nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2012. évi XXXVI. törvény
az Országgyűlésről
2013-01-02
2013-04-29
8
Jogszabály

2012. évi XXXVI. törvény

az Országgyűlésről1

Kiindulva Magyarország Alaptörvényének azon rendelkezéséből, amely szerint Magyarország legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés;

tekintettel a magyar parlamentarizmus több évszázados hagyományaira;

tudatában annak, hogy az Országgyűlés 1990. május másodika, az első szabadon választott népképviselet megalakulása óta újkori demokráciánk legfontosabb alkotmányos intézménye és a népszuverenitás letéteményese;

megerősítve, hogy a demokratikus állami működés nélkülözhetetlen feltétele, hogy az Országgyűlés törvényhozó és a végrehajtó hatalom feletti ellenőrző feladatait hatékonyan és átláthatóan gyakorolhassa;

elismerve, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeknek államalkotó tényezőkként joguk van ahhoz, hogy önazonosságuk megőrzése, nyelvük és kultúrájuk ápolása, valamint a közös ügyeinkben való részvétel lehetőségének biztosítása érdekében az Országgyűlésben is képviselettel rendelkezzenek;

hangsúlyozva valamennyi országgyűlési képviselő közös felelősségét Magyarország, a magyar nemzet és a közjó szolgálatáért;

biztosítva a képviselői jogok rendeltetésszerű gyakorlásának sérthetetlenségét és az Országgyűlés közjogi helyzetéhez méltó működését;

előmozdítva az Országgyűlés és a Kormány európai uniós ügyekben történő együttműködését, összhangban az Európai Uniónak a nemzeti parlamentek hangsúlyozott szerepének biztosítására irányuló törekvésével;

az Országgyűlés az Alaptörvény végrehajtására, illetve egyes házszabályi rendelkezések törvényi szinten való megállapítására az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése, 4. cikk (2) és (5) bekezdése, valamint 5. cikk (4), (7) és (8) bekezdése, 7. cikk (3) bekezdése és 19. cikke alapján a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ

AZ ORSZÁGGYŰLÉS SZERVEZETE

I. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYŰLÉS TISZTSÉGVISELŐI

1. § Az Országgyűlés tisztségviselője

a) az Országgyűlés elnöke (a továbbiakban: házelnök),

b) az Országgyűlés alelnöke (a továbbiakban: alelnök),

c) az Országgyűlés háznagya (a továbbiakban: háznagy) és

d) az Országgyűlés jegyzője (a továbbiakban: jegyző).

1. Az Országgyűlés elnöke

2. § (1) A házelnök biztosítja az Országgyűlés jogainak gyakorlását, gondoskodik az Országgyűlés tekintélyének megóvásáról, az Országgyűlés rendjének és biztonságának fenntartásáról, valamint az Országgyűlés munkájának megszervezéséről.

(2) A házelnök

a) képviseli az Országgyűlést a más állami szervekkel, civil és egyéb szervezetekkel való kapcsolatban,

b) képviseli az Országgyűlést a nemzetközi kapcsolatokban, közvetlenül felügyeli az Országgyűlés nemzetközi tevékenységét és meghatározza annak szabályait,

c) közjogi feladataiból adódóan képviseli Magyarországot a külföldi partnerekkel folytatott tárgyalások során,

d) az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű eseményeket megelőzően összehívja az európai uniós politika országgyűlési egyeztetésére az Európai Uniós Konzultációs Testületet; felkéri a miniszterelnököt az Európai Uniós Konzultációs Testület tájékoztatására Magyarország álláspontjáról, javaslatot tehet az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságnak, illetve más állandó bizottságnak európai uniós stratégiai jelentőségű kérdés megtárgyalására,

e) összehívja az Országgyűlés ülésszakát, és ezen belül az egyes üléseket,

f) megnyitja és részrehajlás nélkül vezeti, majd berekeszti az üléseket; engedélyezi a felszólalásokat, ügyel a házszabályi rendelkezések betartására, kihirdeti a szavazás eredményét, és ügyel az ülések rendjére,

g) elnököl a Házbizottság ülésein,

h) összehangolja az országgyűlési bizottságok működését, az e törvényben meghatározottak szerint javaslatot tesz az országgyűlési bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, tagjainak számára, az elnök, alelnök és a tagok megválasztására és a személyükre vonatkozó változásra,

i) előkészítés, illetve intézkedés céljából kiadja a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottságnak az Országgyűléshez érkezett indítványokat és beadványokat,

j) javaslatot tesz az Országgyűlésnek a háznagy megválasztására és felmentésére,

k) kinevezi és felmenti a főigazgatót, valamint az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában meghatározott hivatali szervek vezetőit; az általa kinevezett vezető felett munkáltatói jogkört gyakorol,

l) házelnöki rendelkezésben megállapítja az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatát, illetve feladat- és hatáskörének gyakorlása során házelnöki rendelkezést adhat ki,

m) jóváhagyja az Országgyűlés Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség költségvetésének tervezetét, és ellenőrzi az elfogadott költségvetés végrehajtását,

n) megteszi, illetve kezdeményezi az Országgyűlés biztonsága érdekében szükséges intézkedéseket,

o) gyakorolja a jogutód nélkül megszűnt országgyűlési bizottság elnökének titokvédelemmel összefüggő jogait,

p) rendészeti, illetve – e törvényben meghatározott esetekben – fegyelmi jogkört gyakorol a tárgyalási rend, az Országgyűlés zavartalan működésének biztosítása és az Országgyűlés méltóságának megőrzése érdekében,

q) irányítja az Országgyűlési Őrséget, kiadja az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatát,

r) az Országgyűlés Hivatala, valamint az Országgyűlési Őrség vezetőinek utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására, az Országgyűlés Hivatalát, illetve az Országgyűlési Őrséget jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti, fenntarthatja magának a jogot e szervek döntéseinek előzetes vagy utólagos jóváhagyására,

s) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket számára az Alaptörvény, a házszabályi rendelkezések, más törvény, illetve országgyűlési határozat előír.

(3) A házelnök

a) az üléseken a tanácskozási rend fenntartása érdekében bármikor felszólalhat, de ha az ügy érdemében kíván szólni, a házelnöki teendőket köteles átadni,

b) tanácskozási joggal részt vehet bármelyik országgyűlési bizottság ülésén.

2. Az Országgyűlés alelnökei

3. § (1) A házelnököt – az általa meghatározott rendben – alelnökök helyettesítik.

(2) Ha a házelnök megbízatása megszűnik, valamint – az Alaptörvény 14. cikk (3) bekezdésében meghatározott eset kivételével – a házelnök tartós akadályoztatása esetén az új házelnök megválasztásáig vagy az akadályoztatás megszűnéséig a házelnök feladat- és hatáskörét az általa meghatározott sorrendben az alelnökök látják el.

(3) Az Alaptörvény 14. cikk (3) bekezdésében foglalt esetben a köztársasági elnököt helyettesítő házelnök feladatát ellátó alelnök kijelöléséről az Országgyűlés a házelnök javaslata alapján határoz.

(4) A házelnököt helyettesítő alelnök jogai és kötelezettségei a házelnökével azonosak, a 2. § (2) bekezdés j)–l) és q) pontjában foglalt feladat- és hatásköröket azonban nem gyakorolhatja.

3. Az Országgyűlés háznagya

4. § (1) A háznagy – a 2. § (2) bekezdés d)–h), j)–m) és o)–q) pontjában foglalt feladat- és hatáskörök kivételével – gyakorolja azokat a feladat- és hatásköröket, amelyeket a házelnök részére az Országgyűlés Hivatala Szervezeti és Működési Szabályzatában ad át.

(2) A háznagy a házelnök irányítása alatt végzi munkáját.

(3) Háznaggyá országgyűlési képviselő (a továbbiakban: képviselő) vagy olyan személy választható, aki megfelel a közszolgálati jogviszony létesítésére vonatkozó feltételeknek.

(4) A háznagyot mentelmi jog illeti meg. A mentelmi jogra a képviselők mentelmi jogára vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(5) A háznagy – a képviselői megbízatás kivételével – más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.

(6)2

(7) A háznagy a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül a képviselők vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozatával (a továbbiakban: vagyonnyilatkozat) azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárásra a képviselők vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

4. Az Országgyűlés jegyzői

5. § (1) Az Országgyűlés jegyzői

a) közreműködnek az Országgyűlés ülésének vezetésében,

b) a kézfelemeléssel történő szavazásnál – szükség esetén – összeszámolják a szavazatokat,

c) a titkos szavazásnál szavazatszámláló bizottságként járnak el,

d) felolvassák az országgyűlési iratokat, eskütételnél előolvassák az eskü szövegét,

e) vezetik a felszólalásra jelentkezett képviselők névsorát,

f) jelzik az ülést vezető házelnöknek vagy alelnöknek (a továbbiakban együtt: ülést vezető elnök) a beszédidő lejártát, valamint

g) hitelesítik az Országgyűlés szó szerinti jegyzőkönyvét.

(2) Az Országgyűlés ülésén – a házelnök által meghatározott sorrendben – egyidejűleg két jegyző teljesít szolgálatot, akik közül lehetőleg egy kormánypárti országgyűlési képviselőcsoporthoz, illetve egy ellenzéki országgyűlési képviselőcsoporthoz tartozik.

(3) Ha a jegyzők az Országgyűlés ülésén nem állnak kellő számban rendelkezésre, az ülést vezető elnök más országgyűlési képviselőt kér fel a jegyzői feladatok ellátására.

5. Az Országgyűlés tisztségviselőinek megválasztása

6. § (1) Az Országgyűlés az alakuló ülésén – az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok országgyűlési képviselőcsoportjai (a továbbiakban: képviselőcsoport) vezetőinek indítványára, a legidősebb képviselő (a továbbiakban: korelnök) javaslata alapján – titkos szavazással megválasztja a házelnököt, az alelnököket és a jegyzőket.

(2) Ha a képviselőcsoportok közös indítványt nem terjesztenek elő, vagy a közös indítvány alapján tartott szavazás során nincs meg a szükséges többség, a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére vonatkozóan indítványt tenni. Ebben az esetben a házelnök megválasztását követően a képviselőcsoportok vezetőinek közös indítványára vagy ilyen indítvány hiányában véleményük meghallgatását követően a házelnök javaslatára az Országgyűlés megválasztja az alelnököket és a jegyzőket.

(3) Ha közös indítványban a képviselőcsoportok vezetői nem tudnak megállapodni és a legnagyobb létszámú képviselőcsoport azonos mandátumszám miatt nem állapítható meg, a legtöbb mandátummal rendelkező valamennyi képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni.

(4) Az (1)–(3) bekezdésben meghatározott javaslathoz módosító javaslatot nem lehet benyújtani, arról az Országgyűlés vita nélkül határoz.

(5) A szavazatok leadása után a négy legfiatalabb képviselő (a továbbiakban: a korjegyzők) a korelnök felügyelete alatt összeszámlálják a szavazatokat, és a korelnök kihirdeti az eredményt.

(6) Ha a házelnök, alelnök, jegyző megválasztásához a (2)–(3) bekezdés alapján sincs meg a szükséges többség, e tisztség tekintetében az alakuló ülésen megismételt szavazást kell tartani. Ha a házelnöki tisztségre több jelölt volt, a megismételt szavazás során a két legtöbb szavazatot kapott házelnökjelöltre lehet szavazni. Az alelnök és a jegyző tekintetében a megismételt szavazáson a megválasztandónál eggyel több jelöltre lehet szavazni a legmagasabb számú szavazatot kapott jelöltek közül.

(7) Ha a megismételt szavazás is eredménytelen, a be nem töltött tisztségre új jelölést és szavazást kell tartani. A házelnök tekintetében az új jelölésnél a második – újabb eredménytelen szavazás esetén a soron következő – legnagyobb létszámú képviselőcsoport jogosult a házelnök személyére indítványt tenni.

7. § Az Országgyűlés az alakuló ülésén – a házelnök javaslatára – titkos szavazással megválasztja a háznagyot.

8. § Tisztségviselői megbízatás megszűnése esetén az új tisztségviselő megválasztására a 6–7. §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy a korjegyzők helyett a jegyzők, a korelnök helyett a házelnök választása esetén az alelnök, egyébként a házelnök jár el.

9. § Az Országgyűlés tisztségviselője a megválasztása napján az Országgyűlés előtt esküt tesz.

6. A tisztségviselők megbízatásának megszűnése

10. § (1) A házelnök, alelnök és jegyző megbízatása megszűnik

a) képviselői megbízatásának megszűnésével,

b) a képviselőcsoportból való kilépésével vagy kizárásával, képviselőcsoporthoz nem tartozó képviselő (a továbbiakban: független képviselő) esetében pedig valamelyik képviselőcsoporthoz való csatlakozásával,

c) ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek tagja,

d) felmentésével,

e) a tisztségről való lemondásával.

(2) A háznagy megbízatása megszűnik:

a) az új Országgyűlés megalakulásával,

b) halálával,

c) felmentésével,

d) a tisztségről való lemondásával,

e) összeférhetetlenségének kimondásával.

(3) A házelnök, alelnök, jegyző felmentéséről a Házbizottság javaslata, a háznagy felmentéséről a házelnök javaslata alapján az Országgyűlés vita nélkül határoz. A háznagy felmentésére irányuló javaslatot nem kell indokolni.

(4) Az Országgyűlés tisztségviselője az Országgyűléshez benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a tisztségviselői megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg.

(5) A háznagy összeférhetetlenségének megállapítására a képviselők összeférhetetlenségének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

II. FEJEZET

A HÁZBIZOTTSÁG

11. § (1) A Házbizottság a házszabályi rendelkezések keretei közt

a) állást foglal az Országgyűlés ülésszakonkénti és ülésszakon belüli munkarendjéről,

b) javaslatot készít az ülések napirendjére, időtartamára és a felszólalási időkeretekre, meghatározza a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő és az európai uniós kérdéssel összefüggő napirendi pontokat,

c) megvitatja az Országgyűlés működését érintő önálló indítványokat, és ezekkel kapcsolatban állást foglal,

d) egyezteti az Országgyűlés működésével kapcsolatos vitás kérdéseket,

e) javaslatot tehet a nemzetközi kapcsolatok szervezésére vonatkozó ügyekben, előkészíti az ünnepi eseményeket,

f) állást foglal a parlamenti munka sajtónyilvánosságával kapcsolatos kérdésekben,

g) meghallgatja a házelnök által kinevezni kívánt személyeket, valamint a háznagy tisztségére jelölt személyt,

h) kialakítja az Országgyűlés Hivatala költségvetésének elkészítésére vonatkozó elveket,

i) a házelnök felkérésére megvitatja az Országgyűléshez, illetve annak tisztségviselőihez érkezett jelentősebb beadványokat, petíciókat, felhívásokat, nyílt leveleket, valamint véleményezi az ezekkel kapcsolatos esetleges intézkedéseket,

j) megállapítja az Országgyűlés szavazásairól és a bizottsági ülésekről való távolmaradás igazolásának rendjét, illetve a képviselői tiszteletdíj törvényben meghatározott esetekben való csökkentése végrehajtásának szabályait,

k) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyűlés valamely ügy tárgyalása során valamely, országgyűlési határozatban meghatározott házszabályi rendelkezéstől (a továbbiakban: határozati házszabályi rendelkezés) eltérjen,

l) javaslatot tesz arra, hogy az Országgyűlés a kapcsolódó módosító javaslatok benyújtására a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározottnál rövidebb határidőt szabjon,

m) javaslatot tesz a házelnök, alelnök vagy jegyző felmentésére,

n) visszahívja az országgyűlési bizottság független képviselő elnökét, alelnökét, tagjait,

o) javaslatot tesz napirendi pont időkeretben történő, illetve vezérszónoki rendben történő tárgyalására,

p) a köztársasági elnök és a miniszterelnök napirenden kívüli felszólalásánál megállapítja a felszólalások és hozzászólások időkeretét,

q) javaslatot tesz az Országgyűlésnek hasonló témájú vagy egymással összefüggő ügyek együttes tárgyalására,

r) az Országgyűlés ülésének napirendtervezetét az ülést megelőző 72 órával korábban közzéteszi,

s) a karzaton – a férőhelyektől függően – ülőhelyeket biztosít a hallgatóság számára, valamint

t) megvitatja a Házbizottság tagjai által előterjesztett egyéb kérdéseket.

(2) A Házbizottság engedélyezi

a) Magyarország területén a kereskedelmi, vendéglátási, szálláshely-szolgáltatási, utazásszervezői, illetve utazásközvetítői tevékenység (a továbbiakban együtt: szolgáltatási tevékenység) folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület, helyiség megnevezésében,

b) a szolgáltatási tevékenység nyújtójának internetes honlapján vagy az általa közzétett, a szolgáltatás igénybevételére ösztönző közleményben, valamint

c) a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló törvény hatálya alá tartozó médiaszolgáltatás és műsorszám, valamint sajtótermék (a továbbiakban együtt: médiatartalom-szolgáltató által nyújtott szolgáltatás) elnevezésében

az Országgyűlés, az Országház és a Parlament nevének használatát (a továbbiakban: névhasználat), valamint az Országház épülete képének, illetve az Országház épülete képe stilizált mintájának jelképként való használatát (a továbbiakban: jelképhasználat), ha a név- vagy jelképhasználat az Országgyűlés méltóságát nem sérti vagy veszélyezteti, nem alkalmas megtévesztésre, továbbá nem kelti közvetlen összefüggés látszatát az Országgyűlés mint Magyarország legfőbb népképviseleti szerve és a szolgáltatási tevékenység vagy a médiatartalom-szolgáltató által nyújtott szolgáltatás között.

(3) Ha egy naptári héten belülre több ülés összehívása szükséges, a Házbizottság dönthet úgy, hogy az Országgyűlés ülésének napirendtervezetét az ülést megelőző 48 órával korábban teszi közzé.

12. § (1) A Házbizottság elnöke a házelnök, tagjai az alelnökök, a képviselőcsoportok vezetői és a háznagy.

(2) A Házbizottság a képviselőcsoport-vezetők nevének bejelentésével, valamint a házelnök és az alelnökök megválasztásával alakul meg.

13. § (1) A Házbizottságban csak a képviselőcsoport vezetője – akadályoztatása esetén megbízottja – rendelkezik szavazati joggal.

(2) A Házbizottság ülésén a Házbizottság tagjain kívül csak a házelnök által meghívott személyek vehetnek részt.

(3) A Kormány képviselője és a főigazgató állandó meghívottként tanácskozási joggal részt vehet a Házbizottság ülésén.

(4) A Házbizottság ülését a házelnök hívja össze és vezeti. Az Országgyűlés ülésének ideje alatt az ülést vezető elnök összehívhatja a Házbizottság ülését.

(5) A Házbizottságot össze kell hívni, ha ezt bármelyik képviselőcsoport vezetője kéri.

(6) A Házbizottság a döntéseit egyhangúlag hozza meg. Egyhangú döntés hiányában a 11. § (1) bekezdés a), d), j) és m) pontjában foglaltakról az Országgyűlés, egyéb kérdésekben a házelnök dönt.

III. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI BIZOTTSÁGOK

14. § Az Országgyűlés országgyűlési bizottságként

a) állandó bizottságokat és a nemzetiségeket képviselő bizottságot hoz létre, valamint

b) eseti bizottságot és vizsgálóbizottságot hozhat létre.

7. Az állandó bizottságok

15. § (1) Az állandó bizottság az Országgyűlés kezdeményező, javaslattevő, véleményező, törvényben és a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben ügydöntő, valamint a kormányzati munka ellenőrzésében közreműködő szerve, amely az Alaptörvényben, törvényben, a határozati házszabályi rendelkezésekben, továbbá az Országgyűlés egyéb határozataiban meghatározott hatáskörét gyakorolja.

(2) Az Országgyűlés az Alaptörvény elfogadására, illetve módosítására irányuló javaslat, valamint törvényjavaslat, határozati javaslat, politikainyilatkozat-tervezet és jelentés (a továbbiakban együtt: döntési javaslat) készítésére kérheti fel az állandó bizottságot.

(3) A házelnök által kijelölt állandó bizottság ajánlást készít az Országgyűléshez benyújtott döntési javaslathoz.

(4) Az állandó bizottság a feladatkörét érintő bármely kérdést – az Országgyűlés felkérése vagy saját elhatározása alapján – megtárgyalhat, és abban állást foglalhat. Az állandó bizottság az állásfoglalását bizottsági tájékoztatóban nyilvánosságra hozhatja.

16. § (1) Az Országgyűlés a megalakulását követően létrehozza állandó bizottságait, amelyek feladatköre alapvetően a kormányzat felépítéséhez igazodik.

(2) Kötelező létrehozni a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságot, valamint alkotmányügyi kérdésekkel, költségvetéssel, külügyekkel, európai uniós ügyekkel, honvédelemmel, nemzetbiztonsággal, nemzetpolitikával foglalkozó állandó bizottságot.

(3) Az Országgyűlés állandó bizottságot egyébként bármikor létrehozhat, átalakíthat és megszüntethet.

17. § (1) Az állandó bizottság munkájában bizottsági tagként minden képviselőcsoportból annyi képviselő vehet részt, amennyi a képviselőcsoportok közötti létszámaránynak megfelel, de minden képviselőcsoportból legalább egy képviselő.

(2)3 A Kormány tagja, az államtitkár, a kormánymegbízott és a járási (fővárosi kerületi) hivatal vezetője (a továbbiakban: járási hivatalvezető) kivételével minden képviselő számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy állandó bizottság munkájában részt vegyen.

(3) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően is határozhat. Ahhoz, hogy állandó bizottságban a képviselőcsoport létszámaránya egy bizottsági tagsági helyet meghaladóan eltérjen a képviselőcsoport létszámának az Országgyűlés egészéhez viszonyított arányától, a jelen lévő képviselők négyötödének szavazata szükséges.

(4) Az Országgyűlés úgy is határozhat, hogy valamely állandó bizottságba mind a kormánypárti képviselőcsoportok, mind az ellenzéki képviselőcsoportok együttesen ugyanannyi képviselőt jelölhetnek (a továbbiakban: paritásos bizottság). A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság paritásos bizottság.

18. § (1) Az állandó bizottságok számára, elnevezésére, feladatkörére, képviselőcsoporthoz tartozó és független képviselő tagjainak számára a képviselőcsoport-vezetők – független képviselők véleményét is mérlegelő – megállapodása szerint, ennek hiányában a képviselőcsoport-vezetők indítványaira figyelemmel a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

(2) Az állandó bizottságok elnökének, alelnökének és tagjainak megválasztására, a személyükre vonatkozó változásra, illetve a megüresedett hely betöltésére – a képviselőcsoport-vezetőknek a független képviselők véleményét is mérlegelő indítványa szerint – a házelnök tesz javaslatot az Országgyűlésnek.

(3) A független képviselők az (1) és (2) bekezdés szerinti véleményüket – lehetőség szerint együttesen – a házelnöknek terjesztik elő.

(4) Az állandó bizottságokra vonatkozó, illetve a személyi javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. A javaslatra csak a képviselőcsoport vezetője, személyi javaslatra csak az érintett képviselőcsoport vezetője vagy az érintett független képviselő tehet módosító javaslatot. Az Országgyűlés az (1)–(2) bekezdés szerinti eljárásban tett javaslatra úgy is dönthet, hogy egy állandó bizottságba több alelnököt választ.

(5) A képviselőcsoport vezetője az általa vezetett képviselőcsoporthoz tartozó vagy független képviselőt jelölhet bizottsági tisztségre vagy tagságra. Képviselőcsoport-vezető független képviselőt csak annak előzetes egyetértésével jelölhet. Független képviselő a képviselőcsoportot megillető bizottsági tisztségre, illetve tagsági helyre jelölhető.

19. § (1) Az állandó bizottság elnökének, alelnökének vagy tagjának megbízatása megszűnik

a) a megbízatásról való lemondással,

b) a bizottság megbízatásának megszűnésével,

c) a képviselői megbízatás megszűnésével,

d) a képviselőcsoportból történő kilépésével vagy kizárásával,

e) a képviselőcsoport általi visszahívásával,

f) ha megszűnik az a képviselőcsoport, amelynek a tagja,

g) ha független képviselőként képviselőcsoporthoz csatlakozik, vagy

h) független képviselő esetén a Házbizottság általi visszahívásával.

(2) Az állandó bizottság elnöke, alelnöke és tagja a házelnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról. A lemondást nem kell indokolni, érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges, a megbízatás a lemondás benyújtása napján szűnik meg.

20. § (1) A bizottsági tag a bizottság ülésein személyesen vagy helyettese útján vesz részt.

(2) A bizottsági tag távolléte esetére csak ugyanazon állandó bizottság tagjának adhat képviseleti megbízást. A képviseleti megbízás egyetlen bizottsági ülésre szól.

(3) A helyettes jogai és kötelezettségei azonosak a bizottsági tagéval. A helyettesítés nem terjedhet ki a bizottsági elnöki és alelnöki jogok gyakorlására.

(4) A helyettes egy bizottsági ülésen egyidejűleg csak egy bizottsági tag helyettesítésére jogosult.

21. § (1) Az állandó bizottság egyes feladatai elvégzésére tagjai sorából albizottságokat hozhat létre. Az albizottság működésének szabályaira – az albizottság eltérő rendelkezése hiányában – az állandó bizottság működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Minden állandó bizottságnak létre kell hoznia egy albizottságot, amely a bizottság feladatkörébe tartozó törvények végrehajtását, társadalmi és gazdasági hatását figyelemmel kíséri.

(3) Az albizottság megalakításáról a bizottság elnöke az Országgyűlést haladéktalanul tájékoztatja.

8.4

22. §

9. Az eseti bizottság

23. § (1) Az Országgyűlés az eseti bizottságot létrehozó határozatban megjelölt ügyeknek a határozatban megállapított ideig történő intézésére eseti bizottságot alakíthat.

(2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízatásának terjedelmét az Országgyűlés az eseti bizottság felállításakor határozza meg.

(3) Az eseti bizottság tagjainak legfeljebb fele nem képviselő is lehet. Az eseti bizottság elnöke és alelnöke csak képviselő lehet, az eseti bizottság nem képviselő tagjait szavazati jog nem illeti meg.

(4) Az eseti bizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 17–20. §-t, valamint a 21. § (1) és (3) bekezdését alkalmazni kell.

10. A vizsgálóbizottság

24. § (1) Az Országgyűlés – az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban – bármely, az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van. Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya.

(2) A vizsgálóbizottságot létre kell hozni, ha azt a képviselők legalább egyötöde indítványozza, és az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállnak.

(3) A vizsgálóbizottság létrehozatalára irányuló határozati javaslathoz nem lehet olyan módosító javaslatot benyújtani, amely a vizsgálóbizottság elnevezésére, a vizsgálat tárgyára vonatkozik.

(4) A vizsgálóbizottság tagja csak képviselő lehet.

(5) A vizsgálóbizottság paritásos bizottság. A Kormány, illetve a Kormány vagy a Kormány tagja irányítása alatt álló központi államigazgatási szerv tevékenységét vizsgáló vizsgálóbizottság elnöke az érintett Kormány ellenzékéhez tartozó képviselő. Ha a vizsgálat több Kormányt is érint, és az érintett Kormányok ellenzéke nem azonos, az elnöki teendőket az érintett Kormányok ellenzékéhez tartozó egy-egy képviselő mint társelnökök látják el. A társelnökök a vizsgálóbizottság üléseit együttesen készítik elő, és váltakozó sorrendben vezetik. Egyéb elnöki teendőiket azonos jogkörrel – a társelnök tevékenységére is figyelemmel – egymással együttműködve látják el.

25. § (1) A vizsgálóbizottság a vizsgálati tevékenységével összefüggő irattal, adattal vagy egyéb információval rendelkező személyt, szervet vagy szervezetet a vizsgálati tevékenységében való közreműködésre kötelezheti (a továbbiakban: együttműködésre kötelezett).

(2) Az együttműködésre kötelezettet

a) adatszolgáltatási kötelezettség,

b) megjelenési kötelezettség, illetve

c) nyilatkozattételi kötelezettség

terheli.

(3) Ha az együttműködésre kötelezett a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a kötelezettségeinek megszegéséről az ülést vezető elnök – a vizsgálóbizottság elnökének tájékoztatása alapján – az Országgyűlés soron következő ülésén való bejelentéssel tájékoztatja a nyilvánosságot.

26. § (1) A vizsgálóbizottság tevékenységéről jelentést készít.

(2) A jelentés tartalmazza

a) a vizsgálóbizottság feladatát,

b) a vizsgálóbizottság által alkalmazott eljárási rendet és vizsgálati módszereket,

c) a vizsgálat során feltárt tényeket, bizonyítékokat,

d) az együttműködésre kötelezettnek a vizsgálóbizottság ülésén tett észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan,

e) a vizsgálóbizottság tagjának a vizsgálóbizottság ülésén tett észrevételeit a vizsgálat módszereire és megállapításaira vonatkozóan,

f) a vizsgálóbizottság által vizsgált üggyel kapcsolatos megállapításokat, a szükséges intézkedésekre vonatkozó javaslatokat.

(3) A jelentést a vizsgálóbizottság elnöke készíti elő. A jelentés Országgyűlés elé terjesztéséről – határozatával – a vizsgálóbizottság dönt. Az Országgyűlés a jelentést megtárgyalja és annak elfogadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz.

(4) A jelentés, valamint az abban foglalt megállapítások bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. A jelentéssel, illetve a jelentés alapján elfogadott országgyűlési határozattal érintett személynek a jelentés rá vonatkozó megállapítására írásban tett észrevételeit az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

27. § A vizsgálóbizottságra a 15. § (2) bekezdését, a 17–20. §-t, valamint a 21. § (1) és (3) bekezdését, valamint a 23. § (2) bekezdését alkalmazni kell.

MÁSODIK RÉSZ

AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSE ÉS ÜLÉSEZÉSE

11. Az Országgyűlés működésével kapcsolatos jogok és kötelezettségek

28. § (1) A képviselő joga és kötelessége, hogy kezdeményezően részt vegyen az Országgyűlés munkájában, elősegítse annak eredményes működését. Kötelessége részt venni az Országgyűlés ülésein, továbbá annak az országgyűlési bizottságnak az ülésein, amelynek tagja.

(2) A képviselő az Országgyűlés szavazásain köteles jelen lenni.

(3) Ha e törvény kivételt nem tesz, az Országgyűlés tisztségeire, illetve országgyűlési bizottságaiba bármely képviselő megválasztható.

(4) A köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő határozati javaslatot terjeszthet elő. Nemzetközi szerződés kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot a Kormány terjeszthet elő. A törvényjavaslathoz és a határozati javaslathoz indokolást kell fűzni.

12.5

29. §

13. Az Országgyűlés megalakulása

30. § (1) A képviselők általános választásán megválasztott képviselők a megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be.

(2) Az időközi választáson megválasztott, valamint listáról üresedés miatt kijelölt képviselő megbízólevelét a házelnöknek nyújtja be.

31. § (1) Az Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök nyitja meg, ezt követően tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről.

(2) A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után

a) a képviselők választásáról az Országos Választási Bizottság nevében annak elnöke,

b) a képviselők választásával kapcsolatos állami feladatok megszervezéséről és technikai lebonyolításáról a választások és népszavazások lebonyolításáért felelős miniszter

beszámol az Országgyűlésnek.

(3) Az alakuló ülés részletes szabályait a határozati házszabályi rendelkezések tartalmazzák.

14. Az Országgyűlés ülésezése

32. § Az Országgyűlés évenként két rendes ülésszakot tart: minden év február elsejétől június tizenötödikéig, illetve szeptember elsejétől december tizenötödikéig.

33. § Az ülésszak ülésekből, az ülés ülésnapokból áll. Az ülés összehívásakor jelezni kell az ülésnapok várható számát.

34. § Az Országgyűlés ülésszakait és üléseit a házelnök hívja össze. A házelnök – a 11. § (1) bekezdés a) pontjára is figyelemmel – úgy köteles összehívni az üléseket, hogy az Országgyűlés rendszeres ülésezése során az ülésszakok alatt az ülések ésszerű időtartamban kövessék egymást, biztosítva ezáltal az Országgyűlés Alaptörvényben meghatározott feladatainak maradéktalan ellátását.

35. § (1) A köztársasági elnök, a Kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére az Országgyűlést rendkívüli ülésszakra vagy rendkívüli ülésre össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, továbbá a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. A házelnöknek lehetőleg a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell az Országgyűlést összehívnia.

(2) A házelnök rendkívüli ülésszakot vagy rendkívüli ülést hív össze az e törvényben, vagy a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott esetekben.

36. § (1) A köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal – legfeljebb harminc napra – elnapolhatja. Az elnapolást a házelnöknél kell írásban bejelenteni.

(2) Az elnapolás tartama alatt a házelnök a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére – a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napnál nem távolabbi időpontra – köteles az Országgyűlés ülését összehívni.

37. § Az Országgyűlés üléseit – ha az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával eltérően nem határoz – az Országház épületében tartja. Különleges jogrendben a házelnök az Országgyűlés ülését eltérő helyszínre is összehívhatja.

38. § A Kormány megalakulását követően az adott, minden ülésszak végén a következő ülésszakra vonatkozóan tájékoztatja az Országgyűlést törvényalkotási programjáról.

15. Az Országgyűlés és országgyűlési bizottság ülésén részt vevő más személyek

39. § (1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló országgyűlési vitája során az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett, valamint európai uniós kérdéssel összefüggő napirend országgyűlési vitája során az Európai Parlament magyarországi képviselője (a továbbiakban együtt: tanácskozási joggal rendelkező személy) részt vehet és – az ülés lefolytatásával kapcsolatos házszabályi rendelkezések keretei között – bármikor felszólalhat az Országgyűlés ülésén.

(2) Ha a napirenden lévő önálló indítványt tanácskozási joggal rendelkező személy terjeszti elő, az előterjesztő vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében az indítványt az Országgyűlés nem tárgyalja.

(3) A Kormány tagja vagy a helyettesítésére jogosult személy akkor is köteles részt venni az Országgyűlés ülésén, ha a napirenden lévő törvényjavaslat, határozati javaslat vagy jelentés a feladatkörét érinti.

(4) Az Országgyűlés a tanácskozási joggal rendelkező személyt – a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és az Európai Parlament magyarországi képviselője kivételével – kötelezheti az Országgyűlés ülésén való megjelenésre.

40. § (1) Az előterjesztő, a köztársasági elnök, a házelnök, az Európai Parlament magyarországi képviselője, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, az adott országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, külön törvényben erre feljogosított személyek, valamint – ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti – a Kormány tagja az állandó bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre.

(2) Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, illetve a napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat a helyettesítésére jogosult személy is képviselheti. Az ülésen az országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetőjét – egy alkalomra szóló vagy visszavonásig érvényes megbízással – a képviselőcsoport egy tagja is képviselheti. Az országgyűlési bizottság ülésén a Kormány döntésre felhatalmazott képviselője vesz részt.

(3) A bizottsági ülésen az előterjesztő és a tárgyalt napirendi ponthoz módosító javaslatot, kapcsolódó módosító javaslatot benyújtó képviselő tanácskozási joggal vehet részt. Más képviselő számára az országgyűlési bizottság szótöbbséggel hozzászólási jogot adhat.

(4) Az országgyűlési bizottság elnöke az országgyűlési bizottság ülésére szakértőt hívhat meg, aki az ülésen tanácskozási joggal vesz részt. Szakértő meghívására – a szakértő személyének megjelölésével vagy anélkül – az országgyűlési bizottság tagjai is tehetnek javaslatot, amelyről az országgyűlési bizottság dönt.

(5) Képviselőcsoportonként egy szakértő az országgyűlési bizottság ülésén adott napirendi pont tárgyalásánál jelen lehet, ha az országgyűlési bizottság erre engedélyt ad, felszólalhat.

41. § Az országgyűlési bizottság köteles évente legalább egy alkalommal meghallgatni azt a minisztert, akit kinevezése előtt meghallgatott.

16. Interpelláció és kérdés

42. § (1) Az Országgyűlés ülésének napirendjében feltüntetett időpontban az interpelláció és kérdés tárgyalására minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart legalább a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani. Valamennyi képviselőcsoport számára lehetővé kell tenni, hogy legalább egy általa benyújtott interpelláció és kérdés tárgyalására sor kerüljön. A Házbizottság a független képviselők létszámát figyelembe véve biztosítja számukra az interpellációk és kérdések feltételének lehetőségét.

(2) Akihez az Alaptörvény szerint interpelláció vagy kérdés intézhető, köteles az interpellációt vagy kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni.

(3) Ha az interpelláció vagy kérdés az egész Kormány működését érinti, a miniszterelnök válaszol, ha több minisztert érint vagy az érintett miniszter személye kérdéses, a miniszterelnök jelöli ki a válaszadó minisztert.

(4) Minden interpellációra az Országgyűlés ülésén kell választ adni. Az interpellált megindokolt kérésére az Országgyűlés – vita nélküli szavazással – engedélyezheti, hogy harminc napon belül írásban válaszoljon.

(5) Az írásban megadott választ az interpelláló képviselőnek és a házelnöknek kell eljuttatni. A válasz benyújtását követő ülésen az interpellációt tárgyalni kell.

(6) A válasz után – az írásban adott válasz esetében is – az interpelláló képviselőnek viszontválaszra van joga, amely nem terjedhet túl az interpellációra adott válasz értékelésén, illetve az értékelés indokolásán. Ha a képviselő a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról az Országgyűlés dönt.

(7) Ha az Országgyűlés a választ elutasította, az interpellációt a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottságnak kell kiadni. Az interpelláció tárgyalását az Országgyűlés a bizottsági jelentés beérkezését követően a következő ülésén napirendre tűzi, és az országgyűlési bizottság javaslata alapján

a) utólag helyesnek ítéli az interpellációra adott választ,

b) elfogadja az országgyűlési bizottság ülésén az interpellált által kiegészített választ, vagy

c) megerősíti korábbi elutasító döntését, és az országgyűlési bizottságot intézkedési javaslat kidolgozására kéri fel.

(8) Kérdés esetén meg kell jelölni, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban vagy ülésen kívül, írásban kéri. Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenöt napon belül ad választ. Kérdés esetén a képviselőnek viszontválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz.

43. § (1) Minden olyan héten, amikor az Országgyűlés ülést tart, az Országgyűlés ülésén a napirendben feltüntetett időpontban a határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott időtartamot kell biztosítani kérdés közvetlen feltevésére és megválaszolására (a továbbiakban: azonnali kérdések órája).

(2) Az azonnali kérdések órájában az Alaptörvény szerint válaszadásra kötelezettek kötelesek az ülésteremben tartózkodni. A válaszadásra kötelezett halaszthatatlan közfeladata ellátása esetén előzetesen tájékoztatja a házelnököt, és megjelöli a helyette válaszadásra feljogosított személyt.

(3) Ha a miniszterelnök vagy a miniszter nem személyesen válaszol, a képviselő személyes válaszadást kérhet. Ebben az esetben a megkérdezett legkésőbb a harmadik soron következő azonnali kérdések órájában köteles személyesen válaszolni. Ezen határidő alatt a kérdést a képviselőcsoport vezetője csak olyan helyre sorolhatja, ahol annak feltételére lehetőség nyílik, ellenkező esetben a személyes válaszadás kötelezettsége megszűnik.

17. Az Országgyűlés közjogi tisztségviselőkkel kapcsolatos határozatai

44. § (1)6 Az Országgyűlés a miniszterelnököt nyílt szavazással, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét titkos szavazással választja meg.

(2) Ha törvény valamely közjogi tisztségviselő megválasztása vagy kinevezése előtt a jelölt országgyűlési bizottság előtt történő meghallgatását írja elő, a feladatkörrel rendelkező országgyűlési bizottság a jelöltet meghallgatja, és a személyi javaslatot véleményezi. A jelölt miniszterré történő kinevezésének támogatásáról az országgyűlési bizottság nyílt szavazással határoz.

(3) Az Országgyűlés által választott közjogi tisztségviselők esetében a kialakított véleményt az országgyűlési bizottság előadója az Országgyűlés ülésén ismerteti. A többi jelöltről a véleményt az országgyűlési bizottság elnöke a házelnöknek küldi meg, aki azt a javaslattételi és a kinevezési jogkör gyakorlójához eljuttatja.

18. A tárgyalási rend fenntartása, a fegyelmi jogkör

45. §7 Az Országgyűlés ülése zavartalan lefolytatásának biztosítása az ülést vezető elnök feladata, ennek érdekében az ülést vezető elnök, illetve – az ülést vezető elnök vagy a házelnök javaslatára – az Országgyűlés a 46–51. §-ban meghatározott intézkedéseket alkalmazhatja.

46. § (1) Azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli, az ülést vezető elnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményeire.

(2) Az ülést vezető elnök megvonhatja a szót attól a képviselőtől, aki felszólalása során a második felszólítás ellenére is folytatja az (1) bekezdésben meghatározott magatartást.

47. § Az ülést vezető elnök – a szómegvonás okának közlésével – megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki felszólalása során kitöltötte a saját vagy a képviselőcsoportja időkeretét.

48. § (1)8 Azt a felszólalót, aki felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – sértő vagy illetlen kifejezést használ, az ülést vezető elnök rendreutasítja, egyidejűleg figyelmezteti a sértő vagy illetlen kifejezés ismételt használatának következményeire.

(2) Az ülést vezető elnök megvonja a szót attól a felszólalótól, aki a rendreutasítást követően ismételten sértő vagy illetlen kifejezést használ.

(3)9 Ha a képviselő felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használ, vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását.

(4)10 A kizárásra vonatkozó javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz. Az ülést vezető elnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök döntésének törvényességéről.

(5) Az ülésnapról kizárt képviselő az ülésnapon nem szólalhat fel újra. Az ülésnapról kizárt képviselő a kizárás napjára tiszteletdíjra nem jogosult.

(6)11 A házelnök – a (3) bekezdés szerinti bármely jogkövetkezményre irányuló javaslat hiányában – a kirívóan sértő kifejezés használatától számított öt napon belül jogosult a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását javasolni.

(7)12 A (3) és (6) bekezdés szerinti, pénzbírság kiszabására irányuló javaslatról az Országgyűlés a javaslattételt követő ülésén, vita nélkül határoz. A pénzbírság összege nem haladhatja meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának harmadát.

49. § (1) Az ülést vezető elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül megvonhatja a szót attól a felszólalótól, aki az ülést vezető elnök döntését, ülésvezetését – ügyrendi javaslat kivételével – kifogásolja. Az a felszólaló, akitől az ülést vezető elnök felszólítás és figyelmeztetés nélkül vonta meg a szót, kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását.

(2) Az (1) bekezdés kivételével nem lehet megvonni a szót, ha az ülést vezető elnök a felszólítás alkalmával nem figyelmeztette a képviselőt a felszólítás következményére.

(3) Akitől a szót az (1) bekezdés, a 46. § (2) bekezdése vagy a 48. § (2) bekezdése alapján megvonták, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban az ügyben nem szólalhat fel újra.

(4)13 Ha a képviselő az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít, illetve magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre vagy szavazásra vonatkozó szabályait megszegi, az ülést vezető elnök rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül javasolhatja a képviselő kizárását az ülésnap hátralévő részéből, illetve a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását. A javaslatban meg kell jelölni az intézkedés okát, illetve – a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre vagy szavazásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén – a megsértett házszabályi rendelkezést is.

(5)14 A kizárásra irányuló javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz. Az ülést vezető elnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök döntésének törvényességéről.

(6)15 Az ülésnapról kizárt képviselő az ülésnapon nem szólalhat fel újra. Az ülésnapról kizárt képviselő a kizárás napjára tiszteletdíjra nem jogosult.

(7)16 A házelnök – a (4) bekezdés szerinti bármely jogkövetkezményre irányuló javaslat hiányában – a (4) bekezdés szerinti magatartás tanúsításától számított öt napon belül jogosult a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását javasolni.

(8)17 A (4) és (7) bekezdés szerinti, pénzbírság kiszabására irányuló javaslatról az Országgyűlés a javaslattételt követő ülésén, vita nélkül határoz. A pénzbírság összege nem haladhatja meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának harmadát.

50. § (1) Ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett vagy arra hívott fel, az ülést vezető elnök javasolhatja a képviselő ülésnapról való kizárását, jogai gyakorlásának felfüggesztését és vele szemben pénzbírság kiszabását.

(2)18 A kizárásra irányuló javaslatról az Országgyűlés vita nélkül határoz. Ha az Országgyűlés határozatképtelen, a kizárásról az ülést vezető elnök határoz. Ha a képviselőt az (1) bekezdés szerint az ülésnapról kizárták, a kizárás időtartama alatt az Országgyűlés ülésein és az országgyűlési bizottságok munkájában nem vehet részt, tiszteletdíjra nem jogosult. Az ülést vezető elnök az Országgyűlés következő ülésén tájékoztatja az Országgyűlést a kizárásról és annak indokáról. Ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz az ülést vezető elnök döntésének törvényességéről.

(2a)19 A házelnök – az (1) bekezdés szerinti bármely jogkövetkezményre irányuló javaslat hiányában – az (1) bekezdés szerinti magatartás tanúsításától számított öt napon belül jogosult a képviselő képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztését, illetve a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását javasolni.

(3) A képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztéséről az Országgyűlés – a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság állásfoglalásának kikérésével – a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt. A képviselő jogainak gyakorlása legfeljebb három ülésnapra függeszthető fel.

(4)20 Az (1) és (2a) bekezdés szerinti, pénzbírság kiszabására irányuló javaslatról az Országgyűlés a javaslattételt követő ülésén, vita nélkül határoz. A pénzbírság összege nem haladhatja meg a képviselő egyhavi tiszteletdíjának összegét.

(5) Az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával az (1) bekezdésben meghatározott magatartás ugyanazon ülésszakon belül való folytatása esetén a képviselő jogainak gyakorlását

a) a második alkalommal hat ülésnapra,

b) a harmadik és minden további alkalommal kilenc ülésnapra függesztheti fel.

(6) Ha a képviselő képviselői jogait felfüggesztették, a felfüggesztés első és utolsó ülésnapja közötti időtartamban a képviselő nem vehet részt az Országgyűlés ülésein és az országgyűlési bizottságok munkájában, tiszteletdíjra nem jogosult.

(7) A felfüggesztés első ülésnapja a felfüggesztésről való döntés napját követő ülésnap. A felfüggesztés időtartamának számításakor az ülésszakok közötti szünetet figyelmen kívül kell hagyni.

(8)21 Az (5) bekezdés alkalmazásában figyelembe kell venni azt is, ha a képviselő az (1) bekezdésben meghatározott magatartást bizottsági ülésen tanúsította.

51. § Ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely a tanácskozás folytatását lehetetlenné teszi, az ülést vezető elnök az ülést határozott időre felfüggesztheti vagy berekesztheti. Az ülés berekesztése esetén a házelnök új ülést hív össze. Ha az ülést vezető elnök határozatát nem tudja kihirdetni, elhagyja az elnöki széket, amellyel az ülés megszakad. Az ülés megszakadása esetén az ülés csak akkor folytatódhat, ha a házelnök újból összehívja azt.

52. §22 (1) A bizottsági ülés zavartalan lefolytatása érdekében az országgyűlési bizottság elnöke a 46–47. §-ban, a 48. § (1) és (2) bekezdésében, valamint a 49. § (1)–(3) bekezdésében foglalt intézkedéseket alkalmazhatja.

(2) Ha a képviselő a bizottsági ülésen

a) felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot – így különösen valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséget – kirívóan sértő kifejezést használ, vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, vagy

b) az Országgyűlés tekintélyét, rendjét súlyosan sértő magatartást tanúsít, illetve magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre vagy szavazásra vonatkozó szabályait megszegi,

a bizottság javasolhatja a képviselő kizárását a bizottsági ülés hátralévő részéből, illetve vele szemben pénzbírság kiszabását. A javaslatban meg kell jelölni az intézkedés okát, illetve – a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre vagy szavazásra vonatkozó szabályainak megszegése esetén – a megsértett házszabályi rendelkezést is.

(3) Ha a képviselő a bizottság ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett vagy arra hívott fel, a bizottság javasolhatja a képviselő képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztését, illetve vele szemben pénzbírság kiszabását.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti javaslat megtételéről vagy a képviselő kizárásáról a bizottság – bármely tagjának indítványára – vita nélkül dönt.

(5) A házelnök – a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezményre irányuló javaslat hiányában – a (2) bekezdés szerinti magatartás tanúsításától számított öt napon belül jogosult a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását javasolni. A házelnök – a (3) bekezdés szerinti bármely jogkövetkezményre irányuló javaslat hiányában – a (3) bekezdés szerinti magatartás tanúsításától számított öt napon belül jogosult a képviselő képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztését, illetve a képviselővel szemben pénzbírság kiszabását javasolni.

(6) A pénzbírság kiszabására, illetve a képviselő képviselői jogai gyakorlásának felfüggesztésére a 48. § (7) bekezdése, a 49. § (8) bekezdése, illetve az 50. § (3)–(7) bekezdése rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy az 50. § (5) bekezdésének alkalmazásában figyelembe kell venni azt is, ha a képviselő a (3) bekezdésben meghatározott magatartást az Országgyűlés ülésén követi el.

19. A házelnök rendészeti jogköre

53. § (1) A házelnök – az Országgyűlés zavartalan működésének, illetve az Országgyűlés méltóságának biztosítása érdekében – rendészeti jogkört gyakorol. A tárgyalási és szavazási rend fenntartása érdekében az ülést vezető alelnök is rendészeti jogkört gyakorol.

(2) Az ülést vezető elnök az Országgyűlési Őrséggel kivezetteti az ülésteremből az 50. § (2) bekezdése szerint kizárt képviselőt, ha a képviselő az ülést vezető elnök felszólítása ellenére sem hagyja el a termet.

(3) Az ülésről az 50. § (2) bekezdése szerint kizárt vagy a jogainak gyakorlásából felfüggesztett képviselő a kizárás vagy a felfüggesztés idején nem léphet be az ülésterembe, amelynek végrehajtásáról az Országgyűlési Őrség gondoskodik.

(4) Az a képviselő, akivel szemben az ülést vezető elnök rendészeti intézkedést alkalmazott, kifogást nyújthat be a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsághoz, amely nyolc napon belül kivizsgálja a kifogást, és vizsgálatának eredményéről jelentést tesz az Országgyűlésnek.

(5) A bizottsági jelentést az Országgyűlés a jelentés benyújtását követő ülésén napirendre tűzi, és a bizottsági jelentés alapján

a) megerősíti az ülést vezető elnök rendészeti intézkedését vagy

b) ha az ülést vezető elnök rendészeti intézkedését megalapozatlannak találja, elrendeli e tény jegyzőkönyvbe foglalását, és mentesíti a képviselőt a fegyelmi büntetés esetleges következményei alól.

54. § (1) A házelnök meghatározza és az Országgyűlés honlapján közzéteszi az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjét, valamint az Országgyűlési Őrség e feladatkörével összefüggő tevékenysége részletes szabályait. A házelnök nem állapíthat meg olyan rendelkezést, amely az Országgyűlés ülésének nyilvánosságát, a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit kizárná.

(2) Az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére belépők és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják a házelnök (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseit, és kötelesek azokat tiszteletben tartani.

(3) Az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére belépők és ott tartózkodók belépésükkel elfogadják, hogy

a) a természetes személyazonosító adataikat, valamint a belépésükre és ott-tartózkodásukra vonatkozó adataikat – a létesítmények védelme, illetve az ezek működésével összefüggésben elkövetett bűncselekmények felderítése érdekében – az adatok rögzítésétől számított öt évig kezeli az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség, valamint

b) az a) pont szerint kezelt adatokat az Országgyűlés Hivatala és az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott esetben más szervek részére átadhatja.

(4) Az Országgyűlési Őrség részére a (3) bekezdés a) pontja szerinti adatokat az Országgyűlés Hivatala adja át.

(5) Ha az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére belépők és ott tartózkodók (2) bekezdés szerinti kötelezettségüket nem teljesítik, akkor belépésük megtagadható, illetve onnan kivezettethetők. A házelnök döntése alapján az ilyen személy Országházba, az Országgyűlés Irodaházába, valamint az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépését legfeljebb két hétig meg lehet tagadni.

IV. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSÉNEK NYILVÁNOSSÁGA

20. A nyilvános ülés

55. § (1) A nyilvános ülésen e törvényben meghatározottak szerint hallgatóság vehet részt.

(2) A nyilvános ülésen a hallgatóság – ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is – csak a házelnök által kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles.

(3) Az ülés rendjének megzavarása esetén az ülést vezető elnök a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja.

56. § (1) Az Országgyűlés nyilvános üléseinek hiteles jegyzőkönyvei az Országgyűlés Hivatalánál, azok irattárban elhelyezett mellékletei és a számítógépes szavazási lista az Országgyűlés Hivatala útján a nyilvánosság számára hozzáférhetőek.

(2) Az Országgyűlés nyilvános ülésének jegyzőkönyveit és a nyilvános ülésen tárgyalt irományokat, valamint az ezzel összefüggő szavazási listát az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

21. A zárt ülés

57. § (1) Az Alaptörvény alapján zárt ülés kezdeményezésére jogosult javaslata alapján egy vagy több napirendi pont, illetve napirend előtti felszólalás tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is.

(2) A zárt ülésen a képviselőkön kívül csak a tanácskozási joggal rendelkező személyek, a háznagy, valamint az Országgyűlés Hivatalának oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők vehetnek részt.

(3) A zárt ülésen hallgatóság – ideértve a médiatartalom-szolgáltatók képviselőit is – nem vehet részt.

22. Az országgyűlési bizottsági ülés nyilvánossága

58. § (1) Az országgyűlési bizottságok ülései nyilvánosak. A nyilvános ülésen a hallgatóság az országgyűlési bizottság elnöke által megjelölt létszámban, az általa kijelölt helyen foglalhat helyet, és a véleménynyilvánítás bármely formájától tartózkodni köteles. Az ülés rendjének megzavarása esetén az országgyűlési bizottság elnöke a hallgatóságot vagy annak egy részét az ülésről kiutasíthatja. A nyilvánosság – ha azt az országgyűlési bizottság tevékenységével kapcsolatos megnövekedett érdeklődés indokolja – az 59. §-ban meghatározottak szerint is biztosítható. Ha minősített adat, személyes adat, üzleti titok vagy törvény által védett más adat védelme érdekében szükséges, az országgyűlési bizottság zárt ülést tart.

(2) Zárt ülés tartását az előterjesztő vagy bármely bizottsági tag kérelmezheti, arról az országgyűlési bizottság határoz. Egy vagy több napirendi pont tárgyalása céljából zárt üléssé nyilvánítható a nyilvános ülés egy része is. Nem rendelhető el az országgyűlési bizottság zárt ülése, ha a javaslattevő nem nevezi meg konkrétan azt az (1) bekezdés szerinti adatkört, amelybe tartozó adat vagy titok védelme indokolja a zárt ülés elrendelését.

(3) A zárt ülésen a köztársasági elnök, a házelnök, a háznagy, az országgyűlési bizottság tagjai, továbbá az országgyűlési bizottság elnöke által az adott napirendi ponthoz meghívott személyek, valamint – ha a 29. § (3) bekezdése alapján tanácskozási joga van – a szószóló vehetnek részt. Az országgyűlési bizottság szótöbbséggel más – nem bizottsági tag – képviselő jelenlétéhez is hozzájárulhat. Ha az országgyűlési bizottság másként nem dönt, a zárt ülésen az Országgyűlés Hivatalának oda beosztott munkatársai és a jegyzőkönyvvezetők részt vehetnek.

(4) A határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározott kivételes eljárásban elrendelt zárt ülésről a képviselőket kizárni nem lehet.

(5) Az országgyűlési bizottságok nyilvános ülésének jegyzőkönyveit az Országgyűlés honlapján közzé kell tenni.

23. Az ülések közvetítése

59. § (1) Az Országgyűlés ülésének, a kinevezésekkel és jelölésekkel kapcsolatos nyilvános országgyűlési bizottsági meghallgatásoknak, valamint a házelnök által – a Házbizottság véleményének kikérését követően – kijelölt egyéb országgyűlési bizottsági üléseknek a közvetítése céljából zártláncú audiovizuális rendszer működik.

(2) A zártláncú audiovizuális rendszerből kimenő jelet valamennyi médiaszolgáltató számára hozzáférhetővé kell tenni. A rendszerhez való csatlakozás költségei a médiaszolgáltatót terhelik. A zártláncú audiovizuális rendszer kimenő jeléből nyilvánosan elérhető valósidejű, internetes közvetítésre alkalmas jelfolyamot kell képezni, és azt az Országgyűlés honlapján elérhetővé kell tenni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak nem érintik bármely médiaszolgáltatónak azt a jogát, hogy az Országház épületének a házelnök által kijelölt helyéről műsort közvetítsen vagy rögzítsen. A házelnök csak olyan helyet jelölhet ki a műsor közvetítésére vagy rögzítésére, amely nem korlátozza a demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges szabad tájékoztatás feltételeit.

(4) Az (1) bekezdés alapján nem közvetített nyilvános országgyűlési bizottsági üléseket a médiaszolgáltató közvetítheti vagy rögzítheti. A közvetítés technikai előkészületei és lebonyolítása a bizottsági ülést nem zavarhatják.

(5) Az Országgyűlés ülése és az országgyűlési bizottsági ülések képi közvetítésének célja a nézők pártatlan, kiegyensúlyozott, pontos és tényszerű tájékoztatása az Országgyűlés tevékenységéről. A televíziós közvetítés az Országgyűlés tevékenységével összhangban a tényleges történésekre és az országgyűlési munkára – így különösen az ülést vezető elnökre, a mindenkori felszólalóra, a szavazási eredmények bemutatására, az ülésterem egészére, illetve az ülésteremben zajló egyéb eseményekre – irányul. A képszerkesztés objektívan és tárgyilagosan igazodik az ülés menetéhez.

(6) A zártláncú audiovizuális rendszerből kimenő jelről egy-egy rögzített, bárki számára hozzáférhető példányt az Országgyűlés Hivatalánál, az Országos Széchenyi Könyvtárban, valamint a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap archívumában kell elhelyezni. Az Országgyűlés Hivatala biztosítja a rögzített anyag megtekinthetőségét, és költségtérítés ellenében arról bárki által szabadon felhasználható másolatot készít.

(7) Az Országházban, az Országgyűlés Irodaházában, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben a képviselőcsoport, a képviselőcsoporton kívül létrehozott más csoport és a képviselő csak az Országgyűlés tevékenységével kapcsolatban tarthat tájékoztatást a médiatartalom-szolgáltatók részére.

24. A törvényalkotás nyilvánossága

60. § (1) Az Országgyűlés honlapján a benyújtást követően haladéktalanul közzé kell tenni

a) a törvényjavaslatokat,

b) a módosító javaslatokat,

c) a törvényjavaslathoz készült bizottsági ajánlásokat,

d) az egységes javaslatot, valamint

e) a törvényjavaslatokhoz kapcsolódó, az Országgyűlés iromány-nyilvántartásában szereplő más dokumentumokat.

(2) Az (1) bekezdés, valamint az 56. § (2) bekezdése és az 58. § (5) bekezdése szerint közzétett dokumentumok az Országgyűlés honlapjáról nem távolíthatóak el.

V. FEJEZET

A HÁZSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ÉRTELMEZÉSE

61. § (1) A házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban az Országgyűlés ülésén egyedi esetekben felmerült vitás kérdésekben az ülést vezető elnök – szükség esetén a Házbizottságban folytatott egyeztetést követően – dönt, vagy a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul.

(2) Ha az országgyűlési bizottság ülésén a házszabályi rendelkezések értelmezésével kapcsolatban vitás kérdés merül fel, az országgyűlési bizottság elnöke dönt, vagy a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottsághoz fordul.

(3) A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság az (1) és (2) bekezdésben foglalt esetben, valamint az országgyűlés tisztségviselője, bármely képviselőcsoport, országgyűlési bizottság, vagy – ha azt legalább tíz képviselő támogatja – független képviselő kérésére állást foglal.

(4) A házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság – saját döntése alapján – általános érvényű vagy eseti jellegű állásfoglalást hoz. Az általános érvényű állásfoglalást az ülést vezető elnök ismerteti, az eseti jellegű állásfoglalást a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság írásban teszi közzé.

(5) Az általános érvényű állásfoglalás ismertetésétől, illetve az eseti jellegű állásfoglalás kiküldésétől számított tizenöt napon belül bármely képviselőcsoport, illetve – ha a kérését legalább tíz képviselő támogatja – bármely független képviselő kérheti az Országgyűlés döntését. A kérelem az állásfoglalás elutasítására vagy fenntartására irányulhat. Az Országgyűlés a kérelemről annak beérkezését követő harminc napon belül határoz.

(6) Az Országgyűlés ellenkező határozatáig a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság állásfoglalását alkalmazni kell.

VI. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYŰLÉS ÉS A KORMÁNY EURÓPAI UNIÓS ÜGYEKBEN TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSE

25. Az országgyűlési jogkörök gyakorlásának módja

62. § (1) Az Országgyűlés a Kormánynak az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben folytatott tevékenysége feletti – az e fejezetben meghatározott – ellenőrzési jogokat országgyűlési bizottság útján is gyakorolhatja.

(2) Az Országgyűlés európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottságának az e fejezetben meghatározott eljárások során – ha e fejezet vagy a házszabályi rendelkezések másként nem rendelkeznek – ügydöntő hatásköre van.

26. Az Országgyűlés és a Kormány közötti egyeztetési eljárás

63. § (1) A Kormány – továbbítás útján vagy egyéb módon – biztosítja a hozzáférést az Országgyűlés számára minden uniós jogi aktus-tervezethez, javaslathoz és dokumentumhoz, amely az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szerepel (a továbbiakban: európai uniós tervezet).

(2) A Kormány az Országgyűlés kérésére minden további, pontosan megjelölt dokumentumot is megküld az Országgyűlésnek.

(3) A Kormány – az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel – megjelöli az álláspontja szerint az Országgyűlés feladat- és hatáskörét érintő tárgykörbe tartozó európai uniós tervezeteket, különösen azokat, amelyek

a) olyan tárgykört érintenek, amelyről az Alaptörvény szerint sarkalatos vagy egyéb törvénynek kell rendelkeznie, vagy

b) hatályos törvénnyel ellentétes rendelkezést tartalmaznak.

(4) A Kormány a soros tanácsi elnökségi félév elején – az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel – megjelöli azokat az európai uniós tervezeteket, amelyek álláspontja szerint Magyarország szempontjából rendkívüli jelentőségűek, ezért indokolt, hogy az Országgyűlés tárgyalja azokat.

(5) A Kormány megindokolja, hogy a megjelölt dokumentumok miért tartoznak törvényalkotási hatáskörbe, illetve miért rendkívüli jelentőségűek.

64. § (1) Az Országgyűlés bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban tájékoztatást kérhet a Kormány által képviselni kívánt álláspontról (a továbbiakban: álláspontjavaslat).

(2) A Kormány bármely európai uniós tervezettel kapcsolatban megküldheti álláspontjavaslatát az Országgyűlésnek, és arról egyeztetést kezdeményezhet.

(3) A Kormány álláspontjavaslata tartalmazza

a) az európai uniós tervezet tartalmának összefoglalását,

b) az európai uniós döntéshozatal során alkalmazandó döntéshozatali eljárás megjelölését,

c) az európai uniós tervezet elfogadásának várható uniós menetrendjét és lehetőség szerint a tervezet tanácsi tárgyalásának kezdő időpontját,

d) a Kormány európai uniós tervezettel kapcsolatos álláspontját, az Európai Unió döntéshozatali eljárásában elérni kívánt célokat és azok indokait, valamint

e) az európai uniós tervezetből esetlegesen következő jogalkotási feladatok bemutatását.

(4) Az Országgyűlés bővített álláspontjavaslatot kérhet a Kormánytól, amely tartalmazza a (3) bekezdésben megjelölteken kívül

a) az európai uniós tervezet tárgykörére vonatkozó, hatályos magyar és európai uniós szabályozását tartalmazó jogszabályok megjelölését,

b) az európai uniós tervezet Magyarországra vonatkozó várható gazdasági, költségvetési és társadalmi hatásainak rövid bemutatását,

c) az európai uniós tervezettel kapcsolatban az európai uniós intézményeknek és tagállamoknak a Kormány számára az álláspontjavaslat elkészítésekor ismert véleményét.

(5) A Kormány az álláspontjavaslatát olyan időpontban küldi meg az Országgyűlésnek, hogy az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel érdemi egyeztetést lehessen biztosítani.

(6) Az Országgyűlés az álláspontjavaslat ismeretében vagy az európai uniós tervezetre figyelemmel egyeztetést kezdeményezhet.

65. § (1) Az Országgyűlés – az egyeztetés keretében, az európai uniós döntéshozatali napirendre figyelemmel ésszerű határidőn belül – az európai uniós tervezettel kapcsolatban állásfoglalást fogadhat el.

(2) Az Országgyűlés állásfoglalásában megjelöli azokat a szempontokat, amelyeket az Európai Unió döntéshozatali eljárásában szükségesnek tart érvényre juttatni.

(3) Az európai uniós tervezet elfogadásáról döntést hozó Tanács ülését megelőzően az európai uniós tervezet tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter vagy államtitkár az Országgyűlés felkérése alapján megjelenik az Országgyűlés előtt, és ismerteti a Kormánynak a tanácsülésen képviselni kívánt álláspontját.

(4) Ha az Országgyűlés az állásfoglalás kialakítása során országgyűlési bizottságok útján jár el, az országgyűlési bizottság az állásfoglalását zárt ülésen alakítja ki.

(5) A Kormány az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontját az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével alakítja ki.

(6) Ha az európai uniós tervezet olyan tárgykörrel kapcsolatos, amelyet érintően az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, a Kormány az állásfoglalástól csak indokolt esetben térhet el.

(7) Ha az Országgyűlés a Kormány álláspontjavaslatával kapcsolatban az európai uniós döntéshozatal napirendje által megkívánt határidőig nem fogad el állásfoglalást, a Kormány ennek hiányában dönt az európai uniós döntéshozatal során képviselendő álláspontról.

66. § A Kormány álláspontjavaslatát az Európai Unió döntéshozatali eljárására figyelemmel módosíthatja. A Kormány folyamatosan tájékoztatja az Országgyűlést az európai uniós tervezetek, illetve az álláspontjavaslatok tartalmának lényeges változásáról. Ez alapján korábbi állásfoglalását az Országgyűlés is módosíthatja.

67. § (1) A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után írásban tájékoztatja az Országgyűlést arról a döntésről,

a) amellyel kapcsolatosan az Országgyűlés állásfoglalást fogadott el, vagy

b) amelyet az Országgyűlés pontosan megjelöl.

(2) A Kormány az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményének döntése után – az (1) bekezdés szerinti tájékoztatáson túl – szóbeli indokolást ad az Országgyűlésnek, ha az általa képviselt álláspont eltért az Országgyűlés állásfoglalásától. Ha az eltérés olyan tárgykörrel kapcsolatos, amelyet érintően az Alaptörvény értelmében az Országgyűlés minősített többségű döntése szükséges, az indokolás elfogadásáról az Országgyűlés dönt.

68. § Az európai uniós tervezetre vonatkozó egyeztetési eljárás lezárul

a) az egyeztetési eljárással érintett uniós jogi aktusnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetésével,

b) az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével, vagy

c) az Országgyűlés erre irányuló döntésével.

27. A Kormány egyéb tájékoztatási kötelezettségei

69. § (1) A Kormány az Európai Tanács üléseiről és a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményekről rendszeresen tájékoztatja az Országgyűlést.

(2) A házelnök kezdeményezésére az Európai Tanács üléseit és a stratégiai jelentőségű európai uniós eseményeket megelőzően a miniszterelnök tájékoztatja az Országgyűlés Európai Uniós Konzultációs Testületét.

(3) Az Európai Uniós Konzultációs Testület ülésén a házelnök, a képviselőcsoportok vezetői, az európai uniós ügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke és alelnöke, az alkotmányossággal foglalkozó állandó bizottság elnöke, a külügyekkel foglalkozó állandó bizottság elnöke, valamint a házelnök által meghívott más személyek vehetnek részt.

(4) A miniszterelnök az Európai Tanács ülését követően, az ülés kimeneteléről szóban tájékoztatja az Országgyűlés ülését.

(5) A Kormány évente tájékoztatja az Országgyűlés ülését Magyarország európai uniós tagságával összefüggő kérdésekről és az európai integráció helyzetéről.

70. § Az Európai Bizottság, a Bíróság, a Törvényszék, a Számvevőszék és az Európai Beruházási Bank igazgatótanácsa magyar tagjainak személyére az Európai Unió – a tagok kinevezéséről szóló döntés meghozatalára jogosult – intézményének a Kormány tesz javaslatot. A Kormány a személyi javaslat megtételét megelőzően a javasolni kívánt személyről tájékoztatja az Országgyűlést. Az Országgyűlés a Kormány által javasolt személyt a javaslat megtételét megelőzően meghallgathatja.

28. A szubszidiaritás vizsgálata

71. § (1) Az Országgyűlés az európai uniós tervezetekkel kapcsolatban állást foglalhat a szubszidiaritás és arányosság elvének érvényesüléséről.

(2) Az Országgyűlés az Európai Unióról szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUSz), az Európai Unió működéséről szóló szerződéshez (a továbbiakban: EUMSz), illetve az Európai Atomenergia-közösség létrehozásáról szóló szerződéshez csatolt 2. jegyzőkönyv szerinti, az Európai Unió intézményeinek küldött indokolt véleményéről tájékoztatja a Kormányt.

(3) Az Országgyűlés – az Európai Unió jogalkotási aktusának az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő egy hónapon belül – kezdeményezheti, hogy a Kormány az EUMSz 263. cikke szerint nyújtson be keresetet az Európai Unió Bíróságához arra hivatkozással, hogy az Európai Unió jogalkotási aktusa a szubszidiaritás elvét sérti. Az Országgyűlés a kezdeményezésében megjelöli azokat az érveket, amelyek alapján a jogalkotási aktust a szubszidiaritás elvét sértőnek tartja. Az Országgyűlés kezdeményezése alapján a Kormány – az EUMSz 263. cikkében meghatározott határidőn belül – keresetet nyújt be az Európai Unió Bíróságához, vagy a kereset benyújtását az indokainak részletes megjelölésével elutasítja. A kereset benyújtását, illetve a benyújtás elutasítását megelőzően a Kormány az Országgyűlés kezdeményezésében foglaltakról egyeztetést kérhet.

(4) Ha a Kormány a (3) bekezdésben foglaltak szerint az Országgyűlés kezdeményezése alapján nyújtott be keresetet az Európai Unió Bíróságához, a keresetről, valamint az eljárás során keletkezett egyéb iratról annak benyújtását, illetve kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.

29. Az Országgyűlés kifogása

72. § Az Országgyűlés az EUSz 48. cikk (7) bekezdése és az EUMSz 81. cikk (3) bekezdése szerinti kifogás megtételéről tájékoztatja a Kormányt.

HARMADIK RÉSZ

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐK JOGÁLLÁSA

VII. FEJEZET

A MENTELMI JOG

73. § (1) A képviselő bíróság vagy hatóság előtt – képviselői megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre leadott szavazata, továbbá a képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott mentesség nem vonatkozik a képviselők polgári jogi felelősségére és a következő bűncselekményekre: közösség elleni izgatás, nemzeti jelkép megsértése, a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása, visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal, visszaélés bizalmas minősítésű adattal, visszaélés korlátozott terjesztésű minősített adattal.

74. § (1) A képviselő ellen csak az Országgyűlés előzetes hozzájárulásával lehet büntetőeljárást, valamint – a mentelmi jogról az adott ügyre vonatkozó önkéntes lemondás hiányában – szabálysértési eljárást indítani vagy folytatni, továbbá büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni.

(2) A képviselőt csak

a) bűncselekmény elkövetésének tettenérésekor lehet őrizetbe venni, vagy vele szemben más büntetőeljárásjogi kényszerintézkedést alkalmazni,

b) szabálysértés elkövetésének tettenérésekor lehet – ha a szabálysértési őrizet elrendelésének törvényben meghatározott feltételei fennállnak – szabálysértési őrizetbe venni, vagy vele szemben más szabálysértési kényszerintézkedést alkalmazni.

(3) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt a vádirat benyújtásáig a legfőbb ügyész, azt követően, illetve magánvádas, pótmagánvádas ügyben a bíróság terjeszti elő a házelnökhöz. Az indítványt a képviselő tettenérése esetén haladéktalanul elő kell terjeszteni.

(4) Szabálysértési ügyben a szabálysértési hatóság közvetlenül a képviselőt keresi meg azzal, hogy mentelmi jogáról önként lemondhat. A képviselő mentelmi jogáról történő nyolc napon belüli önkéntes lemondása esetén a szabálysértési hatóság az eljárás jogerős befejezésekor a mentelmi jogról történt lemondás tényéről, valamint az eljárás eredményéről a legfőbb ügyész útján tájékoztatja a házelnököt. A tájékoztatást a házelnök a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság részére megküldi. A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke a tájékoztatást a bizottság soron következő ülésén ismerteti. Ha a képviselő a szabálysértési ügyben a megkeresés kézhezvételétől számított nyolc napon belül mentelmi jogáról nem mond le, a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt – a szabálysértési hatóság megkeresése alapján – a legfőbb ügyész terjeszti elő a házelnökhöz. Az eljárás lefolytatása alatt a képviselő bármelyik eljáró hatóság előtt, bármikor – legkésőbb az országgyűlési határozat meghozataláig – lemondhat mentelmi jogáról.

75. § A képviselő mentelmi joga nem terjed ki a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatósági eljárásokra.

76. § A képviselő a vele szemben folyó eljárásban a bíróságot vagy a hatóságot köteles képviselői megbízatásáról tájékoztatni. Ha tájékoztatási kötelezettségének teljesítése ellenére a képviselő mentelmi jogát megsértik, a képviselő köteles a házelnöknek haladéktalanul azt bejelenteni.

77. § (1) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt, illetve a mentelmi jog megsértésének bejelentését a házelnök haladéktalanul átadja megvizsgálásra a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságnak, és ezt az Országgyűlés következő ülésnapján bejelenti, valamint tájékoztatja az átadásról az érintett képviselőt.

(2) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló és a mentelmi jog megsértése miatti vizsgálat során a mentelmi jog felfüggesztésével és a mentelmi jog megsértésével összefüggő, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság által kért adatokat a képviselő és minden állami szerv köteles haladéktalanul a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság rendelkezésére bocsátani. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló és a mentelmi jog megsértése miatti vizsgálat során átvett, illetve rendelkezésre bocsátott adatokat a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló eljárás és a mentelmi jog megsértése miatti vizsgálat lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

(3) A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló ügyben az érintett képviselő a határozathozatal előtt felszólalhat és ismertetheti álláspontját. A mentelmi jog felfüggesztésére irányuló döntéshez a jelen lévő képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.

(4) A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában hozott döntés csak arra az ügyre vonatkozik, amelyre az indítványt előterjesztették.

(5) A mentelmi jog megsértése miatti ügyben a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott időponttól számított harminc napon belül javaslatot tesz a házelnöknek, aki a szükséges intézkedést megteszi és erről az Országgyűlést tájékoztatja.

78. § A képviselő mentelmi jogáról – a szabálysértési eljárás kivételével – nem mondhat le. E jogát mindenki köteles tiszteletben tartani.

79. § (1) A mentelmi jog a képviselőt a megválasztása napjától illeti meg.

(2) A képviselők választásán jelöltként igazolt személyt a képviselőkkel azonos mentelmi jog illeti meg azzal az eltéréssel, hogy mentelmi jog felfüggesztéséről az Országos Választási Bizottság határoz, és a mentelmi jog felfüggesztésére irányuló indítványt az Országos Választási Bizottság elnökéhez kell benyújtani.

VIII. FEJEZET

ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS VAGYONNYILATKOZAT-TÉTELI KÖTELEZETTSÉG

30. Hivatali összeférhetetlenség

80. § A képviselő nem lehet

a) köztársasági elnök,

b) az Alkotmánybíróság tagja,

c) az alapvető jogok biztosa és helyettese,

d) az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője,

e) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, ügyvezető igazgatója, igazgatóságának tagja,

f) bíró,

g) ügyész,

h) állami vezető – a Kormány tagja és az államtitkár kivételével –,

i) kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban álló személy, közigazgatási szerv munkavállalója,

j) az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony kivételével a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személy,

k) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. alkalmazottja, illetve igazgatóságának vagy felügyelő bizottságának tagja,

l) a Közbeszerzési Hatóság keretében működő Tanács tagja.

81. § A képviselő az Országgyűlés, a Kormány vagy a helyi önkormányzat képviselő-testülete által létrehozott közalapítvány kezelő szervének tisztségviselőjeként vagy kezelő szervezetének tagjaként nem részesülhet tiszteletdíjban.

82. § Képviselő nem lehet

a) országos vagy regionális terjesztésű politikai napilap szerkesztőségének vezetője vagy annak helyettese,

b) a Magyar Távirati Iroda Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettese,

c) a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, a Magyar Rádió Nonprofit Zrt., a Magyar Televízió Nonprofit Zrt., és a Duna Televízió Nonprofit Zrt. vezérigazgatója és vezérigazgató-helyettese,

d) a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriumának elnöke és tagja,

e) az országos vagy körzeti rádió vagy televízió vezetője.

83. § (1) A házelnök és az alelnök más keresőfoglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el.

(2)23 A miniszterelnök, miniszter, államtitkár, kormánymegbízott vagy járási hivatalvezető országgyűlési képviselőként nem lehet az Országgyűlés tisztségviselője és országgyűlési bizottság tagja.

31. Gazdasági összeférhetetlenség

84. § Képviselő nem lehet

a) olyan állami részesedéssel működő gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, vezető állású munkavállalója, amelyben az államot 10%-nál nagyobb szavazati jog vagy részesedés illeti meg,

b) olyan gazdálkodó szervezet 5%-ot meghaladó szavazati joggal vagy részesedéssel rendelkező tagja vagy részvényese, vezető állású munkavállalója, amely gazdálkodó szervezet közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy többségi tulajdonosa külföldi állam, külföldi helyhatóság vagy nemzetközi szervezet,

c) olyan gazdálkodó szervezet 5%-ot meghaladó szavazati joggal vagy részesedéssel rendelkező tagja vagy részvényese, vezető állású munkavállalója, amely gazdálkodó szervezet közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy többségi tulajdonosa belföldi vagy külföldi egyház,

d) olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, vezető állású munkavállalója, amelyben helyi önkormányzatnak, nemzetiségi önkormányzatnak, helyi önkormányzatok társulásának, fejlesztési tanácsnak, közalapítványnak, az államháztartás valamely alrendszerébe sorolt köztestületnek kizárólagos vagy közvetlen vagy közvetett többségi részesedése van,

e) olyan gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelő bizottsági tagja, vezető állású munkavállalója, amelynek legalább 10%-os társasági részesedése a megválasztásától (kinevezésétől) számított két éven belül került ki a magyar állam vagy külföldi állam, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás, fejlesztési tanács vagy külföldi helyhatóság tulajdonából,

f) a képviselői megbízatás fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig a közbeszerzésekről szóló törvény hatálya alá tartozó szervezettel a törvény hatálya alá tartozó beszerzések teljesítésére irányuló szerződéses viszonyban álló gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, vezető állású munkavállalója,

g) a képviselői megbízatás fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig koncessziós társaság vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, vezető állású munkavállalója, valamint

h) a tőkepiacról szóló törvény szerinti pénzügyi ágazatban működő pénzügyi szervezet kizárólagos vagy többségi tulajdonosa, vezető tisztségviselője, vezető állású munkavállalója.

i) olyan gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkező tag vagy részvényes, amely a nemzeti vagyonról szóló törvény szerint nem minősül átlátható szervezetnek,

j) az államháztartás alrendszeréből, európai uniós forrásokból vagy nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján az államháztartáson kívüli természetes személyek, jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek – ide nem értve a társasházat – számára nyújtott támogatások odaítélése céljából létrehozott szerv vezetője, tagja, illetve a szerv döntésének előkészítésében vagy meghozatalában közreműködő személy.

85. § A képviselő a megbízatása alatt, illetve annak megszűnésétől számított két évig nem köthet vételi megállapodást olyan gazdálkodó szervezet részesedésének megszerzésére, amelyben a magyar vagy külföldi állam, helyi önkormányzat, helyi önkormányzati társulás vagy külföldi helyhatóság, párt, magyarországi vagy külföldi egyház, vallásfelekezet, alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület közvetlen vagy közvetett kizárólagos vagy többségi befolyással rendelkezik.

32. Egyéb összeférhetetlenségi szabályok

86. § (1) Képviselő nem járhat el az állam, központi államigazgatási szerv, központi költségvetési szerv, teljes vagy többségi állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet jogi képviselőjeként.

(2) A képviselő szakmai vagy üzleti ügyben képviselői minőségére nem hivatkozhat.

(3) A képviselő a képviselői megbízatásának felhasználásával jogosulatlanul bizalmas információkat nem szerezhet, illetve nem használhat fel.

87. § (1) A képviselő képviselői megbízatásával összefüggésben nem fogadhat el olyan ajándékot vagy más ingyenes juttatást, amely a mindenkori képviselői tiszteletdíj egyhavi összegét meghaladja. A képviselői tiszteletdíj 1/12-ed részének megfelelő értékhatárt meghaladó értékű ajándékokról és ingyenes juttatásokról a képviselő – a vagyonnyilatkozata részeként – kimutatást köteles vezetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt korlátozás nem vonatkozik a képviselőnek az Országgyűléstől, saját pártjától vagy képviselőcsoportjától, a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványtól, a képviselői munkájának ellátásához szükséges vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásokra és ingyenes használatba kapott dolgokra. E juttatásokról és ingyenes használatba kapott dolgokról a képviselő – a vagyonnyilatkozata részeként – kimutatást köteles vezetni. Az ingyenesen használatba kapott dolgok a megbízatás megszűnését követően nem kerülhetnek ingyenesen a képviselő vagy a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója (a továbbiakban: közeli hozzátartozó) tulajdonába vagy további használatába.

88. § Ki kell mondani az összeférhetetlenségét annak a képviselőnek,

a) akit – képviselői megbízatásának ideje alatt – bűntett miatt jogerősen elítéltek, kivéve ha a közügyek gyakorlásától eltiltották,

b) akinek az állammal szemben – a lehetséges jogorvoslati eljárások kimerítését követően – köztartozása áll fenn, és azt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított hatvan napon belül – részletfizetés vagy fizetési halasztás esetén az ezt engedélyező határozat rendelkezéseinek megfelelően – nem rendezi.

33. Bejelentési kötelezettség alá eső tevékenységek és jövedelmek

89. § A képviselő a házelnöknek köteles bejelenteni minden, összeférhetetlenség alá nem eső

a) munkaviszonyát és munkavégzésre irányuló más jogviszonyát,

b) önálló vállalkozását, gazdasági társaságban, szövetkezetben fennálló részesedését (tagsági viszonyát), továbbá e szervezetekben betöltött vezető tisztségviselői megbízatását, felügyelő bizottsági tagságát,

c) alapítványát, alapítvány kezelő testületében fennálló tagságát, civil szervezetben fennálló tagsági viszonyát, továbbá e szervezetek jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét,

d) köztestületben fennálló tagságát, valamint köztestület jogszabályban vagy alapszabályban meghatározott legfelsőbb, valamint ügyintéző és képviseleti szervében betöltött tisztségét,

e) az a)–d) pontokban meghatározottakon túlmenően valamennyi, a képviselői megbízatáson kívüli rendszeres, valamint az egyhavi képviselői javadalmazást meghaladó mértékű eseti, illetve évente többszöri jövedelemmel járó tevékenységét, szerződéses jogviszonyát,

f) az a)–e) pontokban meghatározottakkal összefüggésben szerzett jövedelmét.

34. Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség

90. § (1) A képviselő a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően minden évben január 31-ig, valamint a megbízatásának megszűnését követő harminc napon belül vagyonnyilatkozatot tesz az 1. melléklet szerinti formában.

(2) A képviselő a vagyonnyilatkozatához csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek (a továbbiakban együtt: családtag) a képviselő vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatát.

(3) A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztása esetén – a vagyonnyilatkozat benyújtásáig – a képviselő a képviselői jogait nem gyakorolhatja, javadalmazásban nem részesül. A vagyonnyilatkozat-tétel elmulasztásának tényét az Országgyűlés állapítja meg.

35. Eljárási szabályok

91. § (1) A képviselő a mandátuma igazolásától vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezésétől, illetve annak a képviselő tudomására jutásától, a házelnök és az alelnök az e tisztségre való megválasztásától számított harminc napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni. Ennek megtörténtéig a képviselői megbízatásából eredő jogait nem gyakorolhatja és javadalmazásra sem jogosult.

(2) Ha a képviselő az (1) bekezdésben írt kötelezettségének nem tesz eleget, bármely képviselő indítványára az Országgyűlés – a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után – tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

(3) A 88. §-ban meghatározott összeférhetetlenségről a jogerős ítéletet hozó bíróság vagy jogerős határozatot hozó hatóság haladéktalanul tájékoztatja a házelnököt. Az Országgyűlés bármely képviselő indítványára – a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után – tizenöt napon belül határoz az összeférhetetlenség kimondásáról.

(4) Képviselői összeférhetetlenségre vonatkozó bejelentést bárki tehet írásban a házelnöknél. A bejelentésben pontosan meg kell jelölni, hogy mely képviselővel szemben és milyen összeférhetetlenségi ok merült fel; mellékelni kell az összeférhetetlenségi ok megállapításához szükséges bizonyítékokat is. A bejelentésnek tartalmaznia kell a bejelentő személyazonosító adatait és aláírását. Hiányos bejelentés esetén a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke nem indítja meg a szükséges eljárást, de a kezdeményezésről tájékoztatja a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottságot.

(5) Összeférhetetlenséget nem lehet kimondani a 86. § (2) és (3) bekezdése, valamint a 87. § (1) bekezdése alapján.

92. § (1) Összeférhetetlenségi eljárás kezdeményezése esetén az ügyet a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság 30 napon belül kivizsgálja. Az adott ügy kivizsgálására tagjai sorából – sorsolással – háromtagú vizsgálati testületet hoz létre. A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke nem lehet tagja a vizsgálati testületnek. A vizsgálati testület elnöke a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság alelnöke.

(2) Az összeférhetetlenségi üggyel összefüggésben a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság, illetve a vizsgálati testület által kért adatokat a képviselő és minden állami szerv haladéktalanul köteles a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság, illetve a vizsgálati testület rendelkezésére bocsátani. Az összeférhetetlenségi üggyel kapcsolatban átvett, rendelkezésre bocsátott adatokat az összeférhetetlenségi üggyel kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell.

(3) Az összeférhetetlenséggel kapcsolatos minden nyilvántartást a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság vezet.

93. § (1) Ha az Országgyűlés nem mondta ki az összeférhetetlenséget, a képviselővel szemben ugyanazon tények alapján nem lehet újabb összeférhetetlenségi eljárást kezdeményezni.

(2) Az összeférhetetlenség megállapításával egyidejűleg az Országgyűlés felszólítja a képviselőt, hogy öt napon belül szüntesse meg, vagy kezdeményezze az összeférhetetlenség megszüntetését, és ennek tényét jelentse be a házelnöknek. Az Országgyűlés egyúttal kimondja, hogy ha a képviselő nem szünteti meg, nem kezdeményezi az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ha ennek tényét nem jelenti be a házelnöknek, akkor képviselői megbízatása ezen határozat alapján, az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnik. A Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével bejelenti az összeférhetetlenség megszüntetését, illetve ennek kezdeményezését vagy ennek hiányát, aminek következtében a képviselő képviselői megbízatása az összeférhetetlenség megállapításától számított öt nap elteltével megszűnt.

(3) Ha az Országgyűlés határozata alapján a képviselő megbízatása megszűnik, a képviselő köteles az összeférhetetlenség keletkezésétől a megbízatása megszűnéséig részére kifizetett javadalmazást az Országgyűlésnek visszafizetni.

94. § (1) A vagyonnyilatkozatokról és a bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységekről a nyilvántartást a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság vezeti.

(2) A családtag vagyonnyilatkozata kivételével a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát – a családtag személyes adatai kivételével – a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság az Országgyűlés honlapján haladéktalanul közzéteszi. A vagyonnyilatkozat a honlapról a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy év elteltével távolítható el. A családtag vagyonnyilatkozatát a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság őrzi.

(3) A családtag vagyonnyilatkozatába csak a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be a képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárás során.

(4) A képviselő vagyonnyilatkozatával kapcsolatos eljárást a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnökénél bárki kezdeményezheti a vagyonnyilatkozat konkrét tartalmára vonatkozó olyan tényállítással, amely konkrétan megjelöli a vagyonnyilatkozat kifogásolt részét és tartalmát. Ha a kezdeményezés nem felel meg az e bekezdésben foglalt követelményeknek, nyilvánvalóan alaptalan, vagy az ismételten benyújtott kezdeményezés új tényállítást vagy adatot nem tartalmaz, a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke az eljárás lefolytatása nélkül elutasítja a kezdeményezést. A vagyonnyilatkozatban foglaltak valóságtartalmát a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság ellenőrzi.

(5) A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság felhívására a képviselő köteles a saját, illetve családtagja vagyonnyilatkozatában feltüntetett vagyoni, jövedelmi és érdekeltségi viszonyokat igazoló adatokat haladéktalanul, írásban bejelenteni. Az adatokba csak a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság tagjai tekinthetnek be. A vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás eredményéről a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke tájékoztatja a házelnököt, aki a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság által megállapított tényekről a soron következő ülésen tájékoztatja az Országgyűlést.

(6) Ha a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás során a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság azt állapítja meg, hogy a képviselő vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét szándékosan mulasztotta el, vagy a vagyonnyilatkozatban lényeges adatot, tényt szándékosan valótlanul közölt, akkor a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság elnöke köteles kezdeményezni a képviselő összeférhetetlenségének a kimondását.

(7) A képviselő által benyújtott igazoló adatokat a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás lezárulását követő harmincadik napon törölni kell. A volt képviselő családtagja vagyonnyilatkozatát a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság a képviselő megbízatásának megszűnését követő egy évig őrzi.

IX. FEJEZET

A KÉPVISELŐK ÉS KÉPVISELŐJELÖLTEK MUNKAJOGI ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOGÁLLÁSA

95. § (1) A képviselőjelöltet jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás napjáig, vagy megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig a munkáltató – kérésére – köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.

(2) A fizetés nélküli szabadság időtartama nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a képviselőjelölt munkaviszonya a munkáltató által nem szüntethető meg.

96. § (1) A képviselő megbízatásának időtartama alatt – az összeférhetetlenségi eseteket kivéve – munkaviszonyban, valamint munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban állhat, illetve keresőfoglalkozást folytathat.

(2) A képviselőt mandátuma igazolásától a munkáltató – a munkavállaló kérésének megfelelően – a képviselői megbízatásának időtartamára vagy annak egy részére köteles fizetés nélküli szabadságban részesíteni.

(3) Ha a képviselő a megválasztása előtt ügyész, kormányzati szolgálati jogviszonyban vagy közszolgálati jogviszonyban álló személy, közigazgatási szerv munkavállalója, a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény és a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti jogviszonyban álló személy volt, a képviselői megbízatásának megszűnésétől számított harminc napon belül benyújtott írásbeli kérelmére őt képzettségének, végzettségének megfelelő munkakörbe kell helyezni.

97. § (1) A képviselői megbízatás időtartama – ideértve a képviselői megbízatás megszűnését követően biztosított ellátás időtartamát is – a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. A munkaviszonyt a kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, valamint bírósági és ügyészségi jogviszony számításánál e jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani. A munkaviszonyt a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló törvény, valamint a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény szerinti szolgálati jogviszony számításánál e szolgálati jogviszonyban töltött szolgálati időnek kell beszámítani.

(2) A képviselői, valamint a háznagyi megbízatás időtartama vezetői gyakorlatnak számít. A vezetői gyakorlat megállapításánál a felsorolt tisztségek betöltésének időtartamát kell figyelembe venni.

(3) Ha a képviselő a 106. § (2) bekezdésében meghatározott megbízatással rendelkezik, a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából e megbízatását kell figyelembe venni.

X. FEJEZET

A KÉPVISELŐI TISZTSÉG ELLÁTÁSÁNAK TÁMOGATÁSA

98. § (1) Az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. Ha a képviselő az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett személytől a feladatkörébe tartozó olyan kérdéssel kapcsolatosan kér írásban tájékoztatást, amelyről a beszámolásra kötelezett személy törvény alapján az Országgyűlésnek beszámolni köteles, az Országgyűlés előtt beszámolásra köteles személy a tájékoztatást a kézhezvételt követő 15 napon belül, írásban adja meg.

(2) A képviselő a feladatai ellátásához szükséges minősített adatokat – a minősített adat védelméről szóló törvényben foglaltaktól eltérően – személyi biztonsági tanúsítvány és titoktartási nyilatkozat nélkül, felhasználói engedély alapján használhatja fel, és köteles a minősítet adat védelmére vonatkozó követelményeket megtartani.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően

a) a vizsgálóbizottság tagja – a vizsgálóbizottság felhatalmazása alapján – a vizsgálóbizottság döntése alapján, személyi biztonsági tanúsítvány, titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosult a minősített adat felhasználására, ha a vizsgálóbizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozat a vizsgálóbizottság feladatának ellátásához szükséges minősített adat felhasználásához a felhatalmazást megadta,

b) a honvédelmi ügyekkel foglalkozó állandó bizottság tagja a bizottság döntése alapján, személyi biztonsági tanúsítvány, titoktartási nyilatkozat és felhasználói engedély nélkül jogosult a bizottságnak az Alaptörvényben, a honvédelemről szóló törvényben és a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására,

c) a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó állandó bizottság tagja a bizottság döntése alapján, felhasználói engedély nélkül jogosult a bizottságnak a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében elengedhetetlenül szükséges minősített adat felhasználására.

(4) A képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervhez, valamint a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. A képviselő – a feladat- és hatáskörrel rendelkező miniszter által szabályozott módon – jogosult a Magyar Honvédség, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, a rendvédelmi szervek és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve működésére szolgáló területre is belépni. E jogosultság gyakorlása nem eredményezheti az érintett szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét.

XI. FEJEZET

A KÉPVISELŐI MEGBÍZATÁS MEGSZŰNÉSE

99. § Ha a képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés b) pontjában meghatározott ok miatt szűnik meg, ennek tényét az ülést vezető elnök jelenti be az Országgyűlésnek.

100. § (1) A képviselő a házelnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozatával lemondhat megbízatásáról.

(2) A képviselő képviselői megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

(3) A képviselő lemondásának tényét az ülést vezető elnök haladéktalanul bejelenti az Országgyűlésnek.

101. § (1) Az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján megszűnik annak a képviselőnek a megbízatása,

a) aki már nem magyar állampolgár,

b) aki jogerős ítélet alapján szabadságvesztés büntetését tölti,

c) aki jogerős ítélet alapján büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti,

d) akit bíróság a választójogból a választójog gyakorlásához szükséges belátási képességének csökkenése vagy hiánya miatt kizárt,

e) aki közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll.

(2) Az Országgyűlés a képviselő megválasztásához szükséges feltételek fenn nem állásáról bármely képviselő írásbeli indítványára – a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után – az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.

102. § (1) A képviselő megbízatása az Alaptörvény 4. cikk (3) bekezdés f) pontja alapján akkor szűnik meg, ha a képviselő egy éven keresztül egy esetben sem vett részt az Országgyűlés szavazásain.

(2) Az Országgyűlés az (1) bekezdésben meghatározottakról bármely képviselő írásbeli indítványára – a Mentelmi, összeférhetetlenségi, fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottság véleményének kikérése után – az indítvány kézhezvételétől számított harminc napon belül határoz.

103. § (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyban álló képviselő az önkéntes tartalékos felkészítés vagy a tényleges szolgálatteljesítés érdekében történő behívása kizárólag a vele egyeztetett időpontban kerülhet sor. Különleges jogrend esetén a képviselő felkészítés vagy tényleges szolgálatteljesítés érdekében történő behívására kizárólag a kezdeményezésére kerülhet sor. A képviselő az önkéntes tartalékos felkészítés vagy a tényleges szolgálatteljesítés megkezdésének az időpontját a behívóparancs kézhezvételétől számított 5 napon belül bejelenti a házelnöknek.

(2) A képviselő az önkéntes tartalékos felkészítés vagy a tényleges szolgálatteljesítés ideje alatt a 36–37. alcímben meghatározott javadalmazásra nem jogosult.

NEGYEDIK RÉSZ24

36.

104–108. §

37.

109–112. §

38.

113–118. §

39.

119. §

40.

120–122. §

ÖTÖDIK RÉSZ

AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALI SZERVEZETE ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG

XII. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA

123. § (1) Az Országgyűlés Hivatala ellátja az Országgyűlés szervezeti működtetési, ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait. Az Országgyűlés Hivatala önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv, az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló cím. Az Országgyűlés Hivatala jogi személy.

(2) Az Országgyűlés Hivatalát a főigazgató vezeti.

(3) A főigazgatót a házelnök nevezi ki és menti fel. A főigazgató a házelnök irányítása alatt végzi munkáját.

(4) A főigazgató e törvényben és határozati házszabályi rendelkezésekben meghatározottak szerint közreműködik az Országgyűlés döntéseinek előkészítésében, az e törvényben foglalt kivételekkel gyakorolja a fejezetet irányító szerv hatásköreit az Országgyűlés költségvetési fejezetébe sorolt fejezeti kezelésű előirányzatok és olyan költségvetési szervek tekintetében, amelyek esetében a költségvetési szerv vezetője nem bír fejezetet irányító szervi jogállással.

(5) A főigazgató a háznaggyal azonos javadalmazásban részesül, jogállására egyebekben a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

124. § (1) Az Országgyűlés Hivatalának költségvetésére vonatkozó javaslatot a főigazgató készíti el a házelnök irányítása mellett. Az Országgyűlés Hivatalának költségvetésére vonatkozó javaslatot a házelnök a Házbizottság egyetértésével, a Költségvetési bizottság véleményének beszerzése után küldi meg a Kormánynak, amely azt változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek.

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója az Országgyűlés Hivatalánál foglalkoztatott köztisztviselőkre nézve a közszolgálati jogviszony létesítését a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati időhöz kötheti.

(3) Az Országgyűlés Hivatalának Szervezeti és Működési Szabályzatát a házelnök házelnöki rendelkezésben állapítja meg.

XIII. FEJEZET

AZ ORSZÁGGYŰLÉSI ŐRSÉG

41. Az Országgyűlési Őrség feladata

125. § (1) Az Országgyűlési Őrség feladata az Országgyűlés védelme, függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosítása, az e törvényben meghatározott személyvédelmi, létesítménybiztosítási feladatok biztosítása, valamint az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatok ellátása.

(2) Az Országgyűlési Őrség

a) ellátja a házelnök személyi védelmét,

b) az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek, valamint az abban tartózkodók biztonsága érdekében létesítménybiztosítási feladatokat lát el,

c) biztosítja az Országház, az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjére vonatkozó szabályok betartását,

d) az Országházban, az Országgyűlés Irodaházában, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben gondoskodik a jogszabályokban meghatározott tűzbiztonsági követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának a feltételeiről,

e) ellátja a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos, e törvényben meghatározott feladatokat,

f) protokolláris díszelgési feladatokat lát el, és

g) elvégzi a részére törvényben, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusából vagy nemzetközi szerződésből eredő egyéb feladatokat.

(3)25 A (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feladatokat az Országgyűlési Őrség kizárólagos hatáskörrel és országos illetékességgel látja el, a feladatok végrehajtásába azonban – együttműködési megállapodás vagy felkérés alapján – más szerveket is bevonhat.

126. § Az Országgyűlési Őrség feladatai ellátása során együttműködik a rendőrséggel, a nemzetbiztonsági szolgálatokkal, a hivatásos katasztrófavédelmi szervekkel, a Magyar Honvédséggel, valamint a helyi önkormányzatokkal.

42. Az Országgyűlési Őrség szervezete és irányítása

127. § (1) Az Országgyűlési Őrség a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv. Az Országgyűlési Őrség önállóan működő központi költségvetési szerv, amelynek gazdálkodásával kapcsolatos feladatait az Országgyűlés Hivatala látja el. Az Országgyűlési Őrség az Országgyűlés költségvetési fejezetében önálló címet képez.

(2) Az Országgyűlési Őrség költségvetésére vonatkozó javaslatot a főigazgató készíti el a házelnök irányítása mellett. Az Országgyűlési Őrség költségvetésére vonatkozó javaslatot a házelnök a költségvetéssel foglalkozó állandó bizottság véleményének beszerzése után küldi meg a Kormánynak, amely azt változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek.

128. § (1) Az Országgyűlési Őrség személyi állománya a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott hivatásos állományúakból (a továbbiakban: országgyűlési őr), köztisztviselőkből, valamint olyan munkavállalókból áll, akikre a közigazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) A kinevezett országgyűlési őr esküt tesz, amelynek szövegét a 2. melléklet határozza meg.

(3)26 A köztársasági elnök részére az Országgyűlési Őrség személyi állományával kapcsolatos, a köztársasági elnök hatáskörébe utalt intézkedésre vagy döntésre vonatkozó javaslatot – a házelnök kezdeményezése alapján – a miniszterelnök terjeszti elő.

(4)27 A köztársasági elnök (3) bekezdés szerinti intézkedését és döntését a miniszterelnök jegyzi ellen.

129. § (1) A házelnök

a) kinevezi az Országgyűlési Őrség parancsnokát,

b) – ha törvény eltérően nem rendelkezik – gyakorolja a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározott, a fegyveres szervet irányító miniszter részére meghatározott feladat- és hatásköröket.

(2) A háznagy a házelnök által meghatározott rendben – a házelnök erre vonatkozó rendelkezése alapján – egyes, az Országgyűlési Őrség irányításával összefüggő jogokat gyakorolhat.

130. § (1) A rendészetért felelős miniszter a házelnök véleményének kikérésével rendeletben szabályozza

a) az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatát,

b) az országgyűlési őrök képesítési követelményeit,

c) az Országgyűlési Őrség egyenruházati szabályzatát, és

d) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben meghatározottak szerint az Országgyűlési Őrségre vonatkozó szabályokat.

(2) Ha a rendészetért felelős miniszter a házelnök véleményével nem ért egyet, egyeztetést kezdeményez a vitás kérdésekről.

131. § A házelnök és a rendészetért felelős miniszter megállapodást köt az Országgyűlési Őrség feladatellátáshoz szükséges ruházati és egyéb anyagi, technikai feltételek biztosításáról. A megállapodás végrehajtásában a rendészetért felelős miniszter alárendeltségébe tartozó szervek is részt vehetnek.

132. § (1) Az Országgyűlési Őrséget a parancsnok vezeti. A parancsnok

a) az Országgyűlési Őrség személyi állománya számára utasítást adhat,

b) javaslatot tesz az Országgyűlési Őrség Szervezeti és Működési Szabályzatára,

c) gyakorolja az e törvényben, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvényben, valamint jogszabályban hatáskörébe utalt személyügyi és munkáltatói jogokat az Országgyűlési Őrség állományába tartozó személyek felett,

d) irányítja a közvetlen alárendeltségébe tartozó vezetők tevékenységét,

e) évente beszámol az Országgyűlési Őrség tevékenységéről az Országgyűlés honvédelemmel foglalkozó állandó bizottságának, valamint

f) képviseli az Országgyűlési Őrséget.

(2)28 Az országgyűlési őr tekintetében az országos parancsnok részére a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyáról szóló törvényben biztosított munkáltatói jogköröket az Országgyűlési Őrség parancsnoka gyakorolja.

(3) Az Országgyűlési Őrség parancsnokával és állományával kapcsolatban a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat a Rendőrségről szóló törvény rendelkezései alapján az ott meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.

43. Az Országgyűlési Őrség működése

133. § (1) Az Országgyűlési Őrség – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – a feladatai ellátására és az utasítás teljesítésének kötelezettségére, az intézkedési kötelezettségre, az arányosság követelményére, a kényszerítő eszközök alkalmazásának követelményeire, az intézkedések és a kényszerítő eszközök alkalmazásának közös elveire és szabályaira, a titoktartási kötelezettségre, a fegyverviselési jogra, a segítségnyújtási kötelezettségre, a közreműködő igénybevételére, a segítség és eszközök igénybevételére a Rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit alkalmazza.

(2) Az országgyűlési őr az e törvényben szabályozott intézkedéseken túl a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint fokozott ellenőrzést hajthat végre, ruházatot, csomagot és járművet átvizsgálhat, felvilágosítás kérhet, biztonsági intézkedést foganatosíthat, magánlakásban és közterületnek nem minősülő egyéb helyen intézkedhet, képfelvételt, illetve hangfelvételt, továbbá kép- és hangfelvételt készíthet, helyszínt biztosíthat, valamint személy- és létesítménybiztosítási intézkedést alkalmazhat.

(3) Az országgyűlési őr kényszerítő eszközként testi kényszert, bilincset, vegyi eszközt, elektromos sokkoló eszközt, rendőrbotot, útzárat, megállásra kényszerítést, lőfegyvert a Rendőrségről szóló törvényben meghatározottak szerint alkalmazhat.

(4) Az országgyűlési őr a tárgyalási rend fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátása során kényszerítő eszközként kizárólag testi kényszert alkalmazhat.

134. § (1)29 Az Országgyűlési Őrség nyomozóhatósági jogkört nem gyakorol. Ha tevékenysége során bűncselekmény elkövetésének gyanúját észleli, haladéktalanul feljelentést tesz a nyomozás teljesítésére a külön jogszabály alapján hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozóhatóságnál vagy ügyésznél. Ha az országgyűlési őr tevékenysége során szabálysértés elkövetésének gyanúját észleli, – a rendelkezésére álló bizonyítási eszközök átadásával egyidejűleg – feljelentést tehet az eljárásra jogosult szabálysértési hatóságnál.

(2) A házelnök az Országgyűlési Őrség parancsnokán keresztül az Országgyűlési Őrségnek egyedi utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására.

(3) Ha a késedelem más vagy mások személyét, a közbiztonságot vagy az intézkedés sikerét veszélyezteti, a házelnök vagy az ülés rendjének a fenntartása érdekében az ülést vezető elnök az Országgyűlési Őrség e törvényben meghatározott intézkedéseket végrehajtó szervezeti egységének vezetője részére egyedi utasítást adhat.

135. § (1) Az országgyűlési őr köteles a szolgálati beosztásában meghatározott feladatait a törvényes előírásoknak megfelelően teljesíteni, a házelnök vagy az ülést vezető elnök, valamint az elöljárója utasításainak – az e törvényben foglaltak figyelembevételével – engedelmeskedni, e törvényben meghatározott feladatait, ha kell, élete kockáztatásával is ellátni. Meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha azzal bűncselekményt követne el.

(2) Az országgyűlési őr a házelnöknek vagy az ülést vezető elnöknek a közvetlen utasítását, a szolgálati út betartásával, az Országgyűlési Őrség parancsnokának haladéktalanul jelenti. A jelentés az utasítás teljesítésére nincs halasztó hatállyal.

(3) Az országgyűlési őr a házelnök, az ülést vezető elnök, a szolgálati elöljáró jogszabálysértő utasításának a teljesítését – az (1) bekezdésben foglalt kivétellel – nem tagadhatja meg, de az utasítás jogszabálysértő jellegére, ha az számára felismerhető, haladéktalanul köteles az utasításadó figyelmét felhívni. Ha az utasításadó az utasítást fenntartja, azt az utasított kérelmére köteles írásba foglalva kiadni.

(4) Az írásba foglalás megtagadását vagy elmaradását az országgyűlési őr a házelnöknek a szolgálati út betartásával jelenti.

(5) Ha a jogszabály rendelkezéseit az országgyűlési őr elöljárója sérti meg, az országgyűlési őr közvetlenül az elöljáró felettesénél, vagy ha a jogszabálysértést az Országgyűlési Őrség parancsnoka követi el, a házelnöknél bejelentheti. A bejelentéssel megkeresett a jogszabálysértést köteles kivizsgáltatni, és a bejelentőt a vizsgálat eredményéről, a tett intézkedésről – a bejelentés kézhezvételétől számított – nyolc napon belül tájékoztatni.

(6) A jogszabálysértés bejelentése miatt a bejelentőt hátrány nem érheti, az alaptalanul tett bejelentés esetén felelősségre vonás kezdeményezhető.

136. § (1) Az Országgyűlési Őrség belső szervezetét és működésének részletes szabályait, az utasításadás rendjét úgy kell kialakítani, hogy az utasítás adójának és végrehajtójának egyéni felelőssége mindenkor megállapítható legyen.

(2) Az Országgyűlési Őrség egyenruhája és szolgálati igazolványa formájának, kialakításának el kell térnie más fegyveres szervek egyenruhájától és szolgálati igazolványától.

137. § (1) Az Országgyűlési Őrség feladatai ellátása során az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben az intézkedéssel, valamint az eljárásával érintett természetes személy személyazonosító adatait kezeli.

(2) A 133. § (1) és (2) bekezdése tekintetében az Országgyűlési Őrség adatkezelésére a Rendőrségről szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

44. Személyazonosság megállapítása

138. § (1) Az országgyűlési őr a feladata ellátása során

a) az Országház, az Országgyűlés Irodaházában, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületek területén a személyazonosság megállapítása céljára a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényben meghatározott személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványt, valamint az Országházba, az Országgyűlés Irodaházába, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekbe való belépésre jogosító okmányt fogadja el,

b) a létesítménybiztosítási intézkedés keretében lezárt területen, illetve olyan területen, amely tekintetében fokozott ellenőrzést rendeltek el, megállapíthatja a személyazonosságát annak, akivel kapcsolatban ez a közbiztonság, valamint az Országházban, illetve az Országgyűlés Irodaházában tartózkodók védelme céljából szükséges.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja esetén az országgyűlési őr minden olyan hatósági igazolványt elfogad, amely tartalmazza a személyazonosításhoz szükséges adatokat. A személyazonosság megállapításával érintett személy a személyazonosság megállapítására alkalmas okmányok közül egy bemutatására kötelezhető. Az országgyűlési őr más jelen lévő, ismert személyazonosságú személy közlését is elfogadhatja igazolásként.

(3) A személyazonosság igazolásának megtagadása, valamint az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben akkor is, ha a személyazonosság a helyszínen nem állapítható meg, az országgyűlési őr azonnal értesíti a rendőrséget. Az országgyűlési őr a személyazonosság megállapításával érintett személyt a személyazonosság megállapítása céljából a rendőrség helyszínre érkezéséig visszatarthatja.

(4) Az országgyűlési őr a (3) bekezdésben meghatározott esetben a személyazonosság megállapításával érintett személy ruházatát, csomagját, járművét átvizsgálhatja.

45. Elfogás

139. § (1) Az országgyűlési őr elfogja a szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten ért személyt, továbbá azt, aki a szabálysértés elkövetését az erre irányuló felszólítás ellenére nem hagyja abba.

(2) Az elfogásról az országgyűlési őr haladéktalanul értesíti a rendőrséget, az elfogott személyt az országgyűlési őr a rendőr helyszínre érkezéséig tarthatja vissza. Az elfogott személyt előállítás céljából a rendőrségnek adja át. Az előállítás tartamát ilyen esetben az Országgyűlési Őrség intézkedésének a kezdetétől kell számítani.

(3) Az elfogás törvényességéért az Országgyűlési Őrség, az előállítás törvényességéért a rendőrség felel. Az elfogás okának törvényességét a rendőrség nem vizsgálhatja, ha jogsértést állapít meg, tájékoztatja az Országgyűlési Őrség parancsnokát, bűncselekmény esetén feljelentést tesz az ügyésznél.

46. Közlekedésrendészeti intézkedés

140. § Az országgyűlési őr személyvédelmi és létesítménybiztosítási feladatai céljából

a) a közúti forgalmat irányíthatja, korlátozhatja, illetve szüneteltetheti, valamint

b) az üzemben tartó, illetve a használó személyazonosító adatainak megállapítása érdekében járművet feltartóztathat, az abban tartózkodók személyazonosságát megállapíthatja.

47. Intézkedés az Országház és az Országgyűlés Irodaháza üléstermében

141. § (1) Az országgyűlési őr

a) az ülést vezető elnök hozzájárulása nélkül az Országházban megtartott

b) az országgyűlési bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottsági ülést levezető alelnöknek a hozzájárulása nélkül az Országházban vagy az Országgyűlés Irodaházában megtartott bizottsági

ülés ideje alatt az ülésterembe, az ülésteremhez tartozó páholyba és karzatra, valamint az üléstermet körülvevő folyosóra nem léphet be és nem intézkedhet.

(2) Ha a késedelem veszéllyel jár és a hozzájárulás megadására jogosult akadályoztatva van, az országgyűlési őr az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulás nélkül is intézkedhet

a) segélyhívás esetén vagy öngyilkosság megakadályozása céljából,

b) bűncselekmény elkövetésének megakadályozása, megszakítása vagy a bűncselekmény elkövetőjének vagy gyanúsítottjának elfogása céljából,

c) közveszély, továbbá az életet vagy a testi épséget fenyegető közvetlen veszély elhárítása, illetve az ilyen veszélyben lévők kimentése érdekében,

d) rendkívüli vagy tisztázatlan okból bekövetkezett halálesettel kapcsolatos intézkedés megtételére,

e) a szabálysértést felszólítás ellenére folytató személy elfogása céljából,

f) ha az elfogás törvényben meghatározott egyéb okból szükséges.

(3) A 135. § (2) és (3) bekezdése szerinti utasítás kiadásával az (1) bekezdésben meghatározott hozzájárulást megadottnak kell tekinteni.

48. Jogorvoslat

142. § (1) Akinek az Országgyűlési Őrség intézkedése, annak elmulasztása, a kényszerítő eszköz alkalmazása (a továbbiakban e § alkalmazásában: intézkedés) alapvető jogát sértette, panasszal fordulhat az Országgyűlési Őrség parancsnokához.

(2) Az (1) bekezdés alapján a panaszt a jogsérelemtől, intézkedés elmulasztása esetén az arról való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül lehet előterjeszteni, és a beérkezéstől, illetve az áttételtől számított harminc napon belül kell elbírálni.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a cselekvőképtelen személy helyett törvényes képviselője jár el, korlátozottan cselekvőképes személy helyett törvényes képviselője vagy meghatalmazottja is eljárhat. A panasz meghatalmazott vagy jogi képviselő útján is előterjeszthető. Jogi képviselőként jogvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezet vagy alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója is eljárhat.

(4) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a panaszban foglaltakat közigazgatási hatósági eljárásban bírálja el. Az Országgyűlési Őrség parancsnokának a panaszról hozott határozata ellen fellebbezésnek nincsen helye, az ellen közvetlenül bírósági felülvizsgálatnak van helye.

HATODIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

49. Felhatalmazó rendelkezések

143. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a névhasználat és jelképhasználat szabályainak betartására vonatkozó ellenőrzés rendjét, valamint a névhasználat és a jelképhasználat 11. § (2) bekezdés a) és b) pontjának megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy a Magyar Honvédség és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat működésére szolgáló területre a képviselők belépésének szabályait rendeletben állapítsa meg.

(3) Felhatalmazást kap a rendvédelmi szervet irányító miniszter, hogy az irányítása alá tartozó rendvédelmi szervek működésére szolgáló területre a képviselők belépésének szabályait rendeletben állapítsa meg.30

(4) Felhatalmazást kap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletére kijelölt miniszter, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve működésére szolgáló területre a képviselők belépésének szabályait rendeletben állapítsa meg.

(5) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a házelnök véleményének kikérésével rendeletben szabályozza

a)31 az Országgyűlési Őrség szolgálati szabályzatát, ennek részeként az intézkedések, a kényszerítő eszközök alkalmazásának részletes szabályait, a személyvédelmi és létesítménybiztonsági feladatokat, az elsődleges tűzoltási és tűzbiztonsági feladatokat, a szolgálati formákat, az elöljárói és feljebbvalói viszonyt, a magatartási szabályokat, a más keresőfoglalkozás lehetőségét, a rendszeresített munkakörök átminősítésének rendjét,32

b) az országgyűlési őr képesítési követelményeit,33

c) az Országgyűlési Őrség egyenruházati szabályzatát.34

50. Hatályba léptető rendelkezések

144. § (1) E törvény – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 149. § (1) bekezdése 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.

(3)35 Az 1. § c) pontja, a 2. § (2) bekezdés q) pontja, a 3. alcím címe, a 4. § (1)–(5) és (7) bekezdése, a 10. § (2) és (5) bekezdése, az 53. § (2) és (3) bekezdése, az 54. § (3)–(5) bekezdése, a 123. § (2)–(5) bekezdése, a XIII. Fejezet, a 143. § (5) bekezdése, a 145. § (4)–(6) bekezdése, a 148. §, a 151. § (1)–(5), (7) és (8) bekezdése, a 160. § (2) bekezdés c) pontja 2013. január 1-jén lép hatályba.

(4)36 A 4. § (6) bekezdése, a 8. és 12. alcím, a Negyedik rész, a 147. §, 153. §, a 158. §, a 160. § (1) bekezdés b) és h) pontja, valamint a 160. § (3) bekezdése az országgyűlési képviselők következő általános választását követően megalakuló Országgyűlés alakuló ülésének napján lép hatályba.

51. Átmeneti rendelkezések

145. § (1) E törvény rendelkezései nem érintik az Országgyűlés e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő tisztségviselői, a bizottsági tisztségviselők, a megválasztott és kinevezett személyek, valamint a képviselők megbízatását, az Országgyűlés megalakult bizottságainak és működő képviselőcsoportjainak fennállását, rendelkezéseit azonban a hivatalban levő Országgyűlés tekintetében is alkalmazni kell.

(2) A háznagyot az Országgyűlés első alkalommal 2012. december 31-ig választja meg. A főigazgatót a házelnök első alkalommal 2012. december 31-ig nevezi ki.

(2a)37 A háznagy javadalmazása megegyezik a miniszternek a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben meghatározott – alapilletményből, illetménykiegészítésből, vezetői illetménypótlékból álló – illetményével, illetve egyéb, a miniszter részére jogszabályban biztosított juttatással. A háznagyi megbízatás időtartama a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából heti 40 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban töltött időnek minősül, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít.

(3) E törvény hatálybalépését követően az Országgyűlés, az Országház és a Parlament nevét, jelképeit az e törvény hatálybalépése előtti időponttól felhasználó 2012. december 31-ig kérvényezheti a házelnöknél a név-, illetve jelképhasználat engedélyeztetését.

(4) A 2013. január 1-jét megelőzően kihirdetett jogszabályban az Országgyűlés védelmével, függetlenségének és külső befolyástól mentes működésének biztosításával, továbbá az Országház és az Országgyűlés Irodaháza, valamint az Országgyűlés Hivatala elhelyezésére szolgáló épületekben történő rendőri intézkedésekkel és a tűzbiztonsági követelmények megtartásával összefüggésben a rendőrség, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szerv számára meghatározott feladatokat és hatásköröket az Országgyűlési Őrség látja el.

(5) Ahol jogszabály az Országgyűlési Őrség részére a (4) bekezdésben meghatározott feladatok tekintetében a rendőrséget, illetve a hivatásos katasztrófavédelmi szervet említi, azon az Országgyűlési Őrséget kell érteni.

(6) A rendőrség és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az Országgyűlési Őrség részére a (4) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában résztvevő hivatásos állományának a rendőrséggel vagy a hivatásos katasztrófavédelmi szervvel fennálló szolgálati viszonya – a házelnök, a rendészetért felelős miniszter és a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által meghatározott feltételek mellett, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvénynek a más fegyveres szervhez történő áthelyezés szabályai szerint – országgyűlési őr szolgálati viszonnyá alakul át.

(7) A házelnök az Országgyűlési Őrségnek az Országgyűlés Hivatalának elhelyezésére szolgáló épületek területére történő belépés és az ott-tartózkodás rendjével összefüggő tevékenysége részletes szabályait 2013. január 1-jéig határozza meg és teszi közzé az Országgyűlés honlapján.

(8) Azon volt képviselőre, akinek megbízatása az e törvény hatálybalépésekor hivatalban lévő Országgyűlés megbízatásának megszűnésével szűnik meg, az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló 1990. évi LVI. törvény 9. §-át kell alkalmazni.

(9) A 124. § (1) bekezdésében és a 127. § (2) bekezdésében foglalt feladatokat 2012. december 31-ig az Országgyűlés Hivatalának gazdasági főigazgatója látja el.

52. Sarkalatossági záradék

146. § (1) A 12. alcím és a 157. § az Alaptörvény 2. cikk (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A Harmadik rész, a 36. és 37. alcím, a 145. § (8) bekezdése, a 147. § (2)–(3) bekezdése, a 149. § (1) bekezdése, a 160. § (1) bekezdés a)–e) és g)–h) pontja, a 160. § (3) bekezdése, valamint az 1. melléklet az Alaptörvény 4. cikk (2) és (5) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 14. alcím az Alaptörvény 5. cikk (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 10. alcím és a 147. § (1) bekezdése az Alaptörvény 7. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(5) Az Első rész, a 11. alcím és a 13. alcím, a 15–19. alcím, a IV–V. Fejezet, a XII. Fejezet, a 41–42. alcím, az 50. alcím, a 145. § (1)–(3), (7) és (9) bekezdése, valamint a 2. melléklet az Alaptörvény 5. cikk (4) és (7) bekezdése alapján a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadandó házszabályi rendelkezésnek minősül.

(6) E törvény

a) 158. § (6) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,

b) 158. § (26) bekezdése az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése és 23. cikke alapján,

c) 158. § (29) bekezdése az Alaptörvény VI. cikk (3) bekezdése alapján,

d) 158. § (30) bekezdése az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján,

e) 158. § (31) bekezdése az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése alapján,

f) 158. § (32) bekezdés b)–d) pontja az Alaptörvény 25. cikk (7) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján,

g) 158. § (33) bekezdése az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján,

h) 158. § (36) bekezdése, 159. § (4) bekezdése az Alaptörvény I) cikk (4) bekezdése alapján,

i) 158. § (37) bekezdése az Alaptörvény 41. cikk (1), (4) és (5) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

(7) A 160. § (2) bekezdés a) pontja az Alaptörvény IX. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(8) A 149. § (2) bekezdése, a 154. § és a 160. § (4) bekezdése az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(9) Az 50. alcím az Alaptörvénynek az (1)–(4), (6) és (7) bekezdésben meghatározott rendelkezései alapján sarkalatosnak minősül.

53. Módosító rendelkezések

147. §38

148. § (1)39

(2)–(4)40

149. § (1)41

(2)42

150. §43

151. § (1)–(5)44

(6)45

(7)–(8)46

152. §47

153. §48

154–157. §49

158. §50

159. §51

54. Hatályon kívül helyező rendelkezések

160. § (1) Hatályát veszti

a)52

b)53

c)–g)54

h)55

(2) Hatályát veszti

a)–b)56

c)57

(3)58

(4)59

1. melléklet a 2012. évi XXXVI. törvényhez

Vagyon-, jövedelem- és gazdasági érdekeltségi nyilatkozat országgyűlési képviselő, valamint a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa és gyermeke(i) számára

A nyilatkozatot adó személye

1.    A nyilatkozatot adó*:

a)    országgyűlési képviselő

b)    az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő házas- vagy élettárs (a továbbiakban: házas-/élettárs)

c)    az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő gyermek (a továbbiakban: gyermek)

2.    Az országgyűlési képviselő neve:

3.    A házas-/élettárs neve:

4.    A gyermek neve:

* Csak a saját személyére vonatkozó adatokat töltse ki!

A) rész

VAGYONI NYILATKOZAT

I. Ingatlanok*

1.

a)    A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):

b)    Az ingatlan területnagysága:

c)    Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):

d)    Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:

e)    Az ingatlan jogi jellege (családi ház, társasház, szövetkezeti ház, műemlék, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, bányatelek stb.):

f)    A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, állandó, illetve tartós használó, haszonélvező, bérlő stb.):

g)    Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:

h)    A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):

2.

a)    A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):

b)    Az ingatlan területnagysága:

c)    Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):

d)    Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:

e)    Az ingatlan jogi jellege (családi ház, társasház, szövetkezeti ház, műemlék, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, bányatelek stb.):

f)    A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, állandó, illetve tartós használó, haszonélvező, bérlő stb.):

g)    Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:

h)    A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):

3.

a)    A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):

b)    Az ingatlan területnagysága:

c)    Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):

d)    Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:

e)    Az ingatlan jogi jellege (családi ház, társasház, szövetkezeti ház, műemlék, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, bányatelek stb.):

f)    A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, állandó, illetve tartós használó, haszonélvező, bérlő stb.):

g)    Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:

h)    A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):

4.

a)    A település neve, ahol az ingatlan fekszik (Budapesten kerület is):

b)    Az ingatlan területnagysága:

c)    Művelési ága (vagy a művelés alól kivett terület elnevezése):

d)    Az épület fő rendeltetés szerinti jellege (lakóház, üdülő, gazdasági épület stb.), az épület alapterülete:

e)    Az ingatlan jogi jellege (családi ház, társasház, szövetkezeti ház, műemlék, műhely, üzlet, műterem, rendelő, garázs, bányatelek stb.):

f)    A nyilatkozó jogállása (tulajdonos, állandó, illetve tartós használó, haszonélvező, bérlő stb.):

g)    Közös tulajdon esetén a tulajdoni hányad mértéke:

h)    A szerzés jogcíme, ideje (a jogviszony kezdete):

* Az ingatlan-nyilvántartási adatokkal megegyezően kell kitölteni!

II. Nagy értékű ingóságok

1. Gépjárművek:

a) személygépkocsi:

típus

a szerzés ideje, jogcíme:

típus

a szerzés ideje, jogcíme:

típus

a szerzés ideje, jogcíme:

 

b) tehergépjármű, autóbusz:

típus

a szerzés ideje, jogcíme:

típus

a szerzés ideje, jogcíme:

típus

a szerzés ideje, jogcíme:

 

c) motorkerékpár:

típus

a szerzés ideje, jogcíme:

típus

a szerzés ideje, jogcíme:

típus

a szerzés ideje, jogcíme:

2. Vízi vagy légi jármű:

a) jellege:

típusa:

a szerzés ideje, jogcíme:

b) jellege:

típusa:

a szerzés ideje, jogcíme:

3. Védett műalkotás, védett gyűjtemény:

a)    egyedi alkotások:

megnevezés:

db

a szerzés ideje, jogcíme:

 

megnevezés:

db

a szerzés ideje, jogcíme:

 

megnevezés:

db

a szerzés ideje, jogcíme:

 

b)    gyűjtemény:

megnevezés:

db

a szerzés ideje, jogcíme:

 

megnevezés:

db

a szerzés ideje, jogcíme:

 

megnevezés:

db

a szerzés ideje, jogcíme:

 

4. Egyéb, darabonként vagy készletenként (gyűjteményenként) a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó értékű ingóság:

a)    megnevezés:

a szerzés ideje, jogcíme:

b)    megnevezés:

a szerzés ideje, jogcíme:

c)    megnevezés:

a szerzés ideje, jogcíme:

d)    megnevezés:

a szerzés ideje, jogcíme:

e)    megnevezés:

a szerzés ideje, jogcíme:

5. Értékpapírban elhelyezett megtakarítás vagy egyéb befektetés (részvény, kötvény, részjegy, kincstárjegy, vagyonjegy nagy értékű biztosítás stb.):

megnevezés:

névérték, biztosítási összeg:

megnevezés:

névérték, biztosítási összeg:

megnevezés:

névérték, biztosítási összeg:

megnevezés:

névérték, biztosítási összeg:

megnevezés:

névérték, biztosítási összeg:

 

6. Takarékbetétben elhelyezett megtakarítás:

Ft

7. A mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó készpénz:

Ft

8. Az összességében a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladó pénzintézeti számlakövetelés vagy más, szerződés alapján fennálló pénzkövetelés:

a) pénzintézeti számlakövetelés:

forintban:

devizában (forintértéken):

b) más szerződés alapján fennálló pénzkövetelés összege:

Ft

9. Más, jelentősebb értékű vagyontárgyak, ha azok együttes értéke a mindenkori képviselői alapdíj hathavi összegét meghaladja:

megnevezés:

megnevezés:

megnevezés:

megnevezés:

megnevezés:

III. Tartozások

Ebben a rovatban kérjük feltüntetni a köztartozás címén, valamint a pénzintézettel vagy magánszemélyekkel szemben esetlegesen fennálló tartozásait

1. Köztartozás (adó, vám, illeték, tb-járulék stb.):

Ft

2. Pénzintézettel szembeni tartozás (hitel, kölcsön stb.):

Ft

3. Magánszemélyekkel szembeni tartozás:

Ft

IV. Egyéb közlendők

B) rész*

JÖVEDELEMNYILATKOZAT

(az országgyűlési képviselő javadalmazásán kívüli adóköteles jövedelmek)

1. Foglalkozása:

Munkahelye:

Szünetelteti-e foglalkozását:

igen

nem

Foglalkozásából származó havi adóköteles (bruttó) jövedelme:

Ft

2. Az 1. pontban írt foglalkozásán kívüli, valamennyi olyan tevékenysége, amelyből adóköteles jövedelme származik:

a)    A tevékenység megnevezése:

b)    A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):

c)    A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):

d)

A jövedelem (bruttó) összege:

Ft

a)    A tevékenység megnevezése:

b)    A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):

c)    A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):

d)

A jövedelem (bruttó) összege:

Ft

a)    A tevékenység megnevezése:

b)    A kifizető személye (kivéve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettség alá eső tevékenységek):

c)    A jövedelem rendszeressége (havi, egyéb rendszerességű, eseti vagy időszakos):

d)

A jövedelem (bruttó) összege:

Ft

* Csak az országgyűlési képviselő tölti ki!

C) rész

GAZDASÁGI ÉRDEKELTSÉGI NYILATKOZAT

Gazdasági társaságban fennálló tisztsége vagy érdekeltsége:

I.

1. Gazdasági társaság neve:

2. Székhelye:

3. Gazdasági társaság formája:

4. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):

5. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:

%

6. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:

%

7. Nyereségből való részesedése:

%

8. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:

II.

1. Gazdasági társaság neve:

2. Székhelye:

3. Gazdasági társaság formája:

4. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):

5. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:

%

6. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:

%

7. Nyereségből való részesedése:

%

8. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:

 

III.

1. Gazdasági társaság neve:

2. Székhelye:

3. Gazdasági társaság formája:

4. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):

5. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:

%

6. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:

%

7. Nyereségből való részesedése:

%

8. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:

IV.

1. Gazdasági társaság neve:

2. Székhelye:

3. Gazdasági társaság formája:

4. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):

5. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:

%

6. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:

%

7. Nyereségből való részesedése:

%

8. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:

V.

1. Gazdasági társaság neve:

2. Székhelye:

3. Gazdasági társaság formája:

4. Az érdekeltség formája (tulajdonos, részvényes, bt. esetén beltag/kültag stb.):

5. A tulajdoni érdekeltség keletkezésekori aránya:

%

6. A tulajdoni érdekeltség jelenlegi aránya:

%

7. Nyereségből való részesedése:

%

8. A gazdasági társaságban viselt tisztsége:

D) rész*

KIMUTATÁS

az országgyűlési képviselőnek az Országgyűléstől, saját pártjától vagy képviselőcsoportjától, illetve a törvényhozói munkát támogató alapítványtól kapott, a képviselő munkájának ellátásához szükséges vagy azzal szoros összefüggésben lévő juttatásokról és ingyenes használatba adott dolgokról (a továbbiakban: juttatás)

A juttatás ideje

A juttatás megnevezése

A juttatás értéke

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

* Csak az országgyűlési képviselő tölti ki!

E) rész*

KIMUTATÁS

az országgyűlési képviselőnek képviselői megbízatásával összefüggésben kapott ajándékairól és az e nyilatkozat D) pontja alá nem tartozó ingyenes juttatásairól (a továbbiakban: ajándék)

Az ajándékozás ideje

Az ajándék megnevezése

Az ajándék értéke

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

* Csak az országgyűlési képviselő tölti ki!

F) rész

KIMUTATÁS

bármilyen tevékenysége, ingó vagy ingatlan tulajdona, illetve ezekhez fűződő egyéb jogosultsága alapján, továbbá e nyilatkozat C) pontjában megjelölt gazdasági társaság(ok)nak juttatott állami, illetve európai uniós támogatásokról (a továbbiakban: támogatás)

A támogatás jogosultja

A támogatás megszerzésének jogcíme, módja

A támogatás megszerzésének időpontja

A támogatást nyújtó

A támogatás célja

A támogatás értéke

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

* * *

Kelt:

,

év

nap

Jelen nyilatkozathoz csatoltam a velem közös háztartásban élő házas-/élettársam,

valamint a velem közös háztartásban élő gyermeke(i)m,

nyilatkozatát/nyilatkozatait*.

Jelen nyilatkozatomat, mint

országgyűlési képviselővel** közös háztartásban élő

házas-/élettárs/gyermek adom.

aláírás

* Csak az országgyűlési képviselő tölti ki!

** Csak az országgyűlési képviselővel közös háztartásban élő házas-/élettárs vagy gyermek tölti ki!

2. melléklet a 2012. évi XXXVI. törvényhez

Az Országgyűlési Őrség országgyűlési őr tagjának esküje

Az eskü szövege:

„Én, ........................................... az Országgyűlési Őrség tagja esküszöm, hogy Magyarországhoz hű leszek, az Alaptörvény és a jogszabályok rendelkezéseit minden körülmények között betartom.

Az Országgyűlés tevékenységének biztonságát, működésének rendjét részrehajlás nélkül, a törvényesség követelményének keretei között megoltalmazom.

Az Országház védelmében szolgálatomat legjobb tudásom szerint, a célnak leginkább megfelelő, törvényes módon, elöljáróim utasításának engedelmeskedve, testben és lélekben mindenkor felkészülten, tetteimért felelősséget vállalva, bármely fenyegetés, kísértés vagy veszély ellenében is teljesítem.

Az Országgyűlési Őrség közös küldetését teljesítő bajtársi közösségnek méltó tagjaként Magyarország javára élek és szolgálok.

(Az esküt tevő meggyőződése szerint:)

Isten engem úgy segéljen!

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!