nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet
az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól
2013-05-02
2013-09-14
4

410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelet

az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény végrehajtásának egyes szabályairól

A Kormány az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdés a)–e) és g)–j) pontjában, valamint – a 8. és 11. alcím és a 33. § b) pontja tekintetében – az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés c)–e), g) és i) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A kibocsátások engedélyezése, nyomon követése és jelentése

1. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában való részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény (a továbbiakban: Ügkr. tv.) szerinti kibocsátási engedély iránti kérelem részletes tartalmi követelményeit az 1. melléklet állapítja meg.

(2) A kibocsátási engedély iránti kérelmet az üzemeltető a környezetvédelmi hatóság (a továbbiakban: hatóság) honlapján és a kormányzati portálon közzétett formanyomtatvány alkalmazásával írásban vagy elektronikus úton nyújtja be a hatósághoz. A formanyomtatvány kitöltését segítő útmutatót a hatóság a honlapján és a kormányzati portálon közzéteszi.

(3) Az Ügkr. tv. 4. § (4) bekezdése szerinti esetben az adatokat valamennyi, technológiailag nem egybetartozó – a 2. melléklet szerinti – tevékenységre külön-külön kell megadni.

(4) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály alapján egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek esetében a kibocsátási engedély iránti kérelmet az egységes környezethasználati engedély jogerőre emelkedését követően lehet benyújtani a hatósághoz.

(5) A (4) bekezdés alá nem tartozó tevékenységek esetében a kibocsátási engedély iránti kérelmet a környezethasználat feltételeit megállapító engedély jogerőre emelkedését követően lehet benyújtani a hatósághoz.

(6) A hatóság a kibocsátási engedélyt a környezethasználat feltételeit megállapító engedélyben foglaltakra tekintettel kiadja, ha megállapítja, hogy az üzemeltető megfelel az Ügkr. tv.-ben foglalt feltételeknek. A kibocsátási engedély részletes tartalmi követelményeit a 3. melléklet állapítja meg.

(7) Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély iránti kérelmében az 1. melléklet F.1.1 pontjában meghatározott adatokat nem igazolja, a hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.

2. § (1) A kibocsátási engedély alapján létesítmény a kibocsátási engedély közlésétől számított három éven belül, vagy ha az 1. § (4) és (5) bekezdése szerinti engedély lejártának az időpontja hamarabb következik be, az 1. § (4) vagy (5) bekezdése szerinti engedély lejártának időpontjáig helyezhető üzembe. Az üzembe helyezést az üzemeltető köteles a hatóságnak 15 napon belül bejelenteni. Ha az üzembe helyezés az előírt időpontig nem következett be, a hatóság a kibocsátási engedélyt visszavonja.

(2) Az üzemeltető köteles a 3. melléklet g) és h) pontjában foglalt adatok megváltozását 15 napon belül bejelenteni a hatóság részére.

(3) Az üzemeltető köteles a 3. melléklet b), c), d), e) és f) pontjában foglalt adatok megváltozását 15 napon belül, a 3. melléklet i) és j) pontban foglalt adatok tervezett megváltozását legalább 45 nappal előre – a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben – a hatóság részére bejelenteni.

(4) Az üzemeltető haladéktalanul köteles – a kibocsátási engedély módosítása iránti kérelemben – bejelenteni a hatóság részére, ha a kibocsátások a kibocsátási engedélyben előírt, illetve a jóváhagyott adatmeghatározási szintekhez tartozó pontosságnál nagyobb pontossággal határozhatók meg, vagy ha a hitelesítő a kibocsátások pontosabb meghatározására tesz javaslatot.

(5) A (3) és (4) bekezdésben foglalt adatok megváltozása esetén a hatóság kiadott engedély módosítása iránt intézkedik, mely eredményeként ugyanazon engedélyazonosító alatt új kibocsátási engedélyt ad ki, és a korábbi engedélyt visszavonja.

3. § Az üzemeltető a harmadik kereskedési időszak minden évének december 31-éig a létesítmény kapacitásával, tevékenységi szintjével és működésével kapcsolatos lényeges tervezett változásról jelentést nyújt be az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére.

4. § (1) A kis kibocsátónak minősülő légi jármű üzembentartó által a hatóságnak jóváhagyásra benyújtott egyszerűsített nyomon követési terv a 601/2012/EU bizottsági rendelet 54. cikk (3) bekezdésében foglaltakat tartalmazza.

(2) A légi jármű üzembentartó a nyomon követési tervet a hatóság honlapján közzétett formanyomtatványon, postai úton vagy elektronikus úton nyújtja be jóváhagyásra a hatóság részére. A hatóság

a) jóváhagyja a nyomon követési tervet, ha az megfelel a 601/2012/EU bizottsági rendeletben és az Ügkr. tv.-ben foglaltaknak,

b) elutasítja a nyomon követési terv jóváhagyására vonatkozó kérelmet, ha a nyomon követési terv nem felel meg a 601/2012/EU bizottsági rendeletben és az Ügkr. tv.-ben foglaltaknak.

(3) Ha a nyomon követési terv jóváhagyására vonatkozó kérelmet a hatóság elutasítja, a légi jármű üzembentartó az elutasításról szóló jogerős határozat közlését követő 30 napon belül, a határozatban foglaltaknak megfelelő nyomon követési tervet nyújt be a hatóságnak.

(4) A hitelesített kibocsátási jelentést és a tonnakilométer-adatokat tartalmazó hitelesített jelentést az üzemeltető és a légi jármű üzembentartó a hatóság által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával postai úton vagy elektronikusan nyújtja be. A számításokat tartalmazó mellékleteket informatikai úton újraszámolható formátumban is be kell nyújtani.

(5) A hatóság a (4) bekezdés szerinti formanyomtatványt és a kitöltési útmutatót honlapján közzéteszi.

(6) Az (4) bekezdésben meghatározott hitelesített jelentéseken túl a hatóság jogosult – az engedélyben meghatározott tevékenységekre vonatkozóan, az engedélyben és az alkalmazandó jogszabályokban foglalt követelmények teljesítéséhez szükséges – további rendszeres, illetve eseti információkat kérni.

2. Az ÜHG-egységek nyilvántartása

5. § (1) A miniszter a forgalmi jegyzékben vezetett magyar nemzeti folyószámlákon tartja nyilván az állami vagyonba tartozó kibocsátási egységeket és légiközlekedési kibocsátási egységeket (a továbbiakban együtt: ÜHG-egység).

(2) A magyar nemzeti folyószámlákat a nemzeti tisztviselő (a továbbiakban: jegyzékkezelő) kezeli.

(3) A jegyzékkezelő feladatait az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség látja el.

3. Az állami vagyonba tartozó ÜHG-egységekkel való rendelkezés

6. § (1) Az ÜHG-egységek állami vagyonkörbe való kerülésének tényéről, illetve azok teljes mennyiségéről az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékbe történő bejegyzést követő 15 napon belül a miniszter tájékoztatja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (a továbbiakban: MNV Zrt.).

(2) Az MNV Zrt. a tájékoztatástól számított 15 napon belül a miniszterrel mint vagyonkezelővel vagyonkezelési szerződést köt.

