nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2002. évi XLIII. törvény
az egyszerűsített vállalkozói adóról
2012-01-01
2012-08-31
26

2002. évi XLIII. törvény

az egyszerűsített vállalkozói adóról1

Az Országgyűlés az egyszerűsített adómegállapítási és beszedési szabályok alkalmazása érdekében azon kisvállalkozások számára, amelyeknél az általános szabályok szerint történő adóztatás tevékenységük jellege miatt nehézségekbe ütközne, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozásból eredő szempontok érvényesítése céljából a következő törvényt alkotja:2

I. Fejezet

A TÖRVÉNY HATÁLYA

Az egyszerűsített vállalkozói adó

1. § (1)3 Magyarországon egyes személyek vállalkozási (gazdasági) tevékenységből származó bevételét az e törvényben meghatározott egyszerűsített vállalkozói adó (a továbbiakban: eva) terheli.

(2) Az evából származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

(3) Az adózó az evával összefüggő adókötelezettségeit e törvény, valamint az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint teljesíti.

(4) Az evával összefüggő hatósági ügyben az eljárás az állami adóhatóság hatáskörébe tartozik.

(5)4 Az adózó az e törvényben foglalt különös szabályokat figyelembe veszi az általános forgalmi adóval, a személyi jövedelemadóval, a társasági adóval és a szakképzési hozzájárulással összefüggő adókötelezettségei, valamint a számvitelről szóló törvényben meghatározott kötelezettségei teljesítése során.

Az adó alanya

2. § (1)5 Adóalany az a személy, amely (aki) megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek, valamint

a) az állami adóhatóságnak bejelenti, hogy az adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy

b) az állami adóhatóság e törvény külön rendelkezése alapján az adóévre adóalanyként tartja nyilván.

(2)6 Adóalany lehet:

a) az egyéni vállalkozó;

b) az egyéni cég;

c) a közkereseti társaság;

d) a betéti társaság;

e) a korlátolt felelősségű társaság;

f) a szövetkezet és a lakásszövetkezet;

g) az erdőbirtokossági társulat;

h) a végrehajtói iroda;

i) az ügyvédi iroda és a közjegyzői iroda;

j) a szabadalmi ügyvivői iroda.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha az adóévet megelőző naptári évben és az azt megelőző adóévben

a)7 a magánszemély egyéni vállalkozóként tevékenységét folyamatosan végezte, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég nem alakult át (ideértve különösen a kiválást és a beolvadást is), valamint a jogi személyben, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben (az öröklést kivéve) új tag nem szerzett (új tagok nem szereztek összesen) 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést;

b) az adóhatóság nem rendelte el jogerősen számla- vagy nyugtaadási kötelezettség ismételt elmulasztása miatt mulasztási bírság kiszabását;

c)8 az általános forgalmi adóról szóló törvény9 szerint nem volt kötelezett a használt ingóságokra, műalkotásokra, gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó vagy az utazásszervezési szolgáltatásra vonatkozó különös adózási szabályok alkalmazására;

d) nem állt végelszámolás, bíróság által jogerősen elrendelt felszámolás hatálya alatt;

e)10 a magánszemély az általa végzett termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás alapján vállalkozói bevételt, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően árbevételt (az adóalany annak megfelelő bevételt) számolt el.

(4)11 A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha

a)12 az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) – ha előtársasági működésének kezdő napja az adóévet megelőző második naptári évben, utolsó napja az adóévet megelőző naptári évben volt, akkor előtársasági működése adóévében – éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot13 nem haladta meg,

b)14 az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 30 millió forintot nem haladja meg

azzal, hogy az a)–b) pont alkalmazásában

c) bevétel:

ca) nem adóalany egyéni vállalkozónál a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott vállalkozói bevétel, növelve az – ahhoz kapcsolódóan az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően áthárított – általános forgalmi adóval,

cb)15 nem adóalany jogi személynél, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságnál és az egyéni cégnél a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelelően az eredménykimutatásban kimutatott árbevétel, bevétel, vagy az eredménylevezetésben kimutatott adóköteles bevétel, növelve az – ahhoz kapcsolódóan az általános forgalmi adóról szóló törvény előírásainak megfelelően áthárított – általános forgalmi adóval,

cc) adóalanynál az e törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétel.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott személy az adóévben akkor lehet adóalany, ha

a)16 az adóévre ésszerűen várható, e törvény előírásainak megfelelően meghatározott, a 6. § (1) bekezdése és 20. § (1) bekezdése szerinti bevétele a 30 millió forintot17 nem haladja meg;

b)18 az adóévben nem folytat a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet;

c)19 az adóévben nem folytat a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet;

d)20

e)21 belföldi pénzforgalmi számlával rendelkezik.

(6)22

(7)23 A (2) bekezdésben meghatározott jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég az adóévben – a (3)–(5) bekezdésekben foglaltakon túl – akkor lehet adóalany, ha az adóévben

a) valamennyi tagja magánszemély (ideértve a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezetét is),

b)24 más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban nem rendelkezik részesedéssel (kivéve, ha az szövetkezeti hitelintézet által kibocsátott részjegy vagy nyilvánosan működő részvénytársaság nyilvánosan forgalomba hozott részvénye),

azzal, hogy az a) pontban meghatározott feltétel teljesülését nem érinti az adózó tulajdonában lévő saját üzletrész.

(8)25 A (3) bekezdés a) pontja szerinti folyamatos tevékenység végzésére, az e) pontban meghatározott bevétel elérésére, valamint – feltéve, hogy más e törvény szerinti adóalanyiságot eredményező tevékenységet nem folytat – az (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kötelezettség teljesítésére irányuló feltétel nem vonatkozik arra az egyéni vállalkozóra, aki tevékenységét szünetelteti, továbbá arra, aki a családok támogatásáról szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási segélyben vagy a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényben meghatározott gyermekgondozási díjban részesül.

(9)26 Az adózó a szünetelést – a jogállását szabályozó külön törvény szerint történő bejelentéssel egyidejűleg – az egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel pénzforgalmi bankszámlát vezető hitelintézet(ek)nek is bejelenti, azzal, hogy a bejelentés elmulasztásának minden adójogi következménye a magánszemélyt terheli.

Az adóalanyiság megszűnése

3. § (1)27 Az adózó adóalanyisága megszűnik:

a)28 a naptári év utolsó napjával, ha a naptári évet követő adóévre bejelentette, hogy adókötelezettségeit nem e törvény rendelkezései szerint teljesíti, vagy e bejelentését jogszerűtlenül nem tette meg;

b) a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha a változás révén már nem felel meg az adóalanyiságra előírt bármely feltételnek;

c)29 az adóalanyiság választására jogosító értékhatár meghaladásának napját követő nappal;

d)30 a kapott előlegről kibocsátott utolsó bizonylat kibocsátásának napját megelőző nappal, ha a naptári évben összesen 30 millió forintot meghaladó előlegről bocsátott ki bizonylatot;

e) az adóhatóság határozata jogerőre emelkedésének napjával, ha terhére az adóhatóság számla- vagy nyugtaadási kötelezettség elmulasztása, vagy az ellenőrzés akadályozása miatt mulasztási bírságot állapított meg;

f) a magánszemély adóalany egyéni vállalkozói jogállása megszűnésének napjával;

g) a végelszámolás, a felszámolás kezdő időpontját megelőző nappal, egyébként a megszűnés napjával;

h)31 a részesedés megszerzésének napját megelőző nappal, ha a jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban, egyéni cégben 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szerez olyan magánszemély (összesen 50 százalékot meghaladó szavazati jogot biztosító részesedést szereznek olyan magánszemélyek), akivel (akikkel) a naptári évben korábban nem állt tagi jogviszonyban; az öröklés esetére e rendelkezést nem kell alkalmazni;

i)32 a változás bekövetkezésének napját megelőző nappal, ha az egyéni cég tagjának korlátlan mögöttes felelőssége korlátolttá válik.

