nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2001. évi XCV. törvény
a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról
2011-12-22
2011-12-31
39
Jogszabály

2001. évi XCV. törvény

a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról1

A Magyar Köztársaság területi épségének, függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét, illetve a nemzetközi szerződésekből eredő kollektív feladatokat ellátó Magyar Honvédség katonáitól az állam tántoríthatatlan hűséget, magas fokú készenlétet és fegyelmet, valamint bátor helytállást követel. A katonák a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, a Magyar Honvédség feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában sajátos közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyűlés – elismerve a katonai szolgálattal járó legnagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát – a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses, valamint önkéntes tartalékos állományú katonáinak jogállásáról a következő törvényt alkotja:2

I. Fejezet

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) hivatásos és szerződéses állományú katonáinak (a továbbiakban együtt: állomány) szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.

(2)3 E törvény rendelkezéseit – a rájuk vonatkozó mértékben – az önkéntes tartalékos katonákra, az állományból nyugállományba helyezett személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben az állomány tagjainak hozzátartozóira és a nyugállományúak hozzátartozóira is alkalmazni kell.

(3)4 A megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet, a szükségállapot és a rendkívüli állapot idején – az állomány tagjainak szolgálati viszonyára – alkalmazandó eltérő rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg.

(4) Az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye szerinti kollektív védelmi feladatok, továbbá béketámogató műveletek és nemzetközi megfigyelői feladatok vagy más külföldi szolgálat (a továbbiakban együtt: külföldi szolgálat) ellátása esetén az abban részt vevő állomány szolgálati viszonyára e törvény szabályait, valamint a külföldi szolgálat teljesítésének szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit együttesen kell alkalmazni.

(5)5 Az állomány kötelezettségeire és jogaira az e törvényben meghatározottakat a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényben (a továbbiakban: Hvt.) foglalt rendelkezésekkel együtt kell alkalmazni.

(6) E törvény rendelkezései a katonai bírákra csak a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény által nem szabályozott kérdésekben alkalmazhatók.

Értelmező rendelkezések

2. § E törvény alkalmazásában:

(1) Szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben, illetve az e törvényben megnevezett törvényekben és azok végrehajtási rendeleteiben meghatározott rendelkezés.

(2) Munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az a parancsnok (vezető), aki jogosult a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére, tartalmának törvény szerinti érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítására, valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz.

(3)6 Állományilletékes parancsnok: az az elöljáró (vezető), aki a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása (felügyelete) alá tartozó, illetve a Honvédség olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával vagy munkaköri jegyzékkel rendelkezik, valamint aki más helyőrségben települve, az oda kikülönített alegységeket közvetlenül vezeti, ha azt a szervezeti egység alapító okirata rögzíti; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket jogszabály nem határoz meg más parancsnok, vezető részére. A külföldi, továbbá a NATO vagy az EU érdekében feladatokat végrehajtó, Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezeteknél szolgálatot teljesítő állomány vonatkozásában a miniszter által kijelölt parancsnok egyes külön jogszabályban meghatározott állományilletékes parancsnoki jogköröket gyakorol.

(4) Elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója.

(5) Szolgálati elöljáró: az állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy egyes munkáltatói jogkörök gyakorlására jogosult személy.

(6) Feljebbvaló: az egymással alárendeltségi viszonyban nem álló katonák közül a magasabb rendfokozatú.

(7) Felettes: az állomány köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyban álló vezetője, aki a beosztottai tekintetében – vezetői szintjének megfelelően – értelemszerűen gyakorolja a (2)–(5) és a (8) bekezdésben felsorolt parancsnokokat, illetve elöljárókat megillető jogosultságokat.

(8) Országos parancsnok: a Honvéd Vezérkar főnöke, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és a katonai főügyész.

(9) Országos parancsnokság: a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és a katonai főügyész által vezetett szerv.

(10) Szervezeti egység: a miniszter irányítása (felügyelete) alá tartozó, valamint a Honvédség szervezeti rendszerében elhelyezkedő, különböző szervezeti elemekből álló, az állományilletékes parancsnok (vezető) által vezetett szervezet.

(11) Szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelybe az állomány tagja tartozik.

(12) A szolgálatteljesítés helye: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani.

(13)7 Szövetséges fegyveres erők: a Hvt. 204. §-ának (1) bekezdése l) pontjában meghatározott szervezetek.

(14) A hivatásos állomány tagja: az a tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki a katonai szolgálatot élethivatásként, határozatlan időre vállalja.

(15) A szerződéses állomány tagja: az a honvéd (rendfokozat nélküli) és tisztesi, tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki a szolgálati viszonyt határozott idejű szerződésben vállalja.

(16) A tiszti állomány tagja: a szerződéses vagy hivatásos katona, aki tiszti rendfokozatot, illetve az a hivatásos katona, aki tábornoki rendfokozatot visel.

(17) A tiszthelyettesi állomány tagja: a szerződéses vagy hivatásos katona, aki tiszthelyettesi, zászlósi rendfokozatot visel.

(18) A legénységi állomány tagja: a honvéd és tisztesi rendfokozattal rendelkező szerződéses katona.

(19) Kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése állományba történő felvételről (szolgálati viszony létesítéséről), az első, az első tiszthelyettesi, tiszti és tábornoki rendfokozat megállapításáról, a magasabb beosztásba helyezésről.

(20) Felmentés: a szolgálati viszony, valamint a szolgálati beosztás betöltése megszüntetésének egyik módja.

(21) Áthelyezés: az egyik szervezeti egységtől a másik szervezeti egységhez vagy szervezeti egységen belül azonos beosztásba helyezés, illetve az e törvényben meghatározott esetben más közszolgálati jogviszonyba, illetve abból hivatásos katonai szolgálati jogviszonyba helyezés.

(22) Vezénylés: az állomány tagjának az eredeti szervezeti egységétől meghatározott szolgálati feladat (képzés) teljesítése céljából más szervezeti egységhez, illetve szervezeti egységen belüli más feladat ellátására, illetve külszolgálatra határozott, illetőleg a rendelkezési állományból más szervhez határozott vagy határozatlan időtartamra történő átirányítása.

(23) Átszervezés: a névváltoztatás kivételével a szervezeti egységet vagy annak elemeit érintő olyan változás, amelynek következtében egyes beosztások, szervezeti elemek létesülnek, megszűnnek vagy módosulnak.

(24) Magasabb beosztás: a magasabb rendfokozathoz kapcsolódó státusz.

(25) Azonos beosztás: az azonos rendfokozattal rendszeresített státusz.

(26) Alacsonyabb beosztás: az alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített státusz.

(27) Speciális beosztás: olyan státusz, amelynek feladat- és követelményrendszere egyedi, a rendfokozatokhoz kapcsolódó beosztási hierarchiának egyes szintjein jelenik meg és betöltéséhez sajátos végzettség, képzettség szükséges.

(28) Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs.

(29) Toborzópénz: a leszerelési segélyből a szerződéses állomány tagja részére folyósított előle.

(30)8 Előmeneteli bizottság: kijelölt testület, amely az előmenetelre rangsorolással tesz javaslatot.

(31) Közszolgálati jogviszony: a köztisztviselői, közalkalmazotti, a fegyveres szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjaira vonatkozó, valamint az igazságügyi, bírósági és ügyészségi szolgálati jogviszony.

(32) Külföldi szolgálat: a külföldi állomáshelyen teljesített katonai szolgálat. A külföldi szolgálat teljesítésének formái különösen:

a)9 a Hvt. 204. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerinti, külföldön történő alkalmazás;

b)10 nemzetközi szervezetek hivatalainál, parancsnokságain és katonai szervezeteiben, továbbá más ország védelmi minisztériumában, katonai parancsnokságán, illetve alakulatánál, a Magyar Köztársaság önálló külföldi képviseleteinél és külföldön működő nemzeti szervezeteinél teljesített szolgálat;

c) békefenntartó műveletekben való részvétel;

d) humanitárius és katasztrófaelhárítási műveletekben való részvétel;

e) nemzetközi katonai megfigyelői és szaktanácsadói feladatok ellátása;

f) katonadiplomáciai tevékenység;

g) pályázat alapján nemzetközi szervezetekben való szolgálatteljesítés;

h) külföldi tanulmányi, oktatói vagy tudományos tevékenység folytatása;

i) külföldi gyakorlaton, kiképzésen történő részvétel;

j) külföldi állomásozás.

(33)11 Lakáson eltöltött készenlét: a rendelkezésre állás azon formája, amikor az állomány tagját a folyamatos elérhetőségre, illetve a szolgálati helyre meghatározott időn belüli beérkezésre kötelezik.

(34)12 Lakáson kívül eltöltött készenlét: az állományilletékes parancsnok az állomány tagját az állományilletékes parancsnok által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állásra kötelezi.

(35)13 Ügyelet: a szolgálatadás olyan sajátos formája, amelyben az állomány tagja a pihentetés biztosítása mellett, a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, az állományilletékes parancsnok által meghatározott helyen a teljesítésre vonatkozó jogszabály és belső rendelkezés szerinti feladatokat látja el.

(36)14 Őrszolgálat: olyan kötött formájú fegyveres szolgálat, amelyben az állomány tagjának feladata objektumok, javak, illetve személyek őrzése és védelme vagy fogva tartott személyek szökésének megakadályozása.

(37)15 A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 349/B. §-ának (3) bekezdése szerinti elsőfokú döntés: a 217. § (1) bekezdése szerinti döntés.

(38)16 Az önkéntes tartalékos állomány tagja: az a honvéd (rendfokozat nélküli), tisztesi, tiszthelyettesi, tiszti rendfokozatú katona, aki meghatározott ideig – szerződés alapján – önkéntes műveleti tartalékosként vagy önkéntes védelmi tartalékosként vállalja a katonai szolgálatra rendelkezésre állást és a tényleges katonai szolgálatot.

(39)17 Készenléti jellegű beosztás: azok a külön jogszabályban meghatározott beosztások, ahol a beosztási feladat nem kíván állandó szolgálatteljesítést a szolgálat teljes időtartama alatt, hanem olyan igénybevétellel jár, amely részben lehetővé teszi az állomány tagjának pihentetését.

(40)18 Műveleti terület: a Hvt. 204. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott terület.

(41)19 Harctéri egészségügyi katona: az állomány azon tagja, aki egészségügyi szakképesítéssel rendelkezik, és az ehhez szükséges, az egészségügyről szóló törvény szerinti egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésen eredményesen részt vett.

(42)20 Harctéri életmentő katona: az állomány azon tagja, aki egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkezik, azonban a Magyar Honvédség, illetve a szövetséges fegyveres erők által szervezett egészségügyi szakkiképzésen eredményesen részt vett.

(43)21 Nagy értékű képzés: az olyan képzés, amely esetén a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított havi összege meghaladja a köztisztviselői illetményalap tízszeresét.

A szolgálati viszony jellege

3. § (1) A szolgálati viszony az állam és az állomány tagja között létrejött sajátos közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a szolgálati körülményeknek megfelelő, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg.

(2) Az állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit – a Honvédség rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében – önkéntes vállalás alapján, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.

(3)22 A katonai beosztás köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré átminősítése az azt betöltő hivatásos (szerződéses) katonának a szolgálati jogviszonyát nem érinti.

Egyenruha és rendfokozatok

4. § (1) Az állomány tagja szolgálati beosztásához és feladatainak végrehajtásához az előírásoknak megfelelő – a Honvédségnél rendszeresített – rendfokozati jelzéssel ellátott egyenruhával rendelkezik. Az egyenruhát az előírásoknak megfelelő módon kell viselni.

(2) A rendfokozat kifejezi az ahhoz kapcsolódó beosztási szintet, az állománycsoportba tartozást, a függelmi viszonyt ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni.

(3) Az állomány tagját az első, az első tiszthelyettesi, tiszti és tábornoki rendfokozatba kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.

(4)23 Az állomány tagja rendfokozatát neve feltüntetése után használja. A név és a rendfokozat között a Honvédségre és a képzettségére utaló jelző használható szóban és írásban.

II. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONYRA VONATKOZÓ ALAPELVEK

A rendeltetésszerű
joggyakorlás és kötelezettségteljesítés

5. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni.

(2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.

(3) A kötelezettség teljesítése különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz.

(4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell.

Az egyenlő bánásmód követelménye

6. §24 A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.

Jognyilatkozatok

7. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat (megállapodásokat) – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. Az állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelező. Nem minősül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés.

(2)25 Írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére, módosítására és megszüntetésére, az állomány tagjának kinevezésére, alacsonyabb beosztásba helyezésére, előléptetésére, elismerésére, illetménybesorolására, 109/B. § (2) bekezdése szerinti illetmény-megállapítására, beiskolázására, áthelyezésére, vezénylésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a teljesítményértékelés, a minősítés, a vezetői értékelés, a fegyelmi, a kártérítési határozat, továbbá a külön törvény szerinti vagyonnyilatkozatról, valamint a nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásról és az ellenőrzés eredményéről készült irat.

(3) Az írásbeli nyilatkozatot közölni kell az állomány tagjával. A nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt az állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették, illetve külön jogszabályban meghatározott esetekben és formában az állomány tagjával ismertették. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy azt szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) Az alaki kötöttség megsértésével tett nyilatkozat érvénytelen. A Honvédség írásbeli intézkedését köteles megindokolni, ha az ellen az állomány tagja jogorvoslatot kezdeményezhet. Az írásbeli intézkedésben a jogorvoslat módjára és határidejére utalni kell.

A jognyilatkozat megtámadhatósága, semmissége

8. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha

a) a szolgálati viszonynak a 40. § (1) bekezdésében meghatározott valamelyik alanya (a továbbiakban a 8–11. § alkalmazásában: fél) a jognyilatkozat megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette;

b) mindkét fél a lényeges tény vagy körülmény tekintetében kölcsönösen téves feltevésben volt;

c) a nyilatkozat megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá.

(2) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére fenyegetéssel vettek rá, illetve az, aki téves feltevésben volt.

(3) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.

(4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell közölni a másik féllel. Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók.

9. § (1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik.

(2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.

10. § (1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat.

(2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.

11. § (1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna.

(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt a Honvédség köteles azonnali hatállyal megszüntetni.

(3) A Honvédség hibájából eredő érvénytelenség esetén az állomány tagjának a fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait, illetve jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.

(4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségéből kára származott, annak megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülése

12. § (1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.

(2) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.

(3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.

(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igény bírósági érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

A határidők számítása

13. § (1) Napon – ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik – naptári napot kell érteni.

(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés történt.

(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.

(4) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

III. Fejezet

AZ ALAPVETŐ JOGOK GYAKORLÁSÁNAK SZABÁLYAI

Általános rendelkezés

14. § (1) Az állomány tagja alapvető jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt.

(2) Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.

(3)26 Az állomány tagja a szolgálati elöljárótól

a) a Hvt. 70. §-a (1) bekezdésének a), c) és f) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani;

b) a Hvt. 70. §-a (1) bekezdésének b), d) és g)–h) pontjában, valamint a Hvt. 121. §-ának (2) bekezdésében meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.

A személyes szabadság korlátozása

15. § (1) Az állomány tagja a feljebbvaló vagy a katonai rendész felszólítására személyazonosságát – a külön jogszabály szerint – igazolni köteles.

(2) A feljebbvaló az állomány tagját a személyazonossága igazolására azokban az esetekben szólíthatja fel, amely esetekben parancsadásra jogosult.

(3) Az állomány tagja szolgálati viszonyát szolgálati igazolványával igazolja.

16. § (1) Az állomány tagjának személyi szabadságát a katonai rendész is korlátozhatja. Ennek keretében az állomány tagját – az erre vonatkozó külön jogszabály szerint – igazoltathatja és előállíthatja, ha

a) bűncselekmény, szabálysértés vagy súlyos fegyelemsértés elkövetésével gyanúsítható, vagy ha ilyen cselekmény elkövetése közben tetten érték;

b) jogosulatlanul visel fegyvert vagy rendfokozatot, magát jogosulatlanul hatósági személynek adja ki;

c) a katonai rendész jogszerű parancsát ismételt felszólításra sem hajtja végre, az intézkedésével szembeszegül, őt megfenyegeti, bántalmazza, vagy az utóbbit megkísérli.

(2) A katonai rendész az állomány tagját a legközelebbi katonai szervezet egységügyeleteséhez állítja elő. Az előállítás és az ideiglenes őrzés legfeljebb az intézkedés megkezdésétől számított 6 órán át tarthat.

(3) A külföldi szolgálatot teljesítő állomány tagjával szemben külföldi katonai rendész (rendőr) vagy hasonló jogállású személy is eljárhat.

(4) Ha az állomány tagja megkísérli, hogy az előállítás helyét önkényesen elhagyja, illetőleg a katonai rendész jogos intézkedése során ellenszegül, vele szemben arányosan szükséges kényszerítő eszköz alkalmazható.

17. § (1)27 Ha a szolgálati rend és a fegyelem fenntartása érdekében elkerülhetetlenül szükséges, a szolgálati elöljáró, a helyőrség-, illetve az egységügyeletes az állomány tagját bűncselekmény elkövetése esetén elkülönített helyiségben, felügyelet alatt tarthatja. Ez a személyi szabadságkorlátozás legfeljebb 6 órán át tarthat.

(2)28 A különleges műveleti kiképzések, illetve gyakorlatok alkalmával az állomány tagjának személyi szabadsága, az érintettek előzetes írásbeli beleegyezésével a kiképzés céljainak elérése érdekében, az alkotmányos jogok tiszteletben tartásával a szükséges mértékben, és ideig, de legfeljebb 96 óráig korlátozható.

A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása

18. § (1) Az állomány tagjának szolgálati helyét a Honvédség feladataiból fakadó szakmai igényeknek megfelelően, az állomány tagja méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Az állomány tagja e törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati helyéről áthelyezhető, illetve más szolgálati helyre vezényelhető.

(3) Az állomány tagja tartózkodási helyét a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében választhatja meg.

(4) Az állomány tagja a szolgálati helye szerinti településen – valamint annak vonzáskörzetén – kívül csak az állományilletékes parancsnok engedélyével lakhat.

(5) Műveleti területen a kiküldött köteles betartani a személyi állomány személyes biztonságának megóvása érdekében a magyar és a külföldi szolgálati elöljáró által hozott, a szolgálati hely elhagyásának módjára és feltételeire vonatkozó korlátozó rendszabályokat.

19. § (1) Az állomány tagja a szolgálati, szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét.

(2) Az állomány tagja köteles a külföldre utazását a szolgálati elöljárónak (vezetőnek) bejelenteni.

(3)29 Az állomány nemzetközi feladat végrehajtására felajánlott alegységhez tartozó tagja a feladatteljesítést engedélyező közjogi döntést követően a szolgálati helye szerinti települést, illetve – amennyiben az nem esik egybe lakóhelyével – a lakóhelye szerinti települést csak az állományilletékes parancsnok engedélyével hagyhatja el, illetve utazhat külföldre.

20. § (1) Az állomány tagja a tartózkodási helyéről – különösen indokolt esetben szabadsága ideje alatt is – a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető.

(2) A visszarendelésre az állományilletékes parancsnok (vezető) jogosult. Az állományilletékes parancsnokot (vezetőt) az elöljáró parancsnok rendeli vissza. Nem rendelhető vissza az állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés folytán felmerült költséget az állomány tagja részére meg kell téríteni.

(3)30 A nemzetközi feladat végrehajtására felajánlott alegység állományának tagja visszarendeléséhez a szolgálati elöljáró döntése is elégséges a feladatteljesítést engedélyező közjogi döntést követően.

A véleménynyilvánítás szabadsága

21. § (1)31

(2)32 A szerződéses állomány tagjának párttagságát szolgálatteljesítése alatt fel kell függesztenie. Párt nevében vagy érdekében – szolgálati viszonyának szüneteltetése idején – csak az országgyűlési, az európai parlamenti, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, illetve kisebbségi önkormányzati képviselő választáson jelöltként való részvétele során vállalhat közszereplést.

(3)33 Az állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.

(4) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket az állomány tagja nem állíthat elő, és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki.

(5) Az állomány tagjai érdekképviseleti szerveinek a tevékenységi körébe eső hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók.

Gyülekezési jog

22. § (1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.

(2) Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az

a) pártpolitikai célt szolgál;

b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja;

c) a Honvédség iránti közbizalom megingatására alkalmas;

d) a Honvédség feladataival ellentétes célra irányul.

23. §34 Az állomány tagja a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen egyenruháját nem viselheti. Egyéb politikai rendezvényen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen egyenruháját csak a Honvédséget képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.

Egyesülési jog

24. § (1) Az állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján – e törvényben meghatározott keretek között – hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz.

(2) Az állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a Honvédség feladataival ellentétes.

(3)35 Az állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő egyesülettel fennálló, illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtiltja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg megtilthatja, ha a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.

(4) Az állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén – a külön törvényben meghatározott feltételek szerint – lehet az illetékes szakmai kamara tagja.

24/A. §36 A 24. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, társadalmi szervezetnek nem minősülő, de szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, valamint a tömegmozgalomhoz történő csatlakozásra és részvételre is.

Lelkiismereti és vallásszabadság

25. § (1) Az állomány tagja a szolgálati helyén a szolgálati kötelezettség teljesítésének sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, illetve vehet részt vallási szertartáson. A lelki gondozásra vagy a vallási szertartáson való részvételre azonban nem kötelezhető.

(2)37 A szolgálati helyen a lelki gondozást, illetve a vallás gyakorlását a Tábori Lelkészi Szolgálat biztosítja. A Tábori Lelkészi Szolgálat a miniszter által vezetett minisztérium közvetlen szerve.

(3) A tábori lelkész szolgálatát egyháza törvényei és előírásai szerint végzi. Tevékenysége során figyelembe veszi a katonai szervezet működési rendjét, a parancsnoknak ezzel kapcsolatos parancsait és intézkedéseit.

(4) A tábori lelkész a katonai szolgálatának tartalmával össze nem függő feladat ellátásra nem kötelezhető. Szolgálati elöljárója, illetve szolgálati alárendeltje csak tábori lelkész lehet.

(5) A szolgálati helyen történő lelki gondozáshoz és vallásgyakorláshoz szükséges személyi és dologi feltételek biztosításának rendjét külön jogszabály állapítja meg.

(6)38 Műveleti területen a vallásgyakorlás feltételeiről a Tábori Lelkészi Szolgálat vezetőivel egyeztetve a Honvéd Vezérkar főnöke gondoskodik.

Az anyanyelv használata

26. § (1) Az állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja.

(2) A Honvédség szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.

(3) A nemzetközi kötelezettségvállalás alapján feladatot ellátó katonai szervezeti egységekben a vezényleti nyelv használatát az országos parancsnok a (2) bekezdéstől eltérően is megállapíthatja.

Választójog

27. §39 A szerződéses állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.

28. § (1)40 Az állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, a helyi és kisebbségi önkormányzati választáson, továbbá a népszavazáson a lakóhelyén szavazhasson.

(2) Ha az állomány tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára – ha a választásról szóló törvények másképp nem rendelkeznek –, hogy a szolgálatteljesítés helyén szavazhasson.

(3)41 Külföldi műveleti területen a választójog gyakorlását a külképviseleti szerv külön törvény rendelkezései szerint biztosítja.

A munka és foglalkozás szabad megválasztása

29. § Az állomány tagja

a) az iskolai végzettségének (szakképesítésének) megfelelő szolgálati beosztását az előmeneteli rend szerint, a betölthető szolgálati beosztások keretei között, a szolgálati érdekkel összhangban választhatja meg;

b) munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt e törvénynek az összeférhetetlenségről szóló 70. §-a figyelembevételével létesíthet és tarthat fenn.

A művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága

30. § (1) Az állomány tagja a művelődéshez, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja.

(2) Az előmenetelhez szükséges képesítés megszerzése – külön törvények előírásainak megfelelően – a katonai, a rendvédelmi és a polgári oktatási intézményekben folyó oktatás, képzés, átképzés és továbbképzés, valamint egyéni képzés keretében történik.

IV. Fejezet

ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK
ÉS ÉRDEKVÉDELEM

31. § (1) Az állomány tagjai a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogaik és jogos érdekeik védelmére és képviseletére érdekképviseleti szerveket, szövetségeket hozhatnak létre, illetve azok tagjai lehetnek, érdekképviseleti fórumokon képviselettel rendelkezhetnek.

(2) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot nem szervezhetnek és tevékenységükkel nem akadályozhatják a Honvédség rendeltetésszerű működését, a parancsok és intézkedések végrehajtását.

32. § (1)42 A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a Honvédség és az érdek-képviseleti szerv a jóhiszeműség és a tisztesség követelményeinek megfelelően, kölcsönösen együttműködve köteles eljárni. A Honvédség biztosítja az érdek-képviseleti szerv működésének feltételeit. Ez utóbbi körben lehetővé kell tenni, hogy az érdekképviseleti szerv

a) az érdekképviseleti tevékenysége céljából a Honvédség kijelölt helyiségeit és azok berendezését a napi szolgálati (munka-) időn túl, illetőleg a szolgálati időben térítésmentesen használja;

b) az általa szükségesnek tartott tájékoztatásokat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.

(2) A Honvédség nem követelheti meg azt, hogy az állomány tagja az érdekképviseleti hovatartozásáról nyilatkozzék, nem szüntetheti meg az állomány tagjának szolgálati viszonyát, és nem okozhat hátrányt az állomány tagjának az érdekképviseleti hovatartozása vagy tevékenysége miatt.

(3) Jogosultságot vagy juttatást a Honvédség az érdekképviseleti szervezethez való tartozástól nem tehet függővé.

33. § (1) E törvény alkalmazásában szakszervezeten – elnevezésétől függetlenül – az állomány tagjainak minden olyan érdekképviseleti szervét érteni kell, amelynek célja az állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek képviselete és megvédése.

(2) A szakszervezet jogosult, hogy

a) a Honvédségen belül működjön, és tagjait tevékenységébe bevonja;

b) az állomány tagjait az anyagi, szociális és kulturális, valamint az élet- és szolgálati körülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa;

c) tagjait a szolgálati viszonyt érintő körben a szervezeti egységgel szemben, illetőleg az állami szervek előtt, meghatalmazás alapján pedig az élet- és szolgálati körülményeiket érintő kérdésekben bíróság, más hatóság és egyéb szervek előtt képviselje.

(3) A szervezeti egység szakszervezeti szerve, illetve a reprezentatív szakszervezet a szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja:

a) minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely az állomány tagjainak a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeivel kapcsolatos;

b) az a) pontba tartozó kérdésben a parancsnoki (vezetői) intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét az állományilletékes parancsnokkal közölheti, és ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezhet;

c) a szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, melyet részére meg kell adni.

(4) A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szerv vezetőjének a figyelmét felhívhatja. Ha az a szükséges intézkedést kellő időben nem tette meg, a megfelelő eljárást kezdeményezheti. Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogok az elöljáró szervek irányítása körébe tartozóan az adott szervezeten belüli reprezentatív szakszervezeti szervet illetik meg.

(6)43 A külföldi szolgálatot ellátó állomány esetében a 21. § (5) bekezdésében, a 32. § (1) bekezdés a) pontjában, a 33. § (3) bekezdés c) pontjában, valamint a (4) bekezdésében foglalt jogokat a szakszervezet az adott külföldi szolgálat ellátásának veszélyeztetése nélkül gyakorolhatja.

34. § (1) A szervezeti egység szakszervezeti szervével, illetve a reprezentatív szakszervezettel való együttműködés keretében az állományilletékes parancsnok köteles:

a) a szükséges tájékoztatás megadásával a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységét elősegíteni;

b) a szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra vonatkozó álláspontját és ennek indokait közölni;

c) a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeket érintő intézkedésének megtétele előtt – ha az az állomány legalább 25%-át vagy több mint 50 főt közvetlenül érint – a szervezeti egységen belül működő szakszervezet képviselőjét tájékoztatni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak irányadók – irányítása körébe tartozóan – az elöljáró szervek parancsnokaira (vezetőire) is.

35. § (1) A szervezeti egységnél képviselettel rendelkező szakszervezet – a műveleti területen szolgálatot teljesítő állomány kivételével – jogosult az állomány tagjait, illetve a szervezetét közvetlenül érintő jogellenes intézkedés, mulasztás (a továbbiakban együtt: intézkedés) ellen kifogást benyújtani.

(2) A kifogást az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani a jogellenes intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A kifogást az intézkedés megtételétől számított 1 hónapon túl nem lehet benyújtani.

(3) Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben az állomány tagja jogvitát kezdeményezhet.

(4) Ha az állományilletékes parancsnok a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. Az egyeztető tárgyalást a kifogás benyújtásától számított 3 munkanapon belül meg kell kezdeni. Ha az egyeztetés 7 napon belül nem vezetett eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított 5 napon belül a szakszervezet a bírósághoz fordulhat. A bíróság nem peres eljárásban, 15 napon belül dönt.

(5) A kifogásolt intézkedést az egyeztető eljárás eredményes befejezéséig vagy a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetőleg a végrehajtását fel kell függeszteni.

35/A. §44 A szakszervezet az együttműködés keretén belül a Honvédséget tájékoztatja a szakszervezeti tisztségviselők megválasztásáról és e tisztség ellátásának megszűnéséről, valamint a tisztségviselők megválasztáskori beosztásáról és illetményadatairól.

36. § (1) A szervezeti egység köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő-kedvezményt biztosítani.

(2)45 A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen – eltérő megállapodás hiányában – minden, a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után havi 1 óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.

(3)46 A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a Honvédség köteles pénzben megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi átlagkeresete, illetve ha a szervezeti egységnél a szakszervezet tisztségviselővel nem rendelkezik, úgy a Honvédség más szervezeti egységeinek állományába tartozó tisztségviselők előző naptári évi átlagkeresetének átlaga alapján kell megállapítani, és bruttó összegben – a munkáltatóval kötött megállapodás alapján havonta vagy negyedévente – utólag kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő célra használható fel. Negyedéves elszámoláskor a havonkénti munkaidő-kedvezmény összevonható, ha azt a szakszervezeti tagok továbbképzése céljából vették igénybe.

(4) A Honvédség a szakszervezet által a tagjai részére szervezett képzés időtartamára munkaidő-kedvezményt köteles biztosítani.

(5) A szakszervezet tagjai részére összesen – a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára – a szervezeti egység köteles előzetes egyeztetés alapján minden 10, a szervezeti egységnél szolgálatot teljesítő szakszervezeti tag után évente egy nap fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehető mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele előtt a szervezeti egységet legalább harminc nappal értesíteni kell.

(6) A (2) és (5) bekezdésben meghatározott munkaidő-kedvezmény időtartamára az állomány tagját távolléti díj illeti meg.

(7)47 A Honvédség a szakszervezeti tagdíj levonását külön törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján végzi.

37. § (1) Az állomány választott szakszervezeti tisztséget betöltő tagjának más szolgálati helyre való – a Honvédség által kezdeményezett – beosztásához, továbbá szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetéséhez – a külföldi szolgálatot teljesítő személyi állomány kivételével – az adott szervezeti egységen belüli szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges. Ha a felmentés méltatlanság miatt válik szükségessé, vagy a szakszervezeti tisztségviselőt fegyelmileg kell felelősségre vonni, erről a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő 1 évre illeti meg, feltéve, hogy tisztségét legalább 6 hónapon át betöltötte.

(3) Ha a választott tisztségviselő ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, amelyben a tisztségviselő a tevékenységét kifejti.

38. § (1) A 34–37. §-ban biztosított jogok a szervezeti egységnél reprezentatívnak minősülő szakszervezetet, illetőleg tisztségviselőjét illetik meg. E jogok megilletik az előbbiek hiányában az országosan reprezentatívnak minősülő szakszervezetet is, ha a szervezeti egységnél legalább egy tagja van.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek taglétszáma eléri a szervezeti egység, országosan pedig az állomány létszámának 10%-át. Ha a szervezeti egységnél csak egy szakszervezet működik, azt taglétszámától függetlenül reprezentatívnak kell tekinteni.

(3) A reprezentatívnak nem minősülő szakszervezetet is megilleti a 35. § szerinti kifogás joga, ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedése jogszabályban foglalt rendelkezést sért.

38/A. §48 (1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma.

(2) Az OKÉT-ban a Kormány – az alapszabályban meghatározott – országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdekképviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.

(3) Az OKÉT az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.

(4)49 Az OKÉT működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.

38/B. §50

39. § (1) A szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a miniszter – a Honvéd Vezérkar főnöke részvételével – az ágazati érdekegyeztető fórumon (a továbbiakban: érdekegyeztető fórum) egyeztet. Az érdekegyeztető fórumban minden, a 38. § (2) bekezdése szerinti taglétszámot országosan elérő érdekképviseleti szerv képviseltetheti magát. Az érdekegyeztető fórum véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik.

(2) Az érdekegyeztető fórum testületként működik, működési rendjét maga állapítja meg.

V. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

A szolgálati viszony alanyai

40. § (1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a Honvédség, illetve az állomány tagja.

(2)51 Az állomány tagjával kapcsolatos kiemelt miniszteri munkáltatói jogköröket e törvény 3. számú melléklete tartalmazza.

(3)52 A tiszti és tiszthelyettesi állomány szolgálati viszonyának létesítése és megszüntetése, az első tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatba történő kinevezés, a rendelkezési állományba helyezés munkáltatói jogköreit a Honvéd Vezérkar főnöke gyakorolja.

(4)53 A (3) bekezdésben foglalt jogkörök, valamint a további munkáltatói jogkörök gyakorlásának rendjét külön jogszabály tartalmazza azzal, hogy a szerződéses szolgálati viszony meghosszabbításának jogköre a rendfokozat szerint differenciáltan is meghatározható.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

41. § (1)54 A szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 47 évesnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű és szakképesítésű, magyar állampolgársággal rendelkező személlyel létesíthető, aki a szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, hozzájárul személyes adatainak a szolgálati viszony megszűnését követő kezeléséhez és elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását.

(2)55 Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki büntetlen előéletű, de bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen egy évet meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított három évig,

c) akivel szemben a bíróság lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki, a büntetést kiszabó bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig,

d) aki próbára bocsátás intézkedés vagy vádemelés elhalasztása hatálya alatt áll,

e) aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,

f) akinek lefokozására, szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként került sor, a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig.

(3)56 Szerződéses szolgálati viszony az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása mellett is csak olyan személlyel létesíthető, aki tiszti és tiszthelyettesi beosztás esetén legalább 5 év, tisztesi beosztás esetén legalább 3 év időtartamra vállalja a szolgálatot. Nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, együttműködésből eredő feladat végrehajtására önkéntes jelentkezés alapján ennél rövidebb, illetve a nem katonai oktatási intézményben honvédségi ösztöndíjasként végzettek esetében az ösztöndíj folyósításának időtartamával megegyező időtartamra is köthető szerződés. A szerződéses szolgálat időtartama közös megegyezés alapján – a 43. § (2) bekezdésében foglalt korlátozások figyelembevételével – alkalmanként, legfeljebb öt év időtartammal meghosszabbítható.

(4)57 A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket a jelentkezőnek igazolnia kell.

(5) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges a külön jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés ellenőrzése, ha a jogviszony létesítésekor, a tervezett beosztásba helyezésnek az feltétele.

(6)58 A Honvédség az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket, illetve az (5) bekezdésben előírt feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt is ellenőrizheti.

(7) A szolgálati viszony az állománycsoport szerinti legalacsonyabb beosztástól eltérő beosztásba – a (8) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve – csak rendkívül indokolt esetben létesíthető.

(8) Speciális beosztás betöltésére a (7) bekezdéstől eltérően is létesíthető szolgálati viszony.

(9) A tábori lelkészi szolgálati viszony létesítéséhez az illetékes egyház, felekezet egyetértése is szükséges.

(10)59 A katonai ügyészekre, a katonai bírákra, az ügyészségi és az igazságügyi alkalmazottakra, az oktatókra, a tábori lelkészi feladatokat ellátókra, valamint a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományára a rájuk vonatkozó külön jogszabályokat is alkalmazni kell.

(11)60 E törvény 61/A. §-ában meghatározott esetben a szerződéses jogviszony a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő időtartamra is köthető.

(12)61 Önkéntes műveleti tartalékos szolgálati jogviszony – jogszabályban meghatározott feltételekkel – azzal a 18. életévét betöltött, de 50 évesnél nem idősebb személlyel létesíthető, akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott, szolgálati viszony létesítését kizáró ok (a továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn. Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony létesítése, illetve fennállása tekintetében a 41/A. §-t és a 41/B. §-t megfelelően alkalmazni kell. Ha az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony megszűnésével egyidejűleg kerül sor, az önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló személy egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatától el kell tekinteni, feltéve, hogy a hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony nem az állomány tagjának egészségi, illetve pszichikai állapota miatt került megszüntetésre.

(13)62 Az önkéntes műveleti tartalékos szolgálatot vállaló személy szerződése megkötésekor – az 1. § (3) bekezdés szerinti időszakok kivételével – írásbeli nyilatkozatával kizárhatja a külföldi szolgálatteljesítést. Az önkéntes tartalékos állomány tagja e nyilatkozatát indokolás nélkül írásban visszavonhatja. A nyilatkozatot, illetve visszavonását az önkéntes tartalékos személyi anyaggyűjtőjéhez kell csatolni.

(14)63 Önkéntes védelmi tartalékos szolgálati jogviszony – szerződésben meghatározott alkalmassági feltételekkel – a 18. életévét betöltött személlyel és határozatlan időre létesíthető.

(15)64 Ha az önkéntes védelmi tartalékos hivatásos-, szerződéses vagy önkéntes műveleti tartalékos jogviszonyt létesít, védelmi tartalékos szerződése megszűnik.

41/A. §65 (1)66 Azt a tényt, hogy a 41. § (2) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott, a szolgálati viszony létesítését kizáró ok vele szemben nem áll fenn,

a) a szolgálati viszony létesítését megelőzően, az állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) az állomány tagja – a szolgálati viszony fennállása alatt – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül az állomány tagján kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul

hatósági bizonyítvánnyal igazolja.

41/B. §67 (1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja az állomány tagját annak igazolására, hogy az állomány tagjával szemben nem áll fenn kizáró ok.

(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra az állomány tagja igazolja, hogy vele szemben kizáró ok nem áll fenn, a Honvédség az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat az állomány tagja részére megtéríti.

(3) A Honvédség a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából kezeli

a) az állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,

b) az állomány tagja

azon személyes adatait, amelyeket a kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a Honvédség a szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy – szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén – a szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.

Az állomány utánpótlása

42. § (1) A hivatásos állomány utánpótlását – a 41. §-ban előírt feltételek megléte esetén – a katonai, rendvédelmi és polgári oktatási intézményekben végzettek (szakképesítést szerzettek), valamint a szerződéses állományból való hivatásos állományba vétellel kell biztosítani.

(2)68 Hivatásos állományba vételre – e törvényben és más jogszabályban előírt feltételek megléte esetén – kizárólag főtörzsőrmesteri vagy annál magasabb rendfokozatban kerülhet sor. Jogszabály a katonai oktatási intézményben végzettek (szakképesítést szerzettek) esetében a hivatásos állományba vételt – a képzés jellegére tekintettel – alacsonyabb rendfokozattal is választhatóvá teheti.

(3)69 Az állomány utánpótlása érdekében a Honvédség toborzó rendszert működtet.

