nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1992. évi XLIV. törvény
a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról
2012-07-01
infinity
11

1992. évi XLIV. törvény

a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról1

A privatizáció gyorsítása és annak előmozdítása érdekében, hogy a munkavállalók — a tulajdonhoz jutás eddigi formáin túlmenően — elhatározásuktól függően, az őket foglalkoztató gazdasági társaságban szervezett formában és kedvezményes módon tulajdonosi részesedést szerezhessenek, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. § (1) Magyarországon bejegyzett részvénytársaság vagy korlátolt felelősségű társaság (a továbbiakban: társaság) részvényeit [üzletrészeit (a továbbiakban: vagyonrész)] a társasággal munkaviszonyban álló személyek mint kedvezményezettek (a továbbiakban: munkavállalók) a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (a továbbiakban: MRP) keretében az e törvényben szabályozott módon szerezhetik meg.

(2) Az MRP-ben az a társaság által, a törvényes munkaidő legalább felében alkalmazott munkavállaló jogosult részt venni, akinek munkaviszonya — a társaság jogelődjét is beleértve — legalább 6 hónapja fennáll. Az MRP szervezet (a továbbiakban: szervezet) alapszabálya a jogosultság feltételeként ennél hosszabb időt is megállapíthat, ez azonban nem haladhatja meg az 5 évet. A részvételre jogosult munkavállalók jogosultságukról csak írásban mondhatnak le.

(3)2 Az MRP-ben azok a munkavállalók vehetnek részt, akik a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelnek és részvételi szándékukat a szervezőbizottságnak írásban bejelentik [2. § (1) bekezdés], megalakult szervezet esetén pedig az ügyintéző és képviselő szerv (a továbbiakban: ügyintéző szerv) által – részvételi jogosultságuk megnyíltakor – részükre haladéktalanul megküldött alapszabályt írásbeli nyilatkozatukkal elfogadják.

(4)3 A munkaviszony megszűnésével a munkavállaló MRP-ben való részvételi jogosultsága is megszűnik, kivéve, ha a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 294. § (1) bekezdés g) pontja szerint nyugdíjas munkavállalónak minősülő, vagy legkésőbb a munkaviszony megszűnését követő naptól kezdődően korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, balett-művészeti életjáradékban vagy átmeneti bányászjáradékban részesülő (a továbbiakban együtt: nyugdíjas) munkavállaló a munkaviszonyának felmondással, közös megegyezéssel vagy az Mt. 66. § (8) bekezdése szerint történő megszüntetése esetén a részvételi jogosultságának fenntartása mellett dönt. Az alapszabály a nyugdíjas résztvevő további részesedési és döntéshozatali jogosultságát szabályozhatja, azt feltételhez kötheti. Ennek során a nyugdíjas résztvevő számára legalább olyan mértékű részesedést kell biztosítani, amely őt a nyugdíjazásának évében vagy – ha a nyugdíjas ezt kívánja – az ezt megelőző 1–3 évben kapott rendszeres havi munkabér [9. § (2) bekezdés] átlagos összegének 25%-a alapján megilletné. A nyugdíjas résztvevő számára legalább ugyanilyen arányú szavazati jogot is biztosítani kell. Az alapszabály ugyanakkor előírhatja, hogy a közgyűlésről távol maradt nyugdíjas résztvevőt a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

(5)4 Ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató személyében bekövetkező változás eredményeként más munkáltatónál folytatódik, a munkavállalónak az átadó munkáltatónál fennálló MRP-ben való részvételi jogosultsága abban az esetben marad fenn, ha az átszállás időpontjában az átadó munkáltatót vagy ennek a számviteli törvény szerint konszolidálásba bevont vállalkozását a szavazatok több mint fele megilleti az átvevő munkáltató döntéshozó szervében.

(6)5 MRP állami vállalat, leányvállalat, valamint az egyes jogi személyek vállalatának átalakulása során is indítható. A szervező bizottság kérésére az állami vagyonkezelő szervezet az állami vállalat elkülönült szervezeti egységének vagyonát elvonhatja és társasággá alakíthatja abból a célból, hogy ott MRP induljon. Ezekben az esetekben a társaságot e törvény alapján megillető jogokat az a vagyonkezelő szervezet gyakorolja, amely mint alapító vesz részt az átalakulási folyamatban.

(7)6 A hitelintézetekre és biztosító intézetekre e törvény hatálya nem terjed ki.

