nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1993. évi XXIII. törvény
a Nemzeti Kulturális Alapról
2008-01-01
2009-12-31
15

1993. évi XXIII. törvény

a Nemzeti Kulturális Alapról1

1. §2 A Nemzeti Kulturális Alap (a továbbiakban: Alap) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti – a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozásának, megőrzésének, valamint hazai és határon túli terjesztésének támogatása érdekében létrehozott – elkülönített állami pénzalap. Az Alap feletti rendelkezési jogot – ágazati stratégiai döntéseivel összhangban – a kultúráért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, és felel annak felhasználásáért.

2. §3 (1) Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) létesít. A Bizottság tagjainak felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett szakmai, illetve társadalmi szervezetek javaslata alapján bízza meg. A Bizottság elnökét a miniszter nevezi ki.

(2) A Bizottság a miniszter által jóváhagyott éves munkaterv alapján látja el feladatát.

(3) A miniszter az Alap forrásainak felhasználására állandó szakmai kollégiumokat hoz létre és kinevezi azok vezetőit. Az állandó szakmai kollégiumok hatáskörébe nem tartozó igények elbírálására a miniszter ideiglenes kollégiumot is létrehozhat.

(4) A miniszter az állandó szakmai kollégiumok tagjainak felét saját hatáskörben kéri fel a szakmai, illetve társadalmi szervezetek véleményének meghallgatása után, másik felét pedig az érintett szakmai szervezetek delegálják. Az ideiglenes kollégium tagjainak kinevezésénél a miniszter – külön jogszabályban meghatározottak szerint – ezektől a feltételektől eltérhet.

(5) Az állandó szakmai és az ideiglenes kollégium (a továbbiakban együtt: kollégium) – a miniszteri keret kivételével – a Bizottság által meghatározott támogatási célok alapján, a Bizottság elnökének egyetértésével dönt a pályázatok kiírásáról. A Bizottság elnökének egyetértése hiányában a pályázat kiírásáról a Bizottság dönt.

(6) A pályázat elbírálásáról a kollégium dönt. Amennyiben a Bizottság elnöke a kollégiumnak a pályázat elbírálására vonatkozó támogató döntésével nem ért egyet, akkor azt – a döntés végrehajtásának felfüggesztésével egyidejűleg, indokolással – végleges elbírálás végett a Bizottság elé terjeszti.

(7) A kollégium feladata a támogatott célok megvalósulásának szakmai ellenőrzése.

(8) A Bizottság, illetve a kollégium döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a Bizottság elnökének, illetve a kollégium vezetőjének szavazata dönt.

(9) A Bizottság döntései a kollégiumok számára kötelezőek.

2/A. §4 (1) A kollégium döntéseiben nem vehet részt a Bizottság elnöke és tagja.

(2) A Bizottság elnökének és tagjainak, a kollégium vezetőinek és tagjainak, valamint ezek közeli hozzátartozóinak [Ptk. 685. § b) pont] pályázatát érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.

(3) A Bizottság elnöke és tagjai, a kollégium vezetője és tagjai nem vehetnek részt olyan szervezetek támogatási igényeinek elbírálásában, amelyben mint tagok, tulajdonosok, vezető tisztségviselők, illetve felügyelő bizottsági tagok érintettek, vagy a támogatást igénylővel a döntést megelőző egy évben ilyen kapcsolatban álltak, továbbá, ha a döntés következtében akár közvetve is vagyoni előnyben részesülnének.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a döntéshez az összeférhetetlenséggel nem érintett tagok háromnegyedének szavazata szükséges.

(5) A Bizottság elnöke és tagja, a kollégium vezetője és tagja nem vehet részt olyan pályázat elbírálásában, amelynek megítélésénél tőle elfogulatlan állásfoglalás nem várható.

(6) Az összeférhetetlenségről legkésőbb a pályázat elbírálására összehívott ülésen az érintettnek nyilatkoznia kell. Az összeférhetetlenség kérdésében vita esetén a Kollégium, illetve a Bizottság dönt. A kollégium vezetője esetében a Bizottság elnöke, a Bizottság elnökének összeférhetetlensége kérdésében pedig a miniszter dönt.

(7) Ha az érintett az összeférhetetlenség fennállásáról valótlanul nyilatkozik vagy valótlan adatot szolgáltat, a Bizottság elnöke javaslatot tesz a miniszternek a tisztségviselő visszahívására.

2/B. §5 Az Alapot a miniszter felügyelete alá tartozó, önálló költségvetési szerv, a Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) kezeli. Az Igazgatóság felel a bizottsági és kollégiumi döntések előkészítésének és végrehajtásának törvényességéért, valamint ellátja az Áht. 54/A. §-ában meghatározott feladatokat.

3. §6 Az Alap pótlólagos forrást biztosít a célja szerint megvalósítandó feladatokhoz.

4. §7 (1) Az Alap bevételi forrásai:

a) a mellékletben felsorolt termékek, szolgáltatások és építmények után befizetett kulturális járulék;

b) központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközök;

c) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes személyek befizetései;

d) egyéb bevételek.

(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek (Ptk. 593–596. §).

(3) A központi költségvetési előirányzatból átvett pénzeszköz kezelésére, illetve a pályáztatás lebonyolítására is az Alapra érvényes szabályokat kell alkalmazni.

(4)8 Az Alap bevétele és év végi maradványa nem vonható el. Az Alap költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5)9 A miniszter jogosult – a pályázati döntések függvényében – az Alap 7. § (1) bekezdése szerinti kiadási jogcímei között átcsoportosítást végrehajtani.

5. §10 (1) A mellékletben felsorolt termékek és szolgáltatások általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétele (jegybevétele) után – a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével – kulturális járulékot kell fizetni. A járulék mértékét a törvény melléklete határozza meg.

(2)11 A jogszabály alapján működő művészeti zsűrik által minősített képző-, ipar- és fotóművészeti alkotások járulékmentesek. Járulékmentes továbbá a szerző által értékesített, szerzői jogi védelem alatt álló eredeti alkotás és szolgáltatás (SZJ 92.31.2-ből) – ideértve a bizományosi értékesítést is (SZJ 74.87.17.3) –, valamint az előadóművészi tevékenység (SZJ 92.31.21) .

(3)12 Nem kell kulturális járulékot fizetni azon termékek esetében, amelyeknek a járulék fizetésére kötelezett személy által történő értékesítése az általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: áfa-törvény) rendelkezései szerint termék Közösségen belüli értékesítése vagy termék Közösség területén kívülre történő értékesítése jogcímen mentes az általános forgalmi adó alól. Nem kell kulturális járulékot fizetni azon szolgáltatások után sem, amelyek az áfa törvény alkalmazásában nem belföldön minősülnek teljesítettnek.

(4)13 Az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap megállapítása során az 1999. január 1-jét megelőzően az SZJ 143 szám, 1999. január 1-jétől az SZJ 74.4 alá tartozó tevékenységből származó árbevételt csökkenti a számlával igazolt – e törvény szerint járulékköteles – ugyanilyen SZJ szám alá tartozó igénybe vett szolgáltatás ellenértékeként kifizetett összeg.

(5)14 Az (1) bekezdésben meghatározott járulékalap megállapítása során az árbevételt csökkenti azon – e törvény szerint járulékköteles – terméknek az értékesítéséből származó bevétel, amelynek a vevő általi – változatlan formában történő – továbbértékesítése az áfa-törvény rendelkezései szerint termék Közösségen belüli értékesítése vagy termék Közösség területén kívülre történő értékesítése jogcímen mentes az általános forgalmi adó alól.

(6)15 Az (1) bekezdés szerinti járulékalapot csökkenti a kulturális járulék fizetésére kötelezett által értékesített járulékköteles termék előállításával vagy az általa nyújtott szolgáltatás teljesítésével közvetlenül összefüggő, ahhoz kapcsolódó járulékköteles termékbeszerzések, igénybevett szolgáltatások számlával igazolt, általános forgalmi adó nélküli beszerzési ára.

(7)16 A hirdetési tevékenység körébe tartozik és kulturális járulékot kell fizetni a reklám és hirdetési felületnek a könyvekben, napilapokban, időszaki kiadványokban, képeslapon, levelező- és üdvözlőlapon, képen és hasonló anyagokon történő értékesítése után, ideértve az internetes hirdetési felület értékesítését, valamint a televízió és a rádió reklámidő eladását is.

5/A. §17 (1)18 A kulturális járulék alapja a – melléklet szerinti – kulturális járulékköteles termékek és szolgáltatások értékesítésének a számviteli törvény szerint az üzleti évben elszámolt árbevétele vagy egyéb bevétele. Azoknál az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó adóalanyoknál – az 5/A. § (3) bekezdésének második mondatában foglalt kivétellel –, akik nem tartoznak a számviteli törvény hatálya alá, a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába számító bevétele.

(2)19 A kulturális járulék alapja – a melléklet szerinti – épületek és egyéb építmények (a továbbiakban: építmények) kivitelezése esetén a százhúszmillió forintot elérő vagy meghaladó összértékű építmények létrehozásának bekerülési költsége. Járulékfizetési szempontból bekerülési költségnek minősülnek az építmény megvalósításának (megépítésének) anyagköltségei és munkadíja.

(3)20 A személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó járulékfizetésre kötelezett egyéni vállalkozó, valamint önálló tevékenységet végző magánszemély esetében a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak a személyi jövedelemadó alapjába beszámító bevétele. Az egyszerűsített vállalkozói adó hatálya alá tartozó vállalkozók esetében a kulturális járulék alapja a járulékköteles termékeknek és szolgáltatásoknak az egyszerűsített vállalkozói adó alapjába számító bevétele.

(4) A járulékfizetésre kötelezettnek olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből a kulturális járulék alapjának számítása egyértelműen megállapítható.

5/B. §21 (1)22 Az építtető, (beruházó, megrendelő) köteles a kivitelezőt – az építési szerződésben vagy külön nyilatkozatban – írásban tájékoztatni arról, hogy a megvalósítandó építmény kulturális járulékköteles, vagy nem. A kivitelező járulékfizetési kötelezettsége ezzel egyidejűleg keletkezik, illetőleg szűnik meg. Az írásbeli tájékoztatás elmulasztása esetén a járulékfizetési kötelezettség az építtetőt terheli.

(2) Megszűnik a járulékfizetési kötelezettség, ha az építmény a rendeltetése alapján – az építési (szerelési, kivitelezési) szerződés megkötését követően az építési engedély módosításával bekövetkezett változás folytán – már nem tartozik a melléklet szerinti körbe.

(3) Amennyiben az 5/A. § (2) bekezdése szerinti építmény megvalósításához az építtető biztosít anyagot, saját előállítású terméket, nyújt szolgáltatást, azoknak – a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 51. §-ának (3) bekezdése szerint meghatározott – bekerülési költsége is része az építmény teljes bekerülési értékének, és a kulturális járulék alapjának meghatározásakor figyelembe kell venni.

(4) Az építtető által biztosított anyagok, saját előállítású termékek, nyújtott szolgáltatások (3) bekezdés szerint meghatározott értéke alapján a kulturális járulékfizetési kötelezettség közvetlenül az építtetőt terheli.

(5) Ha a használatbavételi engedélyben meghatározott rendeltetése alapján az építmény a melléklet szerinti körbe tartozik és bekerülési költsége a járulékköteles értékhatárt

a)23 nem haladja meg, a járulékfizetésre kötelezett (kivitelező, illetőleg építtető) a megfizetett kulturális járulékot esedékes bevallásában az állami adóhatóságtól visszaigényelheti;

b) eléri, a járulékfizetésre kötelezett (a kivitelező, illetve az építtető) köteles a teljes kulturális járulékot, illetőleg – ha az építmény megvalósítása során részteljesítés történt – a különbözetet az esedékes bevallásával egyidejűleg megfizetni.

(6)24 Ha a használatbavételi engedélyben meghatározott rendeltetése alapján az építmény nem tartozik a melléklet szerinti körbe, a már megfizetett kulturális járulékot az építtető, illetve a kivitelező az esedékes bevallásában az állami adóhatóságtól visszaigényelheti.

(7) A kivitelező a fizetendő (bevallott) kulturális járulékot az egyéb ráfordítások között számolja el, az építtető az őt terhelő kulturális járulékot pedig a bekerülési érték részeként mutatja ki.

6. §25 (1) A kulturális járulékot a járulék fizetésére kötelezett maga állapítja meg, vallja be, és fizeti meg az általános forgalmi adót nem tartalmazó árbevétel után az állami adóhatóság nevén a kincstár által vezetett Nemzeti kulturális járulék bevételi számla javára. Az adózó a kulturális járulékot az adózás rendjéről szóló törvény 1. számú mellékletében meghatározott bevallási gyakoriságnak megfelelően vallja be, és a bevallással egyidejűleg fizeti meg. Ha az építési szerződésben a megvalósítás és az elszámolás (számlázás) időben elválik egymástól, a kivitelező a számla kibocsátását követő hó 20. napjáig köteles a kulturális járulékot bevallani és megfizetni. Az építtető az őt terhelő kulturális járulékot utólag, az építmény üzembe helyezésekor, illetve rendeltetésszerű használatba vételekor (aktiválásakor) egy összegben vallja be és fizeti meg. A járulékfizetési kötelezettség teljesítését az állami adóhatóság ellenőrzi a rá vonatkozó külön törvényben megállapított szabályok szerint. A járulékfizetési kötelezettséggel összefüggő, itt nem szabályozott kérdésekben az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni.

(2) Az állami adóhatóság megbízásából a kincstár a befolyt kulturális járulék összegét naponta átutalja az Alap számlája javára.

7. §26 (1) Az Alapból az alábbi célokra adható támogatás:

a) a kulturális ágazat területén a nemzeti és az egyetemes értékek létrehozására, megőrzésére, valamint hazai és határon túli terjesztésére;

b) a kulturális ágazatot érintő évfordulókra, fesztiválokra, hazai és külföldi rendezvényekre;

c) a nemzetközi kiállításokon, vásárokon a nemzeti kulturális jelenlét biztosítására, a hazai és külföldi kulturális rendezvényeken, fesztiválokon történő részvételre;

d) a művészeti alkotások új irányzataira, új kulturális kezdeményezésekre, a kultúrával kapcsolatos tudományos kutatásokra, az épített örökséggel, az építőművészettel kapcsolatos tevékenységekre;

e) a kultúrateremtő, kultúraközvetítő, valamint egyéni és közösségi tevékenységre, a kiemelkedő szakmai teljesítmények elismerésének díjazásához, valamint a szakmai szervezetek által alapított díjakhoz való hozzájárulásra;

f) a nemzetközi tagdíjakra.

(2) Az Alap az (1) bekezdésben foglalt támogatásokon felül felhasználható az Alap és kezelője működésével, valamint a pályáztatás lebonyolításával kapcsolatos költségek fedezetére, figyelembe véve a 4. § (3) bekezdése szerinti pályázatkezeléssel összefüggő kiadásait is.

7/A. §27 (1) Az Alap tárgyévi bevételei terhére legfeljebb a tárgyévet követő harmadik év végéig megvalósuló feladatra (programra) vállalható kötelezettség.

(2) Az Alap tárgyévet követő bevételei terhére – éven túli kötelezettségvállalásként – legfeljebb három évre vállalható kötelezettség.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségvállalás legfeljebb az Alap éves bevételi előirányzata 50%-áig terjedhet, amely évenként nem haladhatja meg a 20%-ot.

7/B. §28 (1) Az Alapból – a kulturális örökségvédelmi célból megítélt támogatás, illetve a 4. § (1) bekezdésének b) és c) pontja szerinti átadó vagy befizető által meghatározott pályázati célra rendelt támogatás felhasználása kivételével – építési beruházás, felújítás nem támogatható.

(2) Az állandó fenntartási és üzemeltetési kiadásokra az Alap keretében nyújtott támogatás legfeljebb 5%-át számolhatja el átalánydíjként a pályázó, vagy a pályázóval történő megállapodás alapján a pénzügyi lebonyolító.

(3) A támogatás törzstőke-, illetve alaptőke-emelésre, valamint egyéb befektetési célra nem fordítható.

7/C. §29 A miniszter által közvetlenül felhasználható keret a kulturális járulékbevétel-előirányzat – a 7. § (2) bekezdésben foglalt költségekkel csökkentett – összegének 25%-a (a továbbiakban: miniszteri keret).

8. § (1)30 Az Alapból természetes és jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, valamint egyéni vállalkozások igényelhetnek támogatást.

(2)31 Az Alap kezelője a pályázat nyerteseivel szerződést köt.

9. §32 (1) Az Alap terhére a támogatás visszatérítendő és részben vagy egészben vissza nem térítendő formában nyújtható.

(2) A támogatások nyílt, vagy meghívásos pályázatok útján, illetve – a miniszteri keret felhasználása során vagy kivételesen indokolt esetben – egyedi elbírálás alapján adhatók.

(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti megosztás arányairól – ideértve a támogatás összegének a kollégiumok közötti felosztását is – a bizottság a miniszter egyetértésével dönt.

(4) Az Alapból támogatás kizárólag az Alap kezelőjénél rendszeresített pályázati adatlap kitöltésével igényelhető.

(5) Az Alapból a támogatás folyósítása – a program jellegére, valamint a támogatási összeg nagyságára tekintettel – a támogatási szerződésben meghatározott ütemezésben történik.

(6) Költségvetési szervek esetén az Alapból származó támogatás és azok év végi kötelezettségvállalással terhelt maradványa nem vonható el és évek között átcsoportosítható, valamint a támogatási szerződésben meghatározott elszámolási határidőig felhasználható.

(7) A támogatott program lezárásaként a szakmai és pénzügyi teljesítésről a támogatottnak írásban be kell számolnia. Ha a támogatott a támogatást részben vagy egészben nem a támogatási szerződésben meghatározott célra fordítja, vagy egyéb módon eltér a szerződésben foglaltaktól, azt a támogatás folyósításától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben az Alap számlájára haladéktalanul vissza kell fizetni.

(8) Az Alap kezelője gondoskodik az Alap terhére juttatott támogatásokra vonatkozó döntések folyamatos nyilvánosságra hozataláról.

9/A. §33 E törvény alkalmazásában

1. erőszaktartalmú mű: minden olyan mű, amelynek célja és egyben legfőbb hatáskeltő eszköze – a mű egészéből megállapíthatóan – az erőszakos, illetve az erőszakos cselekedetre ösztönző jelenetek ábrázolása;

2.34 forgalmazó: a termék első belföldi forgalomba hozatalával foglalkozó természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, beleértve a gyártót is, mint első forgalombahozót;

3. gyártó: a termék és a félkész termék előállítója;

4.35 importáló: az a természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, aki (amely) először szerez jogot arra, hogy az importált termék vagy szolgáltatás felett rendelkezzen, ideértve a külföldi székhelyű vállalkozás belföldi fióktelepét is, ilyen személy hiányában pedig az, aki (amely) az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában az importált terméket birtokolja;

5. kiadó: a művet, annak példányát vagy más terméket sajátjaként megjelentető, illetve más módon nyilvánosságra hozó természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;

6. kivitelező: építmény létrehozására – az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint – jogosult természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;

7. pornótartalmú mű: olyan mű, amelynek célja – a mű egészéből megállapíthatóan – a szexuális ingerkeltés, és amelyben a szexuális cselekményeket nyíltan, kendőzetlenül ábrázolják;

8.36 szolgáltató: a Központi Statisztikai Hivatal elnöke által kiadott, mindenkor érvényes Szolgáltatások Jegyzéke hatálya alá sorolt tevékenységet végző természetes személy, jogi személy vagy a Ptk. 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet;

9. építmény létrehozásának bekerülési költsége: átalánydíjas szerződés alapján végzett munkánál a kivitelező által számlázott – általános forgalmi adót nem tartalmazó – összeg, szerződés alapján tételesen elszámolt munkánál az építmény megvalósulása (megépítése) számlázott anyagköltségének és munkadíjának együttes összege, a számla – általános forgalmi adó nélküli – végösszege;

10. építmény megvalósításának anyagköltsége: magában foglalja az építmény megvalósítása (megépítése) során felhasznált vásárolt anyagok és saját előállítású termékek bekerülési (beszerzési, előállítási) értékét, ezen anyagoknak, termékeknek a felhasználás helyéig felmerült szállítási, rakodási költségeit, továbbá az egyéb rakodási költségeket;

11. építmény megvalósításának munkadíja: magában foglalja az építmény megvalósításához (megépítéséhez) igénybe vett munkaerő bérköltségét és annak járulékait, az igénybe vett gépek és szolgáltatások költségeit, az ezekre jutó általános költségek hasznos fedezetét.

10. § (1)37 Ez a törvény 1993. április 1-jén lép hatályba.

(2)38 Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy az Alap kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, az ellenőrzés és beszámolás rendjét, valamint a pályázati rendszerre vonatkozó további előírásokat rendeletben szabályozza.39

(3)40 Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy

a) az adópolitikáért felelős miniszterrel együtt a kivitelezőt terhelő járulékalap megállapításának és megfizetésének módját és részletes szabályait rendeletben meghatározza,

b) a mellékletben foglalt – a Kombinált Nómenklatúrának megfelelő – besorolási kódszámok részletes bontását besorolási segédletként közzétegye a Magyar Közlönyben,

c) a Bizottság és a kollégiumok létesítésére, működésére, valamint az összeférhetetlenségre és a nyilvánosságra vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.

Melléklet az 1993. évi XXIII. törvényhez41

A kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások köre a 2000. január 1-jén hatályos Kereskedelmi Vámtarifa alapját képező (8-számjegyű) Kombinált Nómenklatúra (KN),
valamint a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) és az Építményjegyzék (ÉJ) szerint

A kulturális járulék fizetésére kötelezett termékek és szolgáltatások köre a 2000. január 1-jén hatályos Kereskedelmi Vámtarifa alapját képező (8-számjegyű) Kombinált Nómenklatúra (KN), valamint a Szolgáltatások Jegyzéke (SZJ) és az Építményjegyzék (ÉJ) szerint

I. TERMÉKEK

KN-csoport

Termékkör

BTO
(tájékoztató adat)

Járulék-
kulcs
(%)

Kötelezett

Fa anyagú dísztárgyak

4414 00 **

Festmény, fénykép, tükör és hasonló tárgyak fakerete

2051 14 10 00

1

Gyártó
(importáló)

4420 ** **

Intarziás és berakott famunka, ékszeres vagy evőeszközös ládikó vagy -doboz és hasonló cikkek fából; kis szobor és más díszműáru fából

2051 13 00 00

1

Gyártó
(importáló)

4421 90 **

Egyéb faáruból: Képzőművészeti állvány fából

2051 14 27 00

1

Gyártó
(importáló)

Kiadási, nyomtatott és egyéb sokszorosított termékek

ex 4901

Könyvből, brosúrából, röpiratból és hasonló nyomtatványból: pornó- és erőszaktartalmú mű

 

25

Kiadó (importáló)

ex 4902

Újságból, folyóiratból és időszakos kiadványból: pornó- és erőszaktartalmú mű (illusztrálva és reklámtartalommal is)

 

25

Kiadó (importáló)

ex 4903

Képeskönyvből, rajzoló- és kifestőkönyvből: pornó- és erőszaktartalmú mű

 

25

Kiadó (importáló)

ex 4908
ex 4909
ex 4910
ex 4911

Postai levelezőlapból, üdvözlőlapból, képből és más nyomtatott termékből: pornó- és erőszaktartalmú mű |

25

Kiadó (importáló)

ex 8524

Video- és hangfelvételt tartalmazó lemezből, szalagból és más anyagból, amelyen hangot vagy más jelet rögzítettek: pornó- és erőszaktartalmú mű |

25

Kiadó (importáló)

ex 8524

Adatfeldolgozási információt tartalmazó (számítógépes stb.) mágnesszalagból és -lemezből, CD-ből: pornó- és erőszaktartalmú mű

 

25

Kiadó (importáló)

4901 91 **

Szótár, enciklopédia és ilyen sorozatok folytatásai (lexikon), az irányadó jogszabályok alapján tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánított művek nélkül

2211 30 00 00

1

Kiadó (importáló)

4901 99 **

Könyv, brosúra, röpirat és hasonló nyomtatvány (szótár és enciklopédia nélkül), a hivatalos tankönyvjegyzékben megjelent tankönyvek nélkül

2211 20 20 00, 2211 20 30 00, 2211 20 40 00, 2211 20 50 00

1

Kiadó (importáló)

4902 ** **

Újság, folyóirat és időszakos kiadvány, illusztrálva
és reklámtartalommal is, a jogalko
tási törvényben nevesített hivatalos lapok nélkül

2212 00 00 00
2213 00 00 00

1

Kiadó (importáló)

4903 00 **

Gyermek- és ifjúsági képeskönyv, rajzoló- és kifestőkönyv

2211 20 70 00

1

Kiadó (importáló)

4905 ** **

Földgömb, csillagászati glóbusz, térkép

2211 30 00 00

1

Kiadó (importáló)

4908 ** **

Levonókép (levonó matrica)

2215 00 00 00

3

Kiadó (importáló)

4909 00 **

Nyomtatott vagy illusztrált postai képes levelezőlap; nyomtatott lapok személyes üdvözlettel vagy bejelentéssel, illusztrálva, díszítve és borítékkal is

2215 00 00 00

3

Kiadó (importáló)

4910 00 **

Nyomtatott naptár, naptárblokk

2215 00 00 00

3

Kiadó (importáló)

4911 10 **

Kereskedelmi reklámanyag, katalógus és hasonló

2222 12 00 00

1

Kiadó (importáló)

8524 10 **

Hanglemez

2214 00 00 00

2

Kiadó (importáló)

8524 31 **

CD-ROM és más lézerrel olvasható lemez adatfeldolgozási (pl. számítógépes) információval

2233 00 00 00

1

Gyártó (importáló)

8524 32 **

Hangfelvételek CD-n

2214 00 00 00

2

Kiadó (importáló)

8524 39 **

Kép- vagy mozgókép-felvételek CD-n, DVD-n lézerrel olvasható lemez más (nem adatfeldolgozási vagy hang-) jelekkel

2232 00 00 00

3

Kiadó (importáló)

8524 40 **

Mágnesszalag adatfeldolgozási (pl. számítógépes) információval

2233 00 00 00

1

Gyártó (importáló)

8524 5* **

Mágnesszalag hangfelvétellel (műsoros hangszalag)

2214 00 00 00

2

Kiadó (importáló)

8524 5* **

Mágnesszalag képfelvétellel (műsoros videoszalag)

2232 00 00 00

3

Kiadó (importáló)

8524 91 **

Mágneses és egyéb adathordozó lemez, más jelhordozó automatikus adatfeldolgozási (pl. számítógépes stb.) információkkal

2233 00 00 00

1

Gyártó (importáló)

8524 99 **

Hangfelvételek mágneslemezen és más hordozón (nem CD-n)

2214 00 00 00

2

Kiadó (importáló)

8524 99 **

Kép- vagy mozgókép-felvételek mágneslemezen és más hordozón (nem CD-n)

2232 00 00 00

3

Kiadó (importáló)

Vegyi termékek (fotokémiai anyagok)

37** ** **

Fotokémiai anyagok (film, fotópapír, fotólemez, fotóvegyszer), kivéve a röntgenfilmet és a röntgenpapírt

2464 00 00 00

1

Gyártó (importáló)

Műanyag dísztárgyak

25

 

3926 40 **

Műanyagból készült szobor és más belső díszítésre szolgáló tárgy

2524 28 30 00

3

Gyártó (importáló)

Üveg és kerámia dísztárgyak

6913 ** **

Szobrocska és más dísztárgy kerámiából

2621 13 00 00

3

Gyártó (importáló)

7013 ** **

Asztali, konyhai, tisztálkodási, irodai, lakásdíszítési vagy hasonló célra szolgáló üvegáru (nem díszített ivópohár és üvegedény kivételével)

2613 13 00 00

3

Gyártó (importáló)

Fém dísztárgyak

8306 2* **

Kis szobor és más dísztárgy fémből (nem nemesfémből)

2875 24 00 00

3

Gyártó (importáló)

8440 10 **

Könyvkötő gép, beleértve a könyvfűző gépet is

2956 11 00 00

1

Gyártó (importáló)

8442 ** **

Betűöntő vagy betűszedő, nyomódúc, nyomólap, nyomóhenger vagy más nyomólemez-előállítására szolgáló gép, készülék és felszerelés

2956 12 00 00

1

Gyártó (importáló)

8443 ** **

Nyomdaipari gép (ofszet, magas- és mélynyomó, flexográfiai, tintasugaras stb. nyomógép) nyomdaipari segédgép, az automatikus adatfeldolgozó gép printere (nyomtatója) nélkül

2956 13 00 00 2956 14 00 00

1

Gyártó (importáló)

Írógép, másológép

8469 ** **

Egyéb írógép (szövegszerkesztők és az automatikus adatfeldolgozó gép printere, valamint a Braille-írógép nélkül)

3001 12 00 00

1

Gyártó (importáló)

9009 ** **

Optikai rendszerű vagy kontaktfénymásoló és hőmásoló készülék

3001 21 00 00

1

Gyártó (importáló)

Híradástechnikai termékek

ex 8518 ** **

Mikrofon és tartószerkezete, hangszóró, dobozba szerelve is; fejhallgató, fülhallgató és kombinált mikrofon/hangszóró egység; hangfrekvenciás elektromos erősítő; elektromos hangerősítő egység, a polgári repülés készülékei kivételével

3230 41 00 00 3230 42 00 00 3230 43 00 00

1

Gyártó (importáló)

8519 ** **

Lemezjátszó, erősítő nélkül is, kazettalejátszó és más hangvisszaadó készülék, hangfelvevő szerkezet nélkül

3230 31 00 00

1

Gyártó (importáló)

ex 8520 ** **

Magnetofon és más hangfelvevő készülék, -lejátszó szerkezettel vagy anélkül is, a polgári repülés készülékei kivételével

3230 32 00 00

1

Gyártó (importáló)

ex 8521 ** **

Video-felvevő és -lejátszókészülék, videotunerrel egybeépítve is, a polgári repülés készülékei kivételével

3230 33 00 00

1

Gyártó (importáló)

ex 8522 ** **

Kizárólag vagy elsősorban kép- és hangrögzítő és -lejátszó berendezések alkatrészei, a polgári repüléshez felhasznált, valamint az ipari továbbfelhasználású alkatrészek kivételével

3230 50 00 00

1

Gyártó (importáló)

ex 8525 ** **

Rádiótelefon, rádiótávíró, rádió- és tévéműsor-adókészülék (vevőkészülékkel vagy anélkül), hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel egybeépítve is, kivéve a katonai és egyéb közszolgálati (közcélú távközlési, tűzoltó, mentő stb.), polgári repülési adóberendezést

3220 11 00 00

1

Gyártó (importáló)

ex 8525 30 **

Televíziós kamera (felvevő), állóképes videokamera és más videokamera felvevők, kivéve a közterületi forgalomellenőrzés speciálisan csatlakoztatott (pl. helyhez kötött) kameráit

3220 12 00 00

1

Gyártó (importáló)

8527 1* **

Külső áramforrás nélkül működő rádióműsor-vevőkészülék, hangfelvevő vagy -lejátszó készülékkel vagy órával közös házban is, ideértve a rádiótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is

3230 11 10 00

1

Gyártó (importáló)

8527 2* **

Csak külső áramforrásról működő, gépjárművekben használatos rádióműsor-vevőkészülék, beleértve a ráditótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is

3230 12 00 00

1

Gyártó (importáló)

8527 3* **

Más rádióműsor-vevőkészülék beleértve a rádiótelefon vagy rádiótávíró vételére egyaránt alkalmas készüléket is

3230 11 20 00

1

Gyártó (importáló)

ex 8527 9* **

Rádiótelefon és rádiótávíró-vevőkészüléke (mobiltelefon is), a polgári repülés készülékei kivételével

3230 44 00 00

1

Gyártó (importáló)

ex 8528 ** **

Televíziós adás vételére alkalmas készülék, rádióműsor vevőkészüléket, hang- és képfelvevő vagy -lejátszó készüléket magában foglaló is, videomonitor és video vetítőkészülék, kivéve az egészségügyi, művelődési, kulturális, oktatási intézmények és a tömegközlekedés zártláncú hálózatának speciálisan csatlakoztatott készülékeit

3230 20 00 00

0,5

Gyártó (importáló)

ex 8529 10 **

Antennák és antennareflektor összes típusa, valamint az ezek használatához alkalmas alkatrészek, a polgári repülés és a közcélú távközlési szolgáltatás készülékei kivételével

3230 50 00 00

1

Gyártó (importáló)

ex 8529 90 **

Kép- és hangrögzítő és -lejátszó berendezések, rádió, televízió, rádiótelefon alkatrészei (antenna nélkül), a polgári repüléshez felhasznált, valamint az ipari továbbfelhasználású alkatrészek kivételével

3230 50 00 00

1

Gyártó (importáló)

Fényképészeti eszközök

ex 9002 ** **

ex 9006 ** **

9007 ** **

ex 9008 ** **

ex 9010 ** **

Fényképészeti eszközök és tartozékaik, kivéve az orvosi, a kriminológiai, a földmérési és hasonló hivatásfényképezés, valamint a mikrofelvételek készítésének és leolvasásának eszközeit, a félvezető-gyártás fényképészeti berendezéseit

334 030 00 00

1

Gyártó (importáló)

Ékszer, hangszer, játék, szórakoztató tárgy, díszítő termék, műalkotás, gyűjtemény, régiség

6702 ** **

Művirág, levél- és gyümölcsutánzat és ezek részei; ezekből készült áru

3663 76 00 00

3

Gyártó (importáló)

7101 ** **

7102 ** **

7103 ** **

7104 ** **

Természetes vagy tenyésztett gyöngy, gyémánt és más drágakő, féldrágakő, szintetikussal vagy rekonstruálttal együtt, megmunkálva vagy osztályozva is, de foglalat vagy szerelés nélkül

3622 11 00 00

3

Gyártó (importáló)

7117 ** **

Ékszerutánzat

3661 00 00 00

3

Gyártó (importáló)

7118 ** **

Érme

3621 00 00 00

3

Gyártó (importáló)

ex 92** ** **

Zenei eszközök (hangszerek), alkatrészek és tartozékok nélkül

3630 00 00 00

1

Gyártó (importáló)

9503 90 10

Játékfegyver

3650 33 50 00

10

Gyártó (importáló)

9504 10 **

Tévéhez kapcsolható videojáték

3650 42 00 00

1

Gyártó (importáló)

9504 20 ** 9504 30 **

Szórakozóhelyi felszerelés, asztali vagy társasjáték, pénzérmével vagy koronggal működő más játék, beleértve a tivoli játékot, a biliárdot, a különféle típusú játékkaszinó-asztalt (a tekepálya-felszerelés kivételével)

3650 43 00 00

10

Gyártó (importáló)

ex 9504 ** **

Pornó- és erőszaktartalmú videojáték

3650 42 00 00

25

Gyártó (importáló)

9504 40 **

Kártya

3650 41 00 00

3

Gyártó (importáló)

ex 9504 ** **

Pornó- és erőszaktartalmú kártya

3650 41 00 00

25

Gyártó (importáló)

9505 ** **

Ünnepi, farsangi és különféle más szórakoztató tárgy, beleértve a bűvésztárgyat és a beugratós tréfakelléket is

3663 71 00 00

3

Gyártó (importáló)

ex 9701 ** **

Kizárólag kézzel készített másolat műalkotás (festmény, rajz, pasztellkép, kollázs, dekoratív tábla, metszet, nyomat, szobrászművészeti alkotás) alapján

3663 90 00 00

1

Gyártó (importáló)

9704 ** **

Bélyeg, nem forgalomra szánt vagy forgalmon kívüli, bélyegzéssel ellátott boríték, hasonló filatéliai cikk

3663 90 00 00

1

Kiadó (importáló)

9705 ** **

Állattani, növénytani, ásványtani, anatómiai, történelmi értékű, archeológiai, paleontológiai, etnográfiai, numizmatikai gyűjtemény vagy gyűjteménydarab

3663 90 00 00

1

Forgalmazó (importáló)

9706 ** **

Száz évnél idősebb régiség

3663 90 00 00

1

Forgalmazó (importáló)

II. SZOLGÁLTATÁSOK

SZJ-szám

Megnevezés

Járulékkulcs (%)

A járulék fizetésére kötelezett

52.48.37

Műalkotás-kiskereskedelem

1

Szolgáltató

52.50.11

Régiség-kiskereskedelem

1

Szolgáltató

72.40-ből

Távbeszélő útján teljesített pornótartalmú emeltdíjas szolgáltatás

25

Szolgáltató

71.40.12

Videokazetták-, DVD kölcsönzése

3

Szolgáltató

71.40.12-ből

Pornó- és erőszaktartalmú videokazetták, DVD kölcsönzése

25

Szolgáltató

71.40.11-ből

Hangkazetták, hanglemezek, CD-k, CD-ROM-ok kölcsönzése

3

Szolgáltató

74.40

Hirdetés

1

Szolgáltató

74.81

Fényképészet

1

Szolgáltató

74.87.13

Divattervezés, formatervezés, szaktanácsadás

1

Szolgáltató

74.87.17.1

Személyek, művek közvetítése

1

Szolgáltató

92.11.3-ból

Pornó- és erőszaktartalmú film-, video-, DVD-gyártás

25

Gyártó

92.12.1

Film-, video-, DVD-lemez terjesztése

2

Szolgáltató*

92.12.1-ből

Pornó- és erőszaktartalmú film-, video-, DVD lemez terjesztése

25

Szolgáltató

92.13.1

Film-, videovetítés, DVD-lejátszás

2

Szolgáltató

92.13.1-ből

Pornó- és erőszaktartalmú film-, videovetítés, DVD-lejátszás

25

Szolgáltató

92.20.1

Országos és regionális rádió-, televízióműsor-szolgáltatás (kivéve a közszolgálati rádió- és televízióműsor-szolgáltatás, továbbá a közműsor-szolgáltatás

2

Szolgáltató

92.20.1-ből

Regionális rádió-, televízióműsor-szolgáltatás

1

Szolgáltató

92.32.1

Művészeti kiegészítő szolgáltatás

2

Szolgáltató

92.33.1

Vidámparki szórakoztatás

2

Szolgáltató

92.34.1

Máshova nem sorolható egyéb szórakoztatás (kivéve a bábszínházi előadás)

2

Szolgáltató

III. ÉPÜLET, EGYÉB ÉPÍTMÉNY KIVITELEZÉSE

ÉJ-szám

Megnevezés

Járulékkulcs (%)

A járulék fizetésére kötelezett

1211

Szállodaépületek

0,2

Kivitelező

1220

Hivatali épületek

0,2

Kivitelező

1230

Nagy- és kiskereskedelmi épületek

0,2

Kivitelező

1241

Közlekedési és hírközlési épületek, állomások, terminálok és kapcsolódó épületek

0,2

Kivitelező

1242

Garázsépületek

0,2

Kivitelező

1251

Ipari épületek

0,2

Kivitelező

1252

Tárolók, silók és raktárak

0,2

Kivitelező

2213

Távolsági távközlő hálózatok és műtárgyaik

0,2

Kivitelező

2224

Helyi (települési) távközlő- és elektromos hálózatok

0,2

Kivitelező

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!