nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2012. évi XC. törvény
a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról
2013-01-01
2013-01-01
0

2012. évi XC. törvény

a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról1

Az Országgyűlés a helyi önkormányzati feladatkörbe tartozó kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának elősegítése, az emberi élet- és vagyonbiztonság, valamint a természeti és épített környezet levegőtisztaságának védelme, a klímavédelem, az energiahatékonyság és a károsanyag-kibocsátás csökkentése érdekében kialakított kéményseprő-ipari közszolgáltatás hatékony működésének megteremtése érdekében a következő törvényt alkotja:

1. Általános rendelkezések

1. § E törvény alkalmazásában

1. ellátásért felelős önkormányzat: a kéményseprő-ipari közszolgáltatás (a továbbiakban: közszolgáltatás) feladatát ténylegesen ellátó, a közszolgáltatást önként vállaló önkormányzat, ennek hiányában a feladat eredeti címzettje,

2. égéstermék: tüzelőanyagok elégetésekor keletkező termék, amely lehet gáznemű, folyékony, szilárd vagy ezek keveréke,

3. égéstermék-elvezető: az épített kémény, az épített vagy szerelt, héjból vagy héjakból álló szerkezet, amely egy vagy több járatot képez, és a tüzelőberendezés tűzterében keletkezett égésterméket a szabadba vezeti,

4. gazdálkodó szervezet: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet,

5. használaton kívüli égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amelynek összes nyílását befalazták vagy nem éghető anyaggal tömören, vagy egyéb nem oldható szerelési technológiával (kötéssel) lezárták,

6. ingatlan használója: az ingatlant ténylegesen használó személy, ennek hiányában a tulajdonos,

7. közszolgáltatást önként vállaló önkormányzat: a közszolgáltatás ellátásának biztosítását a közszolgáltatási feladat eredeti címzettjétől a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 12. §-a alapján vállaló önkormányzat,

8. tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezető: olyan égéstermék-elvezető, amely a tartalékfűtés célját szolgálja, üzemképes állapotban van, de nincs rácsatlakoztatva tüzelőberendezés,

9. tüzelőberendezés: szilárd, cseppfolyós vagy légnemű energiatermelő anyaggal üzemelő berendezés, amelyben a működés során égéstermék keletkezik,

10. sormunka: az a külön megrendelés nélkül, előzetes értesítést követően, rendszeres időközönként végzett közszolgáltatás, amelynek díját további kiszállási díj nem terheli.

2. A közszolgáltatási feladat vállalására és felhagyására vonatkozó szabályok

2. § A közszolgáltatás biztosítása:

a) a megye egész területén a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata,

b) Pest megye közigazgatási területén Érd megyei jogú város önkormányzata,

c) a fővárosban a fővárosi önkormányzat

kötelező feladata [a továbbiakban az a)–c) pont együtt: a közszolgáltatási feladat eredeti címzettje].

3. § (1) A közszolgáltatást önként vállaló önkormányzat a közszolgáltatás ellátását a feladat eredeti címzettje helyett – a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvényben meghatározott feltételek teljesítése mellett – a következő feltételek teljesítése esetén vállalhatja:

a) a vállalásról a közszolgáltatást önként vállaló önkormányzat a vállalás időpontját megelőző legalább hat hónappal korábban dönt, és erről haladéktalanul értesíti a feladat eredeti címzettjét,

b) a közszolgáltatás vállalásáról a közszolgáltatást önként vállaló önkormányzat és a feladat eredeti címzettje írásbeli megállapodást köt,

c) a közszolgáltatási feladatot önként vállaló önkormányzat legkésőbb július 31-ig a következő év január 1-jei hatálybalépéssel megalkotja a közszolgáltatásra vonatkozó rendeletét, egyúttal a közszolgáltatási feladat eredeti címzettje akként módosítja rendeletét, hogy annak hatálya a közszolgáltatási feladatot önként vállaló önkormányzatra a vállalás időpontjától már nem terjed ki.

(2) A közszolgáltatást önként vállaló önkormányzat a közszolgáltatással csak adott év utolsó napjával hagyhat fel.

(3) Amennyiben a közszolgáltatás ellátását önként vállaló önkormányzat a közszolgáltatási feladat ellátásával felhagy, a felhagyás során az (1) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni úgy, hogy annak eredeti címzettje a következő év január 1-jei hatálybalépéssel megalkotja vagy módosítja a közszolgáltatásra vonatkozó rendeletét, és biztosítja a közszolgáltatást.

4. § (1) A közszolgáltatás vállalására vonatkozó, a 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodás tartalmazza legalább

a) a közszolgáltatással érintett ellátási területet,

b) a feladat vállalásának kezdő időpontját,

c) a megállapodás legrövidebb időtartamát, amely nem lehet rövidebb, mint öt év,

d) mellékletként a közszolgáltatással összefüggő dokumentumok, nyilvántartások jegyzékét,

e) a közszolgáltatás felhagyásának feltételeit.

(2) A közszolgáltatással összefüggő valamennyi dokumentum és nyilvántartás a közszolgáltatás átadásának a napján a közszolgáltatási feladat ellátásáért a továbbiakban felelős önkormányzat részére átadásra kerül.

3. A közszolgáltatás ellátására vonatkozó szabályok

5. § (1) Az ellátásért felelős önkormányzat a közszolgáltatást az ellátásához szükséges minimális szakmai, személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező,

a) általa alapított költségvetési szerv, gazdálkodó szervezet, nonprofit szervezet és egyéb szervezet vagy

b) pályázaton nyertes gazdálkodó szervezet

(a továbbiakban együtt: közszolgáltató) útján látja el.

(2) A közszolgáltató az ellátásért felelős önkormányzattal közszolgáltatási szerződést köt, amely tartalmazza legalább

a) a közszolgáltatási kötelezettség tartalmát,

b) a közszolgáltatással érintett ellátási területet,

c) a közszolgáltatás felmondásának feltételeit és a felmondási időt, amely hat hónapnál rövidebb nem lehet,

d) a szolgáltatásnyújtás kezdő időpontját,

e) a szerződés időtartamát, amely öt évnél rövidebb és tíz évnél hosszabb nem lehet,

f) mellékletként a közszolgáltatással összefüggő dokumentumok, nyilvántartások jegyzékét.

(3) Amennyiben a közszolgáltató a közszolgáltatási tevékenységen kívül is végez egyéb tevékenységeket, akkor a közszolgáltatás költségeit és bevételeit a többi szolgáltatásétól elkülönítve kell kimutatnia belső számláiban, a költségek és bevételek elkülönítésének paramétereivel együtt.

(4) Az ellátásért felelős önkormányzat a birtokában lévő, a közszolgáltatással összefüggő, folyamatban lévő ügyek dokumentumait és nyilvántartásait a szerződés hatálybalépésének napján a közszolgáltatónak átadja.

(5) A szerződés felmondása esetén az ellátásért felelős önkormányzatnak a felmondási idő alatt meg kell tennie a közszolgáltatás folyamatos ellátásának biztosításához szükséges intézkedéseket.

(6) A szerződés megszűnése esetén a közszolgáltatással összefüggő valamennyi dokumentumot és nyilvántartást a közszolgáltató az ellátásért felelős önkormányzatnak a szerződés megszűnése napján átadja.

(7) A közszolgáltató köteles a közszolgáltatási tevékenységet a tűzvédelmi hatóságnak bejelenteni.

6. § (1) A közszolgáltatás során a közszolgáltató sormunka keretében időszakonként köteles elvégezni

a) az égéstermék-elvezető ellenőrzését, szükség szerinti tisztítását,

b) az égéstermék-elvezető műszaki felülvizsgálatát,

c) a tüzelőberendezés biztonságos működéséhez szükséges levegő utánpótlásának ellenőrzését, figyelembe véve a levegő utánpótlást befolyásoló műszaki berendezések, beavatkozások hatását is, valamint

d) az égéstermék paramétereinek ellenőrzését.

(2) A közszolgáltató a közszolgáltatás keretében elvégzi az ingatlan tulajdonosa által megrendelt égéstermék-elvezetővel kapcsolatos kötelező műszaki vizsgálatokat. Az időlegesen használt ingatlanok esetében az ingatlan tulajdonosának megrendelésére időszakonként kell elvégezni az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglaltakat.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feladatok eredményét tartalmazó dokumentum egy példányát a közszolgáltató az ingatlan tulajdonosának, annak távollétében az ingatlan használójának igazolt módon átadja.

(4) A közszolgáltató az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelőberendezések közszolgáltatáshoz szükséges műszaki adatairól (a továbbiakban: műszaki adat) címenként nyilvántartást vezet.

