• Tartalom

1999. évi LI. törvény

1999. évi LI. törvény

a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között 1995. december 7-én, Budapesten aláírt békéltetési és választott bírósági szerződés kihirdetéséről1

1999.06.12.

1. § Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között 1995. december 7-én, Budapesten aláírt békéltetési és választott bírósági szerződést e törvénnyel kihirdeti. (A szerződés megerősítéséről szóló jegyzékváltás 1999. február 23-án megtörtént, és a szerződés ezen a napon, azaz 1999. február 23-án hatályba lépett.)

2. § A szerződés magyar nyelvű szövege a következő:


„Békéltetési és választott bírósági szerződés
a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között

A Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság,

azt óhajtván, hogy szorosabbra fűzzék a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között fennálló barátság szálait, és Európa, valamint a világ békéje és biztonsága érdekében előmozdítsák a vitáik békés, igazságos és méltányos rendezéséhez vezető eljárások kialakítását,

az alábbi szerződést kötötték:

A) Tárgyalások

1. Cikk

A Szerződő Felek arra törekszenek, hogy vitáikat tárgyalások útján rendezzék. Ha a tárgyalások a megkezdésüket követő egy év elteltével nem vezetnének eredményre, a vitát bármelyik Fél az alább leírt megfelelő eljárásnak vetheti alá.

B) Békéltetés

2. Cikk

Minden olyan vitát, amelyet az 1. Cikkben meghatározott határidőn belül nem lehetett tárgyalások útján rendezni, a Felek bármelyike békéltető bizottsági eljárás elé terjeszthet a másik Félhez intézett írásbeli értesítéssel.

3. Cikk

A békéltető bizottságot a következőképpen kell megalakítani:
a) az a Fél, amelyik a békéltető bizottsági eljárást kezdeményezte, a 2. Cikknek megfelelően eszközölt írásbeli értesítésben kinevezi a bizottság egy tagját, aki állampolgára is lehet;
b) a másik Fél az értesítés kézhezvételét követő 60 napon belül kinevez egy második tagot, aki állampolgára is lehet;
c) a b) pontban előírt kinevezéstől számított 90 napon belül a Felek közös egyetértéssel kineveznek egy harmadik tagot, aki a bizottság elnöke lesz;
d) amennyiben a 2. Cikkben említett írásos értesítés kézhezvételét követő 150 napon belül nem kerül sor valamely kinevezésre, azt az Európa Tanács főtitkára eszközli harmadik államok állampolgárai közül. Amennyiben a főtitkár akadályoztatva van e feladat ellátásában, avagy maga is állampolgára az egyik vagy a másik Félnek, a szükséges kinevezéseket az Európa Tanács helyettes főtitkára eszközli.

4. Cikk

A békéltető bizottság a megalakulását követően ajánlásokat tehet a Felek számára az általa megfelelőnek tartott ideiglenes intézkedések meghozatalára. A Felek tájékoztatni kötelesek a bizottságot azokról a rendelkezésekről, amelyeket ezeknek az ajánlásoknak a végrehajtása érdekében foganatosítottak.

5. Cikk

1. A békéltető bizottság a Felek képviselőivel való konzultációt követően maga állapítja meg üléseinek helyét és eljárási szabályait. Ennek során tiszteletben tartja a Felek egyenjogúságának elvét és az eljárás kontradiktórius jellegét.

2. A bizottság bármikor felfüggesztheti a békéltetési eljárást, és felhívhatja a Feleket arra, hogy folytassák tárgyalásaikat, adott esetben figyelembe véve a bizottság ajánlásait.

6. Cikk

A Felek a békéltetési eljárás teljes folyamatában kötelesek részt venni, és a bizottság rendelkezésére bocsátják az általa kért bizonyítékokat és adatokat.

7. Cikk

1. A bizottság az eljárás befejeztét követő kilenc hónapon belül elkészíti az ajánlásait tartalmazó bizalmas jelentését, amelyet haladéktalanul közöl a Felekkel.
2. A Felek a bizottság jelentésének kézhezvételét követő hat hónapon belül írásban közlik, hogy elfogadják-e annak ajánlásait. A bizottság ajánlásainak a Felek általi elfogadása a vita rendezéséről való megállapodással egyenértékű.

C) Választott bíráskodás

8. Cikk

1. Minden vitát, amely a 2—7. Cikkben előirányzott békéltető bizottsági eljárás útján nem volt rendezhető, bármelyik Fél a másik Félhez intézett írásbeli értesítéssel választott bírósági eljárás elé bocsáthat.
2. A Felek mindazonáltal megállapodhatnak abban, hogy a békéltető bizottsági eljárást mellőzve a választott bíráskodáshoz folyamodnak.

