nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet
az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról
2011-02-03
infinity
4

27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet

az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról

A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 93. §-a (1) bekezdésének a) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:

1. § (1)1 E rendelet 1–2. mellékleteként kiadom az alapfokú művészetoktatás követelményeit és tantervi programját.

(2)2 Az alapfokú művészetoktatási intézmények az (1) bekezdésben meghatározott követelmények és tantervi program alapján – a közoktatásról szóló törvény 48. §-ának (8) bekezdésében foglaltak szerint – elkészítik és bevezetik pedagógiai programjukat.

2. § Ha az alapfokú művészetoktatási intézmény nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozók részére szervez iskolai oktatást, az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjának alkalmazásában a ,,magyar'', illetve a ,,hazai'' kifejezés alatt a ,,nemzeti, etnikai kisebbségi'', illetve az ,,anyanemzeti'' kifejezést kell érteni.

3. § (1) Az oktatási miniszter3 által az alapfokú művészetoktatás terén kiadott nevelési-oktatási tervek 2001-től nem alkalmazhatók.

(2) Azokban a művészeti ágakban, amelyekben a művelődési és közoktatási miniszter nem adott ki nevelési-oktatási tervet, illetve nem engedélyezte kísérlet indítását, egyedi megoldás bevezetését, a helyi tantervet valamennyi évfolyamra a követelmények és tantervi program alapján kell elkészíteni és bevezetni.

(3) Az oktatási miniszter a helyi tantervek elkészítéséhez – művészeti áganként és évfolyamonként – részletes tananyagot tartalmazó tantervi programot ad ki.

(4)4 Az e rendelet 1. melléklete szerint – a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelet hatálybalépését megelőzően – folytatott képzések felmenő rendszerben folytathatók, oly módon, hogy a tanulmányaikat már megkezdett tanulók azt legkésőbb a 2026/2027. tanévig be tudják fejezni.

(5)5 E rendeletnek – a 3/2011. (I. 26.) NEFMI rendelettel beiktatott – 2. mellékletét első alkalommal a 2011/2012. tanévben megkezdett képzésekre felmenő rendszerben kell alkalmazni.

4. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

1. melléklet a 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelethez6

Az alapfokú művészetoktatás követelményei
és tantervi programja

I. Rész

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A követelmény szerepe a művészetoktatás tartalmi szabályozásában

1. A közoktatásról szóló, többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 10. § (3) bekezdése kimondja, hogy a gyermeknek, tanulónak joga, hogy adottságainak, képességeinek, érdeklődésének megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, valamint tehetségének felismerése és fejlesztése érdekében alapfokú művészetoktatásban vegyen részt. Az alapfokú művészetoktatás a művészi kifejezőkészségeket alapozza meg, illetve felkészít a szakirányú továbbtanulásra. A művészetoktatás fontos szerepet tölt be a nemzeti hagyományok ápolásában, a nemzeti értékek megőrzésében, a különböző kultúrák iránti nyitottság kialakításában.

2.7 A közoktatásról szóló törvény 8/B. § (5) bekezdésében foglaltak alapján az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka, illetve a helyi tanterv a művelődési és közoktatási miniszter által – művészeti áganként – kiadott alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül.

Az alapfokú művészetoktatás követelménye a művészeti-kulturális műveltség azon továbbépíthető alapjait tartalmazza, amelyeket ezekben az intézményekben elsajátíthat minden tanuló. A követelmény és a tantervi program szakít a központi tantervi szabályozás formájával, ehelyett alap a helyi tantervek, a tantárgyi programok kidolgozásához.

3. A követelmény a tartalmi szabályozást úgy valósítja meg, hogy az egységesítést szolgáló közös alapra az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége épülhessen.

Lehetőséget ad az iskolafenntartók, a szülők, a tanulók érdekeinek, a pedagógusok szakmai törekvéseinek érvényesítésére, valamint az adott körülmények, feltételek figyelembevételére. Lehetővé teszi, hogy az iskolák és a tanulók a tananyag feldolgozásához, elmélyítéséhez és kiegészítéséhez, a követelmények teljesítéséhez, sajátos szükségleteik, igényeik kielégítéséhez megfelelő idővel rendelkezzenek. E célok érdekében a tantervi program és óraterve az egységes követelményeket úgy állapítja meg, hogy azok teljesítéséhez – átlagos feltételek mellett – a jogszabályokban meghatározott képzési idő keretében lehetőség nyíljon kiegészítő tartalmak és követelmények meghatározására is.

4. A követelmény és tantervi program lehetővé teszi különböző tankönyvek, segédletek és taneszközök alkalmazását, illetve az iskolai pedagógiai programok és a helyi tantervek kidolgozását, ezeket a tartalmi szabályozás elengedhetetlen részeként kezeli.

Irányelvek

1. Az alapfokú művészetoktatási intézmény a zeneművészet, táncművészet, képző- és iparművészet, valamint a színművészet és bábművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, az alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja (a továbbiakban: követelmény és tantervi program) a speciális művészeti készségek és ismeretek fejlesztését képező tartalmakat és tudásszintet meghatározó alapdokumentum. A követelmény és tantervi program segítséget nyújt ahhoz, hogy az alapfokú művészetoktatás valamennyi hazai iskolájában az alapvető nevelési és oktatási tartalmak egységesen és arányosan érvényesüljenek.

2. A követelmény és tantervi program határozza meg azon kötelező és alapvető tartalmakat, amelyek adott művészeti ágon belül az alapfokú művészetoktatási intézmények közötti átjárhatóságot biztosítják. Az egységesítést szolgáló közös alapra építhetik az alapfokú művészetoktatási intézmények pedagógiai programjukat és tantervüket, melyet a helyi igények és célok figyelembevételével fogalmazhatnak meg.

3. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztőpedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a meghatározott követelmények teljesítésével történő képességfejlesztésen van. A tananyag a különböző művészeti területek azon alapvető tartalmait foglalja magába, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a zene-, a tánc-, a képző- és iparművészeti, valamint a szín- és bábművészeti műveltség megalapozásához. A tananyag eszköz a tanulók értelmi, érzelmi és kifejezőképességeinek fejlesztésében. A művészetoktatás a készség- és képességfejlesztést, az ismeretgazdagítást a személyiségformálás eszközeként kezeli, követelményeit a gyermek életkori fejlődési jellemzőihez igazítja.

4. A művészetoktatás tantervi programja az egyes művészeti területek követelményeire, a művészeti ágak sajátos nevelési és oktatástörténeti értékeire, a művészeti nevelés tapasztalataira, a művészetpedagógiai és művészetpszichológiai kutatások eredményeire, a magyar művészeti nevelés nemzetközileg is elismert gyakorlatára épül.

Az alapfokú művészeti nevelés szerepe a tanulók személyiségfejlesztésében

1. A művészeti tevékenység mint minden tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. A művészeti nevelés alapja a nemzeti és egyetemes kultúra és a mindennapi élet esztétikai jelentéssel bíró tartománya. A művészeti nevelés biztosítja a tanulás személyes tapasztalati módját. A tanulók élményszerűen tapasztalhatják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, képző- és iparművészetben, valamint a színművészetben és bábművészetben ötvöződnek.

2. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség.

3. A művészeti nevelés megalapozza a tanuló esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A rendszeresen átélt pozitív élmények alakítják ki azokat az emberi tulajdonságokat, magatartási szokásokat, melyek a művészetek területén az eredményes szereplés összetevői.

4. A művészeti nevelés az alkotó típusú tevékenységek megismertetése által járul hozzá az akarati, az alkotó-alakító cselekvőképesség fejlesztéséhez.

5. A nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozót segíti abban, hogy megtalálja, megőrizze és fejlessze identitását, vállalja másságát, elfogadja és másoknak is megmutassa a kisebbség értékeit, erősítse a közösséghez való kötődést.

Az alapfokú művészetoktatás követelményrendszerének értelmezése

1. E dokumentum a teljesítendő, elvárható követelmények tartalmát, mélységét az egyes szakaszok végére tervezi. A követelmények az alapfok és a továbbképző évfolyam befejezésére írják elő a tanulóktól elvárható alapvető tudást, ezzel lehetőséget kíván adni a tanulók tudásának elmélyüléséhez, az egyéni fejlődési különbségek, gyorsabb vagy lassúbb tanulási tempó figyelembevételéhez.

2. A követelmény és tantervi program a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, kellő elsajátítására, s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánja megalapozni úgy, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg a követelményszinteket.

3.8 A követelmények meghatározásának célja az, hogy a különböző intézményekben azonosan érvényesüljenek az elvárások. A követelmények jelzik azokat a feladatokat és feltételeket, amelyeket minden alapfokú művészetoktatási intézménynek teljesítenie, biztosítania kell.

4.9 A követelmények az egyes tanszakokon az adott szakaszokban (alapfok, továbbképző) a tanulók elérendő tudását, készségszintjét határozzák meg.

5. A követelmény és tantervi program kötelező jellege azt jelenti, hogy a különböző helyi tantervekben, olyan tananyagokat, tevékenységeket kell előtérbe állítani, amelyek megalapozzák az általános és részletes követelmények megvalósítását.

II. Rész10

ZENEMŰVÉSZETI ÁG

ZENEMŰVÉSZETI ÁG

A) KLASSZIKUS ZENE

I. Fejezet

A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA

AZ ALAPFOKÚ ZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI

1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.

A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.

Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.

2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.

3. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE, TANTÁRGYAI

Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, oboa, klarinét, fagott, kürt, trombita, harsona, tuba, szaxofon, ütő, hárfa, gitár, cimbalom, csembaló, zongora, orgona, harmonika, hegedű, brácsa, gordonka, nagybőgő.

Vokális tanszak: magánének

Elméleti tanszakok, tantárgyak: szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet

Egyéb tantárgyak: zenekar, kórus

Egyéb tanszak: kamarazene

„A” tagozaton

-    2+6+4 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, hárfa, gitár, cimbalom, zongora, harmonika, hegedű, gordonka)

-    2+4+4 évfolyam (oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, csembaló, nagybőgő)

-    2+4+2 évfolyam (szaxofon)

-    (2+4)+4+4 évfolyam (orgona)

-    (2+4)+2+4 évfolyam (brácsa)

-    1+6 évfolyam (magánének)

Az első számjegy az előképző, a második számjegy az alapfok, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik. Az orgona és brácsa tanszakon a zárójelbe tett számjegyek az előképző és a hangszeres előtanulmányokat jelölik.

B” tagozaton

-    5+4 évfolyam (furulya, fuvola, trombita, ütő, hárfa, gitár, cimbalom, zongora, harmonika, hegedű, gordonka)

-    3+4 évfolyam (oboa, klarinét, fagott, kürt, harsona, tuba, orgona, csembaló, nagybőgő)

-    3+2 évfolyam (szaxofon)

-    1+4 évfolyam (brácsa)

-    5 évfolyam (magánének)

„B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően az alapfok második évfolyamától javasolt irányítani. Az első számjegy az alapfok „B” tagozat évfolyam számainak, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik.

Elmélet és egyéb főtanszakok

„A” tagozaton

-    4+4 évfolyam (szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet)

-    4 évfolyam (kamarazene)

„B” tagozaton

-    3+4 évfolyam (szolfézs)

Az első számjegy az alapfok, a második számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelentik, a kamarazene főtanszak számjegye a továbbképző évfolyamszámát jelöli. „B” tagozatra a tanulót a zenei előtanulmányokat követően, az alapfok második évfolyamától javasolt irányítani.

Óraterv

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező tárgy

2

2

2

2

2

2

 

 

 

 

 

 

Kötelezően választható tárgy

 

 

 

 

 

 

2

2

2

2

2

2

Választható tárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

ÖSSZESEN

2-6

2-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Az adott tanszakokon az óratervet az évfolyamok számának megfelelően kell érteni.

Főtárgy:

-    hangszeres és magánének tanszakok (egyéni)

-    elméleti és kamarazenei tanszakok (csoportos)

Kötelező tárgy:

-    szolfézs

-    zongora (adott tanszakok óratervének megfelelően)

-    Kötelező hangszer (az alapfokú évfolyamokon főtárgyként tanult hangszer kamarazene tanszakon)

Kötelezően választható tárgy:

-    elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció

-    gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus.

Választható tárgy: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció, zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar, kórus, népzene.

Zenei ismeret: a szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető.

Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve hárfa, gitár, csembaló, zongora, orgona, harmonika) és magánének főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás.

A TANÍTÁSI ÓRÁK SZÁMÁRA ÉS KÉPZÉSI IDEJÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok képzési ideje egy heti időtartamra értendő.

„A” és „B” tagozat, 2+10 évfolyamos (hosszú) tanszakok

Főtárgy:

„A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc (csoportos)

„B” tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni)

Korrepetíció (zongorakíséret) ideje:

„A” tagozaton (minimum)

-    évfolyamig 5 perc

-    2–3. évfolyamon 10 perc

-    4. évfolyamtól 15 perc

„B” tagozaton (minimum)

-    1–2. évfolyamon 10 perc

-    3–4. évfolyamon 15 perc

-    5. évfolyamtól 20 perc

Kötelező tárgy: a képzési ideje minimum 2x45 perc

„A” tagozaton a 4. évfolyam végéig

„B” tagozaton a 10. évfolyam végéig

Kötelezően választható tárgy:

„A” tagozaton az 5–10. évfolyamig

Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától egy vagy két foglalkozás

„B” tagozaton

-    elmélet: minimum 1x45 perc

-    gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni)

-    hangszer minimum 2x30 perc (egyéni)

Kamarazene: minimum 1x45 perc

A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően 2–8 fő, maximum 15 fő.

Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc

Kötelező zongora: minimum 1x30 perc

„A” és „B” tagozat, rövid tanszakok

Főtárgy:

„A” tagozaton minimum 2x30 perc (egyéni) vagy minimum 2x45 perc (csoportos)

„B” tagozaton minimum 2x45 perc (egyéni)

Korrepetíció (zongorakíséret) ideje:

Hangszeres tanszakon

„A” tagozaton (minimum)

-    évfolyamig 5 perc

-    évfolyam 10 perc

-    évfolyamtól 15 perc

„B” tagozaton (minimum)

-    évfolyam 10 perc

-    évfolyam 15 perc

-    évfolyamtól 20 perc

Magánének tanszakon

„A” tagozaton minimum 20 perc

„B” tagozaton minimum 30 perc

Kötelező tárgy: a képzési idő minimum 2x45 perc

„A” tagozaton a 4. évfolyam végéig

„B” tagozaton az utolsó évfolyam végéig

Kötelezően választható tárgy„A” tagozaton az 5. évfolyamtól:

-    elmélet: minimum 1x45 perc

-    gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni)

Választható tárgy: az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás

„B” tagozaton

-    elmélet: minimum 1x45 perc

-    gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos), vagy minimum 1x30 perc (egyéni)

Kamarazene: minimum 1x45 perc

A kamarazene csoportlétszáma a műfajnak megfelelően 2–8 fő, maximum 15 fő.

Zenekar, kórus: minimum 2x45 perc

Kötelező zongora: minimum 1x30 perc

A zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág (képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet.

A ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI, FELADATAI

A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.

A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).

A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése.

A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása.

Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása.

A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.

A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.

A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.

A kortárs zene befogadására nevelés.

A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.

Az értékes zene megszerettetése. A tanulók zenei ízlésének formálása.

A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.

A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.

Tehetséggondozás.

A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

A tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.

A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.

Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.

Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.

Cserekapcsolatok létesítése hazai és – lehetőség szerint – külföldi zeneoktatási intézményekkel.

II. Fejezet

FELADATOK, SZAKMAI KÖVETELMÉNYEK

1. HANGSZERES TANSZAKOK

FURULYA

A furulyatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

-    a furulya lehetőségeit, saját irodalmát és a furulyán is játszható egyéb művek minél szélesebb körét;

-    hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a furulyairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

-    a furulyacsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

-    megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,

-    dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező furulyahangot,

-    differenciált hangindítást és hanglezárást,

-    megfelelő tempójú repetíciót,

-    laza, egyenletes ujjtechnikát,

-    pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

-    tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával,

-    hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Tegye jártassá a tanulót a furulyairodalom javát képező reneszánsz és barokk művek díszítésében.

Fordítson figyelmet

-    az előkészítő hangszerként furulyázni tanulók alapfunkcióinak gondos megalapozására,

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a különböző alaphangú furulyák használatakor az abc-s névvel történő helyes (nem transzponáló) olvasásra,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    az elsősorban barokk irodalomban gazdag hangszer más korokban keletkezett darabjainak tananyagba kerülésére,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a tanulót a hangszer karbantartására.

Követelmények az előképző évfolyam(ok) elvégzése után

Abban az esetben, ha a furulya más fúvós hangszerek előkészítő hangszere, a tanuló az előképző vagy az első évfolyam elvégzése után általában abbahagyja furulyatanulmányait.

A tanuló ebben az esetben is:

-    tudjon a tanult hangterjedelemben abc-s hangnévvel biztosan kottát olvasni,

-    rendelkezzék jól megalapozott légzéstechnikával, hangindítással és ujjtechnikával.

A tanulók egyéb hangszeres tanulmányaik után sokszor visszatérnek a furulyához; ezért az alábbiakról akkor sem mondhatunk le, ha csak előképző hangszerként foglalkozunk ezzel a hangszerrel:

-    legyen képes barokk (angol) fogásrendszerű hangszer használatára,

-    rendelkezzék biztos hüvelykujjtechnikával.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén (az előképző követelményein felül)

A tanuló

-    legyen képes a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően megszólaltatni,

-    rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,

-    legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb.,

-    legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya klasszikusan értelmezett hangterjedelmében f1-(f3-ig) g3-ig – in F,

-    tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni,

-    alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait, többek között a t, r, d hangindításokat és ezek különböző kombinációit,

-    ismerje az f1-(f3) g3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat,

-    törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit,

-    rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával,

-    tudjon önállóan hangolni,

-    ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,

-    ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.),

-    a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére,

-    ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

-    ismerje a furulya történetét, rokon hangszereit,

-    ismerje a furulya szerepét különböző zenei korszakokban.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    dúr és moll skálák 3 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim négyeshangzat-felbontásokkal, minimum az f1-g3 (in F) hangterjedelem teljes kihasználásával (esetleg a fisz3 kihagyható),

-    két etűd vagy egy variációsorozat,

-    legalább két tétel egy nagybarokk szonátából vagy versenyműből.

További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló

-    legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a furulya XX. századi elvárásainak megfelelő hangterjedelemben (e1)f1-a3(c3)-ig in F,

-    alkalmazza önállóan a hangindítás és zárás különböző módjait (ízlésének és a játszott zenei anyagnak megfelelően),

-    ismerje az f1-a3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetőségeit,

-    legyen képes a segédfogások önálló megválasztására,

-    rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával,

-    legyen fogalma a furulya történetéről, fizikai sajátosságairól, irodalmáról, különböző műfajokban betöltött szerepéről,

-    legyen képes önállóan megválasztani az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközöket, és játékában alkalmazza ezeket,

-    a játszott zenei anyagot kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,

-    legyen képes az új darabok egyszerűbb, de önálló dallami díszítésére,

-    legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására,

-    rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelőerővel.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló ismerje

-    hangszere történetét és irodalmát,

-    f1-c3-ig (in F) a fogásokat,

-    a trilla-, segéd-, piano-, forte- és akkordfogásokat,

-    az irodalomra legjellemzőbb tánc- és tételtípusok tempóit és karaktereit,

-    a hangszer avantgarde irányzatait.

Legyen képes

-    a természetes, könnyed hangszerkezelésre,

-    megfelelő légzéstechnika alkalmazására,

-    a levegő tudatos beosztására,

-    vibrato-mentes hang képzésére,

-    segédfogások önálló kikeresésére és alkalmazására,

-    értelmesen tagolt, kifejező előadásra.

Rendelkezzék

-    összehangolt ujj- és nyelvtechnikával,

-    fürge szimpla-nyelvtechnikával,

-    saját adottságainak megfelelő gyakorlási módszerrel,

-    megfelelő lapról olvasási készséggel.

Tudjon

-    tisztán intonálni,

-    pontos ritmusban játszani,

-    dúr és moll hangsorokat játszani 7 #, 7 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal f1-a3-ig (in F).

FUVOLA

A fuvolatanítás szakirányú feladatai:

-    a helyes légzés kialakítása,

-    a kifejező fuvolahang elsajátíttatása,

-    a kéz-, test-, fej-, hangszertartás lazaságának tudatosítása,

-    a megismert mozgásmechanizmusok automatikussá tétele,

-    a biztonságos hangszerkezelés kialakítása,

-    a belső hallás fejlesztése,

-    a ritmus alapérzetének biztonságos alkalmazása,

-    rendszerezett zenei ismeretek átadása.

Ismertesse meg a tanulókkal

-    a fuvola történetét,

-    a fuvola társhangszereit (fafúvós hangszercsalád),

-    a hangszer irodalmát,

-    a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát.

Tudatosítsa

-    a helyes légzéstechnikára épülő ideális befúvási mód (ansatz) együttes használatát,

-    a hangminőség, dinamika és intonáció összefüggéseit,

-    a hangszer könnyed kezelését, a laza mozgásérzetek kialakítását,

-    a fuvola hangképzésének fizikai törvényszerűségeit,

-    a rendszeres és helyes gyakorlási módszer alapelveit,

-    a kottahű játék – mint legfontosabb alapelv – pontos betartását.

Fejlessze a tanuló zenei képességeit

-    hangszeres technikáját,

-    improvizációs tevékenységét (kreativitását),

-    lapról játszási készségét.

Ösztönözze a tanulót

-    a lapról olvasási készség folyamatos, aktív művelésére.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló ismerje

-    a fuvola és a fafúvós hangszerek múltját, irodalmát,

-    a hangszer teljes hangterjedelmét,

-    a tudatos és helyes légzéstechnikát,

-    a fuvola intonációs hibáit (és tudatosan korrigálja azokat),

-    a dúr és moll hangnemeket 6 #, 6 b előjegyzésig,

-    a bonyolultabb ékesítések (trilla utókával vagy anélkül, kettős ékesítés stb.) írásmódját és ritmusát,

-    a különböző korok zenéinek díszítésrendszerét (pl. barokk),

-    a vibrato szerepét a zenei megvalósításban,

-    ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

-    a jelentősebb fuvolás előadóművészeket.

Legyen képes

-    a kiegyenlített és kifejező hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával,

-    a különböző hangindítások és hangbefejezések megvalósítására,

-    a különböző nyelvütések (szimpla és dupla staccato) gyorsaságának fejlesztésére,

-    az önálló hangolásra,

-    a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására,

-    a kottahű játékra és folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra,

-    hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására,

-    a különböző artikulációs előírások megszólaltatására (staccato, tenuto, legato, marcato stb.),

-    egyenletes, pergő-technikához vezető ujjgyakorlatok fokozatos gyorsítására.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes

-    dúr és moll skálákat játszani 4 #, 4 b előjegyzésig, tercekkel, hármashangzat- és dominánsszeptim-felbontásokkal, szimpla- és duplanyelvvel is,

-    szélsőséges dinamikák megvalósítására,

-    készségfejlesztő gyakorlatok hibátlan eljátszására (pl. Eördögh, Platonov stb.),

-    nehezebb etűdök zenei és technikai megvalósítására (pl. Köhler op. 33-as és op. 66-os etűdsorozata),

-    egy barokk szonáta lassú és gyors tételének eljátszására egyszerűbb díszítésekkel,

-    hosszabb terjedelmű művek memorizálására (pl. Járdányi: Szonatina, Szervánszky: Szonatina stb.).

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló legyen képes

-    a szép, kifejező hang tudatos megteremtésére,

-    a tiszta intonációra,

-    a hangszerét könnyedén kezelni,

-    a levegő tudatos beosztására,

-    hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására,

-    a nagyobb lélegzetű, összetett feladatokat tartalmazó etűdök eljátszására,

-    a vibrato sűrűségének fokozására, az amplitúdó nagyságnak változtatására és helyes alkalmazására,

-    a különböző zenei korok stílushű díszítéseinek önálló alkalmazására,

-    a technikai és zenei szempontból tudatos, elemző gyakorlásra, a pontos ritmus feltétel nélküli megtartására,

-    az értelmes, tagolt, árnyalt előadásra,

-    a legfontosabb zenei karakterek megjelenítésére,

-    önállóan 1-2 ütemes rövid zárlati kadenciák (pl. futamok, akkordfelbontás, skálamenetek stb.) rögtönzésére,

-    egyszerűbb javítási műveletek elvégzésére (pl. csavar meghúzása, rugó visszatétele, a hangolódugó folyamatos ellenőrzése stb.).

A tanuló rendelkezzék

-    megfelelő hangszeres technikával, előadói és formálókészséggel,

-    képzelőerővel,

-    biztos zenei memóriával,

-    koncentrálóképességgel,

-    olyan lapról olvasási készséggel, amely a kamarazenei és zenekari játékhoz szükséges,

-    olyan bejátszási módszerrel, amelynek birtokában a jó befúvási érzetek rövid időn belül elérhetők,

-    a tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál.

A tanuló tudja alkalmazni

-    a hang képzésének fizikai törvényszerűségeit (légzés, rekesz, felhangok stb.),

-    a különböző artikulációs előírásokat (staccato, legato, tenuto, marcato stb.).

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló ismerje

-    a modern zenei effektusokat,

-    az újabb légzéstechnikákat,

-    a fuvola társhangszereit, azok transzponálási módjait,

-    korunk zenéjének intonációs sajátosságait.

Legyen képes

-    biztos hangindításra és -befejezésre,

-    nehéz etűd virtuóz előadására (pl. Köhler: Etűdök fuvolára op. 33 III. kötet, Wehner: 12 nagy etűd vagy Jean-Jean: Modern etűdök),

-    nehezebb előadási darab, kamaramű, zenekari szólam önálló zenei és technikai megoldására.

Rendelkezzék

-    olyan biztos hangszeres tudással, előadói és formálókészséggel, zenei ismerettel, amelynek birtokában zenei pályára is irányítható – közép-, esetleg felsőfokra is.

OBOA

Az oboatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

-    az oboa lehetőségeit, irodalmát, hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait,

-    az oboairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

-    az oboa kialakulását, fejlődését, sajátosságait,

-    a hangszer részeit, összeállítását, tisztítását,

-    a nád szerepét,

-    a rokon hangszereket.

Tudatosítsa a kis b és e3 közötti hangok ismeretét, gyors olvasását és fogásait, (egy hang többféle fogásának ismeretét és alkalmazását: f-ek, esz-ek).

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

-    megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,

-    dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező oboahangot,

-    differenciált hangindítást és hanglezárást,

-    megfelelő tempójú repetíciót,

-    laza, egyenletes ujjtechnikát,

-    pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

-    hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,

-    tartott hangokat állandó és változó dinamikával, tiszta intonáció mellett,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Tegye jártassá a tanulókat az oboairodalomban előforduló díszítések kivitelezésében.

Fordítson figyelmet

-    a megfelelő légzéstechnika, száj-, hangszer-, kéz- és testtartás kialakítására, tudatosítására és automatikussá tételére,

-    az önkontroll fejlesztésére,

-    biztos és differenciált hangindításra és szép hangbefejezés kialakítására,

-    kiegyenlített, szép hang létrehozására, megfelelő levegővezetéssel a különböző regiszterekben,

-    a repetíció gyorsítására a torok és nyelv lazaságának megőrzése mellett,

-    a nyelv és az ujjak szinkronjának állandó ellenőrzésére, tökéletesítésére (ujjgyakorlatok, szekvenciák különböző artikulációval és ritmusképlettel),

-    a hallás, a ritmus- és a tempóérzék fejlesztésére,

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló legyen képes

-    az oboázáshoz szükséges hasi légzést és rekeszizommal való támaszt alkalmazni,

-    szabályos kéz-, hangszer- és testtartással játszani,

-    jó hangindítással, közepes és nagy hangon hosszú hangokat fújni, lekerekített befejezéssel,

-    megfelelő gyorsasággal egyenletes legato skálameneteket játszani,

-    skálák eljátszására 4 #, 4 b előjegyzésig, b-e3 hangterjedelemben (legato, tenuto és staccato, fokról fokra, tercmenet, hármashangzatok),

-    két teljes etűdöt eljátszani a Schmitt I., Wiedemann- vagy Vizthum-kötetek könnyebb etűdjeiből válogatva,

-    barokk szonáta vagy concerto lassú és gyors tételpárját, vagy hasonló nehézségű más stílusú darabot kotta nélkül, zongorakísérettel előadni.

Ismerje

-    a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes

-    az oboázáshoz szükséges hasi légzést és a rekeszizommal történő támasztást megfelelően alkalmazni,

-    hosszú (tenuto) és különböző staccato hangokat játszani egy hangot repetálva és skálamenetben b-e3 hangterjedelemben,

-    két teljes (kétféle karakterű) etűdöt eljátszani megfelelő tempóban a Schmitt I-II. és a Wiedemann-kötetekből,

-    egy barokk mű lassú és gyors tételét kotta nélkül, zongorakísérettel előadni, korhű, technikailag kivitelezhető díszítéssel.

Tudjon

-    önállóan hangolni,

-    a játékát kontrollálva, gazdaságosan gyakorolni.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló ismerje

-    a hangszerét és tudjon megjavítani apró hibákat,

-    a nádkészítés alapfogásait.

Legyen képes

-    helyes testtartásra, hangszertartásra, a jó légzéstechnika tudatos alkalmazására,

-    oldott, természetes hangszerkezelésre,

-    tudatos és kontrollált gyakorlásra,

-    dinamikailag árnyalt hangképzésre,

-    tiszta intonációval, jó kötéssel és dinamikailag árnyaltan játszani,

-    a kéz- és nyelvtechnika összehangolására,

-    a fürge szimplanyelv és a duplanyelv használatára,

-    képességeinek megfelelő zenei anyag stílusos, zeneileg értelmes, kifejező előadására,

-    kamara- és zenekari művek előadásában közreműködni,

-    előadási darabokat korhű díszítéssel előadni,

-    romantikus műveket vibrato alkalmazásával játszani.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló ismerje a hangszerét és saját nádon fújjon.

Legyen képes

-    a sima kötés megvalósítására,

-    az összehangolt kéz- és nyelvtechnika tudatos alkalmazására,

-    technikájának önálló továbbfejlesztésére.

Tudjon

-    a hangszerén b-g3 között egyenletes ujjtechnikával játszani,

-    lassú tételeket stílusos variációkkal előadni.

KLARINÉT

A klarinéttanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) hangszerük történetét, akusztikai sajátosságainak alapjait, a klarinétirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit, a klarinétcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket (szaxofon, tárogató).

Alakítson ki

-    megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,

-    dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező klarinéthangot,

-    differenciált hangindítást, elválasztást és hanglezárást,

-    megfelelő tempójú repetíciót,

-    laza, egyenletes ujjtechnikát,

-    pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást,

-    könnyed hangszerkezelést.

Gyakoroltasson rendszeresen

-    tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mf<ff>pp), az intonáció megtartásával,

-    hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló

-    legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb.,

-    e-f3 hangterjedelemben legyen képes a klarinét biztonságos megszólaltatására,

-    tudjon valamennyi regiszterben dinamikailag árnyalt, kulturált hangot képezni,

-    alkalmazza játékában a hangindítás és elválasztás különböző módjait,

-    ismerje az e-f3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat,

-    törekedjék játékában a tiszta intonációra, javítsa tudatosan hangszere intonációs hibáit,

-    rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával,

-    tudjon önállóan hangolni, legyen tisztában a klarinét transzponáló jellegével,

-    legyen tisztában a náddal és a nádválasztással kapcsolatos alapvető tudnivalókkal,

-    ismerje a hangszer karbantartásának alapvető módjait, és végezze ezeket önállóan,

-    tudjon folyékonyan kottát olvasni,

-    ismerje a tanult anyagban előforduló ritmikai elemeket, ütemfajtákat, tempó- és karakterjelzéseket, dinamikai és egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (dinamika, agogika, lassítás, hangsúlyozás stb.),

-    rendelkezzen a játszott anyagra vonatkozó formai ismeretekkel, ismerje az egyes tételtípusok jellegzetességeit,

-    ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

-    a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes e-g3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására.

Legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    dúr és moll skálák 4 #, 4 b előjegyzésig tercmenetekkel, hármashangzat-, dominánsszeptim- és szűkített szeptim-felbontásokkal,

-    Jeanjean: Etűdök I/2.

-    egy szabadon választott etűd, az előbbitől eltérő stílusú,

-    az alábbi versenyművek bármelyikének lassú tétele:

-    Leopold Koželuch: Esz-dúr klarinétverseny

-    Tuček: B-dúr klarinétverseny

-    Rössler-Rosetti: Klarinétverseny

-    egy szabadon választott előadási darab vagy szélső gyors tétel, amely az előbbitől eltérő stílusú.

További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló

-    legyen képes e-g3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására,

-    tudjon valamennyi regiszterben széles dinamikai határok közt mozgó, színes, telt, kifejező hangot játszani,

-    alkalmazza önállóan a hangindítás és hangelválasztás különböző módjait (ízlésének és a játszott zenei anyagnak megfelelően),

-    ismerje az e-g3 hangterjedelem valamennyi hangjának fogását, a leggyakoribb segédfogásokat, tisztító- és trillafogásokat, a háromvonalas hangok fogáslehetőségeit,

-    legyen képes a legmegfelelőbb ujjrend önálló megválasztására,

-    rendelkezzék egyenletes, laza ujjtechnikával,

-    legyen fogalma a klarinét történetéről, fizikai sajátosságainak alapjairól, irodalmáról, a különböző műfajokban betöltött szerepéről,

-    rendelkezzen átfogó ismeretekkel a ritmikai elemekre, ütemfajtákra, tempó- és karakterjelzésekre stb. vonatkozóan,

-    legyen képes új ismeretek önálló megszerzésére (új ritmikai elemek megértésére, zenei műszavak lefordítására, fogások kikeresésére különböző táblázatokból stb.),

-    legyen képes önállóan megválasztani az előadandó mű stílusának, jellegének megfelelő zenei kifejezőeszközöket, és játékában alkalmazza ezeket,

-    a játszott zenei anyagot kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,

-    legyen képes megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő előadási darabok, kamarazenei, illetve zenekari szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására, a hibák önálló javítására,

-    rendelkezzék az egyéni és társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, lapról olvasási készséggel, zenei képzelőerővel.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes

-    legyen képes e-a3 hangterjedelemben a hangszer biztonságos megszólaltatására,

-    tudatosan alkalmazni a helyes légzéstechnikát,

-    hangsorokat játszani: valamennyi dúr és moll hangnemben hármas- és négyeshangzat-felbontásokkal, hangközmenetekkel, valamint kromatikus skálát,

-    kiegyenlített hangon játszani a különböző regiszterekben, kielégítő intonáció mellett.

Ismerje a különböző előadási jelek jelentését és tudja azokat megvalósítani a hangszerén.

Tudjon

-    kielégítően transzponálni „A” klarinétra,

-    jól lapról olvasni.

Rendelkezzék alapvető ismeretekkel a nádfaragásról.

SZAXOFON

A szaxofontanítás szakirányú feladatai

A szaktanár ismertesse meg a tanulókkal

-    a szaxofon kialakulásának és fejlődésének történetét,

-    a hangszer sajátosságait,

-    a szaxofon irodalmát, felhasználásának és felhasználhatóságának sokszínűségét (pl. alkalmazását szimfonikus és fúvószenekarban, jazz-együttesekben stb.),

-    a hangszer legkiválóbb előadóművészeinek munkásságát.

Hangszertechnikailag alakítsa ki

-    a helyes légzéstechnikát,

-    a helyes befúvásmódot és nyelvtechnikát,

-    a stabil, de nem merev szájtartást,

-    a megfelelő test-, fej-, kéz- és hangszertartást,

-    a dinamikailag árnyalt, megfelelően intonált és jól képzett szaxofonhangot.

Fordítson figyelmet

-    a helyes légzés gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal,

-    a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével,

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A tanuló

-    a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,

-    rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,

-    legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot,

-    sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját,

-    ismerje a szaxofon legáltalánosabban használatos hangterjedelmén belül (b-f3-ig) kromatikusan az összes fogást, beleértve a leggyakoribb segéd- és tisztítófogásokat, és tudja ezeket alkalmazni a gyakorlatban is,

-    tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni,

-    alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait,

-    törekedjék játékában a tiszta intonációra,

-    rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával,

-    tudjon önállóan hangolni,

-    ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,

-    ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.),

-    a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére,

-    ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

-    ismerje a szaxofon történetét, rokon hangszereit,

-    ismerje a szaxofon szerepét különböző zenei korszakokban.

Legyen képes

-    hangsorokat játszani 4 #, 4 b előjegyzésig,

-    egészséges és jól intonált szaxofonhang megszólaltatására.

Rendelkezzék olyan hangszertechnikai és olvasási készségekkel, hogy a továbbképző évfolyamokban elkezdhetőek legyenek a C-be történő transzponálási gyakorlatok.

Tudjon

-    előadási darabokat kotta nélkül előadni,

-    könnyebb kamarazenei és zenekari szólamokat eljátszani.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje

-    hangszerének transzponáló jellegét,

-    a hangszercsalád többi tagját, hangolásukról és hangfekvésükről legyen fogalma,

-    a nehezebb előadási daraboknál, a kamarazenei és zenekari szólamoknál leggyakrabban előforduló zenei műszavak jelentését.

Legyen képes

-    hangsorokat játszani 6 #, 6 b előjegyzésig,

-    pp-ff-ig a dinamikai skála megvalósítására,

-    a hangszer regisztereinek kiegyenlített megszólaltatására.

Rendelkezzék olyan hangszeres és elméleti tudással, amely alapján közreműködhet amatőr zenekarban vagy zenei együttesben.

Tudjon nehezebb előadási darabokat kotta nélkül eljátszani.

FAGOTT

A fagott-tanítás szakirányú feladatai:

-    ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten) a fagott lehetőségeit, irodalmát, hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a fagott-irodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

-    a rokon hangszereket.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

-    megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,

-    dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező fagotthangot,

-    differenciált hangindítást és hanglezárást,

-    megfelelő tempójú repetíciót,

-    laza, egyenletes ujjtechnikát,

-    pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

-    tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával,

-    hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a helyes légzésre és a folyamatos rekesztámasz kialakítására, állandó fejlesztésére, erősítésére,

-    a rendszeres társas muzsikálásra,

-    a kamarazenében és zenekarban egyaránt szükséges intonációs, ritmikai és dinamikai alkalmazkodási készség kialakítására már egész kis ambitusnál.

Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló

-    a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,

-    rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,

-    legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb.,

-    legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a klasszikus hangterjedelemben,

-    tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni,

-    alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait,

-    törekedjék játékában a tiszta intonációra,

-    rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges ujjtechnikával,

-    tudjon önállóan hangolni,

-    ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,

-    ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.),

-    a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére,

-    ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

-    ismerje a fagott történetét, rokon hangszereit,

-    ismerje a fagott szerepét különböző zenei korszakokban.

Ismerje és tudja játszani

-    a dúr és moll hangsorokat a különböző játékmódokkal és a portamento alkalmazásával,

-    a kromatikus hangsort.

Legyen képes

-    nagyobb hangközök törésmentes kötésére,

-    igényes és stílusos hangképzésre,

-    a dinamikai árnyalatok alkalmazására (p-f keretein belül),

-    hosszú és rövid előke, utóka, paránytrilla, mordent és kettős ékesítés megoldására,

-    könnyebb művek lapról játszására,

-    az előadási darabok igényes felépítésére,

-    basszus- és tenorkulcs váltakozó alkalmazására.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    egy dúr és egy moll skála (4 #, 4 b előjegyzésig), legato, staccato, tenuto játékmóddal,

-    két különböző karakterű etűd,

-    két könnyű, rövid, eltérő karakterű előadási darab zongorakísérettel, lehetőleg kotta nélkül.

Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló legyen képes

-    az előző pontokban megfogalmazottak tudatos (a tanuló zenei adottságainak, életkorának, és technikai felkészültségének megfelelő) alkalmazására az igényes zenei kifejezés és a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltető előadás érdekében,

-    életkorának megfelelő szinten értelmesen tagolt, árnyalt előadásra, szép kifejező hangon lassú és középgyors tempóban, staccato játékban is,

-    az előadási darabokat fejből eljátszani,

-    technikai továbbfejlődésre,

-    hosszabb gyakorlásra,

-    kamara-, illetve ifjúsági zenekarban játszani.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló ismerje

-    hangszerét, tudjon megoldani apróbb javítási problémákat,

-    a nádfaragás alapjait,

-    a hangszer múltját, irodalmát.

Legyen képes

-    természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra,

-    a hangszerregiszterek színkülönbségeinek kiegyenlítésére

-    az összehangolt kéz- és nyelvtechnika alkalmazására,

-    technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra.

KÜRT

A kürttanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

-    a hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait,

-    a kürtirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

-    a kürtcsalád egyéb tagjait és a rokon hangszereket.

Alakítson ki

-    megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, hangszer- és kéztartást, billentést és tudatosítsa ezeket,

-    dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező kürthangot,

-    differenciált hangindítást, elválasztást és hanglezárást,

-    megfelelő tempójú repetíciót,

-    laza, egyenletes ujjtechnikát,

-    pontosan összehangolt nyelv- és ujjmozgást,

-    könnyed hangszerkezelést.

Gyakoroltasson rendszeresen

-    tartott hangokat állandó és változó dinamikával (pl. mf, ff, pp), az intonáció megtartásával,

-    hangsorokat fokozatosan táguló hangterjedelemben,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló

-    a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,

-    rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,

-    legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot, billentést stb.,

-    legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására a klasszikus hangterjedelemben,

-    tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező kürthangot képezni,

-    alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait,

-    törekedjék játékában a tiszta intonációra,

-    rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával,

-    tudjon önállóan hangolni,

-    ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,

-    ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.),

-    ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

-    ismerje a kürt történetét, rokon hangszereit,

-    ismerje a kürt szerepét különböző zenei korszakokban.

Legyen képes

-    2 kantiléna,

-    2 különböző karakterű gyakorlat,

-    2 különböző stílusú darab, vagy tétel előadására kotta nélkül.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    egy skála a tanuló meglévő hangterjedelmében (alap, terc és I. fokú hármashangzat, nyelvvel és kötve, negyed és nyolcad értékekben),

-    egy kantiléna,

-    két etűd,

-    egy előadási darab – ajánlott:

=    Skroup: B-dúr koncert (rövid kadenciával)

=    Beethoven: Románc

=    Concone: Téma és variáció.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló ismerje hangszere múltját, irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát.

Legyen képes

-    természetes, oldott hangszerkezelésre, helyes testtartásra, hangszertartásra, a tudatos légzéstechnika alkalmazására,

-    C-g2 hangterjedelemben kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalattal, tiszta intonációval játszani, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával,

-    életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag kottahű, stílusos, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt előadására, szép kifejező kürthangon,

-    az előadási darabokat fejből játszani,

-    technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlásra,

-    igényesebb kamarazenei művek előadásában közreműködni.

Rendelkezzék

-    a zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, formálókészséggel,

-    koncentrálóképességgel,

-    lapról olvasási készséggel, amely a mindenkori darab megszólaltatásához, illetve a kamarazenéléshez szükséges.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes

-    F-c3 között kiegyenlítetten, tiszta intonációval, a nyelvtechnika tudatos alkalmazásával játszani,

-    az ajaktrilla megvalósítására.

TROMBITA

A trombitatanítás szakirányú feladatai:

-    a tanuló egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása, kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására,

-    a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása,

-    a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása,

-    a hangszeres játék megvalósításában résztvevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása,

-    a zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása,

-    az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása.

Ismertesse meg a tanulókkal

-    a trombita történetét,

-    a trombitának a rézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit,

-    a hangszer irodalmát,

-    a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat,

-    a trombita hazai és külföldi művészeinek munkásságát.

Tudatosítsa

-    a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát,

-    a helyes szájtartás mint a jó „ansatz”, befúvási mód kialakulása alapfeltételének fontosságát,

-    a mindennapi gyakorlás didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti szükségességét,

-    a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát.

Fejlessze a tanuló

-    hallását, belső hallását, „intonációs” képességét,

-    hangszeres adottságait,

-    hangszertechnikai tudását,

-    megformáló- és előadói képességét.

Tegye képessé a tanulókat

-    rendszeres, hatékony, igényes gyakorlásra,

-    a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására,

-    a beállított alapfunkciók önellenőrzésére,

-    a tiszta intonációra,

-    folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra,

-    a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasítások megvalósítására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

Ismerje a tanuló

-    a helyes test- és hangszertartást,

-    a helyes légzéstechnikát,

-    a hangszere múltját, irodalmát,

-    a dúr és moll hangnemeket 7 #, 7 b előjegyzésig,

-    a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Legyen képes

-    a helyes légzéstechnika alkalmazására, fejlesztésére,

-    az alapvető funkciók helyes alkalmazására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével:

=    fúvóka nélkül, csupán ajakrezgéssel,

=    csak fúvókával,

=    hangszerrel,

-    az előírt hangterjedelmen belül (fisz-b2-ig) kiegyenlített, szép hang elérésére a tiszta intonáció megtartásával,

-    a könnyebb technikai problémák elemző gyakorlására,

-    a tanult darabok stílushű megszólaltatására,

-    folyamatos, mérsékelt tempójú lapról olvasásra,

-    a különböző artikulációs előírások (staccato, tenuto, legato, marcato) megszólaltatására,

-    skálázni egy oktávon keresztül valamennyi hangnemben.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    egy dúr és egy moll skála 5 képlete a másféloktávos rendszerben,

-    Clodomir: Trombitaiskola I./26., 28., 29.,

-    Telemann: F-dúr szonáta I-II., vagy

-    Händel: B-dúr szonáta I-II.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

Ismerje a tanuló

-    a hangszere múltját, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát,

-    a rézfúvós hangszerek közötti azonosságot, különbséget.

Legyen képes a tanuló

-    az előforduló légzéstechnikai és funkcionális problémák korrigálására a mindennapi gyakorlatok segítségével,

-    az előírt hangterjedelmen belül (fisz-c3-ig) kiegyenlített és kifejező hang elérésére,

-    a különböző hangindítások, hangbefejezések megvalósítására,

-    a különböző nyelvütések (szimpla, dupla, tripla) gyorsaságának fejlesztésére,

-    önálló hangolásra,

-    a hosszabb zenei gondolatok egy levegővel történő összefogására,

-    skálázni másfél oktávon keresztül valamennyi hangnemben,

-    az adott zenei anyagot egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezéssel megszólaltatni.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló rendelkezzék megfelelő állóképességgel.

Ismerje a hangképzés folyamatát.

Legyen képes a tudatos légzéstechnika alkalmazására.

Tudja

-    az ajak-, a nyelv- és a manuális technika alapjait,

-    az összes dúr és moll skálát a kétoktávos rendszerben, 7 képletben.

HARSONA

A képzés legeredményesebb módjának az tekinthető, ha a tanuló 9-10 éves korában tenoron vagy baritonon kezdi a mélyrézfúvós hangszerek tanulását, és csak a tanulmányok 3. évében, 11-12 éves korban tér át a harsona tanulására, amennyiben fizikuma, muzikalitása erre alkalmassá teszi. A tenoron vagy baritonon megszerzett készségek birtokában kétéves harsonaoktatás elegendő a zeneművészeti szakközépiskolai felvételi követelmény eléréséhez.