2. § (1) Ha a munkavállalók legalább 25%-a MRP keretében vagyonrészt kíván szerezni, e célból írásban 3 fős szervező bizottságot kell megbíznia. Ha az állami vállalat elkülönült szervezeti egységének vagyonát a vagyonkezelő szervezet MRP indításának céljából vonja el, a 25%-os részvételi arány kiszámításának alapja a vállalat elkülönült szervezeti egységénél foglalkoztatott munkavállalók létszáma. A szervező bizottság azokkal a tulajdonosokkal, akik vagyonrészüket a munkavállalók által megalakítandó szervezet számára el kívánják adni, a megbízók nevében, velük egyeztetve — a szervezet megalakulása esetére — megállapodik az értékesítés feltételeiben, különösen a szolgáltatásban és ellenszolgáltatásban, részletfizetés esetén annak feltételeiben, valamint a szerződést biztosító mellékkötelezettségekben.

(2) Ha az állami vagyonkezelő szervezet által történő értékesítés esetén lehetőség van Egzisztencia hitel igénybevételére, a vagyonértékesítési pályázat határideje 35 napnál kevesebb nem lehet. Ezt a szabályt kell alkalmazni akkor is, ha az állami vagyonkezelő szervezet részletfizetést enged.7

(3) Az (1) bekezdésben foglalt megállapodás teljesíthetőségéről a szervező bizottság megvalósíthatósági tanulmányt (a továbbiakban: tanulmány) köteles készíttetni. Ennek tartalmaznia kell azt, hogy a megállapodásban meghatározott feltételek mellett a társaság pénzügyi helyzete lehetővé teszi-e a munkavállalók által megszerezni kívánt vagyonrészek vételárának és kamatainak törlesztését, és azt, hogy milyen mértékű tulajdoni részesedés és milyen névértékű részvények esetén valósítható meg a program. A tanulmányt a társaság ellenjegyzi annak igazolásául, hogy az abban foglaltak szakmailag megalapozottak.

(4) A társaság köteles biztosítani a tanulmány elkészítéséhez igényelt adatokat. A tanulmány elkészítésével kapcsolatos költségek — a szervezet megalakulása esetén — a társaságot terhelik.

3. § (1)8 A szervező bizottság hitelkérelemmel fordulhat valamely hitelintézethez, illetve a vagyonrészt eladó tulajdonos számára részletfizetésre tehet ajánlatot.

(2)9 A hitelvizsgálat eredményeképpen a hitelintézet hiteligérvényt állíthat ki, az eladó tulajdonos pedig olyan nyilatkozatot tehet, hogy a részletfizetési ajánlatot a szervezet megalakulása esetén elfogadja.

(3)10 A szervezet alakuló közgyűlését a szervező bizottság hívja össze. Ehhez az előbbieken túl az is szükséges, hogy a társaság közgyűlése (taggyűlése) — a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvényben (a továbbiakban: Gt.), szerződésben (a társaság alapszabályában) foglaltak szerint — a szervezet megalakításához hozzájáruljon.

(4) Hozzájárulás esetén a társaság tagjait (részvényeseit) — a Gt. vagy szerződés (a társaság alapszabálya) alapján — megillető elővásárlási jog a szervezet számára felajánlott vagyonrész tekintetében nem gyakorolható.

3/A. §11 Ha a vagyonrészt nem az állam vállalkozói vagyonát kezelő szervezet értékesíti, és a vagyonrészét eladó tulajdonos a megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetését, valamint annak társasági ellenjegyzését nem kívánja, vagy a társaság a szervezetet terhelő hitel visszafizetésének, illetve a részletfizetés teljesítésének biztosítására kezességet vagy bármely más kötelezettséget (a továbbiakban: kezesség) nem vállal, a 2. § (3) bekezdésében és a 3. § (3) bekezdésének második mondatában foglalt rendelkezést nem kell alkalmazni.

3/B. §12 (1) A szervezet a működése során a társaság tulajdonosaitól az MRP keretében újabb vagyonrészeket is megvásárolhat. Az erre irányuló ügyletet a szervezet ügyintéző szerve készíti elő, annak megkötése tárgyában pedig a közgyűlés dönt.

(2) A megvalósíthatósági tanulmány elkészíttetésével, illetve a társaság hozzájárulásával kapcsolatos rendelkezéseket (ideértve a 3/A. §-ban foglaltakat is) az újabb ügylet tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

Az MRP szervezet megalakulása

4. § (1)13 A szervezet a munkavállalók által, az őket foglalkoztató társaságban tulajdoni részesedés szerzése és a tulajdonosi jogok együttes gyakorlása céljából önkéntesen létrehozott, önkormányzattal és nyilvántartott résztvevőkkel rendelkező jogi személy. Az alapszabály e bekezdésben foglalt céltól nem térhet el.

(2) A szervezet által megszerzett vagyonrész a szervezet tulajdonába kerül, amely ezeket az e törvényben és az alapszabályban foglalt feltételeknek megfelelően a résztvevők tulajdonába adja.

(3)14 A szervezet megalakításához az szükséges, hogy a társaság munkavállalóinak legalább 40 százaléka a szervezet megalakulását az alakuló közgyűlésen – személyesen gyakorolt szavazati jogával élve – kimondja, az e törvényben foglalt követelményeknek (9. §) megfelelő alapszabályát megállapítsa, továbbá ügyintéző szervét megválassza. A szervezet megalakításával a szervezőbizottság megszűnik.

(4) Egy munkavállaló egyidejűleg csak egy szervezetben vehet részt.

5. § (1)15 A szervezet megalakulását követően kérni kell annak bírósági nyilvántartásba vételét. A kérelemhez mellékelni kell az alakuló közgyűlés jegyzőkönyvét, a szervezet alapszabályát, valamint – ha annak megszerzése a 3/A. § alapján nem mellőzhető – a társaság hozzájáruló nyilatkozatát [3. § (3) bekezdés].

(2) A szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben foglalt feltételeknek eleget tettek. A szervezet a nyilvántartásba vétellel válik jogi személlyé.

6. § (1)16 A szervezetet a székhelye szerint illetékes törvényszék (a továbbiakban: bíróság) veszi nyilvántartásba.

(2) A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatot megküldi az ügyészségnek.

(3) Az alapszabály adatainak megváltozását a változás megtörténtétől számított 30 napon belül be kell jelenteni a bíróságnak.

Az MRP szervezet működése

7. § (1) A szervezet legfelsőbb szerve a résztvevők összességéből álló közgyűlés.

(2) A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály megállapítása és módosítása;

b) az éves költségvetés meghatározása;

c) az ügyintéző szerv megválasztása és visszahívása, tagjai díjazásának megállapítása;

d) az ügyintéző szerv éves beszámolójának elfogadása;

e) a résztvevők tulajdonába kerülő vagyonrész mértékének megállapítása;

f)17 döntés a hitelfelvétel, illetve részletfizetés feltételeinek elfogadásáról, az újabb vagyonrész megvásárlásáról, valamint a résztvevők – vagyonrészük erejéig történő – egyetemleges felelősségvállalásának elhatározásáról,

g)18 döntés a társaság közgyűlésén (taggyűlésén) napirendi pontként szereplő ügyben képviselendő álláspontról, kivéve azokat az ügyeket, amelyek tekintetében a szervezet alapszabálya az ügyintéző szervet jogosítja fel az álláspont kialakítására,

h)19 határozathozatal mindazon további ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3) A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha azt a bíróság elrendeli, illetőleg, ha a résztvevők egyharmada, vagy az alapszabályban meghatározott ennél kisebb hányada — az ok és a cél megjelölésével — kívánja.

(4)20 A közgyűlés az alapszabályban meghatározott módon részközgyűlés – több telephellyel rendelkező társaság esetén –, küldöttgyűlés formájában is megtartható azzal, hogy egy küldött legfeljebb 10 résztvevőt képviselhet.

(5)21 A közgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. A határozathozatal során – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – minden résztvevő egy szavazattal rendelkezik és szavazati jogát csak személyesen, vagy olyan résztvevő által képviselve gyakorolhatja, aki rajta kívül legfeljebb további egy résztvevőt vagy vele együtt a szervezet összes résztvevője legfeljebb 3 százalékának megfelelő számú résztvevőt képvisel. Az alapszabály módosításához – az adatváltozás miatti módosítás kivételével – a résztvevők legalább 25 százalékának személyes jelenlétében megtartott közgyűlés kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

(6)22 A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos ügyekben a résztvevőt a 18. § (1) bekezdése szerinti számláin nyilvántartott vagyonrésze arányában, legfeljebb azonban a szervezet által az MRP keretében vásárolt vagyonrészek 5 százalékos mértékéig, nyilvántartott vagyonrészek hiányában pedig a szervezet alapszabályában meghatározott mértékben illeti meg a szavazati jog. Ez a rendelkezés a résztvevő által a szervezet képviseletében gyakorolt szavazati jogra nem vonatkozik. A tulajdonosi jogok gyakorlásával kapcsolatos ügyek körét az alapszabály megállapíthatja.

8. § (1)23 Az ügyintéző szerv elnökét és tagjait a közgyűlés titkos szavazással, határozott időre választja meg.

(2)24 Az ügyintéző szerv az elnöke útján képviseli a szervezetet harmadik személlyel szemben, továbbá bíróságok és más hatóságok előtt. A közgyűlés azonban az elnök mellett vagy helyett az ügyintéző szerv más – alapszabályban megnevezett – tagját is megválaszthatja a szervezet képviselőjének.

(3) Ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik, az ügyintéző szerv valamennyi tagja jogosult az ügyvezetésre.

(4)25 A szervezet ügyintéző szervének tagja lehet bármely személy, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától. A tagok legalább felét a szervezetben részt vevők közül kell megválasztani. Ha a szervezet tartozásának teljesítéséért a társaságot kezesség terheli – ennek fennállása alatt – az ügyintéző szerv legfeljebb egyharmadát a társaság delegálhatja.

(5) Az ügyintéző szerv tagjai tevékenységükért a polgári jog általános szabályai szerint felelnek.

(6)26 Ha a társaság munkavállalóinak legalább egynegyede a szervezet résztvevője, és a szervezet vagy annak legalább egy résztvevője tagja az MRP szervezetek országos szövetségének (a továbbiakban: szövetség), annak előzetes egyetértése szükséges az ügyintéző szerv – társasággal munkaviszonyban álló – választott tagjának (ideértve az ügyintéző szerv elnökét és képviselőjét is)

a) munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásához,

b) munkaviszonyának a munkáltató által felmondással történő megszüntetéséhez.

(7)27 A választott tagot az Mt. 273. §-a szerinti védelem illeti meg.

(8)28 Ha a szervezet vagy annak legalább egy résztvevője nem tagja a szövetségnek, a (6) és (7) bekezdésekben meghatározott jogokat a szervezet közgyűlése gyakorolja.

(9)29 A szövetség (közgyűlés) az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított nyolc napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel nem ért egyet, a közlésnek az egyet nem értés indokait is tartalmaznia kell. Ha a szövetség (közgyűlés) a véleményét az e bekezdésben meghatározott határidőn belül nem közli a munkáltatóval, úgy kell tekinteni, mintha a tervezett intézkedéssel egyetértene.

(10)30 A választott taggal szembeni azonnali hatályú felmondás esetén a (7) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szövetség (közgyűlés) a tervezett intézkedéssel kapcsolatos véleményét a munkáltató tájékoztatásának átvételétől számított három napon belül köteles közölni.

(11)31 A (6) és (7) bekezdésekben meghatározott védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére, illetve annak megszűnését követő egy évre illeti meg, feltéve, ha tisztségét legalább hat hónapon át betöltötte.

9. § (1)32 A szervezet alapszabályában kell meghatározni

a) a szervezet nevét, célját, székhelyét és annak a társaságnak a nevét, amelynek vagyonrészét a szervezet megvásárolja;

b) a szervezet képviselőjének nevét;

c) a közgyűlés összehívásának módját, határozatképességét, és határozatképtelenség esetére az eljárás módját, a szavazati jog gyakorlásának feltételeit és módját;

d) az ügyintéző szerv tagjainak számát, választásuk módját, hatáskörüket és működésük időtartamát;

e) a résztvevők befizetéseinek módját és mértékét;

f) a szervezet tulajdonában lévő vagyonrésznek a résztvevők tulajdonába kerülésének módját, elosztásának elveit;

g) a résztvevők tulajdonába került vagyonrész visszavásárlásának szabályait, értékesítésük esetén az elővásárlási jog gyakorlásának módját;

h) a határozatok közzétételének módját;

i) a szervezet megalakulását követően a munkavállalók csatlakozásának szabályait;

j)33 a résztvevők jogait és kötelezettségeit, ideértve a társaság kezessége hiányában (3/A. §) a résztvevőket – elhatározásuk alapján – terhelő egyetemleges felelősség módját és feltételeit;

k) a hitel, illetőleg a részletek teljes törlesztése után a szervezet tulajdonában maradó vagyonrész elidegenítésének szabályait;

l) a szervezet megszűnése esetén a vagyon felosztásának elveit;

m) mindazt, amit a résztvevők az alapszabályban szabályozni kívánnak.

(2)34 Az (1) bekezdés f) pontja szerinti elvek alapján olyan elosztási arányokat kell megállapítani, amelyeknél – a saját erőből megvásárolt vagyonrészeket figyelmen kívül hagyva – érvényesül az a követelmény, hogy az egyes résztvevők által – azonos időtartamra vonatkozóan – megszerezhető vagyonrész

a) mennyisége nem lehet nagyobb arányú, mint amilyen arányt a résztvevők által a társaságtól – azonos időszakra vonatkozóan – összesen felvett rendszeres munkabér összegében a résztvevő munkabére – annak legfeljebb 25 százalékával megnövelve – képvisel,

b) a szervezet általi tulajdonszerzés időpontjában egy résztvevőre átlagosan eső és a résztvevő által ténylegesen megszerezhető vagyonrész legnagyobb mértéke között tizenötszörösnél nagyobb különbség nem keletkezik.

(3)35 A rendszeres havi munkabér (2) bekezdés szerinti megállapítása során a távolléti díj kiszámítása esetén figyelembe veendő jövedelmek együttes nettó összegét kell irányadónak tekinteni. Ha a munkaviszonyban álló résztvevő az elszámolási időszakban vagy ezek egy részében havi munkabérben nem részesült, úgy az említett időtartamra vagy annak megfelelő részére a vele azonos vagy hasonló munkakörben foglalkoztatott, és a munkáltatónál azonos vagy hasonló időtartamban fennálló munkaviszonnyal rendelkező munkavállaló előbbiek szerint számított havi munkabérét kell figyelembe venni.

10. § (1) A szervezet közgyűlésének vagy ügyintéző szervének törvénysértő határozatát bármely résztvevő — tudomására jutásától számított 30 napon belül — a bíróság előtt megtámadhatja.

(2) A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a határozat végrehajtását felfüggesztheti.

11. §36 A szervezet működésének törvényességét az ügyészség az irányadó jogszabályok szerint ellenőrzi. Ha a működés törvényessége másként nem biztosítható az ügyészség a bírósághoz fordulhat.

12. § A bíróság az ügyész és a résztvevő keresete alapján:

a) megsemmisítheti a szervezet törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;

b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a közgyűlést;37

c) ha a szervezet működésének törvényessége másként nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, és ellenőrzésére felügyelő biztost rendelhet ki.38

13. §39 A szervezet a tartozásaiért teljes vagyonával felel. A résztvevők saját vagyonukkal a szervezet tartozásaiért – a társaság kezessége hiányában a tulajdonukba adott minden, egyébként pedig a 19. § (1) bekezdése szerinti vagyonrész kivételével – nem tartoznak felelősséggel.

14. § (1) A szervezet az eladásra kínált vagyonrészt hitel vagy részletfizetés igénybevételével, valamint a (4) bekezdés szerinti saját pénzforrás felhasználásával vásárolja meg. Az állami vagyonkezelő szervezet által történő értékesítés esetén a kárpótlási jegyet névértéken, a hitel, illetve részletfizetéshez szükséges saját pénzforrásként kell figyelembe venni.

(2)40 A szervezet a hitel vagy részletfizetés igénybevételével megszerzett vagyonrészt — a résztvevők részére való átruházás kivételével — a törlesztés befejezéséig nem idegenítheti el, azon a hitelező hitelintézetet, illetve részletfizetés esetén az eladót zálogjog illeti meg.

(3)41 A törlesztés tartama alatt a szervezet által bármely forrásból megszerzett vagyonrészre jutó nyereséget (osztalékot) az esedékes éves kamat és az esedékes éves törlesztő részlet mértékéig a fennálló tartozás kielégítésére kell fordítani. Ez az előírás irányadó a törlesztés folyamán a résztvevők tulajdonába került vagyonrészekre jutó nyereség (osztalék) tekintetében is. A társaságot – kezesi felelőssége körében – az esedékessé vált kamatkövetelés és törlesztő részlet mértékéig készfizető kezesség terheli, ha ennek összege az adózott nyereség és az eredménytartalék szervezetre jutó részéből fedezhető lenne, de a társaság ennek kifizetését – a szervezet kifejezett kérése ellenére – megtagadja.

(4)42 A hitel és részletfizetés nyújtásának feltétele, hogy a szervezet saját pénzforrással rendelkezzen. A saját pénzforrás mértéke az egy résztvevőre átlagosan jutó vagyonrész vételárának függvényében az alábbiak szerint alakul:

Az egy főre átlagosan jutó
vételár-sávok

A saját pénzforrás alapja

A sávba
tartozó rész %-a

0 és 5 M Ft között

0 Ft és

 

2%

 

5 M Ft felett

100 000 Ft és

 

15%

 

A saját erő fentiek szerinti részarányát a szervezet által megvásárolt vagyonrészre vetítve kell megállapítani.

(5)43 A hitel és részletfizetés futamideje legfeljebb 15 év, amelyből legfeljebb 3 év a türelmi idő.

(6) A hitel visszafizetéséért, illetőleg a részletfizetés teljesítéséért — a 14. § (2) bekezdésében és a 19. § (1) bekezdésében foglalt zálogjogot meghaladóan nyújtott egyéb biztosíték hiányában — a társaság kezesként felel.

(7)44

15. § (1) Az állami vagyonkezelő szervezet tulajdonában lévő vagyonrész megvásárlásához nyújtott hitel kamata az Egzisztencia hitel mindenkori kamatfeltételeivel azonos. Az állami vagyonkezelő szervezetnek a kedvezményes hitelkonstrukcióval finanszírozott bevételét teljes egészében az államadósság csökkentésére kell fordítania.

(2) Az állami vagyonkezelő szervezet tulajdonában lévő vagyonrész részletfizetés keretében történő értékesítésének feltételei — a kamatrés kivételével — megegyeznek az (1) bekezdésben foglaltakkal.

16. § (1)45 A szervezet a 14. és 19. §-ban foglaltakon túlmenően egyéb gazdasági tevékenységet csak a célja megvalósításának elősegítése érdekében folytathat. A társaság e törvény alapján fennálló kezesi felelőssége a szervezet egyéb gazdasági tevékenysége során keletkezett tartozásokra nem terjed ki.

(2) A szervezetre beszámolás és könyvvezetés szempontjából az egyéb szervezetekre vonatkozó számviteli szabályokat kell alkalmazni.

(3) A szervezet bevételei közé tartozik a társaság által átutalt összeg, a résztvevők, más természetes és jogi személyek befizetései, valamint a szervezet tulajdonában lévő vagyonrész után járó osztalék (hozadék), továbbá a vagyonrész elidegenítéséből származó bevétel.

(4)46

17. § (1)47 A szervezet a vagyonrész tulajdonából eredő tagsági jogait — az alapszabálynak megfelelően — képviselője útján gyakorolja. A szavazati jog gyakorlásával az alapszabályban meghatározott módon más résztvevők is megbízhatók.

(2)48 Ha az alapszabály úgy rendelkezik, hogy a törlesztés tartama alatt a társaság közgyűlésén (taggyűlésén) az általa megszerzett és a kezelésében lévő valamennyi vagyonrész tekintetében a szervezet gyakorolja a részvényesi (tagsági) jogokat, az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés e körben is irányadó.

18. § (1)49 A résztvevők számára az ügyintéző szerv elszámolási számlát, valamint részvény-, illetve üzletrész-számlát (a továbbiakban: részvényszámla) nyit. A részvényszámlán a résztvevő tulajdonába kerülő vagyonrész névértékét, az elszámolási számlán pedig azt az értéket kell feltüntetni, amelyre vonatkozóan a résztvevő már jogosultságot szerzett.

(2)50 A résztvevők számláin lévő összeg együttesen nem lehet több, mint a már letörlesztett vagyonrész névértéke.

(3)51 A vagyonrész akkor kerülhet a résztvevő tulajdonába, és vezethető át a részvényszámlára, ha az elszámolási számlán szereplő összeg eléri a részvény névértékét, illetve üzletrész esetén megfelel az üzletrészre jutó törzsbetét mértékére vonatkozóan a gazdasági társaságokról szóló törvénynek a korlátolt felelősségű társaság tagjainak törzsbetétjei mértékére irányadó előírásoknak.

(4) A (3) bekezdés alapján történő tulajdonszerzés illetékmentes.

(5)52 Az alapszabály úgy is rendelkezhet, hogy a szervezet az általa megszerzett vagyonrészekből – a saját erőből megvásároltak kivételével – bizonyos mennyiségű vagyonrészt a belső vagyonrész-forgalmazás és a munkavállalói tulajdonlás e törvényben szabályozott formájának további működtetése érdekében a törlesztés befejezése után is a tulajdonában tart.

(6)53 A saját pénzforrás felhasználásával megvásárolt vagyonrészeket a szervezet köteles az egyénenkénti befizetések arányában haladéktalanul a résztvevők tulajdonába adni. Ha ez maradéktalanul nem teljesíthető, a szervezet tulajdonában maradó vagyonrész ellenértékét ugyanilyen arányban az elszámolási számlán kell nyilvántartani. A társaság kezessége hiányában vagy ha a saját pénzforrást nem a résztvevők biztosították, a saját erőből megvásárolt vagyonrészek tulajdonba adására az alapszabály rendelkezése az irányadó.

19. § (1)54 A szervezet tulajdonából a 18. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a résztvevő tulajdonába került vagyonrészek a még fennálló hiteltartozás, illetve részletek törlesztésének befejezéséig nem idegeníthetők el, azon a hitelező hitelintézetet, illetve részletfizetés esetén az eladót zálogjog illeti meg. Ezek a vagyonrészek továbbra is a szervezet kezelésében maradnak, ez azonban – ha az alapszabály eltérően nem rendelkezik – a társasági, tagsági jogviszonyból eredő részvényesi (tagsági) jogokat, illetve ezek gyakorlását nem érinti. Az elidegenítés tilalma a vagyonrészeknek a résztvevők egymás közötti, továbbá a résztvevők és a szervezet közötti átruházását nem akadályozza, a 9. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezést ezekben az esetekben is alkalmazni kell.

(2)55 A szervezet kezelésében maradó (1) bekezdés szerinti vagyonrészekre jutó nyereséget (osztalékot) a társaság – elszámolási kötelezettséggel – a szervezet részére utalja át, amely azt az osztalékra jogosult javára használja fel, az osztalék ellenében szerzett vagyonrészek tulajdonjoga pedig – az alapszabály rendelkezése szerint – az osztalékra jogosult résztvevőt illeti meg.

(3)56 Ha a törlesztési időszak alatt a résztvevői viszony a résztvevő nyugdíjba vonulása vagy halála miatt szűnik meg, a résztvevő tulajdonába került vagyonrészekre a szervezetet elővásárlási jog illeti meg. Egyebekben az (1) bekezdésben foglalt elidegenítési tilalom és zálogjog, valamint a szervezet kezelési joga a nyugdíjba vonulás, illetve a halál időpontjában megszűnik.

(4)57 A résztvevői viszonynak a törlesztési időszak alatti egyéb megszűnése esetén a szervezet az alapszabályban meghatározott időtartamon, legfeljebb azonban 6 hónapon belül a résztvevő tulajdonába került vagyonrészeket visszavásárolhatja. A visszavásárlás jogát a szervezet az alapszabályban meghatározott értéken gyakorolja, amely azonban nem lehet kevesebb a forgalmi érték felénél. A szervezet a vételárat abban az esetben, ha a munkavállaló jogellenesen szünteti meg a munkaviszonyát, vagy azt a munkáltató rendkívüli felmondással szünteti meg, legfeljebb öt éven belül, egyéb esetekben két éven belül részletekben is teljesítheti. Ha a szervezet visszavásárlási jogával nem él, a törlesztés befejezéséig az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók.

(5)58 A visszavásárolt vagyonrészekre — az alapszabályban meghatározott feltételekkel — a résztvevőket, a társaság többi munkavállalóját és a társaság tagjait — ebben a sorrendben — elővásárlási jog illeti meg.

(6)59 Az alapszabály előírhatja, hogy a szervezetet az általa tulajdonba adott vagyonrészek tekintetében a törlesztés befejezése, illetve a résztvevői viszony megszűnése után is – visszavásárlási jogának gyakorlásától függetlenül – megilleti az elővásárlási jog, ha a vagyonrészt a résztvevő (volt résztvevő) kívánja értékesíteni.

(7)60 E § rendelkezéseit a saját erő felhasználásával vásárolt vagyonrészek tekintetében nem kell alkalmazni, a társaság kezessége hiányában azonban vagy ha a saját pénzforrást nem a résztvevők biztosították, e rendelkezések alkalmazását illetően az alapszabály rendelkezése az irányadó.

20. § (1)61 Ha a szervezet a hitelintézettel vagy az állami vagyonkezelő szervezettel szemben fennálló kötelezettségeinek esedékességkor nem tesz eleget, a további eljárásra a pénzforgalomról és bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet az irányadó.

(2)62 Ha a szervezettel szemben lefolytatott végrehajtási eljárás eredménytelen volt, erről a hitelintézet vagy az állami vagyonkezelő szervezet az okiratok egyidejű megküldésével köteles a bíróságot értesíteni, amely az ügyészség egyidejű tájékoztatása mellett a szervezetet azonnali hatállyal megszünteti. A megszüntető határozat ellen 15 napon belül fellebbezésnek van helye.

21. § A vagyonrészeknek nem az állami vagyonkezelő szervezet által történő értékesítése esetén a 14. § (1) és (4)—(6) bekezdésében foglalt rendelkezésektől az érdekeltek eltérhetnek.

22. § Ha más törvény rendelkezése alapján az állami vagyonkezelő szervezet privatizációs bevételének meghatározott része más szervezetet illet, úgy erre az e törvényben szabályozott kedvezményes hitelkonstrukció helyett — azzal megegyező feltételek szerint — részletfizetési kedvezmény nyújtható.

23. § Ha az állami vagyonkezelő szervezet a szervezet számára értékesít vagyonrészeket, a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról szóló 1989. évi XIII. törvény 21. § (1) bekezdését nem kell alkalmazni.63

23/A. §64 Ha a társaság állami tulajdonban maradt vagyonrészét értékesítik, a társaságban részesedéssel rendelkező szervezetet az értékesítendő vagyonrészre elővásárlási jog illeti meg.

Az MRP szervezet megszűnése

24. § (1)65 Ha a szervezet valamennyi vagyonrész tulajdonjogát átruházta, vagy ha a törlesztés befejezése után – a társaságnak más társasággal való egyesülése kivételével – az MRP-ben résztvevők létszáma a társaság munkavállalóinak legalább 25 százalékát éves átlagban nem éri el, az ügyintéző szerv 30 napon belül köteles a közgyűlést összehívni, amely a szervezet megszüntetéséről és vagyonának felosztásáról határoz.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak az irányadók akkor is, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik.

(3)66 A szervezet e § (1)—(2) bekezdésében, valamint a 20. §-ban foglalta eseteken kívül csak a résztvevők többségi kezdeményezése alapján a társasággal, a hitelező hitelintézettel, illetőleg a részletfizetési kedvezményt nyújtó eladóval kötött megállapodást, és a résztvevőkkel való végelszámolást követően szüntethető meg.

Záró rendelkezések

25. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

26. §67 (1) E törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított 9. § j) pontját és 13. §-át a 2004. január 21-ét követően új szervezet alapítása vagy új vagyonrész vásárlása során – az újabb ügylet tárgyát képező vagyonrészek tekintetében – kell alkalmazni.

(2) Ha 2004. január 21-jét megelőzően megszűnt részvételi jogviszony e törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított rendelkezései szerint fennmaradhatott volna, a volt résztvevő kérelmére ennek résztvevői jogviszonyát a szervezet köteles – az alapszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően – a jövőre vonatkozó hatállyal helyreállítani. A nyugdíjas résztvevő számára biztosítandó nyugdíjas részesedési és szavazati jog tekintetében a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított 1. § (4) bekezdése alkalmazása a résztvevő tulajdonába adott vagyonrészeknek a szervezet kezelésébe való visszabocsátásának feltételéhez köthető.

(3) E törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított 9. § (2) bekezdése, 19. § (2) bekezdése, valamint 19. § (6) és (7) bekezdése szerinti rendelkezések 2004. január 21-jén már tulajdonba adott, illetve a résztvevő által megszerzett – elszámolási és részvényszámlán nyilvántartott – vagyonrészekre vonatkozó jogokat nem érintik.

(4) Ha 2004. január 21-én a szervezet alapszabályának valamely rendelkezése megfelelt e törvénynek a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvénnyel megállapított rendelkezéseinek, illetve azokkal összhangban állt, a szervezettel szemben nem alkalmazható törvényességi intézkedés arra hivatkozással, hogy az alapszabályi rendelkezés az a Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény módosításáról szóló 2003. évi CXIX. törvény hatálybalépését megelőzően hatályos törvényi szabályozást sértette.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!