9. Cikk

A választott bíróságot a békéltető bizottsággal azonos módon, a 3. Cikkben előírtak szerint kell megalakítani azzal az eltéréssel, hogy a 3. Cikk d) pontjában meghatározott határidőn belül meg nem történt kinevezéseket a Nemzetközi Bíróság elnöke eszközli. Amennyiben az elnök akadályoztatva van e feladat ellátásában, avagy maga is állampolgára az egyik vagy a másik Félnek, a szükséges kinevezéseket a Bíróság alelnöke eszközli. Amennyiben az alelnök, ugyanezen okok miatt, nem tudná a szükséges kinevezéseket eszközölni, e feladatot a Bíróságnak az a legrégibb tagja látja el, aki nem állampolgára a Felek egyikének sem.

10. Cikk

A bíróság, amint megalakult, a Felek egyikének kérelmére vagy saját elhatározásából (proprio motu) jogosult olyan ideiglenes intézkedések meghozatalára, amelyeket megfelelőnek tart a Felek jogainak megóvása érdekében. A Felek kötelesek ezekhez az intézkedésekhez igazodni.

11. Cikk

A bíróság a Felek képviselőivel való konzultációt követően maga állapítja meg üléseinek helyét és eljárási szabályait. Ennek során tiszteletben tartja a Felek egyenjogúságának elvét, az eljárás kontradiktórius jellegét, valamint annak írásos és szóbeli szakaszra való osztását.

12. Cikk

1. A Felek a választott bíráskodási eljárás teljes folyamatában kötelesek részt venni. Az egyik Fél távolléte, vagy az, hogy nem él a rendelkezésére álló eszközökkel, nem akadálya az eljárás folytatásának.

2. A Felek a bíróság rendelkezésére bocsátják az általa kért bizonyítékokat és adatokat.

13. Cikk

1. A választott bíróság az eljárás befejeztét követő kilenc hónapon belül hozza meg döntését.
2. A választott bíróság a megindokolt döntését a nemzetközi jog szabályaira alapozza. A két Fél kérésére a bíróság ex aequo et bono hozhatja meg döntését.
3. A döntést haladéktalanul közölni kell a Felekkel. A döntés a Felek számára kötelező, végleges, és jóhiszeműen végrehajtandó.
4. A döntés tartalmára vagy jelentésére vonatkozó vita vagy kétség esetén bármelyik Fél az annak közlését követő 90 napon belül kérheti a bíróságtól a döntés értelmezését.

D) Általános rendelkezések

14. Cikk

A vita rendezéséig a Felek tartózkodni kötelesek minden olyan magatartástól, amely alkalmas lehet arra, hogy súlyosbítsa a helyzetet, és megnehezítse vagy megakadályozza a vitának az ebben a szerződésben előirányzott módon való rendezését.

15. Cikk

1. A jelen szerződés rendelkezései nem alkalmazandók a szerződés hatálybalépését megelőzően keletkezett vitákra, hacsak a Felek egy adott vita tekintetében másképp nem állapodnak meg.
2. A Felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy valamely vitájukat az e szerződésben előirányzott módoktól eltérő eljárással rendezik.
3. A Felek bármikor megállapodhatnak abban, hogy vitájuknak e szerződés alapján való rendezése keretében figyelmen kívül hagyják a szerződés valamely rendelkezését.

16. Cikk

Az ebben a szerződésben előirányzott békéltető bizottság és a választott bíróság maga dönt a joghatóságáról.

17. Cikk

1. A békéltető bizottság és a választott bíróság tagjai a Felek által megállapított díjazásban részesülnek, amelyet a Felek egyenlő arányban viselnek.
2. Mindegyik Fél maga viseli saját költségeit, valamint a békéltető bizottság, illetőleg a választott bíróság működésével kapcsolatos költségek felét.

18. Cikk

1. Ez a szerződés megerősítésre szorul, és akkor lép hatályba, amikor arról a két Fél tájékoztatta egymást.

2. Ez a szerződés a hatálybalépésétől számított öt évig marad érvényben. Amennyiben az e határidő lejártát megelőző hat hónap előtt nem kerül sor a felmondására, a szerződés újabb ötéves időszakra meghosszabbodik és így tovább.

3. A szerződés megszűnése időpontjában folyamatban lévő békéltető bizottsági vagy választott bírósági eljárás a jelen szerződés rendelkezéseinek, avagy a Felek által ezek helyett kötött megállapodásnak megfelelően folytatódik.

Ennek hiteléül az erre megfelelően felhatalmazottak e szerződést aláírták.

Készült Budapesten, 1995. december 7-én, két eredeti példányban, magyar, horvát és francia nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles. Kétség esetén a francia nyelvű szöveg alkalmazandó.

A Magyar Köztársaság nevében
Kovács László s. k.
A Horvát Köztársaság nevében
M. Granic s. k.”

3. § Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, rendelkezéseit azonban 1999. február 23-tól kell alkalmazni.

1

A törvényt az Országgyűlés az 1999. június 1-jei ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1999. június 4.

  • Másolás a vágólapra
  • Nyomtatás
  • Hatályos
  • Már nem hatályos
  • Még nem hatályos
  • Módosulni fog
  • Időállapotok
  • Adott napon hatályos
  • Közlönyállapot
  • Indokolás
Jelmagyarázat Lap tetejére