nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
270/2012. (IX. 25.) Korm. rendelet
a Kormány egyedi döntéseivel megítélhető regionális beruházási támogatás szabályairól és a Beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásának szabályairól
2014-06-19
2014-08-28
6

270/2012. (IX. 25.) Korm. rendelet

a Kormány egyedi döntéseivel megítélhető regionális beruházási támogatás szabályairól és a Beruházás ösztönzési célelőirányzat felhasználásának szabályairól1

A Kormány a Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 78. § (1) bekezdés e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS ÉS ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a központi költségvetésben a Kormány által egyedi határozatban biztosított beruházásösztönzési célú költségvetési támogatásokra megállapított fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: BC) kezelésére és felhasználására terjed ki.

2. § (1) E rendelet alapján a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendeletben (kihirdetve: az Európai Unió Hivatalos Lapja, 2008. augusztus 6., L214/3) (a továbbiakban: csoportmentességi rendelet) meghatározott beruházási támogatás nyújtható.

(2) Az e rendelet alapján nyújtott támogatás (a továbbiakban: egyedi beruházási támogatás) költségvetési forrása a BC.

3. § (1) E rendelet alapján működési támogatásnak nem minősülő, visszafizetési kötelezettség nélküli juttatás nyújtható.

(2) Egyedi beruházási támogatásról, az e rendeletben meghatározott körülmények esetén és feltételekkel, a Kormány egyedileg határoz.

2. Értelmező rendelkezések

4. § E rendelet alkalmazásában:

1. a beruházás megkezdése:

a) építési munkák esetén: az építési naplóba történő első bejegyzés, vagy az építésre vonatkozó első kötelezettségvállalás időpontja,

b) tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése esetén: a vállalkozás általi első megrendelés, amennyiben ez nem áll rendelkezésre, az arra vonatkozóan megkötött szerződés létrejöttének a napja, az előzetes megvalósíthatósági tanulmányok kivételével, továbbá a beruházó által aláírással igazolt átvételi nap az első beszerzett gép, berendezés, anyag, vagy termék szállítását igazoló okmányon,

c) vegyes esetben: a) vagy b) alpont szerinti időpont közül az a nap, amelyikre korábban került sor,

d) szolgáltató központ esetén: az első új munkahely létrehozásának a napja,

2. a támogatás odaítélésének időpontja: a Kormány döntésének időpontja az egyedi beruházási támogatás nyújtásáról és a vonatkozó támogatási szerződés megkötéséről, amely időpont egyúttal a Kormányt terhelő kötelezettségvállalás időpontja is,

3. acélipar: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 29. pontja szerinti acélipar,

4. állami támogatás: az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás, továbbá a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (kihirdetve: az európai Unió Hivatalos Lapja, 2006. december 15., L 379/5.) szerinti csekély összegű támogatás,

5. beruházó: a tervezett beruházás támogatására igénybejelentést benyújtó, valamint az igénybevétel alapján egyedi támogatásban részesülő vállalkozás,

6. diszkont kamatláb: a különböző években folyósított állami támogatások, illetve a több év alatt megvalósított beruházások elszámolható költségei jelenértékének kiszámításához használt kamatláb, amely egyenlő a referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt értékével,

7. diszkontáláshoz alkalmazott kamatláb: a támogatás igénybejelentésének időpontját megelőző hónap utolsó napján irányadó diszkont kamatláb,

8. induló beruházás: a folyó áron minimum 10 millió eurónak, turisztikai beruházás esetén legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költséggel rendelkező

a) tárgyi eszközökbe vagy immateriális javakba történő beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény kibocsátásának további, új termékekkel történő diverzifikációjához vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának alapvető megváltoztatásához kapcsolódik,

b) felvásárlás, amely egy létesítményhez közvetlenül kapcsolódó befektetett eszközök (nem újonnan létrehozott immateriális javak, tárgyi eszközök, valamint befektetett pénzügyi eszközök) beszerzése, amennyiben a létesítmény bezárásra került vagy bezárásra került volna, ha nem vásárolták volna fel, és amennyiben ezt a felvásárlást egy független beruházó, vagy kisvállalkozás tulajdonában álló létesítmény esetében egy független vagy a csoportmentességi rendelet 12. cikk (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltételek teljesülése esetén nem független beruházó végzi,

c) olyan regionális szolgáltató központ létrehozására irányuló beruházás is, amelyben kizárólag személyi jellegű ráfordítások teszik ki az elszámolható költségeket, amennyiben a beruházás új létesítmény létrehozásához, meglevő létesítmény bővítéséhez, egy létesítmény kibocsátásának további, új termékkel történő diverzifikációjához vagy egy meglevő létesítmény teljes szolgáltatási folyamatának alapvető megváltozásához kapcsolódik, vagy

d) olyan kutatás-fejlesztési projekt létrehozására vonatkozó beruházás, amely teljes egészében ipari kutatásnak, vagy kísérleti fejlesztésnek minősül, azzal, hogy több feladatot magába foglaló projekt esetén a feladatokat minősíteni kell aszerint, hogy ebbe a kutatási fajtákba tartoznak-e,

9. kapcsolt vállalkozás: a csoportmentességi rendelet I. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő vállalkozás,

10.2

11. kötelező üzemeltetési időszak: a beruházás befejezését követő öt év, KKV esetében három év, amely egybe esik a fenntartási időszakkal,

12. KKV: a csoportmentességi rendelet I. mellékletében meghatározott feltételeknek megfelelő kis- és középvállalkozás,

13. kutatás-fejlesztés: a csoportmentességi rendelet 30. cikk 2., 3. és 4. pontja szerinti alapkutatásra, alkalmazott kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló tevékenység,

14. létesítmény: funkcionálisan megbonthatatlan egészet képező termelő vagy szolgáltató egység,

15. logisztika: anyagok, információk, személyek, energia rendszereken belüli és rendszerek közötti áramlásának tervezése, szervezése, irányítása, ellenőrzése,

16. mezőgazdasági termék feldolgozása: mezőgazdasági terméken végrehajtott bármely művelet, amelynek az eredményeként keletkező termék szintén mezőgazdasági terméknek minősül, kivéve a mezőgazdasági üzemben végzett az állati vagy növényi eredetű termék első értékesítését előkészítő tevékenységet,

17. működési támogatás: az államháztartás alrendszerei terhére nyújtott pénzbeli vagy nem pénzbeli juttatás, amelyet a támogatást rendelkezésre bocsátó nem a konkrét program megvalósítása, hanem meghatározott időszakban a támogatott vállalkozás üzemszerű működése során felmerült költségekhez történő hozzájárulás céljából nyújt,

18. nagyberuházás: az olyan induló beruházás, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg,

19. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az a vállalkozás, amely megfelel az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 6.§ (1)–(4) bekezdésében foglalt feltételeknek,

20. regionális szolgáltató központ: olyan szervezeti egység, amely pénzügyi, HR, IT, jogi, beszerzési, marketing, elemző, K+F, vagy hasonló szakmai szolgáltatásokat nyújt egy vállalat vagy vállalatcsoport saját belső részlegeinek, vagy külső ügyfeleinek üzleti szolgáltatásként és tevékenységüket jellemzően több országra kiterjedően, minden esetben infokommunikációs technológia alkalmazásával végzik,

21. saját forrás: a beruházó által a beruházáshoz igénybe vett állami támogatásnak nem minősülő forrás,

22.3 szakmai ellenjegyző: a külgazdasági ügyekért felelős miniszter,

23. szén: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A és B csoportba sorolt szén,

24. szintetikusszál-ipar: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 30. pontja szerinti szintetikusszál-ipar,

25. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve,

26. támogatástartalom: a beruházó számára, akár több forrásból nyújtott állami támogatásnak a Kormányrendelet 2. mellékletében meghatározott módszer alapján számított összege,

27.4

28. turizmust fejlesztő tevékenység: olyan tevékenység, amely turisztikai szolgáltatásokat, termékeket hoz létre, bővíti azok kínálatát, javítja minőségét, a fogadóképességet, növeli a meglévő turisztikai, vagy az azokhoz kapcsolódó létesítmények működési színvonalát, kivéve a kizárólag szálláshely fejlesztésére irányuló tevékenységet,

29. újonnan létesített munkahelyek száma: a beruházás eredményeként közvetlenül létrejött új munkahelyek, amelyek a beruházáshoz köthető tevékenységhez kapcsolódnak, ideértve az olyan munkahelyeket is, amelyek a beruházás által létrehozott kapacitás kihasználtsági arányának növelése következtében jöttek létre, a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagos statisztikai állományi létszámmal összehasonlítva, azzal, hogy az újonnan létrehozott munkahelyek számának megállapításakor a részmunkaidős és az idénymunkás alkalmazottak a teljes munkaidőben alkalmazottak arányos törtrészének felelnek meg.

II. FEJEZET

AZ EGYEDI TÁMOGATÁSI RENDSZER SZEREPLŐI

3.5 Az egyedi támogatási rendszer szereplői, a kijelölt kezelő szervek és feladataik

5. § (1)6 A szakmai ellenjegyző felelős a támogatási eljárások során felmerülő szakmai és szakma-stratégiai kérdés megvizsgálásáért, az ehhez kapcsolódó és ebből adódó eljárási, igazgatási feladatok ellátásáért és előkészítéséért.

(2)7 Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48. § (2) bekezdése szerinti személy (a továbbiakban: támogató) a BC-vel összefüggésben ellátja az Áht.-ban és az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: Ávr.) a támogató feladat- és hatáskörébe utalt feladatokat.

6. § (1)8 A BC terhére nyújtott támogatások tekintetében a támogatási rendszer lebonyolításának operatív feladatait, mint kezelő szerv, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (a továbbiakban: HITA) látja el, a (2)–(3) bekezdésben foglaltak szerint.

(2) A HITA a BC terhére, a Kormány egyedi döntése alapján támogatásban részesülő beruházások támogatási rendszerében programkezelési feladatokat végez, amelynek körében ellátja

a) a döntés-előkészítői, a szerződések megkötésével és módosításával összefüggő előkészítő feladatokat,

b) a nyilvántartási és előrejelzési feladatokat,

c) a beruházások végrehajtásának szakmai ellenőrzési és monitoring feladatait,

d) a folyamatlezárási tevékenységet, és

e) a szerződésekkel összefüggő adatkezelési, adatfeldolgozási és a szakmai ellenjegyző vagy a támogató megkeresése alapján a részükre történő adatszolgáltatási feladatokat.