A szolgálati viszony létesítése

43. § (1) A szolgálati viszony az állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozott vagy határozatlan időre létesül. Az állományba kinevezett személy esküt tesz, melynek szövegét a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.

(2)70 A szerződéses szolgálati idő együttes tartama a 20 évet nem haladhatja meg, és nem lépheti túl az 55. §-ban meghatározott felső korhatárt.

(3) Az állományba való felvétellel egyidejűleg az állomány tagját befejezett tanulmányainak megfelelően hadnaggyá vagy őrmesterré kell kinevezni.

(4)71 A szolgálati viszony létesítéséről állományba vételi okmány (szerződés) készül, amelynek tartalmaznia kell a szolgálati viszony kezdetét, jellegét, a próbaidő tartamát, a rendfokozatot, az eskü letételének időpontját és szerződéses szolgálati viszony esetén a szolgálati viszony időtartamát. A szolgálati beosztásba történő kinevezésről kinevezési okmány készül, amelynek tartalmaznia kell az állomány tagjának szolgálati beosztását és helyét, a besorolási osztályon belüli besorolási kategóriáját, a beosztáshoz szükséges iskolai végzettség (szakképesítés), nyelvismeret szintjének megszerzését. Az állományba vételi okmány (szerződés) és a kinevezési okmány egy példányát az állomány tagjának át kell adni.

(5) Az állományba vételi, illetve a kinevezési okmány átadásával egyidejűleg a Honvédség az állomány tagját tájékoztatja

a) a szolgálatteljesítés rendjéről,

b) az illetménybesorolásról,

c) az illetményfizetés módjáról,

d) a szolgálatba lépés napjáról,

e) a szabadság mértékének számítási módjáról és kiadásának, illetve

f) a felmentési és lemondási idő megállapításának szabályairól,

g)72 az egyéb juttatásokról és azok mértékéről.

(6) A Honvédség az (5) bekezdésben előírt tájékoztatást, legkésőbb az okmányok átadásától számított 30 napon belül írásban is köteles az állomány tagja részére átadni.

(7)73 Az állományba felvett személy részére – a katonai alapképzésben részesültek kivételével – a szolgálat jellegének megfelelő általános katonai, illetve a beosztásához szükséges tanfolyam, szakiskola, szaktanfolyam (a továbbiakban együtt: tanfolyam) elvégzését és vizsga letételét kell előírni. Az állományilletékes parancsnoknak biztosítania kell, hogy a tanfolyami kötelezettség teljesítését az állomány tagja egy éven belül megkezdhesse. Ha az állomány tagja a tanfolyamot önhibájából nem kezdte meg, a meghatározott időn belül nem fejezte be, vagy eredményes vizsgát nem tett, a szolgálati viszonya megszűnik.

(8) A más közszolgálati jogviszonyból áthelyezett személy állományba való felvételekor is e § rendelkezéseit kell alkalmazni.

44. §74 A polgári oktatási intézményi végzettséggel felvett személy rendfokozatát beosztásának, életkorának és iskolai végzettségének (szakképesítésének), valamint szakmai gyakorlatának figyelembevételével kell megállapítani. E rendfokozata azonban nem haladhatja meg a vele egykorú és azonos beosztást elért, de az oktatási intézmény elvégzésétől folyamatosan szolgálatot teljesítő és speciális beosztást betöltő rendfokozatát.

Próbaidő

45. § (1)75 Az állományba felvett személlyel – a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek, valamint a szerződéses állományból hivatásos állományba átvett vagy folyamatosan szerződést hosszabbító katonák kivételével – a szolgálati viszony létesítésekor legalább 3, de legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. A fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a próbaidő leteltéig kell teljesíteni.

(2) Az állomány tagját a próbaidő alatt a Honvédség és a beosztása sajátosságainak megfelelő tanfolyami képzésben kell részesíteni.

(3) Az állomány tagja a próbaidő alatt a törvény szerinti illetményre, a 126. § (3) bekezdése szerinti lakhatási támogatásra, elhelyezésre, valamint a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.

(4) A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.

(5) Ha a szolgálati viszony a próbaidő alatt szűnt meg, az állomány tagja elveszti a próbaidős rendfokozatát, és köteles a kapott ruházati és egyéb felszerelési tárgyakat visszaadni.

(6) A szerződéses legénységi állományba felvett, rendfokozattal nem rendelkező katona a próbaidő leteltéig honvédként teljesíti szolgálatát.

(7)76 Nemzetközi kötelezettség teljesítéséből, illetve együttműködésből eredő feladat végrehajtására kötött szerződés esetén próbaidő nem köthető ki.

A szolgálatteljesítés

46. § (1)77 Az állomány tagja szolgálatát a külön jogszabályban meghatározott beosztásokban, az e törvény 2. §-ának (10) bekezdésében meghatározott szervezeti egységben, továbbá az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (a továbbiakban: NATO) parancsnokságain és hivatalainál, valamint az Európai Unió (a továbbiakban: EU) katonai szerveiben és az EU által indított műveletekben, továbbá a NATO vagy az EU érdekében feladatokat végrehajtó, Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezeteknél a Magyar Köztársaság részére biztosított beosztásokban teljesíti.

(2) Az állomány tagja – beleegyezésével – a miniszter és az érintett szerv vezetőjének megállapodása alapján határozott vagy határozatlan időtartamra történő vezényléssel más szervnél is teljesíthet szolgálatot. A határozott időre szóló vezénylés a vezényelt beleegyezésével meghosszabbítható. A szerződéses állomány tagja esetében ehhez a szerződés módosítása is szükséges.

(3) Szolgálat az (1) bekezdésben felsoroltakon kívül – vezényléssel – a következő szerveknél is teljesíthető

a) a Köztársasági Elnöki Hivatalnál,

b)78 a szövetséges fegyveres erőknél, valamint az EU katonai és védelmi kérdésekkel foglalkozó szerveiben, valamint az általa indított műveletekben,

c) nemzetközi szervezetekben,

d) a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál,

e)79

f) a védelmi igazgatás rendszerében,

g) a központi és a helyi közigazgatási szerveknél (a szerződéses állomány kivételével),

h)80 a nem katonai felsőoktatási intézményeknél,

i) a tudományos (kutató) és kulturális intézményeknél,

j)81 a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervezetnél, továbbá a Honvédség tevékenységét elősegítő közhasznú szervezetnél, illetve egyesületnél,

k) a bíróságoknál és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalában,

l) az egészségügyi intézményeknél

(a továbbiakban együtt: más szerv).

(4)82 Ha az állomány tagját állami vezetővé nevezik ki, rendfokozatát nem használhatja és az állami vezetőkre vonatkozó illetményrendszer szerinti illetményre jogosult. Az állomány kinevezett tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Ha állami vezetői beosztásából felmentik, akkor a 69. § (2) bekezdésben leírtakat kell alkalmazni.

(5)83

(6)84 Katonai bíró és katonai ügyész a (3) bekezdés g) pontja alapján csak az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban teljesíthet szolgálatot.

(7)85

(8)86 Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, katonai feladat végrehajtása közben meghatározott egészségügyi tevékenységet a harctéri egészségügyi katonán túl harctéri életmentő katona is végezhet

a) a műveleti területen, továbbá

b) a katonai feladatban közvetlenül közreműködő személyeken.

47. § (1) Az állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira, pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére – a (4) bekezdésben foglaltak kivételével – a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a honvédelmi pótléknak megfelelő mértékű pótlékot, betegség esetén távolléti díjat és az e törvény szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni.

(2)87 Az állomány más szervhez vezényelt tagjának kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, szolgálati vagy rokkantsági nyugállományba helyezése – a más szerv vezetőjének javaslatára, illetve egyetértésével –, továbbá ruházati ellátmányának és az (1) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása az eredeti beosztás betöltésére vonatkozó szabályok szerint történik. Előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(3)88 A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére – a munkavállaló beleegyezése nélkül – a miniszter és az érintett szerv vezetőjének megállapodása alapján kerülhet sor. Ez esetben a Honvédség az állomány tagját az előmeneteli szabályok figyelembevételével, illetve – a 88. § (9) bekezdésére tekintettel – viselt rendfokozatának megfelelően köteles beosztásba, vagy annak jogosultsága esetén szolgálati nyugállományba helyezni.

(4) Az állomány 46. § (3) bekezdésének a)–f) pontjaiban meghatározott szervezetekhez vezényelt tagjára az e § (1)–(3) bekezdéseit, valamint a 48. § rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) szolgálati viszonyára a Honvédség szervezeteinél szolgálatot teljesítők szolgálati viszonyára vonatkozó szabályok az irányadók;

b) a szolgálati beosztása betöltésével összefüggő költségek a vezénylés helye szerinti szervezetet terhelik, kivéve a 46. § (3) bekezdés c) pontja alá tartozó költségeit;

c) vele szemben a munkáltatói jogkört a vezénylés helye szerinti szervezet hatáskörének megfelelő vezetője gyakorolja;

d) a vezénylés megszüntetése után – ha az nem fegyelmi okból vagy alkalmatlanság miatt történt – a vezénylés tartama alatti előmenetelének megfelelő beosztást kell részére a Honvédségnél biztosítani.

(5) A szerződéses állomány tagja vezénylését meg kell szüntetni, ha a 43. §-ban meghatározott időtartam letelt.

47/A. §89 (1) Önkéntes tartalékos szolgálat a 2. § (10) bekezdésében meghatározott szervezeti egységben, vagy ezen szervezeti egységek állományából összeállított ideiglenes kötelékben belföldön, illetve annak kizárása hiányában külföldön teljesíthető.

(2) Az önkéntes műveleti tartalékos szolgálatot teljesítő személy – beleegyezésével – hazai és külföldi egyéni beosztásba is kinevezhető.

(3) Az önkéntes tartalékos beosztására történő felkészítésre – katonai előképzettsége szerint differenciáltan – első alkalommal legfeljebb 25 napra, ezt követően a szerződésben foglalt időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be.

(4) Az önkéntes tartalékos – a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon túl – 3 évente összesen legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatra behívható – amely az önkéntes védelmi tartalékos esetén a szerződésében meghatározott feladatra történhet –, amely időtartam az érintett beleegyezésével meghosszabbítható.

(5) A tényleges szolgálat időtartama külföldi szolgálatteljesítés esetében a (4) bekezdésben meghatározott időtartamon felül a közvetlen felkészítés és váltás végrehajtásához szükséges idővel, de legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.

(6) Ha az önkéntes tartalékos beosztására történő felkészítése szervezetszerű hazai vagy külföldi tanfolyamon történik, és annak időtartama meghaladja a (3) bekezdésben foglalt tartamot, az az érintett beleegyezésével – a tanfolyam elvégzéséhez szükséges időtartammal – meghosszabbítható.

47/B. §90 (1) Az önkéntes tartalékos felkészítés vagy tényleges szolgálatteljesítés érdekében történő behívására behívóparanccsal kerül sor. A behívóparancsot az önkéntes tartalékos lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság állítja ki, és telefonon vagy postai kézbesítés útján közli az önkéntes tartalékossal. A behívóparancsot – felkészítés érdekében, illetve a békeidőszakban végrehajtandó, előre megtervezett tényleges szolgálatra történő behívás esetén – a felkészítés kezdete előtt legalább 30 nappal kézbesíteni kell.

(2) Az önkéntes tartalékos a telefonon vagy kézbesítés útján közölt behívóparancsban megjelölt behívási időponttól a Honvédség tényleges katonai állományába tartozik.

(3) A szervezeti egységek tervezett önkéntes tartalékos felkészítései várható időpontját – a negyedév megjelölésével – a tárgyévet megelőző év utolsó negyedévében a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.

(4) Az önkéntes tartalékost a felkészítés érdekében tervezett behívás időpontjáról, időtartamáról és helyszínéről a behívás időpontját legalább 90 nappal megelőzően a hadkiegészítő parancsnokság értesíti.

Rendelkezési állomány

48. § (1) A Honvédség személyi állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a Honvédség rendelkezési állományába tartozik,

a) aki szolgálatát más szervnél teljesíti;

b)91 akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszűnt, a szolgálat felső korhatárának betöltését megelőző l éven belül beleegyezésével, a korhatár betöltéséig, illetve akinek a beosztása a jelzett okok miatt szűnt meg, de más beosztásba tervezett, beleegyezésével legfeljebb egy évig;

c) aki átképzésen vesz részt, a beosztásba helyezéséig;

d) aki felsőoktatási intézmény nappali tagozatán, illetve egy évet meghaladó külföldi tanulmányokat folytat, a tanulmányai befejezéséig;

e) akinek a részére az oktatási intézményben folytatott tanulmányai befejezése után felkészültségének megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható, legfeljebb 1 évig;

f) aki egészségi, pszichikai állapota miatt eredeti szolgálati beosztását ellátni képtelen, az általa ellátható más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig;

g) aki szolgálati feladatait önhibáján kívüli okból egy évet meghaladóan nem tudja ellátni, legfeljebb az ok megszűnéséig;

h) akit szakszervezeti tisztségbe választottak, a szakszervezet kezdeményezésére a 36. § (2) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezmény időkeretének terhére, tisztsége betöltéséig;

i) a hivatásos állomány azon tagja, akit állami vezetővé kineveztek, megválasztottak, a tisztsége tartamára;

j)92 akinek más szervhez történő vezénylését megszüntették, beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig;

k)93 aki – vezénylési határozat alapján – egybefüggően egy évet meghaladó időtartamra hosszabbított külföldi szolgálatot teljesít, annak megszűnéséig;

l)94 akinek a gyermekgondozási segély illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül történő folyósítása időszakában beosztása megszűnt, a felmentési védelem idejére;

m)95 aki az 59/B. § szerinti esetben az előterjesztési javaslattal szemben bírósághoz fordult, a kereset jogerős elbírálásáig, de legfeljebb a hivatásos szolgálat felső korhatáráig.

(2) Az (1) bekezdés alá tartozók esetében – szolgálati beosztás hiányában – a beosztás szintje az utolsó betöltött beosztással azonos, ha ilyennel nem rendelkezett, akkor viselt rendfokozatának megfelelő.

(3) Az (1) bekezdés h) pontjában megjelöltek jogai és kötelezettségei – a tisztségük ellátására vonatkozók kivételével – azonosak a szolgálati beosztást betöltőkével.

(4) Az (1) bekezdés i) pontja alá tartozókra a 46. § (4) bekezdése irányadó azzal, hogy – eltérő törvényi rendelkezés hiányában – velük szemben a munkáltatói jogkört a vezénylés helye szerinti miniszter gyakorolja.

(5)96 Az állomány (1) bekezdés b), e), f) és l) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.

(6)97 A munkába állás elősegítése érdekében az (1) bekezdés b), e), f) és l) pontjaiban szereplők adatait – rendelkezési állományba vétellel egyidejűleg – meg kell küldeni a központi közszolgálati nyilvántartás számára.

(7)98 Az állomány tábornoki rendfokozatú, (1) bekezdés m) pontja szerint rendelkezési állományban lévő tagjának a 117. § (1) bekezdése szerint távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró visszatartja. A 117. § (2) bekezdést megfelelően alkalmazni kell, amennyiben az állomány tábornoki rendfokozatú tagjának szolgálati viszonya az 59/B. § alapján nem kerül megszüntetésre.

Pályázati rendszer

49. § (1) A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség, szakképzettség megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való felvételhez pályázatot kell, meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pedig pályázatot lehet kiírni.

(2) A pályázatot a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmény vezetője, illetve az adott beosztásra a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró (vezető) vagy az általa kijelölt szakmai szerv írja ki.

(3) A pályázat kiírásának tartalmaznia kell a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét, e határidőtől eltérni nem lehet.

(4) A pályázat tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhető más személlyel. A pályázat eredményéről a pályázót a pályázat egyidejű visszaküldésével írásban tájékoztatni kell.

(5) Pályázatra kiírt beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási intézménybe való felvételre is. A pályázat nyertesét a szolgálat érdekében kell a beosztás betöltésére kinevezni vagy vezényelni.

(6)99 A katonai felsőoktatási intézmény oktatói és kutatói beosztásaira az állomány külön jogszabályban előírt feltételekkel rendelkező tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén őket a szolgálat érdekében kell a felsőoktatási intézménybe kinevezni vagy áthelyezni.

(7)100 A Honvédség egészségügyi intézményeiben és a Honvédkórház-Állami Egészségügyi Központban (Honvéd, Rendészeti és Vasútegészségügyi Központ) – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a vezető beosztások kizárólag pályázat útján kerülhetnek betöltésre.

VI. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

A szolgálati viszony módosításának esetei

50. § (1) A szolgálati viszony – e törvényben meghatározott eseteket kivéve – az állomány tagja beleegyezésével módosítható.

(2) A módosítás esetei különösen:

a) a magasabb beosztásba kinevezés, az azonos beosztásba vagy az állomány tagja kérelmére alacsonyabb beosztásba történő áthelyezés,

b) az 52. § szerinti vezénylés,

c) a más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás,

d) a szolgálati viszony szüneteltetése,

e) a más szervhez a 46. § (2) bekezdés szerinti vezénylés,

f) a magasabb iskolai végzettséget (szakképesítést) nyújtó oktatási intézménybe beiskolázás.

(3)101 A szolgálati viszony (2) bekezdés a) pont szerinti módosítása a 2. § (22) bekezdés szerinti határozott időtartamú külszolgálatra történő vezénylés, illetve a Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezetek állományában történő alkalmazás idejére is történhet.

Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés, rendelkezési állományba helyezés102

51. § (1) Az állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthető, és egyidejűleg

a) magasabb beosztásba kinevezhető;

b) azonos beosztásba áthelyezhető;

c)103 rendelkezési állományba áthelyezhető.

(2) Az azonos beosztásba való áthelyezés kérelemre is történhet.

(3) Alacsonyabb beosztásba helyezés az állomány tagjának méltányolható kérelmére a viselt rendfokozatánál eggyel alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztásba történhet.

(4)104 Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban foglalt esetekben az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges, azonban kérelmére különös méltánylást érdemlő egyéni érdekét figyelembe kell venni.

Vezénylés

52. § (1) Az állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett bármely szervezeti egységhez és bármely helységbe beleegyezése nélkül meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető.

(2) A más helységbe való vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 6 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 6 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből azonban kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.

(3) Az állomány szolgálati beosztást betöltő tagja Honvédségen belüli képzése az oktatás időtartamára vezényléssel történik. A képzésre történő vezénylés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.

(4)105 Az állomány tagját az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után az egy évet meghaladó, a 2. § (32) bekezdés b) és f)–g) pontok szerinti esetekben külföldi szolgálatra a miniszter, ettől eltérő külföldi szolgálatra, illetve rövidebb időtartamra a jogszabályban meghatározott elöljáró vezényelheti. Külföldi szolgálat esetén a vezényeltet megillető juttatások és terhelő kötelezettségek mellett egyéb pénzbeli és természetbeni ellátások, illetve a hazainál kedvezőtlenebb szolgálati körülmények között érvényesülő kötelezettségek is megállapíthatók. A külföldre vezénylés a külföldi szolgálati kötelezettség teljesítésének időtartamára szól.

(5)106 A 3 hónapot meghaladó külföldi szolgálatteljesítés esetén, valamint a 2. § (32) bekezdés c) pontja szerinti esetben időtartamtól függetlenül az állomány tagját – a 43. § (5) bekezdésében foglaltakon túl – a kiutazást megelőzően, írásban tájékoztatni kell

a) a külföldi szolgálatteljesítés tartamáról,

b) a pénzbeli és természetbeni juttatásokról,

c) a díjazás és egyéb juttatás pénzneméről, továbbá

d) a hazatérésre irányadó szabályokról.

(6) Az e § alapján vezényeltek esetében a munkáltatói jogokat – a szolgálati viszony megszüntetését, módosítását érintő döntések kivételével – a vezénylési hely állományilletékes parancsnoka (vezetője) gyakorolja.

(7)107 Az egy évet meg nem haladó külföldi szolgálatra való vezénylés időtartama, az egy év elteltét követően – az állomány tagjának rendelkezési állományba helyezése nélkül – egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal szolgálati érdekből meghosszabbítható, ha a hazaérkezés, utazás, áthelyezés körülményei azt indokolttá teszik.

52/A. §108 (1)109 Az állomány kiképzett tagjának beleegyezése – a 2. § (32) bekezdése e)–h) pontjainak kivételével – nem szükséges a külföldi katonai szolgálathoz, ha annak időtartama az egy évet nem haladja meg. Az állomány tagja – a 2. § (32) bekezdés a) pontjának esetét kivéve – 24 hónapon belül külföldi katonai szolgálatra – több egymást követő vezénylés esetén is – legfeljebb 12 hónapra vezényelhető. Az egymást követő vezénylések között legalább 2 hónapnak el kell telnie.

(2) Az állomány kiválasztása során az önkéntesen jelentkezőket előnyben kell részesíteni.

(3) A külföldi szolgálat végrehajtásában részt vevő állomány tagja a térítésmentes járványvédelmi ellátás (védőoltások) és egyéb vizsgálatok, illetve szükség esetén a karanténrendelkezések tűrésére köteles.

52/B. §110 A tényleges szolgálatát töltő önkéntes tartalékos katona vezénylésére – a külföldi szolgálatteljesítést kizáró nyilatkozatra figyelemmel – az állomány tagjára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Megbízás

53. § (1)111 Az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, a szolgálati beosztás, továbbá a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszony keretében ellátható munkakör ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, valamint az állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával az állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható.

(2)112 Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztások ellátására, illetve a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó helyettesítésre szóló megbízás az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az ellátása alóli mentesítéssel történhet. Közszolgálati, illetve közalkalmazotti jogviszony keretében ellátható munkakörökhöz kapcsolódó helyettesítés csak eredeti beosztás ellátása mellett történhet. A megbízás időtartama az egy évet nem haladhatja meg. Az egy havi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz az állomány tagjának beleegyezése nem szükséges. A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik az egy éves időkorlátozás alá.

(3)113 Ha az állomány megbízott tagját az eredeti beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél.

(4)114 Ha az állomány megbízott tagja az eredeti beosztása ellátása mellett teljesíti a megbízást, részére az illetményalap 25–100%-ig terjedő megbízási díj jár. A szervezetszerű függetlenített helyettesnek a parancsnoka, valamint a parancsnoknak a hiányzó beosztottja helyettesítéséért díjazás nem fizethető. A helyettesítésért járó díjazás több személy helyettesítése esetén sem haladhatja meg az illetményalap 100%-át.

(5) A (3) bekezdés szerinti illetmény és a (4) bekezdés szerinti díjazás a 30 napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.

A szerződéses állomány tagja szolgálati viszonyának szünetelése115

54. §116 (1)117 Szünetel a szolgálati viszonya a szerződéses állomány azon tagjának, akit az országgyűlési, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.

(2)118 A szünetelés időtartama alatt a szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.

(3)119 Ha a szerződéses állomány országgyűlési, európai parlamenti képviselő-, főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.

(4)120 A szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, ha a szünetelés időtartama alatt a szerződésben meghatározott időtartam letelik.

A szolgálati viszony korhatára

55. § (1)121 A hivatásos szolgálat felső korhatára a társadalombiztosítási szabályok szerint a hivatásos állomány tagjára születési éve szerint irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése. A miniszter – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró javaslatára – egy alkalommal, a szolgálat érdekében, az érintett kérelmére legfeljebb az öregségi nyugdíjkorhatárig a szolgálati viszonyt meghosszabbíthatja. A szolgálati viszony meghosszabbítása az érintett egészségi alkalmasságának megállapítása és a 88. § szerinti minősítése után lehetséges.

(2) A katonai felsőoktatási intézmény választott tisztségviselőinek hivatásos szolgálati viszonya – megválasztásuk esetén – a miniszter hozzájárulásával az (1) bekezdés szerinti határideig meghosszabbítható.

(3)122 Az önkéntes műveleti tartalékos szolgálat felső korhatára megegyezik a hivatásos szolgálat felső korhatárával.

(4)123 Az önkéntes védelmi tartalékos szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíj korhatárával.

VII. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

A szolgálati viszony megszűnésének esetei

56. § A szolgálati viszony megszűnik:

a) közös megegyezéssel;

b) lemondással;

c) felmentéssel;

d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt;

e) a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával;

f)124 büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;

g) az állomány tagja halálával;

h) más közszolgálati jogviszonyba történő áthelyezéssel;

i) szerződéses szolgálat esetében a hivatásos állományba vétellel;

j) a szerződésben megállapított határozott idő leteltével, annak meghosszabbítása kivételével;

k) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben.

56/A. §125 (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnik:

a) közös megegyezéssel,

b) az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony egyoldalú megszüntetésével,

c) az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszüntetése fenyítés kiszabásával,

d) az önkéntes tartalékos halálával,

e) hivatásos, illetve szerződéses állományba vétellel,

f) a szerződésben megállapított idő leteltével, annak meghosszabbítása kivételével,

g) az önkéntes tartalékos szolgálatra való alkalmatlanság megállapításával,

h) az önkéntes tartalékos katona a szolgálatra az 59. § (6) bekezdése alapján méltatlanná válásának megállapításával,

i) a törvény erejénél fogva a 41/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha az önkéntes tartalékos nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.

(2) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnésének napján az önkéntes tartalékos járandóságai időarányosan elszámolásra kerülnek.

(3) Az (1) bekezdés h) pontja esetén az önkéntes tartalékos katonák egyenruha viselésére és rendfokozat használatára a 230. § (7)–(9) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

Közös megegyezés

57. § (1) A szolgálati viszony – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak és az állomány tagjának közös megegyezésével – bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti.

(2) A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszonyból eredő, a felek egymás iránti jogait és kötelezettségeit is.

(3) A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének.

Lemondás

58. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszonyáról – az alábbi kivételekkel – lemondhat:

a)126 a megelőző védelmi helyzet, a veszélyhelyzet, a szükségállapot vagy rendkívüli állapot ideje,

b) az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott időszak,

c)127 a feladatteljesítést engedélyező közjogi döntést követően – az 1. § (4) bekezdésében meghatározott, nemzetközi szerződésből eredő – kollektív védelmi feladatok ellátásának időszaka, és az azt követő 30 nap,

d) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényben foglalt – a honvédelmi ágazat hatáskörébe utalt – feladatok végrehajtásának időszaka alatt.

(2) Amennyiben a határozott időre szóló szerződés az (1) bekezdésben felsorolt feladatok végrehajtása előtt szűnne meg, a szolgálati viszony és az egyes rendfokozatokban eltölthető maximális várakozási idő meghosszabbodik a feladat teljesítéséig.

(3) A lemondási idő 2 hónap, a felek ennél rövidebb határidőben is megállapodhatnak.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével – a szolgálati nyugdíjra, a szolgálati idő 262. § szerinti számítására, valamint a korkedvezményre való jog kivételével – a hivatásos szolgálat alapján járó, jogszabályban meghatározott jogosultságait elveszti.

(5)128 Aki a lemondáskor szolgálati nyugdíjra jogosult, azt nyugállományba kell helyezni. A szolgálati nyugdíj folyósítására a 203. § (8) bekezdése irányadó.

(6) Ha a szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő leteltével a 262. § szerinti szolgálati idő számítására, valamint a megszerzett korkedvezményre jogosult.

(7) A szerződéses állomány tagja egyoldalú szerződésbontása esetén a lemondás szabályait kell alkalmazni.

Felmentés

59. § (1)129 Az állomány tagjának szolgálati viszonya – az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével – felmentéssel akkor szüntethető meg, ha

a) az Országgyűlés vagy a Kormány döntése alapján a Honvédségnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és e miatt további szolgálatára nincs lehetőség;

b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt;

c)130 szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintű beosztást – figyelemmel az 51. § (4) bekezdésére is – pedig nem fogadta el;

d)131 a 48. § (1) bekezdése alapján rendelkezési állományban nem tartható.

(2) Az állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha

a)132 minősítése, egészségi, pszichikai állapota alapján, illetve – ha ez feltétel – nemzetbiztonsági szempontból a beosztásának ellátására vagy a katonai szolgálat ellátására alkalmatlan;

b)133 az általános előmeneteli rendbe tartozó beosztás betöltése esetén a rendfokozatára megállapított maximális időtartamot leszolgálta és előléptetésére nincs lehetőség;

c) a szolgálatra méltatlanná vált;

d)134 az 51. § szerinti kinevezést, beosztásba, illetve állományba helyezést alapos indok nélkül elutasítja.

(3)135

(4) Az (1) bekezdés c) pontja alapján nyugellátásra jogosult az állomány tagja, ha rendelkezik a 203. § (1) bekezdésében meghatározott feltétellel.

(5)136 Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai ok következménye, az állomány tagja akkor menthető fel, ha

a) állapotának megfelelő más betölthető beosztás a Honvédségnél számára nem biztosítható,

b) a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást a hivatásos állomány tagja visszautasítja, vagy

c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.

(6) A szolgálatra méltatlan az,

a) akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, kivéve, ha a bíróság katonai fogdában rendelte azt végrehajtani;

b) akit a bíróság jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt és előzetesen nem mentesített a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;

c) aki magatartásával a Honvédség működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti.

(6a)137 Méltatlanság megállapítása esetén a hivatásos állomány volt tagja egyenruhát nem viselhet.

(7) A miniszter a (6) bekezdés a) és b) pontja esetén a méltatlanság megállapításától eltekinthet, ha a szabadságvesztés mértéke az 1 évet nem haladja meg.

(8) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentést írásban köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.

(9) Csoportosnak minősül és a Munka Törvénykönyve szerinti bejelentési kötelezettség alá esik a létszámleépítés, ha a szervezeti egységnél egy naptári évben

a) 20 főnél kevesebb rendszeresített beosztás esetén 5 fő,

b) 20-nál több és 100-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább 10 fő,

c) 100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább az állomány 10%-a,

d) 300 vagy annál több rendszeresített beosztás esetén legalább 30 fő

felmentésre tervezett.

59/A. §138 (1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg.

(2) A két hónapos felmentési idő a szolgálati viszonyban töltött

a) öt év után egy hónappal

b) tíz év után két hónappal

c) tizenöt év után három hónappal

d) húsz év után négy hónappal

e) huszonöt év után öt hónappal

f) harminc év után hat hónappal

meghosszabbodik.

59/B. §139 (1) A miniszter az állomány tábornoki rendfokozatú tagja szolgálati viszonyának megszüntetésére a köztársasági elnökhöz tesz előterjesztést.

(2) Tábornok esetén a Hjt. 59. § (6) bekezdés c) pontja szerinti méltatlansági eljárás megindítására és lefolytatására a miniszter jogosult a köztársasági elnök egyidejű értesítése mellett. A méltatlansági eljárás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a miniszter a szolgálati jogviszony megszüntetésére a jegyzőkönyv kézhezvételét követő 5 napon belül elkészíti az (1) bekezdés szerinti előterjesztést.

(3) A miniszter (1) bekezdés szerinti előterjesztési javaslatát az állomány tábornoki rendfokozatú tagja részére kézbesíteni kell. Az előterjesztési javaslatnak tartalmaznia kell a szolgálati viszony megszüntetésére irányadó tartalmi elemeket. Az állomány tagja a javaslattal szemben a kézbesítéstől számított 15 napon belül bírósághoz fordulhat, melyet egyidejűleg a miniszternek jelenteni köteles. Az állomány tábornoki rendfokozatú tagját a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a köztársasági elnök elé. A kereset benyújtásától annak jogerős elbírálásáig az állomány tábornoki rendfokozatú tagját rendelkezési állományba kell helyezni.

60. § (1)140 Az állomány tagjának kezdeményezésére a felek írásban a felmentési idő 59/A. § szerinti tartamánál rövidebb időtartamban is megállapodhatnak. A szerződéses állomány tagjának felmentési ideje az eredeti szerződés határnapján nem terjedhet túl. A felmentés időtartamának felére az állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró (vezető) az állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól. A szolgálati kötelezettség teljesítése alóli mentesítés idejére az állomány tagja távolléti díjra jogosult.

(2)141 Az állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó távolléti díjra havonta egyenlő részletekben jogosult.

(3)142 A szakmailag alkalmatlan minősítést kapott személy szolgálati viszonyát 30 napos felmentési idővel, a szolgálatra méltatlanná vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható okból alkalmatlanná vált személy szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül – azon a napon, amelyen a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentésre okot adó tényt megállapítja – kell megszüntetni.

(4) Ha az állomány tagja a szolgálat felső korhatárát még nem érte el és szolgálati nyugdíjra jogosult, a felmentésével egyidejűleg nyugállományba kell helyezni. Ebben az esetben a hivatásos szolgálat a felmentési idő elteltével szűnik meg. A nyugdíj folyósítására a 203. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.

61. § (1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt:

a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett orvosbizottsági alkalmassági felülvizsgálat ideje;

b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság;

c)143 a terhesség ideje, a szülést követő 3 hónap, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából kapott illetmény nélküli szabadság, illetve illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves kora;

d) a házastárs tartós külföldi kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szabadság;

e)144 a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az állomány örökbe fogadni szándékozó tagját – közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat – érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak az állomány szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, illetőleg a szolgálatra méltatlanná vált tagja szolgálati viszonyának a megszüntetésére.

(3)145 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti védelem az illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

61/A. §146 Az állomány 61. § (1) bekezdésének c) pontja alapján a 48. § (1) bekezdésének g) pontja szerint rendelkezési állományba került tagjának illetmény nélküli szabadsága idejére megüresedett beosztását csak az ok megszűnéséig terjedő határozott időre lehet betölteni. A beosztást a rendelkezési állomány megszűnése után az eredetileg a beosztást betöltőnek kell felajánlani.

61/B. §147 (1) Az állomány tagjának írásbeli kérelmére – legfeljebb a gyermek hároméves koráig – a munkáltatói jogkör gyakorlója heti húsz óra rész-szolgálatteljesítési időt engedélyez, ha az állomány tagja a kérelem benyújtásakor a 103. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, és az eredeti beosztása – a beosztás jellegéből fakadóan – rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható. A kérelmet az illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatói jogkör gyakorlójával közölni. A kérelemben az állomány tagja köteles tájékoztatni a munkáltatói jogkör gyakorlóját

a) az illetmény nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá

b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.

(2) Rész-szolgálatteljesítési idő a miniszter által vezetett minisztériumban, valamint hivatalainál, ügynökségeinél és háttérintézményeinél rendszeresített beosztást betöltőknek engedélyezhető a hivatásos és szerződéses katonai beosztások megállapításáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott beosztást, illetve a parancsnoki (vezetői) beosztást betöltők kivételével.

(3) Az állomány tagjának kérelméről a munkáltatói jogkör gyakorlója a kérelem benyújtását követő 30 napon belül írásban dönt. A kérelem elbírálása során a munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálat érdekében a rész-szolgálatteljesítés lehetőségét vizsgálja a beosztáshoz tartozó munkaköri feladatok jellegének és a szolgálatteljesítés körülményeinek mérlegelésével. A kérelem elutasítását a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles megindokolni.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója az állomány tagjának az (1) bekezdésben meghatározott heti húsz óra rész-szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az szolgálati érdeket sértene, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlója számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A kérelem megtagadását a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles megindokolni.

(5) Ha az állomány tagjának eredeti beosztása a (3) bekezdés szerint rész-szolgálatteljesítési időben nem látható el, a munkáltatói jogkör gyakorlója az eredeti beosztástól eltérő beosztást ajánl fel. Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója az eredeti beosztástól eltérő beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.

(6) A rész-szolgálatteljesítési idő engedélyezése esetén az illetmény nélküli szabadság megszüntetésével egyidejűleg a 48. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnik, és az állomány tagjának a 61/A. § szerinti megüresedett beosztását kell felajánlani.

(7) A rész-szolgálatteljesítési idő

a) az illetmény nélküli szabadság megszűnését követő naptól,

b) ha az állomány tagjának a 104. § (3) bekezdése alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő napon

kezdődik. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén – a felek eltérő megállapodása hiányában – a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.

(8) A (7) bekezdés szerinti időponttól a szolgálati viszony alapján nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha a juttatásra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg. A rész-szolgálatteljesítés esetén az 52–53. §-ok és a 94–95. §-ok nem alkalmazhatók.

(9) Az illetmény nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermek harmadik életéve betöltetése napjától az állomány tagját eredeti beosztásában a 91. § (1) bekezdése szerinti szolgálatteljesítési időben kell továbbfoglalkoztatni, és az illetményét újra meg kell állapítani.

Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony egyoldalú megszüntetése148

61/C. §149 (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyt a katonai szolgálatra rendelkezésre állás időszakában – az 1. § (3) bekezdés szerinti időszakok kivételével – az állományilletékes parancsnok és az önkéntes tartalékos indokolás nélkül, egyoldalúan megszüntetheti.

(2) A felek eltérő megállapodása hiányában az egyoldalú megszüntetés esetében a szerződés a megszüntetésről szóló nyilatkozat kézhezvételét követő három hónap elteltével szűnik meg, mely időszak a felek ettől eltérő megállapodása esetén sem haladhatja meg a nyolc hónapot.

A szolgálati viszony megszűnése a törvény
erejénél fogva

62. § (1)150 A törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának a szolgálati viszonya:

a)151 a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése, a szolgálati viszony meghosszabbításának megszüntetése, a szolgálati viszony meghosszabbításának lejárta,

b)152 a jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése,

c)153 országgyűlési képviselővé, európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselővé történt megválasztás,

d) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása [71. § (2) bekezdése],

e) az eskü letételének megtagadása,

f) fizikai alkalmatlansága megállapítása,

g) a magyar állampolgárság elvesztése,

h) más állam állampolgárságának megszerzése esetén, illetve

i)154 az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, jogviszony megszűnését eredményező esetekben,

j)155 tábori lelkész esetében, ha az illetékes egyház visszahívja,

k)156 a 41/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha az állomány tagja nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.

(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.

(3)157 Az (1) bekezdés h) pontját akkor kell alkalmazni, ha a további állampolgárság megszerzésére az állomány tagjának közrehatására, vagy kifejezett beleegyezésével került sor, és az befolyásolja közreműködését a Honvédség feladatainak ellátásában.

(4)158 Az (1) bekezdés c) pontja a hivatásos állomány tagjára nem alkalmazható.

Közszolgálati jogviszonyok közötti áthelyezés

63. § (1) Az állomány tagja beleegyezése esetén más közszolgálati jogviszonyba áthelyezhető, illetve abból átvehető.

(2) Az állomány áthelyezett tagjának szolgálati viszonya az áthelyezéssel egyidejűleg megszűnik, a közszolgálati jogviszonyt azonban folyamatosnak kell tekinteni.

(3)159 Az állomány áthelyezett tagjának, amennyiben szolgálati nyugdíjra jogosultságot szerzett – áthelyezésével egyidejűleg – nyugdíját a 203. § (4) bekezdés szerint kell megállapítani.

A szolgálati viszony megszűnésének
egyéb esetei

64. § (1) A katonai bírónak a Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya – a lemondása kivételével – akkor szüntethető meg, illetőleg az a törvény erejénél fogva a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt csak akkor szűnik meg, ha a katonai bírói tisztsége megszűnik.

(2) Az igazságügyi alkalmazottként szolgálatot teljesítő hivatásos katonának a Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya akkor szüntethető meg, ha igazságügyi szolgálati viszonya megszűnik, vagy az igazságügyi alkalmazottként szolgálatot teljesítő hivatásos katonát – kérelmére – a munkáltatói jogkör gyakorlója más igazságügyi szervhez véglegesen áthelyezi.

(3) A katonai ügyésznek és más katonai ügyészségi alkalmazottnak a Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya – a lemondása kivételével – akkor szüntethető meg, illetőleg az a törvény erejénél fogva a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése miatt csak akkor szűnik meg, ha ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik.

