nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
31/2012. (VI. 8.) NFM rendelet
a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és a támogatás jogcímeiről
2012-06-12
2013-12-30
2

31/2012. (VI. 8.) NFM rendelet

a Gazdaságfejlesztési Operatív Program K+F és innováció a versenyképességért prioritására
és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználásának részletes szabályairól és a támogatás jogcímeiről

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország 2012. évi központi költségvetéséről szóló 2011. évi CLXXXVIII. törvény 50. § (6) bekezdésében és az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § E rendelet hatálya a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: GOP) Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért prioritására, valamint a Nyugat-dunántúli Operatív Program, a Dél-alföldi Operatív Program, az Észak-alföldi Operatív Program, az Észak-magyarországi Operatív Program, a Közép-magyarországi Operatív Program, a Közép-dunántúli Operatív Program, a Dél-dunántúli Operatív Program (a továbbiakban együtt: ROP-ok) keretében meghirdetésre kerülő K+F+I tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználására, kezelésére, működtetésére terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1. alapkutatás: olyan kísérleti és elméleti munka, amelynek elsődleges célja új ismeretek szerzése a jelenségek alapvető lényegéről és a megfigyelhető tényekről, bármiféle konkrét alkalmazási és felhasználási célkitűzés nélkül,

2. állami támogatás: az Európai Unió működéséről szóló Szerződés (a továbbiakban: EUMSz) 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás és az EK Szerződés 87. és 88. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) 2. cikke szerinti csekély összegű támogatás,

3. eljárási innováció: új vagy jelentős mértékben javított termelési vagy szolgáltatási módszer alkalmazása, ideértve a technikákban, felszerelésekben vagy szoftverekben eszközölt jelentős változtatásokat is,

4. elszámolható költség: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 6. pontja szerinti költség,

5. fiatal innovatív vállalkozás: olyan kisvállalkozás, amely a támogatás odaítélésekor kevesebb, mint hat éve működik, és igazolni tudja e rendelet feltételeinek megfelelően, hogy a jövőben új termékeket, szolgáltatásokat fejleszt ki, illetve a múltban végzett már K+F tevékenységet,

6. forrás: a GOP Kutatás-fejlesztés és innováció a versenyképességért prioritására, valamint a ROP-ok keretében meghirdetésre kerülő K+F+I tárgyú konstrukciókra rendelt költségvetési előirányzatok,

7. innovációs klaszterek: az egymástól független vállalkozások – innovatív induló vállalkozások, kis- és középvállalkozások, nagyvállalkozások, valamint kutatási szervezetek – csoportosulásai, amelyek egy adott ágazatban működnek, és céljuk az innovációs tevékenység ösztönzése az intenzív együttműködésnek, az eszközök megosztásának, a tudás és a szakértelem cseréjének előmozdításán keresztül, továbbá hatékonyan hozzájárulnak a klaszterhez tartozó vállalkozások közötti technológiaátadáshoz, hálózatépítéshez és információterjesztéshez,

8. ipari kutatás: új tudásanyag megszerzésére irányuló kutatás, amelynek célja, hogy az így megszerzett tudásanyag felhasználható legyen új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, illetve jelentős javulást eredményezzen a már meglévő termékekben, eljárásokban vagy szolgáltatásokban; magában foglalja az ipari kutatáshoz szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, kivéve a kereskedelmileg felhasználható prototípusokat,

9. kísérleti fejlesztés: az ipari kutatás eredményének tervekbe foglalása, azaz új vagy továbbfejlesztett termékek, eljárások, szolgáltatások tervezése (idetartozik a kereskedelmi felhasználásra nem kerülő prototípus elkészítése is), azzal, hogy nem minősül kísérleti fejlesztésnek a termékeken, termelési eljárásokban, folyamatokban, létező szolgáltatásokon végzett rutinszerű változtatás, még ha az az adott termék, eljárás, folyamat vagy szolgáltatás fejlődését is eredményezi, de termékek, eljárások és szolgáltatások kísérleti gyártása és tesztelése szintén ebbe a körbe tartozik, ha azokat nem lehet felhasználni vagy átalakítani ipari vagy kereskedelmi alkalmazás vagy hasznosítás céljából,

