nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
1991. évi IV. törvény
a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról
2011-12-22
2011-12-31
80
Jogszabály

1991. évi IV. törvény

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról1

A Magyar Köztársaság Alkotmánya mindenki számára biztosítja a jogot a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához. E jogok gyakorlásának elősegítése, a foglalkoztatási feszültségek feloldása, valamint az álláskeresők támogatásának biztosítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.2

I. Fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § A foglalkoztatás elősegítése a munkanélküliség megelőzése és hátrányos következményeinek enyhítése érdekében a Kormány, a helyi önkormányzatok, továbbá a munkaadók és a munkavállalásra jogosultak, valamint az utóbbiak érdekképviseleti szervezetei együttműködnek.

2. § (1)3 A foglalkoztatás elősegítése és az álláskeresők támogatása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani. E rendelkezés nem zárja ki azt, hogy a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levőket többletjogosultságok illessék meg.

(2)4 A menekültként, oltalmazottként vagy menedékesként elismert, továbbá a bevándorolt vagy letelepedett jogállású, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyeket az e törvény és végrehajtási szabályai által tartalmazott jogokat és kötelezettségeket illetően a magyar állampolgárral azonos jogok és kötelezettségek illetik meg és terhelik. Törvény, valamint kormányrendelet e szabálytól a külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy (a továbbiakban: a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy) tekintetében eltérő szabályokat állapíthat meg.

3. § (1)5 A törvényben meghatározott célok megvalósulását állami foglalkoztatási szerv segíti elő.

(2)6

(3)7

(4)8 Az állami foglalkoztatási szerv tevékenységét humánszolgáltatásként, a munkanélküliség lélektani és társadalmi összefüggéseinek figyelembevételével végzi.

(5)9 Az állami foglalkoztatási szerv a tevékenysége során – az Európai Unió és a Magyar Köztársaság jogszabályaiban foglaltaknak megfelelően – együttműködik az EGT tagállamainak foglalkoztatási szolgálataival, valamint az Európai Koordinációs Hivatallal.

4. § (1)10 Minden munkavállalásra jogosultnak és munkaadónak joga van az állami foglalkoztatási szerv e törvény 13/A. §-a (2) bekezdésének a) és c) pontjában meghatározott szolgáltatásának ingyenes igénybevételéhez.

(2) A munkaerőpiaci szerv11 a hozzáforduló munkavállalót, valamint munkaadót jogairól és kötelezettségeiről tájékoztatja, igényének érvényesítéséhez segítséget nyújt.

5. § (1)12 A foglalkoztatási feszültségek megszüntetésére, kezelésére és feloldására, valamint a munkanélküliség megelőzésére, csökkentésére és hátrányos következményeinek enyhítésére a III. fejezetben, valamint más jogszabályokban meghatározott munkaerő-piaci szolgáltatásokat, foglalkoztatást elősegítő támogatásokat, illetőleg egyéb eszközöket kell alkalmazni.

(2) A foglalkoztatási lehetőségek bővítését, a munkanélküliség megelőzését, valamint időtartamának csökkentését a foglalkoztatáspolitika körébe nem tartozó eszközök alkalmazásával (pl. adókedvezmények biztosításával, továbbá területfejlesztési és a munkahelyteremtést támogató, elkülönített pénzalapok felhasználásával, az oktatási rendszer és a foglalkoztatáspolitika összehangolásával) is elő kell segíteni.

6. § (1)13 Az állami foglalkoztatási szerven kívül munkaközvetítést (a továbbiakban: magán-munkaközvetítés) az folytathat, aki megfelel az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt feltételeknek. Aki magán-munkaközvetítői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát az illetékes állami foglalkoztatási szervnél bejelenteni. A bejelentésben – ha a bejelentő egyéni vállalkozó – meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait. A bejelentés alapján az illetékes állami foglalkoztatási szerv a tevékenység végzésére jogosultakról nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(2)14 Külföldi munkavállalásra vonatkozó munkaközvetítő tevékenység csak a fogadó ország jogszabályainak megfelelő munkavállalásra irányulhat.

(3)15 Az, aki magán-munkaközvetítő tevékenységet folytat, a munkát kereső személytől – kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott jogszabály eltérően nem rendelkezik – díjat, költséget nem igényelhet.

(4)16 A magán-munkaközvetítő tevékenység folytatásának, valamint az (1) bekezdés szerinti bejelentés megtételének feltételeit és részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ennek során

a) egyes munkavállalói csoportok vagy a magán-munkaközvetítő által nyújtott egyes szolgáltatások tekintetében a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően rendelkezhet, továbbá

b)17 vagyoni biztosíték meglétét írhatja elő.

(5)18 A magán munkaközvetítő tevékenység hatósági ellenőrzését ellátó szerv, valamint a munkaadók és a munkavállalók érdekképviseleti szervei az ellenőrzés céljainak meghatározásában és tapasztalatainak értékelésében együttműködnek.

7. §19 (1)20 A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározott harmadik országbeli állampolgár (a továbbiakban: harmadik országbeli állampolgár) a Magyar Köztársaság területén a 2. § (2) bekezdésében, valamint a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel a munkavállalási engedély, vagy a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedély (a továbbiakban: EU Kék Kártya) alapján létesíthet foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt. Az engedélyezési kötelezettség alá tartozó foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges szerződés csak a munkavállalási engedély vagy az EU Kék Kártya beszerzését követően köthető meg.

(2) A Kormány a 2. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően, rendeletben mentességi eseteket határozhat meg.

(3)21 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire, a harmadik országbeli állampolgár személyi, családi és egyéb körülményeire figyelemmel, valamint munkaerőpiaci szempontok alapján egyes tevékenységeket érintően az (1) bekezdés szerinti engedélyezési kötelezettség alóli mentesség eseteit rendeletben állapítsa meg.22

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy foglalkoztatása tekintetében, nemzetközi szerződésben vagy európai közösségi jogi aktusban foglaltak szerint a 2. § (2) bekezdésében meghatározott egyenlő bánásmód követelményétől eltérő szabályokat állapítson meg.23

(5) Felhatalmazást kap a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter), hogy – a szabályozással érintett foglalkozás szerint feladatkörrel rendelkező miniszterekkel egyetértésben – rendeletben határozza meg

a)24 a Magyarországon egyidejűleg összesen, valamint az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén, továbbá az egyes foglalkozásokban foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok – ideértve az EU Kék Kártya alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is – legmagasabb számát,25

b)26 azokat a foglalkozásokat, amelyekben a magyarországi munkanélküliség alakulására és összetételére tekintettel harmadik országbeli állampolgár – ideértve az EU Kék Kártya alapján foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgárokat is – nem foglalkoztatható,

c) az engedélyezési eljárás részletes szabályait,27

d)28 EU Kék Kártya alapján, Magyarországon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesítő harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő minimális díjazás mértékének kiszámítási módját.29

(6) Az egyes állami foglalkoztatási szervek illetékességi területén foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok legmagasabb számának meghatározásához az illetékes munkaügyi tanács előzetes véleményét be kell szerezni.

(7)30 A foglalkoztató és a harmadik országbeli munkavállaló magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából előzetes megállapodást köt – legfeljebb négyéves határozott időtartamú – foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésére. A megállapodás kötelező érvényű állásajánlatnak minősül. Amennyiben az EU Kék Kártya kiállításra kerül a harmadik országbeli állampolgár részére, a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt – a (9) bekezdésben foglalt kivétellel – az előzetes megállapodásban foglalt feltételeknek megfelelően kell létrehozniuk. A felek ettől eltérő megállapodása érvénytelen.

(8)31 A (7) bekezdés szerinti előzetes megállapodásnak tartalmaznia kell

a) a harmadik országbeli állampolgár által ellátandó tevékenységet, munkakört (FEOR),

b) a harmadik országbeli állampolgárnak az a) pont szerinti tevékenység ellátáshoz szükséges felsőfokú szakmai képesítése megnevezését,

c) a harmadik országbeli állampolgár részére fizetendő díjazás mértékét,

d) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megjelölését,

e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony időtartamát.

(9)32 A felek a (8) bekezdés c) pontja szerinti díjazás mértékétől kizárólag a harmadik országbeli állampolgár javára térhetnek el.

8. § (1)33 Az Országgyűlés szabályozza a munkanélküliség megelőzését, illetőleg csökkentését szolgáló foglalkoztatási eszközöket, az álláskeresőket megillető juttatásokat, a munkaerőpiaci szervezetrendszert34, valamint ezek finanszírozásának módját.

(2)35 A Kormány döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai összefüggéseit és következményeit. Ennek megfelelően gondoskodik e döntések összehangolásáról, valamint arról, hogy a munkavállaláshoz és a foglalkoztatáshoz fűződő alapvető hazai érdekek ne szenvedjenek sérelmet. A Kormány az Európai Unió foglalkoztatási stratégiájához igazodóan Nemzeti Foglalkoztatási Akció Tervet készít. A Kormány meghatározza a kormányzati szerveknek a foglalkoztatáspolitika megvalósításával kapcsolatos feladatait.

(3)36

(4)37 A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak ellátása során

a)38 külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szervez,

b) figyelemmel kíséri a helyi foglalkoztatási viszonyok alakulását,

c)39 döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása során figyelembe veszi azok foglalkoztatáspolitikai következményeit,

d)40

e)41 az állami foglalkoztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támogatást nyújt.

(5)42

(6)43 A munkaadó:

a) érdekképviseleti szervei útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

b)44 segíti az állami foglalkoztatási szerv munkáját, ennek keretében munkaerőigényéről és annak megszűnéséről folyamatosan, de legkésőbb a betöltés esedékességekor — a miniszter által meghatározott módon — tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet,

c)45 járulék fizetésével hozzájárul az álláskeresők támogatásához.

(7)46 A munkavállaló:

a) képviselői útján részt vesz a foglalkoztatási érdekegyeztetésben,

b) együttműködik a munkaerőpiaci szolgáltató szervvel, valamint a munkaadóval, mérlegeli a felajánlott átképzési, foglalkoztatási lehetőségeket, együttműködik új munkahely felkutatásában,

c)47 álláskeresők támogatásának biztosítására járulékot fizet.

(8)48

II. Fejezet

FOGLALKOZTATÁSI ÉRDEKEGYEZTETÉS SZERVEZETE

Országos Érdekegyeztető Tanács49

9. §50

A Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete

10. §51

10/A. §52

11–13. §53

III. Fejezet

MUNKAERŐPIACI SZOLGÁLTATÁSOK ÉS FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK54

Munkaerőpiaci szolgáltatások

13/A. §55 (1)56 Az állami foglalkoztatási szerv és az állami felnőttképzési intézmény a munkahelykeresést, a munkához, valamint megfelelő munkaerőhöz jutást, továbbá a munkahely megtartását szolgáltatások nyújtásával is elősegíti.

(2) A munkaerőpiaci szolgáltatások formái a következők:

a) munkaerőpiaci és foglalkozási információ nyújtása,

b) munka-, pálya-, álláskeresési, rehabilitációs, helyi (térségi) foglalkoztatási tanácsadás,

c) munkaközvetítés.

(3)57 Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdés a)–b) pontjában meghatározott munkaerőpiaci szolgáltatást a (4) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel az alábbiak szerint biztosítja:

a) pályázati eljárás eredményeként támogatást nyújt, vagy

b) a 41. § (3)–(4) bekezdése szerinti uniós források bevonásával megvalósuló programok esetében a 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezései alapján, közbeszerzési eljárás keretében vásárol.

(4)58 Felhatalmazást kap a

a) Kormány, hogy rendeletben határozza meg a munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek akkreditációjának, valamint az akkreditált szervezetek ellenőrzésének szabályait,

b) miniszter, hogy rendeletben határozza meg az egyes munkaerő-piaci szolgáltatásokat – ideértve az egyes munkavállalói csoportok számára nyújtható speciális szolgáltatásokat –, a szolgáltatások szakmai követelményeit, a szolgáltatások igénybevételének időtartama alatt a keresetpótló juttatás nyújtásának feltételeit és a szolgáltatások, valamint a (3) bekezdésben meghatározott támogatás nyújtásának feltételeit.59

Képzések elősegítése60

14. §61 (1)62 Támogatható az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy elfogadott képzése annak a személynek,

a)63 aki álláskereső,

b)64 aki 25. életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a 30. életévét – nem töltötte be, és a tanulói, hallgatói jogviszonya megszűnését követően álláskeresési járadékra és álláskeresési segélyre nem szerzett jogosultságot,

c)65 aki gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, illetőleg terhességi gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban vagy ápolási díjban részesül,

d)66 aki rehabilitációs járadékban részesül,

e)67 akinek munkaviszonya várhatóan egy éven belül megszűnik, és ezt a munkaadó a munkavállalóval és az állami foglalkoztatási szervvel előzetesen írásban közölte, vagy

f)68 aki közfoglalkoztatásban vesz részt, és a képzésben való részvételt vállalja, továbbá

g)69 aki munkaviszonyban áll és rendszeres foglalkoztatása képzés nélkül nem biztosítható.

(2)70 Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek képzése akkor támogatható, ha a képzés időtartama hetente nem haladja meg a húsz órát, és

a)71 a gyermekgondozási segélyben, gyermekgondozási díjban részesülő személy képzése a gyermek egy éves – gyermekgondozási díj folyósítása esetén másfél éves – korának betöltését követően kezdődik meg, valamint

b) a gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet nem folytat.

(3)72

(4)73 Képzési támogatásként

a) az (1) bekezdés a)–b) pontjában, valamint e)–g) pontjában meghatározott személy részére a b) pontban foglaltak kivételével

aa) keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás, valamint

ab) a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése;

b)74 az (1) bekezdés c)–d) pontjában meghatározott személy, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult álláskereső részére az általános iskolai végzettség megszerzéséhez, vagy a szakképzés megkezdéséhez, a külön jogszabályban meghatározott bemeneti kompetenciák megszerzéséhez szükséges képzésben történő részvételhez a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése

adható.

(5)75 A keresetkiegészítés a képzést megelőzően elért átlagkereset és a képzés alatt elért kereset különbözetéig terjedhet.

(6)76 A keresetpótló juttatás összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százalékánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb munkabér összegét.

(7)77

(8)78

(9)79 Nem folyósítható keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő személy neki felróható okból óralátogatási kötelezettségének nem tett eleget.

(10)80 A (8) bekezdésben meghatározott ellátást, illetve támogatást – erről szóló külön határozat nélkül – a mulasztás, illetve a munkavégzés napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.

(11)81 A képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy teljes mértékben megtéríthetők.

14/A. §82 (1) Az állami foglalkoztatási szerv a – külön jogszabály szerint érvényes munkaerőigénnyel rendelkező – munkaadóval, a munkaadó erre irányuló kérelme esetén megállapodást köt arra vonatkozóan, hogy

a) az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény kielégítése érdekében képzési támogatást nyújt álláskeresők számára a munkaerőigényben meghatározott munkakör betöltéséhez szükséges, állam által elismert szakképesítést nyújtó képzésben, vagy munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzésére irányuló képzésben (betanító képzésben), valamint a közúti közlekedés C, D és E járműkategóriájára érvényes vezetői engedély és gépjárművezetői képesítési igazolvány megszerzését biztosító képzésben történő részvételhez,

b) a munkaadó vállalja, hogy az a) pontban meghatározott álláskeresővel vagy a képzés megkezdését megelőzően, vagy a képzés alatt, vagy a képzés által nyújtott szakképesítés megszerzését követően munkaviszonyt létesít.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott álláskeresőket a munkaadó választja ki a munkaerőigényében foglaltaknak megfelelő, álláskeresőként nyilvántartott személyek közül.

(3) A megállapodás az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza

a) a képzésben részt vevő álláskeresők kiválasztásának módját,

b) a munkaerőigényben meghatározott, betöltésre váró munkakör megjelölését,

c) azoknak a képzéseknek a megjelölését, amelyekhez az állami foglalkoztatási szerv támogatást nyújt,

d) a munkaadó arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a képzésben részt vevő álláskeresővel mely időponttól kezdődően fog munkaviszonyt létesíteni,

e) a munkaadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e a képzés költségeihez, illetőleg a képzés lebonyolításához szükséges szakmai és tárgyi feltételek biztosításához.

15. §83

Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatások

16. §84 (1) A munkaadó részére külön jogszabályban meghatározott hátrányos helyzetű személy munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható, ha a munkaadó

a) a foglalkoztatást legalább a támogatás folyósításának időtartama alatt vállalja, és

b) a támogatás iránti kérelem benyújtását megelőző tizenkét hónapban a munkavállaló munkaviszonyát a működési körében felmerülő okból rendes felmondással nem szüntette meg, és

c) kötelezettséget vállal arra, hogy a b) pont szerinti munkaviszony megszüntetésére a támogatás folyósításának időtartama alatt sem kerül sor.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatás legfeljebb egyévi időtartamra, a legalább huszonnégy hónapja álláskeresőként nyilvántartott személy foglalkoztatásához legfeljebb kétévi időtartamra nyújtható.

Közhasznú munkavégzés támogatása

16/A. §85

Rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának támogatása86

16/B. §87

Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás88

17. §89 Támogatás nyújtható annak az álláskeresőnek, valamint rehabilitációs járadékban részesülő személynek, aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.

Munkahelyteremtés és munkahelymegőrzés támogatása

18. §90 Támogatás nyújtható új munkahelyek teremtéséhez, a meglévő munkahelyek megtartásához, a foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítéséhez, valamint a munkaerő szakmastruktúrájának korszerűsítéséhez fűződő foglalkoztatáspolitikai célok elérése érdekében.

A foglalkoztatáshoz kapcsolódó járulékok átvállalása

18/A. §91 (1)92

(2)93

A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása

19. § (1)94

(2)95 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében foglalkoztatásuk támogatására e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapítson meg, továbbá meghatározza a támogatások és szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos eljárást.96

19/A. §97

Munkaerőpiaci programok támogatása

19/B. §98 (1) A Munkaerőpiaci Alap előre meghatározott, összetett célok érdekében biztosíthatja olyan programok megvalósításának pénzügyi fedezetét, amelyek térségi foglalkoztatási célok megvalósítására, munkaerőpiaci folyamatok befolyásolására, valamint a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévő rétegek foglalkoztatásának elősegítésére irányulnak.

(2)99 Az (1) bekezdésben meghatározott programok keretében a munkaerőpiaci szolgáltatások és foglalkoztatást elősegítő támogatások egyidejűleg és egymásra épülve is nyújthatók. A programokon aktívan részt vevő álláskereső számára a különböző jogcímeken megállapítható támogatás, támogatások helyett egységes támogatás állapítható meg. Ha a program által elérni kívánt cél megvalósítása érdekében indokolt, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra vonatkozó szabályoktól – a 20. § (2) bekezdése szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel és módon – a támogatást nyújtó szerv eltekinthet.

(3)100 Munkaerő-piaci program keretében a munkaadó részére a munkaviszonyban foglalkoztatott személy munkabére és járulékai legfeljebb száz százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható.

(4)101 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, valamint az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben határozza meg a (2) bekezdésben foglalt egységes támogatás megállapításának feltételeit.

Egyes általánostól eltérő foglalkoztatási formák támogatása

19/C. §102 Támogatás nyújtható a részmunkaidős, valamint olyan foglalkoztatáshoz, amelynek során a munkavégzés a foglalkoztató székhelyéhez, telephelyéhez nem tartozó helyen, számítástechnikai eszköz felhasználásával történik.

A foglalkoztatást elősegítő támogatások közös szabályai

20. § (1)103 A 13/A. § (3) bekezdésében, a 14–16/A. §-ban, a 17–19/C. §-ban, valamint a 22. §-ban meghatározott támogatások a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből nyújthatók.

(2)104 A 16/B. §-ban meghatározott támogatás a Munkaerőpiaci Alapba a 39. § (13) bekezdése szerint átcsoportosított pénzeszközből nyújtható. E támogatással kapcsolatos, a 2010. költségvetési éven túl áthúzódó kötelezettségvállalás fedezetét a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprész központi kerete finanszírozza.

(3)105 A 13/A. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott szolgáltatások, a 14. §-ban, a 16–18. §-okban, valamint a 19/B–19/C. §-okban meghatározott támogatások a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében az állami foglalkoztatási szerv közreműködésével megvalósításra kerülő munkaerő-piaci programokban is nyújthatók.

(4)106 A miniszter rendeletben határozza meg a 14–19. §-ban, valamint a 19/B–19/C. §-ban meghatározott támogatások további feltételeit, odaítélésének, megszüntetésének és visszakövetelésének részletes szabályait. A miniszter a 45. életévüket betöltött, valamint a roma származású személyek munkaerőpiaci helyzetének javítása, foglalkoztatásának elősegítése érdekében e törvényben foglaltaknál kedvezőbb szabályokat állapíthat meg.

(5)107 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a) a keresetpótló juttatás összegének differenciált megállapítására vonatkozó szabályokat, valamint

b) a 14/A. §-ban meghatározott megállapodás esetén a kötelezően nyújtandó képzési támogatás szabályait.

(6)108 Ha a foglalkoztatást elősegítő támogatás mértékének meghatározása – jogszabály alapján – a foglalkoztatott munkabérének alapulvételével történik, a támogatást – annak teljes időtartama alatt – a megállapításkor figyelembe vett munkabér alapulvételével kell folyósítani. Ha a támogatás folyósítása alatt emelkedik a kötelező legkisebb munkabér, akkor az azt követő időszakra az állami foglalkoztatási szerv – a munkaadó kérelmére – a támogatás összegét a kötelező legkisebb munkabér emelkedésének arányában megnövelheti, de a támogatás százalékos mértéke nem emelkedhet.

21. §109 (1) Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott, foglalkoztatást elősegítő támogatások nyújtása esetén a támogatásban részesülővel hatósági szerződést kell kötni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatósági szerződés tartalmazza:

a)110 a szerződést kötő közigazgatási hatóság nevét, székhelyét, az ügy számát,

b)111 a támogatásban részesülő természetes személy esetében a nevét, lakó-, tartózkodási- vagy szálláshelyét, anyja nevét, nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát, az érvényes úti okmány számát is,

c)112 a támogatásban részesülő szervezet esetében a megnevezését (székhelyét, telephelyét), adószámát a képviseletre jogosult személy megnevezését, valamint a szervezet pénzforgalmi számlaszámát és a számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató megnevezését,

d)113 a közigazgatási hatóság által nyújtott támogatás formáját, mértékét, folyósításának időtartamát, módját, a folyósítás egyéb feltételeit,

e) az EK-szerződés 87–88. §-a szerint állami támogatásnak minősülő támogatás nyújtása esetén

ea) a támogatás kategóriájának megnevezését, a támogatás tartalmát,

eb) a támogatásban részesülő tájékoztatását arról, hogy a csekély összegű, de minimális támogatásként nyújtott támogatásokkal kapcsolatos iratokat 10 évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén köteles azokat bemutatni,

f) a támogatás nyújtásának alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések megjelölését,

g)114 a szerződésszegésnek minősülő magatartásokat és azok jogkövetkezményeit,

h) a jogszabály által meghatározott, valamint a felek által szükségesnek tartott jognyilatkozatokat,

i) a szerződéssel kapcsolatban felmerülő vitás kérdésekben közigazgatási perben eljáró bíróság megnevezését.

(3) Ha a támogatásban részesülő a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi, a támogatás további folyósítását meg kell szüntetni, és a támogatásban részesülő köteles a támogatást a (4) bekezdésben foglaltak szerint visszafizetni.

(4)115 Ha a Munkaerőpiaci Alapból nyújtott támogatást a (3) bekezdésben foglaltak alapján vissza kell követelni, a támogatást a kötelezettségszegés napjától a visszakövetelésről rendelkező határozat meghozatalának napjáig a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek116 a késedelmi pótlék mértékére vonatkozó rendelkezése szerint kiszámított késedelmi pótlékkal növelt összegben kell visszafizetni. Amennyiben a kötelezett visszafizetési kötelezettségének a visszakövetelésről rendelkező határozatban megjelölt határidőig nem tesz eleget, e határidő elmulasztásának napjától a befizetés napjáig a támogatás összegének alapulvételével kiszámított késedelmi pótlékot is köteles fizetni.

(5)117 A támogatást nyújtó hatóság vezetője – erre irányuló kérelem esetén – különös méltánylást érdemlő esetben eltekinthet a késedelmi pótlék felszámításától, illetve dönthet a már felszámított késedelmi pótlék részben vagy egészben történő elengedéséről, továbbá – a munkaadónak nem minősülő természetes személy részére nyújtott támogatás esetén – a visszakövetelt támogatás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából, természetes személy esetében figyelembe vehető különösen kedvezőtlen szociális helyzete, valamint az, hogy a támogatás visszafizetése a kötelezett és a háztartásában élők megélhetését súlyosan veszélyeztetné.

(7)118 Aki foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesül, köteles a támogatást megállapító hatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a támogatást megalapozó körülményeiben változás következik be.

IV. Fejezet

A LÉTSZÁMLEÉPÍTÉSEK HÁTRÁNYOS KÖVETKEZMÉNYEINEK ENYHÍTÉSÉT CÉLZÓ TÁMOGATÁSOK SZABÁLYAI119

22. §120 A munkaadó részére támogatás nyújtható az általa végrehajtandó csoportos létszámleépítésnek a munkavállaló számára hátrányos következményeit enyhítő intézkedések megtételéhez.

23. §121

V. Fejezet

ÁLLÁSKERESŐK TÁMOGATÁSA122

24. §123 Az álláskereső részére – az e törvényben meghatározott feltételek szerint – álláskeresési támogatásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár.

Álláskeresési járadék

25. §124 (1) Álláskeresési járadék illeti meg azt, aki125

a) álláskereső,

b)126 az álláskeresővé válását megelőző öt éven belül legalább 360 nap – a 27. § (1) bekezdésében meghatározott – jogosultsági idővel rendelkezik,

c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, továbbá táppénzben nem részesül,

d)127 munkát akar vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre, és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tud megfelelő munkahelyet felajánlani.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltételek alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha

a)128

b) egészségi állapota szerint az álláskereső a munka elvégzésére alkalmas,

c) a várható kereset az álláskeresési járadék összegét, illetőleg – amennyiben az álláskeresési járadék összege a kötelező legkisebb munkabérnél alacsonyabb – a kötelező legkisebb munkabér összegét eléri,

d) a munkahely és a lakóhely közötti naponta – tömegközlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát nem haladja meg,

e) az álláskereső foglalkoztatása munkaviszonyban történik.

(3) A megváltozott munkaképességű álláskereső esetében az (1) bekezdés d) pontjában előírt feltétel alkalmazásában a munkahely akkor megfelelő, ha megfelel a (2) bekezdés a)–c) és e) pontjában foglalt feltételeknek, és a munkahely és a lakóhely közötti naponta – a megváltozott munkaképességű álláskereső által igénybe vehető közlekedési eszközzel – történő oda- és visszautazás ideje a két órát nem haladja meg.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott munkaviszony időtartamába nem számítható be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, kivéve, ha annak igénybevételére

a) háromévesnél – ha a munkavállaló a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül, tizennégy évesnél – fiatalabb gyermek gondozása, vagy tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása [a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 138. § (5) bek.], valamint

b) közeli hozzátartozó ápolása [Mt. 139. § (1) bek.], továbbá

c) saját részére magánerőből lakás építése [Mt. 140. § (1) bek.]

miatt kerül sor.

(5)129 Az álláskereső részére a (2) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelő, rövid időtartamú munkalehetőség (ideértve a közfoglalkoztatást is) felajánlható.

(6)130 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartama alatt folytatott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony időtartama az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését vagy megszüntetését követően megállapított álláskeresési járadék esetében nem vehető figyelembe jogosultsági időként.

Álláskeresési járadék mértéke131

26. §132 (1)133 Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy – ha az álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor – az álláskeresőnek az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap) havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával, amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.

(2) Ha az álláskereső az álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben több munkaadóval állt munkaviszonyban, vagy több vállalkozói tevékenységet is folytatott, vagy munkaviszonyban állt és vállalkozói tevékenységet is folytatott, az álláskeresési járadék összegét valamennyi munkaadónál, illetőleg vállalkozói tevékenysége során elért járulékalap alapulvételével kell az (1) bekezdés szerint kiszámítani.

(3) Megelőző négy naptári negyedévi járulékalap hiányában a járadék számításának alapja a négy naptári negyedévnél rövidebb időszakban elért járulékalap havi átlagos összege. Ha a megelőző négy naptári negyedévben egyáltalán nincs az álláskeresőnek járulékalapja, akkor az álláskeresési járadék megállapításának alapja a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér 130 százaléka.

(4) Az egy napra járó álláskeresési járadék számításának alapja az (1) és (3) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(5)134 Az álláskeresési járadék napi összege a (4) bekezdés alapján meghatározott járadékalap 60 százaléka, legfeljebb a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének megfelelő összeg.

(6) Az álláskeresési járadék napi összege a folyósítási időtartam második szakaszában az álláskeresési járadékra való jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegének 60 százaléka. Ha a járadék számításánál figyelembe vett összeg nem éri el a minimálbért, akkor mindkét szakaszban az álláskeresési járadék napi összege az (1) és (3)–(4) bekezdés szerint számított összeg 60 százaléka.

(7)135 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személyek esetében az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett bért, szakmai jövedelmet vagy átlagkeresetet az (1) bekezdésben meghatározott járulékalapként kell figyelembe venni.

(8)136 A 27. § (12) bekezdésében meghatározott ideiglenes ellátás összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 60 százaléka.

Álláskeresési járadék folyósításának időtartama

27. §137 (1)138 Az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát (a továbbiakban: folyósítási idő) – a 25. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – annak az időtartamnak az alapulvételével kell megállapítani, amely alatt az álláskereső az álláskeresővé válást megelőző öt év alatt munkaviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban töltött, vagy egyéni, illetőleg társas vállalkozói tevékenységet folytatott, feltéve ez utóbbi esetben, hogy vállalkozói tevékenysége alatt járulékfizetési kötelezettségének eleget tett (a továbbiakban együtt: jogosultsági idő). A jogosultsági idő tartamába nem számítható be az az időtartam, amely alatt az álláskereső álláskeresési járadékban vagy vállalkozói járadékban részesült. Az előbbiekben meghatározott ötéves időtartam meghosszabbodik a következő időtartamokkal vagy azok egy részével, ha ezen időtartamok alatt munkaviszony, közfoglalkoztatási jogviszony nem állt fenn, vagy az álláskereső jogosultsági időnek minősülő vállalkozói tevékenységet nem folytatott:

a) a sor-, valamint tartalékos katonai szolgálat, továbbá a polgári szolgálat,

b) a keresőképtelenséggel járó betegség,

c) a beteg gyermek ápolására igénybe vett táppénzes állomány,

d) a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósítása,

e)139 a rehabilitációs járadék, a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék, az átmeneti járadék, továbbá a bányászok egészségkárosodási járadéka folyósításának,

f) az előzetes letartóztatás, valamint a szabadságvesztés, és az elzárás büntetés,

g) az ápolási díj és a gyermeknevelési támogatás folyósítása,

h)140 a nappali tagozaton történő tanulmányok folytatásának

időtartamával.

(2)141 Az álláskeresési járadék folyósítási idejének számítása során tíz nap jogosultsági idő egy nap járadék-folyósítási időnek felel meg. Ha a kiszámítás során töredéknap keletkezik, a kerekítés szabályait kell alkalmazni.

(3)142 Az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 90 nap.

(4)143 Az álláskeresési járadék folyósításának kezdő napja az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezésének napja.

(5) Ha a munkaviszonyt az álláskeresővé válást megelőző 90 napon belül a munkavállaló rendes felmondással, továbbá a munkaadó rendkívüli felmondással szüntette meg, az álláskereső részére álláskeresési járadék az előbbiekben meghatározott módon megszüntetett munkaviszony megszűnését követő 90 nap elteltével folyósítható, tekintet nélkül arra, hogy az álláskeresési járadék folyósításához szükséges feltételekkel rendelkezik.

(6)144 A folyósítási idő számítása szempontjából a jogosultsági idő csak egyszer vehető figyelembe. Ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósításának számára meghatározott időtartamát teljes mértékben nem vette igénybe, az ismételt folyósításnál a járadékfolyósítás időtartamának alapját képező jogosultsági időt a tényleges járadékfolyósítási időtartamnak megfelelően csökkenteni kell. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó személy által, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában igénybevett munkanélküli ellátás tekintetében is.

(7)145 Az álláskeresőnek az állami foglalkoztatási szervnél történő jelentkezése és az álláskeresési járadék folyósításának az (5) bekezdésben foglaltak szerint megállapított kezdő napja közötti időtartam az álláskeresési járadék folyósításának idejébe nem számít be.

(8)146 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy a járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően határozatlan időtartamú, legalább napi négy óra munkaidejű munkaviszonyt létesít, kérelmére a folyósítási időből még fennmaradó időtartamra járó juttatás összegének a (9) bekezdésben meghatározott mértékét egy összegben ki kell fizetni. A kifizetés további feltétele, hogy az álláskeresési járadékban részesült személy a járadék megszüntetésétől a kifizetés napjáig folyamatosan munkaviszonyban álljon. A munkaviszony fennállását a munkaadó igazolja. A kérelmet az álláskeresési járadék folyósítási idejének lejártát követő 30 napon belül kell benyújtani, a juttatást a kérelem benyújtásától számított két hónapon belül kell kifizetni.

(9)147 A (8) bekezdésben meghatározott egy összegben kifizetendő juttatás mértéke a még hátralévő időtartamra járó juttatás összegének 80 százaléka.

(9a)148 Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő munkaviszonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mértékű juttatást a részére – kérelmére – egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.

(10)149 A (9) bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatók, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítása alatt ugyanazzal a munkaadóval létesít munkaviszonyt, amellyel az álláskeresési járadék megállapítását megelőzően utoljára munkaviszonyban állt.

(11)150 Ha az álláskereső részére az állami foglalkoztatási szerv (illetőleg annak kirendeltsége) a (8) bekezdésben meghatározott összeget kifizette, úgy kell tekinteni, hogy az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette.

(12)151 Ha az állami foglalkoztatási szerv a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső részére ideiglenes ellátást állapít meg, az ellátás addig folyósítható, amíg az – álláskeresési járadék vagy álláskeresési segély megállapításához szükséges – az Európai Gazdasági Térség másik tagállamában szerzett jogosultsági időre, valamint szakmai jövedelemre, bérre vagy átlagkeresetre, valamint az igénybe vett munkanélküli ellátásra vonatkozó bizonyíték rendelkezésre nem áll. Az ideiglenes ellátás folyósításának időtartama nem haladhatja meg a 180 napot.

Álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése és szüneteltetése

28. §152 (1) Meg kell szüntetni az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső:

a) kéri,

b)153 álláskeresési járadékban részesül, és törlik a nyilvántartásból,

c)154 rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,

d)155 kereső tevékenységet folytat, kivéve a 29. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakat, valamint az 58. § (5) bekezdés n) pontjában foglalt alkalmi foglalkoztatási jogviszonyban foglalkoztatottakat,

e) olyan képzési lehetőséget fogad el, amelynek során a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét elérő rendszeres támogatásban részesül,

f) oktatási intézmény nappali tagozatán folytat tanulmányokat,

g) meghalt,

h) az álláskeresési járadék folyósítási idejét kimerítette,

i)156 a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozik, az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába távozik, és legfeljebb a távozás időpontjától számított három hónap elteltével a Magyar Köztársaság területére nem tér vissza.

(2) Ha az álláskeresési járadék folyósításának megszüntetése az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt, valamint a keresőtevékenység folytatása miatt úgy történik, hogy az álláskereső 36. § (1) bekezdése szerinti bejelentést elmulasztotta, az álláskereső részére álláskeresési járadék csak a folyósítás megszüntetésének kezdő napjától számított 90 nap elteltével folyósítható még akkor is, ha a jogosultsághoz szükséges feltételekkel egyébként rendelkezik.

29. §157 (1) Szüneteltetni kell az álláskeresési járadék folyósítását, ha az álláskereső

a)158 terhességi-gyermekágyi segélyre, gyermekgondozási díjra vagy gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítását jelenti be, terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetén a jogosultság megállapítását követő naptól, gyermekgondozási segély esetén a jogosultság megállapításának napjától,

b) előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, elzárás büntetését tölti, kivéve ha a szabadságvesztés-büntetést pénzbüntetés átváltoztatása miatt állapították meg,

c)159 a 25. § (5) bekezdésében meghatározott közfoglalkoztatás alatt,

d)160 rövid időtartamú, legfeljebb kilencven napig tartó kereső tevékenységet folytat – az 58. § (5) bekezdés n) pontjában meghatározott alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével – feltéve, hogy bejelentési kötelezettségének eleget tett.

e) a 14. § (6) bekezdésében meghatározott keresetpótló juttatásban részesül.

(2)161 Ha az álláskeresési járadék folyósítása szünetelésének oka megszűnik, és fennállnak a 25. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek, az álláskeresési járadékot a megállapító határozatban meghatározott feltételekkel tovább kell folyósítani.

(3)162

Nyugdíj előtti álláskeresési segély

30. §163 (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha

a) rendelkezik a 25. § (1) bekezdésének c)–d) pontjában, meghatározott feltételekkel, és

b) a kérelem benyújtásának időpontjában a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és 90 napon át álláskeresési járadékban részesült, és az álláskeresési járadék folyósítása időtartamát kimerítette, és

c) az álláskeresési járadék folyósításának kimerítését követően három éven belül betöltötte a b) pontjában meghatározott életkort, és

d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel.

(2) Az álláskeresési segély összege a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos kötelező legkisebb munkabér 40 százaléka. Ha a 26. § (1)–(3) bekezdése szerinti járadékalap az előbbi összegnél alacsonyabb volt, az álláskeresési segély összege a járadékalappal megegyező összeg.

(3) Az álláskeresési segély az álláskereső öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj jogosultságának megszerzéséig terjedő időtartamra folyósítható.

(4) Az álláskeresési segély folyósításának kezdő napja az álláskeresési segély iránti kérelem benyújtását követő nap. Töredék hónap esetén az egy napra járó álláskeresési segély összege a (2) bekezdésben meghatározott összeg harmincad része.

(5) Meg kell szüntetni az álláskeresési segély folyósítását a 28. § (1) bekezdésének a)–c) pontjában, e) pontjában vagy g) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén.

(6) Az álláskeresési segély folyósítására a 28. § (2) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(7) Szüneteltetni kell az álláskeresési segély folyósítását

a) a 29. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

b) a keresőtevékenység időtartamára, függetlenül az időtartam mértékétől,

c) 90 napra, ha az álláskereső a 36. § (1) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettséget elmulasztotta,

d) ha az álláskereső az álláskeresési segély folyósításának szünetelése alatt folytatott keresőtevékenység eredményeként álláskeresési járadékra szerzett jogosultságot.

(8) A (7) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését követően az álláskeresési segélyt kell tovább folyósítani.

Költségtérítés

31. §164 Az álláskereső részére járó járadék vagy segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől a az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.165

32. §166 Az álláskereső részére járó álláskeresési járadék, álláskeresési segély megállapításával, valamint a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a lakóhelyétől az állami foglalkoztatási szervhez történő oda- és visszautazást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget meg kell téríteni. Jogszabály az álláskereső részére az e §-ban felsorolt okokból felmerült, indokolt helyi utazási költségek megtérítéséről is rendelkezhet.

33–34. §167

35. §168

Az ellátásokra vonatkozó közös rendelkezések169

36. § (1)170 Az e törvény alapján ellátásban részesülő személy a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül köteles értesíteni az ellátást megállapító szervet.

(2)171

(3)172 A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló közösségi rendeletek hatálya alá tartozó álláskereső legalább huszonegy nappal a távozást megelőzően köteles bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek, ha munkakeresés céljából az Európai Gazdasági Térség másik tagállamába kíván távozni.

36/A. §173 A munkaadó – az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony esetét kivéve – a munkaviszony megszűnése, illetve megszüntetése esetén, az utolsó munkában töltött napon köteles a munkanélküli igazolólapot a munkavállalónak átadni. Az igazoló lap kiállítására, valamint annak tartalmára vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.174

36/B. §175 Az állami adóhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó részére a munkaerő-piaci járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.

Visszafizetési és megtérítési kötelezettség

37. § (1)176 Az, aki ellátást jogalap nélkül vett fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított hat hónapon belül írásban kötelezték.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett ellátást akkor lehet visszakövetelni, ha a jogalap nélküli kifizetést az ellátásra jogosult vétkes magatartása idézte elő.

(3)177 Ha a munkanélküli ellátásban részesülő személy mezőgazdasági őstermelőként folytat kereső tevékenységet, köteles az adóévben felvett munkanélküli ellátást visszafizetni.

(4)178 Az, aki az álláskereső halálát követően a munkanélküli ellátást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni.

(5)179 Az állami foglalkoztatási szerv vezetője – erre irányuló kérelem esetén – különös méltánylást érdemlő esetben dönthet a jogalap nélkül felvett és visszakövetelt munkanélküli ellátás visszafizetésének részben vagy egészben történő elengedéséről.

(6)180 Ha a bíróság jogerősen megállapította, hogy a munkaadó a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, a munkaadó köteles a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig az érintett részére kifizetett munkanélküli járadék és annak járulékai összegét a Munkaerőpiaci Alap szolidaritási alaprészébe befizetni. A bíróság a jogerős határozatot az állami foglalkoztatási szervnek megküldi, amely ennek alapján határoz.

(7)181 Az (5) bekezdésben meghatározott méltányosság szempontjából a 21. § (6) bekezdésében foglaltakat kell figyelembe venni.

(8)182 Az álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint az álláskeresési segély visszakövetelése esetén késedelmi pótlék nem számítható fel.

38. § (1) A munkaadó és egyéb szerv köteles megtéríteni a jogalap nélkül kifizetett ellátást, ha az ellátás jogalap nélküli kifizetése, mulasztásának vagy a valóságtól eltérő adatszolgáltatásnak következménye és az ellátást a 37. § alapján visszakövetelni nem lehet.

(2) Ha az ellátás jogalap nélküli kifizetéséért a munkaadót vagy egyéb szervet és az ellátásra jogosultat is felelősség terheli, a jogalap nélkül felvett ellátást a közrehatásuk arányában kötelesek visszafizetni, illetve megtéríteni. Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, a felelősöket egyenlő arányban kell megtérítésre, illetőleg visszafizetésre kötelezni.

VI. Fejezet

A MUNKANÉLKÜLI ELLÁTÁSOK183
ÉS A FOGLALKOZTATÁST ELŐSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK FEDEZETE

Munkaerőpiaci Alap

39. §184 (1) A Munkaerőpiaci Alap a Munkanélküliek Szolidaritási Alapja, a Foglalkoztatási Alap, a Szakképzési Alap, a Rehabilitációs Alap, valamint a Bérgarancia Alap összevonásával létrehozott elkülönített állami pénzalap. Az összevonásra került alapok követelései és tartozásai a Munkaerőpiaci Alapot illetik meg, illetőleg terhelik.

(2)185 A Munkaerőpiaci Alap célja a foglalkoztatáshoz, a munkanélküliséghez, a képzési rendszer fejlesztéséhez kapcsolódó pénzeszközök összevonásával, egységes kezelésével

a)186 az álláskeresők támogatásának biztosítása,

b)187 a munkaerő alkalmazkodásának, az álláskeresők munkához jutásának támogatása,

c) a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek munkavállalói szociális biztonságának elősegítése,

d)188 a képzési rendszer fejlesztésének támogatása,

e)189

f)190 hozzájárulás a korengedményes nyugdíjak kifizetésének részbeni finanszírozásához,

g) az egyes alaprészekből finanszírozott ellátások, támogatások működtetésével kapcsolatos kiadások fedezetének biztosítása, valamint

h)191

i)192 az Európai Foglalkoztatási Szolgálat működési és fejlesztési kiadásainak finanszírozásához történő hozzájárulás.

(3) A Munkaerőpiaci Alapon belül – a pénzeszközök felhasználásának célja szerint – a következő alaprészeket kell elkülöníteni:

a)193 szolidaritási alaprészt az álláskeresési járadék, az álláskeresési segély, a munkanélküli járadék, a pályakezdők munkanélküli segélye, az előnyugdíj, a nyugdíj előtti munkanélküli segély, az álláskeresést ösztönző juttatás, a költségtérítés (31. §), valamint ezek juttatásával kapcsolatos postaköltség, továbbá a kifizetett ellátásokat terhelő, a társadalombiztosítási szabályokban meghatározott járulék finanszírozására, valamint a válság miatt létszámleépítéssel érintett munkavállalók foglalkoztatásának – az álláskeresési támogatás folyósítása helyett történő – elősegítésére;194

b)195

c)196 foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, az állami foglalkoztatási szerv által az alap- és középfokú oktatási intézményben pályaválasztás elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira, valamint keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;

d) bérgarancia alaprészt, a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvényben meghatározott támogatás finanszírozására;

e)197 a képzési alaprészt, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok, támogatási programok finanszírozására;

f)–g)198

h)199

(4)200 Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Munkaerőpiaci Alap beszámolóját megalapozó informatikai szolgáltatás és könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, valamint az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek.

(5)201 A Munkaerőpiaci Alap külön előirányzataiból finanszírozott támogatások igénybevételének hirdetésével, közzétételével kapcsolatos kiadásokra, szakértői díjakra az alaprészekből finanszírozott támogatásokkal kapcsolatos ilyen jellegű kiadásokra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6)202 Felhatalmazást kap

a) a Kormány, hogy rendeletben határozza meg

1. a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkaadók akkreditációjának, továbbá az akkreditált munkaadók ellenőrzésének szabályait;203

2. a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás feltételeit, módját és mértékét;204

b)205 a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza

1. az akkreditációs eljárás és követelményrendszer;206

2. a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatás további feltételeinek, igénylésének, folyósításának, nyilvántartásának, megszüntetésének és visszakövetelésének, valamint ellenőrzésének részletes szabályait.

(7)207

(8)208 Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Munkaerőpiaci Alap mint központi programok kedvezményezettje finanszírozza az előbbiekben említett intézkedések végrehajtása érdekében teljesített kifizetéseket.

(9)209 A Munkaerőpiaci Alap bevételét képező járulék, illetőleg hozzájárulás beszedése érdekében igénybe vett szolgáltatás díja a Munkaerőpiaci Alapnak azt az alaprészét terheli, amelynek kiadásai finanszírozása érdekében a járulék fizetése történik.

(10)210 A Munkaerőpiaci Alap alaprészeinek központi pénzügyi kerete által finanszírozott program esetében a programhoz közvetlenül kapcsolódó igazolt költségek az érintett keret terhére elszámolhatók, illetve abból megtéríthetők.

(11)211 Az elkülönített alaprészek bevételeit és kiadásait az éves költségvetési törvény címenként, illetve alcímenként tartalmazza.

(12)212 A Munkaerőpiaci Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:

a) a külön jogszabályban meghatározott járulékkedvezmény megtérítésére szolgáló pénzeszközöket,

b) az európai uniós operatív programok előfinanszírozásának céljára szolgáló pénzeszközöket,

c) az európai uniós társfinanszírozásra szolgáló pénzeszközöket,

d)213 a külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatás támogatására fordítható pénzeszközöket,

e)214

f) a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átadandó pénzeszközöket,

g) a tranzakciós díjak finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,

h)–i)215

j)216 uniós forrás terhére – előleg bevonásával – megvalósuló operatív programok finanszírozására szolgáló pénzeszközöket,

k)217 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap elő- és társfinanszírozására szolgáló pénzeszközöket.

(13)218

39/A. § (1)219 A Munkaerőpiaci Alappal a miniszter rendelkezik. Rendelkezési jogát

a)220

b) a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprésze tekintetében – a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározottak szerint – az oktatásért felelős miniszterrel megosztva

gyakorolja.

(2)–(4)221

(5)222

(6)223

(7)224

(8)225 A miniszter a Munkaerőpiaci Alap év végi egyenlegének megóvása érdekében dönthet

a)226 a keletkezett többletbevételek felhasználásának mértékéről,

b) a kiadások évközi ütemezésének módosításáról,

c) a Munkaerőpiaci Alap 39. § (3) bekezdésének c), valamint e)–g) pontjaiban meghatározott alaprészek tekintetében a kiadások csökkentéséről.

(9)227 A Munkaerőpiaci Alap pénzeszközeinek felhasználásáról e törvény, valamint külön jogszabály228 szerint a miniszter, valamint az állami foglalkoztatási szervek gondoskodnak.

(10)229 A Munkaerőpiaci Alap bevételi és kiadási előirányzatát és annak alaprészek közötti megosztását az Országgyűlés címenként és alcímenként a költségvetési törvényben hagyja jóvá. Az alaprészen belüli további jogcímeket a miniszter állapítja meg.

(11)230

39/B. §231 (1)232 A Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészeinek pénzeszközei a miniszter döntése szerint egymás közt átcsoportosíthatók, feltéve, ha erre az eredeti előirányzatokon felül képződő többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes alaprészek tényleges kiadásainak az előirányzatoktól való elmaradása várhatóan fedezetet nyújt.

(2)–(3)233

(4)234

(5)235 A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprésze terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékig vállalható, amely nem haladhatja meg a tárgyévi eredeti, előirányzat-módosítás esetén a módosított kiadási előirányzat 40 százalékát.

(6)236 A Munkaerőpiaci Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékben, legfeljebb a tárgyévi költségvetési támogatás összegének 40%-os mértékéig vállalható.

39/C. §237 (1) A Munkaerőpiaci Alap bevétele:

a)238 a Tbj.-ben meghatározott munkaerő-piaci járulék;

b)239

c)240

d)241

e)242 a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben meghatározott szakképzési hozzájárulás;

f)243 a központi költségvetési támogatás;

g)244 az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás végrehajtása érdekében befolyó bevételek;

h)245

i)246 egyéb bevételek: a Munkaerőpiaci Alap javára teljesített visszafizetés, a hatósági eljárás alapján befolyt bevétel, bírság, késedelmi pótlék, kamatbevétel, a Munkaerőpiaci Alap javára teljesített önkéntes befizetés, támogatás, valamint a működésével összefüggő bevétel;

j)247 uniós forrás terhére megvalósuló operatív program finanszírozására szolgáló előleg;

k)248 az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alaptól az 1927/2006 EK rendelet alapján társfinanszírozás címen befolyó bevétel.

(2) A Munkaerőpiaci Alapba teljesített visszafizetések azt az alaprészt növelik, amelyből a támogatást, illetőleg az ellátást folyósították.

(3) A Munkaerőpiaci Alapba önkéntes befizetések is teljesíthetők, amelyek közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek.

(4)249 A Munkaerőpiaci Alap javára fennálló követelések a követelést nyilvántartó szervek döntése alapján behajthatatlannak minősíthetők. E szervek a behajthatatlan követeléseket törlik a nyilvántartásaikból.250

(5)251 A (4) bekezdés alkalmazásában az a követelés behajthatatlan

a) amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, illetve amelyre a végrehajtás során behajtott forrás nem nyújt fedezetet,

b) amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

c) amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével,

d) amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található, és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel,

e) amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

f) amely a hatályos jogszabályok alapján elévült,

g)252 amelyet az állami foglalkoztatási szerv a közösségi jog alapján migráns ellátásként kifizetett és az ellátás megtérítése érdekében tett intézkedés az érintett tagállam illetékes intézménye felé nem vezetett eredményre.

(6)253 A (4)–(5) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a 39. § (3) bekezdésében meghatározott alaprészekkel szemben a Munkaerőpiaci Alap létrejöttét megelőzően keletkezett követelésekre is.

(7)254

39/D. §255 (1)256 A Munkaerőpiaci Alap rendelkezésére álló pénzeszközök tárgyév végi záró állománya nem lehet kevesebb a tárgyévi költségvetési támogatással fedezett kiadások nélkül számított kiadási főösszeg eredeti előirányzatának 25/365 részénél (a továbbiakban: likviditási tartalék).

(2) Amennyiben a Munkaerőpiaci Alap záróállománya nem éri el az (1) bekezdésben meghatározott minimális szintet, úgy ennek eléréséhez fel kell tölteni a likviditási tartalékot.

(3) A feltöltés ütemezése a költségvetési törvény előírásai szerint történik. A feltöltés további lehetséges forrásai:

a) tervezett mértéket meghaladó bevételek;

b) kiadási előirányzatok tárgyévben fel nem használt része.

(4)257 Amennyiben a tárgyévet megelőző év végén a Munkaerőpiaci Alap megállapított záró állománya a likviditási tartalék szintjét meghaladta, úgy az e szint fölötti rész tárgyévi felhasználásáról a miniszter az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével dönt az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.

(5)258 A rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében uniós forrás terhére megvalósuló program finanszírozása érdekében a Munkaerőpiaci Alap záró állományában jelentkező, tárgyévben fel nem használt pénzeszköz – a miniszternek az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben meghozott döntése alapján – a tárgyévet követően felhasználható.

A Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészei felhasználására vonatkozó sajátos szabályok

40. §259 (1) A foglalkoztatási alaprész központi keretre és az állami foglalkoztatási szervek által felhasználható (decentralizált) keretre osztható fel.

(2) A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható

a) központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatások támogatására;

b) a 18. §-ban meghatározott munkahely-teremtési támogatásra;

c) foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatására;

d) foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és programok támogatására;

e) a PHARE, majd az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló programok hazai finanszírozására;

f) 1996. január 1-je előtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek teljesítéséből adódó kifizetésekre.

(3) A Munkaerőpiaci Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a költségvetési támogatás 0,5%-ának megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.

(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozható további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg.

(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által, európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatásokat.

41. §260 (1) A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészének forrása a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben előírt szakképzési hozzájárulás, valamint az alaprész javára teljesített visszafizetések, önkéntes befizetések, támogatások, továbbá működésével összefüggő bevételek.

(2) Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, az Európai Globalizációs Alkalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében a Munkaerőpiaci Alap a támogatásokat elő- és társfinanszírozza. Az előfinanszírozott összeget terheli az Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás.

(3) Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a Munkaerőpiaci Alap mint központi programok kedvezményezettje a támogatásokat előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Munkaerőpiaci Alapot terheli.

(4) A rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő, a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével megvalósuló programot a Munkaerőpiaci Alap, mint a központi program kedvezményezettje előfinanszírozhatja, illetve az uniós források terhére finanszírozhatja. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a Munkaerőpiaci Alapot terheli.

VI/A. FEJEZET261

REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS

41/A. §262 (1) A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 20 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát (kötelező foglalkoztatási szint).

(2)263 A munkaadó létszámának megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni

a)264 közfoglalkoztatási jogviszonyban, valamint a közfoglalkoztatás támogatásáról szóló kormányrendelet szerint támogatott munkaviszonyban foglalkoztatott személyeket,

b) az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai szerint jogszerűen alkalmazott munkavállalót,

c)265 a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény, illetve a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalót, ideértve az önkéntes tartalékos szolgálati viszonnyal rendelkező munkavállalót is, és

d) az Mt. 150. § (1) bekezdése alapján más munkáltatónál történő átmeneti munkavégzés során foglalkoztatott munkavállalót.

(3) A rehabilitációs hozzájárulás éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint az (5) bekezdésben meghatározott rehabilitációs hozzájárulás szorzata.

(4)266 Az (1)–(3) bekezdés alkalmazásában létszámon a – Központi Statisztikai Hivatal munkaügy-statisztikai adatszolgáltatáshoz kiadott útmutatójában foglaltak szerinti – tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámot kell érteni. A statisztikai állományi létszámot egy tizedes jegyre kerekítve a kerekítés általános szabályai szerint kell meghatározni.

(5)267 A rehabilitációs hozzájárulás mértéke 2010-ben 964 500 Ft/fő/év. A rehabilitációs hozzájárulás mértékét 2011. január 1-jétől kezdődően az adott naptári évre vonatkozó költségvetési törvény határozza meg.

(6)268

42. §269 A 41/A. § alkalmazásában megváltozott munkaképességű a munkavállaló, ha

a) munkaképesség-csökkenése – az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (a továbbiakban: ORSZI), 2007. augusztus 15-ét megelőzően az Országos Egészségbiztosítási Pénztár Országos Orvosszakértői Intézete (a továbbiakban: OOSZI) szakvéleménye, 2001. január 1-jét megelőzően vasutas biztosítottak esetében a Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye szerint – 50–100 százalékos mértékű,

b) egészségkárosodása az ORSZI szakvéleménye szerint 40 százalékos vagy azt meghaladó mértékű,

c) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 23. § (1) bekezdés a) pontja alapján látási fogyatékosnak minősül, vagy vakok személyi járadékában részesül,

d) az Ftv. 23. § (1) bekezdés d) pontja alapján a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt fogyatékossági támogatásban részesül,

e) külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül, és erre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adókedvezményre jogosult,

f) siket vagy súlyosan nagyothalló, és halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja, vagy

g) a súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül,

és a munkaszerződése szerinti munkaideje a napi négy órát eléri.

42/A. §270 (1)271 A rehabilitációs hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóságnál vezetett számla javára.

(2)272 A rehabilitációs hozzájárulásra év közben negyedévenként előleget kell fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó maga állapítja meg, vallja be és fizeti be. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először bevallást és előlegfizetést teljesíteni.

(3)273 A rehabilitációs hozzájárulás e törvény által nem szabályozott kérdéseiben az adózás rendjéről szóló törvény274 rendelkezéseit kell alkalmazni

(4)275 A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének e törvényben nem szabályozott kérdéseiben az Art. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A rehabilitációs hozzájárulás a központi költségvetés bevételét képezi.

42/B. §276 A megváltozott munkaképességet igazolja

a) a 42. § a) és b) pontja tekintetében: az ORSZI, OOSZI, Magyar Államvasutak Orvosszakértői Intézetének szakvéleménye, a rehabilitációs járadék megállapításáról szóló határozat, vagy a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátás megállapításáról szóló határozat,

b) a 42. § c) pontja tekintetében: az ORSZI, OOSZI szakvéleménye, a kincstár fogyatékossági támogatást megállapító határozata vagy vakok személyi járadékának megállapításáról szóló határozata,

c) a 42. § d) és e) pontja tekintetében: az ORSZI szakvéleménye, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatást megállapító határozata,

d) a 42. § f) pontja tekintetében: az OOSZI, ORSZI szakvéleménye, az audiológiai állomás szakorvosának szakvéleménye, az összevont adóalap adóját csökkentő kedvezmény igénybevételére jogosító igazolás vagy a kincstár fogyatékossági támogatás megállapításáról szóló határozata,

e) a 42. § g) pontja tekintetében: az elsőfokú szakorvosi (háziorvosi) szakvélemény, az ORSZI másodfokú szakvéleménye,

az a)–e) pontokban említett szakvélemény, igazolás vagy határozat érvényességi idején belül.

43. §277

43/A. §278

43/B. §279

43/C. §280

43/D. §281

44. §282

45. §283

46. §284

46/A. §285

46/B. §286

VII. Fejezet

47. §287 (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben jelölje ki az állami foglalkoztatási szervet. Az állami foglalkoztatási szervek feladataira, egymás közötti kapcsolatára vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.288

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az állami foglalkoztatási szervek illetékességi területét.289

(3)290 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis vezetésére, az abban nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és a nyilvántartásból történő adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat rendeletben állapítsa meg.291

(4)292 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami foglalkoztatási szerv által álláskeresőként nyilvántartott személyek létszáma megállapítására, valamint közzétételének módjára vonatkozó részletes szabályokat.

48. §293 Azt a személyt, akinek a települési önkormányzat közfoglalkoztatást ajánlott fel, az állami foglalkoztatási szerv küldi el a közfoglalkoztatáshoz szükséges foglalkozás-egészségügyi vizsgálatra. A foglalkozás-egészségügyi vizsgálat térítési díját az állami foglalkoztatási szerv téríti meg a vizsgálatot végző szerv részére.

49. §294 (1)295 Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a foglalkozási rehabilitáció szakterületén foglalkozási rehabilitációs szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás alatt, rendelkezik a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.

(2)296 Aki az (1) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(3)297 A társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter a szakértői tevékenység végzésére jogosult, a (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.

(4)298 Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg a foglalkozási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.

(5)299 A társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter a foglalkoztatási rehabilitációs szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e és nem áll-e a szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy a foglalkoztatási rehabilitációs szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.

(6)300 Az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter a foglalkoztatási rehabilitációs szakértő nyilvántartásának törléséig kezeli.

Megyei (fővárosi) munkaügyi központ

50. §301

50/A. §302

51. §303

51/A. §304 (1)305 Az állami foglalkoztatási szerv és a települési önkormányzat megállapodhat a munkanélküli járadékban,306 pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő álláskeresők ellenőrzéséről. A megállapodás alapján a települési önkormányzat jegyzője (a továbbiakban: jegyző) hatósági ellenőrzést végez arra vonatkozóan, hogy az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező, munkanélküli járadékban,307 pályakezdők munkanélküli segélyében részesülő álláskereső folytat-e e törvénybe ütköző kereső tevékenységet.

(2)308 Megállapodás esetén az (1) bekezdésben meghatározott ellátásban részesülő, az önkormányzat területén állandó vagy ideiglenes lakóhellyel rendelkező álláskeresőkről az állami foglalkoztatási szerv tájékoztatja a jegyzőt.

(3)309 A jegyző az (1) bekezdésben meghatározott ellátás folyósítása alatt történő kereső tevékenység folytatásáról és annak bizonyítékairól írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet.

(4)310 Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés eredményeként a munkanélküli járadék,311 a pályakezdők munkanélküli segélyének folyósítását az állami foglalkoztatási szerv megszünteti, a települési önkormányzat ezen ellátások — a 28. § (2) bekezdésében meghatározott időtartamra járó — összegének megfelelő támogatásban részesül. A támogatást a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi pénzügyi keretéből kell folyósítani, és az a 16/A. §-ban, valamint 17. §-ban meghatározott célokra használható fel.

(5)312 Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásban az önkormányzat vállalja, hogy az e címen kapott támogatást elkülönítetten kezeli, és félévenként tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet annak felhasználásáról.

(6)313 Ha az önkormányzat a támogatást a (4) bekezdésben meghatározott céltól eltérően használja fel, az állami foglalkoztatási szerv a megállapodást felbontja, és az önkormányzat köteles a támogatás visszafizetésére.

(7)314 A támogatást a települési önkormányzat részére az ellátást megszüntető határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül kell folyósítani. A folyósítás lebonyolítása a miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megállapodása szerint történik.

(8)315

(9)316 Az álláskeresőt az (1) bekezdésben meghatározott ellenőrzés során a jegyzővel szemben is terheli a jelentkezési és rendszeres kapcsolattartási kötelezettség.

52. §317 Felhatalmazást kap az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy rendeletben meghatározza az állami felnőttképzési intézmény feladatait, az állami felnőttképzési intézmény irányítását ellátó szervet, az állami felnőttképzési intézmény vezetőjének jogállását, kinevezésének rendjét, az állami felnőttképzési intézmény irányításának rendjét és szabályait. Az állami felnőttképzési intézmény és az állami foglalkoztatási szerv – a Munkaerőpiaci Alapból támogatott – munkaerőpiaci képzések lebonyolításával kapcsolatos együttműködését, az állami felnőttképzési intézmény feladatai ellátásának finanszírozását, a képzési keret felhasználásának szabályait a miniszter az egyenlő bánásmód biztosításáért és társadalmi felzárkózásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítja meg.318

53. §319 (1)–(2)320

(3)321

Munkaerőfejlesztő és -képző központ

53/A. §322

VIII. Fejezet

ELJÁRÁSI SZABÁLYOK323

54. § (1)324

(2)325 A 40. § (2) bekezdésének a) pontja, továbbá a pályázat alapján nyújtható foglalkoztatást elősegítő támogatások esetében a pályázati felhívásban az elbírálásra nyitva álló határidő legfeljebb három hónapban állapítható meg. Ha e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott támogatásban természetes személy részesül, a hatósági szerződést csak személyesen kötheti meg.

(3)326 Ha az állami foglalkoztatási szerv nem e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály, hanem más jogszabály alapján nyújt a foglalkoztatás elősegítése érdekében támogatást, a támogatással kapcsolatos ügyben az eljárására e törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, kivéve, ha a támogatásról szóló jogszabály ettől eltérően rendelkezik.

(4)327 A közösségi jogszabályok szerinti migráns munkavállaló munkanélküli ellátásával, vállalkozói járadékával kapcsolatos ügyben az érdemi határozatot két hónapon belül kell meghozni.

(5)328 Az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály által szabályozott

a)329 kérelemre indult közigazgatási eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításáról nem kell értesíteni,

b)330 hivatalból folytatott közigazgatási eljárásban az ügyfélnek az eljáró hatóság felhívására közölnie kell az érdemi döntéshez szükséges adatokat, valamint a természetes személyazonosító adatait.

(6)331 Az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott közigazgatási hatósági ügyben a hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell kibocsátani, a végrehajtás foganatosításáról az önkéntes teljesítés elmaradásának megállapításától számított tizenöt napon belül kell dönteni.

(7)332 Az e törvényben meghatározott nyilvántartásokat magyar nyelven kell vezetni. Az e törvényben meghatározott szerv a hatósági bizonyítványt magyar nyelven állítja ki.

(8)333 A külföldiek magyarországi foglalkoztatására vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésére és az ennek alapján indult eljárásra a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.

(9)334 Az 58. § (5) bekezdése d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében – a (10)–(10c) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével – az ügyfél

a)335

b) az állami foglalkoztatási szervnél az általa meghatározott időpontban, de legalább három havonta jelentkezik, és

c) az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1–4. alpontjaiban bekövetkezett változást – annak bekövetkezésétől számított 8 napon belül – bejelenti az állami foglalkoztatási szervnek, és

d) maga is aktívan keres munkahelyet, és

e)336 az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott munkaerő-piaci szolgáltatást, valamint az állami foglalkoztatási szerv által támogatott képzési lehetőséget elfogadja, illetőleg igénybe veszi,

f)337 részt vesz a megfelelő munkahelyhez jutást elősegítő munkaerő-piaci programban,

g)338 a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlatot elfogadja.

(10)339 Az álláskeresési járadékra vagy nyugdíj előtti álláskeresési segélyre jogosult vagy abban részesülő álláskereső az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 5. alpontjában meghatározott együttműködési kötelezettség keretében a 25. § (2) bekezdésében meghatározott megfelelő munkahelyet köteles elfogadni.

(10a)340 Az olyan álláskereső esetében, aki sem álláskeresési járadékra, sem nyugdíj előtti álláskeresési segélyre nem jogosult, a 25. § (2) bekezdésében foglaltakon kívül a munkahely abban az esetben is megfelelő, ha a foglalkoztatás közfoglalkoztatási jogviszonyban történik.

(10b)341 A közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a munkahely akkor megfelelő, ha a munkavégzés helye és a közfoglalkoztatott lakóhelye között naponta történő oda- és visszautazás ideje tömegközlekedési eszközzel

a) a három órát, illetve tíz éven aluli gyermeket nevelő nő és tíz éven aluli gyermeket egyedül nevelő férfi álláskereső esetében a két órát meghaladja, és a munkavégzés helyére és onnan a közfoglalkoztatott lakóhelyére történő térítésmentes szállításról, vagy

b) a négy órát meghaladja, és a munkavégzés helyétől számított 20 km-es távolságon belül az illetékes és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve által kiadott engedélynek megfelelő térítésmentes elhelyezésről, tisztálkodási és étkezési lehetőségről

a foglalkoztató gondoskodik.

(10c)342 Ha a közfoglalkoztatási jogviszony keretében történő foglalkoztatás esetében a napi pihenő idő eltöltésére a lakóhelytől különböző településen kerül sor, az álláskereső csak abban az esetben köteles a felajánlott munkahelyet elfogadni, ha az családi körülményeire (különösen kiskorú gyermek gondozása, közeli hozzátartozó ápolása stb.) tekintettel hátrányos következményekkel nem jár. Ebben a kérdésben a lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzőjének nyilatkozata az irányadó.

(11)343 Az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként – kérelmére – azt a személyt veszi nyilvántartásba, aki

a) megfelel az 58. § (5) bekezdés d) pontjának 1–5. alpontjaiban meghatározott feltételeknek és

b) kötelezettséget vállal arra, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9)–(10) bekezdésben foglaltak szerint

együttműködik.

(12)344

(13)345

(14)346 Az állami foglalkoztatási szerv – külön jogszabályban meghatározott időponttól – törli az álláskeresők nyilvántartásából az álláskeresőt, ha

a) kéri, vagy

b) az 58. § (5) bekezdés d) pont 1–4. alpontjaiban meghatározott feltételek bármelyike megszűnt, vagy

c) meghalt, vagy

d) jelentkezési kötelezettségének ismételten, felszólítás ellenére nem tesz eleget, vagy

e) a (9) bekezdés e)–g) pontjában, valamint a (10) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy

f) a körülményeiben bekövetkezett változás miatt nem tekinthető külön jogszabályban meghatározott aktív munkahelykeresőnek, vagy

g) álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem jogosult vagy ezek folyósítási idejét kimerítette, és rendszeres szociális segélyben részesül, vagy

h) külön törvény szerint az aktív korúak ellátására jogosult, de egészségkárosodottnak minősül, ezért a külön törvényben meghatározott együttműködési kötelezettség nem terheli, vagy

i) álláskeresési járadékra, álláskeresési segélyre, valamint vállalkozói járadékra nem jogosult vagy annak folyósítási idejét kimerítette, és külön törvény szerint aktív korúak ellátásának megállapítását kéri, feltéve, hogy a Szoc. tv. 37/B. § (1) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervvel nem köteles együttműködni.

(14a)347 Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való nyilvántartása szünetel, ha az álláskereső

a) a munkaügyi központ által támogatott képzésben vesz részt,

b) rövid, 90 napot meg nem haladó időtartamú kereső tevékenységet (kivéve az egyszerűsített foglalkoztatást) folytat, továbbá

c) – az időtartamtól függetlenül – közfoglalkoztatásban vesz rész.

(15)348 Az állami foglalkoztatási szerv hatósági ellenőrzési tevékenységére a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az állami foglalkoztatási szerv a személyazonosság megállapítására alkalmas okmány felmutatására szólíthatja fel azt az ügyfelet, akinek személyazonosságát meg kell állapítania.

(16)349 A nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre e törvény rendelkezéseit az egyezmény szabályai szerint kell alkalmazni.

(17)350 Az állami foglalkoztatási szerv a (14) bekezdés g)–i) pontjában meghatározott feltételek fennállása esetén – kérelmére – nem törli az álláskeresők nyilvántartásából azt az ügyfelet, aki vállalja, hogy az állami foglalkoztatási szervvel a (9) bekezdésben foglaltak szerint együttműködik.

54/A. §351 (1)352 A munkanélküli ellátást,353 vállalkozói járadékot, valamint foglalkoztatást elősegítő támogatást megállapító, illetve folyósító szerv az e törvényen, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályon alapuló igényét öt év alatt érvényesítheti. Ha a követelésre alapot adó magatartás bűncselekmény, a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a büntethetőség el nem évül.

(2) Az e törvény alapján esedékessé vált és fel nem vett ellátást az esedékességtől számított egy éven belül lehet felvenni.

(3) Az igény elévülése az esedékessé válás napján kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén visszakövetelni nem lehet.

(4) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított hat hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból hat hónapnál kevesebb van hátra.

(5) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

55. §354 (1)355 Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzatának

a)356 központi kerete szolgál, a miniszter vagy az állami foglalkoztatási szerv,

b) a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az állami foglalkoztatási szerv

köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést.

(2)357

56. § (1)358 A Munkaerőpiaci Alap javára fennálló – a jogszabályban meghatározott kis összegű követelés értékhatárát meghaladó – tartozás adók módjára behajtandó köztartozás.359

(2)360 A Munkaerőpiaci Alap361 Pénzeszközeinek hatékony felhasználása, valamint az azokból történő téves kifizetések elkerülése érdekében, ha a tényállás tisztázott,

a)362 az álláskeresési járadék és álláskeresési segély iránti kérelemnek helyt adó,

b)363 az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósítását szüneteltető, valamint megszüntető, továbbá

c) a foglalkoztatást elősegítő támogatás folyósítását megszüntető

határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánítható.

(3)364 Az e törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott ügyekben mérlegelési jogkörben hozott határozat ellen kérelem alapján – a kijavítás kivételével – akkor van helye jogorvoslatnak, ha a kérelem elutasítására a jogszabályban meghatározott feltételek hiánya miatt került sor, vagy a határozatot hozó szerv a mérlegelési jogkör gyakorlására irányadó jogszabályban meghatározott szabályokat megsértette.

(4)365

56/A. §366 (1)367 Rendbírságot köteles fizetni

a)368 az a munkaadó, munkavállaló, egyéb szerv, illetőleg személy, aki e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján hozott jogszabályban, az Mt. 94/D. §-ában és 193/D. §-ának (1) bekezdésében, továbbá közigazgatási határozatban, hatósági szerződésben meghatározott bejelentési [kivéve a 8. § (5) bekezdés b) pontjában, valamint a 36. § (1) bekezdésében meghatározott kötelezettséget], nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettségének nem vagy nem az előírt módon tesz eleget, vagy valótlan adatot szolgáltat;

b)369 az a felszámoló, aki a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.

(2)370 A rendbírság összege 5000 forinttól 500 000 forintig terjedhet. Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a rendbírságot munkavállalónként kell kiszabni.

(3)371 A befizetett rendbírság hatvan százaléka a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészét növeli, negyven százaléka a rendbírság kiszabására jogosult szerv saját bevétele, amely személyi juttatásokra nem használható fel.

(4)372 A rendbírság kiszabására, továbbá a törvény végrehajtásához szükséges nyilvántartások vezetésére vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.373

57. §374 Az állami foglalkoztatási szerv határozata – ide nem értve az 56. § (3) bekezdése szerinti határozatot – bíróság által megváltoztatható. Az 56. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a bíróság a jogsértő határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatóságot új eljárás lefolytatására utasítja.

Adatvédelmi rendelkezések

57/A. §375 (1)376 A miniszter, az állami foglalkoztatási szerv és a munkaügyi hatóság az álláskeresési támogatással, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokkal, a munkaerőpiaci szolgáltatásokkal, továbbá a külföldiek magyarországi foglalkoztatásával kapcsolatos tevékenysége, valamint hatósági ellenőrzése során, valamint a munkaügyi adatszolgáltatásra kötelezett munkaadó e tevékenységével összefüggésben a külön jogszabályban meghatározott TAJ-számot alkalmazhatja.

(2)377 Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a jogszabályban meghatározott feladataik ellátásával összefüggésben a következő adatok nyilvántartására jogosultak:

a)378 természetes személyazonosító adatok,

b)379 állampolgárság, bevándorolt, letelepedett, menekült vagy oltalmazott jogállás,

c) lakóhely (tartózkodási hely);

d) foglalkozás, munkahely, munkakör (tevékenység),

e) a munkanélküli ellátás,380 a foglalkoztatást elősegítő támogatás, valamint a munkaerőpiaci szolgáltatás megállapításához és igénybevételéhez e törvényben és más törvényben meghatározott adatok,

f) iskolai végzettség(ek), szakképzettség(ek),

g) jövedelemre vonatkozó adatok,

h)381 a megváltozott munkaképességgel kapcsolatos adatok,

i)382 munkáltató adatai (név, cím, székhely, telephely, gazdálkodási forma, adószám, TB nyilvántartási szám, TAJ szám, KSH szám).

(3) Az (2) bekezdés alapján nyilvántartásba vett adatokból

a)383 a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv az ellátás megállapítása, folyósítása, ellenőrzése céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)c), e) és g) pontjai,

b)384 a szociális igazgatás szerve az aktív korúak ellátása megállapítási és folyósítási feltételei fennállásának megállapítása céljából a TAJ szám alkalmazásával az a)c) és e) pontjai,

c)385 a központi és területi idegenrendészeti hatóság a külföldiek beutazásához és tartózkodásához kapcsolódó, törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából az a)–d) és f)–h) pontjai,

d)386 az állami adóhatóság az adókötelezettség ellenőrzése, valamint a munkaerő-piaci járulék bevallásának és befizetésének ellenőrzése céljából az a), c), d), e) és g) pontjai

szerinti adatok igénylésére jogosult.

(4)387

(5) Az (1) bekezdésben megjelölt szervek más szerv és természetes személy részére adatot csak jogszabályban meghatározott módon szolgáltathatnak.

(6)388 A (3) bekezdés alapján adatigénylésre jogosult szervek felé az állami foglalkoztatási szerv kapcsolati kódot képezhet, a nyilvántartásában szereplő személyekre vonatkozó adatszolgáltatás igénylése, teljesítése, valamint az adatszolgáltatást kérő nyilvántartásának karbantartása céljából.

(7)389 A kapcsolati kód tartalmát és képzési szabályait az állami foglalkoztatási szerv határozza meg. A kapcsolati kódot az adatkezelés céljának teljesülése után az állami foglalkoztatási szerv és az adatkérő nyilvántartásából törölni kell.

(8) A (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

(9) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek kötelesek adatvédelmi szabályzatot kiadni.

(10)390 A megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztató munkaadó nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a megváltozott munkaképességű munkavállaló természetes személyazonosító adatait, a társadalombiztosítási és adóazonosító jelét, a munkaképesség változásának mértékét, illetőleg a fogyatékosság tényét, továbbá az ezek igazolására szolgáló okirat másolatát. A nyilvántartást a munkáltató a foglalkoztatás megszűnését követő öt évig köteles megőrizni.

Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási Adatbázis

57/B. §391 (1)392 Az állami foglalkoztatási szerv az Szt. szerint foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyekről, valamint a közfoglalkoztatásban résztvevő személyekről a munkaerőpiaci helyzetük javítása, a közfoglalkoztatásban való részvételük biztosítása, a közfoglalkoztatás megszervezése, a közfoglalkoztatás feltételeinek biztosítása, a közfoglalkoztatásért felelős miniszter, az állami foglakoztatási szerv, valamint a jegyző ezzel összefüggő feladatai eredményes ellátásának elősegítése, továbbá a szociális ellátásokra való jogosultságot megállapító törvényben meghatározott jogosultsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából elektronikus nyilvántartást vezet (a továbbiakban: adatbázis).

(2) Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.

(3) Az adatbázis tartalmazza

1.393 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személyek tekintetében

a) az alábbi adatokat:

aa) a jogosult természetes személyazonosító adatai,

ab) a jogosult állampolgársága, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült státusza,

ac) a jogosult belföldi lakó-, illetőleg tartózkodási helye,

ad) az ellátás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó adatok,

ae) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jele (TAJ szám),

af)394 a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult személy iskolai végzettsége, szakképesítése,

b) a munkaügyi hatóság által a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8. § (4)–(5) bekezdése alapján az állami foglalkoztatási szervnek átadott, és az adatbázisban nyilvántartott személyekre vonatkozó adatokat,

c) a munkaerőpiaci helyzetükkel összefüggő, következő adatokat:

ca) munkaerőpiaci képzésben történő részvétel,

cb) munkaerőpiaci programban történő részvétel,

cc) bértámogatással létesített munkaviszony keretében történő foglalkoztatás,

cd) közfoglalkoztatásban való részvétel,

ce) munkaviszony – támogatás nélkül történő – létesítése,

cf) állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásainak igénybevétele,

cg) egyszerűsített foglalkoztatásban történő részvétel,

d) az álláskeresőként történő nyilvántartással összefüggő következő adatokat:

da) a nyilvántartásba vétel időpontja,

db) a nyilvántartásból történő törlés, illetve a nyilvántartás szünetelésének időpontja és indoka;

2. a közfoglalkoztatottak tekintetében

a) a közfoglalkoztatottra vonatkozó adatok körében

aa) az adatbázisba való felvétel időpontját,

ab) a közfoglalkoztatott természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát (hontalan státuszát), bevándorolt, letelepedett vagy menekült, oltalmazott, menedékes, befogadotti, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező státuszát, valamint önkéntes adatszolgáltatás alapján telefonszámát, e-mail címét,

ac) legmagasabb iskolai végzettségét, szakképzettségét,

ad) foglalkozás-egészségügyi alkalmassága mértékét, és ez alapján esetleg kizárt munkakört,

ae) eddig betöltött munkaköreit,

af) a munkaügyi központtal történő együttműködésére vonatkozó adatokat,

ag) a (4) bekezdés alapján megállapított prioritási szintjét,

b) a közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó adatok körében

ba) a közfoglalkoztatás jellegét, azaz hogy

1. tényleges közfoglalkoztatott-e

2. képzésben vesz-e részt

3.395 foglakoztatást helyettesítő támogatásban részesül-e,

bb) a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamát,

bc) a napi munkaidő mértékét (4, 6 vagy 8 óra),

bd) a közfoglalkoztatási bér összegét,

be) a közfoglalkoztatási jogviszonyban betöltött munkakört,

bf) a közfoglalkoztató megnevezését és adószámát;

3. a közfoglalkoztatásra vonatkozó adatok tekintetében

a) a munkát felajánló, a munkát szervező és a közreműködő közfoglalkoztató nevét, cégjegyzékszámát, az adószám első nyolc jegyét (törzsszámát), elérhetőségét,

b) a munka jellegét, statisztikai kódját (FEOR kód), leírását,

c) a munkavégzés helyét,

d) az igényelt közfoglalkoztatotti létszámot,

e) a munkavégzés időtartamát,

f) a napi munkaidő mértékét,

g) a munka elvégzéséhez, a közfoglalkoztatás tervezéséhez szükséges infrastruktúrára vonatkozó adatokat (munkaeszköz, szállítóeszköz, elhelyezés),

h) az egy napon foglalkoztatható személyek legkisebb és legnagyobb számát,

i) a közreműködő szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét,

j) a kifizető szerv azonosítóját, megnevezését, elérhetőségét.

(4) A (3) bekezdés 2. pont ag) alpontja szerinti prioritási szint körében vizsgálandó szempontok:

1. Hátrányos helyzetű munkavállaló, aki

a) az előző 6 hónapban nem állt munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban, vagy

b) nem szerzett középfokú végzettséget vagy szakképesítést (ISCED 3), vagy

c) 50 éven felüli személy, vagy

d) egy vagy több eltartottal egyedül élő felnőtt, vagy

e) valamely tagállam olyan ágazatában vagy szakmájában dolgozik, amelyben 25%-kal nagyobb a nemi egyensúlyhiány, mint e tagállam valamennyi gazdasági ágazatára jellemző átlagos egyensúlyhiány, és ezen alulreprezentált nemi csoportba tartozik, vagy

f) egy tagállam etnikai kisebbségéhez tartozik, és akinek szakmai, nyelvi képzésének vagy szakmai tapasztalatának megerősítésére van szüksége ahhoz, hogy javuljanak munkába állási esélyei egy biztos munkahelyen;

2. Súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló, aki legalább 24 hónapja munkanélküli;

3. Fogyatékkal élő munkavállaló, aki

a) a nemzeti jog szerint fogyatékosnak elismert, vagy

b) elismerten fizikai, elmebeli vagy pszichológiai károsodásban szenved.

(5) A (3) bekezdés adatait a (6) bekezdésben megjelölt adatok kivételével az állami foglalkoztatási szerv rögzíti az adatbázisban.

(6) A (3) bekezdés 1. pont a) alpont szerinti adatokat a települési önkormányzat jegyzője rögzíti az adatbázisban.

(7) A (4) bekezdés 1. pont d) és f) alpontjában és 3. pontjában szereplő adatok a közfoglalkoztatott, illetve korlátozottan cselekvőképes személy esetén törvényes képviselője írásbeli kérésére, önkéntes adatszolgáltatása alapján vehetők fel az adatbázisba.

(8) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy (3) bekezdés 3. pont g) alpontja szerint az adatbázisba felvételre kerülő adatok körét rendeletben állapítsa meg.396

57/C. §397 (1) Az állami foglalkoztatási szerv az 57/B. § (1) bekezdésében meghatározott célok teljesülése érdekében folyamatos elektronikus adatkapcsolat keretében biztosítja a települési önkormányzat jegyzője számára az 57/B. § (6) bekezdésében meghatározott adatrögzítéshez és a (3) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez, valamint a regionális képző központ számára a (4) bekezdésben meghatározott adatbetekintéshez szükséges hozzáférést.

(2) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter az adatkezelő tevékenysége feletti felügyelet gyakorlása és a közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatai eredményes ellátása érdekében az 57/B. § (3) bekezdésének 2–3. pontjaiban meghatározott adatokba betekinthet.

(3) A települési önkormányzat jegyzője a szociális juttatásokra való jogosultság feltételeinek megállapításához szükséges ellenőrzési feladatai érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 1. pont b), ca)–ce), cg) és d) alpontjában, valamint a 2. pont ab) és af) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.

(4) A regionális képző központ a képzési igények felmérése és a képzések szervezésének területi összehangolása, valamint a közfoglalkoztatás szervezése érdekében az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont a)–b) alpontjaiban és 3. pont a)–e) alpontjaiban szereplő adataiba tekinthet be.

(5) A közfoglalkoztatott bérének a központi költségvetés által finanszírozott része folyósítása feltételeinek ellenőrzése érdekében a Magyar Államkincstár az adatbázisnak az 57/B. § (3) bekezdés 2. pont ab), ba), bb), bd) és bf) alpontjában, továbbá a 3. pont a) alpontjában szereplő adataiba tekinthet be.

(6) Az adatbázisban rögzített adatok személyazonosításra alkalmatlan módon statisztikai célra felhasználhatóak és statisztikai célú felhasználásra átadhatóak.

57/D–57/E. §398

Fogalommeghatározások és záró rendelkezések399

58. § (1)400 Ez a törvény 1991. március hó 1. napján lép hatályba.

(2) A törvény hatálybalépésekor juttatásban vagy támogatásban részesülők esetében a juttatást, illetve a támogatást a megállapításkor hatályos jogszabályok szerint kell tovább folyósítani.

(3)401

(4)402 E törvény

a) 36. § (1) bekezdése, 37. § (3)–(4) és (8) bekezdése, 46/A. § (4) bekezdése, 54. § (4) bekezdése tekintetében munkanélküli ellátáson az álláskeresők támogatását,

b) 37. § (6) bekezdése tekintetében munkanélküli járadékon az álláskeresési járadékot és az álláskeresési segélyt

is érteni kell.

(5) E törvény alkalmazásában

a)403 munkaviszonyon: a magyar jog hatálya alá tartozó munkaviszonyt, közszolgálati jogviszonyt, közalkalmazotti jogviszonyt, bírósági és igazságügyi, valamint ügyészségi szolgálati viszonyt, a biztosított bedolgozói – és az 1994. június 1-jét megelőzően létesített – ezzel egy tekintet alá eső bedolgozói jogviszonyt, a hivatásos nevelő szülői jogviszonyt, a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonyát, – ide nem értve az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagját – fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szerződéses állományú tagjának szolgálati viszonyát kell érteni,

b) munkavállaló: az, aki az a) pontban meghatározott munkaviszonyban áll,

c)404 munkaadó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, illetve magánszemély és annak jogi személyiséggel nem rendelkező társasága, aki munkavállalót foglalkoztat, vagy foglalkoztatni kíván.

d)405 álláskereső: az a személy, aki

1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és

2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és

3.406 öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és

4.407 az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony kivételével munkaviszonyban nem áll, és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és

5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és akit

6. az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart.

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgára, az 1. pontban foglalt rendelkezés alkalmazása során, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint álláskeresőként akkor is nyilvántartásba vehető, ha Magyarországon engedély alapján végezhet munkát.

e)408 kereső tevékenység: – az 1–4. pontban foglaltak figyelembevételével – minden olyan munkavégzés, amelyért díjazás jár, továbbá kereső tevékenységet folytatónak kell tekinteni azt a személyt is, aki külön törvény409 szerint egyéni vállalkozónak minősül, valamint aki gazdasági társaság tevékenységében személyes közreműködés vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve.

1. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül kereső tevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja.

2. A mezőgazdasági őstermelői igazolvánnyal folytatott tevékenység akkor minősül kereső tevékenységnek, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadóról szóló szabályok szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni.

3. A külön törvény alapján végzett közérdekű önkéntes tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek.

4. A külön törvény alapján nevelőszülői jogviszony keretében végzett tevékenység nem minősül kereső tevékenységnek,

f)410 magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás: a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 2. § p) pontja szerinti munkavállalás,

g)411 kötelező legkisebb munkabér, minimálbér: a jogszabályban meghatározott kötelező legkisebb havi munkabér legmagasabb mértéke.

h)412 öregségi nyugdíjkorhatár: a személyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár, a társadalombiztosítási jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével,

i)413 öregség nyugdíjra jogosult személy: aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályok által egyes munkakörökben biztosított korkedvezmény figyelembevételével – elérte, és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik, továbbá az is, aki előrehozott öregségi nyugdíjban, korengedményes nyugdíjban, bányásznyugdíjban, egyes művészeti tevékenységet folytatók öregségi nyugdíjában, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványtól öregségi nyugdíjban, valamint szolgálati nyugdíjban részesül,

j)414 munkaközvetítő tevékenység: olyan szolgáltatások összessége, amelynek célja a munkát keresők és a munkát kínálók találkozásának elősegítése,

k)415 pályakezdő álláskereső: a 25. életévét — felsőfokú végzettségű személy esetén 30. életévét — be nem töltött, a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkező, az állami foglalkoztatási szerv által nyilvántartott álláskereső, feltéve, ha munkanélküli járadékra416 a tanulmányainak befejezését követően nem szerzett jogosultságot. Nem tekinthető pályakezdő álláskeresőnek, aki

1. terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, illetőleg gyermekgondozási segélyben részesül,

2. előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés, illetve elzárás büntetését tölti,

3. sor- vagy tartalékos katonai szolgálatot, továbbá polgári szolgálatot teljesít,

l)417 rövid időtartamú munka: olyan, az állami foglalkoztatási szerv által felajánlott, vagy az álláskereső által megtalált munka, amelynek időtartama összefüggően a 90 napot nem haladja meg,

m)418 megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek; a rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség megállapítása szempontjából a 42. §-ban meghatározott személy,

n)419 alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási munka,420 az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény421 által szabályozott alkalmi munka, valamint idénymunka,

o)422 közhasznú tevékenység: az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény szerinti közhasznú tevékenység,

p)423 háztartás: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének f) pontjában meghatározott személyek,

q)424 jövedelem: az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott jövedelem,

r)425 egyedülálló: az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa,

s)426 egyéni vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének e) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának b) pontjában meghatározott személy,

t)427 társas vállalkozó: a Tbj. 5. §-a (1) bekezdésének f) pontja szerint biztosított, a Tbj. 4. §-ának d) pontjában meghatározott személy,

u)–v)428

(6)429 A törvény alkalmazásában a

a)430 a munkavállaló rendes felmondásán, a köztisztviselő, a közalkalmazott, valamint a Magyar Honvédség, a fegyveres testületek és rendészeti szervek hivatásos állományú tagjának lemondását;

b)431 munkaviszonynak a munkáltató részéről rendkívüli felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati jogviszony hivatalvesztéssel, a közalkalmazotti jogviszony elbocsátással, valamint a hivatásos és szerződéses állományú jogviszonynak a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 53. §-a e)–f) pontjában, 56. §-a (2) bekezdésének b) pontjában, valamint a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 56. §-ának e)–f) pontjában, és 59. §-a (2) bekezdésének c) pontjában;

c)432 a munkaviszonynak a munkaadó részéről rendes felmondással történő megszüntetésén a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonynak felmentéssel történő megszüntetését is érteni kell;

d)433

(7)434 Ahol jogszabály munkaügyi szakigazgatási szervet, munka- vagy munkaerőközvetítő szervet, munkaügyi szolgáltató irodát említ, ezen az állami foglalkoztatási szervet kell érteni.

(8)435 Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben határozza meg

a)436 – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – az álláskeresési járadék összege kiszámításának, ennek keretében a 26. § (1) bekezdésében meghatározott járulékalap havi átlagos összege meghatározásának, valamint az álláskeresési járadék és álláskeresési segély folyósításának

b)437 az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel, valamint a nyilvántartásból való törlés részletes feltételeinek,438

c) az EGT tagállamaiban történő munkahelykereséssel kapcsolatos költségtérítés feltételeinek és odaítélésének,

d)439

e)440

f)441

g)442 az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a munkaerőpiaci szolgáltatásokat nyújtó szervezetek akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj443

szabályait.

(8a)444 Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg a megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató munkáltató akkreditációs eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj szabályait.

(9)445 A 39. § (3) bekezdés a) pontja szerinti kiegészítő segélyre az 1999. évben munkanélküli járadékban részesülők a járadék folyósításával megegyező időtartamra, de legfeljebb 1999. december 31-ig jogosultak. A kiegészítő segély egy napra járó összege 33 forint. A kiegészítő segélyt a munkanélküli járadékkal együtt – a segély megállapítására irányuló külön határozat nélkül – kell kifizetni. A kiegészítő segélyt a személyi jövedelemadóról szóló, 1998. évi LXV. törvénnyel módosított 1995. évi CXVII. törvény 1. számú mellékletének 1.3. pontjában meghatározott állami szociális rendszer keretében nyújtott szociális segélynek kell tekinteni.

(9)446 Ahol e törvény

a) gyermekgondozási díjat, gyermekgondozási segélyt, terhességi gyermekágyi segélyt, gyermeknevelési támogatást, ápolási díjat, öregségi nyugdíjat, rokkantsági, valamint baleseti rokkantsági nyugdíjat, rendszeres szociális járadékot, átmeneti járadékot, továbbá bányászok egészségkárosodási járadékát,

b) munkaviszonyt

említ, azon az Európai Unióhoz történő csatlakozást követően az EGT tagállamaiban hatályos jogszabályok szerinti megfelelő ellátásokat és jogviszonyokat is érteni kell.

(10)447 Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény szerinti magán-munkaközvetítési tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a tevékenység bejelentésének és az e tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a magán-munkaközvetítői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben szabályozza.448

(11)449 A rehabilitációs hozzájárulást – a 2011. január 1-jétől 2011. június 30-ig terjedő időszak tekintetében – a 42. §-ban foglaltaktól eltérően a törvény 2010. december 31-én hatályos 58. § (5) bekezdés m) pontjában foglaltak figyelembevételével kell megfizetni.

59. §450 (1) E törvény rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségben migráns munkavállalókról, önálló vállalkozókról, diákokról, nyugdíjasokról és magukat önerőből eltartókról, valamint családtagjaikról szóló közösségi jogszabályok szerint kell alkalmazni.

(2)451 E törvénynek az álláskeresési járadék összegének kiszámítására vonatkozó, valamint az álláskeresési járadékra, valamint álláskeresési segélyre való jogosultsági időt meghatározó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térség tagállamai tekintetében az Európai Közösségek migráns munkavállalóinak, önálló vállalkozóinak, valamint ezek családtagjainak szociális biztonsága tárgykörében elfogadott közösségi rendeletek hatálya alá tartozó személyekre és ellátásokra e közösségi rendeletek szabályai szerint kell alkalmazni.

(3)452 E törvény alkalmazásában az Európai Gazdasági Térség tagállamának kell tekinteni az Európai Unió tagállamát és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államot, valamint azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

(4)453 E törvénynek

a) az álláskeresőként való nyilvántartásba vétel feltételeire,

b) az álláskeresési járadékra, valamint az álláskeresési segélyre

vonatkozó rendelkezéseit az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes, az Európai Közösséggel és tagállamaival nemzetközi szerződést kötött állam állampolgárára, a nemzetközi szerződésben foglaltak szerint kell alkalmazni.

59/A. §454 2011. január 1. előtt a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész terhére megkötött támogatási szerződésekből eredő követelések, illetve az alaprészt terhelő kötelezettségek a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet „Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás” nevű fejezeti kezelésű előirányzatot illetik meg, illetve terhelik.

59/B. §455

59/C. §456 (1) A 2011. augusztus 31-én folyósított, illetve szünetelő álláskeresési járadékot, álláskeresési segélyt a megállapítása idején hatályos szabályok szerint kell tovább folyósítani.

(2) A 25. § (1) bekezdés b) pont és a 26. § (5) bekezdés rendelkezéseit, a 27. § (1) bekezdésének bevezető szövegrészét, a 27. § (2) és (3) bekezdése és a 30. § rendelkezéseit a 2011. szeptember 1-jét követően benyújtott kérelmekre kell alkalmazni. A hatályba lépést megelőzően, álláskeresési járadék, valamint álláskeresési segély megállapítása iránt benyújtott kérelmeket a kérelem benyújtásának időpontjában hatályos szabályok szerint kell elbírálni.

59/D. §457 (1) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázisban a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény hatályba lépése napján lévő adatállomány tekintetében jogutód az állami foglalkoztatási szerv. Az adatállományból történő adatszolgáltatásra az 57/A. § (3) bekezdés rendelkezései alkalmazhatók.

(2) A Foglalkoztatási és Szociális Adatbázist az állami foglalkoztatási szerv 2012. április 30-ig működteti.

(3) A települési önkormányzat jegyzője az általa 2011. december 31-éig megállapított jogosultságokat 2012. április 30-ig rögzíti az adatbázisban.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

60. §458 (1) Ez a törvény

a) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló, 2003. november 25-i 2003/109/EK tanácsi irányelv 11. cikk (1) bekezdése a) pontjának és 21. cikkének,

b)459 az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének

c)460 a harmadik országbeli állampolgárok magas képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló, 2009. május 25-i 2009/50/EK tanácsi irányelv 5. cikk (1) bekezdés a) pontjának, 7. cikk (4) bekezdés b) pontjának

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény

a) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló, 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló, 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!