A harsonatanítás szakirányú feladatai:

Ismertesse meg a tanulókkal

-    (életkoruknak megfelelő szinten) a harsona lehetőségeit, irodalmát; hangszerük történetét, akusztikai sajátosságait, a harsonairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

-    a rokon hangszereket.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

-    megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, száj-, hangszer- és kéztartást, tolókezelést és tudatosítsa ezeket,

-    dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harsonahangot,

-    differenciált hangindítást és hanglezárást,

-    megfelelő tempójú repetíciót,

-    laza, egyenletes kartechnikát,

-    pontosan összehangolt nyelv- és karmozgást.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

-    tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával,

-    hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

-    a helyes légzés kialakítására, gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal,

-    a helyes szájtartás kialakítására, a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével:

=    fúvóka és hangszer nélkül csupán ajakkal,

=    csak fúvókával,

=    hangszerrel,

=    mindezek ellenőrzése fúvóka karikával,

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a tanulókat a hangszer karbantartására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló

-    a zenei anyagot életkorának, egyéni képességeinek és készségeinek megfelelő hangszerkezeléssel, kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, kifejezően szólaltassa meg,

-    rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentrálóképességgel,

-    legyen tisztában a hangszerkezelés alapvető tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot,

-    sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját; harsonánál a helyes tolókezelést,

-    legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására az előírt hangterjedelemben,

-    tudjon dinamikailag árnyalt, kulturált, kifejező hangot képezni,

-    alkalmazza játékában a hangindítás, elválasztás és hangbefejezés különböző módjait,

-    törekedjék játékában a tiszta intonációra,

-    rendelkezzék az alapfokon játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges technikával,

-    tudjon önállóan hangolni,

-    ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,

-    ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanár útmutatásai alapján legyen képes a különböző zenei kifejezőeszközök alkalmazására (artikuláció, agogika, díszítés, lassítás, hangsúlyozás stb.),

-    a tanár útmutatásai alapján legyen képes az új darabok egyszerűbb dallami díszítésére,

-    ismerje a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

-    ismerje a használt hangszer történetét, rokon hangszereit,

-    ismerje az adott hangszer szerepét különböző zenei korszakokban.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    egy szabadon választott skála és hármashangzat-felbontás két oktávon keresztül, E-b1 hangterjedelemben,

-    két, lehetőleg különböző jellegű gyakorlat (minimális szint: Ujfalusi–Pehl–Perlaki: Harsonaiskola II/300., 352.),

-    egy előadási darab zongorakísérettel, kotta nélkül (minimum Pergolesi: Aria című mű nehézségi szintjén).

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A légzés, levegővezetés terén tanultak elmélyítése, következetes alkalmazása, az előforduló hibák korrigálása.

A hangterjedelem további bővítése, fokozott figyelemmel a szép hangra és a tiszta intonációra.

A kamarazenélés és a zenekari játék előtérbe helyezése.

A tanuló ismerjen és tudjon gyakorlatban alkalmazni különböző

-    díszítéseket,

-    trillákat,

-    előkéket, tripla- és duplanyelves megoldásokat.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló ismerje

-    hangszere múltját, irodalmát,

-    a kiművelt hangszeres technika alapjait.

Legyen képes

-    minden regiszterben kiművelt harsonahang megszólaltatására,

-    biztonságos, pontos, hibátlan hangindításra,

-    pontos kézmunkával végrehajtott legato-technikára,

-    dupla- és triplanyelv alkalmazására,

-    vibratóra és trillákra.

TUBA

A tubatanítás szakirányú feladatai:

-    a tanuló egyéni adottságához, képességéhez igazodó módszerek kialakítása – kiemelt figyelmet fordítva az egyéni hangszeroktatásban rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására,

-    a helyes légzés, befúvás, testtartás, hangszertartás beállítása, kialakítása,

-    a hangszeres játékhoz szükséges motorikus reflexek, motivációs bázis, a naponkénti gyakorlás szükségletének kialakítása,

-    a hangszeres játék megvalósításában résztvevő izmok lazaságának, terhelhetőségének tartósabb igénybevétel teljesítéséhez szükséges készségek kialakítása,

-    a zenei elképzelések fejlesztése, a zenei előrelátás, a folyamatos kottaolvasás kialakítása,

-    a zenei hallás átfogó fejlesztése,

-    zenei memória fejlesztése, gyakorlati alkalmazásához szükséges jártasságok kialakítása,

-    az egyéni hangszeres tanórákra, kamarazenei, zenekari foglalkozásokra történő önálló felkészülés képességének kialakítása.

Ismertesse meg a tanulókkal

-    a tuba történetét,

-    a tuba a mélyrézfúvósok családjában és különféle együttesekben betöltött szerepét, szakmai lehetőségeit,

-    a hangszer irodalmát,

-    a tananyagon keresztül a főbb zenei stílusokat,

-    a tuba hazai és külföldi művészeinek, munkásságát.

Tudatosítsa

-    a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének fontosságát,

-    a helyes szájtartás – mint a jó „ansatz”, befúvási mód – kialakulása alapfeltételének fontosságát,

-    a mindennapi gyakorlás – didaktikai és fiziológiai szempontok szerinti – szükségességét,

-    a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának fontosságát.

Fejlessze a tanuló

-    hallását, belső hallását, intonációs képességét,

-    hangszertechnikai tudását,

-    megformáló- és előadói képességét.

Tegye képessé a tanulókat

-    a gyakorlás során felmerülő hibák önálló kijavítására,

-    a beállított alapfunkciók önellenőrzésére,

-    a tiszta intonációra,

-    folyamatos hangszerjátékra, árnyalt stílusos előadásra,

-    a pontos kottaolvasásra, a ritmus, valamint a zenei kifejezések előadásmódjára, illetve a tempóra vonatkozó utasításainak megvalósítására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

Ismerje a tanuló

-    a helyes szájtartást, légzéstechnikát, befúvást, hangszertartást, a könnyed hangszeres játékmódot,

-    a rokon rézfúvós hangszereket,

-    a tuba felépítését, alkalmazási területeit,

-    a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Legyen képes a tanuló

-    ideális tubahang kialakítására, megszólaltatására,

-    különböző játékmódok megvalósítására,

-    a zenei mondanivaló megformálására (legato, staccato stb.),

-    az ajak és a kéz összehangolt munkájának kialakítására,

-    a helyes befúvás és légzéstechnika alkalmazására,

-    a zenei gyakorlatok, előadási darabok pontos, kottahű előadására,

-    az előadási darabok kotta nélküli játszására,

-    a gyakorlás során előforduló hibák felismerésére, azok önálló kijavítására,

-    a hangszer építéséből fakadó intonációs problémák korrigálására,

-    a hangszer önálló behangolására,

-    a hangszer szakszerű karbantartására.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    egy dúr vagy moll skála (a tanuló meglévő hangterjedelméhez igazítva),

-    két különböző karakterű etűd a végzett anyagból,

-    két különböző karakterű előadási darab zongorakísérettel.

A skálát és az előadási darabot kotta nélkül kell játszani.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

Ismerje meg a tanuló

-    a tuba és a rézfúvós hangszerek rokon vonásait (fogások, részhangok, befúvási mód, fúvástechnika stb.),

-    a tuba irodalmát,

-    a zeneirodalom híres tubaszólóit.

Legyen képes a tanuló

-    a technikailag és művészileg igényesebb előadási darabok, kamarazenei és zenekari művek interpretálására,

-    a skálaformációkat élénk tempóban, kiegyenlítetten, különböző dinamikai árnyalatokkal 7 #, 7 b előjegyzésig játszani dúrban és mollban egyaránt,

-    az általa képzett hangszerhang szépségét, teltségét, plasztikusságát folyamatosan fejleszteni,

-    a megtanult előadási darabok közönség előtti színvonalas bemutatására,

-    tiszta intonációra, tiszta hangszeres játékra,

-    az önálló munkára.

Tudja alkalmazni a tanuló

-    a hangszerhang képzésének fizikai sajátosságait,

-    a különböző zenei utasításokat az előadás módjára, tempójára, dinamikájára vonatkozóan.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes

-    természetes, oldott hangszerkezelésre,

-    helyes test- és hangszertartásra,

-    a tudatos légzéstechnika alkalmazására.

Tudjon kontra F és f1 között

-    kiegyenlítetten,

-    különböző dinamikai árnyalatokkal,

-    tiszta intonációval,

-    megfelelő nyelvtechnikával játszani.

ÜTŐ

Az ütőhangszer-tanítás szakirányú feladatai

Az ütőhangszerek sokszínűségéből és zeneirodalmi sajátosságaiból eredően a kamarazenélés lehetőségeinek megteremtése a hangszertanulás kezdetén.

A társas muzsikálás elősegítése.

Az egymáshoz való alkalmazkodásra és egymásra figyelésre nevelés.

Ismertesse meg a tanulókkal

-    az ütőhangszercsalád leggyakrabban használatos tagjait,

-    a különböző ütőhangszerek megszólaltatásának módját,

-    a helyes ütéstechnikákat.

Fordítson figyelmet

-    a különböző hangszerek speciális technikai elemeinek alkalmazására,

-    a precíz, pontos ritmikai megoldásokra, külön figyelemmel a legáltalánosabb ütőhangszeres elemekre,

-    az eltérő kézrendi megoldásokra,

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására.

Végeztessen az egyes zenei kíséret-formákhoz szükséges improvizációs gyakorlatokat.

Tanítsa meg a tanulókat a hangszereken elvégzendő kisebb igazításokra, az üstdob hangolására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Ismerje a tanuló

-    az alapfokú művészetoktatási intézményben használatos ütőhangszereket, ezek magyar és leggyakrabban használt idegen nyelvű elnevezéseit,

-    a különböző ütőhangszerek megszólaltatásának módját, a helyes ütéstechnikákat,

-    a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Legyen képes a tanuló

-    kottahű játékra és lapról olvasásra folyamatos, mérsékelt tempóban,

-    árnyalt dinamikák alkalmazására, a hangszínbeli különbségek felismerésére és megvalósítására,

-    a speciális technikai elemek alkalmazására a különböző hangszereken (tremolo, előkék, egyszerű függetlenítés),

-    hosszabb zenei gondolatok összefogására, a művek értelmes, tagolt előadására,

-    az üstdob önálló hangolására,

-    a különböző ütőhangszerek eltérő kézrendi problémáinak megoldására,

-    rugalmas beilleszkedésre kamarazenei együttesbe,

-    céltudatos, módszeres gyakorlásra.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Ismerje a tanuló

-    a legfontosabb ütőhangszerek múltját, származását, fejlődését,

-    az ütőhangszerek irodalmát.

Legyen képes a tanuló

-    szép és kifejező hang képzésére a különféle ütőhangszereken,

-    nagyobb lélegzetű, összetett feladatot tartalmazó etűdök és előadási darabok megszólaltatására,

-    sűrű, egyenletes, árnyalt dinamikájú tremolo alkalmazására a különböző hangszereken,

-    zeneileg és technikailag tudatos, módszeres gyakorlásra, a művek önálló megtanulására,

-    értelmes, tagolt, kifejező előadásmódra.

Rendelkezzék a tanuló

-    megfelelő technikai felkészültséggel, előadói és formálókészséggel,

-    egyszerű improvizációhoz szükséges képzelőerővel,

-    biztos zenei memóriával és koncentrálóképességgel,

-    kamarazenéléshez és zenekari játékhoz szükséges lapról olvasási készséggel,

-    megfelelő gyakorlási módszerekkel, amelyekkel a megfelelő technikai készenlét gyorsan elérhető,

-    tudásszintjének megfelelő önállósággal a játszandó művek kiválasztásánál.

HÁRFA

A hárfatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

-    a hárfa felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolhatóságának elveit, a hangszer lehetőségeit,

-    a hárfa irodalmát, történetét, a hárfairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

-    megfelelő pedáltechnikát, helyes test-, láb-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket,

-    dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező hárfahangot,

-    differenciált pengetést és helyes fojtástechnikát,

-    megfelelő repetíciós és glissando-technikát,

-    laza, egyenletes kartechnikát,

-    pontosan összehangolt láb-, kar- és ujjmozgást.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

-    hangsorokat különböző figurációkkal,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a precíz hangszerhangolásra,

-    a pedálváltások megtervezésének begyakorlására,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a tanulókat a legszükségesebb karbantartási feladatok elvégzésére.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló legyen képes

-    zenei igényességgel önállóan megtanulni és megformálni életkorának megfelelő szintű műveket,

-    az adott mű helyes metrikai és ritmikai megoldására,

-    a megtanult műveket a zenei-érzelmi tartalom kifejezésével előadni,

-    a különböző karakterek között különbséget tenni,

-    a tanult darabokat stílushűen megszólaltatni,

-    a barokk zenében a szólamvezetésre, ismerje és tudja alkalmazni a különböző díszítéseket,

-    a romantikus stílus érzelmi és kifejezésbeli sajátosságait megérezni és megvalósítani,

-    megfelelően pedált váltani.

Ismerje

-    legalább hozzávetőlegesen a művek keletkezési időpontját, és tudja azt az adott történelmi korba belehelyezni,

-    az impresszionizmust mint művészeti irányzatot a képzőművészetben és a zenében; törekedjék a dinamikai, tempó és egyéb utasítások megvalósításával az impresszionista művek hangulatának megközelítésére,

-    a modern zenei effektusokat és azok technikai kivitelezését,

-    a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Tudjon

-    korának megfelelő szinten kottát olvasni, és ezt a készségét fejlessze folyamatosan,

-    a felkészültségének megfelelő fokon kamarazenei együttesben vagy zenekarban közreműködni.

Hangszerkezelésben ismerje

-    az összes dúr és moll skálát oktáv-, szext-, decima- és tercpárhuzamban, ellenmozgásban, a két kéz közötti kánonban,

-    a hármas- és négyeshangzatokat akkordban, arpeggióban, felbontásban és futamban,

-    a kadenciákat akkordban, arpeggióban, felbontásban és futamban,

-    a különböző ujjgyakorlatokat, trillákat, a pergő-játékot,

-    modern effektusokat (glissando, üveghang, pedálglissando stb.).

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes a tudásáról pódiumon is számot adni.

Hangszerkezelésben:

-    tudja a skálajáték tempóját fokozni,

-    a hármas- és négyeshangzatokat akkordban, arpeggióban, különböző felbontásokban és futamban nagyobb tempóban játszani.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló legyen képes

-    a hangszer biztos kezelésére,

-    a dallamívek kirajzolására, árnyalt dinamikai megoldásokra, a harmóniaváltások érzékeltetésére.

Ismerje

-    hangszere történetét és irodalmát,

-    és alkalmazza a tipikus hárfahangzásokat (étouffé, üveghang, prčs de la table, arpeggio, csúszások, kéz- és pedál-glissando stb.).

Legyen képes igényes tónusú, zengő, zajmentes hárfajátékra.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudását pódiumon is bemutatni közreműködőként, vagy önálló koncertet adni.

GITÁR

A gitártanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

-    a gitár felépítését, akusztikai sajátosságait, hangolását, a hangszer lehetőségeit,

-    a gitár irodalmát, történetét, a gitárirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

-    a gitáron megszólaltatható főbb zenei stílusok előadási sajátosságait,

-    a leggyakrabban előforduló akkordokat és akkordfűzéseket.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

-    helyes test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket,

-    dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező gitárhangot,

-    differenciált pengetést és helyes fogástechnikát,

-    laza, egyenletes kar- és ujjtechnikát,

-    a két kéz pontosan összehangolt mozgását.

Tanítsa meg

-    a játszott művek karakterének, tempó és dinamikai jellegzetességeinek kifejezését,

-    a legato játékot,

-    a staccato, portato, tenuto játékmód alkalmazásával az artikuláció megvalósítását,

-    a gitárjáték alapvető technikai elemeit (fekvésváltás, barré, kötések, apoyando, tirando, arpeggio, törtakkordok),

-    a tompítás különféle lehetőségeit.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

-    hangsorokat különböző figurációkkal,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat.

Ösztönözze a tanulókat a helyes hangszertechnika folyamatos gondozásával szép gitárhangszín elsajátítására.

Fordítson figyelmet

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a precíz hangszerhangolásra,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Alakítsa ki a lapról játék technikáját, mindig az előző év nehézségi szintjén gyakoroltatva.

Tanítsa meg a tanulókat a legszükségesebb karbantartási feladatok elvégzésére.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló rendelkezzék a gitárjátékhoz szükséges koncentrálóképességgel.

Alkalmazza a tanulmányai során elsajátított zenei és technikai ismereteket. Különböző stílusú darabok önálló feldolgozásával és memorizálásával artikulált, dinamikailag árnyalt hangszerjátékot valósítson meg.

Ismerje

-    a gitár hangjait, tudja hangszerét behangolni,

-    a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Ismerje és készségszinten alkalmazza a gitárjáték alapvető technikai elemeit:

-    a fekvésjátékot, fekvésváltást,

-    a kis és nagy barré-t,

-    a kötéseket (ráütés, elpengetés),

-    a dallamjátékot apoyando és tirando pengetéssel,

-    az akkordfelbontás (arpeggio) különböző formáit,

-    a törtakkord megszólaltatását,

-    a nem kívánt hangösszecsengések tompítását (jobb és bal kézben egyaránt).

Legyen képes különböző játékmódok megvalósítására:

-    dallam akkordkísérettel (pl. Neusiedler-darabok),

-    harmóniafelbontásos játék (pl. Carcassi, Diabelli, Giuliani),

-    egyszerű többszólamú darabokban szólamvezetés, dallamkiemelés (pl. Losy, Campion, Robert de Visée).

Rendelkezzék az egyszerű kortárs darabok (pl. Borsody, Brouwer) eljátszásához szükséges zenei alapismeretekkel és technikai készségekkel.

Repertoárjának egy részét tudja kotta nélkül játszani.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    G-dúr, C-dúr skála 2 oktávon, háromoktávos E-dúr skála, transzponálva, repetíciós pengetéssel is, kromatikus skálák, arpeggio-gyakorlatok,

-    2 etűd (pl. Carcassi: Etűdök op. 60),

-    1 vagy 2 reneszánsz vagy barokk mű,

-    XX. századi művek (pl. Bartók – Szendrey).

A választott etűdök tartalmazzanak egymástól eltérő technikai feladatokat.

A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

Rendelkezzék a tanuló ismeretekkel

-    a fontosabb korok és stílusok gitáron megszólaló darabjainak jellemző vonásairól,

-    a különféle hangeffektusokról és azok használatáról (rasgueado, üveghang, étouffé, dobolás),

-    a gitárdarabok szerzőinek és előadóművészeinek munkásságáról,

-    a hangszer múltjáról, hagyományairól.

Legyen képes az életkorának és képességeinek megfelelő zene még árnyaltabb, kifejezőbb előadására, mely kiterjed a kötetlenebb előadású romantikus és impresszionista művekre is.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló ismerje a különböző hangeffektusokat és azok használatának módját.

Legyen képes

-    a darabok hibátlan megszólaltatására,

-    a szólamvezetések pontos megvalósítására,

-    természetes, oldott hangszerkezelésre,

-    az egész fogólapot uralni,

-    tiszta, könnyed fekvésváltásra,

-    a vibrato alkalmazására,

-    a fontosabb zenei karakterek megjelenítésére,

-    a tiszta játék érdekében történő hangtompítások végrehajtására,

-    értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadásra.

Rendelkezzék

-    kimunkált előadói és technikai képességekkel,

-    biztos memóriakészséggel,

-    koncentrálóképességgel,

-    hangszere rendeltetésszerű használatához és karbantartásához szükséges alapvető ismeretekkel.

CIMBALOM

A cimbalomtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

-    a cimbalom történetét, irodalmát, változatait (pl. hackbrett),

-    a hangszer akusztikai sajátosságait, a húrok elrendezését,

-    a cimbalomirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

-    a hangszerkezeléshez vezető mozgásformákat, azok kapcsolatát a zenei elképzelés megvalósításával.

Nyújtson gazdag zeneirodalmi ismeretanyagot

-    a cimbalom eredeti irodalmából (kortárs zene),

-    a népzenéből és népzenei ihletésű művekből,

-    a zeneirodalom minden korszakának cimbalmon előadható irodalmából.

Alakítson ki

-    könnyed hangszerkezelést,

-    helyes pedálhasználatot.

Fordítson figyelmet

-    a tanult művek stílusos előadására,

-    árnyalt frazeálásra, artikulációra,

-    a különböző ütésmódokra,

-    a díszítések biztos ismeretére és pontos megszólaltatására,

-    a táncrendek elemeire,

-    a virtuóz játéktechnikára való törekvésre,

-    magyar népdalcsokrok harmonizálására.

Segítse készségfejlesztő gyakorlatokkal az ismeretanyagok elsajátítását:

-    valamennyi dúr és moll skála, kromatikus skála, akkordjáték,

-    lapról olvasás,

-    transzponálás,

-    népdalkíséret rögtönzése.

Tanítsa meg a hangolási és a legalapvetőbb hangszerkarbantartási feladatokat.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

-    dúr és moll skálák biztos ismerete 7 #, 7 b előjegyzésig; kromatikus skála,

-    egyszerűbb darabok biztos lapról olvasása, minden stíluskorszakból,

-    a tanult művek stílusos előadása,

-    árnyalt frazeálás, artikuláció,

-    díszítések biztos ismerete, játszása,

-    a kortárs zene anyanyelvi szintű ismerete,

-    magyar népzenei és műzenei feldolgozások, átiratok zenekari kísérettel, illetve ennek hiányában zongorával előadva,

-    a népdalok és néptáncdallamok harmonizálása,

-    a táncrendek ismerete,

-    népies műdalok játszása,

-    a tanult művek stílusos, szép eljátszásához való ütésmódok önálló alkalmazása, megválasztása,

-    az összes dúr és moll skála, hangközmenetek, futamok, hármas- és négyeshangzatok, harmóniafüzér, kromatikus skála játszása,

-    törekvés a virtuóz játéktechnikára,

-    helyes pedálhasználat,

-    hallás után, illetve kottából megtanult harmonizált népdalok és néptáncok előadása,

-    nehezebb etűdök játszása (pl. Allaga: Vihar, vagy válogatás az Öt koncertetűdből, Hét koncertetűdből),

-    különböző stílusú, középnehéz technikai szintű előadási darabok élményszerű eljátszása (Lavotta: Magyar szerenád, Bach csellószvit-részletek, Scarlatti: Toccata, Szonáták, Bartók: Három csíkmegyei népdal, Román táncok, Szokolay: Játék a hangközökkel stb.),

-    magyar népdalcsokrok harmonizálása,

-    népzenei feldolgozások játszása.

Ismerje a tanuló

-    a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

-    skálák biztos és virtuóz játszása 7 #, 7 b előjegyzésig, terc-, szext- és oktávmenetek, futamok, hármas- és négyeshangzatok, harmóniafűzés, kromatikus skála,

-    virtuóz játéktechnika,

-    különböző stílusú, technikailag komoly követelményeket támasztó előadási darabok élményszerű eljátszása (pl. Allaga: Öt koncertetűd-ből, Paganini: 5. caprice, Debussy: Gyermekkuckó 1-1 tétele, Bartók: 15 magyar parasztdal-ból, Lendvay: Dispositioni II. tétel),

-    ütésmódok, dinamikai árnyalás önálló megválasztása,

-    kortárs művek élményszerű megszólaltatása.

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    skála és lapról olvasás,

-    1 Allaga-etűd,

-    1 J. S. Bach-mű,

-    1 szabadon választott mű,

-    1 eredeti cimbalomszonáta, vagy klasszikus szonáta tétele,

-    1 kortárs cimbalommű,

-    1 népzenei, vagy népzenei ihletésű mű.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

-    a tanult művek önálló elképzelése, megtanulása, megoldása,

-    előadói kvalitások megnyilvánulása,

-    a tanult művek stílusos, szép eljátszása,

-    zenei képességek (hallás, ritmusérzék, dinamikai és hangszínérzékenység) a játszott anyag színvonalának megfelelően,

-    zenei fantázia, emlékezet és előadói készség,

-    improvizációs készség,

-    népdalok, virágénekek, történelmi dallamok átírása cimbalomra (kottából),

-    népi eredetű műzene játszása,

-    virtuóz skálajáték, hangközmenetek, hangzatfűzések, hármas- és négyeshangzatok,

-    az ütésmódok, pedáltechnika helyes megválasztása, alkalmazása,

-    nehéz etűdök eljátszása (Allaga, Dancla, Czerny, Cramer),

-    a különböző stílusokban való jártasságot megmutató művek előadása (Bach: Szonáták és partiták szóló hegedűre – egyes tételek, Scarlatti: Szonáták, Händel-szvitek, Mozart- és Haydn-szonáták, Schumann: Kinderszenen – tételek, Chopin: Keringők, Mazurkák, Liszt-karakterdarabok, Bartók: Duók, 15 magyar parasztdal, Lendvay: Dispositioni, Hollós M.: Feltekintés egy csillagra, Szokolay: 4 sirató stb.),

-    kamarazenélés,

-    zenekari szólamok megtanulása és játszása magnóról szóló zenekari kísérettel.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

-    a különböző zenei stílusok jellemző vonásai, valamint a cimbalom népzenei vonatkozásai,

-    nagyfokú figyelem, biztos memorizálókészség,

-    fejlett hallás, önellenőrző készség,

-    a társas zenélés alapjául szolgáló lapról olvasási készség,

-    az adottságoknak megfelelő zenei kifejezésmód, előadó- és formálókészség,

-    természetes, oldott hangszerkezelés, az egész hangszer birtoklása,

-    magas fokú technikai biztonságérzet,

-    skálázás folyamatosan, szép hangon terc-, szext-, oktáv- és decimamenetben,

-    mozgásformák harmonikus működtetése a belső hangzásigénynek megfelelő ütésmódokkal, kézrenddel, pedálkezelési technikával,

-    a zenei anyag korhű, megjelenítő erejű előadása,

-    zenei és technikai szempontból tudatos, elemző gyakorlás, a hangszeres technika zenei igényen alapuló továbbfejlesztése,

-    a mű stílusának, karakterének megfelelő gondolat, elképzelés kivitelezése.

CSEMBALLÓ

A csembalótanítás célja a XVI–XVIII. századig terjedő időszak egyik legjelentősebb – a későbbiekben elfeledett, de napjainkban újjáélesztett – billentyűs hangszerén való játék alapfokú elsajátítása.

A csembalótanítás szakirányú feladatai:

-    a csembaló megszólaltatásának és optimális kezelésének alapfokú elsajátíttatása,

-    a koronként eltérő hangzásigények, technikai, billentési, artikulációs és ornamentációs elvek megismertetése,

-    a koronként változó notáció sajátosságainak felismerése, és a hiteles (faksimile és urtext) kották iránti igény kialakítása,

-    a csembaló mechanikájának, szerkezetének és felépítésének megismertetése,

-    a teljes csembalóirodalom – beleértve a XX. századi műveket – megismertetése,

-    egyfajta elemző, gondolkodó és szabadon alkotó szemlélet kialakítása, amely nélkülözhetetlen a régi zene előadásában,

-    a régi zenét értő módon hallgató és művelő amatőrök nevelése.

Az oktatás ismertesse meg a tanulókkal

-    a csembaló történetét, a rokon billentyűs hangszereket,

-    a csembaló felépítését és működési elvét (a különböző építéstechnikákra tekintettel),

-    a hangszer akusztikai sajátosságait, a regisztereket,

-    a csembalóirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

Alakítson ki

-    könnyed hangszerkezelést,

-    helyes test-, kar- és kéztartást,

-    sokszínű, kidolgozott játékmód-kultúrát,

-    laza, egyenletes ujj- és kartechnikát,

-    könnyed manuálváltást, a különböző manuálok egy időben történő használatának természetességét.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

-    dúr és moll skálákat külön kézzel, két kézzel párhuzamosan és ellenmozgásban, különböző tempókban és billentésmódokkal, oktáv, terc, szext és decima távolságban,

-    hármas- és négyeshangzatokat akkordfogásban, különböző felbontásokban, futamokban a skálákhoz hasonló módokon,

-    technikai gyakorlatokat, etűdöket, ujjgyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a különböző speciális játékmódok elsajátítására,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a continuo-játék készségének kialakítására és feladataira,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Fejlessze a tanuló

-    zenei hallását, a melodikus, polifon és funkciós hallást,

-    metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartást,

-    hangszerkezelését, technikáját, a kezek függetlenségét az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával,

-    muzikalitását a hajlékony dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával.

Tanítsa meg a tanulónak a hangolási és az alapvető karbantartási feladatokat.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló legyen tisztában a csembalójáték és a zongorázás közti alapvető különbségekkel és tudatosan alkalmazza is az eltérő játéktechnikát mindkét hangszernél.

Ismerje a csembalón használatos billentésmódokat, különös tekintettel a könnyed, kizárólag ujjtőből képzett non legatóra, és a karsegítség nélküli legatóra.

Ismerje meg – korának megfelelő szinten – a reneszánsz, barokk, valamint a korai klasszikus zenék legfontosabb stílusjegyeit.

Tudjon különbséget tenni különféle nemzetek zenéi között, és ezt alkalmazza az előadásban is.

Legyen tisztában a leggyakoribb díszítésekkel (a korok és nemzetek közti különbségekkel is).

Legyen tisztában a leggyakoribb műfajokkal, kompozíciós technikákkal (táncok, polifon-homofon szerkesztés stb.) és azok előadásával.

Tudjon valamennyi hangnemben skálázni három oktávon keresztül, két kézzel, különféle billentésmódokkal (futam, akkord, akkordfelbontás is); tudja a skálákat modern ujjrenddel, de ismerjen meg néhány régi ujjazatot is.

Tudjon akkordokat és több-kevesebb szólamú arpeggót játszani, egy és két kézzel.

Tegyen szert a korának megfelelő, biztos technikára: a pergő-játék, ugrások (kézkeresztezés), kettősfogások, repetíció, akkordjáték terén.

Ismerje a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését, a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    1 Couperin-rondeau,

-    1 sarabande és 1 menuet Rameau-tól,

-    1 gyors Scarlatti-szonáta,

-    1 mű Bach: Clavierbüchlein für W. Fr. Bach című kötetéből,

-    1 Haydn-szonáta.

A Scarlatti-szonátát fejből kell játszani, a többi mű kottából is előadható.

További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló fejlessze tovább technikai tudását a következőkben:

-    skála gyors tempóban, különböző billentésekkel; gyors ugrások, tremolo, gyors trillák és egyéb ornamensek,

-    legyen jártas a lapról játékban,

-    ismerkedjék meg a continuo-játék alapjaival és gyakorlati alkalmazásával,

-    legyen képes fokozott zenei igényességgel a már megismert stílusokban önállóan is megtanulni és megformálni egy-egy könnyebb művet,

-    ismerje meg a kamarazenélés legfontosabb szempontjait:

=    ismerje és kövesse a kamarapartnerek szólamát,

=    rugalmasan alkalmazkodjék a többi partnerhez,

=    éljen a continuo-szólamban alkalmazható szabadság jogával.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló ismerje

-    a csembaló megszólaltatásának valamennyi lehetséges módját (szóló- és continuo-hangszerként egyaránt),

-    a hangszer szerkezetét, mechanikáját, valamint kialakulásának történetét és a rokon hangszereket (clavichord, virginál stb.),

-    a csembaló irodalmát, a reneszánsz kortól a hangszer fénykorán át napjainkig,

-    a régi iskolákat és a hangszerről, valamint a régi zene előadásmódjáról szóló korabeli forrásmunkákat.

Tudjon

-    a csembalón kifejezően, virtuózan, és a stílustól függően érzelemgazdagon játszani,

-    eligazodni biztos stílusérzékkel valamennyi korszak és nemzet zenéjében.

Legyen tisztában

-    a jó kottaválasztás szükségességével,

-    a faksimile kiadványok használatával,

-    a notáció koronkénti és szerzőnkénti különbözőségeivel,

-    az előadói szabadság jelentőségével,

-    valamennyi billentésfajtával (legato, a Bach által tanított befelé húzott ujjas non legato, staccato stb.), és tudja ezeket adott helyen önállóan alkalmazni,

-    a különféle szerzőknél használatos díszítésekkel, azok elnevezésével és kivitelezésével,

-    az olyan speciális előadói, korhoz és stílushoz kötött hagyományokkal, mint pl. a francia „inegal”, a szabad „prélude”, illetve „fantasia” vagy a túlpontozás stb.,

-    a régi ujjrendek használatával,

-    a régi és a ma használatos egyenletes hangolásfajták közti alapvető különbségekkel.

Ismerje

-    a leggyakoribb kompozíciós technikákat (homofon, polifon szerkesztés, háromtagú, szonáta-, rondó-, variációs forma stb.),

-    a legfontosabb reneszánsz és barokk tánctípusokat, azok jellegzetességeit és változásait korok szerint,

-    a continuo-játék alapvető szabályait, összhangzattani ismeretei nyomán legyen képes azokat egyszerűbb formában alkalmazni.

Legyen képes

-    hangológép segítségével hangolni, illetve fül után oktávokat és a két manuált tisztára hangolni,

-    hallgatóság előtt – szóló- és kamaraművek előadásával egyaránt – művészi produkciót nyújtani,

-    zenekari continuo-játékosként egyszerűbb feladatokat megoldani (pl. Vivaldi-versenyművek, korabeli szimfóniák stb. continuo-szólamai),

-    ismétléses formájú előadási darabokban kisebb improvizatív variációk megszólaltatására.

Rendelkezzék

-    a művek megtanulásához szükséges önállósággal,

-    a gyakorláshoz elegendő kitartással,

-    kellő szereplési rutinnal,

-    biztos technikával és koncentrálóképességgel,

-    jó ízléssel és ítélőképességgel.

ZONGORA

A zongoratanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

-    a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, hangolás), akusztikai sajátosságait,

-    a hangszer gazdag irodalmának legjelentősebb zeneszerzőit és előadóművészeit,

-    a hangszer kialakulásának vázlatos történetét.

Alakítson ki

-    a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést,

-    megfelelő kéztartást,

-    független játszóapparátust (ujjak, kar), a kezek önállóságával,

-    rugalmas, laza ízületeket (váll, könyök, csukló, ujjtő),

-    az adottságok alapján kiegyenlített zongoratechnikát (sima pozícióváltást, a kezek ügyes alá- és fölétevését),

-    differenciált billentést, ujjvégérzetet.

Tegye képessé a tanulókat arra, hogy

-    tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni és azon játszani,

-    tudja a zongorajáték alapelemeit, játékformáit (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), a billentésmódokat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni,

-    tudja a zongorapedálokat megfelelően használni (prolongációs, bal – tompító, jobb),

-    a mű mondanivalójának megfelelően tudja kifejező hangon, hangszínben hangerőben, gazdagon megszólaltatni a hangszert, a zenei karaktereket megvalósítani,

-    a zongoradarabokat stílus- és kottahűen játszani.

Fejlessze a tanuló

-    muzikalitását a hajlékony, dinamikában árnyalt dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával,

-    zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást,

-    metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartását,

-    kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját,

-    hangszerkezelését, technikáját az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló ismerje

-    hangszere alapvető sajátosságait, működési elvét (kalapács-mechanika, pedálszerkezet, húrozat, hangolás, rezonáns szekrény),

-    a zongorairodalom legjelentősebb alkotóit és alkotásait,

-    a tanulandó zenemű formáját és vázlatos harmóniai szerkezetét,

-    a kottában előforduló jeleket és zenei műszavakat, különös tekintettel a hangszerre vonatkozó speciális utasításokra (pl. una corda, prol. ped.),

-    a kortárs zenei notáció alapvető jelzéseit,

-    a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Legyen képes

-    természetes hangszerkezelésre és az ehhez szükséges gyakorlatok elvégzésére,

-    egyenletes és helyes tempóban, pontos ritmusban zongorázni,

-    zenei és technikai szempontból tudatos, önálló gyakorlásra,

-    a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni,

-    a játszandó zongoraművek értelmes tagolására,

-    a zenei karakterek megvalósítására,

-    a zongorapedálok használatára (elő-, után- és együttnyomás),

-    életkorának és képességeinek megfelelően a zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására,

-    az együttzenélésre (négykezes, hatkezes, kétzongorás darab, zongorakíséret).

Rendelkezzék

-    biztonságos kotta- és lapról olvasási készséggel,

-    adottságainak megfelelő zenei memóriával,

-    képességei alapján kiművelt zenei hallással.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    2 fúgaszerkesztésű J. S. Bach-mű (invenciók, kis prelúdiumok, fughetták stb.),

-    1 teljes klasszikus szonáta,

-    1 virtuóz etűd,

-    2 különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik XX. századi magyar mű legyen.

A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló ismerje

-    hangszere múltját, irodalmát és a jelentősebb külföldi és hazai előadóművészeket (pl. Sz. Richter, Rubinstein, Fischer Annie, Cziffra György…),

-    a kottában előforduló jelek és zenei műszavak pontos jelentését, különös tekintettel a zongorára vonatkozó speciális utasításokra.

Legyen képes

-    technikai és zenei szempontból tudatos, önálló munkára,

-    a zongorajáték során előforduló különböző játékmódokat, játékformákat (skála, hármashangzat, futam, kettősfogás, tremolo, trilla, díszítés), billentésfajtákat (legato, staccato, tenuto, leggiero, portato, non legato) a zenei anyaghoz alkalmazni,

-    saját kézalkatának megfelelő ujjrendek készítésére,

-    a zongorapedálok tudatos használatára,

-    a zongoraművek formálására és kifejező előadására.

Rendelkezzék

-    olyan zenei műveltséggel, amely képessé teszi az értékes zene befogadására,

-    az együttzenélés igényével.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes

-    A zongorázandó anyag kottahű, stílusos, dinamikailag változatos és kifejező előadására,

-    skálákat, gyakorlatokat minden hangnemben játszani,

-    a különböző játékformákat, játékmódokat a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni,

-    a zenei karakterek és a hozzájuk kapcsolódó billentésmódok megjelenítésére,

-    dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

-    a zongorapedálok tudatos és változatos használatára.

Rendelkezzék

-    megfelelő hangszeres ügyességgel, virtuozitással,

-    biztos memóriával, koncentrálóképességgel,

-    megfelelő lapról olvasási készséggel.

A „B” tagozatos tanuló rendelkezzék olyan szintű zongoratudással, hogy zenei képességei alapján – adott esetben – legyen alkalmas szakirányú tanulmányok elkezdésére.

ORGONA

Az orgonatanítás szakirányú feladatai

A tanuló a zenei anyagot életkora, évfolyama és egyéni képességei, illetve készségei szintjének megfelelően kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően szólaltassa meg.

E cél elérése érdekében szükséges

-    a kottaolvasás és a lapról játék fejlesztése,

-    a két kéz önállóságának fejlesztése, amely biztosítéka a jobb és bal kéz összjátékának, s ez az alapja a manuál-pedál összjátéknak is,

-    a polifon (barokk) zenében a tiszta szólamvezetés, a logikus frazeálás és artikulálás, az agogika és a díszítések alkalmazása,

-    a romantikus stílus értelmi és kifejezésbeli sajátosságainak megérzése és megvalósítása,

-    a redőny stílusos használatának elsajátítása,

-    a tanuló saját alkatának is megfelelő logikus ujj- és lábrend készítésének elsajátítása.

A szaktanár ismertesse a tanulókkal

-    az orgona történetét, a más hangszercsaládokkal meglévő rokon vonásokat,

-    a hangszer felépítését és működési elvét (a különböző építéstechnikákra tekintettel),

-    az orgona akusztikai sajátosságait, az alapvető regisztereket,

-    az orgonairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit.

Alakítson ki

-    könnyed hangszerkezelést,

-    helyes test-, kar-, kéz- és lábtartást,

-    sokszínű, kidolgozott játékmód-kultúrát,

-    laza, egyenletes ujj- és kartechnikát,

-    könnyed manuálváltást, a különböző manuálok egy időben történő használatának természetességét,

-    a különböző testrészek összehangolt munkáját.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

-    dúr és moll skálákat külön kézzel, két kézzel valamint pedálon, párhuzamosan és ellenmozgásban, különböző tempókban és billentésmódokkal, oktáv, terc, szext és decima távolságokban,

-    hármas- és négyeshangzatokat akkordfogásban, különböző felbontásokban, futamokban a skálákhoz hasonló módokon,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat,

-    technikai gyakorlatokat, etűdöket.

Fordítson figyelmet

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Fejlessze a tanuló

-    zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, polifon és funkciós hallást,

-    metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartást,

-    hangszerkezelését, technikáját, a kezek és lábak függetlenségét az ügyesítők, az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával,

-    muzikalitását a hajlékony dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló ismerje

-    hangszere múltját, történetét,

-    a különböző zenei stílusok jellemző vonásait,

-    a díszítések különböző fajtáit,

-    a regisztrálás alapvető szabályait,

-    a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Legyen képes

-    az adott mű helyes metrikai és ritmikai megoldására,

-    a barokk zenében tiszta szólamvezetésre, értelmes frazeálásra és artikulációra, a díszítések alkalmazására,

-    könnyebb művek lapról olvasására.

Rendelkezzék

-    a művek megvalósítását lehetővé tevő technikával,

-    koncentrálóképességgel,

-    megfelelő gyakorlási módszerrel.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

orgonán:

-    1 Bach-korálelőjáték,

-    1 Bach- prelúdium és fúga (a Nyolc kis prelúdium és fúga sorozatból),

-    1 könnyebb, más stílusú mű;

zongorán:

-    1 Bach-mű (nehezebb kis prelúdium, két- vagy háromszólamú invenció),

-    1 klasszikus szonátatétel,

-    1 romantikus mű,

-    1 XX. századi magyar mű,

-    2 etűd (az egyik lehetőleg a bal kézben mozgó szólammal).

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló ismerje hangszere irodalmát, a jelentősebb alkotó- és előadóművészek munkásságát.

Legyen képes

-    a különböző korok műveit biztos technikával, stílushűen megszólaltatni és zenei élményt nyújtani,

-    a romantikus stílus értelmi és kifejezésbeli sajátosságait megérezni és megvalósítani,

-    a művek karakterének megfelelően regisztrálni, valamint a saját alkatának megfelelő ujj- és lábrendeket önállóan készíteni,

-    új műveket önállóan megtanulni, repertoárját bővíteni.

Rendelkezzék

-    a művek művészi előadásához szükséges képzelőerővel, előadói és formálókészséggel,

-    fejlett hallási kontrollal,

-    a hangszeréhez kapcsolódó stílus- és anyagismerettel, megfelelő repertoárral.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló ismerje

-    a díszítések különböző fajtáit, és azok kivitelezésének eltérő nemzeti hagyományait,

-    a regisztrálás részletes szabályait.

Legyen képes

-    az adott mű helyes metrikai, ritmikai és regisztrálási megoldására,

-    a barokk zenében tiszta szólamvezetésre, értelmes frazeálásra és artikulációra, a díszítések precíz alkalmazására.

Rendelkezzék

-    a nehezebb művek megvalósítását lehetővé tevő technikával,

-    koncentrálóképességgel,

-    jó lapról olvasási készséggel,

-    harmonizálási és improvizációs készséggel.

HARMONIKA

A harmonikatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

-    a harmonika alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét, akusztikai sajátosságait, regisztereit, azok elnevezéseit,

-    a hangszer történetét, fajtáit, a rokon billentyűs hangszereket.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést

-    helyes hangszer-, test-, kar- és kéztartást,

-    dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező harmonikahangot,

-    sokszínű billentéskultúrát,

-    kidolgozott légszekrényvezetést,

-    a művek karakterének megfelelő regisztrálási képességet,

-    gyors és megbízható regiszterváltási készséget,

-    differenciált hangindítást és hanglezárást,

-    laza, egyenletes ujj- és kartechnikát,

-    a két kéz függetlenségét,

-    a különböző testrészek összehangolt munkáját.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

-    dúr és moll skálákat különböző tempókban és billentésmódokkal, párhuzamosan és ellenmozgásban, oktáv, terc, szext és decima távolságban,

-    rmas- és négyeshangzatokat akkordfogásban, különböző felbontásokban, futamokban, a skálákhoz hasonló módokon,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujjgyakorlatokat,

-    technikai gyakorlatokat, etűdöket.

Fordítson figyelmet

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Fejlessze a tanuló

-    zenei hallását, a tiszta intonációt, a melodikus, a polifon és funkciós hallást,

-    metrum- és ritmusérzékét, az egyenletes tempótartást,

-    hangszerkezelését, technikáját, a kezek függetlenségét az ujjgyakorlatok, etűdök, skálák alkalmazásával,

-    légszekrénykezelését,

-    muzikalitását a hajlékony dallamformálással, a dallam és kíséret viszonyának igényes kimunkálásával, billentéskultúrával.

Tanítsa meg az alapvető karbantartási feladatokat.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

Ismerje a tanuló

-    a zeneművek stílusához jól illeszkedő regiszterek, hangszínek kiválasztásának alapvető szempontjait, a regiszterkapcsolók jeleit, a regiszterek oktávfekvéseit,

-    a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Tudja

-    hangszerét helyesen tartani,

-    a légszekrény-technikai elemeket automatikusan használni.

Legyen képes

-    előre megtervezett légvezetéssel játszani,

-    a záróhangokat légszekrénnyel zárni,

-    differenciált dinamika alkalmazására,

-    valamennyi dinamikai tartomány alkalmazására,

-    a zenei formát visszatükröző légvezetésre,

-    a bal kéz valamennyi funkciójának használatára,

-    szépen vezetett crescendo, decrescendo ívek megvalósítására,

-    a hangszere regisztrálási lehetőségeit kihasználni,

-    zeneműveket fejből is előadni.

Rendelkezzék

-    évfolyamának megfelelően kiművelt hangszeres technikával,

-    helyes kéztartással,

-    telt, erőteljes mf alaphanggal,

-    kifejező játékmóddal,

-    a zeneművek stílusának, karakterének megfelelő előadásmóddal,

-    a hangszere karbantartására vonatkozó alapvető ismeretekkel.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    dúr és összhangzatos moll skálák 6 #, 6 b előjegyzésig, ellenmozgásban, terc- és szextmozgásban, hármashangzatokkal,

-    1 élénk tempójú jobbkezes etűd,

-    1 élénk tempójú balkezes etűd,

-    1 élénk tempójú kétszólamú barokk mű,

-    1 többszólamú barokk mű,

-    1 szonatina,

-    1 harmonikadarab kortárs szerzőtől,

-    1 szabadon választott mű.

A teljes anyagot kotta nélkül kell előadni.

További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

Az „A” tagozat végén

Ismerje és legyen képes megfelelően előadni a kortárs külföldi és magyar szerzők harmonikaműveit.

Legyen képes

-    a tanult kéz- és légszekrénytechnikai elemeket egy meggyőző zenei kifejezés szolgálatába állítani,

-    az alapfok évfolyamaiban elért színvonalának eredményes megőrzésére, annak lehetőség szerinti továbbfejlesztésére,

-    pontos levegőgazdálkodásra hosszabb légszekrényutak esetén, differenciált dinamika és kifejező játékmód mellett is,

-    különböző korok és stílusok előadási darabjainak ízléses, igényes előadására,

-    egyszerűbb műveket zeneileg és technikailag önállóan megoldani,

-    kamarazenei művek előadásában közreműködni.

