2/2012. (II. 16.) KüM utasítás
2/2012. (II. 16.) KüM utasítás
a kormánytisztviselők, ügykezelők és munkavállalók tartós külszolgálatának egyes kérdéseiről1
2012.03.02.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára és a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: R.) foglaltakra figyelemmel a kormánytisztviselők, ügykezelők és munkavállalók (továbbiakban együtt: kihelyezett) tartós külszolgálatának egyes kérdéseit az alábbiak szerint szabályozom:
1.
Az utasítás hatálya
(1) Jelen utasítás hatálya Magyarország diplomáciai és konzuli képviseleteire, valamint a nemzetközi szervezetek mellett működő állandó képviseleteire (a továbbiakban: külképviselet) kihelyezett kormánytisztviselőkre, kormányzati ügykezelőkre és a (2) bekezdésben foglaltak szerint a munkavállalókra terjed ki.
(2) Jelen utasítás 7. pontja (Helyettesítés a külképviseleten), 8. pontja (Szabadság) és 13. pontja (A tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb szabályok) a munkavállalókra nem alkalmazandó.
2.
Általános szabályok
(1) A külképviseleteken a hivatalsegéd, portás, gondnok, gépkocsivezető, takarító, reprezentációs munkatárs, telefonkezelő, szakács és egyéb kisegítő munkakörök beöltésére közszolgálati jogviszonyt létesíteni nem lehet.
(2) A külképviseleteken a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) szerint a Külügyminisztérium és a munkavállaló közötti munkaszerződéssel foglalkoztatott magyar állampolgár munkavállalók a külképviselet személyi állományának részét képezik. A külképviseletek munkavállalói tartós külszolgálatuk előtt, vagy legkésőbb annak megkezdésével egyidejűleg a Külügyminisztériummal határozatlan vagy határozott idejű munkaviszonyt létesítenek.
(3) A munkaszerződésben szerződő félként a munkavállalót és Magyarország Külügyminisztériumát (mint munkáltatót) kell szerepeltetni. A munkaszerződést és módosítását a Személyügyi Főosztály készíti el. A munkáltató részéről a munkaszerződés megkötésére, illetve annak megszüntetésére a közigazgatási államtitkár, a munkaszerződés módosítására a területet felügyelő helyettes államtitkár jogosult.
(4) A munkaszerződésnek (módosításának) az Mt.-ben meghatározottakon kívül tartalmaznia kell a külszolgálattal kapcsolatos minden lényeges kérdést, így különösen a munkavállaló
a) munkaköri kulcsszámát (8. melléklet),
b) a kihelyezés (áthelyezés) időpontjában érvényes alapellátmány összegét, ellátmánya szorzószámát, az ellátmánypótlékokat,
c) a munkaszerződés, illetve módosítása kezdő és befejező időpontját, illetve időtartamát,
d) ellátmánypótlékra jogosító családtagjai nevét, családi jogállását és gyermekei születési idejét,
e) állomáshelyére és visszautazásához, valamint a szabadságra történő hazautazásához biztosított utazási napok számát,
f) külszolgálatának kezdő időpontját (kihelyezés napja), illetőleg a külszolgálat várható időtartamát, illetve az áthelyezés napját,
g) gyermekei külföldi – alap- és középfokú – oktatási költségei viselésének mértékét és időtartamát,
h) munkaidejét, munkaidő-beosztását, készenléti vagy ügyeleti munkakör esetén az erre történő utalást.
(5) A kihelyezettet a külszolgálat során ellátandó munkakörének megfelelően jelen utasítás 8. mellékletében meghatározott külképviseleti munkaköri kulcsszámba kell besorolni. A munkaszerződésben és módosításában munkaköri kulcsszámként kizárólag a jelen utasítás 8. mellékletében szereplő 28-as és 29-es kulcsszám adható meg. Összevont munkakörök esetén a magasabb szorzójú munkakör az irányadó. A munkaszerződéshez (módosításához) csatolni kell a kihelyezett állomáshelyre érvényes részletes munkaköri leírását. A munkaszerződés a felek közös megegyezésével bármikor módosítható.
(6) Jelen utasítás alkalmazásában készenlét, ha a kihelyezettnek a napi munkaidőn túl, illetve a pihenőnapon vagy a munkaszüneti napon otthonában munkára képes állapotban kell készen állnia. A kihelyezett – a képviseletvezető egyetértésével – a munkavégzésre az otthonán kívül más alkalmas helyen is készen állhat azzal, hogy a munka felvétele szükség esetén ugyanúgy biztosítható legyen, mintha a kihelyezett az otthonában állna készen. Rendkívüli munkavégzés a külképviseleten a készenlét alatt teljesített munka, az ügyelet és a munkaidő beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli munkavégzés.
(7) A külképviselet munkatársait a képviseletvezető osztja be készenlétre, és azt írásban egy hónapra előre közli a kijelölt kihelyezettekkel.
(8) Az Mt. szerinti készenléti és ügyeleti díj alapja a munkavállaló személyi alapbére. Készenlét esetén – az elrendelt készenlét teljes időtartamát alapul véve – pótlékként a személyi alapbér 25%-a, a képviseletvezető által kijelölt helyen töltött készenlét esetén 30%-a jár. Ha a készenlét alatt a munkavállalót munkára veszik igénybe, a tényleges munkavégzés időtartamára pótlékként személyi alapbére 50%-a, pihenőnapon végzett munka esetén 100%-a jár. A pótlék minden esetben a személyi alapbéren felül jár.
(9) Rendkívüli esetben a képviseletvezető kihelyezett(ek) készenlétet rendelhet el. Válsághelyzetben – a kirendelő közigazgatási szerv a R. 3. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségének teljesítése érdekében – a képviseletvezető elrendelheti, hogy a külképviselet egész személyzete a külképviselet helyiségeiben álljon készen, és az együtt élő családtagok is ott tartózkodjanak.
(10) Jelen utasítás alkalmazásában ügyelet a napi munkaidőn túl, illetve a pihenőnapon vagy munkaszüneti napon a külképviselet hivatali helyiségeiben, vagy a képviseletvezető által kijelölt más helyen végzett munka. Ügyeletet akkor kell elrendelni, ha előre látható, hogy az ügyelet teljes időtartama alatt folyamatos munkavégzésre van szükség, ellenkező esetben készenlétet kell elrendelni. Ha az ügyelet alatt a munkavállalót munkára veszik igénybe, a tényleges munkavégzés időtartamára pótlékként személyi alapbére 50%-a, pihenőnapon végzett munka esetén 100%-a jár.
(11) A külképviseleten – amennyiben ügyelet adása szükséges – az ügyeleti rendet a képviseletvezető határozza meg, és írásban egy hónapra előre közli a kijelölt kihelyezettekkel. Rendkívüli esetben a képviseletvezető ügyelet adását azonnali hatállyal is elrendelheti. A készenléti és az ügyeleti rendet úgy kell kialakítani, hogy abban lehetőség szerint minden készenlétre beosztható kihelyezett egyforma mértékben vegyen részt, és az ne okozza egyes munkatársak indokolatlan megterhelését.
(12) Ha a külképviselet mérete, személyzetének száma, illetve a helyi viszonyok azt indokolják, a folyamatos működés biztosítása, illetve a személyzet készenléti és ügyeleti megterheltségének csökkentése érdekében a külképviseleten a közigazgatási államtitkár külön készenléti, illetve ügyeleti jellegű munkaköröket létesíthet, melyek munkaidő-beosztása az általános munkarendtől eltér.
(13) Készenléti és ügyeleti jellegű munkaköröknél a munkaszerződésben átalánydíjazásként a készenléti díjat és a rendkívüli munkavégzés díját is magában foglaló 0,05–0,20 valutaellátmány-szorzó pótlék is megállapítható.
3.
A tartós külszolgálat létesítése és megszüntetése, ideiglenes hazarendelés
(1) A külszolgálat kezdő napja az első utazási nappal, a külszolgálat utolsó napja pedig az utolsó utazási nappal azonos. Munkavállalók esetében a külszolgálat megszűnik a munkaviszony megszűnésével, illetve megszüntetésével.
(2) A kihelyezett az R. 16. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet előírásai szerint a külföldre utazás előtt előzetes, a kihelyezés évét követő években időszakos egészségi alkalmassági orvosi vizsgálaton, a végleges hazatérés évében, a hazaérkezést követően záró orvosi vizsgálaton köteles részt venni. A kihelyezett kihelyezésére csak akkor kerülhet sor, ha a tartós külszolgálatra utazó, az R. 2. § 12. pontja szerinti ellátmánypótlékra jogosító személyek a jelen bekezdésben meghatározott orvosi vizsgálaton a kihelyezettre előírt szabályoknak megfelelően, a kihelyezettel azonos módon részt vesznek.
