nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
56/2012. (XI. 22.) BM rendelet
az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról
2016-11-24
2018-12-31
13

56/2012. (XI. 22.) BM rendelet

az Országgyűlési Őrség hivatásos állományát érintő humánigazgatási tárgyú szabályokról

A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában kapott felhatalmazás alapján,

a 12. alcím tekintetében a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában, valamint az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § n) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A. §-ában és az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 143. § (5) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével – a következőket rendelem el:

1.1

1. §

2. A szolgálati viszony létesítésének eljárási szabályai

2. § (1) A hivatásos állományba kinevezést a hivatásos szolgálatra jelentkező kérelme alapján indult felvételi eljárás előzi meg. A kérelmet az Országgyűlési Őrség parancsnokához kell benyújtani.

(2)2 Az Országgyűlési Őrség személyügyi munkatársa (a továbbiakban: személyügyi munkatárs) a hivatásos szolgálatra jelentkezőt a kérelem átvétele előtt tájékoztatja a hivatásos szolgálati jogviszony (a továbbiakban: szolgálati viszony) létesítésének és a szolgálati beosztásba helyezésének a feltételeiről, valamint a hivatásos állomány tagját a jogszabályok alapján megillető alapvető jogokról és az őt terhelő kötelezettségekről.

(3) A felvételre vonatkozó kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a jelentkező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét,

b)3 a kérelmezett szolgálati helyet, szolgálati beosztást, továbbá

c)4 a szolgálati viszony létesítése feltételeinek teljesítéséről, valamint a hivatásos szolgálattal járó kötelezettségek vállalásáról szóló nyilatkozatot.

(4) A kérelemhez csatolni kell a kérelmező

a) saját kézzel aláírt önéletrajzát,

b) iskolai végzettségét és szakképzettségét igazoló okiratokat vagy azok hiteles másolatát,

c) személyazonosságát és lakcímét igazoló okmány másolatát,

d) korábbi szolgálati és egyéb foglalkoztatási jogviszonyairól szóló igazolásokat,

e)5 a társadalombiztosítási azonosító jelet és adóazonosító jelét, az azt tartalmazó eredeti okirat bemutatásával,

f)6 írásbeli nyilatkozatát a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 33. § (1) bekezdés f) pontjában feltételként meghatározott megbízhatósági vizsgálat lehetőségének tudomásul vételéről,

g)7 írásbeli nyilatkozatát a Hszt. 42. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott adatai kezeléséhez történő hozzájárulásról,

h)8 írásbeli nyilatkozatát a Hszt. 42. § (3) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint kifogástalan életvitel-ellenőrzéshez történő hozzájárulásról,

i)9 a vele közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint felnőttkorú hozzátartozója Hszt. 2. melléklete szerinti írásbeli nyilatkozatát,

j)10 a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges – a személyügyi munkatárs által biztosított – kitöltött és aláírt adatlapot,

k)11 által a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezéséhez szükséges, kitöltött és aláírt – a személyügyi munkatárs által biztosított – biztonsági kérdőívet zárt borítékban.

(5)12 A (4) bekezdés f)–j) pontjában meghatározott nyilatkozatok, a kitöltött biztonsági kérdőív és adatlap csatolása hiányában a felvételi kérelmet el kell utasítani. Egyéb okból hiányos vagy hitelesnek nem tekinthető iratok pótlására, kiegészítésre a jelentkezőt fel kell szólítani. Ha a hiányosságok pótlása nem történik meg, a kérelmet el kell utasítani.

3. § (1) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges feltételeket igazoló iratok és nyilatkozatok benyújtását követően az Országgyűlési Őrség parancsnoka a felvételi eljárást megindítja.

(2)13 A felvételi eljárás keretében a személyügyi munkatárs intézkedik az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek meglétének vizsgálatára, továbbá az annak kezdeményezésére jogosultnál a nemzetbiztonsági ellenőrzés kezdeményezésére.

(3) Ha a felvételi eljárás során szolgálati viszony létesítését kizáró ok megállapítására került sor, a felvételt az Országgyűlési Őrség parancsnoka elutasítja, és erről a jelentkezőt tájékoztatja.

4. § (1)14 A szolgálati viszony létesítése során Hszt. 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba az nevezhető ki, aki

a) a rendészeti szakközépiskolát eredményesen elvégezte, vagy a moduláris képzési rendszerben az alapképzést és az első szakképzési modulban a tanulmányait megkezdte,

b)15 a Magyar Honvédségnél szerződéses szolgálatot teljesít, a szolgálati idejéből legalább egy év eltelt, továbbá a moduláris képzési rendszerben a szakképzést vállalja, vagy

c)16 rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél (a továbbiakban: rendvédelmi szerv) korábban szolgálati viszonyban állt és a tervezett szolgálati beosztás ellátásához szükséges rendvédelmi szakképesítéssel rendelkezik.

(2)17

(3)18 A szolgálati viszony létesítése során Hszt. 33. § (1) bekezdés b) pontja alapján tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásba az nevezhető ki, aki

a)19 rendvédelmi felsőoktatási intézményben tanulmányait befejezte és részére a szolgálati beosztás ellátásához szükséges rendészeti szakképesítést igazoló oklevelet kiadták,

b)20 arra feljogosított képző intézményben a szolgálati beosztás ellátásához szükséges rendészeti szakképesítést szerzett,

c)21 hazai vagy külföldi felsőoktatási intézményben olyan szakképzettséget szerzett, amely az adott szolgálati beosztás ellátására képesít, vagy

d)22

e)23 rendvédelmi szervnél korábban hivatásos szolgálatot teljesített és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás ellátásához szükséges képesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik.

5. § (1)24 A felvételi eljárás során beszerzett adatok alapján az Országgyűlési Őrség parancsnoka dönt a hivatásos állományba vételről. Ha a kinevezésre nem az Országgyűlési Őrség parancsnoka jogosult, a felvételi eljárásban keletkezett iratokat – amennyiben kizáró ok nem merült fel és a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges illetmény fedezete rendelkezésre áll – a kinevezési javaslatával az Országgyűlés elnökéhez – a köztársasági elnökhöz történő előterjesztésnek a miniszterelnöknél történő kezdeményezése érdekében – felterjeszti.

(2) A kinevezési javaslathoz csatolni kell a személyügyi munkatárs által elkészített

a) kinevezési okmány-tervezetet (állományparancs vagy határozat),

b) esküokmányt,

c) a betöltendő szolgálati beosztáshoz tartozó szolgálati feladatok vagy a betöltendő munkakör munkaköri leírását, valamint

d) az illetmény fedezetének rendelkezésre állására vonatkozó nyilatkozatot.

(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a hivatásos szolgálatba kinevezésről szóló kiadmányozott állományparancsot az esküokmánnyal együtt – a személyügyi munkatárs és a kinevezett szolgálati elöljárója jelenlétében – a jelentkezőnek átadja, aki a jelenlévők előtt az eskü szövegét hangosan felolvasva az esküt leteszi, majd azt aláírja a kinevezést elfogadó nyilatkozattal együtt.

(4) A személyügyi munkatárs az aláírt esküokmányt az állományparancs vagy határozat mellékleteként a személyi anyagban helyezi el és kezeli.

(5)25 A szolgálati viszony létesítésére vonatkozó eljárási szabályokat a hivatásos állományba visszavétellel, más rendvédelmi szervtől áthelyezéssel vagy köztisztviselői állományból áthelyezéssel történő szolgálati viszony létesítésekor is alkalmazni kell. Az Országgyűlési Őrség parancsnokának munkáltatói jogkörébe nem tartozó esetben a munkáltatói intézkedés meghozatalára irányuló javaslatot az Országgyűlési Őrség parancsnoka az Országgyűlés elnökéhez – a munkáltatói jogkörébe tartozó intézkedés meghozatala vagy a köztársasági elnökhöz történő előterjesztésnek a miniszterelnöknél történő kezdeményezése érdekében – felterjeszti.

3.26 Szolgálati beosztás betöltése pályázattal

6. § (1)27 Az Országgyűlési Őrség parancsnoka elrendelheti a rendvédelmi szervnél betöltetlen vagy megüresedő szolgálati beosztás pályázattal történő betöltését. A betöltetlen szolgálati beosztásra a pályázatot az Országgyűlési Őrség parancsnoka írja ki.

(2) A pályázat tartalmazza:

a) az Országgyűlési Őrség mint kiíró szerv megnevezését, székhelyét, címét,

b)28 a betöltendő szolgálati beosztás megnevezését, besorolását,

c)29 a szolgálati beosztással járó feladatok rövid leírását,

d)30 a szolgálati beosztás betöltéséhez meghatározott képesítési előírásokat (iskolai végzettség, szakképesítés, idegen nyelv ismerete, szakmai gyakorlat),

e) az előnyt jelentő körülményeket,

f) a benyújtandó pályázat tartalmára és mellékleteire vonatkozó követelményeket,

g) a pályázat benyújtásának helyét és határidejét,

h) az elbírálás várható időpontját,

i) a pályázattal kapcsolatos felvilágosítás adására jogosult személy nevét, címét, telefonszámát,

j) a pályázat elbírálásának eredményéről történő tájékoztatás rendjét, továbbá

k) az egyéb tájékoztató adatokat.

(3) A pályázatot az Országgyűlési Őrségnél a belső hirdetmények elhelyezésére biztosított helyen nyomtatott formában ki kell helyezni, egyidejűleg a pályázat az Országgyűlési Őrség internetes portálján közzétehető.

(4) A pályázat meghirdetése és a benyújtási határidő között legalább 15 napot kell biztosítani.

7. § (1)31 Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a szolgálati beosztásra kiírt pályázat elbírálására háromtagú bírálóbizottságot hoz létre, amelynek tagjai:

a) az Országgyűlési Őrség parancsnokának megbízottja,

b)32 a betöltendő szolgálati beosztás közvetlen irányítását ellátó szolgálati elöljáró, valamint

c) az erre kijelölt személyügyi munkatárs.

(2) A bírálóbizottság tagjainak megbízását írásba kell foglalni. A bírálóbizottság vezetője az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott személy.

(3) Ha a bírálóbizottság a pályázót személyes meghallgatásra behívja, a megjelenést a szolgálati elöljárónak biztosítania kell.

(4) A pályázatok elbírálását követően a bírálóbizottság vezetője az Országgyűlési Őrség parancsnokának nevében minden pályázót írásban értesít a pályázatának értékeléséről, annak egyidejű visszaküldésével. A pályázat nyertesének pályázatát a személyi anyagban kell elhelyezni és kezelni.

4. Hivatásos állományba való visszavétel

8. § (1) A hivatásos állományba való visszavétel iránti kérelmet az Országgyűlési Őrség parancsnokához kell benyújtani. Ha az Országgyűlési Őrség parancsnoka a kérelemmel egyetért, intézkedik az alkalmazási feltételek ellenőrzésére. Ezt követően határoz a visszavételről vagy a kérelmet a szolgálati érdek fennállását alátámasztó javaslatával 30 napon belül felterjeszti az Országgyűlés elnökéhez, a köztársasági elnökhöz történő előterjesztésnek a miniszterelnöknél történő kezdeményezése érdekében.

(2)33 Ha a hivatásos állományba visszavételt a Hszt. 39. § (1) bekezdése alapján kéri a hivatásos állomány korábbi tagja, a személyügyi munkatárs a kérelem benyújtásától számított tizenöt napon belül megvizsgálja, hogy a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény fennáll-e. Ha a személyügyi munkatárs azt állapítja meg, hogy a szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény nem áll fenn, a visszavételt ezen megállapítást követő első nappal – de leghamarabb a mandátum, tisztség megszűnését követő nappal – kell elrendelni. A szolgálati viszony létesítését kizáró körülmény fennállása esetén a kinevezésre jogosult vezető a hivatásos állományba történő visszavétel törvényi feltételeinek hiányáról és annak indokairól írásban értesíti a kérelmezőt.

(3) A hivatásos állományba visszavett korábbi szolgálati viszonyával kapcsolatosan keletkezett személyügyi iratokat a személyi anyagban kell őrizni.

8/A. §34 (1) Ha a hivatásos állomány tartósan távollévő tagjának helyettesítése válik szükségessé, az Országgyűlési Őrség parancsnoka a Hszt. 37. §-a szerinti határozott idejű szolgálati viszony létesítésére alkalmas személyek megtalálása érdekében keresést végez a tartalékos-nyilvántartásban.

(2) A keresés során a személyügyi munkatárs megvizsgálja, hogy a tartalékos-nyilvántartás tartalmaz-e a tartósan távol lévő szolgálati beosztásának betöltésére alkalmas személyt és ennek eredményéről az Országgyűlési Őrség parancsnokát tizenöt napon belül tájékoztatja. A tájékoztatással egyidejűleg megküldi a tartalékos-nyilvántartásban szereplő személynek a tartalékos-nyilvántartásban szereplő adatait és elérhetőségét.

(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a határozott idejű szolgálati viszonyba visszavétel kezdeményezése céljából a hivatásos állomány volt tagját megkeresheti.

(4) A tartalékos-nyilvántartásban szereplő beleegyezése esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka a visszavétel általános szabályaira figyelemmel a hivatásos állomány volt tagját a hivatásos állományba határozott időre visszaveszi.

(5) A szolgálati beosztás betöltésére irányadó szabályokra figyelemmel a határozott idejű szolgálati viszony – a hivatásos állomány tagjának beleegyezésével – határozatlan idejű szolgálati viszonnyá módosítható.

5. A szolgálati viszony módosítása

9. § (1)35 A Hszt. 53. §-a alapján a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül történő más szolgálati beosztásba helyezése esetén a szolgálati érdeket alátámasztó indokokat feljegyzésben kell rögzíteni.

(2)36 Ha az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezésre a Hszt. 55. § (1) bekezdés a)–c) pontja alapján kerül sor, az alkalmassági és képzettségi feltételeknek az alacsonyabb szolgálati beosztás tekintetében is meg kell felelni. Létszámcsökkentés, átszervezés vagy a Hszt. 51. § (2) vagy (3) bekezdésében meghatározott szervhez vezénylés megszüntetése esetén a felajánlott alacsonyabb szolgálati beosztáshoz előírt képzettség megszerzéséhez megfelelő határidőt kell előírni.

(3)37

(4)38

(5)39 A vezetői beosztásból történő felmentés esetén a Hszt. 75/B. § (4) bekezdése szerinti beosztás felajánlásáról személyzeti elbeszélgetést kell lefolytatni. A személyzeti elbeszélgetésről készített feljegyzést a hivatásos állomány tagjának át kell adni.

(6) Az (5) bekezdés szerinti megbeszélésen részt vesz a vezetői beosztásból felmentéssel érintett vezető, az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy az általa felhatalmazott szolgálati elöljáró, a személyügyi munkatárs és – ha az érintett kéri – az érdekképviseleti szerv képviselője.

10. § (1)40 A közszolgálati jogviszonyból hivatásos szolgálati viszonyba, hivatásos szolgálati viszonyból közszolgálati jogviszonyba, továbbá más rendvédelmi szervtől vagy a Magyar Honvédségtől való áthelyezés esetén az átvevő szerv az áthelyezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően megállapítja, hogy az áthelyezéssel érintett megfelel-e a tervezett szolgálati beosztáshoz előírt alkalmassági feltételeknek.

(2) Az Országgyűlési Őrségnél köztisztviselőként foglalkoztatott személy áthelyezéssel történő hivatásos állományba vételekor csak olyan adatra nézve lehet nyilatkozatot vagy okmányt az érintettől megkövetelni, amely a személyi anyagában, vagy a személyügyi nyilvántartásban nem szerepel. Az iskolai végzettséget, szakképzettséget, valamint az idegennyelvtudást eredeti okirattal vagy annak hiteles másolatával kell igazolni.

11. § (1)41 A Hszt. 71. §-a szerinti megbízás a hivatásos állomány olyan tagja részére adható, aki megfelel a megbízás szerinti szolgálati beosztás, feladatkör ellátásához szükséges képesítési követelményeknek. Szolgálati érdekből ettől kivételesen el lehet térni, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati beosztás betöltéséhez szükséges állami iskolai végzettséggel rendelkezik és a szakképesítés megszerzése folyamatban van. A megbízás várható tartamát az elrendelő állományparancsban kell meghatározni.

(2) Ha a megbízás előreláthatólag a 30 napot meghaladja, akkor az elrendeléskor, de legkésőbb a megbízás harmincadik napján a helyettesítéssel megbízottat a beleegyezéséről írásban nyilatkoztatni kell.

(3)42 Ha a helyettesítéssel való megbízás az eredeti szolgálati beosztás meghagyása mellett történik, és annak tartama a 30 napot várhatóan meg fogja haladni, a helyettesítési díj mértékét az elrendeléskor meg kell határozni.

(4)43 A betöltetlen szolgálati beosztás munkaköri feladatainak ellátásával – megosztva – a hivatásos állomány több tagja is megbízható. Ebben az esetben a helyettesítési díjat a feladatmegosztás arányában meg kell osztani.

(5)44 A megbízási díj mértékét a többletfeladat nagysága, a megbízással járó többletterhek, a helyettesített szolgálati beosztás besorolása, valamint a Hszt. 71. § (4)–(6) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.

12. §45 (1) A Hszt. 60. § (1) bekezdése, (3) bekezdése vagy 61. § (1) bekezdése szerinti átrendelést állományparancsban vagy az érintettnek címzett írásbeli utasítással kell elrendelni, amely tartalmazza

a) az átrendelés helyét,

b) az átrendelés időtartamát,

c) az átrendelés indokát, valamint a Hszt. 60. § (1) bekezdése és 61. §-a szerinti átrendelés esetében az átrendelés ideje alatt ellátandó szolgálati feladatokat,

d) az illetmény és egyéb járandóságok folyósítására vonatkozó rendelkezéseket, valamint

e) az átrendelés időtartama alatt a munkáltatói jogkör gyakorlójának megjelölését.

(2) A hivatásos állomány tagjának Hszt. 61. § (1) bekezdése szerinti ideiglenes átrendelését a munkáltatói jogkör gyakorlója az általa vezetett vagy irányított szervezeti elemek között rendelheti el.

13. § (1) A nemzetközi szervezet által kiírt és a hivatásos állomány tagja által elnyert pályázat esetén – ha az nem minősül az Országgyűlés elnöke által támogatott pályázatnak – az Országgyűlési Őrség parancsnoka, a nemzetközi szervezet által közölt kinevezés időpontjától, a hivatásos állomány tagja kérelmének megfelelően intézkedik a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy a hivatásos állomány tagja rendelkezési állományba helyezésére, és a pályázattal elnyert tisztség, munkakör betöltéséig, de legfeljebb négy év időtartamra illetmény nélküli szabadság engedélyezésére.

(2) Az illetmény nélküli szabadság engedélyezésére vonatkozó állományparancsban vagy határozatban rögzíteni kell különösen:

a) a nemzetközi szervezetnél jogviszonyt létesítő hivatásos állományú személyi azonosító adatait,

b) az illetmény nélküli szabadság kezdetét, várható időtartamát, valamint

c) az illetmény nélküli szabadság tartamának társadalombiztosítási szempontból történő beszámíthatóságát.

(3) A munkáltatói intézkedéshez csatolni kell az érintett nyilatkozatát a jogfenntartó társadalombiztosítási járulék fizetésére vonatkozóan.

(4)46

14. §47

15. § (1)48 Az Országgyűlés elnökének kinevezési hatáskörébe tartozók rendelkezési állományba helyezésére az Országgyűlés elnöke a szolgálati beosztásból történő felmentéssel egyidejűleg rendelkezik.

(2)49 A Hszt. 77. § (1) bekezdés b),h), i), j) vagy k) pontja alapján rendelkezési állományba helyezettnek a rendelkezési állományba helyezéskor az Országgyűlési Őrség parancsnoka határozza meg a szolgálatteljesítés helyét, tartalmát és azt az elöljárót, akinek irányításával szolgálati feladatait ellátja. A rendelkezési állományban lévő részére csak képzettségének, felkészültségének, valamint egészségi, pszichikai, fizikai állapotának megfelelő szolgálati feladat határozható meg.

(3)50 A munkáltató érdekkörében felmerült okból történő nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezésről, annak indokairól az Országgyűlési Őrség parancsnoka – a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezés tervezett időpontját megelőző legalább 30 nappal megelőzően – írásban tájékoztatja a hivatásos állomány érintett tagját.

(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezést megelőzően megkeresi a nyugdíjmegállapító szervet a hivatásos állomány tagját megillető öregségi nyugdíj összegének kiszámítása érdekében.

16. § (1)51 A más szervhez vezénylést kezdeményező szerv vezetője annak kezdő időpontjáról és várható tartamáról a más szervhez vezénylést megelőzően – fontos szolgálati érdek kivételével – legalább egy hónappal írásban tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát és a hivatásos állomány érintett tagját.

(2)52 A Hszt. 51. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti szervhez vezénylés megszüntetésekor a felajánlott szolgálati beosztásról vagy annak hiányáról a Hszt. 51. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti szervhez vezénylés megszüntetését követő 5 munkanapon belül írásban tájékoztatni kell a hivatásos állomány tagját, aki a szolgálati beosztás vagy a rendelkezési állomány elfogadásáról, illetve elutasításáról 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a felajánlás elutasításának kell tekinteni.

6. A szolgálati viszony megszűnése

17. § Ha a szolgálati viszony megszűnéséről rendelkező állományparancs közlését követően, de a hatályosulása előtt a szolgálati viszony megszüntetése más jogcímen végrehajthatóvá válik, vagy végre kell hajtani, a már közölt állományparancsot erre hivatkozással érvényteleníteni kell, és a hivatásos állomány tagját megillető járandóságokat, valamint megtérítési kötelezettséget a végrehajtható jogcímnek megfelelően kell meghatározni.

18. § (1) A szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló kezdeményezést írásban kell rögzíteni és nem kell indokolni. A kezdeményezés elfogadása esetén az erről szóló megállapodást írásba kell foglalni.

(2) A megállapodásnak tartalmaznia kell:

a) a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját,

b) a hivatásos állomány tagját megillető járandóságokat,

c) a megtérítési kötelezettséget, annak kiszámításának módját vagy az arról szóló rendelkezésre hivatkozást,

d) a hivatásos állomány tagjának kioktatását a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének jogkövetkezményeiről, valamint

e) – ha szükséges – a jogviszony megszűnéséig a szolgálati feladatok ellátásának és a szabadság kiadásának rendjét.

(3) A közös megegyezés kezdeményezéséről a szolgálati elöljáró a javaslatával együtt soron kívül tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát, aki a közös megegyezés jóváhagyása esetén intézkedik a megállapodás elkészítéséről és aláíratásáról.

(4) A szolgálati viszony megszüntetéséről rendelkező állományparancsot vagy határozatot csak azt követően lehet kiadmányozni, ha a megállapodást a hivatásos állomány tagja aláírta és egy példányát átvette.

19. § (1) A lemondási idő a lemondási nyilatkozat szolgálati úton történt benyújtása napját követő nappal kezdődik.

(2) Ha a hivatásos állomány tagja a lemondásról szóló nyilatkozatában a két hónap lemondási idő letelte előtti időpontra kéri a szolgálati viszonyának megszüntetését, kérelme elfogadásáról vagy elutasításáról írásban tájékoztatni kell. A szolgálati elöljáró javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója a lemondási idő alatti szolgálatteljesítéstől eltekinthet. Erről a szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban vagy határozatban rendelkezni kell.

(3) Lemondás esetén a hivatásos állomány tagja elveszíti jogosultságát:

a) az egyenruha viselésére,

b) a lakás és egyéb hitelek kedvezményes törlesztésére és

c) a szolgálati lakás használatára.

19/A. §53 (1) Az azonnali hatályú lemondást az állományilletékes parancsnoknak címezve, szolgálati úton, írásban, az ok pontos és részletes megjelölésével kell bejelenteni. A Hszt. 85. § (1) bekezdése vonatkozásában az azonnali hatályú lemondás bejelentésének napja az a nap, amikor a hivatásos állomány tagjának szolgálati elöljárója az arra irányuló írásbeli nyilatkozatot átvette.

(2) A szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancsban vagy határozatban rendelkezni kell arról, hogy az azonnali hatályú lemondást az állományilletékes parancsnok megalapozottnak tartja-e.

(3) Az azonnali hatályú lemondásról szóló állományparancsban a Hszt. 85. § (2) bekezdésében meghatározott megtérítési és helytállási kötelezettségekről – amennyiben lehetséges, összegszerűen – rendelkezni kell.

(4) Azonnali hatályú lemondás esetén az állomány tagja elveszíti jogosultságát:

a) az egyenruha viselésére és

b) a rendfokozat használatára.

(5) Ha az azonnali hatályú lemondás oka megalapozatlan volt, a hivatásos állomány tagja elveszti a jogosultságát a szolgálati lakás használatára, valamint a lakás- és egyéb hitelek kedvezményes törlesztésére.

20. § (1) A szolgálati viszony felmentéssel történő megszüntetéséről állományparancsban vagy határozatban kell rendelkezni. Az indokolásnak tartalmaznia kell a felmentéshez vezető és annak okszerűségét alátámasztó körülményeket.

(2) Az állományparancsban vagy határozatban a felmentés kezdő és befejező időpontját úgy kell meghatározni, hogy az állományparancs vagy határozat a felmentési idő megkezdése előtt közölhető legyen. Ha a felmentési idő megkezdéséig az állományparancs vagy határozat közlésére nem kerül sor, azt a közlés újabb megkísérlése előtt szükség szerint módosítani kell.

(3)54 Nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított kockázati tényező felmerülése esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka köteles mérlegelni az érintettnek az adott szolgálati beosztásban, valamint a hivatásos szolgálati viszonyban tartását. Ha a biztonsági kockázat alapján a szolgálati viszony megszüntetése indokolt, de a biztonsági szakvélemény ténymegállapításaival szemben az érintett panasszal élt és a szakvélemény ténymegállapításai egyéb módon nem tisztázhatók, a szolgálati viszony megszüntetését annak elbírálásáig el kell halasztani. Az érintett a panasz elbírálásáig csak nemzetbiztonsági ellenőrzésre nem kötelezett munkakörbe tartozó feladatokat láthat el. Az elbírálás ideje alatt az érintett a ténylegesen ellátott munkakörhöz rendszeresített pótlékokra, illetményre jogosult, a nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett munkakörhöz megállapított illetményének folyósítását szüneteltetni kell.

(4)55

(5) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő csökkentésére irányuló írásbeli kérelme esetén írásban kell tájékoztatni a várható jogkövetkezményekről, majd a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját az érintett nyilatkozata alapján kell meghatározni.

21. § Minősítés alapján történő szolgálati viszony megszüntetésére a minősítésre jogosult szolgálati elöljáró tesz javaslatot. A szolgálati viszony megszüntetéséről akkor is intézkedni kell, ha a minősítés megállapításaival szemben az érintett bírósághoz fordult.

22. § (1)56 A Hszt. 86. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná válás miatti felmentésre büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet vagy a kifogástalan életvitel ellenőrzés befejezéséről szóló indokolt határozat alapján kerülhet sor.

(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka

a) a büntetőeljárásban hozott jogerős ítélet vagy ítéleti értesítő kézhezvételét követően az ítélet jogerőre emelkedésének napjára visszamenőleg, vagy

b) a kifogástalan életvitel ellenőrzésének befejezéséről szóló indokolt határozat kézhezvételét követően, amennyiben a kifogásolható életvitelt megállapítja,

haladéktalanul intézkedik a szolgálati viszony megszüntetése iránt.

(3)57 A Hszt. 43. § (3) bekezdésében meghatározott esetben az Országgyűlési Őrség parancsnoka a kifogástalan életvitel ellenőrzése során a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vizsgálatának eredményét megállapító határozat kézhezvételét követő 5 munkanapon belül köteles meghallgatni az érintettet a határozat indokolásában megjelölt körülményekre és okokra vonatkozóan. Az érintett nyilatkozatát jegyzőkönyvbe kell foglalni.

23. § (1)58 A hivatásos állomány tagja a Hszt. 86. § (10) bekezdésében meghatározott esetben a jogerős ítélet alapján történő szolgálati viszony megszüntetéséről szóló állományparancs kézhezvételét követően 3 munkanapon belül a szolgálati út betartásával írásban kérheti az Országgyűlés elnökétől, hogy az alkalmatlanság megállapításától tekintsen el. Erről a jogáról az állományparancs közlésekor tájékoztatni kell a hivatásos állomány tagját.

(2) Az Országgyűlés elnöke az (1) bekezdésben meghatározott kérelem helybenhagyásáról vagy elutasításáról 8 munkanapon belül dönt.

(3) A (2) bekezdés szerinti döntés meghozataláig a szolgálati viszony megszüntetésének végrehajtását fel kell függeszteni. Az (1) bekezdésben megjelölt határidő leteltéig, vagy a kérelem benyújtása esetén annak elbírálásáig a szolgálati viszony megszüntetését nem lehet végrehajtani, azonban az érintettet mentesíteni kell a szolgálat ellátása alól.

(4) Az állományparancsot vagy határozatot az Országgyűlés elnökének döntésétől függően hatályon kívül kell helyezni, vagy annak hatályát az Országgyűlés elnöke elutasító döntésének napjára kell módosítani.

24. § (1)59 Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a Hszt. 80. § (1) bekezdés a) pontjában vagy 82. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból szűnik meg, az erről szóló állományparancsban vagy határozatban csak a megszűnés jogcímét és az arra okot adó körülmény bekövetkeztének napját kell megjelölni.

(2)60 A szolgálati viszony Hszt. 82. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból történő megszűnését a választási eredmény hivatalos közzétételének napjával kell megállapítani.

(3) Ha a hivatásos állomány tagja a képzési kötelezettségének nem tett eleget, a szolgálati viszonya a törvény erejénél fogva történő megszűnésének megállapítása előtt az Országgyűlési Őrség parancsnoka az érintettet meghallgatja, vagy írásban 8 napos határidővel felszólítja a mulasztás okának kimentésére és figyelmezteti a kimentés elmaradásának jogkövetkezményeire.

25. § (1)61 Ha a rendvédelmi szervek közötti áthelyezést a hivatásos állomány tagja kezdeményezi, a kérelmét a fogadó rendvédelmi szerv vezetőjéhez címezve, szolgálati úton terjeszti elő. Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja által előterjesztett, más rendvédelmi szervhez történő áthelyezésre irányuló kérelmet az Országgyűlési Őrség parancsnoka a fogadó rendvédelmi szervnek a kérelem teljesíthetőségére vonatkozó nyilatkozatával együtt küldi meg.

(2)62 Ha a hivatásos állomány tagja más szervnél teljesít szolgálatot, az áthelyezése előtt a vezénylését meg kell szüntetni.

26. §63 A Magyar Honvédség állományából, továbbá nem az Országgyűlés elnöke által irányított rendvédelmi szervtől történő átvétel esetén az állományba vételről, a szolgálati beosztásba helyezésről és a járandóság megállapításáról az Országgyűlési Őrség parancsnoka rendelkezik.

27. § (1)64 Ha a szolgálati viszony megszüntetésére létszámcsökkentés, vagy átszervezés miatt kerül sor, a rendvédelmi szervet a szolgálati viszony megszüntetését megelőzően szolgálati beosztás-felajánlási kötelezettség terheli. A felmentés közlésének tervezett időpontja előtt az érintettel egyeztető megbeszélést kell folytatni, amelyen az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy felhatalmazásával a szolgálati elöljáró, valamint a személyügyi munkatárs vesz részt. A hivatásos állomány tagjának kérésére biztosítani kell, hogy az egyeztető megbeszélésen az érdekképviseleti szerv tisztségviselője, képviselője is részt vehessen.

(2)65 Az egyeztető megbeszélést a szolgálati viszonynak a rendvédelmi szerv által kezdeményezett megszüntetése esetén – a közös megegyezés, a próbaidő alatti azonnali hatályú, a fegyelmi ok miatti és a méltatlanság miatti megszüntetés kivételével – a szolgálati viszony tervezett megszüntetése vagy a felmentési idő kezdete előtt kell végrehajtani.

(3) A megbeszélésen tisztázni kell a szolgálati viszonnyal összefüggő valamennyi kérdést. Az egyeztető megbeszélésről feljegyzést, a hivatásos állomány tagjának, vagy az érdekképviseleti szerv képviselőjének kérésére jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyből egy példányt az érintettnek át kell adni, egy példányt pedig a személyi anyag részeként kell kezelni.

(4) Megtérítési kötelezettség fennállása esetén annak várható összegéről az egyeztető megbeszélés során az érintettet tájékoztatni kell, a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő állományparancsban vagy határozatban pedig annak pontos összegét és jogcímét közölni kell. A követelést a szolgálati viszonyról szóló igazoláson is fel kell tüntetni.

28. § (1) A szolgálati viszony megszüntetésekor az Országgyűlési Őrség parancsnoka

a) az erről szóló állományparancs vagy határozat kiadmányozása előtt ellenőrzi a szolgálati viszony megszüntetésének törvényességét, megalapozottságát,

b)66 a kiadmányozást követően személyesen vagy a szolgálati elöljáró útján ismerteti az érintettel az állományparancsot vagy határozatot, és intézkedik a szolgálati beosztással járó szolgálati feladatok átadásáról.

(2) A szolgálati viszony megszüntetésekor a személyügyi munkatárs

a) gondoskodik a szükséges okmányok (szolgálati igazolás, leszerelési lap) előkészítéséről, és azoknak az utolsó munkában töltött napon az érintettnek történő átadásáról, az intézkedésre jogosult szervekhez továbbításáról,

b) bevonja a szolgálati igazolványt,

c)67 bevonja a szolgálati jelvényt,

d)68 arra való jogosultság esetén kiadja a nyugdíjas igazolványt.

(3) A szolgálati viszony megszüntetésekor az illetékes gazdasági, pénzügyi szerv

a) bevonja a kiadott fegyverzeti, vegyvédelmi, ruházati és egyéb felszerelési tárgyakat, továbbá visszavonja a kiadott informatikai jogosultságokat,

b) gondoskodik a jogszabályban meghatározott, valamint a szolgálati viszony megszüntetését elrendelő parancsban rögzített járandóságok kifizetéséről,

c) eltérő megállapodás hiányában bevonja a szerv által kiadott okmányokat, és az ügykezelési szabályok szerint intézkedik azok irattárba helyezésére vagy selejtezésére, továbbá

d) a szolgálati igazoláson rögzíti a kifizetett ellátásokat, az esetleges tartozásokat, fizetési meghagyásokat.

29. § (1)69 Ha a hivatásos állomány tagjának a felmentésére a Hszt. 91. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott okból került sor, a felmentési idő megkezdésekor az Országgyűlési Őrség parancsnoka intézkedik a tartalékállományba helyezéséről. Erről az érintettet a felmentés közlésekor a tartalékállományba tartozás szabályainak ismertetésével írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatásra és annak tudomásulvételére az állományparancs közlésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony megszűnésekor kérheti a tartalékállományban tartását. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell a tartalékállományban tartás esetén fennálló jogokat és kötelezettségeket is.

(3) A személyügyi munkatárs a tartalékállományba helyezésről a hivatásos állomány érintett tagjára vonatkozóan kitöltött, önálló jogszabályban meghatározott adatokat tartalmazó adatlap és a jogviszony megszűnéséről szóló állományparancs alapján a jogszabályokban foglaltak szerint intézkedik az adatok nyilvántartásba vételéről és a tartalékállományt kezelő szervhez továbbításról.

(4) Ha a hivatásos állomány tagja a felmentési ideje alatt a tartalékállomány keretében valamely költségvetési szervnél jogviszonyt létesít, a szolgálati viszony megszűnése időpontjának módosítására hivatalból intézkedni kell.

(5)70 A Hszt. 91. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén az érintett a szolgálati viszony megszűnését megelőző 15 nappal az Országgyűlési Őrség parancsnokához benyújtott kérelmében kérheti a tartalékállományban tartását. Ebben az esetben a személyügyi munkatárs intézkedik az illetménykifizető hely felé a végkielégítés visszatartására.

29/A. §71 (1) A Hszt. 38. §-a szerinti tartalékos-nyilvántartást a személyügyi munkatárs működteti.

(2) A szolgálati viszony megszűnése esetén a hivatásos állománynak a Hszt. 38. § (2) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő tagja nyilatkozik arról, hogy a tartalékos-nyilvántartásba történő felvételéhez hozzájárul-e. A nyilatkozat megtétele előtt tájékoztatni kell a hivatásos állomány tagját a tartalékos-nyilvántartás céljáról és a nyilvántartott adatokról, továbbá a nyilvántartásból törlés lehetőségéről.

(3) A tartalékos-nyilvántartásba vételt az Országgyűlési Őrség parancsnoka a szolgálati viszony megszűnésének napjával kezdeményezi a személyügyi munkatársnál.

(4) A tartalékos-nyilvántartásba vételről és az onnan való törlésről a személyügyi munkatárs soron kívül értesíti a hivatásos állomány volt tagját.

(5) A tartalékos-nyilvántartásba vételt követő tizedik évben, a nyilvántartásból törlés határidejét megelőző hatvan nappal a személyügyi munkatárs a Hszt. 38. § (4) bekezdésben szabályozott hosszabbítás érdekében, nyilatkozattétel céljából megkeresi a hivatásos állomány volt tagját. A hivatásos állomány volt tagjának nyilatkozata alapján a személyügyi munkatárs a tartalékos-nyilvántartásban tartást öt évvel meghosszabbítja, annak hiányában a Hszt. 38. § (4) bekezdése szerinti tíz év elteltekor a hivatásos állomány volt tagját a nyilvántartásból törli.

7. Összeférhetetlenség

30. § (1)72 A hivatásos állomány tagjának méltányolható okok (pl. családi körülmények miatt nem vállalható utazás stb.) miatti kérelme alapján az Országgyűlési Őrség parancsnokának javaslatára az Országgyűlés elnöke engedélyezheti a közeli hozzátartozójával közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerülést.

(2) A hivatásos állomány tagja a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítésére vonatkozó kérelmét a szolgálati elöljáró útján a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáróhoz írásban köteles benyújtani.

(3) A kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező nevét, születési idejét, anyja születési nevét,

b)73 a szolgálati helyét, szolgálati beosztását, továbbá

c) azt, hogy milyen jogviszonyban, milyen szervezetnél, minőségben, időtartamban, munkarendben kíván munkát végezni.

(4)74 A hivatásos állomány tagja részére – a Hszt. 109. § (2) bekezdése szerinti kivételekkel – a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az Országgyűlési Őrség parancsnoka engedélyezheti.

(5)75 A kérelem alapján az Országgyűlési Őrség parancsnoka köteles megvizsgálni, hogy az engedélyezni kért tevékenységgel kapcsolatban megállapítható-e valamely, a Hszt. 109. § (6) bekezdésében rögzített, az engedély megadását kizáró ok. A kérelem elbírálása során bekérhető a hivatásos állomány tagjának az összeférhetetlenségre vonatkozó nyilatkozata, a szervezet működését rögzítő alapszabály, cégjegyzékkivonat, továbbá egyéb okirat. Ha az érintett az iratok becsatolására vonatkozó felhívásnak – a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére – nem tesz eleget, a kérelmet el kell utasítani.

(6) Nem engedélyezhető a hivatásos állomány tagja részére a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése különösen, ha

a) a munkavégzés ellentétes az Országgyűlési Őrségre vonatkozó, törvényben meghatározott alapfeladatokkal, azok végrehajtását veszélyezteti vagy akadályozza,

b) a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyából fakadó és a beosztásával járó szolgálati feladatai ellátását veszélyezteti,

c)76 a rendvédelmi szerv vagy a foglalkoztató más szerv gazdasági érdekeit sérti,

d)77 a rendvédelmi szerv vagy a foglalkoztató más szerv tekintélyének csorbítására alkalmas vagy azt veszélyezteti,

e) a tevékenység a hivatásos állomány tagjának munkaköri kötelességéből fakadó szolgálati feladata,

f) a végzendő tevékenység harmadik személyre vonatkozó információ gyűjtésére irányul,

g) személyek őrzésével, biztosításával és e személyek objektumainak őrzésével kapcsolatos feladatra terjed ki, vagy követelés behajtására irányul, vagy

h)78 a tevékenység a rendvédelmi szervnél rendszeresített nyilvántartások közvetlen felhasználásával történne, vagy olyan ügyintézésre vonatkozik, amelyben valamely rendvédelmi szerv mint hatóság jár el.

31. §79 (1)80 A hivatásos állomány tagja a Hszt. 109. § (3) és (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségét köteles írásban teljesíteni, és az Országgyűlési Őrség parancsnokához felterjeszteni.

(2) A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén, ha az az Országgyűlési Őrség parancsnokának tudomására jut, az érintettet írásban kell felszólítani – a jogkövetkezményekre figyelmeztetés mellett – kötelezettsége haladéktalan teljesítésére.

32. § (1) A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését az Országgyűlési Őrség parancsnoka határozott vagy határozatlan időtartamra írásban engedélyezheti.

(2) Kizáró ok fennállása esetén az engedélyezés megtagadásáról írásban kell rendelkezni, amellyel szemben a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet.

(3) A kiadott engedélyekről a szükséges adatokat a személyügyi nyilvántartásban is rögzíteni kell.

(4) A korábban kiadott engedélyeket az Országgyűlési Őrség parancsnoka évente felülvizsgálja, és ha indokolt – a Hszt. 65. §-ában és e rendeletben meghatározott kizáró körülmények esetén –, az engedélyt visszavonja.

33. § A szolgálatteljesítési kötelezettséggel időben egybeeső, munkavégzéssel járó egyéb jogviszony létesítése nem engedélyezhető.

8. A szolgálati viszony tartalma

34. § (1)81 A szolgálati viszony létesítésekor, valamint új szolgálati beosztásba helyezés esetén az első szolgálatteljesítés megkezdésekor (a továbbiakban: első szolgálatteljesítés) a hivatásos állomány tagjának át kell adni a szolgálati beosztásra meghatározott munkaköri leírást, melyet az érintettnek alá kell írnia.

(2) Az első szolgálatteljesítés megkezdésekor a hivatásos állomány tagjával ismertetni kell a tevékenységére vonatkozó munkarendet, a szolgálati és pihenőidő biztosításának, a hivatásos állomány tagját terhelő kártérítési felelősség rendjének szabályait (szervezeti és működési szabályzat, ügyrend), továbbá ki kell oktatni az adott szolgálati helyre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi és egyéb biztonsági rendszabályokról, melynek megtörténtét írásban dokumentálni kell.

35. §82 (1) A hivatásos állományba történő kinevezéssel, a szolgálati beosztásba való kinevezéssel, a szolgálati beosztás módosításával, a magasabb szolgálati beosztásba helyezéssel, az alacsonyabb beosztásba helyezéssel és a vezetői kinevezéssel egy időben a hivatásos állomány tagját az adott szolgálati beosztás besorolási osztálya és besorolási kategóriája szerint, az elért fizetési fokozata alapján kell besorolni, egyidejűleg a besorolás alapján viselhető rendfokozatát megállapítani.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakkal egyidejűleg az Országgyűlési Őrség parancsnoka a hivatásos állomány tagjának beosztási illetményét, szolgálati időpótlékát, hivatásos pótlékát, valamint az egyéb pótlékra való jogosultágát is megállapítja.

36. §83 (1) A besorolási kategórián belül a magasabb fizetési fokozatba történő előresorolást az eltelt fizetési várakozási idő alapján, az esedékesség hónapjának első napjával kell végrehajtani, amennyiben az előresorolás feltételei fennállnak.

(2) Fizetési fokozatban történő előresorolás végrehajtása előtt az Országgyűlési Őrség parancsnoka meggyőződik arról, hogy az érintett a Hszt. 121. §-ában meghatározott feltételeknek megfelel-e, valamint teljesítette-e az előresoroláshoz előírt követelményeket. Amennyiben az előresorolásnak akadálya van, arról írásban, az ok megjelölésével értesíti az érintettet.

37. §84 (1) A szolgálati beosztásba kinevezéskor a rendfokozatot a Hszt. 7–9. mellékletében meghatározott, a besorolási kategóriák fizetési fokozataihoz rendelt rendfokozatoknak megfelelően kell megállapítani és a hivatásos állomány tagját ennek megfelelően kinevezni vagy előléptetni.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti rendfokozatba történő kinevezésére vagy előléptetésére a szükséges feltételek valamelyikének hiánya vagy más kizáró ok miatt nem kerülhet sor, ennek tényéről a hivatásos állomány tagját az ok megjelölésével az Országgyűlési Őrség parancsnoka írásban értesíti.

38. §85 (1) A hivatásos állomány tiszthelyettesi vagy zászlósi rendfokozati állománycsoportba tartozó tagja első tiszti rendfokozatba kinevezésekor olyan besorolási kategóriába tartozó szolgálati beosztásba nevezhető ki, amelynél a fizetési várakozási idejének megfelelő fizetési fokozatba besorolható.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakról rendkívüli esetben az Országgyűlési Őrség parancsnoka az Országgyűlés elnökének engedélyével eltérhet. Ebben az esetben a hivatásos állomány tagját a besorolási kategória legalacsonyabb fizetési fokozatába kell besorolni és illetményét a besorolás szerinti fizetési fokozatnak megfelelően kell megállapítani.

39. §86 (1) A hivatásos állomány tagja a magasabb szolgálati beosztáshoz szükséges képzettség megszerzése érdekében mind rendvédelmi, mind polgári oktatási intézményben folytathat tanulmányokat.

(2) Ha a hivatásos állomány tagjának képzésére a rendvédelmi szerv kötelezése alapján kerül sor, úgy az előírt kedvezményeket és a tanulmányok folytatásának valamennyi költségét az érintettel kötött megállapodás alapján a rendvédelmi szervnek kell biztosítani, amely megállapodás azonban a Hszt. 132. § (1) bekezdésének megfelelően nem minősül tanulmányi szerződésnek.

40–41. §87

42. § (1) A hivatásos állomány tagját megillető alap- és pótszabadság mértékét évente, valamint a jogosultság változását követően meg kell állapítani, és azt az érintett tudomására kell hozni.

(2) A szabadság nyilvántartását és a kiadás tervezését szervezeti egységenként a szolgálati feladatok függvényében és az érintettek igényének figyelembevételével az Országgyűlési Őrség parancsnokának intézkedése szerint kell végrehajtani.

(3) A szabadság engedélyezésére vonatkozó munkáltatói jogkört az Országgyűlési Őrség parancsnoka a szolgálati elöljáróra átruházhatja.

(4) A szabadságot valamennyi szolgálati időrendszerben foglalkoztatott részére úgy kell kiadni, hogy a szabadság kezdő napja a rá érvényes szolgálatszervezés szerint szolgálati napra essen.

(5) Váltásos szolgálati időrendszerben dolgozóknál a szabadságot úgy kell kiadni, hogy annak befejező napja után az állomány tagjának az eredeti szolgálati rend szerint szolgálati nap következzen.

(6) A szabadság szolgálati napokra történő átszámításának módja:

a) meg kell állapítani a hivatali munkarendben dolgozók évi munkanapjainak számát, majd a váltásos szolgálati időrendszerben dolgozók egy év alatt teljesítendő szolgálati napjainak számát,

b) a váltásos szolgálati időrendszerben dolgozók szolgálati napjait el kell osztani a hivatali munkarendben dolgozók munkanapjainak számával, így megállapítható a két szolgálati rend szerinti szabadságként számfejthető távollétek aránya,

c) a napok hányadosát három tizedes jegyig kell kiszámítani, a kerekítés szabályai szerint. A tört napokból kapott szabadságot szintén a kerekítés szabályai szerint kell meghatározni.

(7)88 A Hszt. 148. §-ában meghatározott egészségügyi szabadság a gyermek kórházi ápolását vagy betegségét megállapító orvosi igazolás alapján vehető igénybe.

43. §89 (1) A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásától függően az Országgyűlési Őrség jogszabályban meghatározott feladatainak folyamatos ellátása érdekében

a) hivatali,

b) váltásos,

c) vezényléses, vagy

d) kombinált

szolgálati időrendszerben teljesíti szolgálatát.

(2) A hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési időrendjét az Országgyűlési Őrség parancsnoka határozza meg.

(3) Hivatali szolgálati időrendszerben azok teljesíthetnek szolgálatot, akiknek a munkaköre csak a nappali időszak meghatározott részében kívánja meg a szolgálat ellátását.

(4) A váltásos szolgálati időrendszer a folyamatos szolgálatteljesítést igénylő, folyamatos beavatkozási vagy intézkedési feladatok ellátására rendszeresített, továbbá a részben vagy egészben készenléti jellegű szolgálati beosztásokban alkalmazható.

(5) Vezényléses szolgálati időrendszer azokban a szolgálati beosztásokban alkalmazható, amelyeket olyan feladatokra rendszeresítettek, ahol a szolgálatteljesítési feladat ellátása időszakonként eltérő létszámot igényelhet, továbbá ahol a szolgálati feladatok rendes szolgálatteljesítés keretében történő ellátása előreláthatóan a hét bármely napján, annak bármely időpontjában szükségessé válhat.

(6) A kombinált szolgálati időrendszerben az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti szolgálati időrendszerek közül két szolgálati időrendszer kombinált alkalmazására kerül sor. Az alkalmazott két szolgálati időrendszer váltását a szolgálatban töltött napot követő szabadidő letelte után lehet végrehajtani.

(7) A váltásos szolgálati időrendszerben dolgozó – ha a napi szolgálatteljesítési ideje a 24 órát eléri – a Hszt. 136. § (2) bekezdésében meghatározott munkaközi szüneten felül – halaszthatatlan intézkedést igénylő esetet kivéve – 4 órát a szolgálatteljesítési idő terhére pihenéssel tölthet.

44. § (1) Ha a szolgálati feladatot az eredeti szolgálati beosztásba tartozó feladatként kell más szervezeti egységben vagy más helységben teljesíteni, akkor a ténylegesen szolgálatban töltött szolgálatteljesítési időt kell számítani. Az utazással indokoltan eltöltött időt a szolgálatteljesítési időbe be kell számítani.

(2) Ha a szolgálati feladatot határozatban, parancsban, berendelő vagy meghívó levélben, kiküldetési utasításban elrendelve vagy az elöljáró utasítására kell más szervezeti egységnél vagy a lakóhelyen kívül teljesíteni, akkor

a) az egynapos távollétnél vagy naponkénti oda-vissza utazásnál az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni,

b) a kétnapos távollétnél legalább napi 8 óra szolgálatteljesítési időt kell jóváírni, ennél többet akkor, ha az első napon az indulás és a napi feladatteljesítés befejezési ideje közötti, a második napon a feladatteljesítés kezdési ideje és a visszautazással eltöltött idő közötti időtartam a 8 órát meghaladja,

c) a három- vagy többnapos távollétnél az első és az utolsó napon a kétnapos távollétre vonatkozó szabályok szerint kell eljárni, a közte lévő egy vagy több napra pedig napi 8 óra szolgálatteljesítési idő ismerhető el, kivéve, ha 8 órát meghaladó szolgálatteljesítés történt,

d) a többhetes távollétnél az utazással indokoltan eltöltött időt annyiszor kell figyelembe venni, ahányszor a hivatásos állomány tagja részére az utazást engedélyezték.

45. § (1)90 A hivatásos állomány váltásos, vezényléses vagy kombinált szolgálati időrendszerben dolgozó tagja esetében a munkaszüneti napon teljesített szolgálat önmagában nem jelent túlszolgálatot. A szolgálati időrendszerek figyelembevételével túlszolgálat akkor keletkezik, ha a hivatásos állomány tagja a számára meghatározott munkaidőkeretet túllépi, vagy ha soron kívüli szolgálatteljesítésre történt a berendelés.

(2)91 Az Országgyűlési Őrség parancsnoka vagy a túlszolgálat elrendelésére felhatalmazott szolgálati elöljáró a túlszolgálat elrendelésekor a szolgálatszervezés elektronikus nyilvántartásának felhasználásával vagy írásban nyilatkoztatja a hivatásos állomány tagját, hogy a túlszolgálat ellentételezését szabadidő vagy díjazás formájában igényli.

46. § Ügyeleti szolgálat az Országgyűlési Őrség parancsnoka által elrendelt és meghatározott helyen teljesített ügyelet.

9.92 A szolgálati panasz elbírálása

47. § (1)–(2)93

(3) A hivatásos állomány tagja szolgálati panaszt a szolgálati viszonyát érintő, azzal összefüggő munkáltatói jogkörben hozott döntéssel, intézkedéssel vagy ezek elmulasztásával kapcsolatban a szolgálati út betartásával nyújthat be.

(4)94 A szolgálati panaszban sérelmezett munkáltatói intézkedést hozó vagy azt elmulasztó elöljáró, ha a szolgálati panasszal nem ért egyet, a keletkezett iratokat az elbírálásra jogosult elöljáróhoz az írásba foglalt véleményével kiegészítve terjeszti fel.

(5) Az elbírálásra jogosult elöljáró, ha a panasznak részben vagy egészében helyt adott, a sérelmezett munkáltatói intézkedést hatályon kívül helyezi és új intézkedés kiadására kötelezi a munkáltatói jogkör gyakorlóját, vagy az intézkedés tartalmát megváltoztatja, vagy kötelezi az intézkedést elmulasztó elöljárót a munkáltatói intézkedés meghozatalára. A határozat rendelkezésének megfelelően a munkáltatói intézkedésről szóló állományparancsot módosítani kell vagy új intézkedést kell kiadni.

(6) Az Országgyűlési Őrség állományába tartozó szolgálati viszonnyal összefüggő kérelmét vagy szolgálati panaszát a szolgálati út betartásával kell benyújtani és továbbítani, valamint az érdemi döntésről a kérelmezőt, panaszost tájékoztatni.

(7) Ha a panasz nem szolgálati viszonnyal függ össze vagy külön eljárás alapján kell elbírálni, erről a panaszost és a jogi képviselőjét tájékoztatni kell, és a panaszt a hatáskörrel rendelkező illetékes vezetőhöz kell áttenni.

10. Személyügyi igazgatás és személyügyi nyilvántartás

48. § (1) A személyügyi igazgatás keretébe tartozó feladatok:

a) a hivatásos állományba kerülők kiválasztásával, pályáztatásával, kinevezésével, képzésével, továbbképzésével, valamint az állományban lévők szolgálati viszonyát érintő munkáltatói intézkedések előkészítésével, szervezésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,

b) a munkáltatói jogkört gyakorló vezetők személyügyi igazgatási feladataival összefüggő döntés-előkészítő, koordináló, valamint a döntések végrehajtását biztosító tevékenységek,

c) az Országgyűlési Őrség és szervezetei működtetéséhez, fejlesztéséhez szükséges vezetői állomány utánpótlásának tervezése, biztosítása,

d) a hivatásos állomány előmenetelének biztosításával összefüggő személyügyi igazgatási feladatok végzése,

e) az állományban lévők és a hivatásos állományból nyugállományba helyezettekkel kapcsolatos szociális és kegyeleti intézkedések végrehajtása.

(2) A személyügyi igazgatási feladatok ellátásának követelményei:

a) a személyi döntések meghozatalánál biztosítani kell az elfogultság, az egyoldalú megítélés kizárását,

b) a döntések előkészítésébe be kell vonni a közvetlen szolgálati elöljárót, a hatáskörrel rendelkező érdekképviseleti szervet, a Hszt. által meghatározott esetekben az érintett személyt. Bármelyik fél által nyilvánított eltérő vélemény a döntésre vonatkozóan halasztó hatályú. Ez esetben a döntésre jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles szolgálati elöljárójának állásfoglalását kérni,

c) a személyügyi igazgatási intézkedések során biztosítani kell a személyiségi jogok védelmét, továbbá

d) biztosítani kell – a titokvédelmi szabályok betartásával – a személyi döntésekről való nyílt tájékoztatást.

49. § (1)95 Más rendvédelmi szervhez történő áthelyezéskor a rendvédelmi szerv kikérése alapján az érintett írásos hozzájárulása esetén a személyzeti anyag betekintésre, valamint másolat készítése céljából a fogadó szervnek átadható.

(2) Az állományból kikerülők személyi anyagait fogyatékanyagként kell kezelni, arról külön nyilvántartást kell vezetni, és külön kell tárolni.

50. § (1)96 A hivatásos állományba történő kinevezéskor meg kell állapítani a Hszt. 280. §-a alapján beszámítható idők alapján a hivatásos állomány tagjának hivatásos szolgálati idejét, tényleges szolgálati idejét és a fizetési várakozási időben eltöltött időként figyelembe vehető időket – a beszámítható szolgálati idők kezdetétnek megjelölésével – és azt a kinevezési okmányban rögzíteni kell.

(2) A beszámítható időket napokban kell összeadni, és az évekre történő átszámításnál 365 napot kell egy évnek tekinteni. A fennmaradó töredékidőket napra pontos megjelöléssel kell kiszámítani. Az egyszer már beszámított szolgálati időt ismételten beszámítani semmilyen jogcímen nem lehet.

(3) A hivatásos állományba visszavett személy esetében a végkielégítésre jogosító szolgálati viszony kezdetét külön kell megállapítani, és abba csak a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött, valamint szolgálati viszonynak minősülő időt lehet figyelembe venni.

(4)97

51. § A hivatásos állomány tagjának szolgálati idejét a munkáltatói jogkör gyakorlója megállapítja, módosítja és nyilvántartja.

52. § (1) A kinevezéskor megállapított szolgálati idő kezdetének az 50. §-ban meghatározottaktól eltérő módosítása az érintett okirattal igazolt kérelme alapján történhet. Ez esetben a szolgálati idő módosítását a kérelem benyújtását követő hónap első napjától kell megállapítani.

(2) Ha a szolgálati idő kezdő napját a szerv hibájából kell módosítani, a szolgálati időhöz fűződő járandóságok az elévülési időn belül visszamenőleg járnak.

(3) Ha a szolgálati idő módosítása a szolgálati viszony megszüntetését követően, nyugállományba helyezettnél történik, akkor a korábbi munkáltatói jogkör gyakorlója az erről szóló állományparancs egy példányát a nyugdíjmegállapító szervnek is megküldi.

11. Az állományra vonatkozó munkáltatói intézkedések kiadásának rendje

53. § (1)98 A szolgálati viszony keletkezésével, módosításával, megszüntetésével kapcsolatos és a szolgálati viszony fennállása alatt tett munkáltatói intézkedéseket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a rendvédelmi szervnél állományparancsban, az Országgyűlés elnökének hatáskörében hozott intézkedéseket határozatban kell elrendelni.

(2) Állományparancsban vagy határozatban kell elrendelni

a)99 a szolgálati viszony keletkezését, a kinevezést, a változó szolgálatteljesítési helyre vonatkozó kinevezést a szolgálatteljesítési helyek meghatározásával, a

b)100 a szolgálati hely, a szolgálati beosztás változását, módosítását,

c) a besorolást, az előléptetést, az előresorolást,

d) iskolai végzettség megszerzésére vonatkozó előírást,

e)101 az elismerést, a jutalmazást,

f) a fegyelmi eljárással kapcsolatos intézkedéseket,

g) az illetmény nélküli szabadság, a rész-szolgálatteljesítési idő engedélyezését,

h) a szolgálati viszony szünetelését,

i) a névváltozás átvezetését,

j)102 a rendvédelmi szervek közötti, továbbá a rendvédelmi szerv és a Magyar Honvédség között történő áthelyezést, az ideiglenes átrendelés kivételével az átrendelést, más szervhez vezénylést, a megbízást és a helyettesítést,

k) a rendelkezési állományba helyezést, annak megszüntetését,

l)103 a szolgálati viszony megszüntetését,

m) a korábbi munkáltatói intézkedés módosítását és

n) mindazokat a döntéseket, amelyek az addig hatályos állományparancs vagy határozat lényeges elemét érintik.

(3) Ha a szolgálati beosztás betöltéséhez egyéb szakirányú képzettség megszerzése, szaktanfolyam elvégzése szükséges, annak elvégzését – határidő megjelölésével – a kinevezéskor vagy a szolgálati viszony módosításakor elő kell írni.

(4) Az állományparancs, valamint a határozat szakszerű előkészítéséért a személyügyi munkatárs, az abban foglaltak jogszerűségéért az adott munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felelős.

(5) A munkáltató által egyidejűleg hozott valamennyi intézkedést lehetőség szerint egy állományparancsban vagy határozatban kell elrendelni.

(6) Az állományra vonatkozó, munkáltatói döntéseket tartalmazó állományparancsot vagy határozatot úgy kell elkészíteni, hogy az intézkedéssel érintett valamennyi szerv és személy a rá vonatkozó mértékben a döntésről tudomást szerezzen. Ennek megfelelően szükséges számú másolatot vagy kivonatot kell készíteni.

(7) Az állományparancs vagy a határozat eredeti irattári példányát a kiadó szerv személyügyi archívumában évenkénti csoportosításban kell tárolni és őrizni az irattári terv előírásai szerint.

(8) Más szerv által kiadott állományparancs vagy határozat intézkedésre megküldött példányait személyi iratként kell kezelni, és az iratkezelési szabályzatnak megfelelően az irattári terv előírásai szerint kell selejtezni.

12. Rendszeresített hivatásos beosztások és a betöltésükhöz szükséges követelmények

54. § (1)104

(2)105 Az Országgyűlési Őrség állománytáblázata tartalmazza:

a) az Országgyűlési Őrség megnevezését, jogállását, szervkódját (munkáltatói számát),

b) a szervezeti egység felépítésének megfelelően a szervezeti elemekre bontva

ba) az egyes szervezeti elemekhez tartozó rendszeresített szolgálati beosztások és munkakörök megnevezését (az ellátott feladat jellegét zárójelben),

bb) a rendszeresített szolgálati beosztások és munkakörök számát,

bc) a vezetői szolgálati beosztások és munkakörök vezetői besorolási kategóriáját,

bd) a beosztotti állománynál a szolgálati beosztás besorolási osztályát és a besorolási kategóriát,

be) a rendszeresített munkakörökhöz rendelt foglalkoztatási jogviszony megnevezését, (köztisztviselői jogviszony esetén a fizetési osztály megjelölésével),

bf) a szolgálati beosztáshoz rendelt hivatásos pótlék mértékét,

bg) a szolgálati beosztáshoz tartozó legalacsonyabb és legmagasabb rendfokozatot,

bh) a szolgálati beosztáshoz előírt szakirányú és speciális rendészeti képesítési követelményeket,

bi) a szolgálati beosztáshoz előírt idegennyelv-tudást,

bj) a ruházati ellátási normát,

bk) a speciális alkalmassági követelmények (pszichológiai alkalmasság) megjelölését,

bl) a nemzetbiztonsági ellenőrzésre, valamint a vagyonnyilatkozat-tételre vonatkozó kötelezést,

bm) a könnyített szolgálatban foglalkoztatottakkal betölthető szolgálati beosztásokat,

c) az állománytáblázat adatainak statisztikai összegzését, rendszerezését.

(3)106 Az állománytáblázatban fel kell tüntetni a hatálybalépésének dátumát, módosítás esetén a módosítás hatálybalépésének dátumát.

(4)107 Az Országgyűlési Őrség állománytáblázatát az Országgyűlési Őrség személyügyi munkatársa készíti és kezeli, valamint az adatokat és az állománytáblázat eredeti példányát az iratkezelési szabályoknak megfelelően tárolja.

(5)108 A jóváhagyott állománytáblázat egy példányát az Országgyűlési Őrség az Országgyűlés Hivatala személyügyi szervének megküldi. Az Országgyűlés Hivatalának személyügyi szerve az állománytáblázatot nyilvántartásba veszi és hatályon kívül helyezését követő 50 évig archív nyilvántartásként kezeli.

(6)109 Az állománytáblázat hatályos adatait a számítógépes személyügyi, munkaügyi és szervezési nyilvántartó rendszerben is folyamatosan vezetni kell.

55. § (1)110 Új állománytáblázatot kell

a) készíteni, ha

aa) új szervezeti elem jön létre,

ab) szervezeti elem szűnik meg,

ac) az Országgyűlési Őrség olyan lényeges átalakítására kerül sor, amely a rendszeresített szolgálati beosztások összességének legalább 20%-át érinti;

b) kiadni, ha arra az Országgyűlés elnökének külön döntése alapján kerül sor.

(2)111 Az (1) bekezdésben meghatározott eseteken kívül minden más változást az állománytáblázat módosításával kell az állománytáblázaton átvezetni.

(3)112 Az állománytáblázatot és annak módosítását – a (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel – az Országgyűlés elnöke hagyja jóvá.

(4)113 Az Országgyűlési Őrség parancsnoka hagyja jóvá az állománytáblázat módosítását, amennyiben az

a) nem jár a rendszeresített szolgálati beosztások számának megváltozásával,

b) nem érinti az állománykategóriák átminősítését, és

c) nem érinti a rendszeresített szolgálati beosztások beosztási kategóriájának megváltoztatását.

56. §114 (1)115 Az Országgyűlési Őrségnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat, azok besorolását az 1. melléklet tartalmazza.

(2)116 Az (1) bekezdésben foglalt mellékletben az Országgyűlési Őrség alapfeladatának ellátására létrehozott szolgálati beosztás az a szolgálati beosztás, amely alapján a hivatásos állomány tagja olyan tevékenységet végez, amely az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 125. § (2) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására irányul (e rendelet alkalmazásában: alapfeladat).

(3)117 A vezetői és a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások betöltéséhez elismerhető felsőfokú végzettségeket, továbbá az egyes szolgálati beosztások ellátásához szükséges képesítési követelményeket, szakképzettségeket, szakmai alap-, közép- és felsőfokú szakmai képzettségeket, valamint az egyéb képzettségi feltételeket a 2. melléklet tartalmazza.

57. § (1) Azokat a szolgálati beosztásokat, amelyekben idegen nyelv használata szükséges, valamint amelyekben az idegen nyelv tudása a szolgálati beosztással járó feladat, a 3. melléklet tartalmazza.

(2) Őrszolgálatot a hivatásos állomány

a) objektum őr,

b) lakásbiztosító

beosztást betöltő tagja lát el.

(3)118 Folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett szolgálati beosztások: az ügyeletvezető, valamint az ügyeleti csoportba beosztott szolgálati beosztások.

(4) Készenléti jellegű szolgálatot az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya lát el.

13. Szolgálati igazolványok

58. § (1) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagját az ezen alcímben meghatározottak szerint kell szolgálati igazolvánnyal ellátni.

(2) A szolgálati igazolvány – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – az Országgyűlési Őrség

a) hivatásos állományába tartozását,

b) hivatásos állományú tagjának fegyverviselésre való jogosultságát és

c) hivatásos állományú tagjának az intézkedésre való jogosultságát

igazolja.

(3) Az Országgyűlési Őrségnél a hivatásos állomány tűzoltási feladatok ellátására rendszeresített beosztást betöltő tagjának a szolgálati igazolványa az Országgyűlési Őrség

a) hivatásos állományába tartozását és

b) hivatásos állományú tagjának az intézkedésre való jogosultságát

igazolja.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott beosztást betöltők kivételével az Országgyűlési Őrség rendőri vagy határrendészeti szakképzettséggel nem rendelkező hivatásos állományú tagjának szolgálati igazolványa igazolja

a) az Országgyűlési Őrség hivatásos állományába tartozást,

b) az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjának fegyverviselésre való jogosultságát, valamint

c) azt, hogy a hivatásos állomány tagja önálló intézkedésre nem jogosult.

(5) A szolgálati igazolvány adattartalmának leírását a 4. melléklet tartalmazza.

59. § (1) A szolgálati igazolvány visszavonásig vagy a rajta feltüntetett időpontig érvényes.

(2) A szolgálati igazolványt vissza kell vonni a szolgálati viszony megszűnésekor, vagy ha a szolgálati igazolvány (3) bekezdés szerinti cseréje válik szükségessé. A szolgálati igazolvány visszavonására az Országgyűlési Őrség parancsnoka jogosult.

(3) A szolgálati igazolványt ki kell cserélni, ha az azon feltüntetett adatokban változás következett be, megrongálódott vagy érvényességi ideje lejárt. A szolgálati igazolvány birtokosa köteles haladéktalanul jelenteni az Országgyűlési Őrség személyügyi munkatársának, ha a szolgálati igazolványában szereplő adataiban változás következett be, vagy ha az igazolvány megrongálódott.

(4) A szolgálati igazolvány megrendeléséért, kiadásáért, nyilvántartásáért, visszavonásáért és selejtezéséért a személyügyi munkatárs felel.

(5) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának szolgálati igazolványa vonatkozásában az adatok nélküli igazolványt az Országgyűlési Őrségre, valamint a szolgálati igazolvány birtokosára vonatkozó adattartalommal ellátó szerv (a továbbiakban: megszemélyesítést végző szerv) az Országgyűlés Hivatala.

60. § (1) A szolgálati igazolvány kiadására, visszavonására, cseréjére a személyügyi munkatárs az Országgyűlési Őrség parancsnokának parancsa alapján intézkedik.

(2) A szolgálati igazolvány elkészítéséhez szükséges adatok felvételéről a személyügyi munkatárs gondoskodik a személyügyi adminisztrációs programban.

(3) A szolgálati igazolvány első alkalommal történő kiadásával egyidejűleg, valamint az arckép, vagy a név megváltozása esetén az arckép és a saját kezű aláírás minta másolatát a személyi anyagban el kell helyezni.

61. § (1) A szolgálati igazolvány megszemélyesítéséhez szükséges adatokat a személyügyi munkatárs elektronikus úton továbbítja a megszemélyesítést végző szervhez.

(2) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya szolgálati igazolványának előállítási és megszemélyesítési költségeit az Országgyűlési Hivatal költségvetésében, az Országgyűlési Őrség működésére rendelkezésre álló keret terhére biztosítja.

62. § (1) Az elkészült szolgálati igazolványt a személyügyi munkatárs részére az Országgyűlés Hivatala továbbítja.

(2) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott szolgálati igazolványt köteles megőrizni és jogszerűen használni, ezért anyagi és fegyelmi felelősséggel tartozik.

(3) A szolgálati igazolvány elvesztését, megrongálódását, megsemmisülését a hivatásos állomány tagja a tudomásra jutást követően haladéktalanul köteles jelenteni a közvetlen szolgálati elöljárójának, vagy – a hivatali munkaidő után – az ügyeleti feladatokat ellátó személynek.

(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a közvetlen szolgálati elöljáró vagy az ügyeleti feladatokat ellátó személy jelentését követően azonnal intézkedik az elvesztés tényének a személyügyi nyilvántartásba történő bejegyeztetése, valamint a szolgálati igazolványhoz kapcsolódó jogosultságok letiltatása iránt. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a személyügyi munkatársnál kezdeményezi a szolgálati igazolvány érvénytelenítését és pótlását.