(4) A (3) bekezdésben említett eseten kívül a Honvédséggel fennálló szolgálati viszony akkor is megszüntethető, ha a katonai ügyész és más katonai ügyészségi alkalmazott áthelyezését kéri a Magyar Köztársaság ügyészsége nem katonai ügyészségi szervezeti egységéhez, és az áthelyezéséhez a legfőbb ügyész hozzájárul.

Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén

65. § (1) A szolgálati viszony megszűnésekor, a szolgálatteljesítés utolsó munkanapján az állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét és – e törvény eltérő rendelkezése kivételével – egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást.

(2) Az (1) bekezdésben említett igazolás tartalmazza az állomány tagjának

a) a szolgálati viszonya megszűnésének jogcímét;

b) a Honvédségnél szolgálati viszonyban töltött idejét;

c) az illetményéből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozását és ennek jogosultját, illetőleg azt, hogy ilyen tartozása nincs;

d) a szolgálati viszony megszűnésének évében járó alap- és pótszabadság mértékét, az igénybe vett szabadság időtartamát, valamint a szabadság megváltásaként kifizetett összeget;

e) a szolgálati nyugellátásra való jogosultság megszerzésére és folyósítására vonatkozó rendelkezést;

f)160 a figyelembe vett szolgálati évei számát, a kifizetésre került végkielégítés, illetve leszerelési segély, valamint a kifizetésre került vagy kerülő jubileumi jutalom összegét és az azok alapjául szolgáló időtartamot.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 47. § szerinti vezénylés és a 63. § szerinti áthelyezés esetén is.

Megtérítési kötelezettség

66. § (1)161 Ha a szolgálati viszony az 56. § b), e) és f) pontja, a 59. § (2) bekezdés c) pontja vagy a 62. § (1) bekezdésének b), d)g), i) és k) pontja alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások közül az állomány volt tagja köteles megtéríteni a részére kifizetett juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak, képzési költségnek azt a hányadát, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezmények mellett is meg kellett volna fizetni.

(2) Amennyiben az állomány tagja a tanulmányi szerződésben meghatározott kötelező szolgálati időtartamnak egy részét nem töltötte szolgálati viszonyban, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.

(3) Az állomány tagja köteles teljes mértékben megtéríteni a 81. § szerint megkötött tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét, ha a szolgálati viszonya a szerződésben meghatározott idő előtt az (1) bekezdésben felsorolt okból szűnt meg.

(4)162 Ha a szolgálati viszony az 56. § b), e) és f) pontja, az 59. § (2) bekezdés c) pontja vagy a 62. § (1) bekezdésének b), d)g), i) és k) pontja alapján szűnt meg, az állomány tagja a ruházati illetmény időarányos részét meghaladó összeget megtéríteni köteles.

(5) Nem kell megtéríteni azt az összeget, amely a tanulmányi időnek a sorkatonai szolgálati időként beszámított tartamára esik.

Végkielégítés és leszerelési segély

67. § (1) A hivatásos állomány tagját felmentése, valamint a 224. § (4) bekezdésének alkalmazása esetén – a (7) bekezdésben felsorolt kivételekkel – végkielégítés illeti meg.

(2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább

a) három év: egyhavi,

b) öt év: kéthavi,

c) nyolc év: háromhavi,

d) tíz év: négyhavi,

e) tizenhárom év: öthavi,

f) tizenhat év: hathavi,

g) húsz év: nyolchavi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(3) A 69. § (1) bekezdése alapján a hivatásos szolgálatba visszavett személy szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.

(4) A szerződéses állományból hivatásos állományba átvett személy szerződéses állományban eltöltött szolgálati idejét a végkielégítés szempontjából hivatásos szolgálatban eltöltött időként kell figyelembe venni.

(5)163 A végkielégítés összegének felére jogosult az állomány tagja, ha az 59. § (2) bekezdésének d) pontja alapján mentették fel, vagy az 59. § (5) bekezdése szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg.

(6) A szolgálati viszony felmentéssel járó megszüntetése esetén a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.

(7) Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha

a) nyugellátásra szerzett jogosultságot,

b) alkalmatlansága miatt mentették fel, kivéve az egészségi, pszichikai alkalmatlanságot,

c) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.

(8)164 Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,

c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

68. § (1)165 A szerződéses katona a szerződésben vállalt szolgálati idő letöltésekor, illetőleg amennyiben a szolgálati viszony ezelőtt szűnik meg, a szolgálati viszony megszűnése napján – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – leszerelési segélyre jogosult. A leszerelési segély összege a szerződéses szolgálatban ténylegesen eltöltött:

a) 0–3. évek után évenként    1,3 havi,

b) 4. év után további    1,4 havi,

c) 5. év után további    1,6 havi,

d) 6. év után további    1,8 havi,

e) 7. év után további    2,0 havi,

f) 8. év után további    2,2 havi,

g) 9. év után további    2,4 havi,

h) 10. év után további    2,4 havi,

i) 11. év után további    2,0 havi,

j) 12. év után további    1,5 havi,

k) 13. év után további    1,0 havi,

l) 14. év után további    0,6 havi,

m) 15–20. évek után évenként további    0,2 havi

távolléti díjjal azonos.

(2) Tört időszak esetén időarányos összeg jár. A leszerelési segély összegének a kiszámításánál a szolgálati viszony megszűnése időpontjában a távolléti díj számításának alapját képező illetményelemeket kell alapul venni.

(3) Nem jár leszerelési segély annak a szerződéses katonának,

a) akit szolgálatának megszakítása nélkül hivatásos állományba vettek,

b)166 akinek a szolgálati viszonya az 56. § b), d)–f) pontja, az 59. § (6) bekezdése, a 62. § (1) bekezdés k) pontja, a 71. § (2) bekezdése alapján szűnt meg,

c) akinek a szolgálati viszonya rokkantsági nyugdíjra való jogosultság megszerzése miatt szűnt meg,

d)167 akinek szolgálati viszonya három évnél rövidebb szolgálati idő alatt szűnik meg, kivéve, ha szolgálati viszonyának megszüntetésére az 59. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltak alapján került sor.

(4) Ismételten létesített szerződéses szolgálati viszony megszűnéskor vagy később létesített hivatásos szolgálati viszony felmentéssel történt megszüntetésekor a leszerelési segély (hivatásos szolgálati viszony esetében a végkielégítés) alapjául csak az újabb szolgálati viszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni.

(5)168 A szerződéses katona részére a próbaidő leteltekor – a katonai és rendvédelmi oktatási intézményben végzettek esetében az első havi illetmény kifizetésével egyidejűleg – a leszerelési segély terhére, toborzópénz címén kéthavi távolléti díjnak megfelelő összeget kell folyósítani.

(6)169 Az a szerződéses katona, akinek szolgálati viszonya a vállalt idő letelte előtt szűnik meg, az (5) bekezdés szerinti előlegből a le nem szolgált időre eső összeget – az 56. § g) és i) pontjában, valamint az 59. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivételekkel – köteles visszafizetni.

(7)170 Nem jár leszerelési segély az után a szerződéses katona után, akinek a szolgálati viszonya az 56. § g) pontja alapján szűnt meg.

(8)171 Az önkéntes tartalékos katona végkielégítésre és leszerelési segélyre nem jogosult.

(9)172 Ha a szerződéses katona a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,

a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,

b) a felmentési időből hátralévő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,

c) leszerelési segélyre nem jogosult, azonban új jogviszony létesítése esetén a végkielégítési (leszerelési) összeg megállapításánál a megszüntetett jogviszony alapján leszerelési segélyre jogosító idejét is számításba kell venni.

(10)173 A leszerelési segély összegének felére jogosult a szerződéses katona, ha az 59. § (2) bekezdésének d) pontja alapján mentették fel, vagy az 59. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos indokkal tagadta meg.

(11)174 A szerződéses katona a vállalt szolgálati idejének letöltésekor, ha annak a meghosszabbítását kéri – az (1) bekezdés szerint felszámított leszerelési segély terhére – szerződés-hosszabbítási díjra jogosult, melynek összege

a) a 3. év letöltésekor    1,0 havi,

b) a 4. év letöltésekor    1,5 havi,

c) az 5. év letöltésekor    2,0 havi,

d) a 6. év letöltésekor    3,0 havi,

e) a 7. év letöltésekor    3,5 havi,

f) a 8. év letöltésekor    4,0 havi,

g) a 9. év letöltésekor    6,0 havi,

h) a 10. év letöltésekor    7,0 havi,

i) a 11. év letöltésekor, vagy az ezt követő első szerződés-hosszabbításkor    8,0 havi

távolléti díjjal azonos, amit azonban a korábban kifizetett szerződés-hosszabbítási díj havi mértékeivel csökkenteni kell.

(12)175 A szerződés-hosszabbítási díjat a szerződéses katona kérelmére kell kifizetni, melyről az állomány tagját a szerződés-hosszabbítás aláírását megelőzően írásban tájékoztatni kell.

(13)176 Attól a szerződéses katonától, aki a (3) bekezdés alapján nem, vagy a (10) bekezdés alapján csak csökkentett összegű leszerelési segélyre jogosult, a szolgálati viszony megszüntetéséig felvett szerződés-hosszabbítási díjat nem lehet visszakövetelni, amennyiben annak a mértéke meghaladja a kifizetendő leszerelési segély összegét.

Az állományba való visszavétel

69. § (1) A hivatásos állományba visszavételre a szolgálat érdekében az 56. § a) pontja és az 59. § (1) bekezdésének a)–b) pontja, a 63. § (1) bekezdése alapján, vagy a korábbi szabályok szerinti kérelmére megszűnt szolgálati viszony esetében van lehetőség.

(2)177

(3) Akinek a rokkantságát a felülvizsgálat során megszüntették, az állományba akkor vehető vissza, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.

(4) Akinek a rokkantságát a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és a rokkantságát megszüntették, az állományba visszavehető, ha az egészségi állapotának megfelelő beosztás részére biztosítható.

(5) A nyugállományba helyezett hivatásos katona – az (1)–(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén is – csak akkor vehető vissza hivatásos állományba, ha a szolgálati, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugellátásának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.

(6) Visszavétel esetén a hivatásos állomány tagja rendfokozatát beosztásának, életkorának és iskolai végzettségének (szakképesítésének) figyelembevételével kell megállapítani. E rendfokozata azonban nem haladhatja meg a vele egykorú és a tervezett szolgálati helyén azonos beosztást elért, de az oktatási intézmény elvégzésétől folyamatosan szolgálatot teljesítő és speciális beosztást betöltő rendfokozatát.

(7)178 Hivatásos állományba az a személy vehető vissza, aki a szolgálat felső korhatáráig a szolgálati nyugdíjjogosultsághoz szükséges szolgálati időt a 262. § szerinti szorzók alkalmazása nélkül elérheti, és a 41. §-ban meghatározott feltételeknek – az életkor kivételével – megfelel.

(8)179 A visszavétel során legfeljebb 6 hónap időtartamra próbaidő köthető ki, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt.

69/A. §180 Annak a volt hivatásos állományú katonának, akinek szolgálati jogviszonya a szolgálat érdekében áthelyezéssel köztisztviselői vagy közalkalmazotti jogviszonyra változik, és ezt követően ismét szolgálati jogviszonyt létesít, az ismételt szolgálati viszony létesítésekor a 69. § (6) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Összeférhetetlenség

70. § (1) Az állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást,

a) amelyben közeli hozzátartozójával közvetlen szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba kerül,

b) amelynek révén olyan gazdálkodó szervezettel kerül gazdasági tevékenységnek minősülő [az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés] kapcsolatba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdonrésze van, vagy a hozzátartozó a gazdasági tevékenységre befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el,

c) az a) és b) pontban foglaltak alól az érintettek kérelmére és az állományilletékes parancsnok (vezető) javaslatára rendkívül indokolt esetben a miniszter felmentést adhat.

(2) Az állomány tagja csak olyan munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt létesíthet, amely a szolgálattal, illetve a szolgálati beosztással nem összeférhetetlen, és amelyhez a (3)–(4) bekezdésben foglaltak kivételével engedélyt kapott. A Honvédség az állomány tagjával szolgálati kötelezettségei körébe tartozó feladat ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Az állományilletékes parancsnok (vezető) – az (5) bekezdésben foglaltak kivételével – munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet. Az állomány tagja gazdálkodó szervezetnél [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 3. § (1) bekezdés] – munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő – személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelő bizottsági tagsági vagy vezető tisztségviselői viszonyt csak a Honvédség képviseletében, az állományilletékes parancsnok engedélye alapján létesíthet.

(3) Az állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a szolgálati időn kívüli

a) sporttal összefüggő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését,

b) mezőgazdasági őstermelői munkavégzéssel járó tevékenységet.

(4) Az állomány tagja köteles bejelenteni a gazdálkodó szervezetnél lévő vagyoni érdekeltségét, ide nem értve a nem meghatározó arányú részvényt és kisebbségi üzletrésztulajdont.

(5)181 Nem kell engedélyeztetni a szolgálati időn kívüli tudományos (kutatói), oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet, továbbá a társasház, lakásszövetkezet, magánnyugdíjpénztár, általános nyugdíjpénztár, egészség- és önsegélyezőpénztár, erdőbirtokossági társulási tagságot.

(6) Nem adható engedély, ha a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítése és fenntartása ellentétes a Honvédség feladataival, vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, illetve a Honvédség tekintélyét veszélyezteti.

71. § (1) Az állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve, ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. Az állományilletékes parancsnok köteles – a 62. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetet kivéve – felszólítani az állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére, illetve köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.

(2) Ha az állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik.

72–73. §182

VIII. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok

74. § A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró (vezető) köteles

a) az állomány tagja feladatait a munkaköri leírásban rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani;

b) a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy az állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;

c) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a szolgálatteljesítéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.

75. § (1) Az állomány tagja köteles

a) az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni, és feladatát teljesíteni, illetve e célból rendelkezésre állni;

b) a szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően – szükség esetén a veszély vállalásával –, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani;

c) a munkatársaival együttműködni, a munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az – kivéve, ha ez a feladat végrehajtásával elkerülhetetlenül együtt jár – más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodását ne idézze elő;

d)183 a szervezeti egység feladatainak megfelelően az őr-, ügyeleti, illetve készenléti szolgálatot ellátni;

e) a számára meghatározott oktatásban (képzésben) részt venni, és az előírt vizsgákat letenni;

f)184 az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenőrzése érdekében szükséges külön rendelkezésekben meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni;

g) szolgálaton kívül is a Honvédség tagjához és beosztásához méltó magatartást tanúsítani;

h) a rendelkezésére bocsátott fegyverzetet, felszerelést, ruházatot, egyéb eszközöket és anyagokat rendeltetésszerűen használni és gondozni;

i)185 fertőző megbetegedés veszélye esetén, valamint ha a munkakörhöz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan a személyi állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázata mutatható ki, az 52/A. § (3) bekezdés szerinti egészségügyi intézkedések tűrésére.

(2)186 Az állomány tagja köteles megtartani a minősített adatot, valamint az adatok védelmére vonatkozó szabályokat.

(3) Az állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem fogadhat el.

76. §187 A miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan – így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során – az állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye. A kötelező védőoltást a Magyar Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjének javaslata alapján az országos parancsnok rendeli el. Az országos parancsnok által elrendelt kötelező védőoltás alól az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést az állomány védőoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselője, illetve kezelőorvosa a Magyar Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjénél kezdeményezheti.

77. § (1) Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól

a) az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt;

b) a közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 2 munkanapra;

c)188 az orvosi vizsgálat teljes időtartamára, továbbá az egészségügyi szabadságot nem igénylő egészségügyi kezelések időtartamára;

d) a véradás miatt távol töltött teljes – a szolgálati helyen kívül szervezett véradás esetén legalább 4 óra – időtartamra;

e) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a szolgálati helyén megjelenni;

f) a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy engedély alapján;

g)189 emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat időtartamára;

h)190 tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség teljesítéséhez szükséges időtartamra.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az állomány tagja a távollét idejére távolléti díjra jogosult.

Az előmenetel általános szabályai

78. § (1) Az előmenetel a szigorú alá- és fölérendeltségi viszonyon alapuló szervezeti hierarchiában történő emelkedés útján valósul meg.

(2) Az állomány tagjának az (1) bekezdésben meghatározott pályán, belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a magasabb beosztás és a hozzá kapcsolódó rendfokozat eléréséhez, illetve az azokhoz szükséges feltételek megszerzéséhez. Ez a hivatásos állománynál legalább a szolgálati nyugdíjjogosultság eléréséig terjedő életpályát, előmenetelt, a szerződéses állománynál pedig kiszámítható előmenetelt jelent.

(3) Az előmenetelt a magasabb beosztásba és az ahhoz tartozó magasabb rendfokozatba történő kinevezés és előléptetés jelenti.

(4) Az előmenetel feltételei:

a) az állománycsoportnak megfelelő betölthető magasabb beosztás vagy a speciális beosztást betöltők esetében a magasabb rendszeresített rendfokozat;

b) a magasabb beosztáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó rendfokozathoz meghatározott iskolai végzettség (szakképesítés);

c) a magasabb beosztás ellátásához szükséges szakmai vezetői gyakorlati tapasztalat, egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság;

d) az előmeneteli bizottság támogató javaslata;

e)191 őrnagyi rendfokozattal rendszeresített általános előmenetelű beosztás esetén az alacsonyabb rendfokozatokban parancsnoki (vezetői) és törzsbeosztásban egyaránt eltöltött legalább egy-egy év;

f)192 ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztás esetén parancsnoki (vezetői) és törzsbeosztásban az őrnagyi-alezredesi rendfokozatokkal rendszeresített beosztásokban eltöltött kettő-kettő év.

(5) Speciális beosztásba kinevezhető, illetve áthelyezhető az állomány azon tagja, aki az általános követelményeken túl rendelkezik az adott beosztáshoz előírt sajátos képzettséggel, illetve vállalja annak a számára meghatározott időtartamon belüli megszerzését.

(6) Az előmenetelhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési) feltételek megszerzéséhez (oktatási intézményi beiskolázáshoz) az állomány tagjai részére pályázati rendszeren nyugvó esélyegyenlőséget kell biztosítani.

(7) A kérelemre alacsonyabb beosztást betöltők előmenetelét az általuk ténylegesen betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozatot viselők előmenetele szerint kell elbírálni.

(8)193 A 44. §-ban foglaltakat az állomány tagjának magasabb rendfokozati állománycsoportba történő kinevezésekor is megfelelően alkalmazni kell.

Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények

79. § (1)194 A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez legalább főiskolai, a főtörzszászlósi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez középiskolai végzettség és felsőfokú szakmai végzettség, a többi tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig legalább középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál legalább szakiskolai, szerződéses tisztesi beosztásokhoz legalább alapfokú iskolai végzettség szükséges.

(2) A beosztásokhoz kapcsolódó, az (1) bekezdés szerinti konkrét iskolai végzettségi, szakképzettségi, tanfolyami végzettségi és képesítési követelményeket külön jogszabály határozza meg.

80. § (1) A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés, tanfolyami végzettség) megszerzését hazai vagy külföldi katonai, rendvédelmi, illetőleg polgári felsőoktatási és középfokú oktatási intézményben, iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatás (képzés) keretében kell biztosítani. A beiskolázásra pályázat vagy kijelölés útján kerül sor. Emellett lehetőséget kell adni az állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó, saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásra is.

(2) Az állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából szakmai továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni.

81. § (1)195 A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges hazai, külföldi oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás vagy képzés folytatása céljából a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet. Ha a továbbtanulás nem kapcsolódik közvetlenül a beosztáshoz vagy a tervezett előmenetelhez, a képzéssel összefüggő támogatás csak tanulmányi szerződés alapján biztosítható. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni. Jogszabály a tanulmányi szerződés kötésének további eseteit is előírhatja.

(2)196 A tanulmányi szerződésben meg kell határozni az állomány tagját megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a Honvédségnél kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettségét, ha az állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt szolgálati időt önhibából nem tölti le. A kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő megegyezik a képzési idővel, de öt évnél hosszabb nem lehet. A nagy értékű képzések esetén a kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő a képzési időnél hosszabb is lehet, de ez esetben sem haladhatja meg az öt évet.

(3)197 Az állomány tagjával tanulmányi szerződés nem köthető a beosztásához külön jogszabályban előírt végzettség vagy szakképzettség megszerzésére irányuló tanulmányokra, a Honvédség azonban tanulmányi szerződés nélkül is biztosítja az állomány tanulmányokat folytató tagjának az előírt végzettség (szakképzettség) megszerzéséhez szükséges indokolt, igazolt költségeit, így különösen a tandíj, a távolléti díj, a tankönyvköltség, illetve az utazási és szállásköltség összegét.

Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság

82. § (1) Az állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által rendeletben meghatározott, a beosztásának és életkorának megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. Az alkalmasság elérésének és szinten tartásának feltételeit a Honvédség biztosítja.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alkalmassági feltételeket az érintettek tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.

(3) Az állomány tagja köteles magát az ellenőrzéseknek alávetni.

(4) Ha az állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.

(5) Ha az állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felelt meg az egészségügyi, pszichikai követelményeknek, az 59. § (2) bekezdés a) pontja szerint kell eljárni.

(6) Ha az állomány tagja a fizikai követelményeknek a megismételt ellenőrzésen sem felel meg, szolgálati jogviszonyát a törvény erejénél fogva kell megszüntetni.

(7)198 Az állományilletékes parancsnok az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatot, valamint a felülvizsgálatot végző szerv számára külön jogszabályban meghatározott módon és tartalommal a vizsgálathoz szükséges adatokat szolgáltat.

82/A. §199 (1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja

a) az alkalmasság felmérése és az állomány tagja alkalmasságának minősítése,

b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez, továbbá a rendelkezési állományba helyezéshez az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.

(2) Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó,

a) az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, illetve

b) az alkalmasság minősítését tartalmazó

adat.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában részt vevő orvos, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag a részükre és – kérelme alapján – az állomány érintett tagja részére továbbítható.

(4) Az állományilletékes parancsnok és a személyügyi szerv részére kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban részt vevő orvos, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.

(5) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, illetve büntetőügyben az eljáró bíróság, valamint nyomozóhatóság részére – az eljárásában indokolt mértékig – továbbítható.

(6) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, valamint a (4) bekezdés szerinti egészségügyi adat a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálatot, illetve a szolgálati viszony megszűnését követő 5. év december 31-ig kezelhető.

Az előmenetel

83. § (1) Magasabb rendfokozatba elő kell léptetni, aki a magasabb rendfokozathoz előírt minimális várakozási időt leszolgálta, a beosztás ellátásához szükséges iskolai végzettséggel (szakképesítéssel, tanfolyami végzettséggel) rendelkezik, az előírt egészségi, pszichikai és fizikai állapota alapján a beosztás betöltésére alkalmas minősítése van, továbbá a korábbi beosztásaiban nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítmények alapján a magasabb beosztás betöltésére alkalmas, és abba kinevezték.

(2) A parancsnoki (vezetői) váltások tervszerűségét az állomány tagjainak a vezetési szintek szerinti fokozatos előrehaladásával és magasabb rendfokozatba történő előléptetésével kell biztosítani. Az előmenetel parancsnoki és törzsbeosztások betöltése útján valósul meg.

(3) Az állomány tagját tanintézet elvégzése utáni első beosztásba kerülésekor az állománycsoportjának megfelelő első rendfokozatba kell kinevezni.

(4) Egy rendfokozathoz több azonos szintű beosztás tartozhat. Az azonos szintű beosztásokat jogszabály határozza meg.

(5) A szervezeti egység állománytáblájában (munkaköri jegyzékében) kell rögzíteni a beosztáshoz kapcsolódó alapvető követelményeket.

(6)200 A speciális beosztásokat jogszabályban kijelölt szakmai testület javaslatára a miniszter határozza meg.

(7)201 A parancsnoki (vezetői) beosztásra meghatározott rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozatot kell meghatározni a helyettesi beosztásokra, tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztások esetén ez kettővel alacsonyabb lehet.

(8) A magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztásba való kinevezéshez és az előléptetéshez az illetékes Előmeneteli Bizottság javaslata szükséges.

(9)202 A miniszter egy alkalommal az állomány általános előmenetelű beosztást betöltő tagját a minimális várakozási idő letelte előtt, speciális előmenetelű beosztást betöltő tagját a várakozási idő letelte előtt a következő rendfokozatba előléptetheti, illetve kinevezheti, amennyiben az állomány tagja az előléptetéshez szükséges valamennyi egyéb feltétellel rendelkezik.

(10)203 A miniszter, a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára az állomány általános előmenetelű beosztást betöltő tagja viselt rendfokozata szerinti maximális várakozási idejét annak leteltekor egy alkalommal, legfeljebb a viselt rendfokozathoz rendelt maximális várakozási idővel megegyező időtartammal meghosszabbíthatja, amennyiben a meghosszabbításhoz szolgálati érdek fűződik.

(11)204 A meghosszabbítás időtartama alatt az állomány tagja további teljesítmény-értékelése alapján előmenetelre évente tervezhető.

(12)205 A meghosszabbított várakozási idő leteltekor, ha az állomány tagjának előmenetelére nem került sor, szolgálati viszonyát az 59. § (2) bekezdés b) pontja alapján kell megszüntetni.

84. § (1) Az egyes rendfokozatokban eltölthető legrövidebb és leghosszabb várakozási idő:

– őrvezetői rendfokozatban 6 hónap 5 év,

– tizedesi rendfokozatban 1 év 8 év,

– szakaszvezetői rendfokozatban 1 év –,

– őrmesteri rendfokozatban 1 év 5 év,

– törzsőrmesteri rendfokozatban 3 év 8 év,

– főtörzsőrmesteri rendfokozatban 5 év 12 év,

– zászlósi rendfokozatban 6 év 12 év,

– törzszászlósi rendfokozatban 7 év 15 év,

– főtörzszászlósi rendfokozatban – –

– hadnagyi rendfokozatban 2 év 6 év,

– főhadnagyi rendfokozatban 3 év 8 év,

– századosi rendfokozatban 4 év 11 év,

– őrnagyi rendfokozatban 5 év 9 év,

– alezredesi rendfokozatban 3 év –,

– ezredes rendfokozatban – –,

– dandártábornok rendfokozatban – –,

– vezérőrnagy rendfokozatban – –,

– altábornagy rendfokozatban – –,

– vezérezredesi rendfokozatban – –.

(2) Speciális beosztást betöltők várakozási ideje az adott rendfokozatokban:

206 őrvezetői rendfokozatban 2 év,

207 tizedesi rendfokozatban 2 év,

– szakaszvezetői rendfokozatban –,

– őrmesteri rendfokozatban 4 év,

– törzsőrmesteri rendfokozatban 5 év,

– főtörzsőrmesteri rendfokozatban 6 év,

– zászlósi rendfokozatban 7 év,

– törzszászlósi rendfokozatban –,

– főtörzszászlósi rendfokozatban –,

– hadnagyi rendfokozatban 4 év,

– főhadnagyi rendfokozatban 5 év,

– századosi rendfokozatban 6 év,

– őrnagyi rendfokozatban 7 év,

– alezredesi rendfokozatban –,

208 ezredesi rendfokozatban –,

209 dandártábornoki rendfokozatban –,

210 vezérőrnagyi rendfokozatban –,

211 altábornagyi rendfokozatban –.

(3) A speciális beosztásokat és az azokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat a miniszter jogszabályban határozza meg.

(4)212 Az állomány speciális beosztást betöltő tagja – az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig – a 83. § (9) bekezdésben meghatározott kivétellel, a (2) bekezdés szerinti meghatározott várakozási idő leteltekor, illetve azt követően az előmeneteli feltételek teljesülése esetén lép elő a következő rendfokozatba.

85. § (1)213 A rendfokozatba történő kinevezésről, illetve az előléptetésről szóló okmányban meghatározott naptól kell számítani a rendfokozatban eltöltendő minimális és maximális várakozási időt. A várakozási időbe az egy évet meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít bele, azzal, hogy a minimális várakozási időbe, illetve speciális beosztás esetén a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság időtartamát be kell számítani.

(2) A maximális várakozási idő azonban meghosszabbodik a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság, valamint a beosztásból történő felmentéssel nappali tagozaton folytatott képzés és az 1 évet meghaladó külföldi tanulmányok idejével. Az átképzésben résztvevők maximális várakozási ideje a beosztásba helyezésükig eltelt idővel hosszabbodik meg.

86. § (1) Nem léptethető elő az állomány tagja, ha

a) rendfokozatát érintő jogerős bírósági büntetés vagy fegyelmi fenyítés hatálya alatt áll;

b) ellene büntető- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban, annak befejezéséig.

(2) Ha az állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő, de a büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségét nem állapították meg, elő kell léptetni, vagy ügyét az előmeneteli bizottság elé kell terjeszteni.

(3) A meghosszabbított minimális várakozási időtartam leteltével az állomány tagjának ügyét az illetékes előmeneteli bizottság elé kell utalni.

(4) A hadműveleti területen alkalmazásban résztvevők általánostól eltérő előmenetelét külön jogszabály határozza meg.

87. § (1)214 A hivatásos állomány legalább századosi vagy zászlósi rendfokozatot elért tagját, aki az adott rendfokozatban a maximális várakozási időt letöltötte, de szolgálati nyugdíjra való jogosultságot nem szerzett, annak megszerzéséig – beleegyezésével – beosztásában kell tartani. A hivatásos állomány speciális beosztást betöltő tagja – beleegyezésével – a hivatásos szolgálat felső határáig tartható beosztásában.

(2) Az állomány tagját az (1) bekezdés esetén, ha parancsnoki beosztást tölt be más beosztásba kell helyezni.

(3) Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított tisztet. A hősi halottá nyilvánított – tisztinél alacsonyabb rendfokozatú – katonát hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.

(4)215 A nyugállományba helyezéssel egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésre a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével vagy azt követően, illetőleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggő rokkantság miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.

Az állomány tagja teljesítményének értékelése,
minősítése

88. § (1) Az állomány tagját az előmenetel objektivitásának biztosítása érdekében rendszeresen írásban értékelni kell.

(2) Az állomány tagjáról évente teljesítményértékelést, a külön jogszabályban meghatározott vezetőkről kétévente vezetői értékelést kell készíteni.

(3) Minősíteni kell az adott rendfokozatban eltöltendő minimális várakozási idő leteltét megelőzően

– a tiszteket,

– a zászlósokat és törzszászlósokat,

– a zászlósi beosztásba tervezett főtörzsőrmestereket, továbbá az állomány tiszti, zászlósi rendfokozatot viselő tagját,

– szakmai alkalmatlansága felmerülése,

– ha fontos okból maga kérte, és

– jogszabályban meghatározott egyéb esetben.

(4) A speciális beosztást betöltőt magasabb rendfokozatba lépését megelőzően kell minősíteni.

(5) Nem kell minősíteni az állomány tagját, ha a szolgálat felső korhatárának eléréséig kevesebb, mint öt év van hátra.

(6) A teljesítményértékelést, a vezetői értékelést és a minősítési javaslatot a közvetlen szolgálati elöljáró készíti. A minősítést az állományilletékes parancsnok, vezető hagyja jóvá. A minősítés kötelező elemeit a törvény 4. számú melléklete tartalmazza. A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését indokolni kell.

(7) A szolgálati viszonyt érintő döntés meghozatalához az állomány tagjáról személyi javaslat készül.

(8) A személyi javaslat, a vezetői értékelés és a teljesítményértékelés tartalmi és formai elemeit a miniszter rendeletben határozza meg.

(9)216 Az e törvény szerinti minősítést, teljesítményértékelést és vezetői értékelést nem kell elkészíteni a Tábori Lelkészi Szolgálat, a katonai ügyészségek szakállományáról, valamint a 46. § (3) bekezdés a) és az f)–l) pontjában meghatározott szervezeteknél szolgálatot teljesítőkről. Az állomány e körbe tartozó tagjairól a személyi értékelést a rájuk vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott módon kell végrehajtani.

89. § (1) Az előmeneteli rendszer tervszerű és szakszerű működésének biztosítása érdekében előmeneteli bizottságokat kell létrehozni

a)217 a miniszter által vezetett minisztériumban és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál a tiszti állomány,

b) haderőnemenként, illetve jogszabályban meghatározott vezető szervezetenként a zászlósi állomány,

c) önálló állománytáblával rendelkező katonai szervezeteknél a tiszthelyettesi és a szerződéses legénységi állomány

előmenetelének tervezésére.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően tábornoki kinevezéshez és előléptetéshez egyetlen előmeneteli bizottságot kell létrehozni, melynek elnöke a mindenkori vezérkari főnök-helyettes.

(3)218 Az előmeneteli bizottság rangsorolással javaslatot tesz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak a magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltésére és az előléptetésre. Az előmeneteli bizottságot évente egy alkalommal kell összehívni, indokolt esetben legfeljebb negyedévenként összehívható.

(4)219 Az előmeneteli bizottság elnökét és tagjait – eredeti beosztásuk ellátása mellett – a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró 3 év időtartamra jelöli ki.

(5)220 A bizottság elnöke és tagjai, ezen időtartam lejártát követő 3 éven belül az előmeneteli bizottságok munkájában nem vehetnek részt.

(6)221 A bizottság elnökének rendfokozata legalább kettővel, a bizottság tagjának rendfokozata pedig legalább eggyel magasabb az állomány rangsorolt tagjának rendfokozatánál.

(7) Az előmeneteli bizottságok működésének rendjét, részletes eljárási szabályait, külön jogszabály határozza meg.

90. § (1) Az állomány tagja kérésére az állományilletékes parancsnok köteles lehetővé tenni, hogy a szervezeti egységnél működő érdekképviseleti szerv vagy tisztségviselője a teljesítményértékelésben és a minősítésben foglalt megállapításokra észrevételt tegyen.

(2) A teljesítményértékelést, a minősítést és a vezetői értékelést ismertetni kell az állomány tagjával, aki arra írásban észrevételt tehet, és az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja.

(3) Ha az állomány tagja nem ért egyet a teljesítmény- vagy a vezetői értékeléssel, kérheti soron kívüli minősítését, illetve alkalmassági vizsgálatát.

(4) Az állomány tagja a teljesítményértékelés, a vezetői értékelés és a minősítés valótlan vagy személyiségi jogát sértő megállapítása ellen szolgálati panaszt terjeszthet elő.

Szolgálatteljesítési idő

91. § (1) A szolgálatteljesítési idő heti 40 óra.

(2)222 A külön jogszabályban meghatározott készenléti jellegű beosztásokban az (1) bekezdésben megállapított időtartamnál hosszabb, de heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.

(3) A szolgálatteljesítési idő – a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével a munkaköri leírásban rögzítetten – több heti, havi vagy éves keretben is meghatározható.

(4)223 A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegű beosztásokban a szolgálatteljesítési időt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével több havi vagy éves keretben is meg lehet határozni.

(5)224 A szolgálati viszonyt első alkalommal létesítők 14 hetet meg nem haladó alapkiképzésének időszakában, valamint az önkéntes tartalékos katonák esetében a szolgálatteljesítési idő e törvény rendelkezéseitől eltérően is megállapítható, azonban ebben az esetben is legfeljebb heti 60 óra lehet. Ezalatt az időszak alatt azonban a pihenőidő nem lehet kevesebb nyolc óra időtartamnál és hetente legalább egy pihenőnapot ki kell adni.

(6)225 A különleges műveleti kiképzések alkalmával – a kiképzésen résztvevők vonatkozásában – a szolgálatteljesítési idő e törvény rendelkezéseitől eltérően is megállapítható, de nem haladhatja meg a heti legfeljebb 96 kiképzési órát. Minden 24 órás vagy azt meghaladó folyamatos kiképzési foglalkozás során az állomány felkészítésben résztvevő tagja 24 óránként egészségügyi szakszemélyzet által végrehajtott ellenőrzésen vesz részt. Minden 48 órát meghaladó kiképzési foglalkozást követően az állomány tagja számára összevontan kell biztosítani a napi 8 óra pihenőidőt kiegészítve további egyszeri 8 óra regenerációs idővel.

92. § (1)226 A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 4 óránál rövidebb, és – a részben vagy egészben ügyeleti, őr- és készenléti jellegű szolgálati beosztásokat kivéve – 12 óránál hosszabb.

(2) A külön jogszabályban meghatározott fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.

(3)227 A 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat után egy nap pihenőidőt, a pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített szolgálat után ezen túlmenően még egy szabadnapot kell biztosítani. A legalább 24 órás lakáson kívül teljesített készenléti szolgálat első 24 órája után egy nap, ezen túl 48 óránként további egy-egy nap szabadnapot kell biztosítani. Amennyiben a lakáson kívül töltött készenlét legalább egyik napja pihenő- vagy munkaszüneti napra esik, azért még egy szabadnapot kell biztosítani. Az állomány külföldi szolgálatot ellátó tagjai részére a külföldi szolgálati helyen teljesített 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat után egy nap pihenőidőt kell biztosítani, készenléti szolgálat után viszont sem pihenőidő, sem szabadnap nem jár.

(4)228 A pihenőidőt a szolgálat leadása után, a szabadnapot pedig legkésőbb 90 napon belül kell kiadni. Amennyiben a szolgálati elfoglaltság miatt a szabadnapot, illetve az 58. § (1) bekezdésében, illetve külön jogszabályban meghatározott rendkívüli esetekben a pihenőidőt kiadni nem lehet, az ezekre járó távolléti díjat legkésőbb a tárgyhónapot követő negyedik havi illetménnyel együtt kell kifizetni.

93. § (1) Az állomány nő tagját terhessége megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre nem lehet beosztani.

(2) Az állomány tagját 12 órát elérő vagy azt meghaladó szolgálatra nem lehet beosztani, ha gyermekét egyedül neveli és annak felügyeletét 6 éves koráig önerőből nem tudja biztosítani.

(3) Ha a napi szolgálatteljesítési idő a 6 órát meghaladja, az állomány tagját a szolgálatteljesítési időn belül napi 30 perc munkaközi szünet illeti meg.

(4) Az állomány tagját a napi szolgálati tevékenység befejezése és a másnapi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra pihenőidő illeti meg, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele.

(5) Az állomány tagját hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amelyet lehetőleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében az 1 hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie.

(6) Az (5) bekezdéstől eltérően a pihenőnap – a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve – a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható, de legalább 1 pihenőnapnak ilyenkor is vasárnapra kell esnie.

(7)229 Amennyiben az éves kiképzési tervekben meghatározott gyakorlat egyik napja vagy napjai pihenő- vagy munkaszüneti napra esnek, azokat azonos számú szabadnappal kell ellentételezni. A szabadnap kiadásánál a 92. § (4) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni.

(8) A külön jogszabályban meghatározott munkaszüneti napokon felül munkaszüneti nap a Magyar Honvédelem Napja.

94. § (1)230 Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset megelőzése, illetőleg elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése szükségessé teszi, az állomány tagja a 92. §-ban meghatározott napi szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon, továbbá a szabadnapja és szabad ideje alatt is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon. Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti, őr-, készenléti szolgálat, valamint a gyakorlaton való részvétel.

(2) Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként 300 óra, amely a miniszter által kiadott rendelkezésben további 50%-kal növelhető.

(3)231 A (2) bekezdésben írt korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra az 58. § (1) bekezdésében felsorolt rendkívüli esetekben kerül sor.

(4)232 Nem minősül túlszolgálatnak a külföldi szolgálatot ellátó személy más ország területén eltöltött heti tevékenységének 40 óra időtartamot meghaladó része, feltéve, ha azért a hazai illetményen túl külön díjazás (külföldi napidíj, devizaellátmány stb.) jár.

95. § (1) Az állomány tagját – az állományilletékes és annál magasabb parancsnok (vezető) kivételével – évi 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felüli túlszolgálatért díjazás illeti meg. Az állományilletékes parancsnok a 150 órán belüli túlszolgálat díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidő kiadása a szolgálat ellátását veszélyeztetné.

(2) A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő vagy díjazás jár.

(3) A 94. § (1) bekezdése szerinti túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról, illetőleg annak ellentételezéséről nyilvántartást kell vezetni.

(4) A túlszolgálatért járó szabadidőt a túlszolgálatot követő napon (napokon), de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. Ettől el lehet térni, ha a túlszolgálat több heti, havi vagy éves szolgálatteljesítési idő keretében történt.

(5) A túlszolgálatért annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő havi illetménnyel egyidejűleg kell kifizetni.

95/A. §233 Külföldi szolgálat esetén, ha az állomány tagja a hazai illetménye mellett más juttatásban (külföldi napidíj, devizaellátmány stb.) is részesül, a külszolgálata időtartamára a 91–93. §-okban, a 94. § (2) bekezdésében, valamint a 95. §-ban foglaltaktól jogszabályban el lehet térni.

95/B. §234 A kórházban, rehabilitációs intézetben és betegotthonban orvosi és egyéb egészségügyi tevékenységet folyatató hivatásos és szerződéses katonák esetében a 91. § (1)–(4) bekezdéseiben, a 92. § (1), (3) és (4) bekezdéseiben, a 93. § (1)–(6) bekezdéseiben, a 94. §-ban, valamint a 95. § (1) bekezdésében foglaltak helyett az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 12–13. és 15–16. §-ait kell alkalmazni.

Szabadság

96. §235 Az állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre jogosult.

Alap- és pótszabadság

97. § (1) Az alapszabadság évi 25 munkanap.

(2) A pótszabadság:

a) 2 évig terjedő szolgálati viszonyban töltött idő után 2 munkanap,

b) 3–5 év szolgálati viszonyban töltött idő után 3 munkanap,

c) 6–10 év szolgálati viszonyban töltött idő után 4 munkanap,

d) 11–15 év szolgálati viszonyban töltött idő után 5 munkanap,

e) 16–20 év szolgálati viszonyban töltött idő után 6 munkanap,

f) 21–25 év szolgálati viszonyban töltött idő után 7 munkanap,

g) 26–30 év szolgálati viszonyban töltött idő után 8 munkanap,

h) 30 évnél hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után 9 munkanap.

Ha az állomány tagja felsőfokú iskolai végzettségű, a pótszabadság mértéke 1-1 nappal több.

(3) Az e bekezdésben meghatározott parancsnokokat (vezetőket) a (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett vezetői pótszabadság illet meg:

a) szakaszparancsnokot és vele azonos szintű vezetőt évente 9 munkanap,

b) századparancsnokot és vele azonos szintű vezetőt évente 10 munkanap,

c) a zászlóaljparancsnokot és vele azonos szintű vezetőt évente 11 munkanap,

d) az ezredparancsnokot és vele azonos szintű vezetőt évente 12 munkanap,

e) a dandárparancsnokot és vele azonos szintű vezetőt évente 13 munkanap,

f) a hadtestparancsnokot és vele azonos szintű vezetőt évente 14 munkanap.

98. § (1) Az állománynak a szülők döntése alapján gyermekük nevelésében nagyobb szerepet vállaló vagy gyermekét egyedül nevelő tagját a tizenhat évesnél fiatalabb

a) 1 gyermeke után 2 munkanap,

b) 2 gyermeke után 4 munkanap,

c) 2-nél több gyermeke után összesen 7 munkanap

pótszabadság illeti meg.

(2) A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

(3)236 A szülők az (1) bekezdés szerinti döntésükről írásban nyilatkoznak.

99. § (1) Az állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, illetve a fizikai állóképességének megőrzése céljából a 97. § szerinti pótszabadságon felül külön pótszabadságra jogosult, amely:

a) az egészségkárosító veszélynek kitett, külön jogszabályban meghatározott beosztásban évente legfeljebb 10 munkanap,

b) repülőgép- és helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár beosztásban évente legfeljebb 14 munkanap.

(2)237 Tartós – legalább 14 napig tartó – igénybevétel (harcászati gyakorlat, elemi csapás elhárítása stb.) utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 munkanap szolgálatmentességi idő engedélyezhető. A kiképzendő állomány tagja az alapkiképzés befejezése után közvetlenül 5 munkanap szolgálatmentességi időre jogosult.

99/A. §238 Az önkéntes tartalékos katona részére a felkészítés időszakában – különös méltánylást érdemlő esetben, így különösen a 77. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben – legfeljebb 2 munkanap szolgálatmentességi idő adható.

Egészségügyi szabadság

100. § (1) Egészségügyi szabadság jár az állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, illetőleg ha orvosi kezelést nem igényel, de a szolgálatképességének helyreállításához pihenésre vagy gyógyüdülésre van szüksége. Az egészségügyi szabadság időtartamát naptári napokban kell meghatározni.

(2) Az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, illetőleg a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb – a 101. §-ban foglaltak kivételével – 1 évig jár.

(3) A szolgálatképtelenség igazolására, illetve az egészségügyi szabadság időtartamának megállapítására vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.

(4)239 Az állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára távolléti díj jár.

(5)240 Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente 30 naptári napig távolléti díjat, a 31. naptári naptól a távolléti díj 90%-át kell folyósítani. A 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapításáig a távolléti díj 90%-át kell folyósítani, a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet a jogosult részére egyösszegben folyósítani kell.

(6)241 Ha az állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára távolléti díj nem folyósítható, ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, legfeljebb 50%-kal csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat meg lehet vonni az állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.

(7)242 Év közben kezdődő szolgálati viszony esetén az állomány tagja az (5) bekezdés szerint a naptári évre járó 30 nap időarányos részére jogosult. Ez azonban – ha az állomány tagja az év folyamán már szolgálati viszonyban állt – nem lehet több mint a naptári évre járó időtartam még igénybe nem vett része. A naptári évben igénybe nem vett rész később nem igényelhető.

101. § (1)243 Az állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:

a) a nőt 1 évesnél fiatalabb – kórházi ápolás alatt álló – beteg gyermeke szoptatása esetén, a gyermek 1 éves koráig;

b) a beteg gyermeke ápolása címén, a gyermek betegségét megállapító orvosi igazolás alapján az abban foglalt időtartamra a gyermek 1 éves koráig;

c) 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári napon át;

d) 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári napon át;

e) 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári napon át.

(2)244 Az (1) bekezdés b)–e) pontjaiban megjelölt egészségügyi szabadság mértéke – ha mindkét szülő az állomány tagja – a szülőket együttesen illeti meg.

Szülési szabadság

102. § (1) Az állomány terhes, illetve szülő nő tagját a Munka Törvénykönyve szerinti mértékű szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.

(2) A szülési szabadság megszűnik, ha

a) a gyermek halva született, a szüléstől számított 6. hét elteltével;

b) a gyermek meghal, az elhalálozást követő 15. napon;

c) a gyermeket állami gondozásba adták, az azt követő napon.

(3) A szülési szabadság időtartama a szülést követően 6 hétnél rövidebb nem lehet.

(4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét – a szülést követő 1 évig – a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.

(5) A nőnek – ha nem veszi igénybe a 101. §-ban engedélyezett egészségügyi szabadságot – a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig naponta 1 óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.

Gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezmény

102/A. §245 (1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vérszerinti vagy örökbefogadó apát kell érteni.

(4) A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése – az állami költségvetés terhére – kormányrendelet alapján történik.

Illetmény nélküli szabadság

103. § (1) Az állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:

a)246 a gyermek gondozása céljából

aa) a szülési szabadság letöltését követő naptól,

ab) az állomány férfi tagjának a gyermek születésétől,

ac) örökbefogadott vagy nevelt gyermek esetén az örökbefogadás vagy a nevelésbe vétel hivatalosan igazolt időpontjától

a gyermek 3. életévének – ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig –, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig;

b) a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek 12 éves koráig a betegség tartamára;

c) a tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása céljából annak idejére, de legfeljebb 2 évig, feltéve, hogy az ápolást, gondozást személyesen végzi;

d) a magánerőből saját lakás építésére 1 évig, mely időtartam több részletben is igénybe vehető;

e) a házastárs (élettárs) tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára.

(2) Az állomány tagjának kérelmére – méltányolható egyéni indokból – illetmény nélküli szabadságot lehet engedélyezni, így különösen a nemzetközi szervezetek által kiírt pályázat elnyerése esetén, ha a munkakör betöltése a szolgálat érdekével nem esik egybe, a munkavégzés idejére.

(3)247 Az éves szabadság megállapítása során jogszerző időnek kell tekinteni:

a) tizenkét éven aluli gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott illetménynélküli szabadság első évét,

b) a harminc napot meg nem haladó illetménynélküli szabadság időtartamát.

A szabadság kiadásának szabályai

104. § (1) A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok vagy az általa meghatalmazott szolgálati elöljáró jogosult.

(2) Az alap- és pótszabadság együttes időtartamának 50%-át egyfolytában, a 25%-át, de legalább 10 napot pedig az állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a Honvédség működőképességét ne veszélyeztesse. Az (1) bekezdés szerinti elöljáró az általa meghatározott szabadság kezdőnapját 30 nappal előbb köteles közölni az állomány tagjával.

(3)248 A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha fontos szolgálati érdek miatt erre nincs lehetőség, úgy azt a következő év június 30. napjáig, az állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni. A szabadság megváltására csak a szolgálati viszony megszüntetése esetén van lehetőség, melynek során az e törvény hatálybalépésének évétől járó és az elévülési időn belül ki nem adott szabadságokat lehet figyelembe venni. A szerződéses jogviszony 56. § i) pontja alapján történő megszűnése esetén az állomány tagja részére ki nem adott szabadságot megváltani nem lehet, annak kiadását a hivatásos jogviszony létesítését követő 30 napon belül meg kell kezdeni.

(4)249 Szolgálati helyváltozással járó kinevezés, áthelyezés, valamint más szervhez történő vezénylés esetén az állomány tagja részére a szabadságot időarányosan ki kell adni. A vezénylés megszűnése esetén az állomány tagja részére ki nem adott szabadságot a Honvédségnél lévő új szolgálati helyen kell kiadni.

(5)250 A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidő-kedvezmény miatti távollét idejére – a 100. § (5)–(6) bekezdésben meghatározott kivételekkel – távolléti díjat kell folyósítani.

(6)251

(7)252 Nappali tagozatos képzésben való részvétel esetén a szabadság kiadása szempontjából a tanítás nélküli munkanapokat az éves szabadság 75%-áig figyelembe kell venni.

(8)253 Külföldi szolgálat esetén e § rendelkezéseitől jogszabály eltérhet.

Tanulmányi szabadidő-kedvezmény

105. § (1) Az állománynak a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeken kívüli iskolarendszerű oktatásban vagy képzésben részt vevő tagja részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani kell.

(2) A szabadidő mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolás alapján kell megállapítani.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként – a vizsga napját is beleszámítva – 4 munkanap szabadidőt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott az a számonkérés minősül, amelynek eredményét az intézmény az általa kiállított hivatalos okiratban rögzítette.

(4) A diplomamunka (szakdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani.

(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott szabadidőt az állomány oktatásban vagy képzésben részt vevő tagja kérésének megfelelően, a tanulmányi év folyamán kell kiadni.

(6) Az állomány iskolarendszeren kívüli oktatásban vagy képzésben részt vevő tagjának tanulmányi szabadidő csak abban az esetben jár, ha azt szolgálati viszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányi szerződés megállapítja.

(7) Az állomány tagja részére a tanulmányi szabadidő tartamára távolléti díjat kell fizetni, ha az (1) vagy a (6) bekezdés szerinti tanulmányok folytatására őt a Honvédség kötelezte, illetve a távolléti díj fizetését tanulmányi szerződés állapítja meg. Egyéb esetekben a tanulmányi szabadidő tartama illetmény nélküli szabadságnak számít.

(8) Az e § szerinti rendelkezéseket a katonai vagy rendvédelmi oktatási intézmény esti vagy levelező tagozatán tanulmányokat folytató esetében is alkalmazni kell.

IX. Fejezet

AZ ILLETMÉNY

106. § (1)254 Az állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási illetményből, honvédelmi pótlékból, illetménykiegészítésből, szolgálati időpótlékból, illetménypótlékból, valamint jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő illetményből áll, amelyek illetménypótlék nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél.

(2) A beosztási illetmény és a honvédelmi pótlék együttes összege képezi az alapilletményt.

(3) Az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert szolgálatért biztosított illetmény meghatározása során tilos az állomány tagjai között indokolatlan megkülönböztetést tenni.

A szolgálat egyenlő értékének megállapításánál különösen a szolgálat természetét, minőségét, mennyiségét, a szolgálati körülményeket, a szükséges szakképzettséget, a fizikai vagy szellemi erőfeszítést, a tapasztalatot, illetve felelősséget kell figyelembe venni.

(4) A (3) bekezdés alkalmazása során illetménynek minősül minden az állomány tagja részére a szolgálat alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli és természetbeni juttatás.

107. § (1) Az alapilletmény szempontjából az állomány tiszti rendfokozatú tagjait az I., a legénységi állományba tartozó és tiszthelyettesi rendfokozatú tagjait a II. besorolási osztályba kell besorolni.

(2) Az I. és a II. besorolási osztály 10-10 besorolási kategóriából áll. Minden besorolási kategóriához egy-egy besorolási, illetőleg minden rendfokozathoz egy-egy honvédelmi szorzószám kapcsolódik.

(3) A besorolási osztály besorolási kategóriái a beosztási illetmény szempontjából azonos szintűnek tekintett beosztásokhoz, a honvédelmi szorzók pedig a viselt rendfokozatokhoz igazodnak.

(4) A besorolási kategóriákhoz, valamint a rendfokozatokhoz növekvő szorzószámok tartoznak.

(5) A beosztási illetmény összegét a köztisztviselői illetményalap255 (a továbbiakban: illetményalap) és e törvény 6. számú mellékletében a betöltött beosztás besorolási kategóriájához tartozó szorzószám szorzata adja. A honvédelmi pótlék az illetményalap és a viselt rendfokozathoz tartozó honvédelmi szorzó szorzatával egyenlő.

108. § (1)256 Az állomány tagját az első, magasabb vagy alacsonyabb beosztásba való kinevezésekor (helyezésekor) – a (2) és (4) bekezdések szerinti kivétellel – a beosztására meghatározott besorolási kategória és a rendfokozatához igazodó honvédelmi szorzószámok alapján kell besorolni.

(2) Az állomány speciális beosztást betöltő tagját – mindaddig, amíg a viselt rendfokozata elmarad a beosztásában elérhető legmagasabb rendfokozattól – az annál eggyel alacsonyabb rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória és a viselt rendfokozata szerinti honvédelmi szorzószámok alapján kell besorolni.

(3)257 Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló illetménykereten belül az állomány tagját mérlegelése alapján a 107. § (5) bekezdése alapján megállapított beosztási illetmény összegénél 30%-ig terjedően magasabb összegben is besorolhatja.

(4)258 Az állomány rendfokozattal nem rendelkező tagját a II. besorolási osztály I. besorolási kategória szerint kell besorolni.

109. § (1) Magasabb besorolási kategória szerinti beosztási illetményt kell megállapítani az állomány tagjának, ha magasabb besorolási kategóriához tartozó beosztásba kerül. A honvédelmi pótlék összege a viselt rendfokozathoz igazodó honvédelmi szorzószám szerint, előlépés alkalmával emelkedik.

(2) Ha az állomány tagját kérelmére alacsonyabb beosztásba helyezik, részére az új beosztásra meghatározott besorolási kategória szerinti beosztási illetmény, valamint a viselt rendfokozathoz igazodó honvédelmi pótlék jár.

109/A. §259 A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói, valamint helyetteseik illetményét a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró határozza meg azzal, hogy az illetmény a köztisztviselői illetményalap huszonötszörösét nem haladhatja meg.

109/B. §260 (1) Az állomány tagja illetményét – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – az állományilletékes parancsnok állapítja meg.

(2) Az illetmény-megállapítás magában foglalja a szolgálati viszony létesítésekor, valamint a szolgálati viszonynak az 50. § (2) bekezdés a)–c) pontja szerinti módosításakor, valamint új illetményelemre való jogosultság esetében az állomány tagja 106. § (1) bekezdés szerinti illetményelemeinek megállapítását, a beosztási illetménynek a 108. § (3) bekezdése szerinti magasabb összegben történő megállapítását, az illetménypótlékra való jogosultságnak, illetőleg alsó-felső határral rendelkező pótlék esetében a pótlék összegének megállapítását, felemelését, valamint kiegészítő illetményekre való jogosultság megállapítását.

(3) Ha az állomány tagja illetményének összegében a (2) bekezdéstől eltérő ok miatt következik be változás, akkor – illetmény-megállapítás helyett – az illetményváltozásban érintettek számára az állományilletékes katonai szervezet személyügyi szerve értesítést készít.

Illetménykiegészítés

110. § (1) Az állomány tagja illetménykiegészítésre jogosult, ha

a)261 a minisztériumban, a minisztérium hivatalaiban, ügynökségeiben, igazgatóságaiban, valamint országos parancsnokságon,

b)262 a középszintű irányító szervnél (parancsnokságnál, igazgatóságnál) és a velük azonosnak tekinthető szervnél,

c) az a)–b) pontok alá nem tartozó katonai szervezeti egységnél

teljesít szolgálatot.

(2) Az illetménykiegészítés mértéke:

a) az (1) bekezdés a), b), illetve c) pontja alá tartozó és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetében – a pontok sorrendjében – a beosztási illetmény 50, 35, illetve 20%-a;

b) az (1) bekezdés a) pontja alá tartozó felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők esetében a beosztási illetmény 15%-a.

(3) Csapatszolgálati kiegészítésre jogosult az (1) bekezdés b) és c) pontja alá tartozó állomány felsőfokú iskolai végzettséggel nem rendelkező tagja. A csapatszolgálati kiegészítés mértéke az állomány tagja beosztási illetményének a 10%-a.

Szolgálati időpótlék263

110/A. §264 (1) Az állomány tagja a szolgálati viszonyban töltött idő nagyságával arányos, az illetményalap százalékában meghatározott növekvő mértékű szolgálati időpótlékra jogosult, amelynek mértéke:

a) 5 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 10%-a,

b) 10 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 12,5%-a,

c) 15 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 15%-a,

d) 20 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 17,5%-a,

e) 25 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 20%-a,

f) 30 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 22,5%-a,

g) 35 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 25%-a.

(2) A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából kizárólag a kedvezményesen számított szolgálati idő nélküli, tényleges állományban eltöltött idő vehető figyelembe.

Illetménypótlék

111. § (1)265 Az állomány I. besorolási osztályába tartozó, külön rendeletben meghatározott parancsnoki (vezetői) beosztást betöltő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult a következők szerint:

a) a IX. és a X. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 50%-ára;

b) a VIII. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 35%-ára;

c) a VII. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 30%-ára;

d) a VI. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 20%-ára;

e) az V. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 16%-ára;

f) a IV. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 14%-ára;

g) a III. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 12%-ára;

h) a II. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 10%-ára;

i) az I. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 5%-ára.

(2) A szervezetszerű parancsnok (vezető) helyettes a parancsnokénál eggyel alacsonyabb mértékű vezetői illetménypótlékra jogosult.

112. § (1) Idegennyelv-tudási pótlékra jogosult az állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges, feltéve, hogy az nem a szolgálati beosztással járó feladata.

(2)266 Az idegen-nyelv tudását államilag elismert nyelvvizsga, illetve a hatályos NATO szabványnak megfelelő (STANAG 6001 követelményrendszer szerinti) eredményt igazoló bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni.

(3)267 A képzés szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is felsőfokú nyelvvizsgának minősül a külföldön szerzett felsőfokú végzettség vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzésen, illetve a vezetőképzésen szerzett végzettség, ha a képzés időtartama az egy évet meghaladta.

(4)268 A STANAG 6001 követelményrendszer szerinti nyelvvizsga esetén a 3333 vagy annál magasabb szint „C” típusú felsőfokú nyelvvizsgának a 3333-nál alacsonyabb, de legalább 2222 szint a „C” típusú középfokú nyelvvizsgának a 2222-nél alacsonyabb, de legalább 1111 szint pedig a „C” típusú alapfokú nyelvvizsgának felel meg.

(5) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként:

a) felsőfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 50%-a,

b) középfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 30%-a,

c) alapfokú nyelvvizsga esetén az illetményalap 10%-a.

(6)269 Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően angol-, francia- vagy németnyelv-tudás alapján, „C” típusú nyelvvizsga esetén a pótlék alanyi jogon jár. A pótlék mértéke

a) felsőfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,

b) középfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a,

c) alapfokú nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a.

(7)270 Ha az állomány tagja az idegen nyelvből ,,A'' vagy ,,B'' típusú nyelvvizsgával rendelkezik, az (5), illetve (6) bekezdésben foglalt mérték 50%-ának megfelelő összegben jogosult a nyelvpótlékra.

(8)271

(9) A miniszter a (6) bekezdésben meghatározott nyelveken kívül is meghatározhat olyan nyelveket, amelyek után kiemelt nyelvpótlék folyósítható.

(10)272 Ha az állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokú, illetve ugyanazon nyelvből különböző típusú és fokú nyelvvizsgával rendelkezik, csak a magasabb összegű nyelvpótlékra jogosult.

113. §273 A NATO vagy az EU érdekében feladatokat végrehajtó, Magyarországra települő többnemzeti katonai szervezetnél az állomány szolgálatot teljesítő tagja a szervezetnél teljesített szolgálat időtartamára szövetségesi együttműködési pótlékra jogosult, melynek havi mértéke a beosztási illetmény 50%-a.

114. § (1) Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:

a)274 a repülési pótlék havi mértéke – a repülőhajózó hadrafoghatóságától, beosztásától és a repült géptípustól függően – 67–300%;

b) repülőgép berepülési pótlék gépenként 23–31%;

c) ejtőernyős ugrási pótlék az ugrások számától és bonyolultságától függően ugrásonként 4,2–34%;

d) ejtőernyő beugrási pótlék az ernyő típusától függően ernyőnként 23–31%;

e)275 tűzszerész pótlék óránként 4,7–15%;

f) búvárpótlék óránként 2,6–3,5%;

g) készenléti pótlék (díj) naponként 6,3%;

h) ügyeleti díj szolgálatonként 3,8–7,4%;

i) gyakorlati pótlék naponként 7,4%;

j)276 orvosi ügyeleti díj óránként 0,45–4,5%;

k) terepfelmérői pótlék naponta 4,2–8,4%;

l) egészségkárosító veszélynek kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka havonta 45%;

m)277 osztálybasorolási pótlék havonta 6,3–12,6%;

n)278 repülőműszakiak mesterkiegészítő pótléka havonta 10–13,8%;

o) repülő és helikopter műszaki üzemben tartó pótlék havonta 20,0%;

p) különleges igénybevételi pótlék havonta 50–100%;

q) oktatói pótlék – az oktatói fokozattól függően – havonta 26–260%;

r) gépjárművezetői pótlék havonta 13%;

s)279 a kórházban, krónikus egészségügyi és rehabilitációs intézetben három műszakban foglalkoztatott katona orvos, egészségügyi tiszt, tiszthelyettes, tisztes délutáni, illetőleg éjszakai pótlékának óránkénti mértéke a délutáni műszakban 0,5–0,75%, az éjszakai műszakban pedig 1,0–1,5%;

t)280 a jogszabályban meghatározott beosztásban szolgálatot teljesítő egészségügyi tiszt, tiszthelyettes és tisztes munkahelyi pótléka havonta 15–80%;

u)281 díszelgési pótlék havonta 50%;

v)282 zenekari pótlék havonta 50%;

w)283 önkéntes műveleti tartalékos legénységi állomány külön pótléka a beosztásra való felkészítés idejére havonta 36%.

(2) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti ügyeleti díjazás nem illeti meg a folyamatos szolgálat ellátására szervezett beosztásokat betöltőket.

(3)284 Az (1) bekezdésben hónapokra megállapított illetménypótlékok alapjául szolgáló körülmények közötti alkalomszerű szolgálatteljesítés elismerésére irányuló eseti illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:

a) egészségkárosító veszélynek kitett beosztásban szolgálatot teljesítők eseti pótléka naponta 2,1%,

b) eseti díszelgési pótlék naponta 1,6%.

Önkéntes tartalékosokra vonatkozó szabályok285

114/A. §286 (1) Az önkéntes műveleti tartalékos katona a 47/A. § (3) bekezdése alapján a felkészítés idejére a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra, az állománytábla szerinti beosztásához tartozó kategóriának megfelelő beosztási illetményre, valamint – iskolai végzettségétől és a szolgálatteljesítési helyétől függően – illetménykiegészítésre, továbbá kizárólag a legénységi állományú önkéntes műveleti tartalékos katona a 114. § (1) bekezdés w) pontja szerinti illetménypótlékra jogosult. Az előzőeken felül az önkéntes műveleti tartalékos katona ezen időszakra laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a szolgálatteljesítésnek ideje alatt a szolgálatteljesítéssel összefüggő helyközi utazási költségeinek a megtérítésére is jogosult. A 47/A. § (4) és (5) bekezdése alapján tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes műveleti tartalékos állomány esetében a szolgálatteljesítés idejét, az illetményt, a költségtérítések, a kedvezmények és a támogatások mértékét a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani. Az önkéntes műveleti tartalékos katona éves elektronikus kapcsolattartási hozzájárulásra jogosult.

(2) Az önkéntes védelmi tartalékos katona egyszeri az illetményalap 45%-ában megállapított szerződéskötési díjra, tényleges szolgálatteljesítésének idejére laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a szolgálatteljesítéssel összefüggő helyközi utazási költségeinek a megtérítésére jogosult. Az önkéntes védelmi tartalékos katona rendelkezésre állási díjra nem jogosult. Ha az önkéntes védelmi tartalékos katona a szerződésében vállalt alapfeladatától eltérő feladatra kerül igénybevétele, juttatásait az önkéntes műveleti tartalékosokra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, vagy az ezt meg nem haladó, szerződésében meghatározott egyéni illetményre jogosult, ha a szerződésében a teljes önkéntesség tényét nem rögzítette.”

(3) Az önkéntes műveleti tartalékos katonák illetményét – az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel – a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani és folyósítani.

(4) Az önkéntes műveleti tartalékos katona – az illetményen túlmenően – rendelkezésre állási díjra jogosult, melynek összege a szerződés

a) 1–2 évében évente 1 havi alapilletmény,

b) 3–5 évében évente 2 havi alapilletmény,

c) 5 év felett évente 3 havi alapilletmény

összegével egyenlő.

(5) Ha az önkéntes műveleti tartalékos katonai szolgálat vállalásáról szóló szerződés megszüntetése a katona kezdeményezésére történik, részére a szerződés felmondásának napja előtti időre eső járandóságokat, továbbá a rendelkezésre állási díj időarányos részét ki kell fizetni.

(6) Ha a szerződés közös megegyezéssel vagy a Honvédség kezdeményezésére szűnik meg, a megkezdett év után járó rendelkezésre állási díjat az önkéntes műveleti tartalékos katona részére teljes összegben ki kell fizetni.

(7) Az önkéntes tartalékos katona részéről, ha szerződéses szolgálati viszonyt létesít, visszafizetési kötelezettség sem az (5) bekezdésben, sem a (6) bekezdésben említett esetekben nem áll fenn.

Az illetményfolyósítás szabályai

115. § (1)287 Az illetményt a törvényes magyar pénznemben kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy az állomány tagja megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni.

(2) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén – ha az a Honvédség hibájából következik be – a polgári jog szerinti mindenkori késedelmi kamat jár.

(3) Az állomány tagja részére a kifizetett illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.

116. § (1) Az illetményből levonásnak csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy az állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye; ettől eltérni nem lehet.

(2) A Honvédség az előlegnyújtásból eredő követelését az állomány tagja illetményéből levonhatja.

(3)288 A jogalap nélkül kifizetett, 106. § (1) bekezdése szerinti illetmény 60 napon belül írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással az állomány tagjától visszakövetelhető. A 12. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.

(4)289 A Honvédség az állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő egyéb tartozásának, továbbá a 106. § (1) bekezdése szerinti illetményen túl minden egyéb, jogalap nélkül kifizetett pénzbeli juttatásnak megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással a 12. § (1) bekezdése szerinti elévülési időn belül érvényesítheti.

(5) Az állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.

(6)290 Az illetményből való levonásra és a fizetési felszólítás, illetve fizetési meghagyás végrehajtására – a jogerőre emelkedést követően – egyebekben a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.

117. § (1)291 Az állomány beosztásából felfüggesztett, előzetes fogvatartásban (házi őrizetben) lévő vagy ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, továbbá a szabadságvesztés büntetését katonai fogdában töltő tagjának távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró visszatartja. A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálatra méltatlanság megállapítását megalapozó, a szolgálati viszony megszüntetését vagy a lefokozást kimondó bírói ítélet kihirdetésétől, illetve fegyelmi határozat kézbesítésétől azok jogerőre emelkedéséig. Az állomány jogellenesen távollévő vagy eltűnt tagja – a távollét időtartamára – illetményre nem jogosult.

(2)292 Az (1) bekezdés alapján visszatartott távolléti díjat kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi vagy büntetőeljárást a fegyelmi, illetve a büntetőjogi felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg.

118. § (1)293 Ahol e törvény átlagkeresetről rendelkezik, ott a havi átlagkereset összegének megállapításánál az esedékesség időpontjában érvényes alapilletmény, illetménykiegészítés és szolgálati időpótlék, valamint az utolsó 4 naptári negyedévben kifizetett illetménypótlék, kiegészítő illetmény, jutalom és a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatás együttes összegének egyhavi átlagát kell alapul venni.

(2) Ha az állomány tagjának a szolgálati viszonya 4 naptári negyedévnél rövidebb, az átlagkeresete megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett, (1) bekezdés szerinti illetményeket és juttatásokat kell figyelembe venni.

(3) Az irányadó időszakban kifizetett, de az irányadó időszakot meghaladó, meghatározott időtartamra járó illetménynek, továbbá az irányadó időszakon kívüli időben kifizetett, de az irányadó időszak alatti szolgálatteljesítés alapján járó illetménynek csak az átlagszámítás alapjául figyelembe vehető időszakra eső (időarányos) részét lehet beszámítani.

(4) Ha az állomány tagjának a fennálló szolgálati viszonya egy naptári hónapnál rövidebb, átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeget kell megállapítani.

X. Fejezet

JUTTATÁSOK, KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK, KEDVEZMÉNYEK ÉS TÁMOGATÁSOK

119. §294

Jubileumi jutalom

120. § (1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke

a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 2 havi,

b) 30 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 3 havi,

c) 35 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 5 havi,

d) 40 és azt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 7 havi

távolléti díjnak megfelelő összeg.

(2) A jubileumi jutalom a szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes.

(3)295 A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszony megszűnésekor ki kell fizetni:

a) a hivatásos szolgálati jogviszony megszűnése évében esedékessé váló jubileumi jutalmat;

b) a 30 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra;

c) a 35 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra;

d) a 40 év és az azt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 4 év vagy ennél kevesebb van hátra.

(4) Ha a szolgálati viszony a hivatásos állomány tagjának halála miatt szűnt meg, a (3) bekezdés alkalmazása alapján járó jubileumi jutalmat özvegyének (élettársának), ennek hiányában az örökösnek kell kifizetni.

Napidíj

121. § (1) Az állomány tagja a kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított napidíjra jogosult. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár, ha a 4 órát nem érte el, napidíj nem jár.

(2) A napidíj kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat 10 forintra kerekítve kell megállapítani.

Repülőhajózók és ejtőernyősök egyszeri juttatása

122. § (1) Végkielégítés jellegű egyszeri repülőhajózói és ejtőernyős juttatásra jogosult az a hivatásos katona

a) akit neki fel nem róható egészségi okból vagy a szolgálat érdekében földi beosztásba helyeztek, valamint

b) akit önhibáján kívüli okból szolgálati, illetőleg rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugállományba vagy létszámfelettivé válás miatt tartalékállományba helyeztek.

(2)296 Az egyszeri juttatás összegét a beosztás és osztályba sorolási kötelezettség fennállása esetén, az osztályos fokozat figyelembevételével – a repülőhajózó, illetőleg ejtőernyős beosztásokban eltöltött minden év után – az illetményalap 25–75%-ában kell megállapítani.

(3) Aki az (1) bekezdés szerinti egyszeri juttatásban részesült, a repülőhajózói és ejtőernyős beosztáshoz kapcsolódó külön juttatásokra és a kedvezményesen számított szolgálati időre nem jogosult, kivéve, ha újból ilyen beosztásba helyezték át. Az egyszeri juttatás újbóli megállapításakor csak a fenti beosztásokban ismételten eltöltött idő számítható be.

Távolléti díj

123. §297 Távolléti díjként az állomány tagja részére a kifizetés esedékességekor járó alapilletmény, az illetménykiegészítés, a szolgálati időpótlék, a rendszeres illetménypótlék, valamint a rendszeres kiegészítő illetmény együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga jár. Rendszeres illetménypótlékként a 111–113. §-okban, valamint a 114. § (1) bekezdésének a), l)–q) és t)–v) pontjaiban felsorolt pótlékokat, továbbá a 252. § (2) bekezdésében meghatározott titkosszolgálati pótlékot kell figyelembe venni.

Költségtérítések

124. § (1) Az állomány tagja részére meg kell téríteni

a) az egyik szolgálati helyről a másikra, szolgálati érdekből történő áthelyezéssel vagy vezényléssel kapcsolatos,

b) a szolgálati feladat ellátásával kapcsolatban váratlanul felmerült,

c) a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel összefüggő

költséget.

(2)298 Az állomány tagjának a munkába járás helyközi utazási költségeit az erre vonatkozó külön jogszabály szerint kell megtéríteni. A munkába járáshoz, valamint a szolgálatteljesítéshez szükséges és igazolt helyi tömegközlekedési költség részben vagy egészben megtéríthető.

Kedvezmények és támogatások

125. § (1) Az állomány tagja részére – szolgálati viszonya alapján – visszatérítendő, illetőleg vissza nem térítendő szociális, jóléti és kulturális kedvezmények és támogatások biztosíthatók. Ezek különösen a következők:

a) kedvezményes üdülés vagy üdülési hozzájárulás (családtagoknak is);

b) családalapítási támogatás;

c) szociális támogatás;

d) illetményelőleg;

e) tanulmányi ösztöndíj, képzési, továbbképzési, átképzési támogatás.

(2)299 Az állomány tagjai étkezési hozzájárulásra jogosultak, kivéve azokat, akik 30 napnál hosszabb illetménynélküli szabadságon, illetve a 263. § szerinti esetekben a szolgálattól 30 napot meghaladóan távol vannak, valamint akik jogszabály alapján térítésmentes étkezésben részesülnek.

(3) Az állomány tagját a belföldi menetrend szerinti távolsági közlekedési eszközök igénybevételénél jogszabályban meghatározott utazási kedvezmény illeti meg.

(4)300 A miniszter külön jogszabályban határozhatja meg a választható illetményen kívüli juttatások rendszerét.

(5)301 Az (1) bekezdés b) és d) pontja szerinti visszatérítendő támogatások biztosítása során keletkezett, az állomány támogatást igénybevevő tagjára és a támogatásra vonatkozó adatokat a (6) bekezdésben meghatározott célból az illetmény számfejtését végző szervek és személyek kezelhetik, illetve ezek kizárólag a részükre továbbíthatók.

(6)302 Az adatok kezelésének célja, hogy folyamatosan megállapíthatóak legyenek az állomány támogatást igénybevevő tagjának azonosítására alkalmas adatok, a felvett összeg, a törlesztési idő és a visszafizetett (levont) összeg, valamint a még nem törlesztett tartozás.

125/A. §303 Az állomány tagja a 2. § (32) bekezdésének a)–d), f), valamint a h)–j) pontja szerinti feladatokban való részvétel időtartamára – az 52. §-ban foglaltak alapján – devizaellátmányra jogosult. A devizaellátmánynak a szolgálatteljesítés körülményeitől – a fizikai és pszichikai igénybevételtől, az éghajlati viszonyoktól és a biztonsági helyzettől (a veszélyesség mértékétől) – függő összegét külön jogszabály állapítja meg. A 2. § (32) bekezdésének e) pontja alá tartozók részére – egyes missziókban – külön jogszabály napidíj-kiegészítést állapíthat meg.

(2)304 Amennyiben az állomány tagjának külföldi pénzbeli ellátását a 2. § (32) bekezdés c) pontja szerinti feladatokban való részvétel időtartamára a békefenntartó műveletet irányító nemzetközi szervezet közvetlenül biztosítja, részükre külön jogszabály devizaellátmány helyett külföldi napidíj-kiegészítést állapíthat meg.

Lakhatási támogatás

126. §305 (1) A hivatásos állomány tagja lakhatási támogatásra – a végleges letelepedés esetét kivéve – a szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében jogosult, különösen az alábbiak szerint:

a) a minisztérium rendelkezése alatt lévő lakás bérlete, állami tulajdonú lakás esetében a lakbér összegének megállapításával;

b) magántulajdonba kerülő lakás megszerzésének anyagi támogatása

ba) kamatmentes kölcsönnel,

bb) vissza nem térítendő juttatással;

c) vállalkozói (magánbefektetői), valamint önkormányzati tulajdonú lakás bérlete esetén lakbértámogatás (kiegészítés);

d) lakás (lakrész) bérlete, albérlete esetén albérletidíj- hozzájárulás;

e) lakással rendelkezők részére a rászorultsághoz igazodó mértékű lakásfenntartási költségekhez való hozzájárulás;

f) a lakhatási gondok átmeneti megoldására

fa) egyedülállóak – beleértve a családjuktól távol élőket is – és gyermektelen házaspárok, élettársak részére a minisztérium rendelkezése alatt álló szálló, továbbá

fb) házaspárok, élettársak és a velük egy háztartásban élő gyermekük részére a minisztérium rendelkezése alatt lévő családi (garzon) szálló elhelyezés;

g)306 a részére juttatott a minisztérium rendelkezése alatt lévő lakás – kivéve, ha az részben vagy egészben felújított – felújításához részleges lakásfelújítási átalányra;

h)307 a szolgálati érdekű, helyőrségváltással is járó áthelyezés és átköltözés következtében visszaadott állami vagy önkormányzati tulajdonú bérlakás helyreállítási kötelezettségeinek teljesítéséhez lakáskarbantartási költségtérítésre;

i)308 szolgálati érdekű kinevezés, áthelyezés, továbbá más szervhez határozatlan időtartamra történt vezénylés következtében más lakóhelyre történő költözködéshez – külön jogszabályban megállapított feltételekkel – a honvédelmi szerv által nyújtott költségtérítés, általány (utazásra, ingóságok szállítására, költözködésre).

(2)309 A hivatásos állomány tagjának magántulajdonú lakás megszerzéséhez – (3) bekezdésben foglalt kivétellel –

a) a katonai szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel, vagy

b) csak a szolgálati (rokkantsági, baleseti rokkantsági) nyugállományba helyezésről szóló parancs (határozat) közlését követően

lehet vissza nem térítendő juttatást nyújtani.