(2)33 Az adóalanyiság nem szűnik meg, ha az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét cselekvőképességének korlátozását vagy elvesztését követően a nevében és javára törvényes képviselője folytatja. Az egyéni vállalkozónak minősülő magánszemély adóalany tevékenységét halála után özvegye vagy örököse folytathatja, feltéve, hogy az özvegy vagy az örökös e szándékát az adóalany halála napját követő 90 napon belül bejelenti az adóhatóságnak. Az özvegy vagy az örökös e bejelentéssel egyidejűleg választhatja az e törvény szerinti adóalanyiságot vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvényben az egyéni vállalkozóra előírt adózási módot. Az adóalanyiság bejelentése jogszerűségének nem feltétele a 2. § (3) bekezdésének a) és e) pontjában, valamint a 2. § (4) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak való megfelelés, de a bejelentésre egyebekben az e törvény szerinti bejelentésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó özvegy vagy örökös nem az e törvény szerinti adóalanyiságot választja, akkor

a) értelemszerűen alkalmazza az egyéni vállalkozónak minősülő elhunyt magánszemély adóalanyiságának (tevékenység megszüntetése nélküli) megszűnésére e törvényben előírt rendelkezéseket,

b) az elhunyt adóalany adókötelezettségét az adóhatóság a tevékenység megszüntetésére irányadó rendelkezések figyelmen kívül hagyásával állapítja meg.

(3)34 Az adóalanyiság megszűnésének adóévét követő négy adóévre az adóalanyiság ismételten nem választható, kivéve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg.

(4)35 Ha az egyéni vállalkozó adóalanyisága egyéni cég alapítása, vagy vagyoni betétjének átruházással történő megszerzése miatt szűnik meg, az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az egyéni cég részére nem pénzbeli hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a magánszemélynek a személyi jövedelemadóról szóló törvény ingó vagyontárgy, vagy ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint keletkezik adókötelezettsége, azzal, hogy a bevételből nem vonható le az az összeg, amelyet az egyéni vállalkozó valamely tevékenysége bevételével szemben költségként már elszámolt, vagy amelyet e törvény rendelkezései alapján költségként elszámoltnak kell tekinteni.

(5)36 Nem szűnik meg az egyéni cég adóalanyisága, ha a tag halála esetén özvegye, özvegy hiányában vagy annak egyetértésével örököse (örökösei), illetve a tag cselekvőképtelenségét vagy cselekvőképességének korlátozását kimondó bírósági határozat esetén a tag nevében és javára eljárva törvényes képviselője az egyéni cég tagjává válik, és az e törvény szerinti adóalanyiságot választja, feltéve, hogy e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek megfelel. Választását az ok bekövetkeztétől számított harminc napon belül jelenti be a cégbíróságnak. Az adóalanyiság bejelentése jogszerűségének nem feltétele a 2. § (3) bekezdésének a) és e) pontjában, valamint a 2. § (4) bekezdésének a) pontjában foglaltaknak való megfelelés, de a bejelentésre egyebekben az e törvény szerinti bejelentésre irányadó rendelkezéseket kell alkalmazni. Ha az új tag nem az e törvény szerinti adóalanyiságot választja, akkor az e törvényben előírt, az egyéni cég adóalanyiságának megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nyilvántartási kötelezettség

4. §37 (1) Az egyéni vállalkozó az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a (4)–(6) bekezdésben foglaltak szerint teljesíti.

(2)38 A korlátolt felelősségű társaság, a korlátolt mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, a szövetkezet, a lakásszövetkezet, az erdőbirtokossági társulat, a végrehajtói iroda, az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivői iroda és a közjegyzői iroda az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerinti kettős könyvvitel rendszerében teljesíti.

(3)39 A közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit – választásának megfelelően – vagy a (4)–(6) bekezdésben foglaltak, vagy a számvitelről szóló törvény előírásai szerint, a kettős könyvvitel rendszerében teljesíti. Az adózó e választásáról az e törvény előírásai szerint tett első bejelentésével egyidejűleg, az adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik; a nyilatkozatot az adózó később nem változtathatja meg, és nem vonhatja vissza.

(4) Az adóalany időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon, a melléklet előírásainak megfelelően nyilvántart és rögzít minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.

(5) A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. A nyilvántartásban rögzített adatot módosítani vagy törölni csak úgy lehet, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen.

(6)40 A bizonylatot (ide értve a beszerzésekről kapott bizonylatot is), a nyilvántartást az adó megállapításához való jog elévüléséig kell megőrizni. E kötelezettség a bizonylat rontott példányára is vonatkozik.

(7) Az e törvény szerinti nyilvántartások vezetése az adóalanyt nem mentesíti a más jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges nyilvántartás vezetése alól.

II. Fejezet

AZ EVA ALAPJA ÉS MÉRTÉKE

Az eva alapja

5. § (1)41 Az eva alapja az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevétel, módosítva az e törvényben meghatározott jogcímek szerint.

(2) Az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt növeli:

a) az adóévben megszerzett bevétel, ha annak fizetésére (teljesítésére) olyan személy köteles, amellyel az adóalany a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben meghatározott kapcsolt vállalkozási viszonyban áll;

b)42

(3)43

(4) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az adóévben megszerzett összes bevételt

a) növeli az adóévben (üzleti évben) megszerzett összes kapott előleg;

b) csökkenti az eva alapjának megállapításakor az a) pont alapján a megszerzett összes bevétel növeléseként elszámolt kapott előlegből az adóévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy visszafizetett összeg.

(5)44 Az eva alapját csökkenti jogszabály vagy jogerős bírósági, illetve hatósági határozat alapján kapott kártérítés, kártalanítás, továbbá az adóalany vállalkozási (gazdasági) tevékenységéhez használt vagyontárgy károsodására vagy megsemmisülésére tekintettel a károkozótól, annak felelősségbiztosítójától vagy harmadik személytől a káreseménnyel kapcsolatosan kapott bevétel, továbbá az adóalany biztosítójától elemi kárra tekintettel kapott bevételként elszámolt kártérítés összege.

(6)–(9)45

A bevétel

6. § (1)46 Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében a (2)–(9) bekezdés szerint meghatározott összeg, más adóalany esetében a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint elszámolt (a beszámoló eredménykimutatásában kimutatandó) árbevétel, bevétel.

(2)47 Bevétel a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany által vállalkozási (gazdasági) tevékenységével összefüggésben, vagy arra tekintettel bármely jogcímen és bármely formában mástól megszerzett vagyoni érték, beleértve az áthárított általános forgalmi adót is. Vagyoni érték különösen a pénz, az utalvány (ideértve különösen a kereskedelmi utalványt és minden más hasonló jegyet, bont, kupont, valamint egyéb tanúsítványt, amely egy vagy több személy árujára vagy szolgáltatására cserélhető, illetőleg egy vagy több személy esetében is alkalmazható kötelezettség csökkentésére), a dolog, az értékpapír, az igénybe vett szolgáltatás és a forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog, valamint az adóalany javára elengedett kötelezettség vagy átvállalt tartozás.

(3)48 A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem minősül bevételnek:

a) az a vagyoni érték, amelyet az adóalany köteles visszaszolgáltatni (így különösen a kapott kölcsön, hitel, a tag vagyoni hozzájárulása);

b) az adózó által korábban átadott vagyoni érték az adóalany (ideértve a tevékenységét folytató özvegyet, örököst is) részére nem ellenértékként (ellenszolgáltatásként) történő visszaszolgáltatásakor (ideértve különösen a nyújtott kölcsön, hitel visszafizetett összegét és a visszatérített adót, valamint az adóalanyiság időszaka előtt megszerzett értékpapír átruházása révén megszerzett ellenértékből azt a részt, amely nem haladja meg az értékpapírnak az adóalanyiság első adóévét megelőző üzleti év utolsó napjára vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint megállapított könyv szerinti értékét, de ide nem értve különösen a nyújtott kölcsönre, hitelre kapott kamatot);

c) az a vagyoni érték, amelynek a megszerzése alapjául szolgáló jogviszony keletkezésének napjára vonatkozóan megállapított szokásos piaci árát az adóalany köteles megfizetni; ha azonban az adóalany csak a szokásos piaci ár egy részének megfizetésére köteles, akkor a szokásos piaci árból a fizetési kötelezettséget meghaladó rész bevételnek minősül;

d)49 az egyéni vállalkozó adóalany esetében magánszemélyként, nem a vállalkozási tevékenységgel összefüggésben kapott vagyoni érték (így különösen az ápolási díj, a biztosító szolgáltatása);

(4) A bevételt forintban kell meghatározni.

(5)50 Utalvány esetében bevétel az az összeg, amely értékben az utalvány termékre, szolgáltatásra cserélhető, illetőleg kötelezettség csökkentésére felhasználható.

(6)51 Nem pénzben megszerzett vagyoni érték esetében a bevétel a vagyoni értéknek a megszerzése időpontjára megállapított szokásos piaci ára. Szokásos piaci ár az az ellenérték, amelyet független felek összehasonlítható körülmények között egymás között érvényesítenek vagy érvényesítenének.

(7)52 Elengedett, elévült kötelezettség és más által átvállalt tartozás esetében a bevétel az adóalany megszűnt kötelezettségének, illetve megszűnt tartozásának összege.

(8)53 Ha a bevételt külföldi fizetőeszközben fejezték ki, akkor az átszámításhoz azt az utolsó, a bizonylat kibocsátásának napján – más esetben a bevétel megszerzésének a napján – érvényes, az adott külföldi pénznem valamely egységének forintban kifejezett eladási árát kell alkalmazni, amelyet belföldön pénzváltási engedéllyel rendelkező hitelintézet devizában jegyez. Abban az esetben, ha az adott külföldi pénznemnek ilyen jegyzése nincs, a forintra történő átszámításhoz azt az adott külföldi pénznem valamely egységének euróban kifejezett értékét kell alapul venni, amelyet a Magyar Nemzeti Bank a bizonylat kibocsátásának napját – más esetben a bevétel megszerzésének a napját – megelőző naptári negyedévre vonatkozóan tesz közzé.

(9)54 A (2) bekezdés szerinti bevétel csökkenthető a jogszabályi kötelezettség alapján tárgyévben visszafizetett támogatás összegével.

A bevétel megszerzésének időpontja

7. § (1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany a bevétel megszerzésének időpontját a (2)–(7) bekezdésben foglaltaknak megfelelően, más adóalany a számvitelről szóló törvény szerint meghatározott időponttal állapítja meg.

(2) Pénz esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, a jóváírás napja. Dolog, értékpapír, váltó, csekk és más hasonló okirat esetében a bevétel megszerzésének időpontja az átvétel, dematerializált értékpapír esetében az értékpapírszámlán való jóváírás napja.

(3)55 Igénybe vett szolgáltatás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik, vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, vagy sem).

(4) Forgalomképes vagy egyébként értékkel bíró jog esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a jog gyakorlására, átengedésére vagy megszüntetésére jogosult.

(5) Elengedett, elévült kötelezettség és átvállalt tartozás esetében a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelyen az adóalany kötelezettsége, illetve tartozása megszűnik.

(6) A (2)–(5) bekezdésben nem említett esetben a bevétel megszerzésének időpontja az a nap, amelytől kezdődően az adóalany a bevétel tárgyát képező vagyoni értékkel rendelkezni jogosult.

(7)56 A bevétel megszerzésének időpontja – a (2)–(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a bizonylat kibocsátásának napját követő 30. nap, ha az adóalany a bevételt a (2)–(6) bekezdés szerint eddig az időpontig még nem szerezte meg. Bizonylat módosítása esetén, az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a számlázásra vonatkozó X. fejezetében előírtaknak megfelelően kibocsátott bizonylat kibocsátásának napján kell a bevételi nyilvántartást a módosítás összegével értelemszerűen módosítani.

Az eva alapja megállapításának különös szabályai

8. § (1)57 A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet

a) az adóévet megelőző bármely üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint a mérlegben az aktív időbeli elhatárolások között mutatott ki;

b) a bejelentés üzleti évére (adóévére) vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszerűsített mérlegben kimutatott vevőkkel szembeni követelés alapján számolt el.

(2)58 A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalany esetében a bejelentés adóévét követő első adóévben az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az a bevétel, amelyet az adóévet megelőző üzleti évre vonatkozóan a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámoló

a) mérlegében a passzív időbeli elhatárolások között,

b) egyszerűsített mérlegében a tevékenységhez jogszabály vagy államközi megállapodás alapján kapott vissza nem térítendő támogatás alapján a kötelezettségek között

mutatott ki.

(3) Az egyéni vállalkozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben megszerzett olyan bevétel, amelyet a vállalkozói személyi jövedelemadó vagy az átalányadó alapjának meghatározásakor már megszerzett bevételnek kellett tekinteni.

(4) Az egyéni vállalkozó adóalany esetében az adóalanyiság megszűnésének adóévében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az e törvény vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint – az e törvény szerinti adóalanyiság, illetve az átalányadózás választása miatt – az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásoknak megfelelően a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított. E rendelkezést az egyéni vállalkozó nem veszi figyelembe, ha az adóévben e törvény előírásainak megfelelően bejelentette, hogy a következő adóévre az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza; ilyenkor a meglévő készletekkel kapcsolatban megállapított bevétel a vállalkozó jövedelem szerinti adózásra való áttérés adóévében (de legkésőbb a tevékenység megszüntetésének adóévében) a vállalkozói bevétel részét képezi.

(5)59 A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az az adóévi bevétel, amelyet a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt nyitást követő korrekciós tételként számolt el.

(6)60 Ha az adóalany – az (1)–(5) bekezdésben foglaltakon túlmenően – az adóévben olyan bevételt szerzett (mutatott ki), amelynek alapján személyi jövedelemadó, társasági adó vagy általános forgalmi adó megállapítására (volt) kötelezett, az eva alapját csökkentheti a bevétel azon részével, amelyre az említett adót megállapította.

(7)61 A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az eva alapjának megállapításakor az összes bevételt növeli az az összeg, amelyet az adóalany az általa kibocsátott bizonylat alapján az adóalanyisága megszűnése napjáig még nem szerzett meg, illetve az a 7. § (7) bekezdése alapján sem minősült eddig bevételnek.

Az eva mértéke

9. §62 (1)63 Az eva a pozitív adóalap 37 százaléka.

(2)64 Ha az adóalany bevétele és a 8. § (7) bekezdés alapján az összes bevételt növelő összeg együttesen meghaladja az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt, az adóalanyiság választására jogosító értékhatárt meghaladó rész után az eva mértéke 50 százalék.

III. Fejezet

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Bejelentés

10. §65 (1) Az adóalanynak nem minősülő adózó az adóévet megelőző év decemberében, a hónap 20. napjáig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az állami adóhatóságnak, hogy az adóévben e törvény rendelkezései szerint teljesíti adókötelezettségeit azzal, hogy e bejelentését az adózó az említett időpontig írásban visszavonhatja. A bejelentésre, illetve a visszavonásra nyitva álló határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2)66 Az adóalanynak nem minősülő adózó az (1) bekezdés szerinti bejelentést akkor teheti meg, ha már a bejelentés időpontjában megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek (ideértve az adóalanyiság adóévére meghatározott feltételeket is), valamint nincs állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása. E tényekről az adózó a bejelentésre rendszeresített nyomtatványon nyilatkozik.