Rendelkezzék

-    kiművelt hangszeres technikával,

-    helyes kéztartással,

-    telt, erőteljes mf alaphanggal,

-    kifejező játékmóddal,

-    a zeneművek stílusának, karakterének megfelelő előadásmóddal,

-    a hangszere karbantartására vonatkozó alapvető ismeretekkel.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló ismerje

-    lehetőség szerint a bariton balkezes koncertharmonika zenei és technikai sajátosságait,

-    a gyors kéztechnika alapjait, a kéz tizenhatod mozgású egyenletes vezetését, az ujjak alacsony, aktív, pontos munkáját,

-    a „shake” technikát,

-    a művek karakterének megfelelő regisztrálás szempontjait,

-    a hangszer koncertirodalmát,

-    a művek harmóniai, formai szerkezetét, valamint a játszott művek stílusjegyeit.

Legyen képes

-    a pontos levegőgazdálkodásra, egyenletes légszekrényvezetésre, pontos, gyors, törésmentes légszekrényváltásra, valamint egyenletesen vezetett crescendo, decrescendo ívek megvalósítására,

-    két-, három-, illetve négyszólamú művek előadására,

-    saját kézalkatának megfelelő, célszerű ujjrendeket készíteni,

-    a többszólamú művekben tiszta szólamvezetésre, pontos tagolásra, világos, érthető megformálásra,

-    művészi kifejezésmód, megfelelő stílusismeret és technikai felkészültség birtokában zenei élményt nyújtani,

-    kifejező és dinamikailag árnyalt hangon játszani,

-    a zeneművek érzelmi tartalmát átélni,

-    szubjektív zenei élményét esztétikailag igényesen kifejezni,

-    olyan művészi szándékú kifejezésmódra, amely összefüggő egységben tükrözi zenei tudását, képzelőereje fejlettségét, valamint előadókészsége érettségét.

Tudja a tanult kéz- és légszekrénytechnikai elemeket egy meggyőző zenei kifejezés szolgálatába állítani.

Tudjon

-    nagyobb terjedelmű műveket előadni,

-    kamarazenében – lehetőleg más zenekari hangszerekkel – közreműködni,

-    műveket önállóan is elsajátítani,

-    ritmikailag pontos, stílusos díszítéseket játszani,

-    pontosan kottát olvasni a zenei karakter, a hangok, a ritmus, az ujjrend, a légvezetés, a regisztrálás pontos figyelembevételével.

Legyen igénye a zeneművek ideális megformálására.

Rendelkezzék megfelelő alaptónussal.

HEGEDŰ

A hegedűtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

-    a hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét,

-    a hegedű akusztikai sajátosságait,

-    a hangszer hangolását,

-    a hangszer és a vonó felépítését, részeit,

-    a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket,

-    a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit,

-    a különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

-    a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést,

-    a hegedűirodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

-    a vonós hangszercsalád többi tagját.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

-    megfelelő vonóvezetést, balkéz-technikát,

-    helyes, test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket,

-    dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező hegedűhangot,

-    differenciált hangindítást és hanglezárást,

-    laza, egyenletes ujj- és kartechnikát,

-    a kezek pontosan összehangolt mozgását.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

-    hangsorokat és hangzatokat különböző vonásnemekkel valamennyi húron és fekvésben,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujj- és vonógyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a különböző vonásnemek elsajátítására,

-    a pizzicato-technikára, a pergő-technikára,

-    az üveghangok megszólaltatására,

-    a megfelelő ujjrendek készítésére és a fekvések alkalmazására,

-    a hangköz és akkordjáték sajátosságaira,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a tanulókat a hangolási és a legalapvetőbb hangszer-karbantartási feladatokra.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló ismerje

-    a hangszer és a vonó felépítését, részeit, hangszerének gondozását és megóvását,

-    a fontosabb tempó- és karakterjelzéseket, valamint a dinamikára vonatkozó jeleket,

-    a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket,

-    a hangsorok előjegyzését és ujjrendjét,

-    a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit (a vonás iránya, a vonó sebességének, nyomásának és a lábtól való távolságának összefüggése),

-    a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

-    a zenei alapkarakterekhez (dolce, grazioso, espressivo, risoluto) tartozó vonókezelést,

-    a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Legyen képes

-    a zenei anyagot életkora és egyéni képességei, illetve készsége szintjén kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni,

-    ujjrenddel és vonásjelzéssel gondosan ellátott, könnyebb zenei anyagot mérsékelt tempóban lapról eljátszani,

-    szokatlan nehézséget nem támasztó könnyebb művet ujjrenddel és vonásjelzéssel ellátni,

-    technikai eszközeit a stílusos és kifejező játék szolgálatába állítani,

-    tájékozódni, szabad fekvésváltással közlekedni a fogólapon, törekedve az igényes intonációra,

-    az alapvonások, valamint a dallamnak, a ritmusnak, a dinamikának megfelelő vonóbeosztás alkalmazására,

-    szép hangon való, karakteres előadásra,

-    a megismert mozgások, izomérzetek felidézésére, tudatos alkalmazására.

Kottaolvasási készsége legyen olyan szintű, hogy belső elképzelés vezesse játékát.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    háromoktávos skála, akkordfelbontásokkal,

-    2 szabadon választott etűd,

-    1 versenymű saroktétele,

-    1 barokk szonáta lassú és gyors tétele, vagy 1 lassú és 1 élénk tempójú előadási darab.

A választott etűdök tartalmazzanak egymástól eltérő technikai feladatokat.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló legyen képes

-    szép hangon, kifejezően koncertet, szonátákat, előadási darabokat eljátszani,

-    gazdagabb hangszínek és karakterek megvalósítására, gyors tempójú, technikailag nehezebb művek eljátszására,

-    a stílusnak és karakternek megfelelő vonásnemek, a célszerű ujjrendek megválasztására,

-    igényes intonációra, az előforduló dinamikai fokozatok természetes hangképzéssel való megszólaltatására,

-    előadási darabokat, kamaraműveket, zenekari szólamokat önállóan is megtanulni.

Bővítse repertoárját.

Lapról játéka olyan fokú legyen, hogy képes legyen beilleszkedni a társas muzsikálásba.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes

-    természetes, oldott hangszerkezelésre,

-    az egész fogólapot uralni,

-    a tiszta intonáció érdekében érzékeny billentésre, folyamatos, könnyed fekvésváltásra,

-    a különböző skálákat 3 – esetleg 4 – oktávon keresztül akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani,

-    differenciált vibrato alkalmazására,

-    a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,

-    az alapvonások – legato, détaché, martelé, spiccato, staccato – alkalmazására,

-    dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre.

Rendelkezzék

-    igényes, fejlett hallással, kontrollálóképességgel,

-    biztos memóriakészséggel,

-    koncentrálóképességgel,

-    megfelelő lapról olvasási készséggel.

BRÁCSA

A brácsatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

-    a hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét,

-    a brácsa akusztikai sajátosságait,

-    a hangszer hangolását,

-    a hangszer és a vonó felépítését, részeit,

-    a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket,

-    a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit,

-    a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

-    a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést,

-    a brácsairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

-    a vonós hangszercsalád többi tagját.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést

-    megfelelő vonóvezetést, bal kéz-technikát,

-    helyes, test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket,

-    dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező brácsahangot,

-    differenciált hangindítást és hanglezárást,

-    laza, egyenletes ujj- és kartechnikát,

-    a kezek pontosan összehangolt mozgását.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

-    hangsorokat és hangzatokat különböző figurációkkal és szólamszámmal valamennyi húron és fekvésben,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujj- és vonógyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a különböző vonásnemek elsajátítására,

-    a pizzicato-technikára,

-    az üveghangok megszólaltatására,

-    a megfelelő ujjrendek készítésére és a fekvések beosztására,

-    a hangköz és akkordjáték sajátosságaira,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a brácsa- és violinkulcsok folyamatos olvasásának kialakítására,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a tanulókat a hangolási és a legalapvetőbb hangszerkarbantartási feladatokra.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló ismerje

-    a hangszer és a vonó felépítését, részeit, hangszerének gondozását és megóvását,

-    a fontosabb tempó és karakterjelzéseket, valamint a dinamikára vonatkozó jeleket,

-    a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket,

-    a hangsorok előjegyzését és ujjrendjét,

-    a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit (a vonás iránya, a vonó sebességének, nyomásának és a hídtól való távolságának összefüggése),

-    a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

-    a zenei alapkarakterekhez (dolce, grazioso, espressivo, risoluto) tartozó vonókezelést,

-    a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, születési dátumát, a korszakot, amelyben élt és alkotott, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

-    a tanulandó darab vagy mű formáját.

Legyen képes

-    a zenei anyagot életkora és egyéni képességei, illetve készsége szintjén kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni,

-    ujjrenddel és vonásjelzéssel gondosan ellátott könnyebb zenei anyagot mérsékelt tempóban lapról eljátszani,

-    szokatlan nehézséget nem támasztó könnyebb művet ujjrenddel és vonásjelzéssel ellátni,

-    technikai eszközeit a stílusos és kifejező játék szolgálatába állítani,

-    tájékozódni, szabad fekvésváltással közlekedni a fogólapon, törekedve az igényes intonációra,

-    az alapvonások, valamint a dallamnak, ritmusnak, dinamikának megfelelő vonóbeosztás alkalmazására,

-    szép hangon való, karakteres előadásra,

-    a megismert mozgások, izomérzetek felidézésére, tudatos alkalmazására.

Kottaolvasási készsége legyen olyan szintű, hogy belső elképzelés vezesse játékát.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

-    A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    2 különböző jellegű gyakorlat,

-    1 versenymű saroktétele,

-    1 lassú és 1 gyors tétel egy barokk szonátából.

További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

Az „A” tagozat végén

Ismerje a tanuló és tudja alkalmazni a virtuózabb vonásfajtákat.

Legyen képes a tanuló

-    a zenei kifejezés szolgálatába állítva a játék folyamata alatt is tudatosan irányítani, szabályozni hangszeres műveleteit,

-    kettősfogás-meneteket kötött formában és külön vonással, détachéval is megoldani,

-    egyenletes futamokat megszólaltatni,

-    mindenkor kifejező és dinamikailag gazdagon árnyalt hangképzéssel játszani,

-    egyéni adottságai szintjén olyan művészi szándékú kifejezésmódra, amely összefüggő egységben tükrözi zenei tudása és képzelőereje fejlettségét, hangszeres felkészültségét, valamint előadókészségének érettségét.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes

-    természetes, oldott hangszerkezelésre,

-    a különböző hangsorokat 3 oktávon keresztül akkordfelbontásokkal, tisztán, ritmikusan, élénk tempóban játszani,

-    különböző módon vibrálni,

-    a jobb és bal kéz játékának összehangolására,

-    a legfontosabb zenei alapkarakterek megjelenítésére és a hozzájuk kapcsolódó alapvonások alkalmazására,

-    dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre.

Rendelkezzék

-    képzett hallással,

-    biztos memóriával,

-    koncentrálóképességgel,

-    megfelelő lapról olvasási készséggel.

GORDONKA

A gordonkatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

-    a hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét,

-    a gordonka akusztikai sajátosságait,

-    a hangszer hangolását,

-    a hangszer és a vonó felépítését, részeit,

-    a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket,

-    a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit,

-    a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

-    a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést,

-    a gordonkairodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

-    a vonós hangszercsalád többi tagját.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

-    megfelelő vonóvezetést, bal kéz-technikát,

-    helyes, test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket,

-    dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező gordonkahangot,

-    differenciált hangindítást és hanglezárást,

-    laza, egyenletes ujj- és kartechnikát,

-    a kezek pontosan összehangolt mozgását.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

-    hangsorokat és hangzatokat különböző figurációkkal és szólamszámmal valamennyi húron és fekvésben,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujj- és vonógyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a különböző vonásnemek elsajátítására,

-    a pizzicato-technikára,

-    az üveghangok megszólaltatására,

-    a megfelelő ujjrendek készítésére és a fekvések beosztására,

-    a hangköz- és akkordjáték sajátosságaira,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a basszus-, tenor- és violinkulcs folyamatos olvasásának kialakítására,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a tanulókat a hangolási és a legalapvetőbb hangszerkarbantartási feladatokra.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló ismerje

-    a hangszer és a vonó felépítését, részeit, hangszerének gondozását és megóvását,

-    a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

-    a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket,

-    a hangsorok előjegyzését és ujjrendjét,

-    az egyes húrok és az egyes fekvések hangkészletét,

-    a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit (a vonás iránya, a vonó sebességének, nyomásának és a hídtól való távolságának összefüggése),

-    a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

-    a zenei alapkarakterekhez (dolce, grazioso, espressivo, risoluto) tartozó vonókezelést.

Legyen képes

-    a zenei anyagot életkora és egyéni képességei, illetve készsége szintjén kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni,

-    ujjrenddel és vonásjelzéssel gondosan ellátott könnyebb zenei anyagot mérsékelt tempóban lapról eljátszani,

-    szokatlan nehézséget nem támasztó könnyebb művet ujjrenddel és vonásjelzéssel ellátni.

Tudjon kottát olvasni basszus-, tenor- és violinkulcsban.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    dúr és moll skálák, hármashangzatok 3 oktávon keresztül, 3 #, 3 b előjegyzésig, tercek és szextek, az alsó fekvésekben kettes kötéssel is,

-    négy etűd (pl. Dotzauer: Etűdök II.),

-    egy preklasszikus szonáta lassú és gyors tétele,

-    egy előadási darab.

További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

Az „A” tagozat végén

Tudjon a tanuló szép hangon, kifejezően koncertet, szonátákat, előadási darabokat eljátszani.

Legyen képes gazdagabb hangszínek és karakterek megvalósítására, virtuózabb darabok eljátszására.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes tisztán

-    4 oktáv terjedelemben gyors tempóban egyenletesen skálázni,

-    hármashangzatokat, terceket és szexteket játszani,

-    p és f dinamikában kantilénaíveket megszólaltatni.

Tudjon

-    a magasabb fekvésekben is tartalmas hangot képezni,

-    kifejezően, minden ujjal vibrálni.

Legyen képes

-    gördülékeny fekvésváltások végrehajtására,

-    mérsékelten gyors tempóban egyenletes pergő-játékra,

-    zenei agogikák helyes kivitelezésére,

-    a jobb és bal kéz könnyed mozgásainak összehangolására,

-    a dinamikai árnyalatok megvalósítására,

-    a zenei alapkarakterek (dolce, espressivo, risoluto, grazioso) megjelenítésére.

Ismerje

-    az abszolút intonáció fogalmát szemben a temperálttal,

-    a különböző vonásnemeket és azok kombinációit.

NAGYBŐGŐ

A nagybőgőtanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

-    a hangszer lehetőségeit, irodalmát, történetét,

-    a nagybőgő akusztikai sajátosságait,

-    a hangszer hangolását (külön tekintettel a 4-, illetve az 5-húros nagybőgőkre),

-    a hangszer és a vonó felépítését, részeit,

-    a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket,

-    a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit,

-    a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

-    a zenei alapkarakterekhez tartozó vonókezelést,

-    a nagybőgő-irodalom legkiemelkedőbb alkotó- és előadóművészeit,

-    a vonós hangszercsalád többi tagját.

Alakítson ki könnyed hangszerkezelést:

-    megfelelő vonóvezetést, bal kéz-technikát,

-    helyes, test-, hangszer- és kéztartást és tudatosítsa ezeket,

-    dinamikailag árnyalt, telt, színes, kifejező nagybőgőhangot,

-    differenciált hangindítást és hanglezárást,

-    laza, egyenletes ujj- és kartechnikát,

-    a kezek pontosan összehangolt mozgását.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

-    hangsorokat és hangzatokat különböző vonásnemekkel valamennyi húron és fekvésben,

-    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat, ujj- és vonógyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a különböző vonásnemek elsajátítására,

-    a pizzicato-technikára,

-    az üveghangok megszólaltatására,

-    a megfelelő ujjrendek készítésére és a fekvések beosztására,

-    a hangköz- és akkordjáték sajátosságaira,

-    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

-    a basszus-, tenor- és violinkulcs folyamatos olvasásának kialakítására,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas muzsikálásra.

Tanítsa meg a tanulókat a hangolási és a legalapvetőbb hangszerkarbantartási feladatokra.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló ismerje

-    a hangszer és a vonó felépítését, részeit, hangszerének gondozását és megóvását,

-    a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanult előadási darabok zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

-    a bal kéz játékára és a vonó kezelésére vonatkozó jelzéseket,

-    a hangsorok előjegyzését és ujjrendjét,

-    az egyes húrok és az egyes fekvések hangkészletét,

-    a tanult fekvéseket,

-    a hangképzés főbb fiziológiai törvényszerűségeit (a vonás iránya, a vonó sebességének, nyomásának és a hídtól való távolságának összefüggése),

-    a gyakran előforduló ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

-    a zenei alapkarakterekhez (dolce, grazioso, espressivo, risoluto) tartozó vonókezelést.

Legyen képes

-    a hangszert és a vonót helyesen tartani,

-    tisztán és pontosan játszani, helyesen fekvést váltani,

-    szép hangon, különféle vonásokkal skálázni,

-    különféle stílusú és tempójú darabokat eljátszani,

-    a zenei anyagot életkora és egyéni képességei, illetve készsége szintjén kotta- és stílushűen, értelmesen tagolva, a zene folyamatát és összefüggéseit érzékeltetve, kifejezően megszólaltatni,

-    ujjrenddel és vonásjelzéssel gondosan ellátott könnyebb zenei anyagot mérsékelt tempóban lapról eljátszani,

-    szokatlan nehézséget nem támasztó könnyebb művet ujjrenddel és vonásjelzéssel ellátni.

Tudjon kottát olvasni basszus-, tenor- és violinkulcsban.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

Tudja a tanuló a skálákat hüvelykujjfekvésig bezárólag különféle vonásokkal játszani.

Legyen képes

-    megfelelően vonót vezetni és váltani,

-    helyesen fekvést váltani,

-    többféle artikulációt alkalmazni,

-    sokféle dinamikával nagybőgőzni,

-    egyszerűbb zenekari szólamrészleteket eljátszani.

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    skála 2 oktávon,

-    2 szabadon választott etűd,

-    3 zongorakíséretes darab.

A választott gyakorlatok egymástól eltérő technikai feladatokat tartalmazzanak, a darabok különböző stílusúak legyenek. Az utóbbiakat kotta nélkül kell előadni.

További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

Az „A” tagozat végén

Ismerje a tanuló a VII. alapfekvés mellett a hüvelykujjfekvéseket.

Tudjon szép hangon, kifejezően koncertet, szonátákat, előadási darabokat eljátszani.

Legyen hasznos tagja zenekarnak, vagy kamarazenei együttesnek.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

A tanuló legyen képes

-    tisztán és pontosan játszani,

-    az alapvonások sokrétű alkalmazására,

-    dinamikailag árnyalt és kifejező hangképzésre,

-    természetes, oldott hangszerkezelésre,

-    folyamatosan, szép hangon vibrálni,

-    a jobb és bal kéz játszómechanizmusának összehangolására,

-    gazdagabb hangszínek és karakterek megvalósítására,

-    virtuóz darabok eljátszására.

Rendelkezzék

-    igényes és fejlett hallással,

-    precíz ritmusérzékkel,

-    koncentrálóképességgel,

-    biztos memóriával, jó lapról olvasási készséggel.

Ismerje a nagybőgő múltját, irodalmát.

Legyen hasznos tagja zenekarnak, vagy kamarazenei együttesnek.

2. VOKÁLIS TANSZAK

MAGÁNÉNEK

A magánének-tanítás legfőbb sajátossága, hogy a technikai, zenei képzés mellett alapfeladata az énekhang (mint hangszer) kiépítése, képzése. Erre csak a mutálás befejezése után kialakult hangképzőszervek (felnőtt gége, illetve hangszalagok) alkalmasak. Így a magánének-tanulást 15–18 éves korban lehet elkezdeni (ez nemtől és hangfajtól függően változik). Az énektanulás megkezdéséhez gégeorvosi javaslatot kell beszerezni.

A magánének tárgy tanításának a célja, hogy

-    adjon helyes alapot a tanulók hangi adottságai és zenei képességei optimális kifejlesztéséhez,

-    felkészítse a tanulókat a vokális társas muzsikálásra,

-    nyújtson segítséget az énekhang és beszédhang karbantartásában.

A magánének tárgy tanításának szakirányú feladatai

Ismertesse a tanulókkal

-    az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit,

-    a vokális irodalmat, annak jeles alkotó- és előadóművészeit,

-    a különböző éneklési technikák (legato, staccato, portato, leggiero, tenuto) alkalmazását.

Alakítson ki

-    helyes légzési módot,

-    tiszta intonációs képességet,

-    a tanuló saját hangterjedelmében egységes hangszínt,

-    árnyalt dinamikai megoldásokat,

-    igényt és képességet a rezonáns üregek és a rekesz minél szakszerűbb alkalmazására,

-    érthető és szép szövegmondást,

-    helyes hangeszményt.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

-    beéneklő-, hangképző-, hangterjedelem-növelő gyakorlatokat,

-    rezonancia- és rekesz-gyakorlatokat,

-    szövegmondó feladatokat,

-    koloratúra-, trilla- és díszítő gyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

-    a tanuló saját hangjának helyes hangfaji megítélésére,

-    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

-    a lapról éneklési készség fejlesztésére,

-    a tudatos zenei memorizálásra,

-    a művek zeneileg és énektechnikailag igényes kidolgozására,

-    a rendszeres társas éneklésre.

Tanítsa meg a tanulókat hangképző szervük egészségi állapotának felmérésére, és a szükséges egészségügyi tennivalókra.

Követelmények a program elvégzése után

Az „A” tagozat végén

A tanuló ismerje

-    az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit,

-    a vokális irodalmat, annak jeles alkotó- és előadóművészeit,

-    a tanult anyagban előforduló tempó- és karakterjelzéseket, egyéb előadási jeleket, zenei műszavakat és ezek jelentését,

-    a tanult művek zeneszerzőinek nevét, a művek címét, és tudja helyesen kiejteni és leírni azokat.

Tudjon

-    az énekléshez szükséges módon helyesen lélegezni,

-    könnyed izomérzet mellett az előadandó mű kívánalmai szerinti hangot adni,

-    tisztán intonálni,

-    hangfajának hangterjedelemén belül színben egyöntetűen, dinamikailag pedig árnyaltan énekelni,

-    bánni rezonáns üregeivel, illetve rekeszével, és azokat maximálisan kihasználni,

-    érthető és szép szövegmondással énekelni és beszélni,

-    összhangot teremteni a szöveg és a zenei anyag között,

-    értelmezni és megvalósítani tempóbeli és dinamikai előírásokat a tanult darabokban,

-    zeneműveket az évfolyamának és egyéni képességeinek megfelelően stílushűen, művészi kifejezéssel megszólaltatni.

Legyen képes

-    rendszeres gyakorlásra, a saját hangképző szerv feletti ellenőrzésre,

-    helyes hangeszmény kialakítására, elsősorban saját hangjának helyes hangfaji megítélésére, ezen belül az eszményi hangzás elérésére.

Rendelkezzék

-    megfelelő zenei memóriával, koncentráló- és állóképességgel,

-    jó előadói készséggel, művészi fantáziával, a közönséggel való kapcsolatteremtési készséggel.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

-    bonyolultabb koloratúra-gyakorlatok, trilla és nehezebb díszítő elemek,

-    a legato, staccato, portato, leggiero, tenuto éneklés biztonságos alkalmazása,

-    a hangterjedelem teljes kiépítése.

Nagyobb anyag igényesebb feldolgozásával magasabb szint elérése.

A tanuló legyen képes tudásáról számot adni az alábbiak pódiumon történő bemutatásával:

-    1 népdal vagy népdalfeldolgozás

-    1 preklasszikus, barokk vagy klasszikus dal,

-    1 romantikus dal,

3. ELMÉLETI TÁRGYAK, TANSZAKOK

SZOLFÉZS

A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkozás kialakítása, amely segíti a tanulókat a zenei anyag helyes értelmezésében és megszólaltatásában.

A szolfézs tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy

-    az általános zenei képességek fejlesztését, és

-    a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi.

Külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a tanulót a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével.

A szolfézstanítás szakirányú feladatai:

-    a tanuló személyiségének erkölcsi és szellemi formálása; érzelemvilágának kibontakoztatása, nemzeti identitástudatának megalapozása,

-    átfogó zenei műveltség kialakítása,

-    a hangszertanulás segítése,

-    a társművészetek iránti nyitottság megalapozása,

-    a zenei készségek kiművelése, a képességek fejlesztése (mind befogadásban, mind reprodukálásban) az alábbi területeken:

=    ritmus-metrum,

=    tiszta intonáció,

=    tájékozódás a magassági viszonyokban (relációk, hangközök),

=    dallamhallás,

=    többszólamúság-harmóniaazonosítás,

=    zenei olvasás-írás,

=    zenei szerkezet (forma, frazeálás, agogika),

=    zenei memória,

=    rögtönzés,

=    zenehallgatás (szemben az előbbiekkel: a szintetizáló hallás fejlesztése),

-    a zenei pályára készülő tanulók felkészítése a továbbtanulásra.

A szolfézstanítás – a hangszertanítással szerves egységben – a zene megszerettetését, a későbbi öntevékeny muzsikálás és zenehallgatás iránti igény kialakulását kívánja megalapozni.

Követelmények a program elvégzése után

Általános követelmények

Rendelkezzék a tanuló

-    olyan késztetéssel, mely a választott – eddig tanult – muzsikálási formát élete szerves részévé teszi,

-    mindazokkal a zenei készségekkel, jártasságokkal, ismeretekkel, melyek eszközt biztosítanak a zene stílushű megszólaltatásához,

-    olyan zenei áttekintőképességgel, melynek birtokában önállóan meg tudja oldani a képesség-készség szintjének megfelelő zenei feladatokat,

-    a tanulmányai során elsajátított készség- (K), jártasság- (J), ismeret-repertoárral (I).

Követelmények az alapfok elvégzése után

Hangszeres tanszakok és szolfézs főtanszak „A” tagozat

Ismerje a tanuló a ritmuselemeket a harminckettedektől az egész értékű kottáig (I). Tudjon tájékozódni ezeknél nagyobb és kisebb értékekben is.

Ismerje fel hallás után és kottaképről az alábbi ritmusképleteket: szinkópa, éles és nyújtott ritmus, egyszerűbb átkötések (K).

Legyen jártas ezek diminuált és augmentált formáiban is (J).

Legyen áttekintőképessége a 2/4, 3/4, 4/4, 3/8, 6/8, 2/2, 3/2, 4/2-es ütemekben (K).

Ismerje az egyszerűbb aszimmetrikus metrumokat (J-I).

Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben (könnyebb alterációkban is) 4 #, 4 b-ig (K).

Ismerje a pentaton hangsort (J-I).

Tudja a dúr és moll hangsorokat 7 #, 7 b-ig (J). Ismerje a háromféle moll hangsort (J-I), ismerje a modális hangsorokat (J-I).

Tudja megállapítani a hangnemeket – hangszeres anyagához kapcsolódóan is (K).

Legyen tájékozott a hangmagassági viszonyokban:

-    ismerje fel hallás után az oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközöket (K),

-    ismerje a bővített szekund, bővített kvart, szűkített és bővített kvint, szűkített szeptim hangközöket; tudja ezeket kottaképről is azonosítani (J).

Ismerje a négyféle hármashangzat, a dúr és moll fordítások, valamint a dominánsszeptim-hangzat felépítését (K). (A szűkített és bővített hármashangzatok megfordításait csak ismeret szinten.)

Legyen képes ezeket hallás után felismerni, és kottaképről azonosítani (K).

Ismerje a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzat felépítését (I).

Ismerje a funkciós főakkordokat 4 #, 4 b-ig (K). Tudja ezeket kottaképről felismerni hangszeres anyagához kapcsolódóan is (J-I).

Ismerje a funkciós vonzást (I).

Ismerje a hangnemi kitérés és moduláció fogalmát. (J-I)

Tudjon lejegyezni:

-    rövid szótagszámú, tempo giusto magyar népdalt szöveggel (K),

-    igen könnyű műzenei periódust, funkciót jelző basszussal (K).

Legyen képes fentieknek megfelelő nehézségi fokú dallamot lapról olvasni (K).

Ismerje és tudja kottaképről is azonosítani (hangszeres tanulmányaiban alkalmazni):

-    a magyar népzene stílusjegyeit,

-    a periódus fogalmát,

-    a kis formákat,

-    a triós formát,

-    a szonátaformát,

-    a rondót,

-    a barokk és klasszikus táncokat (J-I).

Rendelkezzék alapvető zenetörténeti tájékozottsággal: a zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (J-I).

Legyen képes zenehallgatás alapján felismerni barokk, klasszikus, romantikus és XX. századi zenét.

Ismerje a leggyakrabban előforduló zenei kifejezéseket.

Zenei anyag

Tudjon

-    20 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (kotta nélkül),

-    20 műzenei szemelvényt (ebből 10-et kotta nélkül) énekes, vagy hangszeres előadásban megszólaltatni a következő zenetörténeti korokból arányosan:

=    középkor,

=    reneszánsz,

=    barokk,

=    klasszika,

=    romantika,

=    XX. század.

(Ezen belül dalok, táncok, kánonok és társas énekek; témák nagyobb terjedelmű művekből.)

Hangszeres tanszakok „B” tagozat

„Hosszú” tanszakok

(Kapcsolódva a felvételi vizsgák felvételi anyagának megfogalmazásához)

Tudjon a tanuló 10 – periódus terjedelmű – barokk és klasszikus dallamot fejből szolmizálni, szöveggel előadni.

Tudjon 10 magyar népdalt fejből, szöveggel, élményszerűen előadni.

Ismerje a kvintkört, tudja a hangsorokat 7 #, 7 b előjegyzésig (dúr és háromféle moll hangsor).

Ismerje a modális hangsorokat. Tudja ezeket énekelni ábécés nevekkel 4 #, 4 b előjegyzésig.

Tudja énekelni ábécés nevekkel a hangközöket; a hármashangzatokat és fordításaikat; a dominánsszeptim- és a mollbeli VII. fokú szűkített szeptimhangzatokat dúr és moll hangsorokban, oldással.

Ismerje fel a fentieket együtthangzásban hallás után, és tudja lejegyezni 2 meghallgatás alapján.

Tudja ábécés nevekkel énekelni 4 #, 4 b előjegyzésig a főhármasokat dúrban és mollban.

Tudjon lejegyezni

-    hangköz- és hangzatmenetet – mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat – 4-5 meghallgatás alapján,

-    kétszólamú dallamot – mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést, tartalmazhat – 6-8 meghallgatás alapján.

Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségű dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel.

Legyen képes az egyszerű műzenei formákat hallás után felismerni.

Ismerje a fontosabb műzenei formák felépítését: szonáta, rondó, variáció.

Ismerje a magyar népdalok stílusköreit és stílusjegyeit.

Rendelkezzék alapvető zeneirodalmi és zenetörténeti tájékozottsággal.

Legyen jártas a megismert zenei stílusokban, tudjon stílushűen megszólaltatni műveket.

Legyen képes ismereteinek, zenei készségeinek szintetizálására és önálló alkalmazására.

„Rövid” tanszakok

Azonos a 6 éves tanszakok „B” tagozatos követelményrendszerével, kivéve:

Tudjon lejegyezni

-    hangköz- és hangzatmenetet, mely könnyű alterációt, hangnemi kitérést tartalmazhat – 4-5 meghallgatás alapján,

-    kétszólamú dallamot, mely könnyű alterációt tartalmazhat, – 6-8 meghallgatás alapján.

Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségi fokú dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel.

Szolfézs főtanszak „B” tagozat

Azonos a 6 évfolyamos „B” tagozat követelményrendszerével, kivéve:

Tudjon lejegyezni

-    hangközmenetet,

-    hangzatmenetet, mely alterációt, hangnemi kitérést, tartalmazhat – 4-5 meghallgatás alapján,

-    kétszólamú dallamot, mely alterációt, hangnemi kitérést, modulációt tartalmazhat – 6-8 meghallgatás alapján.

Tudjon lapról énekelni a fentiekhez hasonló nehézségi fokú dallamot szolmizálva, alkalmi hangzókkal és ábécés nevekkel.

Ismerje fel a funkcióváltásokat.

Ismerje fel a hangnemi kitéréseket és a modulációt.

Követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Az „A” tagozat végén

Ismerje és tudja alkalmazni – az alapfokon tanultakon túl – a zenehallgatási anyagban, hangszeres darabjaiban és a tanult készségfejlesztési anyagban előforduló ritmuselemeket és -képleteket (K).

Legyen áttekintőképessége a 9/8, 6/4-es és a zenei anyagban előforduló egyéb ütemekben (K).

Ismerje az aszimmetrikus metrumokat (I).

Rendelkezzék biztos tájékozódóképességgel a relatív és abszolút rendszerben (alterációkban is) 7 #, 7 b-ig (K).

Ismerje a dallamhangok szerepét, tudja ezeket zeneileg értelmezni:

-    melizma,

-    főhang,

-    váltóhang,

-    átmenőhang (J-I).

Ornamensek (I).

Ismerje a kvintkört. (J)

Tudja a dúr és háromféle moll hangsorokat, a vezetőhangokat 7 #, 7 b-ig (J-I).

Ismerje

-    az egészhangú skálát,

-    az akusztikus hangsort,

-    a modellskálákat,

-    a Reihe-t (J).

Tudja

-    a dodekafónia,

-    az aranymetszés fogalmát (J-I).

Ismerje

-    a hármas- és négyeshangzatok felépítését (dominánsszeptim, mollbeli VII. fokú szűkített szeptim), ismerje fel hallás után, tudja azonosítani kottaképről, és felépíteni abszolút rendszerben (K),

-    a cluster fogalmát.

Rendelkezzék biztos tájékozottsággal a funkciós zenében:

-    ismerje fel a funkciókat hallás után (K),

-    ismerje a funkciós fő- és jellegzetes mellékhármasokat (K-J),

-    ismerje az alterációk szerepét (J-I),

-    ismerje fel a hangnemi kitérést és modulációt – kottakép alapján (J-I).

Ismerje a romantika hangzásvilágának jellegzetességeit:

-    alterációk,

-    tercrokonság (I).

Ismerje a tonalitás felbomlásának elvét, ismerje a bi- és a politonalitást (I).

Ismerje a legfontosabb zenei szerkesztésmódok fogalmát.

Tudja ezeket alkalmazni hangszeres tanulmányaiban is.

Ismerje

-    a barokk szonátaformát,

-    a Scarlatti-féle szonátaformát,

-    a klasszikus szonáta-rondót,

-    romantikus szonátát (I-J).

Tudjon lejegyezni

-    könnyű klasszikus periódust funkciót jelző basszussal,

-    könnyű romantikus dallamot, vagy szemelvényt (K).

Tudjon lapról olvasni fentiek nehézségi fokának megfelelő dallamot.

Rendelkezzék alapos zenetörténeti tájékozottsággal, zenetörténeti korok, kiemelkedő zeneszerzők, műfajok ismeretével (I-J).

Ismerje fel hallás után a főbb zenetörténeti korok stílusjegyeit, jellemző műfajait, formáit. Tudja ezeket néhány társművészeti alkotással összekapcsolni.

Zenei anyag

Tudjon a tanuló 20 magyar népdalt élményszerű előadásban megszólaltatni (10 régi, 10 új stílusút, ebből néhány parlando, rubato, díszített népdalt),

Ismerjen minden zenetörténeti korszakból 5-5 jelentős művet, válogatva a következőkből:

-    gregorián zene,

-    reneszánsz kórusmuzsika (Palestrina, Lassus),

-    a középkor hangszeres világi zenéje,

-    kora barokk (Monteverdi, Pucell),

-    barokk:

=    J. S. Bach (invenció, fúga, korál, szvit, oratorikus művek),

=    Händel (oratórium, concerto),

=    Corelli, Vivaldi (concerto, concerto grosso),

-    klasszicizmus:

=    szonáta,

=    szimfónia,

=    kamarazene,

=    opera,

=    versenymű,

-    romantika:

=    zongoramuzsika (Chopin, Liszt),

=    dal,

=    szimfonikus költemény,

=    opera,

-    a századforduló zenéje:

=    impresszionizmus,

=    második bécsi iskola,

-    Bartók, Kodály, Sztravinszkij,

-    kortárs zeneszerzők.

A „B” tagozat végén (az „A” tagozat követelményein felül)

(A követelményrendszer kapcsolódik a felvételi vizsgák anyagához.)

Tudjon a tanuló

-    30 népdalt stílusosan énekelni és elemezni,

-    5 műdalt – különböző zenetörténeti stíluskorszakokból – saját zongorakíséretével előadni.

Ismerjen minden zenetörténeti korszakból 5-5 jelentős művet, tudja azokat elemezni formailag és harmóniailag; tudjon ezekből zenei idézetet előadni.

Tudjon éneklőtársakkal kétszólamú énekgyakorlatokat, műveket előadni.

Tudjon zongora-ének előadásban c-kulcsos műveket megszólaltatni.

Tudjon biztosan tájékozódni az alap- és középfokon megismert ütemfajtákban, tudjon ütemezni.

Legyen biztos tájékozottsága a relatív és abszolút rendszerben.

Ismerje az ötfokú, a hétfokú és a modális hangsorokat, tudja ezeket az abszolút rendszerben elhelyezni és énekelni.

Tudja a hármas- és négyeshangzatokat felépíteni és adott hangnemekben elhelyezni.

Ismerje fel ezek fordításait, tudja megnevezni ábécés nevekkel.

Tudjon lejegyezni

-    barokk kétszólamú idézetet,

-    klasszikus zenei szemelvényt,

-    XX. századi dallamot.

Tudja a c-kulcsokat alkalmazni írásban is.

Rendelkezzék a tanuló zenetörténeti áttekintőképességgel.

Tudja a zenetörténeti, a történelmi korokat időben összekapcsolni, és társművészeti alkotásokhoz kötni.

Legyen képes önállóan elemezni, tudja tudását kreatív módon alkalmazni hangszeres tanulmányaiban is.

ZENEELMÉLET

A program célja, hogy

-    biztosítsa a zene iránt érdeklődő tanuló számára, hogy művelt, zeneértő emberré válhasson,

-    érje el sajátos eszközeivel, hogy a megszerzett ismereteket önállóan is alkalmazó tanulókat neveljen,

-    mutasson rá az egyes művészeti stíluskorszakokban a zene és a társművészetek kapcsolatára,

-    adjon alapos elméleti felkészülést a főiskolai felvételi vizsgához,

-    tegye alkalmassá a tanulót, hogy speciális felkészítéssel felvételi vizsgát tehessen a zeneművészeti szakközépiskola zeneszerzés tanszakára.

A zeneelmélet-tanítás szakirányú feladatai:

-    fejlessze a zenei összefüggésekben való eligazodó-, elvonatkoztató- és rendszerezőképességet,

-    a tanuló szerezzen jártasságot a funkciós zene összetevőinek ismeretében (harmónia, dallam, ritmika, forma stb.),

-    ismertesse meg a tanulót – zenei és általános tanulmányait, érdeklődését is figyelembe véve – az európai zenetörténet más korszakaival is,

-    alakítsa ki azt a látásmódot, mellyel a zenei összefüggéseket – egy-egy tanulmányi időszaknak megfelelően – a tanuló önállóan is meg tudja közelíteni,

-    ösztönözze a tanulót, hogy az elsajátított ismeretek alapján, tanulmányaiból kiinduló zenei gondolatokat fogalmazzon meg (reproduktívból produktív tevékenység),

-    segítse a tanulót a hangszeres tanulmányaiban felmerülő problémák megoldásában (dallamvezetés, forma, harmónia, hangnem stb.).

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje

-    a bécsi klasszikus funkciós zene harmónia- és formavilágának alapvető jelenségeit,

-    fel hallás után a tanult zenei formákat,

-    fel hallás után és nevezze meg a tanult harmóniai fordulatokat.

A tanuló legyen képes

-    az általa tanult hangszeres darabokban a tanult zenei formákat felismerni, az elméleti ismereteket az előadásban tudatosan alkalmazni,

-    a tanult zenei formákat részletesen elemezni kottából,

-    egyszerűbb zenei anyagban ének-zongora együtt-játékra,

-    diktálás után a tanult harmóniai fordulatokat zongorázni.

A tanuló tudja

-    diktálás után a feldolgozott harmóniai fordulatokat fokszámokkal, számozott basszussal vagy négyszólamúságban lejegyezni (szűk fekvésben),

-    egyszeri hallás után a tipikus zenei formákat vázlatosan, illetve többszöri hallás után részletesen elemezni,

-    az összetett autentikus kadenciát (4 #, 4 b előjegyzésig) emlékezetből, illetve példákat játszani, diktálás után zongorázni (4 #, 4 b előjegyzésig).

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje meg

-    a reneszánsz modális harmóniai fordulatokat (motetták alapján),

-    a barokk polifon szerkesztésmódokat (Bach-invenciók és -fúgák alapján),

-    a diatonikus összhangzattant, s egy-egy jellegzetes alterációt a stíluskörön belül,

-    a romantikus kis formákat, elsősorban dalokon és zongoradarabokon keresztül,

-    a XX. század alapvető zenei irányzatait.

A tanuló legyen képes

-    a különböző tanult stílusok harmóniai és formatani jelenségeiben tájékozódni,

-    kottából a tanult harmóniákat, zenei formákat részletesen elemezni,

-    a tanult harmóniai fordulatokat diktálás után, illetve fejből mintapéldákat zongorázni.

A tanuló tudja alkalmazni az általa tanult hangszeres darabok elemzése során – vagy új mű esetében – a zeneelmélet tárgyban szerzett ismereteit (formai, harmóniai, dallami).

ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM

A zenetörténet–zeneirodalom tanításának a célja, hogy

-    a zene iránt érdeklődő, művelt embereket neveljen, akik zenei tanulmányaik során képessé válnak a további (egyéni) önművelésre, valamint a zene aktív (öntevékeny) művelésére,

-    legyen lehetőségük zenei műveltség szerzésére azoknak is, akik nem tanultak hangszert, illetve egyéb elfoglaltságaik miatt már nem, vagy csak kisebb intenzitással képesek hangszeres tanulmányokat folytatni.

A zenetörténet-zeneirodalom tanításának szakirányú feladatai

-    a zene iránti fogékonyság elmélyítése, a zenei ismeretek bővítése,

-    hosszú távon a teljes zenetörténet átfogó megismertetése.

Az egyes zenetörténeti stíluskorszakok mestereinek, műfajainak, alkotásainak részletesebb megismertetése, elemzése, széles körű kitekintéssel az adott kor főbb tendenciáira, stílusjegyeire, társművészeteire, mestereire, alkotásaira.

Neveljen az értékes zene szeretetére: ösztönözze a tanulókat

-    rendszeres hangverseny- és operalátogatásra,

-    a rádió és a televízió zenei műsorainak meghallgatására,

-    a zenei élet eseményei iránti érdeklődésre,

-    értékes hangfelvételek és videofelvételek gyűjtésére és meghallgatására,

-    aktív társas muzsikálásra.

Alakítson ki szilárd értékrendet a tanulóban, melynek segítségével a későbbiekben a zene bármely műfajában és korszakában biztosan tájékozódni tud.

Tegye nyitottá és érdeklődővé a tanulót minden újdonság iránt, a kortárs zenében (és társművészetekben).

Fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és érzelmi fogékonyságát.

Követelmények a program elvégzése után

A tanulók mutassanak kellő tájékozottságot a tanult zenetörténeti stíluskorszakban.

Ismerjék fel az órákon bemutatott, meghallgatott zenei példák, elemzett művek jellegzetes tematikus részleteit.

Tudják definiálni és konkrét példákkal megvilágítani az adott stíluskorszakokhoz, műfajokhoz, művekhez, formaegységekhez szorosan kapcsolódó szakkifejezéseket.

Tudjanak eligazodni a megismert korszakok szerteágazó zenei sajátosságaiban, a társművészetek idevonatkozó legfőbb stiláris jelenségeiben.

Az egyes évfolyamokban elérendő minimális követelményeket a helyi tantervben rögzítse a szaktanár az adott tanévben feldolgozandó anyag célirányainak, szerkezetének, a csoport összetételének, teljesítőképességének figyelembevételével.

IMPROVIZÁCIÓ

Az improvizálás és a komponálás a zenealkotás kétféle lehetősége.

Az improvizáció spontán szerkesztés, gyors reagálás egy zenei problémára, amelynek az azonnaliság ad különös izgalmat; a kompozíció hosszabb ideig tartó szerkesztés eredménye, melyben a gondolat finomítására, csiszolására nyílik lehetőség.

A kétféle tevékenység folyamatos és egyidejű jelenléte segíti a kreatív, problémamegoldó gondolkodás kialakítását, felkelti és fokozza a figyelmet, döntésre késztet és kialakítja a gyors reagálókészséget.

Az improvizáció tantárgy szakirányú feladatai:

-    az improvizációs készség kialakításának és fejlesztésének módszeres megvalósítása, kiegészítve kompozíciós feladatokkal, esetleg vizuális – és egyéb – analógiákkal, különös tekintettel az interdiszciplináris kapcsolatokra,

-    az improvizációnak a zeneművek interpretációs feladataival párhuzamosan és azokkal összhangban – kölcsönhatás formájában – szerepet kell kapnia a képzés teljes folyamatában,

-    a zenei nyelv spontán, önálló elsajátításának és alkalmazásának segítése,

-    a zenei hallás és ritmusérzék fejlesztése,

-    bizonyos általános képességek (memória, önkontroll, döntési készség, szuggesztivitás) fejlesztése,

-    a zenei szerkesztés (összhangzattan, ellenponttan, formatan stb. elemeinek) zeneművekben való felismerése és kreatív alkalmazása,

-    tájékozódás a különböző zenei stílusokban, az egyes stílusok mélyebb ismerete és a stílusokban való önálló rögtönzőkészség megszerzése,

-    az interpretációs készség fejlesztése,

-    a zenei fantázia és a zenei érzékenység fejlesztése,

-    a zenei kreativitás és általában a kreatív gondolkodás kialakítása és fejlesztése.

Követelmények a program elvégzése után

Az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A tanuló

-    ismerje a zene alapelemeit és ezek tulajdonságait,

-    ismerje a legfontosabb zenei szerkesztési módokat,

-    sajátítsa el a különböző képzési szintek zenei ismeretanyagát, amelyet a szolfézs és a hangszeres tárgyakkal szinkronban tanul,

-    ismerje mindazokat a hangszertechnikai problémákat, amelyek nélkülözhetetlenek a meggyőző és hiteles zenei megnyilatkozáshoz,

-    ismerje az egyes zenei stílusok lényegét, a jazz- és a népzene sajátos nyelvezetének alapjait,

-    legyen képes a közös improvizációkban egymásra figyelve, kreatív módon részt venni,

-    ismerje a régi és a mai kottaírás különböző lehetőségeit,

-    az ismeretek birtokában – a hétköznapi beszédhez hasonlóan – tudjon önállóan zenei gondolatokat megfogalmazni, törekedve az érzékeny, kifejező zenei megszólaltatásra,

-    legyen képes felfedezni zenei tanulmányain keresztül a világban lévő összefüggéseket és törvényszerűségeket, gazdagítva ezáltal saját személyiségét.

A „B” tagozatos tanulók számára ezen túlmenően követelmény az évenkénti tananyag – minőségben és mennyiségben egyaránt – maximális szintű elvégzése.

A továbbképző évfolyamok elvégzése után

A tanuló az alapfok követelményeire építve legyen képes életkorának megfelelő szintű, sajátos zenei megnyilatkozásra és igényes interpretálásra.

A „B” tagozatos tanulók számára követelmény az „A” tagozatos anyag – minőségben és mennyiségben egyaránt – maximális szintű elvégzése.

4. KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ, ILLETVE VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK*

FAFÚVÓS KAMARA

Az alapfokú művészetoktatási intézményben folyó kamarazene-tanítás – különösen a nem zenei pályára készülő tanulók esetében – az oktató-nevelő munka lényeges, kiemelt elemét jelenti.

A fafúvós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai

Fejlessze a tanulók életformájává a kamarazenélést, növelje azok táborát, akik a későbbiekben egyéb tanulmányaik vagy munkájuk mellett szabadidejük egy részét kamaramuzsikálással töltik.

Készítse fel a tanulókat amatőr kamaraegyüttesben való közreműködésre, tegye képessé őket a kamarazene önálló művelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására.

Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, teremtsen bensőséges kapcsolatot a kamaraegyüttes tagjai között. Növelje a tanulók egymás iránti felelősségérzetét, ugyanakkor használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó tanulók gátlásainak feloldására.

A kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó és alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a tanuló személyiségének, egyéniségének formálásához.

A tananyag megválasztásával a lehetőségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni a fafúvós kamarairodalomban fellelhető zenei stílusokról, műfajokról.

Végeztessen rendszeresen intonációs gyakorlatokat.

Gyakoroltassa rendszeresen a lapról olvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahű, zeneileg igényes megszólaltatására.

Fejlessze a tanulók igényességét a kiegyenlített hangzásra, egységes stílusú előadásra.

Ismertesse meg a tanulókkal a fafúvós hangszercsaládhoz tartozó, illetve a fafúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek sajátosságait.

Tanítsa meg a tanulókat tájékozódni a partitúrában.

A kamaraegyüttesek közreműködésével színesítse az alapfokú művészetoktatási intézmény és egyéb intézmények rendezvényeinek műsorát.

Követelmények a program elvégzése után

A tanuló legyen képes

-    önállóan hangolni,

-    beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni,

-    jól értelmezhetően be- és leinteni,

-    pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani,

-    új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján,

-    saját maga jelezni a tempóváltozásokat,

-    hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamában visszatalálni,

-    önállóan, tisztán intonálni,

-    a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni,

-    figyelmét megosztani a saját és a többiek szólama között,

-    figyelemmel kísérni az együttes összhangzását,

-    kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni,

-    a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni,

-    szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni,

-    megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani,

-    az alapfokú művészetoktatási tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére.

Rendelkezzék

-    a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel,

-    a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén,

-    a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel,

-    minimális partitúraismerettel.

Legyen tisztában

-    a fafúvós hangszercsaládhoz tartozó és a fafúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival,

-    a fafúvós kamarazene-irodalomban szereplő transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával.

Ismerje

-    a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

-    az egyes tételtípusok jellegzetességeit.

RÉZFÚVÓS KAMARA

Az alapfokú művészetoktatási intézményben folyó kamarazene-tanítás – különösen a nem zenei pályára készülő tanulók esetében – az oktató-nevelő munka lényeges elemét jelenti.

A rézfúvós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai:

-    adjon lehetőséget a kamarazene-irodalom megismerésére és a zene aktív művelésére,

-    képezzen a közösségi együttmuzsikálásra érzékeny, önálló zenei elgondolással bíró, alkotó muzsikusokat,

-    ismertesse meg a közös zenélés alapszabályait,

-    fejlessze a zenei hallást, alakítsa és tudatosítsa a kamarazenei hallás fontosságát,

-    ismerkedjék meg a különböző zenei stílusokkal, és előadási hagyományokkal,

-    a rézfúvós hangszerek sajátosságaiból adódó problémák megoldása egyes zeneművekben, a rézfúvós hangzás kialakítása, amely képlékenyen beépül minden hangszer-összeállításba,

-    a nem rézfúvós hangszerekkel való együtt-játék fejlesztése, ezáltal a tanszakok közötti „átjárhatóság” lehetősége, előkészítve és segítve a zenekari munkát,

-    teremtsen lehetőséget a tanulóknak arra, hogy – az egyéni foglalkozásokon elsajátított tudás felhasználásával – érzelmileg harmonikus személyiséggé válhassanak.

Követelmények a program elvégzése után

A tanuló

-    rendelkezzék a saját hangszeres évfolyamának megfelelő elméleti és hangszertechnikai ismerettel,

-    szerezzen jártasságot a lapról olvasásban, mely anyagban a kamarazenei szólamához igazodik,

-    irányítsa figyelmét a szólamok közötti harmonikus együtt-játékhoz,

-    szerezzen jártasságot a kamarazenei játék alapismereteinek elsajátításához:

=    intonáció,

=    levegővétel – zenei tagolás,

=    tempóvétel – tempótartás.

Legyen képes

-    önállóan hangolni,

-    beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni,

-    jól értelmezhetően be- és leinteni,

-    pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani,

-    új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján,

-    saját maga jelezni a tempóváltozásokat,

-    hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamába visszatalálni,

-    önállóan tisztán intonálni,

-    a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni,

-    figyelmét megosztani saját és a többiek szólama között,

-    figyelemmel kísérni az együttes összhangzását,

-    megfelelő szinten kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni,

-    a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni,

-    szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni,

-    megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani,

-    alapfokú művészetoktatási tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére.

Rendelkezzék

-    a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel,

-    a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén,

-    a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel,

-    minimális partitúraismerettel.

Legyen tisztában

-    a rézfúvós hangszercsaládhoz tartozó és a rézfúvókhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival,

-    a rézfúvós kamarazene-irodalomban szereplő transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával.

Ismerje

a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

az egyes tételtípusok jellegzetességeit.

VONÓS KAMARA

A vonós kamarazene-tanítás szakirányú feladatai

Fejlessze a tanulók életformájává a kamarazenélést, növelje azok táborát, akik a későbbiekben egyéb tanulmányaik vagy munkájuk mellett szabadidejük egy részét kamaramuzsikálással töltik.

Készítse fel a tanulókat amatőr kamaraegyüttesben való közreműködésre, tegye képessé őket a kamarazene önálló művelésére, a szólamok önálló, technikailag és zeneileg igényes elsajátítására és megszólaltatására.

Használja ki az együttmuzsikálás közösségformáló erejét, teremtsen bensőséges kapcsolatot a kamaraegyüttes tagjai között. Növelje a tanulók egymás iránti felelősségérzetét, ugyanakkor használja ki a társas muzsikálás által nyújtott biztonságérzetet a szorongó tanulók gátlásainak feloldására.

A kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó- és alkalmazkodóképesség fejlesztésével járuljon hozzá a tanuló személyiségének, egyéniségének formálásához.

A tananyag megválasztásával a lehetőségekhez mérten igyekezzék sokoldalú képet adni a vonós kamarairodalomban fellelhető zenei stílusokról, műfajokról.

Végeztessen rendszeresen intonációs gyakorlatokat.

Gyakoroltassa rendszeresen a lapról olvasást, törekedjék a zenei anyag folyamatos, kottahű, zeneileg igényes megszólaltatására.

Fejlessze a tanulók igényességét a kiegyenlített hangzásra, egységes stílusú előadásra.

Ismertesse meg a tanulókkal a vonós hangszercsaládhoz tartozó, illetve a vonósokhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek sajátosságait.

Tanítsa meg a tanulókat tájékozódni a partitúrában, zongorakivonatban.

A kamaraegyüttesek közreműködésével színesítse az alapfokú művészetoktatási intézmény és egyéb intézmények rendezvényeinek műsorát.

Követelmények a program elvégzése után

A kamarazene, mint választható tárgy esetében

A tanuló legyen képes

-    önállóan hangolni,

-    beintésre-leintésre játékát pontosan megkezdeni és befejezni,

-    jól értelmezhetően be- és leinteni,

-    pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani,

-    új tempót felvenni, tempót változtatni a kamarapartner jelzései alapján,

-    saját maga jelezni a tempóváltozásokat,

-    hiba esetén az összjáték komolyabb mérvű megzavarása nélkül tévedését kiigazítani, szólamába visszatalálni,

-    önállóan tisztán intonálni,

-    a tiszta intonáció érdekében szükség esetén lebegés- és vibrato-mentes hangokat képezni,

-    figyelmét megosztani saját és a többiek szólama között,

-    figyelemmel kísérni az együttes összhangzását,

-    kamarazenei anyagot folyamatosan lapról olvasni,

-    a nehezebb állásokat otthon kigyakorolni,

-    szólamát technikailag és zeneileg igényesen megszólaltatni,

-    megszerzett ismereteinek és hangszerkezelési szintjének megfelelő szólamokat önállóan elsajátítani,

-    alapfokú művészetoktatási tanulmányai befejezését követően a kamarazene önálló művelésére.

Rendelkezzék

-    a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel,

-    a kamarazenei játékban nélkülözhetetlen alkalmazkodóképességgel a hangképzés, dinamika, artikuláció, stílus stb. terén,

-    a játszott művekre vonatkozó formai ismeretekkel,

-    minimális partitúraismerettel.

Legyen tisztában

-    a vonós hangszercsaládhoz tartozó és a vonósokhoz leggyakrabban társított egyéb hangszerek intonációs sajátosságaival,

-    a vonósokhoz társított transzponáló hangszerek szólamainak írásmódjával és hangzásával.

Ismerje

-    a játszott kamarazenei anyag szerzőinek nevét, a művek címét, valamint tudja helyesen kiejteni és leírni azokat,

-    az egyes tételtípusok jellegzetességeit,

-    a kamarazene-irodalom néhány kiemelkedő alkotását.

A kamarazene mint főtárgy esetében (a fenti követelményeken felül)

Ismerje fel a témabelépéseket és zárlatokat.

A mindenkori vezetőszólamot tudja megkülönböztetni a kísérettől.

Ismerje a barokk zene fontosabb ritmus-konvencióit (nyújtóponthasználat, duola és triola kölcsönös alkalmazkodása, inégal játék) és a gyakoribb barokk ékesítések írás- és játékmódját.

Ismerje és alkalmazza a klasszikus művekben (főként a kísérő szólamokban) szükséges movimento ordinario játékmódot (a hangok elválasztása és határozott indítása), valamint a vonóvibratót (a kötőív alatt staccato ponttal jelölt hangoknak, a zene karakterétől függő, lágy, alig érzékelhető elválasztása).

Legyen képes könnyű kamaramű Urtext kiadású szólamát a többi szólammal összehangoltan, egyszerű ujjrenddel és vonásjelekkel ellátni.

Tudjon kijelölt szólamból könnyebb művet együttesben lapról játszani.

ZENEKAR

A zenekari foglalkozások célja, hogy sajátos eszközeivel teremtsen lehetőséget az alapfok és a továbbképző évfolyamok tanulói számára, hogy – az egyéni foglalkozásokon elsajátított tudás felhasználásával – érzelmileg gazdag, harmonikus személyiséggé válhassanak.

Ösztönözze a tanulókat, hogy a zenekari játék közben megszerzett zenei kifejezőkészséget és technikai eszközöket használják fel az egyéni hangszeres játékban is.

Hozzon létre együttműködést a tanulók tudásának különbözőségéből.

Mutasson utat a közösség erejével a toleráns magatartásra.

Alakítsa ki a kultúra iránti nyitottságot.

Hangsúlyozza a művészetek aktív művelésének fontosságát.

A zenekari foglalkozások szakirányú feladatai

A tanulók megismertetése az alapvető zenekari játékmódokkal.

A különböző zenei stílusokban használt előadói hagyományok bemutatása.

A „zenekari hallás” fontosságának alakítása, tudatosítása.

A figyelem időtartamának és elmélyítésének (vertikális-horizontális) fejlesztése.

Az egységes zenekari ritmusjáték kialakítása, tudatosítása.

Az arra alkalmas tanulók felkészítése professzionális együttesben való játékra.

A különböző hangszercsoportoknak megfelelő – a zenekari ülésmódból adódó – helyes hangszerkezelés kialakítása, egységesítése.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje meg

-    a zenekar/együttes egyes részeinek különböző funkcióit,

-    az alapvető zenekari játékmódokat,

-    az egyes zenetörténeti stílusok és hangszerek előadói hagyományait.

Legyen képes

-    szólamát helyes tempóban, dinamikában, stílusban, az adott műben a zenekar egészében betöltött funkciója szerint eljátszani,

-    a szólamon belüli és a szólamok közötti harmonikus együtt-játékra irányítani figyelmét,

-    a szólambeosztáshoz igazodó új zenei anyagot lapról játszva is megszólaltatni.

Tudja alkalmazni

-    az alapvető egységes zenekari játékmódhoz tartozó hangszertechnikai ismereteket,

-    a zenekari hallásfejlesztés közben kialakuló figyelmet a többszólamúságra, a dinamikai és ritmikai folyamatok árnyalására, a tempóvétel és -tartás differenciálására,

-    a zenekari kommunikációs lánc (karnagy-zenekar, zenekari szólamok között) folyamatát.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A tanuló legyen képes

-    felnőtt amatőr zenekarban játszani,

-    részt venni önálló kamarazenekari produkcióban.

Alkalmazza tudatosan

-    a zenekari kommunikációs láncot,

-    a zenekari rubato játékot.

KÓRUS

A kórusfoglalkozás célja

A kifejező, szép éneklés elsajátítása, az egy- és többszólamú kórusművek tiszta intonálása és stílushű előadása.

A tanulók zenei és közösségi élményhez juttatása.

Közösségformáló ereje által hasson az emberi kapcsolatok fejlődésére, azon belül az egyén személyiségfejlődésére (utazáson, kiránduláson, kórustáborokban a közös éneklés által).

Olyan pozitív élménynyújtás – a zene és az emberi kapcsolatok által –, amely arra ösztönzi a tanulót, hogy felnőtt korában is részt vegyen a kulturális élet különböző vokális művészeti csoportjaiban.

Hangversenyek, ünnepek színessé tétele.

A kórusfoglalkozás szakirányú feladatai

Ösztönözze a tanulót a kórusirodalom, illetve a zeneirodalom megismerésére.

Fejlessze a tanulók

-    hallását,

-    ritmusérzékét,

-    tempó- és dinamikai érzékenységét,

-    hangszínek iránti igényét,

-    kottaolvasási készségét,

-    zenei memóriáját,

-    zenei ízlését,

-    stílusérzékét,

-    formaérzékét,

-    hangképző- és intonációs gyakorlatok segítségével a harmonikus hallását.

Ismertesse meg a kórustagokat

-    az emberi hang sajátosságaival, kifejezési lehetőségeivel a csoportos hangképzés által,

-    a kórusműveken keresztül a zeneirodalom különböző stíluskorszakaival.

Tudatosítsa a tanulókban az alkalmazkodóképesség fontosságát zenei és emberi szempontból is.

Követelmények a program elvégzése után

A kórus legyen képes önálló, élményt adó szereplésre.

Tudjon

-    fegyelmezetten viselkedni úgy a próbákon, mint a hangversenyeken,

-    „vezénylésre” énekelni.

A tanuló ismerkedjék meg a kórusirodalom számos remekművével.

Tudjon jól tájékozódni a különböző stíluskorszakokban.

Tudja

-    helyes légzéstechnikával,

-    tiszta intonációval,

-    pontos ritmusban,

-    érthető szövegmondással,

-    helyes tempó- és dinamikai választással,

-    művészileg kidolgozottan – stílushű formálással, szuggesztivitással – elénekelni szólamát.

Rendelkezzék

-    jó kottaolvasási kézséggel,

-    zenei memóriával.

Hallgassa a többi szólamot és hangszínével alkalmazkodjék hozzá, ezáltal segítve az egységes kórushangzás megteremtését.

III. fejezet

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEI

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI

1. A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei

Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett.

2. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja

A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása.

A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja.

A választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett.

Hangszer, illetve magánének („A” tagozat) főtanszakos tanulók szolfézs vagy zenetörténet – zeneirodalom vagy zeneelmélet vizsgatantárgyak közül választhatnak.

3. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés

Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri.

Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga és záróvizsga-bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható.

4. Előrehozott vizsga

Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető.

Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt, egyes vizsgatárgyból, első alkalommal tett művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga.

Szolfézs tantárgyból előrehozott alapvizsga szervezhető.

5. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése

A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsgatantárgyanként külön-külön osztályzattal kell minősíteni.

Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni.

A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsgatantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő.

Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsgatantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette.

Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsgatantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette.

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA RÉSZEI

Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az „A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, illetve szóbeli vizsga között. A „B” tagozatos valamint az elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező.

Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama

Hangszer, magánének főtanszak („A” tagozat):

-    Szolfézs vagy

-    Zenetörténet-zeneirodalom vagy

-    Zeneelmélet

Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat):

-    Szolfézs

Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak:

-    Szolfézs

-    Zenetörténet-zeneirodalom

Zeneelmélet főtanszak:

-    Szolfézs

-    Zeneelmélet

Az irásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc.

2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama

Hangszer és magánének főtanszak („A” tagozat):

-    Szolfézs vagy

-    Zenetörténet-zeneirodalom vagy

-    Zeneelmélet

Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat):

-    Szolfézs

Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak:

-    Szolfézs

-    Zenetörténet-zeneirodalom

Zeneelmélet főtanszak:

-    Szolfézs

-    Zeneelmélet

A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 10-20 perc.

3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama

Hangszer és magánének főtanszak („A” és „B” tagozat):

-    Főtárgy

A gyakorlati vizsga időtartama 15-25 perc.

Hangszer, elmélet és magánének tanszak („B” tagozat):

-    zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően)

A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc.

A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA RÉSZEI

A „záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán a kötelezően választható elméleti tantárgyakból a hangszer és magánének „A” tagozatos főtanszakos tanulók szóbeli vizsgát tesznek. A „B” tagozatos és elmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező.

Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie.

1. Az írásbeli vizsga tantárgya és időtartama

Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat):

-    Szolfézs

Szolfézs főtanszak („A” és „B” tagozat):

-    Szolfézs

Zenetörténet-zeneirodalom főtanszak:

-    Szolfézs

-    Zenetörténet-zeneirodalom

Zeneelmélet főtanszak:

-    Szolfézs

-    Zeneelmélet

Az irásbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 45 perc.

2. A szóbeli vizsga tantárgya és időtartama

Hangszer, kamarazene főtanszak („A” tagozat):

-    Szolfézs vagy

-    Zenetörténet-zeneirodalom vagy

-    Zeneelmélet

Hangszer, kamarazene főtanszak („B” tagozat):

-    Szolfézs

Szolfézs főtanszak („A”és „B” tagozat)

-    Szolfézs

Zenetörténet – zeneirodalom főtanszak:

-    Szolfézs

-    Zenetörténet – zeneirodalom

Zeneelmélet főtanszak:

-    Szolfézs

-    Zeneelmélet

A szóbeli vizsga időtartama valamennyi tantárgyból 15-25 perc.

3. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama

Hangszer főtanszak ( „A” és „B” tagozat):

-    Főtárgy

-    Zongora (az adott tanszakok óratervében jelölteknek megfelelően)

Szolfézs, zeneirodalom-zenetörténet és zeneelmélet főtanszak:

-    Zongora

-    elmélet: minimum 1x45 perc

A gyakorlati vizsga időtartama főtárgyból 20-30 perc, zongora kötelező tantárgyból 10-20 perc.

Kamarazene főtanszak:

-    Kötelező hangszer (az alapfokú évfolyamokon főtárgyként tanult hangszer)

A gyakorlati vizsga időtartama 10-15 perc.

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA TARTALMA

1. AZ ÍRÁSBELI VIZSGA TARTALMA

SZOLFÉZS

„A” tagozat

Hangszer, magánének, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtanszakok

A vizsgán az iskola választhat a) és b) feladat közül.

Diktálás, elemzés

a) feladat

–    Egy magyar népdal lejegyzése és elemzése

A népdal négysoros, legfeljebb 8-10 szótagszámú, tempo giusto, izometrikus (2/4 vagy 4/4) lehet, szinkópát, nyújtott és éles ritmust tartalmazhat. Előre meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, metrumot és kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal tizenkétszer hangozhat el.

–    Periódus terjedelmű, funkciós basszusú műzenei idézet felső szólamának lejegyzése és elemzése

Az idézet 2/4, 3/4 vagy 4/4-es lüktetésű, nem moduláló, lehetőleg a-av felépítésű, nehezebb hangközlépéseket nem tartalmazó, de akkordfelbontást, illetve könnyebb alterációt lehetőleg tartalmazó szemelvény. Előre szükséges megadni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: a funkciók bejelölése, formai felépítés, a zenei elemek megjelölése (hármashangzat-felbontás, szekvencia, késleltetés stb). Az idézet zongorán két szólamban tizenkétszer hangozhat el.

b) feladat

–    Egy magyar népdal első két sorának lejegyzése és kiegészítése

A népdal négysoros, legfeljebb 8-10 szótagszámú, tempo giusto, izometrikus (2/4 vagy 4/4) legyen, szinkópát, nyújtott és éles ritmust tartalmazhat. Előre meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, metrumot és kezdőhangot. A befejezéshez meg kell adni a szöveget. A népdal tizenkétszer hangozhat el.

–    Periódus terjedelmű, funkciós basszusú műzenei idézet előtagjának lejegyzése és befejezése két szólamban, vagy felső szólamának lejegyzése

Az idézet 2/4, 3/4 vagy 4/4 -es lüktetésű, nem moduláló, lehetőleg a-av felépítésű, nehezebb hangközlépéseket nem, de akkordfelbontást, illetve könnyebb alterációt lehetőleg tartalmazó szemelvény. Előre szükséges megadni a kulcsokat, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán tizenkétszer hangozhat el.

Szolfézs főtanszak

–    Egy magyar népdal lejegyzése szöveggel együtt, és elemzése

A népdal négysoros, 8-10 szótagszámú, tempo giusto, izometrikus, szinkópát, nyújtott és éles ritmust, valamint színező hangokat tartalmazhat. Előre meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, metrumot és kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal nyolcszor hangozhat el.

–    Periódus terjedelmű műzenei idézet lejegyzése funkciós basszussal

Metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 lehet. Ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig. Lehet benne szinkópa, éles és nyújtott ritmus, triola, valamint átkötések. Az idézetben előfordulhatnak nehezebb hangközlépések, alterált hangok, és hangnemi kitérés, esetleg moduláció is. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el.

„B” tagozat

Hangszer, magánének, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtanszakok

–    Hangközmenet lejegyzése

10 hangközből álló hangközmenet lejegyzése tonális keretben (oktávon belüli tiszta, kis és nagy hangközök, bővített kvart és szűkített kvint). Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, és a kezdő hangközt, elnevezéssel együtt. A hangközlánc zongorán hatszor hangozhat el.

–    Hangzatlejegyzés

10 akkordból álló akkordsor lejegyzése tonális keretben, vagy 10 akkord felismerése és lejegyzése adott hangra, oldással együtt (valamennyi hármashangzat és fordításaik, valamint domináns szeptim). Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést és a kezdő harmóniát, elnevezéssel együtt, illetve adott hangra felépítésnél az adott hango(ka)t. A harmóniasor zongorán hatszor hangozhat el.

–    Egy négysoros, közepesen nehéz magyar népdal lejegyzése szövegge együttl, és elemzése

Előre meg kell adni a violinkulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal nyolcszor hangozhat el.

–    Periódus terjedelmű műzenei idézet lejegyzése funkciós basszussal

Metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 legyen. A ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig. Az idézet tartalmazhat változatos ritmikai, dallami fordulatokat, átkötéseket. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el.

Szolfézs főtanszak

–    Hangközmenet lejegyzése

10 hangközből álló hangközmenet lejegyzése tonális keretben, hangnemi kitérésekkel. Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, előjegyzést, és a kezdő hangközt, elnevezéssel együtt. A hangközlánc zongorán háromszor hangozhat el.

–    Hangzatlejegyzés

10 akkordból álló akkordsor lejegyzése tonális keretben, maximum egykvintes hangnemi kitéréssel, vagy 10 akkord felismerése és lejegyzése adott hangra, oldással együtt. Diktálás előtt meg kell adni a violinkulcsot, az előjegyzést és a kezdő harmóniát, elnevezéssel együtt, illetve adott hangra felépítésnél az adott hango(ka)t. A harmóniasor zongorán hatszor hangozhat el.

–    Egy közepesen nehéz, enyhén díszített magyar népdal lejegyzése szöveggel együtt, és elemzése

Előre meg kell adni a violinkulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők. A népdal nyolcszor hangozhat el.

–    Periódus terjedelmű kétszólamú műzenei idézet lejegyzése

Metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 3/8, 6/8 lehet. Az idézet tartalmazzon változatos ritmikai, dallami fordulatokat átkötéseket, lehetnek benne hangnemi kitérések és moduláció. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el.

ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM

„A” tagozat

Hangszer, magánének, zenetörténet-zeneirodalom főtanszak

-    A zenei korszakok felsorolása időrendben. A barokk korszak ideje, rövid általános jellemzése és zenei jellegzetességei.

-    A barokk zeneszerzők felsorolása, a korszak vokális és hangszeres műfajai. Néhány hangszeres műfaj bemutatása részletesebben (pl. concerto, concerto grosso, szvit [táncok, táncpárok], fúga). Domenico Scarlatti és a barokk szonáta jellemzése. Két – a tanuló által ismert, meghallgatott – mű bemutatása (pl. Händel: Vízizene, Vivaldi: Négy évszak, Bach: A fúga művészete vagy a Wohltemperiertes Klavier kötetei). Egy vokális műfaj jellemzése (pl. Bach kantátái, a kantáták tételei).

-    A bécsi klasszicizmus időszakának 3 jelentős és több kevésbé ismert, de fontos zeneszerzőjének felsorolása. A klasszikus zene általános jellemzése. A bécsi klasszika korszakának jellemzése a barokkal összehasonlítva. A bécsi klasszika műfajai és jellemző formái, a szonátaforma részei. Joseph Haydn életéről röviden, fontosabb művei; a szimfónia tételei; Haydn szimfóniáinak három korszaka egy-egy példán kersztül; a vonósnégyes hangszerei. W. A. Mozart műveinek jellemző műfajai egy-egy példával; két különböző műfajú művének részletes bemutatása.

ZENEELMÉLET

„A” tagozat

Hangszer és magánének főtanszak

-    Négyszólamú példa számozott basszusának lejegyzése 4#, 4b előjegyzésig.

-    Számozott basszus kidolgozása négy szólamban, szűk fekvésben.

-    Formatani elemzés kottakép után.

Zeneelmélet főtanszak

-    Négyszólamú példa számozott basszusának lejegyzése 5#; 5b előjegyzésig.

-    Számozott basszus kidolgozása négy szólamban, szűk fekvésben.

-    Formatani elemzés kottakép után.

2. A SZÓBELI VIZSGA TARTALMA

SZOLFÉZS

„A” tagozat

Hangszer, magánének, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtanszak

-    A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 10 népdalt, és isnerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 5 műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/ barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), abből kettőt kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit.

-    A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság egyszerű zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai, és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel.

Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia.

Szolfézs főtanszak

-    Egyszólamú dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet metruma 2/4, 3/4, 4/4, vagy 6/8 lehet; ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig, lehet benne szinkópa, nyújtott és éles ritmus, triola, átkötések; lehetnek benne nehezebb hangközlépések, alterált hangok, és hangnemi kitérés, moduláció is.

-    A „hozott” anyag: 10 népdal éneklése emlékezetből, és azok elemzése (forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők alapján); 10 műzenei szemelvény (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) – ezek közül három kotta nélkül – saját kísérettel előadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az előforduló előadási jeleket, utasításokat, tudja meghatározni az előadott szemelvények műfaját, stílusát és formáját.

-    A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel.

Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia.

„B” tagozat

Hangszer, magánének főtanszak

–    Egyszólamú dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 6/8 lehet; ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig, tartalmazhat változatos ritmikai, dallami fordulatokat, átkötéseket; alterált hangokat és hangnemi kitérést, modulációt is.

–    A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 10 népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 4 műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből kettőt kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit.

–    A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel.

Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia.

Szolfézs főtanszak

–    Egyszólamú dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet metruma 2/4, 3/4, 4/4 vagy 3/8, 6/8 lehet; ritmusértékek előfordulhatnak az egész hangtól a tizenhatodig, lehet benne szinkópa, nyújtott és éles ritmus, triola, átkötések; lehetnek benne nehezebb hangközlépések, alterált hangok, és hangnemi kitérés, moduláció is.

–    A „hozott anyag”: 10 népdal éneklése emlékezetből, és azok elemzése (forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők alapján); 10 műzenei szemelvény (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) – ezek közül hármat kotta nélkül – saját kísérettel előadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az előforduló előadási jeleket, utasításokat, tudja meghatározni az előadott szemelvények műfaját, stílusát és formáját.

–    A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel.

Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia.

ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM

„A” tagozat

Hangszer, magánének, zenetörténet-zeneirodalom főtanszak

–    Teszt, ami 15-20 általános zenei-zenetörténeti ismeretekkel kapcsolatos feladatot tartalmaz.

–    A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel.

Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia.

ZENEELMÉLET

„A” tagozat

Hangszer és magánének főtanszak

-    Kadenciák és mintapéldák zongorázása a fő hármashangzatokkal és fordításaikkal.

-    Zongorázás diktálás után fő hármashangzatokkal és fordításaikkal.

-    Számozott basszus zongorázása négy szólamban, szűk fekvésben.

-    Formatani elemzés kottakép után.

Zeneelmélet főtanszak

-    Nápolyi szextes mintapéldák zongorázása mollba, dúrban.

-    V7 akkord és fordításai; mintapéldák zongorázása.

-    A fentiek zongorázása diktálás után.

-    Zongorázás számozott basszusról.

-    Formatani elemzés kottakép után.

3. A GYAKORLATI VIZSGA TARTALMA

Gyakorlati vizsgát főtárgyból, elméleti tanszakok esetén zongora kötelező tárgyból, illetve kamarazene főtanszakon a tanult hangszerből kell tenni.

FURULYA

„A” tagozat

-    Egy etűd vagy technikai jellegű mű szoprán- vagy altfurulyán (Kállay G.: Hangnemgyakorló, Paubon: Etűdök, Baroque Solo Book-ból könnyebb darabok, Giesbert: Furulyaiskola 2. rész nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is (Anon: Greensleeves to a Ground, Marcello: d-moll szonáta, Loeillet de Gant: Szonáták op. 1 és op. 3, Vivaldi: F-dúr szonáta RV 52, d-moll RV 36, Telemann: F-dúr szonáta, kamaraművek: Boismortier: Leichte Duos, 6 Suite, Loeillet: 6 szonáta 2 furulyára, Naudot: Triószonáta, Czidra: Régi magyar táncok nehézségi szintjén).

Az előadási darabot a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy etűd vagy szólómű (Kállay G.: Hangnemgyakorló, V. Eyck: Variációk, Braun: etűdök/Baroque Solo Book, Winterfeld: 12 etűd altfurulyára nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is (Telemann: C-dúr szonáta, Veracini: a-moll szonáta, Lavigne: Rondeau és Tambourin I-II. tétel, Fesch: F-dúr szonáta op. 6. no. 2; Telemann: 6 duett, Telemann: Kánonszonáták, Loeillet de Gant: Szonáta 2 altfurulyára nehézségi szintjén).

Az etűd és kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

FUVOLA

„A” tagozat

-    Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Jeney: Fuvolaiskola II. kötet/56-85., Bántai: Válogatott etűdök II. kötet/12., Köhler: Etűdök op. 33 no. 1/1-3. nehézségi szintjén).

-    Egy barokk szonátatétel (Marcello: d-moll szonáta, Telemann: F-dúr szonáta valamelyik tétele nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab (Romantikus album, 3 Menüett, 3 Tambourin, Népszerű előadási darabok nehézségi szintjén).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Két különböző karakterű etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Platonov: 30 etűd 1-10., Köhler: Etűdök op.33 no. 1/1-5., Eördögh: Technikai és olvasógyakorlatok I/1-4. nehézségi szintjén).

-    Egy barokk szonáta-tételpár (Händel: Hallei szonáták nehézségi szintjén).

-    Egy karakterdarab vagy kamaramű (Járdányi Pál: Szonatina nehézségi szintjén).

A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

OBOA

„A” tagozat

-    Egy etűd vagy szólódarab vagy technikai jellegű mű (Sellner: Etűdök, Snieczkovsky: Etűdök I., Hinke: Skálaetűdök, Wiedemann: 45 etűd nehézségi szintjén).

-    Két előadási darab, amelyből az egyik lehet kamaramű is (Albinoni: B-dúr concerto III. t., Geminiani: e-moll szonáta: I-IV. t., Sosztakovics: Románc nehézségi szintjén).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Wiedemann: 45 etűd, Pietzsch: Schule für die Oboe, Braun: 18 caprice).

-    Két előadási darab, amelyből az egyik lehet kamaramű is, pl. egy barokk mű lassú és gyors tétele, vagy egy barokk tétel és egy karakterdarab (Corelli: Barbirolli: F-dúr concerto, Händel: Ária és Rondinella, Telemann: c-moll szonáta, Albinoni: B-dúr concerto: II-III. t., Cimarosa: Oboaverseny III-IV. t., Head: Gavotte, Presto, Elégikus tánc, Lawson: Honeysuckle Reg, Vivaldi: C-dúr oboaverseny – kis C-dúr P.V. 44-F. VII. no. 4/I. t. nehézségi szintjén).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

KLARINÉT

„A” tagozat

-    Két különböző karakterű etűd vagy technikai jellegű mű (Perényi Éva: Klarinétetűdök 60-tól, Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II: 13., 28. nehézségi szintjén).

-    Két különböző stílusú és műfajú előadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramű is (Dancla: Románc [Perényi Éva–Perényi Péter: Repertoár 39.], Weber: Sonatina [Perényi Éva–Perényi Péter: Repertoár 44], Haydn: Szent Antal korál [200 év klarinétmuzsikája] Barokk és klasszika, Mozart: Románc [Klarinétmuzsika 10.], Weber: Vadászkórus [Kis előadási darabok 19]; Ludwik Kurkiewicz I.: 57., 72., 74., Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 15., 69., 84., Balassa György–Berkes Kálmán: Klarinétiskola II.: 13., 27., 28., 30., 74. nehézségi szintjén).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Két különböző karakterű etűd vagy technikai jellegű mű (Perényi Éva: Klarinétetűdök 86-tól, Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 36., 46., 59., 75.; Jean-Jean I: 2. nehézségi szintjén).

-    Két különböző stílusú és műfajú előadási darab, melyek közül az egyik lehet kamaramű is (Bärmann: Románc, Debussy: Kis néger, Mozart: Sonatina, Mendelssohn: Dal szöveg nélkül, (Berkes: Előadási darabok klarinétra és zongorára II. kötetből a 9-es), Donizetti: Concertino II. tétel, Glinka: Vocalise, Tuček: B-dúr klarinétverseny II. tétel, Leopold Kozeluch: Esz-dúr Klarinétverseny II. tétel nehézségi szintjén; kamaraművek: Devienne: 6 duó, Kovács Béla: Klarinétozni tanulok II.: 72., 86., Balassa György–Berkes Kálmán II.: 31., 40., 55., Kocsár Miklós: Ungaresca nehézségi szintjén).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

SZAXOFON

„A” tagozat

A vizsga bármilyen hangolású szaxofonon teljesíthető.

-    Egy etűd vagy etűd-jellegű egyéb mű a felsorolt kötetekből, vagy az alábbi példákhoz hasonló nehézségű, tetszőleges egyéb gyakorlat: Easy Classical Studies (J. Harle, Universal Edition UE 17 770) 50., 222 etűd (Perényi É.-P., EMB Z. 14371) 158., 178., 182., 24 könnyű etűd (M. Mule, A. Leduc AL 20455) 5., 13., 35 Studies (J. v. Beekum, Harmonia, HU 3794) Valsette (in a), Tiroler Ländler (in Esz).

-    Két különböző stílusú és karakterű, az alábbi példáknak megfelelő nehézségi szintű kíséretes előadási darab, legalább az egyik kotta nélkül: J. S. Bach: Gavottes (A. Leduc AL 19 664), B. Marcello: Adagio (Schuster-Perényi: Szaxofoniskola III/5., Simonffy 028), A. Corelli: Adagio (A. Leduc AL 25 707), Dancla: Románc (Szaxofonmuzsika kezdőknek – Kraszna L. EMB 14 251), Fr. Schubert: Sérénade (A. Leduc AL 25 708), Glinka: Vocalise (Simonffy 014), Debussy: A lenhajú lány (Hofmeister FH 2136).

Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes és egy kamaramű. Egy kíséretes vagy szólóművet lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

Klasszikus irányban tovább tanulni szándékozók számára a vizsga kötelező alaphangszere az altszaxofon, egy előadási darabnál azonban más hangolású hangszer is használható.

-    Két különböző karakterű etűd vagy etűd-jellegű egyéb mű a felsorolt kötetekből, vagy az alábbi példákhoz hasonló nehézségű, tetszőleges egyéb gyakorlat: Schuster–Perényi: Szaxofoniskola III. (Simonffy 028) 37., 222 etűd (Perényi É.-P., EMB Z. 14 371) 192., 194., 201., Szaxofon ABC II. (Perényi, EMB Z 14 299) 99., M. Mule: 24 könnyű etűd (A. Leduc AL 20 455) 9., 15., J. v. Beekum: 35 Studies (Harmonia HU 3794) Square Dance (in B), Tarantella (in c), Invention (in f), Klosé: 25 napi gyakorlat (A. Leduc AL 6402) 8.

-    Két különböző stílusú és karakterű, az alábbi példáknak megfelelő nehézségi szintű kíséretes előadási darab, kotta nélkül (pl. egy barokk tételpár esetében még egy más stílusú művet is választani kell): G. Fr. Händel: Sicilienne et Gigue (A. Leduc AL 20 834), G. Pescetti: Presto (Hresztomatyija 5-6 Muzika 14 103), F. Mendelssohn: Andante (Perényi: Szaxofon ABC II/53. EMB 14 299), M. Muszorgszkij: Ódon kastély (Simonffy 053/C), Rimszkij-Korszakov: Hindu dal (Simonffy 053/D), Cl. Debussy: A kis néger (Simonffy 074 v. A. Leduc AL 19 555), E. Bozza: Aria (A. Leduc AL 19 714).

Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes és egy kamaramű (pl. egy kíséretes előadási darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes darab és egy etűd).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

FAGOTT

„A” tagozat

-    Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Weissenborn: Fagottetűdök kezdőknek op. 8/1. kötet III. fejezet 23. G-dúr, IV. fejezet 1. C-dúr, 2. F-dúr nehézségi szintjén).

-    Két-három előadási darab, amelyből az egyik lehet kamaramű egyik tétele (Beethoven: Kontratánc/G-dúr, L. Fischer: Pincemester dala, Grecsanyinov: Tréfacsináló nehézségi szintjén).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Weissenborn: Fagottetűdök kezdőknek op. 8/1. kötet IV. fejezet 2. F-dúr, op. 8/2. kötet 14. F-dúr, 15. d-moll, Neukirchner: 23 középfokú gyakorlat 1., 4. nehézségi szintjén).

-    Két-három különböző karakterű darab vagy tétel-pár, az egyik lehet kamaramű tétel (Farkas F.: Népdalszonatina I-II. tétel, Telemann: F-dúr szonáta, Wiessendorf: Téma és variációk nehézségi szintjén).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

KÜRT

„A” tagozat

-    Egy kantiléna (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/31., II/47., II/52., II/73. nehézségi szintjén).

-    Két különböző karakterű etűd (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/9., II/15., II/16., II/37., II/42., II/68., II/90. nehézségi szintjén); az egyik etűd helyett lehet kamaramű is (Tarjáni Ferenc: Muzsikáljunk c. gyűjteményéből G. F. Händel: Sándor-ünnep nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab (J. Mattheson: Ária, A. J. Varlamov: Orosz népdal, J. A. Hasse: Két tánc, G. F. Händel: Bourrée, Mező: Tánc, Schubert: A tavaszhoz nehézségi szintjén).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy skála különböző képletekkel, a meglévő hangterjedelemben.

-    Egy kantiléna (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/110., II/116., II/142., II/155. nehézségi szintjén).

-    Két etűd (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/119., II/150., II/167., II/209. nehézségi szintjén; az egyik etűd helyett lehet kamaramű is.

-    Egy előadási darab (Beethoven: Románc, Loeillet: Szonáta, Skroup: B-dúr koncert, Frehse: Andante, Székely: Szonatina II-III. tétel nehézségi szintjén).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

TROMBITA

„A” tagozat

-    Egy másfél oktávos skála első képlete.

-    Egy etűd (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./1-65., Clodomir: Petits exercices 1-21., Arban: Trombitaiskola – ritmustanulmányok, díszítés- és trillaelőkészítő tanulmányok, egyszerű díszítések és trillák nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./66-74., Baldassari: Szonáta, Händel: Hallei szonáta, Rangers: Velencei karnevál, Tornyos: Szonatina nehézségi szintjén).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy másfél oktávos skála öt képlette.

-    Egy etűd (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola III./1-65., IV./1-53., Clodomir: Petits exercices 1-29., Arban: Trombitaiskola – ritmustanulmányok, díszítés- és trillaelőkészítő tanulmányok, egyszerű díszítések és trillák nehézségi szintjén.

-    Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele (Albinoni: Esz-dúr concerto III-IV. tétel, Albinoni: F-dúr concerto I. tétel, Händel: B-dúr szonáta, Telemann: F-dúr szonáta nehézségi szintjén).

-    Egy, az előbbitől eltérő stílusú előadási darab (Balay: Andante et allegro, Bogár: I. és II. Concertino nehézségi szintjén).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

HARSONA

„A” tagozat

-    Egy dúr hangsor másfél oktávon keresztül, a hozzátartozó hármashangzat-felbontással.

-    Egy etűd (Ujfalusi–Pehl–Perlaki: Harsonaiskola II./151., 158., 247., Steiner: Harsona-ABC 16/2. Andante, 17/1. Andantino, 18/2. Allegretto, 19/2. Allegretto nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab (Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből F. Schubert: Bölcsődal [20.], L. Mozart: Trombitaszó [22.], Anonymus: Hornpipe [24.], H. Purcell: Induló [26.], Corelli: Gavotta [28.], Rimsky-Korsakov: Mazurka [35.], vagy hasonló nehézségű előadási darabok).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl.: hármashangzat-felbontás, tercmenet, futóskála, futóskála oktávzárással).

-    Egy etűd (Ujfalusi–Pehl–Perlaki: Harsonaiskola I./136., 137., Ujfalusi–Pehl–Perlaki: Harsonaiskola II./217., 300., 352., Makovecz: Válogatott etűdök harsonára I./4. Poco Allegro, 6. Allegro, 12. Allegretto nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab (Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből J. S. Bach: Menüett [27.], Nagy Olivér: Chorea Hungarica [31.], G. Giordani: Arietta [33.], G. B. Pergolesi: Aria [34.], Bogár István: 4 bagatell [36.]; Harsona-ABC 69. o. Hasse: Két tánc, Marcello szonátatételek, vagy hasonló nehézségű előadási darabok).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

TENORKÜRT

„A” tagozat

-    Egy másfél oktávos skála első képlete.

-    Egy etűd (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola II. 51-116. nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab (Dr. Ujfalusi–Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből F. Schubert: Bölcsődal [20.], L. Mozart: Trombitaszó [22.], Anonymus: Hornpipe [24.], H. Purcell: Induló [26.], Corelli: Gavotta [28.], Rimsky-Korsakov: Mazurka [35.], vagy hasonló nehézségű előadási darabok).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy másfél oktávos skála három képlettel.

-    Egy etűd (Varasdy–Nagyiván–Sztán: Trombitaiskola II. [51-116.] Clodomir: Etűdök I-II. nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab (Dr. Ujfalusi–Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből J. S. Bach: Menüett [27.], Nagy Olivér: Chorea Hungarica [31.], G. Giordani: Arietta [33.], G. B. Pergolesi: Aria [34.], Bogár István: 4 bagatell [36.]; Harsona-ABC 69. o. Hasse: Két tánc, Marcello szonátatételek, vagy hasonló nehézségű előadási darabok).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

BARITON

„A” tagozat

-    Egy másfél oktávos skála első képlete.

-    Egy etűd (Steiner: Bariton-ABC 56-66; Perényi: 347 etűd harsonára 100-115. nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab (Dr. Ujfalusi–Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből F. Schubert: Bölcsődal [20.], L. Mozart: Trombitaszó [22.], Anonymus: Hornpipe [24.], H. Purcell: Induló [26.], Corelli: Gavotta [28.], Rimsky-Korsakov: Mazurka [35.], vagy hasonló nehézségű előadási darabok).

-    Egy periódusnyi könnyebb zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy másfél oktávos skála három képlettel.

-    Egy etűd (Steiner: Bariton-ABC 70-86; Perényi: 347 etűd harsonára 130-137. nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab (Dr. Ujfalusi–Steiner: Előadási darabok rézfúvósokra c. gyűjteményből J. S. Bach: Menüett [27.], Nagy Olivér: Chorea Hungarica [31.], G. Giordani: Arietta [33.], G. B. Pergolesi: Aria [34.], Bogár István: 4 bagatell [36.]; Harsona-ABC 69. o. Hasse: Két tánc, Marcello szonátatételek, vagy hasonló nehézségű előadási darabok).

-    Egy periódusnyi zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

TUBA

„A” tagozat

-    Egy skála (legalább három variációval).

-    Egy gyakorlat (Kietzer: I. kötet, Sára: Tubaiskola, Jakab Gedeon: Tubaiskola I. kötet 172., 183., 187., 192., gyakorlatainak nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab (F. Schubert: Bölcsődal [169], H. Purcell: Rigaudon [166] nehézségi szintjén).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy skála (dúr és moll változata, legalább három variációval).

-    Egy gyakorlat (Kietzer: I. kötet, Sára: Tubaiskola, Jakab G.: Tubaiskola I. kötet 161., 163., 179., 186. gyakorlatainak nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab (J. Brahms: Bölcsődal – [176] H. Purcell: Rigaudon – [166] nehézségi szintjén).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

ÜTŐHANGSZEREK

„A” tagozat

-    Két dobgyakorlat (Knauer: Kisdobiskola 10., 16., 18., 29., 36., II. rész 11., 17., 27.; Keune: Kisdobiskola 48., 69., 127., 145., 173. nehézségi szintjén).

-    Egy dallamhangszeres mű (Vivaldi: Largo; Bononcini: Allegro; Haydn: Szerenád nehézségi szintjén).

-    Egy kamaramű (Krell–Holzmann: Cake Walk Parade; Camidge: Sonatina; Gebauer: Duó; Pleyel: Menuetto; Larson: Mexikói szvit; Zempléni L.: Párok; Váray L.: Gukhe/low drums szólam; Jack McKenzie: Három tánc, Bartók Béla: Gyermekeknek 1.,2.,3., Mikrokozmosz nehézségi szintjén).

-    Egy periódusnyi könnyebb zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Két kisdobgyakorlat (Knauer: Kisdobiskola 19., 20., 22., 24. (4/8), 31., 37., II. rész 2., 5., 14.; Keune: Kisdobiskola 67., 75., 108., 150., 153., 146. nehézségi szintjén).

-    Egy skála hármashangzat-felbontással.

-    Egy dallamhangszeres mű (Bach: h-moll szvit/1 tétel; Hacsaturján: Rózsalányok tánca; Rameau: Gavotte; Händel: a-moll menüett HWV 602, 603 nehézségi szintjén).

-    Egy kamaramű (J. S. Bach: Kétszólamú invenciók, Zempléni L.: Üzenetek – Hét SMS-tanulmány dobokra/1 tétel; Váray L.: Gukhe/high drum szólam; Balázs O.: Nyolc trió 5., 6. nehézségi szintjén).

-    Egy periódusnyi zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat kotta nélkül kell játszani.

HÁRFA

„A” tagozat

-    Egy etűd (Nadermann: 15 etűd/5., 6., Bochsa: 40 celebres études pour la harpe op. 318 nehézségi szintjén).

-    Egy barokk mű (Bach: Lant preludium, Bach: Fantázia B-dúr., Haendel: Preludium B-dúr nehézségi szintjén).

-    Egy szonáta (Dusik: 6 szonatina nehézségi szintjén).

-    Egy szabadon választott darab (Durand: Chaconne, Godefroid: Dal szöveg nélkül nehézségi szintjén).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy etűd (Nadermann: 30 fortscreitende Etuden, Heller: Six etudes, Posse: Sechs kleine Etuden nehézségi szintjén).

-    Egy barokk mű (Ph. E. Bach: Solfeggio nehézségi szintjén).

-    Egy szonáta (Dusik 6 szonatina nehézségi szintjén.

-    Egy szabadon választott darab (Tournier: Lolota a táncosnő, Debussy: A lenhajú lány nehézségi szintjén).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

GITÁR

„A” tagozat

-    Egy etűd (Szendrey-Karper: Gitárgyakorlatok V-VII. kötet, Carcassi: 25 Etűd op. 60, nr. 3., 4., 7., 10., Giuliani: Etűdök gitárra op. 100 nr. 13., 15., Leo Brouwer: 10 etűd nr. 1., 5., 6., 7., Carcassi: Capriccio, Legnani: Capricci nehézségi szintjén).

-    Három különböző stílusú előadási darab (Dowland: Táncok és Fantáziák, Mertz: Magyar honi virágok 1., 2., Milan: Pavane-ok, Villa-Lobos: I. IV. prelude, J. S. Bach-Szendrey-Karper: 20 könnyű darab, de Vissee szvit tánctétel, Mosóczi: IV-V kötetből klasszikus szerzők darabjai, vagy spanyol és latin amerikai romantikus szerzők darabjai: F. Tárrega: Lágrima, Mazurka, Polka, Antonio Lauro: Vals Venezolano nr. 2.; vagy XX. századi darabok Farkas Ferenc, Bartók–Szendrey nehézségi szintjén).

Az előadási darabokat lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy etűd (Szendrey-Karper: Gitárgyakorlatok VII-VIII. kötet; Carcassi: 25 Etűd op. 60 nr. 13., 18., 19.; Legnani: Capricciok, Giuliani: Etűdök gitárra op. 48 nr. 19., op. 100 nr. 13., 15.; F. Sor: op. 31 nr. 18., 23.; Leo Brouwer: 10 Etűd nr. 9., 10. nehézségi szintjén).

-    Három különböző stílusú előadási darab (Francesco da Milano: 14 Fantasie; Luys Milan: 6 Pavan; J. S. Bach: 20 könnyű darab; Robert de Visée: d-moll szvit; J. S. Bach: d-moll prelúdium; klasszikus és romantikus darabok: Mertz: Magyar honi virágok: 3, 4, 5, Tarrega darabok vagy spanyol és latin-amerikai szerzők darabjai: Antonio Lauro: Vals Venezolano nr. 2., 3 nehézségi szintjén).

-    XX. századi darabok (Bartók-Szendrey, Farkas Ferenc, Sári J., Huzella, Villa-L., Choros-Mazurka, Prelüdők nehézségi szintjén).

Az előadási darabokat kotta nélkül kell játszani.

CIMBALOM

„A” tagozat

-    Egy etűd (Allaga: Válogatott etüdök nehézségi szintjén).

-    Egy barokk mű (J. S. Bach: Kétszólamú invenciók, Francia szvitek 1 tétele, Szólószonáta tétel [cselló, hegedű]., Francia csembalómuzsika [Rameau, Daquin, Couperin: A nádas, Mónika nővér, Szélmalmocska, Szüretelő lányok, A bohóc, Kötögető nők], Vivaldi concerto-tételek nehézségi szintjén).

-    Egy szonáta (Conti, Chiesa, Monza, Haydn, Mozart, Beethoven és mások könnyebb szonátáinak nehézségi szintjén).

-    Egy XX. századi mű (Bartók: Három csikmegyei népdal, Bartók: Román népi táncok, Kodály: Epigrammák, Szokolay: Játék a hangközökkel, Kurtág: 13 duó, Stravinsky: Három könnyű darab [Waltz, Polka] Farkas F.: Négy cimbalomszonáta, Bartók: Este a székelyeknél, Duók, Szonatina, Román népi táncok, Weiner: 3 magyar népi tánc, Papp: Bagatellek nehézségi szintjén).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy nehezebb etűd (Allaga: A vihar, Keringő, Allaga: Cimbalomiskola II-III. kötetének etűdjei, Brada: 30 etűdből két különböző technikai felkészültséget igénylő kisebb etűd, vagy Czerny, Wohlfart: nehezebb etűdjei nehézségi szintjén).

-    Egy Bach-mű, vagy más barokk szerző műve (J. S. Bach: Kétszólamú invenciók, a hegedűre és csellóra írt szólószonáták/szvitek egy tétele, francia vagy angol szvit-tétel, Scarlatti-szonáta vagy toccata, a barokk díszítési technika elsajátításának bemutatása a francia szerzők, Couperin, Rameau, Dandrieu, Daquin darabjai által, pl. Szerelmes dal, Olajütők, La Sophie, Gavotte, A kakukk, Madárlakodalom nehézségi szintjén).

-    Egy klasszikus szonáta tétel.

-    Egy XX. századi szerző műve (Bartók: Szonatina, Duók, 15 magyar parasztdal, Kurtág: 13 duó, Lendvay: 24 duó, Balassa: Divertimento nehézségi szintjén).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

CSEMBALÓ

„A” tagozat

-    Egy XVII. századi mű (G. Frescobaldi: Corrente e Ciaccona; Balletto, Corrente e Passacagli; Corrente, Gagliarda; Partite sopra Passacagli [Edizioni Suvini Zerboni–Milano]; vagy Byrd, Bull, Gibbons, Peerson, Farnaby és mások [Fitzwilliam Virginal Book–Dover]; vagy W. Croft: Szvitek [Stainer & Bell, London]; H. Purcell: Ground Chacone [Könemann]; vagy Bach-elődök, ill. kortársak művei: J. J. Froberger: Szvitek [Heugel]; Pachelbel: Hexachordum Apollinis; orálpartiták [Bärenreiter]; D. Buxtehude: Szvitek; G. Böhm: Szvitek [Breitkopf & Härtel]; J. K. F. Fischer: 9 szvit csembalóra [Schott] nehézségi szintjén).

-    Egy polifon szerkesztésű mű (J. S. Bach: Kétszólamú invenciók BWV 772-786; Fantasie „duobus subiectis” BWV 917; Fantasie c-moll BWV 919; Kis prelúdiumok BWV 924-930, BWV 933-938; W. Fr. Bach: Fúgák, polonézek [Peters]; Telemann: Fantáziák [Bärenreite]); Ouverturen [Schott]; Könnyű fúgák [Schott]; G. Fr. Händel: Einzelne Suiten und Stücke [VEB Deutscher Verlag für Musik Lei]) nehézségi szintjén).

-    Egy XVIII. századi mű, a következők (Fr. Couperin [Zeneműkiadó], J. Ph. Rameau [Heugel], J. B. Boismortier [Leuckartian], Daquin, Dandrieu [Early French Keyboard Music]; vagy egy szonáta-tétel: J. Chr. Bach [Henle], C. Ph. E. Bach [Könemann], J. Haydn [Könemann], J. A. Benda [Artia Praga] vagy Scarlatti/Soler szonáta* [Zeneműkiadó, ill. Henle] nehézségi szintjén).

-    Egy periódusnyi könnyebb zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

A vizsgaműsor tartalmazzon egy karakterdarabot és egy tánctételt is.

A csillaggal jelölt darabokat kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy XVII. századi mű (G. Frescobaldi: Corrente e Ciaccona; Balletto, Corrente e Passacagli; Corrente, Gagliarda; Partite sopra Passacagli; Partite sopra Follia; Partite sopra L’aria della Romanesca [Edizioni Suvini Zerboni – Milano]; Byrd, Bull, Gibbons, Peerson, Farnaby stb. [Fitzwilliam Virginal Book – Dover]; W. Croft: Szvitek [Stainer & Bell, London]; H. Purcell: Ground; Chacone [Köneman]; vagy Bach-elődök, ill. kortársak művei: J. J. Froberger: Szvitek [Heugel] Pachelbel: Hexachordum Apollinis; Korálpartiták [Bärenreit]; D. Buxtehude: Szvitek; G. Böhm: Szvitek [Breitkopf & Härtel]; J. K. F. Fischer: 9 szvit csembalóra [Schott] nehézségi szintjén).

-    Egy polifon szerkesztésű mű (J. S. Bach: Kétszólamú invenciók BWV 772-786; Fantasie „duobus subiectis” BWV 917; Fantasie c-moll BWV 919; Kis prelúdiumok BWV 924-930; BWV 933-938; Kis prelúdiumok és fugetták BWV 895, 899, 900, 987/a, 901, 902; W. Fr. Bach: Fúgák, polonézek [Peters]; G. Telemann: Fantáziák [Bärenreiter]; Ouverturen [Schott]; Könnyű [Schott]; G. Fr. Händel: Einzelne Suiten und Stücke [VEB Deutscher Verlag Für Musik Leipzig] nehézségi szintjén).

-    Egy XVIII. századi mű (Fr. Couperin [Zeneműkiadó]; J. Ph. Rameau [Heugel]; J. B. Boismortier [Leuckartian]; Daquin, Dandrieu [Early French Keyboard Music]; vagy egy szonáta-tétel, J. Chr. Bach [Henle] C. Ph. E. Bach [Könemann]; J. Haydn [Könemann]; J. A. Benda [Artia Praga] nehézségi szintjén).

-    egy virtuóz Scarlatti/Soler szonáta*.

-    Egy periódusnyi zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

Egy vizsgaműsor tartalmazzon egy karakterdarabot és egy tánctételt is.

A csillaggal jelölt darabokat kotta nélkül kell játszani.

ZONGORA

„A” tagozat

A 4 stílusból választható 3 különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű.

-    Barokk mű, lehet tánc, vagy többszólamú szerkesztést bemutató darab (Bach: 18 kis preludium 13, 15, 18, Händel: Válogatott darabok, Telemann: Kezdők zongoramuzsikája nehézségi szintjén).

-    Klasszikus szonatina vagy szonáta-tétel, könnyebb variáció (Könnyű szonatinák, 15 könnyű szonáta, Szonatina album, Clementi: C Op. 36 Nr. 3., Haydn: D Hob. XVI/4, Beethoven: 6 könnyű variáció egy svájci népdalra, Csurka: Szonatina-gyűjtemény I-II. kötet nehézségi szintjén).

-    Romantikus mű (Schumann: Emlékezés, Színházi utóhangok, Csajkovszkij: Édes álmodozás, Pacsirtadal, Schubert: Táncok, Keringők nehézségi szintjén).

-    XX. századi mű (Bartók Béla: Mikrokozmosz III/84 Mulatság, 90 Oroszos 91-92, Kromatikus invenció IV/97 Notturno, Kodály: Gyermektáncok 5-10 nehézségi szintjén).

A három mű közül lehetőség szerint egy éneklő, egy pedig virtuóz jellegű legyen.

A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

Négy különböző stílusú darab:

-    Barokk mű, többszólamú szerkesztésben írt darab, vagy szvit-tétel (J. S. Bach: 18 kis preludium 9, 16, 17, Kétszólamú invenciók C, a, F nehézségi szintjén).

-    Klasszikus szonatina vagy szonáta-tétel, variáció (15 könnyű szonáta, Haydn: Szonáták A Hob. XVI/12, E Hob. XVI/13, D Hob. XVI/14, Mozart: 6 bécsi szonatina, Beethoven: Szonatinák, Grazuoli: G-dúr Szonáta nehézségi szintjén).

-    Romantikus mű (Schumann: Fantáziatánc, Chopin: Keringők a, h, nehézségi szintjén).

-    XX. századi mű (Bartók: Mikrokozmosz IV/100 népdalféle, 109 Bali szigetén, Mikrokozmosz: V/128, Dobbantós tánc, Kurtág: Játékok nehézségi szintjén).

A vizsgaműsorban legyen egy éneklő és egy virtuóz jellegű darab.

A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

ORGONA

„A” tagozat

Három különböző karakterű darab előadása a következőkből (az egyik lehetőleg triós tétel vagy korálelőjáték legyen.

-    Egy XII. vagy XIII. századi kismestertől származó kompozíció (Lübeck: c-moll prelúdium és fúga, Bruhns: (kis) e-moll praeludium, g-moll praeludium, Buxtehude-korálelőjátékok, Kittel-prelúdiumok, Krebs-triók nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab J. S. Bachtól (8 kis prelúdium és fúga BWV 553-560, korálelőjáték az Orgelbüchlein-ből BWV 599-644, (kis) c-moll prelúdium és fúga BWV 549, C-dúr prelúdium és fúga BWV 531, vagy egy könnyebb triós tétel, pl.: G-dúr trio BWV 586 nehézségi szintjén).

-    Egy romantikus orgonamű (Franck: L’Organiste II. kötet, Schumann: Négy vázlat, Liszt: Angelus, Consolations, Brahms korálelőjátékainak nehézségi szintjén).

-    Egy XX. századi vagy kortárs mű (Vierne: 24 pieces en style libre op. 31, Dupré: Cortčge et Litanie, Kodály: Organoedia, Koloss: III. és IV. partita nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot nem kell kotta nélkül játszani.

„B” tagozat

Három előadási darab: egy közepes nehézségű barokk kompozíció (lehetőleg prelúdium és fúga), egy romantikus stílusú vagy egy XX. századi mű, és egy triós vagy korális tétel (triós korálelőjáték vagy korálelőjáték).

-    A XVII. és XVIII. századi irodalomból választott prelúdium és fúga, variációs szvit (Buxtehude: [kis] F-dúr Toccata és fúga, g-moll prelúdium és fúga, Bruhns: [nagy] e-moll praeludium, Bach: [kis] e-moll prelúdium és fúga BWV 533, d-moll prelúdium és fúga BWV 539, c-moll partita BWV 767, e-moll partita BWV 770 nehézségi szintjén).

-    Egy triós tétel vagy korálelőjáték (egy Bach triós-korál, illetve Telemann vagy Homilius triós szerkezetű darabjainak nehézségi szintjén).

-    Egy romantikus mű (Liszt: Gyászóda, Choral, Franck: Pastorale, Reger: korálelőjátékok, d-moll toccata nehézségi szintjén).

-    XX. századi, illetve kortárs szerzők művei (Kodály: Csendes mise, Antalffy: Madonna, Pikéthy: G-dúr toccata, Hidas: Fantázia, Koloss: Réflexions, II. partita nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot nem kell kotta nélkül játszani.

HARMONIKA

„A” tagozat

-    Egy etűd (Bartók Karola: Harmonikaetűdök, 54., 59., 67. számú Czerny-etűd nehézségi szintjén).

-    Egy barokk mű (egy barokk tánc vagy egy prelúdium – Bartók Karola: Harmonikaátiratok [Bach és Händel kisebb zongoraművei] 15., 23., 27. nehézségi szintjén).

-    Egy szonatina-tétel (egy szonatina tétel Bartók Karola–Bogár István Szonatina-album harmonikára; Beethoven, Steibelt, Haslinger szonatinája nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab (Bartók Karola: Kis előadási darabok harmonikára [Csajkovszkij: Olasz dal, Bogár István: Bolgár tánc, Bartók Karola: Harmonika-album] Schumann: Tüzes lovas nehézségi szintjén).

-    Egy periódusnyi könnyebb zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Dúr és összhangzatos moll skálák 6#, 6b előjegyzésig, ellenmozgásban, terc- és szextmozgásban; hármashangzat-felbontások.

-    Egy élénk tempójú jobbkezes etűd (Bartók Karola: Harmonikaetűdök/65., 71. számú Czerny-etűd nehézségi szintjén).

-    Egy élénk tempójú balkezes etűd (Bartók Karola: Harmonikaetűdök/69., 70., 74. számú Czerny-etűd nehézségi szintjén).

-    Egy élénk tempójú kétszólamú barokk mű (Régi angol orgonazene – Trevor: John Travers Cornet voluntary, Anonimous a-moll voluntary, William Hine Flute piece nehézségi szintjén).

-    Egy többszolamú barokk mű (Bartók Karola: Harmonikaátiratok – Bach és Händel kisebb zongoraművei/28., 30., 31. nehézségi szintjén).

-    Egy szonatina vagy egy nehezebb szonatina tétel (Bartók Karola–Bogár István: Szonatina-album harmonikára; Sugár Rezső, Hajdu Mihály, vagy Bogár István szonatinája, Diabelli, Kuhlau szonatinatételei nehézségi szintjén).

-    Egy harmonikadarab kortárs szerzőtől (Bogár István: Hat kis darab, Kis szvit, Csajkin: Kis rondó).

-    Egy szabadon választott mű nehézségi szintjén).

-    Egy periódusnyi zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

HEGEDŰ

„A” tagozat

-    Egy etűd (Dénes: V-VI. Hegedűiskola, vagy Dancla op. 68/2., 9., 14., vagy Dont op. 38, vagy Mazas: Études speciales op. 36. I/2., 8., 9. nehézségi szintjén).

-    Két különböző karakterű előadási darab, koncert-tétel, vagy szonáta-tétel (Beethoven: Menuett és Trio, Rameau: Gavotte, Dancla: Variációk–sorozat, Vivaldi: G-dúr koncert I. tétel, Seitz: D-dúr koncert I. tétel, Corelli: e-moll, A-dúr szonáta nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Két különböző technikai követelményt tartalmazó etűd.

=    A játék technikai biztonságának felmérésére (Dont op. 68/12., 15., Mazas: Études speciales op. 36. I/2., 7., 9., 15., 17., 18., Mazas: Études brillantes op. 36. II. nehézségi szintjén).

=    Karakteretűd a zenei kifejezés felmérésére (Dont: 24 előkészítő gyakorlat op. 37, a könnyebbek szintjén).

-    Egy előadási darab vagy barokk szonáta tételpár (lassú–gyors) (Boyce: Matelotte, Járdányi: Magyar tánc, Wieniawski: Kuyawiak nehézségi szintjén).

-    Egy koncert- vagy szonáta-tétel (Komarovszkij: A-dúr koncert I. tétel, Vivaldi: a-moll Koncert I. tétel, Accolay: a-moll koncert, Seitz: g-moll koncert op. 12 no. 3 I. tétel, Dancla: Concert-solo op. 77 no. 2, 3, Telemann: A-dúr szonáta, Händel: E-dúr Szonáta nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

BRÁCSA

„A” tagozat

Két különböző stílusú zongorakíséretes előadási darab.

-    Egy versenymű és 1 szonáta saroktétele (barokk szonáta esetén két tétel), (versenyművek: Händel: h-moll brácsaverseny I. tétel, Telemann: G-dúr brácsaverseny I-II. tétel, vagy III-IV. tétel, Chr. Bach: c- moll brácsaverseny I. vagy III. tétel; szonáták: Bonporti: Due invenzioni; nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab és 1 kamaramű (előadási darabok: Brácsamuzsika I-III. – EMB; Frescobaldi: Toccata, Wieniawski: Álmodozás; kamaraművek: M. Haydn: Szonáták, Bartók: 44 duó – W. Primrose).

A vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy háromoktávos (mélyebb fekvésekből induló) hangsor, akkordfelbontásokkal.

-    Két különböző technikai jellegű etűd (Dancla: Etűdök op. 68; Mazas: Etűdök op. 36 I-II. kötet; Dont: Gradus ad Parnassum op. 38 II-III. kötet; Dont: 24 előkészítő gyakorlat op. 37; Kaiser: 36 etűd op. 20 III. kötet nehézségi szintjén).

-    Egy brácsaverseny-saroktétel (Händel: h-moll brácsaverseny III. tétel, Vanhal: C-dúr brácsaverseny, Zelter: Esz-dúr brácsaverseny nehézségi szintjén).

-    Egy zongorakíséretes darab vagy 1 szonátatétel, vagy 2 barokk szonátatétel (Brácsamuzsika I-III. – EMB, Csajkovszkij: Melódia, Marcello: F-dúr szonáta, Corelli: Szonáták – Nagy S. nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

GORDONKA

„A” tagozat

-    Egy etűd (Somló: Tanulmányok gordonkára, Lee: 40 melodikus etűd op. 31/I. – Schott/1., 2., 3., 4., 11.; Lee: 40 melodikus etűd op. 31, op. 131 – PWM/1., 5., 13. nehézségi szintjén).

-    Két különböző karakterű előadási darab (Mező: 4 magyar népdal, Beethoven: Menüett, Mattheson: Ária, G. Marie: La Cinquantain, Beethoven: Szonatina, Dvořák: Melódia nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Két különböző technikai követelményt támasztó etűd:

=    a játék mozgékonyságának felmérésére,

=    kantilenás etűd a zenei kifejezés felmérésére,

-    (Dotzauer: Etűdök I-II. – Klingenberg, Lee: 40 melodikus etűd op. 31/I-II. – Schott 967, Lee: 40 etűd op. 31 és op. 131-ből – PWM, Kummer Melodikus etűdök op. 57 –Peters nehézségi szintjén).

-    Két különböző karakterű előadási darab (Popper: Gavotte, Mazurka, Saint-Saëns: A hattyú, vagy barokk szonáta-tételpár [lassú, gyors]: Marcello: e-moll szonáta I-II. tétel, Marcello: G-dúr szonáta III-IV. tétel, de Fesch: C-dúr szonáta, d-moll szonáta, Vivaldi: e-moll szonáta I-II. tétel, Vivaldi: a-moll szonáta I-II. tétel vagy egy koncerttétel Klengel: C-dúr Concertino nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

NAGYBŐGŐ

„A” tagozat

-    Egy skála, hármashangzat-felbontással, 2 oktávon.

-    Egy etűd (Montag L.: Nagybőgőiskola II. kötetből 47. old. 21. d-moll etűd, 76. old. 20. G-dúr etűd; Fr. Simandl: 30 etűdből 3. B-dúr etűd, 8. g-moll etűd, 17. e-moll etűd nehézségi szintjén).

-    Preklasszikus szonáta 2 – lassú és gyors – tétele B. Marcello: e-moll, a-moll szonáta, Galliar: e-moll szonáta, W. de Fesch: F-dúr szonáta nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab (Bach: Arioso, Magyar szerzők művei gordonra és zongorára I-II. kötet, A. Rubinstein: Melódia nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy skála, hármashangzat-felbontással, 2 oktávon.

-    Két különböző technikai követelményt támasztó etűd:

=    a játék mozgékonyságának felmérésére,

=    kantilenás etűd a zenei kifejezés felmérésére

-    (Montag L.: Nagybőgőiskola II. kötetből 129. old. 2. e-moll etűd, III/B kötetből 32. old. 29. B-dúr etűd; E. Stokch: 32 etűdből 3. e-moll etűd, 7. a-moll etűd; Fr. Simandl: 10 etűdből: 4. b-moll etűd, 10. d-moll etűd nehézségi szintjén).

-    Preklasszikus szonáta 2 tétele, vagy klasszikus versenymű 1 tétele (W. de Fesch: d-moll szonáta, B. Marcello: 6 szonáta, Ariosti: Szonáta; W. Pichl: Koncert, Capuzzi: Koncert, A. Vivaldi: a-moll koncert nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab (Bach: Air, Arioso, Sosztakovics: Adagio, Farkas F.: Népdalszonatina, Magyar szerzők művei gordonra és zongorára I-II. kötet, A. Rubinstein: Melódia nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

MAGÁNÉNEK

„A” tagozat

-    Egy népdalfeldolgozás (Farkas Ferenc: Béres legény…, Molnár–Kern: Szól a kakas már…, Zöld erdőben, zöld mezőben… népdalfeldolgozások, ill. a Százszínű csokor c. kötet dalai: Pierlala, francia népdal, Vira, portugál népdal nehézségi szintjén).

-    Egy preklasszikus, barokk vagy klasszikus dal, esetleg ária (A dal mesterei I-II. kötet: Scarlatti: Meddig tart e kínos élet, Caldara: Fényben fürdik a táj, Morley: Leány és legény, Haydn: Az elhagyott, Beethoven: Szeretlek nehézségi szintjén).

-    Egy romantikus dal (Schubert: A vadrózsa, Jókedv, Könnyzápor, Schumann: Az árva, Az elhagyott lányka, Zöld hímes rét, Mendelssohn: A dalnak lenge szárnyán, Szívek, ha végül válnak, Viszontlátásra, Aratódal, ill. A dal mesterei II-III. kötet dalainak nehézségi szintjén).

A műveket lehetőleg kotta nélkül kell énekelni.

„B” tagozat

-    Egy dal Kodály: A magyar népzene sorozatból (Kocsi szekér, kocsi szán…, Ludaim, ludaim, Bárcsak engem valaki megkérne… nehézségi szintjén).

-    Egy preklasszikus, barokk vagy klasszikus dal, vagy ária (Caldara: Szívem szép álma; Carissimi: Így élni nem tudok; Händel: Jöjj és járjad; Ó, jaj, vajon csak emlék; Pergolesi: Nina; Beethoven: Rózsalánc; Mozart: Barbarina áriája a Figaro házassága c. operából, illetve A dal mesterei: IV., V., VII/a kötetek dalai nehézségi szintjén).

-    Egy romantikus dal (Csajkovszkij:Csak az, ki vágyban ég; Egy szót sem, ó, kérlek; Áldás; Brahms: Útban a kedveshez; Vasárnap; Kárbaveszett szerenád, Wolf: Harmatos reggel, illetve A dal mesterei VII/c, Énekiskola III., Csajkovszkij: Dalok és románcok darabjai nehézségi szintjén).

-    Egy XX. századi szerző dala (Farkas: Gitárdalok, Kósa: Veronika dala; Gyermekdalok).

A műveket kotta nélkül kell énekelni.

A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA TARTALMA

1. AZ ÍRÁSBELI VIZSGA TARTALMA

SZOLFÉZS

„A” tagozat

Zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtanszakok

Diktálás, elemzés

-    Egyszólamú barokk vagy romantikus dallam lejegyzése és elemzése. Az idézet átlagos zenei mondat/periódus hosszúságú, egyszerűbb hangnemi kitérést tartalmazhat. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az elemzés szempontjai: formai felépítés, zenei értelmezés (felütések, kötések, előadásmódra vonatkozó jelek bejelölése), zenei elemek megjelölése (hangzatfelbontás, késleltetés, szekvencia). Az idézet zongorán két szólamban nyolcszor hangozhat el.

-    Egyszólamú barokk vagy romantikus dallam felének lejegyzése és befejezése. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az idézet átlagos zenei mondat/periódus hosszúságú, amely zongorán hatszor hangozhat el.

Szolfézs főtanszak

-    Egyszólamú barokk vagy romantikus dallam lejegyzése. A dallamban legyenek változatos dallami és ritmikai fordulatok. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el.

-    Periódus terjedelmű kétszólamú bécsi klasszikus idézet lejegyzése. Az idézet tartalmazzon változatos dallami és ritmikai fordulatokat. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el.

„B” tagozat

Hangszer, kamarazene főtanszak

-    Egyszólamú barokk vagy romantikus dallam lejegyzése. A dallamban legyenek változatos dallami és ritmikai fordulatok. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el.

-    Periódus terjedelmű kétszólamú bécsi klasszikus idézet lejegyzése. Az idézet tartalmazzon változatos dallami és ritmikai fordulatokat. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el.

Szolfézs főtanszak

-    Kétszólamú barokk idézet lejegyzése. Az idézet tartalmazzon változatos dallami és ritmikai fordulatokat. Hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. Előre meg kell adni a kulcsokat, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangokat. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el.

-    Egyszólamú XX. századi dallam lejegyzése. Az idézet tartalmazhat változatos dallami és ritmikai fordulatokat. Előre meg kell adni a kulcsot, az előjegyzést, a metrumot és a kezdőhangot. Az idézet zongorán nyolcszor hangozhat el.

ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM FŐTANSZAK

-    Gregorián elnevezése, általános jellemzői, műfajai. Egy műfaj részletes bemutatása. A többszólamúság kialakulása (orgánum típusai). Világi zene a középkorban (trubadúr, trouvére, Minnesängen). Reneszánsz (szó jelentése, ideje, általános jellemzése, jellegzetes műfajainak ismerete.) Korareneszánsz, reneszánsz fénykora, későreneszánsz zeneszerzőinek felsorolása. Homofónia, polifónia fogalma. Mise típusai, mise részei, (Ordinarium, Proprium), motetta és madrigál összehasonlítása. Világi vokális műfajok felsorolása.

-    A barokk korszak általános stílusjegyei és zenei jellemzése, vokális és hangszeres műfajok sorolása. Egy vokális műfaj (pl. kantáta) tételeinek bemutatása, két hangszeres műfaj (pl. concerto, fúga) részletesebb magyarázata zenei példát hozva. A szvit (táncok és táncpárok), egy tánc bemutatása (pl. menüett). Barokk zeneszerzők felsorolása.

-    A bécsi klasszika sajátosságai (formák, szerkezet, hangnem). Főbb műfajok sorolása, szonáta vagy szimfónia tételeinek általános jellemzése, pl. szonátaforma bemutatása. Haydn vagy Mozart művészete (egy mű bemutatása alapján).

-    Romantika – új műfajai, élményanyaga (témái). Chopin zongorazenéje (kisformák), Schumann zongoradarab-ciklusai (címek).

-    A programzene (példával). A századforduló zenéje – Debussy művészete, impresszionista művei (zenéje, jellemzői). Egészhangú skála, politonalitás, dodekafónia magyarázata zenei példa alapján. Bartók életműve, jelentősége, népdalgyűjtő útjai. Kodály egy művének részletes bemutatása (pl. Psalmus Hungaricus, Háry-szvit, Felszállott a páva – variációk).

ZENEELMÉLET FŐTANSZAK

-    Négyszólamú példa számozott basszusának lejegyzése.

-    Számozott basszus kidolgozása négy szólamban 7#, 7b-ig.

-    Bach korálelemzése.

-    Formatani elemzés a négy év anyagából.

2. A SZÓBELI VIZSGA TARTALMA

SZOLFÉZS

„A” tagozat

Hangszer, kamarazene, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtanszak

-    Periódus terjedelmű dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet tartalmazzon változatos ritmikai és dallami fordulatokat, hangnemi kitérést, esetleg modulációt.

-    A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 15 népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 5 műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből hármat kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit.

Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia.

Szolfézs főtanszak

-    Periódus terjedelmű dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet tartalmazzon változatos ritmikai és dallami ésfordulatokat, hangnemi kitérést, esetleg modulációt.

-    A „hozott anyag”: 15 népdal éneklése emlékezetből, és azok elemzése forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők alapján; 10 műzenei szemelvény (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig), ezek közül három kotta nélkül, saját kísérettel előadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az előforduló előadási jeleket, utasításokat, tudja meghatározni az előadott szemelvények műfaját, stílusát és formáját.

Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia.

SZOLFÉZS

„B” tagozat

Hangszer, kamarazene főtanszak

-    Periódusnyi dallam lapról éneklése – rövid átnézés után – szolmizálva vagy hangnévvel; a dallamban legyenek változatos dallami és ritmikai fordulatok, hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne.

-    A „hozott anyag”: a vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül 15 népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni 6 műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből hármat kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit.

Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia.

Szolfézs főtanszak

-    Periódusnyi dallam lapról éneklése – rövid átnézés után – szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet tartalmazzon változatos ritmikai és dallami fordulatokat, lehet benne hangnemi kitérés és moduláció is; C-kulcs előfordulhat.

-    A „hozott” anyag: 15 népdal éneklése emlékezetből, és azok elemzése (forma, stílus, hangsor/hangkészlet, zárások, esetleg ritmikai jellemzők alapján); 10 műzenei szemelvény (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól/barokktól a XX. századig) – ezek közül három kotta nélkül – saját kísérettel előadva. A vizsgázó ismerje ezek hangsorát, hangnemét, az előforduló előadási jeleket, utasításokat, tudja meghatározni az előadott szemelvények műfaját, stílusát és formáját.

Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia.

ZENETÖRTÉNET-ZENEIRODALOM

„A” tagozat

Hangszer, kamarazene és zenetörténet- zeneirodalom főtanszak

-    Teszt, ami 10-15 egyszerű, általános zenei-zenetörténeti ismeretekkel kapcsolatos kérdést tartalmaz.

-    A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel.

Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia.

ZENEELMÉLET

„A” tagozat

Hangszer, kamarazene főtanszak

Mintapéldák zongorázása 5#, 5b-ig amelyekben szerepel

-    váltódomináns,

-    késleltetések,

-    mollbéli akkordok dúrban,

-    bőszextes hangzatok,

-    könnyebb modulációk,

-    formatani elemzés a négy év anyagából.

ZENEELMÉLET FŐTANSZAK

Mintapéldák zongorázása 7#, 7b-ig amelyekben szerepel

-    váltódomináns,

-    késleltetések,

-    molbéli akkordok dúrban,

-    bőszextes hangzatok,

-    könnyebb modulációk,

-    formatani elemzés a négy év anyagából.

3. A GYAKORLATI VIZSGA TARTALMA

Gyakorlati vizsgát főtárgyból, elméleti tanszakok esetén zongora kötelező tárgyból, illetve a tanult hangszerből kell tenni.

FURULYA

„A” tagozat

-    Egy technikai jellegű mű vagy szólódarab (Paubon: Études Melodiques 1., 7., Brüggen: Etűdök, Linde: Neuzeitliche Übungsstücke, Winterfeld: Technische Studien, Telemann: Fantáziák, Eyck: Der Fluyten Lust-hof I-III. nehézségi szintjén).

-    Egy teljes szonáta vagy concerto (kettősverseny) és egy korabarokk, vagy XX. századi mű, vagy tétel (Telemann: f-moll szonáta, d-moll szonáta, Telemann: Metodikus szonáták 1-6., Vivaldi: G-dúr concerto, Dornel: Sonate op. 3 no.7, 3 altfurulyára nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy etűd vagy szólódarab (Brüggen: 1., Quantz: Solos 1-5./Baroque Solo Book, Eyck, J. van: Der Fluyten Lust-hof I-III., G. Ph. Telemann: Fantázia 2, c-moll nehézségi szinzjén).

-    Egy teljes szonáta vagy concerto és 1 korabarokk vagy XX. századi mű vagy tétel, amelyből 1 lehet kamaramű (Krähmer, E: Variációk op. 18, Händel: g-moll szonáta (V.), Castrucci, P.: Szonáták op. 1/5, op. 1/6, Vivaldi: a-moll piccoloverseny RV445 nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

FUVOLA

„A” tagozat

-    Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Bántai: Fuvolaetűdök III. kötet, vagy Köhler: Etűdök op. 33 no. II. kötet valamelyik darabja nehézségi szintjén).

-    Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű (Marcello, Veracini, Telemann műveinek nehézségi szintjén).

-    Egy karakterdarab, vagy XX. századi mű vagy kamaramű (Fauré, Doppler, Mező Imre, Szervánszky Endre műveiből).

A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Köhler: Etűdök op. 33 no. III. 1-5., Andersen: 24 etűd fuvolára/1.; Hangversenyetűdök fuvolára c. gyűjtemény valamelyik darabja nehézségi szintjén).

-    Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű (Händel: Hat szonáta, egy barokk triószonáta két tétele nehézségi szintjén).

-    Egy XX. századi mű (Farkas: Bihari román táncok nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

OBOA

„A” tagozat

-    Egy etűd vagy szólódarab vagy technikai jellegű mű (Ferling: 48 etűd, Nazarov: 27 etűd oboára, Lamotte: 18 etűd, Schmidt: I-II., Luft: 24 etűd oboára, Kerényi Sándor: 22 etűd oboára nehézségi szintjén).

-    Egy barokk szonáta, vagy koncert-tételpár, vagy

-    Egy karakterdarab, vagy 1 kamarazenei mű.

Javasolt előadási darabok: Donizetti: Szonáta, Telemann: a-moll szonáta, Telemann: g-moll szonáta, Vivaldi: d-moll concerto, Vivaldi: a-moll concerto, Marcello: d-moll concerto, Bartók: Három csíkmegyei népdal, Gaál: Szonatina, Rösler-Rosetti: F-dúr concerto I., Nielsen: Románc és Humoreszk, Glinka: Ária és Rondo, Cimarosa: c-moll oboaverseny I-II.

A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

A javasolt vizsgaanyag megegyezik az „A” tagozat anyagával, kiegészítve a következőkkel.

Ferling: 18 gyakorlat, Paessler: 6 capricco, Schumann: 3 románc, Bellini: Concertino, Dubois: Középkori ballada, Bozza: Conte pastorale, Haydn: C-dúr oboaverseny, Webber: Concertino, Hummel: Bevezetés, Téma és variációk, Ránki: Don Quijote y Dulcinea, Händel: c-moll szonáta, Händel: g-moll szonáta, Hindemith: Szonáta.

A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani.

KLARINÉT

„A” tagozat

-    Két etűd, vagy technikai jellegű mű (Klosé: Karakterisztikus etűdök, Jean-Jean: Etűdök I. nehézségi szintjén);

-    Két különböző stílusú és műfajú zongorakíséretes előadási darab, vagy kamaramű (Wagner: Adagio, Barat: Szláv dal, Donizetti: Concertino I-II. tétel, Niels Gade: Fantáziadarab op. 43., Bartók: Három csíkmegyei népdal, Draskóczy: Korondi táncok; kamaraművek: Pranzer: 3 duó concertante, Pleyel: Duók: I-II., Devienne: Concertino 2 klarinétra és zongorára nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Két etűd, vagy technikai jellegű mű (Klosé: Napi gyakorlatok, Klosé Karakterisztikus etűdök, Jean-Jean: Etűdök II. nehézségi szintjén).

-    Két különböző stílusú és műfajú zongorakíséretes előadási darab, vagy kamaramű (Danzi: Szonáta, Stamitz: Esz-dúr koncert, Weiner: Csűrdöngölő, Dimler: B-dúr klarinétverseny, Wasilenko: Keleti táncok, Weber: Variáció op. 33; kamaraművek: Kreutzer: Duók, Pleyel: Duók I-II., Pranzer: 3 duó concertante nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

SZAXOFON

„A” tagozat

A vizsga bármilyen hangolású szaxofonon teljesíthető.

-    Egy szabadon választott dúr vagy harmonikus és melodikus moll skála legalább három előjegyzéssel, hármashangzat-felbontással, tercmenettel, domináns-, ill. szűkített szeptim-felbontással, minél teljesebb hangterjedelemben, kotta nélkül.

-    Egy etűd vagy etűd-jellegű egyéb mű az itt felsorolt, ill. a szakközépiskola tantervében 2. évfolyamtól szereplő kötetekből; vagy az alábbi példákhoz hasonló nehézségű, tetszőleges egyéb gyakorlat: Easy Classical Studies (J. Harle, Universal Edition UE 17 770) 49., 66.; 222 etűd (Perényi É.-P., EMB Z 14 371) 210., 211., 221.; Schuster-Perényi: Szaxofoniskola III. (Simonffy 028) 9.; M. Mule: 24 könnyű etűd (A. Leduc AL 20 455) 9., 15.; J. v. Beekum: 35 Studies (Harmonia HU 3794) Musette (in G); Klosé: 25 napi gyakorlat (A. Leduc AL 6402) 13-tól; Klosé: 25 mechanikus gyakorlat (A. Leduc AL 6403) 9-től; Klosé: 15 dallamos gyakorlat (A. Leduc AL 6404) bármely etűd; Ferling: 48 etűd (A. Leduc AL 20 402) bármely azonos hangnemű lassú-gyors gyakorlatpár.

-    Két különböző stílusú és karakterű, az alábbi példáknak megfelelő nehézségi szintű kíséretes előadási darab, legalább az egyik kotta nélkül: A. Corelli: Gigue (Muzika 13 672); G. Fr. Händel: Allegro, Largo et Final (A. Leduc AL 20 835); G. Fr. Händel: 4. szonáta (A. Leduc AL 20 828); J. S. Bach: Badinerie (A. Leduc AL 19 511); J. S. Bach: Esz-dúr szonáta (Hresztomatyija 5-6. Muzika 14 103 v. G. Schirmer 45 722); J. B. Singelée: Rondo Op. 63. (Perényi: Szax. ABC II/84 EMB 14 299); J. B. Singelée: Solo de concert (H. Lemoine 26 260 H.L.); A. Chailleux: Andante és Allegro (A. Leduc AL 22 177); E. Bozza: Aria (A. Leduc AL 19 714); M. Ravel: Darab Habanera formában (A. Leduc AL 17 679); Götz Nándor: Koncertetűdök (Fon-Trade); lásd még a szakközépiskolai tanterv 11-13. évfolyam anyagát.

-    Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes és egy kamaramű. Egy kíséretes vagy szólóművet minden esetben kívülről kell játszani.

„B” tagozat

Klasszikus irányban tovább tanulni szándékozók számára a vizsga kötelező alaphangszere az altszaxofon, egy előadási darabnál azonban más hangolású hangszer is használható.

-    Két dúr vagy harmonikus és melodikus moll skála, legfeljebb öt előjegyzéssel, hármashangzat-felbontással, tercmenettel, domináns-, illetve szűkített szeptim-felbontással, minél teljesebb hangterjedelemben, kotta nélkül.

-    Két különböző karakterű, a 6. évfolyam szintjének megfelelő etűd vagy etűd-jellegű egyéb mű a felsorolt kötetekből, vagy az alábbi példákhoz hasonló nehézségű, tetszőleges egyéb gyakorlat: Klosé: 25 napi gyakorlat (A. Leduc AL 6402) 19-től; Klosé: 25 mechanikus gyakorlat (A. Leduc AL 6403) 9-től; Klosé: 15 dallamos gyakorlat (A. Leduc AL 6404) bármelyik etűd; Ferling: 48 etűd (AL 20 402) egy azonos hangnemű lassú-gyors gyakorlatpár; lásd még a szakközépiskolai tanterv 11-13. évfolyam anyagát.

-    Két különböző stílusú és karakterű, az alábbi példáknak megfelelő nehézségi szintű kíséretes előadási darab, kotta nélkül (ajánlott pl. egy barokk szonáta vagy versenymű lassú-gyors tétele, és egy romantikus, impresszionista vagy későbbi mű): J. S. Bach: Szonáta (A. Leduc AL 20 831); G. Fr. Händel: 2. szonáta (A. Leduc AL 20 829); G. Fr. Händel: 6. szonáta (A. Leduc AL 20 830); A. Vivaldi: Concerto Op. 3/6 RV 356 (Universal Edition UE 19 075); R. Schumann: Fantáziadarab (G. Schirmer 45 722); J. B. Singelée: Fantaisie brillante (H. Lemoine 26 260 H.L.); J. B. Singelée: Solo de concert (H. Lemoine 26 259 H.L.); E. Bozza: Scaramouche (A. Leduc AL 20 299); Busser: Aragon (A. Leduc AL 21 143); Götz Nándor: Koncertetűdök (Fon-Trade) bármely darab; lásd még a szakközépiskolai tanterv 11-13. évfolyam anyagát.

-    Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

Játszható a két kíséretes darab helyett egy kíséretes darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes és egy kamaramű.

Minden esetben összesen két vizsgadarabot kívülről kell játszani: pl. egy kíséretes előadási darab és egy szólómű, vagy egy kíséretes darab és egy etűd.

FAGOTT

„A” tagozat

-    Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Neukirchner: 23 középfokú gyakorlat, Weissenborn: 2. kötet etüdjei nehézségi szintjén.).

-    Két-három előadási darab, amelyből lehet egy kamaramű, versenymű vagy szonáta tétel-pár (Pécsi J.: Dörmögő Dömötör, Vivaldi: d-moll fagottverseny II-III. tétel, Milde: Andante, Tarantella nehézségi szintjén; kamaradarabok: Mozart: Könnyű triók KV. 240, 252-oboa, fagott, zongora, Telemann: Kánonszonáták, Debussy: A kis néger-fúvósötös-nehézségi szintjén.).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Neukirchner: 23 középfokú etűd, Weissenborn: Fagottiskola II. kötet, Jacobi: Hat középfokú gyakorlat nehézségi szintjén).

-    Egy szonáta, vagy versenymű tétel-pár (Vivaldi: d-moll fagottverseny, Marcello: e-moll szonáta, Telemann: f-moll szonáta nehézségi szintjén).

-    Egy kamaradarab vagy kamaramű (Mirosnyikov: Scherzo, M. Read: 3 fantasztikus darab, Telemann: Kánonszonáták, Vivaldi: G-dúr kettősverseny – oboa-fagott, Farkas F.: Régi magyar táncok – fúvósötös nehézségi szintjén).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

KÜRT

„A” tagozat

-    Egy kantiléna transzponálása Esz-kürtben (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/110., II/161., II/203. nehézségi szintjén).

-    Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, ill. versenymű, vagy szonáta lassú és gyors tétele kotta nélkül; az egyik előadási darab helyett kamaramű játszható; (Schubert: Szerenád, Telemann: Allegretto, Mozart: D-dúr kürtverseny, Händel: Ária, Skroup: B-dúr koncert, Csajkovszkij: Édes álom, Glinka: Északi fény, Martini: Gavotte, Székely: Szonatina, Szervánszky: Kis szvit nehézségi szintjén).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Transzponálás Esz-, vagy D-kürtben (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/136., II/187. nehézségi szintjén).

-    Egy etűd (Szilágyi–Kökényessy: Kürtiskola II/182., II/193., II/210. nehézségi szintjén).

-    Egy kamaramű (Mozart-kürtduók, Haydn: Divertimento, Farkas F.: Régi magyar táncok – fúvósötös – nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab, vagy 2 különböző karakterű tétel zongorakísérettel (ajánlott előadási darabok a hatályos zeneművészeti szakközépiskolai tanterv 8-10. oldalán, valamint Bogár: Változó felhők, Zempléni: Rapszódia).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

TROMBITA

„A” tagozat

-    Egy másfél oktávos skála öt képlettel.

-    Egy etűd (Clodomir: Petits exercices 22-70., Clodomir: Etűdök II., III., IV., VI., és Arban: Trombitaiskola etűdjeinek nehézségi szintjén).

-    Két különböző karakterű előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is (előadási darabok: Albinoni: Esz- dúr, g-moll, C-dúr concerto, Barat: Fantázia, Gedicke: Koncertetűd; kamaraművek: Borst: Trombitaduók, Mező Imre: Variációk, Clodomir: Six petits duo és Six duo faciles, Reschofsky: Trió, Farkas Ferenc: Régi magyar táncok nehézségi szintjén).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy dúr és 1 moll skála másfél oktávon, öt képlettel.

-    Két etűd, vagy 1 etűd és 1 kamaramű (Clodomir: Petits exercices 22-70., Clodomir: Etűdök II., III., IV., VI., és Arban: Trombitaiskola etűdjeinek nehézségi szintjén; kamaraművek: Clodomir: Six duo Faciles, Scheidt: Brass: Quintets I-II., nehézségi szintjén).

-    Egy barokk szonáta lassú és gyors tétele (Albinoni: Esz-dúr, g-moll, C-dúr concerto, Corelli: e-moll szonáta, Purcell: B-dúr szonáta, Vivaldi: d-moll concerto nehézségi szintjén).

-    Egy más stílusú előadási darab (Bozza: Capricco nehézségi szintjén).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

HARSONA

„A” tagozat

-    Egy etűd (Makovecz: Válogatott etűdök harsonára I.: 14. Andante, 16. Allegretto leggiero, 17. Allegro moderato, 18. Allegro moderato, 19. Andante, 20. Andante con moto, 27. Allegretto, 28. Mazurka, 30. Allegro moderato, 31. Allegretto, 32. Allegro moderato nehézségi szintjén).

-    Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is: barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab (az ajánlott darabokat lásd a hatályos tanterv 46. oldalán).

-    Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható) (Makovecz: Válogatott etűdök harsonára I.: 33-35., 37., 38., 44., 46-50.; II.: 3., 4., 9-12., 14-16., 18., 20., 21., 29., 30., 32., 33., 38-40., 46. gyakorlatok nehézségi szintjén).

-    Egy barokk szonáta két tétele (lassú–gyors), és egy más stílusú előadási darab zongorakísérettel (az ajánlott darabokat lásd a hatályos zeneművészeti szakközépiskolai tantervben).

-    Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

TENORKÜRT

„A” tagozat

-    Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl. hármashangzat-felbontás, tercmenet, szekvenciák: futóskála, futóskála oktávzárással).

-    Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható) (Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola IV. 1-30. nehézségi szintjén).

-    Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is: barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab (az ajánlott darabok: Corelli: Szonáták, Marcello: Szonáták, Vivaldi: Szonáták, valamint a trombitairodalom szólóművei).

-    Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl. hármashangzat-felbontás, tercmenet, szekvenciák: futóskála, futóskála oktávzárással).

-    Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható) (Varasdy-Nagyiván-Sztán: Trombitaiskola IV. 30-53. nehézségi szintjén).

-    Egy barokk szonáta két tétele (lassú–gyors), és egy más stílusú előadási darab zongorakísérettel (az ajánlott darabokat lásd a hatályos zeneművészeti szakközépiskolai trombita tantervben).

-    Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

BARITON

„A” tagozat

-    Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl. hármashangzat-felbontás, tercmenet, szekvenciák: futóskála, futóskála oktávzárással).

-    Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható) (Kopprasch: Technikai etűdök 7-16. Perényi: 347 etűd harsonára 250-270. nehézségi szintjén).

-    Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab, melyből az egyik lehet kamaramű is: barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab (az ajánlott darabok: Corelli: Szonáták, Marcello: Szonáták, Vivaldi: Szonáták, valamint a trombitairodalom szólóművei).

-    Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy dúr hangsor és párhuzamos mollja másfél oktávon keresztül, különböző képletekkel (pl. hármashangzat-felbontás, tercmenet, szekvenciák: futóskála, futóskála oktávzárással).

-    Két etűd (az egyik etűd helyett duó, vagy egyéb kamaramű is választható) (Kopprasch: Technikai etűdök 7-22. Perényi: 347 etűd harsonára 250-270; Bordogni: Vocalises nehézségi szintjén).

-    Egy barokk szonáta két tétele (lassú–gyors), és egy más stílusú előadási darab zongorakísérettel (az ajánlott darabokat lásd a hatályos zeneművészeti szakközépiskolai harsona tantervben).

-    Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

TUBA

„A” tagozat

-    Két etűd (Kietzer Tubaiskola I-II. kötet, Jakab G.: Tubaiskola II. kötet 291., 297. gyakorlatok nehézségi szintjén).

-    Két előadási darab (G. F. Händel: Siciliana, W. A. Mozart: Menuet nehézségi szintjén).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Két gyakorlat (Kietzer Tubaiskola I-II. kötet, Jakab G.: Tubaiskola II. kötet 291 297. gyakorlatok nehézségi szintjén).

-    Két előadási darab (B. Marcello: Szonáta I. tétel, Hidas F.: Három kis tétel tubára nehézségi szintjén).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

ÜTŐHANGSZEREK

„A” tagozat

-    Két kisdobgyakorlat, vagy 1 kisdob- és 1 üstdobgyakorlat (Knauer: Kisdobiskola/II. rész 16.,18.,35.; Keune: Kisdobiskola 84., 135., 148., 161., 176.; Knauer: Üstdobgyakorlatok 6., 11., 15., 20. gyakorlat nehézségi szintjén).

-    Egy dallamhangszeres mű (Dvořák: Humoreszk, Mozart: Török induló, Weiner: Rókatánc, Haydn: Magyaros rondo nehézségi szintjén).

-    Egy kamaramű (Bartók Béla: Gyermekeknek, Mikrokozmosz, Evelyn Glennie: Kis imádság, Joplin: Ragtime – Percherine, Entertrainer, John O’Reilly: Három epizód, G. d. Monica: Movi-rock, Steve Reich: Zene fadarabokra, Balázs O.: Nyolc trió/1 tétel, Sigfried Fink: Trommeltanz/Junior’s beat nehézségi szintjén).

-    Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

A megszólaltatott gyakorlatok száma változtatható, de a vizsgázó ritmus-és dallamhangszeres műveket is szólaltassaon meg. A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Két kisdobgyakorlat vagy 1 kisdob- és 1 üstdobgyakorlat (Knauer: Kisdobiskola/II. rész 20., 21., 26., 29., 30.; Keune: Kisdobiskola 83., 97., 138., 147., 158.; Knauer: Üstdobgyakorlatok: 14., 19., 24., 27., 33., 46.; S. Fink: Kisdobszvit – Marcia nehézségi szintjén).

-    Egy skála hármashangzat-felbontással (4#/4b-től).

-    Egy hosszabb lélegzetű mű megszólaltatása dallamhangszeren (pl. barokk szonáta lassú és gyors tétele: J. S. Bach: a-moll partita, Rimszkij-Korszakov: Dongó, Gounod: Faust/Tánc no.6, Vivaldi: a-moll hegedűverseny, Masser: Etűdök/1 tétel, Bach: Seven chorales/1korál, Luis Milan: Pavana, Händel: Spanish Royal Marsh, Haydn: Sonata no. 9. Hob XVI/4, W. Kraft: Francia szvit, M. Getano: Multiple Episode, Cserepnyin: Szonatina, S. Fink: Etudes in Jazz nehézségi szintjén).

-    Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

A dallamhangszeren megszólaltatott darabokat a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani.

HÁRFA

„A” tagozat

-    Egy etűd (Nadermann: 18 Etuden für die höhere Ausbildung., Godefroid: 20 études mélodiques pour la harpe nehézségi szintjén.

-    Egy barokk mű (Haendel: Chaconne, Pachelbel: Canon nehézségi szintjén).

-    Egy szonáta (Parry: Sonata D-dúr, Rössler-Rosetti: Sonata D-dúr nehézségi szintjén).

-    Egy szabadon választott darab (Tedeschi: Pattuglia spagnoula op. 31., Hassalmanns: Priere., Verdalle: Sevillana op.27., Farkas: Régi magyar táncok nehézségi szintjén.

-    Egy kamaramű (J. Bosch: Passacaille for Violin and Harp nehézségi szintjén).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy etűd (Boscha: 50 celebres étüdes pour la harpe op. 34. nehézségi szintjén).

-    Egy barokk (Häendel: Passacaille, J. S. Bach: C-dúr Andante nehézségi szintjén)

-    Egy szabadon választott mű (Schuëcker: Mazurka, Debussey: Holdfény, Tournier: Jazz-Band, Maros: Szvit hárfára nehézségi szintjén).

-    Egy kamaramű (Debussy: Reverie for Violin and Harp, Mel Bonis: Mélisande pour 2 harpes nehézségi szintjén).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

GITÁR

„A” tagozat

-    Egy etűd (Carcassi: 25 Etűd op. 60 nr. 19., 20., 23., F. Sor op. 29 nr. 1., Aguado: Etűdök II. kötetből nr. 9., 11., 12., Giuliani: 24 etűd op. 48 nr. 20., 21., Leo Brouwer 8., 9., 10. nehézségi szintjén).

-    Három különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik lehet többtételes (reneszánsz és barokk darabok: John Dowland: Táncok és Fantáziák; J. S. Bach: Könnyű tánctételek (Lantszvitek cselló szvit); klasszikus és romantikus darabok: F. Carulli, Giuliani, F. Sor művei; tételek Vivaldi gitárversenyeiből, Carulli, Johann Kaspar Mertz: Románc, F. Tarrega: Marieta, Rosita nehézségi szintjén).

-    XX. századi szerzők: Leo Brouwer, Farkas Ferenc, Villa-Lobos: Prelud II. V.).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Két különböző karakterű etűd (Carcassi: 25 Etűd op. 60 nr. 24., 25.; F. Sor: Zwölf Etuden op. 29 nr. 4., Giuliani: Etűdök gitárra op. 48. nr. 22., 23., 24., Villa-Lobos: Etűdök nehézségi szintjén).

-    Három különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik lehet egy szvit vagy versenymű több tétele, vagy egy szonáta, a másik egy kortárs mű (reneszánsz szerzők: Bakfark Bálint, J. Dowland: Luis Mylan, Gaspar Sanz, Frescobaldi művei, J. S. Bach: Lantszvitek és csellószvitek tételei, valamint szonáták és partiták tételei; D. Scarlatti szonátái; klasszikus versenyművek: Vivaldi, Diabelli szonátái; romantikus és kortárs szerzők, pl. F. Tárrega Romantikus darabok J. K. Mertz továbbá Moreno Torroba, Manuel de Falla, Isaak Albéniz, Augustin Barrios Mangoré művei nehézségi szintjén).

Az etűd kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

CIMBALOM

„A” tagozat

-    Egy barokk szonáta, szvit vagy koncert tételpár (Bach hegedű- és cselló szólószonátái, -szvitjei, Francia szvitek, Angol szvitek; Händel szvitek, Vivaldi és Bach-koncertek nehézségi szintjén).

-    Szabadon válaszott előadási darabok (Chopin: Keringők, Mazurkák, Schumann: Gyermekjelenetek, Debussy: Gyermekkuckó, Paganini: 24 capriccio, Liszt-karakterdarabo nehézségi szintjén).

-    Egy XX. századi, illetve kortárs magyar szerző műve (Bartók: Kis szvit, Román kolinda dallamok, 15 magyar parasztdal, 3 Csíkmegyei népdal, Borsody: 4 darab cimbalomra és gitárra, Hollós: Impromtu, Kurtág: Szálkák, Petrovics: Mouvement en Ragtime, Szokolay: Nocturne és capriccio, Vajda: Gregorián ének).

A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy barokk mű (Bach és Vivaldi koncertek, Bach: Olasz koncert, Haendel és Corelli concertók nehézségi szintjén).

-    Egy nehezebb előadási darab zongorakísérettel (Paganini: Mózes-fantázia, e-moll szonáta, Brahms: Magyar táncok, Monti: Csárdás, Tartini: Variációk egy Corelli-témára, Massenet: Thais méditation, Chopin, Saint-Saëns, Wieniawski, Albeníz művei nehézségi szintjén).

-    Egy XX. századi szerzők szóló- és kamaraműveiből, továbbá autentikus népzene vagy népzenei ihletésű műzene (Bartók: Szonatina, Kis szvit, 15 magyar parasztdal; Stavisky: Rag-Time; Joplin: Ragtimes Kocsár: Kassák-dalok; Lendvay: Dispositioni; Sári: Nyolc duó; Szokolay: Nocturne és capriccio; Vántus: Meditatio).

A kamaramű kivételével vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

CSEMBALÓ

„A” tagozat

-    Egy XVII. századi mű preludje (L. Couperin – Heugel-kiadás, G. Le Roux, Clerambault, H. d’Anglebert, L. Marchand – Fuzeau-kiadás vagy egy mű a Fitzwilliam Virginal Book-ból [Byrd, Bull, Farnaby, Gibbons] vagy Frescobaldi, Rossi Toccata [CEKM], vagy Froberger: Lamento, Tombeau nehézségi szintjén).

-    Egy polifon szerkesztésű mű (J. S. Bach: Háromszólamú invenciók BWV 787-801, f-moll szvit BWV 823, a-moll szvit BWV 966, Prelúdium és fúga a Wohltemperiertes Klavier-ból BWV 846-896 és BWV 870-893 [ajánlott a Könemann-kiadás] nehézségi szintjén).

-    Egy mű a felsorolt stílusokból (Scarlatti, Soler szonáta* [Zeneműkiadó vagy Henl], vagy XVIII. századi francia szerző műve: Fr. Couperin [Zeneműkiadó/Gát], J. Ph. Rameau, J. Duphly, A. Forqueray művei, vagy 18. századi mű [szonáta, variáció]: J. Chr. Bach [Henle], C. Ph. E. Bach [Könemann], J. Haydn [Könemann], J. A. Benda [Edito Artia Praha], J. Chr. Fr. Bach [Schott] nehézségi szintjén).

-    Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

A vizsgaműsor tartalmazzon egy karakterdarabot és egy tánctételt is.

A *-gal jelölt darabokat kotta nélkül kell játszani. A zárójelben feltüntetett kiadások ajánlások, más Urtext kiadások is használhatók.

„B” tagozat

-    Egy XVII. századi mű: ütemvonal nélküli prelude (L. Couperin – Heugel-kiadás, G. Le Roux, Clerambault, H. d’Anglebert, L. Marchand – Fuzeau-kiadás), vagy egy mű a Fitzwilliam Virginal Book-ból (Byrd, Bull, Farnaby, Gibbons), vagy Frescobaldi, Rossi Toccata (CEKM), vagy Froberger: Lamento, Tombeau nehézségi szintjén).

-    Egy polifon szerkesztésű mű (J. S. Bach: Háromszólamú invenciók BWV 787-801, f-moll szvit BWV 823, a-moll szvit BWV 966, Prelúdium és fúga a Wohltemperiertes Klavier-ból BWV 846-896 és BWV 870-893 [ajánlott a Könemann-kiadás], Toccata BWV 910-916, c-moll fantasia BWV 906, Francia szvitek BWV 812-817 nehézségi szintjén).

-    Egy virtuóz szonáta Scarlatti, Soler, Albero* műveiből.

-    XVIII. századi francia szerző műve: Fr. Couperin (Zeneműkiadó/Gát), J. Ph. Rameau, J. Duphly, A. Forqueray művei vagy XVIII. századi mű (szonáta, variáció): J. Chr. Bach (Henle), C. Ph. E. Bach (Könemann), J. Haydn (Könemann), J. A. Benda (Edito Artia Praha), W. Fr. Bach: Fantáziák (Schott), J. Chr. Fr. Bach (Schott).

-    Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

A vizsgaműsor tartalmazzon egy karakterdarabot és egy tánctételt is.

A *-gal jelölt darabokat kotta nélkül kell játszani. A zárójelben feltüntetett kiadások ajánlások, más Urtext kiadások is használhatók.

ZONGORA

„A” tagozat

A négy stílusból választható három különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű.

-    Barokk mű, több szólamú szerkesztésű darab, vagy szvit-tétel, vagy könnyebb barokk variáció (nehézségi szint: Händel: Könnyű zongora darabok Schaconne, Scarlatti: Szonáta C K.513 h K. 377, Bach: Francia szvit G tánctételek).

-    Klasszikus szonáta-tétel (Beethoven: Szonáta G Op. 49 no 2 I tétel, Beethoven: Szonáta G. Op. 79.; rondók, variációk, bagatellek Beethoven: Bagatelle C Op. 33 nehézségi szintjén).

-    Romantikus mű (Schumann: Kinderszenen, Mendelssohn: Dalok szöveg nélkül 14., 19, Chopin: Mazurka g Op. 67 no. 2 nehézségi szintjén).

-    XX. századi mű (Bartók: Mikrokozmosz IV/102 Felhangok, V/130 Falusi tréfa nehézségi szintjén).

A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

Három különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű.

-    Egy barokk mű: többszólamú szerkesztésben írt darab, vagy szvit-tétel (J. S. Bach: h-moll háromszólamú invenció, Francia szvit, Esz Allemande, Courande, Sarabande. Scarlatti: A-dúr szonáta K.453. nehézségi szintjén).

-    Egy klasszikus szonáta-tétel (Haydn: Szonáta D Hob. XVI/19, Mozart: C-dúr szonáta KV. 309 nehézségi szintjén).

-    Romantikus mű (Liszt-Zempléni: Etüd 2 a, Liszt: Consolation Desz nehézségi szintjén).

-    XX. századi mű (Bartók: Szonatina, Mikrokozmosz VI/Hat tánc bolgár ritmusban, Debussy: Arabesque E nehézségi szintjén).

A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

ORGONA

„A” tagozat

Három különböző karakterű darab (ebből egy triós tétel) előadása a következőkből:

-    Egy közepes nehézségű barokk prelúdium és fúga, concerto vagy variációsorozat (Buxtehude: fisz-moll Praeludium, korálfantáziák, vagy partita, Lübeck: E-dúr prelúdium és fúga, Böhm: d-moll prelúdium és fúga, Bruhns: (nagy) e-moll Praeludium, Bach: a-moll prelúdium és fúga BWV 543, f-moll prelúdium és fúga BWV 534, concertók BWV 592-596, f-moll partita BWV 766, Walther: h-moll concerto, Partita „Jesu meine Freude” nehézségi szintjén).

-    Egy triós tétel (Bach 6 triószonátájából BWV 525-530 lehetőleg gyors tétel), vagy triós korálelőjáték (nehézségi szint: Bach: Allein Gott in der Höh sei Ehr BWV 664, Krebs-triók, Homilius: Christ lag in Todesbanden triós korál nehézségi szintjén).

-    Egy romantikus vagy XX. századi kompozíció (Liszt: Orpheus, Evocation, Schumann: B-A-C-H-fúgák, Mendelssohn: A-dúr szonáta, c-moll szonáta, Franck: a-moll Choral, Vierne fantázia-darabok, szimfónia-tételek, Messiaen: Le banquet céleste, Lisznyai: Szent István fantázia nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot nem kell kotta nélkül játszani.

„B” tagozat

A „B” tagozat követelményrendszere a szakközépiskolai anyaghoz igazodik. Itt a tanulónak (az „A” tagozathoz képest) a darabok nehézségében, mennyiségében és kidolgozottságában is magasabb kritériumoknak kell megfelelnie.

A vizsgán a tanulónak négy különböző karakterű előadási darabot kell játszani: 1) egy nagyobb lélegzetű Bach művet, 2) egy triószonáta tételt, 3) egy romantikus művet és 4) egy XX. századi vagy kortárs darabot.

-    Egy nagyobb lélegzetű Bach-mű (g-moll fantázia és fúga BWV 542, Concertók BWV 592-596 nehézségi szintjén).

-    Egy triószonáta-tétel (lehetőleg gyors tétel) Bach 6 triószonátájából BWV 525-530.

-    Egy romantikus mű (Mendelssohn: d-moll prelúdium és fúga, D-dúr szonáta, Franck: h-moll Choral, E-dúr Choral, Final, Liszt: B-A-C-H prelúdium és fúga nehézségi szintjén).

-    Egy XX. századi vagy egy kortárs kompozíció (Vierne szimfónia-tételek, Messiaen: Nativité – részletek, Antalffy: Változatok néger spirituálékra, Gárdonyi Zsolt: Grand Chśur).

A vizsgaanyagot nem kell kotta nélkül játszani.

HARMONIKA

„A” tagozat

-    Különböző stílusú, karakterű, valamint tempójú klasszikus zenei anyag (Czerny: G-dúr etűd 74.; G. F. Händel: d-moll courante; Kabalevszkij: Scherzo; Bogár István: Hat kis darab nehézségi szintjén).

-    Rövid zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

A gyakoribb standard basszusos harmonika esetén a zeneművészeti szakközépiskolák felvételi anyaga az irányadó, mint záróvizsga követelmény.

Kromatikus balkezű képzés esetén a záróvizsga anyaga:

-    Egy reneszánsz blokk Szabolcsi Bence: A XVI. és XVII. sz. magyar tánczenéje c. munkájából (Chorea 20, Alia 43, Tantz 52 nehézségi szintjén).

-    Két szonáta vagy toccata D. Scarlatti, Seixas, Carvalho műveiből (D. Scarlatti: a-moll szonáta, d-moll szonáta, D-dúr szonáta, Seixas: h-moll toccata, Carvalho: g-moll toccata nehézségi szintjén).

-    Három szvit-tétel vagy egy fúga J. S. Bach műveiből (h-moll francia szvitből Allemande, Menuet, Gavotte; c-moll fúga nehézségi szintjén).

-    Egy mű a Trevor-kiadású Régi angol orgonazene c. füzetekből, vagy egy Frescobaldi Canzona (John James: a-moll voluntary, Anonymous: Cornet voluntary, Starling Goodwin: Cornet voluntary nehézségi szintjén).

-    Két harmonikadarab kortárs szerzők műveiből (W. Jacobi: Rondó, H. Brehme: Szvit, Bogár István: Toccata és fúga, Szolotarjov: Ferraponti kolostor nehézségi szintjén).

-    Zenei anyag lapról játszása mérsékelt tempóban.

A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

HEGEDŰ

„A” tagozat

Két különböző karakterű zongorakíséretes mű (barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab), az egyik lehet kamaramű is (pl. Bartók: Hegedűduók).

A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Háromoktávos hangsortanulmány.

-    Két etűd (Mazas: Études brillantes op. 36. II., Dont: 24 előkészítő gyakorlat op. 37, Kreutzer: 42 gyakorlat, Rode: 24 Caprices/2., 7., 10. nehézségi szintjén).

-    Barokk szonáta két tétele (Händel: g-moll, D-dúr, A-dúr szonáta nehézségi szintjén).

-    Egy koncert-tétel, vagy előadási darab (Bach: a-moll, E-dúr, Haydn: C-dúr, Mozart: D-dúr – Adelaide, Beriot: a-moll op. 104 koncertek 1. tétele, Raff: Cavatine, Fiocco: Allegro, Beethoven: F-dúr románc, Weiner: Rókatánc nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

BRÁCSA

„A” tagozat

-    Egy brácsaverseny-tétel (Tartini: Brácsaverseny, J. Chr. Bach: c- moll brácsaverseny, Stamitz: F-dúr brácsaverseny I. tétel, J. Schubert: C- dúr brácsaverseny nehézségi szintjén).

-    Egy szólószvit-tétel J. S. Bach csellószvitjeiből (G-dúr; d-moll; C-dúr csellószvit nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab (Brácsamuzsika I-III. – EMB, vagy a hatályos tantervben felsoroltak közül: Mozart: E-dúr Adagio, J. Joachim: Héber melódiák, Szőnyi E.: Francia szvit, Kodály: Adagio nehézségi szintjén).

-    Egy kamaramű: hegedű-brácsa duó, vagy kétbrácsás duó, brácsa-cselló duó vagy barokk triószonáta (Bruni: Hat duó – hegedű-brácsa, Beethoven: Duó brácsára és gordonkára nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy versenymű saroktétele (Stamitz: D-dúr brácsaverseny, J. Haydn: G-dúr brácsaverseny – a C-dúr oboaverseny átirata, Hoffmeister: D-dúr brácsaverseny, Dávid Gyula: Brácsaverseny nehézségi szintjén).

-    Két szólószvit-tétel (G-dúr, d-moll, C-dúr csellószvit nehézségi szintjén).

-    Egy virtuóz jellegű előadási darab (Brácsamuzsika I-III. – EMB, Bruch: Románc, Vitali: g-moll ciacona, Weber: Variációk egy osztrák népdalra, Dohnányi: D-dúr hangversenydarab op. 12 nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

GORDONKA

„A” tagozat

Két különböző karakterű zongorakíséretes előadási darab (az egyik lehet kamaramű is), vagy barokk szonáta-tételpár (lassú, gyors), vagy egy versenymű-tétel (nehézségi szint: Vivaldi: a-moll szonáta I-II., Csajkovszkij: Szentimentális keringő, Vivaldi: G-dúr koncert I. tétel).

A vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy tétel Bach szólószvitjeiből (G-dúr szólószvit nehézségi szintjén).

-    Preklasszikus szonáta 2 tétele, vagy 1 előadási darab (Eccles: g-moll szonáta, Sammartini: G-dúr szonáta, Lisznyai: Ősz, Járdányi: Melódia nehézségi szintjén).

-    Egy koncert-tétel (Goltermann: G-dúr koncert, J. Chr. Bach: c-moll koncert nehézségi szintjén).

A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

NAGYBŐGŐ

„A” tagozat

-    Egy hosszabb terjedelmű, nehezebb technikai feladatot tartalmazó etűd (Montag L.: Nagybőgőiskola III.a kötet 16. oldal 12. etűd, Fr. Simandl: Nagybőgőiskola IV., V., VI., Fr. Simandl: 10 etűd/3. D-dúr, 4. b-moll etűd, E. Storch: 32 etűd/2. Asz-dúr, 7. a-moll etűd nehézségi szintjén).

-    Preklasszikus szonáta 2 tétele, vagy klasszikus versenymű 1 tétele zongorakísérettel (B. Marcello: 6 szonáta/a-moll, e-moll; W. de Fesch: d-moll, F-dúr szonáta; Ariosti: G-dúr, F-dúr szonáta, illetve Capuzzi: Koncert, W. Pichl: Koncert, A. Vivaldi: a-moll koncert nehézségi szintjén).

-    Egy előadási darab (Magyar szerzők művei gordonra és zongorára II. kötet/Bach: Air, Arioso, A. Rubinstein: Melódia nehézségi szintjén).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani.

„B” tagozat

-    Egy hosszabb terjedelmű, nehezebb technikai feladatot és változatos ritmikát tartalmazó etűd (Montag L.: Nagybőgőiskola III.a kötet 23. oldal 16. etűd, III.b kötet 68. oldal 9. etűd, Fr. Simandl: 9 etűd/1., 2. etűd, Fr. Simandl: Koncert-etűd, E. Storch: 32 etűd/8. G-dúr, 13. F-dúr etűd, J. Hrábe: Etűdök nehézségi szintjén).

-    Preklasszikus szonáta 2 tétele, vagy klasszikus versenymű 2 tétele (Eccles: g-moll szonáta, Corelli: d-moll szonáta, W. de Fesch: F-dúr, d-moll szonáta, illetve Hoffmeister: Koncert, W. Pichl: Koncert, K. Dittersdorf: E-dúr koncert nehézségi szintjén).

-    Egy előadás darab (Bottesini: Elégia, Saint-Saëns: A hattyú, Koussevitzky: Szomorú dal, Miniatűr keringő nehézségi szintjén).

Az etűd és a kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani.

MAGÁNÉNEK

„A” tagozat

-    Egy barokk dal, vagy kantáta-részlet (Händel: Csordul a könnyem, Bach: Már örvendj bús lelkem, Purcell: Jöjj, bűvös éj, Bach kantátáinak áriái, ill. A dal mesterei IV., V., VI. kötetéből és más gyűjteményekből nehézségi szintjén).

-    Egy bécsi klasszikus szerzők dalaiból (Mozart: Das Vailchen/Az ibolya/ Die Zufriedenheit, Haydn: Der Wanderer nehézségi szintjén).

-    Egy romantikus dal (Schubert: An die Musik, Schumann: Die Lotosblume, Kjui: A fecske, Glinka: A pacsirta? Richard Strauss: Ajánlás nehézségi szintjén).

-    Egy XX. századi szerző dala (Bartók Béla: 8 magyar népdal, Kodály Zoltán: Magyar népzene köteteiből /nehézségi fok szerint/, Kelen H., Kerekes J., Kósa P., Farkas F., Fauré, Debussy nehézségi szintjén).

A műveket lehetőleg kotta nélkül kell énekelni.

„B” tagozat

-    Egy barokk kantáta-, vagy oratórium-ária (Parisotti: Arie Antiche I.-II.-III. kötetéből, Vivaldi: Glória, Bach kantátái, áriái nehézségi szintjén).

-    Egy bécsi klasszikus szerző igényesebb dala vagy áriája (Mozart: Abendenfindung, Ridente la calma, An Chloe, Haydn Fideliti, Das Leben ist ein Traum, Mozart: Figaro házassága c.operából megfelelő hangfajok áriái, vagy Bastien és Bastiene áriái nehézségi szintjén).

-    Egy nehezebb, romantikus vagy késő romantikus dal, vagy rövidebb romantikus operaária (Schubert, Brahms, Liszt, Csajkovszkij, Rubinstein, Masenet, Glinka, Grieg dalai vagy Puccini: Lauretta áriája nehézségi szintjén).

-    Egy XX. századi szerző dala (Kodály: A magyar népzene, I.-XI. [nehezebb darabok], Bartók: 20 magyar népdal., Orbán: Dalok, Wolf: Olasz daloskönyv, Kósa: Válogatott dalok, Külföldi szerzők dalai hasonló nehézségi fokon nehézségi szintjén).

A műveket kotta nélkül kell énekelni.

A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA ÉS ZÁRÓVIZSGA ÉRTÉKELÉSE

1. A gyakorlati vizsga értékelésének általános szempontjai

Fúvóshangszerek

-    megfelelés az előírt követelményeknek,

-    technikai felkészültség,

-    helyes légzés, testtartás, hangszertartás,

-    hangképzés,

-    intonáció,

-    hangszerkezelés,

-    artikulációk és díszítések alkalmazása,

-    helyes ritmus és tempó,

-    előadásmód,

-    a zenei stílus és az előírások megvalósítása,

-    memória,

-    alkalmazkodóképesség,

-    állóképesség.

Ütőhangszerek

-    megfelelés az előírt követelményeknek,

-    technikai felkészültség (pl. üstdobon keresztütések és kerülések jobbról-balról),

-    hangszerkezelés, speciális technikai elemek alkalmazása különböző hangszereken (tremoló, előkék),

-    több verővel való játék dallamhangszeren,

-    különböző hangszerkombinációk kezelése, hangszer- és verőváltások alkalmazása,

-    előadásmód,

-    árnyalt dinamikák alkalmazása, pontos ritmikai megoldások,

-    változó tempók önállóan és együttesben,

-    a zenei stílus és az előírások megvalósítása,

-    memória,

-    alkalmazkodóképesség,

-    állóképesség.

Pengetős hangszerek

-    megfelelés az előírt követelményeknek,

-    helyes testtartás, hangszertartás, kéztartás,

-    hangminőség,

-    hangszerkezelés,

-    helyes ritmus és tempó,

-    előadásmód,

-    zenei stílusok és előadások megvalósítása,

-    artikulációk és díszítések megvalósítása,

-    memória,

-    alkalmazkodóképesség,

-    állóképesség,

-    technikai felkészültség,

-    jobb és bal kéz-technika,

-    intonáció.

Billentyűs hangszerek

-    megfelelés az előírt követelményeknek,

-    technikai felkészültség,

-    helyes test- és kéztartás,

-    hangminőség, billentés,

-    pedálhasználat,

-    hangszerkezelés,

-    artikulációk és díszítések alkalmazása,

-    helyes ritmus és tempó,

-    előadásmód,

-    a zenei stílus és az előírások megvalósítása,

-    memória,

-    alkalmazkodóképesség,

-    állóképesség.

Vonóshangszerek

-    megfelelés az előírt követelményeknek,

-    technikai felkészültség,

-    helyes testtartás, hangszertartás,

-    hangképzés,

-    intonáció,

-    a vibrato helyes alkalmazása,

-    hangszerkezelés,

-    artikulációk és díszítések alkalmazása,

-    helyes ritmus és tempó,

-    előadásmód,

-    a zenei stílus és az előírások megvalósítása,

-    memória,

-    alkalmazkodóképesség,

-    állóképesség.

Magánének

-    megfelelés az előírt követelményeknek,

-    helyes légzés, testtartás,

-    intonáció,

-    helyes ritmus és tempó,

-    zenei stílus és az előírások megvalósítása,

-    memória,

-    állóképesség,

-    előadásmód, tartalmi érzékenység,

-    technikai és művészi megvalósítás,

-    hangszínek iránti differenciáló képesség,

-    szép, érthető szövegmondás.

2. Az írásbeli vizsga értékelésének általános szempontjai

Szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet

-    teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás;

-    fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás,

-    dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak.

3. A szóbeli vizsga értékelésének általános szempontjai

Szolfézs, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet

-    általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete),

-    zenetörténeti tájékozottság,

-    stílusismeret,

-    formai ismeretek,

-    tájékozódás a zenei műfajok között.

B) NÉPZENE

I. Fejezet

A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA

AZ ALAPFOKÚ NÉPZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI

1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó népzenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók sajátos képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.

A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.

Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Az énekes és hangszeres népzene anyanyelvi szintű elsajátíttatásával a hagyományos kultúra értékeinek tiszteletére, őrzésére, gyarapítására, továbbadására nevel.

2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszer- és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.

3. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait és hiteles megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

A NÉPZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYE, FELADATA

A népzene sajátos gondolkodásmódjának (logikájának), a dallam- és harmóniavilág és a formai szerkezet összefüggéseinek, a ritmus és intonáció szabadabb értelmezésének, a magyar nyelv sajátságaival is összefüggő hangsúlyviszonyainak megismertetése.

Az önkifejezés eszköztárának gazdagítása, a népzene sajátos értékrendszerének felismerése, alkalmazása.

A technikai készség, a variációképző rögtönzőkészség kialakítása, személyiségfejlesztés és tehetséggondozás.

A korábban gyűjtött vagy még élő népzenei anyag segítségével (különös tekintettel a hangzóanyagok hallgatására, értelmezésére) a tanuló megismertetése a különböző népzenei műfajok, dialektusok, stílusok sajátosságaival, a népzenekutatás történetével, a népzene nagy előadó-egyéniségeivel. A művészeti értékek befogadására, alkalmazására, a hagyományos kultúra értékeinek önálló, egységes szemléletű feldolgozására nevelés.

Az alkotó magatartás, a pozitív beállítódások és magatartási szokások kialakítása, az általános és speciális zenei képességek (hallás, ritmusérzék – különös tekintettel a népzene sajátos hangközeire és ritmusfajtáira – stílusérzék, intonációs érzékenység, zenei memória, fantázia, előadói és manuális készség) fejlesztése. Rendszerezett zenei-népzenei ismeretek átadása, az általános zenei műveltség megalapozása.

A zenei írás-olvasáshoz, az önálló lejegyzéshez és dallamértelmezéshez, az eredeti előadásmód alapvető jellegzetességeinek felismeréséhez és alkalmazásához, dallamfüzérek, zenei folyamatok, táncciklusok szerkesztéséhez szükséges alapok megtanítása.

Rendszeres, céltudatos, igényes, önálló munkára, értő zenehallgatásra nevelés, igény kialakítása a társas muzsikálásra.

Aktív közművelődési tevékenységre, koncerteken, fesztiválokon, táncházakon, táborokban, valamint gyűjtőutakon való részvételre ösztönzés, az egyházzenei élet segítése a népzene eszközeivel.

A tanulók hazai és – a lehetőségeknek megfelelően – nemzetközi programokban való részvételének, cserekapcsolatok kialakulásának szorgalmazása.

Nyitottság kialakítása a klasszikus zene, régizene, jazz, az értékes szórakoztató zene iránt, a zenei értékek élményt adó felismerésére és befogadására nevelés.

A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE, TANTÁRGYAI

Hangszeres tanszakok: hegedű, brácsa, bőgő/cselló, furulya, duda, klarinét/tárogató, citera, tambura, koboz, tekerő.

Vokális tanszak: népi ének.

Elméleti tanszakok: népzenei ismeretek, néprajz, szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom; valamint népi játék-népszokás.

Egyéb tantárgyak: kamarazene, zenekar (mindkettő kétéves hangszertanulás után), népdalkör, népi játék-népszokás.

Elméleti tantárgyak: szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció.

A képzés időtartama

Megjegyzés: az évfolyamszámok magukban foglalják az előképző, alapfok és továbbképző évfolyamait. A képzési idő első számjegye az elméleti és egyéb előtanulmányokat jelöli.

Hangszeres és vokális tanszakok:

2+10 évfolyam (hegedű, furulya, duda),

1+10 évfolyam (citera),

2+6 évfolyam (klarinét/tárogató),

10 évfolyam (tekerő, népi ének),

8 évfolyam (koboz),

6 évfolyam (brácsa, bőgő/cselló, tambura).

Elméleti és egyéb tanszakok:

2+10 évfolyam (szolfézs),

2+6 évfolyam (népzenei ismeretek, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet),

4 évfolyam (néprajz),

2 évfolyam (népi játék-népszokás).

Általános óraterv

Tantárgy

Évfolyamok

Előképző

Alapfok

Továbbképző

1.

2.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

9.

10.

Főtárgy

(2)

(2)

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Kötelező vagy kötelezően választható tárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Választható tárgy

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

Összesen

2-6

2-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

4-6

Az óratervet az adott tanszakon meghatározott évfolyamok száma szerint kell értelmezni.

Előképző: szolfézs; hangszer, népzenei ismeretek, népi játék-népszokások.

Főtárgy: népi hangszer, népi ének tanszakok (egyéni foglalkozás);

elméleti tanszakok (csoportos foglalkozás).

Kötelező tárgy: szolfézs.

Kötelezően választható tárgyak:

– elméleti: szolfézs, népzenei ismeretek, néprajz, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció;

– gyakorlati: második hangszer, népi játék-népszokás, népdalkör, kamarazene, zenekar.

Választható tárgy: a fentiek vagy más művészeti tárgyak (a zeneoktatás kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más művészeti ág – zeneművészeti, képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág – képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok központilag meghatározott tanítási óráin részt vehet).

Zenei ismeret: a szolfézs, népzenei ismeretek, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, improvizáció tantárgyak tantervi programjai alapján, mint együttes műveltségi terület, önálló zenei alapismereteket tartalmazó helyi tanterv készíthető.

A TANÍTÁSI ÓRÁK SZÁMÁRA ÉS KÉPZÉSI IDEJÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok ideje tanítási hetenként értendő.

Főtárgy:

minimum 2x30 perc (egyéni), vagy

minimum 2x45 perc (csoportos).

A korrepetíció (zongorakíséret) ideje:

minimum 5 perc.

Kötelező tárgy:

a 4. évfolyam végéig

a képzési idő minimum 2x45 perc.

Kötelezően választható tárgy:

hosszú tanszakokon az 5-6. évfolyamon,

rövid tanszakokon az 5. évfolyamon

elmélet: minimum 1x45 perc,

gyakorlat: minimum 1x45 perc (csoportos) vagy

minimum 1x30 perc (egyéni).

Választható tárgy:

az előképző 1. évfolyamától 1 vagy 2 foglalkozás.

Kamarazene:

minimum 1x45 perc,

csoportlétszám: a műfajnak megfelelően 2-8 fő, maximum 15 fő.

Zenekar, népdalkör:

minimum 2x45 perc.

II. Fejezet

HANGSZERES TANSZAKOK

NÉPI HEGEDŰ

A hegedűtanítás szakirányú feladatai

A hegedű főtárgy tanításának célja olyan zenészek képzése, akik képesek a magyar népzene hangszeres darabjait a zenei hagyományokhoz hűen, hitelesen, stílusosan megszólaltatni hangszerükön.

A program ismertesse meg a tanulókkal

–    a hegedű alkalmazási területeit a magyar népzenei hagyományban,

–    a különböző tájegységek jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kapcsolódó dallamanyagot és hangszeres zenét,

–    hangszerük jellegzetes, hagyományos repertoárját, ennek irodalmát,

–    a program elvégzéséhez szükséges hangszertechnikát,

–    azokat a jellegzetes hangszertechnikákat, amelyekkel a hegedű, a magyar népzene sajátos előadásmódjának megfelelően (jellegzetes hangképzés, hangsúlyozás, ritmizálás és díszítés, ezek általános és különleges formái) szólaltatható meg,

–    a magyar népzenére jellemző és a népi hegedűjátékban előforduló improvizációs módszereket,

–    a prímás szerep feladatait,

–    a tanult dallamanyag kíséretmódját és annak kíséretét (hegedűn vagy kontrán),

–    a különböző tájegységekre jellemző hagyományos vonós együtteseket (bandákat) és ezek hangzását.

A képzés alapozza meg és fejlessze a tanuló

– formaérzékét, zenei képességeit (hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, érzékenységét a dinamika és a hangszín változásaira, stílusérzékét, zenei képzelőerejét) és zenei kifejezőkészségét.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A tanuló legyen képes

–    népzenei darabokat a zenei hagyományokhoz hűen, hitelesen, stílusosan, élményt adóan megszólaltatni hangszerén,

–    hallás után zenét tanulni,

–    népzenei ismereteit, hangszeres tudását önállóan továbbfejleszteni, tudatosan, elemzően gyakorolni.

Rendelkezzék

–    az ehhez szükséges hangszertechnikai tudással,

–    kiművelt zenei képességekkel (hallás, ritmusérzék, emlékezőtehetség, koncentráló képesség, stílusérzék, fantázia),

–    a népzene alapszintű lejegyzéséhez szükséges kottaismerettel és lejegyzési gyakorlattal.

Ismerje

–    a népzene előadásmódjának jellegzetességeit és ezen belül részletesen a hangképzés, hangsúlyozás, ritmus, a forma és a díszítés jellemző módjait, az előadás általános és különleges sajátosságait, valamint a zenei improvizáció népzenénkre jellemző módjait,

–    a magyar népzene nyelvjárás-területeit és ezek stílusbeli jellemzőit,

–    a hangszeres zene szerepét a magyar nép zenei hagyományában,

–    a hangszeres népzene műfajait,

–    a tanult hangszeres dallamok formai sajátságait,

–    a különböző népzenei tájegységek (dialektusok) jellemző tánctípusait, táncait, az ezekhez kapcsolódó dallamanyagot és hangszeres zenét,

–    a tanult hangszeres dallamanyag kíséretmódját és kíséretét (hegedűn vagy kontrán),

–    a különböző tájegységekre jellemző hagyományos népi hangszereket, hangszeregyütteseket, valamint a vonós bandák különböző felállásait és ezek hangzását,

–    népzenénk múltját,

–    hangszere múltját, elterjedését a magyar népzenében,

–    alapfokon a népzenekutatás történetét, nevesebb személyiségeit, választott hangszerének kiemelkedő művelőit, eredeti előadóit.

Legyen képes

–    dallamok összekötésére, ismerje a dallamok fűzésének, s az így kialakított összetett formák (például táncrend) szabályait,

–    legyen képes zenésztársaival zenei kapcsolatteremtésre,

–    szólistaként együttesét irányítani (prímás szerep),

–    tánc kísérésére, táncossal való kapcsolatteremtésre.

További követelmények a továbbképző évfolyamok elvégzése után

A tanuló ismerje

–    a magyar népi vonós zene történetét,

–    a cigányság szerepét a magyar vonószenei hagyomány kialakulásában és falvaink zenei életében,

–    a szomszéd népek, valamint az európai népek vonószenei hagyományát.

Legyen fogékony

–    más népek zenéjének befogadására.

Rendelkezzék

–    a népzenei gyűjtőmunkához nélkülözhetetlen zenei felkészültséggel, jó kapcsolatteremtő képességgel, megfelelő előadói készséggel, szereplési tapasztalattal, állóképességgel.

Tudjon számot adni

–    választott (falusi) mestere dallamanyagának, stílusának anyanyelvi szintű elsajátításáról.

NÉPI BRÁCSA

A brácsatanítás szakirányú feladatai

A tanuló ismerje meg

–    hangszere hangolását, felépítését, részeit,

–    a különféle ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást,

–    a vonós hangszercsalád többi tagját,

–    a tánczenei folyamatok szerkezetét, zenei tartalmát, a régi és új stílusú táncok zenéjének jellegzetességeit,

–    a tánchoz nem kapcsolódó szokásdallamokat és alkalmi hangszeres darabokat,

–    a szükséges zeneelméleti fogalmak gyakorlati alkalmazását a brácsák különféle fajtáin (funkciós rend, harmóniák, szekvenciák stb.),

–    hangszere múltját, fajtáit, elterjedését a magyar nyelvterület különböző vidékein, a jelentősebb zenekarokat és muzsikus egyéniségeket, zenészcsaládokat.

Alakítson ki

–    könnyed hangszerkezelést, a kezek pontosan összehangolt mozgását,

–    helyes test-, hangszer- és kéztartást a hagyományokhoz igazodva,

–    rögtönzési készséget.

Fordítson figyelmet

–    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

–    a különböző vonásnemek, ujjrendek elsajátítására,

–    a lapról olvasási készség, a memorizáló képesség, valamint a rögtönzőképesség fejlesztésére,

–    a rendszeres társas muzsikálásra.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A tanuló legyen képes

–    természetes, oldott hangszerkezelésre, árnyalt és kifejező hangképzésre,

–    az alapvonások, valamint a különböző vonásnemek alkalmazására,

–    a jobb és bal kéz technikájának összehangolására,

–    az adott tánczenére jellemző hangsúlyozás, aszimmetria és dinamika tudatos alkalmazására,

–    énekes dallamok kíséretének megformálására az adott dialektus stílusának megfelelően,

–    hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására,

–    a teljes tánczenei folyamat kíséretére a prímás játéka alapján (tempóváltás, típusváltás stb.),

–    önálló zenekari számok összeállítására.

Rendelkezzék

–    biztos tempótartással, ritmusérzékkel,

–    periódusérzékkel,

–    biztos zenei memóriával, fejlett hallással, kontrolláló képességgel,

–    lapról olvasási készséggel.

Ismerje

–    hangszere felépítését, részeit, hangolását, húrozását,

–    a három húros kontra, a hegedűkontra és a négyhúros brácsa fogásait, legjellegzetesebb akkordmeneteit, vonókezelését, vonásnemeit.

NÉPI BŐGŐ, CSELLÓ, ÜTŐGORDON, DOB

A bőgő/cselló tanításának szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

–    a magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, a magyar népzene főbb műfajait, a tánctípusokat,

–    a magyar népzene improvizatív, az előadásmód hagyományaira épülő gondolkodásmódját, a népzenét, mint zenei anyanyelvet,

–    a hangszerkezeléshez, zenei kifejezéshez vezető mozgásformákat, tudatosítsa e mozgásformák és a zenei elképzelés összefüggő egységét,

–    a hangszer hangolását, felépítését, részeit,

–    a különböző ritmusképletekhez szükséges vonóbeosztást.

Alakítson ki

–    könnyed vonóvezetést, helyes test-, hangszer- és kéztartást,

–    differenciált hangindítást és lezárást,

–    a kezek összehangolt mozgásán alapuló játéktechnikát,

–    képességet dallamok rögtönző összefűzésére, tánctételek és táncciklusok kialakítására, valamint önálló lényegfelismerő képességet, előadókészséget,

–    pontos tempótartást hosszabb ideig tartó játék esetében is.

Fordítson figyelmet

–    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására,

–    a különböző vonásnemek és a pengetett játék elsajátítására,

–    a basszusfunkciók megértésére, felismerésére és alkalmazására,

–    hallás utáni dallamtanulásra és segédeszköz (kotta, emlékeztető) nélküli muzsikálásra,

–    az aszimmetrikus ritmizálás megtanulására.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje

–    hangszerei múltját, változatait, a magyar nyelvterület különböző vidékein,

–    a rokonnépek hasonló hangszereit és példákat azok dallamaiból,

–    hangszerei repertoárját, előadói hagyományát a magyar nyelvterület különböző vidékein, és azok jellemző zenei stílusjegyeit, hangszere irodalmát, a gyűjtött anyagot.

Legyen képes

–    természetes, oldott hangszerkezelésre, ezen belül megfelelő ujjrendek és vonásnemek kialakítására (legato, détaché, martelé, marcato, staccato, pizzicato),

–    tiszta intonációra, dinamikusan árnyalt hangképzésre,

–    zenei és technikai szempontból tudatos elemző gyakorlásra,

–    technikájának önálló továbbfejlesztésére,

–    elemezni a népdalok formai és harmóniai szerkezetét,

–    énekes dallamok megformálására hangszerei segítségével, az adott dialektus stílusának megfelelő hagyományos előadásmódban,

–    több dialektus tánckíséretének eljátszására,

–    a dallamok stílusának és karakterének, valamint saját kézalkatának megfelelő ujjrendek és vonások önállóan variált alkalmazására,

–    életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag autentikus, stílushű, a zenei összefüggéseket visszaadó, értelmesen tagolt, árnyalt és kifejező előadására.

Rendelkezzék

–    biztos zenei hallással, memóriával és megfelelő kottaolvasási készséggel,

–    önellenőrző és összpontosító kézséggel,

–    a magyar nyelv és a népzene kapcsolatára épülő ritmus- és hangsúlyozási készséggel,

–    a megismert népzenei dialektusok előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel,

–    az igényes zenei kifejezés eszközeivel.

NÉPI FURULYA

A furulyatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulóval

–    a furulyák fontosabb fajtáinak játéktechnikáját, a furulya hangszercsalád történeti múltját,

–    a magyar népzene főbb dialektusaiban a furulyajáték jellegzetességeit, az ezekkel összefüggő énekelt és hangszeres dallamokat, táncfajtákat, népszokásokat, mindezek formai és tartalmi elemeivel, zenei gondolkodásmódjaival együtt,

–    a hangszerjátékhoz szükséges elméleti ismereteket.

Fejlessze

–    a tanuló hallását,

–    a nyelvvel is összefüggő ritmus- és hangsúlyérzékét, formaérzékét, stílusérzékét, rögtönzőkészségét, zenei emlékezetét,

–    képességét dallamok rögtönző összefűzésére, tánctételek és ciklusok kialakítására,

–    önálló lényegfelismerő képességét,

–    a táncosokkal, illetve az énekessel való zenei kommunikációkészségét.

Alakítson ki

–    könnyed hangszerkezelést,

–    megfelelő légzéstechnikát, helyes és a hagyományoknak megfelelő befúvásmódokat,

–    test-, hangszer- és kéztartást, billentést, laza, egyenletes ujjtechnikát.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A tanuló legyen képes

–    természetes hangszerkezelésre,

–    tiszta intonációra,

–    a hang, illetve hangszín kialakítására, díszítésére a hagyomány adta kereteken belül,

–    hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására hangfelvételről,

–    énekes dallamok megformálására hangszerein az adott dialektus hagyományos előadásmódján,

–    énekkíséretre,

–    más hangszerekkel való együttjátékra a hagyomány adta kereteken belül (furulyák, gardon, citera, esetleg hegedű, cimbalom),

–    népzenei darabok értelmes, tagolt előadására a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes felfogása, illetve alkalmazása révén,

–    a tanult dialektusok táncrendjeinek eljátszására.

Rendelkezzék

–    az adott dialektus előadói hagyományára épülő rögtönzőkészséggel,

–    zenei emlékezőtehetséggel,

–    a magyar nyelv és a népzene kapcsolatára épülő ritmus és hangsúlyozási készséggel, formaérzékkel,

–    a táncossal, énekessel való zenei kommunikáció képességével,

–    olyan irányú kottaismerettel, mely a népzenei darabok megtanulását segíti,

–    a szükséges zeneelméleti ismeretekkel.

Ismerje

–    hangszerei múltját és változatait a magyar nyelvterületen,

–    hangszerei repertoárját, illetve annak jellemző részét és előadói hagyományát a fontosabb dialektusterületeken.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje valamennyi magyar furulyafajta játékmódját, tudjon rajtuk a hagyományos előadókét megközelítő szinten önállóan összeállított dallamfüzért játszani minden jellemző tájegység anyagából szolisztikusan és más hangszerekkel együtt.

A tanuló legyen képes

–    minden ismert dialektusból dallamfüzéreket, táncrendeket játszani magas technikai színvonalon, hallgatóság előtt is,

–    más hangszeren vagy énekes formában fennmaradt dallamok önálló adaptálására.

Ismerje

–    hangszere repertoárját, illetve annak jellemző részét és előadói hagyományát minden magyar népzenei dialektusban,

–    a hangszer szerepét a történeti zenében,

–    a rokonnépek hasonló hangszereit és példákat azok repertoárjából,

–    a szomszédnépek hasonló hangszereit és példákat azok repertoárjából,

–    hangszere elterjedtségét a Földön.

DUDA

A dudatanítás szakirányú feladatai

A kontrasípos magyar duda bolhalyukas és bolhalyuk nélküli altípusai játékmódjainak megtanítása egyidejűleg a népi furulya játékának megismertetésével.

A dudát fenntartó népzenei dialektusok, zenei formakultúrájának, dallamkincsének, zenei gondolkodásmódjának megtanítása, díszítésmódjainak, a dudán, illetve furulyán játszott énekes, illetve táncdallamainak és tánctípusainak részletes megismertetése.

A magyar nyelvterület többi – a dudát már nem használó – dialektusának áttekintő ismerete, különös figyelemmel a népi furulyára és hangszeres tánczenére.

A duda magyar és európai történeti múltjának, előadói hagyományának, más népek kultúrájában elfoglalt szerepének ismertetése.

Fejlessze

–    a tanuló hallását, a nyelvvel is összefüggő ritmus- és hangsúlyérzékét, stílusérzékét, rögtönző készségét, motivikus zenei gondolkodását, formaérzékét, zenei emlékezetét,

–    képességét dallamok rögtönző összefűzésére, tánctételek és ciklusok kialakítására,

–    a táncossal és énekessel való zenei kommunikációra, önálló lényegfelismerésre.

Alakítson ki

–    könnyed hangszerkezelést, megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, helyes test-, kéz- és hangszertartást,

–    egyenletes erősségű játékot, pontos tempótartást.

A tanuló ismerje meg

–    hangszere felépítését, részeit, hangolását, karbantartását,

–    a hangszerjáték általános és speciális jellegzetességeit (pontos intonálás, variálás, díszítés, apráják, a bolhaluk használata, „rikkantás”, kontrajáték stb.).

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A tanuló legyen képes

–    természetes hangszerkezelésre,

–    tiszta intonációra,

–    hangszerét önállóan behangolni,

–    a hang és hangszín kialakítására, díszítésére a hagyomány adta kereteken belül,

–    hangszeres népzenei darabok önálló megtanulására hangfelvételről,

–    énekes dallamok megformálására hangszerén az adott dialektus hagyományos előadásmódján,

–    népzenei darabok értelmes, tagolt előadására a ritmus, a hangsúlyok, az összetartozó és elkülönülő hangok helyes felfogása révén,

–    táncrendek eljátszására.

A tanuló rendelkezzék

–    az adott dialektus előadói hagyományára épülő rögtönző készséggel, zenei emlékezőtehetséggel,

–    a magyar nyelv és a népzene kapcsolatára épülő ritmus- és hangsúlyozási készséggel, formaérzékkel,

–    a táncossal és énekessel való zenei kommunikáció képességével,

–    olyan szintű kottaismerettel, mely a népzenei darabok megtanulásakor segít.

Ismerje

–    hangszere múltját, fajtáit, illetve változatait a magyar nyelvterület fontosabb vidékein.

Tudjon

–    stílusosan díszített dudanótákat és aprájákat játszani, ismerje a kontrajáték szabályait, tudja használni az oktávlyukat, megfelelően el tudja választani a dallam törzshangjait, tudjon táncot és éneket kísérni.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A tanuló legyen képes

–    minden ismert dialektusból dallamfüzéreket, táncrendeket játszani magas technikai színvonalon, hallgatóság előtt is,

–    más hangszeren vagy énekes formában fennmaradt dallamok önálló adaptálására.

Ismerje

–    hangszere repertoárját, illetve annak jellemző részét és előadói hagyományát a magyar népzenei dialektusokban,

–    a hangszer szerepét a történeti zenében,

–    a rokonnépek hasonló hangszereit és példákat azok repertoárjából,

–    a szomszédnépek hasonló hangszereit és példákat azok repertoárjából,

–    hangszere elterjedtségét a Földön.

NÉPI KLARINÉT / TÁROGATÓ

A klarinét/tárogató tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

–    a magyar népzenében használatos klarinétfajták és a tárogató történetét, az európai kultúrában és a Kárpát-medence népzenei világában elfoglalt helyüket és szerepüket,

–    a hangszerek kezelését, fúvás- és játéktechnikáját,

–    a klarinétot és a tárogatót fenntartó tájegységek zenei formáit, műfajait és tánckíséret-típusait,

–    az egyes tájegységek jellemző stílusjegyeit,

–    a hagyományos népzenei előadás gondolkodásmódját,

–    a Kárpát-medence népzenéjének alapvető jellemzőit.

Fejlessze

–    zenei hallását, dallam- és harmóniaérzékét,

–    ritmus- és hangsúlyérzékét,

–    zenei emlékezetét,

–    lapról olvasási készségét,

–    intonációs és dinamikai érzékenységét,

–    motivikus és strófikus gondolkodásmódját,

–    képességét motívumok és dallamok rögtönzött összefűzésére, tánczenei folyamatok önálló megvalósítására, népzenei darabok koncertszerű előadására,

–    kamarazenei alkalmazkodóképességét és kommunikációját.

Alakítsa ki

–    a fejlett légzéstechnikát,

–    a kiegyenlített tónusú, hangszínekben telt klarinéthangot,

–    a biztonságos hangindítást és lezárást,

–    az egyenletes ujjtechnikáját.

A tárogató tárgy választható, nem kötelező.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje

–    a klarinétot és a tárogatót fenntartó tájegységek tánctípusait, a hangszeres játék fő stílusjegyeit, díszítésmódjait,

–    az egyes tájegységek harmonizálási szokásait.

Legyen képes

–    tiszta intonációra,

–    Böhm-rendszerű klarinéton írott „E”-ig „paraszt”-klarinéton (és fakultatív tárogatón) H’-ig kiegyenlített hangzásra,

–    biztos hangindításra,

–    zökkenőmentes regiszterváltásra (legatoval is),

–    díszített játékmód megvalósítására,

–    friss csárdás tempó előadására,

–    hangszeres kamarazenélésre.

Rendelkezzék

–    fejlett ujjtechnikával,

–    biztos légzéstechnikával,

–    tartós kondícióval,

–    a hagyományra épülő rögtönző és variálóképességgel.

Szerezzen gyakorlatot

–    népzenei darabok önálló előadásában,

–    hangszeres együttessel a tánckíséretben.

Ismerje

–    a klarinét mint transzponáló hangszer lehetőségeit és problémáit,

–    a népzenei felvételek lelőhelyeit,

–    az egyes tájegységek jelentős adatközlőit,

–    a népzenei mozgalom eseményeit, fórumait, előadóit.

Legyen képes

–    hallás után önállóan bővíteni repertoárját,

–    népzenei lejegyzéseket használni.

CITERA

A citeratanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulóval

–    a citera lehetőségeit, a rajta játszható dallamok minél szélesebb körét (a tanterv a magyar népzenei gyakorlatra épül, elzárkózik a hangszertől idegen zenei anyagoktól, nem számítva az archív forrásokból is ismert adaptációkat),

–    a citerával rokon pengetős hangszereket, illetve a hasonló repertoárt használó más („burdon”) hangszereket,

–    a hangszer irodalmát, a hangzó vagy kottás formában közölt anyagok minél nagyobb részét,

–    a citerajáték jellegzetes hangsorait, pengetésformáit,

–    a játékot megelőző zenei elképzelést, a citera kezelésének jellegzetes mozgásformáit, és tudatosítsa a tanulóban ezek kapcsolatát.

Alakítsa ki

–    a rendszeres napi munka szükségességét, megismertetve a tanulókkal a céltudatos gyakorlás módszereit,

–    a könnyed hangszerkezelést, a helyes testtartást, kéztartást, ujjmozgást, összehangolt bal- és jobbkéz-játékot.

Fordítson figyelmet

–    a hangzóanyagok önálló feldolgozására, a lapról olvasási készség, a zenei memória fejlesztésére.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje

–    a hangszer kialakulásának történetét és a népzenei dialektusokat,

–    a citerazene hangzóanyagát és kottában rögzített irodalmát, valamint az általános népzenei gyűjteményeket, szakkönyveket,

–    hangszere felépítését, karbantartását (húrcsere) és hangolását.

Legyen képes

–    a hangszernek megfelelő népzene stílushű és improvizatív előadására,

–    szólóban és zenekarban saját énekét kísérni,

–    szólóban és zenekarban táncot kísérni.

Ismerje

–    a citerazene különböző tájegységeinek (Dél-Alföld, Nagykunság, Nyírség, Dél-Dunántúl, Szlavónia, Gyimes, Moldva) általános stílusjegyeit, a citerán leggyakrabban játszott dallamokat,

–    ismerje a kiemelkedő adatközlőket,

–    a „kiszedős” játék, a pergetés, a váltogatott lassú és sűrű pengetés, a húrlefogás, a parlando rubato játékmód alapjait.

Rendelkezzék

–    biztos zenei memóriával,

–    megfelelő technikával, stílusismerettel, előadói készséggel,

–    tánckíséreti tapasztalattal,

–    szereplési (színpadi) gyakorlattal.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje

–    a citerán használatos valamennyi hangsort,

–    a citerával történő tánckíséret technikai jellegzetességeit.

Legyen képes

–    igényesen megformálni az általa előadott dallamokat a különböző dialektusok díszítésmódjainak, játékmódjainak felhasználásával,

–    önállóan összeállításokat készíteni a különböző dialektusterületek dallamaiból.

Tudjon

–    hangsúlytalan előkéket, tizenhatod ritmusú díszítéseket és dallamokat játszani, tremolózni a dallam megfelelő hangjain.

KOBOZ

A koboztanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg

–    a koboz felépítését, történetét, egykori és mai használatát,

–    a hangzó vagy kottás formában elérhető anyagokat, ezek kezdetben segítséggel, majd önállóan történő feldolgozását, értelmezését,

–    a hangszer hangolásával, kezelésével kapcsolatos gyakorlati tudnivalókat.

Alakítson ki

–    helyes testtartást, kéztartást, ujjmozgatást,

–    könnyed, természetes, összehangolt bal- és jobbkéz-játékot,

–    biztos intonációt, ritmusos játékot,

–    rögtönzési készséget,

–    képességet a szolisztikus játékra és a kíséretre.

Fordítson figyelmet

–    a zenei memória, a lapról olvasási készség fejlesztésére,

–    az önálló kíséretszerkesztés megtanulására,

–    a társas muzsikálásra,

–    rendszeres gyakorlásra, kitartó, céltudatos munkára.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje

–    a hangszer múltját, jelenkori használatát,

–    azokat a népzenei stílusokat, amelyekhez a hangszer kapcsolódik.

Legyen képes

–    természetes, stílusos hangszerkezelésre,

–    a szóló- és kísérőjáték begyakorolt és improvizatív jellegű módjaira,

–    a tiszta intonációra szóló-, illetve akkordjáték esetén,

–    hangszerét önállóan behangolni,

–    a jobb- és balkéz-játék összehangolására,

–    a táncritmusokhoz kapcsolódó különféle pengetéstechnikák és ritmizációk alkalmazására,

–    egyes különleges kifejezőeszközök használatára.

Rendelkezzék

–    a stílusos játékhoz szükséges technikai ismeretekkel, improvizációs készséggel, előadókészséggel és stílusismerettel,

–    megfelelő kottaolvasási és harmóniaszerkesztési tudással.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje

–    hangszerének a moldvai magyar népzenén kívüli felhasználási területeit.

Legyen képes

–    magas technikai szintű hangszerkezelésre,

–    technikájának önálló továbbfejlesztésére, eredetileg más hangszereken játszott dallamok adaptálására, önálló kíséretszerkesztésre,

–    improvizálni minden stílusban, az egész fogólapot uralni, minden általánosan használt akkordot megszólaltatni, az ujjrendet és akkordozást egyénileg is megtervezni, begyakorolni,

–    zenekari játékra, minden jellegzetes moldvai csángó hangszeres táncdallam kíséretének ismeretével,

–    körülíró díszítés, akkordok, futamok együttes alkalmazására,

–    gazdagabb hangszínek és bonyolultabb karakterek megvalósítására.

Rendelkezzék

–    a stílusos zenei kifejezést lehetővé tevő képzelőerővel, technikával, előadói készséggel,

–    igényes, fejlett hallással, biztos zenei memóriával, koncentrálóképességgel, szereplési rutinnal,

–    az önálló munkához szükséges hangzóanyag-értelmezési, lapról olvasási készséggel.

TAMBURA

A tamburatanítás szakirányú feladatai

Az alapfokú tamburaoktatás – figyelembe véve a hangszer hagyományos használatát – magába foglalja a prímtambura, valamint a basszprím és a tamburakontra (E kontra) ismeretanyagának tanítását.

A tambura bőgő oktatási terve a vonós bőgő oktatási tervéhez igazodik.

A tamburafélék oktatási terve kvart hangolású, E alapú hangszerekre készült.

Tudatosítsa

–    a tervszerű és rendszeres munka szükségességét,

–    a gyakorlás módszereit.

A tanuló ismerje meg

–    a hangszercsalád és hangszere kialakulásának történetét,

–    a tamburajáték hagyományos területeit és ezek zenei jellemzőit.

Sajátítsa el

–    a könnyed pengetést és laza pergetést,

–    a laza billentést, amelyből kialakul a gyors, virtuóz dallamvezetés.

Ismerje meg

–    azokat a modális harmóniákat, illetve harmóniafűzéseket, amelyek a népi hangszerelésre jellemzőek,

–    az együtt zenélés alapkövetelményeit,

–    a népi variációs, rögtönzésszerű hangszeres dallamvezetés alapvető szabályait.

Váljon nyitottá

–    más népi hangszerek, más népek zenéje, más zenei műfajok, művészeti ágak iránt. A tamburazene tanulásával a tanuló nem csak a magyar, hanem más európai népek (délszláv, bolgár, török stb.) zenéjével is megismerkedhet, széleskörűen gazdagítva zenei műveltségét.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje

–    a közép-európai tamburafélék kialakulásának történetét, típusait és zenei dialektusait,

–    a tamburazene hazai hangzó, lejegyzett és elméleti forrásanyagát, valamint az általános népzenei irodalmat.

Legyen képes

–    laza pengetésre, kiegyensúlyozott pergetésre,

–    könnyed és magabiztos hangszerkezelésre,

–    különféle hangsorokat egy oktáv terjedelemben tisztán és pergőn játszani,

–    a használatos hangzatok és harmóniák lefogására,

–    a hangszernek megfelelő népi dallamok stílushű előadására,

–    kontrajáték esetén a tempótartásra és gyors harmóniaváltásokra,

–    tájékozódni a teljes fogólap fekvéslehetőségeiben,

–    szóló és kísérő szerepkört ellátni különféle hangszeres együttesekben,

–    zenekarral énekszólistát kísérni,

–    zenekarral táncot kísérni.

Rendelkezzék

–    stílusismerettel,

–    képzelőerővel,

–    magas szintű technikával,

–    előadói készséggel, tapasztalattal,

–    korának megfelelő önállósággal a zenei anyag kiválasztásában és a megszólaltatás színvonalában.

TEKERŐ

A tekerőtanítás szakirányú feladatai

A tekerő tanterv alapvetően a magyar paraszti hagyományra épít. Ennek megfelelően a törzsanyag túlnyomórészt a tekerő ismert elterjedési területéről származik (Csongrád és Bács-Kiskun megye egésze, valamint Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye déli része). Az e területről származó dallamkincs alkotja hangszerünk magyar zenei anyanyelvét. Ennek tanításában-tanulásában az eredeti gyűjtések, hang- és videofelvételek játsszák a főszerepet. Ezen túlmenően a tanuló kapjon átfogó képet a magyar népzene egészéről, a hangszeres zene-tánc-népszokások-hagyományok összefüggésrendszeréről.

A program célja továbbá, hogy a tananyagon keresztül megvilágítsa e hangszer szerepét az európai műveltség fejlődésében. Ennek megfelelően lehetőséget biztosít a régi zenében, európai népzenében, klasszikus zenében történő elmélyedésre is.

A program eredményes megvalósításának alapfeltétele, hogy az oktatás magyar rendszerű tekerőn történjen. A magyar hangszerek ugyanis több, nagyon fontos alkatrészben eltérnek más instrumentumoktól: a klaviatúra alapvetően más, a recsegőszerkezet egyedi, a kottaház szélesebb, a kerék és a hajtókar átmérője jóval kisebb.

Ismertesse meg a tanulókkal (életkoruknak megfelelő szinten)

–    a magyar népzene főbb dialektusait és azok formakultúráját, különös tekintettel az Alföld, még inkább a Dél-Alföld hagyományára,

–    a hangszer adottságaiból következő zenei kifejezésmódokat,

–    a hangszer működési elvét, beállításának módszereit, a karbantartás napi gyakorlatát,

–    a tekerő sokszínűségét, történelmi múltját és jelenét, népi, történeti, klasszikus és modern zenei hagyományát,

–    a hangszer szakirodalmát, a hozzáférhető zenei felvételeket, gyűjtéseket.

Fejlessze a tanuló

–    hallását, ritmusérzékét,

–    zenei memóriáját, fantáziáját,

–    játéktechnikáját, stílusérzékét,

–    a kottaolvasás és -írás készségét,

–    a magyar nyelvvel is összefüggő hangsúlyérzékét,

–    az improvizációs készséget, a zenei folyamatokban való gondolkodás képességét.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje

–    hangszere történetét, változatait, elterjedtségét Magyarországon és más országokban,

–    a magyar tekerő hagyományos repertoárját és játékstílusát,

–    hangszere irodalmát, hangfelvételeit, a jelentősebb magyar adatközlőket.

A tanuló legyen képes

–    hangszerét behangolni,

–    természetes, oldott hangszerkezelésre,

–    zenei és technikai szempontból tudatos elemző gyakorlásra,

–    életkorának és képességeinek megfelelő zenei anyag stílusos előadására,

–    közepes nehézségű dallami és ritmikai zenei problémák megoldására (leváltóhangok alkalmazása, lezárások, trillák, recsegési modusok, recsegések dallamon belüli építkezése),

–    a díszítőmotívumok megfelelő alkalmazására.

A tanuló rendelkezzék

–    megfelelő zenei memóriával,

–    jó hallással, koncentrálóképességgel,

–    kottaolvasási rutinnal.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje

–    a dél-alföldi tekerőzene stílusjegyeit és repertoárját,

–    a magyar történeti zene tekerőn játszható repertoárját,

–    az európai népek tekerőzenéjét és a hangszer klasszikus zeneirodalmát.

A tanuló legyen képes

–    hangszerét karbantartani, behúrozni, rajta egyszerűbb javításokat elvégezni,

–    repertoárjának és technikájának önálló továbbfejlesztésére,

–    egyszerűbb akkordfelbontásokat, skálákat, tartott váltóhangos hosszú trillákat játszani,

–    aszimmetrikus dallamelemeket és ritmusokat játszani,

–    tánczenei folyamatot, koncertprogramot önállóan összeállítani.

A tanuló rendelkezzék

–    a tekerő hagyományos előadói gyakorlatára épülő rögtönzőkészséggel.

III. Fejezet

VOKÁLIS TANSZAK

NÉPI ÉNEK

A népi ének tanításának szakirányú feladata

Ismertesse meg a tanulókat

–    az énekes népzene hagyományaival, a népdalok hiteles megszólaltatásához szükséges elméleti és technikai ismeretekkel, hogy tanulmányaik végeztével képességeiknek és megszerzett tudásuknak megfelelően tudatosan vállalják a megtanult népdalkincs megőrzését, továbbadását, átmentését,

–    az emberi hang sajátosságaival, kifejezési lehetőségeivel, a népdalok élményszerű, ugyanakkor autentikus megszólaltatáshoz szükséges természetes éneklés technikai hátterével,

–    a magyar népzenei dialektusok sajátosságaival (hangszín, tempó, ornamentika, szöveg).

Fejlessze folyamatosan, módszeresen és sokoldalúan

–    az énekhang technikai adottságait (légzés, vokális hangzók, hangterjedelem, hangszín),

–    a tanulók zenei képességeit: hallását, intonálási képességét, ritmusérzékét,

–    az egyszerű, érthető és kifejező szövegmondás képességét,

–    a népdalok memorizálási képességét,

–    az énekelt népzenei karakterek megformálásához szükséges forma-, dallam- és tempóérzéket,

–    a különböző népzenei dialektusok felismerésének képességét,

–    a dialektusok díszítésmódjainak megszólaltatásához szükséges készségeket.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje

–    az emberi hang sajátosságait, és képes legyen ezeket alkalmazni a dallamok megszólaltatásakor,

–    a magyar népdalok alapvető stílusjegyeit és az öt magyar népzenei dialektus fő jellemzőit és népdalok díszítési és variációs lehetőségeit,

–    kiemelkedő munkásságú népzenekutatóink tevékenységét és eredményeit,

–    a legjelentősebb hagyományőrző népi énekeseket.

Tudjon

–    helyesen lélegezni,

–    tisztán intonálni,

–    önállóan beéneklő gyakorlatokat végezni,

–    kezdőhangokat önállóan megtalálni,

–    hangfajának megfelelő terjedelemben törésmentesen énekelni,

–    érthető szövegmondással énekelni,

–    életkorának, képességének, egyéniségének megfelelő módon, a tanult dialektusok figyelembevételével, stílusosan népdalokat megszólaltatni.

Rendelkezzék

–    a szükséges kottaolvasási, lejegyző készséggel, memóriával és összpontosító képességgel,

–    jó előadói készséggel, önállósággal.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

Ismerje a tanuló

–    a magyar népzene minden dialektusterületét (mindegyik dialektusból tudjon önállóan dalfüzért szerkeszteni és azt előadni): dunántúli dialektus és Szlavónia, északi dialektus, alföldi dialektus (Dél-Alföld, Felső-Tiszavidék), erdélyi dialektus (Mezőség, Kalotaszeg, Székelyföld, Gyimes), moldvai dialektus.

IV. Fejezet

ELMÉLETI TANTÁRGYAK, TANSZAKOK

NÉPZENEI ISMERETEK

A népzenei ismeretek tanításának szakirányú feladatai

Fejlessze a tanuló

–    általános zenei képességeit: hallását, ritmusérzékét, intonációs képességét, zenei emlékezetét,

–    zenei gondolatvilágát, stílusérzékét, zenei ízlését, általános esztétikai érzékét.

Ismertesse

–    a hagyományokra jellemző dallamvilágot és az autentikus forrásokból származó néphagyományt.

Tudatosítsa

–    a hatékony, tervszerű és rendszeres munka szükségességét,

–    a népzene és műzene közötti hasonlóságokat és különbségeket.

Ösztönözze a tanulót

–    önálló munkára,

–    népzenei koncertek, egyéb rendezvények látogatására, azokon való szereplésre,

–    a népzenei hagyomány ápolására, értékeinek megőrzésére és továbbadására,

–    eredeti hangzó és videofelvételek gyűjtésére, tanulmányozására,

–    a rádió és televízió népzenei műsorainak figyelemmel kísérésére.

Követelmények a program elvégzése után

A tanuló ismerje

–    a magyar népzene stílusrétegeit, dialektusait és azok kisebb táji tagozódását,

–    a stílusrétegeken belül részletesen is ismerje a fontosabb dallamtípusokat, valamint a népzene és a műzene kapcsolatát (zenetörténeti vonatkozású dallamok),

–    a magyar népzene műfajait (gyermekdalok, párosítók, népballadák, népszokások stb.), azok jellemzőit,

–    a magyar népi hangszerek fajtáit, jellemzőit, illetve külső jegyeik és hangzásuk alapján ismerje fel azokat,

–    a magyar népzenekutatás korszakait, képviselőit, azok főbb műveit és néhány kiemelkedő adatközlőt,

–    a népzenei dialektusok földrajzi elhelyezkedését Magyarország 1913-as, vármegyék szerinti térképén,

–    a tanult témákhoz kapcsolódó zenei és népzenei kifejezéseket, jelöléseket.

Legyen képes

–    hallás után népdal, illetve egyszerűbb hangszeres népzene lejegyzésére, illetve kottakép alapján való leéneklésére, azok formai és tartalmi elemzésére,

–    kb. 150 népdal eléneklésére kotta nélkül.

NÉPRAJZ

A néprajztanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal a magyar népi kultúra

–    kialakulásának folyamatát, történeti fejlődését,

–    a kultúra más területeivel való kapcsolatát,

–    helyét Eurázsia kultúrájában,

–    táji-történeti tagolódását,

–    tárgyi, szellemi és társadalmi emlékeit, tényeit és összefüggéseit,

–    a rokon népek és a Kárpát-medence népeinek az együttélés során létrejött kulturális kölcsönhatását, kapcsolatát.

Mutassa be

–    a magyar néprajztudomány szakágazatait, társtudományait, intézményeit, főbb kézikönyveit.

Ösztönözze a tanulót

–    a néprajzi gyűjtés lehetőségeinek megismertetésével az önálló gyűjtő- és feldolgozó munkára.

Alakítsa ki

–    az önálló tájékozódás, problémamegoldás, véleményalkotás igényét és képességét.

Szoktassa a tanulókat

–    a rendszeres ön- és továbbképzésre (múzeumlátogatás, a szakirodalom figyelemmel kísérése stb.).

Segítse elő

–    más népek kulturális értékeinek megértését és befogadását.

Követelmények a program elvégzése után

A tanuló ismerje

–    a magyar nép fejlődéstörténetét, helyét Eurázsia, ezen belül a Kárpát-medence népeinek körében,

–    a magyar parasztság kialakulását és történetét napjainkig,

–    a hagyományos paraszti életmód gazdasági, társadalmi tényezőit, változásának törvényszerűségeit,

–    a magyar népi kultúra tájait és népcsoportjait,

–    a népművészet fogalmát, kutatási területeit,

–    a folklór fogalmát, részterületeit,

–    a népzenének a népi kultúrában elfoglalt helyét és szerepét,

–    a néprajztudomány történetét, önállósult szakágazatait, intézményeit,

–    a néprajzi gyűjtés és kutatás nagy egyéniségeinek munkásságát.

Legyen képes

–    önállóan tájékozódni az érintett témakörök néprajzi szakirodalmában.

Ismerje

–    a néprajzi, ezen belül a népzenei gyűjtőmunka lehetőségeit, a gyűjtések rögzítésének, rendszerezésének, feldolgozásának, felhasználásának módjait és lehetőségeit.

V. Fejezet

KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ, ILLETVE VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK

NÉPI JÁTÉK-NÉPSZOKÁS

(A/B változat 1-2. évfolyam)

„A” változat (1-2. évfolyam, 6-8 éves korosztály számára),

„B” változat (1-2. évfolyam, 8-10 éves korosztály számára).

A népi játék-népszokás tanításának szakirányú feladatai

A népi játék-népszokás tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg és éljék át a jeles napokhoz, ünnepekhez, a munkaalkalmakhoz, a gazdasági évhez kötődő népszokásokat. Érezzék át a hétköznapok és ünnepek váltakozását, cselekvő módon vegyenek részt a szokások eljátszásában. Készítsenek az ünnepekhez tartozó hagyományos tárgyakat, tárgyi kellékeket. Ismerjenek meg hagyományos népi játékokat és cselekvő módon vegyenek részt bennük. Ismerjék fel a népszokások, népi játékok szerepét, fontosságát a természetes hagyományozódásban, a közösségi kapcsolatok kialakításában és ápolásában. Éljék át a közösségi együttlétek hagyományos alkalmait, és ismerjék meg közösségteremtő és hagyományőrző szerepét. Fedezzék fel, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti őket a múlttal, és segít nekik kiigazodni a jelenben is.

Fejlessze a tanuló

–    értelmi képességét,

–    emlékezőtehetségét,

–    hallását,

–    zenei emlékezetét,

–    ritmusérzékét,

–    esztétikai ízlését,

–    értékítélő képességét,

–    szóbeli, írásbeli, képi kifejezőképességét,

–    kezdeményezőkészségét,

–    találékonyságát,

–    önállóságát,

–    koordinációs készségét,

–    helyes testtartását,

–    egyensúlyérzékét,

–    térérzékét,

–    ügyességét.

Alapozza meg

–    a nemzeti önismeretet, a nemzettudatot, a közösségtudatot, a tevékeny hazaszeretetet.

Bővítse a tanulók

–    művelődéstörténeti ismereteit, egyúttal segítse elő olyan emberi magatartás kialakítását, amelynek lényeges eleme a hagyományőrzés, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülése.

Segítse a tanulót

–    pozitív személyiségvonásai kialakításában, érzelmi, erkölcsi fejlődésében,

–    az emberi kisközösségek, társadalmi környezetük megismerésében és az abban való eligazodásban,

–    a társadalomba való beilleszkedésben.

Ösztönözze a tanulót

–    aktív, kreatív részvételre a játéktevékenységekben, a népszokásokban,

–    önálló gyűjtőmunkára,

–    a lakóhely, a szűkebb pátria és a haza néphagyományainak ápolására, hogy a múlt tisztelete, a szülőföld szeretete, a hozzá való kötődés erősödjék a tanulóban.

Követelmények a program elvégzése után

Ismerjen a tanuló

–    mozgásos játékokat (ölbeli gyermek játékai, hintázók, guggolós és kifordulós játékok, fogócskák, ugró és szökellő játékok, sor- és láncjátékok, kapus- és hidasjátékok) különféle ügyességi és erőjátékok, fogócskák, vonulások; az elsajátított játékok során fejlődjön ritmus- és térérzéke,

–    szellemi játékokat: szellemi-ügyességi játékokat (rajzolók, vonáshúzogatók, tanító rigmusok, nyelvtörők, nyelvgyakorlók), beugratósokat, kitalálós játékokat, rejtő-kereső játékokat (gyűrűsdik, bújócskák), tiltó játékokat; fejlődjön értelmi képessége a különböző szellemi játékok megismerésével,

–    eszközös játékokat: tárgykészítő játékokat, ügyességi játékokat, labdajátékokat, sportjellegű népi játékokat (abroncshajtás, csigázás, ugrókötelezés, kapókövezés, gombozás), az eszközös játékok elsajátításával fejlődjön ügyessége,

–    párválasztó játékokat (párválasztó kör- és társasjátékok, leánykérő játékok), hogy erősödjön szabálytudata, közösségi magatartása,

–    kiolvasókat, mondókákat, fejlődjön emlékezőtehetsége, ritmusérzéke, erősödjön az anyanyelv ismerete, szeretete, használja fel a tanultakat a különböző játéktevékenységek során,

–    köszöntőket, dramatikus népszokásokat, a jeles napokhoz, az ünnepekhez, a gazdasági év szokásaihoz, a munkaalkalmakhoz fűződő népszokásokat:

=    Szent Mihálytól Szent András haváig a munkaalkalmakhoz kötődő népszokások (pl. szüret, kukorica, tollfosztó, fonó),

=    karácsonyi ünnepkör hagyományai (pl. Miklós napja, Luca napi kotyolás, karácsonyi kántálás, betlehemezés, névnapi köszöntők, újévi köszöntők, háromkirály-járás),

=    farsangi szokások (pl. farsangi köszöntők, alakoskodás),

=    húsvéti ünnepkör szokásai (pl. böjti játékok, villőzés, kiszehajtás, húsvéti szokások, komatálküldés),

=    pünkösdi ünnepkör (pl. májusfa állítás, pünkösdölés),

=    Szent Ivántól Kisasszony haváig (pl. Szent Iván napi tűzugrás, aratóünnepek).

Váljon fogékonnyá

–    a népszokások, népi játékok zenei anyagának elsajátításával a népzene befogadására.

Ismerje

–    a népszokásokhoz kapcsolódó alapfokú néprajzi tudnivalókat,

–    lakóhelye hagyományait.

Tudjon készíteni

–    az ünnepekhez, jeles napokhoz kapcsolódó tárgyi kellékeket,

–    a játékokhoz szükséges, néhány könnyen elkészíthető eszközt, játékszert.

Cselekvő módon vegyen részt

–    a népi játékok eljátszásában,

–    népszokások stílusos, hagyományhű előadásában.

Alakuljon ki benne

–    képzelőerő,

–    koncentrálóképesség,

–    a meghallgatott, illetve látott eredeti felvételek (népi játékok, népszokások) stílusát követő előadói készség.

Tudjon

–    ritmusgyakorlatokat végezni, a tanult ritmusképleteket felismerni,

–    egyenletesen járni (negyedes, nyolcados járás),

–    egyszerű kar- és lábmozgásokat (pl. lépés, dobbantás, taps), egyszerű mozgáselemeket összekapcsolni (pl. egyenletes járás közben különböző ritmusképleteket tapsolni, dobogni zenére, illetve énekre).

Szerezzen tapasztalatot

–    a népköltészet köréből egyéni olvasás alapján is,

–    hallgasson, illetve lehetőség szerint nézzen meg minél több eredeti felvételt a népszokásokról.

Legyen képes megfogalmazni segítséggel

–    ismereteit és gyűjtőmunkájának eredményeit életkorának megfelelő szinten,

–    a népköltészeti alkotások legfontosabb jellemzőit (pl. művek keletkezése, műfajai, költői eszközök, szerkezeti sajátosságok),

    a népköltészet és műköltészet különbségeit néhány jellemző jegy alapján.

KAMARAZENE

A népzene tanításában a kamarazenének kiemelt jelentősége van, hiszen a hagyományos népzenei gyakorlatban is fontos szerepe van két vagy több hangszer együttes játékának, másrészt pedagógiai szempontból is előnyökkel jár a megszerzett egyéni tudás ilyen formában történő felhasználása. A gyűjtés technikai nehézségei miatt a népi kamarazenélés világából jóval kevesebb hangzó forrás maradt fenn, mint a vokális népzenéből vagy a szolisztikus hangszeres zenéből. Emiatt a helyi adottságoknak és elvárásoknak megfelelően, elsősorban az autentikus formákon belül maradva a tanár elképzeléseit kell érvényesíteni. A népi kamarazenélésben nincsenek szigorú kötöttségek a hangszerek összetételére vonatkozóan.

A népi kamarazene-tanítás szakirányú feladatai

Népszerűsítse

–    a társas zenélés hagyományos formáit, ösztönözze a tanulókat együtt muzsikálásra, akár saját örömükre, akár színpadi ének- vagy tánckíséret céljait szolgálva.

Készítse fel a tanulókat

–    a hagyományos népzenei kamarazenélés önálló művelésére,

–    a szólamok önálló, technikailag magas szintű, stílushű elsajátítására és megszólaltatására.

Járuljon hozzá

–    a kamarazenéléshez nélkülözhetetlen figyelemmegosztó és alkalmazkodóképesség fejlesztésével a tanuló személyiségének, egyéniségének formálásához.

Ismertesse meg a tanulókat

–    a hangszeres népzene világával, gyakoroltassa a hangzó anyagok, kották egyéni és közös feldolgozását, ezek szabad alkalmazását, a zenei anyag folyamatos, dallam-, ritmus- és stílushű megszólaltatását, fejlesztve az igényességet a jó hangzásra, lendületes megszólalásra,

–    az egymással társítható népi hangszerek sajátosságaival.

Fordítson figyelmet

–    az egymás játékához, valamint az énekesekhez vagy táncosokhoz való alkalmazkodásra. A kamaraegyüttesek közreműködésével színesítse az iskolai és más rendezvények műsorait.

Követelmények a program elvégzése után

A tanuló legyen képes

–    hangszerét önállóan hangolni,

–    a szólista vagy zenésztársa jelzésére játékát pontosan megkezdeni és befejezni, tempót váltani, illetve ezekhez pontos és jól értelmezhető jelzéseket adni,

–    hibáit önállóan korrigálni, szólamába visszatalálni,

–    önállóan, tisztán intonálni, pontos ritmusban, biztos tempótartással játszani, szólamát magas szintű hangszertudással, stílusérzékkel megszólaltatni,

–    állandóan figyelemmel kísérni az együttes összjátékát,

–    saját szólamát önállóan megtanulni és kigyakorolni akár kotta, akár hangzóanyag alapján,

–    iskolai tanulmányai befejezésével a kamarazene önálló művelésére.

Rendelkezzék

–    a társas muzsikáláshoz szükséges koncentrálóképességgel, alkalmazkodóképességgel,

–    a játszott népzenei anyagra vonatkozó formai ismeretekkel,

–    kottaolvasási, illetve hangzóanyag feldolgozási készséggel.

ZENEKAR

A zenekari foglalkozások alapvető célja az, hogy a tanulókat megismertessék egyéni tudásuk magasabb szintű, közösségi alkalmazásának módjaival, a zenekari muzsikálásban rejlő örömökkel, és felkészítsék őket arra, hogy a későbbiek során amatőr vagy professzionális együttesekben működjenek. A zenekari játék során a tanulók a hangszeres zene mellett megismerhetik a népzene világának énekelt dallamait, a táncokat, a hangszeres zenével összekapcsolódó népszokásokat. Mivel a hangszeres népzene gyűjtése viszonylag későn kezdődött meg, és az együtt megszólaló hangszerek tekintetében nincsenek szigorú szabályok, nagy szerepe van a tanár elképzeléseinek, illetve az állandóan formálódó zenei-népzenei közízlésnek. A zenekari játék alkalmat ad a gyakorlatlanabb tanulónak is a zene élvezetére, a fejlődésre, az egyénileg tanult zenei formák kipróbálására és alkalmazására, fejlesztve az egymás iránti odafigyelés, nyitottság képességét.

A zenekari foglalkozások szakirányú feladatai

Megismerteti a tanulókat a népzenében használatos alapvető zenekari játékmódokkal, az ének- és tánckíséreti formákkal, a különböző hangszerek szerepével, előadói hagyományaival a népzene dialektusain belül.

Kialakítja a speciális népzenei „zenekari hallást”, a figyelemmegosztás képességét.

Felkészíti a tehetségesebb tanulókat professzionális népzenei együttesekben való játékra.

Követelmények az alapfok évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje

–    a zenekari játékban részt vevő hangszerek sajátságait,

–    az alapvető zenekari játékmódokat, kíséreti formákat,

–    a népzenei stílusok és dialektusok előadói hagyományait, a gyűjtött anyagot hangzó és kotta formában,

–    a különböző dialektusterületekre alapvetően jellemző hangszeres és énekelt dallamokat, táncokat,

–    a zenekaron belüli kommunikáció sajátos formáit, tudjon társainak jeleket adni, illetve értse és alkalmazza társainak jelzéseit.

Legyen képes

–    szólamát helyes tempóban, dallam- és stílushűen, az adott műben a zenekar egészében betöltött funkciója szerint eljátszani,

–    hosszabb időn keresztül is figyelemmel kísérni társainak játékát, alkalmazkodni a dallam- és ritmusváltásokhoz, hibáit önállóan, társainak minél kevesebb problémát okozva kijavítani,

–    az újonnan tanulandó zenei anyagot önállóan feldolgozni.

További követelmények a továbbképző évfolyamainak elvégzése után

A tanuló ismerje

–    valamennyi dialektus alaprepertoárját, tudjon improvizatív módon is részt venni a zenekari játékban, kövesse az előre meg nem beszélt változásokat, illetve tudja vezetni a zenekart ilyen szituációban is.

Tudjon

–    zeneileg kommunikálni énekesekkel, táncosokkal, zenekari szólistákkal.

Legyen képes

–    felnőtt amatőr zenekarban játszani,

–    önálló kamarazenekari produkcióban részt venni.

NÉPDALKÖR

A népdalkör a népzenetanítás sajátos kórusa. Mivel a magyar vokális népzene alapvető jellegzetessége az egyszólamúság, a népdalkör az unisono hangzásvilágon belül igyekszik megszólalását minél hatásosabbá és stílushűbbé tenni. (A nemzetiségi anyagban – német, szerb, horvát, szlovák, rutén stb. – természetesen nagy szerepet kap a többszólamúság is, itt tehát sajátos szempontok érvényesülnek.)

A népdalkör segíti a tanulókat megszerzett egyéni tudásuk gyarapítására, alkalmazására, közösségformáló ereje által hat az emberi kapcsolatok fejlődésére, illetve a harmonikusabb személyiség kialakulását segíti elő. Elmélyíti a kapcsolatot a hagyomány és ennek a mindennapi életben való alkalmazása között, ösztönzi a tanulókat a közös éneklésre, akár saját örömükre, akár szereplések formájában.

A népdalkör foglalkozás szakirányú feladatai

Ösztönözze a tanulókat az énekelt népzene sokszínű világának minél alaposabb megismerésére, különös tekintettel a közösségi formákra.

Fejlessze a tanulók

–    hallását,

–    ritmusérzékét,

–    stílusérzékét,

–    kottaolvasási és hangzóanyag értelmezési készségét,

–    zenei memóriáját, ízlését.

Ismertesse meg a tanulókat

–    a népzenei hangképzés sajátosságaival, az énekelt népzene kifejezőeszközeivel, az énekelt népzene hagyományaival, a benne rejlő értékekkel és ezek átadási formáival,

–    a népzene alapvető stílusjegyeivel,

–    a népi éneklés alkalmaival, az élet fordulóihoz, a jeles napokhoz kapcsolódó énekekkel, egyházi népénekekkel,

–    a táncokhoz kapcsolódó főbb énektípusokkal,

–    a népi énekléshez kötődő fontosabb hangzóanyagokkal, kottás gyűjteményekkel.

Követelmények a program elvégzése után

A népdalkör legyen képes

–    önálló, élményt adó szereplésre.

A népdalkörben éneklő tanuló tudjon

–    fegyelmezetten viselkedni, vezetőjének jelzéseire (kezdés, dallam- és tempóváltások stb.) figyelni és utasításait végrehajtani,

–    jól tájékozódni a különböző népzenei stílus- és dialektusterületekben,

–    helyes légzéstechnikával, tiszta intonációval, helyes szövegmondással, megfelelő tempóválasztással, stílushűen énekelni,

–    alkalmazkodni társainak énekléséhez, segítve az egységes hangzás megvalósítását.

C) JAZZ-ZENE

I. Fejezet

A MŰVÉSZETI ÁG SPECIÁLIS SZABÁLYOZÁSA

AZ ALAPFOKÚ ZENEOKTATÁS CÉLRENDSZERE ÉS FUNKCIÓI

1. Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó jazz-zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony tanulók jazz-zenei képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását.

A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket.

Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti (népi) hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására.

2. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység – nyitottság, igényesség, fogékonyság – alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására.

3. A jazzoktatás a műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel.

A JAZZ-ZENEOKTATÁS ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEI, FELADATAI

A jazz- és általános zenei műveltség megalapozása és fejlesztése.

A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása).

A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése.

A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása.

Rendszerezett zenei ismeretek, jazz- és általános zenei műveltség átadása.

A zenei műszavak és jelentésük megismertetése.

A jazz- és klasszikus zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése.

A főbb klasszikus zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a jazz történetének, stílusainak és a jazzirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése.

A kortárs zene befogadására nevelés.

A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése.

Az értékes zene megszerettetése. A tanulók zenei ízlésének formálása.

A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása.

A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben.

Tehetséggondozás.

A jazz-zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra.

A tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése.

A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése.

Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein.

Az amatőr jazz-zenekarokban, kamaraegyüttesekben, illetve vokálegyüttesekben történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés.

Cserekapcsolatok létesítése hazai és – lehetőség szerint – külföldi jazzoktatási intézményekkel.

A KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA, ÓRATERVE, TANTÁRGYAI

Hangszeres tanszakok: jazz-basszusgitár, jazzbőgő, jazzdob, jazzgitár, jazz-harsona, jazz-szaxofon, jazz-trombita, jazz-zongora.

Vokális tanszak: jazzének.

A jazz főtárgy kiegészítő tárgya a klasszikus főtárgy.

Egyéb tantárgy: szolfézs, illetve szolfézs-elmélet, jazzirodalom, zenekari gyakorlat, zongora kötelező tárgy.

A képzés időtartama: négy évfolyam, kivéve az ének tanszakon, amelyen két évfolyam. (Az indokolást lásd ott!)

Előképzés: a jazzképzés megkezdése előtt minimálisan három évfolyam klasszikus előképzés szükséges, de még kedvezőbb, ha a tanuló a teljes alapfokot klasszikus tanszakon végzi el, s a továbbképző tagozaton tér át jazzképzésre. Kivételt jelent a bőgő tanszak, amelyen a kötelező klasszikus előképzés a hangszer mérete miatt csak egy év. (14 éves kor előtt normál méretű hangszeren általában nem lehet tanulni.)

Általános óraterv

Tantárgy

Évfolyam

1.

2.

3.

4.

Főtárgy

Jazz főtárgy

2

2

2

2

 

Klasszikus főtárgy

1

1

-

-

Kötelező tárgy

Szolfézs

1

1

-

-

 

Szolfézselmélet

-

-

1

1

 

Jazzirodalom

1

1

-

-

 

Zenekari gyakorlat

-

-

2

2

 

Zongora kötelező tárgy

1

1

1

1

Kötelező órák összesen

 

6

6

6

6

Szabadon választható tárgy

Klasszikus főtárgy

-

-

1

1

 

Szolfézs

1

1

-

-

 

Szolfézselmélet

-

-

1

1

A jazzgitár és a jazz-basszusgitár tanszakon klasszikus főtárgy nincs. A két évfolyamos ének tanszakon zenekari gyakorlat csak a 2. évfolyamon van, fakultatív formában.

A jazzbőgő tanszakon az első két évfolyamon heti 1 jazz főtárgy és 2 klasszikus főtárgy óra van.

Az órák időtartama: a zongora kötelező tárgy minden tanszakon kötelező (a zongora tanszakon természetesen nincs), az órák – csak ebből a tárgyból – 30 percesek.

II. Fejezet

HANGSZERES TANSZAKOK

JAZZ-BASSZUSGITÁR

Mivel a basszusgitárnak nincsen klasszikus megfelelője, a minimálisan három évfolyamos klasszikus előképzésnek más hangszeren kell történnie. Ugyanezért a jazz-basszusgitár tanszakon klasszikus főtárgy nincs. A tanszak óraterve egyébként megegyezik a hangszeres jazztanszakoknak az anyag elején szereplő általános óratervével.

A basszusgitár-tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

–    a basszusgitár történetét, irodalmát, a hangszer különböző változatait,

–    a hangszer akusztikai sajátosságait, a húrok elrendezését, az erősítő berendezés kezelését, a helyes hangzás beállítását,

–    a jazz-basszusgitározás kiemelkedő muzsikusait.

Alakítson ki

–    könnyed hangszerkezelést, s az ehhez szükséges alapvető pengetési technikákat,

–    megfelelő jobb és bal kéz technikát,

–    dinamikailag árnyalt, telt és kifejező basszusgitár hangot.

Fordítson különös figyelmet

–    a stílusos és igen ritmikus kísérő játékra,

–    az árnyalt frazeálásra, artikulációra,

–    a virtuóz játéktechnikára való törekvésre,

–    a zenekari darabok karakterének elsajátítására,

–    a megfelelő kísérő figurák (groove-ok) tanulására,

–    a megfelelő tempó és dinamika kialakítására.

Segítse készségfejlesztő improvizációs gyakorlatokkal a tanuló zenei fejlődését, különös tekintettel

–    az öt- és hétfokú diatonikus skálákra, ezek módusaira, s ezek hangkészletéből kialakított rögtönzésgyakorlatokra,

–    a különböző ritmikai függetlenítési gyakorlatokra,

–    a jazz alapvető akkordkészletének gyakorlására, valamint az akkordbontások gyakorlására,

–    a dúr és moll bluesok kíséretére, az egyszerű blues-sémák elsajátítására,

–    az akkordfűzések egyszerű basszusvezetésére,

–    a II-V-I funkciós-improvizációs séma differenciált gyakorlására,

–    a különfajta fogások, gyors figurák, basszusmenetek tudatosítására.

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A tanuló

–    ismerje a harmóniamenetes kísérés főbb formáit,

–    ismerje a gyakoribb blues-sémákat, összetettebb blues-harmonizációkat, a II-V-I-es funkciós-improvizációs séma főbb formáit,

–    ismerje a jellegzetes basszusmeneteket és basszus alapritmikákat,

–    ismerje a különböző improvizációs skálákat, skálamodelleket,

–    ismerje a tananyag fontosabb improvizációs, stílus- és ritmikai gyakorlatait,

–    rendelkezzen megfelelő repertoárral (15-20 különböző karakterű jazz standard játéka kívülről, különböző kísérési formákkal, egyszerű improvizáció),

–    ismerjen néhány dúr és moll bluest (különböző kísérési módok, egyszerű improvizáció),

–    képes legyen 2-3 leírt kíséretet és szólót az eredeti változat magnetofon felvételével unisono eljátszani.

JAZZBŐGŐ

A hangszer mérete miatt a bőgőtanulás 14 éves kor előtt általában nem kezdhető el. Ezért a többi jazztanszaktól eltérően a klasszikus előképzés ezen a szakon csak egy év. A hosszabb klasszikus előképzés hiányát ellensúlyozza a klasszikus főtárgy nagyobb, a jazz főtárgy kisebb óraszáma az 1-2. évfolyamon.

ÓRATERV

Tantárgy

Évfolyam

1.

2.

3.

4.

Főtárgy

Jazzbőgő főtárgy

1

1

2

2

 

Klasszikus főtárgy

2

2

1

1

Kötelező tárgy

Szolfézs

1

1

-

-

 

Szolfézselmélet

-

-

1

1

 

Jazzirodalom

1

1

-

-

 

Zenekari gyakorlat

-

-

2

2

 

Zongora kötelező tárgy

1

1

-

-

Kötelező órák összesen

 

6

6

6

6

Szabadon választható tárgy

Szolfézs

1

1

-

-

 

Szolfézselmélet

-

-

1

1

 

Zongora kötelező tárgy

-

-

1

1

A többi hangszeres jazztanszaktól eltérően ezen a tanszakon a klasszikus főtárgy a 3-4. évfolyamon kötelező.

A jazzbőgő-tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

–    a hangszer alapvető szerepköreit, lehetőségeit, a jazzbőgőzés vázlatos irodalmát és történetét,

–    a hangszer akusztikai sajátosságait,

–    a hangszer erősítésének lehetőségeit, a helyes hangzás beállítását.

Alakítson ki

–    helyes test-, hangszer- és kéztartást, s tudatosítsa ezeket,

–    a jazzbőgőzés alapját jelentő, megfelelő pizzicato-technikát és bal kéz technikát,

–    differenciált hangindítást és hanglezárását,

–    pontos összehangolt mozgást a kezek között,

–    a jazznek megfelelő korszerű bőgőhangot.

Fordítson különös figyelmet

–    a hangsorok és jazzakkordok gyakorlására különböző figurációkkal, hangzatbontásokkal, valamennyi fekvésben, a háromféle pizzicato-mód alkalmazásával,

–    az ügyességi, fekvésváltási gyakorlatokra, a legato fekvés- és húrváltás technikájára,

–    a kottaolvasási készség fejlesztésére,

–    a nem-diatonikus skálák sokfajta gyakorlására,

–    a jazzes frazeálásra, árnyalt artikulációra, a lüktetésérzet kialakítására, az egyenletes tempótartásra,

–    a speciális basszus alapritmikák, ritmusképletek (swing, latin, jazz-rock stb.) elsajátítására,

–    a stílusos és igen ritmikus kísérő játék kialakítására,

–    az ellenmozgásos basszusvezetési technika fejlesztésére,

–    a szóló rögtönzés alapjainak megismerésére, a dallami gondolkodás fejlesztésére,

–    a stílusérzéket és a hallást fejlesztő transzkripciós gyakorlatokra,

–    a hangszer szerepköreinek tudatosítására a zenekari játékban (combo- és big-band játék).

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A tanuló

–    ismerje a különböző skálákat, harmóniabontásokat, ezeket nagyobb tempóban is tudja játszani,

–    ismerje a különböző technikai és improvizációs gyakorlatokat, etűdöket, harmóniai szekvenciákat,

–    a ritmusvariációs skálákat, valamint a jazzben használt skálákat,

–    ismerje a funkciós kísérés főbb formáit a különböző stílusokban (swing, latin, jazz-rock stb.),

–    ismerje a jazz jellegzetes harmóniai fordulatait, turnback meneteit,

–    ismerje a jazz jellegzetes basszusmeneteit és basszus alapritmikáit,

–    tudjon kísérni és szólózni a II-V-I-es funkciós-kadenciális séma különböző formáira,

–    ismerje a gyakoribb blues-sémákat, összetettebb blues-harmonizációkat, ezek jellegzetes basszusmeneteit,

–    rendelkezzen megfelelő repertoárral (15-20 különböző karakterű jazz standard játéka kívülről, különböző kísérési formákkal),

–    tudjon néhány egyszerűbb standard harmóniamenetére dallami rögtönzést játszani,

–    ismerjen néhány gyakoribb dúr és moll bluest (különböző kísérési módokkal, egyszerű dallami rögtönzéssel, több egyszerű hangnemben),

–    legyen képes 2-3 leírt kíséretet és szólót az eredeti változat magnetofon felvételével unisono eljátszani,

–    rendelkezzen megfelelő lapról olvasási készséggel.

JAZZDOB

A jazzdob-tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

–    hangszerének szerepköreit, lehetőségeit, történeti és zenei irodalmát,

–    a jazzdob összeállítási lehetőségeit, hangolását, kezelését és karbantartását,

–    a ritmus jelzésrendszerét, egyszerű és összetett elemeit,

–    a repetitív és organikus ritmusalkotás lehetőségeit,

–    a gyakorlás korszerű módjait,

–    a jazzben használatos egyszerű és összetett kézrendeket, ritmusrendszereket, technikai lehetőségeket,

–    a ritmus- és dallamalkotás egyszerű és összetett módját, ezek zenetörténeti vonatkozásait,

–    az európai, afrikai és latin-amerikai népzenék jazzel összefüggő ritmusvilágát, népies tánczenéjét,

–    a jazz és a kompozíciós zene hasonlóságait és eltéréseit,

–    a jazztörténeti stílusok fejlődési tendenciáit, ritmikai összefüggéseit,

–    az afro-amerikai folklór és a jazz legfontosabb formáit, ezek ritmusvilágát, az ezekhez kapcsolódó kísérő és szolisztikus dobjáték sajátosságait,

–    a tánczenei ritmusokat, azok jazzel való kapcsolatait,

–    a tanult jazzstílusok meghatározó együtteseinek és szólistáinak munkásságát,

–    a jazzdob hangszeres irodalmát.

Alakítson ki

–    a hangszerjátékhoz szükséges helyes testtartást, összehangolt mozgáskészséget, igényes és sokoldalú hangszerkezelést,

–    állóképes, dinamikus és sokoldalú ütéstechnikát a jazz általános tempóiban,

–    megfelelő színvonalú, elemző kottaolvasási és lejegyzési készséget,

–    hatékony gyakorlási módszereket és önfejlesztő képességet,

–    sokoldalú stílusérzéket, zenei áttekintő képességet, általános és zenei műveltségre való törekvést,

–    zenei alkalmazkodó képességeket a kisegyüttesben való játékban, különös tekintettel a basszus és az akkordikus kísérőhangszerekkel való együttműködésre.

Fordítson különös figyelmet

–    a zenekari játékgyakorlat megszerzésére és fejlesztésére,

–    a zenei kifejezőkészség kialakítására,

–    a tanuló személyiségére, egyéni tulajdonságai és zenei fejlődése közötti kölcsönhatásra.

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A tanuló

–    rendelkezzen az alapfokú jazzdob-játékhoz szükséges hangszerkezelési s gyakorlási készséggel, elméleti ismeretekkel,

–    rendelkezzen megfelelő elemző kottaolvasási és lejegyzési készséggel,

–    rendelkezzen megfelelő hallással, zenei memóriával,

–    rendelkezzen megfelelő értékítélő képességgel,

–    ismerje a ritmusalkotás egyszerű és összetett formáit,

–    ismerje a ritmushangszerek főbb típusait, fajtáit,

–    ismerje a jazztörténeti korszakokkal hozzávetőlegesen egyidejű tánczenei formákat,

–    legyen áttekintése a fontosabb jazzstílusok ritmusvilágáról,

–    ismerje hangszerével kapcsolatos legfontosabb szakirodalmat, s néhány jelentős általános jazz szakkönyvet,

–    ismerjen mintegy 15 közismert jazz standardet, ezek dallamát és harmóniasorát egyszerű formában tudja zongorázni,

–    ismerje a jazz különböző stíluskorszakainak meghatározó együtteseit és szólistáit, valamint vázlatosan a kiemelkedő jazzdobosok munkásságát,

–    tudjon verővel és seprűvel a tanult stílusokban megfelelő nívón kísérni és szólót játszani,

–    tudjon egyszerűbb egy- és többszólamú ritmuskompozíciókat elképzelni és lejegyezni,

–    tudjon a gyakoribb ütemnemekben és jazz formákban stílusos szólókat rögtönözni,

–    a tanult stílusokban tudjon adott basszusalapra kísérőformákat rögtönözni és komponálni.

JAZZÉNEK

Az énektanítás sajátossága az, hogy a technikai, zenei képzés mellett alapfeladata az énekhang (mint hangszer) képzése. Erre csak a mutálás befejezése után kialakult hangképző-szervek alkalmasak. Ezért a jazzének-tanulást csak 16-18 éves korban lehet elkezdeni (ez nemtől és hangfajtól függően változik), s a képzést két évre kell szűkíteni. E körülményből adódóan a jazzének tanszakra jelenthetnek azok a tanulók, akik korábban klasszikus ének tanszakon vagy valamely klasszikus hangszeres szakon vagy hangszeres jazztanszakon tanultak.

ÓRATERV

Tantárgy

Évfolyam

1.

2.

Főtárgy

Jazzének

2

2

 

Klasszikus főtárgy (hangképzés)

1

1

Kötelező tárgy

Szolfézselmélet

1

1

 

Jazzirodalom

1

1

 

Zongora kötelező tárgy

1

1

Kötelező órák összesen

 

6

6

Szabadon választható tárgy

Zenekari gyakorlat

-

2

 

Szolfézselmélet

1

1

A zongora kötelező tárgy időtartama minimum 30 perc.

A jazzének-tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse a tanulókkal

–    az emberi hang anatómiai, működésbeli, hangfaji sajátosságait, technikai lehetőségeit,

–    a jazz vokális irodalmát, annak kiemelkedő előadóművészeit,

–    a különböző éneklési technikák (legato, non legato stb.) alkalmazását,

–    hangterjedelme kiterjesztésének lehetőségeit.

Alakítson ki

–    helyes légzési módot,

–    tiszta intonációs képességet,

–    a tanuló saját hangterjedelmében egységes hangszint,

–    árnyalt dinamikai megoldásokat,

–    érthető és helyes szövegmondást,

–    egyszerű, a zenei tartalmat kifejező előadásmódot,

–    a téma stílusos előadásához szükséges improvizatív díszítő technikát, variálókészséget, a témát követő rögtönzéshez szükséges scat-technikát.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

–    a hangképző-, hangterjedelem-növelő gyakorlatokat,

–    rezonanciagyakorlatokat,

–    szövegmondó feladatokat,

–    improvizatív díszítő gyakorlatokat, scat-gyakorlatokat, egyéb rögtönzésgyakorlatokat és stílusgyakorlatokat.

Fordítson figyelmet

–    a különböző karakterű, stílusú, tempójú jazz standardek előadására, a megfelelő frazeálásra és artikulációra,

–    az angol nyelvű standardek szövegmondására, helyes kiejtésére,

–    a dúr és moll bluesok stílusos előadására,

–    a megfelelő repertoár kialakítására (10-12 standard egyszerű rögtönzéssel vagy improvizatív variálással, néhány blues ugyanígy),

–    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására (a standardek harmóniameneteinek zongorán való játéka, az improvizációs skálák kikeresése stb.),

–    a lapról éneklési készség fejlesztésére,

–    a rendszeres közös (vokál) éneklési feladatokra.

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A tanuló

–    tudjon az énekléshez szükséges módon helyesen lélegezni,

–    tudjon tisztán intonálni,

–    legyen képes hangterjedelmén belül színben egyöntetűen, dinamikailag pedig árnyaltan énekelni,

–    tudjon érthető és helyes szövegmondással énekelni magyar és – szükség esetén – angol nyelven,

–    tudjon összhangot teremteni a szöveg és a zenei anyag között,

–    legyen képes a darabokat (jazz standardeket, bluesokat, spirituálékat) évfolyamának és egyéni képességeinek megfelelően stílushűen, művészi kifejezéssel előadni,

–    ismerje a jazz fontosabb harmóniáit, ezek egyszerűbb megfordításait, az akkordkötéseket, ezeket tudja zongorán játszani,

–    ismerje és tudja zongorázni az improvizációs skálákat,

–    tudjon néhány jazz standardet úgy énekelni, hogy saját magát kíséri zongorán,

–    ismerje a gyakoribb blues-sémákat, összetettebb blues-harmonizációkat, néhány sémát zongorázni is tudjon,

–    rendelkezzen megfelelő repertoárral (10-12 különböző karakterű és tempójú jazz standard, néhány dúr és moll blues, afro-amerikai darab, spirituálé kívülről),

–    néhány darab harmóniamenetére tudjon rögtönözni – esetleg scat-technikával – vagy improvizatív formában variálni,

–    legyen képes 2-3 jazzének szólót vagy szólórészletet leírni, s azt az eredeti változat magnetofonfelvételével unisono elénekelni,

–    rendelkezzen megfelelő lapról olvasási készséggel,

–    legyen képes rendszeres gyakorlásra, saját hangképző szervének ellenőrzésére,

–    rendelkezzék megfelelő zenei memóriával, koncentráló- és állóképességgel,

–    jó előadói készséggel, művészi fantáziával, a közönséggel való kapcsolatteremtési készséggel.

JAZZGITÁR

Mivel a klasszikus gitár erősen különbözik a jazzben használatos elektromos gitártól, a minimálisan három évfolyamos klasszikus előképzés más hangszeren is történhet, nem csak gitáron. Ugyanezért a jazzgitár tanszakon klasszikus főtárgy nincs. A tanszak óraterve egyébként megegyezik a hangszeres jazztanszakoknak az anyag elején szereplő általános óratervével.

A jazzgitár-tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

–    az elektromos gitár felépítését, hangolását, akusztikai sajátosságait,

–    az erősítő berendezés kezelését, a helyes hangzás beállítását,

–    a hangszer alapvető szerepköreit, lehetőségeit, a jazzgitározás vázlatos irodalmát, történetét és kiemelkedő előadóit.

Alakítson ki

–    helyes test-, hangszer- és kéztartást, s tudatosítsa ezeket,

–    differenciált pengetést és helyes fogástechnikát,

–    laza, egyenletes kar- és ujjtechnikát,

–    a két kéz pontosan összehangolt mozgását,

–    dinamikailag árnyalt, a jazznek megfelelő, korszerű gitárhangot.

Fordítson különös figyelmet

–    a jazzgitározás alapvető technikai elemeire,

–    a diatonikus és nem-diatonikus hangsorok gyakorlására,

–    a jazzakkordok gyakorlására, ezek figuratív és egyéb bontásaira,

–    a jazz jellegzetes harmóniameneteire, jellegzetes harmóniai fordulataira, akkordkötéseire és akkordfordításaira,

–    a stílusos és igen ritmikus kísérő játékra,

–    a jazzes frazeálásra, árnyalt artikulációra, a lüktetésérzet kialakítására, az egyenletes tempótartásra,

–    a szolisztikus rögtönzés alapjainak megismerésére, a dallami gondolkodás fejlesztésére, a megfelelő improvizációs technika kifejlesztésére,

–    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

–    a stílusérzéket és a hallást fejlesztő transzkripciós gyakorlatokra,

–    a hangszer szerepkörének tudatosítására a zenekari játékban (combo- és big-band játék),

–    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására.

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A tanuló

–    ismerje a különböző skálákat, a jazzakkordokat, ezek fordításait, a jazz jellegzetes harmóniameneteit és a harmóniai kötéseket,

–    ismerje a különböző technikai és improvizációs gyakorlatokat, etűdöket, harmóniai szekvenciákat,

–    ismerje a fontosabb harmóniai patterneket és turnback meneteket,

–    ismerje a jazz jellegzetes ritmikai fordulatait, ritmuspatternjeit,

–    ismerje az akkordkísérés főbb formáit a különböző stílusokban (swing, latin, jazz-rock stb.),

–    tudjon kísérni és rögtönözni a II-V-I-es funkciós-kadenciális séma különböző formáira,

–    ismerje a gyakoribb blues-sémákat, összetettebb blues-harmonizációkat, ezek alapján legyen képes akkordikus kíséretre és dallamrögtönzésre,

–    rendelkezzen megfelelő repertoárral (15-20 különböző karakterű, stílusú és tempójú jazz standard játéka kívülről, ezek harmóniamenetére akkordikus kíséret és dallami rögtönzés),

–    ismerjen néhány dúr és moll bluest különböző kísérési módokkal, egyszerű dallami rögtönzéssel, s tudja ezeket több hangnemben játszatni,

–    legyen képes a tanult standardek harmóniameneteit egyszerű formában zongorán lejátszani,

–    legyen képes néhány egyszerűbb szólót lekottázni, s ezeket az eredeti változat magnetofon felvételével unisono eljátszani,

–    rendelkezzen megfelelő lapról olvasási készséggel,

–    rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentráló képességgel.

JAZZ-HARSONA

A klasszikus harsona-tanulás 11-12 éves korban kezdhető el, ha a tanuló fizikuma és muzikalitása ezt lehetővé teszi. Ez előtt esetleg egy könnyebb mélyrézfúvós hangszer (tenor, bariton) ajánlható. A jazzképzés tehát általában 15 éves kor körül elkezdhető; a négy évfolyamos óraterv megegyezik az anyag elején szereplő általános óratervvel.

A jazz-harsonatanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

–    a hangszer lehetőségeit, akusztikai sajátosságait, a jazz-harsonázás történetét és irodalmát, ennek kiemelkedő előadóművészeit,

–    a hangszer jazzben használatos fajtáit és a rokon hangszereket.

Alakítson ki

–    megfelelő légzéstechnikát, helyes befúvásmódot, test-, száj-, hangszer- és kéztartást, tolókezelést és tudatosítsa ezeket,

–    dinamikailag árnyalt, telt, a jazznek megfelelő korszerű harsonahangot,

–    differenciált hangindítást és hanglezárást,

–    laza, egyenletes kartechnikát,

–    pontosan összehangolt nyelv- és karmozgást.

A fentiek eléréséhez gyakoroltasson rendszeresen

–    tartott hangokat állandó és változó dinamikával, az intonáció lehetőség szerinti megtartásával,

–    diatonikus és a jazzben használatos nem-diatonikus hangsorokat, fokozatosan táguló hangterjedelemben, különböző figurációkkal,

–    a felmerülő technikai problémáknak megfelelő mozdulatsorokat.

Fordítson különös figyelmet

–    a helyes szájtartás kialakítására, a szájizomzat fejlesztésére mindennapi gyakorlatok segítségével,

–    a jazzakkordok különböző figurációkkal, hangzatbontásokkal való gyakorlására,

–    a jazzes frazeálásra, árnyalt artikulációra, a lüktetésérzet kialakítására, az egyenletes tempótartásra,

–    a szolisztikus rögtönzés alapjainak megismerésére, a dallami gondolkodás fejlesztésére, a stílusos és igen ritmikus improvizációs technika kialakítására,

–    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

–    a stílusérzéket és a hallást fejlesztő transzkripciós gyakorlatokra,

–    a hangszer szerepkörének tudatosítására a zenekari játékban (combo és big-band),

–    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására.

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A tanuló

–    legyen tisztában a hangszerkezelés tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot,

–    sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját, a helyes tolókezelés technikáját,

–    legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására megfelelő hangterjedelemben,

–    tudjon dinamikailag árnyalt, a jazznek megfelelő korszerű hangot képezni,

–    tudjon tisztán intonálni, illetve tudjon a jazzben gyakori, stílusos hajlításokat játszani,

–    tudjon önállóan hangolni,

–    ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, és végezze ezeket önállóan,

–    ismerje a különböző improvizációs skálákat, harmóniabontásokat, ezeket nagyobb tempóban is tudja játszani,

–    ismerje a különböző technikai és improvizációs gyakorlatokat, etűdöket,

–    ismerje a jazz jellegzetes harmóniai fordulatait, turnback meneteit, ezeket tudja zongorán játszani,

–    ismerje és tudjon rögtönözni a II-V-I-es funkciós-kadenciális séma jazzben használatos formáira,

–    ismerje a gyakoribb dúr és moll blues-sémákat, ezeket zongorán is tudja játszani, illetve harsonán tudjon ezekre rögtönözni,

–    rendelkezzen megfelelő repertoárral (15-20 különböző karakterű jazz standard játéka kívülről, egyszerű rögtönzéssel, néhány dúr és moll blues-téma, egyszerű, stílusos rögtönzéssel),

–    legyen képes a tanult standardek harmóniameneteit egyszerű formáiban zongorán játszani,

–    legyen képes 2-3 szólót vagy szóló-részletet lekottázni, s ezeket az eredeti változat magnetofon felvételével unisono eljátszani,

–    rendelkezzen megfelelő lapról olvasási készséggel,

–    rendelkezzék a játszott zenei anyag megszólaltatásához szükséges koncentráló képességgel.

JAZZ-SZAXOFON

Azokban az iskolákban, amelyekben az általános szaxofonoktatást már bevezették, a jazz főtárgy klasszikus megfelelője természetesen ez a tárgy. Ahol ilyen jellegű képzés nincs, klasszikus főtárgyként klarinét- vagy fuvolaórát kell a programba illeszteni. De ha van is általános szaxofonoktatás, a klarinét- vagy fuvolatanulás – szabadon választott melléktárgyként, heti 1 órában – akkor is igen hasznos, mivel mindkettő a szaxofon gyakori mellékhangszere.

A jazz-szaxofon tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

–    a hangszer lehetőségeit és sajátosságait,

–    a jazz-szaxofonozás kialakulásának és fejlődésének vázlatos történetét,

–    a hangszer vázlatos irodalmát és kiemelkedő előadóművészeit.

Alakítson ki

–    helyes légzéstechnikát,

–    helyes befúvásmódot és nyelvtechnikát,

–    stabil, de nem merev szájtartást,

–    megfelelő test-, fej-, kéz- és hangszertartást,

–    dinamikailag árnyalt, megfelelően intonált, a jazznek megfelelő, jól képzett, korszerű szaxofonhangot.

Fordítson különös figyelmet

–    a helyes légzés gyakorlására, fejlesztésére intenzív légzésfejlesztési gyakorlatokkal,

–    a szájizomzat fejlesztésére a mindennapi gyakorlatok segítségével,

–    a diatonikus és jazzben használt nem-diatonikus hangsorok gyakorlására,

–    a jazzakkordok különböző figurációkkal, hangzatbontásokkal való gyakorlására,

–    a jazzes frazeálására, árnyalt artikulációra, a lüktetésérzet kialakítására, az egyenletes tempótartásra,

–    a szolisztikus rögtönzés alapjainak megismerésére, a dallami gondolkodás fejlesztésére, a stílusos és igen ritmikus improvizációs technika kialakítására,

–    a stílusérzéket és a hallást fejlesztő transzkripciós gyakorlatokra,

–    a hangszer szerepköreinek tudatosítására a zenekari játékban (combo- és big-band játék),

–    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

–    a céltudatos gyakorlási módszer kialakítására.

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A tanuló

–    legyen tisztában a hangszerkezelés tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot,

–    sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját,

–    ismerje a hangszer legáltalánosabban használatos hangterjedelmén belül kromatikusan az összes fogást,

–    legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására, tudjon dinamikailag árnyalt, a jazznek megfelelő, korszerű szaxofonhangot képezni,

–    tudjon tisztán intonálni, illetve a jazzben gyakori, stílusos hajlításokat játszani,

–    tudjon önállóan hangolni,

–    ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, s végezze ezeket önállóan,

–    ismerje a különböző improvizációs skálákat és harmóniabontásokat, s tudja ezeket nagyobb tempóban is játszani, ismerje a különböző technikai és improvizációs gyakorlatokat, etűdöket,

–    ismerje a jazz jellegzetes harmóniai fordulatait, turnback meneteit, s tudja ezeket zongorán játszani,

–    ismerje és tudjon rögtönözni a II-V-I-es funkciós-kadenciális séma jazzben használatos formáira,

–    ismerje a gyakoribb dúr és moll blues-sémákat, tudja ezeket zongorán játszani, illetve tudjon ezekre szaxofonon rögtönözni,

–    rendelkezzen megfelelő repertoárral (15-20 különböző karakterű jazz standard játéka kívülről, egyszerű rögtönzéssel, néhány dúr és moll blues-téma, egyszerű, stílusos rögtönzéssel),

–    legyen képes a tanult standardek harmóniameneteit egyszerű formában zongorán játszani,

–    legyen képes 2-3 szólót vagy szólórészletet lekottázni, s ezeket az eredeti változat magnetofon-felvételével unisono eljátszani,

–    rendelkezzen megfelelő lapról olvasási készséggel,

–    rendelkezzék a játszott anyag megszólaltatásához szükséges koncentráló képességgel,

–    ismerje a szaxofon hangszercsalád többi tagját, hangolásukról és hangfekvésükről legyen fogalma,

–    rendelkezzék olyan hangszeres és elméleti tudással, ami szükséges ahhoz, hogy részt vehessen amatőr jazzegyüttesben.

JAZZ-TROMBITA

A jazz-trombita tanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

–    a hangszer lehetőségeit és sajátosságait,

–    a jazz-trombitajáték kialakulásának és fejlődésének vázlatos történetét,

–    a hangszer vázlatos irodalmát és kiemelkedő előadóművészeit.

Alakítson ki

–    helyes légzéstechnikát, szájtartást és befúvásmódot,

–    megfelelő test-, fej-, kéz- és hangszertartást,

–    dinamikailag árnyalt, megfelelően intonált, a jazznek megfelelő, jól képzett, korszerű trombitahangot.

Tudatosítsa

–    a helyesen beállított légzéstechnika állandó ellenőrzésének a fontosságát,

–    a könnyed, felszabadult hangszeres játékmód kialakításának technikáját.

Fejlessze a tanuló

–    hallását, belső hallását, intonációs képességét,

–    hangszeres adottságait,

–    hangszertechnikai tudását,

–    előadói képességeit.

Fordítson különös figyelmet

–    a hangszeres játék megvalósításában részt vevő izomzat lazaságára, terhelhetőségének fejlesztésére,

–    a zenei memória fejlesztésére,

–    a diatonikus s a jazzben használatos nem diatonikus hangsorok gyakorlására,

–    a jazzakkordok különböző figurációkkal, hangzatbontásokkal való gyakorlására,

–    a jazzes frazeálásra, árnyalt artikulációra, a lüktetésérzet kialakítására, az egyenletes tempótartásra,

–    a szolisztikus rögtönzés alapjainak megismerésére, a dallami gondolkodás fejlesztésére, a stílusos és igen ritmikus improvizációs technika kialakítására,

–    a stílusérzéket és a hallást fejlesztő transzkripciós gyakorlatokra,

–    az együttes játékkészséget, a tempó-, ritmus- és harmóniai érzéket fejlesztő music minus one gyakorlatokra,

–    a hangszer szerepköreinek tudatosítására a zenekari játékban (combo- és big-band játék),

–    a lapról olvasási készség fejlesztésére,

–    a céltudatos és hatékony gyakorlási módszer kialakítására.

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A tanuló

–    legyen tisztában a hangszerkezelés tudnivalóival, alkalmazza tudatosan a helyes légzéstechnikát, befúvásmódot,

–    sajátítsa el az ajak és a kéz összehangolt munkáját,

–    legyen képes a hangok biztonságos megszólaltatására, tudjon dinamikailag árnyalt, a jazznek megfelelő, korszerű trombitahangot képezni,

–    tudjon tisztán intonálni, illetve a jazzben gyakori, stílusos hajlításokat játszani,

–    ismerje a hangszer karbantartásának alapvető feladatait, s végezze ezeket önállóan,

–    ismerje a dúr és moll hangnemeket, a különböző improvizációs skálákat és harmóniabontásokat, s tudja ezeket nagyobb tempóban is játszani,

–    ismerje a különböző technikai és improvizációs gyakorlatokat, jazz etűdöket,

–    ismerje a jazz jellegzetes harmóniai fordulatait, turnback meneteit, s tudja ezeket zongorán játszani,

–    ismerje és tudjon rögtönözni a II-V-I-es funkciós-kadenciális séma jazzben használatos formáira,

–    ismerje a gyakoribb dúr és moll blues-sémákat, tudja ezeket zongorán játszani, s tudjon ezekre trombitán rögtönözni,

–    rendelkezzen megfelelő repertoárral (15-20 különböző karakterű és tempójú jazz standard játéka kívülről, egyszerű, stílusos rögtönzéssel, néhány dúr és moll blues-téma, egyszerű, stílusos rögtönzéssel),

–    legyen képes a tanult standardek harmóniameneteit egyszerű formában zongorán játszani,

–    legyen képes különböző tempójú music minus one felvételekre egyszerű rögtönzéseket játszani,

–    legyen képes 2-3 szólót vagy szólórészletet lekottázni, s ezeket az eredeti változat magnetofon-felvételével unisono eljátszani,

–    rendelkezzen megfelelő lapról olvasási készséggel,

–    rendelkezzen a játszott anyag megszólaltatásához szükséges koncentráló képességgel,

–    ismerje a rokon hangszereket, hangolásukról és hangfekvésükről legyen fogalma,

–    rendelkezzen olyan hangszeres és elméleti tudással, ami szükséges ahhoz, hogy részt vehessen amatőr jazzegyüttesekben.

JAZZ-ZONGORA

A jazz-zongoratanítás szakirányú feladatai

Ismertesse meg a tanulókkal

–    a zongora alapvető sajátosságait, felépítését, működésének elvét, akusztikai sajátosságait,

–    a jazz-zongorázás főbb stílusait, kiemelkedő muzsikusait,

–    a jazzimprovizáció kialakulását, fejlődését, fontosabb technikáit.

Alakítson ki

–    a testarányoknak megfelelő elhelyezkedéssel természetes hangszerkezelést,

–    megfelelő kéztartást,

–    független, rugalmas játszóapparátust (ujjak, kar, ízületek),

–    kiegyenlített játéktechnikát, differenciált billentést.

Tegye képessé a tanulót arra, hogy

–    tudjon a billentyűzet teljes terjedelmében tájékozódni, és azon játszani,

–    elsajátítsa a jazz-zongorajáték alapelemeit (akkordfordítási technika, akkordkötések, jellegzetes harmóniamenetek, improvizációs skálarendszer, skála-akkord kapcsolatok, jellegzetes dallami és ritmikai fordulatok),

–    elsajátítsa a jazz-zongorázás főbb játékformáit (stride, boogie woogie, blokkakkord-játék, szurkálós akkordkíséret, modális rögtönzés, tonális centrumú rögtönzés, latin kíséretek, fúziós stílus),

–    elsajátítsa és a zenei anyagnak megfelelően alkalmazni tudja a különböző billentésmódokat, valamint megfelelően használni tudja a zongorapedálokat,

–    együttes játékban alkalmazkodni tudjon az adott darab és a zenekar stílusához.

Fejlessze a tanuló

–    általános muzikalitását és improvizációs készségét,

–    hallását transzkripciós és egyéb gyakorlatokkal,

–    metrum-, ritmus- és lüktetésérzékét, egyenletes tempótartását,

–    kottaolvasási készségét, lapról játékát, memóriáját,

–    transzponálási készségét.

Követelmények a jazzoktatási program elvégzése után

A tanuló

–    rendelkezzen megfelelő repertoárral (mintegy 15-20 jazz standard játéka kívülről, rögtönzéssel),

–    ismerje a II-V-I-es funkciós-improvizációs séma főbb formáit, s tudjon ezekre rögtönözni,

–    ismerje a gyakoribb blues-sémákat, az összetettebb blues harmonizációkat, s tudjon ezekre rögtönözni (dúr és moll bluesokra egyaránt),

–    ismerje a jazz akkordkészletét, jellegzetes harmóniai fordulatait, turnback sémáit, akkordfordítási és akkordkötési technikáját,

–    stíluskorszakok szerint is ismerjen néhány gyakoribb dallami patternt, tudja transzponálni ezeket, s legyen képes különböző harmonizációkban, különböző tempójú rögtönzésekben ezeket alkalmazni,

–    rendelkezzen megfelelő harmóniai improvizációs technikával, tudjon harmóniasorokra jazzes motívumokat rögtönözni, s ezekkel improvizativ formában építkezni,

–    ismerje és a gyakorlatban is tudja alkalmazni a jazz főbb játékstílusait (stride, blues, boogie woogie, akkordikus játék, rhythm and blues, latin, modern main stream, jazz-rock),

–    rendelkezzen megfelelő kísérő technikával, tudjon kísérni hangszeres vagy énekes szólistát,

–    legyen képes zenekari játékba beilleszkedni,

–    tudjon transzkripciókat készíteni, vagyis kiemelkedő muzsikusok improvizációinak egyszerűbb részleteit lejegyezni, ezeket elemezni és az eredeti változat magnetofon-felvételével unisono eljátszani.

KÖTELEZŐ TÁRGYAK

SZOLFÉZS

A szolfézstanítás célja a zenei képességek sokoldalú fejlesztése és olyan zenei gondolkodás kialakítása, amely segíti a tanulót a zenei anyag helyes értelmezésében, valamint a jazzdarabok és improvizációk megszólaltatásában. A szolfézs tantervi program e cél elérését kívánja segíteni azzal, hogy az általános zenei képességek fejlesztését és a zenei alapismeretek elsajátítását pedagógiai folyamattá szervezi. Külön figyelmet fordít arra, hogy e folyamat gazdagítsa a tanulót a zene megszólaltatásának és befogadásának örömével.

A szolfézstanítás szakirányú feladatai

–    Járuljon hozzá a tanuló átfogó zenei műveltségének kialakításához,

–    nyújtson segítséget a hangszertanuláshoz,

–    ismertesse meg a jazz és a klasszikus zene közötti formai, harmóniai, ritmikai és dallami különbségeket,

–    járuljon hozzá, hogy a tanuló nyitottá váljon a társművészetek iránt,

–    segítse a zenei készségek kiművelését, a képességek fejlesztését a kreatív jazz előadásban az alábbi területeken:

=    ritmus-metrum, különös tekintettel a jazz ritmusvilágára,

=    tiszta intonáció,

=    dallamhallás, hangsorok felismerése, különös tekintettel a jazz improvizációs skáláira,

=    többszólamúság-harmóniafelismerés, különös tekintettel a jazzakkordokra,

=    zenei olvasás-írás, különös tekintettel jazzimprovizációk lejegyzésére,

=    zenei szerkezet, forma,

=    zenei memória,

=    rögtönzés, különös tekintettel a jazz harmóniai improvizációs technikájára,

=    stíluselemző zenehallgatás, különös tekintettel a jazz főbb stílusaira,

–    segítse a zenei pályára készülő tanulók felkészítését a továbbtanulásra.

Követelmények a program elvégzése után

A tanuló

–    hallás után ismerje fel biztosan a különböző ritmusértékű hangokat, az egyszerűbb és bonyolultabb ritmusképleteket: szinkópákat, nyújtott és éles ritmusokat, a lüktető ütés, a beat – általában negyed hang – nyolcados és triolás osztásait, s ezek szinkópás átkötéseit; tudja ezeket énekelni és hangszeren játszani,

–    tudjon lejegyezni bonyolultabb ritmusokat frazírozási jelekkel, tagolt diktálás és többszöri meghallgatás alapján,

–    tudjon biztosan tájékozódni a 2/4, 3/4, 4/4, 3/8, 6/8 és 8/8 ütemekben,

–    ismerje fel az egyszerűbb aszimmetrikus metrumokat,

–    ismerje fel, tudja énekelni és hangszeren játszani a pentatónia 5, a három hétfokú hangrendszer 21 modusát, a distancia skálákat és a jazzben gyakoribb skálamodelleket,

–    tudjon biztosan tájékozódni a funkciós rendszerben, ismerje fel a fő- és mellékfunkciókat, ismerje fel és tudja zongorán játszani az egyszerűbb autentikus és plagális harmóniaköröket dúrban és mollban, valamennyi hangnemben,

–    ismerje fel és tudja zongorán játszani a II-V-I-es funkciós-kadenciális séma jazzben gyakoribb formáit,

–    tudjon moduláló jazz standardeket hangnemi-funkciós szempontból elemezni,

–    ismerje fel és tudja valamennyi hangra zongorán játszani a jazz alapakkordjait: a különböző típusú hármasokat, jazz szextakkordokat és szeptimakkordokat,

–    tudja biztosan, hogy milyen típusú hármas- és négyeshangzat, valamint jazz szextakkord épül a három hétfokú hangrendszer skálafokaira,

–    ismerje fel és tudja zongorán játszani a sus7 akkordot, a jazzben gyakoribb nóna, undecima és tredecima akkordokat (néhány fontosabb alterációval is), valamint a szerkezetileg állandó, nem alterálható összetett jazzakkordokat (dom76, dom7b10, dúr és moll 69),

–    ismerje fel és tudja zongorázni a jazz jellegzetes harmóniai patternjeit és turnback meneteit,

–    tudjon tájékozódni a különböző periódusokban: biztosan ismerje fel a jazz standardek és bluesok periódusait, rendelkezzen a jazzimprovizációhoz elengedhetetlenül szükséges, biztos periódusérzékkel,

–    rendelkezzen megfelelő kottaírási készséggel, tudjon jazz standardek és egyszerűbb jazzimprovizációk nehézségi szintjének megfelelő dallamokat többszöri meghallgatás alapján, tagoltan lejegyezni,

–    ismerjen kívülről, tudjon énekelni és hangszeren játszani néhány afroamerikai népies dalt, 6-8 dúr és moll blues-témát, valamint 10-15 jazz standardet,

–    tudjon hangzókkal énekelve rögtönözni egyszerű blues-sémára,

–    tudjon egyszerű harmóniasorra téma jellegű dallamot komponálni.

JAZZELMÉLET

(Kiegészítés a szolfézs+elmélet óra klasszikus elmélet anyagához)

A jazzelmélet-tanítás szakirányú feladatai

–    Járuljon hozzá a tanuló átfogó jazz-zenei műveltségének kialakításához,

–    fejlessze a zenei összefüggésekben való eligazodó, elvonatkoztató és rendszerező képességet,

–    ismertesse meg a jazz és a klasszikus zene közötti formai, harmóniai, ritmikai és dallami analógiákat és különbségeket,

–    segítse a tanulót, hogy jártasságot szerezzen a jazz sajátosságainak, főbb dallami, harmóniai és ritmikai stílusjegyeinek ismeretében,

–    stíluselemzés segítségével ismertesse meg a tanulót a jazz főbb korszakainak jellegzetességeivel,

–    tegye képessé a tanulót önálló elemző munkára, elsősorban a jazz standardek és egyszerűbb improvizációk tonális-funkciós elemzésére, valamint az elemzett darabok harmóniasorainak horizontálására,

–    alakítsa ki azt a látásmódot, mellyel a tanuló a zenei összefüggéseket – egy-egy tanulmányi időszaknak megfelelően – önállóan is meg tudja közelíteni,

–    segítse a tanulót a hangszeres tanulmányaiban felmerülő problémák megoldásában,

–    közvetett formában járuljon hozzá a kreatív jazzelőadáshoz szükséges zenei készségek kiműveléséhez, a zenei képességek általános fejlesztéséhez.

Követelmények a program elvégzése után

A tanuló

–    ismerje a pentaton és a három hétfokú hangrendszer szerkezetét, hallás után biztosan ismerje fel az 5 pentaton és 21 diatonikus modust, tudja ezeket énekelni és hangszeren játszani,

–    ismerje fel és tudja hangszeren játszani a distancia skálákat és a jazzben gyakoribb skála-modelleket,

–    ismerje a jazz nemzetközi akkordjelzési rendszerét, az azonos akkordok jelzésváltozatait, a hazai jelzésgyakorlatot,

–    ismerje fel és tudja zongorán játszani a jazz alapakkordjait: a négyféle hármashangzatot, a dúr és moll jazz szextakkordot, valamint a 8+1 szeptimakkordot,

–    tudja biztosan, hogy milyen típusú hármas- és négyeshangzat, valamint jazz szextakkord épül a három hétfokú hangrendszer, a dúr, az összhangzatos és a melodikus moll skála fokaira,

–    ismerje fel és tudja zongorán játszani valamennyi hangra a sus7 akkordot, a jazzben gyakoribb nóna, undecima és tredecima akkordokat (néhány fontosabb alterációval is), valamint a szerkezetileg állandó, nem alterálható összetett jazzakkordokat (dom76, dom7b10, dúr és moll 69),

–    tudjon biztosan tájékozódni a funkciós rendszerben, ismerje fel a fő- és mellékfunkciókat, ismerje fel és tudja zongorán játszani az egyszerűbb autentikus és plagális harmóniaköröket, dúrban és mollban, valamennyi hangnemben,

–    ismerje fel és tudja zongorán játszani a II-V-I-es funkciós-kadenciális séma jazzben gyakoribb dúr és moll formáit, ezek szekvenciális meneteit,

–    tudjon moduláló jazz standardeket hangnemi szempontból elemezni, ismerje fel az egyes harmóniák funkciós hovatartozását,

–    ismerje és legyen járatos a jazz improvizációs skálarendszerében, a harmóniák és skálák kapcsolatrendszerében, ismerje az egyes harmóniák skálakifejezéseit lehetőségeit, tudjon horizontálni,

–    ismerje a jazz főbb improvizációs technikáit, legyen képes ezeket a gyakorlatban alkalmazni,

–    ismerje a jazz stíluskorszakainak fontosabb dallami, harmóniai és ritmikai sémáit, patternjeit, a gyakoribb turnback mene