28/1992. (II. 13.) Korm. rendelet
28/1992. (II. 13.) Korm. rendelet
a magyar—szingapúri légiközlekedési egyezmény kihirdetéséről1
1992.02.13.
(A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás az 1991. évi szeptember hó 11. napján megtörtént.)
1. §
A Kormány a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya között Szingapúrban, 1990. március 9. napján aláírt légiközlekedési egyezményt e rendelettel kihirdeti.
2. §
Az egyezmény magyar nyelvű szövege a következő:
LÉGIKÖZLEKEDÉSI EGYEZMÉNY
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
ÉS A
SZINGAPÚRI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
KÖZÖTT
ÉS A
SZINGAPÚRI KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
KÖZÖTT
A Magyar Köztársaság Kormánya és a Szingapúri Köztársaság Kormánya
Felismerve az országaik közötti nemzetközi légiforgalom növekvő jelentőségét és kívánatosnak tartva egy olyan megállapodás megkötését, amely biztosítani fogja annak folyamatos fejlődését a kölcsönös érdekeket szolgálóan, és
A Chicagóban 1944. december 7. napján aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény részeseiként
Az alábbiakban állapodtak meg:
1. Cikk
Fogalom-meghatározások
A jelen Egyezmény szempontjából:
a) ,,az Egyezmény'' kifejezés a Chicagóban 1944. december hetedik napján aláírásra megnyitott Nemzetközi Polgári Repülési Egyezményt jelenti, beleértve az Egyezmény 90.Cikke értelmében elfogadott bármely Függeléket és a 90. és 94. Cikkeknek megfelelően a Függelékek vagy az Egyezmény bármely módosítását;
b) a ,,légügyi hatóságok'' kifejezés a Magyar Köztársaság esetében a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztériumot, és/vagy a légügyi hatósági feladatok ellátásával megbízott bármely személyt illetve szervet, a Szingapúri Köztársaság esetében pedig a közlekedési, hírközlési és tájékoztatási minisztert, Szingapúr Polgári Repülési Hatóságát, illetve ezek jogutódait jelenti, továbbá bármely személyt, illetve szervet, melyet az említett miniszter által jelenleg gyakorolt bármely funkció ellátásával megbíznak;
c) ,,Egyezmény'' ezen Egyezményt és valamennyi módosítását jelenti;
d) ,,Megállapodás szerinti járatok'' az ezen Egyezmény alapján létesített légijáratokat jelenti;
e) ,,Légijáratok'' menetrendszerű légijáratokat vagy charter — nem menetrendszerű — légijáratokat jelent, avagy mind a kettőt, ahogy a szövegösszefüggés megkívánja, melyeket légijárművel teljesítenek utasok, áru vagy posta együttes vagy külön-külön történő közforgalmi szállítására, díj vagy ellenszolgáltatás ellenében;
f) a ,,kijelölt légiközlekedési vállalat'' a jelen Egyezmény 3. Cikkével összhangban kijelölt és engedélyezett légiközlekedési vállalatot jelent;
g) ,,üzemeltetési engedély'' azt az engedélyt jelenti, amelyet az egyik Szerződő Fél légügyi hatóságai adnak ki a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának ezen Egyezmény 3. Cikkével összhangban;
h) ,,Meghatározott útvonalak'' azokat az útvonalakat jelenti, amelyeket ezen Egyezmény I. számú Függeléke alapján az útvonal-táblázatban meghatároznak;
i) ,,Nem-kereskedelmi célú leszállás'' olyan leszállást jelent, amelynek célja nem utasok, áru vagy posta felvétele, illetőleg kirakása;
j) ,,díjtételek'' az utasok, valamint poggyászaik és áru, kivéve postai küldemények nemzetközi légifuvarozásban történő szállításáért a légiközlekedési vállalatok által bármely természetes, illetve jogi személy részére felszámított vagy felszámítandó valamennyi összeget jelenti, beleértve:
(i) azokat a feltételeket, amelyek egy díjtétel érvényességi körét és alkalmazhatóságát szabályozzák és
(ii)mindazon díjtételeket és feltételeket, amelyek a légiközlekedési vállalat által ajánlott ilyen fuvarozásokhoz kapcsolódó szolgáltatásokra vonatkoznak;
k) ,,Terület'' egy állam vonatkozásában az adott állam szuverenitása, joghatósága, oltalma vagy gyámsága alá tartozó földterületeket és a kapcsolódó felségvizeket jelenti.
