nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1996. évi XXI. törvény
a területfejlesztésről és a területrendezésről
2013-01-01
2013-06-30
34

1996. évi XXI.
törvény

a területfejlesztésről és a területrendezésről1

Az ország kiegyensúlyozott területi fejlődése és a térségei társadalmi-gazdasági, kulturális fejlődésének előmozdítása, valamint az átfogó területfejlesztési politika érvényesítése, az országos és a térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok összehangolása érdekében az Országgyűlés – az Európai Unió regionális politikájára figyelemmel, alapelveihez, eszköz- és intézményrendszeréhez való csatlakozás követelményeire is tekintettel – a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja és hatálya

1. § (1) A törvény célja a területfejlesztés és területrendezés alapvető feladatainak, szabályainak megállapítása, intézményrendszerének kialakítása.

(2) A törvény hatálya az országos és térségi területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátására terjed ki. A törvény hatálya alá tartoznak az e tevékenységben közreműködő, illetőleg általa érintett természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek.

(3) A településfejlesztésre és a településrendezésre külön törvény rendelkezései az irányadók.

A területfejlesztés és területrendezés célja és feladata

2. § A területfejlesztés és területrendezés célja:

a) az ország valamennyi térségében a szociális piacgazdaság kiépítésének elősegítése, a fenntartható fejlődés feltételeinek megteremtése, az innováció térbeli terjedésének elősegítése, a társadalmi, gazdasági és környezeti céloknak megfelelő térbeli szerkezet kialakítása;

b) a főváros és a vidék, a városok és a községek, illetve a fejlett és az elmaradott térségek és települések közötti – az életkörülményekben, a gazdasági, a kulturális és az infrastrukturális feltételekben megnyilvánuló – jelentős különbségek mérséklése és a további válságterületek kialakulásának megakadályozása, társadalmi esélyegyenlőség biztosítása érdekében;

c) az ország térszerkezete, településrendszere harmonikus fejlődésének elősegítése;

d) a nemzeti és térségi identitástudat megtartása és erősítése.

3. § (1) A területfejlesztés és területrendezés feladata:

a) a térségi és helyi közösségek területfejlesztési és területrendezési kezdeményezéseinek elősegítése, összehangolása az országos célkitűzésekkel;

b) fejlesztési koncepciók, programok és tervek kidolgozása, meghatározása és megvalósítása, a társadalom, a gazdaság és a környezet dinamikus egyensúlyának fenntartása, illetve javítása érdekében;

c) a nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió regionális politikájához illeszkedés elősegítése, valamint a regionális együttműködésben rejlő kölcsönös előnyök hasznosítása és a határmenti (különösen a hátrányos helyzetű határmenti) térségek összehangolt fejlesztésének elősegítése.

(2) A területfejlesztés feladata különösen:

a) az ország különböző adottságú térségeiben a társadalom és a gazdaság megújulását elősegítő, a térségi erőforrásokat hasznosító fejlesztéspolitika kidolgozása, összehangolása és érvényesítése;2

b) az elmaradott térségek felzárkóztatásának és fejlődésének elősegítése;

c) a gazdaság szerkezeti megújulásának elősegítése az egyes ipari és mezőgazdasági jellegű térségekben, a munkanélküliség mérséklése;

d) az innováció feltételeinek javítása a megfelelő termelési és szellemi háttérrel rendelkező központokban, és az innovációk térségi terjedésének elősegítése;

e) a kiemelt térségek sajátos fejlődésének elősegítése;

f) a befektetők számára vonzó vállalkozói környezet kialakítása.

(3) A területrendezés feladata különösen:

a) a környezeti adottságok feltárása és értékelése;

b) a környezet terhelését, terhelhetőségét és a fejlesztési célokat figyelembe vevő területfelhasználásnak, az infrastrukturális hálózatok területi szerkezetének, illetve elhelyezésének – az ágazati koncepciókkal összhangban történő – megállapítása;

c) az országos és térségi, továbbá a területrendezéssel kapcsolatos településrendezési célok összehangolása.

(4) Az állam területfejlesztési feladata különösen:

a) az elmaradott térségek felzárkóztatása,

b)3

c) a közszolgáltatásokban meglévő területi különbségek mérséklése,

d) az európai integrációs, innovációs területfejlesztési feladatok támogatása, a térségi területfelhasználási célok megvalósításának elősegítése.

4. § A területfejlesztési és területrendezési feladatokat az állami szervek, az önkormányzatok, a természetes személyek és szervezeteik, a gazdálkodást végző szervezetek és az érdekvédelmi szervezetek, valamint más intézmények összehangoltan, egymással együttműködve látják el.

Alapfogalmak

5. § A törvény alkalmazásában:

a) területfejlesztés:

az országra, valamint térségeire kiterjedő

aa) társadalmi, gazdasági és környezeti területi folyamatok figyelése, értékelése, a szükséges tervszerű beavatkozási irányok meghatározása,

ab) rövid, közép- és hosszú távú átfogó fejlesztési célok, koncepciók és intézkedések meghatározása, összehangolása és megvalósítása a fejlesztési programok keretében, érvényesítése az egyéb ágazati döntésekben;

b) területrendezés: az országra, illetve térségeire kiterjedően a területfelhasználás rendjének és a területhasználat szabályainak megállapítása, e körben:

ba) az erőforrások feltárása, a táj terhelése és terhelhetősége meghatározása, ezek együttes értékelése, előrejelzések készítése,

bb) a területi adottságok célszerű hasznosítási javaslatainak kidolgozása,

bc) a fejlesztési koncepciók és programok térbeli, műszaki-fizikai rendszerének meghatározása,

bd) nemzetközi együttműködés és szerződés keretében az európai és határmenti területrendezési tevékenység összehangolása;

c)4 területrendezési terv: az ország, illetve egyes térségek műszaki-fizikai szerkezetét meghatározó és befolyásoló tervdokumentum, amely biztosítja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú, illetve nagy távú hasznosítását és védelmét, az ökológiai elvek érvényesítését, a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezését és a területfelhasználás rendszerét, optimális hosszú távú területi szerkezetét;

d) területfejlesztési politika: az ország és az egyes térségek területi fejlődése fő irányainak, fejlesztési stratégiai céljainak és az ezek elérését segítő legfontosabb eszközöknek hosszabb időtávra szóló meghatározása és érvényesítése;

e)5 régió: a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet által meghatározott, a tervezési-statisztikai és fejlesztési célokat szolgáló egy vagy több megyére (a fővárosra) kiterjedő, az érintett megyék (főváros) közigazgatási határával lehatárolt társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területfejlesztési egység;

f)6 kiemelt térség: egy vagy több megyére (a fővárosra) vagy azok meghatározott területére kiterjedő, társadalmi, gazdasági vagy környezeti szempontból együtt kezelendő területi egység, amely egységes tervezéséhez és fejlesztéséhez országos érdekek fűződnek;

g)7területfejlesztési-statisztikai kistérség: földrajzilag összefüggő területfejlesztési-statisztikai területi egység, amelyet a hozzá sorolt települések teljes közigazgatási területe alkot, továbbá amelynek határai e települések közigazgatási határai által meghatározottak;

h)8 kistérségi lehatárolás: a települések területfejlesztési-statisztikai kistérségbe sorolása;

i)9 térség: különböző területi egységek (a régió, a megye, ezek területének egy része és a kiemelt térség) összefoglaló elnevezése;

j)10 szabad vállalkozási zóna: a Kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztő szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal vagy helyrajzi számokkal lehatárolt, különböző feltételeket teljesítő, a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség, illetve kedvezményezett térségben a Kormány által egyedileg meghatározott, nemzetgazdasági érdekből kiemelt gazdasági ágazat, amely a térség fejlődése érdekében sajátos kedvezményeket biztosít;

k) elmaradott térség: ahol a gazdaság értéktermelő képessége, infrastrukturális fejlettsége és társadalmi mutatói jelentősen kedvezőtlenebbek az országos átlagnál;

l) kedvezményezett térség: az érvényes területfejlesztési célok figyelembevételével, statisztikai jellemzők alapján meghatározott térségek köre, amelyek önkormányzatai, illetőleg azok közigazgatási területén tervezett programok és fejlesztések pénzügyi, gazdasági ösztönzőkkel támogathatók;

m) területfejlesztési koncepció: az ország, illetve egy térség átfogó távlati fejlesztését megalapozó és befolyásoló tervdokumentum, ami meghatározza a térség hosszú távú, átfogó fejlesztési céljait, továbbá a fejlesztési programok kidolgozásához szükséges irányelveket, információkat biztosít az ágazati és a kapcsolódó területi tervezés és a területfejlesztés szereplői számára;

n) területfejlesztési program: a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, amely stratégiai és operatív programokra épül;

o)11

p)12

r) innovációs központok: azon megfelelő termelési és szellemi háttérrel, illetve kapcsolatrendszerrel rendelkező települések, amelyek a gazdaság növekedését, szerkezetváltását és megújulását, illetve a társadalmi fejlődést nagyobb térségben segítik elő, vagy mindezek elérése érdekében tudatos fejlesztési politika érvényesül;

s) hátrányos helyzetű határmenti térségek: azon települések összessége, melyek fejlődését, működését a határhoz való kötődése egyoldalúan meghatározza és kedvezőtlenül befolyásolja;

t)13 területcsere: a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén olyan területrendezési hatósági eljárás, amely lehetőséget biztosít a településrendezési eszköz módosítása során arra, hogy a településszerkezeti tervben a visszavonttal megegyező területi kiterjedésű új beépítésre szánt területet lehessen máshol kijelölni.

II. Fejezet

A KÖZPONTI ÁLLAMI SZERVEK TERÜLETFEJLESZTÉSI ÉS TERÜLETRENDEZÉSI FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

Az Országgyűlés feladatai

6. § Az Országgyűlés

a)14 az országos fejlesztési koncepcióhoz illesztve határozattal elfogadja az országos területfejlesztési koncepciót, ennek keretében megállapítja a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat, hosszú távú prioritásokat;15

b) beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztési politika végrehajtásáról;

c) meghatározza a kiemelt térségek körét és elfogadja a területfejlesztés eszköz- és intézményrendszerének átfogó szabályait;

d)16 törvénnyel elfogadja az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét;

e) meghatározza a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció elveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét;17

f)18 az éves költségvetési törvény elfogadása során dönt a területfejlesztést és területrendezést szolgáló pénzeszközökről és ezzel egyidejűleg egyes pénzügyi kedvezményekről;

g) évente beszámoltatja a Kormányt a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásáról;

h) beszámoltatja a Kormányt a nemzetközi és határmenti területfejlesztési és területrendezési tevékenységéről;

i) meghatározza a területfejlesztéssel kapcsolatos önkormányzati feladatokat és ezek forrásait.

A Kormány feladatai

7. § A Kormány döntéseiben biztosítja a regionális politika érvényesülését, ennek keretében:

a) előkészíti és az Országgyűlés elé terjeszti

aa) az országos területfejlesztési koncepciót, a területfejlesztési politikát meghatározó irányelveket, célokat és hosszú távú prioritásokat,

ab)19 az ország, a Budapesti Agglomeráció, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területrendezési tervét,

ac) a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét,

ad)20 az éves költségvetési törvényben a területfejlesztést és a területrendezést szolgáló pénzügyi eszközöket és az egyes pénzügyi kedvezményeket;

b) összehangolja a különböző területfejlesztési célokat szolgáló állami pénzeszközöket;

c) pénzügyi támogatást nyújt az országos területfejlesztési koncepcióban meghatározott területfejlesztési programok megvalósításához;

d)21 dönt – az e törvény 20. § (2) bekezdés a) pontjában és (4) bekezdés a) pontjában meghatározott – a területfejlesztést szolgáló központi és térségi pénzeszközök arányáról.22

e) meghatározza a területfejlesztést szolgáló pénzügyi eszközök, az igénybe vehető kedvezmények felhasználási szabályait;23

f)24 az Országgyűlésnek javaslatot tesz a területfejlesztési-statisztikai kistérségi lehatárolásra, valamint meghatározza a régiók területi lehatárolását;

g)25 elfogadja a kiemelt térségekre vonatkozó területfejlesztési koncepciókat és programokat;

h)26 ösztönzi a fejlesztési programok készítését és a térségi összefogással megvalósuló fejlesztéseket;

i) elősegíti és támogatja az ország határmenti térségeinek a szomszédos országokkal való együttműködését, az európai regionális együttműködést;

j)27 négyévente beszámol az Országgyűlésnek az ország területi folyamatainak alakulásáról és a területfejlesztési politika, valamint a területrendezési tervek érvényesítésének hatásairól;

k) gondoskodik az országos területi információs rendszer működtetéséről és ennek keretében a tervek nyilvántartásáról;

l)28 rendeletben meghatározza a miniszterek területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő feladatait és a miniszterek közötti folyamatos koordináció szabályait;

m)29 jelöli az Európai Unió Régiók Bizottságába Magyarország képviselőit.

Országos Területfejlesztési Tanács

8. § (1)30 Az Országos Területfejlesztési Tanács (a továbbiakban: Tanács) közreműködik a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában.

(2)31 A Tanács munkájában

a) szavazati joggal rendelkező tagként vesznek részt:

aa)32 a területfejlesztési szervek részéről: a megyei közgyűlések elnökei, valamint a főpolgármester,

ab)33 a Kormány részéről: a területfejlesztésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), valamint a Kormány határozatában kijelölt további nyolc miniszteri képviselő,

ac)34 köztestületek és érdekszövetségek részéről: az országos gazdasági kamarák elnökei; a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács egy képviselője; az országos önkormányzati érdekszövetségek összesen három képviselője;

b) tanácskozási joggal rendelkező tagként vesznek részt:

ba) az országos környezetvédelmi és természetvédelmi szervezetek egy-egy állandó képviselője,

bb) a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő országos szervezetek egy állandó képviselője;

c) meghívottként, a tevékenységüket, illetve szervezetüket érintő napirendek tárgyalásán tanácskozási joggal részt vesznek mindazon szervezetek vezetői, amelyeket a Tanács döntése közvetlenül érint. A Tanács az ügyrendjében dönthet az állandó meghívottakról.

(3)35 A bírósági nyilvántartásba vett országos civil szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve együttműködési szándékukat a Tanácsnak. Az egyeztető fórum véleményét a Tanács ülésén az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.

(4)36 A Tanács

a) részt vesz a területfejlesztési politika kialakításában és érvényesítésében, döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező és koordinációs feladatkörben,

b) közreműködik az országos és a térségi fejlesztési programok, a központi, ágazati és a térségi elképzelések összehangolásában,

c) véleményezi a területfejlesztési támogatások és a decentralizáció irányelveit, a kedvezményezett térségek besorolásának feltételrendszerét,

d) javaslatot tesz a területfejlesztési célú ágazati eszközök összehangolására,

e)37 véleményt nyilvánít a területfejlesztést szolgáló hazai és közösségi pénzeszközök felosztásáról, a központi keret felhasználásáról,

f)38 vizsgálja és értékeli az érintett minisztériumok és az országos hatáskörű szervek, illetve a megyei önkormányzatok fejlesztési célkitűzéseinek összhangját a területi politika céljaival,

g) véleményezi a lényeges területi hatásokkal járó ágazati fejlesztési koncepciókat,

h) összehangolja az Országgyűlés által a 6. § d) pontja alapján az önkormányzatok számára kötelezően előírt feladatok végrehajtását,

i) javaslatot tesz az egyes, megyehatáron túlterjedő területfejlesztési feladatok közös ellátására,

j) közreműködik az országos, az országos jelentőségű, valamint az országhatárokon átnyúló infrastruktúra tervezés (létesítmények, hálózatok elhelyezése) összehangolásában.

(5)39 A Tanács elnöke a miniszter.

(6)40 Az egységes kormányzati álláspont kialakítása és képviselete érdekében a miniszteri képviselőkkel és a tagsággal nem rendelkező miniszterekkel az őket érintő napirendekkel kapcsolatos előzetes egyeztetésekről a miniszter gondoskodik, valamint kialakítja a tagsággal nem rendelkező miniszterek és a Tanács közötti egyeztetés rendjét. A Tanács titkárságának feladatait a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv látja el, amelynek képviselője állandó meghívottként részt vesz a Tanács ülésén.

(7)41 A Tanács ülésén

a) miniszteri képviselőként állami vezető járhat el, akit akadályoztatása esetén az érintett miniszter által írásban teljes körű állásfoglalásra felhatalmazott személy helyettesíthet;

b) a szavazati joggal rendelkező többi tagot – akadályoztatásuk esetén – a tag által írásban állásfoglalásra teljes körűen felhatalmazott képviselő helyettesítheti, az akadályoztatás okáról a Tanács elnökét a kijelölő iratban tájékoztatni kell;

c) a tanácskozási joggal rendelkező tagokat – akadályoztatásuk esetén – a tag által véleménynyilvánításra írásban felhatalmazott képviselő helyettesítheti.

(8)42 A Tanács feladatkörébe utalt, a (4) bekezdésben meghatározott véleményezési jogosítványok érvényesítése érdekében az ország társadalmi, gazdasági, infrastrukturális helyzetével, fejlődésével, valamint a térségek helyzetével és fejlődésével kapcsolatos jelentős kormányelőterjesztésekhez mellékelni kell a Tanács állásfoglalását.

(9)43 E törvény alkalmazásában

a)44 a (2) bekezdés b) pontjában és a (3) bekezdésben foglalt országos szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét legalább hét megyére kiterjedően végzi, és ezt hitelt érdemlően igazolja;

b)45 a 14. § (4) bekezdésében foglalt megye területén működő szervezetnek a szervezetet abban az esetben kell tekinteni, ha a létesítő okirata szerinti tevékenységét a megye területének több mint felére kiterjedően végzi, és ezt hitelt érdemlően igazolja.

c)46

d)47

(10)48 A (9) bekezdés alkalmazásában szervezet alatt az egyesülési jogról, közhasznúságról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti civil szervezetet kell érteni.

A miniszter és más miniszterek feladatai

9. § (1)49 A miniszter

a)–b)50

c) közreműködik a kiemelt térségekre vonatkozó fejlesztési programok kidolgozásában, szervezi a végrehajtásukkal összefüggő feladatok teljesítését, és az e célt szolgáló anyagi eszközök felhasználását az érintett miniszterekkel együttműködve;

d)51 szervezi az országos és az országos jelentőségű, valamint az országhatáron átnyúló, közös koncepciók és tervek kialakítását, gondoskodik elkészítésükről;

e)52 koordinálja a területfejlesztési célok megvalósítását közvetlenül és közvetve szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását;

f)53 elősegíti az érintett miniszterekkel együttműködve a forráskoordinációt és a programfinanszírozás megvalósulását;

g)54 elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok összhangját;

h)55 ellátja a jogszabályokban és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott területfejlesztési jogszabály-előkészítési és végrehajtási feladatokat;

i) összehangolja a közigazgatási szervek területfejlesztéssel kapcsolatos tevékenységét, szakmai irányítást gyakorol a területfejlesztés intézményrendszere felett;

j)56 gyakorolja a regionális fejlesztési ügynökségek feletti tulajdonosi jogokat.

(2)57 A miniszterek feladataik ellátása során érvényesítik az e törvényen rögzített célokat, a 8. § (4) bekezdésében foglaltakra figyelemmel részt vesznek a területfejlesztéssel összefüggő és szakterületüket érintő kormányzati feladatok ellátásában. Így különösen:

a)58 részt vesznek a területfejlesztési koncepciók és programok feladatkörüket érintő munkarészeinek kidolgozásában és érvényesítésében;

b) évente tájékoztatják a Kormányt a feladatkörükben végzett fejlesztések főbb mutatóiról;

c)59 részt vesznek a területrendezési tervek készítésében, gondoskodnak azok – feladat- és hatáskörüket érintő – munkarészeinek kidolgozásáról és érvényesítéséről.

(3)60

9/A. §61 A területrendezésért felelős miniszter

a) kidolgozza az Országos Területrendezési Tervet, a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervét, valamint a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervét;

b)62 kidolgozza a nemzetközi együttműködési kötelezettségből adódóan a határ menti térségek országhatáron átnyúló, közös területrendezési terveit;

c) összehangolja a területrendezési terveket, valamint a központi államigazgatási szervek területrendezéssel kapcsolatos feladatait;

d) elősegíti a területrendezési és a településrendezési tervek összhangját;

e) gondoskodik a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről, az adatszolgáltatás rendjéről és a területrendezés szakmai követelményeiről;

f)63 meghatározza a területrendezést szolgáló forrás felhasználásának szabályait.

9/B. §64 A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter

a) koncepciókat és javaslatokat készít az országos területfejlesztési politika megalapozására, annak célkitűzéseit érvényesíti tervezési, szervező és információs feladataiban;

b) kidolgozza az országos fejlesztési koncepciót, valamint az országos területfejlesztési koncepciót, összehangolja az országos és a térségi területfejlesztési koncepciókat és programokat;

c) elősegíti a területfejlesztési koncepciók és programok összhangját;

d)65 a Kormány részére javaslatot tesz a régiók területi lehatárolására, az érintett megyei önkormányzatok és az országos önkormányzati szövetségek véleményének figyelembevételével, a miniszterrel egyetértésben;

e)66 ötévente kezdeményezi a területfejlesztési-statisztikai kistérségi lehatárolás megváltoztatását, az érintett megyei önkormányzatok és az országos önkormányzati szövetségek véleményének figyelembevételével, a miniszterrel egyetértésben;

f)67 ötévente felülvizsgálja a kedvezményezett területek besorolását, és szükség esetén a Kormány részére javaslatot tesz annak módosítására.

III. Fejezet

TERÜLETFEJLESZTÉST ÉS TERÜLETRENDEZÉST ELLÁTÓ TERÜLETI SZERVEK ÉS FELADATAIK

Területfejlesztési önkormányzati társulás

10. §68 (1) A települési önkormányzatok képviselőtestületei a közös területfejlesztési célok kidolgozására és megvalósítására jogi személyiséggel rendelkező területfejlesztési társulást hozhatnak létre.

(2)69

(3)70 A területfejlesztési önkormányzati társulások felett a fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) törvényességi felügyeletet gyakorol.

10/A–10/G. §71

A megyei önkormányzat területfejlesztési és területrendezési feladatai

11. § (1) A megyei önkormányzat feladatai:

a)72 a megye területére vagy térségére a 6. § d) pontjában meghatározott tervvel összhangban területrendezési tervet készít;

b)73 területileg összehangolja a fejlesztéspolitikai és a területi szerepéből, továbbá a nemzetközi és határon átnyúló együttműködésből adódó feladatait, biztosítja azok összhangját a megyei gazdaságfejlesztési és foglalkoztatáspolitikai koncepciókkal;

c) koordinálja a megye települési önkormányzatai felkérése alapján a települések fejlesztési tevékenységét;

d)74 együttműködik a megyei jogú város önkormányzatával és az érintett települések önkormányzataival a településrendezési tervek összehangolása érdekében;

e) együttműködik a megye gazdasági szereplőivel;

f)75 részt vesz a Központi Statisztikai Hivatallal és más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, információkat biztosít a területi tervek készítéséhez;

g) a települési önkormányzatok felkérése alapján elősegíti a helyi önkormányzatok területfejlesztési társulásainak szerveződését;

h) gondoskodik a településrendezési terveknek a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról;

i)76 együttműködik a többi érintett megyei önkormányzattal a 6. § d) pontja alá nem tartozó kiemelt térségek összehangolt tervezése érdekében.

(2) A megyei önkormányzat közgyűlése:

a)77

b)78 elfogadja a 6. § d) pontjában foglaltak kivételével – az érintett települési önkormányzatok véleményeinek kikérésével – a megyei területrendezési terveket.

c) véleményezi az illetékességi területét érintő, a 6. § d) pontjában meghatározott terveket;

d)79 megküldi az elfogadott területrendezési terv kihirdetésétől számított 15 napon belül a terv elfogadásáról szóló rendeletet a rajzi munkarészek vektoros állományaival együtt a dokumentációk gyűjtésére jogszabályban kijelölt szervnek.

(3)80 A megye területrendezési terve nem terjed ki a 6. § d) pontjában meghatározott kiemelt térségek területére.

12. §81

13. §82 (1) A megyei önkormányzat feladatainak ellátásában együttműködik a települési önkormányzatokkal, a megye fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, az érdekelt civil és szakmai szervezetekkel.

(2) A megyei önkormányzat a megye területén összehangolja a kormányzat, az önkormányzatok és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, ennek keretében:

a) vizsgálja és értékeli a megye társadalmi és gazdasági helyzetét, környezeti állapotát, adottságait, a vizsgálatok során felhasznált információkat és a vizsgálatok eredményeit a területi információs rendszer rendelkezésére bocsátja;

b) a megyei jogú város önkormányzata bevonásával kidolgozza és elfogadja – az országos területfejlesztési koncepcióval összhangban – a megye hosszú távú területfejlesztési koncepcióját (a továbbiakban: megyei területfejlesztési koncepció), illetve – a megyei területfejlesztési koncepció és területrendezési terv figyelembevételével – a megye fejlesztési programját és az egyes alprogramokat;

c) előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési koncepciókat, területfejlesztési programokat, részt vesz az országos területfejlesztési koncepció és a nemzeti fejlesztési stratégia kidolgozásában;

d) szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkormányzati társulások és a térségi fejlesztési tanácsok tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célokat feltáró, pályázatokat megalapozó tevékenységét;

e) előzetesen véleményezi az országos, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési koncepciókat és programokat, továbbá a területét érintő területrendezési terveket;

f) közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében;

g) figyelemmel kíséri az operatív programok megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, külön döntés alapján közreműködik azok végrehajtásában;

h) előzetesen véleményezi és koordinálja az illetékes területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait;

i) megállapodásokat köthet külföldi régiókkal, részt vehet nemzetközi együttműködésekben;

j) közreműködik a területfejlesztési programok végrehajtásának nyomon követésében és értékelésében;

k) a tervezés és a végrehajtás során gondoskodik a partnerség elvének érvényesítéséről.

(3) A megyei önkormányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési források felhasználásáról.

(4) A megyei önkormányzat a területfejlesztési koncepcióról és programról szóló rendeletét a koncepció tekintetében a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter, a program tekintetében a miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. Az állásfoglalás kiadására egy hónapon belül kerül sor, ha e határidőn belül nem történik meg, úgy az állásfoglalást egyetértőnek kell tekinteni.

14. §83 (1)–(3)84

(4)85 A megye területén működő bírósági nyilvántartásba vett területfejlesztési, környezetvédelmi, természetvédelmi civil szervezetek, valamint a nők és férfiak esélyegyenlőségéért küzdő szervezetek a területfejlesztést érintő kérdések megtárgyalására egyeztető fórumot hozhatnak létre, egyidejűleg jelezve a megyei önkormányzatnak együttműködési szándékukat. Az egyeztető fórum véleményét az adott napirend tárgyalásakor ismertetni kell.

(5)86 A megyei önkormányzat az e törvényben meghatározott feladataival összefüggésben végzett munkájáról évente beszámol a miniszternek.

(6)–(8)87

Regionális területfejlesztési konzultációs fórum88

14/A. §89 (1) Az egy régió területén működő megyei közgyűlések elnökei – ha a régió a főváros területét is magában foglalja, akkor a megyei közgyűlés elnöke és a főpolgármester – regionális területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek.

(2) A regionális területfejlesztési konzultációs fórum

a) eljár a regionális döntést, állásfoglalást, véleményezést igénylő ügyekben,

b) összehangolja a megyei önkormányzatok döntéshozatalát,

c) képviseli a megyei önkormányzatok egyező döntését, mint a régió álláspontját,

d) javaslatot tesz a Kormánynak a Régiók Bizottságában (CoR) a régiót képviselő tag személyére.

(3) A regionális területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik, titkársági feladatait az illetékes megyei (fővárosi) közgyűlések megegyezése szerinti megyei (fővárosi) önkormányzati hivatal látja el.

Megyei területfejlesztési konzultációs fórum90

14/B. §91 (1) A megyei közgyűlés és a – megye területén működő – megyei jogú város(ok) közgyűlése(i) megyei területfejlesztési konzultációs fórumot működtetnek.

(2) A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei jogú város közgyűlése egy képviselőt delegál. A megyei területfejlesztési konzultációs fórumba a megyei közgyűlés a megyei jogú várost képviselők számával azonos számú képviselőt delegál.

(3) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum előzetesen állást foglal a megyei közgyűlés területfejlesztést érintő ügyeiben.

(4) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum véleményét a megyei közgyűlés ülésén a vonatkozó napirend tárgyalásakor ismertetni kell.

(5) A megyei területfejlesztési konzultációs fórum munkaszervezettel nem rendelkezik. Titkársági feladatait a tagok megegyezése szerinti önkormányzati hivatal látja el.

Térségi Fejlesztési Tanács92

15. §93 (1)94 A régió határokon, illetve a megyehatárokon túlterjedő, továbbá egyes kiemelt területfejlesztési feladatai ellátására a megyei közgyűlések a szervezeti és működési szabályzat elfogadásával térségi fejlesztési tanácsot hozhatnak létre. A térségi fejlesztési tanács jogi személy, amelyet megalakulását követően a kincstár vesz nyilvántartásba.

(1a)95 A térségi fejlesztési tanács működésével kapcsolatos gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az e törvényben meghatározott sajátosságok figyelembevételével. A feladat ellátásával kapcsolatos beszámolási kötelezettséget – figyelemmel a Kormánynak az Országgyűlés számára a 6. § g) pontjában előírt beszámolási kötelezettségére – a térségi fejlesztési tanács a miniszternek köteles teljesíteni a miniszter rendeletében meghatározott módon.

(2) A területfejlesztési koncepció és program kidolgozását, a területrendezési terv készítésében való közreműködést és más közös területfejlesztési feladatokat a Balaton kiemelt üdülőkörzete térségében a Balaton Fejlesztési Tanács látja el.

(3)96 A térségi fejlesztési tanács létrehozásakor az (1) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében az érintett megyei közgyűlések szervezeti és működési szabályzatban rögzítik a 13. § (2) bekezdésében felsorolt feladatok figyelembevételével, hogy mely feladatokat látnak el a térségi fejlesztési tanács keretében.

(4)97 A térségi fejlesztési tanács térsége tekintetében javaslatot tesz a megyei fejlesztési koncepcióra és programra.

(5)98 A (3) bekezdésben meghatározott szervezeti és működési szabályzatban

a) a működési költségek fedezetéről,

b) a térségi fejlesztési tanács elnevezéséről, székhelyéről, részletes tevékenységéről,

c) a munkaszervezeti feladatok ellátásáról, illetve elkülönült munkaszervezet létrehozásáról

is rendelkezni kell.

(6)99 A törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezet biztosításával kapcsolatosan a 16. § (4) bekezdésében foglaltak az irányadóak azzal a kiegészítéssel, hogy az egyes szavazati joggal rendelkező nem kormányzati szervezeteket terhelő befizetési kötelezettség csak az adott szervezetet képviselő tag egyetértése esetén haladhatja meg a térségi fejlesztési tanács által meghatározott összes befizetési kötelezettség összegének 15 százalékát.

(7)100 A térségi fejlesztési tanács megállapodhat a megyei közgyűlésekkel és más, a térségi fejlesztési programokban közreműködőkkel a programok és fejlesztések finanszírozásáról.

(8)101 A térségi fejlesztési tanács tagjai

a) a tanács illetékességi területén működő megyei közgyűlések elnökei,

b) az érintett megyei közgyűlés egy-egy képviselője, továbbá

c) a Balaton Fejlesztési Tanács tekintetében: a Kormány képviselője.

(9)102

(10) A térségi fejlesztési tanács felkérhet a tanács munkájában való részvételre egyéb szervezeteket, személyeket is, de ezek létszáma a (8) bekezdés szerinti létszám egyharmadát nem haladhatja meg.

(11)103 A térségi fejlesztési tanács ülésein állandó meghívottként részt vesz a területi gazdasági kamarák, kamaránként egy-egy képviselője, a kormányhivatal vezetője, az állami főépítész, valamint mindazon gazdasági, civil és egyéb szervezetek képviselői, amelyeket a térségi fejlesztési tanács döntése közvetlenül érint vagy akit az ülésen való részvételre felkérnek.

(12)104

(13) A térségi fejlesztési tanács a tagjai sorából elnököt és alelnököt (alelnököket) választ. Munkaszervezetét – a 12. § (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – maga alakítja ki.

(14) A Balaton Fejlesztési Tanács dönt a hatáskörébe utalt pénzeszközök felhasználásáról, és megállapodást köthet az érintett tárcákkal az egyes fejlesztési programok finanszírozásáról.

(15)105

15/A. §106 (1) A főváros területén – a kerületi önkormányzatok hatáskörébe tartozó fejlesztési feladatok kivételével – a megyei önkormányzat e törvény szerinti feladatait Budapest Főváros Önkormányzata látja el.

(2) A főváros területét és a főváros vonzáskörzetét érintő fejlesztésekkel és programokkal kapcsolatban Budapest Főváros Önkormányzata együttműködik az érintett önkormányzatokkal.

15/B. §107

16. §108 (1)–(3)109

(4)110 A térségi fejlesztési tanács működéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a költségvetési hozzájárulás, a pályázatokon elnyert források, valamint a térségi fejlesztési tanácsban szavazati joggal rendelkező szervezetek befizetései biztosítják azzal, hogy működtetéséhez központi költségvetési hozzájárulás csak a törvény alapján kötelezően létrehozott térségi fejlesztési tanács részére adható. A térségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában meghatározhat befizetési kötelezettségeket, amelyről a tanács határozattal dönt. E befizetés elmulasztása esetén a térségi fejlesztési tanács megkeresheti az állami adóhatóságot az adók módjára történő behajtás érdekében. A térségi fejlesztési tanácsban a Kormány részéről tagként részt vevők befizetését a költségvetési hozzájárulás a költségvetési törvényben meghatározott mértékben biztosítja.

(5)111 A térségi fejlesztési tanács szervezeti és működési szabályzatát maga állapítja meg. A szervezeti és működési szabályzatban kell rögzíteni a tanács és a titkárság szervezetére és működésére vonatkozó legfontosabb szabályokat. A szervezeti és működési szabályzat elfogadásához a tanács tagjainak egyhangú támogató szavazata szükséges. Ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzat a tanács 30 napon belül megismételt ülésén a tanács tagjai minősített többségének támogató szavazatával elfogadható.

(6)112 A térségi fejlesztési tanács a munkaszervezetének székhelyéről az alakuló ülésen minősített többséggel dönt.

(7)113 A térségi fejlesztési tanács a szervezeti és működési szabályzatában szabályozza a tanácskozási jog gyakorlásának módját a testület ülésein, az ülés összehívásának és megtartásának, valamint a határozathozatalnak a szabályait, továbbá a tanács tisztségviselőinek feladat- és jogkörét. A tanács testülete és titkársága működésének részletes szabályait ügyrendjében állapítja meg.

(8)114 A térségi fejlesztési tanács határozatképes, ha az ülésén a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A tagokat megillető jogokat – ideértve a szavazás jogát is – csak a testület ülésén jelenlévő tag gyakorolhatja. A tagot csak a képviselt szerv vezetője által írásban felhatalmazott, az ülésen jelenlévő személy helyettesítheti. A tanács – ha a törvény mást nem ír elő – a jelenlevő tagok többségének szavazatával (egyszerű többség) dönt. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Törvény egyes döntésekhez előírhatja a szavazati joggal rendelkező tagok 2/3-ának támogató szavazatát (e törvény alkalmazásában: minősített többség). A szavazás nyílt, kivéve, ha a szervezeti és működési szabályzat titkos szavazást ír elő.

(9)115 A térségi fejlesztési tanács döntéseinek előkészítése, végrehajtásának szervezése, ellenőrzése érdekében a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott bizottságokat hozhat létre. A tanács döntési jogkörét nem ruházhatja át a bizottságára.

(10)116 A térségi fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a Kormánynak a térségi fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes kormányhivatal látja el.

(11)117 A kormányhivatal a törvényességi felügyelet keretében ellenőrzi, hogy a térségi fejlesztési tanács

a) szervezeti és működési szabályzata és egyéb szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak,

b) szervezete, működése, döntéshozatali eljárása, határozatai, illetve egyéb döntései nem sértenek-e jogszabályokat, az alapszabályt vagy egyéb szabályzatokat.

(12)118 Jogszabálysértés esetén a kormányhivatal határidő kitűzésével felhívja a térségi fejlesztési tanácsot a jogszabálysértés megszüntetésére. A térségi fejlesztési tanács a megadott határidőn belül köteles tájékoztatni a kormányhivatalt a jogszabálysértés megszüntetésére tett intézkedésekről.

(13)119 Ha a térségi fejlesztési tanács határidőn belül nem intézkedik a jogszabálysértés megszüntetése érdekében, vagy a térségi fejlesztési tanács elutasítja a kormányhivatal felhívását, illetve nem dönt a felhívás tárgyában, a kormányhivatal

a) keresettel fordul a bírósághoz a határozat, illetve egyéb döntése egészben vagy részben történő megsemmisítése iránt, továbbá a jogszabálysértő határozat, illetve egyéb döntés végrehajtását – ha az a közérdek súlyos sérelmével vagy elháríthatatlan kárral járna – felfüggeszti, illetőleg

b)120 ismételt vagy súlyos jogszabálysértés esetén a térségi fejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítása érdekében a tanács, annak szerve vagy tisztségviselője működését felfüggeszti, és felügyelőbiztost rendel ki a térségi fejlesztési tanács törvényes működésének helyreállítására,

c)121 felügyelő biztost rendel ki, ha a térségi fejlesztési tanács adósságállománya eléri a külön törvényben az önkormányzati biztos kijelöléséhez szükséges mértéket. A felügyelő biztos feladatára és eljárására az önkormányzati biztosra vonatkozó rendelkezések irányadók.

(14)122 A térségi fejlesztési tanács törvényességi felügyeletéért felelős szervnek a (13) bekezdés b) pontja alapján hozott intézkedése ellen annak megváltoztatása iránt a felfüggesztéssel érintett keresettel fordulhat a bírósághoz.

(15)123 A bíróság a (13) bekezdés a) pontjában és a (14) bekezdésben említett perben a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint jár el. Ha a bíróság az eljárás eredményeként a jogszabálysértést megállapítja,

a) a jogsértő szervezeti és működési szabályzatot, egyéb szabályzatot, határozatot megsemmisíti, és új eljárás lefolytatását rendeli el, illetőleg

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából elrendelheti a jogszabálysértően működő szerv, tisztségviselő választására jogosult szerv összehívását.

(16)124 A felügyelőbiztos a tevékenységéről és annak eredményéről tájékoztatja a bíróságot és a kormányhivatalt.

Regionális fejlesztési ügynökség125

17. §126 (1) A miniszter a megyei, fővárosi fejlesztési program megvalósításával összefüggő fejlesztési döntések előkészítésére és végrehajtására, valamint a területfejlesztési feladatokat ellátó, e törvény III. Fejezetében nevesített területi szervek információval való ellátására és azok munkájának segítésére a régióban nonprofit gazdasági társaság formában regionális fejlesztési ügynökséget működtet.

(2) A regionális fejlesztési ügynökség feladatai különösen:

a) folyamatos kapcsolatot tart a régióban működő közigazgatási szervezetekkel, intézményekkel a fejlesztési szükségletek és a bevonható helyi források feltárása érdekében;

b) szervezi a programok megvalósítását, részt vesz a programok – külön jogszabályban meghatározott – pénzügyi finanszírozási feladataiban, a programok megvalósításáról, a pénzügyi felhasználásról naprakész nyilvántartást vezet;

c) külön megállapodás alapján részt vesz a területfejlesztési programok lebonyolításában.

A területi államigazgatási szervek feladatai

18. § A területi államigazgatási szervek a területfejlesztéssel és területrendezéssel összefüggő kormányzati feladatok végrehajtásában, érvényesítésének ellenőrzésében, a térségi fejlesztés és tervezés koordinálásában szakmai segítségnyújtással és információszolgáltatással, valamint hatósági ellenőrzéssel vesznek részt.

19. § (1)127 A területrendezésért felelős miniszter feladatkörébe tartozó egyes területrendezési feladatokat az állami főépítészek látják el.

(2)128 Az állami főépítész

a) előzetesen véleményezi illetékességi területén a terület- és településrendezési terveket, folyamatosan figyelemmel kíséri azok megvalósulását, s indokolt esetben kezdeményezi e tervek módosítását,

b) véleményezi az országos, valamint az illetékességi területét érintő regionális fejlesztési programokat és azoknak a területrendezési tervekkel való összhangját.

c)129 nyilatkozik a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel, továbbá a településrendezési terveknek az országos, a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekkel való összhangjáról, a 23/A. §-ban foglaltak figyelembevételével;

d)130 ellátja a területrendezési hatósági eljárással összefüggő hatósági feladatokat;

e)131 szakhatóságként közreműködik a területrendezési tervekben szereplő külön jogszabályban meghatározott műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények hatósági engedélyezési eljárásában.

IV. Fejezet

A TERÜLETFEJLESZTÉS
ÉS A TERÜLETRENDEZÉS ESZKÖZEI

A területfejlesztést és a területrendezést segítő pénzügyi eszközök132

20. § (1)133 A területfejlesztési célok megvalósítását az általános gazdasági szabályozás, a normatív és a térségre vonatkozó sajátos pénzügyi eszközrendszer összehangolt működése, a forráskoordináció, valamint a miniszter számára az összehangolás érdekében külön jogszabályban meghatározott jogkörök biztosítják.

(2) A területfejlesztés külön jogszabály szerinti központi eszközei különösen:

a)134 a területfejlesztési célokat szolgáló, az éves költségvetési törvényben meghatározott előirányzatok, amelyek felhasználásának részletes szabályait jogszabály határozza meg,

b) a vállalkozásokat segítő, meghatározott területen igénybe vehető pénzügyi kedvezmények,

c)135 a térségi programok megvalósítását elősegítő egyéb központi források.

(3) A területfejlesztést segítik külön jogszabályban meghatározott módon

a) a gazdaság, a foglalkoztatás és az infrastruktúra fejlesztését szolgáló pénzalapok, illetve költségvetési előirányzatok,

b)136 az éves központi költségvetésben megtervezett költségvetési források,

c) az egyes elkülönített pénzalapok területfejlesztési programokra és célokra felhasználható pénzeszközei,

d)137 az önkormányzatok településfejlesztését támogató céltámogatások

rendszere.

(4) A területfejlesztés térségi eszközei:

a)138 az éves költségvetési törvényben meghatározott területfejlesztési célokat szolgáló előirányzatok, amelyek felhasználásának részletes szabályait jogszabály határozza meg,

b)139

c) a térség helyi önkormányzatai által átadott források, helyi adókedvezmények,

d)140

e)141

f)142

(5) A területfejlesztés egyéb eszközei:

a) a területfejlesztési célú segélyek, illetve hitelek,

b) a gazdálkodást végző szervezetek és mindezek érdekvédelmi szervezetei, a gazdasági kamarák, valamint más intézmények önkéntes hozzájárulásai.

21. § A területfejlesztés céljainak hatékony megvalósítása érdekében a központi költségvetés, továbbá az egyes programok és fejlesztések elfogadásakor a területfejlesztés céljait figyelembe kell venni:

a) az országos infrastruktúra-rendszerek fejlesztése során,

b) az ipari és mezőgazdasági válságkezelő és szakmapolitikai programokban,

c) a foglalkoztatáspolitikában,

d) a beruházás- és vállalkozásösztönzést, valamint a beruházásfejlesztést szolgáló alapok kialakításában,

e) az önkormányzati szabályozás kiegyenlítő mechanizmusaiban,

f) az idegenforgalomban,

g) az adópolitikában,

h) a szociálpolitikában és az egészségügyi ellátásban,

i) a művelődési és közoktatás-politikában.

A területfejlesztés hatékonyságát növelő feladat– és forráskoordináció

21/A. §143 (1)144 A fejlesztési források hatékonyabb felhasználása, a gazdaság arányosabb térszerkezetének kialakítása, a területi különbségek mérséklése érdekében a területfejlesztési célok megvalósítását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok pályázati rendszerben történő felhasználása – az érintett miniszterek együttműködésével – a miniszter forráskoordinációjával történik. A forráskoordinációval kapcsolatos feladatok ellátásában a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv külön jogszabályban meghatározott feladatkörében közreműködik.

(2) A forráskoordináció kiterjed:

a) a pályázati célokat szolgáló források számbavételére;

b) a források felhasználását szabályozó jogszabályok és utasítások egyeztetésére;

c) a pályázati felhívások egyeztetésére és nyilvántartására;

d) a pályázatok elbírálásában képviselet biztosítására;

e) a pályázati felhívások összegyűjtésére és azok nyilvánossá tételére.

(3)145 A pályázatok adataira vonatkozó nyilvántartás és a minisztériumok területi értékelései alapján a miniszter – a kormányzati területfejlesztési feladatokért felelős szerv előkészítése mellett – jelentést nyújt be a Kormánynak arról, hogy a központi támogatások a területfejlesztési politika céljaival mennyire voltak összhangban.

Szabad vállalkozási zónák és ipari parkok működése146

22. §147 (1) A Kormány a területfejlesztési célok érdekében szabad vállalkozási zónákat hozhat létre.

(2) A szabad vállalkozási zónákban a területfejlesztési célok érdekében – külön jogszabályban meghatározott – pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani.

(3) Az önkormányzatok és társulásaik sajátos területfejlesztési céljaik érdekében ipari parkokat és egyéb fejlesztési egységeket hozhatnak létre.

Területfejlesztési-statisztikai kistérség148

22/A. §149 (1) A területfejlesztési-statisztikai kistérségek területe teljes mértékben lefedi az ország területét, és illeszkedik a területfejlesztési-statisztikai régió, a megye, valamint más kistérség határaihoz.

(2) Egy település közigazgatási területe csak egy területfejlesztési-statisztikai kistérségbe tartozhat. Egy területfejlesztési-statisztikai kistérségnek legalább két településből kell állnia. Budapest egy területfejlesztési-statisztikai kistérséget alkot.

22/B. §150 E törvény alkalmazásában a területfejlesztési-statisztikai kistérségek elnevezését és a kistérségek területét alkotó települések felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

22/C. §151 (1) Az 1. mellékletben megjelölt kistérségi lehatárolás megváltoztatását 2013. január 1-jét követően a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter útján az érintett települési önkormányzat képviselő-testülete – a területileg illetékes megyei önkormányzat véleményének csatolásával – kezdeményezheti.

(2) A területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter javaslatát – a miniszterrel közösen – az általános önkormányzati választások évében – az országos önkormányzati szövetségek véleményének kikérését követően – december 31-ig nyújtja be a Kormány számára, valamennyi az adott időszakban beérkezett kezdeményezés tekintetében.

22/D. §152 A területfejlesztési-statisztikai kistérségekhez statisztikai jelzőszámot kell rendelni.

V. Fejezet

A TERÜLETRENDEZÉSRE VONATKOZÓ KÜLÖN SZABÁLYOK

23. § (1) A területi tervezés alapja a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv.

(2) A területrendezési terv a területfejlesztési koncepciókban megállapított célokkal összhangban meghatározza a térségi területhasználat módját.

(3)153 A területrendezési terv tartalmazza

a) a térségi szerkezeti tervet,

b) a térségi övezeti tervlapokat és

c) a területrendezési szabályozási előírásokat.

(4) A területfejlesztési és ágazati programok, valamint a településrendezési tervek készítése, egyeztetése és elfogadása során figyelembe kell venni az országos, regionális és megyei területrendezési tervben foglaltakat.

(5)154

(6)155 A területrendezési tervnek tartalmaznia kell a fenntartható fejlődés, a környezeti elemekkel való gazdálkodás és a környezet minősége térségi szempontjait is.

(7)156

23/A. §157 (1) A kiemelt térségek és a megyék területrendezési terveinek készítése során

a) az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények helyét az Országos Területrendezési Tervben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell feltüntetni;

b)158 az országos jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a tervezési területre vetített hossza legfeljebb +/–10%-kal térhet el az Országos Területrendezési Terv szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalváltozattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt;

c)159 az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembevételével kell lehatárolni.

(2) A településrendezési tervek készítése során

a) az országos, valamint a térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok és egyedi építmények helyét a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervekben meghatározott térbeli rend figyelembevételével kell feltüntetni;

b)160 az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatoknak a település közigazgatási területére vetített hossza legfeljebb +/–5%-kal térhet el a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonal-változattól, kivéve, ha a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat alapján lefolytatott területrendezési hatósági eljárás szerint nagyobb eltérés indokolt;

c)161 az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek által érintett területeket az érdekelt államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatásának figyelembevételével kell lehatárolni oly módon, hogy a kiemelt térségi és a megyei övezet területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb +/–5%-kal változhat;

d) kiemelt térségi vagy megyei terv hiányában az Országos Területrendezési Terv előírásait a kiemelt térségi és megyei terv készítésére vonatkozó szabályok szerint [az (1) bekezdésben foglaltak szerint] kell érvényesíteni.

(3) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék, illetve települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét.

(4)162 Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.

(5)163

(6)164 A megyei területrendezési tervben a felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő területe övezetét, az ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezetét, az együtt tervezhető térségek övezetét, a világörökség és világörökség-várományos terület övezetét, a történeti települési terület övezetét, a földtani veszélyforrás területe övezetét, a vízeróziónak kitett terület övezetét, valamint a széleróziónak kitett terület övezetét az érintett települések közigazgatási területének megjelölésével kell meghatározni. A megyei területrendezési tervekben alkalmazott, továbbá ott megállapított egyéb térségi övezeteket tényleges kiterjedésüknek megfelelően kell lehatárolni.

(7)165 A kiemelt térségek területrendezési tervében a térségi övezetek határait – az övezet jellegére tekintettel – a (6) bekezdésben rögzítettektől eltérően is meg lehet határozni.

23/B. §166 (1) A kiemelt térség és megye területrendezési terve a térség területi határát, térségi szerkezeti tervét, térségi övezeteit és területrendezési szabályzatát foglalja magában, továbbá tartalmazhat ajánlásokat és intézkedési javaslatot.

(2) A kiemelt térség területrendezési terve nem lehet ellentétes az ország területrendezési tervével, a megye területrendezési terve pedig az ország és a kiemelt térség területrendezési tervével.

A területrendezési terv készítésére és elfogadására vonatkozó eljárási szabályok

23/C. §167 (1)168 A kiemelt térség és a megye területrendezési tervét (a továbbiakban együtt: tervjavaslatot) egyeztetni kell a külön jogszabályban meghatározott államigazgatási, önkormányzati és érdek-képviseleti szervekkel, valamint az érdekelt civil szervezetekkel. A véleményezésre legalább két hónap határidőt kell biztosítani.

(1a) A területrendezési tervek rajzi munkarészeit egységes országos vetületi rendszerben, vektoros állományokkal, térinformatikai rendszerben kell elkészíteni.

(2)169 Az ország területrendezési tervét meg kell küldeni – a külpolitikáért felelős miniszter útján – a szomszédos országok területrendezésért felelős minisztereinek.

(3)170 A 6. § d) pontjában foglalt tervek kivételével a tervjavaslatot és a megyei területrendezési terv elfogadásáról szóló rendelettervezetet az egyeztetést követően az elfogadott és el nem fogadott vélemények indoklásával együtt állásfoglalásra meg kell küldeni a területrendezésért felelős miniszternek.

(4)171 A rendelet tervezethez csatolni kell az állami főépítész nyilatkozatát a megyei területrendezési tervnek az országos és a kiemelt térségi tervekkel való összhangjáról.

(5)172 A megyei önkormányzat a területrendezési tervről szóló rendeletét a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásának beszerzését követően fogadhatja el. A területrendezésért felelős miniszter egy hónapon belül adja ki állásfoglalását, ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy állásfoglalását egyetértőnek kell tekinteni.

(6)173

(7)174 A megyei főjegyző a terv elfogadásáról szóló rendeletet előzményeivel (tervjavaslattal, az elfogadott és el nem fogadott vélemények indokolásával, az állami főépítész nyilatkozatával és a területrendezésért felelős miniszter állásfoglalásával) együtt küldi meg a kormányhivatalnak.

A területrendezési hatósági eljárások általános szabályai és az eljárások keretében kiadható térségi területfelhasználási engedélyek175

23/D. §176 (1) A területrendezési tervekben nem szereplő, külön jogszabályban meghatározott térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezéséhez az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye szükséges.

(2) A településrendezési terv hiányában vagy a tervi elem településrendezési mélységű lehatárolásának hiányában a kiemelt térségi vagy a megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítása az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.

(3)177 A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezetében, a kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében, a magterület övezetében, az ökológiai folyosó övezetében és az erdőtelepítésre alkalmas terület övezetében, valamint a kiemelt térség területrendezési tervére vonatkozó törvény hatálya alá tartozó település közigazgatási határától számított 200 méternél közelebbi területen a beépítésre szánt terület kivételes kijelölése, továbbá a Budapesti Agglomeráció területrendezési tervéről szóló törvény hatálya alá tartozó települések területén a területcsere az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye alapján történik.

(4)178 A térségi területfelhasználási engedély kiadása csak akkor tagadható meg, ha a térségi területfelhasználási kérelemben szereplő javaslat nincs összhangban az elfogadott országos vagy az adott térségre vonatkozó területrendezési terv előírásaival.

(5)179 A térségi területfelhasználási engedélykérelmet harminc napon belül kell elbírálni.

(6)180 Az állami főépítész döntése ellen fellebbezésnek nincs helye. A térségi területfelhasználási engedélykérelemről hozott határozat elleni keresetet a törvényszék soron kívül bírálja el.

(7)181 Az állami főépítész a területrendezési hatósági eljárást követően a térségi területfelhasználási engedélyt, valamint annak mellékleteként az engedélyezési tervdokumentációt közli a megyei önkormányzattal.

(8) Az állami főépítész – felkérésre – állást foglal a terület- és településfejlesztési koncepcióknak, programoknak, építészeti-műszaki terveknek, továbbá más ágazati terveknek és koncepcióknak a területrendezési tervekkel való összhangjáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott területrendezési tanulmánytervről.

(9)182 A kiemelt térségi és megyei tervekkel összhangban nem lévő településrendezési eszközöket – az állami főépítész térségi területfelhasználási engedélye birtokában – a területrendezési tervvel összhangban lévőnek kell tekinteni.

23/E. §183 A területrendezési terveket legalább 10 évenként felül kell vizsgálni.

Területi információs rendszer

24. § (1) A társadalom, a gazdaság és a környezet területi jellemzőinek és változásainak figyelemmel kísérése, illetve előrejelzése érdekében az országos, a regionális, a megyei és a települési szintek között az információcsere biztosításával területi információs rendszert kell létrehozni és működtetni.

(2) A miniszter, a megyei önkormányzat és a megyei jogú város részére az adatgyűjtő és feldolgozó szervezetek külön jogszabály rendelkezései szerint területi bontásban rendszeresen adatot szolgáltatnak.

24/A. §184 A területfejlesztéssel, illetve a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő dokumentumok gyűjtéséről, határozatlan idejű megőrzéséről, nyilvántartásáról és hasznosításáról a miniszter, illetve a területrendezésért felelős miniszter gondoskodik.

A nyilvánosság és a társadalmi részvétel

25. § (1) A térségi területfejlesztési és területrendezési tervek nyilvánosak.

(2) A tervezés folyamatáról és a tervek elfogadásáról tényközlő és általános ismertető híradást kell közzétenni az érintett térségi, szükség esetén országos tömegtájékoztatási eszközökben.

(3)185 A tervezéssel összefüggő részletes szabályokat, így különösen a tervek elkészítésének szakmai szabályait, elfogadásának rendjét jogszabály állapítja meg.

Területrendezési tervezési tevékenység

25/A. §186 (1) Területrendezési terv elkészítésében tervezőként az a büntetlen előéletű személy vehet részt, aki rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2) Aki az (1) bekezdés szerinti tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi kamarának (a továbbiakban: kamara) bejelenteni. A bejelentés tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb adatokat.

(3) A kamara a területrendezési tervezési tevékenység folytatására jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett személy természetes személyazonosító adatait és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb adatokat.

VI. Fejezet

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. § (1)187 Ez a törvény a kihirdetését a követő 60. napon lép hatályba.

(2)–(4)188

(5)189

(6)–(7)190

(8)191

27. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a)192 a központi államigazgatási szervek területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos feladatait, a miniszterek közötti folyamatos koordináció szempontjait;193

b) a kedvezményezett területek besorolását;194

c)195 a településrendezési eszköz területrendezési tervvel való összhangját igazoló területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;

d)196 a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeit, továbbá illeszkedésük, kidolgozásuk és közzétételük részletes szabályait, valamint egyeztetésük, elfogadásuk rendjét;197

e)198 a szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének, valamint a kedvezmények igénybevételének szabályait;199

f) a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszert és a kötelező adatközlés szabályait;200

g)201 a 20. § (4) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott eszközök differenciált területi elosztását, a törvény 6. § e) pontjában szereplő, az Országgyűlés által meghatározott elvek figyelembevételével.202

h)203 a területi monitoring rendszer feladat- és hatáskörét, szervezeti és működési rendjét;204

i) a területfejlesztési önkormányzati társulások működéséhez kapcsolódó költségvetési hozzájárulás mértékét és felhasználásának módját;205

j)206 a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályait;

j)207

k)208 a területfejlesztést közvetlenül és közvetve szolgáló pénzeszközök koordinációjának a pályázati rendszerre is kiterjedő részletes szabályait,209

l)210 a területfejlesztés intézményeinek a fejlesztési elképzelések összegyűjtésével, számbavételével, megvalósításának kidolgozásával, és ezzel kapcsolatos adatszolgáltatás rendjével kapcsolatos feladatait és eljárás rendjét;

m)211 az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjét;

n)212 a kormányhivatal, a kistérségi, térségi és regionális fejlesztési tanácsok, a megyei területfejlesztési tanácsok és a Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács létrehozásával, átalakulásával és megszüntetésével kapcsolatos feladatait, a megalakulással, átalakulással és megszüntetéssel kapcsolatos eljárás rendjét;213

o)214 a területrendezési tervezési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, e tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;

p)215 a területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat-köteles eljárások körét, a területi hatásvizsgálat készítésének eljárási szabályait és tartalmi követelményeit;216

q)217 az országos és a térségi műszaki infrastruktúrahálózatoknak a területrendezési tervek szerkezeti tervében ábrázolt nyomvonalától való kivételes eltérésre vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;

r)218 a kormányzati területfejlesztési és területrendezési feladatokért felelős szerv vagy szervek kijelölését;219

s)220 az állami főépítész vagy főépítészek kijelölését és feladatkörük szabályozását;221

t)222 a területrendezési tervekben nem szereplő, térségi jelentőségű műszaki infrastruktúrahálózatok és egyedi építmények területi elhelyezésére, beillesztésére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;

u)223 a 23/D. § (3) bekezdésében meghatározott övezetekben és esetekben a beépítésre szánt területek kivételes kijelölésére, valamint a területcserére vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;

v)224 a kiemelt térségi vagy megyei területrendezési terv övezeti tervlapjain meghatározott övezeti határok és a térségi szerkezeti tervben meghatározott műszaki infrastruktúrahálózatok nyomvonalainak településrendezési mélységű pontosítására vonatkozó területrendezési hatósági eljárás részletes szabályait;225

z)226 a területfejlesztéssel és a területrendezéssel összefüggésben megőrzendő – személyes adatot nem tartalmazó – dokumentumok körét, azok gyűjtésének, megőrzésének, nyilvántartásának és hasznosításának részletes szabályait, továbbá a kapcsolódó adatszolgáltatásért járó költségtérítés összegét és megfizetésének szabályait.227

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a)228

b)–c)229

d)230

e)231

f)232 a területfejlesztést közvetlenül vagy közvetve szolgáló források felhasználásáról készülő területi értékelés elkészítésének módszertani szabályait,

g)233 a 12. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatás szabályait.

(3)234

(4) A regionális fejlesztési tanács a megalakulása időpontjától jogutódja a megalakulása előtt ugyanazon tervezési-statisztikai régióban működő regionális fejlesztési tanácsnak. Amennyiben az újonnan megalakult regionális fejlesztési tanács működési területe eltér az előző regionális fejlesztési tanács működési területétől, az érintett felálló regionális fejlesztési tanácsok a jogutódlásról a megalakulásuktól számított 90 napon belül állapodnak meg. A Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács jogutódja a Közép-Magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács.

(5) A miniszter évente, a tárgyévet követő június 15-éig beszámol a Kormánynak a tanácsok működéséről.

(6)235

(7)236 Felhatalmazást kap a területrendezésért felelős miniszter, hogy a területrendezési feladatok előirányzat felhasználásának szabályait rendeletben állapítsa meg.

28. §237 (1) A megszűnő regionális fejlesztési tanács, valamint a megszűnő megyei területfejlesztési tanács jogutódja a területileg érintett megyei önkormányzat. Azon jog és kötelezettség tekintetében, amelynél egy vagy több megye területi kizárólagos érintettsége nem állapítható meg, a régiót alkotó megyei önkormányzatok egyetemleges jogutódok.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a regionális fejlesztési ügynökség a megszűnő regionális fejlesztési tanácsok és megyei területfejlesztési tanácsok könyveiben 2011. december 31-én szereplő értéken, térítésmentesen a magyar állam tulajdonába kerül.

(3) A megszűnő Budapesti Agglomerációs Fejlesztési Tanács jogutódja a főváros területi érintettsége esetén Budapest Főváros Önkormányzata, Pest megye területi érintettsége esetén a Pest Megyei Önkormányzat. Azon jog és kötelezettség tekintetében, amelynél Budapest Főváros Önkormányzata vagy Pest megye kizárólagos területi érintettsége nem állapítható meg, Budapest Főváros Önkormányzata és a Pest Megyei Önkormányzat egyetemleges jogutódok.

1. melléklet az 1996. évi XXI. törvényhez238

A területfejlesztési-statisztikai kistérségek és a kistérségekbe tartozó települések

 

A

B

C

 

Megye

A területfejlesztési-statisztikai kistérség elnevezése

Település

1.

Budapest

Budapest

2.

Bács-Kiskun

Bajai

Bácsbokod

3.

Bácsborsód

4.

Bácsszentgyörgy

5.

Baja

6.

Bátmonostor

7.

Csátalja

8.

Csávoly

9.

Dávod

10.

Dunafalva

11.

Érsekcsanád

12.

Érsekhalma

13.

Felsőszentiván

14.

Gara

15.

Hercegszántó

16.

Nagybaracska

17.

Nemesnádudvar

18.

Rém

19.

Sükösd

20.

Szeremle

21.

Vaskút

22.

Bácsalmási

Bácsalmás

23.

Bácsszőlős

24.

Csikéria

25.

Katymár

26.

Kunbaja

27.

Madaras

28.

Mátételke

29.

Tataháza

30.

Kalocsai

Bátya

31.

Drágszél

32.

Dunapataj

33.

Dunaszentbenedek

34.

Dunatetétlen

35.

Dusnok

36.

Fajsz

37.

Foktő

38.

Géderlak

39.

Hajós

40.

Harta

41.

Homokmégy

42.

Kalocsa

43.

Miske

44.

Ordas

45.

Öregcsertő

46.

Solt

47.

Szakmár

48.

Újtelek

49.

Uszód

50.

Kecskeméti

Ágasegyháza

51.

Ballószög

52.

Felsőlajos

53.

Fülöpháza

54.

Helvécia

55.

Jakabszállás

56.

Kecskemét

57.

Kerekegyháza

58.

Kunbaracs

59.

Ladánybene

60.

Lajosmizse

61.

Lakitelek

62.

Nyárlőrinc

63.

Orgovány

64.

Szentkirály

65.

Tiszakécske

66.

Tiszaug

67.

Városföld

68.

Kiskőrösi

Akasztó

69.

Bócsa

70.

Császártöltés

71.

Csengőd

72.

Fülöpszállás

73.

Imrehegy

74.

Izsák

75.

Kaskantyú

76.

Kecel

77.

Kiskőrös

78.

Páhi

79.

Soltszentimre

80.

Soltvadkert

81.

Tabdi

82.

Tázlár

83.

Kiskunfélegyházai

Bugac

84.

Bugacpusztaháza

85.

Fülöpjakab

86.

Gátér

87.

Kiskunfélegyháza

88.

Kunszállás

89.

Pálmonostora

90.

Petőfiszállás

91.

Tiszaalpár

92.

Kiskunhalasi

Balotaszállás

93.

Harkakötöny

94.

Kelebia

95.

Kiskunhalas

96.

Kisszállás

97.

Kunfehértó

98.

Pirtó

99.

Tompa

100.

Zsana

101.

Kiskunmajsai

Csólyospálos

102.

Jászszentlászló

103.

Kiskunmajsa

104.

Kömpöc

105.

Móricgát

106.

Szank

107.

Kunszentmiklósi

Apostag

108.

Dunaegyháza

109.

Dunavecse

110.

Kunadacs

111.

Kunpeszér

112.

Kunszentmiklós

113.

Szabadszállás

114.

Szalkszentmárton

115.

Tass

116.

Újsolt

117.

Jánoshalmai

Borota

118.

Jánoshalma

119.

Kéleshalom

120.

Mélykút

121.

Baranya

Komlói

Bodolyabér

122.

Egyházaskozár

123.

Hegyhátmaróc

124.

Hosszúhetény

125.

Kárász

126.

Komló

127.

Köblény

128.

Liget

129.

Magyaregregy

130.

Magyarhertelend

131.

Magyarszék

132.

Mánfa

133.

Máza

134.

Mecsekpölöske

135.

Szalatnak

136.

Szárász

137.

Szászvár

138.

Tófű

139.

Vékény

140.

Mohácsi

Babarc

141.

Bár

142.

Belvárdgyula

143.

Bezedek

144.

Bóly

145.

Borjád

146.

Dunaszekcső

147.

Erdősmárok

148.

Feked

149.

Geresdlak

150.

Görcsönydoboka

151.

Hásságy

152.

Himesháza

153.

Homorúd

154.

Ivándárda

155.

Kisbudmér

156.

Kisnyárád

157.

Kölked

158.

Lánycsók

159.

Lippó

160.

Liptód

161.

Majs

162.

Maráza

163.

Máriakéménd

164.

Mohács

165.

Monyoród

166.

Nagybudmér

167.

Nagynyárád

168.

Olasz

169.

Palotabozsok

170.

Pócsa

171.

Sárok

172.

Sátorhely

173.

Somberek

174.

Szajk

175.

Szebény

176.

Szederkény

177.

Székelyszabar

178.

Szűr

179.

Töttös

180.

Udvar

181.

Véménd

182.

Versend

183.

Sásdi

Ág

184.

Alsómocsolád

185.

Bakóca

186.

Baranyajenő

187.

Baranyaszentgyörgy

188.

Bikal

189.

Felsőegerszeg

190.

Gerényes

191.

Gödre

192.

Kisbeszterce

193.

Kishajmás

194.

Kisvaszar

195.

Mágocs

196.

Mekényes

197.

Meződ

198.

Mindszentgodisa

199.

Nagyhajmás

200.

Oroszló

201.

Palé

202.

Sásd

203.

Szágy

204.

Tarrós

205.

Tékes

206.

Tormás

207.

Varga

208.

Vásárosdombó

209.

Vázsnok

210.

Sellyei

Adorjás

211.

Baranyahídvég

212.

Besence

213.

Bogádmindszent

214.

Bogdása

215.

Csányoszró

216.

Drávafok

217.

Drávaiványi

218.

Drávakeresztúr

219.

Drávasztára

220.

Felsőszentmárton

221.

Gilvánfa

222.

Hegyszentmárton

223.

Hirics

224.

Kákics

225.

Kemse

226.

Kisasszonyfa

227.

Kisszentmárton

228.

Kórós

229.

Lúzsok

230.

Magyarmecske

231.

Magyartelek

232.

Markóc

233.

Marócsa

234.

Nagycsány

235.

Okorág

236.

Ózdfalu

237.

Páprád

238.

Piskó

239.

Sámod

240.

Sellye

241.

Sósvertike

242.

Vajszló

243.

Vejti

244.

Zaláta

245.

Siklósi

Alsószentmárton

246.

Babarcszőlős

247.

Beremend

248.

Bisse

249.

Csarnóta

250.

Cún

251.

Diósviszló

252.

Drávacsehi

253.

Drávacsepely

254.

Drávapalkonya

255.

Drávapiski

256.

Drávaszabolcs

257.

Drávaszerdahely

258.

Egyházasharaszti

259.

Garé

260.

Gordisa

261.

Harkány

262.

Illocska

263.

Ipacsfa

264.

Ivánbattyán

265.

Kásád

266.

Kémes

267.

Kisdér

268.

Kisharsány

269.

Kisjakabfalva

270.

Kiskassa

271.

Kislippó

272.

Kistapolca

273.

Kistótfalu

274.

Kovácshida

275.

Lapáncsa

276.

Magyarbóly

277.

Márfa

278.

Márok

279.

Matty

280.

Nagyharsány

281.

Nagytótfalu

282.

Old

283.

Palkonya

284.

Pécsdevecser

285.

Peterd

286.

Rádfalva

287.

Siklós

288.

Siklósbodony

289.

Siklósnagyfalu

290.

Szaporca

291.

Szava

292.

Tésenfa

293.

Túrony

294.

Újpetre

295.

Villány

296.

Villánykövesd

297.

Vokány

298.

Szigetvári

Almamellék

299.

Almáskeresztúr

300.

Bánfa

301.

Basal

302.

Boldogasszonyfa

303.

Botykapeterd

304.

Bürüs

305.

Csebény

306.

Csertő

307.

Dencsháza

308.

Endrőc

309.

Gyöngyösmellék

310.

Hobol

311.

Horváthertelend

312.

Ibafa

313.

Katádfa

314.

Kétújfalu

315.

Kisdobsza

316.

Kistamási

317.

Magyarlukafa

318.

Merenye

319.

Molvány

320.

Mozsgó

321.

Nagydobsza

322.

Nagypeterd

323.

Nagyváty

324.

Nemeske

325.

Nyugotszenterzsébet

326.

Patapoklosi

327.

Pettend

328.

Rózsafa

329.

Somogyapáti

330.

Somogyhárságy

331.

Somogyhatvan

332.

Somogyviszló

333.

Szentdénes

334.

Szentegát

335.

Szentlászló

336.

Szigetvár

337.

Szörény

338.

Szulimán

339.

Teklafalu

340.

Tótszentgyörgy

341.

Várad

342.

Vásárosbéc

343.

Zádor

344.

Pécsi

Abaliget

345.

Aranyosgadány

346.

Áta

347.

Bakonya

348.

Baksa

349.

Birján

350.

Bogád

351.

Bosta

352.

Cserkút

353.

Egerág

354.

Ellend

355.

Görcsöny

356.

Gyód

357.

Husztót

358.

Keszü

359.

Kisherend

360.

Kovácsszénája

361.

Kozármisleny

362.

Kökény

363.

Kővágószőlős

364.

Kővágótöttös

365.

Lothárd

366.

Magyarsarlós

367.

Nagykozár

368.

Ócsárd

369.

Orfű

370.

Pécs

371.

Pécsudvard

372.

Pellérd

373.

Pogány

374.

Regenye

375.

Romonya

376.

Szalánta

377.

Szemely

378.

Szilvás

379.

Szőke

380.

Szőkéd

381.

Tengeri

382.

Téseny

383.

Pécsváradi

Apátvarasd

384.

Berkesd

385.

Erdősmecske

386.

Erzsébet

387.

Fazekasboda

388.

Hidas

389.

Kátoly

390.

Kékesd

391.

Lovászhetény

392.

Martonfa

393.

Mecseknádasd

394.

Nagypall

395.

Óbánya

396.

Ófalu

397.

Pécsvárad

398.

Pereked

399.

Szellő

400.

Szilágy

401.

Zengővárkony

402.

Szentlőrinci

Bicsérd

403.

Boda

404.

Bükkösd

405.

Cserdi

406.

Csonkamindszent

407.

Dinnyeberki

408.

Gerde

409.

Gyöngyfa

410.

Helesfa

411.

Hetvehely

412.

Kacsóta

413.

Királyegyháza

414.

Okorvölgy

415.

Pécsbagota

416.

Sumony

417.

Szabadszentkirály

418.

Szentkatalin

419.

Szentlőrinc

420.

Velény

421.

Zók

422.

Békés

Békéscsabai

Békéscsaba

423.

Csabaszabadi

424.

Kétsoprony

425.

Szabadkígyós

426.

Telekgerendás

427.

Újkígyós

428.

Mezőkovácsházai

Almáskamarás

429.

Battonya

430.

Dombegyház

431.

Dombiratos

432.

Kaszaper

433.

Kevermes

434.

Kisdombegyház

435.

Kunágota

436.

Magyarbánhegyes

437.

Magyardombegyház

438.

Medgyesbodzás

439.

Medgyesegyháza

440.

Mezőhegyes

441.

Mezőkovácsháza

442.

Nagybánhegyes

443.

Nagykamarás

444.

Pusztaottlaka

445.

Végegyháza

446.

Orosházai

Békéssámson

447.

Csanádapáca

448.

Csorvás

449.

Gádoros

450.

Gerendás

451.

Kardoskút

452.

Nagyszénás

453.

Orosháza

454.

Pusztaföldvár

455.

Tótkomlós

456.

Sarkadi

Biharugra

457.

Geszt

458.

Körösnagyharsány

459.

Kötegyán

460.

Méhkerék

461.

Mezőgyán

462.

Okány

463.

Sarkad

464.

Sarkadkeresztúr

465.

Újszalonta

466.

Zsadány

467.

Szarvasi

Békésszentandrás

468.

Csabacsűd

469.

Gyomaendrőd

470.

Hunya

471.

Kardos

472.

Kondoros

473.

Örménykút

474.

Szarvas

475.

Szeghalomi

Bucsa

476.

Dévaványa

477.

Ecsegfalva

478.

Füzesgyarmat

479.

Kertészsziget

480.

Körösladány

481.

Körösújfalu

482.

Szeghalom

483.

Vésztő

484.

Békési

Békés

485.

Bélmegyer

486.

Csárdaszállás

487.

Doboz

488.

Kamut

489.

Köröstarcsa

490.

Mezőberény

491.

Murony

492.

Tarhos

493.

Gyulai

Elek

494.

Gyula

495.

Kétegyháza

496.

Lőkösháza

497.

Borsod-Abaúj-Zemplén

Miskolci

Alacska

498.

Alsózsolca

499.

Arnót

500.

Berzék

501.

Bőcs

502.

Bükkaranyos

503.

Bükkszentkereszt

504.

Emőd

505.

Felsőzsolca

506.

Gesztely

507.

Harsány

508.

Hernádkak

509.

Hernádnémeti

510.

Kisgyőr

511.

Kistokaj

512.

Kondó

513.

Köröm

514.

Mályi

515.

Miskolc

516.

Muhi

517.

Nyékládháza

518.

Onga

519.

Ónod

520.

Parasznya

521.

Radostyán

522.

Répáshuta

523.

Sajóbábony

524.

Sajóecseg

525.

Sajóhídvég

526.

Sajókápolna

527.

Sajókeresztúr

528.

Sajólád

529.

Sajólászlófalva

530.

Sajópálfala

531.

Sajópetri

532.

Sajósenye

533.

Sajószentpéter

534.

Sajóvámos

535.

Szirmabesenyő

536.

Varbó

537.

Edelényi

Abod

538.

Aggtelek

539.

Balajt

540.

Becskeháza

541.

Bódvalenke

542.

Bódvarákó

543.

Bódvaszilas

544.

Boldva

545.

Borsodszirák

546.

Damak

547.

Debréte

548.

Edelény

549.

Égerszög

550.

Galvács

551.

Hangács

552.

Hegymeg

553.

Hidvégardó

554.

Irota

555.

Jósvafő

556.

Komjáti

557.

Ládbesenyő

558.

Lak

559.

Martonyi

560.

Meszes

561.

Nyomár

562.

Perkupa

563.

Rakaca

564.

Rakacaszend

565.

Szakácsi

566.

Szalonna

567.

Szendrő

568.

Szendrőlád

569.

Szin

570.

Szinpetri

571.

Szögliget

572.

Szőlősardó

573.

Szuhogy

574.

Teresztenye

575.

Tomor

576.

Tornabarakony

577.

Tornakápolna

578.

Tornanádaska

579.

Tornaszentandrás

580.

Tornaszentjakab

581.

Varbóc

582.

Viszló

583.

Ziliz

584.

Encsi

Abaújalpár

585.

Abaújkér

586.

Alsógagy

587.

Baktakék

588.

Beret

589.

Büttös

590.

Csenyéte

591.

Csobád

592.

Detek

593.

Encs

594.

Fáj

595.

Fancsal

596.

Felsőgagy

597.

Forró

598.

Fulókércs

599.

Gagyapáti

600.

Garadna

601.

Gibárt

602.

Hernádbűd

603.

Hernádpetri

604.

Hernádszentandrás

605.

Hernádvécse

606.

Ináncs

607.

Kány

608.

Keresztéte

609.

Krasznokvajda

610.

Litka

611.

Méra

612.

Novajidrány

613.

Pamlény

614.

Pere

615.

Perecse

616.

Pusztaradvány

617.

Szalaszend

618.

Szászfa

619.

Szemere

620.

Kazincbarcikai

Alsószuha

621.

Alsótelekes

622.

Bánhorváti

623.

Berente

624.

Dédestapolcsány

625.

Dövény

626.

Felsőkelecsény

627.

Felsőnyárád

628.

Felsőtelekes

629.

Imola

630.

Izsófalva

631.

Jákfalva

632.

Kánó

633.

Kazincbarcika

634.

Kurityán

635.

Mályinka

636.

Múcsony

637.

Nagybarca

638.

Ormosbánya

639.

Ragály

640.

Rudabánya

641.

Rudolftelep

642.

Sajógalgóc

643.

Sajóivánka

644.

Sajókaza

645.

Szuhafő

646.

Szuhakálló

647.

Tardona

648.

Trizs

649.

Vadna

650.

Zádorfalva

651.

Zubogy

652.

Mezőkövesdi

Bogács

653.

Borsodgeszt

654.

Borsodivánka

655.

Bükkábrány

656.

Bükkzsérc

657.

Cserépfalu

658.

Cserépváralja

659.

Csincse

660.

Egerlövő

661.

Kács

662.

Mezőkeresztes

663.

Mezőkövesd

664.

Mezőnagymihály

665.

Mezőnyárád

666.

Négyes

667.

Sály

668.

Szentistván

669.

Szomolya

670.

Tard

671.

Tibolddaróc

672.

Vatta

673.

Ózdi

Arló

674.

Bánréve

675.

Borsodbóta

676.

Borsodnádasd

677.

Borsodszentgyörgy

678.

Bükkmogyorósd

679.

Csernely

680.

Csokvaomány

681.

Domaháza

682.

Dubicsány

683.

Farkaslyuk

684.

Gömörszőlős

685.

Hangony

686.

Hét

687.

Járdánháza

688.

Kelemér

689.

Királd

690.

Kissikátor

691.

Lénárddaróc

692.

Nekézseny

693.

Ózd

694.

Putnok

695.

Sajómercse

696.

Sajónémeti

697.

Sajópüspöki

698.

Sajóvelezd

699.

Sáta

700.

Serényfalva

701.

Uppony

702.

Sárospataki

Bodrogolaszi

703.

Erdőhorváti

704.

Györgytarló

705.

Háromhuta

706.

Hercegkút

707.

Kenézlő

708.

Komlóska

709.

Makkoshotyka

710.

Olaszliszka

711.

Sárazsadány

712.

Sárospatak

713.

Tolcsva

714.

Vajdácska

715.

Vámosújfalu

716.

Viss

717.

Zalkod

718.

Sátoraljaújhelyi

Alsóregmec

719.

Bózsva

720.

Felsőregmec

721.

Filkeháza

722.

Füzér

723.

Füzérkajata

724.

Füzérkomlós

725.

Füzérradvány

726.

Hollóháza

727.

Kishuta

728.

Kovácsvágás

729.

Mikóháza

730.

Nagyhuta

731.

Nyíri

732.

Pálháza

733.

Pusztafalu

734.

Sátoraljaújhely

735.

Vágáshuta

736.

Vilyvitány

737.

Szerencsi

Alsódobsza

738.

Bekecs

739.

Golop

740.

Legyesbénye

741.

Mád

742.

Megyaszó

743.

Mezőzombor

744.

Monok

745.

Prügy

746.

Rátka

747.

Sóstófalva

748.

Szerencs

749.

Taktaharkány

750.

Taktakenéz

751.

Taktaszada

752.

Tállya

753.

Tiszalúc

754.

Újcsanálos

755.

Szikszói

Abaújlak

756.

Abaújszolnok

757.

Alsóvadász

758.

Aszaló

759.

Felsődobsza

760.

Felsővadász

761.

Gadna

762.

Gagybátor

763.

Gagyvendégi

764.

Halmaj

765.

Hernádkércs

766.

Homrogd

767.

Kázsmárk

768.

Kiskinizs

769.

Kupa

770.

Léh

771.

Monaj

772.

Nagykinizs

773.

Nyésta

774.

Rásonysápberencs

775.

Selyeb

776.

Szentistvánbaksa

777.

Szikszó

778.

Tiszaújvárosi

Girincs

779.

Hejőbába

780.

Hejőkeresztúr

781.

Hejőkürt

782.

Hejőpapi

783.

Hejőszalonta

784.

Kesznyéten

785.

Kiscsécs

786.

Nagycsécs

787.

Nemesbikk

788.

Oszlár

789.

Sajóörös

790.

Sajószöged

791.

Szakáld

792.

Tiszapalkonya

793.

Tiszaújváros

794.

Abaúj-Hegyközi

Abaújszántó

795.

Abaújvár

796.

Arka

797.

Baskó

798.

Boldogkőújfalu

799.

Boldogkőváralja

800.

Fony

801.

Gönc

802.

Göncruszka

803.

Hejce

804.

Hernádcéce

805.

Hernádszurdok

806.

Hidasnémeti

807.

Kéked

808.

Korlát

809.

Mogyoróska

810.

Pányok

811.

Regéc

812.

Sima

813.

Telkibánya

814.

Tornyosnémeti

815.

Vilmány

816.

Vizsoly

817.

Zsujta

818.

Bodrogközi

Alsóberecki

819.

Bodroghalom

820.

Cigánd

821.

Dámóc

822.

Felsőberecki

823.

Karcsa

824.

Karos

825.

Kisrozvágy

826.

Lácacséke

827.

Nagyrozvágy

828.

Pácin

829.

Révleányvár

830.

Ricse

831.

Semjén

832.

Tiszacsermely

833.

Tiszakarád

834.

Zemplénagárd

835.

Mezőcsáti

Ároktő

836.

Gelej

837.

Igrici

838.

Mezőcsát

839.

Tiszabábolna

840.

Tiszadorogma

841.

Tiszakeszi

842.

Tiszatarján

843.

Tiszavalk

844.

Tokaji

Bodrogkeresztúr

845.

Bodrogkisfalud

846.

Csobaj

847.

Erdőbénye

848.

Szegi

849.

Szegilong

850.

Taktabáj

851.

Tarcal

852.

Tiszaladány

853.

Tiszatardos

854.

Tokaj

855.

Csongrád

Csongrádi

Csanytelek

856.

Csongrád

857.

Felgyő

858.

Tömörkény

859.

Hódmezővásárhelyi

Hódmezővásárhely

860.

Mártély

861.

Mindszent

862.

Székkutas

863.

Kisteleki

Baks

864.

Balástya

865.

Csengele

866.

Kistelek

867.

Ópusztaszer

868.

Pusztaszer

869.

Makói

Ambrózfalva

870.

Apátfalva

871.

Csanádalberti

872.

Csanádpalota

873.

Ferencszállás

874.

Földeák

875.

Királyhegyes

876.

Kiszombor

877.

Klárafalva

878.

Kövegy

879.

Magyarcsanád

880.

Makó

881.

Maroslele

882.

Nagyér

883.

Nagylak

884.

Óföldeák

885.

Pitvaros

886.

Mórahalomi

Ásotthalom

887.

Bordány

888.

Forráskút

889.

Mórahalom

890.

Öttömös

891.

Pusztamérges

892.

Ruzsa

893.

Üllés

894.

Zákányszék

895.

Szegedi

Algyő

896.

Deszk

897.

Dóc

898.

Domaszék

899.

Kübekháza

900.

Röszke

901.

Sándorfalva

902.

Szatymaz

903.

Szeged

904.

Tiszasziget

905.

Újszentiván

906.

Zsombó

907.

Szentesi

Árpádhalom

908.

Derekegyház

909.

Eperjes

910.

Fábiánsebestyén

911.

Nagymágocs

912.

Nagytőke

913.

Szegvár

914.

Szentes

915.

Fejér

Bicskei

Alcsútdoboz

916.

Bicske

917.

Bodmér

918.

Csabdi

919.

Csákvár

920.

Etyek

921.

Felcsút

922.

Gánt

923.

Mány

924.

Óbarok

925.

Szár

926.

Tabajd

927.

Újbarok

928.

Vál

929.

Vértesacsa

930.

Vértesboglár

931.

Dunaújvárosi

Baracs

932.

Daruszentmiklós

933.

Dunaújváros

934.

Előszállás

935.

Kisapostag

936.

Mezőfalva

937.

Nagykarácsony

938.

Nagyvenyim

939.

Rácalmás

940.

Enyingi

Dég

941.

Enying

942.

Kisláng

943.

Lajoskomárom

944.

Lepsény

945.

Mátyásdomb

946.

Mezőkomárom

947.

Mezőszentgyörgy

948.

Szabadhídvég

949.

Gárdonyi

Gárdony

950.

Kápolnásnyék

951.

Nadap

952.

Pákozd

953.

Pázmánd

954.

Sukoró

955.

Velence

956.

Vereb

957.

Zichyújfalu

958.

Móri

Bakonycsernye

959.

Balinka

960.

Bodajk

961.

Csákberény

962.

Csókakő

963.

Fehérvárcsurgó

964.

Isztimér

965.

Kincsesbánya

966.

Magyaralmás

967.

Mór

968.

Nagyveleg

969.

Pusztavám

970.

Söréd

971.

Sárbogárdi

Alap

972.

Alsószentiván

973.

Cece

974.

Hantos

975.

Igar

976.

Mezőszilas

977.

Nagylók

978.

Sárbogárd

979.

Sáregres

980.

Vajta

981.

Székesfehérvári

Bakonykúti

982.

Csór

983.

Füle

984.

Iszkaszentgyörgy

985.

Jenő

986.

Kőszárhegy

987.

Lovasberény

988.

Moha

989.

Nádasdladány

990.

Pátka

991.

Polgárdi

992.

Sárkeresztes

993.

Sárkeszi

994.

Sárszentmihály

995.

Szabadbattyán

996.

Székesfehérvár

997.

Úrhida

998.

Zámoly

999.

Abai

Aba

1000.

Csősz

1001.

Káloz

1002.

Sárkeresztúr

1003.

Sárosd

1004.

Sárszentágota

1005.

Seregélyes

1006.

Soponya

1007.

Tác

1008.

Adonyi

Adony

1009.

Beloiannisz

1010.

Besnyő

1011.

Iváncsa

1012.

Kulcs

1013.

Perkáta

1014.

Pusztaszabolcs

1015.

Szabadegyháza

1016.

Martonvásári

Baracska

1017.

Ercsi

1018.

Gyúró

1019.

Kajászó

1020.

Martonvásár

1021.

Ráckeresztúr

1022.

Tordas

1023.

Győr-Moson-Sopron

Csornai

Acsalag

1024.

Bágyogszovát

1025.

Barbacs

1026.

Bezi

1027.

Bogyoszló

1028.

Bősárkány

1029.

Cakóháza

1030.

Csorna

1031.

Dör

1032.

Egyed

1033.

Farád

1034.

Fehértó

1035.

Győrsövényház

1036.

Jobaháza

1037.

Kóny

1038.

Maglóca

1039.

Magyarkeresztúr

1040.

Markotabödöge

1041.

Páli

1042.

Pásztori

1043.

Potyond

1044.

Rábacsanak

1045.

Rábapordány

1046.

Rábasebes

1047.

Rábaszentandrás

1048.

Rábatamási

1049.

Rábcakapi

1050.

Sopronnémeti

1051.

Szany

1052.

Szil

1053.

Szilsárkány

1054.

Tárnokréti

1055.

Vág

1056.

Zsebeháza

1057.

Győri

Abda

1058.

Bőny

1059.

Börcs

1060.

Dunaszeg

1061.

Dunaszentpál

1062.

Enese

1063.

Gönyű

1064.

Győr

1065.

Győrladamér

1066.

Győrújbarát

1067.

Győrújfalu

1068.

Győrzámoly

1069.

Ikrény

1070.

Kisbajcs

1071.

Koroncó

1072.

Kunsziget

1073.

Mezőörs

1074.

Nagybajcs

1075.

Nagyszentjános

1076.

Nyúl

1077.

Öttevény

1078.

Pér

1079.

Rábapatona

1080.

Rétalap

1081.

Töltéstava

1082.

Vámosszabadi

1083.

Vének

1084.

Kapuvár-Beledi

Babót

1085.

Beled

1086.

Cirák

1087.

Dénesfa

1088.

Edve

1089.

Gyóró

1090.

Himod

1091.

Hövej

1092.

Kapuvár

1093.

Kisfalud

1094.

Mihályi

1095.

Osli

1096.

Rábakecöl

1097.

Szárföld

1098.

Vadosfa

1099.

Vásárosfalu

1100.

Veszkény

1101.

Vitnyéd

1102.

Mosonmagyaróvári

Ásványráró

1103.

Bezenye

1104.

Darnózseli

1105.

Dunakiliti

1106.

Dunaremete

1107.

Dunasziget

1108.

Feketeerdő

1109.

Halászi

1110.

Hédervár

1111.

Hegyeshalom

1112.

Jánossomorja

1113.

Károlyháza

1114.

Kimle

1115.

Kisbodak

1116.

Lébény

1117.

Levél

1118.

Lipót

1119.

Máriakálnok

1120.

Mecsér

1121.

Mosonmagyaróvár

1122.

Mosonszentmiklós

1123.

Mosonszolnok

1124.

Mosonudvar

1125.

Püski

1126.

Rajka

1127.

Újrónafő

1128.

Várbalog

1129.

Sopron-Fertődi

Ágfalva

1130.

Agyagosszergény

1131.

Csáfordjánosfa

1132.

Csapod

1133.

Csér

1134.

Ebergőc

1135.

Egyházasfalu

1136.

Fertőboz

1137.

Fertőd

1138.

Fertőendréd

1139.

Fertőhomok

1140.

Fertőrákos

1141.

Fertőszentmiklós

1142.

Fertőszéplak

1143.

Gyalóka

1144.

Harka

1145.

Hegykő

1146.

Hidegség

1147.

Iván

1148.

Kópháza

1149.

Lövő

1150.

Nagycenk

1151.

Nagylózs

1152.

Nemeskér

1153.

Pereszteg

1154.

Petőháza

1155.

Pinnye

1156.

Pusztacsalád

1157.

Répceszemere

1158.

Répcevis

1159.

Röjtökmuzsaj

1160.

Sarród

1161.

Sopron

1162.

Sopronhorpács

1163.

Sopronkövesd

1164.

Szakony

1165.

Újkér

1166.

Und

1167.

Völcsej

1168.

Zsira

1169.

Téti

Árpás

1170.

Bodonhely

1171.

Csikvánd

1172.

Felpéc

1173.

Gyarmat

1174.

Gyömöre

1175.

Győrszemere

1176.

Kajárpéc

1177.

Kisbabot

1178.

Mérges

1179.

Mórichida

1180.

Rábacsécsény

1181.

Rábaszentmihály

1182.

Rábaszentmiklós

1183.

Sobor

1184.

Sokorópátka

1185.

Szerecseny

1186.

Tényő

1187.

Tét

1188.

Pannonhalmai

Bakonygyirót

1189.

Bakonypéterd

1190.

Bakonyszentlászló

1191.

Écs

1192.

Fenyőfő

1193.

Győrasszonyfa

1194.

Győrság

1195.

Lázi

1196.

Nyalka

1197.

Pannonhalma

1198.

Pázmándfalu

1199.

Ravazd

1200.

Románd

1201.

Sikátor

1202.

Táp

1203.

Tapszentmiklós

1204.

Tarjánpuszta

1205.

Veszprémvarsány

1206.

Hajdú-Bihar

Balmazújvárosi

Balmazújváros

1207.

Egyek

1208.

Hortobágy

1209.

Tiszacsege

1210.

Berettyóújfalui

Ártánd

1211.

Bakonszeg

1212.

Bedő

1213.

Berekböszörmény

1214.

Berettyóújfalu

1215.

Biharkeresztes

1216.

Bojt

1217.

Csökmő

1218.

Darvas

1219.

Esztár

1220.

Furta

1221.

Gáborján

1222.

Hencida

1223.

Kismarja

1224.

Komádi

1225.

Körösszakál

1226.

Körösszegapáti

1227.

Magyarhomorog

1228.

Mezőpeterd

1229.

Mezősas

1230.

Nagykereki

1231.

Pocsaj

1232.

Szentpéterszeg

1233.

Tépe

1234.

Told

1235.

Újiráz

1236.

Váncsod

1237.

Vekerd

1238.

Zsáka

1239.

Debreceni

Debrecen

1240.

Mikepércs

1241.

Hajdúböszörményi

Hajdúböszörmény

1242.

Hajdúdorog

1243.

Hajdúnánás

1244.

Hajdúszoboszlói

Ebes

1245.

Hajdúszoboszló

1246.

Hajdúszovát

1247.

Nagyhegyes

1248.

Polgári

Folyás

1249.

Görbeháza

1250.

Polgár

1251.

Tiszagyulaháza

1252.

Újszentmargita

1253.

Újtikos

1254.

Püspökladányi

Báránd

1255.

Bihardancsháza

1256.

Biharnagybajom

1257.

Bihartorda

1258.

Földes

1259.

Kaba

1260.

Nádudvar

1261.

Nagyrábé

1262.

Püspökladány

1263.

Sáp

1264.

Sárrétudvari

1265.

Szerep

1266.

Tetétlen

1267.

Derecske-Létavértesi

Álmosd

1268.

Bagamér

1269.

Derecske

1270.

Hajdúbagos

1271.

Hosszúpályi

1272.

Kokad

1273.

Konyár

1274.

Létavértes

1275.

Monostorpályi

1276.

Sáránd

1277.

Hajdúhadházi

Bocskaikert

1278.

Fülöp

1279.

Hajdúhadház

1280.

Hajdúsámson

1281.

Nyírábrány

1282.

Nyíracsád

1283.

Nyíradony

1284.

Nyírmártonfalva

1285.

Téglás

1286.

Újléta

1287.

Vámospércs

1288.

Heves

Egri

Andornaktálya

1289.

Demjén

1290.

Eger

1291.

Egerbakta

1292.

Egerszalók

1293.

Egerszólát

1294.

Feldebrő

1295.

Felsőtárkány

1296.

Kerecsend

1297.

Maklár

1298.

Nagytálya

1299.

Noszvaj

1300.

Novaj

1301.

Ostoros

1302.

Szarvaskő

1303.

Tarnaszentmária

1304.

Verpelét

1305.

Hevesi

Átány

1306.

Boconád

1307.

Erdőtelek

1308.

Erk

1309.

Heves

1310.

Hevesvezekény

1311.

Kisköre

1312.

Kömlő

1313.

Pély

1314.

Tarnabod

1315.

Tarnaméra

1316.

Tarnaörs

1317.

Tarnaszentmiklós

1318.

Tarnazsadány

1319.

Tenk

1320.

Tiszanána

1321.

Zaránk

1322.

Füzesabonyi

Aldebrő

1323.

Besenyőtelek

1324.

Dormánd

1325.

Egerfarmos

1326.

Füzesabony

1327.

Kál

1328.

Kápolna

1329.

Kompolt

1330.

Mezőszemere

1331.

Mezőtárkány

1332.

Nagyút

1333.

Poroszló

1334.

Sarud

1335.

Szihalom

1336.

Tófalu

1337.

Újlőrincfalva

1338.

Gyöngyösi

Abasár

1339.

Adács

1340.

Atkár

1341.

Detk

1342.

Domoszló

1343.

Gyöngyös

1344.

Gyöngyöshalász

1345.

Gyöngyösoroszi

1346.

Gyöngyöspata

1347.

Gyöngyössolymos

1348.

Gyöngyöstarján

1349.

Halmajugra

1350.

Karácsond

1351.

Kisnána

1352.

Ludas

1353.

Markaz

1354.

Mátraszentimre

1355.

Nagyfüged

1356.

Nagyréde

1357.

Pálosvörösmart

1358.

Szűcsi

1359.

Vámosgyörk

1360.

Vécs

1361.

Visonta

1362.

Visznek

1363.

Hatvani

Apc

1364.

Boldog

1365.

Csány

1366.

Ecséd

1367.

Hatvan

1368.

Heréd

1369.

Hort

1370.

Kerekharaszt

1371.

Lőrinci

1372.

Nagykökényes

1373.

Petőfibánya

1374.

Rózsaszentmárton

1375.

Zagyvaszántó

1376.

Pétervásárai

Bodony

1377.

Bükkszék

1378.

Bükkszenterzsébet

1379.

Erdőkövesd

1380.

Fedémes

1381.

Istenmezeje

1382.

Ivád

1383.

Kisfüzes

1384.

Mátraballa

1385.

Mátraderecske

1386.

Parád

1387.

Parádsasvár

1388.

Pétervására

1389.

Recsk

1390.

Sirok

1391.

Szajla

1392.

Szentdomonkos

1393.

Tarnalelesz

1394.

Terpes

1395.

Váraszó

1396.

Bélapátfalvai

Balaton

1397.

Bátor

1398.

Bekölce

1399.

Bélapátfalva

1400.

Bükkszentmárton

1401.

Egerbocs

1402.

Egercsehi

1403.

Hevesaranyos

1404.

Mikófalva

1405.

Mónosbél

1406.

Nagyvisnyó

1407.

Szilvásvárad

1408.

Szúcs

1409.

Jász-Nagykun-Szolnok

Jászberényi

Alattyán

1410.

Jánoshida

1411.

Jászágó

1412.

Jászalsószentgyörgy

1413.

Jászapáti

1414.

Jászárokszállás

1415.

Jászberény

1416.

Jászboldogháza

1417.

Jászdózsa

1418.

Jászfelsőszentgyörgy

1419.

Jászfényszaru

1420.

Jászivány

1421.

Jászjákóhalma

1422.

Jászkisér

1423.

Jászladány

1424.

Jászszentandrás

1425.

Jásztelek

1426.

Pusztamonostor

1427.

Karcagi

Berekfürdő

1428.

Karcag

1429.

Kenderes

1430.

Kisújszállás

1431.

Kunmadaras

1432.

Kunszentmártoni

Cibakháza

1433.

Csépa

1434.

Cserkeszőlő

1435.

Kunszentmárton

1436.

Nagyrév

1437.

Öcsöd

1438.

Szelevény

1439.

Tiszaföldvár

1440.

Tiszainoka

1441.

Tiszakürt

1442.

Tiszasas

1443.

Szolnoki

Besenyszög

1444.

Csataszög

1445.

Hunyadfalva

1446.

Kőtelek

1447.

Martfű

1448.

Nagykörű

1449.

Rákóczifalva

1450.

Rákócziújfalu

1451.

Szajol

1452.

Szászberek

1453.

Szolnok

1454.

Tiszajenő

1455.

Tiszasüly

1456.

Tiszavárkony

1457.

Tószeg

1458.

Újszász

1459.

Vezseny

1460.

Zagyvarékas

1461.

Tiszafüredi

Abádszalók

1462.

Kunhegyes

1463.

Nagyiván

1464.

Tiszabura

1465.

Tiszaderzs

1466.

Tiszafüred

1467.

Tiszagyenda

1468.

Tiszaigar

1469.

Tiszaörs

1470.

Tiszaroff

1471.

Tiszaszentimre

1472.

Tiszaszőlős

1473.

Tomajmonostora

1474.

Törökszentmiklósi

Fegyvernek

1475.

Kengyel

1476.

Kuncsorba

1477.

Örményes

1478.

Tiszabő

1479.

Tiszapüspöki

1480.

Tiszatenyő

1481.

Törökszentmiklós

1482.

Mezőtúri

Kétpó

1483.

Mesterszállás

1484.

Mezőhék

1485.

Mezőtúr

1486.

Túrkeve

1487.

Komárom-Esztergom

Dorogi

Annavölgy

1488.

Bajna

1489.

Csolnok

1490.

Dág

1491.

Dorog

1492.

Epöl

1493.

Kesztölc

1494.

Leányvár

1495.

Máriahalom

1496.

Nagysáp

1497.

Piliscsév

1498.

Sárisáp

1499.

Tokod

1500.

Tokodaltáró

1501.

Úny

1502.

Esztergomi

Bajót

1503.

Dömös

1504.

Esztergom

1505.

Lábatlan

1506.

Mogyorósbánya

1507.

Nyergesújfalu

1508.

Pilismarót

1509.

Süttő

1510.

Tát

1511.

Kisbéri

Ácsteszér

1512.

Aka

1513.

Ászár

1514.

Bakonybánk

1515.

Bakonysárkány

1516.

Bakonyszombathely

1517.

Bársonyos

1518.

Császár

1519.

Csatka

1520.

Csép

1521.

Ete

1522.

Kerékteleki

1523.

Kisbér

1524.

Réde

1525.

Súr

1526.

Tárkány

1527.

Vérteskethely

1528.

Komáromi

Ács

1529.

Almásfüzitő

1530.

Bábolna

1531.

Bana

1532.

Csém

1533.

Kisigmánd

1534.

Komárom

1535.

Mocsa

1536.

Nagyigmánd

1537.

Oroszlányi

Bokod

1538.

Dad

1539.

Kecskéd

1540.

Kömlőd

1541.

Oroszlány

1542.

Szákszend

1543.

Tatai

Baj

1544.

Dunaalmás

1545.

Dunaszentmiklós

1546.

Kocs

1547.

Naszály

1548.

Neszmély

1549.

Szomód

1550.

Tardos

1551.

Tata

1552.

Vértestolna

1553.

Tatabányai

Gyermely

1554.

Héreg

1555.

Környe

1556.

Szárliget

1557.

Szomor

1558.

Tarján

1559.

Tatabánya

1560.

Várgesztes

1561.

Vértessomló

1562.

Vértesszőlős

1563.

Nógrád

Balassagyarmati

Balassagyarmat

1564.

Becske

1565.

Bercel

1566.

Cserháthaláp

1567.

Cserhátsurány

1568.

Csesztve

1569.

Csitár

1570.

Debercsény

1571.

Dejtár

1572.

Drégelypalánk

1573.

Érsekvadkert

1574.

Galgaguta

1575.

Herencsény

1576.

Hont

1577.

Hugyag

1578.

Iliny

1579.

Ipolyszög

1580.

Ipolyvece

1581.

Magyarnándor

1582.

Mohora

1583.

Nógrádkövesd

1584.

Nógrádmarcal

1585.

Őrhalom

1586.

Patak

1587.

Patvarc

1588.

Szanda

1589.

Szécsénke

1590.

Szügy

1591.

Terény

1592.

Bátonyterenyei

Bátonyterenye

1593.

Dorogháza

1594.

Kisbárkány

1595.

Lucfalva

1596.

Márkháza

1597.

Mátramindszent

1598.

Mátranovák

1599.

Mátraterenye

1600.

Mátraverebély

1601.

Nagybárkány

1602.

Nagykeresztúr

1603.

Nemti

1604.

Sámsonháza

1605.

Szuha

1606.

Pásztói

Alsótold

1607.

Bér

1608.

Bokor

1609.

Buják

1610.

Csécse

1611.

Cserhátszentiván

1612.

Ecseg

1613.

Egyházasdengeleg

1614.

Erdőkürt

1615.

Erdőtarcsa

1616.

Felsőtold

1617.

Garáb

1618.

Héhalom

1619.

Jobbágyi

1620.

Kálló

1621.

Kisbágyon

1622.

Kozárd

1623.

Kutasó

1624.

Mátraszőlős

1625.

Palotás

1626.

Pásztó

1627.

Szarvasgede

1628.

Szirák

1629.

Szurdokpüspöki

1630.

Tar

1631.

Vanyarc

1632.

Rétsági

Alsópetény

1633.

Bánk

1634.

Berkenye

1635.

Borsosberény

1636.

Diósjenő

1637.

Felsőpetény

1638.

Horpács

1639.

Keszeg

1640.

Kétbodony

1641.

Kisecset

1642.

Legénd

1643.

Nagyoroszi

1644.

Nézsa

1645.

Nógrád

1646.

Nógrádsáp

1647.

Nőtincs

1648.

Ősagárd

1649.

Pusztaberki

1650.

Rétság

1651.

Romhány

1652.

Szátok

1653.