nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet
az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról
2012-07-04
2013-02-02
10

79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet

az áruk és a szolgáltatások biztonságosságáról
és az ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásról1

A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 55. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

Biztonságossági követelmények

1. §2 (1) E rendelet hatálya az árukra, valamint a szolgáltatás nyújtása során a fogyasztó számára nyújtott vagy elérhetővé tett árukra (a továbbiakban: áru) terjed ki.

(2) Az áruk biztonságosságának követelményeit jogszabály, nemzetközi szabvány, európai szabvány, illetve nemzeti szabvány határozza meg.

(3) Ha az áru biztonságosságának követelményei az (1) bekezdés szerint nincsenek vagy nem teljes körűen vannak meghatározva, az áru általános biztonsági követelményeknek való megfelelését a következők figyelembevételével kell értékelni:

a) az Európai Bizottságnak a termékbiztonság értékeléséről szóló iránymutatásokat megállapító ajánlásai,

b) az érintett ágazatban hatályos szakmai termékbiztonsági követelményrendszer,

c) a tudomány és a technika mindenkori állása szerinti egészségügyi, műszaki-technikai, valamint a biztonságossággal összefüggő ismeretek,

d) a biztonságossággal összefüggő ésszerű fogyasztói elvárások.

(4) A biztonságossági követelmények minden fogyasztónak szánt árura kiterjednek. Amennyiben egyes áruk különleges biztonságossági előírások hatálya alá tartoznak, e rendeletet kizárólag az említett előírások hatálya alá nem tartozó szempontok tekintetében kell alkalmazni. A rendeletben meghatározott követelményeket az eladás módjára tekintet nélkül minden értékesítési formára alkalmazni kell.

CE jelölés

1/A. §3 (1) A CE megfelelőségi jelölés a műszaki harmonizációs irányelvek alapján a megfelelőség-értékelési eljárások különböző szakaszaiban alkalmazandó modulokról és CE megfelelőségi jelölés elhelyezéséről és használatáról szóló 93/465/EGK tanácsi határozat melléklete B. pontjának a)–c)) alpontjában foglaltakat tanúsítja.

(2) Tilos a CE megfelelőségi jelölés feltüntetése, ha az nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak.

Nehezen felismerhető és ezért veszélyes árukra vonatkozó különös rendelkezések

2. § (1) Nem hozható forgalomba olyan áru, amelynek tényleges tulajdonsága nem ismerhető fel, és ezért veszélyezteti a fogyasztók egészségét és biztonságát.

(2)4 Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés arra az árura vonatkozik, amely az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény alapján

a) nem minősül élelmiszernek, és külső megjelenítése – különösen formája, mérete, illata, színe –, továbbá csomagolása és címkézése alapján alkalmas arra, hogy a fogyasztók, különösen a gyermekkorúak az árut összetéveszthessék az élelmiszerekkel, vagy

b) élelmiszernek minősül, és külső megjelenítése – különösen formája, mérete, illata, színe –, továbbá csomagolása és címkézése alapján valamely veszélyes, vagy elfogyasztásával, lenyelésével egyébként veszélyessé váló árura hasonlít, és ezáltal alkalmas arra, hogy a fogyasztók, különösen a gyermekkorúak ezen élelmiszert összetéveszthessék a valóban veszélyes, vagy elfogyasztásával, lenyelésével egyébként veszélyessé váló árukkal.

Piacfelügyelet és ellenőrzés

3. §5 (1)6 A fogyasztóvédelmi hatóság, illetve a külön jogszabály alapján piacfelügyeleti feladat- és hatáskört ellátó hatóságok (a továbbiakban együtt: piacfelügyeleti hatóságok) ellenőrzik az áruk biztonságosságára vonatkozó e rendeletben meghatározott követelmények betartását. A piacfelügyeleti hatóságok eljárásait e rendelet, valamint a külön jogszabályban foglaltak határozzák meg.

(2)7 A fogyasztóvédelmi hatóság az áruk biztonságosságával kapcsolatos piacfelügyeleti feladat- és hatáskörét az Fgytv. és az e rendelet alapján gyakorolja. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság tájékoztatja az Európai Bizottságot a piacfelügyeleti hatóságokról, azok együttműködéséről.

(3) A piacfelügyeleti hatóságokat felügyelő minisztériumok a hatóságok vizsgálati terve alapján programokat hagynak jóvá a hatékony piacfelügyeleti rendszer biztosítása és az érintett piacfelügyeleti hatóságok közötti együttműködés fejlesztése érdekében. A programok és a piacfelügyeleti tevékenység koordinálása érdekében a gazdasági és közlekedési miniszter az érintett tárcák és hatóságok részvételével Piacfelügyeleti Tanácsot működtet, kialakítja annak ügyrendjét.

(4)8 A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság feladatai ellátásához vizsgáló laboratóriummal rendelkezik, amely elvégzi, illetve elvégezheti a piacfelügyeleti tevékenységével kapcsolatos vizsgálatokat.

(5) A piacfelügyeleti hatóságok a fogyasztók széles körét érintő vizsgálatok eredményét és tapasztalatait jogosultak nyilvánosságra hozni.

(6) A piacfelügyeleti hatóságok a rendelkezésükre álló, a fogyasztók egészségére és biztonságára veszélyes árukkal kapcsolatos információkat az átláthatóság követelményével összhangban, a piacfelügyeleti hatósági tevékenység akadályozása és sérelme nélkül a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszik. A nyilvánosság számára különösen az áru azonosítását segítő, a veszély természetére és a meghozott intézkedésekre vonatkozó információkhoz való hozzáférést biztosítani kell.

(7) Azok a piacfelügyeleti hatóságok, amelyek az üzleti titoktartás alá eső információkhoz jutnak hozzá, gondoskodnak az információk védelméről. Az üzleti titoktartás nem akadályozhatja azt, hogy a piac megfigyelésére és felügyeletére irányuló tevékenységek hatékonyságának biztosítása szempontjából jelentős információkat az illetékes piacfelügyeleti hatóságok egymás, valamint a vizsgáló és tanúsító intézmények a piacfelügyeleti hatóságok tudomására hozzák.

4. §9 (1) A külön jogszabályban meghatározott forgalomba hozatali engedélyezési eljárás és a megfelelőség-tanúsítási kötelezettség alá eső áruk forgalomba hozatala során a piacfelügyeleti hatóságok ellenőrzik, hogy

a) a forgalomba hozott áru rendelkezik-e hatósági engedéllyel vagy jogszabály alapján kijelölt vizsgáló, ellenőrző és tanúsító szervezet által kiadott tanúsítvánnyal, szakvéleménnyel, illetve a gyártó által kiadott megfelelőségi nyilatkozattal,

b) az áru megfelel-e a hatósági engedélyben, tanúsítványban, szakvéleményben vagy a megfelelőségi nyilatkozatban foglaltaknak.

(2) A piacfelügyeleti hatóságok az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzésük során áruazonosítást és más vizsgálatot végezhetnek vagy végeztethetnek kijelölt, notifikált vagy akkreditált szervezettel.

(3) A piacfelügyeleti hatóság megbízására nem járhat el olyan kijelölt, notifikált vagy akkreditált szervezet, amely az áru megfelelőségét már korábban vizsgálta.

5. §10 A piacfelügyeleti hatóságok a piacfelügyeleti ellenőrzés során jogosultak

a) tájékoztatást kérni a gyártótól és a forgalmazótól,

b) biztonságossági vizsgálatok elvégzése céljából jegyzőkönyv felvétele mellett a gyártótól és a forgalmazótól ingyenes mintát és ellenmintát venni,

c) belépni az áru biztonságosságának ellenőrzéséhez szükséges valamennyi helyiségbe, telephelyre, akadályoztatás esetén a rendőrséget igénybe venni,

d) az ellenőrzéshez szükséges valamennyi dokumentumot megtekinteni, és azokról másolatot készíteni,

e) az ellenőrzés lefolytatásához szükséges hang- és képfelvételt készíteni,

f) a biztonságossági vizsgálathoz szükséges időtartamra ideiglenes intézkedéssel az áru forgalmazását, reklámozását, illetve kiállításon való bemutatását megtiltani, ha az áru biztonságosságához alapos kétség fér.

6. §11 (1) Ha a piacfelügyeleti hatóságok a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítják, hogy az áru nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, jogosultak

a) az áru használatából származó veszélyre vonatkozó figyelmeztető tájékoztatás elhelyezését előírni,

b) széles körű tájékoztatást elrendelni úgy, hogy az áru használatából származó veszélyről időben és megfelelő módon – szükség esetén a rádió és a televízió műsorszolgáltatásában vagy sajtótermékben – a fogyasztók értesüljenek,

c) az áru forgalomba hozatalát, illetve reklámozását korlátozni vagy megtiltani, és a tilalom betartásához szükséges kísérő intézkedéseket bevezetni,

d) a már forgalomba hozott áru forgalomból való kivonását és az erről való tájékoztatást a b) pontban meghatározott módon elrendelni,

e) elrendelni az áru visszahívását, vagy – ha ez indokolt – a gyártókkal és a forgalmazókkal együttműködve megszervezni az áru fogyasztóktól történő visszahívását és környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történő megsemmisítését, valamint ellenőrizni ezek végrehajtását.

(2) Visszahívásra végső esetben kerül sor, amennyiben a fennálló veszélyek elhárítására más intézkedések nem elégségesek, továbbá olyan esetben, amikor azt a gyártók és a forgalmazók szükségesnek tartják, vagy amennyiben azt az illetékes piacfelügyeleti hatóságok rendelik el.

(3) Ha a piacfelügyeleti hatóságok vizsgálatuk során megállapítják, hogy az áru nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, akkor a hatóság megállapítása a tételazonosítóval rendelkező áruk esetén az azonos tételazonosítóval legyártott, illetve forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik; tételazonosítóval nem megjelölt áruk esetén pedig a teljes legyártott, illetve forgalomba hozott mennyiségre vonatkozik. Amennyiben a hiba természetéből adódóan a gyártó a már legyártott mennyiségre vonatkozóan utólag a veszélyforrást megszünteti, az ismételt forgalomba hozatalra csak módosított tételazonosító, illetve termékazonosító alkalmazásával kerülhet sor.

(4) Amennyiben az áru valamely jellemzője nem felel meg a biztonságossági követelményeknek, a piacfelügyeleti hatóság döntésének megfelelően a gyártó vagy az a forgalmazó, amelynél az árut vizsgálat alá vonták, köteles megfizetni a vizsgálati díjat.

(5) Az áruk általános biztonsági előírások betartására vonatkozó kritériumoknak való megfelelése nem zárja ki, hogy a piacfelügyeleti hatóságok az áru forgalomba hozatalának korlátozását, piacról történő kivonását vagy visszahívását rendeljék el, amennyiben azt állapítják meg, hogy az áru a megfelelés ellenére veszélyes.

(6) Ha a piacfelügyeleti hatóság a piacfelügyeleti ellenőrzés során megállapítja, hogy a CE megfelelőségi jelölést nem jogszerűen tüntették fel, a műszaki harmonizációs irányelvek alapján a megfelelőség-értékelési eljárások különböző szakaszaiban alkalmazandó modulokról és CE megfelelőségi jelölés elhelyezéséről és használatáról szóló 93/465/EGK tanácsi határozat melléklete B. pontjának l) alpontjában meghatározottak szerint jár el.

7. §12 (1) A piacfelügyeleti hatóságok a 4–6. §-okban foglalt jogosítványaikat a veszély súlyosságával arányos módon, és az elővigyázatosság elvének figyelembevételével gyakorolhatják.

(2) A piacfelügyeleti hatóságoknak a 6. § alapján meghozott határozatai végrehajtására a gyártón és a forgalmazón kívül – szükség esetén – minden más olyan személy kötelezhető, aki a veszély elkerülését célzó intézkedés végrehajtásában részt vesz.

(3) Az illetékes piacfelügyeleti hatóságok ösztönzik a gyártóknak és a forgalmazóknak az őket terhelő kötelezettségekkel összhangban tett önkéntes lépéseit, ideértve adott esetben a szakmai szabályzatok, etikai kódexek megalkotását is.

8. §13 A gyártó, a forgalmazó, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott más személy köteles

a) az áruk piacfelügyeleti ellenőrzésére jogosult szervezetek kérésére azok feladatai ellátásához szükséges információkat megadni,

b) az ellenőrzés és felügyelet, valamint az általuk forgalmazott áruk által jelentett veszélyek elkerülése érdekében tett intézkedések során a piacfelügyeleti hatóságokkal együttműködni,

c) az elrendelt intézkedéseket végrehajtani.

