nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet
a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről
2012-09-01
2013-09-30
20

277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet

a pedagógus-továbbképzésről,
a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről

A Kormány a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény 94. §-a (3) bekezdésének f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1)1 A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a közoktatásról szóló törvény 17. §-ának (5) bekezdésében szabályozott szakvizsgára felkészítő felsőoktatási szakirányú továbbképzés (a továbbiakban: szakvizsga), valamint a 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzés (a továbbiakban: továbbképzés) megtervezésére, megszervezésére.

(2)2 A nevelési-oktatási intézmény vezetője az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtására, a nevelési program, a pedagógiai program, az intézményi minőségirányítási program és – amennyiben a fenntartó működteti – a munkaerő-gazdálkodási rendszer részeként elkészített munkaerő-gazdálkodási tervben foglaltak figyelembevételével középtávú, öt évre szóló (a továbbiakban: továbbképzési időszakra) továbbképzési programot készít. A továbbképzési időszak az első év szeptember hónapjának első napján kezdődik, és az ötödik év augusztus hónapjának utolsó munkanapján fejeződik be. A továbbképzési programot a nevelőtestület fogadja el. A továbbképzési programot a továbbképzési időszak első évét megelőző év március 15-éig kell elfogadni.

(3) A nevelési-oktatási intézmény vezetője a továbbképzési program végrehajtására egy nevelési, tanítási évre szóló beiskolázási tervet készít. A beiskolázási tervet a közoktatási intézmény vezetője – a szakmai munkaközösség, szakmai munkaközösség hiányában az azonos munkakörben foglalkoztatottak és a távollévők helyettesítésénél figyelembe vehetők közreműködésével – dolgozza ki. A beiskolázási tervet – a továbbképzési időszakban – minden év március 15-éig kell elkészíteni egy nevelési, tanítási évre.

(4) A továbbképzési program és a beiskolázási terv elfogadása előtt a munkáltatónak be kell szereznie az üzemi tanács, közalkalmazotti tanács véleményét.

(5) A továbbképzési program négy részből áll. A továbbképzési program részei:

a) a szakvizsgára vonatkozó alprogram,

b) a továbbképzésre vonatkozó alprogram,

c) a finanszírozási alprogram,

d) a helyettesítésre vonatkozó alprogram.

(6) A továbbképzési program (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott részeit külön-külön, a c) és d) pontjában meghatározott részeit az a) és b) ponthoz kapcsolódva kell elkészíteni.

(7) A fenntartó meghatározhatja azokat a szakvizsgára történő felkészítéseket és továbbképzéseket, amelyeken való részvételhez – a központi költségvetésből biztosított hozzájáruláson felül – támogatást nyújt.

(8)3 A fenntartó a közoktatásról szóló törvény 102. §-a (2) bekezdés d) pontja alapján ellenőrzi

a) a továbbképzési program és a beiskolázási terv, valamint a nevelési program, a pedagógiai program, illetve az intézményi minőségirányítási program összhangját,

b) a továbbképzési program és a beiskolázási terv törvényességét, beleértve a költségvetés terhére vonatkozó kötelezettségvállalás szabályainak megtartását.

(9) A fenntartó ellenőrzésének eredményeképpen – a továbbképzési program, illetve a beiskolázási terv benyújtásától számított harminc napon belül, képviselő-testület, közgyűlés döntése esetén a harmincadik napot követő első képviselő-testületi, közgyűlési ülésen – a közoktatásról szóló törvény 104. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint dönthet.

(10)4 A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete az új továbbképzési program elkészítése előtt értékeli az előző továbbképzési időszakot, a továbbképzési programjának időarányos végrehajtását. Az értékelést megküldi a fenntartónak.

2. § (1)5 Szakvizsgára a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmények készíthetik fel a pedagógusokat.

(2)6

(3)7 A szakvizsgára történő felkészítésbe – a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatásról szóló törvény) 31. §-a szerint – a felsőoktatási intézménnyel kötött szerződés keretében bekapcsolódhat a továbbképzés szervezője. A szerződés tartalmát a felek szabadon határozzák meg, azzal a megkötéssel, hogy a szerződésben meg kell határozni azokat az ismereteket, amelyekre a továbbképzés felkészít, továbbá az ismeretek számonkérésének, a képzés ellenőrzésének módját, valamint a tanulmányok beszámítását a szakvizsgára történő felkészítésbe.

3. § (1) A szakvizsgára történő felkészülésbe, illetve a továbbképzésbe – kivéve, ha a részvételt a munkáltató rendeli el – az érdekelt jelentkezése és választása alapján lehet bekapcsolódni.

(2)8 A fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal), főváros esetén a fővárosi önkormányzat a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerén keresztül – ha azt a külön jogszabályban meghatározottak szerint létrehozták – segítséget nyújt a szakvizsgára történő felkészítésben vagy a továbbképzésben részt vevő pedagógus helyettesítéséhez.

A TOVÁBBKÉPZÉS

A továbbképzés teljesítése

4. § (1) A továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megújítására, bővítésére, fejlesztésére szolgál, amelyekre szükség van a nevelő és oktató munka keretében a gyermekekkel, tanulókkal való közvetlen foglalkozás megtartásához, a közoktatási intézmény tevékenységének megszervezéséhez, a pedagógiai szakszolgálatok és a pedagógiai-szakmai szolgáltatások ellátásához, a vizsgarendszer működtetéséhez, a mérési, értékelési feladatok, a közoktatási intézmény irányítási, vezetési feladatainak ellátásához. A továbbképzés felkészíthet a szakvizsga követelményeire is.

(2)9 A pedagógus a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító oklevél megszerzését követő hetedik év szeptember hónap első munkanapjától addig az évig, amelyben az ötvenedik életévét betölti, augusztus hónap utolsó munkanapjáig vesz részt a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében szabályozott továbbképzésben (a továbbiakban: hétévenkénti továbbképzés).

(3)10 Ha a pedagógus a nevelő és oktató munkáját több, mint hét éve ugyanazzal az iskolai végzettséggel és szakképzettséggel látja el, az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul az adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó alapképzésben megszerzett ismeretek és jártasság megújításához, kiegészítéséhez (a továbbiakban: szakmai megújító képzés). E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a szakmai megújító képzésben való részvétel óta legalább tíz év eltelt. A kedvezmények, támogatások igénybe vehetők a szakmai megújító képzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén. E bekezdésben foglaltakat alkalmazni kell akkor is, ha a pedagógus teljesítményértékelése alapján a munkáltató szükségesnek tartja, hogy az érintett pedagógus szakmai megújító képzésben vegyen részt.

(4)11 A közoktatási intézmény vezetője az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra akkor tarthat igényt, ha olyan továbbképzésben vesz részt, amely hozzájárul a vezetői ismeretek megszerzéséhez, a vezetői jártasságok elsajátításához (a továbbiakban: vezetőképzés). A kedvezmények, támogatások igénybe vehetők a vezetőképzés teljesítése utáni továbbképzésben való részvétel esetén.

(5)12 A pedagógus akkor is részt vehet e rendeletben foglaltak szerint a továbbképzésben, ha nem tartozik a (2) bekezdés hatálya alá, illetve már teljesítette a hétévenkénti továbbképzés követelményeit.

5. §13 (1) A hétévenkénti továbbképzés – egy vagy több továbbképzés keretében – legalább százhúsz tanórai foglalkozáson való részvétellel és az előírt tanulmányi követelmények teljesítésével valósul meg. E rendelkezések alkalmazásában a tanórai foglalkozások időtartama negyvenöt perc.

(2) A hétévenkénti továbbképzés – az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül – teljesíthető

a) a következő, bármelyik további szakképzettség vagy szakképesítés körébe tartozó

aa) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű vizsga letételét igazoló oklevél,

ab) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettségnek és szakképzettségnek megfelelő, magasabb felsőfokú végzettségi szintet biztosító képzési ciklusban szerezhető további oklevél,

ac) a munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség megléte esetén további, a pedagógus-munkakör, a nevelő és oktató munkát közvetlen segítő munkakör, a vezetői feladatok ellátásához szükséges, felsőfokú végzettségi szintet igazoló oklevél vagy szakirányú továbbképzésben szerzett oklevél, tanítói szakképzettség megléte esetén további, a képzési és kimeneti követelmények szerinti műveltségi terület követelményeinek teljesítését igazoló oklevél,

ad) a szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyat oktató, szakmai előkészítő, szakmai alapozó, pályaorientáció, szakmai orientáció, szakmacsoportos alapozó oktatást végző, valamint gyakorlati képzést végző pedagógus esetén a szakirányú végzettség és szakképzettség mellett felsőfokú szakképesítés vagy az első pedagógus oklevél,

ae) a közoktatásról szóló törvény 127. és 128. §-ában felsorolt végzettség, szakképzettség mellett, a közoktatásról szóló törvény 17. §-ában meghatározott felsőfokú iskolai végzettség és szakképzettség,

af) a pedagógus szakmai felkészültségét, képességeit, készségeit fejlesztő, illetve új pedagógus szakképzettség megszerzését megalapozó, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 44/A. §-a szerinti részismeret megszerzésére irányuló, legalább harminc kreditpontot eredményező képzés elvégzését igazoló okirat,

ag) a nevelő és oktató munkát segítő, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű vagy felsőfokú szakképesítés,

ah) információ-technológiai eszközök nyújtotta előnyök teljes körű kihasználása érdekében, az informatikai írástudást szolgáló Európai Számítógép-használói Jogosítvány: ECDL vagy ECDL Select elvégzését igazoló okirat

megszerzésével;

b) a következő, bármelyik továbbképzésen

ba) két tanítási nyelvű iskolai oktatásban célnyelven tanító pedagógus a célnyelv szerinti országban, idegen nyelvet oktató pedagógus a nyelv szerinti országban, nyelvi felkészítésben,

bb) nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben-oktatásban, kollégiumi nevelésben-oktatásban részt vevő pedagógus a kisebbség nyelve szerinti országban, továbbá a kisebbségek nyelvén oktató, kultúrájukat ápoló külföldi intézményekben nyelvi felkészítésben, valamint népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben,

bc) héber nyelven nevelő, tanító pedagógus Izraelben nyelvi felkészítésben, illetve népismeret, országismeret oktatásával összefüggő továbbképzésben,

bd) az Európa Tanács Pestalozzi programjában, az Európa Tanács Élő Nyelvek Európai Központja programjában, az Európai Unió Egész életen át tartó tanulás programjában meghirdetett, valamint a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzésben

való részvétellel;

c) az Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Programban (a továbbiakban: Új Magyarország Fejlesztési Terv) részt vevő intézményekben szervezett továbbképzések során szerzett tapasztalatok (szakmai ankétok, fórumok, pedagógiai napok, bemutató órák keretében történő) átadásával, a pedagógiai gyakorlat tapasztalatainak elemzésével, a bevált eljárások megismertetését szolgáló komplex, gyakorlati tapasztalatcsere útján, amennyiben az Új Magyarország Fejlesztési Terv programjában részt vevő, a tapasztalatokat átadó (referencia) közoktatási intézmény és a tapasztalatokat átvevő (innovatív) közoktatási intézmény pedagógusai közösen szervezik meg a továbbképzést, és azon az innovatív közoktatási intézmény pedagógusainak legalább hetven százaléka részt vesz.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt hétévenkénti továbbképzés legfeljebb huszonöt százaléka teljesíthető az e bekezdésben foglaltak útján együttesen:

a) közoktatási kutatást támogató ösztöndíjas programban való részvétellel,

b) gyakornoki felkészítésben szakmai segítőként való részvétellel,

c) nem szervezett, a szakmai felkészültség gyarapítását, képesség fejlesztését célzó tevékenységgel (a továbbiakban: önképzés), amely megvalósulhat mások tapasztalatainak megfigyelésével (óralátogatás) vagy munkaformák, eljárások, technikák, módszerek saját gyakorlatban való kipróbálásával és bemutatásával (bemutató óra),

d) harminc foglalkozási óránál rövidebb, nem akkreditált képzésben való részvétellel, amennyiben a képzési idő legalább az öt órát eléri,

e) a közoktatási intézmény felkérésére szervezett szaktanácsadói tevékenység keretében az érintett nevelőtestület, illetve pedagógusközösség számára nyújtott szaktanácsadáson történő részvétellel, feltéve, hogy az elemző értékelő tevékenység az érintett pedagógusok részvételével történik.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában felsoroltakon való részvétellel akkor lehet teljesíteni a továbbképzés követelményeit, ha a munkáltató az elvégzést tanúsító okirat vagy a képzési program és a résztvevő írásbeli beszámolója alapján a továbbképzést elfogadja, feltéve, ha annak ideje legalább öt hét. Ha a továbbképzés ideje nem éri el az öt hetet, a részvételi időt naponként hat tanórai foglalkozásként kell beszámítani a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe.

(5) A (2) bekezdés c) pontjában foglalt tapasztalatok átadásával megvalósuló továbbképzésen való részvétel esetében a továbbképzés teljesítésének elfogadásához a munkáltató által a program lezárásakor készített, a jelenlétet igazoló, a referencia intézmény részéről ellenjegyzett beszámoló szükséges.

(6) A (3) bekezdésben felsoroltakon való részvétel esetében a továbbképzés beszámításához az szükséges, hogy a munkáltató a részvételről kiállított okirat vagy a képzési program, illetve a résztvevő írásbeli beszámolója vagy a kutatást vezető intézmény, kutatóhely igazolása, a szaktanácsadó értékelése, elemzése alapján a továbbképzést elfogadja.

(7) Az (1) bekezdés szerinti továbbképzés teljesíthető a hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe beszámító képzéseken előadóként való részvétellel, a képzés szervezője által kiállított igazolás alapján.

(8) Szakmai megújító képzésnek minősülnek – az ag) és ah) pont kivételével – a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában felsoroltak. Szakmai megújító képzés lehet a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amelyet pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény szervez, vagy a pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szervezik, és biztosítja a 4. § (3) bekezdésben meghatározottak megvalósítását. A pedagógus teljesítményértékelés alapján a munkáltató az e bekezdésben meghatározottakon kívül más továbbképzést is elfogadhat szakmai megújító képzésnek.

(9) Vezetőképzés a pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, pedagógus-szakvizsga megléte esetén másik olyan pedagógus-szakvizsgára történő felkészítés, amelynek során intézményvezetői szakképzettséget lehet szerezni. Vezetőképzés lehet a felsőoktatás keretében folyó, a jogi, a közgazdasági, a pénzügyi szakképzettség megszerzésére irányuló felkészítő képzés, valamint a legalább hatvan órás felkészítést biztosító minden olyan képzés, amely biztosítja a közoktatási intézmények vezetéséhez szükséges tanügy-igazgatási, korszerű pedagógiai szervezési, korszerű pedagógiai taneszköz alkalmazási ismeretek elsajátítását.