(3)310 A (2) bekezdés szerinti eseteken felül a hivatásos állomány tagjának vissza nem térítendő támogatást lehet nyújtani, ha a hivatásos állomány tagját haderő-átalakítás, átszervezés következtében helyőrségváltással is járó beosztásba helyezik át (nevezik ki), és három éven belül az új szolgálati helye szerinti településen vagy annak vonzáskörzetében történő lakásszerzéshez kéri a vissza nem térítendő juttatást.

(4) A szerződéses állomány

a) tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatú tagja az (1) bekezdés f) pontja szerinti támogatásokra,

b)311 honvéd és tisztesi rendfokozatú tagja térítésmentes laktanyai elhelyezésre, továbbá az (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti támogatásra

jogosult.

(5) A szerződéses állomány tiszti és tiszthelyettesi rendfokozatú, 5 évet már szolgálatban eltöltött és összesen legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt tagjának külön jogszabály alapján nyújtható az (1) bekezdés a)–e) pontja szerinti támogatás. A letöltött szolgálati időbe be kell számítani a Honvédségnél más közszolgálati (köztisztviselői, közalkalmazotti) jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt is.

(6) A lakhatási támogatások nyújtása során a családi körülményekre, rendfokozatra, szolgálati beosztásra és a jogviszony jellegére tekintettel kell érvényesíteni az egyenlő elbírálás elvét.

(7)312 Szálló elhelyezés esetén az elbírálás során az (1) bekezdés f) pont fa) alpontja, illetve (4) bekezdés a) pontja szerinti jogcímet a (4) bekezdés b) pontja szerinti jogcímet megelőzően kell teljesíteni.

126/A. §313 (1)314 Ha a hivatásos állomány tagja lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást – az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló – hitelintézeten keresztül veheti igénybe.

(2) Az állam készfizető kezességet az (1) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat:

a) akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a három évet;

b) aki ellen nem folyik fegyelmi eljárás;

c)315 aki ellen nem folyik – a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével – büntetőeljárás;

d) akinek nincs folyamatban a hivatásos szolgálati viszonyának megszüntetése;

e)–f)316

g) aki az (1) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársa – az igénylés időpontjában – az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.

(3) A (2) bekezdésben foglalt feltételek meglétét a c) és g) pontok kivételével, valamint a kezességvállalás alapjául szolgáló hivatásos szolgálati viszony fennállását a jogszabályban meghatározott központi szerv igazolja.

(4)317 A (2) bekezdés c) pontjában foglalt feltétel teljesülését a hivatásos állomány tagja hatósági bizonyítvánnyal igazolja, a (2) bekezdés g) pontjában foglalt feltétel teljesüléséről a hivatásos állomány tagja a kölcsönt nyújtó hitelintézetnek nyilatkozik.

(5) A hivatásos állomány tagja a jogszabályban meghatározott központi szervnek köteles bejelenteni a hitelszerződés megkötését követő öt munkanapon belül

a) a hitelszerződést kötő pénzintézet nevét, címét;

b) az állami kezességvállalással biztosított hitel nagyságát;

c) a hitel lejártának időpontját.

A fenti adatokban bekövetkezett változásokról a hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles tájékoztatni a jogszabályban meghatározott központi szervet.

(6)318 Amennyiben a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya az 56. § b), e), f) pontjai, valamint a 62. § (1) bekezdésének b), d), e), i), k) pontjai, vagy méltatlanság alapján szűnik meg, a még fennálló állami kezesség után a központi költségvetés javára – a hitelintézet útján – egyszeri kezességvállalási díjat kell fizetnie. A kezességvállalási díj mértéke a kezességgel biztosított kötelezettség összegének 2%-a.

(7)319 A jogszabályban meghatározott központi szerv a hivatásos állomány tagja szolgálati viszonyának (6) bekezdés szerinti megszűnése esetén erről 8 napon belül értesíti a hivatásos állomány tagja által az (5) bekezdés alapján bejelentett hitelintézetet.

(8)320 A hitelintézet megállapítja és 8 napon belül írásban közli a hivatásos állomány tagjával a (6) bekezdés szerint megfizetendő kezességvállalási díj összegét, melyet a hivatásos állomány tagja a hitelintézeti értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül a folyósító hitelintézet részére megfizet.

(9)321 Ha a hivatásos állomány tagja a (6) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet erről, valamint a hivatásos állomány tagjának adatairól 8 napon belül értesíti az állami adóhatóságot.

(10)322 A hitelintézet a negyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a kincstárt a hivatásos állomány tagjainak nyújtott kölcsönök állami kezességvállalással érintett részének negyedév végén fennálló állományáról, továbbá e kölcsönök számáról. Az adatgyűjtés és adatszolgáltatás egyedi azonosításra alkalmatlan módon történhet.

(11)323 Amennyiben az állam a készfizető kezességvállalás alapján a hivatásos állomány tagja helyett a kezességvállalással biztosított – a hitelintézetnek meg nem térülő – összeget kifizette, illetve a (6) bekezdés szerinti egyszeri kezességvállalási díj megfizetését a hivatásos állomány tagja elmulasztotta, akkor a hivatásos állomány tagjának ezen tartozásai a Magyar Állammal szembeni köztartozásnak minősülnek, amelyet az állami adóhatóság adók módjára hajt be.

(12)324 A kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a kormány rendeletben állapítja meg.

126/B. §325 (1)326 Az állomány e törvény alapján hősi halottá nyilvánított tagja részére nyújtott kamatmentes kölcsönből fennálló tartozást a miniszter kérelemre elengedheti.

(2) A kérelmet az állomány hősi halottá nyilvánított tagjának túlélő házastársa, élettársa, örököse a külön jogszabályban meghatározott eljárási rendben, a hősi halottá nyilvánítástól számított egy éves jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő.

126/C. §327 (1) A 126. § (1) bekezdés b) pontja szerinti – a 18. § (3) bekezdésben meghatározott helyben lakási kötelezettség fenntartását szolgáló – lakhatási támogatás forrása

a) a minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítéséből származó bevétel,

b) a lakáscélú munkáltatói kölcsönök törlesztéséből származó bevétel, valamint

c) az e célra rendelt fejezeti kezelésű támogatás.

(2) A minisztérium rendelkezése alatt lévő bérlakás állomány fejlesztésére az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti források használhatók fel.

(3) A 126. § (1) bekezdés b) pontja szerinti lakhatási támogatással kapcsolatos pénzforgalmat a Honvédség kijelölt szervezete hitelintézetnél nyitott és vezetett lakásépítés vagy vásárlás munkáltatói támogatása megnevezésű számlán bonyolítja.

Természetbeni ellátás

127. § (1) Az állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a Honvédség feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és – a jogszabályban meghatározott esetben – élelmezéssel.

(2)328 Az ellátási normákban meghatározott egyenruházat és felszerelési cikkek beszerzésére első alkalommal alap-felszerelési, ezt követően pedig évenként utánpótlási egyenruházati ellátmány jár. Nem jár utánpótlási egyenruházati ellátmány az 1 évet meghaladó illetménynélküli szabadság időtartamára és a 263. § szerint a szolgálati idő számítása szempontjából figyelembe nem vehető 1 évet meghaladó időtartamra.

(3) Az állomány egyenruha viselésére nem jogosult vagy nem kötelezett tagja polgári ruházati cikkek vásárlása céljából az egyenruházati ellátási normáknak megfelelő pénzösszegre jogosult.

Nevelési ellátás, gyermekgondozási támogatás,
anyasági támogatás

128. §329 Az állomány tagja családi pótlékra, gyermekgondozási támogatásra (gyermekgondozási segély) és anyasági támogatásra a családok támogatásáról szóló jogszabályok330 szerint jogosult.

A kifizetés módja

129. § (1)331 Az állomány tagjának szolgálati viszonyából származó pénzbeli juttatása, az általa meghatározott fizetési számlájára történő átutalással, fizetési számla hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. Egyes nem rendszeres juttatások pénztárból történő kifizetésére jogszabályban meghatározott módon kerülhet sor.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseit a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományába tartozókra nem kell alkalmazni.

(3)332 A juttatás fizetési számlájára történő átutalása és egyszeri felvétele, illetve pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés a törvény hatálya alá tartozók részére költségtöbbletet nem okozhat.

XI. Fejezet

AZ ÉRDEMEK ELISMERÉSE

130. § (1) Az állomány tagja az adott szolgálati feladat kiemelkedő teljesítéséért, illetve a szolgálati feladatok hosszabb időn át történő eredményes végzéséért a következő elismerésben részesíthető:

a)333

b) pénz- vagy tárgyjutalom,

c)334

d) a miniszter által adományozott névre szóló szál- vagy lőfegyver, emléktárgy,

e) a miniszter által alapított kitüntető cím, díj, plakett, oklevél, emléklap stb.,

f) szolgálati jel,

g) kitüntetés.

(2) Az (1) bekezdésben említett pénzjutalom – kivéve a miniszter által alapított díjjal együtt járó jutalom – összege, amennyiben a költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik, évente nem haladhatja meg az érintett 6 havi illetményének összegét.

XII. Fejezet

A FEGYELMI FELELŐSSÉG

A fegyelmi felelősség általános szabályai

131. § (1)335 Ha az állomány tagja a szolgálati viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen (szándékosan vagy gondatlanul) megszegi, fegyelemsértést követ el.

(2) A fegyelemsértést elkövetőt – a (4) bekezdés kivételével – az e fejezetben megállapított fenyítésben kell részesíteni.

(3) A törvényben biztosított hátrányok alkalmazásának célja a szolgálati rend és fegyelem védelme, az elkövető nevelése, valamint másoknak a fegyelemsértéstől való visszatartása.

(4)336 A fegyelmi eljárás elrendelése, illetve a fenyítés kiszabása mellőzhető, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy – figyelembe véve az elkövető magatartását és szolgálati rendhez való viszonyát, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményeket – a figyelmeztetés is elégséges. A figyelmeztetést a 159. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően írásba kell foglalni.

(5)337 Ha a fegyelemsértés elkövetője az eljárás elrendelése nélküli figyelmeztetést nem fogadja el és annak közlésétől számított 3 munkanapon belül kifogást jelent be, a fegyelmi eljárást haladéktalanul el kell rendelni.

(6)338 Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, e Fejezet rendelkezéseit az önkéntes tartalékos katonákra is alkalmazni kell. E Fejezet alkalmazásában a szolgálati viszony alatt az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyt is érteni kell.

132. § (1) A fegyelemsértést az e fejezetben megállapított fegyelmi eljárás szabályai szerint kell elbírálni.

(2)339 Fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni az állomány tagja által

a) szolgálati helyén, illetőleg a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést, valamint

b) külföldi szolgálati ideje alatt külföldön elkövetett bármely szabálysértést, ha annak elbírálását nemzetközi szerződés lehetővé teszi,

c)340 nemzetközi műveletre vonatkozóan kiadott, az állomány tagjára is kötelező szabálynak a külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett megsértését.

(3)341 A büntetőeljárásról szóló törvény (Be.) 485/A. §-ának (1) bekezdésében meghatározott esetben az állomány tagjának katonai vétségét e Fejezet rendelkezései szerinti fegyelmi eljárásban kell elbírálni azzal, hogy a nyomozás során végrehajtott eljárási cselekményeket a fegyelmi eljárásban nem kell megismételni.

(4)342 A fegyelmi eljárás során a tanú vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérésére a tanú személyi adatait zártan kell kezelni.

133. § (1) Nem fenyíthető az állomány tagja, ha a fegyelemsértést az elöljáró (vezető) parancsára követte el. Ha azonban tudta – nyomban és világosan felismerte –, hogy a kapott parancs teljesítésével fegyelemsértést követ el és azt a parancsot adó elöljárónak (vezetőnek) nem jelentette, fegyelmi felelősségét meg kell állapítani.

(2) A fenyíthetőséget kizárja az is, ha az állomány tagja a fegyelemsértést kényszer vagy fenyegetés hatása alatt, jogos védelmi helyzetben, tévedésből, végszükségben vagy olyan kóros elmeállapotban követte el, amely befolyásolta őt cselekménye fegyelemsértő jellegének felismerésében.

(3) Nem tekinthető a (2) bekezdés szerinti kóros elmeállapotnak, ha az állomány tagja a fegyelemsértést önhibából eredő ittas vagy bódult állapotban követte el.

(4)343 A Hvt. 70. §-a (1) bekezdésének a)–d), f)–h) pontjában, továbbá a 121. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szolgálati feladatok végrehajtásával együtt járó veszély során az állomány tagja végszükségre nem hivatkozhat.

(5) A (2) bekezdés szerinti fenyíthetőséget kizáró okok értelmezésére a Büntető Törvénykönyv fogalmait kell alkalmazni.

134. § (1) Fegyelmi eljárás nem indítható, illetve a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha az állomány tagja:

a) meghalt,

b) a cselekményt e fejezet szabályai szerint, illetve más törvényes eljárásban már elbírálták,

c) szolgálati viszonya a fenyítés jogerős kiszabása előtt megszűnt,

d) a fegyelemsértés elévült.

(2) A fegyelemsértés elévülése miatt, nem indítható fegyelmi eljárás, ha

a) a fegyelemsértés elkövetése óta 1 év, vagy a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak a fegyelemsértésről való tudomásszerzésétől számítva 30 nap eltelt;

b) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerint a szabálysértés elévülése bekövetkezett, illetve a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak az arról történt tudomásszerzésétől számítva 30 nap eltelt.

(3)344 Ha a fegyelemsértést megvalósító magatartás egyben bűncselekménynek is minősül, a fegyelemsértés elévülési ideje – eltérően a (2) bekezdésben foglaltaktól – megegyezik a bűncselekménynek a Büntető Törvénykönyv 33. §-ában meghatározott elévülési idejével. Ha a vétkes kötelezettségszegésről a fegyelmi jogkör gyakorlója a (2) bekezdésben meghatározott határidőn túl szerez tudomást, a fegyelmi eljárást csak a hivatásos állományúnak a büntetőeljárásban gyanúsítottként történő bevonását követően, az erről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül lehet megindítani.

(4)345 A fegyelemsértés (2) bekezdés szerinti elévülésének kezdő napja:

a) a kötelezettségszegő magatartás elkövetésének napja,

b) ha a fegyelemsértést valamely kötelezettség elmulasztása, vagy nem teljesítése valósítja meg, az a nap, amikor a kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló határidő eltelt,

c) ha a kötelezettségszegés valamely jogellenes állapot fenntartásában valósul meg, az a nap, amikor ez a jogellenes állapot megszűnik,

d) külföldi szolgálat alatt elkövetett fegyelemsértés esetén – amennyiben külföldi szolgálati helyén fegyelmi felelősségre vonására nincs lehetőség – a hazatérés napja.

Fegyelmi fenyítések

135. § (1) A fegyelmi eljárás során a következő fenyítések alkalmazhatók:

a) feddés,

b) megrovás,

c) szigorú megrovás,

d) pénzbírság,

e) a beosztási illetmény legfeljebb 20%-kal történő csökkentése legfeljebb 1 évig,

f) a minimális várakozási idő 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása,

g) a szolgálati viszony megszüntetése,

h) lefokozás.

(2)346 Pénzbírság fenyítés csak a külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett fegyelemsértés esetén, valamint a 132. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott esetekben alkalmazható. Külföldi szolgálat ideje alatt elkövetett fegyelemsértés esetén a kiszabható pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege százezer forint lehet. A 132. § (2) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság mértéke nem haladhatja meg az egyes szabálysértésekre a szabálysértési jogszabályok alapján kiszabható pénzbírság összegét. A 132. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a pénzbírság legalacsonyabb összege ötezer forint, legmagasabb összege kétszázezer forint.

(3) A lefokozás fenyítés következménye a szolgálati viszony igazgatási úton történő megszüntetése is.

136. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok a 135. § (1) bekezdés d)–f) pontjában foglalt fenyítések végrehajtását legfeljebb egyévi próbaidőre felfüggesztheti, ha alaposan feltehető, hogy a fenyítés a célját ezúton is eléri.

(2) Ha a próbaidő eredményesen telt el, a fenyítettet úgy kell tekinteni, mintha fenyítésben nem részesült volna. A próbaidő alatt elkövetett fegyelemsértésért vele szemben kiszabott újabb fenyítés esetén, azonban a felfüggesztett fenyítést is végre kell hajtani.

(3) Ha az újabb fegyelmi eljárásban szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítést szabtak ki, a felfüggesztett fenyítés végrehajtása nem rendelhető el.

A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok

137. § (1)347 A fegyelmi jogkört a (4) és (6) bekezdésben, a 138. § (2) és (3) bekezdéseiben, a 139. § (1) és (2), valamint a 140. § (1) és (2) bekezdéseiben foglalt kivételekkel az állományilletékes parancsnok (vezető) gyakorolja.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlása magában foglalja a fegyelemsértés és a szabálysértés felderítését, a fegyelmi eljárás elrendelését és lefolytatását, az elkövető vétkességének megállapítását, a fenyítés kiszabását, továbbá a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnokok fegyelmi ügyekben hozott döntéseinek az elöljáró parancsnok által történő felülvizsgálatát.

(3) Az alacsonyabb szolgálati beosztású parancsnok (vezető) részére biztosított fegyelmi jogkör megilleti a magasabb beosztású parancsnokot (vezetőt) is.

(4) Az állomány más szervnél szolgálatot teljesítő tagja a katonai fegyelmi szabályok hatálya alatt áll, vele szemben a fegyelmi jogkört a Honvéd Vezérkar főnöke vagy az általa kijelölt parancsnok (vezető) gyakorolja.

(5)348 Amennyiben az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja felett, annak kinevezése, áthelyezése, vezénylése vagy megbízása folytán megszűnik az (1) bekezdés szerint a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak (vezetőnek) a fegyelmi jogköre, úgy a kinevezést, áthelyezést, vezénylést vagy megbízást követően 8 napon belül a fegyelmi jogkört megelőzően gyakorló parancsnok (vezető) az ügy iratait átteszi a fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult parancsnokhoz (vezetőhöz).

(6)349 Amennyiben a fegyelmi eljárásban az állományilletékes parancsnokot tanúként kell meghallgatni, az állományilletékes parancsnok az ügy iratait felterjeszti az elöljáró parancsnokhoz. Ebben az esetben a fegyelmi eljárás lefolytatására és a fenyítés kiszabására az elöljáró parancsnok jogosult.

138. § (1)350 A miniszter és a Honvéd Vezérkar főnöke – ha e törvény kivételt nem tesz – a szolgálati alárendeltjeire e fejezet szerinti fenyítések bármelyikét alkalmazhatja.

(2)351 A szolgálati viszony megszüntetése és lefokozás fenyítést ezredesre csak a miniszter szabhat ki.

(3)352 A szolgálati viszony megszüntetése, továbbá a lefokozás fenyítést tisztre – ezredes kivételével –, zászlósra, tiszthelyettesre a Honvéd Vezérkar főnöke, az ennél alacsonyabb rendfokozatúakra pedig az állományilletékes parancsnok szabhat ki.

(4) Várakozási idő meghosszabbítása fenyítést tisztre az országos parancsnok szabhat ki.

139. § (1)353 Az országos parancsnokkal, valamint a Honvéd Vezérkar főnökének szervezetszerű helyettesével szemben a fegyelmi jogkört – a köztársasági elnök jogköreinek kivételével – a miniszter gyakorolja.

(2) Az állományilletékes parancsnok szervezetszerű helyetteseivel szemben a fegyelmi jogkört az elöljáró parancsnok gyakorolja.

140. § (1) Ha a fegyelemsértést az állomány több tagja együttesen valósítja meg, a fegyelmi eljárás lefolytatására és fenyítés kiszabására az az elöljáró parancsnok (vezető) jogosult, akinek a fegyelmi jogköre valamennyi elkövetőre kiterjed.

(2) A Honvéd Vezérkar főnöke – indokolt esetben, szolgálati alárendeltjei tekintetében – bármely fegyelmi ügyet az eljárás bármely szakában saját hatáskörébe vonhat.

(3)354 Tábornokkal szemben a 135. § (1) bekezdésének g) vagy h) pontja szerinti fenyítés alkalmazása céljából a miniszter a köztársasági elnökhöz tesz előterjesztést.

A fegyelmi eljárás rendje

141. § (1)355 A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok fegyelmi eljárást rendel el, ha a tudomására jutott tények alapján fegyelemsértés, illetve fegyelmi eljárás keretében is elbírálható szabálysértés alapos gyanúja állapítható meg, vagy a 131. § (4) bekezdésében foglalt esetben az elkövetőt figyelmeztetésben részesíti.

(2) A fegyelmi jogkörrel nem rendelkező parancsnok a szolgálati alárendeltségébe tartozó személy által elkövetett fegyelemsértésről és szabálysértésről – szolgálati úton – írásban köteles jelentést tenni a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak.

142. § Az állomány külföldön szolgálatot teljesítő tagja fegyelmi felelősségre vonására – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – e fejezet rendelkezéseit a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a) ha a fegyelemsértés miatt a rendfokozatot vagy a szolgálati viszonyt érintő fenyítésnek lehet helye, az állomány tagját – a helyszínhez kötődő szükséges vizsgálatokat követően – haza kell rendelni és az eljárást belföldön kell lefolytatni;

b) kisebb tárgyi súlyú és jelentőségű fegyelemsértés esetén a fegyelmi eljárás – a hazarendelés mellőzésével – a külföldi szolgálati helyen is lefolytatható.

143. § (1)356 A fegyelmi eljárást határozattal kell elrendelni, melynek egy példányát az eljárás alá vont személynek (képviselőjének) kézbesíteni kell. A határozatnak tartalmaznia kell: az eljárás alapjául szolgáló tényeket, körülményeket, a kivizsgálással megbízott személy nevét és beosztását, vagy – bonyolult ügyben – a vizsgáló bizottság összetételét (a továbbiakban együtt: vizsgáló), a fegyelmi vizsgálat lefolytatásának határidejét, továbbá az állomány eljárás alá vont tagjának a jogairól való tájékoztatását.

(2)357 A fegyelmi vizsgálatot 30 napon belül be kell fejezni. Indokolt esetben e határidőt a fegyelmi jogkör gyakorlója egy alkalommal – legfeljebb 30 nappal – meghosszabbíthatja. A fegyelmi vizsgálat a fegyelmi eljárást elrendelő határozat aláírásával kezdődik és az összefoglaló jelentés elkészítésével fejeződik be.

144. § (1) A fegyelmi vizsgálattal nem bízható meg az eljárás alá vontnál alacsonyabb rendfokozatú személy, kivéve, ha annak beosztásából eredő feladata a fegyelmi ügyekben eljárni.

(2)358 A fegyelmi vizsgálatban nem vehet részt az, aki az ügyben érdekelt, vagy akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

145. § (1) Az állomány több tagja által együttesen, egy időben elkövetett fegyelemsértés esetén – ha azok tárgya azonos – a cselekményt egy eljárás keretében kell elbírálni.

(2)359 Ha az eljárás keretében olyan további fegyelemsértés kerül felderítésre, amely a fegyelmi vizsgálat tárgyához, illetve az eljárás alá vont személyhez kapcsolódik, az eljárást arra is ki kell terjeszteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetekben a fegyelmi határozatot személyenként kell meghozni.

146. § (1)360 Az egyszerű ténybeli megítélésű, kisebb tárgyi súlyú fegyelemsértés esetén, ha az elkövető a fegyelemsértést beismerte, a vizsgáló megbízása mellőzhető. A fegyelmi eljárást ebben az esetben is határozattal kell elrendelni, azonban a fegyelemsértés az eljárás alá vont személynek a fegyelmi eljárást elrendelő parancsnok által történt meghallgatása alapján is elbírálható (a továbbiakban: egyszerűsített eljárás).

(2) Az egyszerűsített eljárásban megállapított fegyelmi felelősség esetén csak a 135. § (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott fenyítés szabható ki.

(3)361 Ha az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja a személyes meghallgatásakor az egyszerűsített eljárást kifogásolja, vagy a megállapított tényállást vitatja, a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok a fegyelmi vizsgálat lefolytatására és a vizsgáló kijelölésére annak meghallgatásakor felvett jegyzőkönyvben a 143. § szerint intézkedik.

147. § (1) Az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja a fegyelmi eljárás elrendelésétől kezdve jogi képviselőt vehet igénybe, illetve kérheti, hogy képviseletében katonai érdekképviseleti szerv járjon el.

(2) Nem lehet képviselő az érintett katonai szervezet parancsnoka (vezetője), parancsnokhelyettese, jogtanácsosa, az igazgatási szolgálat tagja, jogi előadója, továbbá akit az ügyben tanúként vagy szakértőként hallgattak meg.

(3) A jogi képviselő munkadíját és költségeit az állomány eljárás alá vont tagja viseli. Ha azonban a fegyelemsértés megállapítására nem kerül sor, a jogi képviselettel kapcsolatos költségeit meg kell téríteni.

148. § (1) Ha az állomány eljárás alá vont tagja tartós távolléte, illetve egészségi állapota miatt védekezését előterjeszteni, eljárási jogait gyakorolni nem tudja, a fegyelmi eljárást távolléte, illetve akadályoztatása tartamára fel kell függeszteni. Folytatni lehet azonban az eljárást, ha előreláthatóan szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabása szükséges.

(2) A fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, ha

a) szakértői vizsgálat szükséges, a szakvélemény elkészítéséig;

b) az állomány tagja külföldön tartózkodik, a visszaérkezéséig, figyelemmel a 142. § b) pontjára is;

c) a cselekmény elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amelynek eldöntése bíróság vagy más hatóság hatáskörébe tartozik, annak a döntéséig.

(3) A fegyelmi eljárás felfüggesztésének tartama nem számít be a fegyelmi eljárás lefolytatására nyitva álló, illetve az elévülési időbe.

(4)362 Az önkéntes tartalékos katona ellen indított fegyelmi eljárásban – annak lefolytatása szempontjából – a rendelkezésre állás időszaka nem minősül tartós távollétnek, illetve akadályoztatásnak.

149. § (1) Ha a fegyelemsértés súlya vagy jellege miatt a fegyelmi eljárás alá vontnak a szolgálati helytől való ideiglenes távoltartása szükséges, annak tartamára, de legfeljebb az elsőfokú határozat kihirdetéséig szolgálati beosztásából határozattal felfüggeszthető.

(2) Az elöljáró parancsnok a felfüggesztést indokolt esetben a fenyítés jogerőssé válásáig meghosszabbíthatja.

(3) Ha a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés indoka az (1) bekezdésben meghatározott eljárás befejezése előtt megszűnt – a felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg – az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagját beosztásába vissza kell helyezni, illetve más beosztásban foglalkoztatható.

(4) A szolgálati viszony megszüntetése vagy a lefokozás fenyítés kiszabása esetén a beosztásból történő felfüggesztés az eljárás jogerős befejezéséig tart.

150. § (1) A szolgálati beosztásból való felfüggesztést haladéktalanul meg kell szüntetni, ha annak indokai megszűntek. Ha az eljárást a 158. § (1) bekezdés alapján szüntették meg, a felfüggesztés idejére visszatartott illetményt – annak törvényes kamatával – 3 munkanapon belül ki kell fizetni.

(2) Aki beosztásból történő felfüggesztés hatálya alatt áll – annak tartama alatt – a szolgálati beosztásával járó jogait nem gyakorolhatja, a szolgálati fegyverét és szolgálati okmányait köteles leadni, szolgálati helyére csak az állományilletékes parancsnok engedélyével léphet be. Egyéb tekintetben megilletik az e törvényben biztosított jogok, és terhelik az e törvényben meghatározott kötelezettségek.

(3)363 A felfüggesztés elrendelése, illetve meghosszabbítása ellen az állomány tagja – a kézbesítéstől számított 8 napon belül – az azt elrendelő parancsnok szolgálati elöljárójához, annak hiányában a miniszterhez címzett, de a felfüggesztést elrendelő, illetve meghosszabbító parancsnoknál benyújtott halasztó hatállyal nem bíró fellebbezést nyújthat be. A felfüggesztést, illetve a meghosszabbítást elrendelő parancsnok a fellebbezést a kézhezvételtől számított 3 napon belül a rendelkezésre álló anyagok másolatának megküldésével terjeszti fel. A fellebbezésről az elöljáró (miniszter) a felterjesztés kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolt határozatot hoz, amely ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

151. § (1) A vizsgáló az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagját, a tanút, a sértettet, a szakértőt a meghallgatása idejéről értesíti, a képviselőt pedig felhívja az eljárási cselekményen való részvételre azzal, hogy a távolléte az eljárási cselekmény lefolytatását nem akadályozza. Az értesítést, a felhívást a címzettnek az eljárási cselekmény előtt legalább 3 nappal kézbesíteni kell.

(2) Az állomány tagja meghallgatásáról történő értesítés az illetékes parancsnok (vezető) útján történik.

152. § (1) Ha a szabályszerűen értesített személy a meghallgatáson nem jelenik meg, a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok az állomány tagja megjelenése végett annak illetékes parancsnoka (vezetője) útján ismételten intézkedik.

(2)364 A Honvédséghez nem tartozó személyt, valamint az önkéntes tartalékos katonát a rendelkezésre állás időszakában meghallgatása végett a vizsgáló felkeresi.

(3) Ha az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja az értesítés átvételét megtagadja, vagy a fegyelmi eljárásban önhibájából nem vesz részt, a fegyelmi eljárás lefolytatható, és a fenyítés kiszabható. Az értesítés átvételének megtagadását, illetve a fegyelmi eljárástól való távolmaradást jegyzőkönyvbe kell rögzíteni.

153. § (1) A fegyelmi eljárás során a tényállást tisztázni kell. Az eljárás során az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja javára és terhére szolgáló körülményeket fel kell deríteni, be kell szerezni az ügy szempontjából jelentős bizonyítékokat.

(2)365 Az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagját a fegyelmi vizsgálat folyamán eljárási jogaira ki kell oktatni.

(3) A fegyelmi eljárás során a fontosabb eljárási cselekményeket jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(4)366 Az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja (képviselője) a fegyelmi ügy irataiba betekinthet, azokról – a minősített adat védelméről, valamint az adatvédelemről szóló rendelkezések betartása mellett – feljegyzést, másolatot készíthet.

154. § (1)367 A fegyelmi vizsgálat befejezésekor a vizsgáló az állomány eljárás alá vont tagját felhívja, hogy az iratismertetésen – a megjelölt időpontban – jelenjen meg. Ha az állomány eljárás alá vont tagjának van képviselője, a vizsgáló a képviselőt hívja fel az iratismertetésen való megjelenésre, az állomány eljárás alá vont tagját pedig értesíti az iratismertetésről. Az értesítést, a felhívást a címzetteknek az iratismertetés előtt legalább 3 nappal kézbesíteni kell.

(2) Az iratismertetés során az (1) bekezdésben megjelölt személyek bizonyítási indítványt tehetnek. A bizonyítás felvételéről vagy mellőzéséről a vizsgáló dönt. A döntés ellen külön jogorvoslatnak helye nincs.

(3)368 A vizsgáló az iratismertetést követően jelentésben foglalja össze a fegyelmi vizsgálattal kapcsolatos ténymegállapításait, az állomány eljárás alá vont tagja és képviselője észrevételeivel kapcsolatos véleményét és az ügy lezárására vonatkozó javaslatát. A keletkezett iratokat és a jelentést a fegyelmi vizsgálat befejezését követő 3 napon belül átadja a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnoknak.

155. § (1) A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok a kivizsgálásról szóló összefoglaló jelentést, továbbá az ügyben készült iratokat megvizsgálja és haladéktalanul intézkedik azok szükség szerinti kiegészítésére.

(2) Ha a tényállás nincs kellően felderítve, vagy olyan eljárási szabálysértés történt, ami az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolja, a fegyelmi eljárást elrendelő parancsnok kiegészítő eljárást rendel el. A kiegészítő eljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot.

(3)369 Ha a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok a fegyelmi vizsgálat anyagát elbírálásra alkalmasnak tartja – az iratok kézhezvételétől számított 5 napon belül – meghallgatást tűz ki, amelyen az állomány eljárás alá vont tagja, képviselője, valamint a vizsgáló lehet jelen. A meghallgatásról feljegyzést kell készíteni és az iratokhoz kell csatolni.

156. § (1)370 A személyes meghallgatást követően a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok 5 napon belül a fegyelmi ügyet elbírálja. Ennek keretében kiszabja a fenyítést, vagy – ha a hatáskörét meghaladó fenyítés kiszabását látja szükségesnek – az iratokat a fenyítésre vonatkozó javaslatával együtt, szolgálati úton a hatáskörrel rendelkező elöljáróhoz felterjeszti, a 158. § (1) bekezdésében meghatározott esetben pedig az eljárást megszünteti.

(2)371 Ha az elöljáró a fegyelmi vizsgálat felterjesztett anyagát elbírálásra alkalmasnak tartja – az iratok kézhezvételétől számított 15 napon belül – meghallgatást tűz ki és dönt a fegyelmi ügyben. Ennek keretében fenyítést szab ki, vagy ha a tényállás nincs kellően felderítve, illetve olyan eljárási szabálysértés történt, ami az ügy érdemi elbírálását lényegesen befolyásolja, kiegészítő eljárást rendel el. A kiegészítő eljárás tartama nem haladhatja meg a 15 napot, ez azonban nem számít bele az elbírálás határidejébe.

157. § (1) A fenyítést a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a katonai szervezet fegyelmére gyakorolt hatásának, az elkövető vétkessége mértékének, a személyi körülményeinek, valamint a szolgálatban tanúsított magatartásának mérlegelésével kell kiszabni.

(2) Fenyítésként csak a 135. § (1) bekezdésében meghatározott fenyítést lehet kiszabni. Ugyanazon fegyelemsértésért több fenyítés nem szabható ki, és egyik fenyítés a másikkal nem kapcsolható össze. Több fegyelemsértés egy eljárásban történő elbírálásakor csak egy fenyítés szabható ki.

158. § (1) A fegyelmi eljárást meg kell szüntetni, ha

a) az eljárás tárgyát képező magatartás fegyelemsértést vagy fegyelmi eljárásban elbírálható szabálysértést nem valósított meg, illetve, ha a fegyelemsértés olyan csekély súlyú, hogy csak a figyelmeztetés indokolt;

b) az állomány eljárás alá vont tagja vétkessége nem állapítható meg;

c) a fegyelemsértés vagy a szabálysértést nem az állomány eljárás alá vont tagja követte el;

d) az ügyet más eljárásban már elbírálták;

e) fenyíthetőséget kizáró vagy megszüntető ok [133. § (1), 134. § (1) bekezdés] áll fenn;

f) az ügyben büntetőeljárás indult.

(2)372 Ha a fegyelmi eljárás során azt állapították meg, hogy az eljárás alapjául szolgáló magatartás bűncselekmény, vagy fegyelmi eljárásban el nem bírálható szabálysértés alapos gyanújának megállapítására alkalmas, az illetékes nyomozó, illetve szabálysértési hatósághoz feljelentést kell tenni.

(3)373 A (2) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak akkor, ha a katonai vétséget a 132. § (3) bekezdése alapján fegyelmi eljárásban kell elbírálni.

(4)374 Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya a fegyelmi eljárás keretében elbírálható szabálysértés, illetőleg bűncselekmény jogerős elbírálása előtt megszűnt, és a cselekmény nem évült el, illetőleg az elkövető büntethetősége nem szűnt meg (Btk. 124. §), az ügyet az illetékes szabálysértési hatósághoz, illetőleg katonai ügyészhez kell áttenni.

159. § (1)375 A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok döntését határozatba kell foglalni, amely bevezető, valamint rendelkező részből és indokolásból áll:

a) a bevezető rész tartalmazza az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagjának nevét, anyja nevét, születési évét és helyét, szolgálati beosztását, rendfokozatát, továbbá annak a jogszabálynak (belső rendelkezésnek) a megjelölését, amelynek megsértésében a vétkességét megállapították;

b) a rendelkező rész tartalmazza a fenyítés nemét és mértékét, a jogorvoslat lehetőségét, a fenyítés végrehajtásának módját, a végrehajtás kezdő napját, a kihirdetés módját, és szükség esetén a végrehajtásért felelős személyt, valamint a jogorvoslati lehetőségre való figyelmeztetést;

c) az indokolásban kell megjelölni a fegyelemsértés (szabálysértés) elkövetésének helyét, idejét, leírását, a fenyítés kiszabásánál figyelembe vett enyhítő és súlyosító körülményeket.

(2)376 A fenyítést tartalmazó határozatot az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja előtt ki kell hirdetni, és a jogorvoslatról történő esetleges lemondását jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A határozat egy példányát – ha az minősített adatot nem tartalmaz – a fenyített (képviselője) részére kézbesíteni kell.

(3) A jogerős fenyítéseket, valamint az ezek hatály alóli mentesülés időpontját az erre rendszeresített dicséreti és fenyítési lapon kell nyilvántartani. Ha az állomány fenyített tagját áthelyezték, a dicséreti és fenyítési lapját az új szolgálati helyére meg kell küldeni.

Jogorvoslatok

160. § (1)377 A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat ellen annak kézbesítését követő 8 napon belül az állomány fegyelmi eljárás alá vont tagja – illetve az ő beleegyezésével a képviselője – az elöljáró parancsnokhoz fellebbezéssel élhet. A fellebbezést a határozatot hozó elöljáróhoz kell benyújtani.

(2)378 A fellebbezést a fenyítést kiszabó parancsnok megvizsgálja. Amennyiben a fellebbezésnek helyt ad, a határozatát saját hatáskörében visszavonja és új határozatot hoz. Egyéb esetben az eljárás során keletkezett iratokat 3 napon belül felterjeszti az elöljáró parancsnokhoz, ennek hiányában a miniszterhez.

(3)379 Az országos parancsnok által kiszabott fenyítés ellen benyújtott fellebbezést a miniszterhez kell felterjeszteni.

(4)380 A miniszter által kiszabott fenyítés ellen fellebbezésnek helye nincs.

161. § (1) Az elöljáró parancsnok a hozzá felterjesztett iratok alapján az egész eljárást felülvizsgálja. Ha indokoltnak tartja a bizonyítást, kiegészíti és az iratok felterjesztésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi határozatot helyben hagyja, hatályon kívül helyezi, vagy megváltoztatja.

(2) Az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezése esetén az azt meghozó parancsnokot új eljárás lefolytatására utasítja, vagy – az eljárást megszüntető ok esetén – az eljárást megszünteti.

(3) Megváltoztatás esetén a fenyítés mértékét nem súlyosbíthatja.

(4) Az elöljáró parancsnok a másodfokú fegyelmi határozat egy példányát megküldi az első fokon eljárt parancsnoknak, az állomány érintett tagjának és a képviselőjének.

162. §381 A miniszter hatáskörében hozott, továbbá a másodfokú határozat ellen az állomány fenyített tagja vagy képviselője – a kézbesítésétől számított 30 napon belül – a bírósághoz keresettel fordulhat.

162/A. §382 A miniszter a 140. § (3) bekezdése szerinti előterjesztési javaslata esetén az 59/B. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Eljárás szabálysértés esetén

163. § (1) Ha a szabálysértési hatóság iratai alapján a tényállás és a felelősség kétséget kizáróan megállapítható, vagy az állomány szabálysértéssel gyanúsított tagja a szabálysértés elkövetését beismerte, a 146. § szerinti egyszerűsített eljárás szabályai alkalmazhatóak.

(2) Amennyiben a szabálysértésben más személy felelőssége is megállapítható, a felelősségi arányok vonatkozásában a szabálysértési hatóság jogerős határozata az irányadó.

(3) Szabálysértés miatt pénzbírságnál súlyosabb fenyítés – figyelemmel a 135. § (2) bekezdésében foglaltakra is – nem alkalmazható.

(4) Ha a szabálysértés miatt elkobzás vagy más intézkedés indokolt, a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok a fenyítés kiszabásával egyidejűleg a szükséges intézkedés megtétele céljából az illetékes szabálysértési hatóságot megkeresi. Az intézkedés kezdeményezése miatt fellebbezésnek helye nincs.

A fenyítés végrehajtása

164. § (1) A fenyítés végrehajtását a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül meg kell kezdeni. A végrehajtásra a fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok (vezető) intézkedik.

(2)383 A fenyítés jogerős és végrehajtható, ha

a) a jogorvoslati jogról lemondtak, a lemondás napján;

b) az első fokú fegyelmi határozat ellen – az erre nyitva álló határidőn belül – fellebbezést nem jelentettek be a határidő elteltét követő napon;

c) a miniszter által hozott határozat, illetve a másodfokú határozat ellen – az erre nyitva álló határidőn belül – a bírósághoz keresetet nem nyújtottak be a határidő elteltét követő napon;

d) a fellebbezést vagy a keresetet visszavonták, a visszavonás napján;

e) a bíróság a benyújtott kereset alapján a fegyelmi felelősséget jogerősen megállapította, a jogerő beállta napján.

(3)384 A (2) bekezdés a)–d) pontjai esetén a fegyelmi határozat jogerőre emelkedését és időpontját a jogerőre emelkedett határozatot hozó parancsnok (vezető) állapítja meg, amit záradékként rávezet a fegyelmi határozatra.

(4)385 A jogorvoslati jogról való lemondás tényét és időpontját jegyzőkönyvbe kell foglalni és a határozat irattári példányára rá kell vezetni.

165. § (1)386 A pénzbírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a szolgálati helyen befizetni. A fegyelmi jogkört gyakorló parancsnok (vezető) az érintett kérelmére legfeljebb 6 havi részletfizetést vagy halasztást engedélyezhet. Ha a fenyített a jogerősen kiszabott pénzbírságot az előírt határidő alatt nem fizette meg, illetve a részletfizetést elmulasztja, az egy összegben esedékessé válik, és azt az illetményéből, illetve – önkéntes tartalékos katona esetén – rendelkezésre állási díjából le kell vonni.

(2)387 Ha az állomány tagja a szabálysértési hatóság által vele szemben jogerősen kiszabott pénzbírságot nem fizeti meg, és a szabálysértési hatóság emiatt azt elzárásra változtatta át, az elzárást katonai fogdában kell végrehajtani.

A fenyítés hatálya

166. § (1) A fenyítés hatálya az az időtartam, amely alatt az állomány fenyített tagja a jogszabályban meghatározott joghátrányokat viseli.

(2) Az állomány fenyített tagja a fenyítés jogerőre emelkedésétől a végrehajtásának befejezéséig, ezen felül az alábbi időtartamig áll a fenyítés hatálya alatt:

a) a feddés vagy megrovás fenyítés esetén 2, illetve 4, szigorú megrovás vagy a 135. § (1) bekezdés e) pontja szerinti beosztási illetmény csökkentés fenyítés alkalmazása esetén 8 hónapig;

b) a minimális várakozási idő 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása fenyítés esetében 1 évig.

(3) Akinek a pénzbírság vagy a minimális várakozási idő 6 hónaptól 2 évig terjedő meghosszabbítása fenyítését felfüggesztették, a felfüggesztés tartama alatt úgy kell tekinteni, mintha a fenyítés hatálya alatt állna, ez az időtartam azonban nem lehet hosszabb, mint a maximális várakozási idő.

(4)388 Akit a bíróság rendfokozatot vagy a szolgálati viszonyt érintő büntetéssel sújtott, 1 évig a fenyítés hatálya alatt állónak kell tekinteni.

A fenyítés hatálya alóli mentesülés

167. § (1) Az állomány fenyített tagja mentesül a fenyítés hatálya alól, ha a fenyítés jogerőre emelkedésétől, illetve a végrehajtása befejezésétől kezdődően a 166. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időtartam eltelt.

(2) A fenyítés hatálya alól az állomány tagját a 166. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott időtartam eltelte előtt – kivételesen – az állományilletékes parancsnok mentesítheti, ha a fenyített a fenyítés után átlagon felüli teljesítményt nyújtott, példamutató magatartást tanúsított, és a fenyítés hatálya időtartamának legalább a fele eltelt. A mentesítés tényét parancsba kell foglalni.

Eljárás bűncselekmény esetén

168. § (1) Ha az állomány tagjával szemben büntetőeljárás indul, a szolgálati beosztásából az eljárás befejezéséig felfüggeszthető.

(2)389 Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztésnek akkor van helye, ha az állomány tagja terhére rótt bűncselekmény a Honvédség tekintélyét, a működésébe vetett közbizalmat súlyosan sérti vagy veszélyezteti, illetve a büntetőeljárás miatt az elkövetőnek a szolgálattól való távol tartása indokolt.

XIII. Fejezet

KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

Az állomány tagjának kártérítési felelőssége

169. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő kötelességének vétkes (szándékos vagy gondatlan) megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.

(2) A károkozó vétkességét, a kár bekövetkeztét és mértékét, valamint az okozati összefüggést a Honvédségnek kell bizonyítania.

(3)390 Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke – a (4) bekezdésben szabályozott esetek kivételével – a károkozó 1 havi alapilletményének 50%-át, vezetői pótlékra jogosító beosztásban levő károkozó esetén 1 havi alapilletményét nem haladhatja meg.

(4)391 A károkozó 3 havi, vezetői pótlékra jogosító beosztásban levő károkozó 6 havi alapilletménye erejéig felel, ha

a)392 a Honvédség gazdálkodására, az illetménybesorolásra, az anyagi-technikai eszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértésével,

b) az ellenőrzési kötelezettsége elmulasztásával vagy hiányos teljesítésével,

c) hatósági jogkörben eljárva a jogszabályok megsértésével okozta a kárt, vagy

d) a kár olyan – jogszabályba ütköző – parancs, utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított előzőleg a figyelmet felhívta.

170. § Szándékos károkozás esetén a károkozó a teljes kárt köteles megtéríteni.

171. § (1) Az állomány tagja vétkességére tekintet nélkül felelős azért a hiányért, amely olyan dologban következett be, amelyet visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel jegyzék vagy elismervény alapján vett át, és amelyet állandóan az őrizetében tart, kizárólagosan használ vagy kezel.

(2) A pénz- és értékkezelő, valamint a pénztáros jegyzék vagy elismervény hiányában is teljes felelősséggel tartozik az általa kezelt pénzért, értékpapírért vagy egyéb értéktárgyért.

(3) Mentesül az állomány tagja a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy a Honvédség a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek meglétét, a kár (hiány) bekövetkeztét és mértékét a Honvédségnek kell bizonyítania.

(5) A megőrzésre átadott dolog megrongálódásából eredő kár esetén az állomány tagja a vétkességi felelősségre vonatkozó szabályok szerint felel azzal az eltéréssel, hogy a vétlenség bizonyítása őt terheli.

(6)393

172. § (1) A leltárhiányért a leltárfelelősségi megállapodást kötött raktáros vétkességére tekintet nélkül felelősséggel tartozik. Ha a leltári készletet több raktáros kezeli, velük csoportos leltárfelelősségi megállapodás is köthető.

(2) A leltárfelelősségi megállapodást írásba kell foglalni, és ebben meg kell határozni a leltári készletnek azt a körét, amelyért a raktáros felelősséggel tartozik.

(3) A raktáros a Leltározási Szabályzatban meghatározott feltételekről a leltárfelelősségi megállapodás megkötését, illetve a leltár időszak kezdetét megelőzően tájékoztatni kell.

173. § (1) A leltárhiányért megtérítési felelősséget – a raktárosok előzetes hozzájárulásának hiányában – csak a raktár teljes készletének leltározása alapján lehet megállapítani.

(2) A raktárvezetőnek és helyettesének személyében történt változás vagy a felelősségi szabályok megváltozása esetén a raktárt leltározással kell átadni, illetve átvenni.

(3) Leltározásnál a raktárosnak, illetve akadályoztatása esetén a képviselőjének a jelenlétét lehetővé kell tenni. Ha a raktáros a képviseletéről nem gondoskodott, akkor az állományilletékes parancsnok e feladat ellátására szakmailag alkalmas, érdektelen képviselőt köteles kijelölni.

(4) A raktáros a leltározással kapcsolatban a leltárfelvétel során és azt követően is észrevételt tehet.

(5)394 A leltárhiánnyal kapcsolatos kártérítési igényt a leltárfelvétel befejezését követő hatvannapos jogvesztő határidő alatt kell érvényesíteni. Ha a károkozóval szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, e határidő harminc nap, és az az eljárás jogerős befejezéséről rendelkező határozat közlését követő napon kezdődik.

174. § (1) A leltárhiány a kezelésre átvett anyagban, áruban (leltári készletben) ismeretlen okból keletkezett, a természetes mennyiségi csökkenés és a kezeléssel járó veszteség mértékét meghaladó hiány.

(2) A leltárhiányért csoportos leltárfelelősségi megállapodás hiányában

a) a raktárvezető és raktárvezető-helyettes hathavi,

b) a beosztott raktáros négyhavi

alapilletménye erejéig felel.

(3) A csoportos leltárfelelősségi megállapodás meghatározhatja a felelősség raktárosok közötti megosztását is, egyetemleges felelősség kikötésének azonban nincs helye. Ha a csoportos leltárfelelősségi megállapodás a felelősség megosztását nem rendezi, a raktárosok alapilletményük arányában felelnek. Csoportos leltárfelelősségi megállapodás esetén a kártérítés mértéke nem haladhatja meg a megállapodást kötött raktárosok átlagkeresetének hathavi együttes összegét.

(4) Ha az állomány tagja olyan raktári beosztásban teljesít szolgálatot, ahol az átvett anyagokat (raktári készleteket) állandóan egyedül kezeli, a teljes leltárhiányért felel.

175. § (1) A leltárhiányért megtérítési felelősséget akkor lehet megállapítani, ha

a) a raktárossal (raktárosokkal) leltárfelelősségi megállapodást kötöttek,

b) az anyagokat (raktári készleteket) kezelésre szabályszerűen átadták, és azokat a raktáros átvette,

c) a raktáros a két egymást követő leltározás közötti időszaknak (leltáridőszak) legalább a felében az adott raktárosi beosztást töltötte be.

(2) Ha a leltári készletet a leltárhiányért nem felelős személy is kezeli, a raktáros felelőssége megállapításához szükséges az is, hogy a leltárhiányért nem felelős, de a leltári készletet kezelő személyt a Honvédség a leltárhiányért felelős raktáros előzetes hozzájárulásával foglalkoztassa az adott beosztásban, illetve az adott szolgálati helyen.

175/A. §395 (1) Amennyiben a leltárhiányért fennálló felelősséget megállapítani nem lehet, a vizsgáló eljárása során feltárt bizonyítékok alapján a leltárhiányért fennálló felelősségen kívüli kártérítési felelősség megállapításának lehet helye.

(2) Amennyiben a leltárhiányért fennálló felelősségre vonásra irányuló eljárásban a kártérítésre kötelező határozatot utólag hatályon kívül helyezik, de a vizsgáló eljárása során feltárt bizonyítékok alapján a leltárhiányért fennálló felelősségen kívüli kártérítési felelősség megállapításának lehet helye, a hatályon kívül helyezés jogerőssé válását megállapító irat kézhezvételétől számított 30 napon belül meg kell indítani az e felelősség szerinti káreljárást.

176. § (1) Ha a kárt többen együttesen okozták, vétkességük – a megőrzésre átadott dologban bekövetkezett hiány és leltárhiány esetén az alapilletményük – arányában felelnek.

(2) Ha a kárt többen szándékosan okozták, a felelősségük egyetemleges.

(3) Nem kell az állomány tagjának megtérítenie a kárnak azt a részét, amely a Honvédség közrehatása következtében állt elő.

(4) A felelősség, illetve a kártérítés mértékének megállapításánál figyelembe kell venni az eset összes körülményeit, így különösen mindazokat, amelyek a munkavállaló felelősségére kihatnak, illetve, amelyek a biztonságos és előírásszerű kezelést befolyásolhatták, ezen belül a biztonságos őrzésre vonatkozó munkáltatói kötelezettségek teljesítését, továbbá a raktáros esetleges távollétének időtartamát.

177. § (1) Az állomány tagja kártérítési felelősségének megállapítására az állományilletékes parancsnok jogosult. Állományilletékes parancsnok hiányában a kártérítési felelősséget a miniszter állapítja meg.

(2)396 Az állományilletékes parancsnok a kár felfedezése után haladéktalanul intézkedni köteles a kár összegének és a károkozó személyének megállapítására. A kártérítési eljárás a káreljárást elrendelő határozattal indul meg. A határozatot az (1) bekezdésben meghatározott személy adja ki. A határozatban meg kell jelölni a káreljárás alapjául szolgáló tényeket, ki kell jelölni a vizsgálót és rögzíteni kell minden egyéb lényeges körülményt.

(3)397 A kártérítési eljárás során a tényállás megállapításával arra alkalmas és elfogulatlan személyt kell határozatban kijelölni. Ha a tényállás bonyolult, a káreljárás lefolytatására legalább háromtagú bizottságot kell kijelölni.

(4)398 A kártérítési eljárásban az állomány tagját meg kell hallgatni, és lehetővé kell tenni, hogy védekezését részletesen előadja. A lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet kell felvenni. Amennyiben a személyes meghallgatásra nincs lehetőség, akkor lehetővé kell tenni számára, hogy védekezését más módon részletesen előadhassa.

(5) Az állomány tagja a kártérítési eljárásban érdekeinek védelmével megbízhatja az érdekképviseleti szervét, illetőleg ügyvédet hatalmazhat meg.

178. § (1)399 A kártérítési eljárás elrendelését követő 60 napon belül a 177. § (1) bekezdésében meghatározott személy a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről indokolt határozattal dönt. Ha az eljárás alá vonttal szemben a kárigénnyel összefüggően büntetőeljárás indult, a káreljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig fel kell függeszteni, és a határozathozatalra megállapított 60 napos határidő a büntetőeljárás jogerős befejezésekor kezdődik. Az eljárás alá vont tartós távolléte, illetve egészségügyi szabadsága esetén azok időtartamára a káreljárás felfüggeszthető. A felfüggesztés időtartama nem számít bele a határozathozatalra megállapított 60 napos határidőbe.

(2)400 Az állományilletékes parancsnok a határozatban felhívja a károkozót, hogy a határozattal szemben 15 napon belül fellebbezéssel élhet.

(3)401 Ha a károkozó nem él fellebbezéssel, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.

(4)402 Az állományilletékes parancsnok határozata elleni fellebbezést 8 napon belül fel kell terjeszteni az elöljáró parancsnokhoz, aki azt 30 napon belül elbírálja. E határozat ellen a kártérítésre kötelezett 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. Ha a károkozó e határidőn belül nem fordul bírósághoz, a másodfokú határozat végrehajtható.

(5)403 A Honvéd Vezérkar főnökének határozata elleni fellebbezést a miniszter bírálja el.

179. §404 Ha az állomány tagja a kár okozását, a kártérítés jogalapját és mértékét elismeri – az illetményalap összegének háromszorosát meg nem haladó kár esetén – megtérítési kötelezettsége a Hjt. 177–178. §-ai alkalmazásának mellőzésével külön jogszabályban meghatározott kötelezvényben is rögzíthető. A kötelezvény kártérítési felelősséget jogerősen megállapító határozatnak tekintendő (egyszerűsített eljárás).

180. § A bíróság által megítélt kártérítés behajtása a bírósági végrehajtás szabályai szerint történik.

181. § (1) Az állományilletékes parancsnok a kártérítést utólag mérsékelheti, ha a kártérítésre kötelezett körülményeiben olyan változás következett be, amely a kártérítés méltányos csökkentését teszi indokolttá.

(2) Méltánylást érdemlő személyi körülményekre tekintettel az állományilletékes parancsnok a kártérítés levonását vagy végrehajtását elhalaszthatja, illetőleg részletfizetést engedélyezhet.

182. §405 A tényleges kár és a kiszabott kártérítés összegének különbözetét leírással, a kiszabott és behajthatatlan kártérítési összeget pedig törléssel kell rendezni. Leírással kell rendezni a kárt abban az esetben is, ha a kártérítési eljárás azért nem volt lefolytatható, mert a károkozó ismeretlen, vagy az eljárás lefolytatását jogszabály kizárja.

182/A. §406 A károkozó halála esetén az eljárást határozattal meg kell szüntetni, amely határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

A Honvédség kártérítési felelőssége

183. § (1) A Honvédség – az e fejezetben foglaltak figyelembevételével – vétkességére tekintet nélkül teljes mértékben felel azért a kárért, amely az állomány tagjának a szolgálati viszonyával összefüggésben keletkezett.

(2) Mentesül a Honvédség a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt a működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

(3) Nem kell megtéríteni a kárnak azt a részét, amelyet a károsult vétkes magatartása idézett elő.

184. § (1) Az állomány tagjának kell bizonyítania, hogy a kár a szolgálati viszonnyal okozati összefüggésben keletkezett.

(2) A szolgálati viszony körébe esnek különösen a Honvédség feladatainak ellátásával összefüggő magatartásból, a használt anyag, felszerelés, berendezés és energia tulajdonságából, állapotából, mozgásából és működéséből eredő okok.

(3) Ha az állomány tagja a tevékenységét rendeltetésszerűen a szolgálati helyen kívül is ellátja, az e körben történt károsodásának okát működési körön belül esőnek kell tekinteni.

185. § (1) A Honvédség a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért, ha az olyan betegség következménye, amely

a) a szolgálat teljesítésével összefüggésben keletkezett, vagy

b) a szolgálat sajátosságaival összefüggésben súlyosbodott.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott betegségen kívüli egyéb megbetegedés folytán keletkezett kárért a Honvédség csak vétkessége esetén felel.

(3) A Honvédség a szolgálati viszonnyal összefüggő balesetből eredő személyi kárért vétkességére tekintet nélkül felel.

186. § A Honvédség a 183. § (1) bekezdésén, továbbá a 185. §-ban meghatározott felelőssége alapján az állomány tagjának elmaradt jövedelmét, dologi és nem vagyoni kárát, a sérelemmel, illetve ennek elhárításával összefüggésben felmerült indokolt költségeit köteles megtéríteni.

187. § (1) A szolgálati viszony körében az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni az elmaradt átlagkeresetet, továbbá azoknak a rendszeres szolgáltatásoknak a pénzbeli értékét, amelyekre az állomány tagja a szolgálati viszony alapján jogosult, feltéve, hogy azokat a károkozás bekövetkezését megelőzően rendszeresen igénybe vette.

(2) A szolgálati viszonyon kívüli elmaradt jövedelemként a sérelem folytán elmaradt egyéb rendszeres keresetet kell megtéríteni.

(3) Az elmaradt jövedelem megállapításánál figyelembe kell venni azt a jövőbeni változást is, amelynek meghatározott időpontban való bekövetkezésével előre számolni lehetett.

(4) Meg kell téríteni azt a kárt is, amelyet az állomány tagja a sérelemből eredő jelentős fogyatékossága ellenére, rendkívüli munkateljesítménnyel hárított el.

(5) Nem kell megtéríteni az olyan szolgáltatások értékét, amelyek rendeltetésük szerint csak munkavégzés esetén járnak, így különösen: élelmezés, munka- és védőruha ellátás, továbbá a költségtérítés címén járó összeget.

188. § Ha az átlagkereset számításánál irányadó időszakon belül általános illetményemelés volt, az átlagkeresetet – ha ez az állomány tagjára kedvezőbb – csak az emelés időpontjától kell számítani.

189. § (1) A természetbeni juttatások értékét, valamint a dologi kár összegét a kártérítés megállapításakor, a károkozás helyén irányadó fogyasztói ár alapján kell meghatározni.

(2) A dologi kár összegét az avulás figyelembevételével kell kiszámítani. Ha a dologban okozott kár az érték csökkenése nélkül kijavítható, kárként a javítási költséget kell figyelembe venni.

190. § (1) A Honvédség köteles megtéríteni az állomány tagja közeli hozzátartozójának a károkozással összefüggésben felmerült kárát és indokolt költségeit is.

(2) Ha a károkozással összefüggésben az állomány tagja meghalt, eltartott hozzátartozója az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően olyan összegű tartást pótló kártérítést is igényelhet, amely szükségleteinek – a tényleges, illetőleg az elvárhatóan elérhető jövedelmét is figyelembe véve – a sérelem előtti színvonalon való kielégítését biztosítja.

191. § A kártérítés kiszámításánál a kár összegéből le kell vonni:

a)407 az elmaradt illetményre eső nyugdíjjárulékot (magánnyugdíjpénztári tagdíjat), egészségbiztosítási járulékot;

b) az állami egészségügyi és a társadalombiztosítás keretében járó ellátás ellenértékét;

c) azt a pénzösszeget,

ca) amelyet az állomány tagja munkaereje hasznosításával megkeresett, vagy az adott helyzetben elvárhatóan megkereshetett volna,

cb) amelyhez az állomány tagja (illetve annak hozzátartozója) a megrongálódott dolog hasznosításával hozzájutott,

cc) amelyhez a jogosult a károkozás folytán megtakarított kiadások eredményeként jutott hozzá,

cd) amelyhez az állomány tagja a Honvédség által, a javára megkötött biztosítás révén jut.

192. § (1) Kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani akkor, ha a kártérítés a károsult vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását, illetőleg tartásának kiegészítését hivatott szolgálni.

(2) Ha a kárnak vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki, a Honvédség olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas. Általános kártérítés járadékként is megállapítható.

(3) Ha a kártérítés megállapítása után változás következett be az állomány tagjának lényeges körülményeiben, mind a károsult, mind a Honvédség, illetőleg – a felelősségbiztosítás alapján nyújtott kártérítés esetén – a biztosító a megállapított kártérítés módosítását kérheti.

193. § A károsult állományilletékes parancsnoka, ennek hiányában a miniszter a károkozásról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles a károsultat felhívni kárigényének előterjesztésére. A Honvédség a kárigény bejelentésétől számított 15 napon belül írásbeli tájékoztatást ad a károsultnak az eljáró szervről és az eljárás módjáról.

194. § (1) Az elévülés szempontjából önállónak kell tekinteni

a) a betegség idejére járó távolléti díj és a sérelem folytán csökkent kereset, valamint

b) a betegség idejére járó távolléti díj és a rokkantsági nyugdíj

különbözetének megtérítése iránti igényt.

(2) Ha a sérelemmel összefüggésben több és egymástól eltérő időpontban esedékes újabb elkülönülő kárigény származik, ezek elévülési idejét egymástól függetlenül, az egyes igények esedékessé válásától kezdődően, külön-külön kell számítani.

(3) Az elévülési idő az (1) bekezdésben foglalt megkülönböztetéssel

a) a betegség idejére járó távolléti díj első fizetésének napjától,

b)408 attól az időponttól, amikor a sérelem folytán bekövetkezett munkaképesség-csökkenés, egészségkárosodás első ízben vezetett jövedelemkiesésben megmutatkozó károsodásra, végül

c) a rokkantsági nyugállományba helyezés időpontjától kezdődik.

(4) Járadékigény 6 hónapnál régebbi időre visszamenőleg csak akkor érvényesíthető, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli, illetőleg a Honvédség a 193. §-ban meghatározott kötelezettségét elmulasztotta. 3 évnél régebbi időre visszamenőleg járadékigény nem érvényesíthető.

195. § (1) A Honvédség az állomány kártérítésre jogosult tagjától, illetve annak közeli hozzátartozójától a munkavégzésből származó jövedelméről, jövedelmi viszonyairól évente igazolást kérhet.

(2) A Honvédség a károsultat értesíti, ha a kártérítés mértékének módosítására alapul szolgáló illetményemelést hajtott végre. A Honvédség hivatalból módosítja a járadék összegét.

196. § (1) A károsult a kártérítési kérelmet az állományilletékes parancsnokához nyújthatja be.

(2) A vezénylés időtartama alatt bekövetkezett kár esetében a kárigényt annál a szervezeti egységnél kell benyújtani, amelynél a kár keletkezett.

197. § (1) A kártérítést jogosságának megállapítása után a szervezeti egység fizeti ki, ha

a) a felelőssége nyilvánvaló;

b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű;

c) a kártérítés összege nem haladja meg a miniszter által megállapított összeghatárt.

(2)409 Az (1) bekezdés alá nem tartozó, külön jogszabályban meghatározott esetekben a kártérítés megállapítása és kifizetése a miniszter által kijelölt szerv hatáskörébe tartozik.

198. §410 (1) A kártérítési igényt az igénybejelentés beérkezésétől számított 60 napon belül az első fokon eljáró szervnek kell elbírálnia. A döntést a károsulttal indokolt határozatban kell közölnie.

(2)411 A károsult az elsőfokú határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a miniszterhez címzett fellebbezést nyújthat be.

(3) A miniszter a fellebbezést 30 napon belül indokolt határozattal bírálja el.

(4) A károsult a miniszteri határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz. E határozat keresettel nem érintett részei jogerőre emelkednek.

199. § Az 1965. január 1-je előtt bekövetkezett balesetből, illetve szolgálati megbetegedésből eredő kártérítési követelésekre e törvény rendelkezései nem alkalmazhatók. Ilyen esetben a polgári jog kártérítési szabályai irányadók.

XIV. Fejezet

A SZOLGÁLATI VISZONYON ALAPULÓ TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSOK

Egészségbiztosítási ellátások

200. § (1) Az állomány tagjai egészségének és testi épségének védelmét az őket terhelő fokozott igénybevétel követelményeinek megfelelően kell biztosítani.

(2) Az állomány tagja egészsége megőrzéséhez, helyreállításához és egészsége javításához – a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Eb. tv.) alapján – egészségbiztosítási ellátásokra jogosult. A pénzbeli egészségbiztosítási ellátások az e törvényben foglalt eltérésekkel illetik meg az állomány tagját.

(3)412 Az egészségügyi szolgáltatás a Honvédség által fenntartott, támogatott vagy az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott egészségügyi intézményeknél vehető igénybe.

(4) Az állomány tagja az Eb. tv.-ben foglaltak szerinti baleseti ellátásra, szolgálati kötelmekkel összefüggő baleseti sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége következtében jogosult.

A szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset,
betegség megállapítása

201. § (1) Az állomány tagja balesetének, betegségének vagy az ezek miatt bekövetkezett halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggését hivatalból kell vizsgálni.

(2) Az állomány tagjának haláláról, 1 napot meghaladó szolgálatképtelenséget okozó balesetéről vagy a szolgálati kötelmekkel összefüggő olyan megbetegedésről, amely előreláthatólag tartós szolgálatképtelenséggel jár, jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv felvételéről az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.

(3)413 A balesetnek, betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggéséről a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt (minősítő határozat).

(4) A minősítő határozatot írásba kell foglalni, és azt az állomány tagja – halála esetén közeli hozzátartozója – részére meg kell küldeni.

(5)414 A minősítő határozat ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a miniszterhez fellebbezésnek van helye. A miniszter döntése ellen 30 napon belül keresetet lehet a bírósághoz benyújtani.

Nyugellátás

202. § (1) Az állomány tagját – saját jogán – szolgálati nyugdíj, rokkantsági nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj illeti meg, és magánnyugdíjra szerezhet jogosultságot. A szerződéses állomány tagja szolgálati nyugdíjra nem jogosult.

(2) Az állomány tagja után a hozzátartozókat megillető hozzátartozói nyugellátások: az özvegyi nyugdíj, az árvaellátás, a szülői nyugdíj és a baleseti hozzátartozói nyugellátások.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyugellátások esetében a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj. tv.), a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.), valamint a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Mny. tv.) rendelkezéseit az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

A szolgálati nyugdíj

203. § (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra jogosult 25 év szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött idő után.

(2) A hivatásos állomány tagja szolgálati nyugdíjra jogosult 25 év szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idő előtt is, ha a hivatásos szolgálat 55. §-ban meghatározott felső korhatárának elérésekor szolgálati viszonyban legalább 10 évet eltöltött, és rendelkezik a Tny. tv. 4. § (1) bekezdésének h) pontja és a 37–43. §-ai szerint számított 25 év szolgálati idővel.

(3) A szolgálati nyugdíjat teljes összegében kell folyósítani, ha a szolgálati viszony a felső korhatár elérésekor szűnt meg.

(4) A felső korhatár elérése előtt is teljes összegben kell folyósítani a szolgálati nyugdíjat, ha a hivatásos állomány tagja

a) 25 év szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idővel rendelkezik, és szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés, valamint (2) bekezdésének b) pontja vagy a 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján, illetőleg egészségi, pszichikai, továbbá neki fel nem róható nemzetbiztonsági alkalmatlanság miatt szűnt meg;

b)415 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkezik, és a szolgálati viszonya megszűnésekor az 52. életévét már betöltötte, vagy a rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 1. §-ának a) pontja szerinti egészségkárosodása (a továbbiakban: egészségkárosodás) a 40 százalékot elérte, de még nem rokkant.

(5)416 Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonyát egészségi, pszichikai alkalmatlanság miatt azért szüntették meg, mert az 59. § (5) bekezdés b) pontja alapján részére felajánlott szolgálati beosztást alapos ok nélkül nem fogadta el, részére – a (4) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően – a szolgálati nyugdíj 90%-át kell folyósítani a felső korhatár betöltéséig, illetve az egészségkárosodás 40%-os mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat teljes összegben kell folyósítani. E rendelkezés alkalmazásában alapos oknak kell tekinteni a felajánlott beosztás ellátásával kapcsolatos olyan körülményt, amely a hivatásos állományú tag életvitelében (különös tekintettel egészségi állapotára, munkába járására, közeli hozzátartozójának ellátására) aránytalan nehézséget okoz.

(6)417 Ha a hivatásos állomány 25 év szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező tagjának a szolgálati viszonyát

– az 52. életéve betöltése előtt közös megegyezéssel,

– az 51. § szerinti kinevezés, beosztásba, illetve állományba helyezés alapos indok nélküli elutasítása, a képzési kötelezettség elmulasztása, fizikai vagy minősítés szerinti alkalmatlanság – ideértve a felróható nemzetbiztonsági alkalmatlanság esetét is – miatt szüntetik meg, részére a szolgálati nyugdíj 50%-a folyósítható az 52. életéve betöltéséig, illetve az egészségkárosodás 40 százalékos mértékének eléréséig. Ettől kezdve a szolgálati nyugdíjat a (4) bekezdés b) pontja szerint kell folyósítani.

(7)418 A miniszter a szolgálati érdemekre, illetve a szociális helyzetre figyelemmel az (6) bekezdés esetében az érintett javára eltérést engedélyezhet.

(8)419 Nem folyósítható a felső korhatár betöltése vagy megrokkanása előtt a szolgálati nyugdíj annak, akit a hivatásos szolgálatra való méltatlanság miatt felmentettek, vagy akinek a szolgálati viszonya az 56. § b), e) vagy f), illetve a 62. § (1) bekezdésének d) vagy g)–k) pontja alapján szűnt meg.

(9)420 Ha a hivatásos állomány tagja a 69. § alapján történt visszavételét követően legalább 365 nap tényleges szolgálati időt szerez, a szolgálati viszonyának megszüntetésekor kiszámított szolgálati nyugdíja helyett – amennyiben ez számára kedvezőbb – választhatja a korábbi vagy rögzített nyugdíjának az évenkénti emelésekkel növelt összegét.

A 2013. január 1-jét
megelőző időponttól megállapításra kerülő
szolgálati nyugdíj

204. § (1)421 A szolgálati nyugdíj összegét a nyugdíjazást közvetlenül megelőző 12 hónap alatt a szolgálati viszony keretében elért – a kifizetés időpontjában hatályos jogszabályok szerint nyugdíjjárulék alapjául szolgáló – illetménynek és illetmény jellegű juttatásoknak az elért jövedelemből levont egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével, továbbá a fennmaradó összegre képzett személyi jövedelemadó összegével csökkentett összege havi átlaga alapján kell megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott összeg kiszámításánál alkalmazni kell a társadalombiztosítási jogszabályokban az öregségi nyugdíj megállapításánál előírt korlátozásokat.

(3) A repüléstől egészségi okból véglegesen eltiltott repülőhajózó nyugdíját az eltiltáskor vele azonos rendfokozatú és hasonló beosztású és minősítésű repülőhajózók (1) bekezdés szerinti illetménye és illetményjellegű juttatásai alapulvételével kell megállapítani, ha ez számára kedvezőbb.

(4)422 Az (1) és (3) bekezdésben említett illetményen és illetményjellegű juttatáson az alapilletményt, az illetménykiegészítést, az illetménypótlékot, a 2009. január 1-jét megelőzően hatályos szabályok szerinti külön juttatást és a jutalmat kell érteni.

(5)423 Ha a hivatásos katona a nyugdíjalap számításának időszakában a 117. § (1) bekezdése szerint – illetmény helyett – csökkentett távolléti díjat kapott, a nyugdíjalapját a csökkentés figyelmen kívül hagyásával kell megállapítani.

205. §424 A szolgálati nyugdíj összege a társadalombiztosítás szempontjából figyelembe vehető szolgálati idő tartamától és a 204. § alapján számított illetmény és illetményjellegű juttatások havi átlagától függ. Ezek figyelembevételével a szolgálati nyugdíj összege:

Szolgálati idő/év

Havi átlagkereset
százaléka

25

65,0

26

66,0

27

67,5

28

69,0

29

70,5

30

72,0

31

73,5

32

75,0

33

76,5

34

78,0

35

79,5

36

81,0

37 és ennél több

83,0

A 2012. december 31-ét
követő időponttól megállapításra kerülő
szolgálati nyugdíj

206. § (1) A szolgálati nyugdíj összege a társadalombiztosítási jogszabályok szerint figyelembe vehető szolgálati idő tartamától, valamint a 204. § szerinti kereset, jövedelem – személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli – bruttó összegének egyhavi átlagától függ. Ezek alapján, ha a hivatásos állomány tagja kizárólag a szolgálati nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalták, a szolgálati nyugdíj összege a következő:

Szolgálati idő (év)

A nyugdíjazás alapjául szolgáló havi átlagkereset,
jövedelem százaléka

25

43,0

26

45,0

27

47,0

28

49,0

29

51,0

30

53,0

31

55,0

32

57,0

33

59,0

34

61,0

35

63,0

36

65,0

37 és ennél több

67,0

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának a magánnyugdíj-pénztárban az egyéni számláján lévő összeget – saját döntése alapján – nem utalták át a Nyugdíjbiztosító Alap részére, a szolgálati nyugdíj összege a következő:

Szolgálati idő (év)

A nyugdíjazás alapjául szolgáló havi átlagkereset,
jövedelem százaléka

25

31,07

26

32,62

27

34,17

28

35,72

29

37,27

30

38,82

31

40,37

32

41,92

33

43,47

34

45,02

35

46,57

36

48,12

37 és ennél több

49,67

(3) A hivatásos állománynak az a tagja, aki 2013. január 1-je előtt szolgálati nyugdíjra jogot szerzett s kizárólag a szolgálati nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot – az igényérvényesítés időpontjától függetlenül – a 205. § szerinti mértékű szolgálati nyugdíjra jogosult.

Rokkantsági nyugdíj

207. § (1)425 Szolgálati idejére tekintet nélkül rokkantsági nyugdíjra jogosult az állománynak az a tagja, aki

a) esetében az egészségkárosodás mértéke legalább 50 százalékos mértékű, vagy

b) a szolgálati viszony megszűnését követően két éven belül válik rokkanttá, ha a rokkantság a szolgálati viszony időtartama alatt annak gyakorlásával összefüggésben bekövetkezett baleset, betegség következménye és ebben az állapotában egy évig javulás nem várható, és az egészségkárosodás következtében az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

(2) A rokkantsági nyugdíj összege a nyugállományba helyezésig szerzett szolgálati idő tartamától, a 204. §-ban meghatározott átlagkereset, jövedelem nagyságától, valamint a rokkantság fokától függ. Ennek megfelelően a III. csoportba tartozó személy rokkantsági nyugdíjának összege:

a) ha a rokkant szolgálati ideje nem éri el a 25 évet:

Szolgálati idő (év)

A nyugdíjazás alapjául szolgáló havi átlagkereset,
jövedelem százaléka

1 évnél kevesebb

50,0

1

50,5

2

51,0

3

51,5

4

52,0

5

52,5

6

53,0

7

53,5

8

54,0

9

54,5

10

55,0

11

55,5

12

56,0

13

56,5

14

57,0

15

57,5

16

58,0

17

58,5

18

59,0

19

59,5

20

60,0

21

61,0

22

62,0

23

63,0

24

64,0

b) ha a rokkant szolgálati ideje eléri vagy meghaladja a 25 évet, a szolgálati nyugdíj mértékével azonos.

(3) A rokkantsági nyugdíj összege a II. rokkantsági csoportban a havi átlagkereset öt, az I. rokkantsági csoportban pedig tíz százalékával több, mint a III. rokkantsági csoportban.

(4) Ha a rokkant a magánnyugdíjpénztárba is fizetett tagdíjat és saját döntése szerint az egyéni számláján lévő összeget nem utalták át a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz, a (2), illetőleg (3) bekezdés szerint kiszámított összeg hetvenöt százalékát kell részére rokkantsági nyugdíj címén megállapítani.

(5) Annak a hivatásos állományúnak, akinek az (1) bekezdés szerinti rokkantságát az orvosi felülvizsgálat során megszüntették és – a rokkantság idejét is beleszámítva – a szolgálati nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkezik, a továbbiakban részére szolgálati nyugdíjat kell megállapítani és folyósítani.

Baleseti rokkantsági nyugdíj

208. § (1)426 Az állomány tagja szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati eredetű betegség esetén – a szolgálati idejére tekintet nélkül – baleseti rokkantsági nyugdíjra jogosult, ha

a) túlnyomórészt szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy szolgálati eredetű betegség miatt az egészségkárosodásának a mértéke legalább 50 százalékos mértékű, és

b) az egészségkárosodás következtében az Rjtv. 1. §-ának b) pontja szerinti kereső tevékenységet nem folytat, vagy az Rjtv. 1. §-ának c) pontja szerinti keresete, jövedelme legalább 30 százalékkal alacsonyabb az egészségkárosodást megelőző négy naptári hónapra vonatkozó keresete, jövedelme havi átlagánál, továbbá táppénzben, baleseti táppénzben nem részesül.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíj mértéke a Tny. tv. szerinti baleseti rokkantsági nyugdíj mértékével azonos.

(3) Ha a hivatásos állomány tagjának a 69. § (4) bekezdés szerinti rokkantságát az orvosi felülvizsgálat megszüntette és a rokkantság idejét is beleszámítva a szolgálati nyugdíjjogosultság feltételeivel rendelkezik, a továbbiakban részére szolgálati nyugdíjat kell megállapítani és folyósítani.

Hozzátartozói nyugellátás

209. § (1) Az állomány tagja vagy a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személy elhalálozás esetén özvegyének (élettársának) özvegyi nyugdíj, gyermekének árvaellátás, szülőjének szülői nyugdíj jár.

(2) Az özvegyi nyugdíj az özvegyet az elhalt házastársa szolgálati viszonyának idejére tekintet nélkül megilleti.

(3)427 A Tny. tv. 50. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes özvegyi és a (2) bekezdésének a) pontja szerinti özvegyi nyugdíj a 60%-a, a (2) bekezdés b) pontja szerinti özvegyi nyugdíj pedig a 36%-a annak a szolgálati, rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjnak, amely az elhunytat a halála időpontjában megillette, vagy megillette volna.

210. § (1) Az árvaellátás mértéke a Tny. tv. 56. § (1) bekezdése szerinti árva esetében az elhunyt nyugdíjának 36%-a, a (2) bekezdése szerinti árva esetében pedig a 72%-a.

(2) A szülői nyugdíj összege az özvegyi nyugdíj összegével egyenlő. Ha a szülői nyugdíjra többen szereztek jogot, a szülői nyugdíj a jogosultakat egyenlő arányban illeti meg.

210/A. §428 Az állomány olyan tagja, vagy a hivatásos állományból nyugállományba helyezett olyan személy elhalálozása esetén, akinek a szolgálati nyugdíját a felső korhatár elérése előtt nem, vagy csökkentett mértékben folyósították, a 209. § (1) bekezdésében meghatározott közeli hozzátartozói a teljes szolgálati nyugdíj alapján jogosultak a hozzátartozói nyugellátásra.

A baleseti hozzátartozói nyugellátások

211. § (1) Az állomány szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset sérülés vagy betegség következtében elhunyt tagjának a 209. § (1) bekezdésben szereplő hozzátartozói, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosultak.

(2) A baleseti rokkantsági nyugdíjas hozzátartozóját a baleseti nyugellátás akkor is megilleti, ha a nyugdíjas nem a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy betegség következtében halt meg.

(3) A baleseti sérült hozzátartozóinak akkor is jár a baleseti nyugellátás, ha a halál a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy betegség miatti munkaképtelenség ideje alatt következik be, és vélelmezhető, hogy a sérült életben maradása esetében baleseti rokkantsági nyugdíjra lett volna jogosult.

(4) A hozzátartozói baleseti nyugellátások mértéke – az (5)–(7) bekezdésekben foglalt kivételekkel – a 209–210. § szerinti hozzátartozói nyugellátások mértékével azonos.

(5) A hősi halott után az ideiglenes özvegyi nyugdíj a baleseti rokkantsági nyugdíjnak a 70%-a, amely az elhunytat – halála időpontjában – a II. rokkantsági csoportban megillette volna.

(6)429 A hősi halott után járó ideiglenes özvegyi nyugdíjat követően folyósított özvegyi nyugdíj mértéke a Tny. tv. 50. § (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben megegyezik az (5) bekezdés szerinti özvegyi nyugdíj mértékével. A Tny. tv 50. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben az özvegyi nyugdíj annak a baleseti rokkantsági nyugdíjnak az 60%-a, amely az elhunytat a halál időpontjában a II. rokkantsági csoportban megillette volna.

(7) A hősi halott esetében az árvaellátás összege árvánként annak a nyugdíjnak a 42, illetőleg – a Tny. tv. 56. §-ának (2) bekezdése esetén – a 84%-a, amely az elhunytat baleseti rokkantsági nyugdíjként – halála időpontjában – a II. rokkantsági csoportban megillette volna.

A nyugellátás és a baleseti járadék
megállapítása

212. § (1)430 Az e törvény alapján járó nyugellátások és baleseti járadék megállapításáról első fokon a miniszter által kijelölt szerv indokolt határozatban dönt.

(2)431 A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a miniszterhez fellebbezés nyújtható be. A miniszter határozata ellen a kézbesítésétől számított 30 napon belül keresettel a bírósághoz lehet fordulni.

213. § (1) A nyugellátásra jogosultnak – beleértve a hozzátartozói nyugellátásra jogosultat is – a nyugállományba helyezést követő két hónapra nyugdíj helyett az állomány nyugállományba helyezett, illetve elhunyt tagja utolsó havi illetménye alapján megállapított távolléti díj kétszeresének – számított személyi jövedelemadóval csökkentett – összegét kell kifizetni. Ez az összeg azonban nem lehet kevesebb, mint ami a jogosultat a nyugdíjazás első két hónapjára nyugdíj címén megillette volna. A nyugdíj helyett folyósított kéthavi illetmény nyugellátásnak minősül, és a nyugállomány kezdő napját megelőző utolsó munkanapon kell kifizetni. A nyugállományba való helyezést követő két hónapra folyósított ellátásnak a szolgálati nyugdíj megállapítási szabályai szerint megállapított része vehető figyelembe a társadalombiztosítási szervekkel történő elszámoláskor, valamint a nyugellátások külön jogszabály szerinti emelésénél azzal, hogy a különbözet társadalombiztosítási járulékalapot képez.

(2) Ha az állomány tagja meghalt, az (1) bekezdés szerinti összeget azoknak a nyugellátásra jogosult hozzátartozóknak kell folyósítani, akik az elhalttal annak halálakor együtt éltek.

214. §432 A hivatásos állomány azon tagjának, aki a szolgálati nyugdíjra jogosultsághoz szükséges, a 203. § (1) bekezdése szerinti 25 év tényleges szolgálati időt betölti, a szolgálati nyugdíja összegét – annak folyósítása nélkül – hivatalból meg kell állapítani (rögzíteni).

214/A. §433 (1) Annak a hivatásos katonának, akinek a tényleges szolgálati ideje 2007. december 31-én eléri, vagy meghaladja a 20 évet, a 2007. december 31-én hatályos nyugdíj-megállapítási szabályok szerint meg kell állapítani, illetve újból meg kell állapítani (rögzíteni) a szolgálati nyugdíj összegét, annak folyósítása nélkül. Az így rögzített nyugdíjat megilleti a 2008. évi emelés összege is.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati nyugdíj megállapításakor a 204. § (1) bekezdése szerint számított illetmény és illetményjellegű juttatások havi átlagának

a) 20 év betöltött szolgálati idő esetén a 60%-ával,

b) 21 év betöltött szolgálati idő esetén a 61%-ával,

c) 22 év betöltött szolgálati idő esetén a 62%-ával,

d) 23 év betöltött szolgálati idő esetén a 63%-ával,

e) 24 év betöltött szolgálati idő esetén a 64%-ával,

f) 25 év vagy ennél több betöltött szolgálati idő esetén a tényleges szolgálatteljesítési időhöz tartozó, a 205. § szerinti százalékával

kell számolni.

(3)434 Az (1) bekezdésben meghatározott hivatásos katona – a nyugdíjba vonuláskor hatályos törvényi rendelkezésektől függetlenül, a 203. § (8) bekezdésében meghatározott esetek kivételével – teljes összegű szolgálati nyugdíjra jogosult, ha

a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, és

aa) szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés, valamint (2) bekezdésének b) pontja vagy a 62. § (1) bekezdés c) pontja alapján, illetőleg egészségi, pszichikai, továbbá neki fel nem róható nemzetbiztonsági alkalmatlanság miatt szűnt meg, vagy

ab) szolgálati viszonya megszűnésekor az 52. életévét már betöltötte, vagy egészségkárosodása a 40%-ot elérte, de nem rokkant, vagy

ac) 57. életévét betöltötte; vagy

b) 57. életévét betöltötte, szolgálati viszonyban legalább 10 évet eltöltött, és rendelkezik a társadalombiztosítási szabályok szerint számított 25 év szolgálati idővel.

214/B. §435 A hivatásos állomány tagja a tényleges nyugállományba helyezéskor választhat a 203. § (9) bekezdése, a 214. §, illetőleg a 214/A. § szerint rögzített, valamint a tényleges nyugállományba helyezéskor megállapított nyugdíjak között azzal, hogy ha a rögzítést követően szolgálati időt szerez, akkor a rögzített nyugdíjat az évenkénti emelésekkel növelve kell figyelembe venni.

A magánnyugdíj

215. § (1) Az Mny. tv. 3. § (1) bekezdése, valamint a Tbj tv. 4. § m) pontja alkalmazása szempontjából a hivatásos állomány tagját 37. életévének betöltése előtt kell pályakezdőnek tekinteni.

(2) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói határozzák meg, hogy a hivatásos állomány tagja melyik magánnyugdíjpénztárhoz csatlakozhat.

XV. Fejezet

KÉRELEM, SZOLGÁLATI PANASZ,
FELLEBBEZÉS, SZOLGÁLATI JOGVITA

Kérelem

216. § (1) Az állomány tagja a szolgálati viszonyával összefüggő ügyben szóban vagy írásban kérelmet terjeszthet elő.

(2) A kérelmet szolgálati úton ahhoz a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz kell előterjeszteni, akinek a kérelem elbírálása a hatáskörébe tartozik.

(3) Az elöljáró a kérelem tárgyában 30 napon belül intézkedni köteles.

Szolgálati panasz

217. §436 (1) Az állomány tagja vagy meghatalmazása alapján képviseletében az érdek-képviseleti szerv és jogi képviselője, ha a szolgálati viszonyára vonatkozó, e törvény 222. § (1) bekezdésében nem szabályozott határozatot, parancsot, intézkedést vagy mulasztást (a továbbiakban együtt: döntés) sérelmesnek tartja, szolgálati panaszt terjeszthet elő.

(2)437 A szolgálati panaszt a döntés tudomásra jutásától számított 30 napon, de legfeljebb a döntés meghozatalától számított egy éven belül lehet benyújtani.

218. §438 (1) A szolgálati panaszt, a döntést hozó elöljáróhoz a szolgálati út betartásával kell benyújtani. A döntést hozó elöljáró, ha a szolgálati panasznak helyt ad, azt saját hatáskörében a kézhezvételtől számított 30 napon belül – indokolással ellátva – bírálja el.

(2) Ha a döntést hozó elöljáró a szolgálati panaszt megalapozatlannak tartja, azt a kézhezvételtől számított 15 napon belül az ügy összes iratával és az indokolással együtt felterjeszti a szolgálati elöljáróhoz, és erről az állomány tagját írásban értesíti.

(3) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szolgálati elöljáró a szolgálati panaszt annak kézhezvételétől számított 30 napon belül indokolt határozatban bírálja el, és döntését az állomány tagjával írásban közli. Ez a határidő – indokolt esetben – egy ízben, 30 nappal meghosszabbítható.

219. § A Honvéd Vezérkar főnöke által hozott döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása iránti szolgálati panaszt a Honvéd Vezérkar főnökéhez kell benyújtani, aki a döntését, illetve intézkedését megváltoztatja, vagy az ügy összes iratát döntésre a miniszterhez felterjeszti.

220. § Amennyiben a szolgálati panasz elbírálásához szükséges olyan adat hiányzik, amely a Honvédség nyilvántartásaiban nem áll rendelkezésre, a döntést hozó elöljáró vagy a szolgálati elöljáró a panasztevőt 15 nap határidő kitűzésével hiánypótlásra szólítja fel. A hiánypótlás időtartama az elintézési határidőbe nem számít bele.

221. § (1) A szolgálati panaszjogának gyakorlásában az állomány tagja nem korlátozható. A panasztevőt a szolgálati panasz megalapozatlansága miatt hátrány nem érheti, kivéve, ha azzal szándékos fegyelemsértés, szabálysértés vagy bűncselekmény valósul meg.

(2) A más jogszabályban meghatározott panaszjog gyakorlását, e törvénynek a szolgálati panaszra vonatkozó szabályai nem érintik.

Határozat elleni fellebbezés

222. § (1)439 Az állomány tagja a fegyelmi, a kártérítési, a nyugdíj-, valamint a balesetnek, vagy a betegségnek a szolgálati kötelmekkel való összefüggését érintő ügyben hozott első fokú határozat ellen – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezést nyújthat be.

(2) Az állomány tagja halálának a szolgálati kötelmekkel való összefüggése kérdésében hozott első fokú határozat ellen a közeli hozzátartozó nyújthat be fellebbezést.

(3) A fellebbezést a szolgálati elöljáró, illetőleg a miniszter vagy az általa meghatározott szerv vezetője, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, 30 napon belül bírálja el. E határidő egy alkalommal 30 nappal meghosszabbítható.

A bírósági út

223. § (1)440 Az állomány tagja – az 59/B. § és a 162/A. § szerinti esetek kivételével – a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén 30 napon belül keresettel fordulhat a bírósághoz, ha

a) a szolgálati panaszát elutasították vagy jogszabályban előírt határidőn belül nem bírálták el, illetőleg az első fokú határozat elleni fellebbezését elutasították;

b) a sérelmezett döntést a miniszter hozta;

c) az a)–b) pontba nem tartozó, alanyi jogon biztosított jogosultságokkal kapcsolatban hozott döntés vagy intézkedés, illetve ezek elmulasztása miatt joghátrány érte.

(2) A Honvédség vagy az állomány tagja a szolgálati viszonnyal kapcsolatos igényével közvetlenül a bírósághoz fordulhat, ha a törvény a Honvédségen belüli eljárásról nem rendelkezik.

(3)441 A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszonnyal összefüggésben keletkezett kárigényt a szervezeti egység székhelye szerint illetékes munkaügyi bíróságon fizetési meghagyással, illetve keresetlevéllel érvényesítheti abban az esetben, ha a károkozó már nincs a Magyar Honvédség állományában.

(4)442 A 132. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az állomány tagja és védője három napon belül kérheti a fenyítést kiszabó jogerős határozat Be. szerinti bírósági felülvizsgálatát.

(5)443 Az (1) bekezdés alkalmazásában a per alpereseként – a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – azt a szervezeti egységet kell megjelölni, amelyben az állomány keresetet előterjesztő tagja a jogvita alapját képező döntés vagy mulasztás időpontjában szolgálatát teljesítette.

(6)444 Az (1) bekezdésben meghatározott határidő jogvesztő.

224. § (1) A bíróság a szolgálati viszonynak felmentéssel történő megszüntetéséről hozott határozatot hatályon kívül helyezi, ha az felmentési tilalomba ütközik vagy egyébként jogellenes.

(2) Ha a szolgálati viszonyt jogellenesen szüntették meg, az állomány tagját olyan helyzetbe kell hozni, mintha a szolgálati viszonya meg sem szűnt volna.

(3) A szolgálati viszony megszüntetéséről hozott határozat hatályon kívül helyezése esetén – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – az állomány tagját eredeti beosztásába vissza kell helyezni, és meg kell téríteni az elmaradt illetményét, egyéb járandóságát, valamint a felmerült kárát.

(4) Ha az állomány tagja a szolgálati viszonyának fenntartását nem kívánta, vagy ha a Honvédségtől a szolgálati viszony fenntartása nem várható el – kérelmére – a bíróság mellőzi az eredeti beosztásba történő visszahelyezést, egyidejűleg a Honvédséget – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – legalább két-, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi.

(5) Amennyiben az állomány tagja nem kéri, vagy a bíróság mellőzi az eredeti beosztásba történő visszahelyezést, a szolgálati viszony a jogellenességét megállapító határozat jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

(6)445 Ha a felmentés azért jogellenes, mert e törvényben előírtnál rövidebb felmentési időt állapítottak meg, ez a felmentést nem teszi érvénytelenné, de ilyen esetben a szolgálati viszony – a (7) bekezdésben foglalt kivétellel – a szabályos felmentés utolsó napjáig tart.

(7)446 Ha a szolgálati viszony megszüntetésekor a hivatásos állomány tagját nyugállományba helyezik és a bíróság a szolgálati viszonynak felmentéssel történő megszüntetéssel hozott határozatot hatályon kívül helyezi, a szolgálati viszony a nyugállományba helyezéssel szűnik meg, de a jogellenességet megállapító határozat jogerőre emelkedésének napjáig a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni a nyugellátás és az elmaradt illetménye közötti különbözetet, valamint elmaradt egyéb járandóságát és a felmerült kárát.

(8)447 Az állomány tagját, ha szolgálati viszonya nem felmentéssel szűnt meg – a (3) bekezdésben foglaltakon kívül –, megilleti a munkavégzés alóli felmentés idejére járó távolléti díj és a felmentés esetére járó végkielégítés is.

(9)448 Nem kell megtéríteni az illetménynek, az egyéb járandóságnak és kárnak azt a részét, ami máshonnan megtérült, illetve azon szolgáltatások értékét, amelyek a rendeltetésük szerint csak szolgálatteljesítés esetén járnak, továbbá a költségtérítés címén kapott összeget.

XVI. Fejezet

SZEMÉLYÜGYI NYILVÁNTARTÁS

225. § (1)449 Az e törvény hatálya alá tartozó személyi állományról személyügyi alap-, összesített és központi (hivatalos) nyilvántartást (a továbbiakban együtt: személyügyi nyilvántartások), valamint fegyelmi alap-, összesített és központi (hivatalos) nyilvántartást (a továbbiakban együtt: fegyelmi nyilvántartások) kell vezetni. A fegyelmi nyilvántartást a katonai szervezet jogi és igazgatási szerve vezeti.

(2)450 A hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos szolgálatot teljesítő személyekről személyügyi, fegyelmi alapnyilvántartást az állományilletékes parancsnok szervezeti egységénél, az összesített nyilvántartást az elöljáró parancsnok szervezeti egységénél, központi személyügyi, fegyelmi nyilvántartást a miniszter által kijelölt központi szervnél kell vezetni.

(3)451 A lakóhely szerint illetékes katonai igazgatás területi szervénél érdekvédelmi nyilvántartást és a miniszter által kijelölt központi szervnél központi nyilvántartást kell vezetni:

a) a nyugállományba helyezettekről,

b) a hivatásos, szerződéses és önkéntes tartalékos szolgálatteljesítés alapján ellátásra jogosultakról, illetve ellátásra jogosult hozzátartozóikról.

(4) A személyügyi nyilvántartásokban kezelhető adatokat e törvény 5. számú melléklete tartalmazza.

226. §452 (1)453 A személyügyi, fegyelmi alapnyilvántartás keretében az állomány tagjairól személyi anyaggyűjtőt kell vezetni, amely a szolgálati viszony létesítésével kapcsolatos, a szolgálati viszony fennállása alatt és azt követően keletkezett iratokat és okmányokat tartalmazza. Az anyaggyűjtő a szolgálati jogviszony megszűnését követő 3 évig tartalmazza a jogerős fegyelmi döntésekre vonatkozó adatokat.

(2) A személyügyi alapnyilvántartást vezető katonai szervezetek az általuk nyilvántartott adatokról külön rendelkezésekben meghatározott rend szerint adatot szolgáltatnak az elöljáró katonai szervezeteknél vezetett összesített nyilvántartás és a központi nyilvántartás részére.

(3) A személyügyi alapnyilvántartásokból a (2) bekezdésen kívül csak törvényben meghatározott szervek részére, a meghatározott céllal és adattartalommal szolgáltathatók adatok.

227. §454 A nyilvántartható adatok számítógépes rendszerben is feldolgozhatóak. A számítógépes személyügyi nyilvántartó rendszer a Honvédségen belül az egyéb nyilvántartásokkal (adatrendszerekkel) csak külön jogszabályban meghatározott módon, míg egyéb Honvédségen kívüli adatrendszerrel csak törvényi felhatalmazás alapján kapcsolható össze.

228. § (1) A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:

a) a saját adatait illetően az állomány tagja;

b) az alárendeltjei vonatkozásában:

ba) a minősítést végző személy,

bb) a szolgálati elöljáró,

bc) az állományilletékes parancsnok;

c) a szervezeti egységet illetően a szervezeti egység személyügyi szerve;

d)455 a miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzést végző, illetve a jogi képviseletet ellátó szervezet vezetője és feljogosított ügyintézője;

e)456 az állomány munkaügyi ellenőrzését végző szerv vezetője, feljogosított ügyintézője;

f)457 a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a Honvéd Vezérkar főnöke, továbbá feladatai ellátása körében a más állami vezető;

g)458 a minisztérium személyügyi szervének vezetője és az arra feljogosított beosztottja, valamint az összesített és központi személyügyi nyilvántartás kezelői;

h) az állomány érintett tagjait illetően az előmeneteli bizottságok tagjai, valamint a fegyelmi, a szociális ügyben eljáró személy;

i)459 az illetmény számfejtését végző szervek, illetve személyek, a feladat elvégzéséhez feltétlen szükséges mértékben;

j)460 a törvényben meghatározott egyéb szervek és személyek;

k)461 az önkéntes tartalékosok adatai tekintetében, azok behívásának előkészítése és végrehajtása érdekében a katonai igazgatás lakóhely szerint illetékes területi szervei.

(2) A központi személyügyi nyilvántartásba történő betekintéshez az (1) bekezdés d)–g) pontjában meghatározott személyek kivételével a központi személyügyi nyilvántartás vezetését felügyelő személyügyi vezető hozzájárulása szükséges, aki ezt a jogkörét átruházhatja.

(3)462 A központi nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, illetve tudományos kutatási célra felhasználhatók, és e célra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az adatállományok átadásához minden esetben a központi személyügyi nyilvántartás vezetését felügyelő személyügyi vezető írásbeli engedélye szükséges.

(4)463 A fegyelmi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:

a) a saját adatait illetően az állomány tagja;

b) az alárendeltjei vonatkozásában az állományilletékes parancsnok;

c) a jogi és igazgatási szervezet feljogosított ügyintézője;

d) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott személyek;

e)464 a miniszter, az államtitkár, a közigazgatási államtitkár és a Honvéd Vezérkar főnöke, továbbá feladatai ellátása körében a más állami vezető;

f) a fegyelmi, szabálysértési és büntető ügyben eljáró személy;

g) az illetmény számfejtését végző szervek, illetve személyek, a feladat elvégzéséhez feltétlen szükséges mértékben;

h) a törvényben meghatározott egyéb szervek és személyek.

(5)465 A központi fegyelmi nyilvántartásba történő betekintéshez a (4) bekezdés a), c)–g) pontjában meghatározott személyek kivételével a miniszter által kijelölt központi fegyelmi nyilvántartást vezető szerv vezetője hozzájárulása szükséges, aki ezt a jogkörét átruházhatja.

(6)466 A központi fegyelmi nyilvántartásban kezelt adatok a titokvédelmi rendelkezések figyelembevételével statisztikai, illetve tudományos kutatási célra felhasználhatók, és e célra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az adatállományok átadásához minden esetben a miniszter által kijelölt központi fegyelmi nyilvántartást vezető szerv vezetőjének írásbeli engedélye szükséges.

229. § (1)467 Az alapnyilvántartásban kezelt adatokban bekövetkezett változásról az érintett személy (saját adataira vonatkozóan), valamint az adattal rendelkező szerv – a bűnügyi nyilvántartó szerv kivételével – köteles adatot szolgáltatni. Az alapnyilvántartás adatkörében beállt változásról az érintett köteles 8 munkanapon belül az illetékes személyügyi szervet tájékoztatni.

(2) Az állomány tagja jogosult a róla nyilvántartott adat helyesbítését, a jogellenesen nyilvántartott adat törlését kérni, a jogellenesen kért adat közlését megtagadni. Az adatkezelő köteles a helytelen adatot helyesbíteni, a jogellenesen nyilvántartott adatot törölni.

(3)468 A személyügyi nyilvántartás adatai közül az állomány tagja nevét, rendfokozatát, szolgálati helyét, beosztását, továbbá az elismerésére, kitüntetésére vonatkozó adatokat az állomány tagja beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni.

(4) A 228. §-ban foglalt személyeken és szerveken kívül – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más részére tájékoztatást, igazolást, jellemzést, javaslatot a személyügyi nyilvántartásban őrzött iratok alapján csak az érintett hozzájárulásával lehet adni.

XVII. Fejezet

A NYUGÁLLOMÁNYÚAKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

230. § (1)469 A hivatásos állományból nyugállományba helyezett, valamint a szerződéses állományból rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjba helyezett személy (a továbbiakban együtt: a nyugállomány tagja) egyenruháját viselheti, és rendfokozatát a nyugállományra utaló megjelöléssel használhatja. Erre jogosultságát a „Katonai nyugdíjas igazolvány”-nyal igazolja. Egyenruha viselése esetén köteles betartani a katonai magatartási, alaki és viselkedési szabályokat.

(2)470 A nyugállomány tagja egyenruhát a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen és egyéb politikai rendezvényen nem viselhet.

(3)471 A (2) bekezdésben foglalt tilalom alá nem eső, a gyülekezési jog hatálya alá tartozó rendezvényen a nyugállomány tagja egyenruhát a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság parancsnokának előzetes írásbeli engedélyével viselhet.

(4)472 A nyugállomány tagja egyenruhában külföldre csak a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság parancsnokának előzetes írásbeli engedélyével utazhat.

(5)473 Az egyenruha viselésének és a rendfokozat használatának a joga nem illeti meg a nyugállomány tagját, ha a szolgálati viszonya az 56. § b), e) és f) pontja alapján vagy a hivatásos szolgálatra méltatlanná válás miatt szűnt meg, illetve, ha a bíróság jogerősen lefokozás vagy közügyektől eltiltás büntetéssel sújtotta.

(6)474 A nyugállomány tagjának egyenruha viselése egészségi okból korlátozható.

(7)475 Ha a nyugállomány tagja a magatartása alapján az egyenruha viselésére és a rendfokozat használatára méltatlan, annak viselésétől, illetve használatától eltiltható. A méltatlanná válás tényét vizsgálat keretében kell megállapítani és az eltiltást határozatba kell foglalni. A vizsgálatot a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság folytatja le és tesz javaslatot döntésre. A határozatot a nyugállomány tagjának lefokozására jogosult parancsnok (vezető) hozza meg. A vizsgálat – amennyiben az érintett a tényfeltáró meghallgatáson nem kíván részt venni – távollétében is lefolytatható.

(8)476 A határozat elleni jogorvoslatra és a bírósági út igénybevételére a törvény fellebbezésre és a bírósági útra vonatkozó szabályait kell alkalmazni.

(9)477 Az egyenruha viselésére és a rendfokozat használatára méltatlan a nyugállománynak az a tagja,

a) aki egyenruhában nyilvános helyen, mások előtt megbotránkozást keltő magatartást tanúsít;

b) aki a fegyveres szerv megbecsülését és tekintélyét romboló tevékenységet folytat;

c) akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság szabadságvesztésre ítélt.

(10)478 Az egyenruha viselésre vonatkozó előírásokat értelemszerűen alkalmazni kell az állományba nem tartozó, de annak viselésére feljogosított személyekre is.

(11)479 A miniszter a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára a nyugállomány tagját egy alkalommal, egy rendfokozattal előléptetheti. Előléptetésre az a nyugállományú katona javasolható, aki a honvédelem és a nyugállományú katonák érdekében, illetve a honvédség társadalmi kapcsolatainak erősítése terén kiemelkedő tevékenységet folytatott, vagy arra életpályája elismeréseként érdemes.

230/A. §480 A miniszter nyugállományú tábornok esetén az egyenruha-viselési jog megvonására, illetve a rendfokozat használatától történő eltiltásra a köztársasági elnökhöz tesz előterjesztést. A miniszter előterjesztési javaslatát a nyugállományú tábornok részére kézbesíteni kell. A nyugállományú tábornok a javaslattal szemben a kézbesítéstől számított 30 napon belül bírósághoz fordulhat, melyet a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság parancsnokának írásban bejelenteni köteles. A nyugállományú tábornokot a jogorvoslat lehetőségéről tájékoztatni kell. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a köztársasági elnök elé.

231. §481 A nyugállomány tagja, házastársa (élettársa, özvegye) és az általa eltartott gyermeke, külön jogszabályban meghatározott módon és feltételekkel igénybe veheti a Honvédség által nyújtott, illetve támogatott egészségügyi, szociális és jóléti szolgáltatásokat.

Ezek különösen az alábbiak:

a) eseti szociális segély,

b) üdülési támogatás,

c) étkeztetés,

d) kiegészítő egyenruha-ellátás.

232. § (1)482 A nyugállomány tagja, továbbá a hivatásos és a nyugállomány tagjának özvegye – ha azt jogszabály nem zárja ki – a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt álló bérlakásra jogosult, illetve a lakásbérleti jogot változatlan feltételek mellett folytathatja.

(2)483 A nyugállomány tagja, továbbá a hivatásos és a nyugállomány tagjának özvegye – amennyiben az öregségi nyugdíjkorhatárt elérte – a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt álló személyes gondoskodást is nyújtó intézményben történő elhelyezésre jogosult. A miniszter által vezetett minisztérium támogathatja a civil személyes gondoskodást is nyújtó intézményben történő elhelyezést is, amelynek mértéke az erre vonatkozó külön jogszabályban kerül meghatározásra.

(3) Nem illeti meg az (1) és (2) bekezdés szerinti jog a nyugállomány tagját, ha szolgálati viszonya az 56. § b), e) és f) pontjai szerint, vagy a hivatásos szolgálatra méltatlanná váláson alapuló felmentés miatt szűnt meg.

(4)484 Az (1) bekezdésben meghatározott személy halála esetén az egyenes ágbeli rokona – külön jogszabályban meghatározott feltételekkel – a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt álló lakás bérleti jogát folytathatja.

(5) Az (1) bekezdés szerinti jogok a túlélő élettársat is megilletik, ha

a) az együttélésből közös gyermek született, vagy

b) az együttélés a halál bekövetkezéséig megszakítás nélkül legalább 5 éven át tartott.

233. § A nyugállomány tagja érdemeinek elismerése megegyezik a hivatásos állományéval, az adományozás rendjét külön jogszabály tartalmazza.

234. §485 A nyugállomány tagja jogosultságainak érvényesítését, a velük való kapcsolattartást felvállaló egyesületek támogathatók. A nyugállomány tagja ügyeinek intézése, az alap- és szakosított ellátások, szolgáltatások igénybevételének biztosítása, a miniszter által kijelölt központi szerv, illetve a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokságok feladata.

XVIII. Fejezet

SZOCIÁLIS ÉS KEGYELETI GONDOSKODÁS

Szociális gondoskodás

235. § E törvény rendelkezései alapján szociális gondoskodási körbe tartozik:

a)486 az állomány és a nyugállomány tagja – kivéve, ha az utóbbi szolgálati viszonya az 56. § e) és f) pontja, az 59. § (2) bekezdésének c) pontja vagy a 62. § (1) bekezdésének d) vagy g)–k) pontja alapján szűnt meg, illetve a 230. § (5) bekezdése alapján az egyenruha viselésétől és rendfokozata használatától eltiltották –, valamint azok közeli hozzátartozói;

b) az állomány elhunyt tagjának özvegye, árvája, amíg ellátást folyósítanak számára, illetve az özvegy akkor is, ha saját jogú nyugdíjat kap;

c) akinek a szolgálati viszonya a szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, betegség miatt szűnt meg.

236. § (1) A szociális gondoskodás keretében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló jogszabályokban biztosítottakon túl, a Honvédség saját költségvetése terhére differenciáltan pénzbeli, természetbeni, személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátást biztosít.

(2)487 A szociális gondoskodás – a X. fejezetben foglaltak mellett – kiterjedhet családtámogató, speciális családsegítő szolgáltatások és életminőség javító programok megvalósítására, különféle kockázati biztosítások megkötésére, az önkéntes biztosító pénztárak támogatására, valamint az állomány rekreációs ellátásának biztosítására.

(3) Az alap- és szakosított ellátások és gondoskodási konstrukciók, szolgáltatások igénybevételét külön jogszabály határozza meg.

A kegyeleti gondoskodás

237. § (1) Az állomány elhunyt tagja érdemei és a szolgálat teljesítésének jellege alapján hősi halottá, a Magyar Honvédség halottjává és a katonai szolgálat halottjává minősíthető.

(2) Ha az állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítése során, vagy azzal összefüggésben az életét feláldozza, őt a miniszter hősi halottá nyilváníthatja.

(3) A miniszter, illetve a Honvéd Vezérkar főnöke az állomány elhunyt tagját és a nyugállomány elhunyt tagját – a szolgálati viszonyának fennállása alatt a honvédelem érdekében kifejtett kimagasló érdemeire figyelemmel – ,,A Magyar Honvédség halottjává'' nyilváníthatja.

(4) Az állományilletékes parancsnok, az állomány azon tagját, akit a (2) vagy (3) bekezdés alapján nem minősítettek, a katonai szolgálat halottjává nyilvánítja.

(5) A nyugállomány tagja halála esetén a (4) bekezdésben foglalt jogkör a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokot vagy az utolsó szolgálati beosztása szerinti állományilletékes parancsnokot illeti meg.

(6) Az (1)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezések csak különös méltánylást érdemlő körülmények esetén alkalmazhatók azok esetében, akik a halálukat szándékosan maguk okozták, vagy a haláluk önhibájukból eredő ittas vagy bódult állapotuk következménye.

(7)488 Nem alkalmazhatók az (1)–(5) bekezdésben foglalt rendelkezések, ha a nyugállomány tagjának szolgálati viszonya az 56. § e) és f), az 59. § (2) bekezdésének c) pontja vagy a 62. § (1) bekezdésének d) vagy g)–k) pontja alapján szűnt meg, illetve a 230. § (5) bekezdése alapján őt az egyenruha viselésétől és rendfokozata használatától eltiltották.

238. § (1) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat a minősítéstől függően – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással, az intézkedésre jogosult hozzátartozó kérésének megfelelően egyházi vagy polgári szertartással kell eltemetni.

(2) Nem illeti meg az (1) bekezdés szerinti katonai tiszteletadással történő eltemetés azt, akit a 237. § (6) bekezdésében foglaltak miatt nem minősítettek.

239. § A 237. § (1)–(6) bekezdése alapján minősítettek temetési költségeit – külön jogszabályban meghatározott tartalommal és norma összegéig – a Honvédség viseli.

239/A. §489 (1) A sírhely földrajzi fekvése szerint illetékes hadkiegészítő parancsnok a hősi halottá minősítettek sírjai esetében – a temetőkről és a temetkezésről szóló törvény eltérő rendelkezése hiányában – a sírgondozási feladatokat a sírhely földrajzi fekvése szerinti legközelebbi katonai szervezet parancsnoka, vagy az általa kijelölt, alárendeltségébe tartozó parancsnok útján, annak tevékeny közreműködésével látja el.

(2) Az (1) bekezdés szerinti parancsnok köteles a hősi halottá minősítettek sírhelyeinek állapotát folyamatosan ellenőrizni, állagának megóvásáról gondoskodni, ennek érdekében a szükséges intézkedésekkel kapcsolatos javaslatokat a területileg illetékes hadkiegészítő parancsnokság részére haladéktalanul megtenni.

XIX. Fejezet

A KATONAI NEMZETBIZTONSÁGI SZOLGÁLATOK ÁLLOMÁNYÁRA VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

240. § A Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatok (a továbbiakban: Szolgálatok) állományára e törvény rendelkezéseit, az e fejezetben foglalt eltérésekkel, valamint a rájuk vonatkozó külön törvény előírásaival együtt kell alkalmazni.

A szolgálati jogviszony jellege

241. § (1) A Szolgálatok állományába tartozás olyan sajátos szolgálati viszony, amely – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a Honvédség állományának tagja és az érintett Szolgálat között jön létre.

(2) Szolgálati viszony – a miniszter jóváhagyásával – akkor hozható létre olyan személlyel, aki nem tagja a Honvédség állományának, ha a nemzetbiztonsági feladat végrehajtása érdekében történő foglalkoztatás kizárólag fedővállalkozás keretében valósul meg.

242. § (1) A Szolgálatok tagjának a Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya – a lemondás kivételével – csak akkor szüntethető meg, ha a Szolgálatokkal fennálló jogviszonya megszűnik.

(2) Ha a Szolgálatok tagjának e szolgálati viszonya – a 241. § (2) bekezdése szerint létesített szolgálati viszony esetét kivéve – megszűnik, az érintett Szolgálat az állomány tagját a Honvédség részére visszaadja.

243. § (1) A Szolgálatok állományának tagja nemzetbiztonsági feladatait külső munkaviszonyt létesítve is elláthatja (kihelyezett állomány).

(2) A Szolgálatok főigazgatói a szolgálat tagját polgári fedőbeosztásba helyezhetik. A szolgálat polgári fedőbeosztást ellátó tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni, előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályok az irányadók.

(3)490 A szolgálatok fedőintézményben végzett feladataikat befejező tagjaira – amennyiben számukra rendfokozatuknak megfelelő más beosztás nem biztosítható – a 48. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alkalmazhatók.

(4)491 A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok fedőbeosztásban lévő tagjai szolgálati nyugdíjának a 214. § és 214/A. § szerinti megállapítását (rögzítését) a Magyar Honvédség nyugdíj-megállapításra jogosult szerve – a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatóival együttműködve – a fedőbeosztásban lévő személyek adatai védelmére vonatkozó speciális szabályok figyelembevételével végzi.

Az alapvető jogok korlátozása

244. § (1) A Szolgálatok tagja:

a) a gyülekezési jog alapján szervezett rendezvényen történő megjelenési szándékát köteles a főigazgatónak bejelenteni, aki a részvételt megtilthatja;

b) a külföldre utazásának tervezett időpontját, útvonalát, hazatérésének várható időpontját – az utazás megkezdését megelőzően legalább 10 nappal – szolgálati elöljárójának köteles bejelenteni. A főigazgató a külföldre utazást szolgálati vagy nemzetbiztonsági érdekből megtilthatja, illetve korlátozhatja. Rendkívül indokolt esetben a 10 napos határidőtől el lehet térni.

(2) A Szolgálatok tagja – az elöljáró parancsnok által elrendelt időszakban – köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét.

Az érdekképviseleti szervek és az érdekvédelem

245. § (1) A Szolgálatok tagjai szolgálati, szociális és életkörülményeikkel kapcsolatos érdekeik védelmére érdekképviseleti szervet hozhatnak létre, ha az állomány egyharmada alapító tagként az érdekképviseleti szerv megalapítását kimondja.

(2) Az érdekképviseleti szerv nemzetközi érdekképviseleti szövetséghez nem csatlakozhat.

(3) Az érdekképviseleti szerv a Szolgálatok állományát a Szolgálatokkal szemben bíróság vagy más hatóság előtt nem képviselheti.

(4) Az érdekképviseleti szerv tevékenysége nem irányulhat a Szolgálatok rendeltetésszerű feladatainak, valamint az elöljárói jogkör gyakorlása ellen.

(5) Az (1) bekezdés alapján létrejövő érdekképviseleti szerven kívül más érdekképviseleti szerv a Szolgálatoknál nem működhet, azokhoz a Szolgálat tagja nem csatlakozhat.

246. § (1) Az érdekképviseleti szervet egyetértési jog illeti meg a Szolgálatok költségvetésében előirányzott jóléti célú pénzeszközök felhasználásával és a jóléti jellegű intézmények, ingatlanok hasznosításával kapcsolatban.

(2) Az érdekképviseleti szervet véleményezési jog illeti meg az illetményfejlesztésre és az egyéb járandóságok fedezetére rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásával, szociális juttatásokkal, lakásgazdálkodással, egészségügyi ellátással, illetőleg a szolgálati és munkakörülményekkel összefüggő tervek kialakításával kapcsolatban.

(3) Az érdekképviseleti szerv – halasztó hatállyal nem bíró – kifogást nyújthat be a munkáltatói jogkör gyakorlójánál az állomány nagyobb csoportját közvetlenül érintő jogellenes elöljárói intézkedés (mulasztás) esetén. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye.

(4) A (3) bekezdésben foglalt kifogás benyújtására a jogellenes intézkedést (mulasztást) követő, illetőleg a tudomásra jutástól számított 8. napon belül van lehetőség. A kifogást a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró 5 munkanapon belül bírálja el. Az egyeztetésre ezt követően, 8 napon belül kerül sor. Az eredménytelen egyeztetést követően az érdekképviseleti szerv a miniszterhez fordulhat.

A szolgálati viszony alanyai

247. § (1) E törvény alkalmazása során a Szolgálatoknál munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró alatt a főigazgatókat kell érteni.

(2) A Szolgálatok főigazgatói a 3. számú mellékletben meghatározottakon túl a következő munkáltatói jogköröket is gyakorolják:

a) a Szolgálattal fennálló jogviszony létesítése, megszüntetése, valamint a Szolgálatok állományába visszavétel tiszt és tiszthelyettes esetében,

b) tiszt és tiszthelyettes más szervhez vezénylése,

c) mentesítés az alá-, fölérendeltségi viszonyból eredő összeférhetetlenség alól.

(3) Azon személyek esetében, akiknek szolgálati viszonya a 241. § (2) bekezdése szerint került létesítésre, a Szolgálatok főigazgatói gyakorolják a 3. számú mellékletben a Honvéd Vezérkar főnöke számára meghatározott jogköröket.

Az állomány utánpótlása

247/A. §492 A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok a 42. § (2) bekezdés szerinti rendfokozattól eltérhetnek.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

248. § (1) A Szolgálatoknál szolgálati viszony azzal létesíthető, aki – az általános feltételeken túl – rendezett családi, illetve magánéletet él, és vállalja a titoktartási kötelezettséget.

(2) A miniszter további alkalmassági követelményeket határozhat meg.

(3) Ahol e törvény katonai és rendvédelmi oktatási intézményeket említ, a Szolgálatok esetében a Szolgálatok oktatási intézményeit is érteni kell.

(4) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatokhoz történő kinevezési okmány a 43. § (4) bekezdésében foglaltaktól eltérhet.

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

249. § A Szolgálatok állománya – a 46. §-ban meghatározottakon túl – a külön törvényben meghatározott intézményeknél és szervezeteknél is teljesíthet szolgálatot.

Pályázati rendszer

249/A. §493 A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok beosztásaira kiírt zárt meghívásos pályázatot elnyerőt, szolgálati érdekből, a katonai nemzetbiztonsági szolgálat főigazgatója által kezdeményezett időpontban kell átirányítani, a személyügyi eljárásra jogszabályban előírt időtartam figyelembevételével.

A szolgálati viszony tartalma

250. § (1) A Szolgálatok esetében az elöljáró parancsa teljesítésének módjára a külön törvényben meghatározott eltérő rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A titoktartási kötelezettség alól a miniszter, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró adhat felmentést, e jogkör nem ruházható át.

(3) Méltatlanság alatt a Szolgálatok esetében azt az esetet is érteni kell, ha a Szolgálatok tagja szolgálaton kívüli magatartásával a Szolgálatok működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti.

A minősítés

251. § A Szolgálatok állományának tagja a teljesítmény értékelését és a minősítését bíróság előtt nem támadhatja meg.

A pótlékok

252. § (1) Az e törvényben meghatározott pótlékokon felül a Szolgálatok állományát az illetményalap százalékában meghatározva még akciószolgálati pótlék is megilleti, amelynek mértéke óránként 0,5%.

(2) A Szolgálatok állományának a külön törvényben meghatározottak szerint titkosszolgálati pótlék jár.

Fegyelmi felelősség

253. §494

Kártérítési felelősség

254. §495

Szolgálati panasz és fellebbezés

255. § (1) Szolgálati panasz esetén a Szolgálaton belül a Szolgálatok állományának tagja képviseletében ügyvéd nem járhat el.

(2) A Szolgálatok állományának tagja által benyújtott panaszt a sérelmezett döntést hozó, intézkedést tevő vagy mulasztást elkövető személy szolgálati elöljárója bírálja el.

(3) A (2) bekezdés szerinti eljárásban hozott sérelmezett döntés ellen, a Szolgálatok állományának tagja panaszával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz fordulhat. Ha a sérelmezett döntést a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró hozta, a (4) bekezdés szerint kell eljárni.

(4) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által hozott első fokú határozat, illetve a nem felülvizsgálati jogkörben hozott döntés, intézkedés vagy mulasztás ellen a hivatásos állomány tagja panasszal, illetve fellebbezéssel a miniszterhez fordulhat.

Bírósági út

256. § A Szolgálatok állománya, a szolgálati viszonyból származó jogvita esetén akkor fordulhat bírósághoz, ha a szolgálati viszonyra vonatkozó – az elöljáró mérlegelési jogkörébe nem tartozó – döntést vagy intézkedést, illetve ezek elmulasztását sérelmesnek tartja, és a rendelkezésre álló egyéb jogorvoslati lehetőségeket már kimerítette.

Személyügyi nyilvántartás

257. § (1)496 A Szolgálatok állományáról az alap és a központi személyügyi nyilvántartást a Szolgálatok vezetik. A Szolgálatok a miniszter által vezetett központi nyilvántartás részére – a miniszter által meghatározott adatokról – csak számszerű, összesített információk adására kötelezettek.

(2) A központi nyilvántartásba a 228. § (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban meghatározottakon túl betekinteni, illetve onnan adatot átvenni a miniszter, valamint a miniszter (a Szolgálatok főigazgatói) által meghatározott, a miniszter irányítási feladatai ellátását segítő szervezetben, illetve a Szolgálatoknál dolgozó személyek jogosultak.

(3) A Szolgálatok személyügyi nyilvántartási rendjére a főigazgatók saját hatáskörükben intézkedhetnek.

258. § A Szolgálatoknál önálló előmeneteli bizottságok működnek.

XX. Fejezet

VEGYES RENDELKEZÉSEK

A szolgálati idő számítása

259. § (1)497 A felmentési idő, a végkielégítés, a pótszabadság mértéke, a jubileumi jutalom, a nyugdíjjogosultság és a nyugdíj mértéke szempontjából e törvény hatálybalépése előtt a fegyveres szervek állományában szolgálati viszonyban eltöltött és a korábbi szabályok szerint beszámítható szolgálati időt a szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell elismerni.

(2)498 Az 1996. szeptember hó 1-je után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban eltöltött időként csak a sor-, a tartalékos-, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, a fegyveres szervnél hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött, továbbá a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézménynél 1996. szeptember 1-jét megelőzően hallgatói, növendéki, illetve a tiszthelyettesképző szakközépiskolában hallgatói jogviszonyban eltöltött idő vehető figyelembe.

(3) A szolgálati viszonyban töltött idő az állománybavétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig tart.

(4) Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje hivatásos szolgálati viszonyban töltött időnek számít.

(5)499 A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a közszolgálati jogviszonyban eltöltött, illetőleg ilyennek minősített időket, a pótszabadság mértéke szempontjából pedig ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is figyelembe kell venni.

(6)500

260. § Akinek a szolgálati viszonyát megszüntették, annak az e törvény szerint számított szolgálati idejét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – közszolgálati jogviszony létesítése esetén a létesítendővel azonos jellegű jogviszonyban eltöltött időnek kell elismerni.

261. § (1) A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban ténylegesen eltöltött időnek kell tekinteni a sor-, a tartalékos, a póttartalékos, a továbbszolgáló és szerződéses katonai, a fegyveres szerveknél hivatásos szolgálati, továbbá a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeknél 1998. január 1-jét megelőzően hallgatói (növendéki) viszonyban töltött időt.

(2) A szolgálati nyugdíj mértékének megállapításához az (1) bekezdésben foglaltakon kívül a szolgálati időbe be kell számítani a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti szolgálati időket is.

(3) A katonai felsőfokú oktatási intézmények hallgatóinak (növendékeinek) szolgálati ideje a társadalombiztosítási szabályok szerint nem számít korkedvezményre jogosító szolgálati időnek.

(4)501 A szolgálati nyugdíjra jogosultság szempontjából nem vehető figyelembe a 2007. szeptember 1-jét követően megkezdett, (esetenként) 30 napot meghaladó illetménynélküli szabadságon töltött idő, kivéve, ha az állomány tagja ezen időszakra a nyugdíjjárulékot megfizette. A gyermekgondozás céljából igénybe vett illetménynélküli szabadság szolgálati nyugdíjjogosultság alapját képezi.

262. § (1) A 259. § (1) bekezdésében meghatározott szempontból az alábbiak szerint kell a szolgálati viszonyban eltöltött időt számítani:

a) 2-szeresen a hangsebesség feletti repülőgépek hajózó állományának, a külföldön műveleti területen, illetve rendkívüli vagy veszélyes körülmények között szolgálatot teljesítőknek, valamint a terrorelhárítóknak,

b) 1,5-szeresen a hangsebesség alatti repülőgépek és a helikopterek hajózó állományának, az ejtőernyősöknek, aknakutatóknak, tűzszerészeknek, búvároknak, továbbá a polgári fedőbeosztásban nemzetbiztonsági feladatokat ellátóknak,

c)502 1,2-szeresen a rendszeresen csapatkiképzést folytató szervezeti egységek kiképzéssel közvetlenül foglalkozó állományának, harcálláspontokon, a földfelszín alatt szolgálatteljesítőknek, a katonai büntetés-végrehajtási szervezeteknél a fogvatartottakkal közvetlenül foglalkozó állomány tagjainak, a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó beosztásokban szolgálatot teljesítőknek, valamint a nemzetbiztonsági műveleti területen speciális feladatokat ellátóknak.

(2)503 Nem számítható kedvezményesen az az idő, ami alatt az (1) bekezdésben meghatározottak – folyamatosan 60 napot meghaladóan – nem a beosztásuknak megfelelő feladatot látnak el.

263. § (1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni a szolgálati beosztásból való felfüggesztés, az előzetes letartóztatás, a katonai fogdában végrehajtott szabadságvesztés, valamint a jogellenes távollét időtartamát.

(2) Az (1) bekezdés – a katonai fogdát kivéve – nem alkalmazható, ha az érintett személyt az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették.

264. § (1) 1998. január 1-jét megelőzően az illetmény nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számít jogszerző időnek.

(2) A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a 259. és a 261. § rendelkezései szempontjából szolgálati időnek számít.

265. § (1) Az állomány tagja szolgálati viszonyának megszűnésekor szakmai át-, illetve továbbképzési támogatásban részesíthető.

(2)504 Nem jogosult a támogatásra az állomány azon tagja, akinek szolgálati viszonya az 56. § b), e), f), h) és k), az 59. § (2) bekezdés c), valamint a 62. § b), g)k) pontjai alapján szűnt meg.

Etikai eljárás

266. §505

Az Európai Unió jogának való megfelelés506

267. §507 E törvény

a) 43. §-a, valamint az 52. § (4) és (5) bekezdése a munkaadónak a munkavállalóval szembeni, a szerződés, illetve a munkaviszony feltételeire vonatkozó tájékoztatási kötelezettségéről szóló 1991. október 14-i 91/533/EGK tanácsi irányelvnek,

b) 98. §-a, 102/A. §-a és a 103. § (1) bekezdés a) pontja az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a szülői szabadságról kötött keretmegállapodásról szóló 1996. június 3-i 96/34/EK tanácsi irányelvnek,

c) 59. § (9) bekezdése a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló 1998. július 20-i 98/59/EK tanácsi irányelvnek,

d) 6. §-a és a 93. § (1) bekezdése a férfiak és nők közötti esélyegyenlőség és egyenlő bánásmód elvének a foglalkoztatás és munkavégzés területén történő megvalósításáról szóló 2006. július 5-i 2006/54/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) 61/B. §-a az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásról kötött keret-megállapodásról szóló 1997. december 15-i 97/81/EK tanácsi irányelvnek és

f) 61/B. §-a az UNICE, a CEEP és az ESZSZ által a részmunkaidős foglalkoztatásra vonatkozóan megkötött keret-megállapodásról szóló 97/81/EK irányelv Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára történő kiterjesztéséről szóló 1998. április 7-i 98/23/EK tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

XXI. Fejezet

HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

268. § (1)508 Ez a törvény – a 232. § (2) bekezdésének kivételével – 2002. január 1-jén lép hatályba. A 232. § (2) bekezdése 2004. január 1-jén lép hatályba. Egyéb szabályai, valamint az ezeket módosító 1996. évi CVI., 1997. évi LXXV., 1997. évi CXVI., 1998. évi LXXXIX. és az 1999. évi LVI. törvény szabályai a Honvédség hivatásos és szerződéses állományára nem alkalmazhatók.

(2) Ahol a Hszt. fegyveres szerveket, fegyveres erőket, hivatásos, szerződéses vagy nyugállományt, illetve ezek hozzátartozóit, valamint rájuk vonatkozó szolgálati jogviszonyt, illetve szolgálati viszonyt említ, annak hatálya a Magyar Honvédségre, illetve hivatásos, szerződéses vagy nyugállományára, valamint ezek hozzátartozóira nem terjed ki.

(3)–(4)509

XXII. Fejezet

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

269. § (1)510

(2)511

(3) A törvény hatálybalépése előtt létesített szerződéses szolgálati jogviszonyra vonatkozó szerződésben foglaltakat a szerződés hatályának lejártáig az állomány tagja részére biztosítani kell.

270. §512 (1)513

(2) Ha az állomány tagja a viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be, legfeljebb a viselt rendfokozatának megfelelő beosztásba áthelyezhető.

271. §514 Az e törvény 6. számú mellékletében foglaltaktól a rendszeresített rendfokozatok 2015. december 31-ig eltérhetnek.

272. § (1)515 Ha az állomány tagja 2002. január 1-jén viselt rendfokozatánál magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztást tölt be – a beosztásra rendszeresített rendfokozat eléréséig – az egyéb feltételek megléte esetén az egyes rendfokozatokra meghatározott minimális várakozási idő elteltével lép elő.

(2)516

(3) Az e törvény által megállapított egyes rendfokozatokban:

a) eltöltendő minimális időtartamban a viselt rendfokozatban ténylegesen eltöltött időt figyelembe kell venni;

b) az eltölthető maximális időtartamok kezdetét e törvény hatálybalépésének napjától kell számítani;

c) a speciális beosztásokban szolgálók várakozási idejébe a viselt rendfokozatban ténylegesen eltöltött időt be kell számítani.

(4)517 Ha az állomány tagja 2002. év január 1-je után került olyan beosztásba, amelynek rendszeresített rendfokozata magasabb a viselt rendfokozatnál, a magasabb rendfokozatba az előmeneteli szabályok szerint akkor léptethető elő, ha a személyi értékelés során legalább magasabb beosztásra alkalmas minősítést kapott.

273. §518 Az állomány tagját, aki a beosztásához rendszeresített rendfokozathoz előírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzéséhez szükséges tanulmányokat megkezdte, az előírt tanulmányi idő lejártáig úgy kell tekinteni, mint aki a beosztásához szükséges követelményeket teljesítette.

274. § (1) E törvény hatálybalépésével az állomány tagjának illetménye – az új illetményrendszer bevezetésével – nem csökkenhet.

(2) Az állomány tagjának a besorolási kategóriája szerinti beosztási illetményét – a 283. és a 284. §-ok figyelembevételével – kell megállapítani, a honvédelmi pótlék összegét pedig a viselt rendfokozathoz igazodó honvédelmi szorzószám alapulvételével kell kiszámítani.

(3) A törvény hatálybalépésekor megszűnő pótlékokat a beosztási illetménybe kell beépíteni.

275. § (1) A korábbi jogszabályok alapján megszerzett továbbszolgálói jutalomra való jogosultságot e törvény rendelkezései nem érintik.

(2) Amennyiben az állomány szerződéses tagját az e törvény 68. §-ában meghatározott leszerelési segélyen túl az (1) bekezdésben foglalt továbbszolgálói jutalom is megilleti, a számára kedvezőbb juttatást választhatja.

276. § A leszerelési segély megilleti az e törvény hatálybalépésekor szolgálatban álló szerződéses állományúakat, toborzópénz azonban csak az e törvény hatálybalépése után szerződéses szolgálati viszonyt létesítők számára fizethető.

277–280. §519

281. § Az e törvény hatálybalépése előtt kedvezményesen számított szolgálati időt e törvény hatálybalépése után is – változatlan mértékben – kedvezményes szolgálati időnek kell elismerni.

282. § Az e törvény hatálybalépése előtt megkötött tanulmányi szerződésekre, illetve a tanulmányokkal kapcsolatos kedvezményekre a szerződés megkötésekor, illetve a tanulmányok megkezdésekor hatályos szabályokat kell alkalmazni.

283–285. §520

286. § Az állomány azon tagja, akinek viselt rendfokozata alacsonyabb a beosztásához rendszeresítettnél, szolgálati nyugállományba helyezésekor egy rendfokozattal előléptethető, kinevezhető.

286/A. §521 (1)522

(2) A 2006. január 1-jén a Hjt. korábbi 48. § (1) bekezdés b) pontja alapján már rendelkezési állományban lévőkre az új szabályozás szerinti egy éves időtartam hatálya nem terjed ki.

(3) A Hjt. 79. § (1) bekezdés szerinti és a főtörzszászlósi rendfokozatra vonatkozó főiskolai végzettségi követelményeket a 2006. január 1-jét követően ilyen beosztásba kerülők esetén kell alkalmazni.

(4) Ha az állomány főtörzszászlósi rendfokozathoz kötött beosztást betöltő, 45 évnél nem idősebb tagja nem rendelkezik az előírt iskolai végzettséggel, biztosítani kell számára annak megszerzését.

(5) Az állomány főtörzszászlósi rendfokozathoz kötött beosztást betöltő, öt év szolgálatot már eltöltött, szerződéses jogviszonyban álló tagja, összesen legalább tíz év szolgálat vállalása esetén köteles az iskolai végzettség megszerzésére. Amennyiben az érintett a végzettség megszerzését nem vállalja, vagy a vállalt kötelezettséget önhibájából nem teljesítette, szolgálati viszonya megszűnik.

(6) A 78. § (4) bekezdés e)–f) pontjainak rendelkezéseit 2012. január 1-jét követően kell alkalmazni.

286/B. §523 E törvény rokkantsági nyugdíjra, baleseti rokkantsági nyugdíjra vonatkozó, 2008. január 1-jétől hatályos rendelkezéseit a 2007. december 31-ét követően benyújtott igénybejelentés – ideértve az állapotváltozás miatti igénybejelentést, valamint az időszakos, kötelező felülvizsgálatot is – esetén kell alkalmazni.

XXIII. Fejezet

FELHATALMAZÁSOK

287. § (1)524 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:

a) az állami készfizető kezesség vállalásra,

b)525 a más szervhez történő vezénylésre (a vezénylésre vonatkozó megállapodás megkötésének kezdeményezésére, a vezénylésre kerülők kiválasztására, a vezénylésre vonatkozó megállapodás kötelező tartalmi elemeire, a Honvédségre és a más szerv közötti együttműködés feladataira, a költségek viselésére) vonatkozó szabályokat, valamint

c)526 az egyes központosított egészségügyi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatások igénybevételének, valamint a külön meghatározott személyek tekintetében fennálló egészségügyi ellátás rendjének részletes szabályait.

(2)527 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben528 szabályozza:

a) a szolgálati viszony létesítésének, módosításának, szünetelésének, megszüntetésének, tartalmának részletes szabályait, az ezekkel összefüggő személyügyi hatáskörök gyakorlásának, a személyügyi igazgatásnak és nyilvántartásnak a rendjét, ideértve:529

aa)530

ab)531 a miniszter munkáltatói jogkörébe nem tartozó kiemelt munkáltatói jogköröket,

ac)532 a Magyar Köztársaság kitüntetéseiről szóló 1991. évi XXXI. törvény hatálya alá nem tartozó egyes elismerések adományozásának részletes szabályait és az adományozás rendjét,533

ad)534 a dicsérő és a fegyelmi jogkört gyakorló szolgálati elöljárók körét és hatáskörüket, valamint a fegyelmi nyilvántartás rendjét,535

ae)536 a más kereső foglalkozás bejelentésével, engedélyezésével kapcsolatos eljárást,537

af) a nyugállományúakra vonatkozó részletes szabályokat;

ag)538 az önkéntes tartalékosokra vonatkozó részletes szabályokat;539

ah)540 a szolgálati viszony méltatlanság címén történő megszüntetésének eljárási szabályait;541

b)542 a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak beosztási kategóriákba történő részletes besorolását és a szolgálati beosztásokban rendszeresített, illetve elérhető rendfokozatokat, továbbá a speciális, a fokozott igénybevétellel és veszéllyel járó, valamint az egészségkárosítás veszélyének kitett beosztások körét, az azokhoz kapcsolódó részletes szabályokat, a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál betölthető beosztásokat, az azokhoz tartozó besorolási kategóriákat és az azokban elérhető legmagasabb rendfokozatokat;543

c) a katonai szolgálathoz, valamint az egyes beosztásokhoz kapcsolódó:

– szakmai, egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelményeket,

– a szolgálati beosztások betöltéséhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési), tanfolyami és idegennyelv-ismereti követelményeket,544

– valamint a pályázat útján betöltendő beosztások körét;545

d)546 az egészségi, pszichikai, fizikai alkalmassági követelmények felmérésének szabályait, a felmérést végző szervezetek kijelölését, valamint az egészségi követelmények felmérésének költségeit, továbbá az egészségügyi szabadságra és szolgálatmentességre, valamint a hosszabb betegséget követő – lábadozási időszak alatti – csökkentett napi szolgálati időre vonatkozó szabályokat;547

e)548 az illetmény, a túlszolgálati díj, a végkielégítés, a leszerelési segély, szerződés-hosszabbítási díj, szerződéskötési díj, szerződés-hosszabbítási díj és a jubileumi jutalom, a külön juttatás, a szabadságmegváltás megállapításával, folyósításával, az illetménypótlékok és a megbízási díj jogosultságával, megállapításával, kifizetésével, valamint a toborzópénz és a szerződéskötési díj visszafizetésével kapcsolatos szabályokat, továbbá az illetménygazdálkodás rendjét;549

f)550 a juttatások, költségtérítések, kedvezmények, támogatások rendszerét és feltételeit, ideértve551 különösen

fa) a szerződéses állomány 5 évet már szolgálatban töltött és legalább 10 év szerződéses szolgálatot vállalt tagjának a 126. § (1) bekezdése szerinti egyéb lakhatási támogatásra jogosultságát és annak feltételeit,552

fb) a lemondási időre a lakhatási támogatások vonatkozásában eltérő szabályok megállapítását,553

fc)554 a lakhatási támogatások egyéb feltételeit, a végleges letelepedés támogatásának eltérő szabályait, a végrehajtás részletes szabályozását, a szolgálati hely szerinti település vonzáskörzetének meghatározását, valamint az állomány hősi halottá nyilvánított tagja részére nyújtott kamatmentes kölcsönből fennálló tartozás elengedésének, továbbá a túlélő hozzátartozó lakhatási támogatásának részletes szabályait,555

fd) a Honvédség létszámigénye kielégítését támogató, ösztönző rendszer részletes szabályait,

fe) a legénységi állományúakra vonatkozó eltérő szabályokat, ideértve a szolgálat érdekében áthelyezettek házastársára, gyermekére tekintettel folyósítható juttatások szabályait;

ff)556 az étkezési hozzájárulás formáját és juttatásának rendjét;

g) az állomány pihentetésének, üdültetésének rendjét, valamint a szociális és kegyeleti gondoskodással kapcsolatos feladatokat;557

h) a nyugellátásra, baleseti járadékra, továbbá a társadalombiztosítási szabályok szerinti ellátáson kívüli kiegészítő, térítéses szolgáltatásokat és az azokra jogosultak körét, a baleset, betegség szolgálati kötelmekkel való összefüggésének megállapításával kapcsolatos eljárást, valamint a szolgáltatások térítésének szabályait;558

i)559 a külföldi szolgálattal, azon belül különösen a műveleti területen ellátott szolgálattal, a különféle típusú külföldi szolgálatot teljesítők ellátásával, többletjuttatásaival (ellátmányával és egyéb költségtérítéseivel), a külföldi munkavégzéssel, a fegyelmi eljárás rendjével kapcsolatos szabályokat;560

j)561 a kártérítési eljárás részletes szabályait, a kártérítés megállapításának módját, összeghatárait, mérséklésének és elengedésének részletes szabályait, a külföldi szolgálat során felmerülő kártérítési eljárás rendjére vonatkozó különös szabályokat;562

k) az egyenruha, a katonai rendfokozati és a fegyvernemi jelzés, a kitüntetés és a szolgálati jel viselésének módját, továbbá az egyenruha és a rendfokozat viselésének korlátozását;563

l) a toborzási rendszer kialakítását, feladatait, feltételrendszerét és eljárási rendjét.564

(3)565 Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg az Európai Unió magyar soros elnökségében közvetlenül résztvevő katonai szolgálati jogviszonyban állók kiválasztására, valamint többletmunkájukhoz és képzési többlet terhükhöz kapcsolódó jutalmazásuk/anyagi elismerésük feltételeire, módjára és mértékére vonatkozó szabályokat, továbbá a képzésükre és a képzéssel kapcsolatos kötelezettségükre vonatkozó eltérő szabályokat.566

(4)567 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy az egészségügyért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben szabályozza

a) azon fertőző betegségek körét, amelyek esetében a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve a szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan, így különösen a szolgálati célból külföldre történő kiutazáskor a kötelező védőoltás elrendelésének van helye, továbbá a Magyar Honvédségnél járványügyi feladatokat ellátó szerv védőoltásokkal kapcsolatos feladatait, az oltóanyagok beszerzésének és a védőoltások felvételének rendjét,

b) a katonai feladat végrehajtása közben elvégezhető egészségügyi tevékenységek, az egészségügyi tevékenységek elvégzéséhez szükséges egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzés körét, a szakkiképzési követelményeket, azok szakmai tartalmát, illetve kijelölje az elvégezhető egészségügyi tevékenységekhez szükséges egészségügyi szakirányú szakmai továbbképzésre és a szakkiképzés lefolytatására jogosított intézmények körét.

1. számú melléklet a 2001. évi XCV. törvényhez

Az állomány tagjának esküje

Az eskü szövege:

,,

Én ...................... esküszöm, hogy a Magyar Köztársaság hűséges honvédje (honvéd tisztje, tiszthelyettese, tisztese) leszek.

A Magyar Köztársaság függetlenségét, az állampolgárok jogait bátran, az Alkotmány és más törvények betartásával és betartatásával, a rám bízott katonák és fegyverek erejével, életem árán is megvédem. A katonai ismereteket elsajátítom, alárendeltjeimet a honvédelem feladatainak ellátására felkészítem.

Elöljáróim parancsainak engedelmeskedem, alárendeltjeimet jogaik tiszteletben tartásával vezetem, róluk emberséggel és felelősséggel gondoskodom.''

(Az esküt tevő meggyőződése szerint:)

,,Isten engem úgy segéljen!''

2. számú melléklet a 2001. évi XCV. törvényhez

E törvény szerint a katonai rendfokozatok rendfokozati állománycsoportok
szerinti sorrendben

1. tisztesek:

– őrvezető,

– tizedes,

– szakaszvezető,

2. tiszthelyettesek:

a) tiszthelyettesek:

– őrmester,

– törzsőrmester,

– főtörzsőrmester,

b) zászlósok:

– zászlós,

– törzszászlós,

– főtörzszászlós,

3. tisztek:

a) tisztek:

– hadnagy,

– főhadnagy,

– százados,

b) főtisztek:

– őrnagy,

– alezredes,

– ezredes,

c) tábornokok:

– dandártábornok,

– vezérőrnagy,

– altábornagy,

– vezérezredes.

3. számú melléklet a 2001. évi XCV. törvényhez568

Táblázat a honvédelmi miniszter kiemelt munkáltatói jogköreiről

A hatáskör területe

A munkáltatói jogkör megnevezése

1. Szolgálati viszony létesítése, megszüntetése, állományba vétel, hivatásos szolgálat
meghosszabbítása

1.1. Szolgálati viszony létesítése

tábornokokra vonatkozó javaslat előterjesztése a köztársasági elnökhöz (a továbbiakban: KE)

1.2. Szolgálati viszony megszüntetése

– tábornokokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz

1.3. Hivatásos állományba való visszavétel

tábornokokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz

1.4. A hivatásos szolgálat meghosszabbítása

2. Rendfokozatra vonatkozó
döntések

2.1. Kinevezés magasabb rendfokozatba

első tábornoki rendfokozatba történő kinevezés előterjesztése a KE-höz

2.2. Előléptetés magasabb rendfokozatba

tábornoki rendfokozatban történő előléptetés előterjesztése a KE-höz
ezredessé

2.3. Előléptetés a Hjt. 83. § (9) alapján

3. Rendfokozatot és szolgálati viszonyt érintő fegyelmi döntések

3.1. Lefokozás

tábornok esetében előterjesztés a KE-höz

– ezredest

3.2. Szolgálati viszony megszüntetése

tábornok esetében előterjesztés a KE-höz

– ezredes esetében

3.3. Illetménycsökkentés

– tábornok

4. Szolgálati beosztásra
vonatkozó döntések

4.1. Szolgálati beosztásból felfüggesztés, illetményvisszatartás

– tábornok, ezredes

4.2. Magasabb beosztásba kinevezés

magasabb kinevezési hatáskörbe tartozókra vonatkozó előterjesztések
a miniszterelnökhöz

– tábornoki, ezredesi rendfokozattal rendszeresített beosztásba

– katonai attasé

5. Vezénylés (külföldi
szolgálatra)

5.1. A Hjt. 2. § (32) bekezdés a) pontja szerinti esetben

– tábornok, tiszt

5.2. A Hjt. 2. § (32) bekezdés b)–g) pontja szerinti esetekben

– tábornok

5.3. A Hjt. 2. § (32) bekezdés b) és f)–g) pontja szerinti egy évet meghaladó

időtartamú esetekben

– tiszt, tiszthelyettes, tisztes

5.4. A Hjt. 2. § (32) bekezdés h) pontja szerinti esetekben (90 naptól)

– tábornok

6. Egyéb döntések

6.1. Más szervhez történő vezénylés, vezénylés megszüntetése

– tábornok, ezredes

6.2. Áthelyezés más közszolgálati jogviszonyba engedélyezése

– tábornok

6.3. Egyenruha-viselési jog engedélyezése és megvonása (nyugállományúak)

tábornokra vonatkozó javaslat előterjesztése a KE-höz

6.4. Illetmény nélküli szabadság engedélyezése

– tábornok

6.5. Hősi halottá nyilvánítás

6.6. Kitüntetések, elismerések

kitüntetésre történő felterjesztés a KE-höz

kitüntető díjak, címek, szolgálati jel adományozása

6.7. Szervezeti egységen belüli alá-, fölérendeltségi viszonyból eredő

összeférhetetlenség feloldása

6.8. Rendelkezési állományba helyezés

– tábornok

6.9. Áthelyezés

– tábornok

6.10. Szolgálati viszony szüneteltetés (Hjt. 54. §)

– tábornok

6.11. Szolgálati idő módosítása

– tábornok

6.12. Megbízás, hazai vezénylés, vezénylés megszüntetés

– tábornok

6.13. Kinevezés, áthelyezés

ÁEK katonai főigazgató-helyettes

7. Beiskolázásra vonatkozó
döntések (90 naptól)

7. Hazai képzés

– tábornok

4. számú melléklet a 2001. évi XCV. törvényhez

A minősítés kötelező elemei

I. Személyi adatok:

1. Név, rendfokozat

2. Anyja neve

3. Születési idő, hely

II. Szolgálati adatok:

1. Iskolai végzettség

2. Szolgálati viszonya

3. Szolgálati beosztása (mikortól tölti be)

4. Rendfokozata, beosztási kategóriája

5. Kitüntetései

6. Hatályban lévő fenyítés

7. Előző minősítés pontszáma és összegzett következtetései

8. Az előző minősítés óta készített teljesítményértékelések pontszáma és összegzett következtetései

9. A minősítés készítésének oka

III. A minősítés tartalma:

1.569

2. A minősítési időszak alatt végzett tevékenység megítélése

2.1. Szakmai felkészültség

2.2. Magatartásbeli jellemzők

2.3. Feladat-végrehajtással kapcsolatos tevékenységek

2.4. Képességek

2.5. Szervezeti kötődés

IV. A szakmai felkészültség komplex értékelése, alkalmasság megállapítása:

1. Számszaki értékelés

Összpontszám:

2. Szöveges értékelés

V. Alkalmassági megítélés:

1. Kiválóan alkalmas

2. Alkalmas

3. Kevéssé alkalmas

4. Alkalmatlan

VI. A minősítő által lényegesnek tartott egyéb szempontok:

1. A minősített különleges adottságai, tudásai

2. A minősített személy képzési, átképzési, továbbképzési, egyéb feladatai

3. Következtetések, javaslatok

VII. Az állományilletékes parancsnok állásfoglalása:

VIII. A minősített személy észrevételei:

IX. Az érdekképviseleti szerv észrevételei:

(a minősített személy kérelmére)

5. számú melléklet a 2001. évi XCV. törvényhez

A személyügyi és a fegyelmi nyilvántartás adatköre570

I. Személyi adatok:

571 név (születéskori név),

– arcképmás, saját kezű aláírás minta,

– születési hely, idő,

– anyja neve,

– személyi azonosító jele,

– lakóhely, lakáscím, tartózkodási hely, telefonszám,

– családi állapot,

– házastárs (élettárs) neve, lakcíme,

– gyermekek neve, születési ideje,

– eltartottak száma, az eltartás kezdete.

II. Iskolai végzettségek, egyéb képesítések:

– legmagasabb iskolai végzettség (több végzettség esetén valamennyi),

– szakképzettség(ek),

– katonai rendvédelmi szakmai képesítés(ek),

– iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett képesítés(ek), valamint meghatározott beosztás betöltésére jogosító okirat adatai,

– idegennyelv-ismeret és annak foka,

– gépjárművezetői engedély megszerzése, kategóriája.

III. Korábbi alkalmazási (foglalkoztatási) adatok:

Munkajogi jogviszonyra (munkaviszony, közszolgálati, közalkalmazotti stb.) vonatkozó adatok:

– munkahely,

– munkakör,

– besorolás,

– jogviszony időtartama,

– megszűnésének ideje, módja.

IV. A szolgálati beosztásra vonatkozó adatok:

– a fegyveres szerv megnevezése, címe, statisztikai számjele,

– állománykategória,

– rendszeresített rendfokozat, előírt iskolai végzettség,

– a beosztás megnevezése,

– illetménykategória,

– szolgálati igazolvány típusa, száma,

– fegyver típusa, száma.

V. Az alkalmazási feltételek fontosabb adatai:

572 a büntetlen előélet igazolása és a szolgálati viszony létesítését kizáró ok fennállásának megállapítása céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány vagy hatósági erkölcsi bizonyítvány,

– egészségi alkalmasságra vonatkozó adatok,

– fizikai, pszichikai állapotra vonatkozó adatok.

VI. A szolgálat teljesítésének adatai:

– állományviszony,

– a szolgálati viszony kezdete, kinevezés ideje,

– a szolgálati viszonyra és a szolgálati időre vonatkozó adatok,

573 a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) száma, szakmai számok, MAK szám,

– elért rendfokozat(ok),

– a szolgálat során elért címek,

– betöltött beosztás(ok),

– helyettesítési megbízások,

– a fegyveres szervek tanintézeteiben folytatott tanulmányok,

– szolgálati besorolás fegyvernem, szakcsapat, szolgálati ág,

– át- és továbbképzés(ek),

– tanulmányi szerződés,

– vezénylés, kitüntetések, egyéb elismerések,

– legutóbbi minősítés ideje,

– külföldi szolgálati hely(ek), idő,

– szabadságolási adatok,

– sebesülések,

– a szolgálati viszony meghosszabbítása,

– a szolgálati viszony megszűnésének jellege, oka, ideje,

– végkielégítés.

574 az önkéntes tartalékos szolgálatra, a korábbi nem hivatásos, vagy szerződéses szolgálatra vonatkozó adatok.

VII. Szolgálatteljesítési kötelezettséggel nem járó távollétek adatai:

– a szolgálatteljesítés alóli mentesítés,

– illetmény nélküli szabadság,

– a szolgálati viszony szünetelése.

VIII. Összeférhetetlenségre vonatkozó adatok:

– közeli hozzátartozóval engedélyezett alá-fölérendeltségi, elszámolási, ellenőrzési kapcsolat,

– engedélyezett, más kereső foglalkozás,

– a bejelentéshez kötött egyéb, szolgálati viszonyon kívüli tevékenységre vonatkozó adatok,

– a szolgálati viszony összeférhetetlenség miatti megszűnésének jogcíme.

IX. Illetmény, juttatások, költségtérítések, kedvezmények (kedvezményes üdültetés) és támogatások adatai:

X.575 Fegyelmi adatok

– a személyügyi nyilvántartás adatai, a szolgálatteljesítés szerinti helyőrség;

– a fegyelmi, szabálysértési, büntetőeljárást elrendelő, felfüggesztő, megszüntető szerv megnevezése, a határozat száma, kelte;

– a fegyelemsértés, szabálysértés, bűncselekmény megnevezése;

– a jogerős határozatban megállapított tényállás rövid leírása;

– a jogkövetkezmény neme és mértéke, a jogkövetkezmény alkalmazásának mellőzése esetén annak oka;

– a szankció hatálya, a hatály alóli mentesülés időpontja.

XI. Társadalombiztosítási adatok:

– a társadalombiztosítási jogosultságot igazoló adatok,

– a társadalombiztosítási igazolvány,

– társadalombiztosítási ellátások.

XII. A nyugállományúakra vonatkozó adatok:

– szolgálati lakásra jogosultság,

– a nyugállományba helyezés ideje, jogcíme,

– a nyugdíjfolyósítási törzsszám,

– egyenruha viselésének és a rendfokozat használatának a joga,

– a szociális ellátások és a kedvezményes üdültetés igénybevételéhez szükséges adatok.

XIII. A szociális és kegyeleti gondoskodás adatai:

– elhalálozás ideje, oka,

– a haláleset minősítése,

– a temetés helye, ideje,

– visszamaradt hozzátartozók neve és címe, szociális ellátáshoz szükséges adatai,

– segélyezés,

– járadékfizetés.

XIV.576 Egyéb, bejelentési kötelezettség alá tartozó adatok:

– lőfegyver-megszerzési és -tartási engedély megszerzésének ténye és a megszerzés időpontja.

XV.577 Kártérítési adatok

– a kártérítési eljárást elrendelő, felfüggesztő, megszüntető szerv megnevezése, határozat száma, kelte;

– a jogerős határozatban megállapított tényállás rövid leírása;

– a kártérítési kötelezettség mértéke, a teljesítésre vonatkozó adatok.

6. számú melléklet a 2001. évi XCV. törvényhez578

I. Besorolási osztály

I. Besorolási osztály

Besorolási
kategória

Rendszeresített
rendfokozat

Besorolási kategória
szorzószáma

Honvédelmi
szorzó

I.

Hadnagy

3,00

0,60

II.

Főhadnagy

4,00

0,70

III.

Százados

5,00

0,80

IV.

Őrnagy

5,50

0,90

V.

Alezredes

6,00

1,00

VI.

Ezredes

7,00

1,10

VII.

Dandártábornok

7,50

1,20

VIII.

Vezérőrnagy

8,00

1,30

IX.

Altábornagy

8,50

1,40

X.

Vezérezredes

9,00

1,50

II. Besorolási osztály

II. Besorolási osztály

Besorolási
kategória

Rendszeresített
rendfokozat

Besorolási kategória
szorzószáma

Honvédelmi
szorzó

I.

Honvéd*

2,00

0,35

II.

Őrvezető

2,10

0,40

III.

Tizedes

2,20

0,45

IV.

Szakaszvezető

2,40

0,50

V.

Őrmester

2,60

0,55

VI.

Törzsőrmester

2,80

0,60

VII.

Főtörzsőrmester

3,00

0,65

VIII.

Zászlós

3,30

0,70

IX.

Törzszászlós

3,60

0,75

X.

Főtörzszászlós

4,00

0,80

_____________

* A ,,honvéd” rendfokozatnak kizárólag e melléklet szempontjából minősül.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!