(3)9

III. FEJEZET

AZ ELŐIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ RÉSZLETES RENDELKEZÉSEK

4. A támogatható tevékenységek köre

7. § Egyedi beruházási támogatás a 8. §-ban meghatározottak kivételével bármely iparágban és gazdasági területen megvalósuló beruházáshoz nyújtható, de a támogatás meghatározásakor előnyt élveznek az alábbi iparágakban és gazdasági területen megvalósuló beruházások:

a) biotechnológiai ipar,

b) egészségipar,

c) elektronikai ipar,

d) élelmiszeripar,

e) gépipar,

f) gyógyszeripar,

g) információ és telekommunikációs technológia ipar,

h) járműipar,

i) környezetvédelmi ipar,

j) kutatás-fejlesztési célú beruházás,

k) logisztika,

l) megújuló-energia- ipar,

m) regionális szolgáltató központok létesítése vagy bővítése,

n) turizmust fejlesztő tevékenység,

o) védelmi ipar.

8. § Az Ávr. 76. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül nem nyújtható egyedi beruházási támogatás:

a) acélipari tevékenységhez,

b) a hajógyártásban folytatott tevékenységhez,

c) a széniparban folytatott tevékenységhez,

d) a szintetikusszál-ipari tevékenységhez,

e) a csoportmentességi rendelet 2. cikk 22. pontjában meghatározott mezőgazdasági termékek termeléséhez kapcsolódó tevékenységre,

f) a halászati és akvakultúra termékek piacának közös szervezéséről szóló 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz,

g) a nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,

h) azon vállalkozás részére, amelynek lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó nyilvántartott adó- vagy egyéb köztartozása van, kivéve, ha a tartozás szerint illetékes hatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,

i) azon vállalkozás részére, amely esetében a közigazgatási hatóság határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatását a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző 2 naptári éven belül jogerősen megállapította vagy annak megállapítására irányuló eljárás a támogatás iránti kérelem benyújtásakor folyamatban van,

j) annak a vállalkozásnak, amelyik a beruházást, vagy a fejlesztést olyan ingatlanon kívánja megvalósítani, amely a támogatás odaítélésének időpontjában nem per- és igénymentes, kivéve, ha a támogatást kérelmező az igényjogosultja, továbbá kivéve, ha az ingatlant az önkormányzat javára bejegyzett vételi jog vagy visszavásárlási jog terheli, amennyiben azok gyakorlására az önkormányzat csak azzal a feltétellel jogosult, ha a beruházás meghiúsult,

k) annak a vállalkozásnak, amelyik a beruházást vagy a fejlesztést olyan bérelt vagy lízingelt ingatlanon kívánja megvalósítani, amely esetében a bérleti, illetve a lízing szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a kötelező üzemeltetési időszak idejére,

l) olyan vállalkozásnak, vagy annak a kapcsolt vállalkozásának, amely az Európai Bizottság korábbi döntése alapján jogellenes és a közös piaccal összeegyeztethetetlen támogatásban részesült, és ezért a támogatás visszafizetésére kötelezték és ezen visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget,

m) koncesszióköteles körbe tartozó tevékenységet megvalósító beruházáshoz, a 7. § l) pontja szerinti megújuló energia-ipar terén történő villamosenergia-termelést megvalósító beruházáshoz szükséges bányászati koncesszióköteles résztevékenység kivételével,

n) mezőgazdasági termékek élelmiszeripartól eltérő, ipari célú felhasználására irányuló beruházásokhoz, kivéve a mezőgazdasági és élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok nem energetikai célú felhasználását,

o) azon munkáltató számára, aki a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés 2012. évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendeletben meghatározott munkabéremelést nem teljesíti.

5. A támogatás nyújtásának szempontrendszere

9. § A támogatási döntési javaslat előkészítése során a következő szempontokat kell figyelembe venni:

a) a beruházás a 7. §-ban meghatározott iparágakban és gazdasági területeken valósul-e meg,

b) a beruházás nemzetgazdaságra, különösen a bruttó nemzeti jövedelemre gyakorolt hatása,

c) a beruházással létrehozott új munkahelyek száma és azok fenntartására vállalt időtartam,

d) a beruházás által érintett kistérség elmaradottsága,

e) a beruházás regionális gazdaságélénkítő hatása,

f) a beruházás által termelt hozzáadott érték az érintett iparágon belül,

g) a beruházó tartós magyarországi jelenléte,

h) a beruházás körében foglalkoztatottak között a regisztrált és nem regisztrált álláskeresők aránya,

i) a beruházásnak a régiós munkaerőpiacra gyakorolt pozitív hatása,

j) a beruházás egy fő munkavállalóra jutó hozzáadott-érték termelésének mértéke,

k) a beruházás mennyiben javítja Magyarország versenyképességét térségi és globális szinten az adott iparágban és összgazdasági szinten általában,

l) a beruházás milyen arányban igényel szakképzett és felsőfokú végzettségű munkavállalókat,

m) a beruházó térségi képzési, oktatási tevékenysége,

n) a K+F projekt illeszkedése a Széchenyi tervben megfogalmazott kitörési pontokhoz,

o) a beruházó közvetlenül vagy kapcsolt vállalkozása útján, szerződés alapján együttműködik a HITA-val egy hatékony, erős, versenyképes, világpiaci igényeknek megfelelni képes magyarországi beszállítói háttéripar kifejlesztésében,

p) a beruházás, különös tekintettel a környezetkímélő közlekedési fejlesztésekre, kisméretű szálló por (PM10) kibocsátás csökkentését szolgáló megoldásokat alkalmaz.