7. § A vagyonkezelési szerződés – az ÜHG-egység sajátos jellegére tekintettel – tartalmazza különösen:

a) az adott kereskedési időszak meghatározását,

b) a kereskedési időszak alatt létrehozott ÜHG-egységek mint kincstári vagyonelemek típusát, teljes mennyiségét és keletkezésének időpontját,

c) az ÜHG-egységekhez kapcsolódó azonosító kódokat, és

d) az ÜHG-egységek állami vagyonból történő kikerüléséről szóló tájékoztatási kötelezettséget az MNV Zrt. irányába.

8. § Az adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát a felek a vagyonkezelési szerződésben oly módon határozzák meg, hogy

a) a szerződésből az állami vagyonkörbe tartozó ÜHG-egységek mennyisége, illetve ennek változása megállapítható legyen,

b) a felek az értékben történő nyilvántartás kötelezettségétől eltekintenek, és

c) a vagyonkezelő a jegyzékkezelő útján köteles biztosítani az MNV Zrt. számára az állami vagyonba tartozó ÜHG-egységeket tartalmazó forgalmi számla tartalmának megismerhetőségét.

9. § (1) Az ÜHG-egységek térítésmentes kiosztása során az állami vagyonkörből történő kikerülés előkészítésére és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésére vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni.

(2) Az ÜHG-egység kincstári vagyonkörből való kikerülésének és az új jogosult ÜHG-egység feletti rendelkezési joga megszerzésének időpontja az uniós kibocsátásiegység-forgalmi jegyzékbe történő bejegyzés napja.

(3) Az ÜHG-egységek kincstári vagyonkörből történő kikerüléséről a vagyonkezelő a vagyonkezelési szerződésben meghatározottak szerint tájékoztatja az MNV Zrt.-t.

(4) A visszaadott ÜHG-egységeket a jegyzékkezelő haladéktalanul törli.

10. § (1) A vagyonkezelő az ÜHG-egységek értékesítésének pénzügyi teljesítését követő 30 napon belül tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert és az MNV Zrt.-t:

a) az értékesítés tényéről,

b) az értékesített ÜHG-egységek mennyiségéről,

c) az ÜHG-egység vételáráról,

d) az értékesítésre bocsátott ÜHG-egységekhez kapcsolódó azonosító kódokról.

(2) Az ÜHG-egységek értékesítésére rendezett aukción minden, az Európai Gazdasági Térség tagállamainak kibocsátási egységkereskedelmi rendszerében számlával rendelkező jogalany részt vehet.

4. A kibocsátási egységek térítésmentes kiosztása új belépők részére

11. § (1) Az Ügkr. tv. szerinti új belépőnek minősülő üzemeltetőnek a kibocsátási egységek térítésmentes kiosztására vonatkozó kérelmét a 2011/278/EU bizottsági határozat szerinti tartalommal, a 2011/278/EU bizottsági határozat V. mellékletében szereplő adatok és alátámasztó dokumentumok megadásával, létesítményrészenként kell elkészítenie. Az adatszolgáltatást a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett adatlapon kell teljesíteni. A kérelemhez csatolni kell az akkreditált hitelesítő szervezet által elkészített hitelesítői jelentést.

(2) A miniszter a benyújtott, hiánytalan kérelem alapján ellenőrzi létesítményrészenként a kiinduló kapacitást, és megállapítja a létesítményrészeknek térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek előzetes mennyiségeit.

(3) Ha a kérelem nem felel meg az (1) bekezdésben foglalt követelményeknek, a miniszter az üzemeltetőt egyszeri alkalommal 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel. Nem minősül hiánypótlásra okot adó körülménynek a név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba.

(4) Az új belépőknek az üzemszerű működés megkezdése előtt keletkezett, hitelesítő által hitelesített kibocsátásai tekintetében az új belépő tartalékból a további kibocsátási egységek kiosztásának kiszámítása a szén-dioxid tonna-egyenértékben kifejezett múltbeli kibocsátások alapján történik.

(5) Az ingyenesen kiosztandó kibocsátási egységek előzetes éves összmennyisége a valamennyi létesítményrész számára a (2) bekezdéssel összhangban kiszámított előzetes éves kibocsátási egység-mennyiségek összegével egyenlő. A (4) bekezdésben említett további kibocsátási egység-mennyiség növeli a kiosztás első évének előzetes összmennyiségét.

(6) A miniszter a kérelmet jóváhagyás céljából haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül továbbítja az Európai Bizottságnak.

(7) Az Európai Bizottság döntését követően a miniszter a kérelmet jóváhagyja vagy elutasítja. Jóváhagyás esetében a miniszter határozatban megállapítja a harmadik kereskedési időszak egyes éveire a létesítmény számára térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek végleges mennyiségét.

(8) Az új belépő tartalékból térítésmentesen kiosztható egységek kiosztása az új belépők kérelmeinek beérkezési sorrendjében történik. Az Európai Bizottság döntése alapján az új belépő tartaléknak a 2011/278/EU bizottsági határozatban megadott mértékű csökkenése esetén az új belépő kérelmek várólistára helyezhetők.

(9) A miniszter a térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek végleges mennyiségének megállapítását követően gondoskodik a kibocsátási egységek üzemeltető számláján történő jóváírásáról, valamint továbbítja a központi tisztviselő számára a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát.

5. A létesítmény működésében bekövetkező változások

12. § (1) A létesítmény bezárásának minősül:

a) a kibocsátási engedély és – a kibocsátási engedély kiadásának alapjául szolgáló – bármely más olyan engedély jogerős felfüggesztése, valamint visszavonása, amelynek következtében a létesítmény jogszerűen nem működhet tovább,

b) a létesítményben folytatott üvegházhatású gáz-kibocsátási engedélyhez kötött tevékenység végleges megszüntetése,

c) a létesítmény kapacitásának az Ügkr. tv. 1. mellékletében meghatározott küszöbérték alá csökkentése végleges jelleggel,

d) ha a létesítmény üzemeltetése vagy az üzemeltetés újraindítása műszakilag nem lehetséges, vagy

e) az üzemeltető nem tudja hitelt érdemlően – okirattal – meggyőzően valószínűsíteni, hogy a létesítmény legkésőbb hat hónappal a működés beszüntetését követően újra üzemelni fog.

(2) A miniszter az üzemeltető kérelmére az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott időszakot legfeljebb 18 hónappal meghosszabbíthatja, ha az üzemeltető igazolni tudja, hogy a hat hónapos határidőt elháríthatatlan külső ok miatt nem tudja betartani.

(3) Nem minősül a létesítmény bezárásának a tartalék- vagy készenléti üzemmód, és a szezonális rendszerben történő üzemeltetés, ha:

a) az üzemeltető rendelkezik az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedéllyel és valamennyi más vonatkozó engedéllyel,

b) az üzemeltetés megindítása a létesítményen végzett fizikai változtatások nélkül műszakilag lehetséges, és

c) rendszeresen végeznek karbantartást.

(4) Az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetben a miniszter a térítésmentes kiosztás végrehajtását az újraindítás igazolásáig felfüggesztheti.

(5) A létesítmény üzemeltetője az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott esetekben, a bezárás napjától számított tizenöt napon belül köteles a létesítmény bezárását bejelenteni a hatóságnak. A bejelentés tartalmazza a bezárás napjának megjelölését és az annak igazolására alkalmas dokumentumot. A bezárás napja a bezárást megalapozó esemény bekövetkezésének a napja.

(6) A bezáró létesítmény üzemeltetője a bezárás napjától számított 30 napon belül köteles a tárgyévi tevékenység folytatásának idejére vonatkozóan hitelesített jelentést tenni. Ha a létesítmény bezárására január 1-je és március 1-je között kerül sor, akkor a bezárás évére vonatkozó jelentéstétel és a bezárás évét megelőző évre vonatkozó jelentéstétel együttesen teljesítendő.