10. kis- és középvállalkozás: az a vállalkozás, amely megfelel a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 800/2008/EK bizottsági rendelet) I. mellékletében meghatározott vállalkozások valamelyikének,

11. kutatási szervezet: olyan szervezet, amelynek jogállásától és finanszírozási módjától függetlenül elsődleges célja az alapkutatás, ipari kutatás és kísérleti fejlesztés folytatása és azok eredményeinek terjesztése tanítás, közzététel vagy technológiaátadás útján, és minden nyereségét ismét ilyen tevékenységekbe, eredményei terjesztésébe vagy oktatásba fekteti,

12. K+F projekttámogatás: alapkutatásra, ipari kutatásra vagy kísérleti fejlesztésre irányuló projekthez nyújtott támogatás,

13. K+F+I támogatás: a K+F projekttámogatáson túlmenően az e rendelet által szabályozott minden egyéb K+F+I tevékenységhez nyújtott támogatás,

14. magasan képzett munkaerő: olyan kutatók, mérnökök, tervezők és marketing szakemberek, akik egyetemi diplomával rendelkeznek és legalább 5 éves, az adott területen szerzett szakmai tapasztalattal rendelkeznek azzal, hogy a doktoranduszképzés ide vonatkozó szakmai gyakorlatként elfogadható,

15. magasan képzett munkaerő kölcsönzése: az alkalmazottnak a kedvezményezett általi ideiglenes alkalmazása egy bizonyos időtartam alatt, amely után az alkalmazottnak joga van visszatérni előző munkaadójához,

16. nehéz helyzetben lévő vállalkozás: az Atr. 6. §-a szerinti vállalkozás,

17. saját forrás: a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett állami támogatásnak nem minősülő forrás,

18. szervezési innováció: új szervezési módszer alkalmazása a vállalkozás üzleti gyakorlatában, munkahelyi szervezetében vagy külső kapcsolataiban azzal, hogy az ezen területeken eszközölt olyan változtatások, amelyek a vállalkozáson belül már alkalmazott szervezési módszereken alapulnak, a vezetési stratégia megváltoztatása, a fúziók és felvásárlások, egy eljárás alkalmazásának beszüntetése, az egyszerű tőkepótlás vagy tőkenövelés, a kizárólag az értékesítési árak megváltoztatásához köthető változások, az egyedi igényekhez igazítás, a rendes szezonális és egyéb ciklikus változások, az új vagy jelentősen továbbfejlesztett termékekkel folytatott kereskedelem nem minősül innovációnak,

19. támogatási intenzitás: az Atr. 2. § 15. pontja szerinti intenzitás,

20. támogatástartalom: az Atr. 2. § 19. pontja szerinti tartalom,

21. támogatást nyújtó: az Atr. 2. § 18. pontja szerinti szerv vagy személy.

(2) Azok a vállalkozások, melyek – különösen részvényesként vagy tagként – befolyással lehetnek az (1) bekezdés 11. pontja szerinti kutatási szervezetre, nem rendelkezhetnek kedvezményes hozzáféréssel a szervezet kutatási kapacitásaihoz, elért kutatási eredményeihez.

3. A támogatások jogcímei

3. § A GOP K+F és innováció a versenyképességért prioritására, valamint a ROP-ok regionális gazdaságfejlesztés című prioritásának K+F+I tárgyú konstrukcióira rendelt források a következő jogcímeken használhatók fel:

1. K+F projektekhez nyújtott támogatás,

2. műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz nyújtott támogatás,

3. kis- és középvállalkozások szabadalommal, iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatosan felmerülő költségeihez nyújtott támogatás,

