nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet
a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról
2012-09-01
2013-01-31
40

20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet

a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról

A Kormány a közoktatásról szóló – többször módosított – 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (3) bekezdésének e) és g) pontjában foglalt felhatalmazás alapján, a közoktatásról szóló törvény 19. §-ának (2) és (3) bekezdésében és 122. §-ának (1) bekezdésében foglaltak végrehajtására a következőket rendeli el:

A Pedagógus igazolvány

1–3. §1

A kormányhivatal által kiállított pedagógus igazolványokról2

3/A. §3

A szakirodalom vásárlásához nyújtott hozzájárulás

4–7. §4

A pedagógusok fővárosi, megyei állandó helyettesítési rendszere

8. §5

9. §6

10. §7

10/A. §8

A közoktatási információs rendszer

11. §9

12. §10

A közoktatási intézménytörzs, OM azonosító11

12/A. §12

12/B. §13

A közoktatási intézmények információs tájékoztató rendszere

12/C. §14

Az azonosító szám igénylése és kiadása15

12/D. §16

12/E. §17

A közoktatási intézmények fenntartásával kapcsolatos pénzügyi adatok18

12/F. §19

12/G. §20

A hátrányos helyzetű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók létszámával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség21

12/H. §22

12/I. §23

A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók normatív állami hozzájárulásának és támogatásának igénylése, folyósítása, elszámolása és ellenőrzése24

13. §25 (1) A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó (a továbbiakban: fenntartó) a közoktatásról szóló törvény 118. § (3) bekezdése alapján a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott normatív állami hozzájárulások, továbbá normatív, kötött felhasználású támogatások (a továbbiakban: normatív hozzájárulás és támogatás) iránti igényét a Magyar Államkincstár – fenntartó székhelye szerint – illetékes megyei igazgatóságnál (a továbbiakban: Igazgatóság) jelentheti be.

(2) Normatív hozzájárulás és támogatás – a külön jogszabályban meghatározott feltételek figyelembevételével – az után a gyermek, tanuló után vehető igénybe,

a) aki szerepel a felvételi és mulasztási vagy beírási naplóban,

b) akiről kiállították a törzslapot, kollégiumban a törzskönyvet,

c) akinek jelenlétéről, távolmaradásáról külön jogszabályban meghatározott nyilvántartást vezetnek,

d) aki rendelkezik az e jogszabály szerinti azonosító számmal.

(3) Normatív hozzájárulás és támogatás – a külön jogszabályban meghatározott feltételek figyelembevételével – az után az alkalmazott után vehető igénybe,

a) akit a képesítésének megfelelő munkakörben, munkaviszonyban foglalkoztatnak,

b) aki rendelkezik az e jogszabály szerinti azonosító számmal.

(4) A normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételének további feltétele, hogy a létesített tanulói és alkalmazotti jogviszony – az e jogszabályban meghatározottak szerint – szerepeljen a KIR adatbázisában.

(5) A fenntartó ügyviteli feladatot ellátó intézményi feladatellátási helyenként és fenntartói szinten összesített formában nyújtja be a normatív hozzájárulás és támogatás iránti igényét.

(6) A tárgyévi igénylési adatlapot, amelynek formáját a Magyar Államkincstár a Minisztériummal közösen határozza meg, az Igazgatóság a nyilvántartásában szereplő fenntartónak a márciusi igényléshez február 25-ig, az októberi igényléshez október 5-ig küldi meg.

(7) A kitöltött igénylési lapot valamennyi fenntartó

– október 20-ig – a tárgyév október 1-jei tényleges létszám alapján –, és

– március 12-ig – a tárgyév február 1-jei tényleges létszám alapján –

megküldi az Igazgatóságnak. Az igénylési határidő elmulasztása jogvesztő.

(8) A nem havi rendszerességgel folyósított támogatásokat a márciusban benyújtott igénylési lapon kell igényelni.

(9) Az új fenntartó, amely első alkalommal nyújt be normatív hozzájárulás és támogatás iránti igényt, az igénylési laphoz köteles csatolni:

a)26 közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott aláírási címpéldányát vagy ügyvéd által cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírásmintáját, adószámát, valamennyi bankszámlaszerződésének hiteles másolatát,

b)27 az intézmény nyilvántartásba vételéről rendelkező jogerős határozatot, a jogerős működési engedélyét, alapító okiratát, fizetési számlájának számát, adószámát,

c)28 az e bekezdés szerinti valamennyi fizetési számlára vonatkozó felhatalmazó levelét beszedési megbízás benyújtására,

d) nyilatkozatát arról, hogy sem neki, sem az intézménynek harminc napon túli köztartozása nincs.

(10)29 A (9) bekezdésben felsorolt okiratok másolatát közjegyző vagy – az eredeti okiratok alapján – az Igazgatóság hitelesíti. Ha a fenntartó több fizetési számlával rendelkezik, meg kell jelölnie azt a fizetési számlát, amelyre a normatív hozzájárulás és támogatás folyósítását kéri. Az OM azonosítót az Igazgatóság ellenőrzi, az igénylésekkel összefüggő új és módosított adatokat a KIR-ből átveszi. Ha a fenntartó a KIR-ben tárolt okiratokat nem küldi meg, azt az Igazgatóság a KIR adatkezelőjétől megkéri.