(5) Nem tartozik a közszolgáltatás körébe

a) az épített cserépkályha, kandalló, kemence csak bontással oldható összekötő eleme vagy annak bekötőnyílása, valamint

b) a használaton kívüli égéstermék-elvezető.

7. § (1) A közszolgáltató az időszakos ellenőrzést és a szükség szerinti tisztítást megrendelés nélkül, ütemezett sormunka keretében látja el az ingatlan használójának előzetes értesítése alapján. Amennyiben az ingatlan használójának a jelzett időpont nem megfelelő, az első időponttól számított 30 napon belül eső második időpontot jelöl meg a közszolgáltató.

(2) Ha a közszolgáltató a közszolgáltatás ellátása során, a szakterületét érintően, az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetését észleli,

a) írásban felszólítja a használót az üzemeltetés azonnali leállítására a szabálytalanság megszüntetéséig,

b) az ingatlan címének közlésével – a veszély jellegétől függően – haladéktalanul tájékoztatja a hatáskörrel rendelkező hatóságot, szükség esetén a gázelosztói engedélyest.

(3) Ha az égéstermék-elvezető állapotának időszakos ellenőrzése, tisztítása, műszaki felülvizsgálata – az ingatlan használója e törvényben meghatározott kötelezettségének elmulasztása miatt – meghiúsul, a közszolgáltató értesíti a tűzvédelmi hatóságot.

8. § A közszolgáltató vagy a közszolgáltatóval munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló személy, valamint mindezek többségi tulajdonában álló gazdálkodó szervezet nem vállalkozhat égéstermék-elvezető építésére, szerelésére, bélelésére, javítására, kéménytechnikai termékek forgalmazására vagy más olyan munka elvégzésére, amely a közszolgáltató által feltárt hiányosság, szabálytalanság megszüntetésére vagy ehhez kapcsolódó termék forgalmazására irányul.

4. Az ingatlan tulajdonosának és használójának kötelezettségei és jogai

9. § (1) Az ellátásért felelős önkormányzat által szervezett, e törvényben meghatározott közszolgáltatást az ingatlan használója köteles igénybe venni, ha

a) olyan tüzelőberendezést üzemeltet, amely a hozzá tartozó vagy a hozzá csatlakoztatott égéstermék-elvezetővel van felszerelve, vagy ahhoz csatlakozik, vagy

b) tartalék (biztonsági) égéstermék-elvezetőt tart fenn.

(2) Az ingatlan használója köteles

a) a közszolgáltató 6. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását lehetővé tenni és az ehhez szükséges feltételeket biztosítani,

b) a közszolgáltatónak megadni a családi és utónevét, a lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét (a továbbiakban: személyes adat),

c) a 7. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az üzemeltetést azonnal befejezni és haladéktalanul intézkedni a szabálytalanság megszüntetésére,

d) a c) pontba nem tartozó szabálytalanságot legkésőbb a következő ellenőrzés időpontjáig megszüntetni,

e) a közszolgáltatásért járó díjat megfizetni az ingatlan tulajdonosának a (3) bekezdés c) pontja szerinti bejelentése esetén,

f) a 7. § (1) bekezdésében meghatározott második időponttól számított 30 napon belül a közszolgáltatást – külön egyeztetést követően – igénybe venni, és a közszolgáltatás díján túl a külön kiszállás díját megfizetni, amennyiben a közszolgáltató a második időpontban sem tudta a közszolgáltatást ellátni.

(3) Az ingatlan tulajdonosa köteles

a) a 6. § (2) bekezdésében meghatározott műszaki vizsgálatokat megrendelni,

b) személyes adatait a közszolgáltatónak írásban, igazolható módon bejelenteni,

c) az ingatlan használójával fennálló megállapodás alapján írásban, igazolható módon bejelenteni a közszolgáltatónak, ha a közszolgáltatásért járó díj megfizetése az ingatlan használóját terheli,

d) a (2) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott feladatok ellátásáról gondoskodni, ha az ingatlan használója ezt az előírt határidőn belül nem teszi meg.

(4) Az ingatlan tulajdonosa vagy használója a hatósági eljárásokat megelőzően köteles panaszával – igazolható módon – a közszolgáltatóhoz vagy az ellátásért felelős önkormányzathoz fordulni.

5. A közszolgáltatás költségeinek fedezete

10. § (1) Az ellátásért felelős önkormányzat a közszolgáltatási díjakat évente felülvizsgálja, és amennyiben szükséges, a következő évben alkalmazandó díjakat november 30-ig rendeletben meghatározza.

(2) A díjak mértékét az égéstermék-elvezető típusa, a tüzelési mód, az égéstermék-elvezető igénybevételének jellege, és a közszolgáltatással érintett ellátási terület településszerkezetének figyelembevételével kell meghatározni.

(3) A közszolgáltatás díjának fedezetet kell biztosítania a hatékonyan működő vállalkozás ráfordításaihoz és a közszolgáltatással összefüggő működés fejleszthető fenntartásához.

(4) A díjak megállapításakor ki kell kérni a fogyasztóvédelmi hatóság és a szakmai érdekképviseletek véleményét.

(5) A díjhátralék keletkezését követő 30 napot követően a közszolgáltató felhívja a használó és az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére.

6. A közszolgáltató adatkezelése

11. § (1) Az ellátásért felelős önkormányzat a közszolgáltatás megkezdésének időpontjáig átadja a közszolgáltatónak a közszolgáltatással érintett ingatlanok címét, valamint az ingatlan használójának és tulajdonosának személyes adatait.

(2) A közszolgáltató a vele szerződésben álló, ellátásért felelős önkormányzattól, továbbá az ingatlan használójától és tulajdonosától a közszolgáltatás ellátása céljából beszerzett személyes adatokat, valamint az ingatlan címét kezeli.

(3) A közszolgáltató a nyilvántartásban az ingatlan használójától és tulajdonosától, az ellátásért felelős önkormányzattól, az építésügyi és tűzvédelmi hatóságtól, vezetékes gázzal üzemelő tüzelőberendezések esetében a gázelosztói engedélyestől vagy a műszaki biztonsági hatósági feladatot ellátó szervtől, továbbá a feladat ellátása során szerzett, a feladatához kapcsolódó műszaki adatokat kezeli.

(4) A közszolgáltató a nyilvántartásában rögzített, a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatokat, az ingatlan adatait és a tüzelőberendezések közszolgáltatáshoz szükséges adatait a 7. § (2) bekezdés b) pontjában és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetben továbbítja az eljáró építésügyi hatóságnak, tűzvédelmi hatóságnak, a műszaki biztonsági hatósági feladatot ellátó szervnek vagy a fogyasztóvédelmi hatóságnak.

(5) A közszolgáltató a (2) és (3) bekezdés szerinti adatokat a közszolgáltatási tevékenységének megszűnéséig kezelheti, és az 5. § (11) bekezdésében meghatározott átadást követően az adatokat a nyilvántartásából törli.

7. Hatósági felügyelet

12. § (1) A tűzvédelmi hatóság a közszolgáltatási tevékenység végzésére jogosult közszolgáltatókról nyilvántartást vezet, amelyben a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl nyilvántartja

a) a képviseletet ellátó természetes személy személyazonosító adatait,

b) a tevékenység gyakorlására jogosult vagy képviselője telefonszámát, elektronikus levélcímét, székhelyét és telephelyét,

c) a közszolgáltatás megkezdésének és befejezésének időpontját.

(2) A tűzvédelmi hatóság

a) folyamatosan vizsgálja

aa) a közszolgáltatás minimális szakmai, személyi és tárgyi feltételeit,

ab) a közszolgáltató tevékenységét,

b) eljár a 7. § (2) bekezdésében meghatározott, hatáskörébe tartozó, élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén,

c) eljár az ingatlan használója, tulajdonosa megkeresése alapján a 9. § (4) bekezdése szerinti eljárás eredménytelensége esetén,

d) a közszolgáltatói tevékenységére vonatkozó szabályokat megszegő közszolgáltatóval szemben minimum 10 000 forint, maximum 1 500 000 forint összegű bírságot szab ki,

e) az ingatlan tulajdonosával szemben a 9. § (3) bekezdés d) pontjában meghatározott kötelezettség nem teljesítése esetén minimum 5000 forint, maximum 30 000 forint összegű bírságot szab ki.

(3) A tűzvédelmi hatóság

a) eljár az égéstermék-elvezető szakszerűségét igazoló szakmai nyilatkozatok kiadására vonatkozó vitás ügyek esetében,

b) felülvizsgálja felügyeleti szervként a panaszos által vitatott, a közszolgáltató által kiadott szakmai nyilatkozatok tartalmát.

8. Záró rendelkezések

13. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetése esetén az értesítendő hatóságok megjelölését és a kötelező értesítés eseteit,

b) a közszolgáltatóval és az ingatlan tulajdonosával szemben kiszabható bírság megállapításának elveit és az eljárás rendjét,

c) a közszolgáltatási díj megállapításának elveit és a díj legalacsonyabb és legmagasabb mértékét.

(2) Felhatalmazást kap a településüzemeltetésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok szakmai követelményeit, módszereit,

b) az égéstermék-elvezetővel kapcsolatos kötelező műszaki vizsgálatokat és azok szakmai követelményeit,

c) a közszolgáltató által az égéstermék-elvezető állapotának időszakos ellenőrzése, műszaki felülvizsgálata, tisztítása során észlelt, az élet- és vagyonbiztonság közvetlen veszélyeztetésének minősülő szabálytalanságok körét,

d) a közszolgáltatás ellátásához szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket,

e) az égéstermék-elvezetők és a csatlakoztatott tüzelőberendezések közszolgáltatáshoz szükséges műszaki adatait,

f) a közszolgáltatás végzéséhez szükséges formanyomtatványokat, azok tartalmi követelményeit, és a kitöltésükre, selejtezésükre vonatkozó szabályokat,

g) a közszolgáltatás ellátásának rendjét, gyakoriságát,

h) az ingatlan tulajdonosára és használójára vonatkozó, a közszolgáltató 7. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott feladatainak ellátását biztosító feltételeket,

i) a közszolgáltatási díjak meghatározásának a közszolgáltatási feladatok tartalmától függő, részletes szabályait,

j) a közszolgáltatásról készített éves statisztikai adatlap tartalmi követelményeit,

k) az új közszolgáltatói feladatok bevezetésének ütemezését.

(3) Felhatalmazást kap az ellátásért felelős önkormányzat, hogy a közszolgáltatással kapcsolatban rendeletben állapítsa meg

a) a közszolgáltatás díját a fogyasztóvédelmi hatóság és a szakmai érdekképviseletek véleményének kikérésével,

b) a közszolgáltatás helyi ellátásának, igénybevételének részletes szabályait,

c) a közszolgáltatást végző közszolgáltató megnevezését.

(4) A közszolgáltató a tüzelőberendezések közszolgáltatáshoz szükséges adatait nyilvántartásában a sormunkában végzett műszaki felülvizsgálatok alkalmával rögzíti.

14. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2013. január 1-jén lép hatályba.

(2) A 6. § (1) bekezdés c) és d) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.

15. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőzően a megyei önkormányzattal a közszolgáltatás elvégzésére kötött szerződések esetében jogutód a megyeszékhely megyei jogú város önkormányzata, Pest megye közigazgatási területén Érd megyei jogú város önkormányzata.

(2) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött közszolgáltatási szerződéseket a felek a törvény hatálybalépést követő egy éven belül felülvizsgálják, és szükség szerint módosítják annak érdekében, hogy a szerződés megfeleljen az e törvényben meghatározott, a közszolgáltatás ellátására vonatkozó szabályoknak.

(3) Az e törvény hatálybalépését megelőzően kötött közszolgáltatási szerződéseket a lejáratuk előtt felmondani csak közös megegyezéssel vagy abban az esetben lehet, ha a szerződött gazdálkodó szervezet az e törvény hatálybalépését követő egy éven belül nem teljesíti a közszolgáltatás ellátásához szükséges minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeket.

(4) Ha a felek a (2) bekezdésben foglaltak szerint nem módosítják a közszolgáltatási szerződést, akkor a szerződés szerint a feladatot ellátó önkormányzat jogutódja a feladat eredeti címzettje.

16. § A helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény mellékletének 2. pontjában az „A kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának biztosítása (1995. évi XLII. törvény)” szövegrész helyébe az „A kéményseprő-ipari közszolgáltatás ellátásának biztosítása (a kéményseprő-ipari közszolgáltatásról szóló 2012. évi XC. törvény)” szöveg lép.

17. § Ez a törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

18. § Hatályát veszti

a) az egyes helyi közszolgáltatások kötelező igénybevételéről szóló 1995. évi XLII. törvény,

b) a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény mellékletének 4. pontjában a „1995. évi XLII. törvény” szövegrész.

Áder János s. k.,
köztársasági elnök

Kövér László s. k.,
az Országgyűlés elnöke

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!