4. fiatal innovatív vállalkozásoknak nyújtott támogatás,

5. szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás,

6. innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás,

7. magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás,

8. az innovációs klasztereknek nyújtott támogatás,

9. K+F+I tanulmányok, elemzések készítéséhez nyújtott támogatás,

10. K+F+I projekt eredményének piacra viteléhez szükséges tárgyi eszköz és immateriális javak beszerzésének támogatása,

11. K+F+I emberierőforrás-fejlesztés támogatása,

12. K+F+I innovációs eredmények hasznosítása,

13. marketing tevékenységek támogatása,

14. nagyvállalatok részére innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás,

15. nagyvállalat esetében szellemi tulajdon védelmével kapcsolatban nyújtott támogatás,

16. K+F+I célú ingatlan és infrastruktúra fejlesztés támogatása,

17. kis- és középvállalkozás esetén üzleti és piacfejlesztési tanácsadás és szolgáltatások nyújtása.

4. A támogatásban részesíthetők köre

4. § E rendelet hatálya alá tartozó források terhére támogatás – pályázati konstrukció tartalmától függően – a Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel rendelkező jogi személyiségű vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók, valamint szövetkezetek, továbbá költségvetési szerv és jogi személyiséggel rendelkező intézménye, jogi személyiségű nonprofit szervezet részére nyújtható.

5. A támogatások formái

5. § A 3. §-ban meghatározott jogcímek alapján támogatásban részesíthető jogalanyok részére

a) a pályázó működési támogatásának nem minősülő visszafizetési kötelezettség nélküli végleges juttatás,

b) visszatérítendő támogatás,

c) kedvezményes feltételű kezességvállalás,

d) tőkejuttatás

nyújtható.

6. Támogatási kategóriák

6. § (1) A 3. §

a) 1. pontjában meghatározott tevékenységi körhöz K+F projekttámogatás nyújtható,

b) 2. pontjában meghatározott tevékenységhez műszaki megvalósíthatósági tanulmányokhoz támogatás nyújtható,

c) 3. pontjában meghatározott tevékenységhez a kis- és középvállalkozások szabadalommal, iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatosan felmerülő költségeihez támogatás nyújtható,

d) 4. pontjában meghatározott tevékenységhez fiatal innovatív vállalkozásoknak támogatás nyújtható,

e) 5. pontjában meghatározott tevékenységhez szolgáltatások területén az eljárási és szervezési innovációhoz támogatás nyújtható,

f) 6. pontjában meghatározott tevékenységhez innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz támogatás nyújtható,

g) 7. pontjában meghatározott tevékenységhez kis- és középvállalkozás körbe tartozó kedvezményezett esetében magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez támogatás nyújtható,

h) 8. pontjában meghatározott tevékenységhez az innovációs klasztereknek támogatás nyújtható,

i) 1–17. pontja alapján csekély összegű támogatás nyújtható,

j) 11. pontja alapján képzési támogatás nyújtható,

k) 10. és 16. pontja alapján regionális beruházási és foglalkoztatási támogatás nyújtható,

l) 17. pontja alapján kis- és középvállalkozás részére tanácsadáshoz és vásárokon való részvételéhez támogatás nyújtható.

(2) Az (1) bekezdés i)–l) pontja szerinti támogatási kategóriákra a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó részletes szabályokról szóló 29/2012. (VI. 8.) NFM rendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

7. A K+F+I támogatásra vonatkozó szabályok

7. § (1) A 3. §-ban meghatározott jogcímeken nyújtott támogatásoknak ösztönző hatást kell kifejteniük. A támogatást nyújtó a támogatási döntés meghozatala előtt előzetesen megvizsgálja, hogy a támogatások eredményeként a kedvezményezett K+F+I tevékenysége növekszik-e. A támogatást nyújtó az ösztönző hatás megállapítása érdekében összehasonlító elemzést készít a támogatással megvalósuló és a támogatás nélküli helyzetről. A támogatás csak abban az esetben nyújtható, ha a támogatás bizonyíthatóan

a) növeli a projekt méretét, ideértve a projekt összköltségét, illetve a K+F+I tevékenységekben részt vevő személyek számát,

b) bővíti az alkalmazási kört, ideértve a várható projekt eredményeket,

c) csökkenti a projekt végrehajtásának időtartamát, növeli a végrehajtás ütemét, vagy

d) növeli a kedvezményezett által a K+F+I-re fordított teljes összeget.