2. Cikk
Jogok nyújtása
(1) Mindegyik Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Félnek a jelen Egyezményben meghatározott jogokat, hogy lehetővé tegye a meghatározott útvonalakon menetrendszerű nemzetközi légijáratok létesítését. Az ilyen járatok és útvonalak a továbbiakban ,,a megállapodás szerinti járatok'' és ,,a meghatározott útvonalak''.
Mindegyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a megállapodás szerinti járatoknak a meghatározott útvonalakon való üzemeltetése során a következő jogokat élvezi:
a) a másik Szerződő Fél területe feletti leszállás nélküli átrepülése;
b) a másik Szerződő Fél területén nem-kereskedelmi célú leszállások végrehajtása;
c) a másik Szerződő Fél területén a két Szerződő Fél területe között nemzetközi forgalomban szállított utasok áru és posta felvétele és kirakása céljából leszállást végezni; és
d) az említett területen a meghatározott útvonal pontjain a nemzetközi forgalomban szállított utasok, áru és posta együttes vagy külön-külön történő felvétele és kirakása céljából leszállást végezni.
(2) Amennyiben fegyveres konfliktus, politikai zavargások vagy fejlemények, vagy valamilyen különleges és szokatlan körülmény folytán az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata a normál útvonalon járatait üzemeltetni nem tudja, úgy a másik Szerződő Fél minden tőle telhetőt megtesz, hogy az ilyen járatok folyamatos fenntartását az érintett útvonalak megfelelő átszervezése révén, ideértve az üzemeltetés életképességét segítő jogoknak a szükséges ideig történő biztosítását, elősegítse.
3. Cikk
Kijelölés és engedélyezés
(1) Mindegyik Szerződő Félnek joga van egy légiközlekedési vállalatot a megállapodás szerinti járatoknak a meghatározott vonalakon való üzemeltetése céljából kijelölni. Az ilyen kijelölésről a másik Szerződő Felet írásban kell értesíteni.
(2) Az ilyen — az egyik Szerződő Fél által tett — kijelölésnek és a kijelölt légiközlekedési vállalat által az előírt formában és módon benyújtott üzemeltetési és műszaki engedélyekre irányuló kérelmeknek (a továbbiakban üzemeltetési engedély) kézhezvételekor a másik Fél az üzemeltetési engedélyt minimális eljárási késedelemmel kiadja, feltéve, hogy:
a) addig nem kezdődik meg az üzemeltetés, amíg az arra a járatra vonatkozó díjtétel a 12. Cikk rendelkezéseinek megfelelően nem lép életbe;
b) a légiközlekedési vállalat tulajdonának tekintélyes része és tényleges ellenőrzése a légiközlekedési vállalatot kijelölő Fél, e Fél állampolgárai vagy mindkettőnek a kezében van;
c) a légiközlekedési vállalat képes eleget tenni mindazon feltételeknek, amelyeket a kérvényt vagy kérvényeket elbíráló Fél a nemzetközi légifuvarozás bonyolításával kapcsolatban szokásosan alkalmaz a törvényekben és jogszabályokban leírtak alapján; és
d) a légiközlekedési vállalatot kijelölő Fél betartja és alkalmazza a 8. Cikkben foglalt normákat.
(3) Az így kijelölt és engedéllyel ellátott légiközlekedési vállalat a megállapodás szerinti járatok üzemeltetését bármikor megkezdheti.
4. Cikk
Az üzemeltetési engedély visszavonása
vagy felfüggesztése
vagy felfüggesztése
(1) Mindegyik Szerződő Félnek joga van arra, hogy a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata üzemeltetési engedélyét visszavonja, felfüggessze, korlátozza vagy feltételekhez kösse abban az esetben:
a) ha a légiközlekedési vállalat a 7. Cikkben hivatkozott törvényeket és rendelkezéseket nem tartja meg; vagy
b) ahol a légiközlekedési vállalat tulajdonának túlnyomó része és tényleges ellenőrzése a légiközlekedési vállalatot kijelölő Szerződő Fél állampolgárainak nincs a kezében, vagy
c) ha a másik Szerződő Fél nem tartja meg és nem alkalmazza a 8. Cikkben foglalt biztonsági előírásokat.
(2) Hacsak a 7. Cikkben hivatkozott jogszabályok és rendelkezések további megsértésének megakadályozása érdekében azonnali intézkedés nem válik szükségessé, (üzemeltetési engedély visszavonásának jogát) csak a másik Szerződő Féllel történt konzultáció után gyakorolják. Az ilyen konzultációt a légügyi hatóságok között a kérés kézhezvételétől számított harminc (30) napon belül meg kell kezdeni.