(11) Ha a fenntartó új intézményt, új feladatellátási helyet létesít, új alaptevékenységgel bővíti az intézmény feladatát, az igénylési laphoz csatolnia kell a (9) bekezdésben meghatározott okiratok közül azokat, amelyeket a változás érintett. Új intézmény, új feladatellátási hely, új alaptevékenység az az intézmény, az a feladatellátási hely, az az alaptevékenység, amelyre vonatkozóan a fenntartó első alkalommal nyújt be igénylést normatív hozzájárulásra és támogatásra.

(12) A fenntartó a támogatási igénylés benyújtásakor csatolja az intézmény székhelye és telephelye szerint illetékes önkormányzat által kiállított hatósági igazolást arról, hogy sem neki, sem az intézményének nincsen – az október 1-jei, illetve február 1-jei állapotot figyelembe véve – az önkormányzatnál lejárt köztartozása, valamint nyilatkozatával hozzájárul ahhoz, hogy az Igazgatóság az adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozással kapcsolatban adatot kérjen az illetékes hatóságoktól.

13/A. §30 Nem lehet a normatív hozzájárulás és támogatás igénylésénél figyelembe venni azt a nem tanköteles tanulót, akinek a tanulói jogviszonya félévkor megszűnt, vagy a tanulói jogviszony megszűnését – jogszabály alapján – meg kellett volna állapítani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a nem tanköteles tanuló a mulasztások miatt félévkor nem volt osztályozható, és az osztályozó vizsgán nem jelent meg, távolmaradását öt napon belül nem igazolta; ezáltal igazolatlanul tíz tanítási óránál többet mulasztott.

14. §31 (1) Az Igazgatóság – az igénylési lap és a rendelkezésre álló okiratok alapján, az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Áe.) szabályozott eljárás keretében –

a)32 az októberi igénylés alapján a szeptember–december hónapokra,

b)33 az elszámolásban közölt október 1-jei ténylétszám, valamint – szükség esetén – az új jogcímekre vonatkozó kiegészítő felmérés adatai alapján január hónapra,

c)34 a márciusi igénylés alapján február–augusztus hónapokra

határozatban állapítja meg, hogy a fenntartó milyen feladat ellátásáért, milyen jogcímen, hány gyermek, tanuló után és milyen összegben veheti igénybe az éves költségvetésről szóló törvényben meghatározott normatív hozzájárulást és támogatást.

(2)35 Az Igazgatóság a határozatában a gyermekek, tanulók számát úgy állapítja meg, hogy az feladat-ellátási helyenként, intézményenként ne haladja meg a működési engedélyben meghatározott létszámot. Az Igazgatóság normatív hozzájárulás és támogatás megállapításával kapcsolatos döntése ellen benyújtott fellebbezést az oktatásért felelős miniszter bírálja el.

(3)36 A Magyar Államkincstár az október 1-jei tényleges létszámadatokról december 15-ig, a február 1-jei tényleges létszámadatokról május 5-ig fenntartónkénti, intézményfenntartó típusonkénti bontásban, egyházi intézmények esetében egyházanként összesítve, fővárosi, megyei összesítésben, jogcím szerinti részletezéssel tájékoztatja az oktatásért felelős minisztert. A Magyar Államkincstár biztosítja az oktatásért felelős miniszter, valamint az iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények adatai tekintetében a szakképzésért felelős miniszter részére is az adatbázis adataihoz való hozzáférést, a statisztikai célú adatok lekérdezésének lehetőségét.

(4)37 Ha év közben az igénylési létszám az egyes feladatellátási helyek (székhely, telephely) szintjén 10%-ot meghaladó mértékben lecsökken, a fenntartónak erről az illetékes Igazgatóságot nyolc napon belül értesítenie kell. Az e bekezdés szerinti 10%-os szabályt augusztus 31-ét követő naptól kell alkalmazni azoknál a tanulóknál, akiknek általános iskolában vagy középfokú iskolában az adott iskolatípus utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításával a tanulói jogviszonya a szorgalmi időszak utolsó napján – kivéve a keresztféléves oktatásban részt vevő tanulókat – szűnik meg. Az Igazgatóság az értesítés alapján módosítja az érintett fenntartók pénzellátását, melyről határozatban értesíti a fenntartót.

(5)38 A fenntartó nyolc napon belül változásjelentést küld az Igazgatóság részére abban az esetben is, ha az általa fenntartott intézmény feladataiban vagy más nyilvántartott adataiban változás következett be. Ha az Igazgatóság a nyilvántartásában tárolt adatokban az igénylést érintő változtatást tapasztal, adategyeztetést kezdeményez a fenntartóval és az Oktatási Hivatallal. Ha a változtatás mértéke e rendelet szerinti jogosulatlan igénybevételhez vezethet, az igénylés módosítására hívja fel a fenntartót.

(6)39 A változásjelentéshez mellékelni kell az alapító okirat módosításának hiteles másolatát, és szükség szerint a működési engedély módosítása tárgyában hozott határozat jogerősítő záradékkal ellátott példányának hiteles másolatát. Ha az Igazgatóság olyan okiratot kap, amelyet a KIR-ben is tárolni kell, eltérés esetén az eltérés okának megadásával tájékoztatja az Oktatási Hivatalt.

(7)40 Ha a fenntartó székhelye év közben megváltozik, akkor a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatóság folyósítja a normatív hozzájárulást és támogatást december 31-éig, és a fenntartó a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatósághoz nyújtja be – a 16. § (1) bekezdésbe foglaltaknak megfelelően – az elszámolását. Az új székhely szerint illetékes Igazgatóság a következő költségvetési év január 1-jétől kezdi meg a normatív hozzájárulás és támogatás folyósítását a korábbi székhely szerint illetékes Igazgatóság a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerint hozott határozata alapján.

(8)41

15. §42 (1)43 A normatív hozzájárulást és támogatást az Igazgatóság havi ütemezésben, a tárgyhó 5. napjáig folyósítja a fenntartónak. A nem havi rendszerességgel folyósított normatív hozzájárulást és támogatást a költségvetési törvényben meghatározott időpontban kell folyósítani.

(2)44 A fenntartót megillető normatív hozzájárulás és támogatás határozatban történő megállapításáig az Igazgatóság előleget folyósít

a) szeptember–november hónapokra – a 14. § (1) bekezdés c) pontja szerinti határozat rendelkezésének megfelelően – az előző időszak utolsó érvényes létszámadata és a tárgyévi költségvetési törvényben meghatározott normatívák,

b) január–április hónapokra – a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti határozat rendelkezésének megfelelően – az előző időszak utolsó érvényes létszámadata és az új költségvetési törvényben meghatározott normatívák alapján.

A 14. § (4) bekezdés szerinti jelentés esetén az Igazgatóság az előleget a csökkentett létszámadatok alapján állapítja meg.

(3)45 A határozatban megállapított normatív hozzájárulás és támogatás és a folyósított előleg közötti korrekcióra tárgyév december, illetve május hónapokban kerül sor.

(4)46 Új fenntartó részére az igénylési határidő lejártát követő második hónaptól kezdődik a folyósítás. A finanszírozási körben már szereplő fenntartó új intézményének, új feladatellátási helyének, új alaptevékenységének finanszírozása a korrekció keretében kezdődik meg.

15/A. §47 Amennyiben a fenntartónak két egymást követő hónapban lejárt köztartozása van, és e tartozás mértéke nagyobb a fenntartónak megállapított hat havi normatív hozzájárulás és támogatás összegénél, az Igazgatóság erről tájékoztatja a működést engedélyező szervet és az oktatásért felelős minisztert.

16. §48 (1)49 A fenntartó a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás igénybevételének jogosságáról és felhasználásáról a Magyar Államkincstár és az oktatásért felelős miniszter által közösen meghatározott és az Igazgatóság által a fenntartó részére megküldött adatlapon intézmény feladat-ellátási helyenkénti, valamint összesített adatokkal, a tárgyévet követő év január 31-ig számol el.

(2)50 Az elszámoló adatlap benyújtásával egyidejűleg a fenntartó az intézménnyel jogviszonyt létesítő alkalmazottak és tanulók oktatási azonosító számát (székhelyenkénti és telephelyenkénti, valamint összesített táblázatban) az Igazgatóság rendelkezésére bocsátja.

(3)51 Az elszámolás során a fenntartót megillető normatív hozzájárulás és támogatás 1/12, 7/12, illetve 4/12 részekben kerül kiszámításra. A 14. § (4) bekezdése szerinti esetben elszámoláskor a változással érintett időszaktól függően az október 1-jei vagy a február 1-jei létszám helyett a változással érintett időszakban a hó végi létszámadatok átlagát kell figyelembe venni.

(4)52 Ha a fenntartó az elszámolási kötelezettségének nem tesz eleget, az Igazgatóság nyolc napos határidő kitűzésével felhívja az elszámolási kötelezettség teljesítésére. Ha a fenntartó a felhívásnak határidőben nem tesz eleget, a normatív hozzájárulás és támogatás folyósítását az Igazgatóság felfüggeszti és az elszámolással érintett évben, valamint a tárgyévben folyósított támogatás visszafizetésére és a 16/A. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kamat megfizetésére kötelezi.

(5) Az elszámolás egyenlegét az Igazgatóság határozatban állapítja meg. Az elszámolásról hozott határozatban rögzített visszafizetési kötelezettségét a fenntartó a határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül köteles teljesíteni. A határozatban rögzített többlettámogatás összegéről a Magyar Államkincstár március 20-ig tájékoztatja az oktatásért felelős minisztert, aki gondoskodik a támogatás – május havi korrekciós utalással egyidejűleg történő – átutalásáról. Az éves elszámoláskor felmerülő ezer forint alatti többlettámogatási igényt az Igazgatóság nem utalja át, illetve a visszafizetési, kamatfizetési kötelezettséget a fenntartónak nem kell teljesítenie.

(6) Az Igazgatóság legfeljebb egy évre – az írásbeli kérelemben benyújtott indokok mérlegelésével – a visszafizetendő összeg vonatkozásában a kérelem benyújtását megelőző félév utolsó napján érvényes jegybanki alapkamat mértékével terhelten részletfizetést engedélyezhet. Az Igazgatóság a részletfizetésről szóló kérelemről soron kívül dönt.

(7) Ha a fenntartó visszafizetési vagy részletfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a napi jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő késedelmi kamatot köteles fizetni addig a napig, amíg fizetési kötelezettségét nem teljesíti.

(8)53 Amennyiben a fenntartó a részletfizetést engedélyező határozatban foglalt fizetési kötelezettségének a határozatban foglaltak szerint nem tesz eleget, a visszafizetési és igénybevételi kamatfizetési kötelezettség egy összegben, azonnal esedékessé válik. Ha az így keletkezett egyösszegű fizetési kötelezettségének az esedékessé válását követő nyolc napon belül a fenntartó nem tesz eleget, az Igazgatóság beszedési megbízást nyújt be a fenntartó fizetési számlájára. Ennek sikertelensége esetén az Igazgatóság a fenntartót megillető soron következő havi normatív hozzájárulás és támogatás összegéből visszatartja a fizetési kötelezettség összegét, valamint a késedelmi kamatot.

(9)54 A Magyar Államkincstár a normatív hozzájárulás és támogatás elszámolásának feldolgozása után a jóváhagyott költségvetési hozzájárulásokról és az előző évi ténylegesen igénybe vett normatív hozzájárulásról és támogatásról a tárgyévet követő év március 20-ig adatszolgáltatást nyújt az oktatásért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter részére általuk meghatározott és a Magyar Államkincstár részére március 1-jéig megküldött formában. Az adatszolgáltatást fenntartónként, intézményfenntartó típusonként, egyházi intézmények esetében egyházanként is összesítve, fővárosi, megyei összesítésben jogcím szerinti részletezéssel kell elkészíteni a fenntartó részére kiutalt támogatás mértékéről, az ellátottak számáról, meghatározva a feladatot ellátó fenntartók, intézmények, telephelyek számát is.

(10) A közoktatási feladatok ellátását év közben megszüntető, szüneteltető fenntartónak a megszüntetésről, szüneteltetésről hozott fenntartói döntés meghozatalát követő 30 napon belül kell elszámolnia. A működést engedélyező szerv haladéktalanul jelzi a fenntartó székhelye szerinti Igazgatóságnak, ha tudomása van e bekezdés szerinti megszűnésről.

(11) Ha elszámoláskor a fenntartó által közölt létszámadatok az igénylési létszámhoz képest tíz százalékot meghaladó mértékben változtak, vagy a fenntartó befizetési kötelezettsége tíz százalékkal meghaladja az őt ténylegesen megillető támogatás összegét, az Igazgatóság köteles helyszíni vizsgálatot tartani.

16/A. §55 (1) A fenntartó az általa jogosulatlanul igénybe vett támogatás után igénybevételi kamatot fizet, ha a fenntartó részére a normatív hozzájárulást és támogatást megállapító jogerős határozat alapján folyósított összeg legalább három százalékkal meghaladja a fenntartót ténylegesen megillető összeget. Jogosulatlan igénybevételnek minősül az, ha a normatív hozzájárulásra és támogatásra való jogosultság jogszabályi feltételei részben vagy egészben nem teljesülnek, vagy a fenntartó a normatív hozzájárulások és támogatások teljes összegét vagy annak egy részét nem az arra jogosult intézményére, annak alaptevékenységére fordította.

(2) Az igénybevételi kamat mértéke

a) a normatív hozzájárulás és támogatás jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat, amennyiben a tárgyév július 31-ig a fenntartó a normatív hozzájárulást és támogatást megállapító határozatban foglalt létszámadatokhoz képest csökkenést jelentett, és a változással érintett időszakban kiutalt normatív hozzájárulás és támogatás legalább három százalékkal meghaladja a fenntartót ténylegesen megillető normatív hozzájárulás és támogatás összegét,

b) a normatív hozzájárulás és támogatás jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszerese, amennyiben a fenntartónak az év végi elszámolás során keletkezik visszafizetési kötelezettsége vagy helyszíni ellenőrzés állapít meg jogosulatlanul igénybe vett támogatást.

17. §56 (1) Az Igazgatóság a megküldött iratok alapján felülvizsgálja, és a helyszínen ellenőrizheti a normatív hozzájárulás és támogatás igénylésének és elszámolásának jogszerűségét. Az ellenőrzés kiterjed az igénybevételi jogosultság jogszabályi feltételei teljesítésének, az igénylési lapon, a változásjelentésben, az elszámoláskor közölt adatok megalapozottságának, továbbá a kötött támogatások felhasználása jogszerűségének vizsgálatára.

(2) Az Igazgatóság hatósági ellenőrzés keretében vizsgálja a fenntartónál és a közoktatási intézményekben a fenntartó által igényelt normatív hozzájárulás és támogatás igénylésének alapjául szolgáló – a közoktatási intézményben vezetett – nyilvántartások meglétét, vezetését, a tanügy-igazgatási dokumentumokat és ennek alapján az igénylés és az elszámolás megalapozottságát.

(3) A (2) bekezdés szerinti vizsgálat eredményeképpen az Igazgatóság kezdeményezheti a kormányhivatalnál a tanügyi nyomtatványok és nyilvántartások vezetésének ellenőrzését.

(4) Ha az Igazgatóság a felülvizsgálata során megállapítja, hogy a fenntartó normatív hozzájárulását és támogatását megalapozó tanulói és pedagóguslétszám nem egyezik meg a KIR-ben nyilvántartott október 1-jei vagy február 1-jei állapot szerinti létszámadatokkal, az Igazgatóság adategyeztetés céljából megkeresi az Oktatási Hivatalt.

(5) Ha az Igazgatóság helyszíni ellenőrzést tart, és a jegyzőkönyvben foglaltakat részben vagy egészben határozatban állapítja meg, a finanszírozási különbözet kiutalására legkésőbb a határozat jogerőre emelkedését követő második hónap finanszírozásakor kerül sor. Az ellenőrzés során megállapított visszafizetési kötelezettségről az Igazgatóság soron kívül intézkedik a 16. § (6)–(8) bekezdésében és a 16/A. §-ban meghatározottak szerint.

(6) Az Igazgatóság az ellenőrzés megállapításait tartalmazó jegyzőkönyvet megküldi a működést engedélyező szerv részére, ezzel egyidejűleg az ellenőrzés során megállapított jogsértésre figyelemmel kezdeményezheti törvényességi ellenőrzés lefolytatását a vizsgált fenntartónál.

(7)57 Ha a fenntartónak az Állami Számvevőszék által lefolytatott ellenőrzése során visszafizetési kötelezettsége keletkezik, annak a döntés kézhezvételét követő tizenhatodik naptól a visszafizetés napjáig a döntés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelt összegben való megfizetésére az Igazgatóság kötelezi a fenntartót.

(8) A normatív hozzájárulás és támogatás átadásával kapcsolatos adatokat, egyéb állami támogatások felhasználását, tandíj, térítési díj megállapításával, beszedésével kapcsolatos rendelkezéseket alaptevékenységenkénti bontásban elkülönítetten és naprakészen kell nyilvántartani, az ellenőrzésre feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást meg kell adni, a kért dokumentumokat rendelkezésre kell bocsátani, a helyszíni ellenőrzést lehetővé kell tenni. Az adatok valódiságát az egyes fenntartóknál, közoktatási intézményeknél megfelelő nyilvántartással, szakmai és pénzügyi dokumentációval kell alátámasztani. A betekintést akkor is biztosítani kell, ha az intézményi és az intézmény fenntartásával összefüggő fenntartói könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettséget intézményen és fenntartón kívüli egyéb szervezet látja el.

17/A. §58 (1) A Magyar Államkincstár minden év januárjában megküldi az oktatásért felelős miniszter részére a tárgyévre vonatkozó ellenőrzési munkatervét. Az oktatásért felelős miniszter koordinálja a kormányhivatal, a Magyar Államkincstár és az Oktatási Hivatal közoktatási intézmények, fenntartók ellenőrzését megalapozó munkaterveit, a munkatervek alapján javaslatot tehet a hatóságok együttes ellenőrzésének lefolytatására.

(2) A Magyar Államkincstár és a kormányhivatal minden év november 15-ig összesítő jelentés formájában tájékoztatja az oktatásért felelős minisztert a munkaterven felüli ellenőrzésekről.

17/B. §59 (1) A köznevelési feladatot ellátó egyház számára a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiegészítő támogatás megállapítását az egyházi intézményfenntartók részére az Igazgatóságok által megállapított normatív hozzájárulás és támogatás igénylése és elszámolása alapján a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Igazgatósága (a továbbiakban: Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság) országos illetékességgel végzi.

(2) A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság az egyházi intézményfenntartó székhelye szerinti Igazgatóság adatszolgáltatása alapján figyelembe vehető gyermek-, tanulólétszám alapján az októberi igénylés alapján szeptember–december hónapokra határozatban – feladatonkénti, egyházi fenntartónkénti bontásban – állapítja meg a köznevelési feladatot ellátó egyház részére járó kiegészítő támogatás mértékét.

(3)60 A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a kiegészítő támogatást havi részletekben tárgyhó ötödik napjáig folyósítja a köznevelési feladatot ellátó egyház részére.

(4) Ha a köznevelési feladatot ellátó egyház első alkalommal válik jogosulttá az (1) bekezdés szerinti kiegészítő támogatásra, köteles megküldeni:

a) a nyilvántartásba vett adatait igazoló hatósági bizonyítványt, ha az egyház a kért hatósági bizonyítványt nem csatolja, a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a szükséges adatokat helyette beszerzi,

b) képviselőjének aláírási címpéldányát, adószámát, valamennyi, a kiegészítő támogatással összefüggő bankszámlaszerződésének hiteles másolatát, bankszámlaszámát.

(5) A köznevelési feladatot ellátó egyház nyilvántartást vezet arról, hogy az egyházi intézményfenntartó mely települési önkormányzattal, milyen feladatra, mennyi időre és hány főre kötött köznevelési szerződést, tett egyoldalú nyilatkozatot. A nyilvántartást a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a kiegészítő támogatás megállapítása, elszámolása és ellenőrzése során bekérheti a nyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése céljából.

(6) Az elszámolás és ellenőrzés során a normatív hozzájárulás és támogatás elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény által fenntartott közoktatási intézmény normatív hozzájárulásának és támogatásának igénylése, folyósítása, elszámolása és ellenőrzése

17/C. §61 (1) A központi költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményt, mint a közoktatási feladatokat ellátó intézmény fenntartóját az intézmény alapító okiratában meghatározott közoktatási feladatok ellátásához a közoktatásról szóló törvény 118. §-ának (3) bekezdése alapján a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás illeti meg.

(2)62 A normatív hozzájárulás és támogatás igénylése – a rendelet 13. § (2) bekezdésében foglaltak szerint – az oktatásért felelős miniszter által a felsőoktatási intézménynek megküldött adatlapon és meghatározott határidőben történik. Az adatokat a közoktatási intézmény tanügyi okmányai és nyilvántartásai alapján az érintett tanévek változásai szerint a mindenkori költségvetési törvény előírásainak figyelembevételével kell megküldeni.

(3)63 A mindenkori költségvetési törvényben meghatározott normatív hozzájárulás és támogatás alapján számított költségvetési támogatás és a felsőoktatási intézmény költségvetésében a közoktatási feladatok ellátására biztosított támogatás különbözetét az oktatásért felelős miniszter az által vezetett minisztérium költségvetési fejezetének fejezeti kezelésű előirányzatai között megtervezett közoktatási normatív előirányzat terhére – a rendelkezésre álló összeg erejéig – pótelőirányzatként biztosítja.

(4) A felsőoktatási intézmény költségvetésében a közoktatási feladatok ellátására biztosított normatív hozzájárulást és támogatást a Magyar Államkincstár a központi költségvetési szervekre vonatkozó szabályok szerint folyósítja a felsőoktatási intézménynek.

(5)64 A közoktatási feladatok ellátására biztosított normatív hozzájárulás és támogatás elszámolása a jogosultsági adatok alapján elkészített, az oktatásért felelős miniszter által megküldött elszámolási adatlap segítségével – elkülönítetten – a felsőoktatási intézmény éves költségvetési beszámolójának keretében történik.

(6) Ha a felsőoktatási intézmény a mindenkori költségvetési törvény alapján a közoktatási feladatainak ellátásában jogosult olyan támogatás igénybevételére, amelyet nem normatív támogatásként határoz meg a törvény, abban az esetben a költségvetési törvényben meghatározott előirányzat terhére a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eljárási rendje szerint vehető igénybe a jogcím alapján biztosított költségvetési támogatás.

(7)65 Ha a költségvetési évet érintően, év közben a jogosultságok változása, illetőleg annak végrehajtása során a központi költségvetési szervek támogatásának módosítása szükségessé válik, akkor a közoktatási feladatok ellátásának támogatásával összefüggésben az oktatásért felelős miniszter intézkedik.

(8) A felsőoktatási intézmény által ellátott közoktatási feladatok költségvetési támogatásának ellenőrzése a központi költségvetési szervek ellenőrzésének részeként, annak szabályai szerint történik.

A kormányhivatal illetékessége a közoktatási intézmény engedélyezési eljárásával kapcsolatos feladatok ellátásában66

17/D. §67

A nem állami térségi integrált szakképző központok központi képzőhelyei68

17/E. §69 (1) A térségi integrált szakképző központ keretei között működő központi képzőhely nem állami fenntartója – feltéve, hogy a központi képzőhely olyan jogi személy részeként jött létre, amely gazdasági tevékenységét nyereség- és vagyonszerzési cél nélkül, közhasznú tevékenységének elősegítése érdekében folytatja – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek esetén és a 13. § (1) bekezdés szerinti fenntartóval kötött megállapodás alapján jogosult a szakmai gyakorlati képzéshez nyújtott normatív hozzájárulásra és támogatásra (a továbbiakban: szakképzési támogatás).

(2) A szakképzési támogatást a megállapodásban meghatározott, 13. § (1) bekezdése szerinti fenntartó az Igazgatóság útján igényelheti azzal, hogy a szakképzési támogatást átadja a központi képzőhely nem állami fenntartójának. A megállapodásban kell rögzíteni a szakképzési támogatás átadásának idejét, módját, a nyilvántartással, a szakmai ellenőrzéssel, adatszolgáltatással és a felhasználással kapcsolatos szabályokat. A szakképzési támogatással az igénylést benyújtó, 13. § (1) bekezdése szerinti fenntartó számol el azzal, hogy az elszámolást megalapozó nyilvántartást mindkét fenntartónál ellenőrizheti az Igazgatóság.

(3) Az igényléshez csatolni kell

a) a szakképzésben részt vevő felek között létrejött megállapodást,

b) a megállapodással érintett valamennyi szakképző iskola OM azonosítóját, nevét, székhelyét, intézményenként a gyakorlati képzésben részt vevő tanulók számát, azonosító számát, az oktatás munkarendjét,

c) a térségi integrált szakképző központ külön jogszabályban meghatározott regisztrációs kódját, nevét, székhelyét, a nem állami fenntartó létesítő és a nyilvántartásba vételről szóló okiratait,

d) a szakképző iskolák fenntartóinak nyilatkozatát arról, hogy a megállapodásban rögzítettek szerint, a képzésre fordított idő arányában osztják meg a tanulók létszámát, továbbá e létszám alapján veszik igénybe a szakmai gyakorlati képzéshez nyújtott normatív hozzájárulást és támogatást. A nyilatkozatnak tartalmaznia kell a szakképző iskola OM azonosítóját, a gyakorlati képzésben részt vevő tanulóknak a képzésre fordított idő arányában megosztott létszámát az oktatás munkarendje szerinti bontásban.

(4) Ha a helyi önkormányzati intézményfenntartó az (1) bekezdés szerinti központi képzőhely nem állami fenntartójával láttatja el a szakképzési feladatokat és a megállapodásuk alapján a központi képzőhely nem állami fenntartója – külön jogszabály alapján – jogosult a támogatás igénylésére, a (3) bekezdésben foglaltak mellett az igényléshez csatolni kell a központi képzőhely nem állami fenntartójának:

a) a képviselője aláírási címpéldányát,

b) adószámát,

c) valamennyi pénzforgalmi számlaszerződése hiteles másolatát és az azokra vonatkozó felhatalmazó levelét beszedési megbízás benyújtására,

d) a helyi önkormányzat által kiállított hatósági igazolást arról, hogy a fenntartónak nincsen az önkormányzatnál lejárt köztartozása, valamint a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul ahhoz, hogy az Igazgatóság az adó-, járulék-, illeték- vagy vámtartozással kapcsolatban adatot kérjen az illetékes hatóságoktól.

(5)70 Az elszámolás és az ellenőrzés során a normatív hozzájárulás és támogatás elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A központosított előirányzatokból folyósított támogatások elszámolása és ellenőrzése71

17/F. §72 (1) A 13. § (1) bekezdése és a 17/C. § (1) bekezdése szerinti fenntartó – külön jogszabály alapján – központosított előirányzatból folyósított támogatásokra (a továbbiakban: központosított támogatás) válhat jogosulttá.

(2) A központosított támogatást más állami támogatással, pályázattal nem lehet összevonni. A központosított támogatást a tárgyév december 31-ig kötelezettségvállalással terhelten a fenntartó a tárgyévet követő év június 30-ig használhatja fel jogszerűen. Kötelezettségvállalásnak minősül különösen a szerződés, a megállapodás megkötése, a visszaigazolt megrendelés. Kötelezettségvállalásnak kell elfogadni a közbeszerzés megkezdéseként a közbeszerzési eljárást megindító feladott hirdetményt, megküldött ajánlati, ajánlattételi felhívást.

(3)73 Ha a fenntartó a központosított támogatást vagy annak egy részét jogosulatlanul vette igénybe, azt nem megfelelően használta fel, vagy a központosított támogatások igényléséhez valótlan adatot szolgáltatott, akkor a központosított támogatásról, vagy annak meghatározott részéről köteles lemondani, egyidejűleg a központosított támogatást vagy annak meghatározott részét visszafizetni a következők szerint: a nem állami, nem helyi önkormányzati fenntartó az Igazgatóságon keresztül az oktatásért felelős miniszter részére, az állami felsőoktatási intézmény közvetlenül az oktatásért felelős miniszter részére az év végi jogosultsági elszámolás alkalmával. A fenntartó a fel nem használt vagy a le nem kötött összeget is e bekezdés szerint fizeti vissza. Ha a közbeszerzési eljárás részben vagy egészben sikertelen és az adott tárgyévben nincs mód új közbeszerzési eljárást kiírni, a fenntartónak a pályázat sikertelenségének megállapítását követő nyolc napon belül visszafizetési kötelezettsége keletkezik.

(4) Visszafizetési kötelezettség esetén a központosított támogatást kamattal terhelten kell visszafizetni. A kamat mértéke a központosított támogatás jogosulatlan igénybevételét megállapító döntés napját magában foglaló naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat kétszerese. Ha a fenntartó visszafizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, az összeg után a fenntartó a visszafizetési kötelezettsége teljesítésének napjáig a napi jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő késedelmi kamatot fizet.

(5)74 A központosított támogatás céljának szakmai megvalósulását az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő ellenőrzi és az ellenőrzés eredmény alapján – külön jogszabályban meghatározottak szerint – szakmai célú javaslatáról tájékoztatja a Magyar Államkincstárt és az oktatásért felelős minisztert.

(6)75

(7)76

(8)77

A közoktatási feladatot ellátó intézményt fenntartó országos kisebbségi önkormányzat kiegészítő támogatása igénylésének, elszámolásának és ellenőrzésének rendje78

17/G. §79 (1) Az intézményt fenntartó országos nemzetiségi önkormányzat számára a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiegészítő támogatás megállapítását az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó részére megállapított normatív hozzájárulás és támogatás igénylése és elszámolása alapján a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság országos illetékességgel végzi.

(2) A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság az országos nemzetiségi önkormányzatok székhelye szerinti Igazgatóságok adatszolgáltatása alapján figyelembe vehető gyermek-, tanulólétszám alapján az októberi igénylés alapján szeptember–december hónapokra határozatban – feladatonkénti bontásban – állapítja meg az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó (1) bekezdés szerinti jogosultságát.

(3) Ha az országos nemzetiségi önkormányzat települési önkormányzattól vett át intézményt és a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodás eltérően nem rendelkezik, az átadás évében a települési önkormányzat által összeállított és hitelesített, valamint az országos nemzetiségi önkormányzat által az átvett intézmény működési engedélyének jogerőre emelkedését követően megküldött normatív hozzájárulásonkénti és támogatásonkénti létszámadatokat tartalmazó, a Magyar Államkincstár honlapján közzétett, tárgyév márciusi igénylési adatlapnak megfelelő adatsorokat tartalmazó kimutatás alapján – a július–augusztus hónapokra megállapított összeg kerül előlegként folyósításra.

(4) A Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a (2) bekezdés szerinti kiegészítő támogatást havi részletekben tárgyhó ötödik napjáig folyósítja az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó számára.

(5) Az országos nemzetiségi önkormányzati intézményfenntartó köteles nyilvántartást vezetni arról, hogy mely önkormányzattal, milyen feladatra, mennyi időre és hány főre vett át intézményt. A nyilvántartást a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság a kiegészítő támogatás megállapítása, elszámolás és ellenőrzése során bekérheti a nyilvántartásban szereplő adatok ellenőrzése céljából.

(6) Az elszámolás és az ellenőrzés során a normatív hozzájárulás és támogatás elszámolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Vegyes rendelkezések

18. §80 Ha a tanuló gyakorlati képzése a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 19. §-a alapján részben vagy egészben költségvetési szervnél történik, a szakképzési feladatot ellátó közoktatási intézmény 13. § (1) bekezdés szerinti fenntartóját megillető szakképzési támogatásból – a 17/E. §-ra figyelemmel – a közoktatási intézmény a gyakorlati képzést megvalósító költségvetési szerv számára – átadás-átvétel útján, az együttműködési megállapodásban foglaltak szerint – megtéríti a gyakorlati képzés időarányos költségeit.

18/A. §81

18/B. §82

18/C. §83 (1) Az Igazgatóság a közoktatási intézményt július 1-jei időponttól átvevő országos nemzetiségi önkormányzat számára a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 127. §-ára és 39. § (5) bekezdésére figyelemmel, a közoktatási intézményt átadó települési önkormányzat által megküldött normatív hozzájárulásonkénti és támogatásonkénti létszámadatokat tartalmazó 17/G. § (3) bekezdése szerinti kimutatás alapján július–augusztus hónapokra megállapított előleget egy összegben folyósítja.

(2) Ha 2011/2012-es tanévet követően az országos nemzetiségi önkormányzat, egyházi- és magánintézmény fenntartója nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát vagy közoktatási feladatot vett át, az Igazgatóság a fenntartó kérelmére szeptember–november hónapokra előleget folyósít, ha a fenntartónak nincs köztartozása. A fenntartó az előleg megállapításához csatolja

a) az intézményt vagy közoktatási feladatot átadó fenntartó által összeállított és hitelesített 17/G. § (3) bekezdése szerint összeállított és közzétett kimutatást és

b) a 13. § (9) bekezdése szerinti új dokumentumokat.

(3) Az október 1-jei igénylés alapján határozatban megállapított normatív hozzájárulás és támogatás, továbbá a folyósított előleg közötti korrekcióra tárgyév december hónapjában kerül sor.

(4) A fenntartó az (1)–(2) bekezdés szerinti előleg iránti igényét 2012. szeptember 15-ig nyújthatja be az Igazgatósághoz. Az Igazgatóság a megállapított előleget, annak utalványozását követő 5 munkanapon belül folyósítja.

18/D. §84

18/E. §85

18/F. §86

19. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2)–(5)87

1. Melléklet a 210/1997. (XI. 26.) Korm. rendelethez88

2. számú melléklet a 20/1997. (III. 13.) Korm. rendelethez89

3. számú melléklet a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelethez90

4. számú melléklet a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelethez91

5. számú melléklet a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelethez92

6. számú melléklet a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelethez93

7. számú melléklet a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelethez94

8. számú melléklet a 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelethez95

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!