(7) Az (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott esetekben a hatóság a kibocsátási engedélyt az (5) bekezdés szerinti bejelentés alapján visszavonja. A bezárásra tekintet nélkül a bezárás napjáig fennálló nyomon követési, jelentéstételi kötelezettségét az üzemeltetőnek a vonatkozó jogszabályok szerint teljesítenie kell. A bezárás napjáig fennálló kibocsátási egységek visszaadására vonatkozó kötelezettségét az üzemeltetőnek legkésőbb a bezárás napjától számított 45 napon belül teljesítenie kell.

(8) A miniszter a (7) bekezdésben foglalt visszaadási kötelezettség miatti nemzeti kiosztási tábla-módosítási javaslatát megküldi az Európai Bizottság részére.

13. § (1) A létesítmény működését részlegesen szüneteltetettnek kell tekinteni, ha egy olyan létesítményrész, amely legalább 30%-kal hozzájárul a létesítménynek ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek végleges éves mennyiségéhez vagy több mint 50 000 kibocsátási egységnek a létesítmény részére történő kiosztásához, tevékenységi szintjét egy adott naptári évben a létesítményrésznek kiosztott mennyiség kiszámításához használt kezdeti tevékenységi szinthez képest legalább 50%-kal csökkenti.

(2) A működését részlegesen szüneteltető létesítmény számára történő kibocsátási egység kiosztást a működés részleges beszüntetésének évét követő évben, illetve ha a részleges beszüntetésre 2013. január 1-je előtt került sor, 2013-tól úgy kell kiigazítani, hogy ha az (1) bekezdésben említett létesítményrész tevékenységi szintje a kezdeti tevékenységi szinthez képest

a) 50–75%-kal csökken, a létesítményrész az eredetileg megállapított kibocsátási egységek mennyiségének 50%-át kapja,

b) 75–90%-kal csökken, a létesítményrész az eredetileg megállapított kibocsátási egységek mennyiségének 25%-át kapja,

c) legalább 90%-kal csökken, az érintett létesítményrész számára nem osztható ki ingyenesen kibocsátási egység.

(3) Ha az (1) bekezdésben említett létesítményrész tevékenységi szintje meghaladja a kezdeti tevékenységi szint 50%-át, a működését részlegesen szüneteltető létesítményrész a tevékenységi szint 50%-os küszöbe meghaladásának naptári évét követő évben a számára eredetileg kiosztott kibocsátási egységeket kapja meg.

(4) Ha az (1) bekezdésben említett létesítményrész tevékenységi szintje meghaladja a kezdeti tevékenységi szint 25%-át, a működését részlegesen szüneteltető létesítményrész a tevékenységi szint 25%-os küszöbe meghaladásának naptári évét követő évben a számára eredetileg kiosztott kibocsátási egységek felét kapja meg.

(5) A létesítmény üzemeltetője a részleges szüneteltetés napjától számított tizenöt napon belül köteles a létesítmény részleges szüneteltetését és annak mértékét jelenteni a miniszternek és a hatóságnak. A bejelentés tartalmazza a részleges szüneteltetés kezdőnapjának megjelölését és az annak igazolására alkalmas dokumentumot. A részleges szüneteltetés kezdőnapja az azt megalapozó esemény bekövetkezésének a napja.

(6) A miniszter elkészíti a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát és benyújtja az Európai Bizottság részére.

14. § (1) Ha a létesítmény kapacitása jelentősen csökken, akkor a létesítmény számára történő kiosztás ennek megfelelően a kapacitáscsökkentés évét követő évtől, illetve ha a jelentős kapacitáscsökkentés 2013. január 1-je előtt történt, 2013-tól módosul.

(2) Jelentős kapacitáscsökkentésnek minősül a létesítményrész kezdeti beépített kapacitásának és tevékenységi szintjének – a jelentős kapacitásbővítésnek tekintett nagyságrenddel megegyező mértékű – jelentős csökkentése egy vagy több pontosan beazonosítható fizikai változás eredményeképpen.

(3) Az üzemeltető a kapacitás lényeges csökkentését az esemény bekövetkezésének napjától számított harminc napon belül úgy jelenti be a miniszternek, hogy megadja a létesítményrésznek az akkreditált hitelesítő szervezet által hitelesített jelentős kapacitáscsökkentés utáni csökkentett kapacitását és beépített kapacitását.

(4) A miniszter a jelentős kapacitáscsökkenést megelőző előzetes éves összmennyiség meghatározásához alkalmazott módszertan alapján kiszámítja az érintett létesítmény előzetes módosított éves összmennyiségét, valamint az érintett létesítmény számára ingyenesen kiosztott kibocsátási egységek módosított végleges éves összmennyiségét, és azt jóváhagyásra megküldi az Európai Bizottságnak.

(5) Az Európai Bizottság jóváhagyását követően a miniszter határozatban megállapítja a létesítménynek térítésmentesen kiosztható kibocsátási egységek módosított mennyiségét, elkészíti a nemzeti kiosztási tábla módosítására vonatkozó javaslatát és jóváhagyásra megküldi azt az Európai Bizottság részére. A nemzeti kiosztási táblát az európai uniós ügyleti jegyzőkönyvben a jegyzékkezelő módosítja.

6. A kibocsátás-csökkentési egység (ERU) és az igazolt kibocsátás-csökkentési egység (CER) beszámítása

15. § (1) Az Ügkr. tv. 29. §-a szerinti beszámítás és átváltás során – a (2) bekezdés szerinti kivétellel – a következő egységek használhatók fel:

a) 2012. december 31-ig elért kibocsátás-csökkentés alapján kiadott ERU és CER,

b) 2013. január 1-je előtt bejegyzett, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény szerinti együttes végrehajtási vagy tiszta fejlesztési mechanizmus projekt révén keletkező, 2013. január 1-je után elért kibocsátás-csökkentés alapján kiadott CER és ERU,

c) olyan CER, melyet az Európai Unió által legkevésbé fejlettnek tartott országokban 2013. január 1-je után megkezdett tiszta fejlesztési mechanizmus projektek után, 2013. január 1-je után elért kibocsátás-csökkentés alapján adtak ki 2020-ig vagy az érintett országok és az Európai Unió közötti megállapodás ratifikálásáig,

d) olyan egység, amely az Európai Unió és valamely harmadik ország közötti megállapodásnak megfelelően használható fel.

(2) A harmadik kereskedési időszakban – a 23. § (1) bekezdésében foglalt kivétellel – nem használható fel a trifluor-metán (HFC-23) és az adipinsav-termelésből származó dinitrogén-oxid megsemmisítésére irányuló projektekből származó ERU és CER.

7. A forgalmi jegyzék

16. § (1) Ha valamely adatot vagy tényt a forgalmi jegyzékbe bejegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. A forgalmi jegyzékben feltüntetett adatokkal és tényekkel szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adat vagy tény fennállását vagy helyességét vitatja.

(2) A számlabirtokos jóhiszemű személlyel szemben nem hivatkozhat arra, hogy valamely általa bejelentett és a forgalmi jegyzékben bejegyzett adat nem felel meg a valóságnak. Ellenkező bizonyításig jóhiszeműnek kell tekinteni azt, aki a forgalmi jegyzékben szereplő adatban bízva ellenérték fejében szerez kibocsátási egységet vagy egyéb jogot.

8. Számlavezetési díj

17. § (1) A forgalmi jegyzékben szereplő számla kezeléséért a 4. mellékletben meghatározott mértékű számlavezetési díjat (a továbbiakban: számlavezetési díj) kell fizetni.

(2) A számlavezetési díjat a hatóságnak a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00287261-00000000 előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni.

(3) A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetői számla és a személyi számla esetében a számlavezetési díjat – a 18. §-ban meghatározott kivétellel – a számla tulajdonosa évente a tárgyév január 31-ig köteles megfizetni a hatóság által a tárgyév január 5-ig kiállított és a számlatulajdonos részére megküldött számla alapján.

(4) A számlavezetési díjat átutalási megbízással kell teljesíteni vagy készpénz-átutalási megbízással postai úton kell befizetni, megjelölve a tárgyévet, az üzemeltető és a létesítmény nevét, valamint a kibocsátási engedély azonosítóját (ÜHG engedély-azonosító).

(5) A számlavezetési díj a hatóság bevétele, amelyet az a forgalmi jegyzék kezelésével kapcsolatos költségekre fordít.

(6) A hatóság a számlavezetési díj fizetési kötelezettség teljesítéséről nyilvántartást vezet.

18. § (1) A számlavezetési díjat, amennyiben a számla nyitására év közben kerül sor, a számla nyitását követő tizenöt napon belül kell befizetni a hatóság által a számla nyitásával egyidejűleg kiállított és a számlatulajdonos részére megküldött számla alapján.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt esetben számlavezetési díjat a számlanyitást követő naptól a tárgyév december 31-ig terjedő időszakra kell fizetni.

(3) A számlavezetési díj mértéke az (1) bekezdésben foglalt esetben a 4. mellékletben meghatározott éves díjnak a (2) bekezdésben meghatározott időszakra eső arányos része.

(4) Ha a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó üzemeltetői számlát és közönséges ügyfélszámlát a számlatulajdonos év közben megszünteti, a hatóság a számla megszüntetését követő tizenöt napon belül visszautalja a számlatulajdonos részére a számla megszüntetését követő naptól a tárgyév december 31-ig terjedő időszakra eső számlavezetési díjat.

9. Jogkövetkezmények

19. § Ha a miniszter az Ügkr. tv. 33. §-a alapján kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, hogy egy légi jármű üzembentartóra vonatkozóan működési tilalmat állapítson meg, a kérelemnek tartalmaznia kell a következőket:

a) bizonyíték arról, hogy a légi jármű üzembentartó nem teljesítette az Ügkr. tv. szerinti kötelezettségeit;

b) a hatóság által hozott végrehajtási intézkedésre vonatkozó részletek;

c) a közösségi szintű működési tilalom bevezetésének indokolása; és

d) a közösségi szintű működési tilalom hatályára és az esetlegesen alkalmazandó feltétekre vonatkozó ajánlás.

20. § (1) Ha az üzemeltető a 2. mellékletben meghatározott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet kibocsátási engedély nélkül folytatja, a hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetőt a kibocsátási engedély iránti kérelem beadásáig terjedő időszakra napi húszezertől százezer forintig terjedő bírság megfizetésére kötelezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogkövetkezményt kell alkalmazni akkor is, ha az üzemeltető a 2. § (3) és (4) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettségét elmulasztva, a tevékenységet módosított kibocsátási engedély nélkül folytatja tovább.

(3) Ha az üzemeltető az üvegházhatású gázok nyomon követését és jelentését nem e rendeletnek, a 601/2012/EU bizottsági rendeletnek, illetve a kibocsátási engedélynek megfelelően végzi, a hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetőt ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő egyszeri bírság megfizetésére kötelezi.

(4) Ha az üzemeltető a hatóság által előírt többlet információszolgáltatási kötelezettségének nem tesz eleget, a hatóság – a kötelezettségszegés súlyát és az érintett létesítmény kapacitását figyelembe véve – az üzemeltetőt ötvenezertől ötszázezer forintig terjedő egyszeri bírság megfizetésére kötelezi. A (2) bekezdésen alapuló bírság kiszabásával egyidejűleg ezen jogkövetkezmény nem alkalmazható.

(5) Ha a hatóság a benyújtott hitelesített jelentésben foglaltak alapján megállapítja, hogy az üzemeltető a tárgyévben nem folytatott üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységet, a hatóság az üzemeltetőt kötelezi a kiosztott kibocsátási egységmennyiségnek a határozat közlésétől számított 30 napon belül történő visszaadására.

(6) Ha az üzemeltető a kibocsátási egységmennyiség visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt minden egyes jóváírt kibocsátási egységmennyiség után 100 eurónak megfelelő forintösszegű bírság egyszeri megfizetésére kötelezi.

(7) A (4) bekezdéstől eltérően a bezárás vagy részleges szüneteltetés bejelentésének elmulasztása esetén

a) a hatóság az üzemeltetőt – e kötelezettsége teljesítéséig – az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetésére kötelezi, és

b) ha a mulasztás a bezárt létesítmény üzemeltetője számára olyan kibocsátási egységek jóváírását eredményezi a bezárt létesítményhez rendelt üzemeltetői számlán, amelyekre egyébként az üzemeltető már nem lett volna jogosult, a hatóság az a) pontban meghatározott bírság megfizetésén felül az üzemeltetőt kötelezi

ba) az üzemeltetői számlán jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiség visszautalására (tranzakció visszafordítása) az erről szóló határozat közlésétől számított 30 napon belül, és

bb) ha a jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység-mennyiséget nem adja vissza a ba) alpontban meghatározott időpontig, minden egyes jogosulatlanul jóváírt kibocsátási egység után 100 eurónak megfelelő forintösszegű bírság megfizetésére.

(8) Ha az üzemeltető a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt a mulasztással érintett minden egyes tonna szén-dioxid-egyenértéknek megfelelő kibocsátás után 100 eurónak megfelelő forintösszegű egyszeri bírság megfizetésére kötelezi.

(9) A bírság összegének megállapítása során a Magyar Nemzeti Bank által megállapított, a visszaadásra előírt határidő utolsó napján közzétett hivatalos devizaárfolyamot kell figyelembe venni.

21. § (1) Ha a számlatulajdonos díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, késedelmi pótlékot köteles fizetni, a jegyzékkezelő pedig a számlához való hozzáférést felfüggeszti (a továbbiakban: zárolás). A jegyzékkezelő a zárolás tényéről értesíti az érintetteket.

(2) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.

(3) A jegyzékkezelő a számla zárolását a számlavezetési díj és a késedelmi pótlék befizetése után oldja fel. A számla zárolásának feloldásáról a jegyzékkezelő értesíti az érintetteket.

10. Záró rendelkezések

22. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 34. § 2013. május 1-jén lép hatályba.

23. § (1) A második kereskedési időszakbeli kibocsátások ellentételezésére 2013. április 30-ig felhasználható a trifluor-metán (HFC-23) és az adipinsav-termelésből származó dinitrogén-oxid megsemmisítésére irányuló projektekből származó ERU és CER, ha olyan együttes végrehajtási vagy tiszta fejlesztési mechanizmus projektből származik, amelyet 2011. június 8-áig jóváhagytak, és a beszámítani kívánt egységet 2012. december 31-ig létrehozták.

(2) Az üzemeltető 2013. január 15-ig a létesítmény kapacitásával, tevékenységi szintjével és működésével kapcsolatos lényeges tervezett változásról jelentést nyújt be a miniszter részére.

(3) A létesítmény bezárásáról, részleges szüneteltetéséről, szétválásáról, egyesítéséről, valamint a kibocsátási engedély módosításáról a hatóság 2013. január 15-ig jelentést tesz a miniszter részére, aki a változásokat átvezeti a nemzeti kiosztási táblában.

24. § (1) Ez a rendelet

a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. október 13-i 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelvnek a Kiotói Jegyzőkönyv projekt-mechanizmusára tekintettel történő módosításáról szóló, 2004. október 27-i 2004/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének a légi közlekedésre történő kiterjesztése céljából történő módosításáról szóló, 2008. november 19-i 2008/101/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a 2003/87/EK irányelvnek az üvegházhatású gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének továbbfejlesztése és kiterjesztése tekintetében történő módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/29/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a rendelet

a) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Közösségen belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezéséről, lebonyolításáról és egyéb vonatkozásairól szóló, 2010. november 12-i 1031/2010/EU bizottsági rendelet,

b) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 280/2004/EK európai parlamenti és tanácsi határozat szerinti, az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer 2013. január 1-jén kezdődő kereskedési időszakát és azt követő kereskedési időszakait szolgáló uniós kibocsátásiegység- forgalmi jegyzék létrehozásáról, valamint a 2216/2004/EK és a 920/2010/EU bizottsági rendelet módosításáról szóló, 2011. november 18-i 1193/2011/EU bizottsági rendelet,

c) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelő nyomon követéséről és jelentéséről szóló, 2012. június 21-i 601/2012/EU bizottsági rendelet,

d) a kibocsátási egységekre vonatkozó harmonizált ingyenes kiosztás uniós szintű átmeneti szabályainak a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10a. cikke értelmében történő meghatározásáról szóló, 2011. április 27-i 2011/278/EU bizottsági határozat

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

11. Módosító rendelkezések

25–32. §1

12. Hatályon kívül helyező rendelkezések

33. §2

34. §3

1. melléklet a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A kibocsátási engedély iránti kérelem tartalmi követelményei

A. AZ AZONOSÍTÁSRA VONATKOZÓ ADATOK

A.1 AZ ÜZEMELTETŐ AZONOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK

Az üzemeltető (engedélykérő) cégjegyzékszáma, levelezési címe, telefon- és faxszáma, e-mail címe, hivatalos honlap címe, KÜJ száma, KSH száma, adószáma, számlázási címe.

A.2 A LÉTESÍTMÉNY AZONOSÍTÁSÁRA VONATKOZÓ ADATOK

A létesítmény neve, a létesítmény telephelyének címe, a telephely KTJ száma és földrajzi (EOV) koordinátái, EPRTR jelentésre való kötelezettség.

A.3 A LÉTESÍTMÉNYBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉG(EK)RE VONATKOZÓ ADATOK

A.3.1 A létesítmény telephelyén végzett 2. melléklet szerinti tevékenység (tevékenységek) megnevezése.

A.3.2 A létesítmény telephelyére kiadott környezetvédelmi engedély megnevezése: az egységes környezethasználati (EKHE) engedély (engedélyek) száma, kiadásának dátuma, kiállító hatóság megnevezése és az EKHE engedély jogerőre emelkedésének dátuma; ha a telephelyen végzett tevékenység nem EKHE engedélyköteles, akkor a környezethasználat feltételeit is megállapító engedély száma, kiadásának dátuma, kiállító hatóság megnevezése és az engedély jogerőre emelkedésének dátuma.

A.3.3 A próbaüzem és a rendes működés megkezdésnek tervezett ideje (éééé/hh/nn), a létesítmény státusza és annak leírása.

A.4 A LÉTESÍTMÉNY KIBOCSÁTÁSI KATEGÓRIÁJA

A létesítmény jövőbeni összes éves kibocsátási kategóriájának becslése:

a) A kategóriájú létesítmény: 50 000 vagy kevesebb tCO2(e)

b) B kategóriájú létesítmény: 50 000 tCO2(e) és 500 000 tCO2(e) között

c) C kategóriájú létesítmény 500 000 tCO2(e)<.

B. A KIBOCSÁTÁSOK NYOMON KÖVETÉSÉVEL KAPCSOLATOS ADATOK ÉS MÓDSZEREK (Nyomon követési Terv – NykT)

B.1 KIBOCSÁTÓ FORRÁSOK

B.1.1 A kibocsátó forrás (források) típusa, elnevezése, CRF kódja, leírása (a berendezések, ezek állapota – próbaüzem előtt vagy alatt álló, szakaszosan működő, tartalék, folyamatosan működő stb.), összes névleges bemenő hőteljesítménye (tüzelés) vagy maximális termelési kapacitása (technológia).

B.1.2 A kibocsátó forrásokból eredő kibocsátás meghatározására választott megközelítés megjelölése és leírása (anyagmérleg vagy nem anyagmérleg), illetve folyamatos kibocsátásmérésen alapuló módszerek.

B.2 KIBOCSÁTÁSI FORRÁSANYAGOK

B.2.1 A kibocsátó források forrásanyagainak megnevezése, a forrásanyagból eredő kibocsátás meghatározáshoz választott módszertan és ehhez kapcsolódó adatmeghatározási szintek megjelölése és leírása a tevékenységi adat, a fűtőérték (tüzelőanyagoknál), a kibocsátási tényezők, az oxidációs vagy konverziós tényezők vonatkozásában a 601/2012/EU bizottsági rendelet iránymutatásai alapján.

B.2.2 Az egyes forrásanyagokra adott esetben a fűtőérték, a széntartalom, a kibocsátási tényezők, az oxidációs vagy konverziós tényezők és biomassza-hányad meghatározása céljából a tüzelőanyagból és más anyagokból történő mintavételi módszerek leírása.

B.2.3 Az egyes forrásanyagok fűtőértékének, széntartalmának, kibocsátási tényezőjének, oxidációs tényezőjének, konverziós tényezőjének vagy biomassza-hányadának meghatározásához használni kívánt adatok forrása vagy analitikai módszerek leírása, megnevezve a külső MSZ EN ISO 17025:2005. szabvány szerint akkreditált laboratóriumot és akkreditációs számát.

B.2.4 Annak megjelölése, hogy a forrásanyag fő vagy kisebb jelentőségű forrásanyag-e figyelembe véve a 601/2012/EU bizottsági rendelet iránymutatásait.

B.2.5 A mennyiségi adatokat mérő mérőberendezés mérési pontossága, és annak megjelölése, hogy rendelkezik-e fővárosi és megyei kormányhivatal mérésügyi és műszaki biztonsági hatósága által kiállított hitelesítési bizonyítvánnyal.

B.2.6 Amennyiben a kibocsátási számítása az anyagmérlegen alapuló megközelítéssel történik, akkor meg kell jelölni a létesítmény területére belépő összes karbontartalmú forrásanyagot, a létesítmény területéről kilépő összes karbontartalmú forrásanyagot, valamint létesítményben készletként megmaradó összes karbontartalmú forrásanyagot, valamint mindezek mennyiségének és karbontartalmának meghatározáshoz kiválasztott adatmeghatározási szinteket, módszereket.

C. NYILATKOZAT A CO2 ÁTADÁSÁRA IRÁNYULÓ SZERZŐDÉS(EK)RŐL

D. KIVÉTELES ELJÁRÁS

Akkor, ha az úgynevezett kivételes eljárást (601/2012/EU bizottsági rendelet 22. cikke) alkalmazzák: a kivételes eljárás elvének és a bizonytalansági elemzésnek átfogó leírása.

E. KIBOCSÁTÁS KÖZVETLEN FOLYAMATOS MÉRÉSE ESETÉN MEGADANDÓ ADATOK ÉS INFORMÁCIÓK

E.1 A folyamatos mérésen alapuló nyomon követési rendszer választásának indokolása, melynek során az üzemeltető bemutatja, hogy a mért eredmény pontosabb, mint a legmagasabb adatmeghatározási szint esetében alkalmazott számítás.

E.2 A kibocsátó forrás nyomon követésére használni kívánt folyamatos kibocsátásmérő rendszerek leírása, azaz a mérési pontok, a mérések gyakorisága, az alkalmazott berendezés, kalibrálási eljárások, adatgyűjtési és -tárolási eljárások, és az ellenőrző számítások elve, valamint a tevékenységre vonatkozó adatok, kibocsátási tényezők és hasonlók jelentésének elve.

F. A NYOMON KÖVETÉSI TERV KÖZÉRTHETŐ, NEM TECHNIKAI JELLEGŰ SZÖVEGES ÖSSZEFOGLALÓJA

F.1. Csatolandó dokumentumok az A. pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan:

F.1.1 A környezethasználati jogosultságot megalapozó engedély másolata.

F.1.2 A létesítményben végzett főtevékenység megnevezése, TEÁOR száma és EKHE kódja.

F.1.3 Ha van ilyen, akkor a létesítmény múltbéli termelési szintjét jellemző adatok 5 évre visszamenőleg informatikai úton újraszámolható formátumban (a berendezések üzemóraszáma óra/év, a közbenső és a végső termék mennyiségi adatai, a termeléshez felhasznált anyagok és tüzelőanyagok mennyiségi adatai).

F.1.4 A jövőben tervezett termelési szintet jellemző adatok informatikai úton újraszámolható formátumban az adott kereskedési időszak hátralevő éveire, de legalább 3 évre megadva (a berendezések várható üzemóraszámai óra/év; felhasználni tervezett anyagok és tüzelőanyagok mennyisége; tervezett közbenső vagy késztermék mennyiségi adatok).

F.1.5 Az F.1.3 és az F.1.4 számítógéppel feldolgozható adat munkatáblákban közölt adatokat hitelesen alátámasztó dokumentumok (például termékeladási és tüzelőanyag-beszerzési szerződések).

F.1.6 A telephely helyszínrajza megjelölve az épületeket, raktárakat, alapanyag-tárolókat, gázfogadókat, a mennyiséget mérő berendezések helyét.

F.1.7 Technológiai folyamatábra megjelölve a mérőberendezések helyét és a mintavételi pontokat.

F.1.8 A létesítmény berendezéseinek gyártója által kiadott műszaki dokumentumok.

F.2. Csatolandó dokumentumok a B. pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan:

F.2.1 A mérőrendszerek leírása és a nyomon követendő forrásanyagok mindegyike tekintetében a használandó mérőműszerek specifikációja és pontos helye, hitelesítési dokumentumai.

F.2.2 Az egyes forrásanyagokra alkalmazott adatmeghatározási szinteknél a tevékenységre vonatkozó adatok és adott esetben más paraméterek bizonytalansági küszöbértékeinek való megfelelés igazolása.

F.2.3 Adott esetben a nem akkreditált laboratóriumok és a vonatkozó analitikai eljárások felsorolása és leírása, beleértve a vonatkozó minőségbiztosítási intézkedések felsorolását is.

F.2.4 A létesítményben végzett nyomon követés és jelentés felelősségi rendszeréről szóló információk (szervezeti diagram).

F.2.5 Az adatgyűjtési és -kezelési tevékenységek és az ellenőrzési tevékenységek eljárásainak leírása.

F.2.6 Annak megjelölése, hogy az üzemeltető rendelkezik-e az 1221/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti, a környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerben (EMAS) részt vevő szervezetek nyilvántartásáról szóló 308/2010. (XII. 23.) Korm. rendeletnek megfelelően nyilvántartott környezetvédelmi és tanúsítási (EMAS), ISO 14001 környezetirányítási, ISO 9001 minőségirányítási, valamint egyéb minőségirányítási rendszerrel, továbbá ezek keretében a vállalt üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nyomon követésére és jelentésére vonatkozó eljárásokról és ellenőrzési elemekről.

F.2.7 A 601/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott egyéb adatok és dokumentumok.

F.3. Csatolandó dokumentumok a C. pontban felsorolt adatokkal kapcsolatosan:

Adott esetben a CO2 átadás során az átadott CO2 mennyiség meghatározására használt módszer: átadott CO2-nek minősülő anyag vagy termék megnevezése; az éves átadott mennyiség vagy inherens mennyiség becslése; az átadás típusa (inherens CO2 létesítménybe/létesítményből, átadás létesítménybe/létesítményből), valamint annak igazolása, hogy az éves átadott CO2 vagy karbonát tömegét legfeljebb 1,5%-os bizonytalansági küszöbértékeinek való megfelelés igazolása.

Megjegyzés:

Hulladékégetés esetén tüzelőanyagként vagy alap-, illetve segédanyagként használatos hulladékok típusát a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII. 18.) KöM rendeletben meghatározott Európai Hulladék Katalógus szerinti osztályozás (EWC kódszám) alkalmazásával is meg kell jelölni.

2. melléklet a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységek és üvegházhatású gázok

1.    A kibocsátási engedélyhez kötött tevékenységi kategóriák és üvegházhatású gázok, valamint a tevékenységi kategóriák IPCC és egységes környezethasználati engedélyezés szerinti (EKHE) sorszámai

 

A

B

C

D

E

F

G

1.

 

Tevékenység

Üvegház-
hatású gáz

Tevékenység IPCC kódja

Tevékenység IPCC
megnevezése

Tevékenység
EKHE kódja

Tevékenység EKHE megnevezése

2.

Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek

3.

I.

Tüzelőberendezések 20 MWth-ot meghaladó bemenő hőteljesítménnyel (kivéve a veszélyes hulladék- és települési hulladékégető létesítményeket, az atomerőművekben szükségáramforrásként használt dízelgenerátorokat)

Szén-
dioxid

1.A.1.a

Közcélú villamosenergia- és hőtermelés

1.1

Tüzelőberendezések

4.

1.A.2.e

Élelmiszer-ipari hőtermelés

5.

1.A.2.f

Egyéb ipari hőtermelés

6.

1.A.4.a

Intézményi hőtermelés

7.

II.

Ásványolaj-feldolgozás

Szén-
dioxid

1.A.1.b

Olajfinomítás

1.2

Ásványolaj- és gázfinomítók

8.

III.

Kokszolás

Szén-
dioxid

1.A.1.c

Szilárd tüzelőanyag-előállítás

1.3

Kokszoló kemencék

9.

Fémek termelése és feldolgozása

10.

IV.

Fémérc (beleértve a szulfid ércet) pörkölése és zsugorítása

Szén-
dioxid

1.A.2.a

Vas- és acélgyártás- hőtermelés

2.1

Fémérc (beleértve a szulfidércet) pörkölő és szinterelő létesítmények

11.

2.C.1.

Vas- és acélgyártás- technológia

12.

V.

Vas vagy acél termelése (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett

Szén-
dioxid

1.A.2.a

Vas- és acélgyártás- hőtermelés

2.2

Vas és acél termelésére szolgáló létesítmények (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett

13.

2.C.1.

Vas- és acélgyártás- technológia

14.

V.a

Vasfémek (beleértve a vasötvözeteket is) előállítása vagy feldolgozása, ha 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek. A feldolgozás magában foglalja többek között a hengerműveket, a fűtőberendezéseket, a temperált kohókat, kovácsműhelyeket, öntödéket, bevonatolást és a lemaratást is

Szén-
dioxid

1.A.2.a

Vas- és acélgyártás – hőtermelés

2.3

Vasfém feldolgozó létesítmények

Vasfémöntödék

15.

2.C.2

Vasötvözet előállítása-technológia

2.4

16.

V.b

Elsődleges alumínium előállítás

Szén-
dioxid és perfluor-
szénhidro-gének

1.A.2.b

Nemvasfém előállítás-hőtermelés

2.5. a

Létesítmények nemvas nyersfémek ércből, koncentrátumból vagy másodlagos nyersanyagokból kohászati, vegyi vagy elektrolitikus eljárással történő előállítására

17.

2.C.3

Alumínium előállítás-technológia

18.

V.c

Másodlagos alumínium előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek

Szén-
dioxid

1.A.2.b

Nemvasfém előállítás-hőtermelés

19.

2.C.3

Alumínium előállítás-technológia

20.

V.d

Nemvasfémek előállítása vagy feldolgozása, beleértve az ötvözetek előállítását, a finomítást, az öntést stb., ha (a redukáló- anyagokként alkalmazott tüzelőanyagokat is beleszámítva) 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek

Szén-
dioxid

1.A.2.b

Nemvasfém előállítás-hőtermelés

2.5. b

Létesítmények nemvasfémek, ezen belül visszanyert termékek (finomítás, öntés céljából történő) olvasztására (ötvözésére is)

21.

2.C.5

Egyéb fém előállítása-technológia

22.

Ásványanyagipar

23.

VI.a

Cement-klinker napi 500 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében történő előállítása vagy gyártása napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálása

Szén-
dioxid

1.A.2.f

Egyéb ipari hőtermelés

3.1

Cement-klinker napi 500 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében történő előállítása vagy gyártása napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálása

24.

2.A.1.

Cement/klinker gyártás- technológia

25.

VI.b

Mész előállítása vagy dolomit és magnezit napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében vagy más típusú kemencében történő kalcinálása

1.A.2.f

Egyéb ipari hőtermelés

3.1

Mésznek forgókemencében történő gyártására szolgáló létesítmények 50 tonna/nap kapacitás felett vagy egyéb égetőkemencében történő gyártására szolgáló létesítmények 50 tonna/nap kapacitás felett

26.

VI.c

2.A.2.

Mészgyártás- technológia

27.

 

2.A.3

Mészkő és dolomit felhasználás

28.

VI.d

Gipszszárítás vagy -kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek

1.A.2.f

Egyéb ipari hőtermelés

3.1

29.

2.A.3

Mészkő és dolomit felhasználás

30.

VII.

Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül

Szén-
dioxid

1.A.2.f

Egyéb ipari hőtermelés

3.3

Üveg gyártására szolgáló létesítmények, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül

31.

 

2.A.7.

Üveggyártás- technológia

32.

VII.a

Ásványi gyapot szigetelőanyag előállítás, kőzet, üveg vagy salak felhasználásával, napi 20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással

1.A.2.f

Egyéb ipari hőtermelés

3.4

Ásványi anyagok olvasztására, ideértve az ásványi szálakat is, előállítására szolgáló létesítmények 20 tonna/nap olvadási kapacitás felett

33.

2.A.7

Egyéb ásványanyagipari termelés

34.

Kerámia termékek égetéssel történő gyártása

35.

VIII.a

Tetőcserép, tégla, tűzálló tégla gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja

Szén-
dioxid

1.A.2.f

Egyéb ipari hőtermelés

3.5

Kerámiatermékek égetéssel történő gyártására szolgáló létesítmények, különösen csempék, téglák, tűzálló téglák, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja

36.

VIII.b

Csempe, kőáru vagy porcelán gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül és/vagy ahol a kemence térfogata 4 m3 és abban az árusűrűség a 300 kg/m3-t meghaladja

2.A.7.

Kerámiaégetés- technológia

37.

Egyéb tevékenységek

38.

IX.

Faanyagból származó pép (cellulóz), vagy egyéb szálas anyagok gyártása

Szén-
dioxid

1.A.2.d

Cellulózgyártás

6. a)

Ipari üzemek (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok gyártására

39.

X.

Papír és karton gyártása 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül

Szén-
dioxid

1.A.2.d

Papírgyártás

6. b)

Ipari üzemek papír és karton gyártására 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül

40.

Vegyipar

41.

XI.

Salétromsav előállítás

Szén-
dioxid és dinitro-
génoxid

1.A.2.c.

Vegyipari hőtermelés

4.2. b

Alapvető szervetlen vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például savak: salétromsav

42.

2.B.2

Salétromsav előállítás- technológia

43.

XII.

Adipinsav(dikarbonsav) előállítás

1.A.2.c.

Vegyipari hőtermelés

4.1. b

Alapvető szerves vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például oxigéntartalmú szénhidrogének: karbonsavak, aldehidek

44.

2.B.3

Adipinsav előállítás- technológia

45.

XIII.

Glioxál és glioxálsav
előállítás

1.A.2.c.

Vegyipari hőtermelés

46.

2.B.5

Egyéb vegyipari termelés

47.

XIV.

Ammónia előállítás

Szén-
dioxid

1.A.2.c.

Vegyipari hőtermelés

4.2. a

Alapvető szervetlen vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például gázok: ammónia

48.

2.B.1

Ammónia előállítás- technológia

49.

XV.

Nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátrium- hidrogén-karbonát (NaHCO3) előállítás

Szén-
dioxid

1.A.2.c.

Vegyipari hőtermelés

4.2. d

Alapvető szervetlen vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például sók: nátrium-karbonát

50.

2.A.4

Nátrium-karbonát előállítás-technológia

51.

XVI.

Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárással, 100 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással

Szén-
dioxid

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

4.1

Alapvető szerves vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények 100 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással

52.

2.B.

Egyéb vegyipari termelés

53.

XVII.

Hidrogén (H2) és szintetikus gáz előállítása reformálással vagy részleges oxidálással 25 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással

Szén-
dioxid

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

4.2. a

Alapvető szervetlen vegyi anyagokat gyártó vegyipari létesítmények, mint például gázok: hidrogén

54.

2.B.

Egyéb vegyipari termelés

55.

XVIII.

Korom szerves anyagok – mint például olaj, kátrány, krakkoló, desztillációs maradékok – karbonizálásával járó előállítása, amennyiben 20MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek

Szén-
dioxid

1.A.2.c

Vegyipari hőtermelés

4.2. f

Egyéb vegyipari létesítmények, alapvető szervetlen anyagok ipari méretű gyártására

56.

2.B.

Egyéb vegyipari termelés

57.

XIX.

Üvegházhatású gázoknak szállítás és a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítésére használt létesítmények

Szén-
dioxid

 

 

 

 

58.

XX.

Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való csővezetékek révén történő szállítása

Szén-
dioxid

 

 

 

 

59.

XXI.

Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása

Szén-
dioxid

 

 

 

 

60.

XXII.

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légijáratok üzemeltetése

Szén-
dioxid

 

 

 

 

2. Megjegyzések:

2.1. IPCC kód: az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményének szerve, az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) által előírt közös jelentéstételi formátum szerinti kódok.

2.2. EKHE sorszám: a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. számú mellékletében az egyes tevékenységekhez rendelt sorszámok.

2.3. Küszöbértékek értelmezése: a megadott küszöbértékek maximális kapacitásokra vonatkoznak. Ha egy üzemeltető több, azonos római számmal jelölt tevékenységhez tartozó berendezést üzemeltet egy telephelyen, a küszöbérték megállapítása során ezen berendezések kapacitásának összegét kell figyelembe venni. Az oktatási intézmények és egészségügyi szolgáltatók esetében a tüzelő berendezések küszöbértékének számítása során nem kell figyelembe venni a biztonsági tartalék tüzelőberendezések kapacitását.

2.4. Ha az egység olyan tevékenységet szolgál, amelynek küszöbértéke nincs teljes névleges bemenő hőteljesítményként kifejezve, akkor az ilyen tevékenység küszöbértéke a közösségi rendszerbe történő beillesztéssel kapcsolatos döntéskor elsőbbséget élvez.

2.5. Ha e mellékletben szereplő bármely tevékenység teljesítményére vonatkozó küszöbértéket túlzónak ítélnek egy létesítmény vonatkozásában, a veszélyes és a települési hulladék égetését végző egységeken kívül valamennyi üzemanyag-égetést folytató egységet szerepeltetni kell az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó engedélyben.

2.6. Tüzelőberendezés (I): idetartozik minden olyan, a teljesítményhatárt a fenti 2.3. pont szerint elérő berendezés, amelyben tüzelőanyag oxidációja folyik az így termelt hő hasznosítása céljából, függetlenül attól, hogy a termelt hőt energetikai (hő- vagy villamosenergia-termelés) vagy technológiai célra hasznosítják. 2008. január 1-jétől idetartozik a hőbontás (pirolízis, krakkolás) is.

2.7. Ha egy létesítmény teljes névleges bemenő hőteljesítményét a közösségi rendszerbe történő beillesztésének meghatározása céljából számítják ki, akkor a létesítményen belül a részét képező valamennyi üzemanyag-égetést folytató technikai egység névleges bemenő hőteljesítménye összeadandó. Ezen egységek lehetnek valamennyi típusú kazánok, égetőművek, turbinák, fűtőberendezések, kohók, égetők, kalcináló- és égetőkemencék, szárítók és motorok, üzemanyagcellák, vegyi tüzelőberendezések, fáklyázók, hő- vagy katalitikus utánégetők. A 3 MW alatti névleges bemenő hőteljesítményű, továbbá a kizárólag biomasszát használó egységeket e számítás céljából nem kell figyelembe venni. A „kizárólag biomasszát használó egységekbe” azon egységek is beleértendők, amelyek csak indításukhoz és leállításukhoz használnak fosszilis tüzelőanyagot.

2.8. Ásványolaj-feldolgozó (II): idetartoznak a katalizátorok regenerálása, petrolkokszgyártás és a kőolaj-feldolgozáshoz kapcsolódó hidrogéntermelés technológiai kibocsátásai, valamint az azonos telephelyen az ezekhez szükséges energia előállítást biztosító és a technológiai véggázokat elégető, azonos üzemeltető által működtetett tüzelőberendezések.

2.9. Vas és acél termelése (V): idetartoznak az integrált acélművek, valamint a vas-, illetve acéltermelés és technológiailag a hozzá kapcsolódó vas-, illetve acéltermékek gyártása. 2008. január l-jétől nem tartozik ide a vas- és acéltermékek gyártása, amennyiben a létesítményben nincs vas-, illetve acéltermelés.

2.10. Üveggyártás (XIII): 2008. január 1-jétől az üveggyártást folytató létesítmény esetében a telephelyen az üvegtermékek előállításakor keletkező valamennyi tüzelési eredetű kibocsátást figyelembe kell venni.

3. melléklet a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

A kibocsátási engedély tartalmi követelményei

A kibocsátási engedélynek az alábbiakat tartalmazza:

a) ÜHG engedélyazonosító;

b) az üzemeltető azonosító adatai;

c) a létesítmény azonosító adatai;

d) a létesítmény névleges kapacitása;

e) a villamosenergia- és hőtermelés során használt technológia;

f) az engedélyezett üvegházhatású gáz (gázok) megjelölése;

g) a környezethasználat feltételeit megállapító, alapul szolgáló engedély megnevezése;

h) a létesítményben folytatott tevékenység leírása;

i) az engedélyezett kibocsátási kategória (TIER A; TIER B; TIER C);

j) az engedélyezett üvegházhatású gázkibocsátások nyomon követésére jóváhagyott általános és létesítményspecifikus módszertan és intézkedések (jóváhagyott nyomon követési terv):

ja) kibocsátási források (kibocsátást eredményező berendezések, eljárások),

jb) kibocsátási forrásanyagok (tüzelőanyagok, alap-, segéd- és adalékanyagok),

jc) kibocsátási adatok meghatározásának szintjei (TIER szintek),

jd) mennyiség meghatározását szolgáló mérőberendezések,

je) mintavételi eljárások, analitikai vizsgálatok (ha van ilyen),

jf) a határozat által előírt minimális adatmeghatározási szinttől való egyedi eltérések (ha van ilyen),

jg) az átadott CO2 mennyiségének meghatározása (ha van ilyen),

jh) a jóváhagyott adatkezelő és adatminőség-ellenőrzési rendszer;

k) az eseti adatszolgáltatási kötelezettség megállapítása;

l) az üzemeltető azon kötelezettségének megállapítása, mely szerint minden év április 30-ig köteles a nyomon követett előző évi kibocsátásainak megfelelő mennyiségű kibocsátási egységet visszaadni.

4. melléklet a 410/2012. (XII. 28.) Korm. rendelethez

1.    A számlavezetési díj mértéke és alapja üzemeltetői számla esetében

 

 

A

B

C

 

1.

Sorszám (fő)/alszám

A forgalmi jegyzékhez kapcsolódó számlák
(kibocsátási egységmennyiség/év)

A számlavezetési díj mértéke
(forint/év)

 

2.

1.

 

Üzemeltetői számla

 

 

3.

 

1.1

–10 000

27 000

 

4.

 

1.2

10 001–100 000

82 000

 

5.

 

1.3

100 001–1 000 000

191 000

 

6.

 

1.4

1 000 001–3 000 000

384 000

 

7.

 

1.5

3 000 001 kibocsátástól

820 000

 

8.

2.

 

Légijármű-üzemeltetői számla

100 000

 

9.

3.

 

Közönséges ügyfél számla

80 000

 

10.

4.

 

Kereskedési számla

150 000

 

11.

5.

 

Külső kereskedési platform számla

250 000

 

12.

6.

 

Árverési kézbesítőszámla

100 000

2.    A számlavezetési díj alapja üzemeltetői számla esetében

Az üzemeltetői számla esetében a díjfizetés alapja a Nemzeti Végrehajtási Intézkedésben és az új belépő tartalék terhére a tárgyévre a létesítmény részére ingyenesen kiosztott kibocsátási egység mennyisége [kibocsátási egységmennyiség (db)/év] létesítményenként.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!