(3) Az előzetes és az időszakos alkalmassági orvosi vizsgálat eredménye a vizsgálat évét követő év december 31. napjáig érvényes. A kihelyezettnek úgy kell megszerveznie az időszakos vizsgálaton történő részvételt, hogy arra elsősorban az évi rendes szabadság alkalmával, de minden esetben az érvényességi időn belül kerüljön sor.
(4) A kihelyező közigazgatási szerv a tartós külszolgálat ideje alatt ismételten kezdeményezi a nemzetbiztonsági ellenőrzést, ha a kihelyezett a tartós külszolgálat során házasságot köt, vagy élettársi kapcsolatot létesít. Külföldi állampolgárral létesített házastársi (élettársi) kapcsolat esetén a kihelyező közigazgatási szerv a nemzetbiztonsági ellenőrzés feltételeinek biztosítása érdekében a kihelyezettet haladéktalanul, soron kívül határozott időre hazarendeli, míg magyar állampolgárral létesített házastársi (élettársi) kapcsolat esetén a házasságkötést vagy az élettársi kapcsolat létrejöttét követő első magyarországi tartózkodás során kezdeményezi a kihelyezett nemzetbiztonsági ellenőrzését.
(5) A kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezettet a munkakörének és a fogadó ország szabályainak megfelelően, diplomata vagy külügyi szolgálati útlevéllel látja el. A kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezettel tartós külszolgálatra utazó ellátmánypótlékra jogosító személyeket diplomata- vagy külügyi szolgálati útlevéllel látja el. A kihelyezést megelőzően az útlevél kiadására azt követően kerülhet sor, ha a kihelyezett és a tartós külszolgálatra utazó ellátmánypótlékra jogosító személyek a tartós külszolgálatra előírt egészségügyi feltételeknek megfelelnek.
(6) A tartós külszolgálatból történő végleges hazatérést követően a kihelyezett köteles a saját és az ellátmánypótlékra jogosító személyek diplomata- és külügyi szolgálati útlevelét kettő munkanapon belül megőrzésre visszaadni. Az egészségügyi alkalmasságot, a szabadságelszámolás megtörténtét, a diplomata és/vagy külügyi szolgálati útlevelek leadását, a társadalombiztosítási ügyintézést igazoló iratot (sétálópapír) az illetékes szervezeti egység arra jogosult képviselője által aláírtan utolsóként a béren kívüli juttatásokat intéző ügyintézőnél kell leadni. A kihelyezett az igazoló irat leadását megelőzően nem jogosult béren kívüli juttatások (cafeteria) igénybevételére.
4.
Ellátmány
(1) A kihelyezettet, az R. 25. § (1) bekezdésében meghatározott ellátmány az ott rögzített feltételekkel az ellátmánypótlékra jogosító kiskorú gyermeke betegsége időtartamára is megilleti, amennyiben a kihelyezett gyermekét egyedül neveli, vagy nincs olyan vele együtt élő nagykorú személy, aki a gyermek gondozását el tudja látni.
(2) A keresőképtelenséget az állomáshelyen a kihelyezett kezelőorvosa állapítja meg és igazolja.
(3) A belföldi tartózkodás időtartama alatti keresőképtelenséget a kihelyezett belföldi kezelőorvosa, vagy a foglalkozás- egészségügyi szolgálat orvosa igazolja.
(4) Az R. 25. § (2) bekezdésében meghatározott összeget
a) a kihelyezett belföldön bekövetkezett halála esetén a halál tényének hivatalos igazolásakor a gazdálkodásért felelős szervezeti egység (a továbbiakban: GFO),
b) a kihelyezett külföldön bekövetkezett halála esetén a halál tényének hivatalos igazolásakor a külképviselet gazdasági felelőse
fizeti ki a jogosultak részére.
5.
Ellátmánypótlék
(1) A kihelyezett a kihelyezését megelőzően az ellátmánypótlékra való jogosultságának érvényesítése érdekében köteles a házassági anyakönyvi kivonatot, illetve élettársi kapcsolat esetében az élettársak nyilvántartásába való bejegyzéséről szóló, közjegyző által hitelesített nyilatkozatot bemutatni.
(2) A külszolgálat alatt létesített házassági vagy élettársi kapcsolat esetében a kihelyezett – amennyiben az R.-ben meghatározott egyéb feltételek is teljesülnek – a házasságkötés időpontjától, illetve az élettársi kapcsolat kezdetétől jogosult ellátmánypótlékra.
(3) A kihelyezett a külképviselet vezetőjének és a gazdasági felelősnek köteles írásban bejelenteni, ha a kihelyezett házastársa/élettársa az életközösség megszűnésére tekintettel a visszatérés szándéka nélkül elhagyta az állomáshelyet. A kihelyezett nyilatkozatáról a külképviselet vezetője haladéktalanul tájékoztatja a Személyügyi Főosztályt és a GFO-t.
(4) A kihelyezett a kihelyezését megelőzően köteles nyilatkozni, ha a kihelyező okiratban szereplő, ellátmánypótlékra jogosító személy a fogadó, vagy más államban foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, beleértve a távmunkát is, vagy megbízási/vállalkozási jogviszonyban áll. A nyilatkozattevő köteles a szerződést a GFO és a Személyügyi Főosztály részére bemutatni.
(5) A Személyügyi Főosztály az (1) és (4) bekezdésében foglalt nyilatkozatok megtételét követően elkészíti és záradékolásra továbbítja a kihelyező okiratot.
(6) Amennyiben az ellátmánypótlékra jogosító személy a kihelyezését követően létesít a (4) bekezdésben meghatározott jogviszonyt, a kihelyezett a jogviszony létesítésétől számított három munkanapon belül köteles az 1. melléklet szerinti nyomtatványon, a külképviseleten az írásbeli nyilatkozatot megtenni. A (4) bekezdésben meghatározott jogviszonyról, annak fennállásáról, vagy megszűnéséről a kihelyezett változás esetén, a változás bekövetkeztétől számított öt munkanapon belül nyilatkozatot juttat el a gazdasági felelősnek.
(7) A kihelyezett köteles bejelenteni a külképviselet gazdálkodásával megbízott személynek a 2. melléklet szerinti nyomtatványon az ellátmánypótlékra jogosító személynek az állomáshelytől való távolléte kezdő és befejező időpontját. Amennyiben az ellátmánypótlékra jogosító személy nem tartózkodik életvitelszerűen az állomáshelyen, a kihelyezettet az ellátmánypótlékra jogosító személy alkalmi látogatása esetén sem illeti meg ellátmánypótlék.
(8) Az R. 2. § 12. pontja szerint életvitelszerűen tartózkodik az állomáshelyen a kihelyezett házastársa (élettársa), amennyiben az állomáshelyen lévő lakás szolgál rendszeres napi tevékenysége színhelyéül, illetve az a gyermeke, aki az állomáshely szerinti országban folytat alap- vagy középszintű iskolai tanulmányokat.
(9) A kihelyezett köteles a gazdasági felelősnek átadni az oktatási intézmény igazolását arról, hogy ellátmánypótlékra jogosító gyermeke az intézmény tanulója.
(10) A kihelyezett keresőképtelenségének időtartama alatt az állomáshelyen tartózkodó, ellátmánypótlékra jogosító családtagjai után az ellátmánypótlék változatlan összegben jár.
(11) Az R. 26. § (11) bekezdése szerinti külön pótlék összege legfeljebb az alapellátmány 50%-ig terjedhet. A külön pótlék számításánál az alapellátmányba nem számít be a tartós külszolgálatot teljesítő köztisztviselők és munkavállalók alapellátmányának, illetve ideiglenes külföldi kiküldetése napidíjának összegéről és azok kifizetéséről szóló 7/2009. (VI. 26.) KüM rendelet 2. számú melléklete szerinti kiegészítő pótlék összege.
(12) A kihelyezett az R. 2. § 12. pontja szerinti, 23 év alatti gyermeke után napi 600 (hatszáz) forint pótlékra jogosult, ha a gyermek ideiglenesen tartózkodik Magyarországon (pl. iskolai szünidő, egészségügyi, családi ok) és az R. 26. § (3) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése szerint ellátmánypótlék nem jár, családi pótlékban pedig nem részesülhet. A pótlékot a kihelyezett gyermekenként, a tényleges belföldi tartózkodás idejére, de naptári évenként legfeljebb 30 napra igényelheti a GFO-hoz benyújtott írásbeli kérelemmel (9. melléklet). A pótlék a GFO számfejtése alapján a forint illetménnyel egyidejűleg kerül utalásra.
(13) A kihelyezett a jogosulatlanul felvett ellátmánypótlékot a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 301. § (1) bekezdése szerinti kamattal növelt összegben köteles visszafizetni.
6.
Ellátmányelőleg és gépkocsi-vásárlási kölcsön
(1) Az ellátmányelőleg nettó módon történő meghatározásáról a GFO a hatályos adó- és járulékfizetési szabályok alapján nyújt tájékoztatást. Munkavállalók esetében a kihelyező közigazgatási szerv a kihelyezett kérelmére a külszolgálat megkezdésekor – egy alkalommal a kihelyezett ellátmányszorzójával, de legfeljebb 1,8 szorzószámmal számítva – háromhavi, kamatmentes ellátmányelőleget nyújt.
(2) A kihelyezett a gépkocsi-vásárlási kölcsönt a külszolgálat megkezdésekor az állomáshelyen igényelheti.
(3) A kihelyezett a munkáltatói kölcsön felhasználásával vásárolt gépkocsira – a kölcsön törlesztésének időtartamára – köteles a vásárlással egyidejűleg casco vagy annak megfelelő egyéb biztosítást kötni.
(4) A kihelyezett a gépkocsi-vásárlási kölcsön felvételét követő harminc napon belül köteles igazolni, hogy a kölcsönt a gépkocsi vételárának kiegyenlítésére fordította, továbbá be kell mutatnia a gépkocsi biztosításának dokumentumait a gazdasági felelősnek.
(5) Az esedékes törlesztőrészleteket ellátmányelőleg, illetőleg gépkocsi-vásárlási kölcsön esetén a kihelyezett kölcsönszerződésbe foglalt hozzájáruló nyilatkozata alapján a külképviselet gazdasági felelőse havi egyenlő részletekben, folyamatosan vonja a kihelyezett ellátmányából.
(6) A kihelyezett nem kötelezhető arra, hogy
a) gépkocsija használatát – függetlenül attól, hogy azt a gépkocsi-vásárlási kölcsön felhasználásával vásárolta-e vagy sem – bárkinek átengedje, vagy
b) gépkocsiját a munkakörével össze nem függő feladatok ellátására használja.
7.
Helyettesítés a külképviseleten
(1) Az R. 29. § (2) bekezdésében meghatározott helyettesítésre a külképviselet vezetője tesz javaslatot a munkáltatónak tizenöt napot meghaladóan be nem töltött munkakör, tartós betegállomány, vagy olyan munkakör esetén, ahol a szakfeladat munkaköri leírásban meghatározott helyettesítéssel nem oldható meg.
(2) A javaslatnak tartalmaznia kell a helyettesítés útján betöltendő munkakört, a helyettesítés időtartamát, és azt, hogy a helyettesítést a külképviselet a Központ által kiküldött kormánytisztviselővel vagy az adott állomáshelyre kihelyezettel kívánja-e megoldani.
(3) Helyettesítésre az a személy jelölhető ki, aki rendelkezik a munkakör betöltéséhez szükséges szakmai képesítéssel és végzettséggel, és a KüM utasításaiban előírt vizsgát sikeresen letette.
(4) A helyettesítési pótlék összege a helyettesítést ellátó személy forintilletményének 40%-a. Az ideiglenes ügyvivő részére a helyettesítési pótlék összege saját forintilletményének 50%-a.
8.
Szabadság
(1) A külképviseletek vezetői, a beosztott diplomaták, a biztonsági felelősök, a biztonságtechnikai felelősök, a gazdasági felelősök, a rejtjelzők és a titkos ügykezelői munkakört betöltő kihelyezettek szabadságuk időtartama alatt beszámolnak munkájukról. A beszámolás miatt munkával töltendő napok (beszámolási napok) a kihelyezett évi rendes szabadságába nem számítanak be.
(2) A beszámolási napok száma:
a) külképviselet-vezetők esetében hét nap,
b) első beosztottak esetében három nap,
c) egyéb beosztott diplomaták, konzulok esetében kettő nap,
d) a külképviselet gazdálkodásával megbízott személy esetében kettő nap,
e) biztonsági felelősök esetében egy nap,
f) biztonságtechnikai felelősök esetében egy nap,
g) rejtjelzők esetében egy nap,
h) titkos ügykezelők esetében egy nap.
(3) A külképviselet-vezetők esetén a beszámolási napokba beszámítanak a külképviselet-vezetői értekezlet napjai is.
(4) A külképviselet-vezetők esetében a beszámolási napokat nem lehet összeadni.
(5) A munkakörök összevont ellátása esetén a beszámolási napokat össze kell adni, azonban azok összege a hat napot nem haladhatja meg.
(6) Az R. tekintetében első beosztott az a kihelyezett, akinek munkaköri leírásában rögzített feladata a képviselet-vezető távollét alatti helyettesítése.
(7) A munkáltató a szabadság alatt egyedi feladatok ellátása, betanulás vagy továbbképzés céljára további feladatokat is megszabhat, amelyek ellátása munkában töltött időnek számít.
(8) Az időszakos orvosi vizsgálaton való részvétel két munkanapja az évi rendes szabadságba nem számít be.
(9) Az R. 32. § (5) bekezdése szerint a kihelyezett európai állomáshely esetében egy-egy, Európán kívüli állomáshely esetében kettő-kettő, Ausztrália esetében három-három utazási napra jogosult. A kihelyezett az utazási napra akkor jogosult, amikor az utazás célja az éves beszámolási és az időszaki orvosi vizsgálatra vonatkozó kötelezettség teljesítése, illetve azt követően az állomáshelyre történő visszautazás, a kihelyezés évében a kiutazás, a külszolgálat befejezésének évében pedig a hazautazás, továbbá a kihelyezett közeli hozzátartozója, illetőleg élettársa, valamint a kihelyezett házastársa, bejegyzett élettársa, vagy élettársa közeli hozzátartozója temetésén való részvétel. Utazási napon a kihelyezett mentesül a munkavégzés alól.
(10) Az R. 32. § (1) bekezdése alkalmazásában
a) a tartós külszolgálat megszűnésének évében az évi rendes szabadság külföldön eltöltött időarányos részének az tekinthető, amit a kihelyezett az állomáshelyről történő tényleges visszautazás napját megelőzően vesz igénybe. Ezt követően a szabadság a belföldi szabályozás szerint adható ki, melyre forint illetmény jár;
b) a kihelyezés megszűnésének évében az időarányos szabadságot úgy kell kiadni, hogy a kihelyezett a külszolgálat utolsó napját – az utazási napokat nem számítva – munkában töltse.
9.
Utazási és szállítási költségtérítés
(1) Az R. 33–35. §-aiban foglalt utazási és szállítási költségek megtérítéséről külön utasítás rendelkezik.
(2) Az R. 33. § (3) bekezdésében említett gyermek részére utazási költség akkor téríthető, ha a kihelyezett bemutatja a vonatkozó törvény előírásai szerinti közoktatási nevelési intézmény igazolását arról, hogy a gyermek az intézmény nappali tagozatos tanulója, illetve hallgatója. A középfokú oktatási intézmény igazolása alapján utazási költség legfeljebb a gyermek huszonharmadik életéve betöltésének napjáig fizethető.
10.
Iskoláztatási költség
(1) A kihelyezettek az R. 36. § (2) bekezdése és a (4) bekezdésben meghatározott előzetes engedélyezésre vonatkozó előírás szerint választhatnak iskolát. A választható iskolák jegyzékét a kihelyező közigazgatási szerv évente felülvizsgálja, és a közigazgatási államtitkár jóváhagyását követően a belső honlapon közzéteszi. Az iskola-előkészítő jellegű oktatási formákat (beleértve a felzárkóztatási tanfolyamot) egyedi jelleggel, legfeljebb egy évre a Személyügyi Főosztály vezetője engedélyezi.
(2) Azokon az állomáshelyeken, ahol a kihelyezett gyermeke a helyi jogszabályban meghatározott életkorban köteles iskola-előkészítőn részt venni, a kihelyező közigazgatási szerv viseli ezen, valamint a (3) bekezdésben meghatározott, felmerülő iskoláztatási költségeket.
(3) A téríthető iskoláztatási költség magában foglalja az oktatási intézményben, valamint az iskola-előkészítőn fizetendő tandíjat, a beiratkozási díjat, valamint a vissza nem térítendő regisztrációs díjat.
(4) Az iskoláztatási költség összegét előzetesen jóvá kell hagyatni. A költségeket – az egyes költségelemeket részletezve – az állomáshelyre megállapított valutanemben, illetve euróban vagy USD-ben kell felterjeszteni a Személyügyi Főosztálynak.
(5) A kihelyezett az oktatási intézmény által a Külügyminisztérium nevére kiállított számlát átadja a gazdasági felelősnek, és ezzel egyidejűleg befizeti a külképviselet pénztárába az önrész összegét. A kihelyező közigazgatási szerv az önrész befizetését követően intézkedik a számla kiegyenlítéséről.
(6) A kihelyező közigazgatási szerv a (3) bekezdés szerinti iskoláztatási költséget az első középfokú végzettség megszerzésének (bizonyítvány kiadása) időpontjáig – azaz a tanévnek a végéig –, de legfeljebb a gyermek 23. életévének betöltéséig téríti meg a kihelyezett részére.
11.
A kihelyezett lakhatása
(1) A kihelyező közigazgatási szerv a külszolgálat időtartamára a kihelyezett és ellátmánypótlékra jogosító családtagjai számára a családtagok számának és összetételének megfelelő szolgálati lakást biztosít. A kihelyezett és családtagjai kivételesen és csak ideiglenes jelleggel helyezhetők el szállodában. Ideiglenes szállodai elhelyezés esetén a kihelyező közigazgatási szerv nem téríti meg a külön rendelhető szállodai étkezések árát. A kihelyezett az egy hónapot meghaladó szállodai tartózkodás esetén a mindenkor érvényben lévő szolgálati lakások után fizetendő térítési díjat köteles fizetni.
(2) A kihelyezett köteles elfogadni az állomáshelyen rendelkezésre álló, a kihelyező közigazgatási szerv vagyonkezelésében álló KüM szolgálati lakást. Rendelkezésre álló KüM szolgálati lakás hiányában, a kihelyezettet elődje lakásában kell elhelyezni, ha ezt a lakásra kötött bérleti szerződés, valamint a kihelyezettnek a kihelyező okiraton szereplő, ellátmánypótlékra jogosító családtagjainak száma és összetétele, családi körülményei lehetővé teszi.
(3) A (2) bekezdésben foglalt lehetőség hiányában a kihelyező közigazgatási szerv szolgálati lakást bérel a kihelyezett számára. A bérleti szerződést a külképviseletek gazdálkodási rendjéről szóló, hatályos KüM utasításban foglaltak figyelembevételével kell megkötni.
(4) Amennyiben a kihelyezett a kihelyező közigazgatási szerv által biztosított szolgálati lakást nem kívánja igénybe venni, bérleti díj térítésére nem jogosult.
(5) A lakás birtokbavétele a kihelyezett és a gazdasági felelős, a gazdasági felelős távollétében az őt helyettesítő munkatárs jelenlétében felvett átadás-átvételi jegyzőkönyvvel történik. A jegyzőkönyvnek a leltár mellett a lakás, valamint a felszerelési és berendezési tárgyak állapotára vonatkozó megállapításokat is tartalmaznia kell, a mérőórák állásának rögzítése mellett. Az átadás-átvételi jegyzőkönyv felvételével egyidejűleg a kihelyezett nyilatkozatot ír alá, melyben vállalja, hogy a lakás (7) bekezdésben foglalt visszaadásával kapcsolatos összes kiadást saját költségen fedezi.
(6) Amennyiben a kihelyezettet elődje lakásában helyezik el, a lakás korábbi használója a gazdasági felelősnek, illetve a gazdasági felelős távollétében a külképviselet-vezető által kijelölt személynek, a gazdasági felelős, illetve a kijelölt személy pedig a kihelyezettnek adja át a lakást, az (5) bekezdésben foglalt eljárás szerint. Amennyiben a lakás korábbi használója neki felróhatóan nem vesz részt az átadás-átvételi eljárásban, és amennyiben vele szemben a kártérítés feltételei fennállnak, felróható távollétére nem hivatkozhat. Abban az esetben, ha az átadás-átvételi eljáráson önhibáján kívül nem tud jelen lenni, gondoskodni kell a lakás állapotának fényképfelvétel útján való rögzítéséről is.
(7) A külszolgálat idejére biztosított szolgálati lakást tiszta állapotban, berendezve kell a kihelyezett részére átadni. Berendezettnek az a lakás tekinthető, amelyik tartalmazza a 6. mellékletben felsorolt berendezési tárgyakat. A tiszta állapot a konyha, a fürdőszoba, a mellékhelyiségek fertőtlenítő tisztítását, a tisztasági festést, a festés utáni takarítást és ablaktisztítást jelenti. Ennek költségeit a kihelyező közigazgatási szerv fizeti.
(8) Amennyiben a külképviseleten a szolgálati lakás bútorozására megfelelő minőségű és mennyiségű bútor áll rendelkezésre, akkor a szolgálati lakás bútorozását, az utasítás 6. mellékletében szereplő eszközökkel való felszerelését, a meglévő eszközökkel kell megoldani, és a kihelyezett nem igényelheti a szolgálati lakás új bútorral és háztartási eszközökkel történő berendezését. Szükség esetén az elhasználódott eszközök az érvényes gazdálkodási utasítások betartásával lecserélhetők, kiegészíthetők.
(9) Amennyiben a kihelyezett bútorozatlan szolgálati lakásra tart igényt, mert azt saját tulajdonú bútorokkal és felszerelési eszközökkel kívánja berendezni, a bérleti szerződés megkötését megelőzően köteles írásban nyilatkozni, hogy a berendezési tárgyakat saját költségviselése mellett biztosítja, és ezzel összefüggésben sem raktározási, sem egyéb költség megtérítésére a kihelyező közigazgatási szervvel szemben nem tart igényt.
(10) A kihelyezett köteles gondoskodni a szolgálati lakás és berendezési tárgyainak rendeltetésszerű használatáról, állagának megőrzéséről, rendszeres takarításáról. A lakásban keletkezett kárt – beleértve a háziállat okozta kárt is – a kihelyezett köteles megtéríteni.
(11) Abban az esetben, ha a hivatali épületen kívül eső KüM szolgálati lakáshoz különösen kert, úszómedence, szauna stb. tartozik, akkor ezek fenntartási, karbantartási költsége, valamint az ingatlant körülvevő járda takarításának feladata és költsége a kihelyezettet terheli. Ez a szabály a rezidenciára nem vonatkozik.
(12) A lakásbérleti szerződés megszűnése esetén a szolgálati lakást kitakarítva és lomtalanítva kell visszaszolgáltatni a bérbeadónak. A lakásnak a bérbeadó részére történő visszaadása a kihelyezett és a gazdasági felelős jelenlétében történik, jegyzőkönyv felvétele mellett. A lakás állapotfelvételét olyan időpontban kell megtartani, hogy a bérbeadó által kifogásolt és az állapotfelvételi jegyzőkönyvbe foglalt károkat helyre lehessen állítani. A bérbeadó és a gazdasági felelős aláírásával ellátott visszaadási jegyzőkönyvben rögzíteni kell a feleknek az egymással szembeni követeléseit, ennek hiányában azt, hogy egymással szemben követelésük nincs. A bérleti szerződésben foglaltakat figyelembevéve a jegyzőkönyvben rendelkezni kell a letét visszafizetésének módjáról és határidejéről is.
(13) Az átadás-átvételi jegyzőkönyveket a külképviselet irattárában öt évig meg kell őrizni.
(14) A kihelyezett a külszolgálat lejártának időpontjáig – válsághelyzet kivételével – nem kötelezhető arra, hogy a számára biztosított szolgálati lakását hivatali célból ideiglenesen megossza vagy átengedje. A család összetételének és méretének megfelelő lakáscserét hivatali érdekből, a kihelyező közigazgatási szerv kezdeményezésére azonban köteles elfogadni.
(15) A lakás fenntartásával kapcsolatos költségek közül a kihelyező közigazgatási szerv fizeti a bérleti díjat, az ingatlan biztosításának költségeit – amennyiben az a fogadó ország jogszabályai alapján kötelező mintaszerződés részeként a bérlőt terheli –, az ingatlanközvetítői díjat, és az ingatlan állapotának felméréséhez a helyi jogszabályok alapján kötelezően igénybe vett szakértő díjának bérlőre eső költségeit. A kihelyezett viseli a lakás használatával kapcsolatos valamennyi közüzemi díjat – beleértve az alapdíjakat is –, továbbá az igénybe vett szolgáltatások díját, a közös költséget, a saját vagyontárgyaira kötött biztosítás, a felelősségbiztosítás költségeit, a garázs bérleti díját. A kihelyezett a bérleti díjba beépített, vagy számlával nem igazolható rezsiköltségeket a Külügyminisztériumnak az utasítás 4. melléklete szerint téríti, kivéve, ha a közüzemi szolgáltatás a helyi adottságok miatt ingyenes.
(16) Nem engedélyezhető a lakásbérleti szerződés megkötése, ha a bérleti szerződés a (15) bekezdésében meghatározott, a bérleti szerződéssel összefüggésben felmerült költségeket jogcímük és összegük tekintetében nem tünteti fel. A bérleti szerződés tervezetéhez – annak elválaszthatatlan mellékleteként – csatolni kell az ingatlan sematikus alaprajzát az egyes helyiségek megnevezésének az alapterületének feltüntetésével, az 5. melléklet szerinti, és a (15) bekezdésében foglalt költségelemeket tartalmazó, a szerződő felek aláírásával ellátott adatlapot. Az 5. melléklet szerinti adatlapot a kihelyező közigazgatási szerv vagyonkezelésében álló szolgálati lakások esetében is ki kell tölteni.
(17) A szolgáltatónak számla ellenében fizetendő közüzemi költség a külképviselet házipénztárából nem előlegezhető meg. Abban az esetben, ha a kihelyezett közvetlenül áll jogviszonyban a közüzemi szolgáltatóval, köteles a kihelyezés visszavonása esetén a közüzemi szolgáltató írásbeli nyilatkozatával a gazdasági felelősnek igazolni, hogy az igénybe vett szolgáltatások díjait kiegyenlítette. A közüzemi szolgáltató nyilatkozatát a gazdasági felelős a bérbeadóval történő elszámolás napjáig köteles a külképviselet irattárában megőrizni. Amennyiben a bérbeadó és a bérlő között a közüzemi és egyéb költségek elszámolása tekintetében vita merült fel, a vitatott összeggel összefüggő dokumentumot a jogvita lezárásáig kell megőrizni.
(18) A rezidencia magánlakrészének használata után, továbbá azokban a szolgálati lakásokban, amelyek a kihelyező közigazgatási szerv vagyonkezelésében állnak és egy vagy több közüzemi és egyéb szolgáltatás nem mérhető, illetőleg nem különíthető el a hivatali épület azonos szolgáltatásától, a 4. mellékletben foglalt mértékű térítést köteles a kihelyezett fizetni a kihelyező közigazgatási szerv részére. A térítések összegét az év tizenkét hónapjára kell kifizetni, beleértve a kihelyezett szabadságának időtartamát is. Töredék hónapot – a kihelyezés és a berendelés hónapjának kivételével – nem lehet elszámolni. A költségtérítések elszámolásának megtörténtét, helyességét a GFO Külképviseletek Gazdálkodás-felügyeleti Osztályának referensei ellenőrzik.
(19) Amennyiben a bérleti szerződés szerint a közüzemi szolgáltatásért – éves elszámolási kötelezettséggel – átalánydíjat kell fizetni a szolgáltatónak, a kihelyezett a lakás visszaszolgáltatásának napjáig köteles viselni a részszámlák, ennek hiányában – amennyiben rendelkezésre áll – az előző évi elszámoló számlán szereplő összeg arányos részét.
(20) A 4. mellékletben nem szereplő szolgáltatás esetén a külképviselet köteles a szolgáltatás leírását és a javasolt térítést megjelölve, véleményezés céljából megküldeni a GFO részére. A szolgáltatás besorolásáról a GFO dönt.
(21) Amennyiben a szolgálati lakáshoz garázs, illetve fedett kocsibeálló tartozik, azonban a lakásbérleti szerződés szövegéből nem állapítható meg ezek bérleti díja, továbbá ha a kihelyezett a magántulajdonú gépkocsiját a külképviselet-vezető engedélyével a hivatali épülethez tartozó területen (az épülethez közvetlenül tartozó garázsban, teremgarázsban) tárolja, a kihelyezett a lakásbérleti díjának 2%-át, de minimum 20 (húsz) EUR/hó térítést köteles fizetni. Nem kell a tárolásért fizetni, ha a gépjármű a fogadó állam biztonsági helyzetére való tekintettel parkol a külképviseleten belül. A Biztonsági, Informatikai és Távközlési Főosztály dönt a külképviseleten belüli parkolás szükségességéről.
(22) A kihelyezett kiérkezését követően a lakás használatba vételekor köteles nyilatkozatot tenni, amelyben hozzájárul, hogy a szolgálati lakásra irányadó, a 4. melléklet szerinti térítések összegét a kihelyező közigazgatási szerv a ténylegesen számfejtett devizaellátmányából havonta levonja. A nyilatkozatot a 3. melléklet tartalmazza.
(23) Vendéglakás, valamint tartalék lakás bármilyen jogcímen történő használata esetén, a telefonszámla kivételével, valamennyi közüzemi számla a külképviselet költségvetését terheli. Amennyiben a kihelyezett egy hónapot meghaladóan használja a vendéglakást, úgy köteles visszamenőleg, a használat első napjától viselni a 4. mellékletben foglalt térítési díjakat.
(24) A külképviselet vezetője a rezidencia magánlakrészének használatával összefüggésben a szolgálati lakások után fizetendő térítési díjakat köteles fizetni, viseli továbbá a magánbeszélgetések céljára létesített telefonvonal, valamint a magánlakrész takarításának költségeit.
12.
Egészségügyi ellátás
(1) A kihelyezettek, valamint a velük együtt külföldön tartózkodó ellátmánypótlékra jogosító személyek által – a külföldi tartózkodás kezdetét követően – indokoltan igénybe vett, az egészségbiztosítás terhére elszámolható egészségügyi ellátás igazolt költségei 85%-ának kifizetésére a Budapest Főváros Kormányhivatala Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervével (Egészségbiztosítási Pénztár) kötött megállapodásban foglaltak szerint kerülhet sor. Az Egészségbiztosítási Pénztár által térített egészségügyi szolgáltatásokat az utasítás 7. melléklete tartalmazza. Az Egészségbiztosítási Pénztár által térített szolgáltatás 85%-át a fent leírtak szerint az Egészségbiztosítási Pénztár téríti, míg a költségek fennmaradó 15%-át a kihelyezett viseli (önrész).
(2) A kihelyezést megelőzően igénybe vett, az állomáshelyre – orvos által igazoltan – előírt kötelező védőoltások költségét számla ellenében a kihelyező közigazgatási szerv megtéríti a kihelyezettnek és az ellátmánypótlékra jogosító személyeknek.
(3) Az állomáshelyen az indokoltan igénybe vett egészségügyi ellátás költségei akkor téríthetők meg, ha a kihelyezett és vele életvitelszerűen együtt élő, ellátmánypótlékra jogosító személy eleget tett az utasítás 3. pont (2) bekezdésben foglalt kötelezettségének.
(4) Az egészségügyi ellátás igénybevétele akkor tekinthető indokoltnak, ha
a) az egészségügyi ellátás igénybevétele sürgős szükség miatt merült fel,
b) a külföldi ellátás költsége nem haladja meg a belföldi ellátás, valamint a haza- és visszaszállítás (utazás) költségét, vagy
c) a haza- és visszaszállítás – a sürgős szükség esetét nem kimerítve – a biztosított állapotának romlását okozta volna.
(5) A kihelyezett a 7. mellékletben felsorolt gyógykezelés költségeivel összefüggésben költségtérítést a számla kibocsátása keltének hónapját követő hónap első napjától számított hat hónapon belül érvényesíthet. A kihelyezett köteles az egészségügyi szolgáltatásról kiállított számlát és a „Költségjegyzéket” a számla kiállításától számított harminc napon belül átadni a gazdasági felelősnek, aki azokat a legközelebbi pénztárnaplóval együtt felterjeszteni köteles. Amennyiben a kihelyezett ezt a határidőt elmulasztja, és ennek következtében a központba való felterjesztés időtartamát is figyelembe véve, az elszámolásra hat hónapon belül nem kerülhet sor, a megtérítési igénye nem vehető figyelembe.
(6) Amennyiben az igény – elévülés, hiányos dokumentáció, vagy egyéb ok miatt – nem teljesíthető, az elutasításról és a jogellenesen kifizetett költségtérítés visszafizetési kötelezettségéről a Bérgazdálkodási Osztály tájékoztatja a kihelyezettet.
(7) Ha költségkímélés érdekében az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele – előzetes engedély alapján – Magyarországon történik, az állomáshelyről történő hazautazás, valamint az állomáshelyre történő visszautazás költsége az egészségbiztosítás terhére záradékolás után elszámolható.
13.
A tartós külszolgálat ellátásával kapcsolatos egyéb szabályok
(1) Az ellátmánypótlékra jogosító személynek a fogadó államban, vagy más államban (beleértve a távmunkát is) történő munkavállalásához szükséges külügyminiszteri hozzájárulás iránti kérelmet a kihelyezett a Személyügyi Főosztálynak terjeszti fel. A kérelemhez csatolni kell:
a) a kihelyezett nyilatkozatát, amelyben tudomásul veszi, hogy családtagját a fogadó országban végzett munkából eredő munkajogi, társadalombiztosítási, adózási kérdésekben nemzetközi jogon alapuló kiváltság és mentesség nem illeti meg;
b) a fogadó ország által kiállított munkavállalási engedélyt, amennyiben a fogadó ország a kihelyezett családtagjának munkavállalásához munkavállalási engedélyt követel meg. Amennyiben nem, úgy a vonatkozó jogszabályi hivatkozást kell csatolni.
(2) Figyelemmel az R. 26. § (5) bekezdésére a kihelyezett köteles három munkanapon belül írásban az ellátmánypótlékra jogosító személy Magyarországon történő foglalkoztatására irányuló – ideértve az állomáshelyen történő távmunkát is – tevékenységét bejelenteni.