Kölcsönös tájékoztatás

9. § (1)14 A piacfelügyeleti hatóságok – figyelembe véve a külön jogszabályban meghatározott információszolgáltatási kötelezettségeket is – kötelesek a tudomásukra jutott tények vagy körülmények alapján a Központi Piacfelügyeleti Információs Rendszeren (a továbbiakban: KPIR) keresztül haladéktalanul tájékoztatni Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot mindazon árukról, amelyek nem felelnek meg a biztonságossági követelményeknek.

(2)15 A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az áruk biztonságosságára vonatkozóan tudomására jutott adatok alapján haladéktalanul tájékoztatja a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező piacfelügyeleti hatóságot, területi gazdasági kamarát és a vámhatóságot, vagy ha az ügy más szerv hatáskörébe tartozik, megkeresi az eljárásra jogosult hatóságot.

(3)16

10. § (1)17 A fogyasztóvédelmi hatóság a piacfelügyeleti hatóságok által végzett piacfelügyeleti ellenőrzéssel kapcsolatos adatokat és beszerzett dokumentumokat a KPIR-ben feldolgozza és nyilvántartja.

(2)18 Mindazon árukra, amelyek forgalmazására a piacfelügyeleti hatóságok határozatukban a 6. § (1) bekezdés c), d) vagy e) pontjai szerinti rendelkezést hozták, a KPIR-ben adatbázis létesül. Az adatbázis tartalmazza az áru azonosítására alkalmas adatokat, így különösen az áru pontos megnevezését, származási helyét, a gyártás időpontját, a gyártó, forgalmazó nevét, címét, a jogerős közigazgatási határozat számát, keltét. Ezen áruk tekintetében a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság és a piacfelügyeleti hatóságok információcseréje kölcsönös és kötelező.

(3) A természetes személyek esetében a személyes adatok nyilvántartásba vételéhez, valamint azok nyilvánosságra hozatalához szükséges az érintett hozzájárulása.

(4) A KPIR számítógépes rendszer. Az információk cseréjének megvalósításához szükséges technikai feltételekről és azok működtetéséről a jogszabály alapján fogyasztóvédelmi feladat- és hatáskörrel rendelkező szervek gondoskodnak.

10/A. §19 (1)20 Magyarország részéről a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság vesz részt a termékbiztonsággal kapcsolatos ügyekben illetékes piacfelügyeleti hatóságok európai hálózatában, az Európai Termékbiztonsági Hálózatban.

(2)21 Magyarország a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságon keresztül kapcsolódik a Közösségi Gyors Tájékoztatási Rendszerhez (a továbbiakban: RAPEX), amelynek célja a tagállamok közötti gyors információcsere súlyos veszély esetén.

(3)22 Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok az áruk forgalomba hozatalát korlátozó –, illetve kivonásukat, vagy visszahívásukat elrendelő – intézkedéseket hoznak, vagy a gyártókkal és a forgalmazókkal olyan intézkedésekben állapodnak meg, amelyek egy árunak az értékesítését vagy használatát súlyos veszély miatt megakadályozzák, korlátozzák vagy különleges feltételekhez kötik, tájékoztatniuk kell Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a hivatalos értesítési formanyomtatvány felhasználásával a RAPEX-en keresztül tájékoztatja az Európai Bizottságot az intézkedésekről, megjelölve azok okát is. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az intézkedések módosításáról vagy az áru visszahívásáról is haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(4)23 Amennyiben a veszély hatásai Magyarország határain nem terjednek túl, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az érintett intézkedésekről olyan mértékben nyújt tájékoztatást, amennyiben azok termékbiztonsági szempontból információkat tartalmaznak, és amennyiben azok olyan új veszéllyel kapcsolatosak, amelyek más értesítésekben addig még nem szerepeltek.

(5)24 Súlyos veszély esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság értesíti az Európai Bizottságot a gyártók és forgalmazók által hozott önkéntes intézkedésekről. Amennyiben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az Európai Bizottság útján más tagállamból származó, a fentieknek megfelelő értesítést kap, tájékoztatja az Európai Bizottságot a részéről megtett intézkedésekről.