(2) E rendelet alapján támogatás csak akkor ítélhető oda, ha a kedvezményezett a támogatni kért projekthez kapcsolódó tevékenységek bármelyikének megkezdése előtt a támogatás iránti kérelmét benyújtja.

(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti követelmények a csekély összegű támogatások esetében nem alkalmazandóak.

8. § (1) Az egyes projektekhez nyújtható bármely támogatás intenzitása K+F projekttámogatás esetén nem haladhatja meg a (2)–(5) bekezdésekben meghatározott mértékeket.

(2) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) alapkutatásnál az elszámolható költségek 100%-át,

b) ipari kutatásnál az elszámolható költségek 50%-át,

c) kísérleti fejlesztésnél az elszámolható költségek 25%-át.

(3) Ipari kutatás vagy kísérleti fejlesztés esetében, ha a pályázó a pályázat benyújtásakor

a) kisvállalkozásnak minősül, a támogatási intenzitás 20 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak minősül, a támogatási intenzitás 10 százalékponttal

növelt értéke a (2) bekezdésben meghatározott mértéknek.

(4) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott támogatási intenzitás ipari kutatás és kísérleti fejlesztés esetében 80 százalékos támogatási intenzitásig további 15 százalékponttal növelhetők,

a) ha a projekt legalább két egymástól független vállalkozás tényleges együttműködésével valósul meg, és a következő feltételek teljesülnek:

aa) egyik vállalkozásnak sem kell a projekt elszámolható költségeinek több mint 70 százalékát viselnie, és

ab) a projekt legalább egy kis- és középvállalkozással való együttműködéssel jár együtt, vagy a projekt határokon átnyúló, azaz a kutatás-fejlesztési tevékenységet legalább két különböző tagállamban folytatják,

b) ha a projekt egy vállalkozás és egy kutatási szervezet tényleges együttműködésével valósul meg, és a következők teljesülnek:

ba) a kutatási szervezet az elszámolható költségek legalább 10 százalékát viseli, és

bb) a kutatási szervezetnek jogában áll a projekt eredményeinek közzététele, ha azok a kutatási szervezet által végzett kutatásból származnak,

c) kizárólag ipari kutatás esetében, ha a projekt eredményeit széles körben terjesztik technikai és tudományos konferenciák keretében, illetve tudományos és műszaki szaklapokban, szabadon hozzáférhető adattárakban (adatbankok, amelyekben bárki hozzáférhet a nyers kutatási adatokhoz), vagy nyílt és szabad forráskódú szoftvereken keresztül teszik közzé.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén az egyes kutatási kategóriákban a projektet megvalósító vállalkozás méretétől függően elérhető támogatási intenzitásokat az 1. melléklet határozza meg.

(6) A (4) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazása során az alvállalkozásba adás nem minősül tényleges együttműködésnek.

9. § Műszaki megvalósíthatósági tanulmányhoz nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az ipari kutatási tevékenységeket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányok esetében nagyvállalkozásnál az elszámolható költségek 65%-át, kis- és középvállalkozásnál az elszámolható költségek 75%-át, illetve kísérleti fejlesztési tevékenységeket előkészítő megvalósíthatósági tanulmányok esetében nagyvállalkozásnál az elszámolható költségek 40%-át, kis- és középvállalkozásnál az elszámolható költségek 50%-át.

10. § Kis- és középvállalkozások szabadalommal, iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatosan felmerülő költségeihez nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg a 8. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket azzal, hogy ebben az esetben ahhoz a kutatás-fejlesztési tevékenységhez tartozó támogatási intenzitást kell figyelembe venni, amely tevékenységgel először sikerült megszerezni az érintett szabadalmi vagy iparjogvédelmi jogot.

11. § Fiatal innovatív vállalkozás támogatása esetében a támogatás összege nem haladhatja meg az 1 500 000 eurónak megfelelő forintösszeget Budapesten és Pest megyén kívül eső régiókban és az 1 250 000 eurónak megfelelő forintösszeget Budapesten és Pest megyében.

12. § Eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás során a támogatási intenzitás nem haladhatja meg nagyvállalkozások esetében az elszámolható költségek 15%-át, középvállalkozások esetében az elszámolható költségek 25%-át és kisvállalkozások esetében az elszámolható költségek 35%-át. Nagyvállalkozások csak abban az esetben részesülhetnek támogatásban, ha a támogatott tevékenységben kis- és középvállalkozásokkal működnek együtt, és a kis- és középvállalkozások az összes elszámolható költség legalább 30%-át viselik.

13. § Innovációs tanácsadó és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatások esetében a támogatás nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget kedvezményezettenként bármely hároméves időszakban. Ha a szolgáltató nem rendelkezik nemzeti vagy európai tanúsítvánnyal, a támogatás mértéke nem haladhatja meg az elszámolható költségek 75%-át.

14. § Magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely legfeljebb hároméves időszakra nyújtható munkavállalónként és vállalkozásonként.

15. § (1) Az innovációs klaszterek beruházási támogatása esetében a támogatási intenzitás nem haladhatja meg

a) az Észak-Magyarország, az Észak-Alföld, a Dél-Alföld, a Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban az elszámolható költségek 50%-át,

b) a Közép-Dunántúl tervezési statisztikai régióban az elszámolható költségek 40%-át,

c) a Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban az elszámolható költségek 30%-át,

d) Budapesten és Pest megyében az elszámolható költségek 15%-át.

(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatási intenzitások kisvállalkozások támogatása esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növekednek.

(3) Az innovációs klaszterek élénkítésének működési támogatása esetében a támogatás legfeljebb 5 éves időtartamra ítélhető oda, a támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át.

16. § Az eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében a következő feltételeknek kell teljesülniük:

a) a szervezési innovációnak a szervezés megváltoztatásában mindig az infokommunikációs technológiák alkalmazásához vagy kiaknázásához kell kapcsolódnia,

b) az innovációt projekt formájában kell kialakítani, azonosítható és képzett projektmenedzserrel, valamint meghatározott projektköltségekkel,

c) a támogatott projekt eredményeként egy olyan szabványt, üzleti modellt, módszertant vagy koncepciót kell kidolgozni, amelyet szisztematikusan lehet máshol is alkalmazni,

d) az eljárási és szervezési innovációnak újításnak kell lennie, vagy jelentős javulást kell jelentenie az adott iparágban az Európai Unión belül fellelhető legfejlettebb tudáshoz képest,

e) az eljárási vagy szervezési innovációs projekt kockázatai beazonosíthatóak a projekt költségei, az új eljárások kifejlesztéséhez szükséges időtartam, a várt eredménynek a projekt költségeihez viszonyított aránya, továbbá az esetleges meg nem valósulás lehetősége vizsgálata alapján.

17. § Az innovációs tanácsadó szolgáltatásokhoz és az innovációs támogató szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás odaítélésének feltételei:

a) e támogatás kizárólag a kis- és középvállalkozásnak nyújtható,

b) a kedvezményezetteknek a támogatást a szolgáltatások piaci áron történő megvásárlására kell fordítaniuk.

18. § A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás odaítélésének feltételei:

a) a kölcsönzött munkaerő nem helyettesíthet más alkalmazottakat, hanem a kedvezményezett vállalkozáson belül újonnan létrehozott pozícióban, a K+F, innováció területén kell alkalmazni, a küldő kutatási szervezetnek vagy nagyvállalatnak a kölcsönzést megelőzően legalább két évig kell az érintett munkavállalót alkalmaznia,

b) a küldő szervezet csak kutatási szervezet vagy nagyvállalkozás lehet,

c) a kedvezményezett csak kis- és középvállalkozás lehet.

19. § (1) A kedvezményezett fiatal innovatív vállalkozásnak tekinthető, ha

a) az üzleti terv külső szakértő általi értékelése alapján igazolható, hogy a kedvezményezett a jövőben olyan termékeket, szolgáltatásokat vagy eljárásokat fejleszt ki, amelyek technológiailag újak vagy jelentős mértékben jobbak, mint az Európai Unión belül létező legfejlettebb tudás, vagy

b) független könyvvizsgáló igazolása szerint a kedvezményezett K+F költségei az összes működési költségeinek legalább 15%-át teszik ki a támogatás odaítélését megelőző három év legalább egyikében, illetve pénzügyi múlttal nem rendelkező induló vállalkozás esetén a folyó költségvetési időszak ellenőrzése során.

(2) A fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatás odaítélésének feltételei:

a) a kedvezményezett csak egy alkalommal részesülhet a fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatásban az idő alatt, amíg fiatal innovatív vállalkozásnak minősül,

b) a támogatás halmozható az e rendeletben szabályozott K+F+I körébe tartozó más támogatással, a 800/2008/EK bizottsági rendelet szerinti mentesség alá tartozó kutatás-fejlesztési támogatással és a kockázati tőkejuttatásra irányadó közösségi szabályok szerint az Európai Bizottság által jóváhagyott támogatással,

c) a kedvezményezett csak 3 évvel a fiatal innovatív vállalkozásnak nyújtott támogatás odaítélését követően részesülhet a b) pontban meghatározott támogatásoktól különböző támogatásban.

20. § (1) Az innovációs klaszter létrehozásához, bővítéséhez és működésének élénkítéséhez kizárólag az innovációs klaszter működtetésére kijelölt jogalanynak nyújtható beruházási és működési támogatás.

(2) Az innovációs klasztert működtető jogalany felel az innovációs klaszter létesítményeinek, eszközeinek és tevékenységeinek kezeléséért azok használata és az azokhoz való hozzáférés tekintetében.

(3) Az innovációs klaszter létesítményeihez, eszközeihez és tevékenységeihez való hozzáférés nem korlátozható, továbbá ezek használatáért, az innovációs klaszter tevékenységeiben való részvételért kiszabott díjaknak tükrözniük kell a költségeket.

(4) Az innovációs klaszter létrehozásához, bővítéséhez és működésének élénkítéséhez kutatóközpontok, képző intézmények, nyílt hozzáférésű kutatási infrastruktúrák (pl. laboratóriumok, tesztelési létesítmény), széles sávú hálózati infrastruktúrák részesülhetnek beruházási támogatásban.

(5) Az innovációs klasztereknek nyújtott beruházási támogatásra vagy az innovációs klaszterek élénkítésének működési támogatására az a pályázó jogosult, amely a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg a támogatást nyújtó részére elemzést nyújt be az innovációs klaszter technológiai szakosodásáról, a létező regionális lehetőségekről, a meglévő kutatási kapacitásáról, hasonló célú klaszterek Európai Unión belüli jelenlétéről, valamint a klaszterben folytatott tevékenységek piaci volumenéről.

21. § A K+F projekttámogatás esetén elszámolható költségek – melyek körét a pályázati felhívás szűkebben is meghatározhatja – a következők lehetnek:

a) a kutatók, fejlesztők, technikusok és egyéb kisegítő személyzet számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti személyi jellegű ráfordításai, a támogatott projektben való foglalkoztatás arányában, végzett tevékenységük mértékéig,

b) eszközöknek és felszereléseknek a kutatás-fejlesztési projekthez történő beszerzésének költségei a vételár mértékéig,

c) épület- és földhasználati költségek a projektben való használatuk időtartamára, a használat mértékének megfelelően; az épületek tekintetében csak a kutatási projekt időtartamának megfelelő értékcsökkenési ráfordítások minősülnek elszámolható költségnek, földterületek esetében az adásvétel költségei, valamint a ténylegesen felmerülő tőkeköltségek is elszámolhatók,

d) harmadik féltől piaci áron megvásárolt vagy pénzügyi lízingbe vett műszaki tudás és szabadalmak és egyéb szellemi termékek, kísérleti fejlesztés bekerülési értéke az Sztv. szerint, ha a tranzakcióra a piaci feltételeknek megfelelően került sor; lízinggel történő finanszírozás esetén a lízingdíjból kizárólag a tőketörlesztő rész számolható el,

e) a K+F tevékenységgel kapcsolatban felmerült közvetlen anyagjellegű ráfordítások, ideértve

ea) a piaci feltételek szerint, harmadik féltől megrendelt kutatás-fejlesztési szolgáltatások díjai az Sztv. szerint,

eb) a tanácsadás és hasonló szolgáltatások költségei az Sztv. szerint, ha azokat kizárólag a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe,

ec) anyagköltségek az Sztv. szerint, ha azokat a kutatás-fejlesztési tevékenységhez veszik igénybe,

ed) az általános költségeknek a K+F projekthez a kutatás-fejlesztést megfelelően jellemző vetítési alap arányában, a számviteli politikában meghatározott módon, közvetetten hozzárendelt összeg.

22. § Műszaki megvalósíthatósági tanulmányok támogatása esetében a tanulmány készítésének az Sztv. szerinti költségei számolhatóak el.

23. § Iparjogvédelmi jogokkal kapcsolatban felmerülő költségekhez nyújtott támogatás esetén a következő költségek számolhatók el:

a) a jognak az első joghatóság által történő megítélését megelőzően felmerülő valamennyi költsége, ideértve a bejelentés előkészítésével, benyújtásával és az eljárással kapcsolatos költségeket, valamint a jog megítélése előtt a bejelentés megújításakor felmerülő költségeket,

b) fordítási és egyéb költségek, amelyek egy másik tagállam eljáró hatósága vagy bírósága előtt a jog kérelmezésével vagy hatályosításával kapcsolatban merülnek fel,

c) a bejelentéssel kapcsolatos hivatalos eljárás során és az esetleges felszólalási eljárás során a jog érvényességének védelmekor felmerülő költségek akkor is, ha ezek a költségek a jog megítélését követően merültek fel.

24. § Eljárási és szervezési innovációhoz nyújtott támogatás esetében az elszámolható költségek azonosak a 21. §-ban foglaltakkal azzal, hogy a szervezési innováció tekintetében a 21. § b) pontjában foglalt költségek kizárólag az infokommunikációs technológia eszközeinek és felszerelésének költségeit jelenthetik.

25. § Az innovációs tanácsadó szolgáltatások igénybevételéhez és az innovációs támogató szolgáltatások igénybevételéhez nyújtott támogatás tekintetében az igénybe vevőnél a következő költségek számolhatóak el:

a) az innovációs tanácsadó szolgáltatások tekintetében – az Sztv. szerint – elszámolható költségek:

aa) vezetési tanácsadás,

ab) technológiai segítségnyújtás,

ac) technológiai szolgáltatások,

ad) képzés,

ae) szellemi tulajdonjogok megszerzésével, védelmével és kereskedelmével, valamint licencia-megállapodásokkal kapcsolatban nyújtott tanácsadás,

af) a szabványok alkalmazásával kapcsolatban nyújtott tanácsadás költségei,

b) az innovációs támogató szolgáltatások tekintetében – az Sztv. szerint – elszámolható költségek:

ba) iroda bérleti díja,

bb) adatbankokhoz történő hozzáférés költsége,

bc) műszaki könyvtárak használatának költsége,

bd) piackutatás költsége,

be) laboratóriumhasználat költsége,

bf) minőség-ellenőrzéssel és tanúsítással kapcsolatos szolgáltatások költsége,

bg) minőséget tanúsító címkék használatával kapcsolatos költségek.

26. § A magasan képzett munkaerő kölcsönzéséhez nyújtott támogatás alkalmazása esetén az elszámolható költségek körébe tartozik minden, a magasan képzett munkaerő kölcsönzésével és foglalkoztatásával járó, a kis- és középvállalkozásoknál felmerülő költség, ide értve a közvetítő ügynökség igénybevételének költségeit, a munkaerő-kölcsönzés díját, valamint a kölcsönzött munkaerő mobilitási juttatásaként jelentkező ráfordításokat az Sztv. szerint, ha ezen költségek nem haladják meg a piaci árat. A tanácsadás költségei nem számolhatóak el.

27. § Az innovációs klaszter létrehozásához, bővítéséhez és működésének élénkítéséhez nyújtott beruházási támogatás esetében az épületek, új műszaki berendezések, gépek, műszerek és egyéb berendezések, felszerelések, valamint immateriális javak bekerülési értéke számolható el az Sztv. szerint.

28. § Az elszámolható költségek az innovációs klaszterek élénkítésének működési támogatása esetében a következő tevékenységekhez kapcsolódó személyi és anyagjellegű ráfordítások az Sztv. szerint:

a) az innovációs klaszterek marketingje, melynek célja, hogy az innovációs klaszterben új vállalkozások is részt vegyenek,

b) az innovációs klaszter létesítményeinek, eszközeinek, tevékenységeinek projekthez rendelt működtetése,

c) műszaki és tudományos oktatási programok, work-shopok és konferenciák szervezése azzal a céllal, hogy az innovációs klaszter tagjai megosszák egymással ismereteiket és hálózatot építsenek.

8. Az állami támogatásokra vonatkozó közös szabályok

29. § A kedvezményezett köteles a támogatással kapcsolatos okiratokat és dokumentumokat a támogatási döntés napjától számított tíz évig megőrizni.

30. § Nem ítélhető meg támogatás

a) azon szervezet részére, amely az Európai Bizottság támogatás visszafizetésére kötelező határozatának nem tett eleget,

b) a nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,

c) a pályázati felhívás által meghatározott kizáró ok fennállása esetén.

31. § Egy projekthez igénybe vett összes állami támogatás – függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást.

32. § (1) A támogatások támogatási intenzitásának kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók vagy illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást a vissza nem térítendő támogatástól eltérő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(2) A több részletben kifizetett támogatást az odaítélés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni az Atr. 2. § 3. pontja szerinti diszkont kamatláb alkalmazásával.

33. § E rendelet alapján támogatási döntést 2013. december 31-ig lehet hozni.

9. Záró rendelkezések

34. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépését követően meghirdetett felhívások tekintetében kell alkalmazni.

35. § E rendelet

a) 6. § a)–h) pontja a kutatáshoz, fejlesztéshez és innovációhoz nyújtott állami támogatások közösségi keretszabálya (HL C 323., 2006. 12. 30., 1. o.) alapján elfogadott, a Gazdaságfejlesztési Operatív Program „K+F és innováció a versenyképességért” prioritására és a Regionális Operatív Programok K+F és innováció tárgyú konstrukcióira rendelt források felhasználására vonatkozó támogatási program című, N 138/2008. számú bizottsági határozat,

b) 6. § i) pontja a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006. 12. 28., 5. o.), valamint

c) 6. § j)–l) pontja a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezete, 13. cikke, 26–27. cikke, 38–39. cikke (HL L 214., 2008. 8. 9., 3. o.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

36. §1

1. melléklet a 31/2012. (VI. 8.) NFM rendelethez

A támogatási intenzitásokat bemutató táblázat

 

A

B

C

D

1

Kutatási kategóriák

Kisvállalkozás

Középvállalkozás

Nagyvállalkozás

2

Alapkutatás

100%

100%

100%

3

Ipari kutatás

70%

60%

50%

4

Ipari kutatás a következő feltételekkel:

80%

75%

65%

 

– vállalkozások közötti együttműködés

 

 

 

 

– nagyvállalatok esetében együttműködés
határon átnyúló vagy legalább egy
kis- és középvállalkozással, vagy

 

 

 

 

– vállalkozás együttműködése
egy kutatási szervezettel

 

 

 

 

– az eredmények terjesztése

 

 

 

5

Kísérleti fejlesztés

45%

35%

25%

6

Kísérleti fejlesztés a következő feltételekkel:

60%

50%

40%

 

– vállalkozások közötti együttműködés

 

 

 

 

– nagyvállalatok esetében együttműködés
határon átnyúló vagy legalább egy
kis- és középvállalkozással, vagy

 

 

 

 

– vállalkozás együttműködése
egy kutatási szervezettel

 

 

 

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!