6. A támogatás célja

10. § (1) Egyedi beruházási támogatás csak induló beruházáshoz adható.

(2) A beruházás elszámolható költségeként befektetett eszközalapú vagy személyi jellegű ráfordítás fogadható el.

(3) Annak kiszámításakor, hogy egy beruházás elszámolható költsége eléri-e a folyó áron 10 millió eurónak, turisztikai beruházás esetén az 50 millió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás eszközalapú ráfordításai vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott érték kiszámítása során az elszámolható költség meghatározásakor a minimum 10 millió euró beruházási értékösszegbe nem számít bele az összeszámítás alá eső egyéb beruházás.

(5) Az Európai Bizottság felé való utólagos bejelentési (tájékoztatási) kötelezettséget megalapozó 50 millió euró beruházási értékösszeg kiszámítása során az elszámolható költség meghatározásakor több beruházást egyetlen beruházásnak kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalkozás által hároméves időszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált tárgyi eszközeire vonatkoznak.

(6) Annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni.

(7) Egy vállalkozásban történő részesedés szerzés önmagában nem minősül beruházásnak.

11. § A támogatott beruházás által közvetlenül létrehozott munkahelyeknek meg kell felelniük az alábbi feltételeknek:

a) a beruházás a kedvezményezett vállalatnál foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszámának tényleges növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző 12 hónap átlagához képest,

b) a beruházó a beruházás megkezdésekor már létező, továbbá a beruházással létrejött új munkahelyeket a kötelező üzemeltetési időszak alatt az érintett régióban fenntartja.

7. A támogatás mértéke

12. § (1) Az egyes beruházásokhoz nyújtható, bármely helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó összes támogatás támogatási intenzitása nem haladhatja meg az érintett térségben a támogatás odaítélésekor hatályos maximális regionális támogatási intenzitást, kivéve a (4) bekezdésben meghatározott eseteket.

(2) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy egyéb illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Az elszámolható költségeket és a több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontjának évére szükséges diszkontálni. A diszkontáláshoz alkalmazott kamatláb a támogatás igénybejelentésének időpontját megelőző hónap utolsó napján irányadó diszkont kamatláb.

(3) A támogatási intenzitás maximuma az egyes régiókban a következő:

a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 50%,

b) Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban 40%,

c) Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban 30%,

d) Pest megyében 30%,

e) Budapesten 10%.

(4) Amennyiben, a szállítási ágazat és nagyberuházás kivételével, a kérelem benyújtásakor és a döntés meghozatalakor a beruházó

a) kisvállalkozásnak minősül, akkor 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak minősül, akkor 10 százalékponttal

magasabb a támogatási intenzitás maximuma a (3) bekezdésben meghatározott mértékhez képest.

(5) Mezőgazdasági termékek feldolgozására irányuló beruházás esetén a támogatás maximális mértéke:

a) KKV-nak minősülő beruházó esetén a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott régiókban az elszámolható költségek 50%-a, a (3) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott területeken az elszámolható költségek 40%-a,

b) KKV-nak nem minősülő, de 750 főnél kevesebb foglalkoztatottal és 200 millió eurót meg nem haladó árbevétellel rendelkező beruházó esetén a (3) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott régiókban az elszámolható költségek 25%-a, a (3) bekezdés d)–e) pontjában meghatározott területeken az elszámolható költségek 20%-a.

(6) Nagyberuházás esetén a maximális támogatási intenzitás a fentiek alapján meghatározott maximális támogatási intenzitás:

a) 100 százaléka, jelenértéken 50 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségrészig,

b) 50 százaléka, jelenértéken 50 millió és 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségrész közötti részre,

c) 34 százaléka, a jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű elszámolható költségrész feletti részre.

(7) A Kormányrendeletben meghatározott időtartam alatt összeszámítandó, jelenértéken 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó – a Kormányrendeletben meghatározott – elszámolható költség esetén a 100 millió eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó beruházáshoz tartozó, 100 millió eurónak megfelelő forintösszegű beruházáshoz járó támogatásnál több támogatás csak az Európai Bizottság engedélye birtokában nyújtható.

(8) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházás elszámolható költsége eléri-e az ötvenmillió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás elszámolható költségeibe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

8. A támogatásban részesíthetők köre

13. §10 Egyedi beruházási támogatás a Magyarországon székhellyel, vagy Magyarországon fiókteleppel rendelkező gazdasági társaság, európai részvénytársaság, valamint európai szövetkezet részére nyújtható.

14. § (1) A szakmai ellenjegyző és a támogató a Kormány részére közösen támogatási javaslatot tehet beruházási támogatás nyújtására:

a) nagyberuházásokhoz, amennyiben azok elszámolható költségeinek összege legalább 50 millió eurónak megfelelő forintösszeg és az újonnan létesített munkahelyek száma legalább 200, vagy az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban legalább 100,

b) beruházásokhoz, amennyiben azok elszámolható költségeinek összege legalább 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg és az újonnan létesített munkahelyek száma legalább 100, vagy az Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban legalább 50,

c) regionális szolgáltató központok létesítésére vagy bővítésére irányuló beruházásokhoz, ahol az elszámolható költség legalább 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg és az újonnan létesített munkahelyek száma legalább 100, a Közép-Magyarország tervezési-statisztikai régióban legalább 200,

d) kutatás-fejlesztési beruházásokhoz, ahol az elszámolható költségek összege legalább 10 millió eurónak megfelelő forintösszeg és az újonnan létesített munkahelyekben foglalkoztatott, a kutatás-fejlesztési tevékenységbe bevont foglalkoztatottak száma legalább 10 fő.

(2)11 Az (1) bekezdésben meghatározott, folyó áron 10 millió eurónak megfelelő forintösszegnél nagyobb, de folyó áron 25 millió eurónak megfelelő forintösszegnél kisebb elszámolható költségű beruházás részére kizárólag abban az esetben lehet egyedi beruházási támogatást megítélni, amennyiben az Európai Unió által társfinanszírozott pályázatokból nem részesülhet támogatásban. Az elérhető Európai Unió által társfinanszírozott pályázatokról a feladatkörében érintett irányító hatóság a HITA felkérése alapján írásbeli állásfoglalást ad.

(3) A 25 millió eurónak megfelelő forintösszegnél nagyobb, de 50 millió eurónak megfelelő forintösszegnél kisebb elszámolható költségű beruházások részére kizárólag abban az esetben lehet egyedi döntés alapján támogatást megítélni, amennyiben a döntéshozó megállapítja, hogy azok az Európai Unió által társfinanszírozott pályázatokból nem részesülhetnek olyan mértékű beruházásösztönző támogatásban, amely alapján a beruházásnak Magyarország területén történő megvalósítása biztosított.

(4) Nem támogatható az a mezőgazdasági termék feldolgozásra irányuló beruházás, amelynek elszámolható költsége jelenértéken meghaladja a 25 millió eurónak megfelelő forintösszeget, vagy ha az igényelt támogatás jelenértéken több mint 12 millió eurónak megfelelő forintösszeg és az Európai Bizottság a beruházási támogatást bejelentési eljárás keretében hozott határozatával nem hagyja jóvá.

(5) Az elszámolható költségek e §-ban meghatározott nagysága az igénybejelentést megelőző hónap utolsó munkanapján érvényes Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyam alapján számítandó.

(6) Az újonnan létesített munkahelyek számába csak azon munkavállalók számítanak bele, akikkel a beruházó a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti munkaviszonyt létesít.

9. A támogatás nyújtásának alapvető feltételei

15. § (1) A támogatás akkor vehető igénybe és tartható meg, amennyiben a beruházó a beruházást az újonnan létesítendő munkahelyek támogatási szerződésben vállalt feltételekkel történő fenntartása mellett az érintett régióban fenntartja legalább a kötelező üzemeltetési időszakban.

(2) Az (1) bekezdésben megfogalmazott követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott kötelező üzemeltetési időszak alatt korszerűtlenné vált tárgyi eszköz cseréjét, amennyiben a kötelező üzemeltetési időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált tárgyi eszköz cseréjét követő kötelező üzemeltetési időszakban a beruházó a tárgyi eszköz cseréjére támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközökkel azonos funkcióval, azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé.

(3) A támogatás akkor vehető igénybe, ha a beruházó a tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzése, vagy felvásárlás, továbbá személyi jellegű ráfordítások esetében az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítja.

(4) A támogatott beruházás kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie, kivéve a felvásárlás esetét, vagy amennyiben KKV részesül támogatásban.

(5) A támogatható immateriális javaknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

a) kizárólag a beruházó és kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használhatja fel azokat,

b) az érintett immateriális javak bekerülési értékét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) előírásai szerint, terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentik,

c) piaci feltételek mellett, harmadik féltől kell őket megvásárolni, anélkül, hogy a vevő a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikke szerinti értelemben irányítást gyakorolhatna az eladó fölött vagy fordítva,

d) a KKV-k részére nyújtott egyedi beruházási támogatás esetén legalább 3 évig a beruházó eszközei között kell szerepelniük, egyéb esetben a beruházó eszközei közé kell sorolni őket, és legalább 3 évig kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használhatók fel,

e) nagyvállalkozás esetén az immateriális javak az elszámolható költségek maximum 50% -át tehetik ki.

(6) A támogatható tárgyi eszközöknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:

a) a beruházó a támogatásban részesült telephelyen vagy magyarországi telephelyen működő vállalkozásnál beszállító szerződés birtokában használhatja fel,

b) a beszerzett tárgyi eszközöknek tartósan, legalább a monitoring időszak végéig szolgálni kell a támogatott tevékenységet,

c) a megszerzett eszközöknek újnak kell lenniük,

d) piaci feltételek mellett, harmadik féltől kell őket megvásárolni, anélkül hogy a vevő a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 2004. január 20-i 139/2004/EGK tanácsi rendelet 3. cikke szerinti értelemben irányítást gyakorolhatna az eladó fölött vagy fordítva.

16. § (1) Egyedi beruházási támogatás csak akkor nyújtható, ha a csoportmentességi rendelet 8. cikke szerinti ösztönző hatásokkal bír.

(2) A KKV-k részére nyújtott egyedi beruházási támogatás ösztönző hatását igazolja, ha a beruházás megkezdése előtt a beruházó támogatás iránti kérelmét benyújtja, és a szakmai ellenjegyző írásban megerősíti, hogy a további részletes vizsgálat tárgyát képező beruházás megfelel a programban meghatározott jogosultsági feltételeknek.

(3) A KKV-k kivételével minden beruházó a feltételes támogatási ajánlat elfogadásával egyidejűleg a csoportmentességi rendelet 8. cikk (3) bekezdésével összhangban bizonyítja az ösztönző hatás meglétét.

17. § Egyedi beruházási támogatás csak akkor ítélhető meg, ha a beruházó támogatás iránti kérelmének a beruházás megkezdése előtti benyújtását követően a szakmai ellenjegyző írásban megerősíti, hogy a további részletes vizsgálat tárgyát képező beruházás megfelel az e rendeletben meghatározott jogosultsági feltételeknek.

IV. FEJEZET

AZ ELŐIRÁNYZAT FELHASZNÁLÁSÁNAK ELJÁRÁSI SZABÁLYAI

10. A támogatás igénylése

18. § (1) A támogatás igénylése a HITA részére megküldött, cégszerűen aláírt bejelentő adatlap (a továbbiakban: kérelem) benyújtásával történik.

(2) A kérelemnek a következőket kell tartalmaznia:

a) a beruházó adatait és szöveges bemutatását,

b) a tervezett beruházás adatait és szöveges bemutatását,

c) a megtartott és létrehozandó munkahelyek számát,

d) a beruházást megelőző 3 év beruházásaira vonatkozó adatokat és

e) a támogatás ösztönző hatására vonatkozó nyilatkozatot.

f)12 a kedvezményezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján átlátható szervezetnek minősül.

(3) A kérelem befogadását a szakmai ellenjegyző a 17. §-ban foglaltaknak megfelelően visszaigazolja.

19. § (1) A támogatás iránti kérelem szakmai elbírálását követően a HITA a szakmai ellenjegyző és a támogató által kiadott felhatalmazásban foglaltaknak megfelelő tartalommal, feltételes támogatási ajánlatot küld a beruházónak.

(2) A feltételes támogatási ajánlat a támogató oldaláról nem minősül kötelezettségvállalásnak, az kizárólag a beruházó ajánlatot elfogadó egyoldalú nyilatkozatát követően meghozott egyedi Kormány döntés alapján válik jogi úton kikényszeríthetővé, a támogató által elismert kötelezettségvállalássá.

(3) A 14. § (4) bekezdése szerinti beruházás vonatkozásában az (1) bekezdés szerinti feltételes támogatási ajánlat megküldését megelőzően a szakmai ellenjegyző az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjéről szóló 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet) 3. § (4) bekezdése szerint tájékoztatja az agrárpolitikáért felelős minisztert, aki a 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet 4. §-a szerint intézkedik az Európai Bizottság részére történő bejelentésről. Az Európai Bizottságnál kezdeményezett bejelentési eljárás eredményéről az agrárpolitikáért felelős miniszter az Európai Bizottság határozatának közlését követően tájékoztatja a szakmai ellenjegyzőt és a HITA-t. Az agrárpolitikáért felelős miniszter ez utóbbi tájékoztatását követően a továbbiakban a HITA az (1) bekezdés szerint jár el.

20. § A támogatás iránti kérelem benyújtható a beruházó kapcsolt vállalkozása által is, amennyiben a beruházás megvalósítására és a támogatás igénybevételére az e rendelet szabályai szerint támogatásban részesíthetők körébe tartozó vállalkozást kíván létrehozni.

21. § A támogatási eljárás teljes időszaka alatt a beruházónak kell rendelkezésre bocsátania a támogatáshoz szükséges valamennyi adat, tény és információ igazolásához szükséges okiratot és dokumentumot.

11. A támogatott beruházások elszámolható költségeire vonatkozó szabályok

22. § Elszámolt költségként kizárólag a támogatás iránti kérelem visszaigazolását követően felmerült költségek számolhatóak el, figyelemmel a támogatási szerződésben egyedileg meghatározott költség-kategóriákra.

23. § A beruházás során személyi jellegű ráfordításként az Sztv. 79. §-ában meghatározott költségek számolhatók el.

24. § (1) A beruházás során befektetett eszközalapú ráfordításként az Sztv. 47–51. §-ában meghatározott költségek számolhatók el a (2) bekezdésben felsorolt kivételekkel.

(2) Nem elszámolható költségek befektetett eszközalapú ráfordítások esetén:

1. a beruházó saját maga által előállított, forgalmazott eszköz, szoftver, saját maga által nyújtott szolgáltatás, saját maga által forgalmazott rendszer bevezetésének költségei,

2. a beruházónál meglévő termelőkapacitások telephelyen belüli, vagy más telephelyre történő áttelepítési költsége,

3. az előkészítési célú tevékenység költségei, különösen a pályázatkészítés, a pályázati menedzsment, a kifizetési igénylés összeállítása, a megvalósíthatósági tanulmány készítése, a közjegyzői díj,

4. a forráslehetőségek feltérképezésére és pályázatírásra, továbbá a pályázat életútja alatti bármilyen, a pályázat megvalósítására irányuló tanácsadás díja,

5. meglévő gépek átalakításának költségei, amennyiben az átalakítás után a gép teljesítménye, paramétere nem változik, ide nem értve az új technológia bevezetését,

6. eszközök leszerelési költsége,

7. olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a beruházó csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól, vagy végrehajtási eljárás alatt álló magánszemélytől szerzett be,

8. azon eszközök, berendezések, amelyek az igénybejelentés benyújtása előtt bérleti vagy egyéb hasonló konstrukció keretében, továbbá tesztelési, próbaüzemi céllal a beruházónál bármely telephelyen már használatban voltak,

9. készletek beszerzésének költségei,

10. fogyasztási cikkek beszerzésének költségei,

11. járművek, különösen gépjármű, vízi jármű, légi jármű, vasúti jármű, továbbá pótkocsi, félpótkocsi beszerzésének költségei,

12. az apportált eszközök értéke,

13. az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozási vagy megbízási szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés a kifizetést a tevékenység összköltségének a százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetőségét a szerződés tartalmazza, és az ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltségeket a végső beruházó alátámasztja a munka vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással, részletes teljesítésigazolással,

14. az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, ún. szinten tartó felújítási munka költségei, és az üzemszerű működést szolgáló költségek.

15. garancia díj,

16. franchise díj,

17. adótanácsadás és könyvelés díja,

18. biztosítéknyújtáshoz kapcsolódó költségek,

19.13 jelzálog, garanciaszerződés költségei,

20. kamatráfordítások,

21. működési költségek,

22. reprezentációs költségek,

23. jogszabály frissítési díj,

24. fordítási költségek,

25. a 14. § (4) bekezdése szerinti beruházásnál az Európai Bizottság által a bejelentési eljárás keretében hozott, támogatást engedélyező határozat keltének napja előtt felmerült minden költség és ráfordítás.

(3) Amennyiben a beruházó a beruházás, illetve a beruházás hasznosítása során általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a beruházás ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége, a projekt költségvetését bruttó módon kell megtervezni.

(4) Amennyiben a beruházó ÁFA adóalany, vagy még nem ÁFA adóalany, de a beruházás illetve a beruházás hasznosításával azzá válik és az általános forgalmi adó levonására egészben vagy részben jogosult, akkor a támogatás alapja a beruházás ÁFA nélkül számított nettó összköltsége.

(5) A beruházás bármely elemének nem piaci áron történő szerepeltetése a támogatás felülvizsgálatát, vagy arányos visszavonását eredményezi.

(6) A földterület, a telek, az épületek és az egyéb eszközök lízingbevételével kapcsolatos költségek abban az esetben számolhatóak el, amennyiben zártvégű pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a lízingszerződés tartalmazza az eszköznek a lízing időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettségét, amely határidő azonban nem lehet későbbi, mint a beruházás befejezésének dátuma.

(7) Bérelt ingatlanon történő megvalósítás esetén a földterület, a telek és épületek bérleti díja, amelyek a beruházás megvalósítási időszaka alatt merülnek fel, elszámolható költségeknek minősülnek, ha

a) a bérleti szerződés határozatlan idejű vagy

b) határozott idejű szerződés esetén annak időtartama 5 évvel (KKV-k esetében 3 évvel) meghaladja a beruházás befejezésének tervezett dátumát, azaz a kötelező üzemeltetési időszakot lefedi.

25. § A szolgáltató központok létrehozására irányuló beruházás esetében az elszámolható költségek személyi jellegűek, és azt a közvetlenül a beruházással létrehozott munkahelyek tekintetében az új munkavállalók első munkanapjától számított legfeljebb 24 havi személyi jellegű ráfordítás teszi ki, azzal, hogy a 23. § szerinti személyi jellegű ráfordítások alapján nyújtott támogatások esetében a munkahelyeket a beruházás megkezdésétől számított 3 éven belül kell létrehozni.

12. A támogatási döntés, valamint az éven túli kötelezettségvállalás esetei és módja, szerződéskötés

26. § (1) A Kormány a szakmai ellenjegyző és a támogató közös előterjesztésére, egyedi döntés keretében határoz a támogatás odaítéléséről és annak feltételeiről a beruházó 19. § (1) bekezdés szerint kiküldött feltételes támogatási ajánlat elfogadását visszaigazoló egyoldalú jognyilatkozatát követően.

(2) Abban az esetben, ha a Kormány a központi költségvetésről szóló törvényben a BC-re meghatározott támogatási előirányzati keretet meghaladóan dönt egyedi támogatás odaítéléséről, egyidejűleg a támogatási előirányzat megemeléséről is rendelkezik.

(3) A támogatási szerződésben évenkénti ütemezésben rögzíteni kell az adott évet terhelő kötelezettségvállalás mértékét.

27. § (1) A Kormány döntése alapján a beruházó javára és a támogatás forrását képező előirányzat terhére a támogató, a támogatás nyújtásának konkrét feltételeiről történt megegyezést követően támogatási szerződést köt a beruházóval, amelyet a szakmai ellenjegyző ellenjegyez, és amelynek egyedi feltételeit a Kormány a 26. § (1) bekezdése szerinti döntésében meghatározott feltételek keretein belül jogosult meghatározni.

(2) A megkötött támogatási szerződéssel kapcsolatos valamennyi jogi aktus, különös tekintettel annak módosítására, valamint bármilyen okból történő megszüntetésére, a támogató és a szakmai ellenjegyző közös döntésével történhet.

13. Támogatás folyósítása, előleg

28. § (1)14 A támogatás folyósítása a beruházó által a támogatási szerződésben meghatározott ütemezés szerint benyújtott számlák alapján, utólag, teljesítés- és forrásarányosan történik.

(2) Támogatási előleg jelen támogatási programban nem nyújtható.

14. A támogatás biztosítékai

29. § (1) A támogatási szerződés rendelkezik a támogatás visszavonása, a támogatási szerződés felmondása, és a támogató által alkalmazott elállás esetére nyújtandó biztosítékokról.

(2) A biztosítékok körét, a beruházás jellegének megfelelően, a támogató jogosult meghatározni úgy, hogy a támogató az előirányzatból nyújtott támogatás visszafizetésére vonatkozó igényét maradéktalanul, a lehető legrövidebb időn belül, eredményesen tudja érvényesíteni.

(3) A biztosítékok rendelkezésre állása a támogatási szerződés hatálybalépésének feltétele.

(4)15 Biztosítékként a beruházónak valamennyi, beszedési megbízással terhelhető fizetési számlájára vonatkozóan, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtania a kezelő szerv felé, ezen túlmenően szerződést biztosító mellék-kötelezettségként formailag megfelelő garanciavállaló nyilatkozatot, készfizető kezességi szerződést vagy ingó és ingatlan jelzálogot a támogatási szerződés rendelkezéseitől függően.

15. A támogatott tevékenységekkel kapcsolatos beszámoltatás és monitoring

30. § (1) A támogatási szerződésben kell rendelkezni a beruházó rendeltetésszerű támogatás-felhasználásról szóló beszámolási és bejelentési kötelezettségeiről, valamint a beszámolók benyújtásának határidőiről.

(2) A beszámoló a támogatási szerződésben meghatározott feltételeknek megfelelően tartalmazza a beruházás megvalósításának szakmai és pénzügyi megvalósítását, figyelemmel a beruházással elérni kívánt hatások és célok megvalósulására.

16. A beruházás megvalósításának ellenőrzése, a támogatás visszakövetelése

31. § (1) Amennyiben a beruházás nem, vagy csak részben a támogatási szerződésben, vagy annak módosításaiban foglaltak szerint valósul meg, és a támogatási szerződés megfelelő módosítására nem került sor, a támogató jogosult a támogatási szerződés szerinti biztosíték érvényesítésére, a támogatás részleges vagy teljes visszafizetésének elrendelésére, valamint a támogatási szerződés felmondására vagy az attól történő elállásra.

(2) A támogató az alábbi, súlyos szerződésszegésnek minősülő esetekben a támogatási szerződéstől eláll vagy felmondja azt és érvényesíti a szerződés szerinti biztosítékokat:

a) a beruházó a támogató írásbeli felszólítása ellenére sem nyújtja be a támogatási szerződés szerinti ütemezésnek megfelelő beszámolót, illetve elszámolást,

b) a beruházó a Kormány támogatói döntését érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a támogatási igény benyújtásakor, vagy utólagosan olyan körülmény áll be, mely alapján nem lett volna jogosult támogatásra,

c) a beruházó részéről nyújtott biztosíték megszűnik, illetve megsemmisül, vagy értéke számottevően csökken és a támogató írásbeli felszólítása ellenére sem gondoskodik új biztosíték nyújtásáról,

d) a beruházó a támogatási szerződés megkötésének feltételeként nyújtott nyilatkozatokat visszavonja, illetve a támogatási szerződés módosításával egyidejűleg a módosítással érintett nyilatkozatokat a támogató írásbeli felszólítása ellenére nem teszi meg.

(3) A támogatási szerződés a (2) bekezdésben meghatározottakon túli, a szerződés szerinti biztosítékok érvényesítését megalapozó, illetve elállási vagy felmondási okokat is meghatározhat.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

32. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

33. § (1) E rendelet hatálybalépését megelőzően benyújtott kérelmek esetében a Kormány egyedi döntésével megítélhető támogatások nyújtásának szabályairól szóló 8/2007. (I. 24.) GKM rendeletnek az e rendelet hatálybalépésének napját megelőző napon hatályos szabályait kell alkalmazni, kivéve, ha a beruházó a szakmai ellenjegyző által hivatalosan befogadottként visszajelzett kérelmének az e rendelet szerinti feltételek alapján történő módosíthatóságát és elbírálását kéri, az eredeti kérelem benyújtásához kapcsolódó joghatások fenntartásával.

(2) A beruházó az (1) bekezdésben foglalt kivétel tekintetében a HITA ez irányú hivatalos megkeresésének kézhezvételétől számított 15 napon belül jelez vissza, hivatalos levélben.

34. §16 E rendelet alapján támogatási döntést 2014. június 30-ig lehet hozni.

35. § Ez a rendelet a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (kihirdetve: az Európai unió Hivatalos Lapja, 2008. augusztus 6., L214/3) hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!