(6)25 Amennyiben az Európai Bizottság a fogyasztók egészségére és biztonságára több tagállamban is súlyosan veszélyes áruról szerez tudomást és az érintett tagállamokkal folytatott tanácskozást, valamint a veszély tekintetében illetékes tudományos bizottsággal folytatott konzultációt követően az általános termékbiztonságról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve 13. cikkének (1) bekezdése alapján határozatot hoz, a határozat tárgyát képező veszélyes árunak az Európai Unió területéről történő kivitele – a határozat eltérő rendelkezése hiányában – tilos. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az Európai Bizottság határozata alapján haladéktalanul értesíti az illetékes piacfelügyeleti hatóságot, és az a határozatban megjelölt más határidő hiányában legfeljebb 20 napon belül meghoz minden szükséges intézkedést a határozat végrehajtása érdekében. A határozat végrehajtásáért felelős illetékes piacfelügyeleti hatóságnál az érintettek a határozat közzétételét követő 30 napon belül észrevételeket tehetnek. Az illetékes piacfelügyeleti hatóság a KPIR-en keresztül az észrevételekről tájékoztatja az Európai Bizottságot.

11. §26 (1) Jogszabály, valamint a gyártó, illetve a forgalmazó kezdeményezése alapján a megfelelőség-tanúsítást végző szervezet – külön jogszabályban meghatározott intézkedések megtétele mellett – köteles a 3. § (1) bekezdésében meghatározott szervezeteket tájékoztatni, ha a megfelelőség tanúsításához szükséges vizsgálat alapján megállapítja, hogy az áru

a) csak meghatározott feltételek teljesítése esetén hozható forgalomba, illetve

b) a fogyasztó életét, egészségét vagy testi épségét súlyosan és közvetlenül veszélyezteti.

(2) Az országos és a területi gazdasági kamarák, a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek, a forgalmazók, továbbá a fogyasztók

a)27 tájékoztathatják Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot a 9. § (1) bekezdése szerint az áruk biztonságosságának követelményeivel kapcsolatos észrevételeikről,

b)28 tájékoztatást kérhetnek a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól a KPIR-ben nyilvántartott adatokról, amelyet a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az adatvédelemre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek betartása mellett adhat meg.

Vámáruk piacfelügyeleti ellenőrzése

11/A. §29 (1) Az Európai Unió tagállamain kívüli harmadik országokból érkező áruk (a továbbiakban: vámáru) az Európai Unió belső piacára irányuló forgalom számára normál eljárásban történő vámkezelésekor a Tanácsnak a harmadik országokból behozott áruk termékbiztonsági szabályoknak való megfelelősége ellenőrzéséről szóló 339/93/EGK rendelete szerinti ellenőrzést is el kell végezni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem alkalmazható arra a vámárura, amelynek az Európai Unió belső piacára irányuló forgalom számára történő vámkezeléséhez szükség van a külön jogszabály szerint előírt hatósági ellenőrző vizsgálat elvégzésére.

11/B. §30 (1)31 A Tanácsnak a harmadik országokból behozott termékek termékbiztonsági szabályoknak való megfelelősége ellenőrzéséről szóló 339/93/EGK rendelete 2. cikkében foglalt hiányosságok esetén a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: vámhatóság) haladéktalanul értesíti a piacfelügyeletért felelős Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot és a KPIR-en keresztül az illetékes fogyasztóvédelmi felügyelőséget, illetve gyógyszertermékek esetében a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet, állatgyógyszer-termékek esetében az Állatgyógyászati Oltóanyag-, Gyógyszer- és Takarmány-ellenőrző Intézetet, tápszerek esetében az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt, közúti járművek esetében a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központi Hivatalát, vegyi anyagok esetében az Országos Kémiai Biztonsági Intézetet (a továbbiakban: OKBI), orvostechnikai eszközök esetében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalát, a tűzoltó-technikai termékek és tűz- vagy robbanásveszélyes gépek, berendezések esetében az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot (a továbbiakban együtt: importtermékek ellenőrzésében közreműködő piacfelügyeleti hatóságok), valamint egyidejűleg tájékoztatja erről a vámkezelést kérőt, továbbá a vámkezelést a importtermékek ellenőrzésében közreműködő piacfelügyeleti hatóság válaszának megérkezéséig felfüggeszti.

(2) Az importtermékek ellenőrzésében közreműködő piacfelügyeleti hatóságok az országok és terméktípusok szerinti kockázatelemzés alapján kérhetik bizonyos termékkörök fokozott figyelését a vámhatóságtól.

(3)32 Az importtermékek ellenőrzésében közreműködő piacfelügyeleti hatóságok a Tanácsnak a harmadik országokból behozott áruk termékbiztonsági szabályoknak való megfelelősége ellenőrzéséről szóló 339/93/EGK rendelete 6. cikkében foglalt eljárás során a forgalomba hozatalt megtiltó határozatokat egyidejűleg megküldik a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak a KPIR-be, valamint a határozat azonnali végrehajtását rendelik el. Az ilyen vámáru az Európai Unió belső piacára irányuló forgalomra nem vámkezelhető.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárással kapcsolatos vizsgálatok költségei, valamint a felmerülő tárolási és megsemmisítési költségek a vámkezelést kérőt terhelik.

11/C. §33 A hatékony együttműködés érdekében az importtermékek ellenőrzésében közreműködő piacfelügyeleti hatóságok és a vámhatóság a 9. § (1) bekezdésében szereplő kölcsönös tájékoztatáson túl – az ügyfelekre ki nem terjedő hatályú – együttműködési megállapodást köthet.

11/D. §34 A veszélyes és forgalomba nem hozható termékekről az Európai Bizottságnak a KPIR-en keresztül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság szolgáltat információt.

A gyártók és forgalmazók információs kötelezettsége nem megfelelő áruk esetén

11/E. §35 (1) Amennyiben a gyártók vagy a forgalmazók tudják vagy a birtokukban lévő információ és szakmai tudásuk alapján tudniuk kell, hogy az általuk gyártott, illetve forgalmazott áru a fogyasztókra nézve veszélyes, mivel az általános biztonsági előírásokkal összeegyezhetetlen, az alábbi feltételek mellett haladéktalanul tájékoztatják erről az illetékes piacfelügyeleti hatóságot, különös tekintettel a fogyasztókat érintő veszély elhárítására tett intézkedésekre. Az illetékes piacfelügyeleti hatóság az információt továbbítja a KPIR-be.

(2) Amennyiben a gyártók és a forgalmazók a tájékoztatási kötelezettségüknek nem tesznek eleget, úgy a piacfelügyeleti hatóság e rendelet 6. §-ában foglalt intézkedéseket hozhatja.

(3)36 A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az információkat továbbítja az Európai Bizottság, valamint az e célra kijelölt illetékes piacfelügyeleti hatóságok felé azokba a tagállamokba, amelyekben a kérdéses árukat forgalomba hozzák, vagy hozták, illetve más módon a fogyasztók részére szállítják, vagy szállították.

(4)37 Súlyos veszély esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság számára szóló értesítésnek legalább az alábbi információkra kell kiterjednie:

a) az értesítési formanyomtatvány kitöltőjének azonosítását lehetővé tevő információk,

b) az áru gyártójának azonosítását lehetővé tevő információk,

c) az áru azonosítását lehetővé tevő információk, a forgalomba hozatal helyének megjelölésével,

d) az áru mennyisége,

e) az árut forgalmazó társaság megjelölése, ideértve az országban a forgalmazási láncban szereplő valamennyi társaságot,

f) az áru által jelentett veszély teljes körű leírása,

g) az áru nyomon követése szempontjából jelentős valamennyi rendelkezésre álló információ,

h) a fogyasztók számára jelentkező veszélyek elhárítása érdekében meghozott intézkedések leírása, ideértve azon intézkedéseket is, amelyeket a gyártók és a forgalmazók tettek.

(5)38 Az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak együttesen alkalmazandók a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdésével összhangban a gyártók és a forgalmazók által a fogyasztókra nézve veszélyes termékekről a tagállamok illetékes hatóságai felé tett értesítésre vonatkozó iránymutatások megállapításáról szóló, 2004. december 14-i 2004/905/EK bizottsági határozattal annak 2. cikke, valamint Mellékletének 1.3. pontja kivételével.

A RAPEX alkalmazására szolgáló eljárás

11/F. §39 (1)40 A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság valamennyi rendelkezésére álló adatot továbbít az Európai Bizottság számára. Az értesítés legalább az alábbi információkat tartalmazza:

a) az áru azonosítását lehetővé tevő információk, ideértve az áru gyártóját is,

b) a fennálló veszély leírása, ideértve a veszély szintjének értékelése szempontjából jelentős vizsgálatok eredményeinek és az azokból levont következtetéseknek az összefoglalását,

c) a meghozott vagy elhatározott intézkedések, lépések jellege és időbeni hatálya,

d) az áru értékesítési láncára és forgalmazására vonatkozó információk, különös tekintettel a rendeltetési országokra.