(3)67 Az adóalany december 20-áig az erre a célra rendszeresített nyomtatványon jelentheti be az állami adóhatóságnak, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit már nem az adóalanyra vonatkozó rendelkezések szerint kívánja teljesíteni, azzal, hogy e bejelentését az adózó az említett időpontig írásban visszavonhatja.

(4)68 Az adóalany köteles a (3) bekezdés szerinti bejelentést megtenni, ha december 20-án nem felel meg az e törvényben meghatározott bármely feltételnek, vagy állami adóhatóságnál, vámhatóságnál, önkormányzati adóhatóságnál nyilvántartott adótartozása van.

(5) Az állami adóhatóság az adóalanyt a (3)–(4) bekezdés szerinti bejelentés hiányában az adóévet követő adóévre is adóalanyként tartja nyilván.

(6) Az adózóra az adóévben nem lehet az adóalanyra vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni, ha az (1) bekezdés szerinti bejelentést jogszerűen nem tehette volna meg, vagy a (4) bekezdés szerinti bejelentést jogszerűtlenül nem tette meg.

Az eva és az adóelőleg megállapítása,
bevallása, az adóév

11. § (1) Az adóalany az eva alapját és az evát adóévenként megállapítja és bevallja.

(2) Az adóév a naptári év, az adóalanyiság megszűnésének naptári évében a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak.

(3) A bevallás benyújtásának határideje:

a)69 a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóévet követő év február 25., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnését követő 30. nap;

b)70 a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóévet követő év május 31., ha azonban az adóalanyiság év közben szűnt meg, akkor az adóalanyiság megszűnésének hónapját követő ötödik hónap utolsó napja.

(4)71 Az adóalany az adóév első három negyedévére negyedévenként az adóelőleget megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget, valamint a 12. § (4) bekezdése szerinti adóelőleg kiegészítést az adóévre vonatkozó bevallásában bevallja. Az egyéni vállalkozó adóalanynak a bevallásában az adatokat forintban kell feltüntetnie, a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég bevallásában az adatokat az adózás rendjéről szóló törvény előírásainak megfelelően szerepelteti.

(5)72 Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti becsléssel állapítja meg az eva alapját és összegét az adóév első napjától a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjáig terjedő időszakra vonatkozóan, ha az adózó adóalanyisága mulasztási bírság kiszabása miatt szűnt meg. A becslésre irányuló eljárást az adóhatóság a mulasztási bírságot megállapító határozat jogerőre emelkedésének napját követő 15 napon belül megindítja.

Adóelőleg- és adófizetés

12. § (1) Az adóalany az adóév első három negyedévére, a negyedévet követő hónap 12. napjáig adóelőleget fizet. Az adóelőleg összege az adóelőleg alapja után az adó mértéke szerint meghatározott eva.

(2)73 A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt összes bevétel, értelemszerűen módosítva az 5. § (2) és (5), a 8. § (1)–(3) és a (6) bekezdése alapján.

(3)74 A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az adóelőleg alapja a negyedévben elszámolt árbevétel, bevétel, növelve a negyedévben megszerzett kapott előleg összegével, csökkentve a korábban az adóelőleg alapját növelő tételként figyelembe vett kapott előlegből a negyedévben a teljesítésre tekintettel elszámolt vagy a negyedévben visszafizetett összeggel, értelemszerűen módosítva az 5. § (2) és (5), a 8. § (5)–(6) bekezdése alapján.

(4)75 Az adóalanynak az adóelőleget a december 20. napjáig az adóévi várható fizetendő adó összegére ki kell egészítenie.

(5)76 Az adóalany az adóévre megállapított evát – az adóévben már megfizetett adóelőlegek beszámításával – a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti. Ha az adóévben már megfizetett adóelőlegek összege meghaladja az adóévre megállapított evát, a különbözetet az adóalany bevallásában, az igény (bevallás) beérkezésének napjától, de legkorábban a bevallás benyújtására előírt határidő napjától (esedékességtől) jogosult visszaigényelni.

(6)77 Az eva, az adóelőleg megfizetésének időpontja az a nap, amelyen az adózó belföldi pénzforgalmi számláját az azt vezető pénzforgalmi szolgáltató megterhelte. Az (5) bekezdés szerint visszaigényelt különbözetet az adóhatóság az adóalany belföldi pénzforgalmi számlájára utalja vissza.

A bizonylatadási kötelezettség

13. §78 (1) Az adóalany az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységéről bizonylatot bocsát ki. Az adóalany e kötelezettségét az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében előírtak szerint teljesíti.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott bizonylatban az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint az adott termék értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására meghatározott adómértéknek megfelelő általános forgalmi adót kell áthárítani.

(3) Az adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a teljesítés helyére vonatkozó előírásai szerint nem belföldön teljesítettnek minősülő termékértékesítéséről és szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott bizonylatban – az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében foglalt egyéb előírások figyelembevétele mellett – általános forgalmi adót nem hárít át.

(4) Az adóalany az olyan termékértékesítéséről és szolgáltatásnyújtásáról kibocsátott bizonylatban, amely után az általános forgalmi adóról szóló törvény 142. §-a, vagy az e törvény 16. § (2) bekezdés d) pontja szerint a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett, – az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében foglalt egyéb előírások figyelembevétele mellett – általános forgalmi adót nem hárít át.

14. §79

15. §80

IV. Fejezet

EGYES MÁS ADÓKRA, SZÁMVITELI KÖTELEZETTSÉGEKRE
VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

Általános forgalmi adó

16. § (1)81 Az általános forgalmi adó alanya e törvény szerinti bejelentés alapján úgy minősül, mintha általános forgalmi adó-alanyisága a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszak utolsó napjával az általános forgalmi adóról szóló törvény82 17. § (2) bekezdése szerint megszűnt volna, azzal, hogy

a)83 amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét az adózó az áfa-alanyként történő megszűnéssel egyidejűleg kivonja bevételszerző tevékenysége alól, úgy arra az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a vállalkozásból történő termékkivonásra vonatkozó szabályai szerinti általános forgalmi adó kötelezettségét teljesítenie kell;

b)84 amennyiben a jogutódlással megszerzett vagyon egy részét az adózó az e törvény szerinti adóalanyiságának időszaka alatt bármely időpontban kivonja a bevételszerző tevékenysége alól, úgy ezután az általános forgalmi adóról szóló törvénynek a vállalkozásból történő termékkivonásra vonatkozó szabályai szerinti – e törvény szerinti adókötelezettségén túl – adófizetési kötelezettsége keletkezik; az adóalany az általános forgalmi adót az eva bevallásában állapítja meg és vallja be, valamint az eva bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti;

c)85 a bejelentés évében beszerzett tárgyi eszköz (ideértve az ingatlant is) és a bejelentés évében tárgyi eszközre fizetett előleg (ideértve az ingatlanra fizetett előleget is) tekintetében adófizetési kötelezettsége keletkezik; az adózó ezen általános forgalmi adóval összefüggő adókötelezettségeit a bejelentés napját tartalmazó adómegállapítási időszakról adott bevallásában – a megszűnésre mint termékértékesítésre tekintettel – az általános forgalmi adóról szóló törvény 136. §-a szerint köteles teljesíteni (azzal, hogy ez esetben a tárgyi eszközre fizetett előleg a tárgyi eszköz beszerzésével egy tekintet alá esik);

d) ha a megszűnéshez kapcsolódó bevallásában meghatározott elszámolandó adó negatív, az adóhatóság az adó-visszaigénylési kérelmet teljesíti;

e) az alanyi adómentességben részesülő adózó mentesül az a)–d) pontban foglaltak alól.

(2)86 Az adóalany e törvény szerinti adókötelezettségén túl köteles

a) a termék importja,

b) az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint termék Közösségen belüli beszerzésének minősülő beszerzés,

c) az általános forgalmi adóról szóló törvény 140. §-ában foglaltak fennállása, valamint

d) az általános forgalmi adóról szóló törvény 142. §-ában foglaltak fennállása

esetén az általános forgalmi adót megfizetni.