5. Cikk
Vámok és egyéb illetékek
(1) Az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának légijárművei üzemeltetésével és kiszolgálásával kapcsolatban használatos felszerelések, pótalkatrészek, üzem- és kenőanyag-készletek és a légijármű készletei, az alkatrészek (ideértve a hajtóművet), a szokásos felszerelések, földi berendezések, raktár-anyagok és egyéb tételek mentesek minden importkorlátozás, vám, szemledíj és más országos adók vagy díjak alól. A jelen bekezdés alapján az alábbi cikkek élveznek mentességet:
a) azok, amelyeket az egyik Szerződő Fél területére a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által vagy nevében vittek be, feltéve, hogy e cikkek vámfelügyelet vagy -ellenőrzés alá vonhatók;
b) azok, amelyek az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által használt légijármű fedélzetén találhatók a másik Szerződő Fél területére érkezéskor vagy az onnan való távozáskor;
c) azok, amelyeket az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által használt légijármű fedélzetére a másik Szerződő Fél területén vettek fel és a légijáratokon szándékozzák felhasználni;
függetlenül attól, hogy ezeket a cikkeket részben vagy egészben a mentességet biztosító Szerződő Fél területén használják fel vagy fogyasztják el.
(2) A jelen Cikkben biztosított mentességek azon esetekben is alkalmazandók, amikor az egyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata egy másik légiközlekedési vállalattal kölcsönvételi vagy átadási megállapodásra jut a másik Szerződő Fél területén az (1) bekezdésben meghatározott cikkek tekintetében, feltéve, hogy ez a másik légiközlekedési vállalat a másik Szerződő Fél részéről hasonló módon ilyen mentességet élvez.
6. Cikk
Közvetlen tranzit-forgalom
Bármelyik Szerződő Fél területén közvetlen tranzitban, amikor az e célra fenntartott repülőtéri helyet nem hagyják el, az utasok, a poggyász és az áru csak egy nagyon egyszerűsített ellenőrzésnek lesznek alávetve.
A poggyász és az áru közvetlen tranzitban mentes a vámok és egyéb hasonló adók alól.
7. Cikk
Jogszabályok alkalmazása
(1) Az egyik Szerződő Félnek a légiközlekedésben üzemeltetett légijárműveknek a területére történő belépésére, illetőleg onnan való távozására, valamint az ilyen légijárműveknek az e terület feletti üzemeltetésére és navigációjára vonatkozó jogszabályai és rendelkezései alkalmazandók a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának a légijárműveire, és az első Szerződő Fél területére történő belépéskor, az onnan való távozáskor, valamint az ott-tartózkodáskor az ilyen légijárműveknek azokat be kell tartaniuk.
(2) Az egyik Szerződő Félnek az utasok, legénység, áru és posta területére történő belépését, ott-tartózkodását, illetve onnan való távozását szabályozó törvényeit és rendelkezéseit, úgy mint belépést és távozást, bevándorlást, kivándorlást, útlevelet, vámokat és karantén-intézkedéseket érintő formalitások, be kell tartaniuk a másik Szerződő Fél légijárművei által szállított utasoknak, legénységnek és az árura és postára nézve az első Szerződő Fél területére történő belépéskor, az onnan való távozáskor és az ott-tartozkódás során.
(3) Mindegyik Szerződő Fél a vámokra, bevándorlásra, a karanténra és egyéb kérdésekre vonatkozó szabályainak alkalmazásakor; vagy az ellenőrzése alatt álló repülőterek, légifolyosók és légiforgalmi szolgáltatások és a kapcsolódó létesítmények használatának biztosításakor a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatát a területére üzemelő más külföldi légiközlekedési vállalatoknál kedvezőtlenebb bánásmódban nem részesíti.
8. Cikk
Légialkalmasság
(1) Mindegyik Fél a jelen Egyezményben biztosított légifuvarozás üzemeltetése szempontjából érvényesnek ismeri el a másik Fél által kiadott vagy érvényesített és érvényben lévő légialkalmassági bizonyítványokat vagy szakszolgálati bizonyítványokat és engedélyeket, feltéve, hogy az e bizonyítványokkal vagy engedélyekkel szemben támasztott követelmények a Chicagói Egyezményben foglalt minimális előírásokkal legalább azonosak. Mindazonáltal mindegyik Fél visszautasíthatja, hogy érvényesnek fogadja el a másik Fél által a saját állampolgárai számára a területük feletti átrepülés céljából kiállított vagy érvényesített szakszolgálati engedélyeket és jogosítványokat.
(2) Mindegyik Fél kérhet konzultációkat a másik Fél légiközlekedési berendezése, személyzete, légijárművei és a kijelölt légiközlekedési vállalatok üzemeltetésének biztonsági előírásai megtartásának tárgyában. Amennyiben az ilyen konzultációkat követően az egyik fél megállapítja, hogy a másik Fél az említett területeken ténylegesen nem tartja meg és nem alkalmazza azokat a biztonsági előírásokat és követelményeket, melyek a Chicagói Egyezmény alapján megállapított minimális előírásokkal legalább azonosak, a másik Felet értesíti ezekről a tényekről és az ahhoz szükséges intézkedésekről, hogy azok a minimális előírásoknak megfeleljenek; és a másik Fél megteszi a megfelelő korrekciós intézkedést. Mindegyik Fél fenntartja magának a jogot a másik Szerződő Fél által kijelölt légiközlekedési vállalat üzemeltetési engedélyeinek visszatartására, felfüggesztésére, visszavonására vagy korlátozására, amennyiben a másik Fél ésszerű időn belül nem teszi meg ezeket a megfelelő intézkedéseket.
9. Cikk
Biztonság
(1) A nemzetközi jog szerinti jogaikkal és kötelezettségeikkel összhangban a Szerződő Felek újólag megerősítik, hogy egymással szembeni azon kötelességük, hogy védelmezzék a polgári repülés biztonságát a jogellenes beavatkozások cselekedetei ellen, szerves részét képezi ezen Egyezménynek. A nemzetközi jog szerinti jogaik és kötelezettségeik általános jellegének korlátozása nélkül a Szerződő Felek nevezetesen az 1963. szeptember 14-én Tokióban ,,A légijárművek fedélzetén elkövetett bűncselekményekről és bizonyos egyéb tettekről'' aláírt Egyezmény, az 1970. december 16-án Hágában ,,A légijárművek jogellenes hatalombakerítésének leküzdéséről'' aláírt Egyezmény és az 1971. szeptember 23-án Monterálban ,,A polgári repülés biztonsága elleni jogellenes cselekedetek leküzdéséről'' aláírt Egyezmény rendelkezéseivel összhangban járnak el.
(2) A Szerződő Felek kérésre megadnak minden szükséges segítséget egymásnak, hogy megelőzzék a polgári légijárművek jogellenes hatalomba kerítésének cselekedeteit és egyéb jogellenes cselekményeket az ilyen légijárművek, utasaik és személyzetük, a repülőterek és légiirányító berendezések biztonsága ellen, valamint a polgári repülés biztonságának bármely más fenyegetését.
(3) A Szerződő Felek egymás közötti kapcsolataikban a repülésbiztonsági rendelkezésekkel összhangban járnak el — melyeket a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet állapított meg és a Nemzetközi Polgári Repülési Egyezmény Függelékeiként jelölt ki — olyan mértékben, amennyire az ilyen biztonsági rendelkezések alkalmazhatók a Felekre; megkövetelik, hogy a náluk bejegyzett légijárművek üzemeltetői, illetve azok a légijármű-üzemeltetők, akiknek fő üzleti székhelye vagy állandó lakóhelye a területükön van, valamint a területükön lévő repülőterek üzemeltetői az ilyen repülésbiztonsági rendelkezésekkel összhangban járjanak el.
(4) Mindegyik Szerződő Fél egyetért azzal, hogy az ilyen légijármű-üzemeltetőktől megkövetelhető a fenti (3) bekezdésben hivatkozott, a másik Szerződő Fél által megkívánt repülésbiztonsági rendelkezések betartása, e másik Szerződő Fél területére való belépésre, onnan való távozásra, illetve ott-tartózkodásra előírottan. Mindegyik Szerződő Fél biztosítja, hogy a területén hatékonyan alkalmazzák a megfelelő intézkedéseket a légijárművek védelmére és az utasok, legénység, a magukkal vitt cikkek, a poggyász, áru és a légijárműkészletek be- illetve leszállást megelőző, és az alatti megvizsgálására. Továbbá mindegyik Szerződő Fél kedvezően bírálja el a másik Szerződő Félnek ésszerű speciális biztonsági intézkedésekre vonatkozó bármely kérését, hogy egy adott rendkívüli fenyegetésnek elébe menjenek.
(5) Amikor polgári légijármű jogellenes hatalomba kerítésének esete vagy azzal való fenyegetés esete áll fenn, vagy egyéb jogellenes cselekedetek történnek, az ilyen légijárművek utasaik és legénységük, a repülőterek és a légi-irányító berendezések biztonsága ellen, a Szerződő Felek segítik egymást az összeköttetések (távközlés) megkönynyítésével és más megfelelő intézkedésekkel, amelyek az ilyen incidens vagy azzal való fenyegetés gyors és biztonságos megszüntetését célozzák.
10. Cikk
Menetrendek jóváhagyása, statisztikák cseréje
(1) Bármelyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának legkésőbb harminc (30) nappal bármelyik megállapodás szerinti járat (menetrendszerű légijárat) üzemelésének időpontja előtt jóváhagyásra be kell nyújtania javasolt menetrendjeit a másik Szerződő Fél légügyi hatóságaihoz. Az ilyen menetrendeknek tartalmazniuk kell valamennyi lényeges információt, beleértve a használandó légijármű típusát, a járat sűrűségét és a repülési menetrendet.
(2) Bármelyik Szerződő Fél légügyi hatóságai ellátják a másik Szerződő Fél légügyi hatóságait, azok kérésére olyan időszaki és más statisztikai kiadványokkal, amelyek tájékoztatásul és lerakásra értelemszerűen igényelhetők. Az ilyen kiadványoknak tartalmazniuk kell valamennyi információt, amelyek szükségesek a légiközlekedési vállalatnak a megállapodás szerinti járatokon fuvarozott forgalma és e forgalomnak az indulási és rendeltetési pontokon való nagyságának a meghatározásához.
11. Cikk
Kapacitásrendelkezések
(1) Az utazóközönség rendelkezésére álló légiközlekedési szolgáltatásnak szoros kapcsolatban kell állnia az ezen közlekedést igénylő nagyközönség szükségleteivel.
(2) Mindkét Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának tisztességes és egyenlő esélye van a meghatározott útvonalakon a megállapodás szerinti járatokat üzemeltetni.
(3) Mindegyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának figyelembe kell vennie a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának az érdekeit azért, hogy méltánytalanul ne befolyásolják az utóbbinak az ezen Egyezmény alapján nyújtott szolgáltatásait.
(4) A mindegyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata által biztosított megállapodás szerinti járatok elsődleges célja olyan kapacitás nyújtása, egy ésszerű teherbírási tényezőn, amely megfelel a légiközlekedési vállalatot kijelölő Szerződő Fél területére és területéről történő jelenlegi és előrelátható forgalmi igényeknek. A másik Szerződő Fél területén felvett vagy kirakott, a meghatározott útvonalaknak más, nem a légiközlekedési vállalatot kijelölő államok pontjaiba irányuló vagy pontjaiból származó forgalom szállítása kiegészítő jellegű. Az ilyen légiközlekedési vállalat joga, hogy forgalmat szállítson a meghatározott útvonalaknak a másik Szerződő Fél területén fekvő pontjai és harmadik országok pontjai között, a nemzetközi légiközlekedés szabályos fejlődésének érdekei szerint gyakorolható oly módon, hogy a kapacitás kapcsolatban legyen:
a) a kiinduló ország és a végponti ország közötti forgalmi igénnyel;
b) az átmenő légiforgalom követelményeivel;
c) azon területeken fennálló forgalmi igénnyel, melyeken a járatok áthaladnak, figyelemmel a helyi és a regionális légijáratokra.
12. Cikk
Díjtételek
(1) Bármely megállapodás szerinti járaton a díjtételeket ésszerű szinteken kell megállapítani, kellő figyelmet fordítva valamennyi lényeges tényezőre, beleértve az üzemeltetés költségét, az ésszerű hasznot, a járat jellegzetességeit (úgy mint sebességi és kényelmi normák) és a meghatározott útvonalak bármely részére a másik légiközlekedési vállalat díjtételeit.
(2) Az e Cikk (1) bekezdésében hivatkozott díjtételeket, amennyiben lehetséges, a meghatározott útvonalak, illetve szakaszaik mindegyike tekintetében egyeztetni kell az érintett kijelölt légiközlekedési vállalatok között, és ahol lehetséges, az ilyen egyeztetést a Légifuvarozók Nemzetközi Szövetsége tarifamegállapító szerkezetén keresztül kell elérni. Az ily módon megállapított díjtételeket mindkét Szerződő Fél légügyi hatóságai elé kell jóváhagyásra terjeszteni.
(3) Amennyiben az érintett kijelölt légiközlekedési vállalatok nem tudnak megállapodni a díjtételekben vagy az e Cikk (2) bekezdése szerint a díjtételek más okok miatt nem határozhatók meg, a Szerződő Felek légügyi hatóságai megpróbálják maguk közötti egyeztetéssel meghatározni a díjtételeket.
(4) Amennyiben bármelyik Szerződő Fél légügyi hatóságai nem egyeznek meg az e Cikk (2) bekezdése előírásai alapján hozzájuk benyújtott díjtételek jóváhagyásáról, vagy a két Szerződő Fél légügyi hatóságai nem tudnak meghatározni bármely díjtételt az e cikk (3) bekezdése alapján, a vitát a jelen Egyezmény 16. Cikke előírásai szerint kell rendezni.
(5) Amennyiben az egyik Szerződő Fél légügyi hatóságai a díjtételt nem hagyják jóvá, úgy az nem léphet életbe, kivéve ha a 16. Cikk előírásai alapján másként rendelkeznek.
(6) Az e Cikk előírásai szerint meghatározott díjtétel egy új díjtétel jelen Cikk szerinti meghatározásig marad érvényben.
13. Cikk
Képviselet létesítése és pénzügyi rendelkezések
(1) Mindkét Szerződő fél kijelölt légiközlekedési vállalatának engedélyezett:
a) a másik Szerződő Fél területén a légifuvarozás előmozdítására és a repülőjegyek árusítására, valamint a légiközlekedéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatások ellátására irodákat létesíteni;
b) a másik Szerződő Fél területére — e másik Szerződő Félnek a belépésre, tartózkodásra és munkavállalásra vonatkozó jogszabályaival, rendelkezéseivel összhangban — bevinni és alkalmazásban tartani a légifuvarozás nyújtásához szükséges vezetőket, értékesítési, műszaki, üzemeltetési és egyéb szakmai személyzetet; és
c) a másik Szerződő Fél területén a légiközlekedési szolgáltatások közvetlen értékesítését végezni.
(2) Mindegyik Szerződő Fél megadja a másik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalatának azt a jogot, hogy az első Szerződő Fél területén a légiközlekedési vállalat utasok, posta és árufuvarozásából származó bevételeinek a kiadásait meghaladó többletét átutalja, az érvényben lévő hivatalos árfolyamon.
(3) Amennyiben az egyik Szerződő Fél valutája nem konvertibilis és az átváltásra, valamint az átutalásra kérvény benyújtását igényli, akkor a másik Szerződő Fél kijelölt légitársasága hetenkénti gyakorisággal túlzott vagy diszkriminatív dokumentációs kötelezettség nélkül nyújthat be erre kérelmet.
(4) Mindkét Szerződő Fél — viszonossági alapon — mentesíti a másik Szerződő fél kijelölt légitársaságát annak az ő területén kifejtett tevékenysége utáni mindenféle jövedelemadó alól.
14. Cikk
Szolgáltatások és repülőtéri díjak
Bármelyik Szerződő Fél felszámíthat vagy engedélyezheti igazságos és ésszerű díjak felszámítását a repülőterek és egyéb, ellenőrzésük alatt álló berendezések használatáért, feltéve, hogy e díjak nem magasabbak, mint a hasonló nemzetközi légiközlekedésben résztvevő más külföldi légitársaságoknak felszámított díjak.
15. Cikk
Repülőgépek bérlése
(1) Amikor egy kijelölt légitársaság olyan repülőgépet kíván üzemeltetni a megállapodás szerinti járatokon, amely nem képezi saját tulajdonát, akkor ezt csak a következő feltételek mellett teheti meg:
a) ez a megoldás nem jelentheti azt, hogy egy másik ország légitársasága, amely a repülőgépet bérbe adja, úgy jut — egyébként neki nem járó — kereskedelmi jogokhoz;
b) a bérbe adó légitársaság által elért pénzügyi előnyök nem állhatnak összefüggésben a kijelölt légitársaság üzemeltetéséből származó pénzügyi sikerrel;
c) a bérelt repülőgépet használó kijelölt légitársaság megállapodás szerinti járatai nem kapcsolhatók össze úgy, hogy általuk ,,through-szolgáltatás'' jöjjön létre a bérbe adó légitársaság járataival saját útvonalán vagy útvonalain.
(2) A kijelölt légitársaságnak egyéb esetekben nem tiltott bérelt repülőgéppel üzemelni feltéve, hogy bármely létesített bérleti egyezség az előzőekben felsorolt feltételeket kielégíti.
(3) A kijelölt légitársaság a másik Szerződő Fél légügyi hatóságait a bérelt repülőgépről és a bérlés feltételeiről az üzemeltetés előtt 60 (hatvan) nappal írásban értesíti és annak előzetes jóváhagyását beszerzi.
Amennyiben a repülőgép bérbevételét kényszerhelyzet idézi elő, és a bérlés időtartama 90 (kilencven) napnál nem hosszabb, úgy az engedély kiadását az csupán, hogy az előzetes értesítés 60 (hatvan) napnál rövidebb, nem tartják vissza.
(4) Az előzőeknek nem ellentmondóan, a másik Szerződő Fél légügyi hatóságának elegendő egyszerű értesítést küldeni, ha a repülőgép bérbeadója:
a) se nem légitársaság, se nem áll légitársaság ellenőrzése alatt;
b) se nem leány-, társult vagy más módon függő vállalata egy légitársaságnak.
16. Cikk
Tanácskozások, viták rendezése
(1) A szoros együttműködés szellemében a Szerződő Felek légügyi hatóságai időről-időre tanácskoznak avégett, hogy ezen Egyezmény végrehajtását és rendelkezéseinek megtartását biztosítsák.
(2) Bármelyik Szerződő Fél bármikor kérhet ezen Egyezmény értelmezése, alkalmazása, módosítása vagy ezen Egyezménnyel összefüggő bármely vitás kérdés tárgyában konzultációkat. Az ilyen konzultáció történhet akár írásban akár szóban, és a diplomáciai úton eljuttatott kérelem kézbesítésétől számított hatvan (60) napon belül meg kell kezdődnie, hacsak a légügyi hatóságok vagy a Szerződő Felek nem állapodnak meg ezen időtartam meghosszabbításában.
(3) Amennyiben egy vitát nem tudnak a Szerződő Felek légügyi hatóságai által, illetve között konzultációval rendezni e Cikk (2) bekezdésének megfelelően, azt diplomáciai úton kell rendezni.
(4) A jelen Egyezmény által felölelt bármely kérdés tekintetében felmerülő olyan vitát, amelyet nem sikerül konzultáció útján eldönteni a (2), valamint (3) bekezdés alapján, bármely Szerződő Fél kérésére az alábbi eljárással összhangban választott bíróság elé terjesztik.
(5) A választott bíróság három választott bíróból áll, akiket a következőképpen választanak ki:
a) mindegyik Szerződő Fél megnevez egy választott bírót a bármelyik Szerződő Fél részéről a másikhoz intézett, választott bíróságot igénylő kérésének kézhezvételétől számított hatvan (60) napon belül. Az ily módon kijelölt két választott bíró e hatvan (60) napos időtartamot követő harminc (30) napon belül megegyezéssel kijelöl egy harmadik választott bírót, aki egyik Szerződő Félnek sem állampolgára és aki a választott bíróság elnökeként fog tevékenykedni;
b) amennyiben valamelyik Szerződő Fél nem tud választott bírót megnevezni, vagy a harmadik választott bíró személyében az a) bekezdésnek megfelelően nem egyeznek meg, bármelyik Szerződő Fél kérheti a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet Tanácsának elnökét, hogy jelölje ki a szükséges választott bírót vagy választott bírákat harminc (30) napon belül. Ha a Tanács elnöke valamelyik Szerződő Fél országának állampolgára, akkor az ilyen alapon nem kizárt rangidős alelnök végzi a kinevezést.
(6) Hacsak a Szerződő Felek másként nem állapodnak meg, a döntőbíróság ezen Egyezménnyel összhangban megállapítja bíráskodásának hatáskörét és meghatározza saját eljárását. A bíróság utasítására vagy bármelyik Szerződő Fél kérésére legkésőbb tizenöt (15) nappal a bíróság teljes felállítását követően konferenciát tartanak a döntőbíráskodás tárgyát képező kérdésekről és a követendő konkrét eljárásokról.
(7) Hacsak a Szerződő Felek másként nem állapodnak meg, vagy a bíróság mást elő nem ír, a bíróság teljes felállását követő negyvenöt (45) napon belül mindegyik Fél benyújt egy memorandumot. A válaszok hatvan (60) nap múlva esedékesek. Bármelyik Fél kérésére vagy saját belátása szerint a válaszok esedékességét követő tizenöt (15) napon belül a bíróság meghallgatást tart.
(8) A bíróság törekszik írásbeli döntést adni a meghallgatást követő harminc (30) napon belül, illetőleg meghallgatás hiányában mindkét válasz beadását követően, amelyik a gyorsabb. A bíróság többségi döntése az iránymutató.
(9) A Szerződő Felek a döntés indoklására vonatkozó kérelmeket nyújthatnak be a meghozatalától számított tizenöt (15) napon belül, és bármely adott indokást az ilyen kérés kézhezvételétől számított tizenöt (15) napon belül kell ismertetni.
(10) Mindegyik Szerződő Fél teljes hatályt ad a választott bíróság bármely döntésének, illetve ítéletének.
(11) Amennyiben és mindaddig, amíg bármelyik Szerződő Fél vagy bármelyik Szerződő Fél kijelölt légiközlekedési vállalata nem tesz eleget az e Cikk (8) bekezdése alapján meghozott döntésnek, a másik Szerződő Fél korlátozhat, felfüggeszthet vagy visszavonhat minden olyan jogot, illetve kiváltságot, amelyet ezen Egyezmény folytán a mulasztást elkövető Szerződő Félnek nyújtott.
(12) A választott bíróság költségeit beleértve a választott bírák díjait és költségeit a Szerződő Felek között egyenlően kell megosztani.
17. Cikk
Nyilvántartásba vétel és módosítás
(1) A jelen Egyezményt és bármely módosítását be kell jegyeztetni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnél.
(2) Jelen Egyezmény bármely módosítása akkor lép hatályba, ha azt diplomáciai jegyzékváltással megerősítették.
(3) Amennyiben olyan sokoldalú megállapodás a légiközlekedésről lép hatályba, amelyet mindkét Szerződő Fél elfogadott, a jelen Egyezményt módosítani kell, úgy, hogy az a sokoldalú megállapodás előírásaival összhangban legyen.
18. Cikk
Felmondás
Bármelyik Szerződő Fél bármely időpontban értesítheti a másikat, ha a jelen Egyezményt fel akarja mondani. Az ilyen felmondást egyidejűleg meg kell küldeni a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek.
A jelen Egyezmény attól a naptól számított egy év után szűnik meg, amikor a másik Szerződő Fél a felmondásról szóló értesítést kézhez vette, hacsak e határidő lejárta előtt a felmondási értesítést megegyezéssel vissza nem vonják. A másik Szerződő Fél által történt kézhezvétel visszaigazolásának hiányában az értesítést a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet által történt kézhezvétel napján kell kézbesítettnek tekinteni.
19. Cikk
Címek
Jelen Egyezményben az egyes Cikkek címei csak a könnyebb kezelhetőséget és hivatkozási lehetőséget szolgálják és semmiképpen nem befolyásolják a Cikkek értelmezését.
20. Cikk
Hatálybalépés
A jelen Egyezmény akkor lép hatályba, amikor mindkét Szerződő Fél diplomáciai jegyzékváltással értesíti egymást arról, hogy teljesítették a jogszabályaik és rendelkezéseik által megkívánt előírásokat.
Ennek hiteléül alulírottak, akiket Kormányaik megfelelően felhatalmaztak, aláírták a jelen Egyezményt.
Készült Szingapúrban, 1990. március 9. napján két példányban, mindkét példány magyar és angol nyelven, és mindkét szöveg egyaránt hiteles. A két szöveg értelmezésében mutatkozó eltérés esetén az angol nyelvű szöveg a mérvadó.
A Magyar Köztársaság
Kormánya nevében
Kormánya nevében
A Szingapúri Köztársaság
Kormánya nevében
Kormánya nevében
közlekedési, hírközlési
és építésügyi miniszter2
hírközlési és informatikai
miniszter
FÜGGELÉK
I. Rész |
|||
|---|---|---|---|
A kijelölt magyar légiközlekedési vállalat által üzemeltetendő útvonal |
|||
Kiindulási pont |
Közbenső pontok |
Rendeltetési pont |
Túli pontok |
Budapest |
a későbbiek folyamán meghatározandó pontok |
Szingapúr |
a későbbiek folyamán meghatározandó pontok |
A Magyar Köztársaság kijelölt légiközlekedési vállalata valamennyi vagy bármelyik repülés során kihagyhatja a fenti pontok bármelyikének felkeresését, feltéve, hogy az útvonalon a megállapodásszerű járatok Magyarország területén lévő pontból indulnak ki. |
|||
|
|||
II. Rész |
|||
Kiindulási pont |
Közbenső pontok |
Rendeltetési pont |
Túli pontok |
Szingapúr |
a későbbiek folyamán meghatározandó pontok |
Budapest |
a későbbiek folyamán meghatározandó pontok |
A Szingapúri Köztársaság kijelölt légiközlekedési vállalata valamennyi vagy bármelyik repülés során kihagyhatja a fenti pontok bármelyikének felkeresését, feltéve, hogy az útvonalon a megállapodásszerű járatok Szingapúr területén lévő pontból indulnak ki. |
|||
3. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1991. évi szeptember hó 11. napjától kell alkalmazni.
(2) A rendelet végrehajtásáról a közlekedési és vízügyi3 miniszter gondoskodik.
1
A rendeletet a 2018: XX. törvény 6. §-a hatályon kívül helyezte a Megállapodás 26. cikk (1) bekezdésében meghatározott időponttal. A 19/2018. (VIII. 7.) KKM közlemény alapján a hatályon kívül helyezés időpontja 2018. augusztus 22.
2
Az időközi szervezeti változásoknak megfelelően közlekedési és vízügyi miniszter.
3
Az időközi szervezeti változásoknak megfelelő szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás