1150/2012. (V. 15.) Korm. határozat
1150/2012. (V. 15.) Korm. határozat
a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról, valamint szervezeti és működési rendjének meghatározásáról
1. A Kormány a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 30. § (1) bekezdése alapján, a Kormány javaslattevő, véleményező, tanácsadói tevékenységet végző szerveként létrehozza a Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottságot (a továbbiakban: KKB).
2. A KKB szervezeti és működési rendjét az 1. melléklet határozza meg.
3.1
4. Ez a határozat a közzétételét követő napon lép hatályba.
5.2
1. melléklet az 1150/2012. (V. 15.) Korm. határozathoz
1. A Katasztrófavédelmi Koordinációs Tárcaközi Bizottság (a továbbiakban: KKB) a katasztrófák elleni felkészüléssel, védekezéssel és helyreállítással kapcsolatos feladatait a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról szóló 234/2011. (XI. 10.) Korm. rendelet 8. §-ában meghatározottak szerint látja el.
A KKB összetétele
2. A KKB elnöke a belügyminiszter.
3. A KKB elnök-helyettese az elnök által kijelölt tag.
4.3 A KKB tagjai az agrárminiszter, az építési és beruházási miniszter, a honvédelmi miniszter, az igazságügyi miniszter, a kultúráért és innovációért felelős miniszter, a technológiai és ipari miniszter, a külgazdasági és külügyminiszter, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és a pénzügyminiszter által kijelölt politikai vagy szakmai felsővezető, valamint a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, egészségügyi államtitkára, köznevelési államtitkára, továbbá a KKB elnökének meghívása alapján az Országos Atomenergia Hivatal elnöke. A KKB tagjai díjazásban nem részesülnek.
5. A KKB ülésén állandó jelleggel tanácskozási joggal részt vesz
a) a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: BM OKF) főigazgatója,
b) az országos rendőrfőkapitány,
c)4 a Magyar Honvédség parancsnoka,
d) a KKB Tudományos Tanácsának elnöke,
e) a KKB Nemzeti Veszélyhelyzet-kezelési Központjának (a továbbiakban: KKB NVK) vezetője, valamint
f) a KKB adminisztratív feladatait ellátó szervezeti egység vezetője,
g)5 a Belügyminisztérium rendészeti államtitkára, egészségügyi államtitkára és köznevelési államtitkára által kijelölt, a Belügyminisztérium állományába tartozó, vezetői munkakört betöltő személy,
h)6 a Védelmi Igazgatás Hivatal főigazgatója.
6.7 A KKB ülésén a KKB elnökének döntése és meghívása alapján tanácskozási joggal vesz részt
a)8 az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság főigazgatója,
b) a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka,
c) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói,
d) a KKB NVK-vezető szakmai helyettese,
e)9
f) az országos főállatorvos,
g) az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke,
h) az Országos Mentőszolgálat főigazgatója,
i) az országos tisztifőorvos,
j) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke,
k)10 a Terrorelhárítási Központ főigazgatója;
l) az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója,
m) a Pest Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja,
n) azon megyei, fővárosi védelmi bizottság elnöke, akit a KKB napirendjén szereplő kérdés érint,
o) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke, valamint
p)11 az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgatója.
7. A KKB elnöke a KKB ülésére más személyt is meghívhat. A 6. és e pont szerinti meghívásra a napirend által érintett KKB-tag kezdeményezése alapján is sor kerülhet.
8. A KKB tagját akadályoztatása esetén a képviselt tárca szervezeti és működési szabályzatában kijelölt helyettese helyettesíti. A tanácskozási joggal rendelkező személyeket szervezetszerű helyettesük képviseli.
A KKB munkaszervei
Tudományos munkaszerv
9. A KKB, a tevékenységének tudományos támogatása érdekében Tudományos Tanácsot (a továbbiakban: KKB TT) működtet. Ügyrendjét a BM OKF főigazgatójának javaslatára a KKB hagyja jóvá.
10. A KKB TT tagjai a KKB elnöke által felkért személyek. A tagok a tagságból eredő feladataik ellátása során a tudomány eredményei alapján képviselik álláspontjukat, tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.
11. A KKB TT a természeti és civilizációs katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatban tudományos és tudományszervezési tevékenységet folytat. A nukleáris veszélyhelyzetek jelentőségére tekintettel a KKB TT nukleárisbaleset-elhárítási műszaki tudományos szekciót működtet.
11/A.12 A KKB TT a katasztrófa- és válsághelyzeti medicinával kapcsolatos egészségügyi tartalékolási feladatok összehangolása érdekében tudományos szekciót működtet.
Operatív munkaszerv
12. A KKB, a katasztrófák elleni védekezéssel kapcsolatos feladatok összehangolt végrehajtásának támogatása érdekében operatív munkaszervként KKB NVK-t működtet. A KKB NVK ügyrendjét a BM OKF főigazgatójának javaslatára a KKB hagyja jóvá.
13.13 A KKB NVK a katasztrófák elleni védekezésben részt vevő központi államigazgatási szervek állományából a KKB elnöke, illetve a KKB tagjai által kijelölt szakemberekkel, valamint meghívott szakértőkkel látja el feladatát. A kijelölés feltételei:
a) a KKB tagja által képviselt szervezet részéről a KKB NVK ügyrendjében meghatározott beosztási, képesítési, valamint általános és szakmai kompetenciák megléte, és
b) részvétel a KKB NVK által szervezett, kijelölést megelőző alapfelkészítésen.
14. A KKB NVK a vezetőjéből, az általános munkacsoportból és szakmai feladatokat ellátó védekezési munkabizottságokból áll. A KKB NVK az általános munkacsoport részeként Lakossági Tájékoztatási Munkacsoportot működtet.
15.14 Elrendelés esetén a KKB NVK általános munkacsoportja a BM OKF bázisán részleges, vagy a Belügyminisztérium bázisán teljes állománnyal, mindkét esetben 24 órás folyamatos munkarendben működik az ügyrendjében meghatározottak szerint. A részleges működést a BM OKF főigazgatója, a teljes állománnyal való működést a KKB elnöke, halaszthatatlan esetben – a KKB elnökének utólagos tájékoztatásával – a BM OKF főigazgatója rendeli el. A KKB elnöke a teljes állománnyal való működés elrendeléséről haladéktalanul tájékoztatja a KKB tagjait, és ezzel egyidejűleg dönt az érintett védekezési munkabizottság működésének megkezdéséről.
16.15 A KKB NVK, a teljes állománnyal való működésének megkezdését követően, a KKB szakmai javaslattevő, valamint a feladatok végrehajtásának összehangolásában részt vevő szerveként működik, ennek során
a) végzi a szükséges operatív döntések előkészítését, javaslatot tesz a döntések végrehajtására, figyelemmel kíséri a döntések végrehajtását,
b) a KKB döntése alapján részt vesz a védekezésbe, illetve a katasztrófa következményeinek felszámolásába bevont erők és a közreműködő szervezetek tevékenységének összehangolásában,
c) tájékoztatja a KKB elnöke útján a KKB-t a kialakult helyzetről, a megtett intézkedésekről, a bevont erőkről és eszközökről, valamint a katasztrófa elhárításával, a védekezéssel és a következmények felszámolásával kapcsolatos további javaslatokról,
d) elemzi és értékeli a kialakult helyzetet, a központi, területi szintű megelőző intézkedések bevezetésével kapcsolatos információkat.
17.16 A KKB NVK, a teljes állománnyal való működésének elrendelését követően, a Belügyminisztérium bázisán erre a célra kialakított és felszerelt, folyamatosan működőképes állapotban tartott létesítményben működik. A KKB NVK félévente gyakorlatot tart a teljes állománnyal való működési rendre történő áttérés begyakorlása érdekében, amennyiben a tárgyidőszakban veszélyhelyzet kihirdetésére nem került sor.
18. A KKB NVK vezetőjét a KKB elnöke nevezi ki.
19. A KKB NVK vezetőjének tevékenységét általános és szakmai helyettese támogatja. A KKB NVK vezetőjének általános helyettese a BM OKF állományából a BM OKF főigazgatója által kijelölt vezető beosztású személy, aki a helyettesítés során általános helyettesítési jogkörrel jár el.
20. A KKB NVK vezetőjének általános helyettese vezeti azt az általános munkacsoportot, amelyik a valamennyi katasztrófatípus során egyaránt ellátandó feladatokat az érintett központi államigazgatási szervek állományából a 13. pont alapján kijelölt szakemberekkel látja el.
21. A KKB NVK vezetőjének szakmai helyettese minden esetben annak a központi államigazgatási szervnek az állományába tartozó, a szakmai feladatok ellátásáért felelős vezető beosztású személy, melynek az adott katasztrófatípus kezelése, elhárítása a jogszabályban meghatározott alapvető feladatait, felelősségi körét elsődlegesen érinti. Ennek megfelelően a KKB NVK vezetőjének szakmai helyettese
a) az ár- és belvizek elleni védekezés irányítására, a vízügyi infrastruktúrát ért károk felszámolására a vízügyi igazgatási szervek irányításáért,
b) a rendkívüli időjárási helyzetben történő védekezés irányítására a közlekedésért,
c) a veszélyhelyzeti szintet elérő környezetkárosodás felszámolásának irányítására a környezetvédelemért,
d) a földtani veszélyforrások következményeinek felszámolására a településfejlesztésért és településrendezésért,
e)17 a nukleárisbaleset-elhárításra az atomenergia felügyeletéért,
f) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Kat.) 3. § 28. pontja hatálya alá nem tartozó ipari létesítményekben veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező, veszélyhelyzeti szintet elérő esemény következményei felszámolásának irányítására az iparügyekért,
g) a Kat. 3. § 28. pontja hatálya alá nem tartozó ipari üzemekkel kapcsolatos, szénhidrogén-kitermelés során bekövetkező, veszélyhelyzeti szintet elérő esemény következményei felszámolásának irányítására a bányászati ügyekért,
h)18 humán járványok, határon átnyúló egészségügyi veszélyek megelőzésének és felszámolásának irányítására az egészségügyért,
i) a veszélyhelyzeti szintű hőhullám időszakára az egészségügyért,
j) az állati eredetű járványok, valamint az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos események megelőzésének és felszámolásának irányítására az élelmiszerlánc-felügyeletért,
k) a veszélyhelyzeti szintet elérő légi, közúti, vasúti, vízi közlekedési balesetek, valamint a katasztrófák kezelése és a nemzetközi segítségnyújtás során szükséges szárazföldi, vízi és légi szállítási feladatok, kapacitások biztosítására és a közlekedési infrastruktúrát ért károk felszámolására a közlekedésért,
l) a kormányzati, közigazgatási és lakosságellátási informatikai rendszerek zavarai, leállása vagy összeomlása miatt bekövetkező események kezelésére, valamint következményei felszámolásának irányítására a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért,
m) az elektronikus hírközlési infrastruktúrát ért károk felszámolására az elektronikus hírközlésért, valamint
n)19 a külföldiek tömeges méretű migrációja miatt bekövetkező események kezelésére az idegenrendészetért és menekültügyért
felelős központi államigazgatási szervet képviselő KKB-tag által kijelölt személy, aki egyben ellátja a 22. pontban meghatározott védekezési munkabizottság vezetői feladatait.
22.20 Az a központi államigazgatási szerv, melynek az adott katasztrófatípus kezelése, elhárítása a jogszabályban meghatározott alapvető feladatait, felelősségi körét elsődlegesen érinti, a székhelyén – a központi államigazgatási szerv állományából – a 21. pont a)–n) alpontjában meghatározott katasztrófatípus szerinti védekezési munkabizottságot működtet. A védekezési munkabizottság feladatainak ellátására kijelölhető arra alkalmas, már működő olyan munkaszervezet is, amely jogszabály alapján hasonló tevékenységet végez. A védekezési munkabizottság ügyrendjét az érintett központi államigazgatási szervet képviselő KKB-tag javaslatára a KKB elnöke hagyja jóvá.
23.21 A nukleáris védekezési munkabizottság, tevékenysége során az atomenergia felügyeletéért felelős központi államigazgatási szerv és a BM OKF által biztosított elemzési eredményeket használja fel.
24. A Kat. 3. § 28. pontja szerinti veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem működése során keletkezett katasztrófa következményei felszámolása során a szakmai tevékenységet a 20. pontban meghatározott általános munkacsoport látja el.
25.22 A KKB NVK teljes állománnyal való működésének elrendelése esetén a védekezési munkabizottság a KKB NVK részeként működik.
A KKB összehívásának és működésének rendje
26. A KKB évente legalább két alkalommal ülésezik. A KKB ülését a KKB elnöke – a KKB adminisztratív feladatait ellátó szervezeti egység útján – hívja össze.
27. A KKB elnöke, amennyiben úgy ítéli meg, a fentiektől eltérő rendszerességgel is összehívhatja a KKB ülését. A KKB rendkívüli ülésének összehívását bármely KKB-tag, az indok egyidejű megjelölésével kezdeményezheti a KKB elnökénél. A kezdeményezésről a KKB elnöke haladéktalanul dönt.
28. A KKB adminisztratív feladatainak ellátásáról a BM OKF főigazgatója gondoskodik.
29. A KKB üléseiről emlékeztető készül. Az emlékeztető elkészítéséről és a bizottsági tagok részére – az ülést követő 5 munkanapon belül – történő megküldéséről a KKB adminisztratív feladatait ellátó szervezeti egység gondoskodik.
30. A KKB működésének részletes szabályait a KKB az ügyrendjében állapítja meg.
A 3. pontot az 1019/2016. (I. 22.) Korm. határozat 2. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 5. pont a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
Az 1. melléklet 4. pontja az 1521/2022. (XI. 2.) Korm. határozat 24. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 5. pont c) alpontja az 1754/2019. (XII. 20.) Korm. határozat 6. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 5. pont g) alpontja az 1521/2022. (XI. 2.) Korm. határozat 24. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 5. pont h) alpontját az 1521/2022. (XI. 2.) Korm. határozat 24. pontja iktatta be.
Az 1. melléklet 6. pontja az 1853/2016. (XII. 27.) Korm. határozat 14. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 6. pont a) alpontja az 1405/2019. (VII. 8.) Korm. határozat 3. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. mellékle 6. pont e) alpontját az 1590/2018. (XI. 22.) Korm. rendelet 2. pontja hatályon kívül helyezte.
Az 1. melléklet 6. pont k) alpontja az 1590/2018. (XI. 22.) Korm. határozat 1. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 6. pont p) alpontja az 1521/2022. (XI. 2.) Korm. határozat 24. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 11/A. pontját az 1754/2019. (XII. 20.) Korm. határozat 6. pontja iktatta be.
Az 1. melléklet 13. pontja az 1019/2016. (I. 22.) Korm. határozat 1. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 15. pontja az 1590/2018. (XI. 22.) Korm. határozat 1. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 16. pont nyitó szövegrésze az 1590/2018. (XI. 22.) Korm. határozat 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 17. pontja az 1590/2018. (XI. 22.) Korm. határozat 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 21. pont e) alpontja az 1590/2018. (XI. 22.) Korm. rendelet 2. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 21. pont h) alpontja az 1019/2016. (I. 22.) Korm. határozat 1. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 21. pont n) alpontja az 1019/2016. (I. 22.) Korm. határozat 1. pontja szerint módosított szöveg.
Az 1. melléklet 22. pontja az 1590/2018. (XI. 22.) Korm. határozat 1. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 23. pontja az 1590/2018. (XI. 22.) Korm. rendelet 2. pontjával megállapított szöveg.
Az 1. melléklet 25. pontja az 1590/2018. (XI. 22.) Korm. határozat 1. pontja szerint módosított szöveg.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás