nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet
a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról
1998-01-01
2002-12-31
3
Jogszabály

5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet

a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény
egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvényben (a továbbiakban: Mvt.) kapott felhatalmazás alapján — az érintett munkáltatói és munkavállalói érdekképviseleti szervezetekkel, illetőleg a 13. § (1) bekezdésének tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben — a következőket rendelem el:

AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ
ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEI

[Az Mvt. 18. § (4) bekezdéséhez]

Vhr. 1. § Az Mvt. 18. § (4) bekezdése alá tartozó munkaeszközök jegyzékét az 1. számú melléklet tartalmazza.

Vhr. 2. § (1) Belföldi gyártású, az 1. számú mellékletben szereplő munkaeszköz munkavédelmi megfelelőségét a minőségügyről szóló külön jogszabályban meghatározott második szintű minőségtanúsítással kell tanúsítani.

(2) Külföldről behozott, az 1. számú mellékletben szereplő munkaeszköz munkavédelmi megfelelőségének tanúsításához az (1) bekezdésben hivatkozott minőségtanúsítással egyenértékű, a Magyar Szabványügyi Hivatal által elfogadott magyar nyelvű minőségtanúsítást kell biztosítani.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott minőségtanúsítással egyenértékű az erre akkreditált vizsgálólaboratórium megfelelőségi tanúsítványa.

[Az Mvt. 23. § (1) bekezdéséhez]

Vhr. 3. § (1) A biztonságos műszaki állapot megőrzése érdekében időszakos biztonsági felülvizsgálat (a továbbiakban: felülvizsgálat) alá kell vonni

— az 1. számú mellékletben szereplő munkaeszközt,

— azt a gépet, amelynek gyártásához vagy üzembe helyezéséhez hatósági engedély szükséges, illetőleg felülvizsgálatát jogszabály, szabvány vagy üzemeltetési dokumentációja (a rendeltetésszerű és biztonságos üzemeltetésre, használatra vonatkozó okmánya) előírja.

(2) A felülvizsgálatot az üzemeltetőnek ötévenként kell elvégeznie, ha jogszabály, szabvány vagy üzemeltetési dokumentáció más időszakot nem ír elő.

(3)1 A felülvizsgálat eredményét a felülvizsgálónak írásba kell foglalnia, és – ha a felülvizsgálatot nem az üzemeltető munkáltató végezte – az üzemeltető munkáltató rendelkezésére bocsátania. Az üzemeltető munkáltató a felülvizsgálatot követő vizsgálatig köteles ezt a dokumentációt megőrizni.2

(4)3 Az (1) bekezdés alá tartozó munkaeszközt (gépet) a telephelyen kívül csak akkor lehet üzemeltetni, ha az azon elhelyezett jelzésről nyilvánvalóan megállapítható, hogy a felülvizsgálatot a (2) bekezdésben meghatározott időszaknak megfelelően elvégezték.

A MUNKÁLTATÓK ÉS A MUNKAVÁLLALÓK KÖTELESSÉGEI ÉS JOGAI AZ EGÉSZSÉGET NEM VESZÉLYEZTETŐ ÉS BIZTONSÁGOS MUNKAVÉGZÉS KÖVETELMÉNYEINEK MEGVALÓSÍTÁSÁBAN

(Az Mvt. 57. §-ához)

Vhr. 4. § A 2. számú mellékletben meghatározott tevékenységet folytató és veszélyességi osztályba sorolt munkáltató a mellékletben megállapított munkavállalói létszámhoz és képesítési feltételekhez igazodóan köteles az előírt időtartamokra munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező szakembert foglalkoztatni.

A MUNKABALESETEK ÉS FOGLALKOZÁSI MEGBETEGEDÉSEK BEJELENTÉSE, KIVIZSGÁLÁSA ÉS NYILVÁNTARTÁSA

[Az Mvt. 64. § (4) bekezdéséhez]

Vhr. 5. §4 (1) A munkáltató minden munkabalesetet, ideértve a bányászati munkabalesetet is (a továbbiakban együttesen: munkabaleset), a bekövetkezését követően köteles haladéktalanul nyilvántartásba (a továbbiakban: munkabaleseti nyilvántartás) venni.

(2) A munkabaleseti nyilvántartás – az Mvt. 64. § (3) bekezdésében megjelölteken túlmenően – az alábbi adatokat tartalmazza:

a) a munkabaleset – minden évben 1-es sorszámmal kezdődő – számát;

b) a sérült munkakörét;

c) a sérülés időpontját, helyszínét, jellegét;

d) a sérült ellátására tett intézkedést;

e) annak tényét, hogy a sérült folytatta-e a munkáját.

(3) A munkabaleseti nyilvántartást a munkáltató székhelyén vagy a munkáltató nyilvántartását vezető szervezeténél (irodánál) összesítve, és minden területileg elkülönült szervezeti egységénél külön-külön vezetni kell.

Vhr. 6. §5 (1)A munkaképtelenséget okozó munkabalesetet haladéktalanul ki kell vizsgálni. A vizsgálat megállapításait a 3. számú mellékletben foglaltak szerint olyan részletesen kell rögzíteni (pl. tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyvvel, helyszínrajzzal, fényképpel), hogy az alkalmas legyen a baleset okainak felderítésére és vita esetén a tényállás tisztázására.

(2)6 Az (1) bekezdésben leírt vizsgálat dokumentációját a munkabaleseti nyilvántartásban szereplő sorszámmal kell ellátni. Ezt a sorszámot a munkabaleseti jegyzőkönyvön is fel kell tüntetni.

Vhr. 7. §7 A súlyos munkabalesetet (ide nem értve a bányászati munkabalesetet) a munkáltatónak — telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen — azonnal be kell jelentenie a rendelkezésére álló adatok közlésével a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség a baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének. A bányászati munkabalesetet a bányatörvénybenés végrehajtási szabályaiban előírtak szerint kell bejelenteni.

Vhr. 8. § (1) A kivizsgálás során nyert adatokat, tényeket a 4. számú melléklet szerinti ,,munkabaleseti jegyzőkönyv''-ben (a továbbiakban: jegyzőkönyv) kell rögzíteni. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás időpontjáig nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni.

(2) A jegyzőkönyvet minden sérültről külön-külön, az 5. számú mellékletben foglaltak alapján kell kiállítani.

Vhr. 9. §8 A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet

a) a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának;

b)9 a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felelöség, illetve a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének;

c) külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának a b) pont szerinti munkabalesetéről a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felelöség, illetve az MBH — munkáltató székhelye szerint illetékes — területi szervének;

d) a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek).

Vhr. 10. § (1) Az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat teljesíteni, amely (aki) a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja.

(2) Ha a munkabaleset tanulót, hallgatót a szakképesítése megszerzéséhez szükséges gyakorlati képzés során nem a nevelési, oktatási intézményben éri, munkáltatón az őt foglalkoztatót kell érteni. Ettől az intézmény és a foglalkoztató szerződésben eltérhet. A foglalkoztató munkáltató minden munkabaleset esetén köteles erről a nevelési, oktatási intézményt értesíteni, és annak a kivizsgálásban való részvételét lehetővé tenni.

(3) Belföldön más munkáltatóhoz történő kirendelés (kiküldetés) esetén a munkabaleset kivizsgálásával, bejelentésével és nyilvántartásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért — a kirendelő (kiküldő) munkáltató értesítése mellett — a sérült munkáját közvetlenül irányító munkáltató a felelős.

A MUNKAVÉDELMI ÉRDEKKÉPVISELET, ÉRDEKEGYEZTETÉS

(Az Mvt. 74. §-ához)

Vhr. 11. §10 A munkahelyi munkavédelmi program elkészítésére vonatkozó javaslat munkáltató részéről történő elutasítása esetén kollektív munkaügyi vita kezdeményezhető a 2. számú mellékletben meghatározott I. veszélyességi osztályba tartozó és 50 főnél több munkavállalót foglalkoztató, valamint a II. veszélyességi osztályba tartozó és 300 főnél több munkavállalót foglalkoztató munkáltatóval szemben.

A MUNKAVÉDELEM
HATÓSÁGI FELÜGYELETE

(Az Mvt. 83. § a) pontjához)

Vhr. 12. § (1)11 A munkabiztonsági szakértői tevékenység az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség által kiadott engedély alapján a 6. számú mellékletben felsorolt szakterületeken folytatható.

(2)12 Szakértői engedélyt az kaphat, aki az adott szakterületen – a (3) bekezdésben foglaltak kivételével – egyetemi (főiskolai) végzettséggel és felsőfokú munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel, legalább 5 év munkabiztonsági gyakorlattal, valamint a szakértői működésről szóló külön jogszabályban előírt feltételekkel, illetőleg műszaki szakterület és mérnöki végzettség esetén mérnöki vagy építész kamarai tagsággal13 rendelkezik.

(3) Kivételesen indokolt esetben szakértői engedélyt az is kaphat, aki nem rendelkezik a (2) bekezdés szerinti felsőfokú végzettséggel vagy szakképzettséggel, de megfelel a szakértői működésről szóló külön jogszabályban előírt feltételeknek, valamint e rendelet hatálybalépése előtt a 4/1985. (II. 21.) ME rendelet alapján munkavédelmi szakértői engedélyt kapott.

(4) A kérelemnek tartalmaznia kell az (1) bekezdés szerinti szakterületet a szakágazat megjelölésével, továbbá a kérelemhez csatolni kell a (2)—(3) bekezdésben előírt feltételekre vonatkozó érvényes okiratok, bizonyítványok hiteles másolatát, valamint az eddigi szakmai működés részletes leírását.

(5)14 Vissza kell vonni a szakértői engedélyt, ha utólag ismertté válik olyan körülmény, amely szerint az engedély kiadásának feltételei nem voltak meg, illetve visszavonható, amennyiben a szakértő a szakértői engedélyben foglaltaktól eltérően vagy nem az e rendeletben és a szakértői működésről szóló külön jogszabályokban előírt követelményeknek megfelelően fejt ki szakértői tevékenységet.

(6)15 A munkavédelemmel kapcsolatos hatósági jogkört [Mvt. 81. § (1) bekezdés] gyakorló személy az illetékessége alá tartozó munkáltatónál munkabiztonsági szakértői feladatot nem végezhet.

Vhr. 13. § (1)16 A munkabiztonsági szakértői engedély kiadása 5000 Ft díjfizetési, továbbá nyilvántartásba vétele illetékfizetési kötelezettség alá esik. A díj a kérelem elutasítása esetén sem kerül visszatérítésre.

(2)17 A nyilvántartásba vett munkabiztonsági szakértők névjegyzékét és az engedély érvényességi idejét az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség hivatalos lapjában évente közzéteszi.

Vhr. 13/A. §18 E rendelet alkalmazásában munkaképtelen az, aki a baleseti eredetű sérülés vagy egészségkárosodással összefüggő és gyógykezelést vagy rehabilitációt igénylő állapota miatt munkát nem tud végezni, függetlenül attól, hogy erre az időtartamra táppénzben részesül vagy sem.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Vhr. 14. § (1) E rendelet 1994. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az e rendelet hatálybalépése előtt a 4/1985. (II. 21.) ME rendelet alapján kiadott munkavédelmi szakértői engedélyek, továbbá a 7/1985. (VII. 20.) ME rendelet alapján kiadott minősítő bizonyítványok az azokban foglalt időpontig és feltételekkel érvényesek.

1. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez19

Az Mvt. 18. § (4) bekezdése alá tartozó munkaeszközök jegyzéke

1. KÖRFŰRÉSZEK (egy vagy több fűrészlappal, fa vagy hús, illetve hasonló anyagokhoz).

1.1. FŰRÉSZGÉPEK, amelyek rögzített szerszámmal dolgoznak, gépágyúk fix, a munkadarabot kézi vagy leszerelhető előtolással juttatják a szerszámhoz.

1.2. FŰRÉSZGÉPEK, amelyek rögzített szerszámmal dolgoznak, az alternáló mozgású fűrészállványt kézzel vezérlik, vagy azt hajtóművel szerelték fel.

1.3. FŰRÉSZGÉPEK, amelyek rögzített szerszámmal dolgoznak, a munkadarabot gépi előtolással mozgatják, a munkadarab behelyezése (adagolása) és/vagy kivétele kézzel történik.

1.4. MOZGÓSZERSZÁMÚ FŰRÉSZGÉPEK, gépi előtolással és a munkadarab kézzel végzett behelyezésével és/vagy kivételével.

2. FAIPARI GYALUGÉPEK, kézi előtolással.

3. FAIPARI VASTAGSÁGI GYALUGÉPEK, egyoldali megmunkálásra, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.

4. SZALAGFŰRÉSZEK, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.

5. Az 1—4. és 7. pont alatti munkaeszközfajták kombinált kivitelben.

6. FAIPARI CSAPMARÓGÉPEK, több szerszámtartóval, kézi előtolással.

7. KÉZI LÁNCFŰRÉSZGÉPEK (famegmunkálásra)

8. FÜGGŐLEGES MARÓGÉPEK, kézi előtolással.

9. PRÉSEK, HAJLÍTÓGÉPEK fa- és fémmegmunkáláshoz, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik, a mozgó elemek lökete túllépheti a 6 mm-t, a sebesség a 30 mm/s-ot.

10. MŰANYAGFELDOLGOZÓ FRÖCCSÖNTŐGÉPEK vagy FORMÁZÓPRÉSEK, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.

11. GUMIIPARI FRÖCCSÖNTŐGÉPEK vagy FORMÁZÓPRÉSEK, ha a munkadarab behelyezése és/vagy kivétele kézzel történik.

12. SZÖGBELÖVŐK.

13. DARUK ÉS FUTÓMACSKÁK.

14. FELVONÓK.

15. KÖTÉLPÁLYÁK.

16. MOBIL és egyéb SZEMÉLYEMELŐK.

17. RAKODÓGÉPEK.

18. MEZŐGAZDASÁGI ÉS ERDÉSZETI TRAKTOROK.

19. A JÁRMŰÜRÍTÉS ÉS -MOZGATÁS KÜLÖNLEGES BERENDEZÉSEI.

20. JÁRMŰEMELŐK, SZERVIZ- ÉS GARÁZSEMELŐK.

21. GÉPI MEGHAJTÁSÚ EMELŐTARGONCÁK.

22. VILLAMOS EMELŐDOB.

23. KÉZI TÖLTÉSŰ ÉS PRÉSMECHANIZMUSSAL RENDELKEZŐ HÁZTARTÁSI HULLADÉKGYŰJTŐ TEHERJÁRMŰVEK.

24. PIROTECHNIKAI TERMÉKEKET GYÁRTÓ GÉPEK.

25. KÜLÖN IS FORGALMAZOTT BIZTONSÁGI ALKOTÓELEMEK KÖZÜL:

25.1. Közelítésre működésbe lépő biztonsági berendezés.

25.2. Kétkezes kapcsolók logikai egységei és elemei.

25.3. Határoló berendezések.

25.4. Borulás hatása elleni védőszerkezetek.

25.5. Eső, zuhanó tárgyak hatása elleni védőszerkezetek.

25.6. A 9–11. pontokban meghatározott munkaeszközöknél alkalmazott automatikus mozgású védőszerkezet.

2. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez20

Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei

Munkavédelmi (munkabiztonsági) szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatásának feltételei

1. A munkáltatók tevékenységük alapján a következő munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak (ágazati számjelként a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére vonatkozó 9017/1991. [SK. 8.] KSH közlemény számjele szerepel):

Ágazati

számjel

Gazdasági tevékenység megnevezése

I. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

02

Erdőgazdálkodási termelés és szolgáltatás

(a szolgáltatás kivételével)

10

Szénbányászat és tőzegkitermelés

11

Kőolaj- és földgázkitermelés

12

Uránércbányászat

13

Fémtartalmú ércek bányászata

14

Egyéb bányászat

1511

Hús- és halfeldolgozás

20

Fafeldolgozás

Kivéve:

2029 Parafa, szalma és fonott termékek gyártása

21

Papír és papírtermékek gyártása

23

Kőolaj-feldolgozás és kokszgyártás

24

Vegyi alapanyagok és termékek gyártása

25

Gumi- és műanyag termékek gyártása

26

Nemfém ásványi termékek gyártása

27

Kohászat

2821

Fémtartály, szállítótartály gyártása

283

Erőműi és ipari kazán gyártása

284

Kazán szállítótartály javítása és technológiai szerelése

2851

Fémalakítás, porkohászat

29

Gépek, gépi berendezések gyártása és javítása

3511

Hajógyártás és -javítás

352

Vasúti és közúti kötöttpályás járművek gyártása

3710

Fém visszanyerése hulladékból

40

Villamosenergia-, gáz- és hőellátás

45

Építőipar

60

Szárazföldi és csővezetékes szállítás

61

Vízi szállítás

62

Légi szállítás

63

A szállítás kiegészítő tevékenységei

Kivéve:

633 Szállítás és utazásszervezés

635 Garázsszolgáltatás, parkolás és járműőrzés

73

Kutatás és kísérleti fejlesztés

Kivéve:

732 Humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés

90

Szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltatás

Ágazati

számjel

Gazdasági tevékenység megnevezése

II. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

01

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás és kapcsolódó szolgáltatások

02

Erdőgazdálkodási termelés és szolgáltatás (a termelés kivételével)

05

Halászat és kapcsolódó szolgáltatások

15

Élelmiszerek és italok gyártása

Kivéve:

1511 Hús- és halfeldolgozás

16

Dohánytermékek gyártása

17

Textíliák gyártása

18

Ruházati termékek gyártása, szőrmekikészítés és -festés

19

Bőrkikészítés, bőrtermékek és lábbeli gyártása

2029

Parafa, szalma és fonott termékek gyártása

22

Kiadói és nyomdaipari tevékenység, hang- és képfelvételek sokszorosítása

28

Fémfeldolgozási termékek gyártása

Kivéve:

2821 Fémtartály, szállítótartály gyártása

283 Erőműi és ipari kazán gyártása

284 Kazán, szállítótartály javítása és technológiai szerelése

2851 Fémalakítás, porkohászat

30

Irodagép- és számítógépgyártás

31

Villamosipari gépek és készülékek gyártása és javítása

32

Híradástechnikai termékek gyártása és javítása

33

Műszergyártás és -javítás

34

Közúti gépjárműgyártás

35

Egyéb járművek gyártása és javítása

Kivéve:

3511 Hajógyártás és -javítás

352 Vasúti és közúti kötöttpályás járművek gyártása

36

Bútorgyártás, egyéb feldolgozóipari termékek gyártása

37

Nyersanyag visszanyerése hulladékból

Kivéve:

3710 Fém visszanyerése hulladékból

41

Víztermelés, -kezelés és -elosztás

502

Közúti járműjavítás és karbantartás

64

Posta és távközlés (a posta kivételével)

7423

Műszaki tesztelés és elemzés

7492

Nyomozási és biztonsági tevékenység

7493

Épülettisztítás

8022

Szakmai középiskolai oktatás

8023

Szakmunkásképző iskolai oktatás

8024

Szakiskolai oktatás

8031

Egyetemi oktatás

8032

Főiskolai oktatás

8034

Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés

85

Egészségügyi és szociális ellátás

Kivéve:

853 Szociális ellátás

9211

Filmgyártás

9214

Rádiós és televíziós tevékenység

9219

Máshova nem sorolt egyéb szórakoztató tevékenység (pl. színházi tevékenység)

Kivéve:

varieté, báltermek, diszkók

93

Egyéb szolgáltatás

Ágazati

számjel

Gazdasági tevékenység megnevezése

III. VESZÉLYESSÉGI OSZTÁLY

50

Közúti jármű- és üzemanyag-kereskedelem

Kivéve:

502 Közúti járműjavítás és -karbantartás

51

Nagykereskedelem

(közúti jármű- és üzemanyag-kereskedelem nélkül)

52

Kiskereskedelem

(közúti jármű- és üzemanyag-kereskedelem nélkül)

55

Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás

633

Szállítás- és utazásszervezés

635

Garázsszolgáltatás, parkolás és járműőrzés

64

Posta és távközlés (a távközlés kivételével)

65

Pénzügyi tevékenység, a biztosítás és nyugdíjalap-kezelés nélkül

66

Biztosítás és nyugdíjalap-kezelés, a kötelező társadalombiztosítás nélkül

67

A pénzügyi tevékenység kiegészítő szolgáltatásai

70

Ingatlanügyek

71

Ingóvagyon kölcsönzése

72

Számítástechnikai és ehhez kapcsolódó tevékenységek

732

Humán és társadalomtudományi kutatás és kísérleti fejlesztés

74

A gazdasági tevékenységet segítő szolgáltatás

Kivéve:

7423 Műszaki tesztelés és elemzés

7492 Nyomozási és biztonsági tevékenység

7493 Épülettisztítás

75

Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás

80

Oktatás

Kivéve:

8022 Szakmai középiskolai oktatás

8023 Szakmunkásképző iskolai oktatás

8024 Szakiskolai oktatás

8031 Egyetemi oktatás

8032 Főiskolai oktatás

8034 Felsőfokú szakképesítést nyújtó képzés

853

Szociális ellátás

91

Tagsági viszonyon alapuló, máshova nem sorolt szervezetek közösségi, társadalmi tevékenysége

92

Szórakoztató, kulturális és sporttevékenység

Kivéve:

9211 Filmgyártás

9214 Rádiós és televíziós tevékenység

2. A munkáltatókat a veszélyességi osztályon belül az általuk foglalkoztatott munkavállalók előző évi átlagos állományi — ennek hiányában a besoroláskori átlagos állományi — létszáma alapján kell csoportosítani:

a) 100—500 munkavállaló között;

b) 501—1000 munkavállaló között;

c) 1000 munkavállaló felett.

3. Az 1. és 2. pontban leírt szempontok alapján besorolt munkáltató legalább a következő számú és munkavédelmi szakképesítésű személyt köteles — minimálisan az e pontban megállapított munkaidőtartamot kitöltő — munkavédelmi tevékenységre foglalkoztatni:

I/ a) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi négy órára,

I/ b) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

I/ c) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 600 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

II/ a) b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi két órára [II/ a) esetén], illetve teljes munkaidővel [II/ b) esetén],

II/ c) egy fő felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel és minden megkezdett 800 munkavállaló után további egy-egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel,

III / a) b) egy fő középfokú munkavédelmi szakképesítésű napi egy órára [III/ a) esetén], illetve napi négy órára [III/ b) esetén],

III/ c) egy felsőfokú munkavédelmi szakképesítésű teljes munkaidővel.

4. A 100 fő alatti munkavállalót foglalkoztató munkáltató a munkavédelemre vonatkozó szabályokban előírt munkabiztonsági szaktevékenység elvégzésére köteles munkavédelmi (bányászati) szakképesítésű személyt foglalkoztatni (akár esetenként, akár folyamatosan), egyébként munkavédelmi szakember foglalkoztatásának szükségességéről saját mérlegelése alapján dönt.

5. Az 1. és a 2. pont szerinti besorolásról és ez alapján a 3. pont szerinti foglalkoztatásról a munkáltató saját felelősséggel gondoskodik.

Amennyiben a munkáltató az ágazati számjele szerinti tevékenység mellett más veszélyességi osztályba sorolásra alapot adó tevékenységet is folytat:

— ha ez utóbbi tevékenység magasabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 40%-át eléri, számjeléhez képest eggyel magasabb;

— ha ez utóbbi tevékenység alacsonyabb veszélyességi osztályba tartozik és az e körben foglalkoztatottak száma az összlétszám 60%-át eléri, számjeléhez képest eggyel alacsonyabb

veszélyességi osztályba kell a munkáltatót besorolni.

A 2. pontban megjelölt létszámkategória szerinti besorolás alapja minden esetben a munkáltató teljes állományi létszáma (akkor is, ha a létszám százalékos aránya miatt magasabb vagy alacsonyabb veszélyességi osztályba kell sorolni a fentiek szerint).

Tanulókat, hallgatókat abban az arányban kell a munkavállalói létszámhoz számítani, amilyen arányt a gyakorlati képzésük képvisel a teljes oktatási idő tartamához képest.

6. A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítani a besorolás helyességét, az alapul vett adatok valódiságát.

3. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez

A munkabaleset kivizsgálásának szempontjai

A munkabaleset vizsgálatakor az esemény térbeni és időbeni környezetében fel kell tárni a veszélyes körülményeket és veszélyes cselekedeteket, valamint azokat a tényezőket, melyeknek szerepük lehetett a sérülést eredményező mozzanat vagy folyamat beindulásában.

A munkabaleset kivizsgálása során helyszíni szemlét kell tartani. A helyszíni szemle eredményét szükség szerint jegyzőkönyvben, rajzon, fényképen, videofelvételen rögzíteni kell.

A munkabalesetről információval rendelkező személyeket — ha szükséges jegyzőkönyvileg — meg kell hallgatni. Ezek lehetnek:

— a sérült,

— a balesetet okozó személy,

— a szemtanúk,

— a sérült munkatársa,

— a sérült közvetlen vezetője.

A munkabaleset kivizsgálása során meg kell állapítani:

— a létesítmények, gépek, berendezések, szerszámok, eszközök, a munka tárgya (anyaga) biztonságtechnikai állapotát, ennek keretében a munkavédelmi minőségre, üzembe helyezésre, műszaki felülvizsgálatra, technológiára, kezelésre, karbantartásra vonatkozó előírások meglétét, megfelelőségét, érvényesülését, előre nem látható esemény (pl. üzemzavar, műszaki hiba) fellépését;

— az egyéni és kollektív védőeszközök, a sérült öltözete, védőberendezések, jelzőberendezések, védőburkolatok meglétét, megfelelőségét, alkalmazásukra és használatukra vonatkozó előírások érvényesülését;

— a környezeti tényezőket, ezek jelenlétét, mértékét, hatását (szükség esetén műszeres méréssel):

1. mechanikai tényezők,

2. kémiai tényezők (ezen belül: gázok, gőzök, por),

3. elektromos tényezők,

4. zaj és rezgés,

5. sugárzás (ezen belül: világítási tényezők),

6. meteorológiai tényezők,

7. klímatényezők,

8. hőmérséklet hatásai,

9. élőlény hatásai,

10. egyéb ártalmas és/vagy veszélyes hatások;

— a munkaszervezés, a belső ellenőrzés, irányítás rendszerét, a munkavégzés ütemét, a munkatér nagyságát, munkakörnyezetben az ergonómia érvényesülését, utasítást, jelzést, figyelmeztetést adó táblák, feliratok létét, minőségét, figyelemelterelő jelenségek, tevékenységek jelenlétét, az üzemi rend és tisztaság, az anyagtárolás, szállítás, közlekedés szabályainak érvényesülését, a munkáltatás egyéb körülményeit;

— a balesetet szenvedett munkavállaló (balesetet okozó személy) és társak baleset bekövetkezése előtti feladatát, szándékát és cselekedeteit, a környezeti tényezők baleset előtti állapotát;

— az érintett termelőberendezésekre, munkaeszközökre, munkafolyamatra, sérülti (okozói) és társi cselekedetre vonatkozó előírások érvényesülését, az előírástól való eltérés mértékét;

— a balesetet kiváltó okot, okokat, az eddig felsorolt minden tényező hatásának tételes vizsgálatával, a közrehatás valószínűsíthető arányának megállapításával;

— hogyan lett volna elkerülhető a munkabaleset;

— az összes lehetséges javító intézkedést, és ezek függvényében azt, hogy mit kell tenni hasonló baleset megelőzése érdekében.

A munkabaleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni, hogy az így készült dokumentumok alkalmasak legyenek a baleset okainak megállapítására és a megállapított összefüggések, körülmények tényszerű alátámasztására.

4. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez21

MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV

5 évig irattárban megőrzendő!

MUNKABALESETI JEGYZŐKÖNYV

Írógéppel vagy nyomtatott betűvel töltendő ki!

 

 

1

2

 

A 39-57. kódnégyzeteket a felügyelet tölti ki!

Területi kód

 

 

 

 

 

 

 

 

A MUNKÁLTATÓ neve:

 

Címe, irányítószáma,
telefonszáma:

 

 

 

 

 

 

 

 

Törzsszám

Szakágazat

Gazd. forma

Terület

 

3

4

5

6

7

8

9

10

11

12

13

14

15

16

17

18

19

Statisztikai számjele:

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A SÉRÜLT neve:
(leánykori neve)

 

Anyja neve:

 

 

20

 

21

22

23

24

25

26

Születési hely, a sérült neme,

születési év, hó, nap

 

 

19

 

 

 

 

 

 

 

Állandó lakhelye,
Irányítószámmal:

 

 

 

 

 

 

27

28

29

30

Munkaköre:

 

 

 

 

 

 

31

32

 

33

34

 

35

36

 

37

38

A baleset időpontja (24 órás időszámítás szerint):

19

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA
(Így különösen: Hol és milyen tevékenységet végzett a sérült a baleset idején?
Hogyan történt maga a baleset?
Volt-e szerepe a balesetben a munkaesz
köznek,
anyagnak, környezeti vagy személyi tényezőnek?)

 

39-41

 

 

 

 

42-44

 

 

 

 

45-52

 

 

 

 

 

 

53-54

 

 

 

55-56

 

 

 

 

57

 

 

A baleset leírása külön lapon folytatható!

Az 56-61. és a 67-69. kódnégyzeteket a felügyelet tölti ki!

Baleseti sérülés, mérgezés és külső okok következményei

 

 

58

59

60

61

 

 

 

 

 

A baleset súlyossága:

 

 

 

1. 1-3 napos munkakiesés

2. 3 napon túl gyógyuló

3. Csonkulásos

4. Halálos

 

62

 

A védő- és jelzőberendezések, egyéni védőeszközök alkalmassága

1. Alkalmas, rendeltetésszerűen használták
2. Alkalmas, nem rendeltetésszerűen használták
3. Alkalmas, nem használták
4. Alkalmatlan, rendeltetésszerűen használták
5. Alkalmatlan, nem rendeltetésszerűen használták
6. Alkalmatlan, nem használták
7. Szükséges, de nem volt
8. Nem szükséges

 

Védőburkolat

63

 

Védőberendezés

64

 

Jelzőberendezés

65

 

Egyéni védőeszköz

66

 

 

 

 

Milyen INTÉZKEDÉS szükséges, a hasonló balesetek megelőzéséhez?

 

67

 

 

A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE,
egyéb ÉSZREVÉTELEK, megjegyzések:

 

68

 

69

 

A MUNKÁLTATÓ neve és aláírása:

P.H.

Az adatszolgáltatás jellege:

_________________________

Kelt:

 

1. új

2. módosítás

3. törlés

70

 

 

 

 

5. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez22

Munkabaleseti jegyzőkönyv kitöltési utasítása

A munkáltatónak — írógéppel vagy nyomtatott betűvel — ki kell töltenie a munkabaleseti jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) valamennyi, szöveges választ igénylő rovatát, továbbá a következő kódnégyzeteket: 1—38., 60—64. és a 68. A 39—59. és a 65—67. kódnégyzeteket az illetékes felügyelet (OMMF megyei felügyelősége, MBH területi bányakapitánysága) tölti ki.

A munkáltatónak figyelemmel kell lennie a munkavédelemről szóló törvény (Mvt.) 65. § (2) bekezdésének előírására, amely munkabiztonsági szaktevékenységnek minősíti a súlyos munkabaleset, valamint az olyan munkaeszköz, illetve technológia által okozott munkabaleset kivizsgálását, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta. A kivizsgálás egyik tartalmi eleme a jegyzőkönyv szakszerű kitöltése, amely jogszabályban előírt szakképzettséggel rendelkező szakember bevonásával történhet.

TERÜLETI KÓD: (1—2. kódnégyzet)

Területszámok:

01 Budapest

02 Baranya

03 Bács-Kiskun

04 Békés

05 Borsod-Abaúj-Zemplén

06 Csongrád

07 Fejér

08 Győr-Moson-Sopron

09 Hajdú-Bihar

10 Heves

11 Komárom-Esztergom

12 Nógrád

13 Pest

14 Somogy

15 Szabolcs-Szatmár-Bereg

16 Jász-Nagykun-Szolnok

17 Tolna

18 Vas

19 Veszprém

20 Zala

21 Külföld

Annak a területnek a fentiek szerinti számát kell a kódnégyzetbe beírni, ahol a baleset történt.

STATISZTIKAI SZÁMJEL: (3—19. kódnégyzet)

Amennyiben az adatszolgáltatásra kötelezett munkáltató statisztikai számjellel nem rendelkezik, akkor a 3—10. kódnégyzetekbe a munkáltató adószámát kell beírni.

SÉRÜLT NEVE:

Amennyiben a sérült asszonynevét használja, úgy minden esetben a leánykori nevét is fel kell tüntetni.

SZÜLETÉSI HELY, A SÉRÜLT NEME, SZÜLETÉSI ÉV, HÓ, NAP: (20—26. kódnégyzetek)

A 20-as kódnégyzetbe magyar állampolgárságú férfi esetén 1-es, nő esetén 2-es, külföldi állampolgárságú férfi esetén 5-ös, nő esetén 6-os szám kerül. A hónap és nap kódokba (23—26.) egytagú szám esetén 0-t kell a szám elé írni (pl. 1954. augusztus 3-án született magyar állampolgárságú férfi esetén a 20—26. kódnégyzeteket a következő módon kell kitölteni: 1 19 5 4 0 8 0 3).

ÁLLANDÓ LAKHELYE:

Itt a személyi igazolványba bejegyzett és irányítószámmal ellátott állandó lakcímet kell feltüntetni. Ha ez nem állapítható meg, úgy ebbe a rovatba az ideiglenes lakcímet, annak hiányában a tartózkodási helyet kell beírni. Erről a körülményről a munkáltató a ,,megjegyzés'' rovatban nyújt tájékoztatást.

MUNKAKÖRE: (27—30. kódnégyzetek)

A szöveges helyen azt a munkakört kell megnevezni, amelyben a sérült személyt szervezett munkavégzés (Mvt. 87. § 9. pont) keretében foglalkoztatták. A 27—30. kódnégyzetekbe a 9001/1993. (SK. 1.) KSH közleménnyel megállapított Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR) szerinti számot kell beírni.

A BALESET IDŐPONTJA: (31—38. kódnégyzetek)

A 31—32. kódnégyzetbe az év utolsó két számát kell írni (pl. 1993. esetén 93-at), a 33—36. kódnégyzetbe a baleset hónapjának és napjának megfelelő számot — egytagú szám esetén előtte 0-val kiegészítve — (pl. február 8-án történt baleset esetén 02. 08-at).

A 37—38. kódnégyzetbe a baleset bekövetkezésének óráját 24 órás időszámítás szerint kell kódolni (pl. ha a baleset délután 4 és 5 óra között történt, 16-ot, ha hajnali 3 és 4 óra között történt, 03-at kell írni).

A BALESET ELŐZMÉNYEI ÉS RÉSZLETES LEÍRÁSA:

A munkáltató ebben a rovatban kizárólag a szöveges részt tölti ki. Itt kell a baleset tényleges lefolyását leírni (hogyan történt maga a baleset), tömören és egyértelműen rögzíteni a balesettel kapcsolatos összes tényt, körülményt, cselekvést, így különösen

a baleset helyszínét (pl. mezőgazdasági, erdészeti munkahelyek esetében: gyümölcsültetvény, üvegház, terményszárítás stb.; vas- és acélgyártás esetében: csapolócsarnok, konvertercsarnok stb.; színesfémgyártás területén: színesfém-előkészítő üzem, színesfém öntőcsarnok stb.; építőanyagipari helyszínek; vegyitermékek előállítási munkahelyei; szakipari műhelyek; közlekedés, szállítás, tárolás területei; munkahelyek pályához kötött járműveken; lakóterület mint munkahely),

a sérült tevékenységét a baleset idején (pl. fűrészelés, öntözés, dohányelőkészítés, takarítás, kohászati alapanyag előkészítés, csapolás és öntés, díjbeszedés, úttisztítás, kézi anyagmozgatás),

valamint azt, hogy volt-e — ha igen, akkor milyen mértékben — szerepe a baleset bekövetkezésében

munkaeszköznek (pl. motoros láncfűrész, vízcsap, mezőgazdasági szárítóberendezés, lapát, osztályozógép, öntőgép, kerékpár, préslégszerszám, gázpalack),

anyagnak (pl. fa, víz, dohány, fém, érc, homok, gőz, jég, műanyag, papír, textília),

környezeti tényezőnek (összefüggött-e a munkavégzéssel vagy attól független volt, miben nyilvánult meg, pl. hibás lépcső, robbanás, világítás egyenetlensége, zaj hatása, elektromos áram, kőomlás, oxigénhiány) vagy

személyi tényezőnek (szakképzetlenség, kioktatás hiánya, gyakorlatlanság, egészségi alkalmatlanság, alkoholos befolyásoltság, gyógyszer, kábítószer hatása, egyéb abnormális élettani hatás, figyelmetlenség, fegyelmezetlenség, szabályszegő magatartás).

A baleset leírása külön lapon folytatható!

Példák:

1. Az óbudai 4. sz. rakodótéren (Bp. III., Ágacska köz 2.) befejezték az emelőlapos tehergépkocsi rakodását. Z. Z. munkavállaló ellenőrizte az utolsó rakományt, majd nem várta meg, amíg a gépkocsivezető a mozgó platót leengedi, hanem arról leugrott. Ugrás közben a jobb kéz gyűrűs ujja — amin jeggyűrűt viselt — beleakadt a kazánlemezből készült plató szélébe, amely az ujján roncsolásos sérülést okozott.

2. G. Ernő segédmunkás a II. emeleti pénztárba indult. A lépcsőházi fordulóban a második, betonból készült, kopott lépcsőfokon az egyik lába megcsúszott és a jobb oldalára esett. Esés következtében a maga elé tartott jobb keze megsérült.

3. A brigádvezető irányításával az Aszód, Falevél u. 4. sz. alatti építkezés harmadik szintjén N. N. kőműves szakmunkás két munkatársa segítségével előregyártott vasbeton gerenda beemelését végezte. Az épület sarkánál N. N. egy korábban elhelyezett szerelési anyagra lépett, amelyen lába megcsúszott, így egyensúlyát elvesztve elkezdett zuhanni. Esés közben a gerendát elkapta, de keze a védőkesztyűből kicsúszott. Munkaöve megvédte a földre eséstől, de a tehetetlen lengés következtében bal alkarján zúzódásos sérüléseket szenvedett. Munkatársai a közeli orvosi rendelőbe kísérték.

4. A Budapest II., Gallyas u. 14. fszt. 2. sz. lakásban, mint munkahelyen a munkavállaló a csatornarendszerben keletkezett dugulás elhárítását végezte. Az ehhez szükséges ,,Ormány'' típusú 00172-es leltári számú gép acélspirálja munka közben eltörött, és bal alkarján nyílt sebet okozott.

5. B. B. munkaválló a zalaapáti Húsáruház 123456. leltári számú elektromos szeletelő gépén dolgozott, miközben nem használta a továbbítókart, hanem kézzel rögzítette a szeletelendő felvágottat. Hüvelykujja hozzáért a körkés éléhez, ami azt elvágta.

6. A műhelyben (cím azonos a munkáltató címével) K. K. betanított munkás a SYNAYN GO típusú műanyag-fröccsöntőgépen dolgozott. A gép a reggel 7 órás műszakkezdettől automata üzemmódban működött. K. K. észrevette, hogy a szerszámban műanyag maradék van, amit úgy próbált meg eltávolítani, hogy a védőrácsból korábban szabálytalanul kivágott nyíláson keresztül kézzel benyúlt a szerszámok közé. Eközben a szerszám bezárt és bal kézfejét beszorította. A segélykiáltásra munkatársa L. M. félautomata üzemmódra kapcsolt át, majd oldotta a szerszámot. A sérültet kórházba szállították, ahol a hüvelykujját részlegesen csonkolták.

BALESETI SÉRÜLÉS, MÉRGEZÉS ÉS KÜLSŐ OKOK KÖVETKEZMÉNYEI:

A sérülés, mérgezés és külső okok következményeit lehetőség szerint a Betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák Nemzetközi Statisztikai Osztályozása (BNO–10) kódlistában meghatározott fogalmai szerint kell meghatározni. A fogalmak fő csoportjai:

S00–S09 Fejsérülések

S10–S19 A nyak sérülései

S20–S29 A mellkas sérülései

S30–S39 A has, a hát alsó része, az ágyéki gerinc és a medence sérülései

S40–S49 A váll és a felkar sérülései

S50–S59 A könyök és az alkar sérülései

S60–S69 A csukló és a kéz sérülései

S70–S79 A csípő és a comb sérülései

S80–S89 A térd és a lábszár sérülései

S90–S99 A boka és a láb sérülései

T00–T07 Több testtájékra terjedő sérülések

T08–T14 A törzs, a végtag vagy más testtájék külön megnevezett részeinek sérülése

T15–T19 Természetes testnyílásokon behatolt idegentest hatásai

T20–T32 Égések és maródások

T33–T35 Fagysérülés

T36–T50 Kábítószerek (drogok), gyógyszerek és biológiai anyagok által okozott mérgezések

T51–T65 Elsősorban nem gyógyszerként használt anyagok toxikus hatásai

T66–T78 Külső okok egyéb és külön megnevezett hatásai

T90–T98 A külső okok egyéb és külön megnevezett hatásainak következményei

Az S-kódok egy testtájék sérüléseinek kódolására szolgálnak, míg a T-kódok a többszörös vagy külön megnevezett testtájékok sérüléseit jelölik; ugyancsak T-kódokat alkalmaznak a mérgezések és a külső okok bizonyos egyéb következményeinek jelölésére.

Amennyiben a BNO–10 kódlista szerinti fogalmak alkalmazása nem lehetséges, a rovat kitöltésére a szöveges választ az esemény alapján kell megadni.

A BALESET SÚLYOSSÁGA: (62. kódnégyzet)

E rovatban a kérdésre nem szöveges választ kell adni, hanem a kiválasztott súlyossági kategória sorszámát kell a kódnégyzetbe beírni. Az 1. számú kódjelzés esetén az R. 9. § alapján nem kell megküldeni a jegyzőkönyvet az illetékes felügyeletnek. Ha a kivizsgálás befejezésekor a baleset súlyossága egyértelműen még nem állapítható meg, akkor az előrelátható következmény szerint kell a kódot kitölteni.

A VÉDŐ- ÉS JELZŐBERENDEZÉSEK, EGYÉNI VÉDŐESZKÖZÖK ALKALMASSÁGA: (63—64. kódnégyzetek)

Valamennyi kódnégyzetet a munkáltatónak ki kell töltenie úgy, hogy a felsorolt meghatározások közül a kivizsgálás során megállapítottak alapján kiválasztott sorszámot kell beírni.

MILYEN INTÉZKEDÉS SZÜKSÉGES A HASONLÓ BALESETEK MEGELŐZÉSÉHEZ?

A munkáltatónak itt választ kell adnia arra, hogy álláspontja szerint szükséges-e intézkedés, ha igen akkor milyen intézkedésekkel kerülhető el a hasonló baleset. Ha szükségesnek tartja az intézkedést, akkor határozza meg annak jellegét, tartalmát (abban az esetben is, ha már közben megtörtént). Az intézkedést a munkahelyre, munkaeszközre, munkakörre, szervezési feladatra konkretizálva egyértelműen és pontosan kell meghatározni. (Pl. a sérültet oktatni kell arról, hogy munka közben ne hordjon gyűrűt; az elektromos szeletelőgépet el kell látni olyan reteszelővel, amely megakadályozza a védőberendezés kiiktatását; a munkáltató székházában a lépcsőházi elkopott lépcsőfokokat csúszásmentesíteni kell; a fröccsöntőgépen vissza kell állítani a munkavédelmi minősítő jegyzőkönyv szerinti eredeti állapotot).

Az intézkedés lehet műszaki jellegű (pl. technológia megváltoztatása, gép kiiktatása, gép átalakítása, védőberendezés felszerelése), szervezési, szabályozási jellegű (pl. a munkarend megváltoztatása, pihenőidő beiktatása, megváltoztatása a munkáltató belső szabályozásának, egyéni védőeszköz juttatása, egészségügyi alkalmassági vizsgálat elrendelése) és oktatással kapcsolatos.

A MUNKAVÉDELMI KÉPVISELŐ RÉSZVÉTELE, EGYÉB ÉSZREVÉTELEK, MEGJEGYZÉSEK:

Ebben a rovatban van lehetősége a munkáltatónak, hogy az előző rovatokon túlmenően bármilyen, a munkabalesettel kapcsolatos és általa lényegesnek tartott tényt, körülményt, véleményt rögzítsen. Itt kell feltüntetni a munkavédelmi képviselő részvételének tényét a vizsgálatban, valamint azt, hogy volt-e a képviselőnek a munkáltatóétól eltérő megállapítása, véleménye. A munkavédelmi képviselő ezen véleményét, megállapítását – kérésére – külön lapon kell a munkabaleseti jegyzőkönyvhöz csatolni. Itt kell indokolni az adatszolgáltatásban meghatározott határidőn túli késedelmet. Ugyancsak e rovatban kell utalni arra, hogy állandó lakhely hiányában milyen cím került rögzítésre. Ha a jegyzőkönyv nyomtatványon biztosított hely nem lenne elegendő a megjegyzések megtételére, akkor az észrevételeket a jegyzőkönyvhöz csatolt külön lapon kell folytatni.

AZ ADATSZOLGÁLTATÁS JELLEGE: (70. kódnégyzet)

Amennyiben az adott balesetről első alkalommal töltik ki a munkabaleseti jegyzőkönyvet, akkor a kódnégyzetbe az ,,új'' meghatározásnak megfelelő 1-es sorszámot kell beírni. Ha a balesetről már korábban töltöttek ki jegyzőkönyvet, de valamely adat, megállapítás miatt módosítás történt, akkor a kódnégyzetbe a 2-es sorszámot kell írni.

Az adatszolgáltatásban meghatározott bejelentés megtétele után bekövetkezett vagy utólag felismert tény, körülmény miatt, esetleg hatósági, bírósági döntés alapján lehetséges a jegyzőkönyv törlése. Ebben az esetben a kódnégyezetbe a 3-as sorszámot kell írni.

A MUNKÁLTATÓ ALÁÍRÁSA:

A jegyzőkönyvet a munkáltató vagy a munkáltató által erre kifejezetten feljogosított személy írhatja alá. Ez utóbbi lehet a kivizsgálásra megbízott külső szakember is, de lehet a munkáltatónál szervezett munkavégzés keretében alkalmazásban álló munkavállaló is. Valamennyi esetre érvényesülő közös szabály az, hogy a munkáltató felelős a jegyzőkönyv szakszerű, valóságos tényeken alapuló kitöltéséért [Mvt. 43. § f) pont és 57. § (2) bekezdés]. Az azonosíthatóság miatt az aláíró nevét olvashatóan is fel kell tüntetni.

6. számú melléklet az 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelethez

Munkabiztonsági szakértői szakterületek

1. Épület, műtárgy szerkezeti biztonsága

2. Épületvillamosság biztonsága

3. Épületgépészet biztonsága

4. Villamosenergia-ipar és berendezései biztonsága

5. Kohászat és berendezései biztonsága

6. Gépipar és berendezései biztonsága

7. Közlekedésieszköz-ipar és berendezései biztonsága

8. Villamosgép- és készülék-ipar és berendezései biztonsága

9. Híradás- és vákuumtechnikai ipar és berendezései biztonsága

10. Műszeripar és berendezései biztonsága

11. Építőanyagipar és berendezései biztonsága

12. Vegyipar és berendezései biztonsága

13. Gumi- és műanyagfeldolgozó ipar és berendezései biztonsága

14. Könnyűipar és berendezései biztonsága

15. Élelmiszeripar és berendezései biztonsága

16. Építőipari kivitelezés biztonsága

17. Vas- és fémipari szerelési és kivitelezési munkák biztonsága

18. Mezőgazdaság biztonsága

19. Erdőgazdálkodás biztonsága

20. Közlekedés biztonsága

21. Szállítás, anyagmozgatás, raktározás biztonsága

22. Emelőgép-tevékenység biztonsága

23. Vízgazdálkodás biztonsága

24. Az egészségügy berendezései és biztonsága

25. Egyéni védőeszközök biztonsága

26. Zaj- és rezgés elleni műszaki védelem

27. Légszennyezés elleni műszaki védelem

28. Világítástechnika

29. Veszélyes hulladékok elhelyezése és kezelése

30. Beruházásszervezés

31. Üzem- és munkaszervezés

32. Munkavédelem gazdasági elemzése

33. Ergonómia

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!