(3)87 Az adóalany a (2) bekezdés c) pontja alapján fizetendő általános forgalmi adót, feltéve, hogy a szolgáltatást a Közösségen kívül letelepedett adóalanytól vette igénybe, és a (2) bekezdés d) pontja alapján fizetendő általános forgalmi adót az adóévre vonatkozó evabevallásában megállapítja és bevallja, valamint a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizeti.

(4)88 Az adóalany a Közösség másik tagállamából történő beszerzései tekintetében az általános forgalmi adóról szóló törvény 20. §-a (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott személyekkel, szervezetekkel, a 36–49. §-ainak, 140. §-ának és a 142. § (3) bekezdése a) pontjának alkalmazása tekintetében pedig a belföldön nyilvántartásba vett áfaalanyokkal esik egy tekintet alá.

(5)89 Az adóalany az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint a külföldi utasnak visszatérített általános forgalmi adót előzetesen felszámított adóként nem veheti figyelembe.

(6)90 Az adóalanyiság időszakára az általános forgalmi adó alanya a későbbiekben sem alapíthat előzetesen felszámított adó-levonási jogot.

(7)91 Az általános forgalmi adó alanyának nem keletkezik újólag adófizetési kötelezettsége azon bevétele után, amely az adóalanyiság időszakában megszerzett bevételnek minősült.

(8)92 Az általános forgalmi adó alanya az adóalanyként lezárt adóévben beszerzett termék, igénybevett szolgáltatás tekintetében előzetesen felszámított adólevonási jogot nem gyakorolhat.

Szakképzési hozzájárulás

16/A. §93 (1)94 Az adóalany az általa munkaviszony keretében foglalkoztatott minden magánszemély (ide nem értve különösen a tevékenységében személyesen közreműködő tagját, valamint az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény95 alapján alkalmi munka keretében foglalkoztatott személyt) után, a foglalkoztatás időszakának minden megkezdett hónapjára szakképzési hozzájárulás fizetésére köteles.

(2) A szakképzési hozzájárulás mértéke magánszemélyenként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százaléka.

(3) Ha az adóalany szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján, vagy a tanulóval kötött tanulószerződés alapján közreműködik szakképző iskolai tanuló gyakorlati képzésében, akkor szakképzési hozzájárulás-fizetési kötelezettségének összegét csökkentheti tanulónként havonta a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér kétszeresének 1,5 százalékával, összesen legfeljebb a (2) bekezdés szerint meghatározott összeggel.

(4)96 Az adóalany a szakképzési hozzájárulást – a (2)–(3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – negyedévenként (ideértve a negyedév első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszakot is) megállapítja, valamint az egyes negyedévekre megállapított adóelőleget az adóévre vonatkozó eva bevallásában bevallja.

(5) Az adóalany a szakképzési hozzájárulást (kivéve az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást) a negyedévet követő hónap 12. napjáig, az adóév utolsó negyedévére megállapított szakképzési hozzájárulást az eva megfizetésére előírt határidőig megfizeti.

Személyi jövedelemadó

17. § (1)97 Az egyéni vállalkozó esetében az e törvény szerinti adóalanyiság első adóévét megelőző adóév utolsó napján megszerzett vállalkozói bevételnek kell tekinteni minden olyan, őt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel megillető ellenértéket, amelyről kiállított bizonylat szerinti teljesítési időpont megelőzi az e törvény szerinti adóalanyiság első adóévét.

(2)98 A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentése adóévében a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetésére vonatkozó előírásai szerint megállapítja a meglévő készletekkel kapcsolatos bevételét. E bevételt a továbbiakban mindaddig adóalapot nem érintő bevételként tartja nyilván, amíg adókötelezettségeit e törvény előírásai szerint teljesíti vagy a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányadózást alkalmaz.

(3)99 Az egyéni vállalkozó adóalanyt az adóévben nem terheli vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó, vagy átalányadó, valamint az adóalany az adóévre nem köteles a személyi jövedelemadóról bevallást benyújtani, ha arra a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint kizárólag egyéni vállalkozói jogállása miatt lenne kötelezett. E rendelkezések az adóalanyt nem mentesítik az őt egyébként kifizetőként, munkáltatóként terhelő adókötelezettségek teljesítése alól.

(4)100 Ha az egyéni vállalkozó adóalany az adóévben

a) egyidejűleg mezőgazdasági őstermelői tevékenységet is folytat, a mindkét tevékenységgel összefüggő költségeket a bevételek arányában meg kell osztania;

b) egyidejűleg mezőgazdasági kistermelői tevékenységet is folytat, akkor e tevékenysége tekintetében – feltéve, hogy arra jogosult – választhatja az átalányadózást.

(5)101 Az egyéni vállalkozó adóalany – a (3) bekezdésben foglaltaktól függetlenül – a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 49/B. §-ának (5), (11), (14), (16) és (22) bekezdését, vagy 13. számú mellékletének 14. pontját alkalmazza, ha az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt megelőzően a 49/B. § (6) bekezdés g) pontja szerinti kedvezményt, a kisvállalkozói kedvezményt, illetve a kisvállalkozások adókedvezményét vette igénybe, fejlesztési tartalékot képzett vagy a vállalkozói adóalap után 10 százalékos adómértéket alkalmazott.

(6) Az egyéni vállalkozó nem alkalmazhatja a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezéseit

a) az adóévben, ha az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg;

b) az adóévet követő négy adóévben, ha adóalanyisága év közben szűnt meg.

(7) A (6) bekezdésben nem említett esetben az egyéni vállalkozó a változás bejelentésével egyidejűleg az egyéni vállalkozó átalányadózására vonatkozó rendelkezések alkalmazását is bejelentheti, ha a bejelentés időpontjában megfelel a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglalt valamennyi feltételnek.

(8)102 Az egyéni vállalkozó az e törvény szerinti adóalanyisága megszűnésének – ide nem értve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg – adóévét követő első adóév első napjára vonatkozóan – a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek a nyilvántartásra vonatkozó rendelkezései megfelelő alkalmazásával – részletes vagyonleltárt készít minden olyan eszközéről, amelyet vállalkozói tevékenysége keretében fog használni.

(9)103 Az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése – ide nem értve, ha az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultság egyéni cég alapítása miatt szűnik meg – után a jövedelem meghatározásakor az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett értékre, mint beruházási költségre vetítve állapítja meg.

(10)104 A személyi jövedelemadó szempontjából költségként elszámoltnak kell tekinteni:

a) az adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);

b) az adóalanyiság megszűnésekor a (8) bekezdés szerinti vagyonleltárban kimutatott nem anyagi javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett nem anyagi javakat, tárgyi eszközöket) beruházási költségének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév utolsó napjára a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nyilvántartásban kimutatott beruházási költséget meghaladó részét;

c) a nem anyagi javaknak és a tárgyi eszközöknek az adóalanyként lezárt adóévre a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül megszerzésük időpontjától).

(11)105 Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. Az adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az adóalanyiság időszakának minden adóévében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.

(12)106 Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan bevételt csökkentő kedvezmény, valamint adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.

18. § (1)107 A közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég az üzleti évre vonatkozó beszámoló alapján, a beszámoló letétbe helyezésére előírt határidőig megállapítja a (2) bekezdés szerinti összeget, ha az üzleti évben először tesz e törvény szerinti bejelentést, és ezzel egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy az üzleti évet követő adóévben az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint teljesíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti összeg a beszámoló

a) mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján a taggal szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja a mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök (ide nem értve az immateriális javak és a tárgyi eszközök értékhelyesbítését) együttes könyv szerinti értékét;

b) egyszerűsített mérlegében kimutatott eredménytartalék, saját elhatározásból lekötött tartalék, mérleg szerinti eredmény, tartalék és – a jóváhagyott osztalék, részesedés alapján tagjával szemben fennálló – kötelezettség együttes összegéből az a rész, amely meghaladja az egyszerűsített mérlegben kimutatott, nem vagyoni betétként megszerzett immateriális javak és tárgyi eszközök együttes könyv szerinti értékét.

(3)108 A (2) bekezdés szerinti összeg után a közkereseti társaság, a betéti társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adót (az osztalék utáni adót kiváltó adó) fizet. Az osztalék utáni adót kiváltó adó a (2) bekezdés szerinti összeg 16 százaléka, amelyet az adózó az üzleti évre vonatkozó társaságiadó-bevallásában elkülönítetten bevall, és három egyenlő részletben, az üzleti évre és az üzleti évet követő két adóévre – de legkésőbb az e törvény szerinti adóalanyiságának utolsó adóévére – vonatkozó társaságiadó-bevallás, illetve evabevallás benyújtásával egyidejűleg megfizet.

(4)109 A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalanyt, továbbá magánszemély tagját, volt tagját (örökösét) az adóévben nem terheli – a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalany által juttatott bevétel alapján – az osztalék utáni személyi jövedelemadóval és a vállalkozásból kivont jövedelem utáni személyi jövedelemadóval összefüggésben adókötelezettség.

(5)110 A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalany által a tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttatott bevételt a tag, a volt tag (örököse) jövedelmének meghatározásakor nem kell figyelembe venni. E rendelkezés nem vonatkozik a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díjára, amelyet a személyi jövedelemadóról szóló törvény alkalmazásában nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek kell tekinteni.

(6)111 A jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég, ha olyan immateriális jószágot vagy tárgyi eszközt ad ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére, amely eszköz könyv szerinti értéke alapján az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentette, akkor az ezen juttatás könyv szerinti értékének megfelelő jövedelemre – a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásokra vonatkozó rendelkezései szerint – a személyi jövedelemadót megállapítja, megfizeti és bevallja.

(7)112 A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéni cég adóalany – a (4)–(6) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a juttatás jogcímének megfelelően – a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek az osztalékból (osztalékelőlegből) származó jövedelemre vagy a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit alkalmazza, ha adóalanyisága időszaka alatt az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott saját tőke terhére juttat bevételt tagja, volt tagja (örököse) részére. E rendelkezés alkalmazásában a saját tőke terhére juttatott bevétellel esik egy tekintet alá az adóalany által a jóváhagyott osztalék, részesedés, a jegyzett tőke leszállítása vagy a tagi jogviszony megszűnésére tekintettel tagjával, volt tagjával (örökösével) szemben az adóalanyisága első üzleti évének nyitó adatai között kimutatott kötelezettség is.

(8)113 A (7) bekezdésben említett forrásokat és a források változását az adózó elkülönítetten tartja nyilván. E nyilvántartásban az adóalany az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett mérleg szerinti veszteséget az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalék terhére, ha az erre már nem nyújt fedezetet, akkor a korábban keletkezett eredménytartalék terhére számolja el. Ha az adóalany tagja, volt tagja (örököse) részére tagi jogviszonyára tekintettel juttat bevételt (ide nem értve a tag személyes közreműködésének és a tag által teljesített mellékszolgáltatásnak a díját) a külön nyilvántartott források megszűnéséig azt kell feltételezni, hogy az adóalany azt e források terhére juttatta. Az adóalanyiság időszaka előtt keletkezett eredménytartalékot csak akkor kell figyelembe venni, ha annak a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre történő igénybevételéről az adóalany döntött.

(9)114 A számvitelről szóló törvény hatálya alól kikerülő jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalany utolsó üzleti éve beszámolójának mérlegében kimutatott, tagi jogviszony megszűnésére tekintettel fennálló kötelezettség alapján a volt tagnak (örökösének) juttatott bevételre – az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek és az adózás rendjéről szóló törvénynek a vállalkozásból kivont jövedelemre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(10)115 Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég adóalanyisága az adóévet követő üzleti évtől nem áll fenn, az adóév utolsó napján vele tagi jogviszonyban álló magánszemélynél az osztalékból származó jövedelem, a vállalkozásból kivont jövedelem, valamint az árfolyamnyereségből származó jövedelem meghatározásakor a (11) bekezdés szerint meghatározott összegből a magánszemélyre részesedése alapján arányosan jutó részt a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni.

(11)116 A (10) bekezdés alkalmazásakor a magánszemély adózott vagyonából a vállalkozásba befektetett összegnek kell tekinteni:

a) az adóalanyiság időszaka alatt keletkezett eredménytartalékot és mérleg szerinti eredményt, ha az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit a számvitelről szóló törvény előírásai szerint teljesítette;

b)117 az adóalanyiság utolsó adóévét követő üzleti év nyitó mérlegében kimutatott saját tőkét – levonva belőle a nyitó mérlegben kimutatott értékelési tartalékot és a (2) bekezdés szerint az osztalék utáni adót kiváltó adó alapját csökkentő tételként elszámolt értékének egyes, a kifizetőt terhelő adó mellett adható juttatásként ingyenesen vagy kedvezményesen magánszemély részére átadott immateriális jószág és tárgyi eszköz (6) bekezdés szerinti adóalapot képező könyv szerinti értékét meghaladó részét –, ha az adóalanyiság időszaka alatt az evával összefüggő nyilvántartási kötelezettségeit nem a számvitelről szóló törvény előírásai szerint teljesítette.

Társasági adó

19. § (1)118 A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvénynek a jogutód nélküli megszűnésre irányadó rendelkezéseit alkalmazza, ha az adóévben bejelenti, hogy a következő adóévben adókötelezettségeit e törvény rendelkezései szerint teljesíti. Az adózó azonban – választása szerint – nem alkalmazza a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 8. § (1) bekezdése u) és v) pontjaiban, a 7. § (15) bekezdésében, a 16. §-a (1) bekezdésének b) pontjában, c) pontjának cf), ch) alpontjában, a (16) bekezdés a)–d) pontjában és – a 2010. június 30-án hatályos – 19. § (5) bekezdésében foglaltakat, ha adóalanyisága időszaka alatt a Tao. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával nem terhelné az adózás előtti eredmény növelésének, illetve az adó megfizetésének kötelezettsége. Az az adózó, aki e bekezdés szerinti lehetőséggel élt, de a feltételeknek nem felel meg, a társasági adót az adókötelezettség keletkezését kiváltó eseményt követő első eva bevallásában vallja be.

(2)119 A jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég a bejelentés adóévére vonatkozó társaságiadóbevallásában adóelőleget nem vall be és a bejelentést követő adóévre társaságiadó-előleget nem fizet, ha azonban az adóévre vonatkozó bejelentését jogszerűen nem tehette volna meg, nem mentesül az adóelőleg-fizetés elmulasztásának jogkövetkezményei alól.

(3)120 Az adóalany a Tao. 16. §-a (16) bekezdése e) pontját és 22/A. §-ának (5) bekezdését alkalmazza, ha az e törvény szerinti adóalanyiság bejelentésének adóévében vagy azt megelőzően igénybe vette a kis- és középvállalkozások adókedvezményét.

(4)121 Az adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál az értékcsökkenési leírást a más által kibocsátott bizonylaton feltüntetett bekerülési értékre vetítve állapítja meg.

(5)122 A társasági adó szempontjából költségként, ráfordításként elszámoltnak kell tekinteni:

a) az adóalanyként lezárt adóévben teljesített valamennyi, egyébként a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény alapján költségnek minősülő kiadást (juttatást);

b) az immateriális javaknak és tárgyi eszközöknek az adóalanyiság megszűnésekor a nyitó mérlegben kimutatott bekerülési értékének az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójának mérlegében kimutatott bekerülési értékét meghaladó részét;

c) az immateriális javaknak és a tárgyi eszközöknek az adóalanyként lezárt adóévre a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint időarányosan jutó értékcsökkenési leírását (függetlenül megszerzésük időpontjától).

(6)123 Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni a megelőző időszakból fennmaradt elhatárolt veszteség érvényesítésének időtartama tekintetében. Az adóalanyiságot megelőző időszakból fennmaradt összes elhatárolt veszteségből az adóalanyiság időszakának minden adóévében 20-20 százalékot elszámoltnak kell tekinteni.

(7)124 Az adóalanyként lezárt adóévet figyelembe kell venni az olyan adókedvezmény tekintetében, amelyet az adózó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény rendelkezései szerint meghatározott számú adóévben vehet igénybe.

(8)125

(9)126 Az e törvény szerinti adóalanyiság megszűnésének adóévét követő első adóévben a társaságiadó-alap megállapításakor az adózás előtti eredményt

a)127 növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nyitó mérlegében, más adóalanynál az adóalanyiság megszűnésének adóévéről készített beszámoló mérlegében kimutatott vásárolt készlet értékéből a kiegyenlített, nem beruházási célra beszerzett készlet értéke, valamint a saját termelésű készlet értéke;

b)128 növeli az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég nyitó mérlegében, más adóalanynál az adóalanyiság megszűnésének adóévéről készített beszámoló mérlegében kimutatott, a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartaléknak az adóalanyiság keletkezését megelőző adóév (üzleti év) beszámolójában kimutatott értéket meghaladó része;

c)129 csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég esetében az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az e törvény szerinti adóalanyiság időszakában megszerzett bevételként számolt el;

d)130 csökkenti az adóalanyiság időszaka alatt a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az az adóévi árbevétel, bevétel, amelyet az e törvény szerinti adóalanyiság időszakában az eva alapjának megállapításakor a kapott előlegre tekintettel bevételként oly módon számolt el, hogy azzal összefüggésben nem alkalmazta a törvény 5. § (4) bekezdés b) pontját.

Számviteli kötelezettségek

20. § (1) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az árbevétel, a bevétel magában foglalja a termékértékesítést, a szolgáltatásnyújtást terhelő általános forgalmi adó összegét is.

(2) A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az üzleti év beszámolójának eredménykimutatásában – a társasági adó helyett – a fizetendő eva összegét szerepelteti adófizetési kötelezettségként.

(3)131 A számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany az adóalanyiság megszűnésének napjával, mint mérlegfordulónappal köteles – a számvitelről szóló törvény szerinti – beszámolót a mérlegfordulónapot követő ötödik hónap utolsó napjáig elkészíteni, valamint – ha egyébként a számvitelről szóló törvény szerint erre kötelezett – letétbe helyezni. Ez esetben a naptári év első napjától az adóalanyiság megszűnésének napjáig terjedő időszak a számvitelről szóló törvény alkalmazásában egy üzleti évnek minősül.

(4)132 A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég felszámolása, végelszámolása esetén a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló törvény szerinti, a felszámolás, a végelszámolás kezdő időpontját megelőző nappal készítendő záróleltárt és zárómérleget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2/A. §-ának (4) bekezdése előírásának figyelembevételével készíti el azzal, hogy azt könyvvizsgálóval nem kell ellenőriztetni.

V. Fejezet

VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Értelmező rendelkezések

21. § (1)133 E törvény alkalmazásába

1. egyéni vállalkozó:

a)134 az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény (a továbbiakban: Evtv.) szerint egyéni vállalkozóként nyilvántartott személy,

b) a közjegyző,

c) az önálló bírósági végrehajtó,

d) az egyéni szabadalmi ügyvivő,

e) az ügyvéd (kivéve, amennyiben az ügyvédi tevékenységet ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja),

f) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély,

g)135

h)136

2. kapott előleg: az adóalany által a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítését megelőzően megszerzett, az ellenértékbe beszámítható, általános forgalmi adót is tartalmazó pénzösszeg;

3.137 egyéni cég: az Evtv.-ben egyéni cégként meghatározott jogalany.

(2)138 Ahol e törvény valamely tevékenység folytatásáról rendelkezik, azon – a tevékenység tényleges végzésén túlmenően – az állami adóhatóságnál bejelentett tevékenységet is érteni kell.

(3)139

Vegyes rendelkezések

22. § (1)140 A számvitelről szóló törvény hatálya alá nem tartozó jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cég adóalanyra, a gazdasági társaságokra vonatkozóan más jogszabályban meghatározott, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóval, mérleggel, vagyonnal, saját tőkével, eredménnyel, valamint az osztalékkal kapcsolatos előírások nem vonatkoznak.

(2) Az adóalany nem határozhatja el átalakulását, egyesülését és szétválását, valamint jegyzett tőkéjének a jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történő felemelését.

(3)141 Az adóhatóság az adózó részére kiállított, az adóalanyiság adóévére vonatkozó jövedelemigazoláson feltünteti azt a tényt, hogy az adózó az eva alanya volt, továbbá az adóalany által az adóévben megszerzett összes bevételt és az adóévre megállapított adót (evát). A magánszemély adóalany által megszerzett olyan bevétel (jövedelem) tekintetében, amely nem képezi az eva alapját, az adóhatóság az erre egyébként irányadó szabályok szerint állítja ki a jövedelemigazolást.

(4)142 Ha az adózó az adómegállapítási időszakot tartalmazó adóévre vonatkozó e törvény szerinti bejelentését [10. § (1) és (4) bekezdés] jogszerűen nem tehette volna meg, illetve jogszerűtlenül nem tette meg, akkor az állami adóhatóság az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerinti becsléssel állapítja meg az adónemenkénti adókötelezettséget

a) a bejelentés jogszerűtlenségére, illetve mulasztására vonatkozó nyilatkozat megtételének napjáig, vagy

b) a bejelentés jogszerűtlenségét, illetve mulasztását megállapító határozata jogerőre emelkedésének napjáig, ha az a) pont szerinti nyilatkozattétel nem történt meg.

Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és az egyéni cég az adómegállapítási időszakot tartalmazó adóévre vonatkozó bejelentését [10. § (1) bekezdés] jogszerűen nem tehette volna meg, akkor az a)–b) pontban foglalt határidőt követő 30 napon belül köteles a bejelentés adóévére vonatkozóan a társasági adóról és az osztalékadóról – a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény előírásainak megfelelő – adóbevallást benyújtani.

(5)143 Az adóhatóság a becslés során

a) teljes adómegállapítási időszakra (hónap, negyedév, adóév) az adó alapját és az adó összegét állapítja meg,

b) nem teljes adómegállapítási időszakra az adóalapot állapítja meg, amelyet az adózó az adómegállapítási időszakra vonatkozó adóbevallásában figyelembe vesz; az adóalap megállapítása nem keletkeztet ellenőrzéssel lezárt időszakot.

(6)144 A becslés során előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem lehet megállapítani.

(7)145 A 2. § (3) bekezdése a) pontjában foglalt feltétel teljesülése szempontjából egyéni vállalkozónak kell tekinteni azt a magánszemélyt is, aki az adott tevékenységével összefüggő adókötelezettségének 2001-ben vagy 2002-ben a személyi jövedelemadóról szóló törvénynek az egyéni vállalkozókra vonatkozó rendelkezései szerint tett eleget.

(8)146 Az egyszerűsített vállalkozói adó szabályai szerint adózó biztosított egyéni vállalkozó a Tbj. 29/A. §-ának (1)–(3) bekezdésében meghatározott járulékalap után fizetendő járulékot havonta a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgyhónapot követő hónap 12-éig vallja be. A Tbj. 31. §-ának (4) bekezdésében említett egyéni vállalkozó az evaalap 4 százaléka után fizetendő járulékot negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az adózás rendjéről szóló törvény 31. §-ának (2) bekezdésében meghatározott adattartalommal a tárgynegyedév utolsó hónapjának kötelezettségeként vallja be. A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó a Tbj. 19. § (4) bekezdése szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékot és az evaalap 10 százaléka után megállapított nyugdíjjárulékot évente, az adóévet követő hónap 12. napjáig fizeti meg és az éves eva-bevallásában vallja be.

(9)147 Az adóalanyiságnak a 2004. évre történő választásakor a feltételeknek való megfelelést – a (10) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 2. § (3)–(7) bekezdésének 2004. január 1-jén hatályos rendelkezései szerint kell meghatározni.

(10)148 Ha a jogi személy, a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság a 2003. évre történő bejelentéskor az új tag (új tagok) szavazati jogot biztosító részesedése tekintetében megfelelt a 2. § (3) bekezdés a) pontja 2003. január 1-jén hatályos rendelkezésében meghatározott feltételnek, a 2005. évre – az egyéb feltételeknek való megfelelés esetén – akkor is jogosult az adóalanyra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választani, ha e tekintetben nem felel meg az említett pont 2005. január 1-jén hatályos rendelkezésében foglalt feltételnek.

(11)149 Ha a 2003. évben az Eva tv. hatálya alá tartozó adózó a 2004. adóévre az Eva tv. 2. § (5) bekezdésének e) pontjában foglalt feltétel miatt veszítette el adóalanyiságát, az Eva tv. 3. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentheti az állami adóhatóságnak, hogy a 2005. adóévben adókötelezettségeit az adóalanyra vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti, ha a bejelentkezés időpontjában megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek.

(12)150 Ha az adózó a 2004–2005. adóévekben az Eva tv. 3. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt feltétel miatt veszítette el adóalanyiságát, az Eva tv. 3. § (3) bekezdésében foglaltaktól eltérően, az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelentheti az állami adóhatóságnak, hogy a 2006. adóévben adókötelezettségeit az adóalanyra vonatkozó rendelkezések szerint teljesíti, ha a bejelentkezés időpontjában megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek.

Hatálybalépés

23. § (1) E törvény – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – 2003. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első ízben a 2003. január 1-jével kezdődő adóévre kell alkalmazni.

(2) A 10. § a kihirdetés napján lép hatályba.

(3)151 A 16. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti kötelezettséget a 2002. szeptember 30-át követően beszerzett tárgyi eszköz esetében kell első ízben alkalmazni.

(4)152 E törvénynek az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi CXXIII. törvénnyel beiktatott, 2011. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit első ízben a 2011. adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.

24–29. §153

Melléklet a 2002. évi XLIII. törvényhez

A nyilvántartási kötelezettség teljesítése

Az adóalany – a 4. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – nyilvántartási kötelezettségei teljesítése során e melléklet rendelkezéseinek figyelembevételével jár el.

I. A bizonylat

1.154 Bizonylat az alakilag és tartalmilag hiteles olyan dokumentum, irat, amely megfelel az e törvényben meghatározott valamennyi feltételnek. Az adózó által kibocsátott bizonylat adattartalmát az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerint, az általános forgalmi adóról szóló törvény és az adózás rendjéről szóló törvény felhatalmazása alapján a kiadott külön jogszabály figyelembevételével kell meghatározni. Az adózó a jogszabályban előírt kötelezettsége teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges határidőig bizonylatot állít ki minden olyan gazdasági eseményről, amelynek alapján jogszabály rendelkezése szerint nyilvántartásában adat rögzítésére, módosítására vagy törlésére köteles, kivéve, ha a bizonylat kiállítására más személy kötelezett.

2. A bizonylatok alaki és tartalmi hitelességét, megbízhatóságát – ha jogszabály másként nem rendelkezik – az adóalany képviseletére jogosult személy vagy az általa a bizonylat aláírására feljogosított személy (ideértve a Polgári Törvénykönyv szerint vélelmezett képviseletet is) az adóalany azonosító adatainak feltüntetésével és aláírásával igazolja.

3. A bizonylaton az adat csak a kiállító által és kizárólag akkor módosítható, ha a módosítás a bizonylat valamennyi példányán hitelt érdemlő módon keresztülvezetésre kerül.

4.155 A számlának, egyszerűsített számlának vagy nyugtának nem minősülő bizonylat legalább a következő adatokat tartalmazza:

a) megnevezés;

b) sorszám vagy más azonosító;

c) az adóalany neve (elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint adószáma;

d) a kiállító neve (elnevezése), állandó lakóhelye (székhelye, telephelye), valamint – ha rendelkezik ilyennel – adóazonosító jele, adószáma, ha a kiállító nem azonos az adózóval;

e) a kiállítás időpontja;

f) a gazdasági esemény leírása, megjelölése (így különösen a bevétel összege, megszerzésének jogcíme);

g) a nyilvántartásban való rögzítés időpontja;

h) több gazdasági eseményt összesítő bizonylat esetén az összesítés alapjául szolgáló bizonylatok körének, valamint annak az időszaknak a megjelölése, amelyre az összesítés vonatkozik;

i) minden olyan adat, amely az adókötelezettség teljesítéséhez, a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges.

5. Bizonylatként a minősített elektronikus aláírással és időbélyegzővel ellátott elektronikus dokumentum, irat is alkalmazható, feltéve, hogy megfelel e törvény előírásainak és a hitelesítés-szolgáltató által kibocsátott tanúsítvány érvényessége az adó megállapításához való jog elévüléséig ellenőrizhető.

6.156 A pénztárgéppel rendelkező, azt használó adóalany köteles a pénztárgépek használatáról szóló külön jogszabály előírásait betartani.

II. A szigorú számadási kötelezettség

1.157 Szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni a készpénz kezeléséhez kapcsolódó bizonylatot, valamint az általános forgalmi adóról szóló törvény X. fejezetében meghatározott bizonylatot, továbbá minden olyan bizonylatot, amelyért az értékét meghaladó vagy a rajta feltüntetett értéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat.

2. A szigorú számadási kötelezettség a bizonylatot kiállítót terheli. A szigorú számadás alá vont bizonylatról a kezelésükkel megbízott vagy a kibocsátásukra jogosult személy köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely biztosítja a bizonylattal történő elszámolást.

III. Az egyes nyilvántartások

1. Az adózó valamennyi, az eva alapjába tartozó bevételéről nyilvántartást vezet, amely a következő adatokat tartalmazza:

a) sorszám;

b) a bevétel megszerzésének időpontja;

c) a bizonylat sorszáma vagy más azonosítója;

d) a gazdasági esemény rövid leírása (így különösen ellenérték, kamat, kötbér, kártérítés);

e) a bevétel összege.

2. Az adózó külön nyilvántartást vezet minden olyan adóról és járulékról, amellyel összefüggésben adómegállapítási, -bevallási, -fizetési vagy adatszolgáltatási kötelezettség terheli. E nyilvántartás adónként, járulékonként a következő adatokat tartalmazza:

a) az adó, a járulék megnevezése;

b) az adó, az adóelőleg, a járulék esedékességének időpontja;

c) az adó, az adóelőleg, a járulék alapja (szükség esetén az annak megállapításánál figyelembe vett csökkentő tételek jogcímek szerint);

d) az adó, az adóelőleg, a járulék mértéke;

e) az adó, az adóelőleg, a járulék összegét csökkentő tételek jogcímek szerint (ideértve az adóra, a járulékra tekintettel már befizetett adóelőleget is);

f) a fizetendő adó, adóelőleg, járulék;

g) a megfizetés időpontja;

h) a bevallás időpontja.

3. Az adózó külön nyilvántartást vezet a szigorú számadású nyomtatványokról. E nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:

a) a nyomtatvány neve és számjele;

b) a beszerzés kelte;

c) a tömb sorszáma (,,-tól–-ig'');

d) a használatbavétel kelte;

e) a felhasználás kelte;

f) a kiselejtezés kelte.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!