nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1997. évi CXXIV. törvény
az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről
2019-04-15
infinity
20
Jogszabály

1997. évi CXXIV. törvény

az egyházak hitéleti és közcélú tevékenységének anyagi feltételeiről1

Az Országgyűlés

– elismerve a magyarországi egyházaknak a nemzet életében és érdekében kifejtett évezredes munkálkodását,

– tudatában a vallásos meggyőződés jelentőségének a magyar társadalomban,

– figyelembe véve, hogy a magyarországi egyházakat 1945 után jogfosztó intézkedések sújtották,

– szem előtt tartva állam és egyház elválasztásának, de a közösségi célok érdekében történő együttműködés követelményét,

a következő törvényt alkotja:2

1. §3 E törvényt az egyházi jogi személyekre, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a vallási egyesületekre kell alkalmazni.

2. §4 (1)5

(2)6 Az egyházi jogi személy a számvitelről szóló törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelően, elkülönítetten köteles nyilvántartani gazdasági-vállalkozási tevékenységének bevételeit, költségeit és ráfordításait, továbbá – ha a közcélú adományról a személyi jövedelemadóról szóló törvény, illetve az adományról a társasági adóról és osztalékadóról szóló törvény szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást állít ki – a kapott adományt (közcélú adományt) és annak felhasználását.

(3)7 A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség, valamint a belső egyházi jogi személy a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény (a továbbiakban Ehtv.) 19/B. § (2) bekezdése figyelembevételével a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti adomány, valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti közcélú adomány utáni kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás kiállítására jogosult.

(4)8

(5)9 Az egyházi jogi személy a gazdasági-vállalkozási tevékenységnek nem minősülő tevékenysége támogatása érdekében részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, térítés nélkül átadott eszköz vagy térítés nélkül nyújtott szolgáltatás alapján jogosult a (3) bekezdés szerinti igazolás kiadására.

(6) A (2) bekezdés szerinti adomány (közcélú adomány) összegét és annak felhasználásának adatait a személyes adatok védelmét biztosító jogszabályok, valamint a közérdekű adatok nyilvánosságának szabályai szerint bárki megtekintheti és arról saját költségére másolatot készíthet.

(7)10

(8)11

(9)12

(10)13

3. §14 (1) A volt egyházi ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló 1991. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Etv.) hatálya alá tartozó, az egyház által nem természetben visszakért, számára át nem adott, vagy az Etv. 2. § (4) bekezdése szerint nem rendezett egyházi ingatlanokra vonatkozó pénzbeli igény közös megegyezés esetében járadék forrásává alakítható, amely az egyház hitéleti és közcélú tevékenységének finanszírozására használható fel. A járadék folyósítása az egyház jogutód nélküli megszűnéséig tart.

(2) A járadékalap és a kiegészítő járadék összege évente a költségvetésben tervezett éves átlagos fogyasztói árindex változása alapján valorizálásra kerül. Az éves járadék összegét – a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követően – a KSH által közzétett előző évi átlagos fogyasztói árindex alapján korrigálni kell.

(3) A járadék mértéke az (1) bekezdés szerinti pénzbeli igény alapján számítva az 1998–2001. évek között 4,5%, a 2001. évtől 5%.

(4) A járadék induló összege a Kormány, illetve az egyház felhatalmazott képviselője által megkötött megállapodásban kerül meghatározásra, kölcsönösen elfogadott értékelés alapján. A járadék folyósítása 1998. január 1-jétől történik. A Kormány, illetve az egyház felhatalmazott képviselője az e bekezdésben meghatározott megállapodásban a járadék kiegészítésében is megállapodhat, amennyiben azt az egyház hitéleti és közcélú tevékenysége indokolja.

4. §15 (1) A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség jogosult – törvényben meghatározottak szerint – rendelkező nyilatkozatot tevő magánszemélyek által befizetett személyi jövedelemadó egy százalékára, amely a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösség belső szabályában meghatározott módon használható fel.

(2) A bejegyzett egyház és a bevett egyház a számára az (1) bekezdésben foglaltak szerint felajánlott összegeken túl a (3) és (4) bekezdés szerinti további, kiegészítő támogatásra jogosult.

(3) Amennyiben az (1) bekezdés alapján a bejegyzett egyházakat, a bevett egyházakat és a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott célt mint törvényben meghatározott kedvezményezettet megillető összegek együttesen és összesen nem érik el a nyilatkozattal érintett évre vonatkozóan – a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználása vonatkozásában – befizetett adó egy százalékát, ennek mértékéig a bejegyzett egyházaknak és a bevett egyházaknak ténylegesen átutalandó és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzaton biztosítandó összeget a központi költségvetésből ki kell egészíteni.

(4) A (3) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásból a bejegyzett egyház, a bevett egyház és a központi költségvetésről szóló törvényben célként meghatározott előirányzat a személyi jövedelemadó 1%-áról rendelkező magánszemélyek által tett felajánlások számának arányában részesül.

5. §16 (1) A bevett egyház és belső egyházi jogi személye által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek központi költségvetésből történő finanszírozása az állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonos szempontok szerint, azokkal azonos mértékben történik. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a nyilvántartásba vett egyház és bejegyzett egyház, illetve ezek belső egyházi jogi személyei által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása a központi költségvetésből abban az esetben és mértékben lehetséges, amennyiben és amilyen mértékben arról az Ehtv. 9/D. § (5) bekezdése, vagy a 9/F. § (1) bekezdése szerinti, a kormánnyal kötött megállapodás (a továbbiakban: egyedi megállapodás) rendelkezik. Eltérő törvényi rendelkezés hiányában a vallási egyesületek által ellátott nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása a központi költségvetésből abban az esetben és mértékben lehetséges, amennyiben és amilyen mértékben arról az Ehtv. 9/C. § (1) bekezdése szerinti, a kormánnyal kötött megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) rendelkezik.

(2) A bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye fenntartónak – a felsőoktatási tevékenységet ellátó intézmény esetében az egyházi felsőoktatási intézménynek – az (1) bekezdésben említett tevékenységek után a hasonló feladatot ellátó állami és helyi önkormányzati intézményekkel azonosan járó normatív és egyéb állami hozzájárulás jogcímeit, fedezetét és arányait a központi költségvetésről szóló törvény tartalmazza.

6. § (1)17 A bevett egyház további támogatásra (a továbbiakban: kiegészítő támogatás) jogosult, amelynek alapja a közszolgáltatásokban részesülők azon döntése, ahogyan az egyházi intézmények közszolgáltatásait igénybe veszik.

(2)18 Az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatás meghatározása minden évben a költségvetési tervezéskor ismert adatok alapján történik, a központi költségvetésről szóló törvényben a közoktatási, egészségügyi, illetve a szociális szolgáltatások igénybevételének figyelembevételével.

(3)19 A kiegészítő támogatás összegének számításához az önkormányzatok adott ágazati működési kiadásainak és felújítási költségeinek összegét csökkenteni kell az intézményi saját bevételekkel, továbbá a közoktatásra központosított előirányzatból adott olyan külön támogatással, amelyhez pályázat útján az önkormányzati fenntartó, az egyházi jogi személy egyaránt hozzájuthat. Az így megállapított összegből határozandó meg a normatív támogatás aránya és a kiegészítő támogatás számított összege.

(4)20 A bevett egyház, illetve belső egyházi jogi személye által fenntartott köznevelési intézmény után a bevett egyház számára járó kiegészítő támogatást az egyházi köznevelési intézménynek a fővárosi, megyei feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelési-fejlesztési tervben meghatározott gyermek- és tanulói létszáma után kell kiszámítani.

(5)21 A kiegészítő támogatásra vonatkozó önkormányzati tervezett és tényleges adatok ismeretében az eltérés a bevett egyházzal történő egyeztetésnek megfelelően az éves költségvetés végrehajtásáról szóló törvényben előírtak szerint kerül rendezésre.

7. §22 (1)23 A bevett egyház a tulajdonában lévő közcélú tevékenységet szolgáló és egyéb ingatlanjainak, a vallási, kulturális örökség értékeinek, a műemlékeknek és a művészi alkotásoknak a megőrzéséhez, felújításához, gyarapításához, továbbá levéltára, könyvtára, múzeuma működéséhez a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott összegű, az államiakhoz hasonló támogatásban részesül.

(2)24

(3)25 Az állami költségvetés a célra meghatározott éves előirányzat terhére hozzájárul az egyházi hitoktatás költségeihez.

(4)26 A bevett egyház által ellátott alap- és egyéb közcélú tevékenység elősegítésére további központi költségvetési támogatás is adható, amelyet az Országgyűlés a bevett egyház által meghatározott célokra, a központi költségvetésről szóló törvényben állapít meg.

(5)27 A (4) bekezdésben meghatározott támogatás jellegére és annak igénybevételére vonatkozó kérelmet a bevett egyház legfőbb szervének képviselője nyújtja be az egyházakkal való kapcsolattartás koordinációjáért felelős miniszterhez (a továbbiakban: miniszter).

8. § (1)28 A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeket közcélú tevékenységük után megillető állami hozzájárulásokat a szakmai felügyeletet ellátó fejezetek költségvetésében kell megtervezni és a központi költségvetésről szóló törvény előírásai szerint a kincstár útján folyósítani. Az egyéb támogatásokat a központi költségvetésről szóló törvénynek a miniszter irányító szervi hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatai között kell biztosítani.

(2)29 A 3. § (1) bekezdése szerinti járadékot negyedévenként, az adott negyedév első hónapjának 10. napjáig, az első negyedévben az első hónap utolsó napjáig kell rendelkezésre bocsátani, a 3. § (2) bekezdésében előírt korrekciót pedig egy összegben kell rendezni a költségvetés végrehajtásáról szóló törvény elfogadását követő hónap utolsó napjáig.

(3)30 A jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeket a 4. §-ban meghatározottak szerint megillető személyi jövedelemadó-részesedést és a bejegyzett egyházakat, valamint a bevett egyházakat megillető kiegészítő támogatást a központi költségvetésről szóló törvénynek a miniszter irányító szervi hatáskörébe tartozó fejezeti kezelésű előirányzatai között kell megtervezni, és a felajánlásokat követő évben január 31-éig a jogosultaknak átutalni.

9. §31 A 3. § (3) bekezdése szerinti írásos nyilatkozatot – az előírt jogvesztő határidőn belül – a miniszternek kell megküldeni.

10. §32 A Kormány jogosult a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségeket közcélú tevékenységük folytatásához szükséges ingatlan megszerzéséhez segíteni.

11. §33

12. § Ez a törvény 1998. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 4. § (1) bekezdését először az 1997. évi adóbevallások során kell alkalmazni.

13. §34

14. §35

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!