63. § (1) A személyügyi munkatárs a szolgálati igazolványt

a) a szolgálati viszony megszűnése vagy megszüntetése esetén a szolgálatteljesítés utolsó napján,

b) a hivatásos állomány beosztásából felfüggesztett tagjától – a felfüggesztés idejére – a felfüggesztés kezdőnapján,

c) a szolgálati viszony szünetelése esetén – a szüneteltetés idejére – a hivatásos állomány tagjának aktív szolgálata utolsó napján,

d) elvesztését követő megkerülése esetén,

e) megrongálódása esetén,

f) adatváltozás miatti cseréje esetén

visszavonja.

(2) A felfüggesztés vagy a szolgálati viszony szünetelésének megszüntetését követő első munkanapon a személyügyi munkatárs visszaadja a visszavont szolgálati igazolványt a hivatásos állomány tagjának, vagy ha a 60. § (3) bekezdésben meghatározott, a visszavonás ideje alatt bekövetkezett ok miatt a szolgálati igazolvány cseréje válik szükségessé, gondoskodik a cseréről.

(3) A hivatásos állomány azon tagját, akinek a szolgálati viszonya nyugállományba helyezésével szűnik meg, a szolgálati igazolvány visszavonásával egy időben nyugdíjas igazolvánnyal kell ellátni.

64. § (1) A személyügyi munkatárs a visszavont szolgálati igazolványokat évente selejtezi.

(2) A selejtezésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek adatait a személyügyi alapnyilvántartásban kell rögzíteni. A selejtezési jegyzőkönyv egy példányát a selejtezéstől számított tíz évig meg kell őrizni. A személyügyi alapnyilvántartásban a szolgálati igazolvány visszavonásának okát, a selejtezés tényét, a selejtezési jegyzőkönyv nyilvántartási számát és a szolgálati igazolvány adataihoz tartozó tételszámot kell rögzíteni.

(3) A selejtezett szolgálati igazolványok megsemmisítéséről a személyügyi munkatárs gondoskodik a veszélyes hulladékok kezelésére, valamint a szigorú számadási kötelezettség alá tartozó okiratok selejtezésére vonatkozó szabályok szerint.

65. § (1) A hivatásos állomány tagjának halála esetén szolgálati igazolványa – a közeli hozzátartozó kérelmére, kegyeleti okból – az állományilletékes parancsnok engedélyével a közeli hozzátartozónak átadható, az alábbi eljárási szabályok megtartásával:

a) az átadás előtt a szolgálati igazolványt az arckép alsó harmadában, valamint a hologram közepén átlyukasztva kell visszavonhatatlanul érvényteleníteni,

b) a szolgálati igazolvány sorszámát vissza kell vonni,

c) az érvénytelenítés tényét a szolgálati igazolvány adatait tartalmazó nyilvántartásokban rögzíteni kell, valamint

d) a közeli hozzátartozó aláírásával igazolja az érvénytelenített szolgálati igazolvány átvételét.

(2) A hivatásos állomány nyugállományba helyezett tagja számára – kérelmére, az Országgyűlési Őrségnél eltöltött legalább húsz év tartamú életpálya elismeréseként – az érvénytelenített szolgálati igazolvány az (1) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott eljárási szabályok megtartása mellett átadható.

(3) Az érvénytelenített és selejtezett szolgálati igazolványt a személyügyi munkatárs átvételi elismervény ellenében az elhunyt hivatásos állományú közeli hozzátartozójának, vagy a (2) bekezdésben meghatározott hivatásos állományúnak átadja, majd az átvételi elismervényt az elhunyt, vagy a nyugállományba helyezett hivatásos állományú személyi fogyatékanyagában elhelyezi.

13/A.119 A szolgálati jelvény

65/A. § (1) A hivatásos állomány tagját a szolgálati viszony létesítésekor, vagy a Hszt. 97. § (1) bekezdése szerinti áthelyezés esetén az e rendeletben meghatározottaknak megfelelően kell ellátni a 6. melléklet szerinti szolgálati jelvénnyel, amely őt a szolgálati viszony megszűnéséig – az e rendeletben meghatározott kivétellel – megilleti.

(2) A hivatásos állomány tagját a szolgálati viszony létesítésekor első alkalommal térítésmentesen kell ellátni az Országgyűlési Őrség szolgálati jelvényével.

(3) A szolgálati jelvény tulajdonosa az Országgyűlési Őrség, birtokosa a hivatásos állomány tagja, aki a szolgálati jelvényt dokumentáltan, aláírásával igazoltan átveszi.

65/B. § (1) A szolgálati jelvény megrendeléséért, kiadásáért, cseréjéért, nyilvántartásáért, visszavonásáért és selejtezéséért (a továbbiakban együtt: ellátás), valamint az ezekkel járó költségek biztosításáért az Országgyűlési Őrség személyügyi szerve (a továbbiakban: személyügyi szerv) felel.

(2) A szolgálati jelvény kiadására, cseréjére, visszavonására a személyügyi szerv személyi állományparancs, jegyzőkönyv, jelentés vagy szolgálati jegy alapján intézkedik.

(3) A szolgálati jelvény továbbítását, nyilvántartását és ellenőrzését a személyügyi számítógépes nyilvántartó rendszer adatai alapján a személyügyi szerv végzi.

65/C. § (1) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott szolgálati jelvényt köteles megőrizni és jogszerűen és rendeltetésszerűen használni.

(2) A szolgálati jelvény elvesztését, eltulajdonítását, megrongálódását, megsemmisülését a hivatásos állomány tagja a tudomására jutást követően haladéktalanul köteles jelenteni a közvetlen szolgálati elöljárójának, vagy – ha a közvetlen szolgálati elöljárónak jelenteni nem tudja, – az ügyeletvezetőnek, akik erről értesítik a személyügyi szervet. A szolgálati jelvénye megrongálódását a hivatásos állomány tagja a személyügyi szerv részére is haladéktalanul jelenteni köteles.

(3) A szolgálati jelvény elvesztése, eltulajdonítása, megrongálódása, megsemmisülése esetén a személyügyi szerv azonnal kezdeményezi a szolgálati jelvény visszavonását és pótlását.

65/D. § (1) A megrongálódott szolgálati jelvényt meg kell semmisíteni és a megrongálódott jelvény számával azonos számú szolgálati jelvényre kell kicserélni.

65/E. § (1) A szolgálati jelvény visszavonásig érvényes.

(2) A szolgálati jelvényt vissza kell vonni

a) a szolgálati viszony megszűnésekor,

b) a szolgálati jelvény megrongálódása esetén,

c) a szolgálati jelvény elvesztése, eltulajdonítása esetén,

d) a Hszt. 97. § (1) bekezdésében meghatározott más rendvédelmi szervhez történő áthelyezés esetén, vagy

e) a hivatásos állomány tagjától a beosztásából felfüggesztés esetén a felfüggesztés idejére, valamint a szolgálati viszony szünetelése esetén a szüneteltetés idejére.

(3) A szolgálati jelvény visszavonására az állományilletékes parancsnok jogosult.

(4) A más rendvédelmi szervhez áthelyezett hivatásos állomány tagját a szolgálati viszony létesítésére vonatkozó szabályok szerint az a szerv látja el szolgálati jelvénnyel, ahova áthelyezték.

(5) A beosztásából felfüggesztett és a szolgálati viszonyát szüneteltető hivatásos állomány tagja visszavont szolgálati jelvényét a személyügyi szerv a visszavonás idejére elhelyezi a hivatásos állomány tagja személyi anyagában. A felfüggesztés, illetve a szolgálati viszony szünetelésének megszüntetését követő első munkanapon a személyügyi szerv visszaadja a visszavont szolgálati jelvényt a hivatásos állomány tagjának.

14. Elismerések

66. §120 A hivatásos állomány tagja a Hszt. 179. §-án felül az Országgyűlési Őrségnél eltöltött szolgálati idő elismerésére szolgáló pénzjutalommal és oklevéllel elismerésben részesíthető. A szolgálati idő számítása szempontjából az Országgyűlési Őrségnél eltöltött szolgálati időn túl figyelembe kell venni a rendőrségnél vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél eltöltött szolgálati időt is.

67. § (1) E rendelet alapján az Országgyűlési Őrség parancsnoka elismerésben a hivatásos állomány azon tagját részesítheti, aki beosztásából fakadó szolgálati feladatait huzamosabb ideje, az átlagosnál magasabb színvonalon és eredményességgel látja el, vagy meghatározott feladat végrehajtása során kimagasló helytállást, önfeláldozó magatartást tanúsított, avagy életpályája alapján példaképül állítható az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya elé és vele szemben nem áll fenn a (2) bekezdésben meghatározott, elismerést kizáró ok.

(2) Nem lehet a hivatásos állomány tagját elismerésben részesíteni – a szolgálati viszony után járó elismerés kivételével –, ha az elöljáró parancsnoknak tudomása van arról, hogy a hivatásos állomány tagja

a) ellen fegyelmi vagy büntetőeljárás van folyamatban,

b) fegyelmi büntetés hatálya alatt áll,

c) ellen a bíróság felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabott ki, a próbaidő eredményes leteltéig,

d) ellen a bíróság pénzbüntetést szabott ki, legalább 6 hónapig, vagy ha a bíróság próbára bocsátotta, a próbaidő tartama alatt.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól különösen kiemelkedő helytállás esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka eltekinthet.

(4) Az elismeréseket lehetőség szerint az Országgyűlési Őrség parancsnokának – mint adományozónak – vagy az ő megbízásából az elismerésben részesülőnél magasabb beosztású vezetőnek az elismerés szintjéhez méltó körülmények között kell átadnia.

(5) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja köteles az Országgyűlési Őrség parancsnokának bejelenteni a nem az Országgyűlés elnökétől vagy az Országgyűlési Őrség parancsnokától kapott elismerést. Nemzetközi szervezettől, külföldi állami szervtől származó elismerés, vagy miniszter által alapított kitüntető cím vagy díj viselését az Országgyűlési Őrség parancsnoka engedélyezi.

68. § (1) A hivatásos állomány tagjának az egy fizetési fokozattal történő előresorolása kezdeményezhető, ha az adott fizetési fokozatban eltöltendő várakozási időből legfeljebb egy év van hátra és a hivatásos állomány tagja legalább alkalmas minősítéssel rendelkezik.

(2)121 A Hszt. 179. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott pénzjutalom nettó összege, valamint a tárgyjutalom értéke – alkalmanként – nem lehet kevesebb a központi költségvetésről szóló törvény által évente megállapított mindenkori rendvédelmi illetményalap (a továbbiakban: rendvédelmi illetményalap) ezer forintra kerekített összegénél.

(3)122 A Hszt. 179. § (1) bekezdés e) pontjában meghatározott jutalomüdülésként a hivatásos állomány tagja részére hazai vagy külföldi üdültetési, turisztikai intézményben biztosított üdülés vagy utazási iroda által szervezett turista út adományozható. A jutalomüdülés költségeinél a szállás, az ellátás és ezenfelül legfeljebb az oda- és visszautazás költségei számolhatók el. A jutalomüdülés nettó értéke nem lehet magasabb a rendvédelmi illetményalap ezer forintra kerekített összegének hatszorosánál.

69. § (1) Pénzjutalomban kell részesíteni a hivatásos állomány tagját, ha az Országgyűlési Őrségnél legalább tíz év szolgálati idővel rendelkezik, valamint minden további, az Országgyűlési Őrségnél eltöltött öt szolgálati év után. A szolgálati évek számítása szempontjából figyelembe kell venni a rendőrségnél vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szervnél bármely foglalkoztatási jogviszonyban töltött időt.

(2)123 A jutalom összege az (1) bekezdés szerinti első esedékességkor a 68. § (2) bekezdése alapján kifizethető legalacsonyabb jutalom összegével azonos, amely a további ötévenként a rendvédelmi illetményalap 15%-ának száz forintra kerekített összegével emelkedik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott jutalom adományozásánál

a)124 a szolgálati viszonyban történt megszakítás esetén valamennyi, az (1) bekezdésben meghatározott szervnél korábban szolgálati viszonyban eltöltött időt, valamint a Hszt. 42. § (2) bekezdése és 43. §-a szerint más szervnél töltött szolgálati időt össze kell számítani,

b) folyamatos szolgálati időként kell figyelembe venni az illetmény nélküli szabadság teljes időtartamát, amennyiben az évente a 30 napot nem haladta meg, vagy gyermek gondozása céljából került engedélyezésére, továbbá a más okból engedélyezett illetmény nélküli szabadságból legfeljebb egy évet, ha az a szolgálati viszonyba egyébként is beszámít,

c) akinek a korábbi foglalkoztatási jogviszonya nyugállományba helyezéssel szűnt meg, ismételt teljes munkaidőben történő foglalkoztatáskor a korábban elismert időt is figyelembe kell venni.

(4) Rész-szolgálatteljesítési időben történő ismételt foglalkoztatás esetén ez az elismerés nem alkalmazható.

(5) Nyugállományba helyezés esetén, amennyiben az (1) bekezdés szerinti jutalom az azt követő egy éven belül esedékes lenne, azt a nyugállományba helyezéskor az utolsó munkában töltött napon át kell adni.

70. § (1) Az elismerésként adott tárgyjutalom vagy jutalomüdülés értéke, valamint a pénzjutalom után fizetendő jövedelemadó-előleg és a levonásra kerülő járulékok a forrásul szolgáló jutalomkeretet terhelik.

(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka által adott elismerések adományozásával kapcsolatos feladatok körében az Országgyűlési Őrség személyügyi munkatársa

a) fogadja a beérkező javaslatokat, és azokat döntésre előkészíti, valamint

b) gondoskodik arról, hogy az adományozott elismerés az átadás napján rendelkezésre álljon.

(3) Az elismerésről szóló okmánnyal egyidejűleg igazolást kell kiadni a hivatásos állomány elismerésben részesített tagjának, melyben az érintett tájékoztatást kap a pénz-, vagy tárgyjutalom összegéről, értékéről, a levont jövedelemadó-előlegről, nyugdíj- és munkavállalói járulékról, egyéb levonásról. Az igazolás kiállításához szükséges adatokat a személyügyi munkatárs és az illetményszámfejtést végző szerv biztosítja.

15. Fegyelmi eljárás

71. §125 Az ezen alcímben foglaltakat kell alkalmazni az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának tagja által elkövetett, a Hszt. 181. § (1) bekezdése szerinti fegyelemsértés, a fegyelmi eljárás keretében elbírálandó szabálysértés és katonai vétség fegyelmi jogkörben történő elbírálására.

72. § (1) Az elévülést hivatalból kell vizsgálni az eljárás minden szakaszában. Ha az elévülés bekövetkezte a fegyelmi eljárás megindítása előtt kétséget kizáróan megállapítható, a fegyelmi jogkör gyakorlója ezt a tényt a fegyelmi eljárást megalapozó iraton vagy az irathoz fűzött feljegyzésben rögzíti. Ha a fegyelmi eljárást elrendelték, az elévülés bekövetkeztét a fegyelmi eljárás megszüntetésről szóló határozatban kell megállapítani.

(2)126 A Hszt. 184. § (2) bekezdése szerinti elévülési időt attól a naptól kell számítani, amikor a fegyelmi jogkört gyakorló számára a fegyelemsértés vagy a szabálysértés megállapítására alkalmas cselekmény és az azzal megalapozottan gyanúsítható személy kiléte ismertté vált.

73. §127 A fegyelmi eljárást akkor is el kell rendelni és le kell folytatni, ha az elrendelésekor vagy a vizsgálat közben már megállapítható, hogy a Hszt. 183. §-a szerinti valamely fenyíthetőséget kizáró ok áll fenn. A fenyíthetőséget kizáró ok fennállását az érdemi határozatban kell megállapítani.

74. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – gyakorolja az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya felett a teljes fegyelmi jogkört.

(2)128 A Hszt. 192. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott személyekkel szemben a fegyelmi jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja.

(3)129 Az Országgyűlési Őrség rendelkezési állományába tartozó, a Hszt. 51. § (2)–(4) bekezdése szerinti más szervhez vezényelt hivatásos állományú esetében a fegyelmi jogkört az Országgyűlési Őrség parancsnoka gyakorolja.

75. §130 A Hszt. 194. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozók feletti fegyelmi jogkör gyakorlásáról az Országgyűlési Őrség szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. A jogkör gyakorlásával megbízott vezető az Országgyűlési Őrség parancsnoka nevében jár el, azonban az Országgyűlési Őrség parancsnokának kizárólagos hatáskörébe tartozó fenyítést nem szabhat ki.

76. § (1)131 Az Országgyűlési Őrség szervezeti és működési szabályzata a fegyelmi eljárás mellőzésével történő figyelmeztetés alkalmazására a legalább osztályvezetői besorolású vezetőt felhatalmazhatja. Az átruházott jogkörben eljáró vezető, ha a figyelmeztetés ellen nem nyújtottak be kifogást, a figyelmeztetésről szóló irat bemutatásával az Országgyűlési Őrség parancsnokát soron kívül tájékoztatja. Kifogás benyújtása esetén a keletkezett iratokat haladéktalanul felterjeszti az Országgyűlési Őrség parancsnokához.

(2)132 Az Országgyűlési Őrség szervezeti és működési szabályzata felhatalmazhatja az Országgyűlési Őrség parancsnokának helyettesét, hogy az Országgyűlési Őrség parancsnoka helyett és nevében a fegyelmi eljárással kapcsolatos jogkört gyakorolja. Az átruházott jogkörben eljáró vezető legfeljebb a Hszt. 185. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott fenyítést szabhatja ki. Nem alkalmazható ez a szabály, ha fegyelmi eljárás során katonai vétséget kell elbírálni.

(3) Az átruházott jogkörben hozott fenyítést az átruházó nem vizsgálhatja felül, kivéve, ha a jogkör gyakorlója hatáskörét meghaladóan járt el. A hatáskört meghaladó fenyítést érvényteleníteni kell. Az átruházó az érvénytelen fenyítés kiszabását követő 5 napon belül az érvénytelenítés mellett új fenyítés kiszabására intézkedhet.

77. § (1)133 A Hszt. 193. § (2) bekezdés szerinti határidő-meghosszabbításnak akkor van helye, ha folyamatban levő fegyelmi eljárásban az áttételt megelőzően a vizsgálat határidejét a Hszt. 195. § (3) bekezdése alapján már meghosszabbították és a rendelkezésre álló idő nem elég az érdemi döntés megalapozásához szükséges bizonyítékok beszerzéséhez.

(2)134 Nem kell a fegyelmi eljárást áttenni, ha a korábbi szolgálati hely szerint illetékes parancsnok a fegyelmi eljárást a Hszt. 210. § (1) bekezdés a)–d), illetve f)–h) pontja alapján megszünteti.

(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka egyedi ügyben az átruházott jogkörben eljáró vezetőtől a fegyelmi jogkör gyakorlását – az érdemi határozat meghozatalát megelőzően – visszaveheti.

(4) A fegyelmi jogkör visszavételének akkor van helye, ha a fegyelemsértés súlya, jellege, a fegyelemre gyakorolt hatása azt indokolttá teszi vagy az eredeti fegyelmi jogkör meghagyása esetén nem biztosított az ügy törvényes és elfogulatlan kivizsgálása, így különösen, ha

a) az ügyben a fegyelmi jogkör gyakorlójának felelőssége is felvethető,

b) az eljárás alá vonttal vagy az ügy sértettjével hozzátartozói vagy a munkatársi kapcsolatot meghaladó személyes viszonyban áll,

c) az eljárás alá vonttal vagy annak hozzátartozójával bíróság vagy más hatóság előtt jogvitája van,

d) az eljárás alá vont kezdeményezésére vele szemben büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult.

(5) A fegyelmi jogkör visszavételét az eredeti fegyelmi jogkör gyakorlója és az eljárás alá vont is kezdeményezheti.

(6) A fegyelmi eljárás áttételéről és a fegyelmi jogkör visszavételéről, illetve az erre irányuló kérelem elutasításáról indokolás nélküli határozatban kell rendelkezni. A határozat ellen panasznak nincs helye.

78. § (1) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója fegyelmi eljárás mellőzésével figyelmeztetést alkalmaz, azt a címzettnek szóló iratba kell foglalni. A figyelmeztetést tartalmazó iratban meg kell jelölni a vétkes kötelezettségszegést megvalósító cselekményt, a tényállást és a megszegett kötelezettséget.

(2) A fegyelmi jogkör gyakorlója az eljárás mellőzésével történő figyelmeztetés alkalmazása előtt a terhére rótt vétkes kötelezettségszegéssel kapcsolatban szóban meghallgatja a hivatásos állomány tagját vagy írásban kér tőle nyilatkozatot. Nem akadályozza a figyelmeztetésről szóló döntés meghozatalát, ha a hivatásos állomány tagja a szóbeli vagy írásbeli nyilatkozattételt neki felróható okból elmulasztja.

(3)135 A fegyelmi eljárás mellőzésével történő figyelmeztetés elleni kifogást a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult elöljáróhoz címezve írásban kell benyújtani. A kifogást nem kell megindokolni.

79. § (1) Egy eljárásban kell elbírálni a hivatásos állomány tagja által elkövetett és a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására jutott, még el nem bírált valamennyi fegyelemsértést.

(2) Ha a fegyelmi eljárás elrendelését követően jut a fegyelmi jogkör gyakorlójának tudomására el nem bírált fegyelemsértés, a fegyelmi eljárást az elrendelő határozat kiegészítésével az el nem bírált fegyelemsértésre is ki kell terjeszteni vagy ha a másik ügyben a fegyelmi eljárást már elrendelték, az eljárásokat egyesíteni kell.

(3)136 A kiterjesztés, illetve az egyesítés mellőzhető, ha az utóbb tudomásra jutott fegyelemsértés kivizsgálása a már elrendelt fegyelmi eljárásban folyó vizsgálat határidejében – a meghosszabbítás lehetőségét is figyelembe véve – nem biztosítható vagy a fegyelmi eljárást felfüggesztették, illetve az újabb tudomásra jutott ügyben az eljárás felfüggesztése indokolt, és emiatt az ügyek egy eljárásban való elbírálása a Hszt. 182. § (1) bekezdésében meghatározott célok érvényesülését akadályozná.

(4) A fegyelmi eljárásokat el lehet különíteni, ha a különböző tényállást megvalósító fegyelemsértések önállóan elbírálhatóak és együttes elbírálásuk a felelősségre vonást jelentősen késleltetné.

(5) Nincs helye a fegyelmi eljárás kiterjesztésének vagy egyesítésének, ha a még el nem bírált ügy szabálysértés vagy a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 485/A. §-a szerint fegyelmi elbírálásra utalt katonai vétség.

80. § (1)137 Fegyelemsértés megalapozott gyanúja akkor áll fenn, ha a rendelkezésre álló adatok alapján alapos okkal lehet következtetni arra, hogy a hivatásos állományú kötelezettségszegésnek minősülő cselekményt követett el és annak elkövetésében vétkesség terheli.

(2) Minden elöljárónak kötelessége, hogy a tudomására jutott fegyelemsértésről vagy a fegyelemsértés gyanújáról haladéktalanul tájékoztassa a fegyelmi jogkör gyakorlóját és annak intézkedéséig gondoskodjon a vétkes kötelezettségszegés bizonyítékainak megőrzéséről, a tanúk adatainak rögzítéséről, szükség esetén a helyszín biztosításáról.

(3) Ha kötelezettségszegésre utaló adatok a fegyelemsértés megalapozott gyanújának megállapításához vagy kizárásához nem elegendőek, a fegyelmi jogkört gyakorló elöljárónak parancsnoki tényfeltáró vizsgálattal vagy más módon (pl. belső ellenőrzés) kell a megalapozott gyanút alátámasztó vagy kizáró körülményeket tisztázni. A parancsnoki tényfeltáró vizsgálat nem irányulhat a fegyelmi eljárás megkerülésére, a hivatásos állomány fegyelemsértéssel gyanúsítható tagja jogainak csorbítására.

(4) A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelemsértés megalapozott gyanújának megállapítását követően haladéktalanul, de legfeljebb 15 napon belül köteles intézkedni a fegyelmi eljárás elrendelésére vagy áttételére, a vizsgáló kijelölésére vagy az eljárás mellőzésével figyelmeztetés alkalmazására. A határidő elmulasztása nem akadálya a fegyelemsértés elévülési időn belüli elbírálásának, de a mulasztó felelősségét meg kell vizsgálni.

(5) A fegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges tárgyi és személyi feltételekről, valamint költségek biztosításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója gondoskodik.

(6)138 A fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozatnak a Hszt. 195. § (2) bekezdésében meghatározottakon felül tartalmaznia kell az eljárás alá vont kioktatását a képviselő igénybevételének lehetőségére, és az eljárás iratainak megismerésére vonatkozó, a bizonyítással és a vizsgáló személyével kapcsolatos észrevételezési és indítványozási jogára.

81. § Ha a folyamatban levő fegyelmi eljárásban vizsgált cselekmény egyben katonai vétséget is megvalósít és azt a Be. 485/A. § (1) bekezdése alapján fegyelmi eljárásra utalták, a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozatot módosítani kell. A módosított határozatban rendelkezni kell arról, hogy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény vizsgálata a továbbiakban katonai vétség miatt folytatódik, és tájékoztatni kell az eljárás alá vontat, valamint képviselőjét a megváltozott eljárási és jogorvoslati szabályokról.

82. § (1)139 A fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozatot haladéktalanul, de legkésőbb az eljárás alá vont meghallgatásáról szóló értesítéssel egyidejűleg az eljárás alá vontnak kézbesíteni kell. A kézbesítéskor a Hszt. 6. § (4) bekezdésére figyelemmel kell eljárni.

(2)140 A fegyelmi vizsgálat Hszt. 195. § (3) bekezdése szerinti meghosszabbításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója az elrendelő határozatra feljegyezéssel vagy külön íven indokolás nélküli határozatban rendelkezik. A vizsgálat határidejének meghosszabbításáról a vizsgáló az eljárás alá vontat és képviselőjét írásban értesíti.

83. § (1)141 A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi vizsgálat lefolytatásával – a Hszt. 196. §-ában foglaltak figyelembevételével – a hivatásos állomány megfelelő jogi és szakmai ismeretekkel rendelkező, arra alkalmas tagját bízza meg.

(2)142

(3)143

(4)144 A hivatásos állomány fegyelmi vizsgálat lefolytatásával megbízott tagja (a továbbiakban: vizsgáló) személyével kapcsolatos, a Hszt. 196. § (2) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi okot a vizsgáló köteles haladéktalanul bejelenteni a fegyelmi jogkör gyakorlójának. A vizsgáló személyével kapcsolatos összeférhetetlenség megállapítását az eljárás alá vont vagy képviselője is kérheti. Az összeférhetetlenségről, illetve az új vizsgáló kijelöléséről a fegyelmi jogkör gyakorlója 3 napon belül határozatban dönt. A döntés ellen panasznak nincs helye.

(5) Az összeférhetetlenség elbírálásáig, illetve az új vizsgáló személyének kijelöléséig a vizsgáló eljárási cselekményt halaszthatatlan esetben és csak a fegyelmi jogkör gyakorlójának előzetes jóváhagyásával végezhet.

84. § (1) Az eljárás alá vont meghatalmazása alapján a fegyelmi eljárásban képviselőként eljárhat:

a) ügyvéd (a továbbiakban: jogi képviselő),

b)145 a Hszt. 197. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel a szolgálatteljesítés helye szerinti szerv állományába tartozó személy, továbbá

c) az érdekképviseleti szerv képviseletében eljáró személy

[az a)–c) pontban meghatározott személyek a továbbiakban a 15. alcím vonatkozásában: képviselő].

(2)146 A képviselő az eljárásban akkor vehet részt, ha az erről szóló meghatalmazást az eljárás alá vont vagy a képviselője írásban becsatolta. A vizsgáló felterjesztésére a fegyelmi jogkör gyakorlója a képviselő részvételét elutasítja, ha a képviselő a Hszt. 197. § (2) bekezdése alapján nem láthatja el a képviseletet.

(3) Ha az eljárás alá vont képviseletével az Országgyűlési Őrség állományába tartozó személyt bíz meg, a képviselőt az ezzel kapcsolatos feladatainak ellátása idejére a szolgálat alól mentesíteni kell.

(4)147 Ha a fegyelmi eljárást a Hszt. 210. § (1) bekezdés a)–d), illetve f)–h) pontja alapján megszüntetik, az erről szóló határozatban fel kell hívni az eljárás alá vont figyelmét a képviselettel kapcsolatos költségek visszatérítésének lehetőségére.

(5) Az eljárás alá vont jogi képviselettel kapcsolatos költségeit csak akkor lehet megtéríteni, ha azt számlával igazolja. Ügyvédi munkadíjaként legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. § (3) bekezdésében meghatározott összeget lehet elszámolni.

85. § (1) A fegyelmi eljárás felfüggesztését a fegyelmi jogkör gyakorlója határozatban rendeli el, melyben annak indokát és jogcímét meg kell jelölni. Az eljárás felfüggesztésének tartama alatt az ügyben bizonyításra irányuló eljárási cselekményt végezni nem lehet.

(2) Az eljárás folytatását a fegyelmi jogkör gyakorlója indokolás nélküli határozatban rendeli el.

(3) Az eljárás alá vontat és képviselőjét az eljárás felfüggesztéséről és folytatásáról haladéktalanul írásban értesíteni kell.

86. § (1) A szolgálati beosztásból történő felfüggesztésről a vizsgáló javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója rendelkezik akkor is, ha nem ő az eljárás alá vont állományilletékes parancsnoka.

(2) A fegyelemsértés súlyára tekintettel a beosztásból felfüggesztésnek akkor van helye, ha a kialakult joggyakorlat alapján előreláthatólag az ügyben a fegyelmi felelősség megállapítása esetén rendfokozatot, szolgálati beosztást vagy szolgálati viszonyt érintő fenyítés kiszabása várható.

(3) A fegyelemsértés jellegére tekintettel a szolgálati beosztásból felfüggesztésnek akkor van helye,

a) ha az eljárás alá vont beosztásban hagyása akadályozhatja a bizonyítékok beszerzését, a tényállás felderítését,

b) ha az eljárás alá vont beosztásban hagyása a cselekmény jellegére vagy az eljárás alá vont személyére tekintettel hátrányosan befolyásolná a személyi állomány munkavégzését, a fegyelem fenntartását.

(4)148 A szolgálati beosztásból felfüggesztésnek a Hszt. 199. § (3) bekezdése alapján történő meghosszabbításáról a fegyelmi jogkör gyakorlója dönt.

(5)149 A beosztásból történt felfüggesztés indokoltságát az ügy vizsgálója folyamatosan figyelemmel kíséri, és ha az indokolttá vált, javaslatot tesz a megszüntetésre a fegyelmi jogkör gyakorlójának. A beosztásból történő felfüggesztésnek a Hszt. 199. § (5) bekezdése szerinti megszüntetése esetén a felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, az eljárás alá vont – eredeti besorolása és illetménye meghagyása mellett – vezényléssel az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó szervnél, ennek hiányában a rendvédelmi szerv más szervezeti egységénél levő másik – a besorolási osztályának és besorolási kategóriájának megfelelő, ha erre nincs lehetőség, alacsonyabb – szolgálati beosztásban foglalkoztatható az eljárás befejezéséig.

(6)150 A beosztásból történő felfüggesztésről, annak meghosszabbításáról vagy megszüntetéséről, illetve a távolléti díj visszatartása mértékének megváltoztatásáról külön határozatban kell rendelkezni. A Hszt. 199. § (6) bekezdése szerinti felfüggesztésről az érdemi határozatban kell rendelkezni. A határozatot intézkedésre haladéktalanul meg kell küldeni a felfüggesztett hivatásos állományú szolgálati elöljárójának, a személyügyi munkatársnak, a rendelkező részét az illetményszámfejtést végző szervezetnek is.

(7)151 A Hszt. 201. § (1) bekezdése szerinti panasz elutasítása ellen további külön jogorvoslatnak nincs helye. Az érdemi határozat elleni jogorvoslat során azonban a beosztásból felfüggesztés elrendelésének vagy a felfüggesztés fenntartásának jogszerűségét az eljárás alá vont vitathatja. Nincs helye panasznak, ha felfüggesztésére vagy annak fenntartására a Hszt. 199. § (6) bekezdése alapján került sor.

87. § (1) A vizsgáló az eljárás alá vontat és képviselőjét, a tanút, a szakértőt a tervezett eljárási cselekmény helyéről és idejéről írásban értesíti. Az írásbeli értesítés, illetve megkeresés teljesíthető elektronikus levélben is, teljesítettnek azonban csak akkor tekinthető, ha a vételét a címzettje – vagy a címzettel való közlését annak szolgálati elöljárója – elektronikus úton visszaigazolja.

(2)152 Az értesítés szóbeli közlésére csak akkor van lehetőség, ha az írásbeli értesítés kézbesítése az eljárási cselekmény tervezett időpontja előtt már nem biztosítható és az értesített a szóbeli értesítést elfogadta. A szóbeli értesítésről feljegyzést kell készíteni, és annak elfogadásáról az érintettet a meghallgatási jegyzőkönyvben kell nyilatkoztatni. Ennek hiányában a szóbeli értesítést hatálytalannak kell tekinteni és új határnap kitűzésére kell intézkedni.

(3) Az eljárás alá vontat az értesítésében tájékoztatni kell arról, hogy az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozattételt megtagadhatja, illetve védekezését a meghallgatására kitűzött időpontig írásban is előterjesztheti. Az eljárás alá vont kérésére a vizsgáló – méltányolható okból – az írásbeli védekezés előterjesztésére biztosított határidőt legfeljebb 8 nappal meghosszabbíthatja.

(4) A hivatásos állomány tagjának értesítését a szolgálati út betartásával kell teljesíteni. Ha erre az idő rövidsége miatt nincs lehetőség, a meghallgatásának tervezett időpontjáról az értesített szolgálati elöljáróját az értesítéssel egyidejűleg tájékoztatni kell.

(5) Nem az Országgyűlési Őrség állományába tartozó tanút a tervezett meghallgatása érdekében a vizsgáló személyesen megkeresi. A tanút tájékoztatni kell arról, hogy milyen ügyben és mikor kívánják meghallgatni, valamint arról, hogy a fegyelmi ügyben nem köteles tanúvallomást tenni, továbbá arról, hogy – a tanú egyetértésével – a meghallgatásra az Országgyűlési Őrség hivatali helyiségében kerül sor. A tanú részére az ezen adatokat tartalmazó írásbeli értesítést kézbesíteni kell.

(6)153 Az eljárás alá vont és a tanú, sértett írásos vagy jegyzőkönyvbe vett kérelme vagy egyetértő nyilatkozata esetén a Hszt. 203. § (1) bekezdésében meghatározott időpontnál hamarabb is megtartható a meghallgatása vagy folytatólagos meghallgatása, illetve a szembesítés.

88. § (1) Az eljárás alá vont és képviselője részére biztosított iratbetekintést vagy iratismertetést megelőzően iratjegyzéket kell készíteni vagy a korábbi iratjegyzéket ki kell egészíteni. Ha a tárgyi bizonyíték anyagánál vagy méreténél fogva az iratokhoz nem csatolható, akkor azt sorszámmal kell ellátni és az iratjegyzéken fel kell tüntetni.

(2) A fegyelmi eljárás során elvégzett eljárási cselekményekről a jegyzőkönyvet vagy jelentést egy példányban kell elkészíteni. Ha arról másolat kiadása szükséges, azt a vizsgáló hitelesíti.

(3) A fegyelmi eljárás lefolytatásához az Országgyűlés elnöke irányítása alá tartozó szervek vezetői és munkatársai kötelesek a szükséges információkat megadni, iratokat – a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok szerint – átadni, a kért vizsgálatokat elvégezni.

(4) Ha a bizonyításhoz más hatóságnál vagy bíróságnál keletkezett iratok beszerzése szükséges, az erről szóló megkeresésben a fegyelmi jogkör gyakorlójának meg kell jelölnie az eljárás alá vont személyt, a kért irat vagy bizonyíték összefüggését a fegyelmi eljárás tényállásával, illetve a vétkesség megállapításával.

89. § (1) A fegyelmi eljárás alá vontat a meghallgatása előtt ismételten ki kell oktatni a jogaira és röviden össze kell foglalni a terhére rótt kötelezettségszegést.

(2) Az eljárás alá vontat tájékoztatni kell arról, hogy

a) nem köteles az ügy érdemére nyilatkozatot tenni, azonban a nyilatkozat megtagadásával lemond a védekezés e módjáról és az ügyet a rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok alapján fogják elbírálni,

b) nyilatkozatát írásban is megteheti,

c)154 nem köteles olyan nyilatkozatot tenni, amellyel önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy fegyelemsértés elkövetésével vádolná,

d)155 aki a fegyelmi eljárás során mást bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy fegyelemsértés elkövetésével hamisan vádol vagy koholt bizonyítékot szolgáltat, hamis vád bűncselekményét követi el.

(3) Ha az eljárás alá vont a meghallgatáson szabályszerű értesítés ellenére nem jelent meg és írásos védekezését sem terjesztette elő vagy nem kívánt az ügy érdemére nyilatkozni, a vizsgáló írásban, illetve a jegyzőkönyvben tájékoztatja, hogy az ügyét a védekezése előterjesztése hiányában a rendelkezésre álló adatok alapján fogják elbírálni.

(4) A tanút és jogi képviselőjét a tanú meghallgatása előtt tájékoztatni kell arról, hogy

a) a tanút milyen ügyben kívánják meghallgatni,

b) a tanút nem terheli tanúzási kötelezettség, ha nem az Országgyűlési Őrség állományába tartozik,

c)156 a tanú nem köteles olyan nyilatkozatot tenni, amellyel önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy fegyelemsértés elkövetésével vádolná,

d)157 aki a fegyelmi eljárás során mást bűncselekmény, szabálysértés, közigazgatási bírsággal sújtandó szabályszegés vagy fegyelemsértés elkövetésével hamisan vádol vagy koholt bizonyítékot szolgáltat, hamis vád bűncselekményét követi el,

e) a fegyelmi ügyben elkövetett hamis tanúzást a törvény büntetni rendeli,

f) a tanú vagy jogi képviselője kérheti a tanú személyi adatainak zártan történő kezelését.

(5) A tanútól csak olyan személyes adat közlése kérhető, amely a személye azonosításához, illetve elérhetőségéhez feltétlen szükséges.

(6) Ezen alcím alkalmazásában hozzátartozó: az egyeneságbeli rokon és ennek házastársa vagy bejegyzett élettársa, az örökbefogadó és nevelőszülő, az örökbefogadott és a nevelt gyermek, a testvér, a házastárs, a bejegyzett élettárs, az élettárs és a jegyes, a házastárs vagy bejegyzett élettárs egyeneságbeli rokona és testvére, a testvér házastársa vagy bejegyzett élettársa.

(7) Ha a tanú adatainak zártan kezelését kérte, a tanú kérése szerint valamennyi személyes adatát vagy nevén kívüli személyes adatait a fegyelmi iratokhoz csatolt zárt borítékban kell kezelni és az eljárás iratainak irattári selejtezése során meg kell semmisíteni. A zártan kezelt adatokat csak az ügyben eljáró vizsgáló, a fegyelmi jogkör gyakorlója, a panaszt elbíráló elöljáró és a kivizsgálásában részt vevő személy, valamint jogvita esetén a bíróság jogosult megismerni.

90. § (1) Az eljárás alá vont és a tanú meghallgatásáról készült jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az eljáró szerv és az ügyszám megjelölését,

b) a meghallgatás tárgyát (kinek, milyen ügyben történő meghallgatása),

c) a meghallgatás helyét, dátumát, kezdetének és befejezésének időpontját,

d) a jegyzőkönyv felvételének módját, ha az nem írásban történt,

e) a meghallgatáson jelen levő személyek nevét és az eljárásbeli jogállását,

f) az eljárás alá vont adatait [születési évét és helyét, anyja születési nevét, rendfokozatát, munkakörét, szolgálati beosztását, lakcímét],

g) a tanú adatait (nevét, születési évét és helyét, anyja születési nevét, lakcímét, tartózkodási helyét, ha az Országgyűlési Őrség állományába tartozik lakcím helyett a szolgálati beosztását),

h) a tanú vagy jogi képviselője nyilatkozatát a tanú adatainak zártan történő kezeléséről,

i) a meghallgatott tájékoztatását a vizsgálat tárgyáról,

j) a meghallgatott eljárási jogaira és kötelezettségeire történő tájékoztatását,

k) a meghallgatott nyilatkozatát a j) pont szerinti tájékoztatás tudomásulvételéről,

l) a tanú nyilatkozatát az eljárás tárgyához, illetve az eljárás alá vonthoz való viszonyáról (az ügy jogait, kötelezettségeit érinti-e, az eljárás alá vonttal alá-fölérendeltségi viszonyban, rokoni kapcsolatban áll-e, illetve van-e közöttük elszámolási viszony, vitás ügy, szorosabb baráti vagy haragos kapcsolat),

m) az eljárás alá vont nyilatkozatát arról, hogy tesz-e nyilatkozatot, ha nem tesz, védekezését írásban kívánja-e előterjeszteni,

n) a meghallgatott érdemi nyilatkozatát,

o) a meghallgatott nyilatkozatát arról, hogy a jegyzőkönyv a nyilatkozatát helyesen tartalmazza,

p) záradékot és a jelenlevők aláírásait.

(2) A jegyzőkönyvből ki kell tűnnie, hogy a vizsgáló mely kérdésére a meghallgatott milyen választ adott, illetve mely nyilatkozatát adta saját elhatározásából. A jegyzőkönyvet a meghallgatott minden írott oldal alján, illetve a jogairól, kötelezettségeiről kapott tájékoztatásra vonatkozó nyilatkozata után aláírja. Ha az aláírást megtagadja, azt a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3) A meghallgatott nyilatkozatát egyes szám első személyben, lehetőség szerint szöveghűen, a lényegesebb részeket szó szerint kell lejegyezni. Az érintett előzetes hozzájárulásával a nyilatkozat video- vagy hangfelvétellel is rögzíthető, de a meghallgatásnak ez esetben is meg kell felelnie az (1) bekezdésben meghatározott tartalmi követelményeknek. A kizárólag video- vagy hangfelvétellel rögzített nyilatkozatot le kell jegyezni, és abban utalni kell arra, hogy a felvétel milyen módon történt. A video- vagy hangfelvételt az eljárás iratainak irattári selejtezéséig meg kell őrizni.

(4) Folytatólagos meghallgatásnál nem kell megismételni az (1) bekezdés f)–l) pontjában meghatározottak írásba foglalását, de utalni kell arra, hogy a meghallgatott jogait és kötelezettségeit a korábbi kioktatásnak megfelelően gyakorolhatja, illetve köteles gyakorolni.

(5) Ha a tanú és az eljárás alá vont nyilatkozata között olyan lényeges ellentmondás van, amely az ügy érdemi elbírálását befolyásolhatja, meg kell kísérelni az ellentmondást szembesítéssel feloldani. Nincs helye szembesítésnek, ha a tanú vagy az eljárás alá vont a szembesítést nem vállalja. Szembesítéskor a vizsgáló által feltett kérdésekre adott válaszokat szó szerint kell lejegyezni és a nyilatkozatokat külön-külön aláíratni.

91. § (1) Szemlét kell tartani, ha a vizsgáló megítélése szerint a bizonyítás szempontjából fontos információk beszerzése csak valamely helyszín vagy tárgy megtekintésével biztosítható.

(2) Helyszíni szemlét kell tartani, ha az elkövetés helyszínén a fegyelemsértő magatartással összefüggésbe hozható nyomok, anyagok, anyagmaradványok, egyéb tárgyi bizonyítékok lelhetők fel vagy fellelésük valószínűsíthető.

(3) Szemléről, helyszíni szemléről a körülmények figyelembevételével jegyzőkönyvet vagy jelentést kell készíteni. A jelentésnek tartalmaznia kell minden olyan lényeges információt, amelyet az eljárási cselekményen rögzítettek, megállapítottak, és nyilatkoztak, azzal, hogy a jelenlevők nyilatkozatát egyes szám harmadik személyben, azok lényegének összefoglalásával kell lejegyezni és a jelentést csak a vizsgáló írja alá.

(4) A szemle és a helyszíni szemle folyamatát a jegyzőkönyv, illetve jelentés készítése mellett, lehetőség szerint fénykép vagy videofelvétellel is rögzíteni kell, melyet a jegyzőkönyvhöz vagy jelentéshez mellékelve kell az iratokhoz csatolni. Nyom, anyagmaradvány rögzítését és leírását a kriminalisztika szabályai szerint úgy kell elvégezni, hogy annak hitelessége utóbb ne legyen vitatható.

(5) Szemlét és helyszíni szemlét legalább két, lehetőség szerint a fegyelmi jogkör gyakorlója irányítása alatt álló szerv állományába tartozó, az ügyben nem érintett személy – eljárási tanú – jelenlétében kell foganatosítani. Az eljárási cselekményen az eljárás alá vont és képviselője is jelen lehet. Annak időpontjáról a vizsgáló értesíti az érintetteket. Az értesítettek távolmaradása az eljárási cselekmény végrehajtását nem akadályozza. A jelenlévő eljárás alá vont és képviselője egyetértése esetén az eljárási tanú bevonása mellőzhető.

(6) Egyéb eljárási cselekményekről (pl. felvilágosítás kérésről) a vizsgáló feljegyzést készít.

(7) Az eljárási cselekményt, ha azon a vizsgálón kívül más részvétele is szükséges vagy más is jogosult a részvételre, az érintett ettől eltérő kérésének teljesítését kivéve, csak hivatali munkaidőben lehet elvégezni, illetve hivatali munkaidő alatti időpontra kitűzni.

92. § (1) A vizsgáló javaslatára a fegyelmi jogkör gyakorlója szakértőt rendel ki, ha a vétkes kötelezettségszegés megállapításához valamely jelentős tény vagy körülmény tekintetében különleges szakértelemre van szükség. Szakértőként elsősorban igazságügyi szakértőt kell kirendelni.

(2) A szakértő kirendeléséről és a szakvélemény beérkezéséről, illetve a szakértő meghallgatásáról értesíteni kell az eljárás alá vontat és képviselőjét.

93. § (1) Az eljárás alá vont és képviselője részére – előzetes egyeztetés alapján – hivatali munkaidőben biztosítani kell, hogy a fegyelmi eljárás irataiba betekintsenek. A betekintés megtörténtéről feljegyzést kell készíteni.

(2) A fegyelmi eljárás iratairól a minősített adat védelmére vonatkozó szabályok betartásával – a zártan kezelt adatok kivételével – az eljárás alá vont vagy a képviselője részére, kérelmükre egy példányban másolatot kell kiadni. A másolat, ha a feltételek biztosítottak és az eljárás alá vont vagy képviselője ezt elfogadja, elektronikus úton – elektronikus adathordozón vagy e-mailben – is átadható.

(3) A másolaton a kiadás előtt a kérelmezőn kívüli személy személyes adatait – ide nem számítva a nevét és az egyébként közérdekűnek minősülő adatait – olvashatatlanná kell tenni.

94. § (1)158 A vizsgáló, ha a vizsgálatra nyitva álló határidő eltelt vagy a fegyelemsértés elbírálásához szükséges bizonyítékokat már beszerezte, a vizsgálatot lezárja és kitűzi az iratismertetés időpontját. Erről a Hszt. 203. § (1) bekezdése figyelembevételével értesíti az eljárás alá vontat és képviselőjét. Nem akadálya az összefoglaló jelentés elkészítésének és az iratok fegyelmi jogkör gyakorlójának történő átadásának, ha az eljárás alá vont, illetve képviselője az iratismertetésen nem jelent meg.

(2) Ha a vizsgáló az eljárás alá vont meghallgatása előtt a szükséges bizonyítékokat beszerezte, az iratismertetés az eljárás alá vont meghallgatását követően közvetlenül is megtartható, feltéve, hogy erről a körülményről a meghallgatásról szóló értesítésben előzetesen tájékoztatták az eljárás alá vontat és képviselőjét.

(3) Az iratismertetésről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyben meg kell jelölni

a) az eljáró szervet,

b) az ügyszámot,

c) az ügy tárgyát az eljárás alá vont megnevezésével,

d) a jegyzőkönyv felvételének időpontját és helyszínét,

e) a jelenlevők nevét és eljárásbeli jogállását,

f) az ismertetésre felajánlott fegyelmi iratok terjedelmét (lapszámát), valamint az eljárás alá vont és képviselője által tanulmányozott iratokat lapsorszám szerint megjelölve,

g) az eljárás alá vont és képviselője nyilatkozatát, indítványát és a vizsgáló indokolt döntését az előterjesztett bizonyítási indítványról.

(4) Ha az iratismertetésen előterjesztett bizonyítási indítványnak a vizsgáló helyt ad, a bizonyítás kiegészítését 10 munkanapon belül – akár a fegyelmi vizsgálatra nyitva álló határidőn túl is – el kell végezni és ezt követően újabb iratismertetést kell tartani. További bizonyítás kiegészítésnek nincs helye.

95. § A vizsgáló az iratismertetést követően összefoglaló jelentést készít. A jelentésben meg kell jelölni az eljárásra okot adó kötelezettségszegést, a vizsgálat alapján megállapított tényállást, annak bizonyítékait, az eljárás alá vont által megvalósított tényleges kötelezettségszegést, annak jogi alapját, az eljárás alá vont védekezését, a felelősségre vonás során figyelembe venni javasolt körülményeket és a vizsgáló javaslatát az érdemi elbírálásra vagy az eljárás megszüntetésére.

96. § (1)159 A fegyelmi jogkör gyakorlója a fegyelmi iratok kézhezvételét követően a személyes meghallgatás időpontját a Hszt. 203. § (1) bekezdésében meghatározott értesítési határidő betartásával tűzi ki.

(2) A személyes meghallgatásról szóló értesítéssel egyidejűleg az eljárás alá vontnak meg kell küldeni – ha az nem tartalmaz minősített adatot – a vizsgáló érdemi döntésre vonatkozó javaslatát nem tartalmazó összefoglaló jelentést is. Ha az összefoglaló jelentés minősített adatot tartalmaz, az eljárás alá vontat és képviselőjét az értesítésben kell tájékoztatni, hogy a jelentést hol és mikor tekinthetik meg.

(3) A személyes meghallgatásról szóló értesítésben tájékoztatni kell, hogy a kitűzött időpontig az eljárás alá vont a védekezését írásban is előterjesztheti a fegyelmi jogkör gyakorlójánál.

(4) A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. Ha az eljárás alá vont azon nem jelent meg, e tényről feljegyzést kell készíteni, melyben rögzíteni kell a távolmaradás ismert okát és azt, hogy az eljárás alá vont előterjesztett-e írásbeli védekezést.

(5) A fegyelmi jogkör gyakorlója a személyes meghallgatás befejezésekor közli az eljárás alá vonttal, hogy az eljárást megszünteti, póteljárásra utalja vagy fenyítés kiszabására intézkedik.

97. § (1) Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója az iratok áttanulmányozása során, illetve az eljárás alá vont és képviselője személyes meghallgatáson tett nyilatkozata alapján úgy ítéli meg, hogy a vizsgálat a tényállást, illetve a fegyelmi felelősség megállapítása szempontjából fontos körülményeket az érdemi elbíráláshoz szükséges mértékben nem derítette fel, vagy az ügy elbírálása szempontjából lényeges, de orvosolható eljárási hiba történt, póteljárást rendel el. Az erről szóló határozatban meg kell jelölni azokat az eljárási cselekményeket, amelyeket el kell végezni.

(2) A póteljárás befejezését követően kiegészítő iratismertetést kell tartani és kiegészítő jelentést készíteni. Az újabb személyes meghallgatás tárgyában a 96. § szerint kell eljárni.

(3)160

98. § (1) Ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján az egyszerűsített eljárás feltételei fennállnak és a fegyelemsértést a fegyelmi jogkör gyakorlója egyszerűsített eljárás keretében kívánja elbírálni, a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban – a vizsgáló kijelölése helyett – erről az eljárás alá vontat tájékoztatni kell. Egyben fel kell hívni az eljárás alá vont figyelmét arra, hogy amennyiben a terhére rótt fegyelemsértés elkövetését vitatja, arról írásban vagy a személyes meghallgatásakor szóban nyilatkozzon.

(2)161 Az egyszerűsített eljárásban a személyes meghallgatás időpontját a Hszt. 203. § (1) bekezdése figyelembevételével kell kitűzni.

(3) A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni, melyből világosan ki kell derülnie, hogy az eljárás alá vont a terhére rótt fegyelemsértés tekintetében, illetve az egyszerűsített eljárás alkalmazásáról milyen nyilatkozatot tett.

(4) Ha az eljárás alá vont a felelősségét nem ismeri el, vagy az egyszerűsített eljárás alkalmazását nem fogadja el, a fegyelmi jogkör gyakorlója kiegészítő határozatban intézkedik a vizsgálat lefolytatásáról és a vizsgáló személyének kijelöléséről.

99. § (1) A személyes meghallgatást követő, ha pedig az eljárás alá vont és a képviselője előzetesen bejelentette, hogy a személyes meghallgatáson nem kíván megjelenni, az erről szóló nyilatkozat kézhezvételétől számított 5 napon belül kell az érdemi határozatot meghozni és kiadmányozni.

(2) Fenyítést kiszabni csak a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekménnyel elkövetett és kétséget kizáróan bizonyított tényeken alapuló vétkes kötelezettségszegés miatt, a fegyelemsértés tárgyi súlyának, a vétkesség fokának, valamint az enyhítő és súlyosító körülményeknek együttes értékelése alapján lehet.

(3) Általában enyhítő körülményként kell értékelni, ha az eljárás alá vont szolgálatellátása, valamint szolgálat alatti magatartása a fenyítés kiszabását megelőző három éven belül kifogástalan volt, ha a terhére rótt vétkes kötelezettségszegés körülményeit önként és teljeskörűen feltárta, felelősségét elismerte.

(4) Általában súlyosító körülményként kell értékelni, ha az eljárás alá vont szolgálatellátása, valamint szolgálat alatti magatartása a fenyítés kiszabását megelőző három éven belül kifogásolható volt, ha más fenyítés hatálya alatt áll, ha a cselekményével az őt foglalkoztató szervnek vagy másoknak kárt okozott, kivéve, ha azt a fenyítés kiszabásáig megtérítette.

100. § (1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozatnak valamennyi, az eljárás alá vont terhére rótt cselekményről rendelkezni kell.

(2) Ha egy eljárásban több eljárás alá vont fegyelmi felelősségéről kell dönteni, minden eljárás alá vonttal szemben külön-külön érdemi határozatot kell hozni. Az érintett részére csak a reá vonatkozó határozatot kell közölni.

101. §162 A Hszt. 210. § (1) bekezdés e) pontja alapján az eljárás megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha az erről rendelkező állományparancsban a szolgálati viszony megszüntetésére megjelölt nap eltelt.

102. § (1)163 A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozatot annak keltétől számított 5 munkanapon belül, a fegyelmi jogkör gyakorlója vagy megbízása alapján az eljárás alá vont legalább osztályvezető beosztású szolgálati elöljárója hirdeti ki. A kihirdetésen az eljárás alá vonton, a képviselőjén kívül jelen lehet a vizsgáló, valamint az eljárás alá vont szolgálati elöljárója is. A kihirdetést követően az eljárás alá vont részére a határozat egy példányát át kell adni. A kézbesítés megtörténtét a határozat irattári példányára rá kell vezetni, és az átvevővel alá kell íratni.

(2) Amennyiben az eljárás alá vont a fegyelmi határozat átvételét a kihirdetéskor megtagadja, erről jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt az iratokhoz kell csatolni.

(3) Ha az eljárás alá vont távolléte miatt a határozat előtte történő kihirdetésére nem kerülhet sor, azt postai úton tértivevénnyel kell részére megküldeni. Ha a küldemény átvétel nélkül érkezik vissza, a kézbesítést a lakcím, illetve a tartózkodási hely pontosítását követően újra meg kell kísérelni, és annak eredménytelensége esetén a határozatot kézbesítettnek kell tekinteni. Az erről szóló feljegyzést, valamint a tértivevényt és a borítékot a fegyelmi iratokhoz kell csatolni.

(4) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozatot azon a napon kell közöltnek tekinteni, amikor

a) azt az eljárás alá vontnak kihirdették és az eljárás alá vont a határozatot átvette vagy az átvételét megtagadta, és arról jegyzőkönyv készült, vagy

b) a küldemény átvételéről szóló tértivevény visszaérkezett és a postai kézbesítés eredménytelenségét feljegyzésben megállapították.

(5) Ha az eljárás alá vont a postai küldemény átvételében akadályoztatva volt vagy a postai kézbesítés eredménytelensége nem róható a terhére, az akadály elhárulta, illetve a határozat eredménytelen kézbesítéséről való tudomásszerzést követő 8 napon belül tett bejelentése alapján a határozatot a részére újból kézbesíteni kell és a fenyítés végrehajtására tett intézkedéseket vissza kell vonni.

103. §164 (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a határozatot név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavíthatja vagy kicserélheti. A kijavítást a határozat eredeti példányára és kiadmányaira is fel kell jegyezni és a 102. §-ban foglaltaknak megfelelően közölni kell az eljárás alá vonttal.

(2) Az eljárás alá vont az érdemi határozattal szemben a határozat közlésétől számított 30 napon belül nyújthatja be a keresetét a bírósághoz. Ha az eljárás alá vont a keresetet az Országgyűlési Őrségnél terjesztette elő, a fegyveres szerv köteles az iratokat 8 napon belül a bírósághoz továbbítani.

(3) A kereset benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

104. § (1) A fegyelmi ügyben hozott érdemi határozat jogerőre emelkedését a határozat irattári példányára a fegyelmi jogkör gyakorlója, vagy megbízásából a vizsgáló feljegyzi. A fenyítés végrehajtására az Országgyűlési Őrség parancsnoka intézkedik.

(2)165 Fegyelmi felelősség megállapítása esetén a Hszt. 185. § (1) bekezdés d)–h) pontjában meghatározott fenyítés végrehajtásáról a fegyelmi felelősséget megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül állományparancsban kell rendelkezni.

(3) Fenyítés végrehajtására kiadott állományparancs ellen benyújtott szolgálati panaszban a jogerőre emelkedett fegyelmi határozat rendelkezései nem vitathatók.

(4)166 A Hszt. 185. § (1) bekezdés d)–f) pontjában meghatározott fenyítések végrehajtásának tartama alatt kiszabott újabb, azonos tartalmú fenyítéssel a már megállapított alacsonyabb fizetési fokozatban, illetve rendfokozatban eltöltött idő vagy a rendfokozati várakozási idő az újabb fenyítés tartamával meghosszabbodik.

(5) Az eggyel alacsonyabb rendfokozatba visszavetés fenyítés időtartama az eredeti rendfokozat várakozási idejébe nem számít be.

(6)167 Nem alkalmazható a Hszt. 185. § (1) bekezdés f) pontja szerinti fenyítés, ha azzal a hivatásos állomány tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztást betöltő tagja a tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztáshoz rendelt rendfokozatba kerülne visszavetésre.

(7)168 A Hszt. 185. § (1) bekezdés g) pontja szerinti alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezés fenyítés jogerőre emelkedését követően a hivatásos állomány tagját a beosztásából fel kell menteni és a besorolási osztályán belüli, képzettségének és rendfokozatának megfelelő alacsonyabb szolgálati beosztásba kell áthelyezni. Az eredeti vagy annál magasabb beosztásba ismételten csak akkor nevezhető ki, ha a fenyítés végrehajtásának megkezdésétől számított legalább egy év eltelt.

105. §169

106. § (1) Szolgálati helyen vagy szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést – a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével – a fegyelmi jogkör gyakorlója a szabálysértési hatóság áttétele vagy hozzá címzett feljelentés, illetve egyéb módon való tudomásszerzés alapján fegyelmi eljárás keretében bírálja el.

(2) Ha a szabálysértésről a fegyelmi jogkör gyakorlója nem a szabálysértési hatóság áttétele alapján szerez tudomást és az ügyben a fegyelmi jogkörébe nem tartozó személy felelőssége is felvethető, a fegyelmi eljárás elrendelése és felfüggesztése mellett a rendelkezésre álló iratokat megküldi az illetékes szabálysértési hatóságnak. Az eljárást csak a szabálysértési hatóság felelősségi arányok tekintetében hozott jogerős határozatának kézhezvételét követően lehet folytatni. Ha a szabálysértési hatóság az eljárás alá vont felelősségét nem látja megállapíthatónak, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni.

(3) Szabálysértés elbírálásánál elsősorban pénzbírság fenyítést kell kiszabni. A pénzbírság mértékének meghatározásakor a helyi szabálysértési hatóság hasonló cselekményekre irányadó gyakorlatát kell alapul venni. Ettől enyhébb fenyítést kiszabni csak akkor lehet, ha azt a szabálysértés csekély súlya vagy egyéb, a szabálysértéssel összefüggő méltányolható körülmény indokolja. Súlyosabbat pedig akkor, ha a szabálysértő magatartás egyben olyan szolgálati kötelezettségszegésnek is minősül, amely a súlyosabb fenyítés kiszabását indokolja vagy a 99. §-ban meghatározottak teszik szükségessé.

(3a)170 Ha a fegyelmi jogkörben elbírálható szabálysértésre kormányrendelet által meghatározott kötelező mértékű pénzbírság alkalmazását határozták meg és a hivatásos állományú a fegyelmi eljárás elrendelése előtt a szabálysértés elkövetését elismerte, a fegyelmi eljárásban a helyszíni bírságnak megfelelő mértékű pénzbírság fenyítést kell kiszabni.

(4) Elkobzás vagy más intézkedés kezdeményezéséről az érdemi határozatban kell rendelkezni. Ugyancsak az érdemi határozatban kell rendelkezni a közlekedési büntetőpont rendszer alkalmazásáról is.

(5) A fenyítettnek a fenyítés jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül benyújtott írásbeli kérelmére az Országgyűlési Őrség parancsnoka külön határozatban engedélyezheti a pénzbírság legfeljebb hathavi részletben történő befizetését vagy a befizetés legfeljebb három hónappal történő elhalasztását. A kérelem elbírálásáról szóló határozat ellen panasz előterjesztésének nincs helye.

(6) A pénzbírságot az Országgyűlés Hivatalának Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlájára kell befizetni. Az illetményszámfejtést végző szervezetet a jogerős határozat rendelkező részének, illetve a részletfizetést vagy halasztott befizetést engedélyező határozatának megküldésével kell tájékoztatni, aki intézkedik a követelés nyilvántartásba vételéről.

(7) Ha a kötelezett a befizetést a határozat jogerőre emelkedését követő 30 napon belül vagy az engedélyezett halasztás határnapjáig nem teljesítette, az illetményszámfejtést végző szervezet erről értesíti az Országgyűlési Őrség parancsnokát, aki elrendeli a meg nem fizetett pénzbírság levonását a hivatásos állomány tagjának illetményéből. Meg kell vonni a részletfizetést attól, aki a befizetési kötelezettségének a részlet esedékességétől számított 15 napon belül nem tesz eleget.

107. § (1) Ha a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény alkalmas katonai vétség megállapítására is, az elrendelt fegyelmi eljárást fel kell függeszteni, amíg a katonai ügyész nem dönt arról, hogy a Be. 485/A. §-a alapján az iratokat fegyelmi eljárásra megküldi vagy a nyomozás folytatására intézkedik.

(2)171 Amennyiben a katonai ügyész a feljelentést elutasítja vagy a nyomozást megszünteti és az ügyet a katonai vétség fegyelmi hatáskörben történő elbírálása céljából az illetékes parancsnoknak megküldi, a már ugyanazon ügyben elrendelt fegyelmi eljárást elrendelő határozatot módosítani kell. A módosító határozatban meg kell jelölni az annak alapjául szolgáló katonai ügyészi határozatot, a katonai vétség megnevezését és minősítését, valamint azt a tényt, hogy továbbiakban – a tényállás változatlanul hagyása mellett – a fegyelmi eljárás a Hszt. 181. § (1) bekezdése szerinti fegyelemsértés helyett katonai vétség miatt folyik.

(3) A fegyelmi eljárást a Hszt. és e rendelet fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályai szerint kell lefolytatni, azonban a vizsgálat során a katonai vétség Büntető Törvénykönyvben meghatározott törvényi tényállásának megvalósítását kell bizonyítani. Ha a fegyelmi hatáskörbe utalás a nyomozás megszüntetésével történt, a nyomozás során lefolytatott bizonyítási cselekményeket nem kell megismételni.

(4) A katonai vétség miatti pénzbírság kiszabásakor a területileg illetékes törvényszék katonai tanácsánál kialakult gyakorlatot kell alapul venni. A pénzbírság befizetésére, a befizetés halasztására, illetve a részletfizetésre a 106. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

108. § (1) A fegyelmi eljárások iratait az Országgyűlési Őrség irataitól elkülönítetten, külön iktatásban „Fe” jelöléssel ellátva kell kezelni. Az eljárás jogerős befejezését követően az iratot le kell zárni, és irattárba kell helyezni. A bizonyításhoz felhasznált eredeti iratot vagy tárgyat annak kell visszajuttatni, akitől az eljárás során beszerezték. A kép vagy hangrögzítésre felhasznált adathordozó tartalmát a fegyelmi eljárás iratai irattári selejtezésének időpontjáig meg kell őrizni és azt az irattári selejtezés során törölni kell vagy meg kell semmisíteni.

(2) A fegyelmi eljárás irataiba csak a jogszabály által felhatalmazott személyek tekinthetnek be, illetve abból adatot szolgáltatni csak jogszabályban meghatározott személyek részére és okból lehet. A betekintésről vagy adatszolgáltatásról betekintő lapot kell vezetni, amely tartalmazza a betekintő személyét, a betekintés jogcímét, idejét, a betekintő vagy az adattovábbító aláírását.

(3)172 A vizsgáló, a vizsgálat befejezését követően vagy a vizsgáló megbízásának mellőzése esetén a személyügyi nyilvántartási feladatokat ellátó szervezeti elem köteles gondoskodni arról, hogy a fegyelmi eljárás megindulásától annak jogerős befejezéséig a fegyelmi eljárásra vonatkozó adatok a személyügyi számítógépes nyilvántartó rendszerbe felvételre kerüljenek, és a fegyelmi eljárás elrendeléséről, a beosztásból felfüggesztés elrendeléséről és megszüntetéséről, valamint az érdemi határozatról a személyügyi munkatárs tájékoztatást kapjon.

108/A. §173 A Hszt. 227. § (1) bekezdése szerinti névjegyzéken (a továbbiakban: névjegyzék) az Országgyűlési Őrség hivatásos állományának a Becsületbíróság tagjaként eljárni jogosult tagjainak

a) nevét,

b) rendfokozatát, valamint

c) szolgálati helyét és szolgálati beosztását

kell rögzíteni.

108/B. §174 (1) A névjegyzékre vételre a hivatásos állomány tagjának

a) önkéntes jelentkezése, vagy

b) – a hivatásos állomány tagjának beleegyezése esetén – az igazgató általi jelölése

alapján kerülhet sor.

(2) A hivatásos állomány más szervnél szolgálatot teljesítő tagja annak a szervnek a névjegyzékére történő felvételre jelentkezhet vagy jelölhető, ahonnan őt szolgálatteljesítésre vezényelték vagy átrendelték.

(3) A névjegyzékre történő felvételre az igazgatónál benyújtott jelentkezési lappal lehet jelentkezni. Az igazgató a jelentkezési lapot az írásba foglalt indokolt véleményével kiegészítve – a kérelem beérkezését követő három napon belül – az Országgyűlési Őrség parancsnokához terjeszti fel.

(4) Ha az igazgató tesz javaslatot a jelölésre, a jelentkezési laphoz és az írásba foglalt indokolt véleményhez a javasolt személynek a jelölés elfogadásáról szóló nyilatkozatát is csatolni kell.

(5) A Becsületbíróság munkájában történő közreműködésre való méltatlanság miatt a névjegyzékre nem vehető fel az a személy, aki

a) ellen büntetőeljárás, fegyelmi eljárás vagy méltatlansági eljárás folyik, vagy

b) büntetőeljárásban vagy szabálysértési eljárásban jogerősen kiszabott büntetés, illetve fegyelmi eljárásban kiszabott fenyítés hatálya alatt áll.

108/C. §175 (1) A névjegyzékre kerülőket az Országgyűlési Őrség parancsnoka választja ki. A névjegyzékre felvehető hivatásos állományúak számát – a Hszt. 227. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően – az Országgyűlési Őrség parancsnoka határozza meg és teszi közzé.

(2) A névjegyzékre felvett tagok megbízatása – e rendelet eltérő rendelkezésének hiányában – öt évre szól, amely megbízatásról az Országgyűlési Őrség parancsnoka megbízólevelet állít ki. A megbízatás lejártakor az adott év december havának harmincegyedik napjáig végre kell hajtani az új tagok kiválasztását.

(3) A hivatásos állomány tagját a névjegyzékből törölni kell

a) kérelmére,

b) megbízatása lejártakor,

c) abban az esetben, ha személyét érintően a névjegyzékre vétel bármely feltétele megszűnt, vagy

d) abban az esetben, ha vele szemben a 108/B. § (5) bekezdés b) pontjában meghatározott, a Becsületbíróság munkájában történő közreműködésre való méltatlanságot megalapozó körülmény merül fel.

(4) A névjegyzékből történő törlésre okot adó körülményről a névjegyzéket vezető Országgyűlési Őrség parancsnokát a szolgálati út betartásával írásban tájékoztatni kell.

(5) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a névjegyzéket folyamatosan figyelemmel kíséri és szükség esetén a névjegyzékből törölt tagok helyett tagokat vesz fel.

(6) A névjegyzék vezetése során az Országgyűlési Őrség parancsnoka

a) a névjegyzéket az Országgyűlési Őrségnél üzemeltetett intranetes portálon közzéteszi vagy egyéb módon gondoskodik az állomány részére történő nyilvánossá tételéről, valamint

b) a névjegyzékről, illetve az abban történt változásról tájékoztatja a Magyar Rendvédelmi Kar elnökét.

(7)176 Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a Becsületbíróság működési feltételeit a Becsületbíróság összehívását kezdeményező személy (a 108/D–108/G. § alkalmazásában a továbbiakban: kérelmező) igazgatója útján biztosítja.

108/D. §177 (1) A Becsületbíróság összehívását a kérelmező a szolgálati út betartásával előterjesztett írásbeli kérelmével (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) kezdeményezheti.

(2) Szabályszerű kezdeményezés esetén az Országgyűlési Őrség parancsnoka köteles összehívni a Becsületbíróságot. A Becsületbíróság összeállítása során a Hszt. 227. § (4) bekezdése alkalmazása szempontjából a címzetes rendfokozatot viselő esetén a címzetes rendfokozatot kell figyelembe venni. A kezdeményezés nem szabályszerű volta esetén e körülményről az Országgyűlési Őrség parancsnoka a kérelmezőt haladéktalanul írásban tájékoztatja.

(3) A Becsületbíróság elnöke és tagjai a tevékenységük időtartamára

a) mentesülnek a másirányú szolgálati kötelezettségük teljesítése alól, valamint

b) – a Hszt. 169. § (1) bekezdés b) pontjában foglaltak szerint – jogosultak az utazási és a szállásköltségeik megtérítésére.

108/E. §178 (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a szabályszerűen előterjesztett kérelem megérkezését követő három munkanapon belül kijelöli a névjegyzékből a Becsületbíróság tagjait és a Becsületbíróság elnökének kijelölése céljából megkeresi a Magyar Rendvédelmi Kar Elnökségét. A megkeresésnek tartalmaznia kell a kérelmező nevét, rendfokozatát, szolgálati helyét és szolgálati beosztását, azt, hogy milyen ügyben kérte a Becsületbíróság összehívását, valamint a Becsületbíróság Országgyűlési Őrség parancsnoka által kijelölt két tagjának nevét, szolgálati helyét és szolgálati beosztását.

(2) A Magyar Rendvédelmi Kar Elnöksége – a Hszt. 227. § (3) bekezdésében meghatározott módon – a megkeresés megérkezését követő tíz napon belül kijelöli a Becsületbíróság elnökét és erről írásban tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát, aki a Becsületbíróság kijelölt elnökének és tagjainak az adott ügyre szóló eseti megbízólevelet ad ki.

(3) Nem jelölhető ki a Becsületbíróság elnökének vagy tagjának olyan személy, akivel szemben a 108/B. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott körülmény áll fenn.

(4) Az általa kiállított eseti megbízólevelet az Országgyűlési Őrség parancsnoka küldi meg a Becsületbíróság elnökének és tagjainak, akiknek személyéről egyidejűleg a kérelmezőt is írásban tájékoztatja. Ha kifogás előterjesztésére kerül sor és ennek következtében a Becsületbíróság elnökének vagy tagjának új személyt jelölnek, az Országgyűlési Őrség parancsnoka a korábbi eseti megbízólevelet visszavonja, és helyette újat állít ki. A megbízatásról – írásban – a megbízottat, valamint azokat kell értesíteni, akik a megbízatás ellen kifogással élhetnek.

(5) A Becsületbíróság elnöke, illetve tagja elleni kifogást – az eseti megbízásról szóló értesítés kézhezvételét követő három munkanapon belül – a jelölő személynél kell előterjeszteni.

108/F. §179 (1) A Becsületbíróság munkáját a Becsületbíróság elnöke hangolja össze és szervezi meg. Ennek keretében az eseti megbízólevél kézhezvételét követően haladéktalanul beszerzi az ügy iratait és a döntéshez szükséges egyéb iratokat, amelyeket az alakuló ülésen ismertet a Becsületbíróság tagjaival.

(2) Az alakuló ülést az ügy iratainak kézhezvételét követő öt munkanapon belül össze kell hívni, amelyen a Becsületbíróság tagjain kívül csak a Becsületbíróság elnöke által jóváhagyott jegyzőkönyvvezető lehet jelen.

(3) Ha a Becsületbíróság elnöke vagy tagja ellen kifogást terjesztettek elő, annak elbírálásáig az alakuló ülést nem lehet megtartani.

(4) A Becsületbíróság tanácskozásain és eljárási cselekményein mindhárom tagnak együttesen jelen kell lennie, akik megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. Az alakuló ülésről, továbbá valamennyi eljárási cselekményről és tanácskozásról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet – lezárását követően – a Becsületbíróság elnöke aláírásával hitelesít.

(5) A Becsületbíróság által foganatosított meghallgatásokon – a Becsületbíróság elnökén és tagjain, valamint a jegyzőkönyvvezetőn kívül – csak a meghallgatni kívánt személy és – a kérelmező meghallgatása során – a kérelmező jogi képviselője lehet jelen.

(6) A meghallgatás időpontjáról történő értesítésre a Hszt. 203. §-ának szabályait kell alkalmazni.

108/G. §180 (1) A Becsületbíróság zárt ülésen, szavazattöbbséggel hozza meg döntését. A Becsületbíróság mindhárom tagja azonos értékű szavazati joggal rendelkezik. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az az időtartam, amikor a Becsületbíróság elnöke vagy tagja betegsége, vagy a kijelölésének időpontjában előre nem látható egyéb ok folytán nem tudja ellátni a megbízatását. A Becsületbíróság elnökének vagy tagjának tizenöt napot meghaladó tartamú akadályoztatása esetén helyette az általános szabályok szerint új elnököt, illetve tagot kell kijelölni, amelynek időtartama nem számít bele az ügyintézési határidőbe.

(2) A Becsületbíróság a döntését határozatba foglalja. A határozatnak tartalmaznia kell az eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, a Becsületbíróság ügyben hozott döntését, a jogorvoslati lehetőségre való felhívást, valamint a döntés rövid indokolását. A határozatot a Becsületbíróság mindhárom tagja aláírja. A határozatot a kérelmezőnek és a képviseletében eljáró személynek, valamint az Országgyűlési Őrség parancsnokának kell kézbesíteni. A kézbesítésre a 102. §-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(3) A kérelmező és a képviseletében eljáró személy a Becsületbíróság eljárása során keletkezett iratokba betekinthet, azokról feljegyzést készíthet és jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában az iratokról – térítésmentesen – másolatot kérhet. Az eljárás során keletkező iratokat az alapeljárás ügyszámára kell iktatni és az eljárás befejezését követően az alapügy irataihoz kell csatolni.

16. Eljárás a szolgálattal nem összefüggő bűncselekmény esetén

109. §181 (1) Ha a hivatásos állomány tagját szolgálattal össze nem függő bűncselekmény miatt indult eljárásra tekintettel, az eljárást folytató szerv kezdeményezésére függesztették fel szolgálati beosztásából és a felfüggesztésből két hónap letelt, az állományilletékes parancsnok a felfüggesztést kezdeményező szervet írásban a felfüggesztés indokoltságának felülvizsgálatára kéri fel. Ha a beosztásból felfüggesztés a hat hónapot meghaladja, a fenntartás indokoltságáról az állományilletékes parancsnok írásban kikéri az eljárást folytató szerv felettes szerve vezetőjének a véleményét.

(2) A szolgálattal össze nem függő bűncselekmény miatt indult eljárásra tekintettel történő felfüggesztéssel szemben a felfüggesztett a 86. § (7) bekezdése szerint élhet panasszal.

110. §182

16/A. Méltatlansági eljárás183

110/A. § (1)184 A méltatlansági eljárásban résztvevők jogállására, jogaira, az eljárás menetére, a bizonyítás szabályaira a 72., 74., 80., 82–84., 87–95. § rendelkezéseit – a 16/A. alcímben meghatározott eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell.

(2)185 A méltatlansági eljárás elrendelésére jogosult Országgyűlési Őrség parancsnoka – tábornok esetében az Országgyűlés elnöke – (a továbbiakban: elrendelésre jogosult vezető) a rendelkezésre álló adatok alapján mérlegeli, hogy a hivatásos állomány tagjának szolgálaton kívüli magatartása alkalmas lehet-e a Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott méltatlansági ok megállapítására.

(3) A méltatlansági eljárásban a vizsgálat lefolytatására az elrendelésre jogosult vezető a vizsgálót a méltatlansági eljárás elrendelésével egyidejűleg bízza meg a tényállás megállapítása és a méltatlanságot vagy annak hiányát megalapozó körülmények tisztázásához szükséges bizonyítékok felderítése érdekében.

(4) Az ügy vizsgálójának kijelölésére és az összeférhetetlenségi okokra a 83. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(5) A vizsgálat során össze kell gyűjteni mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján az elrendelésre jogosult vezető dönthet a méltatlanság kérdésében.

(6)186 A vizsgáló a vizsgálat befejezésekor jelentést készít, amelyben összefoglalja a kifogásolt magatartás elkövetését, valamint a Hszt. 86. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek fennállását bizonyító tényeket, következtetéseket és ezek alapján javaslatot tesz a döntésre. Jelentését a vizsgálat befejezését követő 5 napon belül megküldi az elrendelésre jogosult vezetőnek.

110/B. § (1) Az elrendelésre jogosult vezető a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követő 5 munkanapon belüli időpontra összehívja a bizottság ülését.

(2) A bizottság az ülésén a bizonyítékokat értékeli, további bizonyítást folytathat le, iratokat kérhet be, tanúkat hallgathat meg, szemlét tarthat.

(3) A bizottság ülésén a tagoknak együttesen kell jelen lenniük. A bizottság eljárásáról és tanácskozásáról jegyzőkönyvet kell felvenni.

(4) A bizottság eljárásához szükséges feltételek biztosításáról, a bizonyítékok beszerzéséről, a meghallgatni kívántak kiértesítéséről az elrendelésre jogosult vezető a vizsgáló útján gondoskodik.

(5) A bizottság az ülésén a meghallgatást követően zárt tárgyaláson, szótöbbséggel dönt a méltatlanság fennállásáról vagy hiányáról. Döntését jegyzőkönyvbe foglalja, amely tartalmazza a méltatlanná válás kérdésében hozott döntést, az azt megalapozó tényállást és a döntés indokait. A bizottság a jegyzőkönyvet – a határozathozatal érdekében – haladéktalanul megküldi az elrendelésre jogosult vezetőnek.

110/C. § (1) Az eljárásra jogosult vezető az eljárás megszüntetéséről, vagy a méltatlanság megállapításáról szóló határozatát a bizottság érdemi döntést tartalmazó jegyzőkönyvének kézhezvételét követő három munkanapon belül hozza meg.

(2) A méltatlansági eljárás alá vont a vizsgáló személye vagy a bizottság tagjai ellen az ügyben való érintettség miatt elfogultságot jelenthet be. Az elfogultságot az elrendelésre jogosult vezető 3 napon belül elbírálja.

(3) Ha az elfogultságot az Országgyűlési Őrség parancsnokával szemben terjesztették elő, azt az Országgyűlés elnöke bírálja el, és szükség esetén az Országgyűlési Őrség parancsnokának általános helyettesét jelöl ki a bizottság elnökének, vagy az ügyet magához vonva személyesen látja el az Országgyűlési Őrség parancsnokát megillető hatáskört.

17. A hivatásos állomány tagjának kártérítési felelőssége megállapítására irányuló kártérítési eljárás

111. § (1) A kártérítési eljárás az Országgyűlési Őrség parancsnokának írásbeli intézkedésére indul meg.

(2) Az eljárás megindításáról a károkozásért felelősnek tartott személyt egyidejűleg írásban értesíteni kell.

(3) A kártérítési eljárás lefolytatásával megbízott személy vagy kijelölt bizottság (a továbbiakban a 17. és 18. alcím vonatkozásában: eljáró szerv) 30 napon belül megállapítja a kár összegét, erről feljegyzésben értesíti az Országgyűlési Őrség parancsnokát.

112. § (1) Ha az eljárás alá vont személlyel szemben a kártérítési üggyel összefüggésben büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás indult, annak jogerős elbírálásáig az Országgyűlési Őrség parancsnoka a kártérítési eljárást – az eljárás alá vont személy egyidejű értesítése mellett – felfüggeszti.

(2) A felfüggesztés időtartama alatt az Országgyűlési Őrség parancsnoka elrendelheti meghatározott bizonyítási eljárás lefolytatását, ha annak késedelme hátrányos következménnyel járna, vagy később pótolhatatlan vagy jelentős nehézséggel jár.

(3) Amennyiben a kártérítési ügy elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, amely eldöntéséhez szakértői vélemény szükséges, annak megszerzéséig az Országgyűlési Őrség parancsnoka az eljárást felfüggesztheti.

(4) A felfüggesztés tartama az elintézési határidőbe nem számít be.

113. § (1) A tényállás tisztázása érdekében folytatott bizonyítási cselekményekről, különösen az eljárás alá vont személy, a hivatásos állomány tagja, a tanú, a szakértő meghallgatásáról és a szemle lefolytatásáról egyidejűleg jegyzőkönyvet kell készíteni.

(2) A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell

a) az Országgyűlési Őrség parancsnokának, mint az eljárás elrendelőjének nevét, beosztását,

b) az eljárást folytató szerv megnevezését,

c) a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét,

d) a meghallgatott személy azonosító adatait, beosztását és lakcímét,

e) a káresemény leírását,

f) az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat, valamint

g) a meghallgatott személy, az eljáró szerv képviselője és a jegyzőkönyvvezető aláírását.

114. § (1)187 A Hszt. 237. § (6) bekezdés értelmében eljáró személy (a továbbiakban a 17. és 18. alcím alkalmazásában: képviselő) képviseleti jogosultságát az eljáró szerv megvizsgálja. A képviseleti jogosultságot írásbeli meghatalmazással kell igazolni.

(2) Az eljáró szerv visszautasítja az olyan képviselő eljárását, aki az ügyben képviseleti jogosultságát nem igazolja.

115. § (1)188 Az eljárás lefolytatásával megbízott személy, vagy a kijelölt bizottság tagjai (a továbbiakban a 17. és 18. alcím vonatkozásában: eljáró személy) a Polgári Törvénykönyv 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozója ügyében nem járhat el.

(2)189

(3) Az eljárásban nem vehet részt az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható el.

116. § (1) Az eljáró személy az Országgyűlési Őrség parancsnokának, valamint az elöljáró parancsnoknak köteles haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A kizárási okot az eljárás alá vont személy is bejelentheti. A kizárás kérdésében az Országgyűlési Őrség parancsnoka határoz, és egyidejűleg kijelöli az új eljáró személyt.

(2) Ha a kizárási okot az eljáró személy maga jelenti be, annak elbírálásáig bizonyítási cselekményt nem végezhet.

117. § Az eljáró szerv személyesen hallgatja meg a károkozásért felelősnek tartott személyt, illetve képviselőjét, a tanút, a szakértőt.

118. § (1)190 Az eljáró szerv tisztázza a határozathozatalhoz szükséges tényállást, ennek keretében vizsgálja

a) a kár összegét,

b) azt, hogy a kár a dolog rongálódásával, megsemmisülésével, használhatatlanná válásával vagy elvesztésével következett be,

c) a károkozó személy kötelezettségszegő magatartása és a kár keletkezése közötti ok-okozati kapcsolatot, és

d) a felróhatóság mértékének megítélését alátámasztó tényeket.

(1a)191 Amennyiben a rendelkezésre álló adatok a tényállás tisztázásához nem elegendőek, az eljáró szerv bizonyítási eljárást folytat le.

(2) Az eljárás alá vont személy, illetve képviselője a tényállás tisztázása érdekében az eljáró szervnél írásban bizonyítási indítvánnyal élhet.

(3) Az eljáró szerv a (2) bekezdés szerinti bizonyítási indítvány elutasításáról és annak indokairól 3 napon belül értesíti az Országgyűlési Őrség parancsnokát és az indítványt előterjesztő személyt.

(4) A bizonyítási indítvány elutasításáról szóló értesítés kézhezvételétől számított 3 napon belül az indítványozó kifogással élhet, melyet az Országgyűlési Őrség parancsnokához kell benyújtani. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a beterjesztett kifogásról 3 napon belül határoz, a döntés ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(5) Az eljáró szerv által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(6) A bizonyítási eszközök különösen a károkozásért felelősnek tartott személy nyilatkozata, az irat, a tanúvallomás, a szemle és a szakértői vélemény.

(7) Az eljáró szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást.

119. § (1) Az eljáró szerv a tényállás megállapítása céljából a károkozásért felelősnek tartott személyt okirat vagy más irat bemutatására hívhatja fel, továbbá ennek érdekében más szervet megkereshet.

(2) Az iratra vonatkozó rendelkezések irányadók minden olyan tárgyra, amely műszaki vagy vegyi úton adatokat rögzít.

120. § (1) Az ügyre vonatkozó tény tanúval is bizonyítható.

(2)192 A tanú meghallgatására és a szemle megtartására a Hszt. 203. § (1) bekezdését, valamint 204. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(3) Szakértőt kell meghallgatni, ha a tényállás megállapításához különleges szakértelem szükséges.

(4) Szakértőként az Országgyűlési Őrség megfelelő szakértelemmel rendelkező tagját kell bevonni az eljárásba, ha ilyen személy nincs, más szervet vagy szakértő testületet kell megkeresni.

(5) Szakértőként nem járhat el az, akivel szemben az eljáró személyre vonatkozó kizárási ok áll fenn, aki tanúként nem hallgatható meg, vagy aki a tanúvallomást megtagadhatja.

121. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a kártérítési ügyben a kártérítésre kötelezésről vagy annak mellőzéséről rendelkező határozatot hoz.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell:

a) az Országgyűlési Őrség parancsnokának nevét, beosztását, a károkozó személy nevét, beosztását és lakóhelyét, az ügy számát, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését;

b) a rendelkező részben az Országgyűlési Őrség parancsnokának döntését, továbbá a panasztételi lehetőségről való tájékoztatást;

c) az indoklásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kötelezés, illetve annak mellőzésének okait, az esetleges méltánylást eredményező körülményeket, valamint azokat a jogszabályokat, amelyek alapján az Országgyűlési Őrség parancsnoka a határozatot hozta;

d) a határozat hozatalának helyét és idejét, a határozat aláírójának nevét, beosztását és az eljáró szerv bélyegzőlenyomatát.

(3) Ha a határozat kötelezést tartalmaz, rendelkezni kell a kártérítés összegéről, a teljesítési határidőről, valamint a teljesítés feltételeiről.

(4)193 Ha a határozat az eredeti állapot helyreállítására kötelezést tartalmaz, rendelkezni kell a helyreállítás lehetséges módjáról.

122. § (1) A határozatot kézbesítés útján kell közölni, a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó szabályok szerint.

(2) A határozat közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették.

123. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a határozatot név-, szám- vagy számítási hiba és más hasonló elírás esetén kijavíthatja vagy kicserélheti.

(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka hivatalból vagy a károkozó személy kérelmére a határozatot kiegészítheti, ha az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem határozott. A kiegészítés nem érintheti a határozat egyéb rendelkezéseit.

(3) A kijavítást és a kiegészítést a határozat eredeti példányára és kiadmányaira is fel kell jegyezni, és a 122. §-ban foglaltaknak megfelelően közölni kell a károkozó személlyel.

124. § (1)194 Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a határozatot módosítja vagy visszavonja, ha megállapítja, hogy a bíróság által még el nem bírált határozata jogszabályt sért.

(2)–(3)195

125. §196

126. §197 (1) A kártérítésre kötelezett a határozat ellen az annak közlésétől számított 30 napon belül nyújthatja be a keresetét a bírósághoz. Ha a kártérítésre kötelezett a keresetet az Országgyűlési Őrségnél terjesztette elő, a fegyveres szerv köteles az iratokat 8 napon belül a bírósághoz továbbítani.

(2) A kereset benyújtásának a határozat végrehajtására halasztó hatálya van.

127–128. §198

129. § (1)199 Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a Hszt. 240. §-a alapján, az erre irányuló kérelemre engedélyezheti a kártérítés összegének mérséklését vagy részletekben történő megfizetését, a levonás vagy végrehajtás elhalasztását. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka e jogkörében eljárva a károkozás és a károkozó körülményeire, különösen a vétkesség fokára, a károkozás jellegére, gyakoriságára figyelemmel dönt.

(2) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a méltányossági kérelmet haladéktalanul, de legfeljebb 8 napon belül határozattal bírálja el. A határozattal szemben panasznak nincs helye.

18. A fegyveres szerv kártérítési felelősségének megállapítására irányuló kártérítési eljárás

130. § (1)200

(2) A szolgálati hely sajátosságai figyelembevételével az Országgyűlési Őrség parancsnoka külön előírhatja a szolgálati helyre bevitt dolgok megőrzőben való elhelyezését, illetve a bevitel bejelentését. Az engedély alapján bevitt dolgot csak az engedélyező által meghatározott helyen lehet használni, illetve tartani.

(3) A szolgálati helyre való bejáráshoz, valamint a szolgálat ellátásához nem szükséges dolgok bevitelét az Országgyűlési Őrség parancsnoka előzetesen megtilthatja, korlátozhatja, feltételekhez kötheti. Az erről szóló parancsot az érdekelteknek ki kell hirdetni, és tájékoztató formájában ki kell függeszteni.

(4) A károsult vétkes közrehatása esetén kármegosztásnak van helye.

131. § Működési körön belül eső károsodásnak kell tekinteni az úti balesettel kapcsolatban felmerült kárt is, ha az utazás az Országgyűlési Őrség saját szállítóeszközével vagy az általa igénybe vett szállítóeszközzel történt, valamint azt a kárt, amely a hivatásos állomány tagját szolgálati út alkalmával gyalogos közlekedés során érte.

132. §201 A Hszt. 241. § (3) bekezdése tekintetében a károsult magatartását vétkes magatartásnak kell tekinteni, ha a kár bekövetkezésében való közrehatása önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotával függött össze.

133. § Jegyzőkönyv, képviselet és kizárás tekintetében a 113–115. §-t megfelelően alkalmazni kell.

134. § (1) A kárigényt az azt megalapozó dokumentumokkal együtt az Országgyűlési Őrség parancsnokához kell benyújtani.

(2) Ha a kártérítési igénybejelentés hiányos, az Országgyűlési Őrség parancsnoka köteles az igénybejelentőt a hiány pótlására – határidő megjelölésével – haladéktalanul felhívni.

(3) A hiánypótlásra megállapított határidő eredménytelen eltelte után az Országgyűlési Őrség parancsnoka a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.

135. § Ha már korábban elbírált ügyben a károsult vagy hozzátartozója újabb kártérítési igényt kíván érvényesíteni, úgy erre vonatkozó kérelmét – az igény jogosságát és összegszerűségét alátámasztó, hitelt érdemlő bizonyítékokkal együtt – az Országgyűlési Őrség parancsnokához nyújthatja be.

136. § (1) Az Országgyűlési Őrség kártérítési felelőssége alóli kimentési okokat az Országgyűlési Őrségnek kell bizonyítania.

(2) A károsultat terheli a kár szolgálati viszonnyal való összefüggésének és összegszerűségének bizonyítása.

137. § (1) A kártérítési kérelem elbírálása ügyében – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor is le kell folytatni az eljárást, ha az felhívás nélkül érkezett vagy nyilvánvalóan alaptalannak látszik.

(2) Amennyiben a károsult vagy hozzátartozója a már korábban elbírált kártérítési igényét ismételten benyújtja, az azonos jogalapból származó, ugyanazon igény iránti kérelem elbírálását el kell utasítani.

138. § A kártérítési igény elbírálásához be kell szerezni és az alapirathoz kell csatolni:

a) a baleseti sérülési jegyzőkönyvet,

b) a határozatot a baleset minősítéséről,

c) az adatlapot a szolgálati betegségről,

d) a kárigény-bejelentést,

e) a felelősség kérdésével kapcsolatos iratokat,

f) a kár összegszerűségére vonatkozó bizonyítékokat.

139. § (1) Az eljáró szerv a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és ezen alapuló meggyőződése alapján határoz a kártérítés mértékéről.

(2) Az Országgyűlési Őrség által a hivatásos állomány tagjának részére kötött balesetbiztosítás alapján a károsult részére a biztosító által kifizetett összeget a megítélt kár összegéből le kell vonni.

(3) A károsultat a megállapított kártérítési összeg után késedelmi kamat, valamint a jogi képviseletével felmerült költség is megilleti.

140. § (1) Az eljáró szerv a kártérítési ügyben a kártérítésre kötelezésről vagy a kárigény elutasításáról határozatot hoz.

(2) A határozatnak tartalmaznia kell:

a) az eljáró szerv megnevezését, a károsult nevét, beosztását, lakóhelyét, az ügy számát, tárgyának és ügyintézőjének megjelölését;

b) a rendelkező részben az eljáró szerv döntését, továbbá a jogorvoslat lehetőségéről való tájékoztatást;

c) az indoklásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kárigény kielégítésének, illetve elutasításának okait, az esetleges méltánylást eredményező körülményeket, valamint azokat a jogszabályokat, amelyek alapján a határozatot meghozták;

d) a határozat meghozatalának helyét, idejét, a határozat aláírójának nevét, beosztását és az eljáró szerv bélyegzőjének lenyomatát.

(3) A határozat közlésére, kijavítására és kiegészítésére a 122. és 123. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

141. § (1) A károsult a határozat ellen az annak közlésétől számított 30 napon belül nyújthatja be keresetét a bírósághoz. Alperesként az Országgyűlési Őrséget kell megjelölni. Ha a károsult a keresetet az Országgyűlési Őrségnél terjesztette elő, a fegyveres szerv köteles az iratokat 8 napon belül a bírósághoz továbbítani.

(2) A kereset benyújtásának a határozat végrehajtásra halasztó hatálya van.

142. § Elévülés szempontjából menthető oknak minősül általában az olyan körülmény, amely a károsultat tartósan akadályozza igénye érvényesítésében, továbbá ha a sérült kárigény bejelentésre – bizonyítottan – felhívást nem kapott.

143. § (1) Ha az Országgyűlési Őrség a károsult kárát megtérítette, a jogellenes károkozóval szemben a kártérítési eljárást le kell folytatni, illetve a károkozóval – ha az a hivatásos állomány tagja – a kárt e rendelet szerint meg kell téríttetni.

(2) A 17. és 18. alcímben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók.

19.202

144. §

145–152. §

20. Záró rendelkezések

153. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 155. §, a 157. § (2) és (7) bekezdése, a 158. §, a 159. § j), l) és q) pontja, valamint a 6. melléklet 2013. március 1-jén lép hatályba.

154. §203 E rendeletnek az egyes, az Országgyűlési Őrségre vonatkozó miniszteri rendeleteknek a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény hatálybalépésével204 összefüggésben történő módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről szóló 36/2015. (VI. 16.) BM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezései a Módr. hatálybalépését megelőzően kiállított szolgálati jelvények érvényességét nem érinti, amely szolgálati jelvények a visszavonásukig érvényesek.

155. §205 E rendelet 8. alcíme a munkaidő-szervezés egyes szempontjairól szóló 2003. november 4-i 2003/88/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

156. §206 A névjegyzékre vételre történő jelentkezés, illetve jelölés határideje elsőízben 2015. december 20. napja. Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a névjegyzéket 2015. december 30. napjáig összeállítja és a 108/C. § (6) bekezdés a) pontjában meghatározott módon közzéteszi.

157. § (1)207

(2)208

(3)–(6)209

(7)210

158. §211

159. §212

a)–i)213

j)214

k)215

l)216

m)–p)217

q)218

1. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez219

Az Országgyűlési Őrség szolgálati beosztásai

    I.    Vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

 

A

B

C

D

E

1.

vezetői kategória

besorolási kategória

beosztás

hivatásos pótlék mértéke (%)

2.

alapfeladat

nem alapfeladat

3.

kiemelt vezető

központi szerv vezetője

parancsnok

300

 

4.

központi szerv vezetőjének helyettese

parancsnok-helyettes

300

300

5.

közép-vezető

szakirányító 1

igazgató

300

 

6.

szakirányító 2

főosztályvezető

300

300

7.

beosztott vezető

főosztályvezető-helyettes 1

főosztályvezető-
helyettes

500

400

8.

főosztályvezető-helyettes 2

osztályvezető

500

400

    II.    Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

 

A

B

C

D

1.

besorolási kategória

beosztás

hivatásos pótlék mértéke (%)

2.

alapfeladat

nem alapfeladat

3.

D

osztályvezető-helyettes

450

 

4.

ügyeletvezető

450

 

5.

kiemelt főreferens

450

350

6.

C

kiemelt főelőadó

450

350

7.

kiemelt biztonsági főtiszt

650

 

8.

főmérnök

450

 

9.

B

biztonsági főtiszt

550

 

10.

mérnök

400

 

11.

rajparancsnok

400

 

    III.    Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások

 

A

B

C

D

1.

besorolási kategória

beosztás

hivatásos pótlék mértéke (%)

2.

alapfeladat

nem alapfeladat

3.

D

csoportvezető

350

 

4.

szolgálatparancsnok

350

 

5.

szakreferens

350

300

6.

C

szolgálatparancsnok-helyettes

350

 

7.

főreferens

350

300

8.

technikus

350

 

9.

helyszínbiztosító

450

 

10.

lakásbiztosító

400

 

11.

biztonsági gépkocsivezető

600

 

12.

B

objektumőr I.

450

 

13.

beosztott tűzoltó I.

450

 

14.

A

objektumőr II.

350

 

15.

 

beosztott tűzoltó II.

350

 

2. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez220

Az Országgyűlési Őrségnél rendszeresített szolgálati beosztások képesítési követelményei

I. A vezetői besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei

 

A

B

C

D

E

F

1.

SZOLGÁLATI BEOSZTÁS

ISKOLAI VÉGZETTSÉG

RENDÉSZETI SZAKKÉPZETTSÉG

EGYÉB SZAKKÉPZETTSÉG

EGYÉB RENDÉSZETI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNY

2.

alapfeladat

nem alapfeladat

3.

parancsnok

szakirányú egyetemi végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

RSZV

4.

parancsnok-
helyettes

felsőfokú végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

nem szükséges

RSZV

5.

igazgató

felsőfokú végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

RSZV

6.

főosztályvezető

felsőfokú végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés

RSZV

7.

főosztályvezető-
helyettes

felsőfokú végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés

RSZV

8.

osztályvezető

felsőfokú végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés

RSZV

II. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei az alapfeladatokat ellátók esetében

 

A

B

C

D

E

1.

SZOLGÁLATI BEOSZTÁS

ISKOLAI VÉGZETTSÉG

RENDÉSZETI
SZAKKÉPZETTSÉG

EGYÉB SZAKKÉPZETTSÉG

EGYÉB RENDÉSZETI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNY

2.

osztályvezető-
helyettes

felsőfokú végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

beosztáshoz előírt szaktanfolyam+ RSZV

3.

ügyeletvezető

felsőfokú végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

beosztáshoz előírt szaktanfolyam+ RSZV

4.

kiemelt főreferens

felsőfokú végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

beosztáshoz előírt szaktanfolyam+ RSZV

5.

kiemelt főelőadó

felsőfokú végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

beosztáshoz előírt szaktanfolyam

6.

kiemelt biztonsági főtiszt

felsőfokú végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

beosztáshoz előírt szaktanfolyam

7.

főmérnök

felsőfokú végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

beosztáshoz előírt szaktanfolyam

8.

biztonsági főtiszt

felsőfokú végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

beosztáshoz előírt szaktanfolyam

9.

mérnök

felsőfokú végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

beosztáshoz előírt szaktanfolyam

10.

rajparancsnok

felsőfokú végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség

nem szükséges

beosztáshoz előírt szaktanfolyam

III. Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei a nem alapfeladatokat ellátók esetében

 

A

B

C

D

E

1.

SZOLGÁLATI BEOSZTÁS

ISKOLAI VÉGZETTSÉG

RENDÉSZETI SZAKKÉPZETTSÉG

EGYÉB SZAKKÉPZETTSÉG

EGYÉB RENDÉSZETI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNY

2.

kiemelt főreferens

felsőfokú végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség

beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés

RSZV

3.

kiemelt főelőadó

felsőfokú végzettség

felsőfokú rendészeti szakképzettség

beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés

nem szükséges

IV. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei az alapfeladatokat ellátók esetében

 

A

B

C

D

E

1.

SZOLGÁLATI BEOSZTÁS

ISKOLAI VÉGZETTSÉG

RENDÉSZETI SZAKKÉPZETTSÉG

EGYÉB SZAKKÉPZETTSÉG

EGYÉB RENDÉSZETI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNY

2.

csoportvezető

középiskolai végzettség, érettségi

rendőr tiszthelyettes részszakképesítés
(OKJ 51 861 03)

nem szükséges

nem szükséges

3.

szolgálatparancsnok

középiskolai végzettség, érettségi

rendőr tiszthelyettes részszakképesítés
(OKJ 51 861 03)

nem szükséges

nem szükséges

4.

szakreferens

középiskolai végzettség, érettségi

rendőr tiszthelyettes részszakképesítés
(OKJ 51 861 03)

nem szükséges

nem szükséges

5.

szolgálatparancsnok-
helyettes

középiskolai végzettség, érettségi

rendőr tiszthelyettes részszakképesítés
(OKJ 51 861 03)

nem szükséges

nem szükséges

6.

főreferens

középiskolai végzettség, érettségi

rendőr tiszthelyettes részszakképesítés
(OKJ 51 861 03)

nem szükséges

nem szükséges

7.

technikus

középiskolai végzettség, érettségi

rendőr tiszthelyettes részszakképesítés
(OKJ 51 861 03)

beosztásnak megfelelő szakképesítés

nem szükséges

8.

helyszínbiztosító

középiskolai végzettség, érettségi

rendőr tiszthelyettes részszakképesítés
(OKJ 51 861 03)

nem szükséges

nem szükséges

9.

lakásbiztosító

középiskolai végzettség, érettségi

rendőr tiszthelyettes részszakképesítés
(OKJ 51 861 03)

nem szükséges

nem szükséges

10.

biztonsági gépkocsivezető

középiskolai végzettség, érettségi

rendőr tiszthelyettes részszakképesítés
(OKJ 51 861 03)

nem szükséges

nem szükséges

11.

objektumőr I.

középiskolai végzettség, érettségi

rendőr tiszthelyettes részszakképesítés
(OKJ 51861 03)

nem szükséges

nem szükséges

12.

objektumőr II.

középiskolai végzettség, érettségi

rendőr tiszthelyettes részszakképesítés
(OKJ 51 861 03)

nem szükséges

nem szükséges

V. Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztások képesítési követelményei a nem alapfeladatokat ellátók esetében

 

A

B

C

D

E

1.

SZOLGÁLATI BEOSZTÁS

ISKOLAI VÉGZETTSÉG

RENDÉSZETI SZAKKÉPZETTSÉG

EGYÉB SZAKKÉPZETTSÉG

EGYÉB RENDÉSZETI KÉPESÍTÉSI KÖVETELMÉNY

2.

szakreferens

középiskolai végzettség, érettségi

rendőr tiszthelyettes részszakképesítés (OKJ 51 861 03)

beosztásnak megfelelő szakképesítés

nem szükséges

3.

főreferens

középiskolai végzettség, érettségi

rendőr tiszthelyettes részszakképesítés (OKJ 51 861 03)

beosztásnak megfelelő szakképesítés

nem szükséges

VI. A táblázatokhoz tartozó magyarázatok

    1.     Iskolai végzettség:

1.1. Szakirányú egyetemi végzettség:

Rendészeti, katasztrófavédelmi, közigazgatási, katonai, jogi, közgazdász végzettséget adó egyetemi vagy mesterképzési szakon szerzett (MSc, MA) végzettség.

1.2. Felsőfokú végzettség:

a)    Főiskolai végzettség vagy felsőoktatásban alapképzési szakon szerzett végzettség (BA).

b)    Az informatikai, híradó- és biztonságtechnikai feladatokra rendszeresített kiemelt főreferens, főmérnök, mérnök szolgálati beosztásokban felsőfokú végzettségként kizárólag felsőoktatásban szerzett egyetemi vagy főiskolai villamos-, biztonságtechnikai mérnök, mérnök-informatikus felsőfokú végzettség fogadható el.

    2.     Felsőfokú rendészeti szakképzettség:

a)    Rendészeti felsőoktatásban szerzett szakképesítés (Rendőrtiszti Főiskola vagy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem bűnügyi igazgatási, rendészeti igazgatási, nemzetbiztonsági alapképzési szakán, illetve kapcsolódó mesterképzési szakon) vagy

b)    rendészeti szervező szakképesítés (OKJ 62 861 01)

    3.     Egyéb szakképzettség:

3.1. Beosztásnak megfelelő felsőfokú szakképesítés:

Az Országos Képzési Jegyzékben vagy egyéb jogszabályban a szolgálati beosztás ellátására vonatkozó, szakterületének megfelelő felsőfokú vagy emelt szintű szakképzettség, egyéb képesítés.

3.2. Beosztásnak megfelelő szakképesítés:

a)    Az Országos Képzési Jegyzékben vagy egyéb jogszabályban a beosztás ellátására vonatkozó, szakterületének megfelelő legalább középfokú szakképzettség, egyéb képesítés.

b)    Az informatikai, híradó- és biztonságtechnikai feladatokra rendszeresített technikus szolgálati beosztásban egyéb szakképzettségként középfokú informatikai vagy műszaki végzettség fogadható el.

    4.     Egyéb rendészeti képesítési követelmény:

4.1. RSZV: rendészeti szakvizsga.

4.2. Beosztáshoz előírt szaktanfolyam:

A szolgálati beosztás ellátásához szükséges ismereteket adó, munkaköri leírásban rögzített rendészeti tárgyú iskolarendszeren kívüli képzés.

    5.     Megfeleltetések:

Rendészeti szakirányú felsőfokú végzettségnek kell tekinteni:

a)    a Kossuth Lajos Katonai Főiskola határőr szakán szerzett főiskolai végzetséget,

b)    a Zrínyi Miklós Katonai Akadémián (Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen) határrendészeti és védelmi vezetői szakán szerzett végzettséget.

VII. Az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokra rendszeresített szolgálati beosztások képesítési követelményei

    1.     Az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokra rendszeresített szolgálati beosztások esetében az I., II. és IV. alcím nem alkalmazandó.

    2.     Tiszthelyettesi besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás betöltéséhez középiskolai végzettség, érettségi és legalább alapszintű szakképesítés szükséges.

    3.     Tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztás, valamint vezetői szolgálati beosztás betöltéséhez felsőfokú végzettség és felsőszintű szakképesítés, tiszti besorolási osztály D besorolási kategóriájába tartozó szolgálati beosztás és vezetői szolgálati beosztás betöltéséhez továbbá rendészeti szakvizsga is szükséges.

    4.     Szakképesítések:

4.1. Alapszintű szakképesítés:

a)    tűzoltó II. részszakképesítés vagy

b)    tűzoltó I. szakképesítés.

4.2. Középszintű szakképesítés:

a)    tűzoltósági referens szakképesítés vagy

b)    tűzoltó szerparancsnok szakképesítés-ráépülés.

4.3. Felsőszintű szakképesítés:

a)    építőmérnöki alapképzési szak, tűz- és katasztrófavédelmi szakirány;

b)    építészmérnöki alapképzési szak, tűz- és katasztrófavédelmi szakirány;

c)    védelmi igazgatási alapképzési szak, tűzvédelmi és tűzoltó szakirány;

d)    had- és biztonságtechnikai mérnöki alapképzési szak, tűzvédelmi szakirány;

e)    rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány;

f)    rendészeti igazgatási alapképzési szak, katasztrófavédelmi szakirány tűzvédelmi specifikáció;

g)    katasztrófavédelem alapképzési szak, tűzvédelmi és mentésirányítási szakirány;

h)    rendészeti szervező szakképesítés, tűzoltó szervező szakképesítés-elágazás;

i)    rendészeti szervező szakképesítés, tűzvédelmi szervező szakmairány;

j)    tűzvédelmi szakmérnök szakképesítés;

k)    főiskolai szintű tűzvédelmi mérnök szak.

    5.     Megfeleltetések:

5.1. Alapszintű szakképesítésnek kell tekinteni:

a)    a 6 hetes tűzoltó alapfokú tanfolyamot vagy három és fél vagy öt hónapos tiszthelyettes-képző szakon szerzett képesítést vagy

b)    a tűzoltó szakképesítést.

5.2. Középszintű szakképesítésnek kell tekinteni:

a)    a katasztrófa- és tűzvédelmi technikus szakképesítést;

b)    a tűzoltó technikus szakképesítés-ráépülést;

c)    a hazai és külföldi tűzoltó, egy- vagy kétéves nappali, illetve hároméves levelező tiszti képzés, vagy hároméves levelező tűzvédelmi vezetői, valamint tűzoltó technikus (OKJ azonosító szám: 52 8915 01) szakképesítést;

d)    a BM Akadémia Tűzoltó Tagozatán szerzett képesítést;

e)    a tiszti vizsgát;

f)    a zászlósképző, 10 hónapos tűzoltó tiszthelyettes-képző vagy tűzoltó (OKJ azonosító szám: 32 8915 01) szakképesítést vagy

g)    az önkéntes tűzoltóságoknál az 1995 előtt, legalább megyei szintű irányító szervezet által szervezett egyesületi parancsnoki tanfolyamot, valamint a 10 hónapos vagy hosszabb képzési idejű önkéntes és létesítményi tűzoltóparancsnok-képző szakon 2002. december 31-ig megszerzett képesítést.

5.3. Felsőszintű szakképesítésnek kell tekinteni:

a)    az egyetemi vagy főiskolai végzettség megszerzését követően a tűzoltó tiszti átképző, tűzoltó átképző szakon szerzett képesítést;

b)    a főiskolai szintű tűzvédelmi mérnök szakot;

c)    a főiskolai szintű katasztrófavédelmi szakot (e végzettség csak abban az esetben fogadható el, ha a végzett hallgató rendelkezik a hivatásos állományra előírt valamely, – tűzoltás, műszaki mentés vezetésére jogosító – legalább középfokú szakmai képesítéssel, szakképzettséggel);

d)    a főiskolai szintű műszaki szakoktató szakot, tűzvédelmi szakirányt (2002. február után beiskolázottak részéről e végzettség csak abban az esetben fogadható el, ha a végzett hallgató rendelkezik a hivatásos állományra előírt valamely, – tűzoltás, műszaki mentés vezetésére jogosító – legalább középfokú szakmai képesítéssel, szakképzettséggel);

e)    a katasztrófavédelmi mérnöki mesterképzési szakot, műszaki és mentésszervezői szakirányt, műszaki és technikai szakirányt Ma (egyetemi szintű);

f)    a katasztrófa- és tűzvédelmi szervező (tiszt) szakképesítést;

g)    a rendészeti szervező szakképzés, tűzoltó szervező szakképesítést (elágazás);

h)    a hazai vagy külföldi, a munkakörnek megfelelő egyetemen, főiskolán, akadémián szerzett szakirányú végzettséget;

i)    a 2002. december 31. előtt megszerzett tűzoltó technikusi képesítést a 2002. december 31. előtt megkezdett felsőfokú iskolai tanulmányokban szerzett végzettséggel együtt vagy

j)    a kétéves nappali vagy hároméves levelező tisztképző szakon és a BM Akadémia Tűzoltó Tagozatán szerzett képesítést a 2002. december 31. előtt megkezdett felsőfokú iskolai tanulmányokban szerzett végzettséggel együtt.

    6.     Tűzoltás, műszaki mentés vezetésére jogosító végzettségek:

a)    minimum tűzoltó II. részszakképesítés - vagy annak megfelelő, elismerhető szakmai képesítés - a képesítés megszerzésétől számított minimum 5 éves, hivatásos tűzoltóságnál szerzett tűzoltási, műszaki mentési gyakorlattal, legalább középfokú iskolai végzettséggel, továbbá tűzoltásvezető I. tanfolyammal vagy

b)    középszintű, vagy felsőszintű szakképesítés.

Ha a tűzoltás vezetői jogosultság megszerzése az a) pont szerint történt, akkor a beosztást betöltő személynek a tűzoltás vezetői jogosultság megszerzésétől számított 5 éven belül meg kell szereznie a legalább középszintű (tűzoltó szerparancsnok) szakképesítést. Ha a szakképesítés, szakmai képesítés megszerzésére határidőben nem kerül sor, a beosztást betöltő személy a továbbiakban a tűzoltás, műszaki mentés vezetési jogosultsághoz kötött beosztást nem töltheti be.

3. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez

Az Országgyűlési Őrségnél idegennyelv-tudást igénylő beosztások

1. Országgyűlési Őrség parancsnoka és helyettesei,

2.221 az igazgató, a főosztályvezető,

3. a főosztályvezető-helyettes,

4. az osztályvezető,

5. az állományilletékes parancsnok által meghatározott egyéb beosztások, ahol az idegen nyelv használata a szolgálat ellátásához nélkülözhetetlen.

4. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez222

Az Országgyűlési Őrségnél szolgálatot teljesítő hivatásos állomány szolgálati igazolványának leírása

1.    Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai szolgálati igazolványának (e melléklet alkalmazásában a továbbiakban: igazolvány) felépítése és megjelenése:

Az igazolvány az ISO 7810 (1995) szabványnak megfelelő, ID-1 méretű, többrétegű, bordó színű címsorban arany felirattal ellátott, holografikus biztonsági elemet tartalmazó műanyag kártyaigazolvány.

2.    Az igazolvány első oldalának adattartalma:

 

– az Országgyűlés logója,

– az „ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG” felirat,

– név,

– rendfokozat megnevezése,

– arckép,

– a „fegyverviselésre és intézkedésre jogosult” vagy „intézkedésre jogosult” vagy „fegyverviselésre jogosult és önálló intézkedésre nem jogosult” felirat,

– a „rendszeresített egyenruha és a rendfokozat viselésére jogosult” felirat,

– aranyozott országkód.

3.    Az igazolvány hátoldalának adattartalma:

 

– az „ÉRVÉNYES:” felirat, mellette az érvényesség dátuma,

– a „TAJ szám:” felirat, mellette a társadalombiztosítási azonosító jel,

– a „Kiállító szerv: Országgyűlési Őrség” felirat,

– a „Kiállítás dátuma” felirat, alatta a kiállítás dátuma,

– az igazolvány sorszáma.

5. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez223

6. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez224

Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjai szolgálati jelvényének leírása:

A szolgálati jelvény anyagát tekintve műgyanta felülettel ellátott fémlemez, amely bordó alapszínű, kör alakú. Az átmérője 55 mm, a vastagsága 1,5 mm.

A jelvény alakját + 5 mm szélesen felgombolható bőr alátét keretezi.

A kör alakú jelvény mezőben – amelyet a nemzeti színek szegélyeznek – az Országház sziluettje, az „Országgyűlési Őrség” felirat, valamint a négy számjegyű egyedi azonosító olvasható és látható arany és bordó színnel megjelenítve.

6. melléklet az 56/2012. (XI. 22.) BM rendelethez225

A 2015. június 30-án szolgálati viszonyban álló, nem vezetői beosztást betöltő hivatásos állomány vonatkozásában az illetményemelkedés szempontjából az Országgyűlési Őrség alapfeladatába tartozó szolgálati beosztások

 

A

B

1.

Beosztási kategória

Szolgálati beosztás

2.

I. besorolási osztály

3.

VI.

osztályvezető-helyettes,

ha a beosztást személyvédelmi, objektumvédelmi, tűzvédelmi vagy a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatokra rendszeresítették

4.

VI.

alosztályvezető,

ha a beosztást személyvédelmi, objektumvédelmi, tűzvédelmi vagy a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatokra rendszeresítették

5.

VI.

kiemelt főreferens,

ha a beosztást személyvédelmi, objektumvédelmi, bombakutató, tűzvédelmi vagy a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatokra rendszeresítették

6.

V.

kiemelt főelőadó,

ha a beosztást személyvédelmi, objektumvédelmi, tűzvédelmi vagy a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatokra rendszeresítették

7.

V.

kiemelt biztonsági főtiszt

8.

V.

főmérnök

9.

IV.

biztonsági főtiszt

10.

IV.

mérnök

11.

IV.

rajparancsnok

12.

II. besorolási osztály

13.

IV.

csoportvezető,

ha a beosztást személyvédelmi, objektumvédelmi, tűzvédelmi vagy a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatokra rendszeresítették

14.

IV.

szolgálatparancsnok

15.

IV.

biztonsági gépkocsivezető

16.

IV.

objektumőr

17.

IV.

technikus

18.

IV.

helyszínbiztosító

19.

IV.

lakásbiztosító

20.

IV.

beosztott tűzoltó

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!