzéséhez elfogadható hasznosítási eljárások

I. A mentességi kérelem tartalmi követelményei

A) A mentességi kérelem az alábbiakat tartalmazza:

1. a kötelezett – hasznosítást koordináló szervezet esetén a koordináló szervezet – nevét, székhelyét, GLN számát, VPID számát, adószámát, a kapcsolattartó személy nevét, elérhetőségét;

2. a vállalt hasznosítási arány mértékéről szóló nyilatkozatot;

3. amennyiben a hulladékhasznosítást nem az egyéni teljesítő önmaga végzi, a begyűjtést, előkezelést, hasznosítást, továbbá a hasznosítási folyamat során keletkezett maradványhulladék kezelését ténylegesen végző szervezettel vagy szervezetekkel kötött szerződések és – figyelemmel a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 94/2002. (V. 5.) Korm. rendelet 6. §-ának (7) bekezdésében foglaltakra – azok engedélyeinek másolatát. Ha a hulladékhasznosítást az egyéni teljesítő önmaga végzi, akkor az erre vonatkozó engedélyének másolatát;

4. a szerződött hulladékbegyűjtők, előkezelők és hasznosítók KÜJ, KTJ szám szerinti felsorolását;

5. a termékből történő hulladékkeletkezés, valamint a keletkező hulladék kezelési módjának bemutatását;

6. az egyéni teljesítő, illetve a hulladékbegyűjtést, előkezelést és hasznosítást ténylegesen végző szerződéses partnerek tárgyidőszakban rendelkezésre álló hulladékkezelési kapacitásának bemutatását;

7. nyilatkozatot a szolgáltatásmegrendelés keretében hasznosított hulladékmennyiségről;

8. a benyújtást megelőző négy negyedév anyagmérlegét;

9. a kért mentességi időszakra tervezett anyagmérleg adatokat.

B) A forgalmazás helyén, a forgalmazott termékhez adott 3923 21 és 3923 29 vámtarifaszámú, a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló külön jogszabály szerinti műanyag zsák és zacskó (ideértve a kúp alakút is) – kivéve a műanyag (bevásárló-reklám) táska – csomagolás esetében a mentességi kérelem az A) pontban foglaltakon túl az alábbiakat is tartalmazza:

1. a kérelemmel érintett termékdíjköteles termék(ek) azonosítását;

2. a csomagolás helyén (több értékesítő hely esetén annak összesített) vállalt „mt” arány mértékéről szóló nyilatkozatot;

3. a kötelezett és a környezetbarát védjeggyel rendelkező csomagolóeszközt szállító szervezet között létrejött megállapodás másolatát;

4. a környezetbarát védjegyhasználat jogosultságának igazolását.

II. A termékdíj-mentesség megszerzéséhez elfogadható hasznosítási eljárások

A termékdíj-mentesség megszerzéséhez az alábbi hasznosítási eljárások fogadhatók el:

1. papírhulladékokból papír vagy papírtermék gyártása;

2. Üveghulladékból üvegipari félkész vagy késztermék gyártása, illetve a gyártói műszaki feltételeknek megfelelően válogatott, osztályozott másodnyersanyag előállítása, előkezelés utáni más ipari (pl. építőipari) felhasználás;

3. Fémhulladék (vas és alumínium) kohászati félkész vagy késztermék gyártása, illetve az előkezelést követően ilyen hasznosítóhoz való továbbadás;

4. Egyéb fémhulladékokból vagy fémtartalmú hulladékokból (nyomtartott áramkör, réz alapú hulladékok, nemes vagy ritkafém tartalmú hulladékok, elemek és akkumulátorok stb.) kézi vagy gépi előkezelése és igazolt hasznosítóhoz (alapanyag vagy termékgyártó) való továbbítása;

5. Más speciális anyagok (pl. képcső, összeszerelt alkatrészek, veszélyesnek minősülő alkotót tartalmazó alkatrészek) engedélyezett technológiával való előkezelése és igazolt hasznosítóhoz való kiszállítása, a nem hasznosítható alkotók ártalmatlanítási kötelezettsége mellett;

6. Műanyag hulladékokból a műanyag feldolgozóiparban, további előkezelés nélkül felhasználható újra feldolgozott műanyag (másodnyersanyag) előállítása (darálék, mosott darálék, agglomerátum, regranulátum), amely megfelel az ezen anyagokra kiadott prEN szabványoknak, vagy azzal egyenértékű eljárásnak, továbbá félkész vagy késztermékgyártás;

7. Fa hulladékokból faipari félkész vagy késztermék gyártása, illetve a kitermelt anyag ismételt felhasználása (pl. raklap felújítás);

8. Gumi hulladékokból őrlést követő termékgyártás (esésvédő lapok, burkolati elemek stb.) műszaki alkalmazások (útalapok), újrafutózás, pirolízis vagy más hevítéssel történő bontás útján kinyert anyagok felhasználása, energetikai hasznosítás útján történő hasznosítása;

9. Kompozitok felhasználása termékgyártásban a keletkező melléktermékek hasznosítási vagy ártalmatlanítási kötelezettsége mellett;

10. Egyéb, a környezetvédelmi hatóság által hasznosítási műveletként engedélyezett eljárások alkalmazása;

11. Energetikai hasznosítás az anyagáramonkénti jogszabályokban meghatározott mértékig megengedett.

3. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez

A kenőolajok után fizetett termékdíj visszaigényelhető mértéke

A kenőolajok után fizetett termékdíj visszaigényelhető mértékét a következőképpen kell kiszámítani:

V = (H/A) x T x w

V = visszaigényelhető termékdíj, Ft

H = hasznosított hulladék olaj mennyisége (saját hasznosítás vagy hasznosításra átadott mennyiség), kg

A = termékdíjköteles termék összes mennyisége, kg

T = a befizetett összes termékdíj, Ft

w = amelynek értéke:

1,0 anyagában történő hasznosítás esetén

0,5 energetikai célú hasznosítás esetén

4. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez88

5. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez89

6. számú melléklet az 53/2003. (IV. 11.) Korm. rendelethez90

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!