nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2012. évi CLXVIII. törvény
a közművezetékek adójáról
2018-01-01
infinity
4
Jogszabály

2012. évi CLXVIII. törvény

a közművezetékek adójáról1

Az Országgyűlés az arányos közteherviselés elvére figyelemmel a következő törvényt alkotja:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában:

1. közművezeték: a fogyasztók vízellátási, szennyvízelvezetési és belterületi csapadékvíz-elvezetési, földgáz-, hő- és villamosenergia-ellátási, valamint hírközlési időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték (a továbbiakban: vezeték) közterületen, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, valamint a vezetéknek a közterületnek nem minősülő földrészleten, továbbá annak felszíne alatt vagy felett elhelyezett része, ide nem értve a közterületen vagy közterületnek nem minősülő földrészleten elhelyezett olyan vezetéket, amely kizárólag az adott helyrajzi számon nyilvántartott földrészlet használatára jogosultnak a földrészlet használatával összefüggő fogyasztói igényei kiszolgálását teszi lehetővé;

2. hírközlési vezeték: a fogyasztók hang-, kép-, adat- és más információ-továbbítási időszakos és folyamatos igényeinek kiszolgálását lehetővé tevő vezeték;

3. közterület: közhasználatra szolgáló minden olyan, az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló földterület, amelyet az ingatlan-nyilvántartás közterületként tart nyilván;

4. üzemeltető: a közművezeték működésének fenntartásáért felelős személy vagy szervezet.

2. Az adó tárgya

2. § Adókötelezettség terheli a közművezetéket.

3. Az adókötelezettség keletkezése, megszűnése, változása

3. § (1)2 Az adókötelezettség közművezeték létesítése esetén a közművezeték tényleges használatbavételét követő hatodik év első napján keletkezik.

(2) Az adókötelezettséget érintő változást (így különösen a közművezeték nyomvonalhosszának változását) a változást követő év első napjától kell figyelembe venni.

(3) Az adókötelezettség megszűnik a közművezeték megszűnése, megszüntetése évének utolsó napján.

(4) A közművezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem érinti.

4. Az adó alanya

4. § (1) Az adó alanya – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – az, aki a naptári év első napján a közművezeték tulajdonosa.

(2) Több tulajdonos esetén a tulajdonosok tulajdoni hányaduk arányában adóalanyok.

(3) Az állam vagy a helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezeték esetén az adó alanya az, aki a naptári év első napján a közművezeték üzemeltetője.

5. Az adó alapja

5. § (1) Az adó alapja a közművezeték nyomvonalának méterben kifejezett hossza.

(2) Az adóalany egy nyomvonalon lévő, azonos szolgáltatás nyújtására alkalmas több közművezetékét egy közművezetéknek kell tekinteni.

6. Az adó mértéke

6. § Az adó évi mértéke az adóalap minden megkezdett métere után 125 Ft.

7. Adómentesség, adókedvezmény

7. § Mentes az adó alól az állam és a helyi önkormányzat.

8. §3

9. §4

10. §5 A hírközlési vezetékkel rendelkező adóalanynak a hírközlési vezeték utáni adó alapjának

a) 200 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 0%-át,

b) 200 000 métert meghaladó, de 350 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 30%-át,

c) 350 000 métert meghaladó, de 500 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendő adó 75%-át,

d) 500 000 métert meghaladó része után a fizetendő adó teljes összegét

kell megfizetni.

11. §6 Ha a meglévő hírközlési vezetékhálózaton olyan hálózatfejlesztést hajtanak végre, amely a hálózat előfizetői szakaszán lehetővé teszi a legalább 100 Mbps sebességű adatkapcsolati hozzáférést, akkor a vezetékhálózat hálózatfejlesztéssel érintett szakaszának használatbavételét követő öt évben az adó alapja a hálózatfejlesztéssel érintett szakasz méterben kifejezett hosszával csökkenthető.

8. Eljárási rendelkezések

12. § (1) Az adó alanya az adókötelezettségét a naptári évre vonatkozóan önadózás útján állapítja meg és vallja be az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon.

(2) Az adóalany bevallási kötelezettségét évente, március 20-ig teljesíti az állami adóhatóság számára.

(3) Az adóalany éves adóját két egyenlő részletben, a naptári év március 20-ig és szeptember 20-ig fizeti meg az állami adóhatóságnak. A befizetett adó a központi költségvetés bevételét képezi.

(4)7 Az adóalany évközi megszűnése esetén az adóalany adóévi, a megszűnést megelőzően nem teljesített adóbevallási, adófizetési kötelezettségét a megszűnéssel egyidejűleg teljesíti.

(5)8

9.9 Záró rendelkezések

13. § E törvény 2013. január 1-jén lép hatályba.

14. §10 E törvénynek az adózással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2015. évi LXXXI. törvénnyel megállapított

a) 3. § (1) bekezdését annak hatálybalépését11 követően használatba vett közművezetékre,

b) 11. §-át annak hatálybalépését12 követően hálózatfejlesztéssel érintett hírközlési vezetékszakaszra

kell alkalmazni.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!