nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1996. évi LVIII. törvény
a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról
2012-01-01
2012-11-13
19

1996. évi LVIII. törvény

a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról1

Az Országgyűlés – a hazai hagyományokat és a fejlett demokráciák gyakorlatát követve – a környezet alakítása, fejlesztése és védelme szempontjából meghatározó tervező- és szakértő mérnökök és építészek tevékenységének jelentőségét elismerve, a szakmai és etikai elvek érvényesítéséhez szükséges szakmai önigazgatást támogatva, a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §2 (1) Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben meghatározott építészeti-műszaki tervezési, tervellenőri, településtervezési, valamint építésügyi műszaki szakértői és településrendezési szakértői, továbbá – ha az adott tevékenységet szabályozó külön törvény úgy rendelkezik – más, törvényben vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendeletben engedélyezéshez kötött, építésüggyel összefüggő tevékenységet (a továbbiakban együtt: mérnöki, illetve építészeti tevékenység) – a (3) és (4) bekezdésben, illetve kormányrendeletben foglaltak kivételével – csak az folytathat, aki az e törvényben szabályozott kamarai tagsággal rendelkezik.

(2) A mérnöki, illetve építészeti tevékenységet a kamara tagja az ország egész területén végezheti.

(3) Az érintett személy lakóhelye, illetve az adott szakterület szerint illetékes kamara – külön kormányrendeletben meghatározott feltételekkel – engedélyezheti, hogy az adott tervezési szakterület tekintetében szakirányú felsőfokú végzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező személy kamarai tagság kötelezettsége nélkül, kivételes esetben saját maga vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozói számára építészeti-műszaki tervet készítsen.

(4) Kamarai tagság nélkül végezhetnek mérnöki, illetve építészeti tevékenységet azok a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező személyek, akik szakmájukat – a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel – határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében kívánják gyakorolni. Ezen személyekre e törvény etikai-fegyelmi rendelkezéseit a 34. §-ban meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

2. § (1)3 A megyékben (több megyére kiterjedően vagy megyénként) és a fővárosban az e törvényben szabályozott kamarai tagsági feltételeknek megfelelő természetes személyek által létrehozott területi mérnöki, illetve építész kamarák (a továbbiakban együtt: területi kamara) nyilvántartott tagsággal, önkormányzattal, területi feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestületek, amelyek közhasznú szervezetnek minősíthetők.

(2) A területi kamarák az e törvényben szabályozott módon hozzák létre az országos mérnöki kamarát (Magyar Mérnöki Kamarák), illetve az országos építész kamarát (Magyar Építész Kamara) (a továbbiakban együtt: országos kamarák). Az országos kamarák országos feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestületek, amelyek közhasznú szervezetnek minősíthetők .

(3) A területi kamarák az alapszabályukban (a továbbiakban: területi alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint helyi csoportokat alakíthatnak, melyek ellátják a területi kamara által rájuk átruházott kamarai feladatokat. A területi kamara alapszabálya a helyi csoportokat jogi személyiséggel ruházhatja fel.

(4)4 Az országos kamarákon belül a Magyar Mérnöki Kamara legalább építési, tartószerkezeti, épületgépészeti, közlekedési, hírközlési, vízgazdálkodási, vízépítési, környezetvédelmi, földmérő és térképészeti, erdészeti és faipari, mezőgazdasági, gépészeti, hő- és villamosenergetikai, gázipari, elektrotechnikai, munkabiztonsági, tűzvédelmi szakterületeken, valamint a jogosultsághoz kötött egyéb szakértői és tervezői mérnöki szakterületeken, a Magyar Építész Kamara legalább terület- és településrendezési, táj- és kertépítészeti, belsőépítészeti, műemlékvédelmi és tűzvédelmi szakterületeken szakmai tagozatokat hoz létre.

(5)5

(6) A területi kamara tagja jogosult hivatalos irataiban kamarai tagságának tényét feltüntetni.

II. Fejezet

A területi kamara

3. § (1) A területi kamara az 1. § (1) bekezdésében meghatározott mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának javítása érdekében az alábbi közfeladatokat látja el:

a)6 névjegyzéket vezető szervként az adott tevékenység folytatására való jogosultságot szabályozó kormányrendeletben meghatározottak szerint első fokon engedélyezi a mérnöki, illetve építészeti tevékenység, valamint külön törvény vagy kormányrendelet alapján az egyéb szakmagyakorlási tevékenység folytatását, és vezeti az e tevékenységek folytatására jogosultak névjegyzékét,

b)7 figyelemmel kíséri, hogy az a) pont szerinti tevékenységet csak az arra jogosultak végezzék, ennek keretében érdekeltsége területén

ba)8 a tervező jogosultságának megállapítása céljából:

– az építési engedélyek nyilvántartásába betekinthet,

– az építésügyi- és az építésfelügyeleti hatóság megkeresésére, vagy ha ezt a területi kamaráknál folyamatban lévő eljárás indokolja, a tervdokumentációk alapján véleményt nyilváníthat,

– az építésfelügyeleti hatóságok éves ellenőrzési ütemtervének tartalmára javaslatot tehet, továbbá

– az építésügyi-, illetve az építésfelügyeleti hatóság hatósági ellenőrzéseiben, célvizsgálataiban részt vehet,

bb) az illetékes hatóságtól tájékoztatást kérhet,

bc) szükség esetén az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményezhet;

c)9 ellenőrzi, hogy tagjainak tevékenysége és annak minősége megfelel-e a vonatkozó jogszabályoknak, hatósági előírásoknak és a szakmai követelményeknek, szükség esetén saját hatáskörben eljár, vagy az intézkedésre jogosult hatóságnál eljárást kezdeményez,

d)10 kivizsgálja a tagjait és az 1. § (4) bekezdése szerinti szakmagyakorlókat érintő szakmai és etikai panaszokat, eljár ezen panaszok okának mielőbbi megszüntetésében,

e)11 együttműködik az a) pont szerinti tevékenységet érintő kérdésekben az illetékes hatóságokkal, valamint a helyi önkormányzati szervekkel,

f)12 a megbízók és tagjai érdekeit figyelembe véve közreműködik a mérnöki, illetve építészeti tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában és működtetésében,

g)13 igazolja az igazságügyi szakértői tevékenység folytatásához szükséges építésügyi műszaki szakértői jogosultság meglétét,

h)14 értesíti az igazságügyért felelős minisztert az igazságügyi szakértői tevékenység folytatására jogosult tagja kamarai jogviszonyának felfüggesztéséről, megszűnéséről és a megszűnés okáról, továbbá az a) pont szerinti szakértői tevékenységre való jogosultság megszűnéséről,

i)15 ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.

(2) A területi kamara képviseli tagjainak érdekeit a hatáskörébe tartozó mérnöki, illetve építészeti tevékenységgel összefüggő ügyekben. Ennek keretében:

a) támogatja a felsőoktatásban tanulók és a pályakezdők szakmai gyakorlaton való részvételét,

b)16 együttműködik a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet érintő kérdésekben a területi érdekképviseleti és egyéb egyesületekkel, ezen belül a műszaki tudományos egyesületekkel, valamint más köztestületekkel,

c)17

d) figyelemmel kíséri és nyilvántartja a tevékenységi körét érintő versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását és lebonyolítását.

(3) A területi kamara önigazgatási feladatkörében:

a)18 megalkotja – e törvény és az országos alapszabály keretei között – a területi alapszabályt,

b)19 tagjaival szemben első fokon etikai-fegyelmi eljárást (a továbbiakban: fegyelmi eljárást) folytat le,

c)20 nyilvántartást vezet tagjairól és tagjelöltjeiről,

d) tagjai mérnöki, illetve építészeti tevékenységével kapcsolatban egyéb szolgáltatásokat nyújt.

(4)21 A területi kamarák az (1) bekezdés b), e) és f) pontjaiban meghatározott közfeladataikat erre felhatalmazással bíró tagjaik útján is elláthatják.

4. § (1) A területi kamara szervei:

a) a taggyűlés,

b) az elnökség,

c) a felügyelő bizottság,

d) az etikai-fegyelmi bizottság,

e) a területi alapszabályban meghatározott egyéb bizottságok,

f)22 titkárság.

(2) A területi kamara legfelsőbb szerve a taggyűlés. Az (1) bekezdés b)–e) pontjaiban szereplő szervek a területi kamara ügyintéző, illetve ellenőrző szervei (a továbbiakban együtt: területi ügyintéző szervek).

(3) A területi kamara tisztségviselői: az elnök, az alelnök, az elnökség tagjai, a titkár, valamint a felügyelő bizottság és az etikai-fegyelmi bizottság elnökei.

(4) A területi ügyintéző szervek működésének rendjét – az e törvényben meghatározott és a közigazgatási ügyekre vonatkozó kivételekkel – és a bizottságok tagjainak számát a területi alapszabály állapítja meg.

(5) A területi alapszabály úgy rendelkezhet, hogy – nagy létszám esetében – a taggyűlést küldöttgyűlés helyettesítse.

5. §23 (1) A taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) e törvény keretei között a területi alapszabály elfogadása, módosítása;

b) a területi kamarák egyesüléséről, szétválásáról szóló döntés;

c) a területi kamara elnökének – ha a taglétszám indokolja: alelnökének –, elnökségének és a bizottságok tagjainak, valamint póttagjainak megválasztása;

d) az országos kamara küldöttgyűlésébe az országos alapszabályban meghatározott számú tag után egy-egy küldött, valamint pótküldöttek megválasztása;

e) a területi kamara éves tevékenységének, költségvetési tervének és éves költségvetési beszámolójának, valamint a területi ügyintéző szervek éves tevékenységéről készített beszámolóknak az elfogadása.

(2) Törvény és az alapszabály az (1) bekezdésben meghatározottakon túl más feladat meghatározását is a taggyűlés hatáskörébe utalhatja.

(3)24 A taggyűlés határozatképes, ha a bejegyzett tagok több, mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt, azonos napirenddel összehívott taggyűlés határozatképes, ha azon a bejegyzett tagok több, mint 10%-a – 3000 főt meghaladó taglétszámú kamara esetében 5%-a – jelen van. A megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés időpontját követő 60 napon belül kell összehívni.

(4) A taggyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. A taggyűlésen jelen levő tagok kétharmadának egyetértő szavazata szükséges az (1) bekezdés a) és b) pontjában szereplő kérdésekben, valamint azokban az ügyekben, amelyeknek eldöntését a területi kamara alapszabálya kétharmados egyetértő szavazathoz köti.

(5) A taggyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. A területi alapszabály a taggyűlés kötelező összehívásának más eseteit is meghatározhatja.

6. § (1) A területi kamara elnöksége az elnökből, az alelnökből és az elnökségi tagokból áll, akiket a taggyűlés választ meg.

(2) Az elnökség feladata, hogy a taggyűlések közötti időszakban – a taggyűlés határozatainak megfelelően – a területi kamara működését irányítsa, és feladatait végrehajtsa.

(3) A kamarát az elnök képviseli. Helyettesítésének rendjét a területi alapszabályban kell meghatározni.

(4) Az elnökség nevében aláírásra az elnök jogosult, továbbá azok, akiket az elnökség aláírási joggal ruházott fel.

(5) Az elnökség döntéseit szótöbbséggel hozza. A határozatképességhez az elnökségi tagok többségének jelenléte szükséges.

(6)–(9)25

6/A. §26 (1) A területi kamara ügyviteli szerve a titkárság, amelynek vezetője a kamara titkára. A titkár a kamarával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Titkár csak az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai végzettséggel, vagy

b) a kamara szakterületébe tartozó felsőfokú szakirányú végzettséggel

és legalább 5 év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, valamint a vizsgára és a továbbképzésre vonatkozó egyéb, külön jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti. Közigazgatási gyakorlatnak tekinthető a kamaránál közigazgatási ügyekben ügyintézőként szerzett gyakorlat is.

(2) A titkár felett a munkaviszony vagy a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. A titkár gyakorolja a területi kamarában dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

(3) A területi kamarának a taggyűlés, a területi elnökség, az etikai bizottság vagy valamely tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatait a titkárság irányítja, illetőleg hangolja össze. A titkárság kamarai igazgatási-ügyviteli feladatait az alapszabály, illetve a területi kamara szabályzata állapítja meg.

7. § (1) A felügyelő bizottság első ülésén tagjai közül elnököt választ, ügyrendjét maga állapítja meg.

(2) A felügyelő bizottság ellenőrzi a területi kamara működését, gazdálkodását, a pénzügyi-számviteli rendre vonatkozó jogszabályok, a területi alapszabály és az egyéb szabályzatok érvényesülését.

(3) A felügyelő bizottság a területi ügyintéző és ügyviteli szervektől, illetve a területi kamara tisztségviselőitől minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, továbbá minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. Az érintetteknek az adatokat rendelkezésre kell bocsátaniuk.

(4) A taggyűlés a területi kamara éves költségvetési tervéről és az éves költségvetési beszámolóról csak a felügyelő bizottság véleményének ismeretében dönthet.

(5) A felügyelő bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a taggyűlésnek tartoznak felelősséggel, és feladataik ellátása körében részükre csak a taggyűlés adhat utasítást.

8. §27 (1) A legalább öt főből álló etikai-fegyelmi bizottság tagjai közül elnököt választ.

(2) Az etikai-fegyelmi bizottság elnöke és tagjai a fegyelmi eljárás során és azzal összefüggésben

a) függetlenek,

b) a jogszabályok, kamarai szabályzatok alapján kizárólag a meggyőződésüknek megfelelően döntenek,

c) nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

(3) Az etikai-fegyelmi bizottság az e törvényben, a kamara alapszabályában, valamint etikai-fegyelmi szabályzatában meghatározott módon közreműködik a szakmai és etikai normák kialakításában és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény, illetve a kamarai szabályzatok a hatáskörébe utalnak.

A területi kamara alapszabálya

9. § (1) A területi alapszabályban meg kell határozni:

a) a területi kamara nevét, illetékességi területét és székhelyét,

b) a területi kamara ügyintéző szerveinek feladataira, hatáskörére és működésére vonatkozó főbb szabályokat,

c) mindent, aminek a területi alapszabályban történő rendezését e törvény kötelezően előírja.

(2) A területi kamara nevének ki kell fejeznie illetékességi területét.

A területi kamarák egyesülése és szétválása

10. § (1) A területi kamarák egyesülhetnek és szétválhatnak.

(2) A területi kamarák egyesülése esetén az új területi kamara illetékességi területe az egyesülő területi kamarákéhoz igazodik.

(3) Az egyesüléssel létrejövő területi kamara az egyesült területi kamarák általános jogutódja.

(4) A területi kamara szétválásával megyénként, illetve a fővárosban működő területi kamarák hozhatók létre.

(5) A szétválásról hozott döntésben rendelkezni kell a vagyon megosztásáról. A területi kamara joga és kötelezettségei a vagyonmegosztás arányában a szétválás során létrejött területi kamarákra, mint jogutódokra szállnak át.

(6) A területi kamarák egyesülése, illetve szétválása nem érinti tagjaik jogait és kötelességeit.

III. Fejezet

Az országos kamara

11. § (1) Az országos kamarák országos feladat- és hatáskörrel rendelkező köztestületek.

(2) Az országos kamarák a mérnöki, illetve építészeti tevékenység jogszerűségének biztosítása és szakmai színvonalának emelése érdekében az alábbi közfeladatokat látják el:

a)28 másodfokon eljárnak a mérnöki, illetve építészeti tevékenység, valamint külön törvény vagy kormányrendelet alapján az egyéb szakmagyakorlási tevékenység engedélyezésével, az engedély visszavonásával összefüggő ügyekben,

b)29 a területi kamarák adatszolgáltatása alapján, országos összesítésben vezetik az a) pont szerinti tevékenység folytatására jogosultak névjegyzékét, és biztosítják annak nyilvánosságát,

c) a nemzetközi szakmai előírásokkal összhangban lévő módszertani útmutatók, segédletek, irányelvek, kamarai szabályzatok (etikai kódex, versenyszabályzat) kidolgozásával és közreadásával elősegítik a mérnöki és építészeti tevékenység fejlődését,

d) véleményezik a szakmai illetékességüket érintő felsőoktatási képzési, illetve továbbképzési célokat és azok tartalmát, a képesítési követelményeket, továbbá – az adott felsőoktatási intézménnyel való kölcsönös megállapodás alapján – részt vesznek ezek végrehajtásában,

e) közreműködnek a – szakmai illetékességüket érintő – műszaki szabályozási, szabványosítási, akkreditálási és minőségügyi tevékenységben,

f)30 közreműködnek a mérnöki és építészeti tevékenység minőségellenőrzési rendszerének kialakításában, és elősegítik annak alkalmazását,

g) kidolgozzák tájékoztatásul a mérnöki és építészeti tevékenységek ajánlott díjszabását a hozzá tartozó szolgáltatások tartalmi követelményeivel együtt,

h) szervezik a fiatal mérnökök és építészek szakmai gyakorlati képzését, elősegítve az önálló tevékenységre, a szakmai jogosultság megszerzésére való felkészülésüket,

i)31 a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara a tevékenységüket kölcsönösen érintő ügyekben és tagjaik érdekében együttműködnek egymással, valamint más szakmai, illetve gazdasági kamarákkal,

j)32 jogosultak – a kamarai tagsághoz szükséges – olyan felsőfokú szakképesítések elfogadására, amelyek jogszabályban nem meghatározottak, illetve amelyek szakiránya honosítási vagy szakképesítési elismerési eljárással nem határozhatók meg egyértelműen;

k) az elvek és feltételek országosan egységes és következetes értelmezése, illetve alkalmazása érdekében – az e törvényben meghatározottakon kívül – szabályzatot dolgoznak ki minden olyan ügykörre, eljárásra, amelynek tekintetében jogszabály a kamarák tisztségviselői vagy testületei számára mérlegelési jogkört állapít meg,

l)33 ellátják a jogosultsági vizsgával, valamint a szakmai továbbképzéssel kapcsolatos, külön jogszabály szerinti feladatokat,

m)34 ellátják mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény a hatáskörükbe utal.

(3)35 Az országos kamarák képviselik a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet folytatók érdekeit. Ennek keretében:

a) elősegítik a mérnöki, illetve építészeti tevékenység társadalmi elismertségének javítását,

b) figyelemmel kísérik és értékelik a különböző vállalkozási és szervezeti formák működését,

c) képviselik tagjaiknak a szakmai felelősségbiztosítással kapcsolatos érdekeit,

d) tájékoztatják a mérnököket, illetve építészeket az aktuális szakmai kérdésekről, a pályázatokról, az ösztöndíjakról, a szabad állásokról,

e)36 együttműködnek a mérnöki, illetve az építészeti tevékenységet érintő kérdésekkel az országgyűlési és kormányszervekkel, kapcsolatot tartanak más országok szakmai szervezeteivel,

f) szakmai kérdésekben együttműködnek a kapcsolódó tudományos egyesületekkel, illetve azok szövetségeivel,

g)37 véleményezik a mérnökök, illetve az építészek – kamara által képviselt – szakmai érdekeket érintő jogszabályok tervezeteit,

h) véleményezik a külföldi diplomák honosítását,

i)38 figyelemmel kísérik és nyilvántartják a tevékenységi körüket érintő országos jelentőségű versenytárgyalások, tervpályázatok kiírását és lebonyolítását, továbbá külön jogszabályok szerint részt vesznek azokban, szükség esetén az eljárásra jogosult hatóságnál eljárást kezdeményeznek;

j)39 nemzetközi mérnöki, illetve építész szervezetekben képviselik a Magyar Mérnöki Kamarát, illetve a Magyar Építész Kamarát.

(4)40 A kamarák szakterületeit érintő – jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló – előterjesztések esetében az illetékes kamarának véleményezési és az arra jogosultnál kezdeményezési joga van.

(5) Az országos kamara önigazgatási feladatkörében:

a) megalkotja – e törvény keretei között – az országos alapszabályt,

b) megalkotja az etikai-fegyelmi szabályzatot,

c) másodfokon etikai-fegyelmi eljárást folytat le,

d) a mérnöki és az építészeti tevékenységével kapcsolatban tagjainak – ezen törvény felhatalmazása alapján – egyéb, általános szakmai szolgáltatásokat nyújt.

(6) Az országos kamarák a bírósági nyilvántartásba vételükkel jönnek létre, az alapszabály elfogadásának napjára visszaható hatállyal.

(7) A területi kamarák az országos kamarák létrejöttével válnak azok tagjaivá.

12. § (1) Az országos kamara szervei:

a) a küldöttgyűlés,

b) az országos elnökség,

c) az országos felügyelő bizottság,

d) az országos etikai-fegyelmi bizottság,

e) az országos alapszabály szerint létrehozott szakmai tagozatok,

f) az országos alapszabály szerint létrehozott más állandó bizottságok,

g)41 országos titkárság.

(2) Az országos kamara legfelsőbb szerve a küldöttgyűlés. Az (1) bekezdés b)–e) pontjaiban meghatározott szervek az országos kamara ügyintéző, illetve ellenőrző szervei (a továbbiakban együtt: országos ügyintéző szervek).

(3)42 Az országos kamara tisztségviselői: az elnök, az alelnök(ök), az elnökség tagjai, a főtitkár, az országos felügyelőbizottság elnöke, valamint az országos etikai-fegyelmi bizottság elnöke.

(4) Az országos ügyintéző szervek működésének rendjét, a tisztségviselők számát az országos alapszabály állapítja meg.

13. § (1) A küldöttgyűlést a területi kamarák, valamint a szakmai tagozatok szavazati joggal rendelkező küldöttei alkotják az alapszabályban meghatározottak szerint.

(2) Szavazati jogosultság nélkül vehetnek részt az országos kamara küldöttgyűlésének munkájában az országos kamara elnökségének tagjai, az országos kamara állandó bizottságainak elnökei és a szakmai tagozatok elnökei, ha nem küldöttek.

14. § (1) A küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az országos alapszabály megállapítása, módosítása,

b)43 az országos kamara tisztségviselőinek – a főtitkár kivételével – és a bizottságok tagjainak megválasztása,

c)44 az éves költségvetési terv – ennek részeként az éves tagdíj rendszerének és összegének megállapítása és ebből az országos kamara részesedési arányának – meghatározása, továbbá az éves költségvetési beszámoló elfogadása,

d) az etikai-fegyelmi, valamint más országos – önkormányzati – szabályzat elfogadása,

e) az országos ügyintéző szervek beszámolóinak elfogadása.

(2) Az országos alapszabály – e törvény keretei között – a küldöttgyűlés részére más kizárólagos hatáskört is megállapíthat.

(3) A küldöttgyűlést az országos alapszabályban meghatározott eljárás szerint évente legalább egyszer össze kell hívni.

(4)45 A küldöttgyűlés határozatképes, ha a küldöttek több, mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt, azonos napirenddel összehívott küldöttgyűlés határozatképes, ha azon a küldöttek több, mint egyharmad része jelen van. A megismételt küldöttgyűlést az eredeti küldöttgyűlés időpontját követő 60 napon belül kell összehívni.

(5)46 A küldöttgyűlés határozatait általában egyszerű szótöbbséggel hozza. Az (1) bekezdés a) és d) pontjában szereplő kérdésekben, továbbá az országos kamara alapszabályában megállapított ügyekben a jelenlévők kétharmados egyetértő szavazata szükséges. A küldöttgyűlés határozatai a területi kamarákra nézve kötelezőek

(6) Az országos ügyintéző szervek évente beszámolnak a küldöttgyűlésnek.

15. § (1) Az országos elnökség elnökből, alelnök(ök)ből és elnökségi tagokból áll, akiket a küldöttgyűlés választ meg.

(2) Az országos elnökség feladata – a küldöttgyűlések közötti időszakban – a küldöttgyűlés határozatainak megfelelően az országos kamara működésének irányítása és feladatainak végrehajtása.

(3) Az országos kamarát az elnök képviseli. Helyettesítésének rendjéről az országos alapszabályban kell intézkedni.

(4) Az országos kamara képviseletében aláírásra az elnök, továbbá az elnökség azon tagjai jogosultak, akiket az országos elnökség aláírási joggal ruházott fel.

(5) Az országos elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza. Határozatképességéhez a tagok többségének jelenléte szükséges.

(6)–(9)47

15/A. §48 (1) Az országos kamara titkárságának (ügyviteli szervének) vezetője a kamara főtitkára, aki a kamarával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll. Főtitkár csak az lehet, aki

a) állam- és jogtudományi egyetemi, illetve államigazgatási főiskolai végzettséggel vagy

b) a kamara szakterületébe tartozó felsőfokú szakirányú végzettséggel,

és legalább 5 év közigazgatási gyakorlattal rendelkezik, valamint a vizsgára és a továbbképzésre vonatkozó egyéb, külön jogszabályban meghatározott feltételeket teljesíti. Közigazgatási gyakorlatnak tekinthető a kamaránál közigazgatási ügyekben ügyintézőként szerzett gyakorlat is.

(2) A főtitkár felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével kapcsolatos jogokat az elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja. A főtitkár gyakorolja az országos kamarában dolgozó munkavállalók felett a munkáltatói jogokat.

(3) Az országos kamarának a küldöttgyűlés, az országos elnökség, az etikai bizottság vagy valamely tisztségviselő kizárólagos hatáskörébe nem tartozó feladatait a titkárság irányítja, illetőleg hangolja össze. A titkárság kamarai igazgatási-ügyviteli feladatait az alapszabály állapítja meg.

16. § (1) Az országos felügyelő bizottság elnökét a bizottság első ülésén a tagok választják meg. A bizottság maga állapítja meg ügyrendjét.

(2) Az országos felügyelő bizottság ellenőrzi az országos kamara működését, gazdálkodását, a pénzügyi-számviteli rendjére vonatkozó jogszabályok, az országos alapszabály, illetve a szakmai szabályzatok érvényesülését.

(3) Az országos felügyelő bizottság az országos kamara ügyintéző és ügyviteli szerveitől, azok tisztségviselőitől, valamint szakmai tagozataitól és a területi kamaráktól minden olyan adatot, tájékoztatást megkérhet, illetve minden olyan iratot megtekinthet, amely feladatainak ellátásához szükséges. Az érintetteknek az adatokat rendelkezésre kell bocsátaniuk.

(4) A küldöttgyűlés az országos kamara éves költségvetéséről és az éves költségvetési beszámolóról csak az országos felügyelő bizottság véleményének ismeretében dönthet.

(5) Az országos felügyelő bizottság tagjai tevékenységükért kizárólag a küldöttgyűlésnek tartoznak felelősséggel, és feladataik ellátása körében részükre csak a taggyűlés adhat utasítást.

17. §49 (1) A legalább 5 főből álló országos etikai-fegyelmi bizottság tagjai közül elnököt választ.

(2) Az etikai-fegyelmi bizottság elnöke és tagjai a fegyelmi eljárás során

a) függetlenek,

b) jogszabályok, kamarai szabályzatok alapján kizárólag a meggyőződésüknek megfelelően döntenek,

c) nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.

(3) Az országos etikai-fegyelmi bizottság a küldöttgyűlés elé terjeszti az etikai-fegyelmi szabályzatot, illetve annak módosítását, és ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket e törvény, illetve a kamarai szabályzatok a hatáskörébe utalnak.

18. § (1) A szakmai tagozatok létrehozásáról, működéséről és feladatairól az országos alapszabályban kell intézkedni. A tagozat első ülésén elnököt választ.

(2) A kamara tagja egyidejűleg több szakmai tagozatnak is tagja lehet.

(3) A szakmai tagozat működését és feladatait érintő alapszabály-módosítás előtt ki kell kérni a szakmai tagozat véleményét.

(4)50 A szakmai tagozatok véleményezési és – saját szakmai területüket illető ügyekben – egyetértési joggal rendelkeznek, amely a kamarai állásfoglalások előkészítése során az érintett szakmai tagozattól nem vonható el, véleményüket a kamara állásfoglalásában képviselni köteles.

(5) Több érintett szakmai tagozat eltérő véleménye esetén az országos kamara elnöke vagy az általa kijelölt tisztségviselők a tagozatokkal történt egyeztetés és egyetértésük alapján alakítják ki a kamara állásfoglalását.

(6)51 Az országos kamara szakmai állásfoglalásától a területi kamarák és a szakmai tagozatok nem térhetnek el.

Az országos kamara alapszabálya

19. § Az országos alapszabályban meg kell határozni:

a) az országos kamara székhelyét,

b) az országos kamara ügyintéző szerveinek feladataira, hatáskörére és működésére vonatkozó szabályokat,

c) a szakmai tagozatok létesítésére, feladataira, működésére, továbbá a küldöttgyűlésen való részvételére és az egyes szakmai tagozatok arányos képviseletére vonatkozó főbb szabályokat,

d) a területi kamarák által a tagdíjakból fizetendő hozzájárulás mértékét,

e) mindazt, amiben e törvény az országos alapszabály rendelkezését írja elő.

IV. Fejezet

A választás szabályai

20. § (1)52 A titkár, illetve főtitkár kivételével, a területi és az országos kamara tisztségviselői és a küldöttek jelölésének, választásának és visszahívásának rendjét, megbízatásuk időtartamát és újraválaszthatóságuk mértékét az e törvényben meghatározott keretek között a területi és az országos alapszabály határozza meg.

(2)53 A tisztségviselők – titkár és főtitkár kivételével –, a bizottsági tagok, küldöttek és a tagozatok elnökei megbízatásának leghosszabb időtartama négy év, amely ismételt megválasztásukkal meghosszabbítható. Az országos elnök, az országos felügyelőbizottság és az országos etikai-fegyelmi bizottság elnökei legfeljebb két alkalommal választhatók újra. Országos és területi kamarai tisztségviselőkre az alapszabályban meghatározott összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.

(3) A területi kamarába tisztségviselőnek az ott nyilvántartott kamarai tag választható meg. Az országos kamara tisztségviselőjének bármely azonos szakmai területi kamara tagja megválasztható.

(4) A tisztségviselőket titkos szavazással kell megválasztani.

21. § (1) A kamarai tag egyidejűleg nem lehet az elnökség és a felügyelő bizottság tagja, továbbá az elnökség és a felügyelő bizottságok tagjai nem lehetnek egymás közeli hozzátartozói [Ptk. 685. § b) pontja], illetve munkakörükben egymás alá- és fölérendeltjei.

(2) Az összeférhetetlenség fennállásának kérdésében a tisztségviselő választására jogosult testület foglal állást az illetékes etikai-fegyelmi bizottság véleménye alapján.

(3)54 A kamarai tag tisztségviselőként azonos kamarai szervezeten belül egy tisztséget tölthet be.

(4)55 Nem lehet

a) a területi kamara elnöke, alelnöke, etikai-fegyelmi bizottságának elnöke, titkára az, aki a területi kamara illetékességi területén építésügyi vagy építésfelügyeleti hatósági feladatot ellátó köztisztviselő, ideértve a sajátos építményfajták szerinti hatóságokat is,

b) az országos kamara tisztségviselője az, aki az építésügy irányításáért felelős központi közigazgatási szerv ügyintéző vagy vezető köztisztviselője.

(5)56 A (4) bekezdés szerinti összeférhetetlenséget a megválasztástól számított 60 napon belül meg kell szüntetni. Ha a határidőn belül a megválasztott tisztségviselő az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, a kamarai tisztségviselői megbízatása megszűnik. A megválasztott tisztségviselő az összeférhetetlenség fennállása alatt a kamarai tisztségével kapcsolatos feladatait nem láthatja el.

22. § (1) A tisztségviselő megbízatása megszűnik a tisztségviselő:

a) halálával,

b) lemondásával,

c) visszahívásával,

d) megbízatása időtartamának lejártával.

e) a kamarai tagság megszűnésével.

(2) A tisztségviselő visszahívását az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben az őt megválasztó testület tagjainak 10%-a, a területi kamara tisztségviselője esetén a területi kamara felügyelő bizottsága, valamint országos kamarai tisztségviselő esetén az országos felügyelő bizottság indokolt írásbeli javaslattal kezdeményezheti.

(3) A visszahívásról – titkos szavazással – az a testület dönt, amelyik a tisztségviselőt megválasztotta.

(4) Az (1) bekezdés e) pontja körébe tartozik a kamarai tagság végleges megszüntetése, valamint a területi kamara tisztségviselőjének másik azonos szakmai területi kamarába történő átjegyzése.

V. Fejezet

A kamara gazdálkodása

23. § (1) A kamara a működésével járó költségeket a következő bevételekből fedezi:

a) a tagdíjakból,

b) az eljárási díjakból,

c)57 a kamara szakmai szolgáltatásaiért fizetett díjakból,

d) az egyéb bevételekből.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban meghatározott díjak országosan egységes mértékűek.

(3)58 Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kamarai szakmai szolgáltatásokról, azok díjairól, illetve a díj felhasználásáról az országos kamarák külön szabályzatban rendelkeznek.

Nonprofit gazdasági társaság alapítása59

24. § (1) A kamara gazdasági tevékenységet (ellenérték fejében, nyereség vagy haszonszerzés céljából rendszeresen folytatott termelő vagy szolgáltató tevékenység) nem végezhet.

(2) A kamara gazdasági társaságnak nem lehet tagja, és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.

(3)60 A kamara – feladatainak ellátása érdekében – jogi személy nonprofit gazdasági társaságot (a továbbiakban: nonprofit gazdasági társaság) alapíthat.

(4)61 A kamara által alapított nonprofit gazdasági társaság gazdasági társaságnak nem lehet tagja, és ilyen társaságban nem szerezhet részesedést.

(5)62 A kamara által alapított nonprofit gazdasági társaság tagja lehet más közhasznú társaságnak, feltéve, hogy az nem tagja gazdasági társaságnak, és ilyenben nincs részesedése.

VI. Fejezet

A tagsági viszony és a tag jogai

25. § (1)63 A kamarai tag az lehet, aki

a)64 magyar állampolgár, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, vagy

b)65 a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkezik, vagy

c)66 az a) és b) pont alá nem tartozó külföldi állampolgár nemzetközi egyezmény vagy viszonosság alapján, és

d)67 nem áll büntetőeljárás vagy büntető ügyben hozott ítélet, illetőleg foglalkozástól való eltiltás hatálya alatt, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól mentesült,

e)68 a (3) bekezdésben meghatározott szakmai feltétellel rendelkezik,

(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti viszonosság fennállásáról a kamara nyilatkozik.

(3)69 A kamarai felvételre jogosító feltétel a szakterületnek megfelelő szakirányú képzést nyújtó egyetemen vagy főiskolán szerzett oklevél, vagy azzal egyenértékűnek elismert diploma.

(4)70

(5)71 Nem tagadható meg a kamarai felvétele annak, aki az (1)–(3) bekezdésekben meghatározott feltételekkel rendelkezik, és nem esik a (6) bekezdésben foglalt tiltó rendelkezések hatálya alá.

(6) Nem vehető fel a kamarába:

a) akit a kamarából kizártak, a kizárástól számított 3 évig,

b) aki cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll.

(7) A kamarai tag Magyarországon egyidejűleg a lakóhelye szerint illetékes területi mérnöki és területi építész kamara tagja is lehet.

(8) A kamarai tagot a választása szerinti – a szakképesítése, tevékenysége alapján meghatározott – szakmai tagozatba vagy tagozatokba is fel kell venni.

26. § (1) A tagfelvételi kérelmet írásban ahhoz a területi kamarához kell előterjeszteni, amelynek területén a tevékenységet folytató természetes személy lakóhelye van.

(2) A kamarába való felvételről a területi kamara elnöksége a törvényi feltételek igazolása után 30 napon belül határoz.

(3) A felvételt megtagadó határozat ellen a kérelmező a kézbesítéstől számított 15 napon belül az országos kamarához fellebbezhet. A fellebbezést 30 napon belül el kell bírálni.

(4)72 Ha az országos kamara a felvételi kérelmet elutasította, e határozatot a kérelmező a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a területi kamara székhelye szerint illetékes törvényszék előtt keresettel támadhatja meg. A bíróság az eljárás során a polgári perrendtartásról szóló törvény73 rendelkezéseit alkalmazza.

26/A. §74 (1) Ha törvény vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet alapján engedélyezéshez kötött tevékenység folytatásának egyben az e törvény szerinti kamarai tagság fennállása is feltétele, az aki a tevékenység folytatására engedélyt kapott, az engedély megadásával és a névjegyzékbevétellel egyidejűleg a kamara tagjává válik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedélyezés során a 25. § (1) bekezdés d) pontjában és a 25. § (6) bekezdésében foglalt feltétel teljesülését is vizsgálni kell.

27. § (1)75 A kamara tagját lakóhelye megváltozása esetén – kérelmére – az illetékes területi kamarához kell átjegyezni.

(2) Az átjegyzési kérelmet a lakóhelyváltozástól számított 30 napon belül annál a kamaránál kell előterjeszteni, ahol a kérelmezőt a lakóhelyváltozást megelőzően tagként nyilvántartották. Az átjegyzéssel a kérelmező előző területi kamarai tagsága megszűnik.

28. § A tag joga, hogy

a) tanácskozási és szavazati joggal részt vegyen a taggyűlésen,

b) tisztséget viseljen a kamarában,

c) igénybe vegye a kamara által nyújtott szolgáltatásokat,

d) részt vegyen a szakmai tagozatok tevékenységében.

29. § (1) A tag kötelezettsége, hogy

a)76 megfizesse a területi alapszabályban rögzített határidőig és az országos küldöttgyűlés által megállapított mértékű tagdíjat,

b) megtartsa az alapszabályban és a szabályzatokban foglaltakat,

c) szakmai tevékenységét a jogszabályoknak, a hatósági előírásoknak, szakmai követelményeknek és a kamara által megállapított etikai szabályoknak megfelelően végezze.

(2)77

(3)78 Ha a tagnak a tagsági viszonya alatt egyévi tagdíjat meghaladó hátraléka halmozódik fel, a területi kamara elnöksége a tagot – negyven napos határidő biztosításával – a hátralék megfizetésére hívja fel, ennek elmulasztása esetén a kamara a tagsági viszonyt megszünteti és törli a tagot a kamarai tagok nyilvántartásából. Amennyiben a tag a hátralékos tagdíjat a jogorvoslat során a másodfokú döntés meghozataláig maradéktalanul megfizeti, az elsőfokú döntést hatályon kívül kell helyezni.

30. § (1) A területi kamara elnöksége felfüggeszti a tagsági viszonyt, ha

a)79 a tag ezt kéri, legfeljebb öt év időtartamra,

b)80 a tagot a 34/A. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott fegyelmi büntetéssel sújtották.

(2) A felfüggesztés ideje alatt a tagsági viszonyból eredő valamennyi jog és kötelezettség szünetel.

(3)81 Az (1) bekezdés a) pontja szerint felfüggesztett tagsági viszonyt a tag kérelmére, az (1) bekezdés b) pontja szerint felfüggesztett tagsági viszonyt a határozott idő elteltével – a tag kérelmére – a területi elnökség helyreállítja. A tagnak mindkét esetben nyilatkoznia kell, hogy a 25. § (1) bekezdésének a)–d) pontjaiban szereplő feltételekben történt-e a felfüggesztés ideje alatt változás.

31. § A kamarai tagság megszűnik:

a)82 lemondással, illetve a 30. § (1) bekezdés a) pontja szerinti idő leteltével,

b) fegyelmi határozattal történő kizárással,

c) a 25. § (1) bekezdésének a)–c) pontjaiban meghatározott feltétel megszűntével, vagy a foglalkozástól való eltiltással,

d) a tag halálával,

e) ha a tagot cselekvőképességének korlátozottsága vagy hiánya miatt gondnokság alá helyezték,

f) a 29. § (3) bekezdés szerinti jogerős megszüntető határozattal.

32. § (1) A területi kamara – kérelmére – tagjelöltként veszi fel azt a mérnököt, illetve építészt, aki – az egyéb feltételek fennállása mellett – a 25. § (2) bekezdésében meghatározott gyakorlati idővel nem rendelkezik.

(2) A tagjelölt a területi kamara és a szakmai tagozatok munkájában tanácskozási joggal vehet részt.

33. § (1)83

(2) A kamarák munkaviszonyban álló tisztségviselőinek és az ügyintéző szervek alkalmazottainak a jogállására a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.

VII. Fejezet

Az etikai-fegyelmi eljárás84

34. §85 (1) Fegyelmi vétséget követ el az a tag, aki az építészeti, illetve mérnöki tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szakmai szabályok, illetve kamarai szabályzatok rendelkezéseit szándékosan vagy gondatlanul megszegi.

(2) A fegyelmi felelősséget az elkövetés idején hatályban lévő jogszabályok, illetve kamarai szabályzatok szerint kell elbírálni. Ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések enyhébb elbírálást tesznek lehetővé, úgy ezeket kell alkalmazni.

(3)86 Az 1. § (4) bekezdése szerinti személyekkel szemben fegyelmi eljárás kizárólag – a kamarai szabályzatok keretein kívül – a szakmai szabályok megszegésével elkövetett fegyelmi vétség esetén folytatható le, azzal, hogy

a) a tagsági viszony legfeljebb egy évig történő felfüggesztése helyett a tevékenység folytatásának egy évig történő megtiltása, illetve

b) a kamarából történő kizárás fegyelmi büntetés helyett a tevékenység folytatásának megtiltása

fegyelmi büntetés alkalmazható.

(4) Az 1. § (5) bekezdés szerinti személyekkel szemben lefolytatott fegyelmi eljárásról – annak jogerős és végrehajtható lezárását követően – az illetékes területi kamara értesíti a letelepedés helye szerinti eljáró hatóságot.

34/A. §87 (1) A fegyelmi vétség esetén kiszabható büntetések:

a) figyelmeztetés,

b) pénzbírság, amelynek mértéke legfeljebb a kiszabás időpontjában hatályos szabálysértési pénzbírság legmagasabb összegének négyszerese,

c) a kamarai tisztség viselésétől való, legfeljebb egy évig terjedő eltiltás,

d) a tagsági viszony legfeljebb egy évig terjedő felfüggesztése,

e) a kamarából történő kizárás.

(2) Pénzbírság az (1) bekezdés a), c)–e) pontjaiban meghatározott büntetéssel együtt, mellékbüntetésként is alkalmazható.

(3) Az (1) bekezdés d)–e) pontjaiban meghatározott büntetés végrehajtása egy alkalommal legfeljebb három év időtartamra felfüggeszthető. Ha a felfüggesztés időtartama alatt jogerősen újabb etikai-fegyelmi büntetést (a továbbiakban: fegyelmi büntetés) szabtak ki, a felfüggesztett büntetést is végre kell hajtani.

(4)88 A jogerősen kiszabott fegyelmi büntetést a kamarai tagok nyilvántartásában fel kell tüntetni. A bejegyzett büntetést a nyilvántartásból öt év eltelte után törölni kell.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti időn belül újabb fegyelmi eljárás megindítására kerül sor, az új eljárás során az (1) bekezdés a) pontja szerinti büntetés nem állapítható meg.

(6) A jogerősen kiszabott fegyelmi büntetésről a szakmagyakorlási jogosultságról névjegyzéket vezető szervet értesíteni kell.

(7) A 34. § (3) bekezdése szerinti személyekkel szemben kizárólag az (1) bekezdés b) pontja szerinti büntetés szabható ki.

34/B. §89 (1) Az eljárás alá vont személy

a) megismerheti az ügyre vonatkozó bizonyítékokat, azokra nyilatkozatot tehet,

b) az iratokba betekinthet, azokról másolatot kérhet,

c) az eljárás résztvevőihez kérdést intézhet, illetve bizonyítási indítványt terjeszthet elő,

d) az eljárási cselekményekben részt vehet,

e) az ügyben eljáró személyekkel szemben összeférhetetlenségi kifogást terjeszthet elő.

(2) Az eljárásban az eljárás alá vont személy helyett és nevében megbízottja vagy jogi képviselője (a továbbiakban együtt: képviselője) is eljárhat, kivéve, ha az eljárás alá vont személy személyes megjelenése, illetve meghallgatása szükséges.

34/C. §90 (1) A fegyelmi eljárást

a) első fokon: a területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának fegyelmi tanácsa,

b) másodfokon: az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának fegyelmi tanácsa

folytatja le.

(2) Első és másodfokon az eljáró tanács elnökből és legalább két tagból áll.

(3) Legalább öt tagból álló fegyelmi tanács jár el másodfokon, ha az első fokú fegyelmi tanács a 34/A. § (1) bekezdés e) pontja szerinti kamarából történő kizárás fegyelmi büntetést szabott ki.

34/D. §91 (1) A fegyelmi tanács elnökeként és tagjaként, valamint vizsgálóbiztosként nem járhat el:

a) a panaszos, az eljárás alá vont személy és azok hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont],

b) aki jogerős fegyelmi büntetés hatálya alatt áll, vagy aki ellen büntetőeljárás van folyamatban, ennek jogerős befejezéséig, illetve ha az eljárás során büntetés kiszabására került sor, a büntetés alóli mentesítésig,

c) akinek a tanúkénti meghallgatása az eljárásban szükségessé válhat,

d) a területi kamara elnöke, alelnöke, elnökségi tagja,

e) a másodfokú eljárásban az, aki az első fokú eljárásban eljárt,

f) akitől az ügy elfogulatlan elbírálása egyéb okból nem várható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon túlmenően nem járhat el a fegyelmi tanács tagja vizsgálóbiztosként, a vizsgálóbiztos a fegyelmi tanács tagjaként.

(3) A kizárásra vonatkozó rendelkezéseket a jegyzőkönyvvezetőre és a szakértőre is megfelelően alkalmazni kell.

(4) A kizárási okot az érintettek kötelesek az etikai-fegyelmi bizottság elnökének bejelenteni.

(5) Az eljárás alá vont tag a fegyelmi tanács elnöke, tagjai vagy a vizsgálóbiztos ellen kizárási okot jelenthet be. A kizárással érintett személy meghallgatása után a kizáró okról az etikai-fegyelmi bizottság elnöke határoz. A területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke ellen bejelentett kizárási ok kérdésében az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke, az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke ellen bejelentett kizárási ok kérdésében az országos kamara elnökének javaslatára az országos kamara felügyelőbizottsága határoz.

(6) Ha a kizárásnak a területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke, az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke vagy országos kamara felügyelőbizottsága helyt ad, kijelöli az eljáró tanácsot.

(7) Ha valamennyi fegyelmi tanáccsal szemben kizáró ok áll fenn, a területi kamara elnöke az országos kamarát keresi meg más kamaránál működő fegyelmi tanács kijelölése végett.

(8) A fegyelmi eljárást

a) a területi kamara elnökével, alelnökével, titkárával, etikai-fegyelmi bizottság elnökével és tagjával szemben – ideértve az előzetes vizsgálat elrendelését is – az országos kamara etikai-fegyelmi bizottsága által kijelölt kamara,

b) az országos kamara elnökével, alelnökével, elnökségi tagjával, titkárával, etikai-fegyelmi bizottság elnökével és tagjával szemben a lakhelye szerint illetékes kamara

folytatja le.

35. §92 (1) A fegyelmi eljárást kezdeményezheti

a) természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (a továbbiakban együtt: panaszos),

b) a kamara szerve, tisztségviselője, tagja,

c) hatáskörében eljárva a szakmagyakorlási jogosultságról névjegyzéket vezető szerv, az építésügyi (létesítési) és építésfelügyeleti hatóságok.

(2) A fegyelmi eljárást fegyelmi vétség gyanúja esetén, illetve ha azt a tag maga kéri, az etikai-fegyelmi bizottság elnöke írásban rendeli el, a hozzá beérkezett írásbeli bejelentés, megkeresés, illetve a feladatkörében tudomására jutott tények alapján. A fegyelmi eljárásról a határozat egy példányának megküldésével az etikai-fegyelmi bizottság elnöke haladéktalanul értesíti az eljárás alá vont személyt, a panaszost, a területi kamara elnökét, valamint az etikai-fegyelmi bizottság tagjai közül kijelöli a vizsgálóbiztost.

(3) A panasz visszavonása a fegyelmi eljárás lefolytatását nem akadályozza.

(4)93 A fegyelmi eljárás megindításának nincs helye, ha azt a területi kamara a kötelezettségszegésről szóló panasz beérkezésétől, illetve a hivatalból megindított eljárás esetén a jegyzőkönyv felvételétől számított egy éven belül nem indította meg, illetve az elkövetéstől számított 10 év eltelt. Ha a cselekmény miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel, az egy éves határidőt a jogerős határozatnak a kamarával való közlésétől, a 10 éves határidőt pedig az eljárás jogerős befejezésétől kell számítani.

(5) A fegyelmi eljárást annak megindításától számított 120 napon belül be kell fejezni.

35/A. §94 (1) Meg kell tagadni a fegyelmi eljárás elrendelését, ha

a) a bejelentés nyilvánvalóan megalapozatlan, vagy a bejelentett tények alapján fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja nem állapítható meg,

b) a bejelentésben foglalt tények miatt fegyelmi eljárás van folyamatban vagy már jogerős fegyelmi határozatot hoztak.

(2) Megtagadható a fegyelmi eljárás névtelen bejelentés esetén.

(3) A fegyelmi eljárás elrendelését megtagadó határozatot ismert panaszos esetén a panaszosnak és annak kell megküldeni, aki ellen a panasz irányult.

(4) A fegyelmi eljárás elrendelését megtagadó határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül a 35. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti, ismert panaszos kezdeményezheti a fegyelmi eljárás lefolytatását az etikai-fegyelmi bizottságnál. A fegyelmi eljárás lefolytatásáról az etikai-fegyelmi bizottság határoz.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a fegyelmi eljárás során a panaszos jár el a vizsgálóbiztos helyett, a 35/B–35/C. § szerinti jogosítványokra és vizsgálat lefolytatására azonban nem jogosult.

35/B. §95 (1) A vizsgálóbiztos köteles vizsgálatot lefolytatni és ennek keretében a tényállás megállapításához szükséges körülményeket felderíteni, az eljárás alá vont személy javára és terhére szóló bizonyítékokat beszerezni.

(2) A vizsgálóbiztos az eljárás alá vont személyt nyilatkozattételre hívja fel azzal, hogy az ügyre vonatkozó iratokat 8 napon belül jogosult a területi kamarának megküldeni.

(3) A vizsgálóbiztos meghallgathatja a panaszost (sértettet), az eljárás alá vont személyt és az általuk megjelölt tanúkat, megvizsgálja a rendelkezésére bocsátott iratokat, szükség esetén szakértő közreműködését veheti igénybe. A vizsgálóbiztos vizsgálatának nem akadálya, ha az eljárás alá vont személy a meghallgatáson nem jelent meg, vagy nem nyilatkozik. Erről az eljárás alá vont személyt tájékoztatni kell.

(4) Az eljárási cselekményekről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet a meghallgatott személy, a vizsgálóbiztos, valamint a jegyzőkönyvvezető írja alá.

35/C. §96 (1) A vizsgálóbiztos az eljárás eredményéről összefoglaló jelentést készít és az iratokat indítványával együtt az etikai-fegyelmi bizottság elnökének átadja.

(2) A vizsgálatot 30 nap alatt be kell fejezni. Ez a határidő indokolt esetben egy alkalommal, a területi kamara elnöke által 30 nappal meghosszabbítható.

36. §97 (1) Az etikai-fegyelmi bizottság a vizsgálat alapján

a) megszünteti az eljárást,

b) elrendeli fegyelmi tárgyalás megtartását,

c) fegyelmi tárgyalás nélküli figyelmeztetés fegyelmi büntetés megállapítását kezdeményezi.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt határozatról az etikai-fegyelmi bizottság elnöke az eljárás alá vont személyt és a panaszost értesíti.

(3) Az etikai-fegyelmi bizottság elnöke a fegyelmi tárgyalás megtartásának elrendelésével egyidejűleg az etikai-fegyelmi bizottság tagjai közül kijelöli az eljáró fegyelmi tanács elnökét és tagjait.

36/A. §98 (1) A fegyelmi tanács elnöke

a) tárgyalás nélkül a 34/A. § (1) bekezdés a) pont szerinti figyelmeztetés fegyelmi büntetés megállapítását kezdeményezheti,

b) kitűzi a fegyelmi tárgyalást, megidézi az eljárás alá vont személyt, a képviselőjét, a tanúkat, a vizsgálóbiztost, és további bizonyítást rendelhet el. A fegyelmi tanács elnöke intézkedéseiről a vizsgálóbiztost értesíti.

(2) A fegyelmi tanács elnöke az eljárás alá vont személyt az idézéssel egyidejűleg tájékoztatja, hogy a vizsgálóbiztos jelentésére legkésőbb a tárgyaláson észrevételt tehet. Figyelmezteti arra is, hogy ha alapos ok nélkül az eljárásban nem vesz részt, ez az eljárás lefolytatását nem akadályozza.

(3) Ha az eljárás alá vont személy a szabályszerű idézés ellenére a fegyelmi tárgyaláson nem jelenik meg, azt távollétében is meg lehet tartani.

36/B. §99 (1) A fegyelmi tanács tárgyalás tartása nélkül figyelmeztetést állapít meg, ha az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétség elkövetését elismerte, a fegyelmi vétség egyértelmű és a kötelességszegés kisebb súlyú.

(2) Ha a figyelmeztetésről szóló határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy vagy képviselője tárgyalás tartását kérte, a figyelmeztetés hatályát veszti és a fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki, és erről a vizsgálóbiztost értesíti.

36/C. §100 (1) A vizsgálóbiztos, az eljárás alá vont személy és képviselője a tárgyalás bármely szakában bizonyítási indítványt tehet.

(2) A fegyelmi tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni. A fegyelmi tanács elrendelheti a tárgyalás anyagának hangszalagra történő rögzítését. Ez esetben a tárgyalásról készült jegyzőkönyvet 8 napon belül el kell készíteni.

(3) Ha más hatóság eljárása érintheti a fegyelmi ügy eldöntését, a fegyelmi tanács elrendelheti az eljárás felfüggesztését a bíróság vagy más hatóság előtt folyamatban lévő ügy jogerős befejezéséig.

36/D. §101 (1) Ha az eljárás alá vont személlyel szemben szándékos vagy olyan gondatlan bűncselekmény elkövetése miatt emelt vádat az ügyész, amelynek büntetési tétele háromévi szabadságvesztésnél súlyosabb, a fegyelmi tanács ideiglenes intézkedéssel az eljárás alá vont személy kamarai tagságát azonnali hatállyal felfüggeszti és a tevékenységének végzésére való jogosultságának felfüggesztését kezdeményezi a jogosultságról névjegyzéket vezető szervnél.

(2) A felfüggesztésről szóló határozatot 5 napon belül az eljárás alá vont személynek kézbesíteni kell, aki a határozat ellen 8 napon belül fellebbezést terjeszthet elő a másodfokú fegyelmi tanácshoz.

(3) Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes intézkedés mindaddig hatályban marad, amíg azt a fegyelmi tanács határozatában hatályon kívül nem helyezi.

37. §102 (1) A fegyelmi tanács a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli és az ezen alapuló meggyőződése alapján állapítja meg a tényállást.

(2) A fegyelmi tanács határozatában

a) az eljárást megszünteti,

b) az eljárás alá vont személyt elmarasztalja és a 34/A. § (1) bekezdésében meghatározott büntetés valamelyikét szabja ki.

(3) A határozat rendelkező része tartalmazza:

a) az eljárás alá vont személy nevét, lakcímét (székhelyét), kamarai tagságának nyilvántartási számát, szükség esetén a jogosultsága megnevezését, névjegyzéki nyilvántartási számát,

b) a fegyelmi tanács döntését arról, hogy az eljárás alá vont személyt vétkesnek nyilvánítja és fegyelmi büntetést szab ki, vagy a megindított eljárást megszünteti,

c) az ideiglenes intézkedés hatályon kívül helyezését,

d) vétkesség megállapítása esetén azt a körülményt, hogy a fegyelmi vétséget az eljárás alá vont személy szándékosan vagy gondatlanul követte el, több fegyelmi tényállás esetén az elkövetett fegyelmi vétségek számát,

e) a kiszabott fegyelmi büntetést, utalást az érdemi döntés alapját képező jogszabályi és egyéb rendelkezésekre,

f) az eljárási költségek viselésének módját,

g) tájékoztatást arról, hogy a határozat ellen a fegyelmi eljárás alá vont személy és képviselője, valamint a panaszos a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezhet.

(4) A határozat indokolási része tartalmazza:

a) a tényállást és annak bizonyítékait,

b) a levont ténybeli és jogi következtetést,

c) a büntetés kiszabása esetén a súlyosbító és enyhítő körülményeket.

(5) A fegyelmi határozatot a tárgyalás befejezése után 15 napon belül meg kell küldeni az eljárás alá vont személynek és képviselőjének, a vizsgálóbiztosnak, valamint a panaszosnak.

(6) Az első fokú fegyelmi tanács határozata ellen a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, a képviselője, a vizsgálóbiztos, valamint a panaszos az országos kamara etikai-fegyelmi bizottsága elnökéhez fellebbezhet. A fellebbezés a határozat jogerőre emelkedésére halasztó hatályú.

37/A. §103 (1) Az első fokú fegyelmi határozat ellen benyújtott fellebbezést az etikai-fegyelmi bizottság az országos kamara etikai-fegyelmi bizottsága elnökének küldi meg.

(2) Az országos kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke a fellebbezés kézhezvételét követő 5 napon belül kijelöli az országos kamara etikai-fegyelmi bizottság tagjai közül a másodfokon eljáró fegyelmi tanácsot és annak elnökét, valamint a vizsgálóbiztost, továbbá a kijelöléssel egyidejűleg a vizsgálóbiztos részére az ügy iratait megküldi azzal, hogy a fellebbezésre észrevételeit 15 napon belül tegye meg.

(3) Ha a 37/B–37/D. §-ok másként nem rendelkeznek, a másodfokú eljárásban a 36/A. §, a 36/C. §, valamint a 37. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

37/B. §104 (1) A másodfokon eljáró fegyelmi tanács tárgyaláson kívül hozott határozattal elutasítja a fellebbezést, ha az elkésett, vagy ha azt nem az eljárás kezdeményezésére jogosult terjesztette elő.

(2) A másodfokon eljáró fegyelmi tanács az első fokú határozatot helybenhagyja, megváltoztatja, vagy megsemmisíti.

(3) Ha az első fokú határozat megalapozatlan, a tényállás nincs felderítve vagy hiányos, ellentétes az iratok tartalmával, illetve helytelen ténybeli következtetést tartalmaz – és a helyes tényállás az iratok tartalma, ténybeli következtetés vagy részbizonyítás felvétele útján nem állapítható meg – a másodfokú fegyelmi tanács az első fokú fegyelmi határozatot hatályon kívül helyezi és az első fokú fegyelmi tanácsot új eljárásra utasítja.

(4) Hatályon kívül kell helyezni az első fokú határozatot akkor is, ha azt az első fokú eljárás lényeges szabályainak megsértésével hozták meg.

(5)105 A másodfokú határozat ellen az eljárás alá vont személy, a képviselője, a vizsgálóbiztos, valamint a panaszos a kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint bírósághoz fordulhat.

(6) A másodfokú határozat a közléssel válik jogerőssé és végrehajthatóvá, de az (5) bekezdés szerinti esetben a végrehajtás felfüggesztése kérhető a bíróságtól.

37/C. §106 (1) A jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követően a panaszos, az eljárás alá vont személy és képviselője új eljárás lefolytatását kérheti. Új eljárás lefolytatására az eljárás alá vont személy életében, az eljárás jogerős befejezésétől számított öt éven belül van lehetőség.

(2) Új eljárásnak van helye akkor is, ha az alapügyben az eljáró fegyelmi tanács valamely tagja kötelességét a Büntető Törvénykönyvbe ütköző módon megszegte.

(3) A területi kamara etikai-fegyelmi bizottságának elnöke új eljárás lefolytatását akkor rendeli el, ha

a) az ügyben hozott határozat bírósági felülvizsgálatára nem került sor, illetve az arra nyitva álló idő már letelt, és

b) olyan tényre vagy bizonyítékra, vagy olyan jogerős bírói vagy más hatósági határozatra hivatkoznak, amit az eljáró fegyelmi tanács nem bírált el, amennyiben ezen bizonyítékok alkalmasak a kihirdetett fegyelmi határozat megváltoztatására.

(4) Az új eljárás lefolytatásáról a területi kamara etikai-fegyelmi bizottsága dönt. Az elutasító határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás kezdeményezője az országos kamara fegyelmi tanácsához fellebbezéssel élhet.

(5) Az új eljárás során az első és másodfokú eljárásra vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(6) Az eljárást elrendelő határozatnak a jogerősen kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtására halasztó hatálya nincsen, kivéve, ha ezt az eljáró fegyelmi tanács kifejezetten kimondja, és határozattal intézkedik a kiszabott fegyelmi büntetés végrehajtásának felfüggesztése iránt.

37/D. §107 Az elsőfokú fegyelmi eljárás költségeit az első fokon eljáró területi kamara, a másodfokú fegyelmi eljárás költségeit az eljáró országos kamara előlegezi meg. A fegyelmi eljárás költsége az országos kamarák alapszabálya szerint megállapított, a fegyelmi tanács működését fedező költségátalány, valamint a fegyelmi tanács tagjainak és az eljárás résztvevőinek igazolt utazási költsége.

VIII. Fejezet

Törvényességi felügyelet

38. § (1)108 A Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar Építész Kamara, a területi mérnöki kamarák, és a területi építész kamarák (a továbbiakban együtt : kamarák) tevékenysége felett az általános törvényességi felügyeletet az építésügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja. Azokban az esetekben, amikor a kamarák törvényességi felügyeletére a sajátos építményfajtákra vagy a műemlékekre vonatkozó jogszabályokkal összefüggő tevékenysége alapján kerül sor, akkor a miniszter a törvényességi felügyelet körében gyakorolt intézkedéséhez – előzetesen – kikéri, illetve figyelembe veszi az illetékes miniszter szakmai véleményét.

(2)109 A miniszter, mint a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényben110 foglaltak szerinti felügyeleti szerv, jogosult hivatalból megvizsgálni a kamarák 42. § (1) bekezdés szerinti hatósági eljárását és azok döntését.

(3) Az e törvény alapján gyakorolt törvényességi felügyelet nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy államigazgatási eljárásnak van helye.

(4) Ha a kamara működésének törvényessége másképpen nem állítható helyre, a miniszter bírósághoz fordul. A bíróság

a) megsemmisítheti a kamara testületi szervének jogsértő határozatát, és új határozat hozatalát rendelheti el,

b) felfüggesztheti a kamara testületi szerveinek és tisztségviselőinek működését, és a kamara irányítására – a felfüggesztés tartamára – felügyelő biztost rendelhet ki.

(5) A felügyelő biztos köteles a működés törvényességének helyreállítása céljából haladéktalanul összehívni a kamara küldöttgyűlését. Ha a küldöttgyűlés a működés törvényességét helyreállítja, a kamara más testületi szervének és tisztségviselőinek működése sem függeszthető fel tovább.

(6) Nem rendelhető ki felügyelő biztosként az, aki a szakmai kamarában tisztséget nem viselhet.

(7) A felügyelő biztos tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot, valamint a törvényességi felügyelet gyakorlóját.

(8) A felügyelő biztos díjazását és költségtérítését a bíróság állapítja meg.

39. §111 (1) A területi és országos kamarák az alapszabályt, a szabályzatokat az elfogadásuktól számított 15 napon belül kötelesek megküldeni a miniszternek törvényességi felügyeleti vizsgálat céljából.

(2) A miniszter ellenőrzi, hogy az alapszabály, a szabályzatok megfelelnek-e a jogszabályoknak, és szükség esetén a 38. § (4) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

Jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálata

40. § (1) A területi kamara bármely tagja kérheti a bíróságtól a kamara valamely testületi szerve által hozott olyan határozat felülvizsgálatát, amely e törvény rendelkezéseibe, más jogszabályba, a kamara alapszabályába vagy más önkormányzati szabályzatába ütközik. Az országos kamara testületi szerve által hozott jogsértő határozattal kapcsolatban ez a jog a területi kamarákat illeti meg.

(2) Perindítás előtt a sérelmet szenvedett tag, illetve területi kamara köteles a jogsértést a jogsértő határozatról történt tudomásszerzéstől számított 30 napon belül, de legkésőbb a határozat meghozatalától számított hat hónapon belül a felügyelő bizottságnak bejelenteni. Ez utóbbi határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

(3) A felügyelő bizottság a bejelentést követő 30 napon belül állást foglal.

(4) A pert a tag a területi kamara ellen, illetve a területi kamara az országos kamara ellen a felügyelő bizottság állásfoglalásától vagy a (3) bekezdésben említett határidő eredménytelen elteltétől számított 30 napon belül indíthatja meg. A perindításnak nincs halasztó hatálya, a bíróság azonban a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

(5) A (4) bekezdésben megállapított határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.

(6)112 A bíróság eljárására egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény általános szabályait kell alkalmazni.

A bíróságok feladatai
a kamarai tagsággal kapcsolatban113

41. § (1) A bíróság a területi kamara nyilvántartásba vételéről és törléséről értesíti az országos kamarát.

(2)114

(3)115 Az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró hatóság az 1. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben az egyéni vállalkozói tevékenység bejelentéséről, az egyéni vállalkozó tevékenységi körének megváltozásáról, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység gyakorlására való jog megszűnéséről értesíti az illetékes területi kamarát.

IX. Fejezet

Közigazgatási hatósági ügyek intézése116

42. §117 (1)118 A területi, illetve országos kamara a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el – az e §-ban foglalt eltérésekkel – a következő ügyekben (a továbbiakban együtt: közigazgatási ügy):

a) mérnöki, illetve építészeti tevékenység engedélyezése, az engedély visszavonása és az ezzel összefüggő névjegyzékbevétel, illetve a névjegyzékből való törlés, a mérnöki, illetve az építészeti tevékenységre való jogosultságról hatósági igazolvány kiállítása, valamint a külön jogszabály szerinti szakmai továbbképzési kötelezettség teljesítésének igazolására szolgáló hatósági bizonyítvány kiállítása,

b) törvénnyel vagy kormányrendelettel a kamarák hatáskörébe utalt egyéb igazgatási ügyek intézése.

(2)119 A közigazgatási ügyben a területi, illetve országos kamara titkára, illetve főtitkára jár el. Közigazgatási ügyben ügyintézőként csak az működhet közre, aki a köztisztviselők jogállásáról törvény szerint köztisztviselőnek – engedélyezés és névjegyzék vezetése esetén ügykezelőnek – kinevezhető lenne, továbbá a külön jogszabályban foglalt feltételeknek megfelel.

(3)120 A titkár, illetve főtitkár

a) nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;

b) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében közszereplést nem vállalhat.

(4)121 Ha kormányrendelet másként nem rendelkezik a közigazgatási ügyben első fokon a területi kamara jár el. A területi kamara döntése elleni fellebbezés elbírálására az országos kamara jogosult.

(5)122 A 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély visszavonására irányuló eljárást hivatalból meg kell indítani, ha a kamara a visszavonási okról tudomást szerez. A kamara a törlési eljárás során az ügyfelet nyilatkozattételre és adatszolgáltatásra kötelezheti.

(6)123

(7)124

Hatósági igazolvány és nyilvántartások125

43. §126 (1) A területi kamara kérelemre a mérnöki, illetve építészeti tevékenységre való jogosultságról hatósági igazolványt állít ki. A hatósági igazolvány igazolja az engedély kiadásának idejét, a gyakorolható tevékenységet.

(2) A kamara által vezetett névjegyzékek és a kamarai tagok nyilvántartása a következő adatokat tartalmazzák:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) állampolgárság,

c) lakóhely, székhely,

d) elérhetőségi cím (postacím, telefon-, faxszám, e-mail),

e) szakirányú végzettséget igazoló oklevél száma, kelte, kiállító intézmény neve,

f) szakmai gyakorlat ideje, helye,

g) szakmagyakorlási jogosultság megnevezése, jele,

h) nyilvántartási szám,

i) hatósági igazolvány száma,

j) engedély kiadásának napja,

k) a jogosultsági vizsga kelte, minősítése, kiállítója,

l) igazságügyi szakértői igazolvány száma,

m) tagsági jogállás (aktív vagy felfüggesztett),

n) fegyelmi büntetések, illetve az azok alóli mentesítések időpontja,

o) az adatváltozás bejelentésének időpontja,

p) a nyilvántartás megszűnése esetén az iratok átadásának vagy irattárba helyezésének napja.

(3) A kamara, ha a mérnöki, illetve építészeti tevékenységet folytató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező nem természetes személy jogalany (a továbbiakban: vállalkozás) adatait e célból bejelenti, az ilyen tevékenységet folytatókról nyilvántartást vezet a következő adattartalommal:

a) a vállalkozás neve,

b) a vállalkozás székhelye,

c) a vállalkozás tagjainak, vezetőinek természetes személyazonosító adatai,

d) a mérnöki, illetve építészeti tevékenység folytatására jogosultsággal rendelkező alkalmazottak vagy tagok természetes személyazonosító adatai, névjegyzéki száma,

e) a cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozás esetén a bejegyzés időpontja, cégjegyzékszáma,

f) a nyilvántartásba történő felvétel időpontja,

g) a nyilvántartásból történő törlés időpontja.

(4) A névjegyzékben szereplő személy, illetve a kamarai tag családi és utóneve, valamint a (2) bekezdés b), d), g) és h) pontjai szerinti adatai, a vállalkozás (3) bekezdés a) és b) pontjai szerinti adatai, valamint a vállalkozás (3) bekezdés d) pontja szerinti tagjának, alkalmazottjának családi és utóneve nyilvánosak, azokat a kamara az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzéteszi.

(5) A névjegyzékben szereplő természetes személy, vállalkozás a névjegyzékben, illetve a nyilvántartásban szereplő adatainak megváltozásáról köteles a kamarát a változástól számított 15 napon belül tájékoztatni, kivéve az olyan adatot, amelyet a kamara más hatóság nyilvántartásából, illetve irataiból megszerezhet.

(6) A névjegyzékből, illetve nyilvántartásból történő törlést követően a nyilvántartott adatait a területi kamara 10 évig köteles megőrizni.

44–50. §127

X. Fejezet

Átmeneti rendelkezések

51. § A 3. §-ban és a 11. §-ban meghatározott közigazgatási feladatok tekintetében az e törvény hatálybalépése előtt kiadott jogszabályban nevesített eljáró hatóságon, feladatkörüknek megfelelően az e törvényben szabályozott kamarákat kell érteni.

52. §128

52/A. §129

Hatálybalépés

53. § (1) Ez a törvény – a 42–52. §-ok kivételével – a kihirdetését követő 180. napon lép hatályba.

(2) A törvény 42–52. §-ainak rendelkezései a kihirdetésüket követő 15. napon lépnek hatályba.

Felhatalmazó rendelkezés130

54. §131

55. §132 Felhatalmazást kap a kormány arra, hogy

a) a kamarák hatáskörébe tartozó ügyeket, a kamarai hatósági eljárások részletes szabályait, a kérelem tartalmát és mellékleteit, a határozat részletes tartalmi követelményeit, a nyilvántartások vezetésének módját,

b) a kamarai hatósági eljárások ellátásához szükséges feltételeket

rendeletben határozza meg.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

56. §133 Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés g) pont és 21. cikk;

b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk;

c)134 az Európai Parlament és a Tanács szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelvének (2005. szeptember 7.) 5., 6., 7., 13. cikk,

d)135 az Európai Parlament és a Tanács a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv (2006. december 12.) 9. és 10. cikk.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!