(2)41 Az információkat a hivatalos értesítési formanyomtatvány felhasználásával és az Európai Bizottság által kiadott iránymutatásokban foglaltak felhasználásával továbbítja a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság.

(3)42 Amennyiben az értesítés tárgyát képező intézkedés vegyi anyag vagy készítmény forgalmazásának vagy használatának korlátozására irányul, akkor a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság értesíti az OKBI-t mint illetékes hatóságot a szükséges értékelés és intézkedések megtételére. Az OKBI a lehető legrövidebb időn belül a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság rendelkezésére bocsátja a szóban forgó vegyi anyaggal vagy készítménnyel, valamint annak ismert és rendelkezésre álló helyettesítőivel kapcsolatos lényeges adatokra vonatkozó összegzést vagy tájékoztatást. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság közli az intézkedésnek a fogyasztók egészségére és biztonságára gyakorolt várható hatásait, valamint a veszély értékelését.

(4)43 Amennyiben a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az intézkedések elfogadásáról szóló határozat hozatalát megelőzően súlyos veszélyről tájékoztatta az Európai Bizottságot, 45 napon belül ismételten tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot arról, hogy megerősíti vagy módosítja ezt az információt.

(5)44 Az Európai Bizottság által – a termékbiztonság értékelése érdekében saját kezdeményezésére – végzett vizsgálat esetén a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja a kért információkat.

(6)45 Az Európai Bizottságon keresztül a RAPEX-ből érkező értesítés kézhezvétele után a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság a piacfelügyeleti hatóságok bevonásával az Európai Bizottság által kidolgozott iránymutatásokban meghatározott határidőn belül értesíti az Európai Bizottságot arról, hogy:

a)46 az árut Magyarország területén forgalomba hozták-e,

b)47 feltételezhetően milyen, a kérdéses árut érintő intézkedéseket hoztak vagy hoznak a Magyarországon érvényesülő sajátos termékbiztonsági körülményekre tekintettel, beleértve a veszély bármiféle eltérő értékelését vagy egyéb más körülményt, amely igazolja döntésüket, hogy az intézkedésről lemondanak vagy további lépéseket tegyenek,

c) a fennálló veszéllyel összefüggésben lényeges kiegészítő információkkal rendelkezik-e, ideértve az elvégzett vizsgálatok vagy elemzések eredményeit is.

(7)48 A rendelkezésre bocsátott információkért Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot értesítő illetékes piacfelügyeleti hatóság felel.

Értelmező rendelkezések

11/G. §49 E rendelet alkalmazásában

a) piacfelügyelet: az áruk és szolgáltatások biztonságosságának és megfelelőségének rendszeres ellenőrzése, a jogszabálysértés súlyosságával arányban álló intézkedések meghozatala,

b) piacfelügyeleti hatóság: az áruk és szolgáltatások biztonságosságával és megfelelőségével kapcsolatban ellenőrzési és felügyeleti hatáskörrel rendelkező hatóság,

c) veszélyes áru: az az áru, amely nem felel meg az Fgytv.-ben, valamint e rendeletben foglalt biztonságossági követelményeknek,

d) súlyos veszély: a hatóságok gyors beavatkozását igénylő veszély, ideértve az olyan veszélyt is, amelynek hatásai nem közvetlenek.

Záró rendelkezések

12. § (1) Ez a rendelet – a 9–11. §-ban foglaltak kivételével – 1998. május 1-jén lép hatályba. A 9–11. § 2000. január 1-jén lép hatályba.

(2)50 A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására az Fgytv. és a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII. 31) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3)51 Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2001/95/EK irányelve (2001. december 3.) az általános termékbiztonságról, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvénnyel együtt;

b) a Tanács 87/357/EGK irányelve (1987. június 25.) a másnak látszó, és ezáltal a fogyasztók egészségét vagy biztonságát veszélyeztető termékekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről.

(4)52 Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) a Tanács 339/93/EGK rendelete (1993. február 8.) a harmadik országokból behozott termékek termékbiztonsági szabályoknak való megfelelősége ellenőrzéséről;

b) a Bizottság 2004/905/EK határozata (2004. december 14.) a 2001/95/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdésével összhangban a gyártók és a forgalmazók által a fogyasztókra nézve veszélyes termékekről a tagállamok illetékes hatóságai felé tett értesítésre vonatkozó iránymutatások megállapításáról.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!