(3) Ellátmánypótlékra jogosító személlyel nem létesíthető helyi alkalmazotti jogviszony a fogadó államban működő magyar külképviseleten.
14.
Átmeneti és záró rendelkezések
(1) Jelen utasítás a közzétételét követő hónap első napján lép hatályba.
(2) A 3. pont (3) bekezdésében foglaltakat a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
(3) A 11. pont (15) bekezdésében foglalt költségek megállapíthatósága érdekében a hatályos bérleti szerződéssel rendelkezők az utasítás hatálybalépését követő 30 napon belül kötelesek az 5. melléklet szerinti Adatlapot kitölteni. Az adatlapot a kihelyező közigazgatási szerv vagyonkezelésében álló szolgálati lakás esetében is ki kell tölteni.
(4) Amennyiben a kihelyezett a (3) bekezdésében foglalt határidőben nem, vagy hiányosan nyújtja be az adatlapot, az utasítás szerint őt terhelő költségeket a kihelyező közigazgatási szerv állapítja meg.
(5) Az utasítás hatálybelépését megelőzően kihelyezettek is kötelesek a 11. pont (22) bekezdése szerinti nyilatkozat megtételére.
(6) A kihelyezett ellátmányának megállapításához használt szorzószámítási irányelvet a 8. melléklet tartalmazza.
(7)2
(8) Jelen utasítás 2. pontjának (1) bekezdésében foglalt szabályt jelen utasítás hatálybalépését követően létesített tartós külszolgálat esetén kell alkalmazni. Amennyiben hivatalsegéd, portás, gondnok, gépkocsivezető, takarító, reprezentációs munkatárs, telefonkezelő és egyéb kisegítő munkaköröket a kihelyezett közszolgálati jogviszony alapján lát el, az összeférhetetlenséget legkésőbb a kihelyezés legelső lejáratakor meg kell szüntetni.
1. melléklet a 2/2012. (II. 16.) KüM utasításhoz
Állomáshely: ………………………………
ELLÁTMÁNYPÓTLÉKRA JOGOSÍTÓ CSALÁDTAG TÁRGYHÓBAN SZERZETT
MUNKAJÖVEDELMÉNEK BEJELENTÉSE
Alulírott ……………………………………… kormánytisztviselő/munkavállaló büntető- és munkajogi felelősségem tudatában, a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet 26. § (2) bekezdés ab) és (3) bekezdés a) pontja által előírt kötelezettségem alapján tájékoztatom a külképviselet-vezető asszonyt/urat ellátmánypótlékra jogosító családtagom/családtagjaim tárgyhóban szerzett munkajövedelméről.
A bejelentés ……………… év …………… hónapot érinti.
Név |
Munkajövedelem típusa* |
A munkajövedelem tárgyhóban nem érte el az alapellátmány összegét |
A munkajövedelem tárgyhóban elérte az alapellátmány összegét |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
* Magyarországi munkajövedelem, külföldön szerzett munkajövedelem, megbízási díj, munkabér (kivéve kihelyező szerv által fizetett munkabér (illetmény).
Kelt ……………………………………
Látta:
…………….…………………………… |
………………………………………… |
kihelyezett |
külképviselet-vezető |
Intézkedésre: külképviselet gazdasági vezetője/felelőse
A bejelentő lapot a tárgyhavi adatszolgáltatás lezárásáig kell kitölteni és külképviselet-vezetői láttamozás után a gazdasági vezető/felelős részére átadni. Abban az esetben, ha a tárgyhó végéig a jelentett jövedelmi adatokban az ellátmánypótlék nagyságát érintő változás történik, a változást a következő havi bejelentésben kell jelenteni és a következő havi adatszolgáltatásban kell megjeleníteni. A bejelentőlap az ellátmány-számfejtés alapbizonylataként egy példányban a külképviseleten megőrzendő, másolata a pénztárnaplóban a tárgyhavi ellátmány-kifizetés elszámolásához csatolandó.
2. melléklet a 2/2012. (II. 16.) KüM utasításhoz
Állomáshely: ………………………………
ELLÁTMÁNYPÓTLÉKRA JOGOSÍTÓ CSALÁDTAG TÁVOLLÉTÉNEK BEJELENTÉSE
Alulírott ……………………………………………………… kormánytisztviselő/munkavállaló büntető- és munkajogi felelősségem tudatában a köztisztviselők tartós külszolgálatáról szóló 104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet 26. § (6) bekezdés által előírt kötelezettségem alapján tájékoztatom a külképviselet-vezető asszonyt/urat ellátmánypótlékra jogosító családtagom/családtagjaim távollétéről.
Név |
Elutazás tényleges időpontja |
Visszaérkezés tényleges időpontja |
Ténylegesen távol töltött naptári napok száma |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kelt …………………………………
Látta:
…………….…………………………… |
………………………………………… |
kihelyezett |
külképviselet-vezető |
A távollétről a bejelentő lap külképviselet-vezető által aláírt eredeti példányát tájékoztatásul a gazdasági felelősnek át kell adni. A bejelentő lapot egy példányban a külképviselet irattárában kell elhelyezni, másolatát a pénztárnaplóban a tárgyhavi ellátmány-kifizetés bizonylatához kell csatolni.
3. melléklet a 2/2012. (II. 16.) KüM utasításhoz
Állomáshely:…………………………………….
HOZZÁJÁRULÓ NYILATKOZAT DEVIZAELLÁTMÁNYBÓL TÖRTÉNŐ MUNKÁLTATÓI LEVONÁSHOZ
Alulírott ……………………………………… kormánytisztviselő/munkavállaló (szül. hely, idő: ………………………, an.: …………………………………, lakcím: ……………………………) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 161. § (1) bekezdésére tekintettel hozzájárulok, hogy a munkáltató az 1/2012. (II. 16.) KüM utasítás 4. mellékletében foglalt ………………………………… térítést devizaellátmányomból levonja.
Kelt,………………., 20…… év ………………… hó …… nap
4. melléklet a 2/2012. (II. 16.) KüM utasításhoz
A SZOLGÁLATI LAKÁSOK UTÁN FIZETENDŐ TÉRÍTÉSI DÍJAK
Rezsiköltség és egyéb szolgáltatások térítési díjai
Igénybe vett szolgáltatás |
Bérleti díj %-a |
elektromos áram |
2% |
fűtés-hűtés |
2% |
melegvíz-szolgáltatás, víz- és csatornadíj |
3% |
gáz |
2% |
internet és/vagy televízió |
0,5% |
szemétszállítás |
1% |
közös költség (pl. lift, közös helyiségek, járda takarítása, porta- és őrszolgálat, szauna és sportlétesítmények stb.) |
0,5% |
garázs, fedett gépkocsi beálló térítési díja |
2% (legalább 20 Eur/hó) |
A százalékos térítés számítási alapja az állomáshelyen bérelt lakások átlagos bérleti díja hasznos nm-re számítva. Az átlag bérleti díj számításának alapja a tárgyévet megelőző év IV. negyedévi adatszolgáltatásában szereplő bérlemények díjai, kivéve a rezidencia.
Azokon az állomáshelyeken, ahol a kihelyezett KüM szolgálati lakásban lakik, a GFO állapítja meg az irányadó négyzetméter árat az adott állomáshelyen fennálló ingatlanpiaci árak figyelembevételével, különös tekintettel a lakás állagára, méretére, komfortfokozatára, valamint az ingatlan városon belüli helyére, elhelyezésére.
5. melléklet a 2/2012. (II. 16.) KüM utasításhoz
ADATLAP
Bérlemény típusa* |
lakás |
sorház |
családi ház |
kertes villa |
|
|
|
|
|
Bérlemény hasznos alapterülete (m2) |
|
|
|
|
Közüzemi és egyéb költségek megállapításának módja* |
gáz |
fűtés |
elektromos áram |
közös költség |
internet és/vagy televízió |
víz- és csatorna |
Mérőkészülék szerint |
|
|
|
|
|
|
Szolgáltató számlája szerint |
|
|
|
|
|
|
Garázs* |
A bérleti szerződésben elkülönítetten szerepel a garázs, vagy fedett gépkocsi tároló bérleti díja |
A bérleti szerződésben elkülönítetten nem szerepel a garázs, vagy fedett gépkocsi tároló bérleti díja |
|
|
* Kérjük a megfelelő helyre X-et tenni.
6. melléklet a 2/2012. (II. 16.) KüM utasításhoz
A SZOLGÁLATI LAKÁS ALAPTERÜLETE, BERENDEZÉSE
I. Általános szempontok
1. Megfelelő, berendezett lakás az, amely a magyar jogszabályok szerint lakás céljára alkalmas, megfelel a hazai átlagos jó minőségű lakáskiviteli és lakberendezési színvonalnak, és alkalmas a kihelyezett, valamint ellátmánypótlékra jogosító családtagjai elhelyezésére.
2. A lakás mérete biztosításánál a következő alapelvet kell érvényre juttatni:
A kihelyezettet és házastársát vagy élettársát (a továbbiakban: házastárs) együttesen, továbbá minden két, 8 éven aluli gyermekét egy-egy hálószoba, a 8 évesnél idősebb gyermeket önálló szoba illeti meg. Továbbá biztosítandó külön nappali szoba.
3. Azokon az állomáshelyeken, ahol a lakásépítési gyakorlat az átlagos európai lakásépítési szokásoktól és megoldásoktól lényegesen különbözik (pl. afrikai, dél-amerikai, távol-keleti bungalow- és villarendszerű lakásépítkezés), az ott rendelkezésre álló lakások műszaki kivitele, eredeti felszereltsége, jelen irányelvben foglaltaktól eltér, a lakások bérlésénél – a gazdaságosság szem előtt tartásával – a szükséghez képest el lehet tekinteni.
4. Ellátmánypótlékra nem jogosító személy(ek)nek az állomáshelyen tartózkodása nem változtatja meg a lakás- és lakberendezési járandóságok mértékét és mennyiségét. E személy(ek) elhelyezése nem ad alapot többletjuttatásra (nagyobb lakás, több helyiség, nagyobb alapterület, külön bútorzat stb.).
5. Azokon az állomáshelyeken, ahol az elhelyezésre, a helyiségek számára és bútorzatára vonatkozó előírások végrehajtására nincs lehetőség, a Személyügyi Főosztály a kirendelést megelőzően ismerteti a kihelyezettel a várható lakáskörülményeket.
6. A lakásnak olyan városrészben, környezetben, épületben kell lennie, ahol a kihelyezett és családtagjainak élete, egészsége, biztonsága, vagyona nincs a belföldön átlagosnak tekinthetőnél nagyobb mértékben veszélyeztetve. Ha ennek megvalósítására az állomáshely sajátosságai miatt nyilvánvalóan nincs lehetőség, úgy az elhelyezést az állomáshely legbiztonságosabb részében kell megoldani.
7. A lakást és annak berendezését tiszta állapotban, legalább olyan mértékben berendezve kell a kirendelt rendelkezésére bocsátani, hogy a lakás már a beköltözéskor biztosítsa a lakhatási és pihenési feltételeket. A külképviselet előzetesen gondoskodik a szolgálati lakás tisztasági festéséről, takarításáról, az esetleges hibáik kijavításáról, a selejtezésről, a hiányok pótlásáról és a berendezésnek a kihelyezett körülményeihez igazításáról.
8. Az olyan országokban, ahol a helyi általános szokások szerint a lakások légkondicionáltak (hűtő-fűtő rendszerrel építik), a kihelyezettet ilyen lakásban kell elhelyezni. Ha a lakásban központi fűtés, vagy egyéb fűtési lehetőség nincs, de a helyi klíma miatt időnként fűteni szükséges, lakásonként legfeljebb 2 db fűtőkészülék biztosítható.
9. Indokolt esetben – a külképviselet vezetőjének döntése alapján – a várhatóan előálló, vagy bekövetkezett üzemzavarok, a hiányos, nem kielégítő, vagy nem működő közüzemi szolgáltatások ideiglenes pótlása és az életkörülmények elviselhetővé tétele érdekében az állomáshelyen külszolgálatot teljesítő valamennyi kihelyezett lakását a szükséges időre el lehet látni az alábbi (kisegítő) berendezésekkel:
– telepes, elemes, gázpalackos, vagy egyéb üzemű lámpák,
– elektromos, fűtőolajos, gázpalackos üzemű fűtőkészülékek,
– elektromos vagy gázpalackos üzemű főzőlap.
II. A lakberendezési, lakásfelszerelési tárgyak minőségi követelményei és elhasználódási időnormái
1. A kihelyezett részére biztosított lakásokba modern, vagy hagyományos stílusú (nem antik), jó minőségű – fejlett országokban a helyi lakáskultúra jellegét is figyelembe vevő – berendezést kell biztosítani. E berendezések elhasználódási időnormája 8–12 év (minimum két, egymás után kirendelt kihelyezett köteles használni a berendezést). Ezt követően mérlegelni kell a nagyfelújítás, illetve a berendezés szükségességét és gazdaságosságát.
2. A szolgálati lakásban biztosított TV és hűtőszekrény elhasználódási időnormája 8 év (két, egymás után kirendelt kihelyezett köteles használni a berendezést). Ezt követően mérlegelni kell javítás/csere szükségességét és gazdaságosságát.
3. Az elhasználódási időnormák nem vonatkoznak a fekhelyek cserélhető ágybetéteire (matrac). Minden kihelyezett és ellátmánypótlékra jogosító családtagja részére a külszolgálat időtartamára egy-egy új ágybetét biztosítandó, melynek vételárából a kihelyező közigazgatási szerv az állomáshelyre megállapított bruttó alapellátmány 15%-áig terjedő összeget térít, az e fölötti összeget a kihelyezett köteles viselni.
III. A kihelyezettek lakásaiba (rezidencia magánlakrészébe) a kihelyező szerv
az alábbi lakberendezési tárgyakat biztosítja
az alábbi lakberendezési tárgyakat biztosítja
a) Hálószoba (kihelyezett és házastársa részére):
– 1 db kétszemélyes franciaágy (fejrésszel), vagy 2 db egyszemélyes ágy,
– 2 db éjjeliszekrény, vagy olvasólámpa-asztalka,
– 2 db kisméretű fotel, vagy karszék, vagy szék,
– 1 db kisméretű asztal,
– padlószőnyeg hiányában gépi szőnyeg,
– 1 db magasított, akasztós ruhásszekrény,*
– 1 db magasított, polcos ruhásszekrény;*
b) További ellátmánypótlékra jogosító személy/gyermek után (lakószoba):
– 1 db (életkornak megfelelő méretű) fekhely, minden személy/gyermek részére (csecsemőkorú gyermekeknek babaágy, pelenkázóval),
– 1 db tanulóasztal, minden iskoláskorú gyermek részére,
– 1 db (életkornak megfelelő méretű) szék, személyenként/gyermekenként,
– 1 db könyvespolc, vagy játékpolc, vagy többcélú tárolóbútor,
– 1 db éjjeliszekrény, vagy olvasólámpa-asztalka fekhelyenként,
– padlószőnyeg hiányában gépi szőnyeg,
– 1 db akasztós-polcos ruhásszekrény;*
c) Nappali szoba:
– 1 ülőgarnitúra maximum 6 személyre (kanapé, fotelek, dohányzóasztal),
– 1 db szekrénysor,
– 1 db tévéállvány, vagy zeneszekrény (állvány),
– 1 db közép- vagy nagyképernyős színes televízió-készülék,
– padlószőnyeg hiányában gépi szőnyeg;
d) Előszoba/előtér:
– 1 db előszobafal (fogassor kalaptartó polccal, tükörrel),
– 1 db gépi előszobaszőnyeg/futószőnyeg (csak ha nincs faltól-falig szőnyeg),
– 1 db alacsony cipőszekrény (csak ha nincs beépített szekrény az előszobában);
e) Ebédlő/étkező (ha van külön helyiség):
– ebédlőgarnitúra (ebédlőasztal, székek, esetleg vitrin) hat, amennyiben a család mérete indokolja, legfeljebb nyolc személyre,
– padlószőnyeg hiányában gépi szőnyeg;
f) Konyha:
– beépített, vagy mobil, alsó- és felső konyhaszekrények (férőhelytől függően) rozsdamentes mosogatóval,
– ha nincs külön étkezőhelyiség: konyhaasztal,
– 2–6 db konyhai szék (ha nincs külön étkezőhelyiség),
– 1 db gáz-, villany- vagy kombinált tűzhely (minimum 3 égős), sütővel,
– 1 db mélyhűtős hűtőszekrény (minimálisan 200 liter űrtartalommal, ha a kihelyezett ellátmánypótlékra jogosító családtagok nélkül tartózkodik az állomáshelyen. Az űrtartalom – és ezzel együtt a hűtőszekrények száma – minden ellátmánypótlékra jogosító családtag után 50 literrel növelhető);
h) Fürdőszoba – WC:
– fürdőkád, zuhanyzóval (esetleg külön zuhanyfülke is),
– 1 db automata mosógép (minimum 4,5 kg, maximum 9 kg ruha mosásához),
– 1 db fali vagy álló mosdókagyló,
– 1 db fali pipereszekrény (polcos),
– 1 db fali fürdőszobatükör,
– 1 db WC-kagyló, zárt víztartállyal.
A *-gal jelölt bútorok csak abban az esetben biztosítandók, ha a szobákban, vagy közvetlen előterében nincs beépített gardróbszekrény.
7. melléklet a 2/2012. (II. 16.) KüM utasításhoz
AZ EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR ÁLTAL TÉRÍTETT
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE
EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK JEGYZÉKE
1. a) Fogászati ellátás
aa) 18 éves életkorig, ezt követően a középiskola, szakképző iskola nappali tagozatán folytatott tanulmányok ideje alatt, valamint a terhesség megállapításától a szülést követő 90 napig teljes körű alap- és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket,
ab) 18 éves életkor felett sürgősségi ellátásra, fogsebészeti ellátásra, fogkő-eltávolításra és az ínyelváltozások kezelésére,
ac) 60 éves életkor felett a b) pontban foglaltakon túl teljes körű alapellátásra és szakellátásra, ide nem értve a technikai költségeket,
ad) az életkortól függetlenül az alapbetegséggel kapcsolatos fog- szájbetegségek kezelésére, szakorvosi beutaló alapján fogászati góckeresésre,
ae) a külön jogszabály szerint fogmegtartó kezelésre,
af) az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy a fogászati ellátás keretében térítésmentesen jogosult sürgősségi ellátásra.
b) A 9/1993. (IV. 2.) NM rendelet szabályozza az alapellátás azon konzerváló fogászati ellátásait, melyek bekerültek a finanszírozott ellátási körbe. Ezek a következők:
ba) Amalgám tömés készítése több felszínre kiterjedően,
bb) Tömés készítése fotopolimerizációval egy felszínre kiterjedően,
bc) Tömés készítése fotopolimerizációval több felszínre kiterjedően,
bd) Polirozás, finírozás, tömésenként számolható el,
be) Tömés készítése kemopolimerizációval több felszínre kiterjedően,
bf) Gyökértömés csatornánként számolható el,
bg) Fogkorona felépítése gyári csappal (csak az orvosi költség).
2. Járóbeteg-szakellátás
A biztosított betegsége esetén jogosult járóbeteg-szakellátás keretében történő vizsgálatra, gyógykezelésre, ideértve az ellátás során felhasznált – az ellátás költségeinek megtérítése során figyelembe vett – gyógyszert, illetve kötszert is, továbbá a gyógykezeléshez szükséges orvosi szakvéleményre, gondozásra és a külön jogszabályban meghatározott esetekben a keresőképességének elbírálására.
3. Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás keretén belül:
a) A betegsége megállapításához szükséges vizsgálatokra,
b) az orvos előírása szerinti gyógykezelésre – ideértve a műtéti beavatkozásokat és az annak során felhasznált gyógyászati anyagokat, protetikai eszközöket is – és gyógyászati ellátásra,
c) gyógykezeléséhez szükséges gyógyszerre – ideértve a vérkészítményeket is –, kötszerre és ideiglenes gyógyászati segédeszközre, továbbá a gyógyászati segédeszköz használatának betanítására,
d) a gyógykezeléshez szükséges ápolásra, szakápolásra, továbbá az otthonába történő távozást követő időre vonatkozó életvezetési tanácsadásra, valamint diétás tanácsadásra,
e) étkezésre, ideértve az orvos által rendelt diétát is,
f) a rendelkezésre álló, az ellátás szakmai és etikai követelményeinek megfelelő színvonalú elhelyezésre arra az időtartamra, amíg az ellátás fekvőbeteg- gyógyintézeti körülmények között indokolt.
4. Szülészeti ellátás
A magzat méhen belüli gyógykezelése, továbbá szülészeti ellátás és terhesség orvosi indikáció alapján történő megszakítása. A biztosított külön jogszabály rendelkezései szerint jogosult anyatejellátásra.
8. melléklet a 2/2012. (II. 16.) KüM utasításhoz
SZORZÓSZÁMÍTÁSI TÁBLÁZAT
I. Diplomata személyzet
Diplomáciai rang |
külszolgálat ugyanabban a rangban |
||
első |
második |
harmadik |
|
nagykövet |
4,20–4,40 |
4,40–4,70 |
4,60–5,00 |
nagyköveti rangú főkonzul |
4,20 |
4,20 |
4,20 |
rk. követ, misszióvezető főkonzul |
3,60–3,80 |
3,70–3,90 |
3,80–4,00 |
I. o. tanácsos |
3,10–3,30 |
3,20–3,40 |
3,30–3,50 |
II. o. tanácsos |
2,80–3,00 |
3,00–3,20 |
|
I. o. titkár |
2,60–2,80 |
2,70–2,90 |
|
II. o. titkár |
2,50–2,70 |
|
|
III. o. titkár |
2,40–2,50 |
|
|
attasé |
2,30–2,40 |
|
|
II. Adminisztratív, technikai és kisegítő személyzet
1. Takarító, portás, hivatalsegéd, reprezentációs kisegítő
Kihelyezés |
Iskolai végzettség |
Adott munkanyelvből érvényben lévő nyelvvizsga |
|||
alapfokú |
középfokú |
alapfokú |
középfokú |
felsőfokú |
|
első |
1,40–1,50 |
1,50–1,60 |
|
+0,15 |
+0,2 |
második |
1,50–1,60 |
1,60–1,70 |
|||
harmadik |
1,60–1,70 |
1,70–1,80 |
|||
2. Gépkocsivezető, gondnok, szakács
Kihelyezés |
Iskolai végzettség |
Adott munkanyelvből érvényben lévő nyelvvizsga |
|||
alapfokú |
középfokú |
alapfokú |
középfokú |
felsőfokú |
|
első |
1,60–1,70 |
1,70–1,80 |
|
+0,15 |
+0,2 |
második |
1,70–1,80 |
1,80–1,90 |
|||
harmadik |
1,80–1,90 |
1,90–2,00 |
|||
3. Konzuli adminisztrátor, gazdasági ügyintéző, TÜK-kezelő, dokumentátor
Kihelyezés |
Iskolai végzettség |
Adott munkanyelvből érvényben lévő nyelvvizsga |
|||
középfokú |
felsőfokú |
alapfokú |
középfokú |
felsőfokú |
|
első |
1,70–1,80 |
1,80–1,90 |
|
|
+0,2 |
második |
1,80–1,90 |
1,90–2,00 |
|||
harmadik |
1,90–2,20 |
2,00–2,30 |
|||
4. Gazdasági felelős, titkárnő, rejtjelző, kommunikációs munkatárs
Kihelyezés |
Iskolai végzettség |
Adott munkanyelvből érvényben lévő nyelvvizsga |
|||
középfokú |
felsőfokú |
alapfokú |
középfokú |
felsőfokú |
|
első |
1,80–1,90 |
1,90–2,00 |
|
|
+0,2 |
második |
1,90–2,00 |
2,00–2,10 |
|||
harmadik |
2,00–2,30 |
2,10–2,40 |
|||
5. Gazdasági igazgató, rendszergazda
Kihelyezés |
Iskolai végzettség |
Adott munkanyelvből érvényben lévő nyelvvizsga |
||
középfokú |
alapfokú |
középfokú |
felsőfokú |
|
első |
2,00–2,20 |
|
|
+0,2 |
második |
2,20–2,40 |
|||
harmadik |
2,40–2,60 |
|||
6. Munkaszerződéssel ellátott munkakörök
Kulcsszám |
Munkakörök |
Szorzószám |
28 |
Szakmunkás képesítéssel rendelkező hivatalsegéd, gondnok, gépkocsivezető, telefonközpontos |
1,20–1,80 |
29 |
Szakmunkás képesítéssel nem rendelkező hivatalsegéd, gondnok, telefonközpontos, portás, takarító, reprezentációs kisegítő |
1,00–1,50 |
Megjegyzés:
1. Összevont munkakör esetén a magasabb szorzó az irányadó.
2. A diplomáciai ranggal rendelkező gazdasági igazgatók és rendszergazdák esetében a szorzó megállapítása a diplomáciai rangjuknak megfelelően történik.
9. melléklet a 2/2012. (II. 16.) KüM utasításhoz
Nyilatkozat
Alulírott …………………………………………………………… ezennel nyilatkozom,
hogy ellátmánypótlékra jogosító gyermekem:
név:
anyja neve:
születési hely, idő:
TAJ szám:
……………………………………-tól ……………………………………-ig Magyarországon tartózkodik.
Erre az időszakra deviza gyermek pótlékra nem vagyok jogosult, ezért kérem, hogy részemre belföldi pótlékot a gyermek ellátására számfejteni szíveskedjenek.
……………………………………… |
……………………………………… |
dátum |
aláírás |
1
Az utasítást a 8/2017. (III. 10.) KKM utasítás 50. pontja hatályon kívül helyezte 2017. augusztus 1. napjával.
2
A 14. pont (7) bekezdése a 2010: CXXX. törvény 12. § (2) bekezdése alapján hatályát vesztette.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás