nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2002. évi LV. törvény
a közvetítői tevékenységről
2013-04-02
2013-06-30
15

2002. évi LV. törvény

a közvetítői tevékenységről1

Az Országgyűlés a polgári jogviták bíróságon kívüli rendezésének elősegítése érdekében a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. § (1) E törvény célja, hogy elősegítse a természetes személyek és más személyek személyi és vagyoni jogaival kapcsolatban felmerült azon polgári jogviták rendezését, amelyekben a felek rendelkezési jogát törvény nem korlátozza.

(2) E törvény hatálya nem terjed ki a külön törvényben szabályozott más közvetítői vagy békéltetői eljárásra, továbbá a választottbírósági eljárás során lefolytatandó közvetítésre.

(3) Nincs helye e törvény szerinti közvetítői eljárásnak a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) XVI–XVIII., XX–XXI. és XXIV–XXV. fejezetei alá tartozó ügyekben. A Pp. XV. fejezete alá tartozó ügyekben a bíróság döntése szükséges a házasság érvényességének, illetőleg létezésének vagy nemlétezésének megállapításához, továbbá a házasság érvénytelenítéséhez és a házasság felbontásához.

(4)2 A bejegyzett élettársi kapcsolat közjegyző általi megszüntetése alá tartozó ügyekben a közjegyző döntése szükséges a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetéséhez.

A közvetítés fogalma

2. § A közvetítés e törvény alapján lefolytatott olyan sajátos permegelőző, konfliktuskezelő, vitarendező eljárás, amelynek célja – összhangban az 1. § (1) bekezdésében foglaltakkal – a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján a vitában nem érintett, harmadik személy (a továbbiakban: közvetítő) bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó írásbeli megállapodás létrehozása.

A közvetítő feladata

3. § A közvetítő feladata, hogy a közvetítés során pártatlanul, lelkiismeretesen, legjobb tudása szerint közreműködjön a felek közötti vitát lezáró megállapodás létrehozásában.

II. Fejezet

A KÖZVETÍTŐ MŰKÖDÉSE

A közvetítői névjegyzék vezetése és a közvetítővé válás feltételei

4. § (1)3 Az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a közvetítőkről és a közvetítőket foglalkoztató jogi személyekről vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokról (a továbbiakban: jogi személyekről) közvetítői névjegyzéket (a továbbiakban: névjegyzék) vezet.

(2)4

(3)5

5. § (1)6 A közvetítői tevékenység folytatását a miniszter – a névjegyzékbe való felvétel útján – annak a természetes személynek engedélyezi, aki

a) felsőfokú végzettséggel és a végzettség megszerzésétől számított, annak megfelelő legalább ötéves igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,

b) igazolja a miniszter rendeletében meghatározott közvetítői szakmai képzés elvégzését,

c)7 büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

d) nem esik a (2) bekezdésben vagy egyéb jogszabályban foglalt kizáró ok alá.

(2) Nem vehető fel a névjegyzékbe az a természetes személy, aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, vagy gondokság alá helyezés nélkül cselekvőképtelen [a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 14. § (1) bekezdés, 15. § (1) bekezdés, 17. §].

(3) A névjegyzékbe kérelemre fel kell venni azt a jogi személyt, amelynek

a) létesítő okiratában a közvetítői tevékenység feltüntetésre került, és

b) van közvetítői tevékenység folytatására feljogosított tagja, vagy munkaviszony, továbbá munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében ilyen személyt (a továbbiakban együtt: alkalmazott) foglalkoztat, és ennek az alkalmazottnak közvetítői tevékenysége nem szünetel.

(4)8 A kérelmező az (1) és (3) bekezdésben foglalt feltételek mellett köteles igazolni a névjegyzékbe történő felvételi eljárás lefolytatásáért megállapított díj megfizetését.

(5)9 A természetes személy a miniszter rendeletében meghatározott módon köteles igazolni, hogy a közvetítői tevékenységhez szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket a közvetítői szakmai képzés elvégzésével elsajátította.

(6)10 Vizsgálat alapján történő törlés esetén a természetes személy és jogi személy a törlésről szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított öt évig nem vehető fel a névjegyzékbe.

5/A. §11 (1) Az 5. § (1) bekezdés szerinti közvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű, valamint nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a miniszter részére – annak a közvetítői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján – továbbítsa. Az adatigénylés során a miniszter a (2) bekezdésben meghatározott adatokat igényelheti a bűnügyi nyilvántartó szervtől.

(2) A miniszter a közvetítői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a közvetítő büntetlen előéletű, és nem áll a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a közvetítő büntetlen előéletű-e, valamint a közvetítői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter

a) a közvetítői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig vagy

b) a közvetítő névjegyzékbe vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a névjegyzékből való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig

kezeli.

5/B. §12 Közvetítői tevékenységet a 4. §-ban felsorolt személyeken és szervezeteken kívül az e törvényben meghatározottak szerint bírósági titkár is elláthat (a továbbiakban: bírósági közvetítés).

A névjegyzék

6. § (1) A névjegyzék tartalmazza a természetes személy

a) családi és utónevét,

b) születési helyét, idejét, anyja nevét,

c)13 felsőfokú és egyéb szakirányú végzettségét igazoló oklevelének, szakvizsgájának számát, keltét, tudományos fokozatát, a szakmai gyakorlat időtartamát, a közvetítői szakmai képzés (szakmai továbbképzés) elvégzését igazoló okirat számát, keltét,

d) névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát,

e) közvetítői tevékenysége megkezdésének, szünetelésének, megszűnésének időpontját,

f) által megjelölt idegen nyelvet, amelyen közvetítést vállal,

g) szakterületét, amelyet a kérelemben megjelölt,

h) irodájának címét,

i) által megjelölt annak a jogi személynek a címét, amelynek alkalmazottjaként a közvetítői tevékenységet folytatja, vagy a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a jogi személy székhelyétől,

j) elérhetőségi címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét),

k) lakcímét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét),

l) munkahelye címét (postacímét, telefon-, telefaxszámát, e-mail címét),

m) szakmai testületi tagságát, a szakmai testület pontos megjelölésével, és

n) közvetítői igazolványának számát.

(2) A névjegyzék tartalmazza továbbá a jogi személy

a) elnevezését,

b) székhelyét,

c) nyilvántartását vezető bíróság vagy egyéb hatóság (a továbbiakban együtt: hatóság) elnevezését, továbbá nyilvántartási számát,

d) az 5. § (3) bekezdésének b) pontjában meghatározott alkalmazottjának az (1) bekezdésben felsorolt adatait,

e) által a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt hely címét, ha az eltér a székhelyétől, és

f) névjegyzékbe vételének időpontját, a határozat számát.

(3)14 A névjegyzék adatai – a 6. § (1) bekezdés b), k), l) pontjaiban foglaltak kivételével – nyilvánosak, amelyeket a miniszter a világhálón tesz közzé.

(4)15 A nyilvános adatok jogszabályban meghatározott körét a miniszter a Hivatalos Értesítőben is közzéteszi.

7. § (1) A természetes személy és a jogi személy alkalmazottja attól az időponttól válik jogosulttá a közvetítői tevékenység végzésére, amely időponttal a természetes személy vagy a jogi személy a névjegyzékbe bejegyzést nyert.

(2) Közvetítői tevékenységet a jogi személynek csak az az alkalmazottja végezhet, aki a névjegyzékben szerepel.

(3) A jogi személy közvetítői tevékenységre feljogosított alkalmazottját e tevékenysége körében a jogi személy tagja, vezető tisztségviselője nem utasíthatja.

A névjegyzékbe történő felvétel iránti kérelem

8. § (1)16 A névjegyzékbe történő felvételi kérelmet egy példányban, az erre rendszeresített nyomtatvány kitöltésével a miniszterhez kell benyújtani. Az eljárás telefaxon történő kapcsolattartással nem folytatható le.

(2)17 A kérelemnek a 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt adatokat kell – a 6. § (1) bekezdés d), e) és n), továbbá a 6. § (2) bekezdés f) pontjaiban foglaltak kivételével – tartalmaznia. A kérelemhez csatolni kell a 6. § (1) bekezdésének c), f) és m) pontjában írtak igazolására szolgáló iratok hiteles másolatát.

(3)18 Ha a kérelem hiányos, a miniszter a kérelmezőt harmincnapos határidő megjelölésével a hiányok pótlására hívja fel.

(4)19

(5)20

(6)21 A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha a miniszter a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, a kérelmezőt nem illeti meg a közvetítői tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.

9. § (1)22 A miniszter a közvetítőt a névjegyzékbe történő felvétellel egyidejűleg közvetítői minőségének igazolására szolgáló közvetítői igazolvánnyal látja el.

(2) Ha a névjegyzékbe felvételt nyert természetes személy jogi személy alkalmazottjaként jogosult a közvetítői tevékenység folytatására, az igazolvány a jogi személy elnevezését is tartalmazza.

A közvetítői tevékenység szüneteltetése

10. § (1) A természetes személy közvetítői tevékenységét szüneteltetheti.

(2)23 A természetes személy a szüneteltetés tényét a szüneteltetés megkezdését megelőző harminc nappal köteles bejelenteni, annak a névjegyzékben történő feltüntetése érdekében.

(3) A természetes személy csak abban az esetben kérheti a szüneteltetést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt.

(4)24 A miniszter a szüneteltetés befejezésének tényét a természetes személy bejelentése alapján tünteti fel a névjegyzékben.

A névjegyzékből való törlés

11. § (1) A természetes személyt törölni kell a névjegyzékből, ha

a) az 5. § (1) bekezdésében írt feltételek a névjegyzékbe történt felvételt követően megszűntek, vagy utóbb megállapításra kerül, hogy a felvételkor sem voltak meg,

b) a közvetítői feladatainak ellátására tartósan képtelenné válik,

c)25 a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte,

d)26 a továbbképzésre vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,

e)27 azt a természetes személy kéri, vagy

f)28 meghalt.

(2) A jogi személyt a névjegyzékből törölni kell, ha

a)29 a hatóság, bíróság a nyilvántartásból törli,

b) nem felel meg az 5. § (3) bekezdésében foglaltaknak,

c) a közvetítői tevékenység folytatására feljogosított valamennyi alkalmazottjának a közvetítői tevékenysége szünetel,

d)30 a miniszter a törlést vizsgálat alapján elrendelte,

e) azt a jogi személy kéri.

(3) A természetes személy és a jogi személy csak akkor kérheti a névjegyzékből való törlést, ha folyamatban lévő közvetítői eljárásban nem vesz részt.

12. § (1) A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékből hivatalból való törlésről szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül köteles a folyamatban lévő közvetítői eljárást megszüntetni és a felekkel elszámolni.

(2)31 A miniszter a névjegyzékből való törlésről szóló határozatban a természetes személy közvetítői igazolványát visszavonja, aki azt köteles a határozat közlésétől számított nyolc napon belül átadni.

A közvetítő továbbképzésben való részvételi, adatváltozás bejelentési, nyilvántartási
és adatszolgáltatási kötelezettsége32

12/A. §33 (1) A közvetítői tevékenység megfelelő szakmai színvonalának biztosítása érdekében – a megszerzett ismeretek és készségek folyamatos szintentartása, fejlesztése céljából – a természetes személyt továbbképzésben történő részvételi kötelezettség terheli. E kötelezettség alól a miniszter rendeletben mentességet állapíthat meg arra az esetre, ha a közvetítő meghatározott jogviszonyban rendszeresen végez közvetítői tevékenységet, vagy a közvetítői szakmai képzésekben meghatározott óraszámban oktatóként vesz részt.

(2) A továbbképzés ötéves időtartamú, egymást folyamatosan követő továbbképzési időszakokban történik. Az első továbbképzési időszak kezdete a továbbképzésre kötelezett névjegyzékbe vételének a napja.

(3) A továbbképzésre kötelezettnek a miniszter rendeletében meghatározott, a továbbképzési kötelezettség teljesítéseként elismert képzések valamelyikén kell részt vennie, és annak elvégezését a miniszter részére igazolnia.

13. §34 A természetes személy és a jogi személy a névjegyzékben nyilvántartott adataiban bekövetkezett változásokat a változástól számított 15 napon belül köteles bejelenteni a miniszternek.

14. § (1) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) köteles évente, folyamatos sorszámozással ellátott nyilvántartást vezetni a lefolytatott közvetítői eljárásokról.

(2) A nyilvántartásnak tartalmaznia kell

a) a közvetítői eljárás megindításának az időpontját,

b) a felek nevét (elnevezését), lakcímét (székhelyét), a vita jellegét,

c) a közvetítői eljárás eredményessége esetén a megállapodás aláírásának és a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a közvetítői eljárás befejezésének időpontját,

d) annak feltüntetését, hogy az eljárásban jogi képviselő (meghatalmazott) részt vett-e, jogi képviselő részvétele esetén nevét, elérhetőségi címét, és

e) az eljárásban felszámított díj és költségek összegét.

15. §35 A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) minden tárgyévet követő év január 31. napjáig köteles adatszolgáltatást teljesíteni a miniszter részére a tárgyévben lefolytatott közvetítői eljárások, az eljárások során létrejött megállapodások számáról, az eredménytelenül zárult eljárások számáról (az ok megjelölésével) és a vita jellegéről.

16. §36 Ha a miniszter a hivatalból indított vizsgálata során az adatváltozás bejelentésével, a nyilvántartás vezetésével vagy az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésével összefüggő hiányosságokat állapít meg, harmincnapos határidő tűzésével felhívja az érintettet a hiányok pótlására.

III. Fejezet

A KÖZVETÍTŐI MŰKÖDÉS ELLENŐRZÉSE

A vizsgálat lefolytatása

17. § (1)37 A miniszter jogosult hivatalból vagy a közvetítői eljárásban érintettek (a felek, a szakértő, a közvetítői eljárásban meghallgatott más harmadik személy) bejelentése alapján a névjegyzékbe felvett természetes személynek és a jogi személynek (e fejezetben a továbbiakban: közvetítő) a közvetítéshez kapcsolódó működése rendszeres és eseti ellenőrzésére.

(2)38 A vizsgálat megkezdéséről a közvetítőt a miniszter írásban értesíti. Ha a vizsgálat bejelentés alapján indul, a miniszter értesítésével megküldi a bejelentést tartalmazó irat másolatát is, és felhívja a közvetítőt harmincnapos határidővel igazoló jelentés benyújtására. A határidő kérelemre egy alkalommal további harminc nappal meghosszabbítható.

(3) Az igazoló jelentés benyújtásának elmulasztása nem akadálya az eljárás lefolytatásának.

18. § (1)39 A vizsgálat során a miniszter által kijelölt személy (a továbbiakban: vizsgálóbiztos) jár el, aki a tényállást felderíti és az ügyet döntésre előkészíti.

(2) Vizsgálóbiztosként nem járhat el az a személy,

a) aki közvetítőként sem járhatott volna el [25. § (1)],

b)40 aki az eljárás alá vont közvetítőt foglalkoztató jogi személy alkalmazottja, vagy vezetője, illetve, ha az őt foglalkoztató jogi személynek a közvetítőt foglalkoztató jogi személlyel vagy az érintett felek bármelyikével való viszonyában többségi befolyás áll fenn, továbbá

c) az eljárás alá vont közvetítőnek (jogi személy esetében a nevében eljáró tagjának vagy alkalmazottjának és vezetőjének) a hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont].

(3)41

19. § (1) A bejelentésre indult eljárásban a vizsgálat során a közvetítőt (jogi személy esetében a jogi személy nevében közvetítőként eljárt alkalmazottat) és szükség szerint a jogi személy vezetőjét személyesen meg kell hallgatni. A hivatalból indult vizsgálat során a közvetítő kérelmére a személyes meghallgatás lehetőségét biztosítani kell.

(2)42 A vizsgálóbiztos a személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet vesz fel.

(3)43

(4) Ha a közvetítő a személyes meghallgatáson nem vesz részt, és távolmaradását nem menti ki, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja. Ha a közvetítő a távolmaradását kimenti, a vizsgálóbiztos új időpontot tűz ki, és erről a közvetítőt írásban értesíti. Ha a közvetítő a megismételt személyes meghallgatáson – függetlenül attól, hogy távolmaradását kimentette-e – nem vesz részt, a vizsgálóbiztos az eljárást lefolytatja.

20. § (1)44

(2)45 Ha a vizsgálat során kötelezettségszegés megállapítására nem került sor, a miniszter az eljárást megszünteti.

(3)46 Ha a vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a közvetítő e törvényben meghatározott vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényből következő kötelezettségeit megszegte, vagy azoknak nem tett eleget, a miniszter figyelmezteti a közvetítőt a törvényi rendelkezések betartására.

(4)47 Ha a közvetítő e törvényben meghatározott vagy a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényből következő kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megszegi, vagy azoknak a figyelmeztetés ellenére nem tesz eleget, a miniszter a közvetítőt törli a névjegyzékből.

(5)48 Ha a közvetítő jogszabály által nem szabályozott vitarendezésben működik közre, kötelezettségeire e törvényben foglaltak megfelelően irányadók, és vele szemben a vizsgálat lefolytatható.

(6)49 A vizsgálat nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben bírósági vagy más hatósági eljárásnak van helye.

21. §50 Ha a miniszter határozatával a jogi személyt törli a névjegyzékből, a miniszter tájékoztatja a jogi személy alkalmazottjaként közvetítői tevékenységet folytató, a vizsgálattal nem érintett természetes személyt, hogy a jogi személy törlését követően csak akkor szerepelhet a névjegyzékben és folytathatja közvetítői tevékenységét, ha a miniszternek 30 napon belül bejelenti, hogy

a) működését hol vagy mely szervezet tagjaként, alkalmazottjaként, vagy

b) természetes személyként kívánja-e folytatni, vagy

c) kéri a tevékenység szüneteltetését.

Jogorvoslat

22. § (1)51

(2)52 A miniszter bírósági felülvizsgálattal megtámadható döntései elleni kérelemről a bíróság közigazgatási nemperes eljárásban, végzéssel határoz.

(3)53 A bíróság az ügyben a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül határoz.

IV. Fejezet

A KÖZVETÍTŐI ELJÁRÁS

A közvetítő felkérése

23. § (1)54 A felek közös megegyezés alapján az általuk választott természetes személy vagy jogi személy közvetítőként történő felkérését írásban vagy elektronikus levélben kezdeményezhetik. A felek – ha annak igénye felmerül – egyidejűleg több természetes személy vagy jogi személy felkérését is kezdeményezhetik.

(2) A jogi személy a felkérésről értesíti az ügyben közvetítőként eljáró alkalmazottját.

(3) A felkérésnek tartalmaznia kell:

a) a felek nevét, elnevezését, lakhelyét vagy székhelyét, tartózkodási helyét,

b) a közvetítésre felkért természetes személy nevét vagy a jogi személy megnevezését,

c) ha a felet meghatalmazott képviseli, a meghatalmazott nevét, címét,

d) a vita tárgyát, és

e) a felek által az eljárás során használni kívánt idegen nyelvet.

(4) A felkérésben a feleknek nyilatkozniuk kell arról, hogy közös megegyezésük alapján a közöttük fennálló vitás ügy megoldását közvetítői eljárás keretében kívánják rendezni.

24. § (1) A természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott – a jogi személy vezetőjével egyeztetve – a kérelem kézhezvételét követő 8 napon belül köteles írásban nyilatkozni arról, hogy a felkérést elfogadja-e. Ha a felek által felkért természetes személy, továbbá a jogi személy nevében eljáró alkalmazott a felkérést elfogadja, a közvetítői eljárás lefolytatására, mint közvetítő, ő jogosult.

(2) A közvetítő a felkérést a 25. § (1) bekezdésében foglaltak szerinti összeférhetetlenség esetén köteles visszautasítani, egyéb akadályoztatás esetén pedig visszautasíthatja.

Összeférhetetlenség

25. § (1) A közvetítő nem járhat el, ha

a) valamelyik felet képviseli,

b) a felek bármelyikének a Ptk. 685. § b) pontja szerinti hozzátartozója,

c)55 az őt foglalkoztató jogi személynek valamelyik féllel való viszonyában többségi befolyás áll fenn,

d) a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban áll,

e) az ügyben egyébként érdekelt, elfogult.

(2) A közvetítő köteles a feleket tájékoztatni arról a tényről, ha a felek bármelyikét a felkérést megelőző öt éven belül képviselte, vagy ha a felek bármelyikével munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, továbbá tagsági viszonyban állt a felkérést megelőző öt éven belül. Ha a felek a tájékoztatás alapján másként nem állapodnak meg, az ügyben a közvetítő nem járhat el.

(3) A felek ellenkező megállapodása hiányában az a személy, aki közvetítőként, a felek képviselőjeként vagy szakértőként részt vett a közvetítői eljárásban, továbbá tevékenységét szüneteltető közvetítő, abban a jogvitában, amely a közvetítői eljárás tárgya volt, vagy az annak alapjául szolgáló vagy az azzal összefüggő szerződésből, egyéb jogviszonyból keletkezett, nem járhat el

a) választottbíróként,

b) valamelyik fél képviselőjeként, vagy

c) szakértőként.

Titoktartási kötelezettség

26. § (1) A közvetítőt – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényt és adatot illetően, amelyről a közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.

(2) A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

A közvetítő díjazása

27. § (1) A közvetítő tevékenységéért díj jár és igényt tarthat a felmerült és igazolt költségei megtérítésére, továbbá a díj és költségek előlegezésére is.

(2) Az egyes ügyekben felszámítandó díj összegében a természetes személy vagy jogi személy és a felek szabadon állapodnak meg.

A közvetítői eljárás megindítása

28. § (1) Ha a közvetítő elfogadta a felkérést, a 24. § (1) bekezdése szerinti, a felekhez intézett elfogadó nyilatkozatában meghívja a feleket az első közvetítői megbeszélésre és tájékoztatja őket a képviselet lehetőségéről.

(2) A feleket meghatalmazás alapján nagykorú, cselekvőképes személy vagy jogi képviselő képviselheti. A feleknek, jogi személy fél esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek az első közvetítői megbeszélésen és a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük.

(3) A közvetítő a közvetítői megbeszélést a névjegyzékben a közvetítői tevékenység folytatására megjelölt helyiségben vagy más, a felek számára elfogadható helyen tartja.

29. § Ha a felek bármelyike az első közvetítői megbeszélésen személyesen nem jelenik meg, a közvetítő a közvetítői eljárást nem indítja meg.

30. § (1) A közvetítő az első közvetítői megbeszélésen tájékoztatja a feleket

a) a közvetítés alapelveiről, a közvetítői megbeszélés főbb szakaszairól,

b) a hatékony megegyezési lehetőségek feltárásához vezető folyamatról,

c) az eljárás költségeiről,

d) a személyét és az eljárásba szükség szerint bevont szakértőt terhelő titoktartási kötelezettségről,

e) arról a lehetőségről, hogy a felek a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről külön megállapodhatnak,

f) arról a tényről, hogy mint közvetítő az ügyben – ha azt az ügy jellege megkívánja – csak az ügyhöz kapcsolódó joganyagot, szakmai tényeket ismertetheti,

g) a 32. § (4) és a 35. § (3) bekezdésében foglaltakról.

(2) Ha az első közvetítői megbeszélésen a felek változatlanul kérik a közvetítői eljárás lefolytatását, ezt a tényt a mindkét fél és a közvetítő aláírását tartalmazó írásos nyilatkozatban rögzítik. A nyilatkozatban a felek és a közvetítő megállapodnak az eljárás során felmerülő költségek, díjak előlegezésének és megfizetésének módjáról, ideértve az elállás és megszüntetés eseteit is, továbbá a felek megállapodhatnak a személyüket terhelő titoktartási kötelezettségről és az általuk szükségesnek tartott egyéb kérdésekről.

(3) Külön megállapodás hiányában a fél az eljárásban való részvételével felmerült költségeit (pl. utazás), valamint az általa meghallgatni kért személy költségeit maga viseli. A közvetítő közvetítői díját és költségeit, továbbá a szakértő díját és költségeit – eltérő megállapodás hiányában – a felek egymás között egyenlő arányban viselik.

31. § (1) A 30. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozat aláírásával a közvetítői eljárás megindul.

(2) A közvetítői eljárás megindítása az elévülést megszakítja. A közvetítői eljárás eredményes befejezése után az elévülésre a Ptk. 327. §-a (1) és (2) bekezdésében, a közvetítői eljárás eredménytelensége esetén a Ptk. 326. §-a (2) bekezdésében foglaltak irányadóak.

A közvetítői eljárás lefolytatása

32. § (1) A közvetítői eljárásban a közvetítő a feleket részletesen meghallgatja, biztosítva, hogy a felek egyenlő elbánásban részesüljenek. Ennek során a felek kifejthetik érdekeik alapján kialakított álláspontjukat és a rendelkezésükre álló iratokat is bemutathatják.

(2) Az első közvetítői megbeszélést követő egyes megbeszéléseken a feleknek – ha másként nem állapodnak meg – személyesen is jelen kell lenniük.

(3) A felek megállapodásától függően a közvetítő a közvetítői eljárást a felek együttes jelenlétében vagy külön-külön tartott megbeszélések formájában egyaránt lefolytathatja.

(4) A közvetítő az egyik féltől kapott tájékoztatást közölheti a másik féllel annak érdekében, hogy a másik fél ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó fél nyilatkozata szerint a tájékoztatás nem hozható a másik fél tudomására.

A szakértő részvétele a közvetítői eljárásban

33. § (1) A közvetítő a felek egyetértésével szakértőt vehet igénybe. Szakértőként bárki eljárhat, aki valamely kérdésben kellő szakértelemmel rendelkezik, és akinek a személyében a felek megegyeznek. A szakértőre a közvetítő összeférhetetlenségére és a titoktartási kötelezettségére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

(2) A szakértő a felkérés kézhezvételétől számított 8 napon belül írásban értesíti a közvetítőt a felkérés elfogadásáról vagy visszautasításáról, és a felkérés elfogadása esetén arról is nyilatkozik, hogy az ügyben érdektelen, illetve nem elfogult.

(3) A szakértő a szakértői véleményt a rendelkezésére bocsátott iratok alapján a felkérés kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban terjeszti elő. A határidő a felek egyetértésével egy alkalommal meghosszabbítható. A felek megállapodásától függően a szakértő a közvetítői megbeszélésen személyesen is részt vehet.

(4) A szakértő tevékenységéért szakértői díj és költségtérítés jár.

Más harmadik személy részvétele
a közvetítői eljárásban

34. § A közvetítő a felek kérésére a közvetítői eljárásban a vitás ügy körülményeiről tudomással bíró más személyeket is meghallgathat.

A közvetítői eljárás befejezése

35. § (1) A közvetítői eljárás befejeződik

a) a megállapodás aláírásának napjával,

b) azon a napon, amelyen az egyik fél közli a másik féllel és a közvetítővel, hogy a közvetítői eljárást befejezettnek tekinti,

c) azon a napon, amelyen a felek egybehangzóan kijelentik a közvetítő előtt, hogy kérik a közvetítői eljárás befejezését, vagy

d) a felek eltérő megállapodása hiányában a nyilatkozat aláírásának napjától számított négy hónap elteltével.

(2) A közvetítő a felek együttes jelenlétében megkötött megállapodást a közvetítői eljárás lefolytatására választott nyelven írásba foglalja, és a megállapodást tartalmazó okiratot a feleknek átadja. A megállapodást a közvetítő és az együttesen, személyesen jelen lévő felek aláírásukkal látják el.

(3) Ha a közvetítői eljárásban jogtanácsos, közjegyző vagy ügyvéd vett részt közvetítőként, az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodás alapján joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet és a közvetítő jogtanácsosként vagy ügyvédként annak ellenjegyzésére sem jogosult.

(4) Ha a megállapodásban névcsere, hibás név- vagy számelírás, számítási hiba vagy más hasonló elírás történt, a felek együttes kérelme alapján a közvetítő – a kérelem kézhezvételét követő – 15 napon belül kijavítja a megállapodást.

(5)56 A közvetítői eljárás megindítása, lefolytatása és befejezése során a személyes megjelenés követelményét nem kell teljesíteni, ha a közvetítői eljárást videokonferencia alkalmazásával folytatják le.

36. § (1) A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a feleknek azt a jogát, hogy a vitás ügyben igényüket bírósági vagy választottbírósági eljárás keretében érvényesítsék.

(2) Ha törvény másként nem rendelkezik és a felek másként nem állapodtak meg, a közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági vagy választottbírósági eljárásban a felek nem hivatkozhatnak

a) a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben a közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és

b) a másik félnek a közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.

37. § (1) A közvetítői eljárás befejezésével egyidejűleg a közvetítő a felekkel elszámol.

(2) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a díj és költségek megfizetését (előlegezését), ha számlaadásra kötelezett, számla, ha számlaadásra nem kötelezett, átvételi elismervény kiállításával igazolja.

38. § (1) A közvetítő (a jogi személy nevében eljáró közvetítő esetében a jogi személy) a közvetítői eljárás megindítását igazoló nyilatkozatot, a létrejött megállapodást, vagy az eredménytelenül zárult eljárásról (az ok megjelölésével) készített feljegyzést az eljárás befejezését követő 10 évig köteles megőrizni.

(2) A felek költségére – kérelmük alapján – a közvetítő az őrzési idő alatt az iratokról egyszerű másolatot adhat ki.

IV. FEJEZET57

A BÍRÓSÁGI KÖZVETÍTÉS

A bírósági közvetítő

38/A. § (1)58 Bírósági közvetítői tevékenységet az Országos Bírósági Hivatal (a továbbiakban: OBH) elnöke által – a közvetítői szakmai képzés elvégzésének igazolását követően – kijelölt bírósági titkár és rendelkezési állományba helyezett bíró végezhet.

(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt bírósági titkár a bírósági közvetítéssel kapcsolatos tevékenysége során a bírósági közvetítő megjelölést használja (a továbbiakban: bírósági közvetítő).

A bírósági közvetítésre vonatkozó különös rendelkezések

38/B. § (1) A bírósági közvetítésre a bíróság illetékességi területe és a polgári perrendtartás szerinti illetékességi szabályok nem irányadóak.

(2) A bírósági közvetítésre a 4–5/A. §, a 6–22. §, a 23. § (1), (2) és (3) bekezdés b) pontja, a 24. §, a 27. §, a 28. § (1) és (3) bekezdése és a 37. § nem alkalmazható.

(3)59 A peres vagy nemperes bírósági eljárás felei a bírósági közvetítés lefolytatása iránti közös kérelmüket a bírósági közvetítési feladatokat ellátó bíróságnál terjeszthetik elő.

(4)60 A bíróság a bírósági közvetítőként eljáró bírósági titkár vagy rendelkezési állományba helyezett bíró nevéről, az első tájékoztató megbeszélés időpontjáról és az eljárásban történő képviselet lehetőségéről 8 napon belül tájékoztatja a feleket.

(5) Az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályokat a bírák kizárására vonatkozó külön törvényben meghatározott szabályokkal együtt kell alkalmazni.

(6) E törvény 38. §-a azzal az eltéréssel alkalmazandó, hogy a bírósági közvetítés során keletkezett iratokat a bíróság őrzi, és gondoskodik a másolatok kiadásáról.

V. Fejezet61

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés és átmeneti rendelkezések

39. § Ez a törvény a kihirdetését követő 90. napon lép hatályba.

39/A. §62 A névjegyzékbe 2010. január 1. napját megelőzően felvett természetes személy a közvetítői szakmai képzés elvégzését legkésőbb 2013. december 31. napjáig köteles igazolni a miniszternek. Ennek hiányában a természetes személyt törölni kell a névjegyzékből.

(2) Aki a közvetítői szakmai képzés elvégzését az (1) bekezdés szerint igazolta, annak az első továbbképzési időszak 2014. január 1. napján kezdődik; ha a szakmai képzés elvégzése és 2014. január 1. napja között továbbképzésen vett részt, az továbbképzési kötelezettségének teljesítésébe beszámít.

Felhatalmazások

40. §63 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a közvetítői igazolvány kiadására vonatkozó szabályokat, valamint az igazolvány tartalmi elemeit és formai kellékeit,64

b)65 a névjegyzék vezetésére, a névjegyzékbe történő felvételi kérelem benyújtására, a közvetítő adatváltozás bejelentési kötelezettségére és a névjegyzékben szereplő adatok kezelésére vonatkozó részletes szabályokat,66

c)67 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a névjegyzékbe történő felvételi eljárás lefolytatásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékét és megfizetésének szabályait,

d)68 a közvetítői szakmai képzésként és a továbbképzési kötelezettség teljesítéseként elfogadható képzéseket, a közvetítői szakmai képzés és a továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolásával kapcsolatos szabályokat, valamint a továbbképzési kötelezettség alóli mentesség eseteit és igazolásának szabályait,69

e)70 a bírósági közvetítés ügyvitelének rendjét az OBH elnöke véleményének kikérésével.

41. §71 Az OBH elnöke szabályzatban állapítja meg a bírósági közvetítéssel kapcsolatos részletszabályokat.

42–44. §72

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!