nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet
a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról
2013-01-01
2013-03-07
3
Jogszabály

249/2012. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a közszolgálati tisztviselők részére adható juttatásokról és egyes illetménypótlékokról

A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 6. pont a), c), d) és e) alpontjában, valamint 16. pont a) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. Hatály

1. § (1)1 A rendelet hatálya – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. és 2. §-ában meghatározott közigazgatási szervekre és az ott foglalkoztatott kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, valamint a közszolgálati jogviszonyban állókra terjed ki.

(2)2 A 3. § hatálya az államigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselőre, kormányzati ügykezelőre terjed ki.

(3) A szakmai vezetőre, a politikai tanácsadóra, politikai főtanácsadóra, a kormányzati ügykezelőre, közszolgálati ügykezelőre a 2. § hatálya nem terjed ki.

(4) A 9. § hatálya az (1) bekezdésben foglaltakon kívül kiterjed a politikai vezetőre is.

(5)3 A NAV állományába tartozó kormánytisztviselőkre és kormányzati ügykezelőkre a 2. § és 9. § hatálya nem terjed ki.

II. Képzettségi pótlék

2. § (1) A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a közigazgatási szerv kormánytisztviselői, köztisztviselői számára a hivatali szervezet vezetője – a közigazgatási szerv személyi juttatása előirányzata terhére – képzettségi pótlékot állapíthat meg.

(2) Képzettségi pótlék állapítható meg annak a kormánytisztviselőnek, köztisztviselőnek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges.

(3) A képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a közszolgálati szabályzatban vagy ügyrendben kell feltüntetni.

(4) A képzettségi pótlék mértéke:

a) doktori (PhD) fokozat vagy a felsőoktatási törvényben meghatározott, azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 75%-a,

b) felsőfokú iskolai rendszerű képzésben, továbbképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 50%-a,

c) akkreditált iskolai rendszerű felsőfokú szakképzésben vagy iskolarendszeren kívüli felsőfokú szakképzésben szerzett szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 40%-a,

d) iskolarendszeren kívüli középfokú szakképzésben szerzett további szakképesítés, szakképzettség esetén az illetményalap 30%-a.

(5) A több feltételnek is megfelelő kormánytisztviselő, köztisztviselő csak egy, a magasabb összegű pótlékra jogosult. A (4) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott több, a képzettségi pótlék szempontjából azonos szintű oklevél vagy szakképesítés esetén is csak egyszeres pótlék állapítható meg.

(6) A felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő, köztisztviselő nem jogosult képzettségi pótlékra, ha a (4) bekezdés d) pontjában meghatározott további szakképesítéssel rendelkezik.

III. Munkaköri pótlék

3. § (1)4 Az államigazgatási szervnél a kormánytisztviselő, kormányzati ügykezelő számára a hivatali szervezet vezetője munkaköri pótlékot állapíthat meg.

(2) A munkaköri pótlék csak abban a munkakörben fizethető, amelyet munkakör-elemzést követően értékeltek a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által meghatározott szakmai módszertan alapján.

(3) A munkakör-elemzéseket és -értékeléseket, továbbá a pótlékra javasolt munkaköröket valamint a pótlék mértékét a személyügyi központnak kell megküldeni.

(4) A munkakör-értékelés alapján a hivatali szervezet vezetője közszolgálati szabályzatban határozza meg azokat a munkaköröket, amelyekben pótlék fizethető.

(5) A munkaköri pótlékra jogosító munkaköröket külön kell meghatározni a vezetőre, az I. besorolási osztályba tartozó, valamint II. besorolási osztályba tartozó kormánytisztviselőre, továbbá a kormányzati ügykezelőre.

(6)5 Az államigazgatási szervnél a megállapított eredeti személyi juttatások előirányzatának tíz százalékát nem haladhatja meg a munkaköri pótlékra kifizethető összeg.

(7) A kormánytisztviselő részére legfeljebb a besorolása szerinti alapilletménye 30%-ának megfelelő összeg fizethető munkaköri pótlékként. Amennyiben a kormánytisztviselő számára alapilletmény-eltérítést is megállapítottak, akkor a munkaköri pótlék és az eltérítés együttes összege nem haladhatja meg a kormánytisztviselő besorolása szerinti alapilletménye 50%-ának megfelelő összeget.

(8) Kormányzati ügykezelő esetében a (7) bekezdés rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy részére legfeljebb az illetménye 30%-ának megfelelő összeg fizethető munkaköri pótlékként.

(9) A munkakör ismételt elemzésére és értékelésére akkor kerülhet sor, ha megváltozik a munkakör tartalma. Ha egy munkakör ismételt elemzésére és értékelésére kerül sor, akkor arról a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert a személyügyi központ útján tájékoztatni kell.

(10)6 A munkakör-elemzéseket és értékeléseket az államigazgatási szerv tárolja.

(11) A munkakör-elemzéseket a munkaköri leírások alapján kell végezni.

(12) E § alkalmazásában a Kormány a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatalt jelöli ki személyügyi központként.

IV. Céljuttatás

4. § (1) A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető számára a Kttv. 154. § (2) bekezdésben foglaltak szerint állapítható meg célfeladat, illetve céljuttatás.

(2) A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a hivatali szervezet vezetője igazolta.

(3) A célfeladat nem lehet azonos a teljesítményértékelés során a közszolgálati tisztviselő, részére megállapított feladattal.

(4) A céljuttatással kapcsolatos adatokról (a célfeladat megnevezéséről, a céljuttatás kifizetéséről, annak összegéről, a közszolgálati tisztviselők besorolásáról, a szervezet megnevezéséről, amennyiben a céljuttatás uniós forrásból kerül kifizetésre, akkor a projekt elnevezéséről és számáról) a hivatali szervezet vezetője a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig tájékoztatja a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős minisztert.

(5) A Kttv. 154. § (3) bekezdése szerint megállapított célfaladat, illetve céljuttatás esetében a céljuttatás fedezetét a célfeladatot tűző államigazgatási szerv költségvetéséből kell biztosítani.

5. § A Kttv. 154. § (3) bekezdése szerinti célfeladat meghatározása során a 4. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

V. Kutatási megállapodás

6. § (1) A kormányzati tevékenység támogatására a hivatali szervezet vezetője legfeljebb egy éves időtartamra kutatási megállapodást köthet a közszolgálati tisztviselővel, szakmai vezetővel.

(2) A kutatás eredményes végrehajtása esetén a közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt kutatói céljuttatás illeti meg.

(3) A kutatás időtartamára a közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt mentesíteni kell a munkavégzés alól. A munkavégzés alóli mentesítés feltételeiről és a mentesítés idejére járó díjazásról a felek külön megállapodást köthetnek.

(4) Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a 4. §-t kell megfelelően alkalmazni.

VI. Az állam által vállalt készfizető kezesség

7. §7

VII. Kegyeleti juttatás

8. §8

VIII. Cafetéria

9. § (1) A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető írásban vagy elektronikus úton a tárgyév március 1-ig, illetve a jogviszony létesítésekor vagy az áthelyezésekor nyilatkozik arról, hogy a cafetéria-juttatás összegén belül milyen juttatásokra tart igényt. A nyilatkozat ezt követően csak akkor módosítható, ha azt a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban lehetővé teszi. A hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban előírhatja, hogy a közszolgálati tisztviselőnek, szakmai vezetőnek, politikai vezetőnek a helyi utazására szolgáló bérlet választására vonatkozó nyilatkozatát a tárgyévre vonatkozó nyilatkoztatási időszakot megelőzően kell megtennie.

(2) A közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt, politikai vezetőt megillető cafetéria-juttatás éves összegét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a hivatali szervezet vezetője a közszolgálati szabályzatban határozza meg tárgyév február 15-ig.

(3) A Kttv. 151. § (2) bekezdésében meghatározott esetben, illetve ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, illetve – a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a Kttv. 60. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból szűnik meg.

(4) Ha a közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt a tárgyév közben áthelyezik, cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál a (10) bekezdésben meghatározottak szerint időarányosan jogosult.

(5) Az éves keretösszeg az adott évben a közszolgálati szabályzatban meghatározott cafetéria-juttatás igénybevételére használható fel. A tárgyévben igénybe nem vett összeg a következő évre nem vihető át. A közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető a tárgyévben igénybe nem vett összeg felhasználásáról – a közszolgálati szabályzatban meghatározott eljárási rendben – november 30-ig írásban nyilatkozik. Amennyiben a keretösszegből ezer forintot meg nem haladó összeg marad, azt a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető nem veheti igénybe.

(6) Az éves keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani, kivéve, ha a keretösszeg megfelel a Kttv. 151. § (1) bekezdésében meghatározott legalacsonyabb, illetve a költségvetési törvényben meghatározott legmagasabb összegnek.

(7) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 71. § (3) bekezdésben szereplő juttatások közül választ, akkor a keretösszegből legalább akkora összeget kell felhasználnia, amekkora összegű az adott pénztár, intézmény által előírt minimum tagdíj összege. E követelmény olyan módon is teljesíthető, hogy a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető a minimum tagdíj összegére kiegészíti a felhasznált cafetéria-juttatás összegét.

(8) Ha a juttatások év közbeni módosításának lehetőségét biztosítja a közigazgatási szerv a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető számára, akkor annak módját, feltételeit a közszolgálati szabályzatban meg kell állapítani. A módosítás névre szóló utalvány esetében csak akkor lehetséges, ha azt a közigazgatási szerv még nem rendelte meg a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető részére annak korábbi nyilatkozata alapján.

(9) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető jogviszonya év közben keletkezik, vagy a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető áthelyezésére kerül sor, illetve tartós távollétéről tér vissza, akkor az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül nyilatkozik az általa választott cafetéria-juttatásról.

(10) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető jogviszonya év közben keletkezik, a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető a keretösszeg időarányos részére jogosult. A keretösszeget ezer forintra kerekítve kell megállapítani. A jogosultsági idő számításakor az adott év naptári napjainak számát kell figyelembe venni.

(11) Ha a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető önhibájából nem nyilatkozik határidőben az általa választott cafetéria-juttatásról, akkor a hivatali szervezet vezetője által meghatározott juttatásra jogosult.

(12) A juttatás elszámolásakor figyelembe kell venni a közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető, politikai vezető nevére szóló, a szerv által már megrendelt utalvány összegét is. Továbbá igénybe vett juttatásnak kell tekinteni az elszámolás során az Szja tv. 71. § (3) bekezdése szerinti juttatások esetében a kiutalt tárgyhavi munkáltatói hozzájárulást.

(13) A hivatali szervezet vezetője által kiadott közszolgálati szabályzat a szervezet személyi állományának egyes csoportjai tekintetében nem állapíthat meg valamely szempont alapján eltérő mértékű keretösszeget, illetve eltérő választható juttatásokat.

IX. Juttatások nyugállományú közszolgálati tisztviselők, szakmai vezetők részére

10. § (1) A nyugállományú közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető a szociális helyzetére figyelemmel, rászorultság alapján pénzbeli vagy természetbeni támogatásban részesíthető.

(2) Szociális és kegyeleti támogatás céljára a közigazgatási szerv költségvetésében fedezetet kell biztosítani (szociális keret), amely más célra nem használható fel és nem csoportosítható át.

(3) A szociális támogatások körültekintő felhasználásának biztosítására, a nyugállományú közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető szociális helyzetének folyamatos figyelemmel kísérésére, az igényjogosultság megállapítására és a támogatások folyósítására – szociális bizottságok bevonásával – a szerv vezetője a személyügyi szervezet útján köteles intézkedni.

(4) A szervek vezetői a személyügyi szervezet útján, a szociális bizottságokkal és a társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel együttműködve kötelesek figyelemmel kísérni a nyugdíjas közszolgálati tisztviselői, szakmai vezetői állomány szociális helyzetét, nyilvántartani a tartósan gondozásra szorulókat, folyamatosan kapcsolatot tartani a gondozottakkal.

(5) A szociális keret terhére nyújtható pénzbeli és természetbeni támogatások:

a) eseti szociális segély,

b) jövedelem-kiegészítés,

c) temetési segély,

d) kedvezményes étkeztetés,

e) kedvezményes üdültetés,

f) egyes szolgáltatások kedvezményes igénybevétele.

11. § (1) A 10. § (4) bekezdésében meghatározott feladatokat annak a szervnek a vezetője látja el, ahonnan az érintett nyugállományba került.

(2) A szerv megszűnése esetén ezt a feladatot a jogutód szerv, ennek hiányában a felettes vagy az általa kijelölt szerv látja el.

12. § (1) A nyugállományú közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető szociális gondozásának, illetve szakmai tapasztalata hasznosításának elősegítésére, a velük való kapcsolattartás biztosítására a munkáltató nyugdíjas bizottságot hozhat létre, illetve támogathatja az e célokat szolgáló egyesületek létrehozását. A rendkívüli feladatok végrehajtása során, így különösen választás, népszámlálás, egyéb statisztikai felmérések keretében elsősorban az életpályájukat a közszolgálatban letöltő, tapasztalt nyugdíjas közszolgálati tisztviselőt, szakmai vezetőt előnyben kell részesíteni. A nyugdíjas bizottság javaslatot tehet nyugdíjas közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető elismerésére a Közszolgálati Tisztviselők Napja alkalmából.

(2) A központi államigazgatási szerv vezetője legalább kétévente áttekinti, értékeli az (1) bekezdésben, valamint a 10–11. §-okban meghatározott rendelkezések érvényesülését, és szükség esetén a nyugdíjas közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető helyzetét javító intézkedést hoz. Az értékelés megvitatására a nyugdíjas bizottság képviselőjét is meg kell hívni.

(3) Ha nyugdíjas bizottságot nem hoznak létre, a nyugdíjas közszolgálati tisztviselő, szakmai vezető ügyeinek intézésével referens bízható meg.

X. Záró rendelkezések

13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

14. § A 3. § (4) bekezdése alapján meghozott szabályozás hatályba lépésétől 2012. december 31-ig fizethetők ki a munkaköri pótlékok.

15. §9

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!