6. § (1) A továbbképzésre vonatkozó alprogramban kell megtervezni, hogy tantárgyanként, munkakörönként hány személy és milyen időkeretben vehet részt a továbbképzésben. A munkáltató a továbbképzési program elfogadása után írásban értesíti azt a pedagógust, aki a 4. § (2) bekezdése alapján részt vehet a hétévenkénti továbbképzésben.

(2) A beiskolázási terv tartalmazza azoknak a nevét, munkakörét, akiknek a részvételét betervezték, a továbbképzés megjelölését, a várható kezdő és befejező időpontját, a várható távollét idejét, a helyettesítés rendjét.

(3) A beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni azt,

a) akinek a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez kevesebb ideje van hátra,

b) akinek a hétévenkénti továbbképzésben való részvételét a munkáltató elrendelte,

c) aki a szakvizsgába beszámítható továbbképzésre jelentkezik.

(4) A beiskolázási terv összeállításánál a (3) bekezdésben előbb álló csoportba tartozó megelőzi az utána következő csoportba tartozót.

(5) A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki írásban kérte felvételét, és megfelel a továbbképzés felvételi (részvételi) követelményének. A feltételek megléte esetén nem tagadható meg a felvétele annak, akinek két évnél kevesebb idő áll rendelkezésre a hétévenkénti továbbképzés teljesítéséhez.

(6) A közoktatási intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve az abból való kihagyásról írásban értesíti az érintettet.

(7) A (3)–(6) bekezdésben foglaltak tekintetében munkaügyi vita kezdeményezésének van helye.

(8)14 A munkáltatónak, ha igénybe kívánja venni a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét – feltéve, hogy azt a külön jogszabályban meghatározottak szerint létrehozták –, a beiskolázási tervet április utolsó munkanapjáig meg kell küldenie a rendszert működtető kormányhivatalnak, fővárosi székhelyű munkáltató esetén a fővárosi önkormányzatnak.

(9) Az e §-ban meghatározott eljárási rend mellőzésével, közvetlenül is jelentkezhet a továbbképzésbe az, aki nem tart igényt az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében és 17. §-ában meghatározott kedvezményekre, juttatásokra.

(10) A továbbképzés szervezője írásban tájékoztatja a továbbképzés feltételeiről a továbbképzésre jelentkezőket.

(11)15 A továbbképzés szervezője évente újrakezdődő sorszámmal ellátott tanúsítványt állít ki a továbbképzésben való eredményes részvételről, amely tartalmazza a továbbképzésben részt vevő nevét, születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, a továbbképzés megnevezését, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezőjének hivatalos nevét, székhelyét, felnőttképzési nyilvántartási számát, a továbbképzési program alapítási engedély számát, a továbbképzés idejét és helyszínét, a tanúsítvány kiállításának helyét és keltét, a továbbképzésért felelős aláírását, valamint a tanúsítvány kiadója cégszerű aláírását. A tanúsítványon fel kell tüntetni, hogy az munkakör betöltésére nem, tevékenység folytatására jogszabályban meghatározott egyéb feltételek fennállása esetén jogosít.

A pedagógus-továbbképzési program engedélyezése16

7. §17 (1) A továbbképzési kötelezettség teljesítése szempontjából az 5. § (1) bekezdése szerinti továbbképzésként olyan továbbképzés vehető figyelembe, és a közoktatási intézmény továbbképzési programja, illetve a beiskolázási terve – az e rendelet 5. §-ának (2)–(3) bekezdésében felsoroltak kivételével – csak olyan továbbképzést tartalmazhat, amelynek programját az e rendeletben meghatározott eljárás keretében az oktatásért felelős miniszter jóváhagyta és a program alkalmazására engedélyt adott (a továbbiakban: alapítási engedély). Az alapítási engedély öt évre szól.

(2) Az alapítási engedély kiadása iránti kérelmet a program készítőjének a 2. számú mellékletnek megfelelő adattartalommal kell benyújtani három példányban az Oktatási Hivatalhoz, mint közreműködő hatósághoz. A kérelemhez csatolni kell:

a) ha a továbbképzési program nemzeti, etnikai kisebbségek óvodai nevelésében, iskolai nevelésében és oktatásában, kollégiumi nevelésben részt vevők továbbképzése céljából készült, az érintett országos kisebbségi önkormányzat véleményét,

b) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(3) Ha a továbbképzési program teljes egészében a szakvizsgára történő felkészítés oktatási és tanulmányi követelményeire épül úgy, hogy a továbbképzés követelményeinek teljesítése a szakvizsgára történő felkészülésbe beszámít, a kérelemhez a következőket kell csatolni:

a) a felsőoktatási intézménynek a szakvizsgára történő felkészítésre vonatkozó oktatási és tanulmányi követelményét,

b) a kidolgozó felsőoktatási intézmény nyilatkozatát arról, hogy milyen ismereteket számít be a szakvizsgára történő felkészítésbe,

c) ha a továbbképzési program alapítási engedélye iránti kérelmet nem az a felsőoktatási intézmény nyújtja be, amely a program alapjául szolgáló oktatási és tanulmányi követelményt készítette, a felsőoktatási intézménnyel vagy intézményekkel kötött megállapodást arról, hogy milyen ismereteket számít be a szakvizsgára történő felkészítésbe,

d) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(4) Ha a továbbképzés ismeretanyaga kötődik valamely valláshoz, világnézethez, e ténynek a továbbképzési kérelemből ki kell derülnie.

(5) Ha a továbbképzési program távoktatás céljából készült, a foglalkozási órák számítását a követelmények elsajátításához szükséges felkészülési idő, illetőleg a követelmények elsajátítását igazoló feladatok elkészítéséhez tervezett órák alapján kell számítani.

(6) A továbbképzési program jóváhagyásáról, az alapítási engedély kiadásáról az oktatásért felelős miniszter a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület javaslata alapján dönt. A Pedagógus-továbbképzés Akkreditációs Testület javaslatának meghozatala előtt szakértői véleményt szerez be. A szakértői vélemény elkészítésének a költségeit az igazgatási szolgáltatási díjból kell fedezni.

(7) Nem működhet közre az alapítási engedély kiadásával összefüggő eljárásban az, aki az engedély kiadásában érdekelt, így különösen

a) az alapítási engedélykérelem benyújtója, a benyújtó képviselője,

b) az, aki az alapítási engedélykérelem benyújtójával munkaviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban áll,

c) az a)–b) pontban felsoroltak – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti – hozzátartozója.

(8) A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület valamennyi továbbképzési program jóváhagyására és az alapítási engedély kiadására irányuló kérelmet – támogató vagy elutasító – javaslatával együtt megküldi az oktatásért felelős miniszter részére.

(9) A továbbképzési program jóváhagyása – ha az egyébként megfelel az e rendeletben foglaltaknak – nem utasítható el azon az alapon, hogy világnézetileg elkötelezett ismereteket tartalmaz.

(10) A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületnek a kérelem elutasítását kell javasolnia az oktatásért felelős miniszternek, ha megállapítja, hogy

a) a továbbképzési program követelményeinek teljesítéséhez nincs szükség legalább harminc foglalkozási órára,

b) a továbbképzési program nem felel meg az e rendelet 1. számú mellékletében foglalt bírálati szempontoknak.

(11) A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület javasolhatja a program kiegészítését, kijavítását. A kiegészített, kijavított programot a kérelmezőnek az Oktatási és Kulturális Minisztériumba kell megküldeni.

(12)18 Ha a továbbképzési program szakmai elméleti, szakmai előkészítő tantárgyakat oktató pedagógusok, gyakorlati képzést végző pedagógusok továbbképzése céljából készült, a továbbképzési program engedélyezéséről, az alapítási engedély megadásáról az oktatásért felelős miniszter a szakképesítésért felelős miniszter véleményének kikérése után dönt. Az Oktatási Hivatal megkeresi a szakképesítésért felelős minisztert véleményének kikérése érdekében.

7/A. §19 (1) Az alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzési programokat az Oktatási Hivatal nyilvántartja.

(2) Megszűnik az alapítási engedély hatálya, ha eltelt az az időszak, amelyre az engedélyt kiadták, illetve az engedélyt a 8/B. §-ban foglaltak szerint visszavonták.

(3) Az alapítási engedély alapján – a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: felnőttképzésről szóló törvény) 19. §-ának (3) bekezdése szerint – a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja a programakkreditációs tanúsítványt. A FAT által kiadott programakkreditációs tanúsítvány – a pedagógus-továbbképzés tekintetében – programakkreditációt tanúsít az alapítási engedélyben és a tanúsítványban megjelölt képző intézmény vonatkozásában, az alapítási engedélyben megjelölt időpontig.

(4) Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az alapítási engedély tárgyában hozott jogerős határozatot közli a FAT-tal.

8. §20 (1)21 A továbbképzés szervezője a továbbképzés indítása előtt huszonegy nappal az alábbi adatok szolgáltatásával kérheti az alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzési program szerinti továbbképzés felvételét a továbbképzési jegyzékbe az Oktatási Hivataltól:

a) a továbbképzés szervezőjének neve, székhelye (jogi személyiségű szervező esetében megnevezése, székhelye), felnőttképzési nyilvántartási száma, a továbbképzésért felelős neve, címe,

b) az indítani kívánt továbbképzés megnevezése, az alapítási engedély száma,

c) az indítás helye és ideje,

d) a továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység – előző évi – tapasztalatainak összegzését,

e) a pedagógus-továbbképzés időbeni megszervezésének lehetősége (délelőtt, délután, pihenőnapon stb.),

f) a jelentkezés feltételei és módja,

g) a részvételi díj összege.

(2) Az Oktatási Hivatal elkészíti a továbbképzések hivatalos jegyzékét (a továbbiakban: továbbképzési jegyzék), közzéteszi azt a saját és az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján, továbbá gondoskodik a továbbképzési jegyzék folyamatos felülvizsgálatáról és frissítéséről. A továbbképzési jegyzékbe – kérelemre – fel kell venni azokat a továbbképzéseket, amelyeknek szervezője az e rendeletben foglaltak szerint adatot szolgáltatott, és az e rendelet 3. számú melléklete szerinti igazgatási szolgáltatási díjat befizette.

(3) A továbbképzési jegyzéknek tartalmaznia kell: a továbbképzés megnevezését, célját, a továbbképzési program rövid tartalmi ismertetését, az alapító megnevezését, az alapítási engedély számát, a továbbképzés szervezőjének megnevezését, felnőttképzési nyilvántartási számát, azt a munkakört, tevékenységet, amelyet ellátók részére a részvételt javasolják, az előírt tartalmi követelmények ismertetését, az ismeretek számonkérésének módját, a szakvizsgába történő beszámítás lehetőségét, a tanórai foglalkozások számát, a továbbképzés szervezésének formáját (tanfolyam vagy távoktatás), a továbbképzés időbeni megszervezésének lehetőségét (délelőtt, délután, pihenőnapon stb.), a jelentkezés feltételeit és módját, a részvételi díj összegét, továbbá a 8/A. § (7) bekezdésében foglalt, a továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegzését. A továbbképzési jegyzék az adatszolgáltató kifejezett kérelmére és személyes adatainak kezelésére irányuló nyilatkozata alapján tartalmazza továbbá a továbbképzés szervezőjének nevét és elérhetőségét (e-mail címét, telefonszámát).

(4) A továbbképzési jegyzék részeként közzé kell tenni a továbbképzésben figyelembe vehető,

a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő emelt szintű és felsőfokú szakképzéseket,

b) a kétoldalú kormányközi munkatervek alapján szervezett továbbképzéseket, továbbá

c) a szakvizsgára felkészítő képzések listáját is.

(5) A továbbképzési jegyzékben fel kell tüntetni, ha a továbbképzés keretében átadott tananyag, ismeret és a továbbképzés követelményei valláshoz, világnézethez kötődnek.

(6) A továbbképzési jegyzékről törölni kell mindazokat a továbbképzéseket, amelyek a 7/A. § (2) bekezdése szerint már alapítási engedéllyel nem rendelkező továbbképzési programon alapulnak. A továbbképzés indításáról adatot szolgáltató kérheti a továbbképzésnek a továbbképzési jegyzékből történő időszakos vagy végleges törlését.

A továbbképzés megszervezése,
a továbbképzés előadója22

8/A. §23 (1) A továbbképzés során a jóváhagyott, az alapítási engedéllyel rendelkező program megnevezése, a program teljesítésére meghatározott összes óraszám, a program célja és teljesítésének tartalmi követelményei nem változtathatók meg.

(2)24

(3) A továbbképzés szervezője továbbképzési naplót, jelenléti ívet, az ismeretek számonkéréséről jegyzőkönyvet, a sorszámozott tanúsítványok kiadásáról nyilvántartást vezet. A továbbképzés szervezője a honlapján a program résztvevőinek a program tartalmával és lebonyolításával kapcsolatos elégedettségéről szóló összesítést a program befejezését követően harminc napon belül nyilvánosságra hozza.

(4)25 Az Oktatási Hivatal jogosult a helyszínen ellenőrizni a továbbképzés – program szerinti – megszervezését, és megtekinteni a már megtartott továbbképzések iratait. A továbbképzés szervezője köteles – a megbízólevéllel rendelkező részére – a továbbképzések okmányait rendelkezésre bocsátani, illetve a szükséges felvilágosítást megadni. Amennyiben az ellenőrzés során az Oktatási Hivatal azt tapasztalja, hogy a szervező a továbbképzést nem a pedagógus-továbbképzésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő módon szervezte meg, felhívja a szervezőt a jogszabálysértés megszüntetésére. Ismételt vagy súlyosabb jogsértés esetén törli a szervezőnek azt a továbbképzését a továbbképzési jegyzékről, amely esetében a szabálytalanságokat megállapította, illetve kezdeményezi az illetékes regionális munkaügyi központnál az intézmény törlését a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények nyilvántartásából.

(5)26 A (4) bekezdésben foglalt rendelkezések alkalmazásában a képzés nem felel meg a pedagógus-továbbképzésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak, ha

a) a továbbképzést nem a továbbképzési programban foglaltak szerint szervezték meg,

b) az alapítási engedély hatálya megszűnt,

c) a továbbképzés szervezője nem rendelkezik a továbbképzési program felhasználási jogával,

d) a továbbképzés szervezője nem vezette a továbbképzéssel kapcsolatos előírt dokumentumokat,

e) a szervező nem biztosította a továbbképzés helyszínén a továbbképzési programban szereplő tárgyi és személyi feltételeket,

f) a továbbképzés szervezője nem tette lehetővé a továbbképzéssel kapcsolatos ellenőrzés lefolytatását.

(6)27 A továbbképzés keretében

a) elméleti foglalkozáson előadó az lehet, aki az adott ismeretek körében felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel,

b) gyakorlati foglalkozást az tarthat, aki az adott ismeretek körében legalább középiskolai végzettséggel és szakirányú szakképesítéssel [a továbbiakban: a)–b) pont alattiak együtt: képesítési követelmény]

rendelkezik.

(7)28 A továbbképzés szervezője a továbbképzés indításának első éve kivételével minden év március 31-éig elkészíti a továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegezését, és elektronikus formában, a 2. számú mellékletnek megfelelő adattartalommal megküldi az Oktatási Hivatal részére. Az összegezésnek tartalmaznia kell a továbbképzések számát és a továbbképzésben részt vevők létszámát, valamint azokat az információkat, amelyekből a résztvevők elégedettsége megállapítható.

Az alapítási engedély visszavonása29

8/B. §30 (1) Az alapítási engedélyt a továbbképzési program készítőjének kérelmére lehet visszavonni.

(2) Vissza kell vonni az alapítási engedélyt, ha az Oktatási Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy az előírt feltételeket nem teljesítették, illetve utóbb olyan körülmény merül fel, amelyre tekintettel az engedély nem lenne kiadható.

(3)31 Az alapítási engedély visszavonása tárgyában hozott határozatot az Oktatási és Kulturális Minisztérium közli a FAT-tal, amely ez alapján a programakkreditációs tanúsítványt visszavonja.

8/C. §32

A továbbképzéssel kapcsolatos irányítási feladatok

9. § (1)33 A továbbképzéssel kapcsolatos irányítási feladatokat az oktatásért felelős miniszter gyakorolja. A továbbképzéssel kapcsolatos irányítási feladatokban szakképesítésért felelős miniszter az e rendeletben meghatározottak szerint vesz részt.

(2)34 Az oktatásért felelős miniszter döntéseinek előkészítésében közreműködik a közoktatásról szóló törvény 93. §-ának (3) bekezdése alapján létrehozott Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület az e rendelet 1. számú mellékletében meghatározott bírálati szempontok alapján készíti el javaslatát. A Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület munkájához közoktatási szakértőt vesz igénybe.

(3)35

(4)36 Ha a továbbképzési program nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő pedagógusok továbbképzése céljából készült, az alapítási engedély kiadásához az Oktatási Hivatal kikéri a közoktatásról szóló törvény 98. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak alapján létrehozott Országos Kisebbségi Bizottság véleményét.

(5)37 Az oktatásért felelős miniszter

a) figyelemmel kíséri és legalább háromévenként az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság és az Országos Kisebbségi Bizottság véleményének kikérése után értékeli a továbbképzés rendszerének működését, indokolt esetben kezdeményezi a Kormánynál e rendelet módosítását,

b) gondoskodik

ba) az Országos Pedagógus-továbbképzési Bizottság, valamint a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testület működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről, döntéseinek előkészítéséről,

bb) az alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzés nyilvántartásáról, továbbá a nyilvántartott továbbképzésekkel kapcsolatos információkhoz való hozzáférés lehetőségéről,

bc) a továbbképzés rendszerének külső értékeléséről, hatékonyságának méréséről,

bd) a továbbképzéssel összefüggő nemzetközi tapasztalatok összegyűjtéséről, közzétételéről.

(6)38 Az oktatási és kulturális miniszter nyilvános pályázatot írhat ki a továbbképzési program elkészítésére vagy továbbképzés indítására azokon a területeken, amelyeken alapítási engedéllyel rendelkező továbbképzési program, illetve megfelelő számú továbbképzés indításának hiányában nem megoldott a pedagógusok továbbképzése.

(7)39 Az oktatási és kulturális miniszter az Országos Kisebbségi Bizottság kezdeményezésére nyilvános pályázatot ír ki továbbképzési program elkészítésére, vagy továbbképzés indítására, ha a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban részt vevő pedagógusok továbbképzése nem megoldott.

(8) Ha a továbbképzés rendszerének külső értékelése, hatékonyságának mérése

a) a nemzeti, etnikai kisebbségi óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás területén szervezett továbbképzésekre irányul, az érintett kisebbségi önkormányzat,

b) a világnézetileg elkötelezett óvodai nevelés, iskolai nevelés és oktatás területén szervezett továbbképzésre irányul, az érintett egyházi jogi személy

képviselője részt vehet a feladatok ellátásában.

A PEDAGÓGUS-SZAKVIZSGA

A pedagógus-szakvizsga jellege és részei

10. § (1)40 A szakvizsgára történő felkészítés hozzájárul az alap- és mesterképzésben megszerzett ismeretek és jártasságok megújításához, elmélyítéséhez, kiegészítéséhez, a pedagógus-munkakörrel együtt járó feladatok ellátásához szükséges gyakorlat, képesség, a pedagógus pályára való alkalmasság fejlesztéséhez, továbbá bármelyik felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel betölthető pedagógus-munkakörben hasznosítható, az alap- és mesterképzésben szerzett ismeretekhez szorosan nem kötődő új ismereteket nyújt.

(2)41 A szakvizsgára történő felkészítés a felsőoktatásról szóló törvény szerinti szakirányú továbbképzés keretében történik.

(3)42

(4)43

(5)44 A szakvizsga megszervezésére – beleértve a képzési és kimeneti követelmények, tantervek elkészítését és kiadását, a tanulmányi és vizsgarendet, a záróvizsgát és oklevelet, az oktatók és hallgatók jogállását stb. – a felsőoktatásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

11. §45

12. § (1)46

(2) A szakvizsgára történő felkészítésben szerzett oklevelet el kell fogadni minden olyan esetben, amikor a pedagógus-szakvizsga letétele alkalmazási feltétel, függetlenül attól, hogy az oklevelet melyik felsőoktatási intézmény állította ki, továbbá, hogy az oklevél tulajdonosa a pedagógus-szakvizsga letételekor milyen pedagógus-munkakörben dolgozott, illetve a pedagógus-szakvizsga letétele után milyen pedagógus-munkakörben helyezkedik el.

(3)47 A közoktatásról szóló törvény 36. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, 101. §-ának (2) és (3) bekezdésében szabályozott szaktanácsadói, szakértői feladatok ellátásához a szakvizsgára történő felkészítés keretében el kell sajátítani az adott tevékenységre felkészítő ismereteket. Ez a rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik a közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (8) bekezdésében meghatározott pedagógus-szakvizsgával egyenértékű tudományos fokozattal vagy doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmel rendelkeznek.

A szakvizsgára történő felkészítésben való részvétel szervezése

13. § (1) A szakvizsgára történő felkészítésbe az a pedagógus kapcsolódhat be, aki rendelkezik a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább három év pedagógus-munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal.

(2) A képzés szakirányának megfelelő felsőfokú iskolai végzettséggel és szakképzettséggel akkor lehet bekapcsolódni a szakvizsgára történő felkészítésbe, ha az oklevéllel igazolt szakterületen nincs a képzés szakirányának megfelelő tanárképzés.

(3) Szakmai gyakorlatként – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – bármilyen nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben tényleges munkavégzéssel eltöltött időt figyelembe kell venni. A szakmai gyakorlat idejének a számításánál figyelembe kell venni a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatás vezetői munkakörben eltöltött időt. A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a közalkalmazotti jogviszony, illetve munkaviszony harminc napot meghaladó szünetelésének időtartama. Nem számítható be a szakmai gyakorlat időtartamába a pedagógus-munkakörben eltöltött időnek az az időtartama sem, amely alatt a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti kötelező óraszám huszonöt százalékát.

14. § (1) A szakvizsgára vonatkozó alprogramban tantárgyanként meg kell tervezni a részvételi létszámot.

(2)48 A beiskolázási tervben fel kell tüntetni a jelentkező nevét, lakcímét, az alapképzésben szerzett végzettségét és szakképzettségét, munkakörét, szakmai gyakorlatának idejét és helyét.

(3)49

(4)50 A beiskolázási tervbe az vehető fel, aki írásban kérte felvételét, illetőleg, akinek részvételét a munkáltató elrendelte.

(5) A közoktatási intézmény vezetője a beiskolázási tervbe történő felvételről, illetve a kihagyásról írásban értesíti az érintettet.

(6) A (3)–(5) bekezdésben foglaltak tekintetében munkaügyi vita kezdeményezésének van helye.

(7) A beiskolázási terv tekintetében alkalmazni kell a 6. § (8) bekezdésében foglaltakat.

15. §51

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

Pénzügyi rendelkezések

16. § (1) A szakvizsgára történő felkészítés és a továbbképzés költségtérítéses formában szervezhető.

(2) A költségek fedezéséhez – a közoktatásról szóló törvény 1. számú melléklete Második rész, 1. pont, a) alpont második gondolatjelében meghatározottak alapján, az éves költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint – hozzájárul a központi költségvetés. A költségekhez hozzájárulhat a munkáltató. A más által nem fedezett költségeket a résztvevő viseli.

(3) A munkáltató – külön jogszabályban meghatározott esetben és módon – köteles hozzájárulni a pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszerének működéséhez, ha a helyettesítési feladatok ellátásához igénybe veszi.

(4) A költségvetés által biztosított hozzájárulás felhasználható

a) a távollévő helyettesítéséhez szükséges költségek fedezéséhez, beleértve a (3) bekezdésben meghatározott kiadásokat,

b)52 a szakvizsgára történő felkészítésben, beleértve a közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (8) bekezdése alapján a szakvizsgával egyenértékű végzettség, tudományos fokozat, doktori cím megszerzésére történő felkészülést, és az e rendelet 5. §-ában felsorolt továbbképzésben való részvétel díja és költsége (utazás, szállás, étkezés, könyv, könyvtári beiratkozás és használat díja stb.) kifizetésének munkáltatói támogatásához,

c) a b) pont szerinti továbbképzést teljesítők anyagi elismeréséhez,

d)53 a 4. § (5) bekezdésében meghatározott továbbképzésben való részvétel díja és költsége (utazás, szállás, étkezés, könyv, könyvtári beiratkozás és használat díja stb.) kifizetésének munkáltatói támogatásához.

17. § (1)54 A finanszírozási alprogram összeállításánál – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a 16. § (4) bekezdésében az előbb lévő pontban meghatározott feladat teljesítéséhez szükséges fedezet biztosítása után lehet a sorrendben következő feladatra fedezetet biztosítani. A finanszírozási alprogramban meg kell határozni – a 16. § (4) bekezdésben, valamint az e §-ban meghatározottak figyelembevételével – a helyettesítési feladatok megoldása után fennmaradó összeg felosztásának elvét, az egy pedagógusra jutó hozzájárulás legkisebb összege meghatározásának szabályait. Az ily módon megállapításra kerülő összegre a beiskolázási tervben szereplő és a továbbképzésben részt vevő, a meghatározott feltételeknek megfelelő pedagógus jogosulttá válik.

(2)55 A központi költségvetés által biztosított hozzájárulás terhére – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás nem lehet több a díj nyolcvan százalékánál.

(3) Ha a résztvevő helyettesítésére nincs szükség, részvételi díja és költségei kifizetéséhez – a (2) bekezdésben meghatározottak megtartásával – hozzá kell járulni, legalább a nevelési-oktatási intézményben az adott évben helyettesítésre egy személyre átlagosan fordított összeggel.

(4)56 A részt vevő pedagógus kötelező óraszáma csökkenthető, illetve a részvételi díja és költségei kifizetéséhez való hozzájárulás összege a (2) bekezdésben meghatározottakon túl megemelhető, ha az ehhez szükséges fedezetet a fenntartó többlet-költségvetési támogatás nélkül vagy a nevelési-oktatási intézmény saját forrásaiból biztosítani tudja. A részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás a központi költségvetés által biztosított hozzájárulás terhére a (2) bekezdésben meghatározott mértéken túl is megemelhető, ha a pedagógus a munkáltató által meghatározott munkakörhöz kapcsolódó, vagy más olyan továbbképzésben vesz részt, amely a foglalkoztatási gondok megoldását szolgálja, amennyiben megfelel a (3) bekezdésben meghatározottaknak, továbbá a továbbképzésben való részvétel miatt munkavégzésének rendjét nem kell átszervezni, valamint ha a munkáltatóval tanulmányi szerződést kötött. A tanulmányi szerződés nem terjedhet ki az (1) és (3) bekezdés alapján járó hozzájárulás összegére. A részvételi díj kifizetéséhez való hozzájárulás a (2) bekezdésben meghatározottakon túl megemelhető abban az esetben is, ha a szükséges fedezetet az Oktatási Minisztérium vagy a szakképesítésért felelős minisztérium által kiírt pályázaton keresztül biztosítják.

(5) A továbbképzésen, illetve a szakvizsgára történő felkészítésben való részvétel elrendelése esetén a (2) bekezdésben meghatározottakon túli kiadásokat a munkáltatónak kell fedeznie a (4) bekezdésben meghatározott források terhére.

(6) Ha olyan pedagógus vesz részt a 16. § (4) bekezdés b) pontjában felsorolt képzésben, aki nem szerepel a beiskolázási tervben, az nem tarthat igényt a részvételi díja és költségei fedezésének támogatására, valamint a továbbképzést eredményesen befejezők részére a 16. § (4) bekezdésének c) pontja alapján megállapítható anyagi elismerésre.

(7)57 Ha a munkáltató által kifizetett hozzájárulás teljes egészében fedezi a részvételi díj és a költségek összegét, a munkáltató kikötheti, hogy a megvásárolt könyvek, tankönyvek, segédanyagok a közoktatási intézmény tulajdonába kerülnek.

(8)58 A munkáltató – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 285. § (2) bekezdésében szabályozott fizetési felszólítással – a helyettesítésre fordított kiadásai, valamint az (1) és (3) bekezdés alapján a továbbképzésben és a szakvizsgára történő felkészítésben a résztvevőnek kifizetett munkáltatói támogatás visszafizetését kérheti, ha a résztvevő saját hibájából nem teljesítette az előírt követelményeket. A visszafizetett összeget az e rendelet 16. §-ának (4) bekezdésében meghatározottak szerint lehet felhasználni. E rendelkezések alkalmazásában nem teljesítette az előírt követelményeket az, aki a képzési időt is figyelembe véve a munkáltató által meghatározott ideig nem szerezte meg az 5. § (2) bekezdésének a) pontjában felsorolt oklevelet, bizonyítványt, vagy a 6. § (11) bekezdésében meghatározott tanúsítványt, illetve nem készítette el az 5. § (4)–(6) bekezdésében előírt beszámolót. A visszafizetésre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell abban az esetben is, ha az előzőekben meghatározott időn belül a munkavállaló a munkaviszonyát, illetve a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyát megszünteti, vagy azt a munkáltató munkavállaló esetén rendkívüli felmondással, közalkalmazottnál a közalkalmazotti jogviszonyt nem megfelelő munkavégzés miatt felmentéssel, illetve elbocsátással megszüntette. Mentesül a visszafizetési kötelezettség alól az, aki igazolja, hogy másik közoktatási intézményben, illetve a közoktatás irányításában helyezkedett el és folytatja a továbbképzést, illetve a pedagógus szakvizsgára való felkészülést. A tanulmányi szerződés alapján nyújtott juttatásokra a tanulmányi szerződésben foglaltakat kell alkalmazni.

18. §59 (1) A 7. §-ban szabályozott engedély kiadásával összefüggő eljárás megindítójának és a 8. § szerinti adatszolgáltatónak minden esetben igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetnie. Az igazgatási szolgáltatási díj mértékét e rendelet 3. számú melléklete határozza meg.

(2) Az e rendeletben megállapított igazgatási szolgáltatási díjat az Oktatási Hivatal 10032000-00282637-00000000 számlájára kell befizetni.

(3) A befizetett igazgatási szolgáltatási díj az Oktatási Hivatal bevétele, melynek megállapodás szerinti részét az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak köteles átutalni.

(4) A befizetett eljárási díj nem igényelhető vissza.

(5) Az igazgatási szolgáltatási díj az Oktatási Hivatal és az Oktatási és Kulturális Minisztérium e rendeletben meghatározott engedélyek kiadásával, továbbá az ellenőrzési feladatok ellátásával összefüggő feladatainak ellátására, a személyi és tárgyi kiadások fedezetére, illetve a Pedagógus-továbbképzési Akkreditációs Testületről szóló 46/1999. (XII. 13.) OM rendelet 8. §-ában megfogalmazott feladatokra használható fel.

Vegyes rendelkezések

19. § (1)60

(2) A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja

a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak által felsőoktatási intézményben szerzett okleveleket,

b) azokat, akiknek a pedagógus-szakvizsga megszerzése alkalmazási feltétel,

c) azokat, akik a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezések hatálya alá tartoznak,

d) a pedagógus-szakvizsga vagy azzal egyenértékű oklevél, tudományos fokozat megszerzését,

e) a továbbképzésben való részvételt és a továbbképzés teljesítését.

19/A. §61 Az EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Kht. a közoktatási pályázatok fejlesztéskoordinációs támogatása érdekében személyes adatokat nem tartalmazó szakmai programkövető támogató rendszert és adatbázist működtet, az Új Magyarország Fejlesztési Terv által nyújtott pályázati források gyakorlatban történő szakmai és tartalmi felhasználását naprakész nyomon követése céljából.

19/B. §62 A továbbképzési jegyzékbe – külön eljárás nélkül – fel kell venni azt a pedagógus-továbbképzési programot, amelyet az Európai Gazdasági Térség valamely államának joga szerint pedagógus-továbbképzésként elismertek, és ezt a tényt a kérelmező hitelt érdemlő módon bizonyítja. Ezt a tényt a pedagógus-továbbképzésnek az Európai Gazdasági Térség valamely államában történt nyilvántartásba vételét tanúsító okirat hiteles másolatával, és annak hiteles fordításával kell bizonyítani.

Átmeneti és hatályba léptető rendelkezések

20. § (1)63

(2) 2002. január 1-jétől kezdődően a nevelési-oktatási intézmény vezetői megbízásánál – azonos feltétellel rendelkező pályázók esetén – előnyben kell részesíteni azt, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.

(3) 2002. január 1-jétől az Országos szakértői névjegyzékbe és az Országos vizsgáztatási névjegyzékbe az vehető fel, aki szakvizsgára történő felkészítés vagy továbbképzés keretében elsajátította a 12. § (3) bekezdésében meghatározott ismereteket.

(4)64 Az Országos szakértői névjegyzékben 2006. január 1-jétől, az Országos vizsgáztatási névjegyzékben 2008. január elsejétől csak azok szerepelhetnek, akik a 12. § (3) bekezdésben meghatározott ismereteket szakvizsgára történő felkészítés vagy továbbképzés keretében elsajátították.

(5)65 2010. január 1-jétől kezdődően közoktatási intézmény vezetésére, 2015. január 1-jétől kezdően pedig vezető tanári (gyakorlatvezető, óvónői, tanítói) feladat ellátására új megbízást az kaphat, aki rendelkezik pedagógus-szakvizsgával.

(6) Azok, akik a közoktatásról szóló törvény 128. §-ának (8) bekezdésében meghatározott szakvizsgával egyenértékű tudományos fokozattal, doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmel rendelkeznek, akkor is elláthatnak szakértői, illetve vizsgaelnöki feladatokat, ha nem vettek részt a (3) bekezdésben meghatározott szakvizsgára történő felkészítésben, továbbképzésben.

(7)66 Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88. §-ának (4) bekezdésében meghatározott pénzügyi-gazdasági végzettségnek vagy képesítésének a közoktatási intézmények vezetői esetében a pedagógus-szakvizsga teljesítése felel meg.

21. §67 (1) Az Oktatási Hivatal 2009. augusztus 31-éig elkészíti és a közzéteszi a 8. § (4)–(7) bekezdése szerinti hivatalos jegyzéket azzal, hogy a továbbképzési jegyzékbe a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépése előtti jogszabályi követelmények alapján felvetteket megkeresi a jegyzéknek az új követelmények szerinti adatokkal való kiegészítése érdekében.

(2) A továbbképzési jegyzék részeként közzé kell tenni a felsőoktatási intézmények által meghirdetett pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzések listáját is. A továbbképzési jegyzékben utoljára tüntethető fel a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakirányú továbbképzési szakokon a 2009/2010-es tanévben indított új évfolyam. Feltüntethető a továbbképzési jegyzékben a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerint indítható képzés, ha az Oktatási Hivatal a szaknak a szakirányú továbbképzés szervezésének általános feltételeiről szóló 10/2006. (IX. 25.) OKM rendelet szerint kidolgozott képzési és kimeneti követelményeit nyilvántartásba vette, és az adott felsőoktatási intézmény az ez alapján elkészített tantervét honlapján közzétette, továbbá a tantervet elfogadó szenátusi határozatot az Oktatási Hivatalnak megküldte.

(3) A hétévenkénti továbbképzés teljesítésébe egy óra előadást vagy egy óra konzultációt – a képzés szervezője által kiállított igazolás alapján – egy továbbképzési óraként be kell számítani azoknál az oktatóknál, akik a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőző két éven belül a következő továbbképzések bármelyikén előadóként részt vettek:

a) Nemzeti Fejlesztési Terv I. Humánerőforrás Fejlesztés Operatív Program (a továbbiakban: HEFOP) 3.1.1. a „Pedagógusok és oktatási szakértők felkészítése a kompetencia alapú képzés és oktatás feladataira”,

b) HEFOP 3.1.2. „Térségi Iskola- és Óvodafejlesztő Központok megalapítása a kompetenciaalapú tanítási tanulási programok elterjesztése érdekében”,

c) HEFOP 3.1.3. „Felkészítés a kompetencia-alapú oktatásra”,

d) HEFOP 2.1. a „Hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása az oktatási rendszerben felkészítés”.

(4) Azokat a továbbképzéseket, amelyeknek az indítási engedélyét a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt kiadták, az alapítási engedélyben meghatározott időpontig lehet felvenni a továbbképzési jegyzékbe.

(5) Ha az indítási engedély iránti kérelmet a 93/2009. (IV. 24.) Korm. rendelet hatálybalépése előtt benyújtották az Oktatási Hivatalhoz, a kérelmet a benyújtáskori jogszabályi követelmények szerint kell elbírálni.

(6) A felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti szakirányú továbbképzésben szerzett, a pedagógus-szakvizsga követelményeinek teljesítését igazoló oklevelet pedagógus-szakvizsgaként, az egyetemi és főiskolai szintű alapképzésben vagy szakirányú továbbképzésben megszerzett szakképzettségeket a hétévenkénti pedagógus-továbbképzésként el kell fogadni.

(7)68 A 8/A. § (7) bekezdése szerinti adatlapot első ízben 2010. március 31-ig kell megküldeni az Oktatási Hivatal részére.

21/A. §69 A 2009/2010. tanév második félévében és a 2010/2011. tanév első félévében

a) az 5. § (3) bekezdésében foglalt rendelkezést azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hétévenkénti továbbképzésnek hetven százaléka teljesíthető a bekezdésben meghatározottak szerint,

b) a 16–17. §-ban foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a központi költségvetési hozzájáruláson és támogatáson az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében pedagógus-továbbképzés céljára elnyert, illetve elnyerhető támogatást is érteni kell,

c) a központi költségvetés által biztosított támogatásból az e rendelet hatálybalépésekor a felsőoktatási intézményben már megkezdett tanulmányokkal összefüggő kiadások támogathatók, egyéb esetekben a továbbképzéssel összefüggő, a 16. § (4) bekezdésében foglalt költségekhez és kiadásokhoz a közoktatási intézmény, illetve a fenntartó saját forrásaiból és a b) pont szerinti forrásból lehet hozzájárulni,

d) nem alkalmazhatók a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (8) bekezdésében felsorolt jogkövetkezmények abban az esetben, ha a pedagógus azért nem vett részt a továbbképzésben, mert a munkáltató központi költségvetési forrás hiányában nem tudott részére a tanulmányai folytatásához támogatást biztosítani.

22. § (1)70 A hétévenkénti továbbképzésben azok a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak vesznek részt, akik e rendelet hatálybalépése előtt legalább hét éve megszerezték a pedagógus-munkakör betöltésére jogosító felsőfokú iskolai végzettséget és szakképzettséget.

(2)71

(3)72 A hétévenkénti továbbképzéshez készített beiskolázási terv elkészítésénél előnyben kell részesíteni

a)–b)73

c) a 2008. szeptember első munkanapján kezdődő második továbbképzési időszakban azokat, akik 2008-ban,

d) a 2013. szeptember első munkanapján kezdődő harmadik továbbképzési időszakban azokat, akik 2013-ban

töltik be a negyvenedik életévüket.

(4)–(6)74

23. § (1)75 A közoktatásról szóló törvénynek a pedagógus-szakvizsgára vonatkozó rendelkezéseit [17. § (5) és (7)–(8) bekezdése, 18. §-a (1) bekezdésének a) pontja, 128. §-ának (8) bekezdése], valamint a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezéseit [19. § (8) bekezdése, 128. §-ának (9) bekezdése] alkalmazni kell a pedagógiai szakszolgálat intézményeiben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknál, továbbá a pedagógiai szakmai-szolgáltató intézményekben, pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottaknál, a gyermek- és ifjúságvédelmi intézményekben, az egészségügyi és rehabilitációs intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottaknál. Ezek az intézmények az e rendeletben foglaltak szerint elkészítik továbbképzési programjukat és beiskolázási tervüket. A nevelőtestület jogkörét a közoktatási intézményekben a szakalkalmazotti értekezlet, a többi intézményben az érintett pedagógusokból álló bizottság gyakorolja. Az e bekezdésben felsorolt intézményekben és munkakörökben munkavégzéssel eltöltött időt a 13. § (3) bekezdésében meghatározott szakmai gyakorlat idejének számításánál figyelembe kell venni.

(2) A továbbképzésbe bekapcsolódhatnak a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak is.

(3)76 Az e rendeletben foglaltak alkalmazásával a pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő és pedagógiai előadó munkakörben, valamint a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak a munkáltató hozzájárulásával bekapcsolódhatnak más, nem az oktatási ágazat keretében, jogszabály rendelkezései alapján szervezett, a munkaköri feladataikhoz kapcsolódó továbbképzésbe, szakvizsgára történő felkészülésbe.

Az Európai Unió jogának való megfelelés77

23/A. §78 (1) E rendelet az egész életen át tartó tanulás terén egy cselekvési program létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 1720/2006/EK Határozata 3. cikk (1) bekezdésének való megfelelést szolgálja.

(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006. december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–11. és 15–16. cikkeinek való megfelelést szolgálja.

24. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)79

25–26. §80

1. számú melléklet a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez81

A továbbképzési programmal összefüggő
engedélyezési eljárások

I–III. Rész82

IV. Rész83

A) BÍRÁLATI SZEMPONTOK
A PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

1. A program tartalmi kidolgozottságának foka

A kidolgozottság szakértői vizsgálata elsősorban a kérelem űrlap kérdéseire adott válaszok érthetőségét, kifejtettségét, egyértelműségét vizsgálja.

Kritériumok

1.1. A továbbképzési program megnevezésének (2.1.) pontossága:

A program megnevezése pontosan érthető, nyelvtanilag helyes, és egyértelműen utal a továbbképzés tartalmára.

1.2. A továbbképzés céljának (2.2.) megfelelő kifejtése:

A továbbképzés céljának kifejtése pontosan értelmezhető, nyelvtanilag helyes, és kifejezi azt a sajátos többletet, hozzáadott értéket.

1.3. A fejleszteni kívánt munkakör/munkakörök (2.3.) pontos meghatározása:

A kérelem pontosan és egyértelműen megnevezi a fejleszteni kívánt munkaköröket, beosztásokat, funkciókat.

1.4. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) megfelelő meghatározása:

A kérelem pontosan és egyértelműen megnevezi a továbbképzés célcsoportját.

1.5. A jelentkezés feltételeinek (2.5.) pontos meghatározása:

A kérelem feltünteti a szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget, a megelőző szakmai gyakorlat szakterületét, ennek időtartamát és az egyéb feltételeket, amelyek pontosan értelmezhetők.

1.6. A továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.) megfelelő kifejtése:

A továbbképzés tartalmi követelményei pontosan és egyértelműen megfogalmazzák a továbbképzés elvárható eredményeit, a konkrét ismereteket, amelyeket a részvevőknek el kell sajátítaniuk; a jártasságokat, készségeket, képességeket, amelyeknek a birtokába kell jutniuk; a [tudást,] kompetenciát (ismeretet, képességet, attitűdöt), amellyel rendelkezniük kell.

1.7. A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzési módjának megnevezése, leírása, valamint az értékelés szempontjai meghatározásának (2.8.) megfelelő kifejtése:

A továbbképzésen elsajátított ismeretek, tudás, képességek ellenőrzési módjai pontosan értelmezhetőek, és a megvalósításhoz kellően kifejtettek.

1.8. A program tematikai egységeinek (3.1.1.) megfelelő kidolgozottsága (a táblázat 1. oszlopa):

A továbbképzés tematikai egységeinek megnevezése, egyes résztémáinak és altémáinak tagolása, tartalmi kifejtése alapján a program egyértelműen kivitelezhető.

1.9. A program tematikai egységeihez tartozó módszerek, munkaformák (3.1.1.) megfelelő kidolgozottsága (a táblázat 2. oszlopa):

A továbbképzés tematikai egységeihez tartozó módszerek, munkaformák megfelelő meghatározása és kifejtése alapján a program egyértelműen kivitelezhető. A kérelem külön feltünteti a résztvevők eredményes tanulását segítő elméleti és gyakorlati módszereket, munkaformákat, valamint azok arányait.

1.10. A program tematikai egységeihez kapcsolódó segédeszközök, taneszközök (3.1.1.) megfelelő kidolgozottsága (a táblázat 3. oszlopa):

A továbbképzés tematikai egységeihez tartozó segédeszközök, taneszközök megfelelő meghatározása és kifejtése alapján a program egyértelműen kivitelezhető.

1.11. A program részletes tematikájában (3.1.1.) a tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módok megfelelő kifejtése (a táblázat 4. oszlopa):

A tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módok egyértelműek, és a megvalósításhoz megfelelően kidolgozottak.

1.12. A program részletes tematikájában (3.1.1.) a tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módokhoz tartozó értékelési szempontok megfelelő kifejtése (a táblázat 5. oszlopa):

A tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módokhoz tartozó értékelési szempontok egyértelműek, és a megvalósításhoz megfelelően kidolgozottak.

1.13. A program részletes tematikájában (3.1.1.) a tematikai egységekhez rendelt időkeretek pontos meghatározása (a táblázat 6–7. oszlopa):

A továbbképzés tematikai egységeihez tartozó foglalkozásokhoz, munkaformákhoz megfelelően hozzárendelt időkeretek alapján a program egyértelműen kivitelezhető.

1.14. A továbbképzés teljesítésének formai követelményei (3.1.2.) és ezek megfelelő kifejtése:

A továbbképzés teljesítésének formai követelményei (a foglalkozásokon való minimum részvétel, a tematikai egységenkénti és a záró ellenőrzés) egyértelműek és megfelelően részletezettek.

1.15. A résztvevők számára előírt kötelező irodalom (3.1.3.) és az ajánlott irodalom (3.1.4.) megfelelő meghatározása:

A felsorolt szakirodalom a jelzett adatok alapján egyértelműen azonosítható. A kérelmező jelzi, ha nincs szükség kötelező vagy ajánlott irodalomra.

1.16. A teljes program lebonyolításához szükséges személyi feltételek (3.2.) pontos meghatározása:

A kérelem tematikai egységenként egyértelműen és teljes körűen meghatározza az oktatókkal (előadók, trénerek, foglalkozásvezetők stb.) és a továbbképzés egyéb közreműködőivel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) és szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelményeket.

1.17. A teljes program megvalósításához szükséges általános tárgyi feltételek (3.3.) megfelelő meghatározása:

A továbbképzés kivitelezéséhez szükséges tárgyi alapfeltételek, információhordozók, informatikai alapfeltételek, a továbbképzés helyszínének jellemzői, alapfelszereltségének meghatározása és jellemzése megfelelően konkrét és pontos, ennek alapján a tárgyi feltételrendszer egyértelműen beazonosítható.

A kérelem egyértelművé teszi, hogy mely eszközöket, segédanyagokat és tananyagokat biztosítja az alapító, melyeket az indító és melyeket a résztvevők.

1.18. A minőségbiztosítási eszközök és eljárások (4.2.) megfelelő meghatározása és kifejtése:

A kérelem egyértelműen megnevezi és megfelelő részletezettséggel kifejti a minőségbiztosítás eszközeire, eljárásaira vonatkozó alapítói igényeket.

1.19. A minőségbiztosítás keretében az alapító tájékoztatásának (4.3.) pontos meghatározása:

A kérelem egyértelműen megnevezi és megfelelő részletezettséggel kifejti a begyűjtött információkkal kapcsolatos tájékoztatás formáira és gyakoriságára vonatkozó alapítói igényeket.

1.20. A program javítási, módosítási eljárásának (4.4.) és a minőségbiztosítás egyéb feltételeinek (4.5.) pontos meghatározása:

A kérelem egyértelműen megnevezi és megfelelő részletezettséggel kifejti azon eljárást, amellyel az alapító a programot folyamatosan módosítja, javítja a résztvevők, oktatók és indítók visszajelzései alapján.

A kérelem egyértelműen megnevezi és megfelelő részletezettséggel kifejti azon egyéb feltételeket, amelyek biztosítják a továbbképzés egyenletes minőségét és a minőség javítását.

1.21. A program rövid tartalmi összefoglalójának (5.) megfelelő kidolgozottsága:

Az összefoglaló tartalmazza a továbbképzés indokoltságának és szükségességének a bemutatását; a tematikai egységeknek, az azokhoz tartozó módszereknek, munkaformáknak, ellenőrzési módoknak, értékelési szempontoknak és azok gyakoriságának, a továbbképzés egyes specialitásainak (pl. terepgyakorlat, hospitálás, speciális eszközök[, szakirodalom] stb.) az összefoglalását; a tanúsítvány kiadásának feltételeit.

2. A program vizsgálata a célnak való megfelelés szempontjából

A program célja fejezi ki legtömörebben mindazt, amiért a program létrejött. Meghatározza azt a többletet, hozzáadott értéket, melyet a program nyújt. Ezért a program megítélésében a célnak kiemelt jelentősége van: egyértelműnek, a program többi kulcsfontosságú elemével is összehangoltnak kell lennie. A koherencia-vizsgálat első lépése a céllal való összevetés. Ennek középpontjában elsősorban a részletes tartalmi követelmények és a célnak való megfelelés vizsgálata áll.

Kritériumok

2.1. A megnevezett munkaköröknek (2.3.) a céllal (2.2.) való koherenciája:

A továbbképzés célja illeszkedik a megnevezett munkakörökhöz, beosztásokhoz.

2.2. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) a céllal (2.2.) való koherenciája:

A továbbképzés célja illeszkedik a továbbképzés célcsoportjához.

2.3. A továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.) és a továbbképzés céljának koherenciája (2.2.):

A program megfogalmazott céljai és a tartalmi követelmények egymásnak egyértelműen megfeleltethetőek.

2.4. A megnevezett iskolatípusnak, évfolyamoknak (2.10.) a továbbképzés céljával való (2.2.) koherenciája:

A továbbképzés célja illeszkedik a megnevezett iskolatípushoz, évfolyamokhoz.

2.5. A megjelölt tantervi kapcsolódásnak (2.11.) a továbbképzés céljával való (2.2.) koherenciája:

A továbbképzés célja illeszkedik a megjelölt tantervi kapcsolódáshoz.

2.6. A program tematikai egységeinek leírásában (3.1.1.) és rövid tartalmi összefoglalójában (5.) kifejtett tartalom és a továbbképzés céljának (2.2.) koherenciája:

A program részletes tematikája és tartalmának rövid ismertetése alapján a továbbképzés tartalma megfelel a program céljának.

2.7. A továbbképzés személyi feltételeinek (3.2.) és céljának (2.2.) koherenciája:

Az oktatókkal (előadók, trénerek, foglalkozásvezetők stb.) és a továbbképzés egyéb közreműködőivel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) és szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelmények teljesítésével a program célja megvalósítható.

2.8. A továbbképzés általános tárgyi feltételeinek (3.3.) és céljának (2.2.) koherenciája:

A továbbképzés kivitelezéséhez megadott tárgyi alapfeltételek, információhordozók, informatikai alapfeltételek, a továbbképzés helyszínének jellemzői, alapfelszereltségének biztosítása mellett a program célja megvalósítható.

3. A program vizsgálata a követelményeknek való megfelelés szempontjából

A program tartalmi követelményei foglalják össze azt a tudást/kompetenciát, amelyet a résztvevőnek a program megvalósítása során el kell sajátítania. Ennek pontos meghatározása és illeszkedése a program tartalmi és módszertani elemeihez kulcsfontosságú. A program megvalósítását leíró részeknek a követelmények elérését kell igazolniuk. A vizsgálat ezen lépése összeveti a program megvalósításának összes fontos elemét az elérendő tartalmi követelményekkel külön hangsúlyt fektetve az eredményes tanulás támogatására.

Kritériumok

3.1. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) a tartalmi követelményekkel való (2.7.) koherenciája:

A továbbképzés célcsoportja megfeleltethető a továbbképzés tartalmi követelményeinek.

3.2. A jelentkezés feltételeinek (2.5.) a tartalmi követelményekkel való (2.7.) koherenciája:

A jelentkezés feltételei illeszkednek a továbbképzés tartalmi követelményeihez.

3.3. A továbbképzés összóraszámának (2.6.) a tartalmi követelményekkel való (2.7.) koherenciája:

A továbbképzés összóraszáma elegendő a továbbképzés tartalmi követelményeinek teljesítéséhez.

3.4. A továbbképzés során elsajátítottak ellenőrzési módjának és értékelési szempontjainak (2.8.) a tartalmi követelményekkel való (2.7.) koherenciája:

A továbbképzésen elsajátítottak ellenőrzésének módja és értékelési szempontjai alkalmasak a tartalmi követelmények teljesítésének megállapítására.

3.5. A program tematikai egységeinek (3.1.1.) és a továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.) koherenciája:

A tematikai egységek tartalmi kifejtése részenként és egészében összeegyeztethető a továbbképzés tartalmi követelményeivel.

3.6. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott módszerek, munkaformák, ezen belül az elmélet és gyakorlat és a továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.) koherenciája:

Az ajánlott módszerekkel és munkaformákkal a továbbképzés tartalmi követelményei teljesíthetők.

A módszerek és munkaformák a továbbképzés tartalmi követelményeihez mérten az elmélet mellett megfelelő arányban biztosítanak tanulást segítő gyakorlatokat.

3.7. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott segédeszközök, taneszközök és a továbbképzés tartalmi követelményeinek (2.7.) koherenciája:

Az ajánlott segédeszközök, taneszközök alkalmazása mellett a továbbképzés tartalmi követelményei teljesíthetőek.

3.8. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott az egyes tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módok és értékelési szempontok koherenciája a tartalmi követelményekkel (2.7.):

A program részletes tematikájában a tematikai egységhez rendelt ellenőrzési módok és értékelési szempontok harmonizálnak a továbbképzés tartalmi követelményeivel.

3.9. A továbbképzés során elsajátítottak ellenőrzési módjának és értékelési szempontjainak (2.8.) a formai követelményekkel való (3.1.2.) koherenciája:

A továbbképzésen elsajátítottak ellenőrzésének módja és értékelési szempontjai megfelelnek a továbbképzés formai követelményeinek.

3.10. A program részletes leírásában bemutatott az egyes tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módoknak és értékelési szempontoknak (3.1.1.) a formai követelményekkel való (3.1.2.) koherenciája:

Az egyes tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módok és értékelési szempontok megfelelnek a továbbképzés formai követelményeinek.

3.11. A továbbképzés teljesítésének formai (3.1.2.) és tartalmi követelményei közötti (2.7.) koherencia:

A foglalkozásokon való minimumrészvétel, valamint a tematikai egységenkénti és záró ellenőrzésen-értékelésen való részvétel összhangban van a tartalmi követelmények teljesítésével.

4. A program részletes tematikájának belső és külső összhangja

A program részletes tematikája tartalmazza a program megvalósíthatóságára vonatkozó legfontosabb adatokat. A program részletes leírása a megvalósítás öt kiemelt területére kérdez rá: (1) a tartalomra, (2) a módszerekre és munkaformákra, (3) a használandó taneszközökre és segédeszközökre, (4) az ellenőrzés-értékelés tevékenységeire, illetve (5) a foglalkozások óraszáma és munkaformái illeszkednek a program egészéhez.

Kritériumok

4.1–4.8. A program részletes leírásának belső koherenciája

4.1. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott tematikai egységek megfelelő egymásra épülése:

Az egyes tematikai egységek a tartalomnak megfelelően egymásra épülnek.

4.2. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott tematikai egységek tartalma és a kapcsolódó módszerek, munkaformák közti koherencia:

Az egyes modulok módszerei, munkaformái összhangban vannak az adott tematikai egység tartalmával.

4.3. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott tematikai egységek tartalma, a kapcsolódó módszerek, munkaformák és az ezekhez rendelt segédeszközök, taneszközök közti koherencia:

A tematikai egységekhez rendelt segédeszközök, taneszközök megfelelnek a tematikai egység tartalmának és a kapcsolódó módszereknek, munkaformáknak.

4.4. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott módszerek, munkaformák belső koherenciája:

Az elméleti és gyakorlati módszerek, munkaformák harmonizálnak egymással, megfelelően épülnek egymásra, kiegészítik egymást.

4.5. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott tematikai egységek tartalma, a kapcsolódó módszerek, munkaformák és az ezekhez rendelt ellenőrzési módok, értékelési szempontok közti koherencia:

Az egyes tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módok, értékelési szempontok megfelelnek a tematikai egység tartalmának és a kapcsolódó módszereknek, munkaformáknak.

4.6. A program részletes leírásában (3.1.1.) bemutatott tematikai egységek tartalma, a kapcsolódó módszerek, munkaformák és az ezekhez rendelt időkeretek/óraszámok közti koherencia:

Az egyes tematikai egységekhez rendelt időkeretek/óraszámok megfelelnek a tartalomnak és a kapcsolódó módszereknek, munkaformáknak.

A módszerek, munkaformák változásait követik az óraszámok változásai.

4.7. A program részletes leírásában (3.1.1.) a tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módok és értékelési szempontok közti koherencia:

A program részletes leírásában a tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módok és a hozzájuk rendelt értékelési szempontok harmonizálnak egymással.

4.8. A program részletes leírásában (3.1.1.) a tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módok és értékelési szempontok koherenciája az óraszámokkal:

A tematikai egységek megvalósításánál alkalmazott óraszámok megfelelnek a tematikai egységekhez rendelt ellenőrzési módoknak és az értékelési szempontoknak. Az ellenőrzési módok változásait követik az óraszámok változásai.

4.9–4.17. A program részletes leírásának külső koherenciája

4.9. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a javasolt munkakörökkel (2.3.), a továbbképzés célcsoportjával (2.4.) és a jelentkezés feltételeivel (2.5.):

Az alapító a program tartalmának, módszereinek, munkaformáinak, segédeszközeinek, taneszközeinek megfelelően határozza meg a javasolt munkaköröket, a célcsoportot és a jelentkezés feltételeit.

4.10. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a továbbképzés összóraszámával (2.6.):

A program tartalmának és az alkalmazott módszerek, munkaformák kiválasztásakor figyelembe vették az összóraszámot.

4.11. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a továbbképzésen elsajátítottak ellenőrzésének módjával és értékelésének szempontjaival (2.8.):

A program tartalmának, módszereinek, munkaformáinak, segédeszközeinek, taneszközeinek megfelelően határozta meg a továbbképzésen elsajátítottak ellenőrzésének módját és értékelésének szempontjait.

4.12. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a megjelölt iskolatípussal (2.10.), évfolyamokkal (2.10.) és a tantervi kapcsolódással (2.11.):

A kérelmező a továbbképzés résztémáinak tartalmi kifejtése alapján megfelelően határozta meg az iskolatípust, az évfolyamokat és a tantervi kapcsolódást.

4.13. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája az indítható csoportlétszámmal (2.12.):

A tematikai egységek tartalma, az alkalmazott módszerek, munkaformák kiválasztásakor figyelembe vették a meghatározott csoportlétszámot.

A módszerek, munkaformák változásait követik a csoportlétszám változásai.

4.14. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a továbbképzés teljesítésének formai követelményeivel (3.1.2.):

Az alapító a továbbképzés tartalmának és annak elsajátításához szükséges módszereknek, munkaformáknak megfelelően határozta meg a minimumrészvétel óraszámát, a továbbképzés teljesítésének formai követelményeit.

4.15. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a résztvevők számára kötelező és ajánlott szakirodalommal (3.1.3., 3.1.4.):

A résztvevők számára meghatározott (kötelező és ajánlott) szakirodalom illeszkedik a továbbképzés tematikai egységeinek tartalmához, a módszerekhez, munkaformákhoz, segédeszközökhöz, taneszközökhöz, tárgyi eszközökhöz, ellenőrzési módokhoz és értékelési szempontokhoz.

4.16. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája a személyi feltételekkel (3.2.):

Az oktatókkal (előadók, trénerek, foglalkozásvezetők stb.) és a továbbképzés egyéb közreműködőivel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) és szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelmények illeszkednek a továbbképzés tematikai egységeinek tartalmához, a módszerekhez, munkaformákhoz, segédeszközökhöz, taneszközökhöz, tárgyi eszközökhöz, ellenőrzési módokhoz, értékelési szempontokhoz.

4.17. A program részletes leírásának (3.1.1.) koherenciája az általános tárgyi feltételekkel (3.3.):

A továbbképzés kivitelezéséhez megadott tárgyi alapfeltételek, információhordozók, informatikai alapfeltételek, a továbbképzés helyszínének jellemzői, alapfelszereltsége illeszkednek a továbbképzés tematikai egységeinek tartalmához, a módszerekhez, munkaformákhoz, segédeszközökhöz, taneszközökhöz, ellenőrzési módokhoz, értékelési szempontokhoz.

A meghatározott tárgyi feltételek kielégítők a teljes program lebonyolításához, a továbbképzés tartalmi egységeihez tartozó módszerek, munkaformák megvalósításához.

4.18–4.22. A továbbképzés célcsoportjának és a jelentkezés feltételeinek külső koherenciája

4.18. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) és a jelentkezés feltételeinek (2.5.) koherenciája:

A jelentkezés feltételei illeszkednek a célcsoporthoz.

4.19. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) és a jelentkezés feltételeinek (2.5.) koherenciája a megadott szakirodalommal (3.1.3., 3.1.4.):

A kötelező és ajánlott szakirodalom harmonizál a célcsoporttal és a jelentkezés feltételeivel. A résztvevők képesek a szakirodalom elsajátítására.

4.20. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) és a jelentkezés feltételeinek (2.5.) koherenciája a megadott személyi feltételekkel (3.2.):

Az oktatókkal (előadók, trénerek, foglalkozásvezetők stb.) és a továbbképzés egyéb közreműködőivel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) és szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelmények illeszkednek a továbbképzés célcsoportjához és a jelentkezés feltételeihez. Az oktatók alkalmasak a résztvevők tanítására.

4.21. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) és a jelentkezés feltételeinek (2.5.) koherenciája a megadott általános tárgyi feltételekkel (3.3.):

A továbbképzés kivitelezéséhez megadott tárgyi alapfeltételek, információhordozók, informatikai alapfeltételek, a továbbképzés helyszínének jellemzői, alapfelszereltsége illeszkednek a továbbképzés célcsoportjához és a jelentkezés feltételeihez. A résztvevők képesek a tárgyi feltételek megfelelő használatára.

4.22. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) és a jelentkezés feltételeinek (2.7.) koherenciája a megnevezett munkakörökkel (2.3.), a választott iskolatípussal, évfolyamokkal (2.10.) és a megjelölt tantervi kapcsolódással (2.11.):

A célcsoport és a jelentkezés feltételei illeszkednek a megnevezett munkakörökhöz, a választott iskolatípushoz, évfolyamokhoz és a megjelölt tantervi kapcsolódáshoz.

4.23–4.26. A jelentkezés feltételeinek, az elsajátítottak ellenőrzési módjainak és értékelési szempontjainak, a személyi feltételeknek és az általános tárgyi feltételeknek a belső koherenciája

4.23. A jelentkezés feltételeinek (2.5.) belső koherenciája:

A résztvevők iskolai végzettsége és szakképesítése, a megkövetelt megelőző szakmai gyakorlat és az egyéb feltételek megfelelnek egymásnak.

4.24. Az elsajátítottak ellenőrzési módjainak és értékelési szempontjainak (2.8.) belső koherenciája:

Az elsajátítottak ellenőrzéséhez tartozó értékelési szempontok megfelelnek az ellenőrzési módnak.

4.25. A személyi feltételek (3.2.) belső koherenciája:

Az oktatókkal (előadók, trénerek, foglalkozásvezetők stb.) és a továbbképzés egyéb közreműködőivel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) és szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelmények illeszkednek egymáshoz.

4.26. Az általános tárgyi feltételek (3.3.) belső koherenciája:

A továbbképzés kivitelezéséhez megadott tárgyi alapfeltételek, információhordozók, informatikai alapfeltételek, a továbbképzés helyszínének jellemzői, alapfelszereltsége illeszkednek egymáshoz.

5. A minőségbiztosítási kötelezettségek és tevékenységek megfelelése

Minden programnak rendelkeznie kell olyan minőségbiztosítási rendszerrel, amely garantálja a program megvalósítása során szerzett tapasztalatok beépülését a program leírásába a későbbi hatékonyabb munka érdekében. A a kérelem adatlapon meghatározott legfontosabb információterületekről az alapítónak – az indító segítségével – folyamatosan visszajelzéseket kell gyűjtenie a résztvevők köréből. A választandó eszközök és eljárásrendek kiválasztása a program sajátossága alapján az alapító feladata. Az akkreditáció azt vizsgálja, hogy a választott minőségbiztosítási eszközök és eljárások mennyiben garantálják a folyamatos és szervezett javítást.

Kritériumok

5.1. Az Alapító által választott minőségbiztosítási eszközök (4.2.) megfelelősége:

A választott eszközök biztosítják a minőségügyi tevékenységek objektivitását.

A választott eszközök alkalmasak a visszacsatolásra, a legszükségesebb információk begyűjtésére.

5.2. A minőségbiztosítási tevékenység eljárásrendjének (4.3., 4.4.) biztosítása:

A minőségügyi tevékenységek egymással összhangban vannak.

A programalapító számára a bemutatott eljárás megvalósulása esetén biztosított a visszacsatolás beépítése a programfejlesztésbe, bárki legyen is a program megvalósítója.

B) BÍRÁLATI SZEMPONTOK A TÁVOKTATÓ PEDAGÓGUS-TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMOK ÉRTÉKELÉSÉHEZ

1. A programtervezet kidolgozottságának foka és egyes elemeinek belső megfelelősége

A kidolgozottság szakértői vizsgálata elsősorban a kérelem űrlap egyes pontjaiban az alapító által megfogalmazott programelemek egyértelműségét, pontosságát, érthetőségét, kifejtettségét vizsgálja.

Kritériumok

1.1. A továbbképzési program megnevezésének (2.1.) pontossága és megfelelősége:

A program megnevezése tömör, pontosan érthető, nyelvtanilag helyes és egyértelműen kifejezi a program tartalmát.

1.2. A továbbképzés céljának (2.2.) megfelelő kifejtése és belső megfelelősége

A továbbképzés céljának kifejtése pontosan értelmezhető, nyelvtanilag helyes és világosan kiderül belőle a konkrét társadalmi igény, a távoktató program megtervezett eredménye, amelyet a továbbképzés feladatának teljesítésével az alapító el akar érni. A továbbképzés konkrét, valóságos társadalmi igényeket céloz meg, amelyek közvetlenül kötődnek a pedagógussal, az iskolával szemben támasztott igényekhez. Az egyes célok összhangban vannak egymással, egymásra épülnek, megfelelnek a pedagógus-továbbképzés sajátosságainak.

1.3. A fejleszteni kívánt munkakör/munkakörök (2.3.) pontos meghatározása:

A kérelem pontosan és egyértelműen megnevezi a fejleszteni kívánt munkaköröket, beosztásokat, funkciókat.

1.4. A továbbképzés célcsoportjának (2.4.) megfelelő meghatározása:

A kérelem pontosan és egyértelműen megnevezi a képzés célcsoportját. Az egyes célcsoportok összhangban vannak egymással.

1.5. A jelentkezés feltételeinek (2.5.) megfelelő meghatározása:

A kérelem feltünteti a szükséges iskolai végzettséget, szakképzettséget, a megelőző szakmai gyakorlat szakterületét és időtartamát és az egyéb feltételeket, amelyekkel a jelentkezőnek rendelkeznie kell, és ezek egyértelműen, pontosan értelmezhetők. A jelentkezés feltételei összhangban vannak egymással.

1.6. A távoktató program tartalmi követelményeinek (2.7.) megfelelő kifejtése és belső megfelelősége:

Az alapító pontosan és egyértelműen megfogalmazza a távoktató program megtervezett eredményeit, összefoglalja a konkrét ismereteket, amelyeket a program a részvevőknek nyújt, jártasságokat, készségeket, képességeket, amelyeket kialakít, fejleszt. Meghatározza azt a konkrét tudást, kompetenciát, amelyet a résztvevők számára tartalmi követelményként előír. A feladatok a megítélhetőség szintjén kidolgozottak. Az egyes feladatok, követelmények összhangban vannak egymással, egymásra épülnek, kiegészítik egymást, elősegítik egymás megvalósulását. A program reális, megvalósítható feladatokat, elérhető eredményeket, számon kérhető, egzakt módon értékelhető követelményeket határoz meg.

1.7. A továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzési módjának megnevezése, leírása, valamint az értékelés szempontjainak (2.8.) megfelelő meghatározása:

A továbbképzésen elsajátított tudás, kompetenciák záró ellenőrzési módjai és értékelési szempontjai pontosan értelmezhetőek és a megfelelés megítélhetőségéhez kellően kifejtettek. Biztosítják a megfelelő tájékozódást és visszajelzést a résztvevő tudásáról. Az elsajátítottak ellenőrzéséhez tartozó értékelési szempontok megfelelnek az ellenőrzési módnak. A módszerek és szempontok biztosítják az értékelés objektivitását, a teljesítmények összemérhetőségét.

1.8. A program (3.1.) megfelelő szerkezeti kidolgozottsága:

A programcsomag tartalmazza a távoktató tananyagot vagy tananyagot és tanulási útmutatót, a tanulási ütemtervet. A program tartalmazza a programcsomag működését biztosító résztvevői szolgáltatások rendszerének leírását.

Ezek meghatározása, kifejtése alapján a program megfelelősége megítélhető. Az egyes szerkezeti elemek programba épülése funkciójuknak megfelelő.

1.9. A távoktató tananyag (3.1.1.1.) megfelelő szerkezeti kidolgozottsága:

A távoktató tananyag megfelelő részletezettséggel tartalmazza a kötelező szerkezeti elemeket:

1. Bevezetés (köszöntő, célcsoport, célkitűzés, feladat-meghatározás, a programcsomag részei, a tananyag struktúrájának ismertetése, tanítási-tanulási folyamat ismertetése – a résztvevő tanulási útja, tanulási időszükséglet, tanulási tanácsok)

2. Tartalomjegyzék

3. A tananyag tanulási egységenkénti feldolgozása

A tanulási egység címe

Bevezetés

A téma/résztéma/altéma kifejtése, részösszefoglalások/összefoglalás, (tananyag prezentáció)

Gyakorló/önellenőrző feladatok, (ajánlott) megoldás

A beküldendő ellenőrző feladatok és az azokhoz tartozó feladatlapok, az értékelés szempontjai

A távoktató program alapmédiumához kapcsolódó kiegészítő médiumok, szemléltető anyagok, eszközök

A kötelező és ajánlott irodalom felsorolása a pontos könyvészeti adatokkal (szerző, cím, kiadó, helység, évszám), az elolvasandó oldalak számának és az elérhetőség pontos megadásával, egyéb ismerethordozók (film, hanganyag, képanyag stb.) meghatározása és elérhetőségük pontos megadása

4. Összefoglalás a teljes tananyaghoz

5. Zárszó

Ezek kifejtése alapján a program megfelelősége megítélhető. Az egyes szerkezeti elemek egymásra épülése funkciójuknak megfelelő.

1.10. A tanulási egységek tananyagának (3.1.1.1.) megfelelő tartalmi kidolgozottsága:

A távoktató távoktató program tanulási egységeinek megnevezése, ezeken belül az egyes résztémáinak és altémáinak tagolása, tartalmi kifejtése alapján a program megfelelősége megítélhető.

1.11. A távoktató program alapmédiumához kapcsolódó kiegészítő médiumok, szemléltető anyagok, eszközök, (3.1.1.1.) megfelelő kidolgozottsága:

A távoktató távoktató program tanulási egységeihez tartozó médiumok, a tanulást segítő eszközök megfelelő meghatározása, prezentálása alapján a program megfelelősége megítélhető. Az egyes médiumok, eszközök illeszkednek egymáshoz, programbeli szerepük megfelel funkciójuknak.

1.12. A távoktató program tananyagának (3.1.1.1.) tanulási egységeihez kapcsolódó ellenőrzési módok megfelelő kidolgozottsága:

A tanulási egységekhez rendelt ellenőrzési módok (önellenőrző és ellenőrző feladatok, azok megoldása) egyértelműek, és a megítélhetőséghez megfelelően kidolgozottak.

1.13. A tanulási egységek (3.1.1.1.) ellenőrzési módjaihoz tartozó értékelési szempontok megfelelő meghatározása:

Az ellenőrzési módokhoz tartozó értékelési szempontok egyértelműek, és a megítélhetőséghez megfelelően kidolgozottak.

1.14. A résztvevők számára előírt kötelező irodalom, vagy egyéb – más médium által hordozott ismeretanyag és az ajánlott irodalom, vagy egyéb – más médium által hordozott ismeretanyag (3.1.1.1.) megfelelő meghatározása:

A felsorolt szakirodalom vagy egyéb, más médium által hordozott ismeretanyag a jelzett adatok alapján egyértelműen azonosítható, és ezek megfelelősége megítélhető. A kérelmező jelzi, ha nincs szükség ezekre.

1.15. Tanulási útmutató nem távoktató tananyaghoz (tankönyv, jegyzet, szakkönyv, kézikönyv stb. (3.1.1.2.) megfelelő kidolgozottsága:

A tanulási útmutató megfelelő részletezettséggel tartalmazza a kötelező szerkezeti elemeket:

1. Bevezetés (a távoktató program célcsoportja, célja, feladata, összes tanulási időszükséglet, a tananyag és a tanulási útmutató együttes használata, a tanítási, tanulási folyamat leírása, javasolt tanulási módszerek)

2. A tananyag tartalmának tanulási egységekre bontása

3. Gyakorló/önellenőrző feladatok és megoldásaik

4. Ellenőrző feladatok és értékelési szempontok

5. A tanulás javasolt ütemezése

6. A tanulási időszükséglet meghatározása tanulási egységenként és feladatonként

7. Tanulási, feladat-megoldási instrukciók, tanácsok a tananyag feldolgozásához tanulási egységenként, feladatonként

8. A kétoldalú kommunikáció módja, formái

9. A személyes megjelenést igénylő alkalmak, azok tevékenységi formái, az azokra való felkészülés

10. Összefoglalás, zárszó

Ezek kifejtése alapján a program megfelelősége megítélhető. Az egyes szerkezeti elemek egymásra épülése funkciójuknak megfelelő.

1.16. A távoktató program tanulási időszükségletének és hosszának (időtartamának) (3.1.1.2.) pontos meghatározása:

A program pontosan és egyértelműen meghatározza a távoktató program hosszát, a feladatok elvégzéséhez meghatározott határidőket, a tanuláshoz, illetve a feladatok teljesítéséhez szükséges időt (a tananyag, szakirodalom elolvasása, kiegészítő anyagok megtekintése, meghallgatása, tanulmányozása, ezek megértése, rögzítése, gyakorlása, a feladatok megoldása, javítása, a kétoldalú kommunikáció és a személyes megjelenést igénylő foglalkozások, az azokra való felkészülés), ezek megfelelősége megítélhető.

1.17. A résztvevői ütemterv (3.1.1.3.) megfelelő kidolgozottsága:

A résztvevői ütemterv kellő részletezettséggel tartalmazza a kötelező szerkezeti elemeket:

A távoktató program kezdő és befejező időpontjának meghatározása

Feladat leadásának/beküldésének időpontja és módja

A vizsgák időpontja, helyszíne

A kétoldalú kommunikáció előre meghatározott időpontjai, a konzulens neve, elérhetősége

A kötelező és nem kötelező személyes megjelenést igénylő alkalmak időpontja, várható időtartama, helyszíne

Ezek kifejtése alapján a program megfelelősége megítélhető. Az egyes szerkezeti elemek egymásra épülése funkciójuknak megfelelő.

1.18. A távoktató távoktató program megvalósításához, a programcsomag működtetéséhez szükséges résztvevői szolgáltatások rendszerének (3.1.1.4.) meghatározása és leírása:

A program pontosan meghatározza a résztvevői szolgáltatás rendszerét és a megfelelőség megítélhetőségének szintjén kidolgozza az alábbi elemeit:

a) A résztvevő és a távoktatási intézmény kapcsolatrendszere:

Információs szolgáltatás (tájékoztatás, az érdeklődés és jelentkezés fogadása, beiratkozás stb.)

Konzulensi szolgáltatás (ellenőrző feladatok értékelése, egyéni konzultációk, csoportos foglalkozások)

Tanácsadói/mentori szolgáltatás

Egyéb személyi szolgáltatások (informatikus, szervező, könyvtáros stb.)

Szervezési szolgáltatások (a feladatok meghatározott útja, a személyes megjelenést igénylő formák szervezése stb.)

Adminisztrációs szolgáltatások (résztvevők/teljesítmény nyilvántartása stb.)

b) A konzulensi útmutató:

Feladatok, felkészítés, alkalmazási feltételek, a beküldendő ellenőrző feladatok lehetséges megoldása stb.

A résztvevői szolgáltatás elemei megfelelően egymásra épülnek.

1.19. A továbbképzés teljesítésének formai követelményei (3.1.2.) és ezek megfelelő meghatározása:

A tanúsítvány kiadásának feltételeit jelentő formai követelmények (minimális részvétel a személyes megjelenést igénylő kötelező foglalkozásokon, a tanulási egységekhez kötődő ellenőrző feladatokra, valamint a záró ellenőrzésre/értékelésre vonatkozó formai elvárások) egyértelműek és kellően részletezettek, megfelelőségük megítélhető.

1.20. A távoktató távoktató program lebonyolításához szükséges személyi feltételek (3.2.) pontos meghatározása:

A kérelem egyértelműen és teljes körűen meghatározza a tananyagfejlesztőkkel, konzulensekkel, illetve más, a szolgáltatásban közvetlenül részt vevő személyekkel szemben elvárt képzettségi (végzettség, szakképesítés) szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelményeket, számszerűen meghatározza a szolgáltatók számának és a résztvevők számának megkövetelt arányát (résztvevő/konzulens; résztvevő/egyéb szolgáltató), ennek alapján a személyi feltételek megfelelősége megítélhető.

1.21. A távoktató távoktató program megvalósításához szükséges tárgyi feltételek (3.3.) megfelelő meghatározása:

A továbbképzés kivitelezéséhez szükséges alábbi tárgyi alapfeltételek meghatározása, mennyiségi és tartalmi jellemzése megfelelően konkrét és pontos, ennek alapján a tárgyi feltételrendszer egyértelműen beazonosítható, megfelelősége megítélhető:

A résztvevő és az intézmény számára, a kétoldalú kommunikációhoz szükséges eszközök (hírközlés, számítástechnika stb.).

A tanítás-tanulás folyamatának megvalósításához szükséges (a programcsomag részét nem képező) informatikai és egyéb tárgyi alapfeltételek, a személyes megjelenést igénylő foglalkozások, vizsgák helyszínének jellemzői, felszereltsége, szemléltető- és taneszközei meghatározása, mennyiségi és tartalmi jellemzése.

A kérelem egyértelművé teszi, hogy a tárgyi feltételek közül melyeket biztosítja az alapító, melyeket az indító és melyeket a résztvevők.

1.22. A minőségbiztosítási eszközök és eljárások (4.2.) megfelelő meghatározása és kifejtése:

A kérelem egyértelműen megnevezi, és megfelelő részletezettséggel kifejti a minőségbiztosítás eszközeire, eljárásaira vonatkozó alapítói igényeket.

1.23. A minőségbiztosítás keretében az alapító tájékoztatásának (4.3.) pontos meghatározása:

A kérelem egyértelműen megnevezi, és megfelelő részletezettséggel kifejti a begyűjtött információkkal kapcsolatos tájékoztatás formáira és gyakoriságára vonatkozó alapítói igényeket.

1.24. A minőségbiztosítás keretében a program javítási, módosítási eljárásának (4.4.) és a minőségbiztosítás egyéb feltételeinek (4.5.) pontos meghatározása

A kérelem egyértelműen megnevezi és megfelelő részletezettséggel kifejti azon eljárást, amellyel az alapító a programot folyamatosan módosítja, javítja a résztvevők, oktatók és indítók visszajelzései alapján.

A kérelem egyértelműen megnevezi és megfelelő részletezettséggel kifejti azon egyéb feltételeket, amelyek biztosítják a továbbképzés egyenletes minőségét és a minőség javítását.

2. A program vizsgálata a célnak való megfelelés szempontjából

A program célja fejezi ki legtömörebben mindazt, amiért a program létrejött. Meghatározza a konkrét társadalmi igényt, amelynek kielégítését az alapító megcélozza, a távoktató program megtervezett eredményét, amelyet a továbbképzés feladatának teljesítésével az alapító el akar érni.

A program megítélésében a célnak kiemelt jelentősége van, hisz a távoktató program valamennyi elemét döntően meghatározza, azoknak a célokkal összhangban kell lenniük. A koherencia-vizsgálat első lépése a célok megfelelésének vizsgálata és a többi elem céllal való összevetése. Ennek középpontjában elsősorban a feladat és a programcsomag tartalmi, pedagógiai elemei szerepelnek.

Kritériumok

2.1. A céloknak a célcsoporttal (2.4.) való koherenciája:

A továbbképzés célja illeszkedik a továbbképzés célcsoportjához. A meghatározott célcsoport továbbképzésével érhető el a célokban meghatározott társadalmi igény magasabb szinten történő kielégítése.

2.2. A céloknak a követelményekkel (2.7.) való koherenciája:

A programtervezetben megfogalmazott célok és a feladatok egymásnak egyértelműen megfeleltethetőek. A távoktató program megtervezett eredményének elérése, a konkrét társadalmi igény kielégítése a meghatározott feladatok elvégzésével megfelelően biztosítható. A feladatok a meghatározott célokból következnek, és azok elérését szolgálják.

2.3. A céloknak a tananyag tartalmával, pedagógiai struktúrájával (3.1.1.) való koherenciája:

A távoktató program tananyagának tartalma, pedagógiai struktúrája megfelel a program céljának. A tananyag prezentációban megjelenő tartalom a program kitűzött céljait szolgálja, a tananyag tartalma, felépítése alapján alkalmas a célok elérésére.

3. A program vizsgálata a követelményeknek való megfelelés szempontjából

A program feladatai foglalják össze a távoktató program megtervezett eredményeit, a konkrét ismereteket, amelyeket a program a részvevőknek nyújt, azokat a jártasságokat, készségeket, képességeket, amelyeket kialakít, fejleszt. Meghatározza a konkrét tudást, kompetenciát, amelyet a résztvevők számára tartalmi követelményként előír.

Ezek pontos meghatározása és illeszkedése a program tartalmi, strukturális és technikai elemeihez szintén kulcsfontosságú. A program megvalósítását, a programcsomag működtetését célzó egyes részelemeknek a feladatokból kell következniük, azokhoz kell igazodniuk. A vizsgálat ezen lépése összeveti a program megvalósításának összes fontos elemét a távoktató program feladatával, a teljesítendő tartalmi követelményekkel, külön hangsúlyt fektetve az eredményes tanulást elősegítő szolgáltatásra.

Kritériumok

3.1. A feladatoknak a jelentkezés feltételeivel (2.5.) való koherenciája:

A jelentkezés feltételei alátámasztják a feladatok teljesíthetőségét. A meghatározott végzettség, képzettség szakmai gyakorlat elengedhetetlen a feladatok teljesítéséhez. A feladatok a résztvevővel szemben olyan követelményeket támasztanak, amelyek a meghatározott végzettségi, képzettségi, gyakorlati tapasztalatbeli feltételek mellett reálisan teljesíthetőek.

3.2. A feladatoknak a továbbképzés során elsajátítottak ellenőrzési módjával és értékelési szempontjaival (2.8.) való koherenciája:

A továbbképzésen elsajátítottak ellenőrzésének módjai és értékelési szempontjai alkalmasak a továbbképzés feladatai teljesülésének, a tartalmi követelmények teljesítésének megállapítására. A feladatok, tartalmi követelmények a meghatározott módszerekkel ellenőrizhetőek, a megadott szempontok szerint objektíven és összemérhető módon értékelhetők.

3.3. A feladatoknak a távoktató program tananyagában megjelenő tartalmával (3.1.1.1.) való koherenciája:

A távoktató program tananyagának tartalma megfelelően megalapozza a feladatok megvalósítását. A tananyag tartalma a meghatározott feladatok tudás- és kompetenciaelemeinek tartalmi összetevőit képezi. A feladatok között meghatározott tartalmi követelmények a programcsomagban megjelenő tananyag tartalmának elsajátításával teljesíthetők.

3.4. A feladatoknak a tananyag pedagógiai struktúrájával (3.1.1.1.) való koherenciája:

A tananyagban megjelenő pedagógiai struktúra hatékonyan szolgálja a meghatározott feladatok megvalósítását, a tartalmi követelmények teljesítését.

3.5. A feladatoknak a távoktató program alapmédiumával és az ahhoz kapcsolódó kiegészítő médiumokkal, szemléltető anyagokkal, eszközökkel (3.1.1.1.) való koherenciája:

A távoktató program tanulási egységeihez tartozó alapmédium és kiegészítő médiumok, a tanulást szolgáló eszközök alkalmasak arra, hogy megfelelő alapot jelentsenek a meghatározott feladatok megvalósításához. A programban leírt alkalmazásuk mellett a képzés tartalmi követelményei teljesíthetők. A meghatározott feladatokkal összhangban vannak a médiumok, eszközök funkciói.

3.6. A feladatoknak a tanulási útmutatóval (3.1.1.2.) való koherenciája:

A tanulási útmutatóban rögzítettek megfelelően szolgálják a feladatok végrehajtását, biztosítják a tanulási folyamat irányítását, hatékonyan hozzásegítik a résztvevőt a tartalmi követelmények teljesítéséhez.

3.7. A feladatoknak a távoktató program tanulási időszükségletével és hosszával (időtartamával) (3.1.1.2.) való koherenciája:

A tanulási időszükséglet – a feladatok, a tartalmi követelmények teljesítéséhez – reálisan tervezett. A program meghatározott hossza (időtartama) és a tanulási időszükséglet elegendő a távoktató program feladatainak megvalósításához, a tartalmi követelményeinek teljesítéséhez.

3.8. A feladatok és a résztvevői ütemterv (3.1.1.3.) egymással való koherenciája:

A résztvevői ütemtervben rögzítettek megfelelően szolgálják a feladatok végrehajtását, biztosítják a tanulási folyamat irányítását, hatékonyan hozzásegítik a résztvevőt a tartalmi követelmények teljesítéséhez.

3.9. A feladatoknak a távoktató távoktató program megvalósításához, a programcsomag működtetéséhez szükséges résztvevői szolgáltatások rendszerével (3.1.1.4.) való koherenciája:

A résztvevői szolgáltatás elemei külön-külön és együttesen a feladatok megvalósítását megfelelően szolgálják, alkalmasak arra, hogy a résztvevőt a tartalmi követelmények teljesítéséhez hatékonyan hozzásegítsék.

3.10. A feladatoknak a továbbképzés formai követelményeivel (3.1.2.) való koherenciája:

A tanúsítvány kiadásának feltételeit jelentő formai követelmények (a személyes megjelenést igénylő foglalkozásokon való minimumrészvétel, az ellenőrzési és vizsgafeladatok teljesítése) megfelelő biztosítékot jelentenek a feladatok megvalósításához, a tartalmi követelmények teljesítéséhez.

3.11. A feladatoknak a távoktató távoktató program lebonyolításához szükséges személyi feltételekkel (3.2.) való koherenciája:

A tananyagfejlesztőkkel, konzulensekkel, illetve más, a szolgáltatásban közvetlenül részt vevő személyekkel szemben elvárt létszámbeli, képzettségi (végzettség, szakképesítés) szakterületi, gyakorlati tapasztalatbeli követelmények megfelelő biztosítékot jelentenek a feladatok megvalósításához. A személyi feltételek elegendők, alkalmasak arra, hogy a résztvevőt eredményesen hozzásegítsék a tartalmi követelmények teljesítéséhez.

3.12. A feladatoknak a távoktató távoktató program megvalósításához szükséges tárgyi feltételekkel (3.3.) való koherenciája:

A továbbképzés kivitelezéséhez szükséges tárgyi alapfeltételek megfelelőek, és garantáltan biztosítottak ahhoz, hogy a feladatok megvalósíthatóak legyenek.

A tárgyi feltételek mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt alkalmasak a tartalmi követelmények teljesítésének hatékony elősegítésére.

4. A program részletes tematikájának belső és külső koherenciája

A programcsomag a távoktató forma egyik fő minőségi meghatározója, a tervezett, irányított, ellenőrzött egyéni tanulás alapfeltétele. Tartalmazza mindazon eszközöket, amelyek a tananyag-prezentációhoz, a kétoldalú kommunikációhoz és a tanulási folyamat jól szervezett megvalósulásához szükségesek.

A programcsomag tartalmazza a tananyagot, tanulási útmutatót, résztvevőiütemtervet.

A távoktató tananyag tanulási egységenként (a tananyag az alapmédiumon, a tananyag kiegészítői az alapmédiumon, illetve kiegészítő médiumokon) az alábbiakat tartalmazza:

1. Bevezetés (köszöntő, célcsoport, célkitűzés, feladat-meghatározás, a programcsomag részei, a tananyag struktúrájának ismertetése, tanítási-tanulási folyamat ismertetése – a résztvevő tanulási útja, tanulási időszükséglet, tanulási tanácsok)

2. Tartalomjegyzék

3. A tananyag tanulási egységenkénti feldolgozása

A tanulási egység címe

Bevezetés

A téma/résztéma/altéma kifejtése, részösszefoglalások/összefoglalás, (tananyag-prezentáció)

Gyakorló/önellenőrző feladatok, (ajánlott) megoldás

A beküldendő ellenőrző feladatok és az azokhoz tartozó feladatlapok, az értékelés szempontjai

A távoktató program alapmédiumához kapcsolódó kiegészítő médiumok, szemléltető anyagok, eszközök

A kötelező és ajánlott irodalom felsorolása a pontos könyvészeti adatokkal (szerző, cím, kiadó, helység, évszám), az elolvasandó oldalak számának és az elérhetőség pontos megadásával, egyéb ismerethordozók (film, hanganyag, képanyag stb.) meghatározása és elérhetőségük pontos megadása

4. Összefoglalás a teljes tananyaghoz

5. Zárszó

A Tanulási útmutató – nem távoktató tananyaghoz (tankönyv, jegyzet, szakkönyv, kézikönyv stb. tartalmazza az alábbi elemeket:

Bevezetés (a távoktató program célcsoportja, célja, feladata, összes tanulási időszükséglet, a tananyag és a tanulási útmutató együttes használata, a tanítási, tanulási folyamat leírása, javasolt tanulási módszerek)

A tananyag tartalmának tanulási egységekre bontása

Gyakorló/önellenőrző feladatok és megoldásaik

Ellenőrző feladatok és értékelési szempontok

A tanulás javasolt ütemezése

A tanulási időszükséglet meghatározása tanulási egységenként és feladatonként

Tanulási, feladat-megoldási instrukciók, tanácsok a tananyag feldolgozásához tanulási egységenként, feladatonként

A kétoldalú kommunikáció módja, formái

A személyes megjelenést igénylő alkalmak, azok tevékenységi formái, az azokra való felkészülés

Összefoglalás, zárszó

A résztvevői ütemterv (a tanítási-tanulási folyamat naptári ütemezése) tartalmazza az alábbiakat:

1. A távoktató program kezdő és befejező időpontjának meghatározása

2. Feladat leadásának/beküldésének időpontja és módja

3. A vizsgák időpontja, helyszíne

4. A kétoldalú kommunikáció előre meghatározott időpontjai, a konzulens neve, elérhetősége

5. A kötelező és nem kötelező személyes megjelenést igénylő alkalmak időpontja, várható időtartama, helyszíne

A programtervezetnek tartalmaznia kell e programcsomag működését biztosító résztvevői szolgáltatások rendszerének leírását az alábbiak szerint:

a) A résztvevő és a távoktatási intézmény kapcsolatrendszere:

Információs szolgáltatás (tájékoztatás, az érdeklődés és jelentkezés fogadása, beiratkozás stb.)

Konzulensi szolgáltatás (ellenőrző feladatok értékelése, egyéni konzultációk, csoportos foglalkozások)

Tanácsadói/mentori szolgáltatás

Egyéb személyi szolgáltatások (informatikus, szervező, könyvtáros stb.)

Szervezési szolgáltatások (a feladatok meghatározott útja, a személyes megjelenést igénylő formák szervezése stb.)

Adminisztrációs szolgáltatások (résztvevők/teljesítmény nyilvántartása stb.)

b) A konzulensi útmutató:

Feladatok, felkészítés, alkalmazási feltételek, a beküldendő ellenőrző feladatok lehetséges megoldása stb.

Kritériumok

4.1. A tananyag belső és külső megfelelősége:

A tananyag tartalmi szempontból korszerű, használható tudást közvetít, és alkalmas a távoktatási formában való elsajátításra. A tanulási egységek tananyaga és azon belül a tartalmi egységei megfelelően egymásra épülnek. A tananyag szerkezete, megjelenítése, tagolása, részletezettsége a tartalomnak és a távoktatás pedagógiai kritériumainak megfelelő. A tananyag kiegészítői megfelelően kapcsolódnak a tanulási egységek tartalmához. A tananyag és kiegészítői mennyiségi és minőségi szempontból összhangban vannak a megadott tanulási időszükséglettel, a távoktató program hosszával, a célcsoporttal, a jelentkezés feltételeivel.

4.2. A szakirodalom, illetve az egyéb ismerethordozók belső és külső megfelelősége:

A megadott kötelező és ajánlott irodalom, illetve más ismerethordozó megfelelő szakmai színvonalú, korszerű és használható ismereteket közvetít, elérhetősége biztosított. Mennyiségi és tartalmi szempontból megfelelően illeszkedik a tananyaghoz és a pedagógiai struktúrához, a tanulási időszükséglethez, a távoktató program hosszához, a célcsoporthoz és a jelentkezés feltételeihez, segítséget jelent az ellenőrző feladatok megoldásában.

4.3. A tanulási útmutató és a résztvevői ütemterv megfelelősége:

A javasolt tanulási instrukciók és tanácsok, a tanulás ütemezése, az időszükséglet, a feladatok, és elvégzésük időbeosztása egymással összhangban vannak, egymásra épülnek és megfelelően szolgálják a tanulási folyamatot. Megfelelően illeszkednek a tananyag tartalmához, a gyakorló és az ellenőrző feladatok egymáshoz, a kétoldalú kommunikáció formáihoz, egyéb személyes megjelenést igénylő tevékenységi formákhoz, a célcsoporthoz és a jelentkezés feltételeihez.

4.4. Gyakorló, önellenőrző, ellenőrző feladatok és értékelési szempontjaik megfelelősége:

A gyakorló/önellenőrző feladatok és ajánlott megoldásaik, valamint az ellenőrző feladatok és az azokhoz tartozó értékelési szempontok hatékonyan segítik a tervezett és irányított tanulás folyamatát, a tanítást, biztosítják a tudás megfelelő, folyamatos ellenőrzését, lehetővé teszik az egzakt értékelést. A feladatok mennyiségi és tartalmi, bonyolultsági, nehézségi szempontból illeszkednek a tananyag tartalmához, a pedagógiai struktúrához, az időszükséglethez, a személyes megjelenést igénylő tevékenységekhez, a célcsoporthoz és a jelentkezés feltételeihez.

4.5. A személyes megjelenést igénylő alkalmak megfelelősége:

A távoktató program megfelelő számban biztosít kötelező, illetve választható alkalmakat, amelyek a résztvevőknek lehetőséget kínálnak a konzulenssel, illetve más közreműködőkkel, valamint az egymással való találkozására. Az alkalmak programja, tevékenységi formái hatékonyan segítik a tanulást, a tanítást, az ellenőrzést, értékelést. Összhangban vannak a tananyaggal, az ellenőrzési formákkal, a távoktató program időtartamával

4.6. A résztvevői szolgáltatás megfelelősége:

A résztvevő és a távoktatási intézmény kapcsolatrendszere egymásra épülnek, illeszkednek egymáshoz, funkciójuknak megfelelően biztosítják a program működését.

A konzulensi útmutató (feladatok, felkészítése, alkalmazási feltételek, a beküldendő ellenőrző feladatok lehetséges megoldása stb.) összhangban van a résztvevői szolgáltatás többi elemével.

5. A minőségbiztosítási kötelezettségek és tevékenységek megfelelése

Minden programnak rendelkeznie kell olyan minőségbiztosítási rendszerrel, mely garantálja a program megvalósítása során szerzett tapasztalatok beépülését a program leírásába a későbbi hatékonyabb munka érdekében. A kérelem adatlapon meghatározott legfontosabb információterületekről az alapítónak – az indító segítségével – folyamatosan visszajelzéseket kell gyűjtenie a résztvevők köréből. A választandó eszközök és eljárásrendek kiválasztása a program sajátossága alapján az alapító feladata. Az akkreditáció azt vizsgálja, hogy a választott minőségbiztosítási eszközök és eljárások mennyiben garantálják a folyamatos és szervezett javítást, milyen képet nyújtanak az alapító módosító, javító tevékenységéről.

Kritériumok

5.1. Az Alapító által választott minőségbiztosítási eszközök (4.2.) megfelelősége:

A választott eszközök biztosítják a minőségügyi tevékenységek objektivitását.

A választott eszközök alkalmasak a visszacsatolásra, a legszükségesebb információk begyűjtésére.

5.2. A minőségbiztosítási tevékenység eljárásrendjének (4.3., 4.4.) biztosítása:

A minőségügyi tevékenységek egymással összhangban vannak.

A programalapító számára a bemutatott eljárás megvalósulása esetén biztosított a visszacsatolás beépítése a programfejlesztésbe, bárki legyen is a program megvalósítója.

2. számú melléklet a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez84

1. A tanfolyami pedagógus-továbbképzési program alapítási engedélyének kiadására irányuló kérelmet az alábbi adattartalommal kell benyújtani:

a) a program alapítójának adatai (neve, címe, besorolása, a továbbképzési program egyeztetésére kijelölt személy neve),

b) a továbbképzés teljes óraszáma,

c) a programalapító cégszerű aláírása,

d) a továbbképzési programra vonatkozó adatok

da) megnevezése,

db) célja,

dc) azoknak a munkaköröknek a megnevezése, amelyekben foglalkoztatottak számára javasolják a részvételt,

dd) a továbbképzés célcsoportja,

de) a jelentkezés feltételei,

df) a továbbképzés összóraszáma,

dg) a továbbképzés végére teljesítendő tartalmi követelmények,

dh) a továbbképzésen elsajátítottak záró ellenőrzési módjának megnevezése, leírása, valamint az értékelés szempontjainak meghatározása,

di) a továbbképzés tartalmi területek szerinti besorolása,

dj) intézménytípus megjelölése, amelyben dolgozó pedagógusok számára ajánlott a továbbképzés,

dk) a továbbképzés kerettantervhez, helyi tantervhez vagy központi programhoz, ajánlott szakképzési programhoz való kötődése,

dl) a továbbképzés valláshoz, világnézethez való kötődése,

dm) a továbbképzés során indítható csoport létszáma,

dn) a tanúsítvány kiadója,

do) a szakvizsgába történő beszámítás lehetősége,

dp) a továbbképzés tartalmára vonatkozó részletes információk (a továbbképzés részletes tematikája, a program részletes leírása, a továbbképzés teljesítésének formai követelményei, minimum részvétel a továbbképzésen, a résztvevők számára kötelező szakirodalom jegyzéke, a résztvevők számára ajánlott szakirodalom jegyzéke, a teljes program lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételek meghatározása),

e) minőségbiztosítási kötelezettségek és tevékenységek, amelyek keretében az alábbi információkat kötelező rendszeresen gyűjteni a résztvevőktől:

– a program résztvevőinek a program tartalmával kapcsolatos véleményéről (megvalósította-e a célokat, megfelelt-e az elvárásoknak),

– mennyire voltak újszerűek a képzésen megismertek,

– milyen volt a továbbképzés gyakorlati hasznosságának megítélése,

– mennyire voltak megfelelőek az alkalmazott oktatási módszerek,

– teljesíthetők voltak-e a továbbképzésen támasztott követelmények,

– megfelelő volt-e az ismeretek ellenőrzésének módja,

– hogyan ítélték meg a résztvevők az oktatók, gyakorlatvezetők munkáját, szaktudását,

– megfelelőek voltak-e a tárgyi feltételek (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelező irodalom),

f) a program rövid tartalmi ismertetése.

2. A távoktató pedagógus-továbbképzési program alapítási engedélyének kiadására irányuló kérelmet az 1. pontban foglalt adattartalmon kívül a következő, a továbbképzési programra vonatkozó adattartalommal kell benyújtani:

a) a továbbképzés tanulási időszükséglete órában és a besorolásához szükséges, hagyományos formának megfelelő óraszám,

b) a résztvevői létszám meghatározása,

c) a továbbképzés tartalmára vonatkozó részletes információk további elemei: távoktató tananyag tanulási egységenként, tanulási útmutató, résztvevői ütemterv, a programcsomag működését biztosító résztvevői szolgáltatások rendszerének leírása.

3. A továbbképzés minőségbiztosításával kapcsolatos tevékenység tapasztalatainak összegzése

A szervező és a program azonosításához szükséges adatok

Általános jellemzők

A minőségbiztosítási összesítés mely időszakra vonatkozik?

A vizsgált időszakban hányszor került sor a továbbképzési program indítására?

A vizsgált időszakban összesen hányan vettek részt a továbbképzésen?

A továbbképzési program tartalmát érintő információk

Megvalósította-e a továbbképzés a kitűzött célokat? Megfelelt-e az elvárásoknak?

Mennyire voltak újszerűek a képzésen megismert információk?

Milyen volt a továbbképzés gyakorlati hasznosságának megítélése?

Mennyire voltak megfelelőek az alkalmazott oktatási módszerek?

Teljesíthetők voltak-e a továbbképzésen támasztott követelmények?

Megfelelő volt-e az ismeretek ellenőrzésének módja?

Hogyan ítélték meg a résztvevők az oktató(k)/gyakorlatvezető(k) munkáját, szaktudását?

A továbbképzési program tárgyi-technikai tapasztalatai

Megfelelőek voltak-e a tárgyi feltételek (általános feltételek, eszközök, segédletek, kötelező irodalom)?

Megfelelő volt-e a továbbképzés szervezettsége?

3. számú melléklet a 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelethez85

Az igazgatási szolgáltatási díj mértéke

1. Az alapítási engedély kiadására indított eljárásban az igazgatási szolgáltatási díj összege – továbbképzési programonként –

a) száztizennégyezer-ötszáz forint, amennyiben a foglalkozási órák száma nem haladja meg a harminc órát,

b) százharmincháromezer-ötszáz forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a harminc órát, de nem haladja meg a hatvan órát,

c) száznegyvennyolcezer forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a hatvan órát, de nem haladja meg a kilencven órát,

d) százötvennyolcezer forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a kilencven órát.

2. A továbbképzési jegyzékre történő felvételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege – továbbképzési programonként – húszezer-ötszáz forint.

3. Abban az esetben, ha a továbbképzési program készítője az oktatásért felelős miniszter alapítási engedély kiadási kérelmet elutasító határozatának jogerőre emelkedésétől számított fél éven belül ugyanazt a programot átdolgozva újra beadja, a fizetendő igazgatási szolgáltatási díj összege

a) ötvenötezer forint, amennyiben a foglalkozási órák száma nem haladja meg a harminc órát,

b) ötvenhétezer-ötszáz forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a harminc órát, de nem haladja meg a hatvan órát,

c) ötvenkilencezer-ötszáz forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a hatvan órát, de nem haladja meg a kilencven órát,

d) hatvannégyezer forint, amennyiben a foglalkozási órák száma meghaladja a kilencven órát.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!