nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet
az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról
2013-01-01
infinity
9
Jogszabály

368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet

az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 1–24., 26. és 27. pontjában és az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 72. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikkében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

Ávr. 1. § (1) E rendelet alkalmazásában

a) fejezetet irányító szerv és annak vezetője: az 1. mellékletben megjelölt szerv és személy,

b) fejlesztés: olyan – alapvetően felhalmozási kiadásokban megtestesülő – tevékenység, amely új, vagy a korábbinál műszaki, technikai szempontból korszerűbb tárgyi eszköz létrehozására irányul, illetve meglevő tárgyi eszköz műszaki, technikai paramétereinek korszerűsítését valósítja meg,

c) felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettség: a felsőoktatásban gazdaságtudományok képzési területen vagy a többciklusú képzés bevezetése előtt annak megfelelő egyetemi, főiskolai szakon szerzett végzettség, szakképzettség,

d) forgótőke: a központosított illetményszámfejtés esetén a megbízó és a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) között létrejött megállapodás alapján olyan engedményezés, amely jogszabályon és a munkavállaló egyéni megbízásán alapuló munkáltatói fizetési kötelezettség – ideértve a társadalombiztosítási szolgáltatások kifizetőhelyi kötelezettségét is – teljesítésének fedezetét képezi,

e) jogosulatlanul igénybe vett támogatás: a jogszabálysértően, nem rendeltetésszerűen vagy szerződésellenes módon felhasznált költségvetési támogatás,

f) közreműködő szervezet: az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a támogató képviseletében eljáró, jogszabályban kijelölt szervezet,

g) program: ágazati vagy térségi fejlesztési célt megvalósító fejlesztési terv, mely több egymással összefüggő projekt útján, az érintettek együttműködése alapján valósul meg, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom,

h) projekt: tartalmilag és formailag részletesen kidolgozott, megfelelő pénzügyi háttérrel és végrehajtási ütemezéssel rendelkező fejlesztési elképzelés, az európai uniós források felhasználása során a külön jogszabályban meghatározott fogalom,

i) támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve,

j) támogatási konstrukciók: a pályázati kiírás, program, egyedi költségvetési támogatás összefoglaló elnevezése,

k) támogatott tevékenység: az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás esetén a projekt, egyéb költségvetési támogatás esetén az a jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt tevékenység – ideértve a kedvezményezett működését is –, feladat, amely során felmerült költségek megtérítését a költségvetési támogatás részben vagy egészében biztosítja.

l)1

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmakat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint kell értelmezni.

(3) E rendelet alkalmazása során, ha az

a) alapító, irányító szervről rendelkezik, azon az Áht. 9. § (7) bekezdése szerint a költségvetési szerv felett felügyeleti hatáskörrel rendelkező szervet,

b)2 jegyzőről rendelkezik, azon a főjegyzőt

is érteni kell, ha törvény, vagy e rendelet egyéb rendelkezéséből kifejezetten más nem következik.

[Az Áht. 6. § (4) bekezdéséhez]

Ávr. 2. §3 A költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács alaptevékenységéhez kapcsolódó költségvetési bevételein belül kiemelt előirányzat

a)4

b)5 a működési és a felhalmozási célú támogatás államháztartáson belülről, amely az elkülönített állami pénzalapból, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezeteibe sorolt költségvetési szerv kivételével a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból, a központi, irányító szervi támogatás kivételével a helyi önkormányzattól, nemzetiségi önkormányzattól, , térségi fejlesztési tanácstól az államháztartás központi alrendszerén belülről kapott európai uniós forrásból származó pénzeszközből, a fejezeti kezelésű előirányzat bevételeként elszámolható összegből, és a központi költségvetés előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatából származik,

c) a közhatalmi bevétel, amely az Áht. 5. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bevételekből származik,

d) az intézményi működési bevétel, amely a működés során keletkezett bevételekből – így különösen az áru- és készletértékesítés, a nyújtott szolgáltatások ellenértéke, a bérleti díj bevételek, az intézményi ellátási díjak, az alkalmazottak térítése, az általános forgalmi adó bevételek, valamint a hozam- és kamatbevételek – származik,

e) a felhalmozási bevétel, amely a tárgyi eszközök és immateriális javak értékesítése és a pénzügyi befektetések bevételeiből származik,

f) a működési és a felhalmozási célú átvett pénzeszköz, amely az államháztartáson kívülről származó olyan forrás, amely ellenében az átadó az ellátandó feladatot meghatározhatja, de ellenszolgáltatást nem kér, az abból létrejött eredmény hasznosítási jogát nem köti ki, az átvevőt számlaadási kötelezettség nem terheli,

g)–h)6

i) az előző évi előirányzat-maradvány, pénzmaradvány, valamint a vállalkozási maradvány alaptevékenység ellátására történő igénybevétele.

II. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉSI SZERVEK JOGÁLLÁSA

[Az Áht. 7. § (2) bekezdéséhez és 46. § (2) bekezdéséhez]

Ávr. 3. § (1) A költségvetési szerv államháztartáson kívülről származó bevételei közül a közhatalmi bevétel, továbbá az intézményi működési bevételeken belül az ellátási díjak és az alkalmazottak térítése címen befolyt bevétel vállalkozási tevékenységre nem használható fel.

(2) A költségvetési szerv adott vállalkozási tevékenysége bevételének fedeznie kell legalább az adott tevékenységgel összefüggő valamennyi közvetlen kiadást, valamint az ahhoz hozzárendelhető közvetett kiadásokat, továbbá az amortizációt.

(3) Ha adott vállalkozási tevékenységnek a 64. § szerint megállapított maradványa három éven túl negatív, és arra az adott tevékenységgel összefüggésben keletkezett vállalkozási tartalék nem nyújt fedezetet, a költségvetési szerv érintett vállalkozási tevékenységét meg kell szüntetni.

[Az Áht. 8. § (1) és (2) bekezdéséhez]

Ávr. 4. § (1) Az Áht. 8. § (2) bekezdése szerinti közös alapításról az alapító szerveknek társulási megállapodást kell kötniük, amelynek tartalmaznia kell

a) az alapítás költségeinek forrását alapítók szerint,

b) a folyamatos működtetés, üzemeltetés feltételeit, ezen belül az alapítók hozzájárulásának arányát, mértékét, éves megállapításának módját,

c) az irányítási jogok gyakorlásának módját, esetleges megosztását vagy valamely alapító szerv részére történő kizárólagos biztosítását,

d) a közös működtetés megszűnésének, megszüntetésének szabályait, és

e) rendelkezést a jogszabályban foglalt egyéb kérdésekről.

(2) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában költségvetési szerv alapítása esetén csak akkor nyitható meg a költségvetési szerv fizetési számlája, ha a törzskönyvi nyilvántartásba vétele megtörtént.

[Az Áht. 8. § (4) bekezdéséhez]

Ávr. 5. § (1) Az alapító okirat tartalmazza a költségvetési szerv

a) nevét, székhelyét, esetleges telephelyeit,

b) az alapításáról rendelkező jogszabály teljes megjelölését, ha az alapításról jogszabály rendelkezett,

c)7 közfeladatát és alaptevékenységét, továbbá ezek államháztartás szakfeladatrendje szerinti megjelölését, államháztartási szakágazati besorolását,

d) illetékességét, működési körét,

e) irányító szervének nevét, székhelyét,

f) gazdálkodási besorolását,

g) vezetőjének megbízási rendjét, és

h) a foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölését.

(2) Az alapító okirat – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az alábbiak fennállása esetén tartalmazza a költségvetési szerv

a) jogelődjének megnevezését, székhelyét,

b) vállalkozási tevékenysége felső határát a módosított kiadási előirányzatok arányában, és

c) megszűnésének időpontját vagy pontos feltételét, ha határozott időre vagy bizonyos feltétel bekövetkeztéig hozzák létre.

(3) Ha az alapítói jogok és az irányítási jogok gyakorlására jogosult személye eltér, az alapító okiratban mindkettőt meg kell jelölni. Ha a költségvetési szervnek felügyeleti szerve van, ezt kell felügyeleti szerv elnevezéssel megjelölni az alapító okiratban.

(4) Az alapító okirat módosítása esetén el kell készíteni és a módosító okirathoz csatolni az egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratot is.

[Az Áht. 9. § (4) bekezdéséhez]

Ávr. 6. § Az Áht. 9. § (4) bekezdésében foglalt esetben utasításban vagy azon központi költségvetési szerv alapító okiratában, amely tekintetében a középirányító szerv az átruházott irányítói jogokat gyakorolja, meg kell határozni az egyes irányítói jogok gyakorlására jogosultat.

[Az Áht. 10. § (1)–(3) bekezdéséhez és 109. § (1) bekezdés 13. pontjához]

Ávr. 7. § (1) Ha törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv

a) a fejezetet irányító szerv, a fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv és a középirányító szerv,

b) a központi hivatal,

c) az önkormányzati hivatal,

d) az országos területi hálózattal rendelkező költségvetési szerv központi szerve,

e)8 a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, és

f) a költségvetési szervként működő közreműködő szervezet.

(2) Önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervnek – az (1) bekezdésben foglalt költségvetési szerveken kívül – az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely

a) jelentős terjedelmű és összetett közfeladatokat lát el,

b) a közfeladat ellátásában országos, megyei vagy egyéb, a településinél nagyobb területi jellegű illetékességgel jár el, vagy

c) esetén a közfeladat terjedelme, az ellátottak száma, az ügyfélforgalom volumene, az alaptevékenység ellátását támogató szellemi és fizikai tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besorolást indokolja.

(3) Önállóan működő költségvetési szervnek az a költségvetési szerv sorolható be különösen, amely

a) kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagozódik – ideértve a jogszabályban szakmai alapfeladat-ellátásként megjelölt ellátó jellegű tevékenységeket is – és szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes, vagy

b) a szellemi, fizikai támogató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehozását nem igényli, e funkciók más költségvetési szerv által elláthatók.

(4) Az országos nemzetiségi önkormányzat hivatala vezetőjének igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, okleveles közgazdász képesítéssel, vagy okleveles közigazgatási menedzser szakképesítéssel, a pénzügyi források és a vagyon mértékének megfelelő vezetési-szervezési és pénzügyi-gazdasági ismeretekkel, szakmai és vezetői gyakorlattal rendelkező, pályázati úton kiválasztott természetes személy nevezhető ki.

Ávr. 8. § (1) Az önállóan működő költségvetési szerv

a) az alapfeladatai ellátását szolgáló személyi juttatásokkal és az azokhoz kapcsolódó járulékok és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben,

b) egyéb előirányzatokkal a munkamegosztási megállapodásban foglaltaktól függően

rendelkezik.

(2) Az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv által az önállóan működő költségvetési szerv számára a 10. § szerint ellátott feladatok fedezetéül az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv nyilvántartásaiban elkülönített előirányzatok szolgálnak, amelyet az önállóan működő költségvetési szerv érdekében használ fel.

(3) Az önállóan működő költségvetési szerv feladatai ellátásáról, munkafolyamatai megszervezéséről oly módon gondoskodik, hogy az biztosítsa az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv költségvetésében részére megállapított előirányzatok takarékos felhasználását.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltak be nem tartása esetén az irányító szerv az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultságot visszavonhatja, korlátozhatja, továbbá elrendelheti a munkamegosztási megállapodás módosítását.

[Az Áht. 10. § (4) bekezdéséhez]

Ávr. 9. § (1) A gazdasági szervezet a költségvetési szerv és a hozzá rendelt költségvetési szervek működtetéséért, a költségvetés tervezéséért, az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának és felhasználásának (a továbbiakban együtt: gazdálkodás) végrehajtásáért, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a vagyon használatával, védelmével összefüggő feladatok teljesítéséért, a pénzügyi, számviteli rend betartásáért felelős szervezeti egység. A gazdasági szervezet feladatait indokolt esetben több szervezeti egység is elláthatja, azonban az egyes szervezeti egységek által ellátott tevékenységek között párhuzamosság nem lehet. Ilyen esetben a szervezeti egységek összességét kell gazdasági szervezetnek tekinteni.

(2)9

(3)10 A költségvetési szerv működtetésével, üzemeltetésével, a vagyon használatával, hasznosításával, védelmével kapcsolatos feladatok ellátása a gazdasági szervezeten kívül, szolgáltatás megrendelésével is történhet.

(4) Gazdasági szervezettel

a) az önállóan működő költségvetési szerv nem rendelkezik,

b) az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv jogszabály vagy az irányító szerv döntése alapján rendelkezhet.

(5)11 A gazdasági szervezetnek a 13. § (5) bekezdése szerinti ügyrenddel kell rendelkeznie. A gazdasági szervezet ügyrendjében nem kell szabályozni a 13. § (2), (3) és (3a) bekezdése szerint kiadott szabályzatokban rendezett kérdéseket. Ha a gazdasági szervezet feladatait több szervezeti egység látja el, a szervezeti egységeknek külön-külön kell rendelkezniük ügyrenddel, de a gazdasági szervezet egészére nézve nem kell külön ügyrendet készíteni.

(6) A központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok tekintetében a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatokat a gazdasági szervezetével vagy ezekkel a feladatokkal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt más szervezeti egységével látja el.

(7) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a kezelt elkülönített állami pénzalapokkal és társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat – figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra is – a gazdasági szervezetével vagy ezekkel a feladatokkal a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt más szervezeti egységével látja el.

(8) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatalokon belül működő szakigazgatási szerv törvény alapján valamely elkülönített állami pénzalap vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapja előirányzatai meghatározott része felett rendelkezési joggal bír, a feladatai ellátásával kapcsolatos gazdálkodási, nyilvántartás-vezetési, adatszolgáltatási feladatait az ezekkel a feladatokkal külön megbízott, a szakigazgatási szerven belül működő szervezeti egységével látja el.

(9)12 A 10. § (3a) és (3b) bekezdése szerinti költségvetési szerv a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és a társulás tekintetében a tervezéssel, gazdálkodással, ellenőrzéssel, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatokat a gazdasági szervezetével – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a költségvetési szerv vezetője által kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személlyel – látja el.

Ávr. 10. § (1)13 Ha a költségvetési szerv nem rendelkezik gazdasági szervezettel, az irányító szerv – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – köteles egy vagy több

a) az irányítása alá tartozó, vagy

b) más irányító szervvel kötött megállapodás alapján annak irányítása alá tartozó

gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervet kijelölni, amely(ek) a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tekintetében a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatokat ellátja. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki.

(2)14

(3)15 Az önkormányzati hivatal, a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv, vagy kifejezetten más költségvetési szerv tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatai ellátására létrehozott helyi önkormányzati költségvetési szerv külön gazdasági szervezet nélkül is kijelölhető a 9. § (1) bekezdésében megjelölt feladatok ellátására.

(3a)16 A gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal gazdasági szervezet hiányában is ellátja az Áht. 27. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat.

(3b)17 A társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági szervezet hiányában is ellátja az Áht. 27. § (4) bekezdése szerinti feladatokat.

(3c)18 A (3)–(3b) bekezdése szerinti esetekben a költségvetési szerv szervezetének egészében kell biztosítani a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok ellátását.

(4) A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv és a kijelölt költségvetési szerv a munkamegosztás és felelősségvállalás rendjét megállapodásban (a továbbiakban: munkamegosztási megállapodás) rögzíti.

(5) Az azonos irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szervek esetén a munkamegosztási megállapodást az irányító szerv hagyja jóvá. Más irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szerv kijelölése esetén az (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodásban rögzíteni kell az ellátandó feladatokat, valamint a munkamegosztási megállapodás jóváhagyásának rendjét.

(6)19 A munkamegosztási megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatok közül melyik feladatot melyik költségvetési szerv látja el.

(7)20

(8)21 A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv (7) bekezdésben nem említett, a 9. § (1) bekezdése szerinti feladatait az (1)–(3) bekezdés szerint kijelölt költségvetési szerv – kivéve, ha a 9. § (3) bekezdése szerinti feladatok ellátása szolgáltatás vásárlásával történik – az állományába tartozó alkalmazottakkal, a munkamegosztási megállapodásban rögzített helyen és módon látja el, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv vezetője ezen feladatok ellátásáért felelős alkalmazottakat külön kijelöl.

Ávr. 11. § (1) A költségvetési szerv gazdasági vezetője

a) irányítja és ellenőrzi a gazdasági szervezetet,

b)22 felelős az e rendeletben számára meghatározott feladatok ellátásáért, és

c) a költségvetési szerv más szervezeti egységéhez beosztott, továbbá a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szerv által foglalkoztatott, a tervezéssel, gazdálkodással, finanszírozással, adatszolgáltatással és beszámolással kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős alkalmazottaknak iránymutatást ad.

(2) Ha a gazdasági szervezet feladatait a 9. § (1) bekezdésében foglaltak szerint több szervezeti egység látja el, gazdasági vezetőnek e szervezeti egységek vezetőinek irányítását végző, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személyt kell tekinteni.

(3)23 A gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén gazdasági vezetőt nem kell megbízni, e rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait hozzá a 10. § (1)–(3) bekezdése szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetőjére nézve kell alkalmazni.

(4)24

(4a)25 A 10. § (3)–(3b) bekezdése szerinti gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a 9. § (1) bekezdése szerinti ott megjelölt feladatok ellátásáért a költségvetési szerv vezetője felel. Ez esetben a költségvetési szerv vezetőjére a 12. § (2) bekezdésében előírt követelményeket kell alkalmazni, kivéve ha a költségvetési szerv állományában van olyan személy, aki megfelel a 12. § (2) bekezdésében előírt követelményeknek és a költségvetési szerv vezetője e feladatok ellátására írásban kijelölte.

(5) E rendelet gazdasági vezetőre vonatkozó előírásait a 9. § (6) és (7) bekezdése esetén a kezelő szervnél a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal vagy társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatban a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységek vezetőire nézve is alkalmazni kell. A fővárosi és megyei kormányhivatal gazdasági vezetőjének feladatai nem terjednek ki a szakigazgatási szervein belül a 9. § (8) bekezdése alapján működő szervezeti egység feladataira, az ott megjelölt esetben a gazdasági vezető feladatainak ellátásáért a szervezeti egység vezetője felel.

(6) A gazdasági vezető a feladatait a költségvetési szerv – a 9. § (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv – vezetőjének közvetlen vezetése és ellenőrzése mellett látja el. A gazdasági vezető az általa ellátott feladatok tekintetében a költségvetési szerv – a 9. § (8) bekezdése szerinti szervezeti egység vezetője a szakigazgatási szerv – vezetőjének helyettese abban az esetben is, ha munkaköri elnevezése, beosztása ezt nem jelöli. Ezek a rendelkezések nem vonatkoznak a Legfőbb Ügyészség, az önkormányzati hivatal, a kormányhivatal, a költségvetési szervi formában működő autonóm államigazgatási szerv, valamint – a (7) bekezdésben foglaltak kivételével – a minisztérium gazdasági vezetőjére, akik a szervezeti és működési szabályzatban megjelölt személy vezetése és ellenőrzése alatt látják el feladataikat.

(7) A minisztérium gazdasági ügyekkel megbízott állami vezetője e rendelet alkalmazásában abban az esetben minősül gazdasági vezetőnek, ha az (1) bekezdés szerinti feladatokat kivétel nélkül ellátja.

(8) A gazdasági vezető átmeneti vagy tartós akadályoztatása esetén a költségvetési szerv vezetője haladéktalanul köteles gondoskodni helyettesítéséről, a gazdasági vezetői álláshely megüresedése esetén annak betöltéséről. Az álláshely betöltéséig tartó átmeneti időszakra a költségvetési szerv vezetője írásban az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettségű alkalmazottat jelöl ki a gazdasági vezetői feladatok ellátására az irányító szerv vezetőjének egyetértésével.

Ávr. 12. §26 (1) A gazdasági vezetőnek a felsőoktatásban szerzett végzettséggel és emellett

a) okleveles könyvvizsgálói vagy államháztartási mérlegképes könyvelői szakképesítéssel vagy az engedélyezés szempontjából ezzel egyenértékű szakképesítéssel, vagy

b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a gazdasági vezetői, belső ellenőri, érvényesítői, pénzügyi ellenjegyzői – 2012. január 1. előtt az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény szerinti ellenjegyzői –, vagy a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatok ellátásában költségvetési szervnél legalább öt éves igazolt szakmai gyakorlattal

kell rendelkeznie.

(2) A gazdasági vezetőnek szerepelnie kell az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban, és rendelkeznie kell a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel, kivéve ha az Szt. 150. § § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat a gazdasági vezető irányítása alá tartozó olyan személy látja el, aki rendelkezik az (1) bekezdés szerinti szakképesítéssel, szerepel az Szt. 151. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásban és rendelkezik a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel. A 11. § (4a) bekezdése szerint kijelölt személynek e feltételeknek kell megfelelnie.

(3) Költségvetési szervnél az Szt. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti feladatokat ellátó mérlegképes könyvelői szakképesítéssel és a tevékenység ellátására jogosító engedéllyel rendelkezők az Szt. 152. § (1) bekezdése szerinti továbbképzési kötelezettséget államháztartási szakon kötelesek teljesíteni.

[Az Áht. 10. § (5) bekezdéséhez]

Ávr. 13. § (1) A költségvetési szerv szervezeti és működési szabályzata tartalmazza

a) a költségvetési szerv alapításáról szóló jogszabály teljes megjelölését, ha a költségvetési szerv alapításáról jogszabály rendelkezett,

b) a költségvetési szerv alapító okiratának – ha azt az alapítás óta módosították, a hatályos, egységes szerkezetbe foglalt alapító okiratának – keltét, számát, az alapítás időpontját,

c) az ellátandó, és a szakfeladatrend szerint szakfeladat számmal és megnevezéssel besorolt alaptevékenységek, rendszeresen ellátott vállalkozási tevékenységek, valamint az alaptevékenységet szabályozó jogszabályok megjelölését,

d) azon gazdálkodó szervezetek részletes felsorolását, amelyek tekintetében a költségvetési szerv alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol,

e) a szervezeti felépítést és a működés rendjét, a szervezeti egységek – ezen belül a gazdasági szervezet – megnevezését, engedélyezett létszámát, feladatait, a költségvetési szerv szervezeti ábráját,

f) azon ügyköröket, amelyek során a szervezeti egységek vezetői a költségvetési szerv képviselőjeként járhatnak el,

g) a szervezeti és működési szabályzatban nevesített munkakörökhöz tartozó feladat- és hatásköröket, a hatáskörök gyakorlásának módját, a helyettesítés rendjét, az ezekhez kapcsolódó felelősségi szabályokat,

h) jogszabályban meghatározott kivétellel a munkáltatói jogok gyakorlásának – ideértve az átruházott munkáltatói jogokat is – rendjét, és

i) az irányító szerv által a 10. § (1)–(3) bekezdése szerint a költségvetési szervhez rendelt más költségvetési szervek felsorolását.

(2) A költségvetési szerv vezetője belső szabályzatban rendezi a működéséhez kapcsolódó, pénzügyi kihatással bíró, jogszabályban nem szabályozott kérdéseket, így különösen

a) a tervezéssel, gazdálkodással – így különösen a kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás gyakorlásának módjával, eljárási és dokumentációs részletszabályaival, valamint az ezeket végző személyek kijelölésének rendjével –, az ellenőrzési adatszolgáltatási és beszámolási feladatok teljesítésével kapcsolatos belső előírásokat, feltételeket,

b) a beszerzések lebonyolításával kapcsolatos eljárásrendet,

c) a belföldi és külföldi kiküldetések elrendelésével és lebonyolításával, elszámolásával kapcsolatos kérdéseket,

d) az anyag- és eszközgazdálkodás számviteli politikában nem szabályozott kérdéseit,

e) a reprezentációs kiadások felosztását, azok teljesítésének és elszámolásának szabályait,

f) a gépjárművek igénybevételének és használatának rendjét,

g) a vezetékes és rádiótelefonok használatát, és

h) a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.

(3) A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a kezelt központi kezelésű előirányzatokkal, fejezeti kezelésű előirányzatokkal, elkülönített állami pénzalapokkal, társadalombiztosítás pénzügyi alapjaival kapcsolatos tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladataira nézve külön szabályzatot készít a (2) bekezdés a) pontjában foglalt szempontok figyelembevételével.

(3a)27 A (2) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével belső szabályzataiban rendelkezik

a) az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat,

b) a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv a társulás, és

c) a térségi fejlesztési tanács munkaszervezete a térségi fejlesztési tanács

sajátos tervezési, gazdálkodási, ellenőrzési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatairól vagy ezekről külön szabályzatot készít.

(4) Ha a költségvetési szerv számára a (2) bekezdés b)–h) pontjában felsorolt tevékenységeket jogszabály alapján más költségvetési szerv alapfeladatként látja el vagy nyújtja, az adott tevékenységre vonatkozó szabályozást a feladatot ellátó költségvetési szervvel egyeztetett módon kell kiadni.

(5) A költségvetési szerv szervezeti egységei által ellátott feladatok munkafolyamatainak leírását, a szervezeti egység vezetőinek és alkalmazottainak feladat- és hatáskörét, a helyettesítés rendjét, továbbá a szervezeti egység költségvetési szerven belüli belső és azon kívüli külső kapcsolattartásának módját, szabályait – ha azokról a szervezeti és működési szabályzat vagy a költségvetési szerv más szabályzata nem rendelkezik – a szervezeti egységek ügyrendje tartalmazza.

[Az Áht. 11. §-ához]

Ávr. 14. § (1) A költségvetési szerv megszüntetését megelőzően az irányító szervnek gondoskodnia kell

a) a közfeladat jövőbeni ellátása módjának, szervezeti formájának meghatározásáról, kivéve, ha a megszüntetésre azért került sor, mert a közfeladat iránti szükséglet megszűnt,

b) az eszközök és a források leltározásáért, az éves költségvetési beszámoló elkészítéséért, a vagyonátadás lebonyolításáért felelős személyek kijelöléséről, a feladatok határidőinek meghatározásáról,

c) az ellátandó közfeladatokhoz tartozó hatósági engedélyeknek – a megszüntetendő költségvetési szerv kérelmére történő – visszavonásáról és annak előkészítéséről, hogy az új hatósági engedélyek a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részére kiadhatóak legyenek,

d) ha a közfeladat ellátásához díjbevétel kötődik, a díjbeszedési jogosultság átadásának előkészítéséről, és

e) a költségvetési szervnél foglalkoztatottakkal kapcsolatos munkáltatói intézkedések meghatározásáról, a határidők kijelöléséről, a közfeladatokat a továbbiakban ellátó szervek részéről történő továbbfoglalkoztatás lehetőségéről.

(2) A megszüntetésről rendelkező jogszabályban, megszüntető okiratban rendelkezni kell a megszüntetés okáról, a megszűnő költségvetési szerv közfeladatának jövőbeni ellátásáról, és meg kell jelölni azt a naptári napot ameddig, vagy azt az időtartamot, amelyre vonatkozóan, és meghatározható azon kör, mérték, amelyre kiterjedően a költségvetési szerv utoljára kötelezettséget vállalhat. A költségvetési szerv ezzel ellentétes kötelezettségvállalása semmis.

(3) A megszüntető okirat a (2) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmazza a megszűnő költségvetési szerv nevét, székhelyét, ha a megszüntetésről jogszabály rendelkezett a jogszabály teljes megjelölését, a megszüntetésről döntő szerv megnevezését és székhelyét, valamint a megszűnés módját.

(4) Ha közfeladat ellátásának kötelezettsége a költségvetési szerv megszüntetése nélkül kerül más államháztartáson belüli vagy kívüli szervezethez, a (2) bekezdésben foglaltakat a módosító okiratra nézve is alkalmazni kell.

(5) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában, ha az Áht. 8. § (3) bekezdése szerinti kiválás vagy a költségvetési szerv általános jogutódlással történő megszüntetése több alapító szervhez tartozó költségvetési szervet érint, vagy annak eredményeként megváltozik az irányító szerv, az alapító szervek megállapodásban jelölik ki az új irányító szervet. Ilyen esetben a megszüntető okiratot – kiválás esetén az alapító okirat módosítását – a korábbi alapító szerv, a létrejövő új költségvetési szerv alapító okiratát, továbbá az új irányító szerv irányítása alá került költségvetési szerv alapító okiratának módosítását a megállapodásban kijelölt új alapító szerv adja ki.

(6) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv megszüntetése esetén a költségvetési szerv előirányzatait a fejezetet irányító szervnek a megszüntetés napjával, de legkésőbb harminc napon belül, az előirányzatokat terhelő pénzforgalom nélküli tranzakciókat hatvan napon belül rendeznie kell a Kincstárnál. Ha a költségvetési szerv jogutódja a megszűnés napját követően jön létre vagy közfeladatát a jövőben az irányító szerv által alapított államháztartáson kívüli szervezet látja el, a megszűnő költségvetési szerv pénzeszközeit a fejezetet irányító szerv fizetési számlájára kell átvezetni.

III. FEJEZET

A TERVEZÉS ÉS A KÖLTSÉGVETÉS SZERKEZETE

[Az Áht. 13. § (2) bekezdéséhez]

Ávr. 15. § (1) A központi költségvetés fejezeteinek Áht. 13. § (2) bekezdése szerinti tervezett kiadási főösszegét az Áht. 29. § (1) bekezdése alapján az adott fejezetre megállapított összes kiadás szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként kell megállapítani.

(2) Szerkezeti változásként kell szerepeltetni

a) a tervévet megelőző évben tartós jelleggel átcsoportosított előirányzatok összegét,

b) a kiadási előirányzatoknak a közfeladatok megszűnéséből, intézmény átszervezésből, belső szerkezeti korszerűsítésből, vagy más hasonló okból adódó módosításait, és

d) a bevételi előirányzatok tartós változásait.

(3) Szintrehozásként kell számításba venni a költségvetési évet megelőző évben nem teljes éven át ellátott, szerkezeti változásként beépült közfeladatok egész évi bevételi és kiadási előirányzatának megfelelő összegű kiegészítését.

(4) A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv tervezett kiadásait az Áht. 13. § (2) bekezdése szerinti fejezeti főösszegen belül külön meg kell jelölni.

[Az Áht. 13. § (3) bekezdéséhez]

Ávr. 16. § (1) A fejezetet irányító szerv az Áht. 13. § (3) bekezdése szerinti tervezett bevételek és kiadások megállapításához meghatározza

a) az általános és kötelezően érvényesítendő tervezési követelményeket, előfeltételeket, módszertant, előírásokat,

b) a fejezetbe sorolt költségvetési szervek, központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok tervezett bevételi és kiadási előirányzatainak értékeit az Áht. 29. § (2) bekezdése alapján lebontott tervszámok 15. § szerinti szerkezeti változásokkal és a szintrehozásokkal módosított összegeként,

c) a b) pontban megjelölt adatokhoz igazodóan a közfeladatok ellátása körében a szakmai, működtetési, foglalkoztatási, díjazási követelményekben, feltételekben érvényesítendő változásokat, és

d) a tervezés eljárási teendőit, ideértve a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv és a hozzá rendelt gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv tervezésben való együttműködésének, munkamegosztásának feladatait,

és arról tájékoztatja a 17. § (1) bekezdése alapján a tervezett bevételek és kiadások kidolgozásáért felelősöket.

(2) A tervezett bevételek és kiadások között meg kell tervezni mindazokat a bevételeket és kiadásokat, amelyek

a) az ellátott közfeladatokkal kapcsolatosak,

b) a tapasztalatok alapján rendszeresen előfordulnak, vagy eseti jelleggel várhatóak,

c) jogszabályon, magánjogi kötelmen alapulnak, vagy

d) az eszközök hasznosításával függenek össze.

[Az Áht. 13. § (4) bekezdéséhez]

Ávr. 17. § (1) A költségvetési szerv, valamint az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve a tervezett bevételeket és kiadásokat, továbbá az Áht. 13. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmára vonatkozó javaslatokat a fejezetet irányító szervnek – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerven keresztül – küldi meg.

(2) A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételek és kiadások államháztartásért felelős miniszterrel való egyeztetését megelőzően

a) felülvizsgálja azokat abból a szempontból, hogy megfelelően érvényesítik-e az általa a 16. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megjelölt követelményeket, szempontokat,

b) kidolgozza a központi kezelésű előirányzatok, a fejezeti kezelésű előirányzatok, valamint saját – költségvetési szervi – tervezett bevételeit és kiadásait, és

c) véglegezi az Áht. 13. § (4) bekezdése szerinti tájékoztatás tartalmát.

(3) A Kormány és az Európai Unió Bizottsága által jóváhagyott éves vagy több évre szóló szakmai programokban vállalt kötelezettségek figyelembevételével kell éves szinten megtervezni a vállalt nemzeti társfinanszírozás összegét. A fejezetet irányító szerv a program benyújtásakor megjelölt finanszírozási eszközt a költségvetés tervezésekor biztosítja. Ha a Kormány célelőirányzatból történő finanszírozásra vállalt kötelezettségét, a fejezetet irányító szerv a tervezéskor a megfelelő célelőirányzatból elkülöníti és külön megtervezi az éves társfinanszírozás előirányzatát.

(4) A fejezetet irányító szerv a tervezett bevételeket és kiadásokat, valamint az Áht. 13. § (4) bekezdése szerinti intézkedéseket az államháztartásért felelős miniszterrel lefolytatott egyeztetések során rögzített szempontok alapján véglegezi. Ennek során döntenie kell a nem ellátható közfeladat átmeneti felfüggesztéséről, megszüntetéséről, vagy a szükséges forrásoknak a közfeladat ellátásához szükséges összegű átcsoportosításáról.

Ávr. 18. § A fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv a tervezett bevételei és kiadásai elkészítésére a 16. § (2) bekezdése, 17. § (2) bekezdés b) pontja és (4) bekezdése rendelkezéseit alkalmazza abban az esetben is, ha a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkezik, de más költségvetési szerv felett nem gyakorol irányító szervi hatásköröket, vagy önálló fejezettel nem rendelkezik, de fejezetet irányító szervi jogállással van felruházva. A szervezeten belül a tervezett bevételek és kiadások kialakításának, egyeztetésének rendjét belső szabályzat rögzíti.

[Az Áht. 14. § (5) bekezdéséhez]

Ávr. 19. § (1) Az Áht. 14. § (5) bekezdés a) pontja szerinti fejezetet irányító szervi jogállással bíró költségvetési szerv előirányzatai tekintetében fejezetet irányító szervnek a fejezeti jogállással bíró költségvetési szerv minősül. A kormányhivatal a központi költségvetés tervezéséhez (15–18. §), az előirányzat-maradvány elszámolásához (150–154. §), és a beszámoláshoz (160. és 161. §) kapcsolódóan megtett intézkedéseiről tájékoztatja azt a fejezetet irányító szervet, amely fejezethez a központi költségvetésben címrend szerint kapcsolódik. A fejezetet irányító szervi jogállással bíró más költségvetési szerv esetén a tájékoztatási kötelezettség nem érvényesül.

(2) A fejezetet irányító szerv mint költségvetési szerv és mint fejezetet irányító szerv e két feladatkörében külön félként eljárva szerződést nem köthet, más magánjogi kötelmet nem vállalhat, azonban a fejezetet irányító szervi minőségében az irányítása alá tartozó fejezetre költségvetési szervekre általa előírt követelményeket költségvetési szervként köteles teljesíteni.

[Az Áht. 17. §-ához]

Ávr. 20. § A központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai jogi személyiséggel nem bírnak, munkáltatóként munkaerőt nem foglalkoztathatnak, saját vagyonnal nem rendelkezhetnek.

[Az Áht. 18. § (4) bekezdéséhez]

Ávr. 21. § (1) A központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap nem költségvetési szervi formában működő kezelő szervére nézve a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzataira nézve el kell készítenie a 13. § (3) bekezdése szerinti szabályzatot.

(3) A kezelő szervnek a kezelt központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap előirányzatai tekintetében a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatok ellátásáért felelős szervezeti egységei vezetőjére a 11. és 12. §, alkalmazottaira az 55. § (3) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni.

Ávr. 22. § A központi költségvetés XLIII. fejezetébe sorolt központi kezelésű előirányzatok esetén a kezelő szerv a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (a továbbiakban: MNV Zrt.) és a Magyar Fejlesztési Bank Zrt.

[Az Áht. 21. §-ához]

Ávr. 23. § (1) A Kormány a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék felhasználásáról az államháztartásért felelős miniszter önállóan, vagy az államháztartásért felelős miniszter és a fejezetet irányító szerv vezetőjének együttesen benyújtott előterjesztése alapján dönt.

(2) Az előterjesztésben nyilatkozni kell arról, hogy a benyújtást megelőzően elvégzett felülvizsgálat alapján az igényelt közfeladat ellátására felhasználható szabad előirányzat nem áll rendelkezésre, a tartalékot visszatérítési kötelezettséggel igénylik-e, továbbá tájékoztatást kell adni a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék szabad előirányzatának összegéről.

(3) Visszatérítési kötelezettséggel igényelt tartalék esetén az előterjesztésben meg kell jelölni a visszafizetés tervezett időpontját.

(4) A Kormány egyedi határozatában fel kell tüntetni

a) a tartalék biztosításának célját, az elszámolás időpontját,

b) az átcsoportosítás egyszeri vagy tartós jellegét, és

c)28 az esetleges visszatérítési kötelezettséget és a visszafizetés időpontját.

(5) A Kormány egyedi határozata mellékletét a 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni.

(6) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból visszatérítési kötelezettséggel átcsoportosított előirányzat visszatérülését, valamint a bármely címen átcsoportosított előirányzat fel nem használt vagy nem rendeltetésszerűen felhasznált részét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára kell befizetni, amellyel az adott évi rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatát a Kormány megnövelheti.

[Az Áht. 23. § (2) bekezdéséhez]

Ávr. 24. § (1) A helyi önkormányzat költségvetési bevételei és költségvetési kiadásai között kell megtervezni

a)29 a helyi önkormányzat bevételeit – így különösen a helyi adó bevételeket, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásokat, a központi költségvetésből származó egyéb költségvetési támogatásokat –, elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek bevételeit,

b) a helyi önkormányzat kiadásait, így különösen

ba) a helyi önkormányzat nevében végzett beruházások, felújítások kiadásait beruházásonként, felújításonként,

ba) a helyi önkormányzat által a lakosságnak juttatott támogatásokat, szociális, rászorultsági jellegű ellátásokat,

bc) az általános és céltartalékot, és

bd) elkülönítetten az európai uniós forrásból finanszírozott támogatással megvalósuló programok, projektek kiadásait, valamint a helyi önkormányzat ilyen projektekhez történő hozzájárulásait.

(2)30 A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek közül az önkormányzati hivatal bevételi és kiadási előirányzatai között az önkormányzati hivatal nevében végzett tevékenységekkel kapcsolatos költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat kell megtervezni.

(3)31 A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szervek engedélyezett létszámán felül a költségvetési rendeletben költségvetési szervenként be kell mutatni az általuk foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát is. A helyi önkormányzat által foglalkoztatott közfoglalkoztatottak létszámát a költségvetési rendeletnek a helyi önkormányzat költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó részében kell bemutatni.

(4)32 A helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv költségvetési bevételeit, költségvetési kiadásait, engedélyezett létszámát abban az esetben is az irányító szerv költségvetési rendelete tartalmazza, ha a helyi önkormányzat más helyi önkormányzattal vagy társulással a 10. § (1) bekezdés b) pontja szerinti megállapodást kötött.

Ávr. 25. §33

[Az Áht. 24. § (1) bekezdéséhez]

Ávr. 26. § (1)34 A jegyző a helyi önkormányzat költségvetési koncepcióját a tervezett bevételek, a kötelezettségvállalások és más fizetési kötelezettségek, és a Kormány Áht. 13. § (1) bekezdése szerinti döntései figyelembevételével állítja össze.

(2) A polgármester a költségvetési koncepció tervezetéről a helyi önkormányzatnál működő bizottságok véleményét a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint kikéri, és azt a költségvetési koncepció tervezetéhez csatolja. A pénzügyi bizottságnak a költségvetési koncepció tervezetének egészéről véleményt kell alkotnia.

(3) A költségvetési koncepció tervezetét a képviselő-testület a bizottságok véleményével együtt megtárgyalja, és határozatot hoz a költségvetés-készítés további munkálatairól.

[Az Áht. 24. § (2) bekezdéséhez]

Ávr. 27. § (1) A jegyző a költségvetési rendelettervezetet a költségvetési szervek vezetőivel egyezteti, annak eredményét írásban rögzíti, majd a rendelettervezetet és az egyeztetés eredményét a polgármester a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint a képviselő-testület bizottságai elé terjeszti.

(2)35 A polgármester a képviselő-testület elé terjeszti a bizottságok által megtárgyalt rendelettervezetet, amelyhez csatolja legalább a pénzügyi bizottság írásos véleményét.

[Az Áht. 24. § (4) bekezdéséhez]

Ávr. 28. § Az Áht. 24. § (4) bekezdés c) pontja szerinti közvetett támogatásokat legalább az alábbi részletezettségben kell bemutatni:

a) az ellátottak térítési díjának, kártérítésének méltányossági alapon történő elengedésének összege,

b) a lakosság részére lakásépítéshez, lakásfelújításhoz nyújtott kölcsönök elengedésének összege,

c) a helyi adónál, gépjárműadónál biztosított kedvezmény, mentesség összege adónemenként,

d) a helyiségek, eszközök hasznosításából származó bevételből nyújtott kedvezmény, mentesség összege, és

e) az egyéb nyújtott kedvezmény vagy kölcsön elengedésének összege.

[Az Áht. 26. §-ához]

Ávr. 29. § (1) A helyi nemzetiségi önkormányzat költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. és 26–28. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a 24. § (2) bekezdése szerinti költségvetési bevételeket és költségvetési kiadásokat a helyi nemzetiségi önkormányzat bevételi és kiadási előirányzatai között kell szerepeltetni, jegyzőn az Áht. 27. § (2) bekezdése szerinti helyi önkormányzat jegyzőjét kell érteni.

(2)36 Az országos nemzetiségi önkormányzat, a térségi fejlesztési tanács költségvetési határozatának szerkezetére, elkészítésére a 24. §-t és a 26–28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt az országos nemzetiségi önkormányzat, térségi fejlesztési tanács tervezési feladatainak ellátásáért az Áht. 27. §-a szerint felelős szervet és annak vezetőjét kell érteni.

(3)37 A társulás költségvetési határozatának szerkezetére és elkészítésére a 24. §-t és a 26–28. §-t kell alkalmazni azzal, hogy az önkormányzati hivatal és a jegyző alatt a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szervet és annak vezetőjét kell érteni.

[Az Áht. 28. § (1) bekezdéséhez]

Ávr. 30. § Az Áht. 28. § (1) bekezdése szerinti szabályzatban rendelkezni kell különösen a fejezeti kezelésű előirányzatok módosításának, átcsoportosításának, a támogatói döntések meghozatala és a kötelezettségvállalás belső egyeztetési és engedélyezési eljárási, továbbá dokumentációs szabályairól, határidőiről, a pénzügyi teljesítés, a beszámoltatás, az ellenőrzés feladatainak rendjéről, mindezek határidőiről, szervezeti megosztásáról, az egyes szervezeti egységek feladatairól. Ha a fejezetet irányító szerv a szabályzatot jogalkotási jog hiányában adja ki, a szabályzatnak rendelkeznie kell az Áht. 109. § (5) bekezdésében foglaltakról is.

[Az Áht. 28. § (2) bekezdéséhez]

Ávr. 31. § (1)38 Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervekről és a fejezeti kezelésű előirányzatokról a költségvetési évet megelőző év december 20-áig az elfogadott központi költségvetésről szóló törvény – ha annak elfogadására e határidőt megelőző hetedik napig nem került sor az Országgyűlés Áht. 22. § (7) bekezdése szerinti határozata – alapján előzetes kincstári költségvetést kell a végleges kincstári költségvetésre meghatározott formátumban készíteni, és azt a Kincstár részére megküldeni.

(2) A fejezetet irányító szerv a kincstári költségvetést a költségvetési év január 10-éig állapítja meg, és azt megküldi az érintett költségvetési szerveknek, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerveinek, valamint a Kincstárnak. A kincstári költségvetésnek és az elemi költségvetésnek kiemelt előirányzati szinten meg kell egyeznie.

(3) Központi költségvetési szerv év közben történő alapítása esetén a költségvetési szerv alapító okiratának hatálybalépését, új fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési év közben történő létrehozása esetén a létrehozást követő nyolc napon belül kell a kincstári költségvetést megállapítani és megküldeni az érintett költségvetési szervnek, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervének, valamint a Kincstárnak.

(4) Az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kincstári költségvetését a kezelő szerv készíti el és küldi meg a Kincstárnak, legkésőbb a költségvetési év január 20-áig.

[Az Áht. 28. § (3)–(5) bekezdéséhez]

Ávr. 32. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv az elemi költségvetést a fejezetet irányító szervnek – a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv az e rendeletben meghatározott tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv útján – küldi meg a fejezetet irányító szerv által meghatározott időpontig.

(2) A fejezetet irányító szerv a megküldött elemi költségvetést felülvizsgálja és dönt annak jóváhagyásáról.

(3) A jóváhagyott elemi költségvetésekről a fejezetet irányító szerv a költségvetési év február 28-áig – év közben alapított költségvetési szerv esetén a kincstári költségvetés megállapítását követő negyvenöt napon belül – adatot szolgáltat a Kincstárnak.

(4) A fejezeti kezelésű előirányzatok elemi költségvetését a fejezetet irányító szerv készíti el és arról a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltat a Kincstárnak.

(5) Az elkülönített állami pénzalap kezelő szerve az elkülönített állami pénzalap elemi költségvetését a költségvetési év február 10-éig megküldi a fejezetet irányító szervnek. A fejezetet irányító szerv a benyújtott elemi költségvetést felülvizsgálja, dönt annak jóváhagyásáról, és a jóváhagyott elemi költségvetésről a költségvetési év február 15-éig adatot szolgáltat a Kincstárnak.

(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szervei elkészítik az általuk kezelt társadalombiztosítás pénzügyi alapja elemi költségvetését és arról a költségvetési év február 28-áig adatot szolgáltatnak a Kincstárnak.

Ávr. 33. § (1) Az önkormányzati hivatal a helyi önkormányzat, valamint a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv jóváhagyott elemi költségvetéséről az önkormányzati rendelettervezet képviselő-testület elé terjesztésének határidejét követő harminc napon belül adatot szolgáltat a Kincstár területileg illetékes szervéhez (a továbbiakban: Igazgatóság).

(2)39 A nemzetiségi önkormányzat, a társulás, a térségi fejlesztési tanács és az általuk irányított költségvetési szerv elemi költségvetésének elkészítésére az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy önkormányzati hivatalon az Áht. 27. §-a szerint az adatszolgáltatási feladatok ellátásáért felelős szervet kell érteni, és az országos nemzetiségi önkormányzat és az általa irányított költségvetési szervek jóváhagyott elemi költségvetését a Kincstár tíz napon belül továbbítja a nemzetiségpolitikáért felelős miniszternek.

IV. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉS VÉGREHAJTÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

[Az Áht. 30. §-ához]

Ávr. 34. § (1) Az államháztartás központi alrendszerében a költségvetési év eredeti vagy módosított előirányzatain felüli források évközi biztosítása – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – előirányzat-átcsoportosítással történik.

(2)40 Az államháztartás központi alrendszerén belül előirányzat-átcsoportosítás helyett a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalással kell teljesíteni

a) az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatok végleges felhasználását,

b) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzatainak továbbadását, ha annak forrása részben vagy egészben a 2. § b)–i) pontja szerinti bevétel, és

c) az olyan ügylet ellenértékét, amelyről az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján számlát, egyszerűsített számlát, nyugtát vagy számlát helyettesítő okmányt kell kiállítani.

(2a)41 Ha egyedi határozat a (2) bekezdés a) pontja szerinti előirányzatok vagy a (2) bekezdés b) pontja szerinti forrásokkal biztosított kiadási előirányzatok terhére történő előirányzat-átcsoportosításról rendelkezik, azt a Kincstár által vezetett fizetési számlák közötti (2) bekezdés szerinti átutalással kell végrehajtani.

(3) Az államháztartás központi alrendszerében a természetes személyek és az államháztartás központi alrendszerén kívüli jogi személyek, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek számára a kiadásokat a fizetési számlák megterhelésével vagy – ha jogszabály azt megengedi – készpénzes fizetéssel kell teljesíteni.

Ávr. 34/A. §42 A támogatások államháztartáson belülről és az átvett pénzeszközök bevételi előirányzatai a költségvetési évben meghatározott céllal rendelkezésre bocsátott költségvetési bevételekkel abban az esetben is megnövelhetők, ha a bevételi előirányzatok még nem teljesültek túl, azonban az adott cél a költségvetési év bevételi előirányzatainak tervezésekor nem volt figyelembe vehető.

Ávr. 35. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat közhatalmi bevételek, intézményi működési bevételek és felhalmozási bevételek eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított bevételi előirányzatán felüli többletbevétel az irányító szerv előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti többletbevétel a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat esetén eléri az (1) bekezdés szerinti bevételi előirányzat 30%-át, de legalább az ötven millió forintot, az ezt meghaladó többletbevétel az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével, a felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, a fejezetet irányító szerv hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosítás után használható fel.

(3) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a többletbevétel felhasználására irányuló kérelmet a fejezetet irányító szervhez nyújtja be. A fejezeti kezelésű előirányzat (2) bekezdés szerinti hányadot vagy összeget el nem érő többletbevételének felhasználására abban az esetben kell engedélyt kérni, ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve nem azonos a fejezetet irányító szervvel. Ha a fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve a fejezetet irányító szerv, a bevételi előirányzat növelésére fejezetet irányító szervi hatáskörben kiadott intézkedést az engedély megadásának kell tekinteni.

(4) A fejezet irányító szerv a (3) bekezdés alapján beérkezett kérelmeket és a fejezetet irányító szerv által kezelt fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételeit megvizsgálja abból a szempontból, hogy annak felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye szükséges-e, ennek alapján dönt a felhasználás engedélyezéséről, megtagadásáról, vagy – ha a többletbevétel felhasználásával egyébként egyetért – azok jóváhagyására kérelmet nyújt be az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben ismertetni kell a többletbevétel keletkezésének okát, a bevétel jellegét, tervezett felhasználási módját, külön megjelölve, ha annak felhasználási célja jogszabály, szerződés, nemzetközi kötelezettség vagy más hasonló okból kötött.

(5) Az államháztartásért felelős miniszter döntését a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül hozza meg, amelyben meghatározhatja a többletbevétel felhasználásának engedélyezett célját is. Ha az államháztartásért felelős miniszter határidőn belül nem nyilatkozik, úgy kell tekinteni, hogy a többletbevétel – a fejezetet irányító szerv által benyújtott kérelemben megfogalmazott céllal történő – felhasználásával egyetért.

(6) Ha a többletbevétel felhasználásához az államháztartásért felelős miniszter engedélye nem szükséges, és a többletbevétel felhasználásával az irányító szerv egyetért, vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását engedélyezi, az érintett bevételi és az engedélyezett felhasználási célnak megfelelő kiadási előirányzat módosítását az irányító szerv kezdeményezi, és erről az érintetteket egyidejűleg értesíti.

(7) Ha az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter a többletbevétel felhasználását nem engedélyezi, az irányító szerv erről az érintetteket értesíti.

(8) A felhasználásra nem engedélyezett többletbevételt a döntés közlésétől számított öt napon belül központi költségvetési szerv és fejezeti kezelésű előirányzat esetén a központi költségvetésbe – a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fejezeteibe sorolt költségvetési szerv esetén azon belül az adott társadalombiztosítás pénzügyi alapjába –, egyéb költségvetési szerv esetén az irányító szerv költségvetésébe be kell fizetni.

(9) Az irányító szerv vagy az államháztartásért felelős miniszter döntéséig a többletbevétellel a költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat bevételi előirányzatait nem lehet módosítani. Az irányító szerv a befizetési kötelezettségről történő tájékoztatásával egyidejűleg kezdeményezi a szükséges előirányzat-módosítást.

(10) Az (1), és az (5)–(9) bekezdésben foglaltaktól eltérően a helyi önkormányzati, helyi nemzetiségi önkormányzati és országos nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv értékhatárhoz kötött előzetes engedélyt adhat a többletbevétel felhasználásához. Ez esetben az irányító szerv hatáskörében az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása alapján kerül sor.

[Az Áht. 31. § (3) bekezdéséhez]

Ávr. 36. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv saját hatáskörben a kiadási és bevételi előirányzatokat a 2. § b) és f)–h) pontja szerinti bevételek eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, a vállalkozási tartalékából és – e rendeletben foglaltak szerinti esetben – az előirányzat-maradványából megemelheti.

(2) A költségvetési szerv személyi juttatások kiemelt előirányzata

a) a 35. § szerint jóváhagyott többletbevétellel,

b) a költségvetési szerv kötelezettségvállalással terhelt maradványának személyi juttatásokból származó részével,

c) az átvett maradvány személyi juttatások növelésére felhasználható részével, és

d) a költségvetési szervnél eredeti előirányzatként nem megtervezett, év közben rendelkezésre bocsátott, felhasználási célja szerint személyi jellegű kifizetést tartalmazó egyéb forrásból

növelhető.

(3) A (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti forrás illetmény- vagy munkabéremelésre, a meglévő létszám határozatlan időre szóló foglalkoztatással történő növelésére abban az esetben használható fel, és a (2) bekezdés a) pontja szerinti többletbevétel ilyen célú felhasználására is csak abban az esetben adható engedély, ha a forrás tartós és a következő évben a költségvetési szerv költségvetésében eredeti előirányzatként megtervezik.

(4) A fejezetet irányító szerv a fejezeti kezelésű előirányzat bevételi és kiadási előirányzatait a 2. § b) és f)–h) pontja szerinti bevételek eredeti vagy – ha a bevételek tervezettől történő elmaradása miatt csökkentették – módosított előirányzatán felül pénzügyileg teljesült összeggel, továbbá – e rendeletben foglaltak szerinti esetben – a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzat-maradványából megemelheti.

[Az Áht. 32. §-ához]

Ávr. 37. § (1) Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető központi kezelésű előirányzatok túllépése esetén a Kincstár az előirányzat-felhasználási keretet megemeli.

(2) Az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető fejezeti kezelésű előirányzatok túllépésekor a fejezetet irányító szervnek a folyósítást megelőzően – a Kincstár által megállapított formában – be kell nyújtania az államháztartásért felelős miniszternek az eredeti előirányzat túllépését megalapozó indokokat és számításokat. Ha a túllépés korábban közölt adataiban változás következik be, azokról ismételten adatot kell szolgáltatni.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés szerint benyújtott számítások, indokolások jog- és tényszerűségét megvizsgálja, megfelelően igazolt igény esetén jelzi a Kincstár részére a folyósítás engedélyezését, egyéb esetben felhívja a fejezetet irányító szervet a hiányosságok pótlására. A megnyitott előirányzat-felhasználási keret fel nem használt részének visszautalását a fejezetet irányító szerv kezdeményezi a Kincstárnál.

[Az Áht. 33. § (1) bekezdéséhez]

Ávr. 38. § A Kormány hatáskörében elrendelt előirányzat-átcsoportosításhoz a határozat mellékletét a 2. melléklet szerinti formában kell elkészíteni.

Ávr. 39. §43 (1) Ha a 101. § (4) bekezdése szerinti lemondás az ellátott feladat átadásával függ össze és a feladat átvevője a központi költségvetésről szóló törvény alapján támogatás igénybevételére jogosult, az érintett összeget a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetének előirányzatairól a támogatás további folyósítását biztosító előirányzatra kell átcsoportosítani a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott igényjogosultsági szabályok szerint.

(2) Ha a központi költségvetésről szóló törvény alapján támogatás igénybevételére jogosult év közben az ellátott feladatot annak a helyi önkormányzatnak, helyi nemzetiségi önkormányzatnak átadja, amelynek az kötelező feladat-ellátási körébe tartozik, az érintett előirányzatot a támogatást addig folyósító előirányzatról a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetének előirányzataira át kell csoportosítani a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott igényjogosultsági szabályok szerint.

[Az Áht. 33. § (2) bekezdéséhez]

Ávr. 40. § Ha a fejezetet irányító szerv év közben előre nem tervezett, a 2. § b), f) vagy g) pontja szerinti bevételhez jut, és a fejezeti kezelésű előirányzatok között a bevétellel azonos kiadási cél nem került jóváhagyásra, új fejezeti kezelésű előirányzatot hozhat létre.

[Az Áht. 33. § (3)–(8) bekezdéséhez]

Ávr. 41. § (1) Az Áht. 33. § (3) bekezdése szerinti átcsoportosítás során a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv előirányzatát nem csökkentheti a miniszter által adományozott kitüntetések, elismerések, és az irányító szerv jutalmazási vagy más teljesítményösztönzési célú kifizetései pénzügyi fedezetének biztosítása céljából.

(2) Az Áht. 33. § (3)–(6) bekezdése szerinti átcsoportosítás során nem megengedett az átcsoportosított összeg jutalmazási célú felhasználása, a jogszabályi előírás alapján kötelezően kifizetett jutalmak kivételével.

(3) Az Áht. 33. § (8) bekezdése szerinti megállapodás alapján végrehajtott előirányzat-átcsoportosítás esetén, ha az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója az előirányzatot átvevő fejezetet irányító szerv irányítása alá tartozó költségvetési szerv, a megállapodást ez a költségvetési szerv is aláírja. Ebben az esetben a fejezetet irányító szerv arra vállal kötelezettséget, hogy az átvett előirányzatot a végső felhasználó rendelkezésére bocsátja, a felhasználás elszámoltatásában közreműködik, és a fel nem használt, továbbá a nem rendeltetésszerűen felhasznált előirányzatot az átadó jelzése alapján elvonja, az átcsoportosított előirányzat végső felhasználója pedig a megállapodásban az átvevőre nézve megállapított összes egyéb kötelezettség teljesítéséért felel.

(4) Az Áht. 33. § (2)–(7) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

[Az Áht. 34. § (3) bekezdéséhez]44

Ávr. 42. § Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a kiadási és bevételi előirányzatokat saját hatáskörben a 36. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint megemelheti.

[Az Áht. 35. §-ához]

Ávr. 43. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzat kiemelt előirányzatai között a fejezetet irányító szerv átcsoportosítást hajthat végre.

(2) A költségvetési szerv a kiemelt előirányzatok között átcsoportosítást hajthat végre.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti átcsoportosítás nem irányulhat a személyi juttatások előirányzatának növelésére, kivéve, ha az irányító szerv – a Kormány irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt fejezeti kezelésű előirányzat, költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter – azt engedélyezi az előirányzatok jóváhagyásakor még nem ismert jogszabályváltozás miatt.

(4) A költségvetési szerv alaptevékenysége körében szellemi tevékenység szerződéssel, számla ellenében történő igénybevételére szolgáló kiadási előirányzat csak a személyi juttatások terhére növelhető.

Ávr. 43/A. §45 (1)46 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a képviselő-testület, a nemzetiségi önkormányzat testülete, közgyűlése, a társulási tanács, illetve a térségi fejlesztési tanács jogosult.

(2) A költségvetési rendelet a helyi önkormányzat költségvetési kiadásai kiemelt előirányzatai közötti átcsoportosításra a polgármester számára felhatalmazást adhat.

Ávr. 44. § (1) A 43. § (1) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a fejezetet irányító szerv vezetője, vagy az általa írásban kijelölt, a fejezetet irányító szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

(2) A 43. § (2) bekezdése szerinti intézkedés elrendelésére a költségvetési szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a költségvetési szerv állományába tartozó személy jogosult, és az intézkedést az 55. § szabályainak megfelelően kijelölt pénzügyi ellenjegyző ellenjegyzi.

[Az Áht. 36. § (1) bekezdéséhez]

Ávr. 45. § (1)47 A közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) szerint a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény, részvételi, ajánlattételi felhívás – a Kbt. 40. § (3) bekezdése alapján megindított közbeszerzési eljárás kivételével –, a pályázati kiírás, továbbá minden olyan nyilatkozat, harmadik személlyel szemben vállalt kötelezettség, amely feltételesen, valamely személy nyilatkozatától függő fizetési kötelezettséget tanúsít, a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel kötelezettségvállalásnak tekintendő.

(2) Ha a közbeszerzési eljárás, pályázat eredménytelen lett, a fizetési kötelezettséget keletkeztető nyilatkozat nem történt meg, a korábban lekötött előirányzat lekötését a kötelezettségvállalások meghiúsulásának szabályai szerint fel kell oldani.

(3) Kezesség, garancia vállalására törvényben és e rendeletben foglalt szabályok szerint kerülhet sor. Ha a jogosult a kezességet beváltja, a garanciát érvényesíti, az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel kapcsolatos szabályokat kell alkalmazni.

(4) A kötelezettségvállalásra és pénzügyi ellenjegyzésre vonatkozó rendelkezéseket a kötelezettségvállalások olyan tartalmú módosítására is alkalmazni kell, amely a korábban megállapított fizetési kötelezettségek összegét növeli, vagy a 46. § szerint érintett évek közötti megoszlását módosítja.

[Az Áht. 36. § (3) bekezdéséhez]

Ávr. 46. § (1) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat költségvetési évi kiadási előirányzatai terhére abban az esetben vállalható kötelezettség, ha az abból származó valamennyi kifizetés a költségvetési évet követő év június 30-áig megtörténik.

(2) A költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat előirányzatai terhére határozatlan idejű vagy a költségvetési évet követő év június 30-át követő időpontra is fizetési kötelezettséget tartalmazó határozott idejű fizetési kötelezettség (a továbbiakban: több év előirányzatait terhelő kötelezettségvállalás) esetén

a) a december 31-éig esedékes fizetési kötelezettségek mértékéig a költségvetési év,

b) a december 31-ét követően esedékes fizetési kötelezettségek az esedékesség szerinti év

kiadási előirányzatai terhére vállalható kötelezettség.

(3)48 A központi kezelésű előirányzatok, helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok, társulások és a térségi fejlesztési tanácsok kiadási előirányzatai terhére kötelezettségvállalásra a (2) bekezdés szerint kerülhet sor.

(4) Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségekkel az (1)–(3) bekezdés szerint kell a költségvetési év vagy az azt követő évek szabad kiadási előirányzatait csökkenteni.

[Az Áht. 36. § (6) bekezdéséhez]

Ávr. 47. § A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére kizárólag a költségvetési évben, az adott költségvetési évre szóló teljesítéssel vállalható kötelezettség.

Ávr. 48. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv több év előirányzatait terhelő kötelezettséget a fejezetet irányító szerv – a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv az államháztartásért felelős miniszter – előzetes engedélyével vállalhat, ha a kötelezettségvállalás összegének

a) költségvetési évre jutó része a kötelezettségvállalás időpontjában a módosított kiadási előirányzatok 10%-át, vagy

b) egy évre számított értéke a költségvetési évet követő három év bármelyikében az Áht. 36. § (4) bekezdése szerint adott évre vállalható kötelezettségek 5%-át

eléri vagy meghaladja.

(2) Nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter vagy a fejezetet irányító szerv engedélyét kérni

a) a személyi juttatások, valamint a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó felhasználása során, ide nem értve a külső személyi juttatások előirányzata terhére kötött, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő szerződéseket, és

b) a dologi előirányzatok felhasználása során az üzemeltetéshez-fenntartáshoz, a költségvetési szerv alapvető közszolgáltatásokkal történő ellátásához kapcsolódó olyan, az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek egyébként megfelelő szerződések megkötéséhez, amelyek esetében a költségvetési szervnek – akár jogszabály, akár a piaci viszonyok miatt – nincs érdemi mérlegelési lehetősége a szerződés megkötése, feltételeinek, ellenértékének meghatározása terén.

Ávr. 49. § Nem vállalható több év előirányzatait terhelő kötelezettség olyan költségvetési támogatás biztosítására, amely

a) az Áht. 32. § a) és d) pontja szerinti előirányzatok, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap előirányzatai, valamint az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatására szolgáló előirányzat kivételével előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatot terhelne,

b) célja a kedvezményezett működésének támogatása, vagy

c) esetén nem bizonyítható a többéves kötelezettség indokoltsága, a támogatott tevékenység több évre átnyúló jellege.

Ávr. 50. § (1) A megkötött visszterhes szerződésnek, adott megbízásnak, megrendelésnek, vagy más hasonló visszterhes magánjogi kötelem írásba foglalását tartalmazó okiratnak az általános adatokon, feltételeken túlmenően tartalmaznia kell

a) a szakmai, műszaki teljesítés mennyiségi és minőségi jellemzőinek meghatározását, határidejét,

b) a kifizetendő összeget vagy a számlázás alapjául szolgáló egységárat, a pénzügyi teljesítés devizanemét, módját és feltételeit,

c) a kifizetés határidejét, több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén évenkénti ütemezésben, és

d) a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását.

(2) A külső személyi juttatások és a szellemi tevékenység számla ellenében történő igénybevételére szolgáló előirányzatok terhére akkor köthető szerződés, ha

a) azt jogszabály nem zárja ki,

b) a szerződés megkötése a közfeladatok ellátásához feltétlenül szükséges, és

c) törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az adott feladat elvégzéséhez megfelelő szakértelemmel, szakképzettséggel és gyakorlattal, vagy egyéb megfelelő sajátos szakmai adottságokkal, képességekkel rendelkező személyt a megrendelő nem foglalkoztat, vagy a szerződés tárgyát képező szolgáltatás egyedi, időszakos, vagy időben rendszertelenül ellátandó feladat.

Ávr. 51. § (1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában jutalmazásra – ideértve a prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából történő kifizetést, és a vállalkozási tartalék felhasználását is – a költségvetési évben az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnél az elemi költségvetésben megállapított eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának 12%-áig, más költségvetési szervnél a költségvetési rendeletben, határozatban meghatározott összegig vállalható kötelezettség.

(2) A költségvetési szerv állományába tartozó személy részére megbízási díj vagy más szerződés alapján díjazás a munkaköri leírása szerint számára előírható feladatra nem fizethető. Más esetben díjfizetésére a feladatra vonatkozóan előzetesen írásban kötött szerződés e rendelet szabályai szerint igazolt teljesítése után kerülhet sor. A szerződésben ki kell kötni, hogy a díj kizárólag abban az esetben illeti meg a költségvetési szerv állományába tartozó személyt, ha a szerződésben rögzített feladat mellett a munkakörébe tartozó feladatainak is maradéktalanul eleget tett.

[Az Áht. 36. § (7) bekezdéséhez]

Ávr. 52. § (1) Kötelezettségvállalásra – jogszabályban meghatározott kivétellel –

a) a költségvetési szerv,

b)49 a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat, az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve, törvényben meghatározott feladatai ellátása érdekében ideértve a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervét is, a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv, és

c)50 a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács

[az a)–c) pont e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: kötelezettséget vállaló szerv] nevében az a) és b) pont szerinti esetben a kötelezettséget vállaló szerv vezetője, vagy az általa írásban felhatalmazott, a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy, a c) pont szerinti esetben a (6)–(8) bekezdésben meghatározott személy (a továbbiakban: kötelezettségvállaló) írásban jogosult.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII törvény 8. § (1) bekezdés b) és c) pontjában és 10. §-ában meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek tekintetében.

(3) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII. 9.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés c) pontjában és 1. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott szervek vezetőit is a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni a számukra biztosított előirányzatok terhére vállalt kötelezettségek tekintetében.

(4) A kötelezettséget vállaló szerv vezetője kötelezettségvállalási joggal ruházhatja fel a miniszterelnöki biztost, a Magyar Corvin-lánc Iroda vezetőjét, továbbá – a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter előzetes egyetértésével – a kormánybiztost és a miniszteri biztost.

(5) Az Országgyűlés által megválasztott személyek a tisztségük ellátásával összefüggő feladatok tekintetében, a független országgyűlési képviselők az országgyűlési képviselők javadalmazásáról szóló törvény alapján számukra megállapított keret tekintetében jogosultak kötelezettségvállalásra. Törvény alapján az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított keret tekintetében az országgyűlési képviselőcsoportok vezetőit a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjének kell tekinteni.

(6) A helyi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a polgármester vagy az általa írásban felhatalmazott személy vállalhat kötelezettséget.

(7) A nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére a nemzetiségi önkormányzat elnöke vagy az általa írásban felhatalmazott nemzetiségi önkormányzati képviselő jogosult kötelezettségvállalásra.

(8)51 A társulás, térségi fejlesztési tanács kiadási előirányzatai terhére a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács elnöke vagy a társulási tanács, térségi fejlesztési tanács általa írásban felhatalmazott tagja vállalhat kötelezettséget.

[Az Áht. 37. § (1) bekezdéséhez]

Ávr. 53. § (1) Törvény vagy e rendelet eltérő rendelkezése hiányában nem szükséges előzetes írásbeli kötelezettségvállalás az olyan kifizetés teljesítéséhez, amely

a) értéke a százezer forintot nem éri el,

b) pénzügyi szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódik, vagy

c) az Áht. 36 § (2) bekezdése szerinti egyéb fizetési kötelezettségnek minősül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kifizetésre e rendeletnek a kötelezettségvállalások teljesítésére (érvényesítés, utalványozás) és nyilvántartására vonatkozó szabályait alkalmazni kell. Az előzetes írásbeli kötelezettségvállalást nem igénylő kifizetések rendjét a kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában rögzíti.

Ávr. 54. § (1)52

(2)53 A pénzügyi ellenjegyző a feladatai ellátásához szükség szerint szakértőt vehet igénybe.

(3)54 Ha a kötelezettségvállalás nem felel meg az Áht. 37. § (1) bekezdésében előírtaknak, a pénzügyi ellenjegyzőnek erről írásban tájékoztatnia kell a kötelezettségvállalót, a kötelezettséget vállaló szerv vezetőjét és gazdasági vezetőjét.

(4) Ha kötelezettséget vállaló szerv vezetője a tájékoztatás ellenére írásban utasítást ad a pénzügyi ellenjegyzésre, a pénzügyi ellenjegyző köteles annak eleget tenni és e tényről az irányító szerv – a központi kezelésű előirányzat és a fejezeti kezelésű előirányzat nem költségvetési szervi formában működő kezelő szerve esetén az érintett fejezetet irányító szerv – vezetőjét haladéktalanul írásban értesíteni. A vezető a tájékoztatás kézhezvételétől számított nyolc munkanapon belül köteles megvizsgálni a bejelentést, és kezdeményezni az esetleges felelősségre vonást.

(5) Ha a kötelezettséget vállaló szervhez kincstári, önkormányzati biztost jelöltek ki, a kötelezettségvállaláshoz – a kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző aláírása mellett – a biztos külön ellenjegyzése is szükséges.

(6) Ha a kötelezettséget vállaló szervhez költségvetési főfelügyelő, felügyelő került kirendelésre, a pénzügyi ellenjegyzőnek meg kell győződnie arról, hogy a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az előzetes véleményezési jogát gyakorolhatta-e, ennek során az intézkedés végrehajtásának felfüggesztését nem javasolta. A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére mindaddig nem kerülhet sor, míg az intézkedés véleményezésére nem biztosítottak lehetőséget vagy a költségvetési főfelügyelő, felügyelő az intézkedés felfüggesztésére vonatkozó javaslatát fenntartja, és a 61. § (9) bekezdése szerinti egyeztetés nem történt meg.

[Az Áht. 37. § (2) bekezdéséhez]

Ávr. 55. § (1) A pénzügyi ellenjegyzést a kötelezettségvállalás dokumentumán a pénzügyi ellenjegyzés dátumának és a pénzügyi ellenjegyzés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni.

(2) A kötelezettséget vállaló szervnél a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére

a) a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén – az e) pontban meghatározott kivétellel – a gazdasági vezető vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv alkalmazásában álló személy,

b) a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve esetén a tervezési, gazdálkodási, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatait ellátó külön szervezeti egység – a 9. § (8) bekezdése szerinti esetben a szakigazgatási szerv szervezeti egységének – vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a kötelezettséget vállaló szerv alkalmazásában álló személy,

c)55 a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén – a d) pontban meghatározott kivétellel – a 10. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak szerint kijelölt költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy – a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szervnél foglalkoztatott, vagy a gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szervnél a 10. § (8) bekezdése alapján a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátására kijelölt személyek közül – az általa e rendelet előírásainak megfelelően írásban kijelölt személy,

d) a 11. § (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy,

e)56 az országgyűlési képviselőcsoportok részére megállapított külön törvény szerinti működési keret terhére vállalt kötelezettség esetén az országgyűlési képviselőcsoportnál gazdasági-pénzügyi feladatokat ellátó személy,

f)57 az 52. § (6) bekezdése szerinti esetben az önkormányzati hivatal gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,

g)58 a helyi nemzetiségi önkormányzat kiadási előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén az Áht. 27. § (2) bekezdése szerinti helyi önkormányzat önkormányzati hivatalának gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő, gazdasági szervezettel nem rendelkező önkormányzati hivatal esetén a jegyző által írásban kijelölt, az önkormányzati hivatal állományába tartozó köztisztviselő,

h) az országos nemzetiségi önkormányzat nevében vállalt kötelezettség esetén az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, az országos nemzetiségi önkormányzat hivatalának állományába tartozó köztisztviselő,

i)59 a társulás nevében vállalt kötelezettség esetén a társulási tanács munkaszervezeti feladatait ellátó költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy, gazdasági szervezettel nem rendelkező költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv vezetője által írásban kijelölt, a költségvetési szerv állományába tartozó személy,

j)60 a lebonyolító szerv számára rendelkezésre bocsátott összeg tekintetében a lebonyolító szerv gazdasági vezetője vagy az általa írásban kijelölt, a lebonyolító szerv állományába tartozó személy, és

k) a térségi fejlesztési tanács esetén a munkaszervezet gazdasági vezetője, ennek hiányában a munkaszervezet vezetője által írásban kijelölt, a munkaszervezet alkalmazottja

írásban jogosult.

(3) A kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésére feljogosított személynek a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel, vagy legalább középfokú iskolai végzettséggel és emellett pénzügyi-számviteli képesítéssel kell rendelkeznie.

Ávr. 56. § (1) A kötelezettségvállalást követően gondoskodni kell annak nyilvántartásba vételéről, és a kötelezettségvállalás értékéből – a 46. §-ban foglaltakkal összhangban – a költségvetési év és az azt követő évek szabad előirányzatait terhelő rész lekötéséről. A nyilvántartás tartalmazza legalább a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát, a kötelezettségvállalást tanúsító dokumentum megnevezését, iktatószámát, keltét, a kötelezettségvállaló nevét, a jogosult azonosító adatait, a kötelezettségvállalás tárgyát, összegét, évek és előirányzatok szerinti megoszlását, a kifizetési határidőket, továbbá a teljesítési adatokat.

(2)61 A kötelezettségvállalás értékének meghatározásához számba kell venni az abból származó valamennyi fizetési kötelezettséget, még abban az esetben is, ha valamely fizetési kötelezettség bekövetkezése bizonytalan vagy külön jövőbeli nyilatkozattól függ. Ha a fizetési kötelezettség jövőbeni mértéke nem határozható meg pontosan, a körülmények és az előző évek tapasztalatainak gondos mérlegelése alapján az adott piaci, gazdasági, társadalmi körülmények között – az ésszerű gazdálkodás mellett – reális legmagasabb összegű kötelezettséget kell feltételezni. Határozatlan időre vállalt kötelezettség értékét a költségvetési évben és az azt követő három éven keresztül származó fizetési kötelezettségek összegeként kell meghatározni.

(3) A (4) bekezdésben foglaltak kivételével a szabad fedezet rendelkezésre állásának vizsgálatához a kötelezettségvállalás értékeként meghatározott összegből a költségvetési év és – ha a 46. § alapján szükséges – az Áht. 36. § (4) bekezdése szerinti évek szabad előirányzatait kell vizsgálni.

(4)62

(5) Az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek esetén a teljesített kifizetésekkel egyidejűleg kell annak adatait és a kifizetés összegét az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba felvenni, és a 46. § szerint érintett évek szabad előirányzatait a kifizetés összegével csökkenteni.

(6)63 A kötelezettségvállalás módosulása, meghiúsulása, megszűnése esetén haladéktalanul gondoskodni kell az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatok módosításáról, törléséről, valamint a 46. § szerint érintett évek szabad előirányzatai módosításáról.

[Az Áht. 38. §-ához]

Ávr. 57. § (1) A teljesítés igazolása során ellenőrizhető okmányok alapján ellenőrizni és igazolni kell a kiadások teljesítésének jogosságát, összegszerűségét, ellenszolgáltatást is magában foglaló kötelezettségvállalás esetében – ha a kifizetés vagy annak egy része az ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes – annak teljesítését.

(2) A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában előírhatja a bevételek meghatározott körére nézve is a teljesítés igazolásának kötelezettségét.

(3) A teljesítést az igazolás dátumának és a teljesítés tényére történő utalás megjelölésével, az arra jogosult személy aláírásával kell igazolni. A kötelezettséget vállaló szerv belső szabályzatában nem szükséges külön teljesítés igazolását előírni az Áht. 36. § (2) bekezdése szerinti más fizetési kötelezettségek teljesítéséhez.

(4)64 A teljesítés igazolására jogosult személyeket – az adott kötelezettségvállaláshoz, vagy a kötelezettségvállalások előre meghatározott csoportjaihoz kapcsolódóan – a kötelezettségvállaló írásban jelöli ki.

Ávr. 58. § (1) Kifizetések esetén a teljesítés igazolása alapján – az 57. § (3) bekezdése szerinti esetben annak hiányában is – az érvényesítőnek ellenőriznie kell az összegszerűséget, a fedezet meglétét és azt, hogy a megelőző ügymenetben az Áht., az államháztartási számviteli kormányrendelet és e rendelet előírásait, továbbá a belső szabályzatokban foglaltakat megtartották-e.

(2) Ha az érvényesítő az (1) bekezdésben megjelölt jogszabályok, szabályzatok megsértését tapasztalja, köteles ezt jelezni az utalványozónak. Az érvényesítés nem tagadható meg, ha ezt követően az utalványozó erre írásban utasítja. A további eljárásra az 54. § (4) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(3) Az érvényesítés az 59. § (2) bekezdése szerinti okmány utalványozása előtt történik. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell az érvényesítésre utaló megjelölést és az érvényesítő keltezéssel ellátott aláírását.

(4) Az érvényesítésre jogosult személyekre, azok kijelölésére – az (5) bekezdésben foglalt kiegészítéssel – az 55. § (2) bekezdésében foglalt szabályokat kell alkalmazni. Az érvényesítési feladatokat ellátó személynek az 55. § (3) bekezdése szerinti végzettséggel kell rendelkeznie.

(5) Az európai uniós forrásból biztosított költségvetési támogatások esetén a közreműködő szervezet alkalmazásában álló személy is megbízható az érvényesítési feladatok ellátására. A megbízást írásba kell foglalni.

Ávr. 59. § (1) Jogszabályban meghatározott kivétellel az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére az 52. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni. A kiadások utalványozása az érvényesített okmány alapján történik. A bevételek utalványozására – ha az utalványozás a (4) bekezdésre figyelemmel szükséges, és a kötelezettséget vállaló szerv az 57. § (2) bekezdése alapján előírta a teljesítés igazolását – a teljesítés igazolását követően kerülhet sor.

(2) Utalványozni készpénzes fizetési mód esetén az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett, más esetben külön írásbeli rendelkezéssel lehet.

(3) A külön írásbeli rendelkezésen fel kell tüntetni

a) az „utalvány” szót,

b) a költségvetési évet,

c) a befizető, kedvezményezett megnevezését, címét,

d) a fizetés időpontját, módját, összegét, devizanemét,

e) a megterhelendő és a jóváírandó fizetési számla számát és megnevezését,

f) a kötelezettségvállalás nyilvántartási számát,

g) az utalványozó keltezéssel ellátott aláírását, és

h) az 58. § (3) bekezdése szerinti érvényesítést.

(4) A bevételi és kiadási pénztárbizonylatra rávezetett rendelkezésen a (3) bekezdés szerinti adatokat kell feltüntetni azzal, hogy az okmányon már szereplő adatokat nem kell megismételni.

(5) Nem kell utalványozni

a) a termék értékesítéséből, szolgáltatás nyújtásából – számla, egyszerűsített számla, számlát helyettesítő okirat, készpénzátutalás alapján – befolyó, valamint a közigazgatási hatósági határozaton alapuló bevétel beszedését,

b) a fizetési számla vezetésével és az azon végzett műveletekkel kapcsolatban a számlavezető által felszámított díjakkal, költségekkel kapcsolatos kiadásokat,

c) az európai uniós forrásokból nyújtott támogatások jogszabály szerinti lebonyolítási számláról történő kifizetését, és

d) a fedezetkezelői számláról, valamint – a fedezetkezelői számlára történő átutalás esetén – az építtetői fedezetbiztosítási számláról történő kifizetéseket.

(6) A külföldi devizanemben utalványozott összeg forintértékét a terhelési értesítő alapján kell figyelembe venni, amellyel az utalványt a terhelési értesítő beérkezését követően haladéktalanul ki kell egészíteni.

Ávr. 60. § (1) A kötelezettségvállaló és a pénzügyi ellenjegyző ugyanazon gazdasági esemény tekintetében azonos személy nem lehet. Az érvényesítő ugyanazon gazdasági esemény tekintetében nem lehet azonos a kötelezettségvállalásra, utalványozásra jogosult és a teljesítést igazoló személlyel.

(2) Kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási és teljesítés igazolására irányuló feladatot nem végezheti az a személy, aki ezt a tevékenységét a Polgári Törvénykönyv (a továbbiakban: Ptk.) szerinti közeli hozzátartozója, vagy maga javára látná el.

(3) A kötelezettséget vállaló szerv a kötelezettségvállalásra, pénzügyi ellenjegyzésre, teljesítés igazolására, érvényesítésre, utalványozásra jogosult személyekről és aláírás-mintájukról a belső szabályzatában foglaltak szerint naprakész nyilvántartást vezet.

[Az Áht. 39. §-ához]

Ávr. 61. § (1) Költségvetési főfelügyelői, felügyelői megbízás annak a természetes személynek adható, aki a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább három éves költségvetési gyakorlattal rendelkezik, továbbá írásban nyilatkozik arról, hogy a (2) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot.

(2) Nem jelölhető ki költségvetési főfelügyelőnek, felügyelőnek az a természetes személy, aki

a) az adott fejezetet irányító szervnél, a fejezetbe tartozó költségvetési szervnél, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szervénél, továbbá az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szervénél (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: kijelölt szerv) foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll,

b) a kijelölést megelőző három évben a kijelölt szervnél foglalkoztatásra irányuló, illetve rendszeres vagy tartós megbízási, vállalkozási jogviszonyban állt, vagy

c) a kijelölt szervnél döntéshozói, kötelezettségvállalási, pénzügyi ellenjegyzési, teljesítés igazolói, utalványozási, érvényesítési, jogkörrel felruházott személy hozzátartozója.

(3) A költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt az államháztartásért felelős miniszter megbízólevéllel látja el, amelynek tartalmaznia kell

a) a kijelölt szerv(ek) megnevezését,

b) annak megjelölését, hogy a megbízatás költségvetési főfelügyelői vagy felügyelői feladatkör ellátására vonatkozik,

c) a költségvetési főfelügyelő, felügyelő nevét, születési idejét, anyja nevét, és

d) a megbízatás időtartamát.

(4) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő

a) jogosult a kijelölt szerv tekintetében érvényes titoktartási követelmények szerinti nyilatkozatok megtételét követően a kijelölt szerv kezelésében levő, közpénz felhasználásával összefüggő adatot – ideértve a minősített adatnak, továbbá üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is – megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni,

b) véleményezi a tervezéssel, gazdálkodással, ellenőrzéssel, beszámolással kapcsolatos belső szabályzatokat,

c) a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat előzetesen véleményezi azzal, hogy a nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet, különösen a költségvetés-politikai céloknak való megfelelőségre, a szükségszerűségre, időszerűségre, forrásszükségletre, a fedezet meglétére, és a kifizetés ütemezésére tekintettel, és

d) a tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással összefüggő intézkedéseket előzetesen véleményezi.

(5) A (4) bekezdés b) pontja szerinti szabályzatoknak a 13. § (2) és (3) bekezdésében nevesített szabályzatok minősülnek.

(6) A (4) bekezdés c) pontja alkalmazásában nagy összegű kötelezettségvállalásnak minősül a tízmillió forintot elérő, vagy azt meghaladó összegű kötelezettségvállalás.

(7) A (4) bekezdés d) pontja alkalmazásában tervezéssel, gazdálkodással, beszámolással összefüggő intézkedés

a) a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által előre meghatározott körben a (6) bekezdésben foglalt értékhatárt el nem érő kötelezettségvállalásra és bevétel beszedésére irányuló intézkedés,

b) a kijelölt szerv kincstári és elemi költségvetése, maradvány-elszámolása,

c) a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által előre meghatározott körben az előirányzatok módosítására, átcsoportosítására irányuló intézkedés,

d) az elrendelt zárolás végrehajtására irányuló intézkedés,

e) a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból többletforrás biztosítására irányuló igény,

f) a 130. § (3) bekezdése szerinti előrehozásra irányuló kérelem, és

g) az eszközök értékesítésére és selejtezésére irányuló intézkedés.

(8) A (4) bekezdés b)–d) pontja szerinti intézkedések dokumentumait azok tervezett kiadmányozását – e rendelet szabályai szerint előzetes pénzügyi ellenjegyzést igénylő intézkedés esetén annak pénzügyi ellenjegyzését – legalább három munkanappal megelőzően meg kell küldeni a költségvetési főfelügyelőnek, felügyelőnek. Ha a költségvetési főfelügyelő, felügyelő három munkanapon belül a tervezettel kapcsolatban nem nyilatkozik, az intézkedés kiadmányozására, pénzügyi ellenjegyzésére sor kerülhet.

(9) Indokolt esetben a költségvetési főfelügyelő, felügyelő a (4) bekezdés b)–d) pontja tekintetében javaslatot tehet az intézkedés felfüggesztésére. Ilyen esetben a javaslatot és annak indokolását három munkanapon belül eljuttatja a kijelölt szerv vezetőjének, a fejezetet irányító szerv vezetőjének, és az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv vezetője az értesítés alapján az államháztartásért felelős miniszterrel haladéktalanul egyeztetést kezdeményez, ha az indokolással nem ért egyet. Az intézkedés mindaddig nem hajtható végre, amíg az érdemi egyeztetés nem történt meg.

(10) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő munkájához a Kincstár és a kijelölt szerv szolgáltatják az e § szerinti intézkedések dokumentumait, az arra vonatkozó összefoglaló, és a különböző adatbázisokból, nyilvántartásokból rendelkezésre álló részletes adatokat, elkészítik a költségvetési főfelügyelő, felügyelő által kért dokumentumokat. A költségvetési főfelügyelő, felügyelő elhelyezéséhez szükséges feltételeket a kijelölt szerv biztosítja.

(11) A nemzetbiztonsági szolgálatoknál folytatott tevékenysége során a költségvetési főfelügyelő, felügyelő birtokába nem kerülhet olyan adat, amely a titkos információgyűjtés során keletkezett információra, forrására, vagy az alkalmazott titkos információgyűjtő módszer konkrét jellegére utal.

(12) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységéről havonta írásban beszámol a fejezetet irányító szerv vezetőjének és az államháztartásért felelős miniszternek.

(13) A költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt akadályoztatása esetén az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt költségvetési főfelügyelő, felügyelő teljes jogkörrel helyettesíti.

(14) A költségvetési szervhez kijelölt kincstári biztos, felsőoktatási kincstári megbízott köteles a költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt munkájában támogatni.

(15) A költségvetési főfelügyelő, felügyelő működésével összefüggő kiadásokat az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezetben kell biztosítani.

V. FEJEZET

A GAZDÁLKODÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI

[Az Áht. 44. § (2) és (3) bekezdéséhez]

Ávr. 62. § (1)65 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, valamint az általa irányított költségvetési szerv tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 31. § (2) bekezdése szerinti bevallási kötelezettséget az Igazgatóság teljesíti.

(2)–(4)66

[Az Áht. 45. § (4) bekezdéséhez]

Ávr. 63. § (1) A költségvetési szerv a kezelt állami vagyont magáncélra igénybe vevő számára köteles térítést előírni a felhasználás, igénybevétel alapján felmerült közvetlen és közvetett költségek figyelembevételével.

(2) A költségek és a térítés megállapításának rendjét belső szabályzatban kell rögzíteni.

[Az Áht. 46. §-ához]

Ávr. 64. § (1) A vállalkozási maradványt az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglaltak szerint kell megállapítani.

(2) A vállalkozási maradványt terhelő befizetési kötelezettséget

a) növeli

aa) a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bírságok, büntetések, az Art. szerinti jogkövetkezmények kiadásként elszámolt összege az önellenőrzési pótlék kivételével,

ab) a vállalkozási tevékenység megkezdésének évében a tárgyi eszköz beszerzésére fordított összeg,

b) csökkenti

ba) a vállalkozási tevékenységre jutó értékcsökkenés összege,

bb) a bevételként kapott adózott eredmény, osztalék összege,

bc) a korábban befektetett, adózott eredményből származott összegek visszatérülése,

bd) a költségvetési évben visszatérített és a bevételek között elszámolt befizetési kötelezettség, adó összege, és

be) a belföldi székhelyű alapítvány számára és közérdekű kötelezettségvállalásra a vállalkozási tartalékból átadott pénzeszköz abban az esetben, ha az adólevonási jog a kedvezményezettre vonatkozó törvényen alapul.

(3) A vállalkozási tevékenységet érintő általános forgalmi adóval kapcsolatos kiadás és bevétel különbségét – jellegétől függően – az eredményt növelő vagy csökkentő tételként kell figyelembe venni.

Ávr. 65. § (1) A költségvetési szerv vállalkozási tartalékot képez a vállalkozási maradványának befizetési kötelezettséggel csökkentett részéből.

(2) A vállalkozási tartalék – a következő sorrendben – felhasználható

a) a vállalkozási tartalékot terhelő kötelezettségek teljesítésére,

b) a vállalkozási tevékenységek veszteségének rendezésére,

c) a költségvetési szerv által meghatározott, jogszabály által nem tiltott célokra, így különösen

ca) az alaptevékenység körébe tartozó kifizetések teljesítésére,

cb) szociális, jóléti, kulturális, sport és üdülési célt szolgáló kiadásokra, és

cc) vállalkozási célú tárgyi eszköz beszerzésére, felhalmozási célú egyéb kiadásokra, tárgyi eszköz felújításra.

(3) Ha a vállalkozási maradvány negatív, a veszteséget elsősorban a korábbi évek során képzett és fel nem használt vállalkozási tartalékból kell fedezni. Ha a költségvetési szerv adott vállalkozási tevékenységét megszünteti és a vállalkozási tevékenység negatív maradványára a vállalkozási tartalék nem nyújt fedezetet, a veszteséget az alaptevékenységének ellátását szolgáló források terhére kell rendezni.

VI. FEJEZET

A KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁSOK

[Az Áht. 48. § (1) bekezdéséhez]

Ávr. 66. § (1)67 Az Áht. 48. § (1) bekezdése szerinti pályázati kiírást a támogató az internetes honlapján, a jogszabály által előírt, továbbá az általa szükségesnek tartott egyéb helyen teszi közzé. Az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 53. §-a szerint nyújtott költségvetési támogatások odaítélésének, valamint az Áht. 48. § (1) bekezdése szerinti pályázati kiírások megjelentetésének feltétele a támogatási konstrukció bejelentése a 92. § (2) bekezdésében foglaltak szerint.

(2) A pályázati kiírás tartalmazza legalább

a) a pályázat címét és célját,

b) a támogató megnevezését,

c) a pályázat nyílt vagy meghívásos jellegét,

d) a pályázat benyújtására jogosult, és – szükség szerint – a pályázatból kizárt természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetek meghatározását,

e) a pályázat tartalmi és formai követelményeit, a benyújtandó pályázatok példányszámát,

f) a támogató rendelkezésére álló forrás megnevezését és összegét,

g) a költségvetési támogatásból elszámolható és el nem számolható költségek körét,

h) szükség szerint az elnyerhető költségvetési támogatás mértékének alsó és felső határát, valamint a támogatási intenzitást,

i) a finanszírozás módját (előfinanszírozás, utófinanszírozás, több részletben történő folyósítás, visszatérítendő vagy nem visszatérítendő költségvetési támogatás),

j) a megkívánt saját forrás mértékét,

k) a pályázat benyújtásának határidejét, helyét és módját, az esetleges pályázati díj összegét és megfizetésének módját,

l) a pályázattal kapcsolatos hiánypótlás lehetőségét és feltételeit,

m) a támogatási döntés elleni jogorvoslatra vonatkozó tájékoztatást, a jogorvoslat benyújtásának határidejét és módját,

n) a pályázatok elbírálásának határidejét, főbb szempontjait, a pályázat eredményéről történő értesítés módját és határidejét,

o) a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó feltételeket, ideértve a kiadandó támogatói okirat vagy a megkötésre kerülő támogatási szerződés feltételeit, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elvárt biztosítékait, valamint az esetleges közbeszerzési eljárás lefolytatására irányuló kötelezettségre történő utalást is,

p) tájékoztatást arra nézve, hogy a pályázók hol kaphatnak felvilágosítást a pályázattal kapcsolatban,

q) a pályázat elkészítése során kötelezően használandó dokumentumok mintáit, és

r) a támogató által szükségesnek tartott egyéb információkat.

(3) A pályázati kiírásban a pályázat benyújtásának határidejét úgy kell meghatározni, hogy arra a pályázati kiírás közzétételétől számítva legalább harminc nap álljon rendelkezésre. Jogszabály ennél hosszabb határidőt is meghatározhat.

(4) A pályázati kiírásban jogszabály által nem rendezett kérdésekről is lehet rendelkezni. A pályázati kiírás és a megkötött támogatási szerződés ellentmondása esetén a támogatási szerződés rendelkezései irányadóak. Támogatói okirattal biztosított költségvetési támogatás esetén a kiadott támogatói okirat a pályázati kiírásban és a kedvezményezett előzetes nyilatkozataiban foglaltaktól nem térhet el.

(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetének előirányzatai terhére biztosított költségvetési támogatás az Áht. 48. § (1) bekezdése szerinti egyedi elbírálás útján nyújtott költségvetési támogatásnak minősül, amelyek esetén támogató a költségvetési támogatás felhasználására vonatkozó részletszabályok megalkotásáért felelős miniszter.

Ávr. 67. § (1) A pályázó által benyújtott pályázatnak – szükség szerint a pályázati kiírásban közölt formában elkészítve – tartalmaznia kell

a) a pályázó azonosító adatait, így különösen cégnevét (nevét), székhelyét (címét),

b) a pályázó – külföldi pályázó esetén magyarországi – adóazonosító számát,

c) szükség szerint a pályázó képviselőjének és kapcsolattartójának nevét,

d) a pályázó elérhetőségének megjelölését,

e) a költségvetési támogatásból megvalósítani tervezett tevékenységek, feladatok, beszerzések ismertetését, azok tervezett hatásait, összefüggéseit a pályázati kiírásban megjelölt pályázati céllal, valamint az ezekhez kapcsolódó részletes költségtervet, szükség szerint költség-haszon elemzést, megvalósíthatósági tanulmányt,

f) az igényelt költségvetési támogatás általános forgalmi adót is tartalmazó összegét és a levonható, visszaigényelhető általános forgalmi adó összegét,

g) a megvalósítás és a finanszírozás tervezett időbeni ütemezését,

h) a rendelkezésre álló saját és egyéb forrás összegét, ezen belül

ha) az államháztartás központi alrendszeréből igényelt, kapott egyéb költségvetési támogatásból, valamint külföldi forrásokból származó összeget,

hb) az állam, az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter, illetve költségvetési szerv által alapított vagy tulajdonolt alapítványtól, közalapítványtól, köztestülettől, nonprofit vagy más gazdasági társaságtól igényelt, kapott támogatás összeget, és

i) a pályázati kiírásban előírt egyéb adatokat.

(2) Ha a benyújtott pályázat nem felel meg a pályázati kiírásban meghatározott formai követelményeknek, és a pályázati kiírás lehetőséget nyújt a hiánypótlásra, megfelelő határidő kitűzésével – a hibák, hiányosságok egyidejű megjelölése mellett – fel kell szólítani a pályázót pályázatának kijavítására.

(3) Ha a pályázó a hiánypótlást hibásan, hiányosan nyújtja be, a hiányosságokat nem pótolja a megadott határidőn belül, vagy a pályázati kiírás nem ad lehetőséget hiánypótlásra, a hibás, hiányos pályázat további vizsgálat nélkül elutasítható.

[Az Áht. 48. § (2) és (3) bekezdéséhez]

Ávr. 68. § (1) Pályázati úton nyújtott költségvetési támogatás esetén a támogatási döntés előkészítését írásban dokumentálni kell. Ebben rögzíteni szükséges az elbírálás során tett észrevételeket, a pályázatok értékelését, és a véleményezésre jogosultak javaslatait a támogató részére. Írásban elkészített dokumentációnak kell tekinteni a megfelelően szabályozott jogosultsággal, zárt informatikai rendszerben, elektronikusan létrehozott dokumentációt is.

(2) A pályázók az írásos dokumentáció pályázatukra vonatkozó részét megtekinthetik.

(3) Az írásos dokumentációban szereplő javaslatról a támogató a pályázati kiírásban rögzített határidőn belül dönt.

(4) A pályázat nyerteseiről a támogató által aláírt döntési listát kell készíteni. Támogató által aláírtnak minősül az elektronikus aláírással ellátott döntési lista is. A döntési lista tartalmazza a nyertes pályázók adatait, az elnyert költségvetési támogatás összegét és az ebből a költségvetési évben kifizetni tervezett összeget.

(5)68 A döntési lista e rendelet alkalmazásában kötelezettségvállalásnak minősül. A döntési lista alapján kiadott támogatói okiratok vagy megkötött támogatási szerződések a támogatási döntés végrehajtásának tekintendők, önmagukban nem jelentenek új kötelezettségvállalást.

Ávr. 69. § (1) A támogatói döntés meghozatalának feltétele, hogy

a) a költségvetési támogatás nem minősül állami támogatásnak, vagy

b) arra az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 37/2011. Korm. rendelet), illetve az agrár- és vidékfejlesztési állami támogatások Európai Bizottság részére történő bejelentési rendjéről szóló 4/2009. (I. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 4/2009. Korm. rendelet) előírásaival összhangban kerül sor.

Ávr. 70. § (1) Ha jogszabály a költségvetési támogatás biztosításának módjáról nem rendelkezik, arról – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem hatósági szerződésnek minősülő támogatási szerződésben kell megállapodni a kedvezményezettel.

(2) Az Áht. 33. § (8) bekezdése szerinti megállapodásnak az 41. § (3) bekezdésében foglaltakon felül a 73. § (1) bekezdésében foglalt feltételekről is rendelkeznie kell.

Ávr. 71. § (1) A támogató a támogatási döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül írásban tájékoztatja a támogatási igény benyújtóját a támogatási döntésről. Az értesítésben közölni kell a támogatói okirat kiadásának tervezett időpontját, vagy a támogatási szerződés megkötésére megfelelő – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában legfeljebb harminc napos – határidőt kell megállapítani.

(2) Támogatási szerződés alkalmazása esetén, ha a kedvezményezett mulasztásából a támogató által meghatározott határidőtől számított további harminc napon belül nem kerül sor a szerződéskötésre, a támogatási döntés hatályát veszti. Ha a kedvezményezett mulasztása a támogató megítélése szerint méltányolható okból származik, jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a szerződéskötésre az általa megállapított határidőt követő harminc napon belül az eredeti határidőnél nem hosszabb időtartamú új határidőt állapíthat meg.

Ávr. 72. § (1) A támogatói okirat kiadásához vagy a támogatási szerződés megkötéséhez a kedvezményezettnek be kell nyújtania a (2) és (3) bekezdés szerinti nyilatkozatokat, dokumentumokat a (4)–(8) bekezdésben foglalt szabályok figyelembevételével. A nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásának határideje a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat esetén a támogatási döntés meghozatalának, egyéb nyilatkozatok, dokumentumok esetén a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének napja. Támogatási szerződés alkalmazása esetén nem szükséges a (2) bekezdés a), b), valamint d)–h) pontja szerinti nyilatkozatok benyújtása, ha a kedvezményezett a nyilatkozatokat a támogatási szerződés szövegébe foglalva teszi meg.

(2) A kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni

a) a támogatási igényben foglalt adatok, információk és dokumentumok teljeskörűségéről, valódiságáról, hitelességéről, valamint arról, hogy az adott tárgyban támogatási igényt korábban vagy egyidejűleg mikor és hol nyújtott be,

b) arról, hogy nem áll jogerős végzéssel elrendelt végelszámolás, felszámolás alatt, ellene jogerős végzéssel elrendelt csődeljárás vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás nincs folyamatban,

c) ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója, a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az állami adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, valamint az e rendeletben meghatározott más jogosultak hozzáférjenek,

d) arról, hogy megfelel az Áht. 50. § (1) bekezdésében meghatározott követelményeknek, és az Áht. 109. § (4) bekezdése alapján kiadott miniszteri rendelet szerint vizsgálandó jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatait rendelkezésre bocsátja,

e) a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban: Közpénztv.) 14. §-ában foglaltakról,

f) a 83. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség teljesítésének vállalásáról, és arról, hogy a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét és annak kamatait az e rendeletben foglaltak szerint visszafizeti,

g) a támogató által előírt biztosítékok rendelkezésre bocsátásának vállalásáról legkésőbb a 77. § (4) bekezdése szerinti időpontig, és

h) arról, hogy a költségvetési támogatás tekintetében adólevonási joggal rendelkezik-e.

(3) A támogatási igényhez szükség esetén csatolni kell

a) saját forrás – jogszabály, pályázati kiírás vagy a támogató által történő – előírása esetén

aa) igazolást a saját forrás rendelkezésre állásáról, az igazolás az ab) és ac) alpontban foglalt igény kivételével történhet a számlavezető igazolásával, hitelszerződéssel, tagi kölcsönszerződéssel, magánkölcsönre vonatkozó szerződéssel, pénztári kiadási bizonylattal, engedményezési okirattal, tőkeemelésre vonatkozó igazolással, zárt végű pénzügy lízingre vonatkozó szerződéssel, értékpapír banki igazolás másolatával, illetve jogszabály vagy a pályázati kiírás által előírt egyéb okirattal,

ab)69 helyi önkormányzat, társulás esetén a képviselő-testületi, társulási tanácsi határozatot, vagy a képviselő-testület költségvetési rendeletbe, határozatba foglalt – a tartalék feletti rendelkezési jogot átruházó – felhatalmazása alapján a polgármester, társulási tanács elnöke nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról,

ac) költségvetési szerv esetén az irányító szerv vezetőjének nyilatkozatát a saját forrás biztosításáról, vagy

ad) a részben vagy egészben európai uniós forrásból finanszírozott támogatott tevékenység esetén – az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kivételével – a kedvezményezett nyilatkozatát a saját forrás rendelkezésre állásáról és arról, hogy azt legkésőbb az első részlet kifizetése előtt az aa)–ac) alpont szerinti módon igazolja,

b) pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a pályázati díj – ha az meghatározásra került – megfizetéséről szóló igazoló szelvény vagy számlakivonat másolatát,

c)70 jogszabály vagy a támogató által a támogatási igények előterjesztésére meghatározott – pályázati vagy egyéb – adatlapot kitöltve, illetve az abban előírt adatokat,

d)71 a 78. § (4) és (5) bekezdése és (5a) bekezdése szerinti esetben az egyes finanszírozási időszakokat, (9) és (9a) bekezdése szerinti esetben az egyes előlegek kifizetésének tervezett időpontjait tartalmazó költségtervet,

e)72 jogszabály, a pályázati kiírás vagy a támogató által előírt egyéb dokumentumokat.

(4) A (2) és (3) bekezdés alapján benyújtott dokumentumok kiállításának dátuma – a (3) bekezdés d) pontjában foglaltak kivételével – nem lehet a támogatási igény benyújtásának napjától számított harminc napnál régebbi.

(5) Központi költségvetési szerv vagy a támogató tulajdonában álló, vagy általa alapított gazdálkodó szervezet támogatási igénye esetén – ideértve azt az esetet is, ha a támogató a gazdálkodó szervezet felett alapítói, tulajdonosi (tagsági, részvényesi) jogokat gyakorol – nem kell csatolni az (1) és (2) bekezdésben nevesített azon nyilatkozatokat, dokumentumokat, illetve nem kell a támogatási szerződésben megtenni azokat a nyilatkozatokat, amelyek olyan tények fennállását tanúsítják, amelyekről a támogatónak egyébként hivatalos tudomása van.

(6) Külföldi kedvezményezett esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a (2) bekezdés d) és h) pontja a magyarországi munkaügyi kapcsolatok és forgalmi adó tekintetében alkalmazandóak, a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott megszüntetésre irányuló eljárás a kedvezményezett személyes jogának szabályai alapján értelmezendő.

(7) Pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a benyújtott pályázathoz csatolni kell a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozatot. Ezen felül a támogató a (2) és (3) bekezdés szerinti további nyilatkozatok, dokumentumok benyújtásától teheti függővé a pályázat befogadását. Ilyen esetben a támogatói okirat kiadásához, támogatási szerződés megkötéséhez nem szükséges azok ismételt benyújtása, ha a nyilatkozat tartalma a befogadást követően további vizsgálatot nem igényel. A pályázó a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatait – a (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat kivételével – feltételesen, a pályázaton történő nyertességétől függően is megteheti.

(8) A (3) bekezdés d) pontja szerinti esetben a pályázati kiírás vagy a támogató nem írhatja elő tulajdoni lap másolatának a támogatási igényhez történő csatolását. Szükség esetén a támogatási igény elbírálásához elektronikus tulajdoni lap másolatot kell felhasználni, amelynek költségét – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a támogatási igény benyújtójának kell viselnie.

Ávr. 73. § (1) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, ha azokról jogszabály nem rendelkezik, így különösen

a) a támogatott tevékenység konkrét meghatározását, szakfeladatrend szerinti besorolását,

b) a költségvetési támogatás összegét, a támogatási intenzitást, az elszámolható költségeket,

c) a költségvetési támogatás időtartamát, felhasználásának határidejét,

d)73 a költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának módját, feltételeit, ütemezését, a 78. § (4) és (5) bekezdése és (5a) bekezdése szerinti esetben az egyes finanszírozási időszakokat, (9) és (9a) bekezdése szerinti esetben az egyes előlegek kifizetésének tervezett időpontjait a kedvezményezett által benyújtott és a támogató által elfogadott költségterv alapján,

e) visszatérítendő költségvetési támogatás esetén a visszafizetés módját – egy összegben vagy részletekben –, és határidejét,

f) a beszámolással – ideértve a beszámoló tartalmi követelményeit is –, továbbá az ellenőrzéssel kapcsolatos szabályokat,

g) a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit, visszafizetésének rendjét, a visszafizetés 77. § (1)–(3) bekezdése szerinti biztosítékait,

h) a költségvetési támogatással kapcsolatos iratok, valamint a költségvetési támogatás felhasználását alátámasztó bizonylatok teljes körű megőrzésének határidejét,

i) a támogatott tevékenység megvalósításába közreműködők bevonásának lehetőségét, a közreműködők által megvalósítható tevékenységeket,

j) e rendelet szerinti adatszolgáltatásokhoz szükséges adatok és az azokban bekövetkező változások támogató felé történő bejelentésének kötelezettségét, a bejelentési kötelezettség elmulasztásának következményeit, és

k) a 82. § szerinti elállási, felmondási, visszavonási okokat.

(2) A támogatási szerződés jogszabály által nem rendezett kérdéseket is szabályozhat. A támogatói okirat kizárólag jogszabályi rendelkezésen vagy a kedvezményezett korábbi előzetes nyilatkozatán alapuló kérdésekről rendelkezhet.

(3) A támogatói okiratban, támogatási szerződésben – az európai uniós forrásból finanszírozott eszközbeszerzések kivételével – szerepeltetni kell, hogy a kedvezményezett a támogatott tevékenység megvalósítása során a költségvetésből nyújtott támogatás és – ha előírásra került – a saját forrás terhére a százezer forint értékhatárt meghaladó értékű, áru beszerzésére vagy szolgáltatás megrendelésére irányuló szerződést kizárólag írásban köthet. E bekezdés alkalmazásában írásban kötött szerződésnek minősül az elküldött és visszaigazolt megrendelés is. Az írásbeli alak megsértése a szerződés érvényességét nem érinti, azonban az annak teljesítése érdekében történt kifizetése a támogatott tevékenység költségei között nem vehetők figyelembe.

Ávr. 74. § (1) Pályázati úton nyújtott költségvetési támogatás esetén, ha

a) a kedvezményezett a támogatási szerződés megkötésétől visszalép,

b) a támogatási döntés hatályát veszti, a támogató a támogatói okiratot visszavonja, vagy

c) a felek a támogatási szerződést egyoldalúan vagy közös megegyezéssel felbontják, megszüntetik,

a támogató a felszabaduló összegig a szakmailag megfelelő pályázatok rangsorában a következő helyen álló pályázók részére lehetővé teheti a költségvetési támogatás igénybevételét.

(2) Ha a pályázók az (1) bekezdés szerinti eljárás során felkínált lehetőséggel élni kívánnak, a 68. § (4) bekezdése szerinti döntési listát az új kedvezményezettek tekintetében módosítani kell. A költségvetési támogatás biztosítására irányuló eljárás lefolytatása a továbbiakban az általános szabályok szerint történik.

[Az Áht. 49. §-ához]

Ávr. 75. § (1) Az Áht. 49. §-a szerinti lebonyolító szervvel a lebonyolítás céljából átadott összeg felett kötelezettségvállalási jogot gyakorló személy megállapodást köt. A megállapodásban rögzíteni kell az e rendeletben foglalt kötelezettségek megtartását biztosító feltételeket, így különösen a feladat konkrét meghatározását, a felhasználás határidejét, valamint az elszámolással kapcsolatos szabályokat.

(2) Az Áht. 49. §-a szerinti feladatot a fejezetet irányító szerv vagy a kezelő szerv is lebonyolíthatja. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti megállapodást és a (6) bekezdés szerinti elszámolást a fejezetet irányító szerv vagy a kezelő szerv belső szabályzatában kijelölt személy által aláírt intézkedés helyettesíti.

(3) A lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeg felhasználására nézve elkülönített nyilvántartást kell előírni a lebonyolító szervnek.

(4) A lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott összeget a fejezetet irányító szerv Kincstárnál vezetett lebonyolítási számláján kell elkülöníteni, amely felett a lebonyolító szerv rendelkezik. A lebonyolítási számla kizárólag a költségvetési támogatások kifizetésére vehető igénybe.

(5) A lebonyolító szerv további lebonyolító szervet nem bízhat meg, a lebonyolítási számla feletti rendelkezési jogát nem ruházhatja át.

(6) A feladat elvégzésének határidejét követően a lebonyolító szerv a lebonyolítás céljából rendelkezésére bocsátott összeggel elszámol. Az elszámolás során a lebonyolítási számla egyenlegét, továbbá a lebonyolítás céljából rendelkezésre bocsátott, nem rendeltetésszerűen felhasznált összeget vissza kell utalni a forrást biztosító fizetési számlára.

[Az Áht. 50. § (4) bekezdéséhez]

Ávr. 76. § (1) Nem adható ki támogatói okirat és nem köthető támogatási szerződés azzal, aki

a) a támogatott tevékenységhez szükséges jogerős hatósági engedélyekkel nem rendelkezik,

b) a támogató által vagy jogszabályban meghatározott mértékű saját forrás nem áll rendelkezésére, továbbá azt nem igazolja vagy arról nem nyilatkozik a 72. § (3) bekezdés a) pontja szerint,

c) a támogatási döntés tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett,

d) jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb – a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás alatt áll,

e) a Közpénztv. 6. §-a alapján nem részesíthető költségvetési támogatásban,

f) jogszabályban vagy e rendeletben a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja, vagy

g) nem felel meg az Áht. 50. § (1) bekezdése szerinti követelményeknek.

(2) Ha a támogató a költségvetési támogatás feltételeként előírja, hogy a támogatás igénylőjének meghatározott nagyságrendű saját forrással kell rendelkeznie, nem tekinthető saját forrásnak az államháztartás központi alrendszeréből kapott más költségvetési támogatás, kivéve az EU Önerő Alapból és a Kbt. alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezetnek a részben európai uniós forrásból finanszírozott projektek megvalósításához nyújtott önerő támogatást.

(3) Nem biztosítható költségvetési támogatás annak, aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetési támogatás felhasználásával jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegve még nem számolt el.

(4) Ha a támogatás részben vagy egészben az Európai Unió valamely közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott feltételek szerint kerül nyújtásra, az e fejezetben írt feltételek csak akkor alkalmazhatóak, ha azokat az uniós jogi aktus lehetővé teszi.

[Az Áht. 50. § (5) bekezdéséhez]

Ávr. 77. § (1) A támogató az Áht. 50. § (5) bekezdése szerinti biztosíték kikötésétől

a) a természetes személy kedvezményezett részére utófinanszírozással,

b)74 az előleg igénybevételére nem jogosult, utófinanszírozással,

c)75

d) a támogató irányítása alá tartozó költségvetési szerv részére

biztosított költségvetési támogatás esetén eltekinthet.

(2)76 Biztosíték lehet a kedvezményezett valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására vonatkozó felhatalmazó nyilatkozata a pénzügyi fedezethiány miatt nem teljesíthető fizetési megbízás esetére a követelés legfeljebb harmincöt napra való sorba állítására vonatkozó rendelkezéssel együtt, vagy bármely olyan eszköz – így különösen zálogjog kikötése, bankgarancia, óvadék –, amely biztosítja, hogy a támogató a költségvetési támogatás visszafizetésére vonatkozó igényét maradéktalanul, a lehető legrövidebb időn belül eredményesen tudja érvényesíteni.

(3)77 A helyi önkormányzatoknak, helyi nemzetiségi önkormányzatoknak a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén az Áht. 83. § (5) bekezdése alapján adott felhatalmazáson felül más biztosítékot nem lehet előírni.

(4) A kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a költségvetési támogatás első folyósítását megelőzően kell biztosítani. A biztosítéknak a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig rendelkezésre kell állniuk.

(5) Más fejezetbe tartozó központi költségvetési szerv kedvezményezett esetén a kedvezményezett irányító szervének a 41. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatát a visszafizetés biztosítékának kell tekinteni.

[Az Áht. 52. § (1) és (2) bekezdéséhez]

Ávr. 78. § (1) A költségvetési támogatás Áht. 52. § (1) és (2) bekezdése szerinti módjára vonatkozó döntés meghozatala során figyelemmel kell lenni a költségvetési támogatás céljára, a támogatott tevékenység megvalósítási időszakának hosszára, a kedvezményezett saját forrásának mértékére.

(2)78 Előfinanszírozás esetén az egyösszegű kifizetésre a záró beszámoló elfogadása előtt kerül sor.

(3) Utófinanszírozás esetén az egyösszegű kifizetésre a záró beszámoló elfogadását követően kerülhet sor.

(4)79 Részletekben történő kifizetés esetén előfinanszírozásnál a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott finanszírozási időszak költségeit a támogató megelőlegezi. A támogató a megelőlegezés feltételéül szabhatja, hogy a már lezárult finanszírozási időszakoknak a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott köréről – az azokban meghatározott időpontokban – a kedvezményezett beszámolót készítsen.

(5)80 Részletekben történő kifizetés esetén utófinanszírozásnál a költségvetési támogatás részleteinek átutalására – az első finanszírozási időszak kivételével – a támogatói okiratban, támogatási szerződében meghatározott finanszírozási időszakot lezáró beszámoló elfogadását követően kerülhet sor.

(5a)81 Az egyházak részére nyújtott költségvetési támogatások, az európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatások, és a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások kivételével a (4) vagy (5) bekezdése szerinti esetekben részletekben lehet az olyan költségvetési támogatást kifizetni, amelynek összege meghaladja a három millió forintot.

(6) A költségvetési támogatás folyósítása

a) a kedvezményezett fizetési számlájára, vagy

b) az Áht. 52. § (3) bekezdésének hatálya alá nem tartozó költségvetési támogatás esetén

ba) a kedvezményezett által megjelölt engedményes fizetési számlájára, vagy

bb) a támogatói okiratban, támogatási szerződésben megjelölt személy által benyújtott, a támogatott tevékenységgel kapcsolatban felmerült beszerzéseket igazoló számlák összegének közvetlenül a szállító vagy a szállító által megjelölt engedményes fizetési számlájára

történő kifizetéssel lehetséges.

(7) A (6) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a kifizetés feltétele, hogy a kedvezményezett a számla költségvetési támogatáson felüli összege kifizetését igazolja.

(8) A költségvetési támogatásnak az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv kedvezményezett részére történő rendelkezésre bocsátása e rendelet szabályai szerint előirányzat-átcsoportosítással vagy a fizetési számlájára történő kifizetéssel történik.

(9)82 Indokolt esetben az utófinanszírozással biztosított költségvetési támogatás esetén támogatási előleg nyújtható, ha ezt a támogatói okirat vagy a támogatási szerződés tartalmazza. Az előleg folyósítására több részletben, a támogatói okiratban, támogatási szerződében meghatározott ütemezéssel is sor kerülhet.

(9a)83 Az (5a) bekezdés szerinti költségvetési támogatások esetén előleg kifizetésére kizárólag több részletben kerülhet sor, ha a kedvezményezett az előző részlet felhasználását igazolta vagy a 84. § (4a) bekezdése szerint visszafizette.

(10) Fel kell függeszteni a költségvetési támogatás folyósítását abban az esetben, ha azt jogszabály előírja vagy a támogatói okirat kiadását, támogatási szerződés megkötését követően a kedvezményezett olyan nyilatkozatot tesz, vagy a támogatás folyósítója olyan körülményről szerez tudomást, amely a költségvetési támogatás visszavonását, a támogatási szerződés felmondását vagy az attól történő elállást teheti szükségessé. A felfüggesztésről és annak okáról a kedvezményezettet soron kívül tájékoztatni kell.

(11) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásokra e § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a 140–142. és 144. § másként nem rendelkezik.

[Az Áht. 52. § (3) és (4) bekezdéséhez]

Ávr. 79. § (1)84 A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az állami adóhatóság a Kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elektronikus úton történő megkeresésére adatot szolgáltat. A (2) bekezdésben foglalt kivétellel az adatszolgáltatásban szereplő köztartozás, de legfeljebb a költségvetési támogatás kifizetésére irányuló átutalási megbízás összegét a Kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv kedvezményezettenként és adónemenként – ha valamennyi köztartozásra nem biztosít fedezetet adónemenként, a fennálló köztartozás arányaiban – utalja át az állami adóhatóságnak. A kedvezményezettet a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott költségvetési támogatásnak megfelelő összegű köztartozás az átutalással megfizetettnek minősül.

(2) Ha az Áht. 52. § (4) bekezdése szerinti nem állami intézmény fenntartójának vagy az általa fenntartott intézménynek az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján köztartozása van, a Kincstár erről értesíti a költségvetési támogatást folyósító fejezetet irányító szerv vezetőjét. Ha a fejezetet irányító szerv vezetője úgy nyilatkozik, hogy a köztartozás levonása a nem állami intézmény fenntartója vagy az általa fenntartott intézmény közfeladatai ellátását súlyosan veszélyeztetné, a költségvetési támogatást a Kincstár a köztartozás levonása nélkül utalja át a kedvezményezettnek.

(3) A Kincstár által végzett köztartozás-vizsgálathoz a költségvetési támogatások kifizetésére irányuló átutalási megbízásokon a Kincstár által meghatározott jelölést kell alkalmazni. Az átutalási megbízás ilyen esetben csoportos megbízásként nem nyújtható be.

(4) A költségvetési támogatás visszatartásáról a Kincstár tájékoztatja a kedvezményezettet és a támogatót, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kedvezményezettet. A visszatartás a kedvezményezett – a költségvetési támogatás megszerzése érdekében vállalt – kötelezettségeit nem érinti.

(5) Ha a Kincstár által kiküldött tájékoztatás a kedvezményezett címének megváltozása vagy bármely más okból nem kézbesíthető, a Kincstár erről tájékoztatja a támogatót.

(6) Az állami adóhatóság adatszolgáltatásának alapja a kedvezményezett adóazonosító száma, melyet a Kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresése tartalmaz.

[Az Áht. 53. § (1) bekezdéséhez]

Ávr. 80. § (1) A kedvezményezett a támogatott tevékenységről és a támogatott tevékenység megvalósításával kapcsolatban felmerült valamennyi költségről – ideértve a részletekben történő finanszírozás esetén az egyes finanszírozási szakaszok lezárásaként benyújtott részbeszámolást, előleg biztosítása esetén az előleg elszámolásáról szóló beszámolót (a továbbiakban együtt: részbeszámoló) is – jogszabályban, a támogatói okiratban vagy a támogatási szerződésben rögzített határidőig készít el az Áht. 53. § (1) bekezdése szerinti beszámolót.

(2) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén beszámoló alatt a költségvetési támogatásokkal kapcsolatban adott elszámolást kell érteni.

(3) A költségvetési támogatás rendeltetésszerű felhasználásáról, a megítélt költségvetési támogatás utófinanszírozás keretében történő kifizethetőségéről elsősorban a részbeszámoló, beszámoló útján kell meggyőződni. A részbeszámoló, beszámoló jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben előírt tartalommal és formában ismerteti a költségvetési támogatás és – ha előírásra került – a saját forrás felhasználásának, a támogatott tevékenység megvalósításának szakmai vonatkozásait, tapasztalatait, elemzi a megvalósítás eredményességét, továbbá részletes pénzügyi elszámolást ad a költségvetési támogatás és – ha előírásra került – a saját forrás felhasználásáról.

(4) A kedvezményezett a beszámolóban külön nyilatkozik arról, hogy a feltüntetett költségek kifizetése előtt azok jogosságáról és összegszerűségéről – ellenszolgáltatás teljesítését követően esedékes kifizetés előtt ezen felül az ellenszolgáltatás teljesítéséről is –előzetesen meggyőződött. Nyilatkozat hiányában a beszámoló nem fogadható el.

(5) A kedvezményezett kizárólag a jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott időtartam alatt felmerült, és a támogatott tevékenység megvalósításához kapcsolódó költségeket szerepeltetheti a részbeszámolóban, beszámolóban. A részbeszámolóhoz, beszámolóhoz csatolni kell a százezer forint értékhatárt meghaladó számlák másolatát, vagy egyéb, a támogató által a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott, a gazdasági eseményt igazoló dokumentum másolatát.

(6) A részbeszámoló, beszámoló elfogadásáról, az esetleg jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének kötelezettségéről jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott határidőn belül írásban kell értesíteni a kedvezményezettet.

Ávr. 81. § (1) Ha jogszabály vagy a támogatói okirat, támogatási szerződés a kedvezményezett részbeszámolási kötelezettségét is előírja, annak elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a támogatás folyósítója – ha a támogatás folyósítója nem azonos a támogatóval, a támogató értesítése alapján – a költségvetési támogatás folyósítását felfüggeszti, amíg a kedvezményezett a kötelezettségének nem tesz eleget.

(2) A részbeszámoló, beszámoló határidejének elmulasztása vagy nem megfelelő teljesítése esetén a támogató írásban, határidő tűzésével felszólítja a kedvezményezettet a kötelezettsége teljesítésére.

[Az Áht. 53. § (2) bekezdéséhez]

Ávr. 82. § A támogató jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott egyéb esetek mellett jogosult a támogatási szerződéstől elállni, azt felmondani, támogatói okirat alkalmazása esetén a támogatás visszavonásáról rendelkezni, ha az alábbiakban foglalt feltételek közül legalább egy bekövetkezik:

a) a jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott megvalósítási időszak kezdő időpontjától számított három hónapon – jogszabályban meghatározott esetben nyolc hónapon – belül a támogatott tevékenység nem kezdődik meg, vagy a kedvezményezett a költségvetési támogatás igénybevételét neki felróható okból nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki,

b) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a kedvezményezett a támogatási döntést érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott a támogatási igény benyújtásakor,

c) a 76. § (1) bekezdésében meghatározott valamely körülmény a támogatási döntés meghozatalát követően következik be, vagy jut a támogató tudomására,

d) a támogatott tevékenység megvalósítása meghiúsul, tartós akadályba ütközik, vagy a jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt ütemezéshez képest jelentős késedelmet szenved,

e) a kedvezményezett neki felróható okból megszegi a jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségeit, így különösen nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek következtében a költségvetési támogatás szabályszerű felhasználását nem lehet ellenőrizni,

f) a kedvezményezett a 72. § alapján adott nyilatkozatok bármelyikét visszavonja,

g) a kedvezményezett a 81. § (2) bekezdése szerinti határidőig sem teljesítette vagy nem megfelelően teljesítette a részbeszámolási, beszámolási kötelezettségét, vagy

h) a biztosíték megszűnik, megsemmisül vagy értéke egyébként számottevően csökken, és a kedvezményezett megfelelő új biztosíték, vagy a biztosíték értéke csökkenésének megfelelő további biztosíték nyújtásáról a támogató által megszabott ésszerű határidőn belül nem intézkedik.

Ávr. 83. § (1) Ha a 82. § a), c), d), f) vagy h) pontjában meghatározott bármely körülmény bekövetkezik, a támogatott tevékenység összköltsége a tervezetthez képest csökken, a kedvezményezett adólevonási jogosultságában, más adataiban, vagy a költségvetési támogatás egyéb – a pályázati kiírásban meghatározott, a támogatási igényben ismertetett, vagy a jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített – feltételeiben változás következik be, a kedvezményezett a tudomására jutástól számított nyolc napon belül köteles azt írásban bejelenteni a támogatónak. A bejelentést követően a támogató jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben rögzített határidőn belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a költségvetési támogatás feltételeinek módosítására, jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott esetekben annak visszavonására, az attól történő elállásra, annak módosítására, felmondására, továbbá a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére, vagy más eljárás lefolytatására irányuló intézkedéseket.

(2) Támogatói okirat alkalmazása esetén a költségvetési támogatás visszavonása külön okirat kiadásával és a kedvezményezett részére történő megküldésével történik. A támogatási szerződés felmondásáról, az attól történő elállásról a támogató írásban értesíti a kedvezményezettet.

(3) A támogatói okirat vagy a támogatási szerződés csak abban az esetben módosítható, ha a támogatott tevékenység az így módosított feltételekkel is támogatható lett volna. Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a módosítás nem irányulhat a támogatási döntésben meghatározott összegen felüli többlet költségvetési támogatás biztosítására.

(4) Ha a támogatott tevékenység összköltsége csökken a tervezetthez képest, a költségvetési támogatás összegét az összköltség csökkenésének arányában csökkenteni kell, több forrás esetén az eredeti arányoknak megfelelően. Nem kell alkalmazni ezt a szabályt a Nemzeti Kulturális Alapból biztosított költségvetési támogatások esetén, ha az adott támogatott tevékenységhez biztosított valamennyi költségvetési támogatás összege a hárommillió forintot nem éri el, és nem haladja meg a támogatott tevékenység összköltségét.

Ávr. 84. § (1) Az Áht. 53. § (2) bekezdése szerinti kamat számításának kezdő időpontja a költségvetési támogatás folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja.

(2) A támogató a támogatói okirat visszavonása vagy a támogatási szerződés módosítása, felmondása vagy az attól történő elállás nélkül is elrendelheti a költségvetési támogatás részleges – a jogszabálysértéssel, illetve a nem rendeltetésszerű vagy szerződésellenes felhasználással arányos mértékű – visszafizetését. Ilyen esetben a kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét az Áht. 53. § (2) bekezdése szerint köteles visszafizetni.

(3) Ha a visszafizetési kötelezettség a támogató saját érdekkőrében felmerülő okból keletkezett, a támogatás visszafizetése a megállapított fizetési határidőig kamatmentes.

(4) A visszafizetési kötelezettségről a támogató a támogatói okirat visszavonásáról szóló döntésben, a támogatási szerződés felek általi módosítása során, a támogatási szerződés felmondásáról vagy az attól történő elállásról küldött értesítésben, vagy külön fizetési felszólításban értesíti a kedvezményezettet. Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik a kedvezményezettnek a döntés, értesítés, fizetési felszólítás kézhezvételét követő tizenöt nap áll rendelkezésére a visszafizetési kötelezettség teljesítésére. A visszafizetési kötelezettséget – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – annak az előirányzatnak a javára kell teljesíteni, amelyből a támogatás folyósítása történt, azt a költségvetési évben teljesített kötelezettség esetén kiadáscsökkentő, a költségvetési éven túl teljesített kötelezettség esetén bevételnövelő tételként kell nyilvántartani.

(4a)85 A 78. § (5a) és (9a) bekezdése szerinti költségvetési támogatás esetén a támogató külön döntése nélkül is köteles a kedvezményezett a számára kifizetett költségvetési támogatást visszafizetni, ha annak a támogatott tevékenységgel összefüggő felhasználásáról a részére történő kifizetést követő harminc napon belül nem gondoskodott. E bekezdés alkalmazásában nem minősül a költségvetési támogatás támogatott tevékenységgel összefüggő felhasználásának annak betétként történő elhelyezése, kamatozó értékpapír vásárlására fordítása vagy más befektetési célú hasznosítása. Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti, a költségvetési támogatás részére történő folyósításának napjától a felhasználása napjáig a Ptk. 301/A. § (2) bekezdése szerinti kamatot fizet.

(4b)86 Ha a kedvezményezett a költségvetési támogatást a (4a) bekezdés szabályai szerint visszafizeti, a kedvezményezett által korábban benyújtott és a támogató által elfogadott költségtervet módosítani kell. A visszafizetett költségvetési támogatás a módosított költségtervben foglaltak szerint bocsátható ismételten a kedvezményezett rendelkezésére.

(5) Ha a visszafizetési kötelezettséget az Áht. 67. §-a alapján a kormányzati ellenőrzési szerv érvényesíti, a visszafizetett összeget a központi költségvetés Áht. 14. § (4) bekezdés d) pontja szerinti fejezet bevételei között kell elszámolni.

(6) A visszafizetési kötelezettség a támogató döntése alapján részletekben is teljesíthető, azonban ennek időtartama nem haladhatja meg a tizenkét hónapot. A visszafizetés ütemezését külön megállapodásban kell rögzíteni.

(7) Ha a kedvezményezett a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a késedelme után a Ptk. szerinti késedelmi kamatot kell érvényesíteni.

(8) A visszafizetési kötelezettség érvényesítése a 77. §-ban foglaltak szerint kikötött biztosíték érvényesítésével történik, ha a (4) bekezdés szerint megküldött értesítésben foglalt határidőn belül a kedvezményezett nem teljesíti fizetési kötelezettségét és a visszafizetési kötelezettség részletfizetés formájában történő engedélyezésére sem került sor.

(9) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv előirányzat-átcsoportosítással kapott és jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás költségvetési évben történő visszafizetés alatt a költségvetési támogatást biztosító előirányzat javára történő előirányzat-átcsoportosítást kell érteni.

(10) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásokra e § rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a 104–107. § másként nem rendelkezik.

[Az Áht. 54. §-ához]

Ávr. 85. § A támogatási igény jogosságát, a költségvetési támogatás és – ha előírásra került – a saját forrás felhasználását a jogszabályban, pályázati kiírásban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott szervek ellenőrizhetik. Az ellenőrzések lefolytatására a támogatási döntés meghozatalát, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötését megelőzően, a költségvetési támogatás igénybevétele alatt, a támogatott tevékenység befejezésekor, illetve lezárásakor, valamint a lezárást követően kerülhet sor.

[Az Áht. 55. §-ához]

Ávr. 86. § A támogató a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos valamennyi dokumentumot köteles a kedvezményezett utolsó beszámolójának, kifizetési igénylésének támogató általi jóváhagyásától számított legalább tíz évig megőrizni.

Ávr. 87. § (1) Ha a támogatott tevékenység beruházás, a beruházással létrehozott vagyon – ha az a kedvezményezett tulajdonába vagy vagyonkezelésébe kerül – jogszabályban, támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott időpontig csak a támogató előzetes jóváhagyásával és a foglalkoztatási, a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalásával, átruházásával idegeníthető el, adható bérbe vagy más használatába, illetve terhelhető meg. A támogató a jóváhagyás feltételeként kikötheti, hogy a kötelezettségek átvállalásának biztosítása érdekében a beruházással létrehozott vagyon elidegenítése esetén az új tulajdonos a kedvezményezett helyébe – részleges elidegenítés esetén a kedvezményezett mellé –, bérbe vagy más módon történő használatba adás esetén – e jogviszony fennállásának idejére – a kedvezményezett mellé a támogatási szerződésbe lépjen be, vagy a kötelezettségek átvállalásáról egyoldalú nyilatkozatot tegyen.

(2) A támogató előzetes jóváhagyásával a szolgáltatási és az egyéb kötelezettségek átvállalása nélkül is lehetséges az idő előtt elhasználódott vagy elavult vagyontárgyak pótlással együtt járó teljes vagy részleges elidegenítése vagy selejtezése.

Ávr. 88. § (1) Ha a támogatott tevékenység után általános forgalmi adó fizetési kötelezettség keletkezik, a költségvetési támogatás összegének fedezetet kell biztosítania a támogatott tevékenység rendeltetésszerű elvégzése során a kedvezményezettre áthárított, vagy az általa fizetendő általános forgalmi adó teljes összegére nézve, kivéve, ha a kedvezményezett

a) az előzetesen felszámított, vagy a termék beszerzése, a szolgáltatás igénybevétele után általa fizetendő általános forgalmi adó levonására jogosult, vagy

b) – ha a támogatott tevékenység valamely áru, vagy szolgáltatás további felhasználásával, értékesítésével jár – a kedvezményezett az adóterhet áthárította.

(2) A kedvezményezett a támogatott tevékenységgel kapcsolatban nyilatkozik az (1) bekezdésben foglalt feltételekről.

(3) Ha a kedvezményezett a jogállása változása miatt, vagy más okból a (2) bekezdés szerinti nyilatkozata ellenére a költségvetési támogatás felhasználása során

a) a fizetendő adójából rá áthárított, vagy az általa megállapított adót levonta, vagy

b) a keletkező adóterhet másra áthárította,

a levonásba helyezett, illetve áthárított és a támogató által is támogatott általános forgalmi adó összegének megfelelő költségvetési támogatást köteles a jogosulatlanul igénybe vett támogatásokra vonatkozó szabályok szerint visszatéríteni.

Ávr. 89. § (1) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a nem közigazgatási hatósági határozattal biztosított költségvetési támogatások során a támogató által a támogatás igénylőjének és a kedvezményezettnek e rendelet alapján megküldött értesítéseire, felszólításaira (e § alkalmazásában a továbbiakban: értesítés), továbbá a támogató és a kedvezményezett egymás irányába történő nyilatkozataik megtételére rendelkezésre álló határidők számítására a (2)–(10) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni.

(2) Postai úton történő kézbesítés esetén az értesítést hivatalos iratként kell feladni és kézbesíteni.

(3) Ha a postai úton történő kézbesítés azért hiúsul meg, mert a címzett vagy meghatalmazottja úgy nyilatkozik, hogy a küldeményt nem veszi át, az értesítést a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni.

(4) Ha a küldemény a postai kézbesítés második megkísérlését követően is „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza, a posta által visszaküldött küldemény visszafordításának napját kell a kézbesítés napjának tekinteni.

(5) A határidőbe nem számít bele a közlés, kézbesítés napja.

(6) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(7) Ha a naptári napokban megállapított határidő utolsó napja munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.

(8) A postai úton küldött nyilatkozat esetén a postára adás, elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén az elküldés napját kell a nyilatkozat megtételének napjaként tekinteni. Az ezzel kapcsolatos válasz megtételére rendelkezésre álló határidő ilyen esetben a postai úton küldött nyilatkozat esetén azon a napon kezdődik, amely napon azt a részére kézbesítettnek kell tekinteni. Elektronikus úton előterjesztett nyilatkozat esetén a válaszra rendelkezésre álló határidő a következő munkanapon kezdődik.

(9) A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezményei a határidő utolsó napjának elteltével állnak be.

(10) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

Ávr. 90. § (1) Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a nem közigazgatási hatósági határozattal államháztartáson kívüli kedvezményezettnek pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett a fejezetet irányító szerv vezetőjénél kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetési támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás véleménye szerint jogszabálysértő.

(2) A kifogás benyújtására a pályázati kiírásban a kifogásolt intézkedéshez vagy mulasztáshoz kapcsolódóan megállapított határidőn belül írásban van lehetőség.

(3) Ha a költségvetési támogatás biztosítására lebonyolító szerven keresztül kerül sor, a támogatás igénylője vagy a kedvezményezett a kifogást a lebonyolító szervhez nyújtja be, amely azt a kifogás kézhezvételétől számított öt napon belül – a kifogás elbírálásához szükséges dokumentumokkal együtt – a fejezetet irányító szerv vezetőjének továbbítja.

(4) A kifogás tartalmazza

a) a kifogást tevő nevét, székhelyét vagy lakcímét, a nem természetes személy kifogást tevő képviselője nevét,

b) a kifogással érintett pályázat vagy támogatói okirat, támogatási szerződés azonosításához szükséges adatokat,

c) a kifogásolt intézkedés vagy mulasztás meghatározását,

d) a kifogás alapjául szolgáló tényeket és a kifogásolt vagy elmaradt intézkedéssel megsértett jogszabályi rendelkezés pontos megjelölését, és

e) a kifogást tevő aláírását.

(5) A kifogás kivizsgálásában – a fejezetet irányító szerv vezetője kivételével – nem vehet részt az, aki a kifogással érintett eljárásban részt vett.

(6) Az elkésett, a kifogás benyújtására nem jogosult személytől származó, a korábbival azonos tartalmú és az elbírálásra alkalmatlan kifogást a fejezetet irányító szerv vezetője elutasítja, és erről az elutasítás indokainak megjelölésével a kifogást tevőt írásban értesíti.

(7) A fejezetet irányító szerv vezetője a kifogást annak kézhezvételétől számított harminc napon belül – a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel – érdemben elbírálja.

(8) Ha a kifogás alapos, a fejezetet irányító szerv vezetője elrendeli a kifogásban sérelmezett helyzet megszüntetéséhez szükséges intézkedést, egyébként azt elutasítja, és döntéséről – elutasítás esetén az elutasítás indokainak megjelölésével – a kifogást tevőt írásban értesíti.

(9) Az európai uniós forrásból biztosított költségvetési támogatással kapcsolatos kifogás benyújtására, annak elbírálási rendjére az e költségvetési támogatásokat szabályozó jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.

[Az Áht. 56. §-ához]

Ávr. 91. § A 3. mellékletben megjelölt előirányzatok (a továbbiakban: azonos célú előirányzatok) felhasználása során – az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások felhasználásához szükséges technikai segítségnyújtás előirányzatai kivételével, a Területi Együttműködés előirányzatra külön jogszabályokban meghatározott eltérésekkel – a 66–90. § rendelkezéseit a 92–99. §-ban foglalt eltérésekkel, kiegészítésekkel kell alkalmazni.

Ávr. 92. § (1) A fejezetet irányító szerv a költségvetési tervezés keretében

a) javaslatot készít az azonos célú előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, támogatási célú felhasználásának mértékére, a költségvetési támogatások arányára, továbbá kidolgozza annak az azonos célú előirányzat kezelő szervének feladatai végrehajtásához szükséges szabályokat, és

b) kidolgozza az azonos célú előirányzatok összehangolt felhasználásának módját, eljárásrendjét, elkészíti a támogatási konstrukciók tervezetét, ennek során alkalmazza a 37/2011. Korm. rendeletben, vagy a 4/2009. Korm. rendeletben meghatározott eljárási rendet, és ezekhez a támogatási konstrukción belül külön szabályokat rendel vagy külön támogatási konstrukció tervezeteket készít.

(2) Az azonos célú előirányzat kezelő szerve a központi költségvetésről szóló törvény elfogadását követően és a támogatási konstrukció megjelentetését megelőzően köteles megküldeni a Kincstár részére

a)87 az azonos célú előirányzatok célrendszerének, rendeltetésének meghatározására, költségvetési támogatásként való felhasználásának összegére, mértékére, a kedvezményezetteknek biztosítható költségvetési támogatás arányára vonatkozó javaslatot,

b) a támogatási konstrukciók tervezetének teljes körű dokumentációját, és

c) a 37/2011. Korm. rendelet által előírt esetekben a nemzeti fejlesztési miniszter jóváhagyó véleményét – az agrártámogatások esetén a 4/2009. Korm. rendelet alapján történő jóváhagyást –, vagy az azonos célú előirányzat kezelő szervének jogszabályi hivatkozással alátámasztott nyilatkozatát arról, hogy az adott támogatási konstrukció mentesül a 37/2011. Korm. rendelet vagy a 4/2009. Korm. rendelet által előírt eljárási kötelezettség alól.

(3) A támogatási konstrukció tervezetét a Kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben rögzíti és az e rendeletben meghatározott adatgyűjtésre vonatkozó megfelelőségét vizsgálja, amelyre vonatkozóan egyetértési joggal rendelkezik. Egyetértése, az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet jóváhagyó állásfoglalása – pályázati kiírás esetén jóváhagyása –, vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozata esetén a Kincstár a beérkezést követő tíz munkanapon belül regisztrálja a támogatási konstrukció adatait a monitoring rendszerben, és erről tájékoztatja a támogatási konstrukció bejelentőjét.

(4) A Kincstár az általa működtetett monitoring rendszerben nyilvántartja az e rendelet alapján bejelentett csekély összegű támogatásokat kedvezményezettenként.

(5) A Kincstár a döntés-előkészítés folyamatában adatot szolgáltat a monitoring rendszerben regisztrált adatokról az e rendeletben meghatározott jogosultak részére. Az azonos célú előirányzatok kezelő szervei a támogatási konstrukció regisztrálása után hozzáférnek a támogatás igénylőinek a monitoring rendszerben regisztrált adataihoz.

(6) Az azonos célú előirányzat kezelő szerve a jóváhagyott költségvetési támogatásról a támogatási döntést követő tíz munkanapon belül adatot szolgáltat a Kincstárnak. Több azonos célú előirányzat forrásaira benyújtott pályázat esetén a támogató döntéséről a többi érintett azonos célú előirányzat kezelő szervét is tájékoztatja.

(7) Ha a (6) bekezdés szerint megadott adatokban módosulás történik, a támogatási döntés hatályát veszti, vagy a támogató a támogatói okirat kiadásáról, módosításáról, visszavonásáról, vagy a támogatási szerződés megkötéséről, módosításáról, felbontásáról, megszüntetéséről dönt, erről öt munkanapon belül értesíteni kell a Kincstárt.

(8) A regisztrált adatok egyeztetése céljából a Kincstár évente június 30-ig adatot szolgáltat a monitoring rendszerben feldolgozott információkról az azonos célú előirányzatok kezelő szerveinek, amelyek július 31-ig aktualizálják az általuk szolgáltatott adatok körét.

(9) A költségvetési támogatás folyósításáról minden évben legalább egyszer, a (8) bekezdésében meghatározott időpontnak megfelelően elektronikus úton értesíteni kell a Kincstárt.

(10) A támogatás folyósítója a költségvetési támogatás folyósítását csak akkor kezdeményezheti a Kincstárnál, ha az azonos célú előirányzat kezelő szerve a Kincstár részére eljuttatta a (2) és (6)–(9) bekezdés szerinti adatokat.

(11) Ha a Kincstár észleli, vagy a költségvetési támogatás folyósításának folyamatában valamely közreműködő tudomására jut, hogy a folyósított költségvetési támogatások halmozódásának tényleges szintje meghaladja az érintett támogatói okiratokban, támogatási szerződésekben meghatározott mértéket, haladéktalanul értesíti a költségvetési támogatást biztosító azonos célú előirányzatok kezelő szerveit. A költségvetési támogatások halmozódásáról a Kincstár a monitoring rendszer adatai alapján a döntés-előkészítés keretében adatot szolgáltat.

Ávr. 93. § (1) Az európai uniós források felhasználása során – a technikai segítségnyújtás, a Végrehajtási Operatív Program, a nagyprojektek és a kiemelt projekt eljárásrend kivételével – költségvetési támogatás pályázati úton vagy jogszabályi felhívás alapján adható.

(2) Az azonos célú előirányzat kezelő szervének az érintett azonos célú előirányzatok kezelő szerveivel egyeztetve biztosítania kell, hogy azok felhasználásának szabályozása, a pályázati felhívások tartalma és közzététele összehangoltan történjék.

(3) Azonos célra eltérő feltételekkel több pályázati felhívás nem jelentethető meg.

Ávr. 94. § (1)88 Nem nyújthat be pályázatot az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap és a Kohéziós Alap forrásaira az a helyi önkormányzat – ideértve a társulást és a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet] 2. § (1) bekezdés 16. pontja szerint létrehozott konzorciumot is –, amely a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló 2004. évi XXX. törvény X. melléklet 8. Környezetvédelem címszó alatt előírt határidőig

a) a szennyvízkezeléssel kapcsolatban a települési szennyvíz kezeléséről szóló 1991. május 21-i 91/271/EGK tanácsi irányelv 3., 4. és 13. cikkét,

b) az ivóvízkezeléssel kapcsolatban az emberi fogyasztásra szánt víz minőségéről szóló 1998. november 3-i a 98/83/EK tanácsi irányelvet, valamint

c) a hulladékkezeléssel kapcsolatban a hulladékokról szóló 2006. április 5-i 2006/12/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet és a csomagolásról és a csomagolási hulladékról szóló 1994. december 20-i 94/62/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet

átültető jogszabályban előírt kötelezettségeket 2012. január 1-jéig nem teljesítette, a teljesítésre irányuló beruházások nincsenek folyamatban, vagy a teljesítés érdekében nem nyújtott be pályázatot.

(2) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni azzal a helyi önkormányzattal szemben, aki 2012. január 2-át követően

a) az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti uniós jogi aktust átültető jogszabályban meghatározott kötelezettségeket nem teljesítette, de jogszabály által előírt kötelező feladat teljesítése érdekében nyújt be pályázatot,

b) az (1) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettsége teljesítése érdekében nyújt be pályázatot, vagy

c) az a) és b) pontban meghatározott okon túl nyújt be pályázatot, és van a b) pont szerinti olyan pályázata, amelynek tekintetében

ca) egyfordulós pályáztatás esetén már érvényes támogatási döntés született, vagy

cb) kétfordulós pályáztatás esetén a projektkoncepciót már elfogadták.

(3) A (2) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti esetben, ha a részletes projektjavaslat a derogáció teljesítésére vonatkozó pályázati útmutatóban rögzített határidőig nem kerül benyújtásra, az (1) bekezdésben foglalt tilalmat ismételten alkalmazni kell. A projektkoncepció elfogadása és a részletes projektjavaslat benyújtására rendelkezésre álló határidő között megítélt, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból, valamint a Kohéziós Alapból folyósított költségvetési támogatások – a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivétellel – felfüggesztésre kerülnek az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében készített pályázat ismételt benyújtásáig.

Ávr. 95. § (1) Több azonos célú előirányzat együttes támogatására azonos évben benyújtott támogatási igény esetén a támogatási igényeket kizárólag azon azonos célú előirányzat kezelő szervéhez kell benyújtani, amelytől a legmagasabb összegű támogatást kérik. Több azonos összegű támogatási igény esetén az ezekkel érintett azonos célú előirányzatok bármelyik kezelő szervéhez benyújtható a támogatási igény. A támogatási igénynek az abban megjelölt azonos célú előirányzatok kezelő szervei részére történő haladéktalan megküldéséért annak az azonos célú előirányzatnak a kezelő szerve felelős, amelynek terhére az igénylést benyújtották.

(2) Több azonos célú előirányzatra benyújtott támogatási igény esetén az egyes támogatási igények tekintetében a támogatási döntéseket az érintett azonos célú előirányzatok kezelő szervei közösen vagy külön-külön – az adott azonos célú előirányzat felhasználására vonatkozó szabályok szerint – is meghozhatják. Ez utóbbi esetben kötelesek egymást tájékoztatni a meghozott döntésekről.

(3) Több azonos célú előirányzatra benyújtott támogatási igény esetén az azonos célú előirányzatok kezelő szervei külön-külön adnak ki támogatói okiratot vagy kötnek támogatási szerződést a kedvezményezettel, de egymással összehangoltan ellenőrzik a támogatott tevékenység megvalósulását és a költségvetési támogatások felhasználását, továbbá az ellenőrzések során tapasztalt szabálytalanságokról egymást tájékoztatják.

(4) Ugyanazon támogatott tevékenységhez költségvetési támogatás egy azonos célú előirányzatból csak egy alkalommal ítélhető meg, ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik. A 92. § (1) bekezdése szerinti szabályozás rendkívüli méltánylást érdemlő, a támogatói okirat kiadását vagy a támogatási szerződés megkötést követően kialakuló, korábban nem látható ok miatt bekövetkező esetekre ettől eltérő szabályokat állapíthat meg.

(5) Az európai uniós forrásból biztosított költségvetési támogatás esetén a támogatói okirat kiadásának vagy a támogatási szerződés megkötésének feltételeként a 76. § (1) bekezdés c)–g) pontjában foglalt feltételek teljesülését kell csak vizsgálni.

Ávr. 96. § (1) A költségvetési támogatás folyósítása – a kamattámogatás és a természetbeni telephelyjuttatás, valamint a vissza nem térítendő költségvetési támogatásból épített vagy vásárolt telephely kivételével – kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában teljesítésarányosan és forrásarányosan történhet.

(2) Támogatási előleg indokolt esetben, eltérő jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatott tevékenység elindításához és likviditásának biztosításához szükséges legkisebb összegben – amely nem haladhatja meg a költségvetési támogatás 25%-át, de legfeljebb háromszázmillió forintot, kutatás, műszaki fejlesztés esetén a 75%-át, de legfeljebb négyszázötvenmillió forintot a – (9) bekezdés szerinti ütemezésben nyújtható, ha ezt a támogatói okirat, támogatási szerződés is tartalmazza. A természetbeni telephelyjuttatás vagy vissza nem térítendő költségvetési támogatásból épített vagy vásárolt telek, épület esetén a telephely vagy az ingatlan előlegként értelmezhető. Ez esetben a telephely forgalmi értéke, vagy a telephely (telek, illetve telek és épület) vásárlására, építésére folyósított vissza nem térítendő költségvetési támogatás értéke nem haladhatja meg a teljes beruházás forgóeszközhitellel és készletekkel csökkentett értékének 15%-át, csak telekátadás, illetve vásárlás esetén 10%-át.

(3) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló támogatott tevékenység esetén az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatósága a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdése szerinti utófinanszírozás esetén – a (2) bekezdésben meghatározott feltételek mellett a pályázati felhívásban és a támogatói okiratban, támogatási szerződésben előlegfizetést biztosít a kedvezményezett részére. Az indokoltság eseteit a pályázati felhívásban ismertetni kell. Az előleget hazai és közösségi forrásból, az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve Kohéziós Alapjából támogatott adott intézkedés, illetve projekt szerinti finanszírozási arányban kell nyújtani. Az előleg nagyságának legmagasabb összegére vonatkozó, a (2) bekezdésben szereplő összeghatártól az irányító hatóság vezetője az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével eltérhet. Az előleg több részletben történő folyósítása esetén a (2) bekezdésben szereplő százalékos mérték és összeghatár az előleg teljes összegére értendő.

(4) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló támogatott tevékenységek esetében az előlegnyújtás és a költségvetési támogatás kifizetése során

a) az előleget vagy annak első részletét a kedvezményezett előleg igénylési kérelemének beérkezésétől számított tizenöt napon belül folyósítani kell,

b) az előleg több részletben történő folyósítása esetén az előleg – első részletének folyósítását követően – fennmaradó részét a támogatott tevékenység elindítását követően lehet igényelni, ha a megvalósítás költségeinek időbeli felmerülése ezt indokolttá teszi,

c) a kedvezményezett köteles visszafizetni az előleget, ha nem nyújt be igénylést időközi kifizetésre a támogatás folyósítójához az előleg vagy annak első részlete kifizetésétől számított hat hónapon belül, illetve a benyújtott kifizetési igénylés vagy más körülmény – így különösen a helyszíni ellenőrzés tapasztalatai – a költségvetési támogatás nem rendeltetésszerű felhasználását bizonyítja,

d)89 időközi kifizetést a támogatás folyósítója a felmerült, vagy – ha a pályázati felhívás és a támogatási szerződés vagy a támogatói okirat arra lehetőséget biztosít – átalány alapon elszámolt költségekhez igazodva teljesítés- és forrásarányosan teljesít,

e) a kedvezményezett időközi kifizetési kérelméhez mellékelni kell a ténylegesen felmerült költségeket igazoló számla, illetve egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentum másolatát, valamint a követelés kiegyenlítésről szóló bizonylat másolatát, szállítói kiutalás esetén pedig a külön jogszabályban meghatározott dokumentumot, azzal, hogy az irányító hatóság által meghatározott összeghatár alatt számlaösszesítő is benyújtható,

f) az időközi kifizetésnek nem feltétele a folyósított előleg teljes összege felhasználásának igazolása, és az azzal történő elszámolás,

g) záróegyenleg-fizetést a támogatás folyósítója a ténylegesen felmerült, elszámolható, vagy – ha a pályázati felhívás, a támogatói okirat, támogatási szerződés arra lehetőséget biztosít – átalány alapon elszámolt költségekhez igazodva teljesít,

h) a kedvezményezett a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott határidőig köteles benyújtani kérelmet a záróegyenleg-fizetésre, amihez mellékelni kell a támogatott tevékenység megvalósításának előrehaladásáról szóló záró projekt előrehaladási jelentést és a ténylegesen felmerült költségeket igazoló számlák vagy egyéb, a gazdasági eseményt hitelesen igazoló dokumentum másolatát, valamint az azok kiegyenlítésről szóló bizonylat másolatát, az előleggel való elszámolás kötelezettségét is beleértve, és

i) ha a pályázati felhívás, a támogatói okirat, támogatási szerződés arra lehetőséget biztosít, egyes költségek a támogatási szerződésben vagy a támogatói okiratban meghatározott mértékig – a kettős finanszírozás lehetőségének kizárása mellett – átalány alapon is elszámolhatóak.

(5) A (4) bekezdés d) pontja szerinti időközi kifizetés akkor folyósítható, ha a támogató a kedvezményezett kifizetési igénylését elfogadta.

(6) Az Európai Unió strukturális alapjainak és Kohéziós Alapjának támogatásával megvalósuló programok esetén az operatív program vagy a közösségi kezdeményezés irányító hatósága – a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 56. § (1) bekezdése szerinti szállítói finanszírozás esetén – előleget nyújthat az államháztartás alrendszereibe tartozó kedvezményezettek számára, ha az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 142. §-ában foglalt feltételek teljesülnek. Az előleg legfeljebb a keletkező fizetendő adó mértékéig terjedhet. A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően az e bekezdés szerinti általános forgalmi adó előleget az adóval érintett számla elszámolásra benyújtásával egyidejűleg lehet igényelni. A támogató az előleget tizenöt napon belül folyósítja. Az általános forgalmi adó előleget a kedvezményezett a folyósítást követő harminc napon belül köteles az adó befizetésére fordítani, kivéve, ha az Art. ennél rövidebb határidőt állapít meg, továbbá köteles azzal a befizetését követő öt munkanapon belül a támogató felé elszámolni.

(7) A (2) és (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a belföldi természetes személynek, valamint mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő kedvezményezett részére az odaítélt költségvetési támogatás összegének 50%-áig, de legfeljebb háromszázmillió forintig támogatási előleg nyújtható, ha a költségvetési támogatás folyósítására még nem került sor.

(8) Előleg igénybevétele esetén – a (4) és (6) bekezdés szerinti kivétellel – a költségvetési támogatás fennmaradó része csak akkor folyósítható, ha a kedvezményezett a saját forrás, valamint egyéb források adott évi ütemezés szerinti összegét – a 92. § (1) bekezdése szerinti szabályozásban meghatározott módon – igazoltan felhasználta, az előleggel elszámolt, és az elszámolás elfogadásáról a támogató írásban értesítette.

(9) A kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 4. § 1. pont d) alpontjában meghatározott tevékenység támogatása esetén a (2) bekezdés szerinti mértékű előleg – a (4) bekezdés szerinti kivétellel – a támogatott tevékenység megvalósítása során legfeljebb három alkalommal nyújtható 25%-os ütemezésben, a finanszírozás évenkénti ütemének figyelembevételével, a korábban kapott előleggel, időarányos saját forrással történő elszámolást követően. A költségvetési támogatás fennmaradó része csak a zárójelentés elfogadása után folyósítható. Központi költségvetési szerv részére a 75%-os előleggel történt elszámolást követően a fennmaradó összeg előlegként átcsoportosítható azzal a feltétellel, hogy nem megfelelő szakmai teljesítés esetén a kedvezményezett fejezetnek intézkednie kell a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak az átadó fejezet részére történő visszarendezéséről.

(10)90 A Norvég Finanszírozási Mechanizmus és az EGT Finanszírozási Mechanizmus keretében finanszírozott támogatott tevékenységek esetén az előleg mértéke

a) legfeljebb a megítélt költségvetési támogatás 50%-a,

b) az a) pontban foglaltaktól eltérően az Ösztöndíjak program, a Kétoldalú kutatási együttműködés program, a Kétoldalú kapcsolatok alapjai és kis projekt alapok esetében a megítélt támogatás 90%-a,

c) a finanszírozó országok jóváhagyása esetén az a) és b) pontban meghatározott mértéket meghaladó

lehet.

(11) Az Európai Unió strukturális alapjaiból és a központi költségvetésből, továbbá az Önkormányzati Önerő Alapból együttesen elnyert költségvetési támogatással megvalósított támogatott tevékenységek esetében a költségvetési támogatás utalás előtti ellenőrzését a Kincstár a külön jogszabályban foglaltak figyelembevételével végzi.

(12) Ha eredetileg európai uniós forrás nélkül finanszírozott támogatott tevékenység részben európai uniós forrás bevonásával kerül megvalósításra, a (2)–(4) bekezdésben szereplő feltételektől olyan mértékben lehet eltérni, hogy a támogatott tevékenység új finanszírozási feltételei a hatályos támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározott feltételekhez képest a kedvezményezett pénzügyi helyzetét illetően megegyezzenek.

(13)91 A Szolidaritás és migrációs áramlások igazgatása Általános Program keretében megítélhető költségvetési támogatások esetén előleg részletekben – de maximum három részletben – nyújtható. Az első előlegrészlet legmagasabb mértéke a költségvetési támogatás összegének 37,5%-a, az ezt követő két előlegrészlet legmagasabb mértéke 25%-a, illetve 22,5%-a azzal, hogy a költségvetési támogatás fennmaradó része csak az előlegrészletekkel való teljes elszámolás után biztosítható. Költségvetési szerv részére a tizenöt millió forint alatti költségvetési támogatás teljes összege előlegként folyósítható azzal a feltétellel, hogy nem megfelelő teljesítés esetén a fejezetet irányító szervnek intézkednie kell a jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak az átadó fejezet részére történő visszafizetéséről.

(14) Nem nyújtható előleg a kedvezményezett számára, ha a költségvetési támogatás kifizetésére utófinanszírozással, a projekt megvalósítását követően, egy összegben kerül sor.

Ávr. 97. § Európai uniós forrásból finanszírozott költségvetési támogatás visszafizetési kötelezettségének szabálytalanság miatti megállapítása, vagy az Európai Unió által társfinanszírozott program, projekt terhére szabálytalanság miatti közvetlen levonás érvényesítése esetén a visszafizetést, visszapótlást a szabálytalanul felhasznált forrást biztosító előirányzattal azonos fejezet – a felhasznált költségvetési támogatás céljával megegyező célú – előirányzatairól, a szükséges mértékű szabad előirányzat hiánya esetén a Kormány által meghatározott más előirányzatról kell teljesíteni. Ha a szabálytalansággal érintett összeg a későbbiekben behajtásra, megtérítésre kerül, azt a korábbi visszafizetést, visszapótlást biztosító előirányzat javára kell elszámolni.

Ávr. 98. § (1) Ha a fejlesztési célú költségvetési támogatásban részesülő helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv közvetlenül, vagy más szervezet útján közvetve a beruházás megvalósítására tekintettel a kivitelezést végző szervezettől vagy alvállalkozójától – a Ptk. szerinti szerződést biztosító mellékkötelezettség jogcímek kivételével – bevételhez jut, az arra jutó arányos költségvetési támogatást vissza kell fizetnie a központi költségvetésbe.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti beruházásra több jogcímen biztosítanak költségvetési támogatást, a beruházás átlagos támogatási intenzitása arányában kell visszafizetni a pótlólagos bevételre jutó költségvetési támogatást. A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv az erről szóló adatszolgáltatást beruházás üzembe helyezését követő hatvan napon belül küldi meg a Kincstárnak.

(3) A helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv a központi költségvetést megillető összeget a (2) bekezdés szerinti határidőt követő harminc napon belül visszafizeti.

(4) Ha a visszafizetési kötelezettséget határidőig nem teljesítik, a jogosulatlanul igénybe vett támogatást – a (2) bekezdés szerinti határidőtől a visszafizetés napjáig számított – jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamattal terhelten kell visszafizetni.

Ávr. 99. § (1) A támogatott tevékenység akkor tekinthető befejezettnek, ha a támogatói okiratban, támogatási szerződésben meghatározottak szerint teljesült, a megvalósítás során keletkezett számlák kiegyenlítése megtörtént, a költségvetési támogatással létrehozott vagy beszerzett eszköz aktiválásra került, és a kedvezményezettnek a támogatott tevékenység befejezését tanúsító, hatósági engedélyekkel és bizonylatokkal alátámasztott beszámolóját, elszámolását a támogató jóváhagyta és a költségvetési támogatás folyósítása az igazolt támogatás-felhasználásnak megfelelő mértékben megtörtént.

(2) A támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha a támogatói okiratban, támogatási szerződésben a befejezést követő időszakra nézve a kedvezményezett további kötelezettséget nem vállalt és az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesültek. Ha a támogatói okirat, támogatási szerződés a támogatott tevékenység befejezését követő időszakra nézve további kötelezettséget tartalmaz, a támogatott tevékenység akkor tekinthető lezártnak, ha valamennyi vállalt kötelezettség teljesült, és a kedvezményezett a kötelezettségek megvalósulásának eredményeiről szóló záró beszámolóját benyújtotta, és azt a támogató jóváhagyta, valamint a záró jegyzőkönyv elkészült.

Ávr. 100. § (1)92 A Széchenyi Kártya Program keretében a vállalkozásoknak nyújtott hitelhez kapcsolódó kamattámogatás és kezességi díjtámogatás a (2)–(5) bekezdés szerint folyósítható.

(2)93 Az (1) bekezdés szerinti támogatás a támogatás igénylőjének azonosító adatait tartalmazó hiteligénylő lap kitöltésével igényelhető. Az igénylőlaphoz a 72. § (2) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott tartalmú írásbeli nyilatkozatot kell csatolni.

(3) A Széchenyi Kártya Program forrását biztosító előirányzat kezelő szerve a monitoring rendszerben regisztrált adatokhoz, a támogatási döntésekhez és azok módosulásaihoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségeit a Kincstár részére a 92. § (2), (6) és (8) bekezdése szerint adatszolgáltatással teljesíti.

(4)94 A támogatási igény elfogadása esetén a támogató költségvetési támogatást biztosít a kedvezményezetnek.

(5)95 A Széchenyi Kártya Programra nem kell alkalmazni e rendelet 70. §-át, 71. §-át, 73. §-át, 78. § (6) bekezdését, 79. §-át, 80. §-át, továbbá a 77. § szerinti biztosítékot nem kell kikötni.

VII. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZERÉNEK TÁMOGATÁSA

[Az Áht. 57–57/B. §-ához]96

Ávr. 101. §97 (1) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslat alapján a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat által igényelhető feladatmutatók szerint járó támogatásra való jogosultsági feltételeiről és az igénylés lebonyolításának rendjéről az államháztartásért felelős miniszter – a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és az ágazati miniszterekkel együttműködve, a Kincstár útján – a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot értesíti.

(2) Az államháztartásért felelős miniszter a helyi önkormányzatokért felelős miniszterrel és a feladatkörében érintett ágazati miniszterrel együttműködve a központi költségvetésről szóló törvény alapján a Kincstár útján értesítőt bocsát ki. Az értesítő alapján a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat kiegészítő adatszolgáltatást nyújt be a Kincstárhoz, ha

a) a feladatmutatók szerint járó támogatások központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott igénybevételi szabályai eltérnek az (1) bekezdés szerinti igénylés feltételeitől, vagy

b) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat számára megállapított feladatmutatók szerint járó támogatás a felelősségi körén kívül eső ok miatt különbözik a központi költségvetésről szóló törvény alapján járó összegtől.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti körülmény bekövetkezését a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat – a körülmény bekövetkezésének igazolásával együtt – írásban bejelenti a Kincstárnak. A Kincstár a bejelentést felülvizsgálja, a kézhezvételét követő tizenöt napon belül visszaigazolja, és értesíti a helyi önkormányzatokért felelős minisztert.

(4) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a számára megállapított feladatmutató alapján járó támogatás módosítását, valamint az önkormányzati körön belüli és körön kívüli átadását a költségvetési év során legfeljebb három alkalommal kezdeményezheti, a központi költségvetésről szóló törvényben foglaltak szerint.

(5) A Kincstár a (4) bekezdés alapján benyújtott kérelmet a kérelem benyújtásától számított öt napon belül formai szempontból megvizsgálja és szükség esetén – legfeljebb öt napos határidő kitűzésével – a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot hiánypótlásra, módosításra hívja fel. A Kincstár az államháztartás önkormányzati alrendszerén kívüli feladat, illetve intézmény átadásához kapcsolódó hiánytalan kérelmet a benyújtást vagy a hiánypótlás teljesítését követő öt napon belül megküldi a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek.

(6) Az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése esetén az igénylés, az igénybevétel évközi felülvizsgálata és a kamat megállapítása a költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályok szerint történik.

Ávr. 102. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatásról év közben történő lemondás esetén a költségvetési támogatás módosítására irányuló kérelmet a Kincstárnak kell megküldeni. A kérelemhez csatolni kell – a nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás kivételével – a visszafizetés teljesítéséről szóló pénzügyi szolgáltatói igazolást.

(2) A Kincstár a benyújtott kérelmet öt napon belül formai szempontból megvizsgálja és szükség esetén – legfeljebb öt napos határidő kitűzésével – a benyújtót hiánypótlásra, módosításra hívja fel. A Kincstár a kérelmet a beérkezést, hiánypótlás teljesítését követő öt napon belül megküldi a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek.

(3) A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a kérelmet – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – harminc napon belül, a Kincstáron keresztül igazolja vissza.

(4) A tárgyév november 30-a után benyújtott kérelmekben szereplő módosítási igény nem kerül átvezetésére. A kérelem benyújtója az éves költségvetési beszámolójában visszafizetési kötelezettségként köteles kimutatni a kérelemben szereplő összeget. Erről a Kincstár a kérelem benyújtóját a költségvetési év végéig értesíti.

Ávr. 103. §98 (1) A társulás által ellátott feladatokhoz kapcsolódó, a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított támogatást az intézmény székhelye szerinti vagy a társulási megállapodásban meghatározott helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat igényelheti. A támogatással való elszámolás az igénylésre jogosult feladata.

(2) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított támogatások igénylése, évközi módosítása papír alapon és elektronikus úton történik a következők szerint:

a) a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások, továbbá a helyi önkormányzatokért felelős miniszter szabályozási jogkörébe tartozó költségvetési támogatások – az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével – igénylésére, évközi módosítására a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által – az államháztartásért felelős miniszterrel együttműködve, a Kincstár útján – kiadott információs rendszert,

b) az a) pontban nem nevesített költségvetési támogatások és az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésének igénylésére, évközi módosítására a Kincstár által működtetett rendszert

kell használni.

Ávr. 104. §99 (1) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat

a) a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított támogatások évközi módosításából származó fizetési kötelezettségét

aa) a nettó finanszírozás keretében folyósított támogatások esetén az annak során történt elszámolással,

ab) egyéb esetben a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel,

b) az elszámolás, az Áht. 60. §-a szerinti elszámolás felülvizsgálata vagy az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés során keletkező fizetési kötelezettségét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel, és

c) a kapcsolódó kamatfizetési kötelezettségét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel

teljesíti.

(2) A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások év végi elszámolása alapján a központi költségvetést megillető összeget a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolójának a Kincstárhoz történő benyújtására az államháztartási számviteli kormányrendelet által előírt benyújtási határidőt követő tizenöt napon belül kell megfizetni. A helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető pótlólagos támogatás kiutalásáról a Kincstár legkésőbb a költségvetési évet követő év május 31-éig gondoskodik.

(3) Ha az Áht. 60. §-a szerinti elszámolás felülvizsgálata során az elszámolásában feltüntetett adatokhoz képest eltérés keletkezik a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a központi költségvetést megillető összeget a Kincstár felhívásának elfogadásától, a határozat jogerőre emelkedésétől vagy a nem határozattal záruló helyszíni ellenőrzés esetén készített jegyzőkönyv átvételétől számított tizenöt napon belül fizeti meg. A helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető összeget a Kincstár az elfogadott felhívás megérkezésétől, a határozat jogerőre emelkedésétől vagy a nem határozattal záruló helyszíni ellenőrzés esetén készített jegyzőkönyv átadásától számított tizenöt napon belül utalja át.

(4) A visszafizetési kötelezettség, illetve a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető pótlólagos támogatás átutalásra kerülő összegének megállapítása és teljesítése során

a) – az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése kivételével – a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások egyenlegét,

b) az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítése összegének egyenlegét, és

c) a költségvetési támogatások összegét jogcímenként

kell figyelembe venni.

(5) Ha a visszafizetendő támogatás együttes összege vagy a fizetendő kamatok együttes összege az ezer forintot nem éri el, azt nem kell megfizetni. A Kincstár a pótlólagosan megállapított ezer forint alatti támogatást és az ezer forint alatti kamatot nem utalja át.

(6) Az Áht. 57/A. § (3) bekezdése szerinti részletfizetés iránti kérelem az éves költségvetési beszámolóban kimutatott visszafizetési kötelezettségre április 30-áig, a Kincstár felülvizsgálati eljárása során kibocsátott felhívásának elfogadásától, a végzés, határozat jogerőre emelkedésétől, illetve a nem határozattal záruló helyszíni ellenőrzés esetén készített jegyzőkönyv átvételétől számított tizenöt napon belül terjeszthető elő. A határidő elmulasztása jogvesztő. A Kincstár a kérelem beérkezését követő harminc napon belül dönt a részletfizetés engedélyezéséről vagy elutasításáról. Részletfizetés engedélyezése esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatási összegre vonatkozóan engedélyezett részleteket a visszafizetés napjáig terheli a 105. § (4) bekezdése és 106. § (1) bekezdése szerinti kamat.

(7) Az Áht. 57/A. § (2) bekezdése szerinti beszedési megbízást a Kincstár abban az esetben nyújtja be, ha

a) a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások évközi módosításához kapcsolódó fizetési kötelezettségét a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott határidőt,

b) az Áht. 59. § (2) bekezdése szerinti felülvizsgálathoz kapcsolódó fizetési kötelezettségét a kötelezett a határozatban megjelölt határidőt,

c) az elszámoláshoz kapcsolódó fizetési kötelezettségét a 104. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt határidőt, vagy

d) az elszámolás felülvizsgálatához kapcsolódó fizetési kötelezettségét a felhívás elfogadását, illetve a határozat jogerőre emelkedését

követő kilencven napon belül a kötelezett nem teljesítette.

Ávr. 105. § (1)100 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat igénybevételi kamatot fizet a jogosulatlanul igényelt feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatás teljes összege után, ha az igényelt támogatás legalább 3%-kal meghaladja a jogszerűen igénybe vehető támogatás mértékét. Az igénybevételi kamat mértéke, ha a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatás

a) igénylője a támogatás módosítására a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott első időpontig lemond a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatásról, a jegybanki alapkamat 25%-a,

b) igénylője a támogatás módosítására a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott második időpontig lemond a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatásról, a jegybanki alapkamat 50%-a,

c) igénylője a támogatás módosítására a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott harmadik időpontig lemond a feladatmutatóhoz kapcsolódó támogatásról, a jegybanki alapkamat, vagy

d) igénylőjének év végi elszámolása során keletkezik visszafizetési kötelezettsége, illetve a jogosulatlan igénybevételt a Kincstár az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálat során vagy az Állami Számvevőszék állapítja meg, a jegybanki alapkamat kétszerese.

(2)101 A helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok egymás közötti, illetve az államháztartás önkormányzati alrendszerén kívüli feladat-, illetve intézmény átadásához kapcsolódó lemondást kamatfizetési kötelezettség nem terheli.

(3) Ha a jogtalan igénybevétel összege nem haladja meg az ötszázezer forintot, az (1) bekezdés szerinti kamat 50%-át kell megfizetni.

(4)102 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat késedelmi kamat fizetésére kötelezett

a) az éves költségvetési beszámolójában kimutatott visszafizetési kötelezettség összege után, ha azt a beszámoló Kincstárhoz történő benyújtási határidejét követő tizenöt napon belül nem teljesíti, és

b) az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálat keretében megállapított, illetve az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés alapján keletkezett visszafizetési kötelezettség összege után.

(5) A késedelmi kamat fizetési kötelezettség kezdő napja államháztartási számviteli kormányrendelet által az éves költségvetési beszámoló Kincstárhoz történő benyújtására előírt határidőt követő 16. nap, zárónapja a teljesítés napja. A késedelmi kamat mértéke a jegybanki alapkamat kétszerese.

(6)103

Ávr. 106. § (1) A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből folyósított, jogtalanul igénybe vett költségvetési támogatás összege után a jegybanki alapkamat kétszeresének megfelelő mértékű kamatot kell megfizetni.

(2)104 A jogosulatlan igénybevétel kezdő napja a költségvetési támogatásnak a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számláján történő jóváírás napja. Ha a költségvetési támogatás átutalása több részletben történt, a jogosulatlan igénybevétel kezdőnapja vagy kezdőnapjai a visszafizetési kötelezettség összegével megegyező támogatási részlet vagy részletek fizetési számlán történő jóváírása napjával azonos azzal, hogy a számítást az utolsó részlet jóváírási időpontjától kezdődően visszafelé kell elvégezni.

(3)105 A jogosulatlan igénybevétel utolsó napja a nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás esetében az a nap, amelyen a fizetési kötelezettség a nettó finanszírozás során elszámolásra kerül, a nem nettó finanszírozás keretében folyósított költségvetési támogatás esetében pedig a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésének napja.

Ávr. 107. § (1)106 A 105. és 106. § alkalmazásában jegybanki alapkamaton, ha a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat visszafizetési kötelezettségének

a) az igénybevétel évében tesz eleget, a megelőző év átlagos jegybanki alapkamatát,

b) az igénybevétel évét követően tesz eleget, az igénybevétel éve átlagos jegybanki alapkamatát

kell érteni.

(2)107 A 105. § (1) bekezdése szerinti igénybevételi kamat összegét a Kincstár állapítja meg. Az igénybevételi kamat összegéről és annak kiszámítása módjáról, ha az igénybevételi kamat

a) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat éves költségvetési beszámolójában szereplő adatok alapján keletkezik, az éves költségvetési beszámoló elkészítését követő tizenöt napon belül,

b) az Áht. 60. §-a alapján folytatott felülvizsgálat során keletkezik vagy a felülvizsgálat következtében módosul az a) pont szerint keletkezett kamatösszeg, az Áht. 60. § (10) bekezdésében meghatározott határozatban vagy az Áht. 60. § (6) bekezdésében meghatározott felhívás elfogadását követő tizenöt napon belül

értesíti a kamatfizetésre kötelezettet.

(3) A kamatfizetésre kötelezett állapítja meg a 105. § (4) bekezdése és a 106. § (1) bekezdése szerinti kamat összegét, amelyet a Kincstár felülvizsgál. Ha a Kincstár a megállapított összeget vitatja, a kamatfizetésre kötelezettet felhívja a megállapított kamat módosítására.

[Az Áht. 58. §-ához]108

Ávr. 108. §109 (1) Az Áht. 58. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ellenőrzést úgy kell megszervezni, hogy valamennyi helyi önkormányzatnál, helyi nemzetiségi önkormányzatnál a támogatás igénybevételének évében legalább egyszer sor kerüljön vizsgálat lefolytatására.

(2) Az ellenőrzés lefolytatható a támogatási jogcímek meghatározott körére vonatkozóan is.

(3) A Kincstár az Áht. 58. § (2) bekezdése szerinti végzést a vizsgálat befejezését követő tizenöt napon belül adja ki.

(4) A végzés tartalmazza

a) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat által jelzett érintett mutatószámokat jogcímenként,

b) a Kincstár által megállapított mutatószámokat és az ezeket megalapozó adatokat,

c) az eltérés indokait,

d) kötelezést arra, hogy – arra vonatkozó lehetőség esetén – a soron következő módosítás során a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat feladatmutatóit módosítsa, és

e) tájékoztatást a végzésben foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

(5) Ha a végzés meghozatalát követően nincs lehetőség a feladatmutatók módosítására, a Kincstár a végzésben meghatározott adatokat az Áht. 60. §-a szerinti vizsgálat során veszi figyelembe.

(6) A Kincstár az Áht. 58. § (3) bekezdése szerinti határozatot a (4) bekezdés d) pontja szerinti kötelezés elmulasztását követő harminc napon belül adja ki.

Ávr. 109. §110

[Az Áht. 59. §-ához]111

Ávr. 110. §112 (1) Az Áht. 59. § (1) és (2) bekezdése szerinti vizsgálat lefolytatására a 108. § (1)–(4) bekezdése szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A Kincstár az Áht. 59. § (1) bekezdése alapján a hiányok pótlására és módosításra – az igénylés feltételeit tartalmazó jogszabályban meghatározott igénylési rendhez igazodóan – legfeljebb nyolcnapos határidőt állapít meg. Ha a felhívás címzettje a hiánypótlásnak nem tesz eleget vagy azt nem megfelelően teljesíti, és emiatt a támogatási igény az elbírálásra jogosult szervnek nem továbbítható, a támogatási igény dokumentációját – egy másolati példány megtartásával – az ok megjelölésével a Kincstár visszaküldi a benyújtónak.

(3) A hiánypótlásra történő felhívás tartalmazza

a) a felhívással érintett költségvetési támogatással kapcsolatosan benyújtott támogatási igény adatait,

b) a hiánypótlás teljesítésének határidejét,

c) a hiányok, módosítandó adatok, dokumentumok megjelölésével a hiánypótlásra való felhívást,

d) az eltérés indokait, és

e) tájékoztatást a felhívásban foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

(4) Az Áht. 59. § (3) bekezdése szerinti végzésnek tartalmaznia kell

a) a (3) bekezdés a) pontjában foglaltakat, illetve a megállapított költségvetési támogatás összegét,

b) a Kincstár által szabályszerűnek tartott támogatási igényt, illetve költségvetési támogatási összegét, a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat adataitól történő eltérés indokait,

c) kötelezést arra vonatkozóan, hogy tizenöt napon belül a költségvetési támogatásról, illetve annak egy részéről a címzett mondjon le a 102. § előírásainak megfelelően, és a már átutalt költségvetési támogatást – a 104. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti esetben fizesse vissza, és

d) a tájékoztatást a felhívásban foglaltak elmulasztásának jogkövetkezményeiről.

(5) A Kincstár az Áht. 59. § (3) bekezdése szerinti határozatot a (4) bekezdés c) pontja szerinti kötelezés elmulasztását követő harminc napon belül adja ki.

Ávr. 111. §113 (1) Ha az Áht. 59. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzésre helyszíni ellenőrzés keretében kerül sor, a Kincstár arról jegyzőkönyvet vesz fel, amelyet az ellenőrzés befejezésétől számított tizenöt napon belül átad vagy megküld az ellenőrzöttnek. A jegyzőkönyvre az átvételt követő tizenöt napon belül, írásban lehet észrevételt tenni.

(2) A jegyzőkönyvnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az eljáró közigazgatási szerv nevét, a jegyzőkönyv készítésének helyét és idejét, a vizsgált helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, költségvetési szerv nevét, székhelyét, a felülvizsgálat alapjául szolgáló dokumentumok felsorolását, az ügyre vonatkozó lényeges nyilatkozatokat és megállapításokat,

b) az ellenőrök és a Kincstár illetékes vezetőjének aláírását, és

c) a 110. § (4) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat.

(3) Az ellenőrzöttnek a jegyzőkönyv megállapításaira tett észrevételeit részletesen, jogcímenként alá kell támasztania. A beérkezett észrevételek alapján a jegyzőkönyv megállapításait a Kincstár felülvizsgálja, és azokat szükség esetén végzésében módosítja.

(4) Ha a vizsgálatra kizárólag a helyszínen kerül sor, elegendő az Áht. 59. § (3) bekezdése szerinti végzést meghozni, azzal, hogy a 110. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl annak tartalmaznia kell a (2) bekezdésben foglaltakat.

[Az Áht. 60. § (1)–(6) bekezdéséhez]

Ávr. 112. §114 (1) Az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálatot az Igazgatóság területére vonatkozó munkaterv alapján kell megszervezni. A munkatervet a következő négy évre vonatkozóan minden év december 31-ig kell elkészíteni. A munkatervnek tartalmaznia kell az Igazgatóság illetékességi területéhez tartozó valamennyi helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat elszámolásai helyszíni ellenőrzésének tervezett időpontját negyedéves ütemezés szerint, valamint a helyszíni vizsgálatba bevont főbb támogatások jogcímeit.

(2) Az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálatot a Kincstár a felhívás Áht. 60. § (1) bekezdése szerinti határidőig történő kibocsátásával, vagy a helyszíni ellenőrzésről szóló értesítés ugyanezen határidőig történő megküldésével kezdi meg.

(3) A felülvizsgálat során a Kincstár figyelembe veszi az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján készült jelentésben a tárgyévre és az azt megelőző, a Ptk. szerinti általános elévülési időn belüli évekre megállapított, az ellenőrzöttet megillető, pótlólagos támogatások, illetve az ellenőrzött által jogosulatlanul igénybe vett és az Állami Számvevőszék megállapítására vissza nem fizetett támogatásokat is.

(4) Az Áht. 60. § (5) bekezdése szerinti helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv a 108. § (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti adatokat tartalmazza.

(5) A helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyvre a 111. § szabályait kell alkalmazni. A helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv az Áht. 60. § (6) bekezdése szerinti felhívással történő összevonás esetét kivéve nem tartalmaz felhívást az elszámolás módosítására, annak megállapításait – a helyszíni ellenőrzés időpontjától függően – az Áht. 60. § (6) bekezdése szerinti felhívásban, (8) bekezdése szerinti jegyzőkönyvben vagy (10) bekezdése szerinti határozatban kell szerepeltetni.

(6) Az Áht. 60. § (6) bekezdése szerinti felhívás tartalmára a 108. § (4) bekezdés a)–c) és e) pontjaiban a végzés tartalmi elemeire vonatkozó előírásokat, valamint a 110. § (4) bekezdés a), b) és d) pontjait kell alkalmazni azzal, hogy a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások esetén az összeget, illetve az Állami Számvevőszék által a felhívás címzettje vonatkozásában megállapított eltéréseket is fel kell tüntetni, tartalmaznia kell továbbá az elszámolás módosítására és annak határidejére vonatkozó felhívást.

Ávr. 113. § (1)115 A felhívás címzettje a felhívásra adott válaszában jogcímenként nyilatkozik az elszámolása módosításáról vagy eredeti elszámolása fenntartásáról.

(2)116 Ha az Áht. 60. § (8) bekezdése szerinti jegyzőkönyv felvételére nem kerül sor, a Kincstár a felülvizsgálat megtörténtét külön nyomtatványon záradékkal igazolja, amelynek egy példányát megküldi a helyi önkormányzatnak, helyi nemzetiségi önkormányzatnak. A záradéknak tartalmaznia kell, hogy a Kincstár a felülvizsgálat során a rendelkezésére álló információk alapján a módosított adatokhoz képest eltérést nem állapított meg.

[Az Áht. 60. § (8) bekezdéséhez]

Ávr. 114. §117 (1) Az Áht. 60. § (8) bekezdése szerinti jegyzőkönyv tartalmára a 111. § (2) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 112. § (6) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy annak nem kell tartalmaznia felhívást az elszámolás pontosítására és annak határidejére.

(2) A helyi önkormányzatnak, helyi nemzetiségi önkormányzatnak az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv megállapításaira tett észrevételeiben részletesen alá kell támasztania az általa érvényesíteni kívánt adatok jogszerűségét.

[Az Áht. 60. § (10) bekezdéséhez]

Ávr. 115. §118 Az Áht. 60. § (10) bekezdése szerinti határozatnak tartalmaznia kell

a) a rendelkező részben

aa) jogcímenként a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot megillető, és az általa visszafizetendő támogatások összegét,

ab) a 105. § (1) bekezdése szerint fizetendő igénybevételi kamat összegét,

ac) a 105. § (4) bekezdése szerinti fizetendő késedelmi kamat mértékét és napi összegét,

ad) a 106. § (1) bekezdése szerinti kamat mértékét és napi összegét,

ae) az aa)–ad) alpontban meghatározott fizetési kötelezettségek teljesítésének határidejét,

b) az indoklásban

ba) jogcímenként a benyújtott elszámolás adataitól való eltéréseket,

bb) jogcímenként a ba) alpont szerinti eltérés indokait,

bc) az eltérés indokait,

bd) a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat jegyzőkönyvre tett észrevételeiről kialakított véleményt, az észrevételek esetleges el nem fogadásának indokait, és

be) az igénybevételi kamat, kiegészítő kamat fizetésének jogalapját, az ab)–ae) alpont szerinti kamatok alapját.

VIII. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE

[Az Áht. 71. § (1)–(3) bekezdéséhez]

Ávr. 116. § (1) A kincstári biztos kijelölését az államháztartásért felelős miniszternél a Kincstár kezdeményezi. A Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési szerv esetén az államháztartásért felelős miniszter a javaslatot a Kormány elé terjesztése előtt a fejezetet irányító szervvel egyezteti.

(2) A kincstári biztos tevékenységét államháztartásért felelős miniszter, az irányító szerv vezetője, és a Kincstár kijelölt vezetőiből álló eseti bizottság irányítja.

(3) Kincstári biztosnak

a) azt a magyar állampolgárt lehet kijelölni, aki a felsőoktatásban szerzett pénzügyi-számviteli végzettséggel vagy jogász szakképzettséggel és a kijelölés évét megelőző tíz évben legalább öt éves szakirányú költségvetési gyakorlattal rendelkezik, és írásban nyilatkozik arról, hogy a (6) bekezdésben foglaltak személyére nem jelentenek kizáró okot, vagy

b) azt a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot lehet kijelölni, amelynek ágazati besorolása megfelel a kincstári biztosi tevékenység jellegének, költségvetési szervnél referenciával rendelkezik és a kincstári biztosi tevékenységet az a) pontban előírt követelményeknek, valamint a (6) bekezdés szerinti összeférhetetlenségi szabályoknak igazoltan megfelelő alkalmazottjával vagy személyesen eljáró tagjával látja el.

(4) A kincstári biztos jelölteket az államháztartásért felelős miniszter nyilvános pályázat alapján választja ki, nevüket és költségvetési gyakorlatuk szakirányát közzéteszi.

(5) Az államháztartásért felelős miniszter a kincstári biztost a fejezetet irányító szerv vezetőjének egyetértésével határozott időtartamra jelöli ki az adott költségvetési szervhez. A kinevezés legfeljebb egy alkalommal a folyamatban lévő intézkedések lezárásáig meghosszabbítható. Kivételes esetben a (4) bekezdés szerint kiválasztott személyeken, szervezeteken kívül más, a (3) bekezdésben foglalt előírásoknak megfelelő személy és szervezet is kijelölhető, ha a (4) bekezdés szerinti személyek, szervezetek közül a kijelölés nem biztosítható.

(6) Kincstári biztosként nem jelölhető ki az a személy, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság név szerint megnevezett alkalmazottja, tagja, aki

a) az adott költségvetési szerv dolgozója,

b) a kijelölést megelőző három évben az adott költségvetési szerv dolgozója volt,

c) rendszeres és tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban áll, vagy állt a kirendelést megelőző három évben az adott költségvetési szervnél,

d) az (1) bekezdésben megállapított tartozásállomány jogosultjai tekintetében családi kapcsolat, üzleti érdekeltség vagy munkavégzésre irányuló jogviszony miatt érintett, vagy

e) a költségvetési szerv vezetőjének, gazdasági vezetőjének vagy alkalmazottjának hozzátartozója, e minőségének fennállása alatt, illetve annak megszűnésétől számított három évig.

Ávr. 117. § (1) A kincstári biztossal a Kincstár elnöke – a fejezetet irányító szerv vezetőjének ellenjegyzésével – szerződést köt és megbízólevéllel látja el. A megbízólevélnek tartalmaznia kell

a) a költségvetési szerv megnevezését, székhelyét,

b) a megbízatás időtartamát,

c) a kincstári biztos feladatait, jogkörét, és

d) jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság esetén a személyesen eljáró alkalmazott, tag megjelölését.

(2) A kincstári biztos jogosult a tervezéssel, gazdálkodással, az adatszolgáltatások teljesítésével és a beszámolással összefüggésben

a) a költségvetési szerv vezetőitől és valamennyi alkalmazottjától írásbeli és szóbeli tájékoztatást kérni,

b) a költségvetési szerv valamennyi okmányába betekinteni, arról másolatot, kivonatot készíttetni,

c) a költségvetési szerv valamennyi helyiségébe belépni,

d) rögzíteni a kötelezettségvállalás, utalványozás, pénzügyi ellenjegyzés, érvényesítés megbízatásának időtartama alatti eljárási szabályait,

e) a kötelezettségvállalás ellenjegyzését megtagadni, ha azzal nem ért egyet, és

f) szakértőt igénybe venni.

(3) A kincstári biztos köteles

a) figyelemmel kísérni megbízatásának időpontjától kezdve a költségvetési szerv tervezését, gazdálkodását, beszámolását, a jogszabályokban előírt feladatainak ellátását,

b) feltárni azokat az okokat, amelyek a tartós fizetésképtelenséghez vezettek,

c) a b) pontban foglaltak és a költségvetési szerv működésének és gazdálkodásának ismert feltételei alapján a szükséges intézkedések azonnali végrehajtására irányuló intézkedési tervet készíteni, melyet az eseti bizottság fogad el,

d) azonnali intézkedéseket kezdeményezni és írásbeli utasításokat kiadni a tartozásállomány felszámolására, a gazdálkodás egyensúlyának biztosítására, a követelések behajtására, ezek ütemezésére oly módon, hogy azok az alaptevékenység ellátását ne akadályozzák,

e) a d) pontban foglaltak megvalósítására kezdeményezni és részt venni a fejezetet irányító szervvel, az adóhatósággal, a szállítókkal, a megrendelőkkel folytatott egyeztető tárgyalásokon,

f) kezdeményezni a d) és e) pontban foglaltak megvalósításához szükséges előirányzat-átcsoportosítást,

g) kezdeményezni a költségvetési szerv vezetőjének, illetve gazdasági vezetőjének a fegyelmi eljárás keretében történő munkából való felfüggesztését, felmentését, ha megállapítja, hogy a tartozásállomány az adott személy kötelezettségének vétkes megszegése miatt jött létre,

h) intézkedési tervjavaslatot kidolgozni – a költségvetési szervvel, illetve a fejezetet irányító szervvel együttműködve – a gazdálkodás, a feladatellátás hosszabb távú ésszerűsítésére, ha a c) és d) pont szerinti intézkedések a fizetésképtelenség okainak tartós megszüntetésére nem elegendőek, és

i) betartani a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályokat.

(4) A kincstári biztos tevékenységéről az államháztartásért felelős miniszternek vagy az Országgyűlésnek, valamint a fejezetet irányító szerv vezetőjének havonta – munkájának a költségvetési szerv által történő akadályoztatása esetén soron kívül – beszámol. A beszámolóban számot kell adni a megtett intézkedésekről, a tartozásállomány, a kintlévőségek alakulásáról, továbbá javaslatot kell tenni e szervek hatáskörébe tartozó intézkedésekre.

(5) A kincstári biztos megbízatásának megszűnésekor záró értékelést köteles készíteni, amelyet – a (3) bekezdés h) pontjában megjelölt intézkedési tervvel együtt – az eseti bizottság tárgyal meg és dönt annak elfogadásáról. Az eseti bizottsági ülésre az érintett intézmény vezetőjét is meg kell hívni.

(6) A fejezetet irányító szerv vezetője az eseti bizottság által elfogadott, az adósság újraképződését megakadályozó záró intézkedési tervben foglaltak végrehajtására az elfogadást követő tizenöt napon belül köteles írásban megtenni a szükséges intézkedéseket, vagy kezdeményezni az illetékes szervnél azok megtételét. A fejezetet irányító szerv köteles a megtett intézkedések hatásáról a vizsgálatot követő két éven keresztül negyedévente az államháztartásért felelős minisztert, a Kincstárt és – külön határozat esetén – a Kormányt tájékoztatni.

(7) A (3) bekezdés g) pontja alapján a fejezetet irányító szerv vezetője köteles vizsgálatot elrendelni a költségvetési szerv vezetője, illetve gazdasági vezetője személyi felelősségének megállapítására a tartozásállomány létrejöttével összefüggésben.

(8) A költségvetési szerv vezetője köteles a kincstári biztos (2) bekezdésben foglalt jogai teljesítését elősegíteni, részére biztosítani

a) az épületbe, helyiségekbe való állandó bejutást, és

b) irodahelyiséget, a munkavégzés személyi és tárgyi feltételeit.

(9) A kincstári biztos megbízásának megszüntetésére – a megbízási szerződésben meghatározott időtartam letelte előtt – akkor kerülhet sor, ha

a) a költségvetési szervnek a szokásos, illetve a szerződésekben foglalt fizetési határidőkön belüli tartozásállományon felül egyéb tartozása nincs,

b) működése a költségvetési szerv gazdálkodásában javulást nem eredményezett a kincstári biztosra felróható okok miatt, vagy

c) a költségvetési szerv pénzügyi helyzete a kincstári biztos közreműködésével sem javítható.

(10) Az államháztartásért felelős miniszter a (6) bekezdésben foglalt intézkedések eredménytelensége esetén jogosult

a) a (9) bekezdés b) pontjában foglalt esetben új kincstári biztos kijelöléséről gondoskodni, és

b) a (9) bekezdés c) pontja szerinti esetben intézkedést kezdeményezni a költségvetési szerv tervezésének, gazdálkodásának javítására, átszervezésére, a finanszírozás felfüggesztésére vagy korlátozására, illetve a költségvetési szerv megszüntetésére.

Ávr. 118. § (1) A kincstári biztos kijelölésével összefüggő valamennyi kiadásról – a kincstári biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező, költségvetési szervet terhelő kiadásokat kivéve – a Kincstár számlát állít ki a fejezetet irányító szerv részére és a fizetési határidő leteltét követően jogosult az érintett fejezeti kezelésű előirányzat fizetési számláját megterhelni.

(2) A kincstári biztost megillető havi díj összegét, a költségelszámolás rendjét és az abba bevonható költségek körét a 117. § (1) bekezdése szerinti szerződés tartalmazza. A havi díj összegét a kijelölt költségvetési szerv méretének, valamint vezetője havi alapilletményének figyelembevételével, a hatékonyság és takarékosság követelményeinek egyidejű érvényesítésével kell megállapítani. A költségelszámolás rendje a szerződés mellékletét képezi.

[Az Áht. 71. § (4) bekezdéséhez]

Ávr. 119. § (1) Az önkormányzati biztos kirendelését a polgármester kezdeményezi. Ha a polgármester a kötelezettségének nem tesz eleget, az önkormányzati biztos kirendelését indítványozhatja

a) a képviselő-testület pénzügyi bizottsága,

b) a jegyző a polgármesteren keresztül,

c) a képviselő-testület által megbízott könyvvizsgáló, vagy

d) a költségvetési szerv vezetője.

(2) Önkormányzati biztosi feladatokkal a 116. § (3) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő természetes személyt, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságot lehet megbízni.

(3) Az önkormányzati biztost a jelölhető személyek, szervezetek közül a képviselő-testület döntése alapján a polgármester bízza meg, és ennek tényét a helyben szokásos módon teszi közzé.

(4) A képviselő-testület (3) bekezdés szerinti jogát a pénzügyi bizottságra átruházhatja.

(5) Az önkormányzati biztosra, továbbá azon költségvetési szervre, amelyhez önkormányzati biztost rendeltek ki a 116. § (6) bekezdésében, a 117. és a 118. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az államháztartásért felelős miniszter és az eseti bizottság hatáskörébe jogköreit a képviselő-testület gyakorolja, és az önkormányzati biztos kirendelésével összefüggő valamennyi kiadás – a költségvetési szervet terhelő, az önkormányzati biztos kezdeményezésére felbontott, megszüntetett, módosított szerződésekkel összefüggésben keletkező kiadásokat kivéve – a kirendelő helyi önkormányzatot terheli.

(6)119

IX. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALRENDSZEREINEK FINANSZÍROZÁSI ÉS SZÁMLAVEZETÉSI RENDJE

Ávr. 120. §120

Ávr. 121. §121

[Az Áht. 78. § (2) bekezdéséhez]

Ávr. 122. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv likviditási terve a költségvetési szerv várható bevételeinek – ideértve az időszak elején rendelkezésre álló készpénz és számlaállomány együttes összegét is – alapul vételével, havi és a tárgyhónap vonatkozásában dekádonkénti ütemezéssel tartalmazza a teljesíthető kiadásokat.

(2)122 A helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv likviditási tervére az (1) bekezdésben foglalt előírásokat kell alkalmazni azzal, hogy a tárgyhó dekádokra történő lebontását nem kell elvégezni.

(3) A likviditási tervet havonta felül kell vizsgálni.

[Az Áht. 78. § (4) és (5) bekezdéséhez]

Ávr. 123. § (1) A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt agrártámogatások kizárólag abban az esetben finanszírozhatóak az Áht. 78. § (4) bekezdés a) pontja szerint, ha az így igénybe vett teljes összeget az Európai Unió évente december 31-ig utólagosan megtéríti, de a kifizetés időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra felhasználható európai uniós forrás nem áll rendelkezésre.

(2) Az egységes területalapú támogatások megelőlegezésére igénybe vett összeg nagysága nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló törvény alapján meghatározott, évente kifizetésre kerülő, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap által megtérítendő egységes területalapú támogatások összegét. A cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére igénybe vett összeg nem haladhatja meg az Európai Unió részére fizetendő hozzájárulás összegét.

(3) Az Áht. 78. § (4) bekezdés a) pontja szerinti megelőlegezés tervezett igénybevételről a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az államháztartásért felelős miniszter és a Kincstár részére évente január 15-éig havi bontású éves finanszírozási tervet, valamint minden hónap 15-éig a rendelkezésre álló információk alapján aktualizált havi finanszírozási tervet kell készítenie. Ha a vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése megelőlegezést tesz szükségessé, az államháztartásért felelős miniszter jogosult a vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani.

(4) Az igénybe vett megelőlegezést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az Európai Uniótól, illetve a cukorágazati hozzájárulás megfizetésére kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti.

(5) Az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból részben vagy egészben finanszírozott agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a Kincstári Egységes Számlához kapcsolódó megelőlegezési számlára havonta átutalja.

(6) Az Áht. 78. § (4) bekezdés b) és c) pontja szerinti megelőlegezés tervezett igénybevételről finanszírozási tervet kell készíteni, amely indokolt esetben módosítható. Az Áht. 78. § (4) bekezdés c) pontja szerinti engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább harminc nappal kell benyújtani.

(7) Az igénybe vett megelőlegezés összegét az elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a befolyó költségvetési bevételekből és a társadalombiztosítás pénzügyi alapját nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törleszti.

(7a)123 Az Áht. 78. § (4) bekezdés e) pontja szerinti megelőlegezés feltétele, hogy a kifizetés időpontjában a támogatási szerződésben meghatározott célokra felhasználható európai uniós és hazai forrás nem áll rendelkezésre. A tervezett megelőlegezés igénybevételéről a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. az államháztartásért felelős miniszter és a Kincstár részére a költségvetési év január 15-éig havi bontású finanszírozási tervet készít, amelyet a rendelkezésére álló információk alapján minden negyedévet követő hónap 15-éig aktualizál. Az államháztartásért felelős miniszter jogosult a finanszírozási terv és a megelőlegezés igénybevételének ütemezését módosítani.

(7b)124 Az igénybe vett megelőlegezést a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. támogatási szerződés alapján számára kiutalt bevételeiből soron kívül törleszti.

(8) Az Áht. 78. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján kiutalható előleg az érintett egészségügyi szolgáltató utalási évre vonatkozó tizenkét havi finanszírozási összegéből számított havi átlagának 40%-a. A kiutalt előleg visszavonásáról az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve egy összegben a január első munkanapján esedékes finanszírozási összeg utalásánál gondoskodik.

[Az Áht. 79. § (4b) bekezdéséhez]125

Ávr. 123/A. §126 (1) A letéti számlán lévő pénzeszközökkel pénzügyi műveletek a letevő rendelkezése szerint végezhetők.

(2) A letéti számlán lebonyolított letéti pénzforgalomról olyan nyilvántartást kell vezetni, amely legalább tartalmazza

a) a letét keletkezésének időpontját,

b) a letét megnevezését, jogcímét, célját és összegét,

c) a kedvezményezett nevét, címét, és

d) a letét elrendelt kiutalásának időpontját vagy határidejét, a tényleges kiutalás időpontját.

(3) Letéti számla nyitását

a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei részére az államháztartásért felelős miniszter,

b) az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére jogszabályban előírt letéti kezelés esetén az irányító szerv, más esetben az államháztartásért felelős miniszter

engedélyezi.

(4) A letéti számla megnyitása akkor engedélyezhető, ha jogszabály írja elő valamely pénzeszköz letéti számlán való kezelését vagy a költségvetési szerv intézményi ellátottai tulajdonát képező pénzeszközök átmeneti vagy tartós elhelyezése válik szükségessé.

(5) Az államháztartás önkormányzati alrendszerében az irányító szerv letéti számla vezetésére külön engedély nélkül jogosult.

(6) A (3) bekezdés a) pontja szerinti letéti számla kizárólag a Kincstárban vezethető.

[Az Áht. 79. §-ához]

Ávr. 124. § (1) A Kincstár a kincstári körbe tartozó pénzforgalom lebonyolítására a (2) bekezdésben és az Áht. 80. § (2) bekezdése alapján kiadott szabályzatában meghatározott fizetési számlákat vezet.

(2) A Kincstár a felsőoktatási intézmények számára az Áht. 79. § (5) bekezdése szerinti bevételekből származó pénzforgalom kezelésére külön fizetési számlát vezet.

(3) A Kincstár a Magyar Tudományos Akadémia kutatóhálózatába tartozó szervezetek államháztartáson kívüli bevételei kezelésére külön fizetési számlát vezet.

Ávr. 125. § (1)127 A Kincstár a helyi önkormányzat, a helyi nemzetiségi önkormányzat, illetve a társulás megbízásából vezeti a központosított illetményszámfejtéssel összefüggő kifizetésekre szolgáló letéti számlát.

(2) A Kincstár fizetési számlát vezet Igazgatóságonként

a) a családtámogatások pénzbeli ellátásának, a fogyatékossági támogatások, és a vakok személyi járadéka kifizetésére,

b)128 külön-külön a köznevelési, valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi humánszolgáltatások után nem állami intézmény fenntartójának biztosított hozzájárulás folyósítására, és

c) a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, a szociális foglalkoztatás, továbbá az utcai szociális munka és a krízisközpontok támogatásának folyósítására.

(3) A (2) bekezdés szerinti fizetési számlák egyenlege év végén – a zárást megelőző utolsó tranzakcióként, a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a felfüggesztés alapján visszatartott támogatás kivételével – visszavezetésre kerül a forrást biztosító fizetési számla javára.

(4) A Kincstár fizetési számlát vezet a kamatadóval kapcsolatos pénzforgalom lebonyolítására.

(5)129 A Kincstár fővárosi és megyei kormányhivatalonként egy családtámogatási számlát vezet a természetben nyújtott családi pótlék összegének kezelésére.

(6)130

(7)131 Az Igazgatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala járási gyámhivatala döntése alapján intézkedik a természetbeni családi pótlék meghatározott részének, illetve az iskoláztatási támogatásnak a családtámogatási számlára utalásáról. Az Igazgatóság az utalás során feltünteti a kedvezményezett gyermek azonosító számát.

(8) A Kincstár az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendelet rendelkezése szerint fedezetkezelői számlát, továbbá az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv részére építtetői fedezetbiztosítási számlát vezet.

(9) A fedezetkezelői számláról és az építtetői fedezetbiztosítási számláról közvetlen kifizetés az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően teljesíthető.

[Az Áht. 80. § (1) bekezdéséhez]

Ávr. 126. § (1) A likviditási fedezet vizsgálata során vizsgálni kell, hogy a terhelendő fizetési számlán van-e elegendő fedezet a megbízás teljesítéséhez. A központi kezelésű előirányzatokhoz kapcsolódó fizetési számlák esetén likviditási fedezetvizsgálat nem történik.

(2)132 Az előirányzati fedezetvizsgálat során vizsgálni kell, hogy a megfelelő kiadási előirányzatból rendelkezésre áll-e a kiadás teljesítéséhez szükséges előirányzat.

(3) A (4) bekezdésben foglalt kivételekkel az előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető kiadási előirányzatok esetén a Kincstár az előirányzati fedezetvizsgálat során az eredeti vagy a 37. § szerint megemelt előirányzat-felhasználási keret rendelkezésre állását vizsgálja.

(4) A Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási célú kifizetéseit megelőzően előirányzati fedezetvizsgálat nem történik.

(5) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási célú, előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül túlteljesíthető előirányzatai terhére teljesülő kifizetéseket, valamint a nem Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott ellátások kiadásait a Kincstár az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervéhez rendelt központi ellátási számláról és az ehhez kapcsolódó igazgatási szervek ellátási számlájáról likviditási fedezetvizsgálat nélkül, a nem túlléphető előirányzatok esetén a központi ellátási számlához kapcsolódó előirányzati fedezetvizsgálat mellett teljesíti.

(6) A kincstári kör fizetési számlái javára, illetve terhére adott megbízások, továbbá a bevételeket és a kiadásokat érintő pénzforgalom nélküli rendezések során a Kincstár szabályzatában foglaltak szerint átutalási megbízás kiegészítő szelvényt és kincstári tranzakciós kódot kell használni.

[Az Áht. 80. § (2) bekezdéséhez]

Ávr. 127. § Az Áht. 80. § (2) bekezdés szerinti szabályzatban meg kell határozni

a) a 79. § (3) bekezdése szerinti jelölés szabályait,

b) az átutalási megbízás kiegészítő szelvény, a kincstári tranzakciós kód, valamint az Áht. 109. § (3) bekezdés 7. pontja alapján kiadott miniszteri rendeletben foglaltakkal összhangban az államháztartási egyedi azonosító szám használatára vonatkozó szabályokat, és

c) a forint és valuta készpénzfelvétellel kapcsolatos részletes szabályokat.

[Az Áht. 81. § (1)–(4) bekezdéséhez]

Ávr. 128. § (1) A Kincstár az Áht. 81. § (1) bekezdése szerinti előirányzat-felhasználási keretet (a 128–130. § alkalmazásában a továbbiakban: keret) havonta megállapítja és átvezeti a költségvetési szervek fizetési számlájára.

(2) A keret megállapítása során a Kincstár

a) a teljesítésarányos finanszírozás alá tartozó előirányzatok esetén a 129. § szerinti finanszírozási tervben az adott hónapra megjelölt, és

b) az időarányos finanszírozás alá tartozó előirányzatok esetén az adott hónapra jutó

összeget veszi alapul, amelyet a (3)–(6) bekezdés rendelkezései szerint korrigál.

(3)133 A Kincstár a január havi keret megállapításakor a (2) bekezdés b) pontja szerinti összeget az előzetes kincstári költségvetés alapján állapítja meg, amelyet – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a személyi juttatások 1/12-ének 40%-ával és a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó 1/12-ével csökkent. A Kincstár ettől a fejezetet irányító szerv kérelmére eltérést engedélyezhet.

(4) Az előzetes és a végleges kincstári költségvetés alapján megállapított január havi keret összegének eltérése esetén a szükséges korrekciót a Kincstár a március havi keret megállapításakor végzi el.

(5) Ha az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervnek az elismert tartozásállományáról benyújtott adatszolgáltatása alapján köztartozása van, a Kincstár a keret megnyitását megelőzően a köztartozás összegét, legfeljebb azonban a megnyitandó keret 50%-át elkülönítve zárolja.

(6) Az állami adóhatóság heti rendszerességgel tájékoztatja a Kincstárt az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek köztartozás-állományáról. Ha a tájékoztatás alapján a költségvetési szerv tartozásállománya magasabb az általa bejelentett összegnél, a Kincstár az (5) bekezdés szerint jogosult további keret zárolására.

(7) A zárolt keret felszabadítható, ha

a) a költségvetési szerv a tartozásállományt csökkentő átutalási megbízást nyújt be a Kincstárhoz,

b) a költségvetési szerv a Kincstár részére igazolja, hogy a tartozás már nem áll fenn, vagy annak átütemezésére a bevétel beszedésére jogosult szervezettel megállapodást kötött, vagy

c) az állami adóhatóság átutalási megbízást nyújt be a költségvetési szervvel szemben.

(8) A (7) bekezdés c) pontja szerinti esetben is a költségvetési szervnek kell kezdeményeznie a keret megnyitását.

(9) A Kincstár a havi és az egyidejűleg megküldött önrevízióra vonatkozó adóbevallásokból a Kincstár által biztosított programmal előállított adatszolgáltatások alapján a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő közterhek befizetését az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számlájának megterhelésével teljesíti.

(10) Likvid fedezet hiányában a befizetési kötelezettséget a Kincstár mindaddig nem teljesíti, amíg a költségvetési szerv fizetési számlája a befizetési kötelezettség összegével nem terhelhető. A befizetési kötelezettség teljesítéséig a költségvetési szerv fizetési számlája terhére benyújtott egyéb fizetési megbízásokat a Kincstár nem teljesíti.

Ávr. 129. § (1) A felhalmozási előirányzatok teljesítésarányos felhasználásának finanszírozása teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási terv alapján történik.

(2) A teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási tervet a fejezetet irányító szervnek a kincstári költségvetés alapján, a költségvetési év január 10-éig, majd ezt követően havonta a tárgyhónapot megelőző hónap 20-áig kell benyújtania a Kincstárhoz. A január hónapra vonatkozó teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási tervet a költségvetési évet megelőző év december 22-ig kell a Kincstár részére megküldeni.

(3)134

(4) A Kincstár a zárlati műveletek keretében a teljesítésarányos finanszírozás miatt meg nem nyitott keretet jóváírja a keret jogosultjának fizetési számláján.

Ávr. 130. § (1) A Kincstár az általa előre meghatározott időpontokban tájékoztatja a fejezetet irányító szervet az irányítása alá tartozó költségvetési szerv részére a 128. § (2) bekezdés b) pontja szerinti összegéről.

(2) A fejezetet irányító szerv a Kincstár által meghatározott időpontig közli, ha a kereteken korrekciót kíván végrehajtani a költségvetési szervek között. A (3) bekezdésben foglalt kivétellel korrekciót csak a költségvetési szerv számított éves keretének 8%-át, de az időarányosan még esedékes keret összegét meg nem haladó mértékben, legfeljebb három havi visszapótlás mellett, fejezeti szinten nullás egyenleggel lehet kezdeményezni.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakat meghaladó eltérést (e § alkalmazásában a továbbiakban: előrehozást) a Kincstár engedélyezhet. Az előrehozás időarányos visszapótlás mellett történik, kivéve, ha a Kincstár a rendelkezésére álló adatok alapján ettől eltérő módon rendelkezik.

(4) Az előrehozást a fejezetet irányító szervnek kell kérnie a Kincstártól. Az előrehozást a következő havi keretnyitások során időarányosan, az időarányos havi ütemezéstől eltérően folyósítandó előrehozást havi részletezésben veszi figyelembe a Kincstár. A Kincstár a kérelem beérkezését követő öt munkanapon tájékoztatja a fejezetet irányító szervet az előrehozás nyilvántartásba vételéről vagy annak elutasításáról és az elutasítás indokairól.

Ávr. 131. § (1) A költségvetési szerv az általa beszedett központosított bevételt – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – köteles minden hónap 27-éig a Kincstár által megjelölt fizetési számlára átutalni.

(2) A Kincstár a beszedett központosított bevételek halmozott forgalmáról havonta tájékoztatja a beszedésért felelős fejezetet irányító szervet.

[Az Áht. 81. § (5) bekezdéséhez]

Ávr. 132. § (1) A fejezetet irányító szerv az Áht. 81. § (5) bekezdése szerinti finanszírozási tervet a költségvetési év január 15-éig, majd ezt követően havonta a tárgyhónapot megelőző hónap 20-áig, fejezeti kezelésű előirányzatonként, havi, a tárgyhónapon belül dekádonkénti részletezésben nyújtja be a Kincstárnak. A január hónapra vonatkozó finanszírozási tervet a költségvetési évet megelőző év december 22-éig kell a Kincstár részére megküldeni.

(1a)135 A kifizetési ütem a tárgyhónapon belül az irányító szerv kérelmére módosítható. A módosításra irányuló kérelmet a kiadás várható teljesítés időpontját megelőző 10. napig kell benyújtani, amit a Kincstár elbírál. Az európai uniós forrásokból finanszírozott programok előirányzatainál a Kincstár a módosítást elbírálás nélkül végrehajtja.

(2) A Kincstár a finanszírozási terv feldolgozásáról vagy visszautasításáról visszaigazolást küld a fejezetet irányító szervnek. Kötelező a finanszírozási terv módosítása az előirányzatok módosítása, átcsoportosítása – kivéve, ha az előirányzat-átcsoportosítás a kiemelt előirányzatok közötti átcsoportosítására vonatkozik –, továbbá a finanszírozási tervben bejelentett kifizetési ütem módosítása esetén.

[Az Áht. 82. §-ához]

Ávr. 133. § (1) Az elkülönített állami pénzalap előirányzat-felhasználási terve havi részletezettségben a költségvetési és a tervezhető finanszírozási bevételeket és kiadásokat tartalmazza.

(2) Az előirányzat-felhasználási tervet a fejezetet irányító szerv hagyja jóvá és azt a tárgynegyedévet megelőző hónap 25-éig a Kincstár részére megküldi.

(3) Az elkülönített állami pénzalap pénzeszközei terhére előírt befizetési kötelezettséget – ha törvény másként nem rendelkezik – az előirányzat-felhasználási tervben havonta az éves előirányzat 1/12-ével kell figyelembe venni.

(4) A Kincstár az elkülönített állami pénzalap központi támogatását az előirányzat-felhasználási terv alapján – ha törvény eltérően nem rendelkezik – havonta, a tárgyhó 10-éig bocsátja rendelkezésre.

Ávr. 134. § Az állami adóhatóság adatokat szolgáltat a Nemzeti Foglalkoztatási Alap, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap és a Nemzeti Kulturális Alap kezelő szerve, továbbá a Kincstár részére

a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól elkülönített állami pénzalaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15-éig, adathiány esetén a negyedévet követő hónap 15-éig,

b) havonta az analitikus nyilvántartásokkal egyezően a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról elkülönített állami pénzalaponként az első négy hónapra vonatkozóan május 20-áig, azt követően havonta a tárgyhónapot követő hónap 15-éig,

c) évenként a költségvetési évben esedékes bevallások és a december 31-ig teljesített befizetések, visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján – az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően – a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról, a költségvetési évben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-ig teljesített befizetések összegéről elkülönített állami pénzalaponként a költségvetési évet követő év május 5-éig, és

d) negyedévente a követelések értékvesztésének összegéről, az első negyedévre vonatkozóan május 20-áig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a költségvetési évet követő május 15-éig.

Ávr. 135. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzat-felhasználási tervei a költségvetési és a tervezhető finanszírozási bevételeket és kiadásokat tartalmazzák. Az ellátások előirányzatainak központi intézkedésen alapuló emelése esetén, illetve a hóközi állományváltozás által indokolt esetben az előirányzat-felhasználási terv módosítható.

(2) Ha az Egészségbiztosítási Alap előirányzat-felhasználási tervében szereplő gyógyító-megelőző ellátás, gyógyszertámogatás és a gyógyászati segédeszköz támogatás jogcímcsoportokon belül a jogcímek együttes összege meghaladja az időarányos szintet, a Kincstár az előirányzat-felhasználási tervet véleményével együtt az államháztartásért felelős miniszter részére jóváhagyás céljából megküldi. Az előirányzat-felhasználási tervhez mellékelni kell az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének részletes indokolását.

(3) A Kincstár a jóváhagyott előirányzat-felhasználási terv alapján előirányzat-felhasználási keretet nyit, és arról tájékoztatja az államháztartásért felelős minisztert és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerveit.

(4) Ha az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, nem túlléphető előirányzatok (a továbbiakban: zárt előirányzatok) előirányzat-felhasználási tervének jóváhagyására a tárgyhónapot megelőző hó utolsó munkanapjáig nem kerül sor, a Kincstár az időarányosan még rendelkezésre álló előirányzatból egy hónapra számított mértékű előzetes előirányzat-felhasználási keretet nyit.

Ávr. 136. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított, de nem a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő ellátások megtérítésére vonatkozó, az ellátások tényleges felhasználás szerinti igénybevétele ütemezését tartalmazó éves előirányzat-felhasználási tervet a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelő szervének a Kincstárhoz kell benyújtania a költségvetési évet megelőző év december 25. napjáig. A Kincstár az ellátások összegét a Nyugdíjbiztosítási Alap kezelő szerve által megküldött okmányok alapján a hónap utolsó előtti banki napján utalja át.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetén a központi hozzájárulás igénybevételének ütemezésére vonatkozó éves előirányzat-felhasználási tervet a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve jóváhagyásra az államháztartásért felelős miniszternek küldi meg a költségvetési évet megelőző év december 25-éig. A Kincstár a költségvetési hozzájárulás megtérítését a jóváhagyott tervben meghatározott időpontokban utalja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számlájára.

(3) Az éves előirányzat-felhasználási terv a jogosultság jogszabályi feltételeinek megváltoztatásán alapuló módosítása, az igénybe vett támogatás túlteljesülése, vagy a képződött maradvány elszámolása, illetve jogszabályon alapuló évközi intézkedés esetén a havi előirányzat-felhasználási terv benyújtásával egyidejűleg módosítható.

(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervének

a) a 123. § (6) bekezdése szerinti finanszírozási tervet, valamint a 135. § (2) bekezdésében meghatározott havi részletezettségű előirányzat-felhasználási tervet jóváhagyásra,

b) a bevételek és kiadások tárgyhónapon belüli ütemezésére, az előirányzatok kiemelt előirányzatonkénti bontására, valamint az egyéb forrásból finanszírozott ellátások éves ütemezésére vonatkozó tájékoztatót, adatszolgáltatást

a Kincstár részére a tárgyidőszakot megelőző hónap 25. napjáig kell megküldenie.

(5) A Kincstár az előirányzat-felhasználási terv alaki és tartalmi ellenőrzése után

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap előirányzat-felhasználási tervét visszaigazolja,

b) az Egészségbiztosítási Alap előirányzat-felhasználási tervét, ha

ba) a zárt előirányzatok tárgyhavi tervezett összegei a havi időarányos előirányzatot nem haladják meg, a tárgyhónapot megelőző utolsó kincstári napon gondoskodik az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásáról és jóváhagyó aláírásával ellátva visszaigazolja,

bb) bármely zárt előirányzat tárgyhavi előirányzata meghaladja a havi időarányos előirányzatot, és a tárgyhónap végéig a tervezett halmozott előirányzat az éves előirányzat időarányos mértékét, a pénzügyi folyamatokat bemutató és értékelő levél kíséretében az államháztartásért felelős miniszter számára jóváhagyásra megküldi.

(6) A jóváhagyott előirányzat-felhasználási terv alapján a Kincstár gondoskodik az előirányzat-felhasználási keretek megnyitásáról és azt visszaigazolja a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei részére.

(7) Az időarányos előirányzat számításánál az érintett jogcímcsoport együttes összegét kell figyelembe venni.

(8) Ha a zárt előirányzatoknál az előirányzat-felhasználási terv hó közi módosítása válik szükségessé, az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének a módosítással érintett előirányzatokra vonatkozó tervtáblákat be kell nyújtania az államháztartásért felelős miniszternek jóváhagyásra.

(9) Ha az államháztartásért felelős miniszter a zárt előirányzatok tárgyhavi előirányzat-felhasználási kereteit az előző időszakban képződött megtakarítás beszámításával hagyja jóvá és az előirányzat-felhasználási terv nem így került benyújtásra, az előirányzat-felhasználási tervet a döntésnek megfelelően korrigálni kell. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjának kezelő szerve a korrekciót a Kincstár tájékoztatása alapján soron kívül végrehajtja és a korrigált tervet a Kincstárnak megküldi.

Ávr. 137. § (1) A Kincstár a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kiadásait a naponta befolyt bevételből a tényleges napi szükséglet jóváírásával teljesíti.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai napi bevételi többletét, valamint a nem társadalombiztosítás pénzügyi alapjait terhelő külön nyilvántartott kiadások megtérített összegének bevételi többletét a Kincstár az Áht. 78. § (4) bekezdés b) pontja szerinti megelőlegezés törlesztésére automatikusan leemeli.

(3) Az egészségügyi szolgáltatások ártámogatásának kincstári teljesítéséhez a megbízásokat a teljesítést egy munkanappal megelőzően kell a Kincstárnak átadni.

Ávr. 138. § (1)136 A járulék és adó, a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz ellátás, továbbá a gyógyszerforgalmazás címén kimutatott összegeket az állami adóhatóság által vezetett számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira.

(2) Az állami adóhatósághoz késedelmi pótlék és bírság címen befolyt összegből a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait megillető részt az állami adóhatóság havonta a tárgyhót követő hónap 15-éig átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira.

(3)137 Az egészségügyi hozzájárulás és a korkedvezmény-biztosítási járulék címén kimutatott összegeket az állami adóhatóság által vezetett számlák egyenlege alapján a Kincstár naponta átvezeti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai fizetési számláira.

(4) A jogerős fizetési meghagyások alapján teljesített munkáltatói táppénz-hozzájárulás címén az állami adóhatóság által vezetett számlákra befolyt összeget a Kincstár naponta átvezeti az Egészségbiztosítási Alap fizetési számlájára.

(5) Az állami adóhatóság adatokat szolgáltat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, illetve az egészségbiztosításért felelős miniszter, az államháztartásért felelős miniszter, és a Kincstár részére

a) havonta a bevallásra kötelezettek bevallási adatairól alaponként, bevallási jogcímenkénti bontásban a bevallás esedékességének hónapját követő hónap 15-éig,

b) havi bontásban az analitikus nyilvántartásokkal egyezően a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiként az első négy hónapra vonatkozóan május 20-áig, azt követően havonta a tárgyhónapot követő hónap 15-éig,

c) évenként a költségvetési évben esedékes bevallások és december 31-ig teljesített befizetések, visszafizetések teljes körű éves feldolgozása alapján – az analitikus nyilvántartásokkal megegyezően – a kötelezettségek és befizetések, visszafizetések összegéről, a költségvetési évben és a megelőző időszakban keletkezett tartozások és túlfizetések nyitó és záró állományáról, a költségvetési évben esedékes összes bevallások jogcímenkénti bontásáról, valamint a behajtásból származó bevételek december 31-ig teljesített befizetések összegéről alaponként a költségvetési évet követő év május 5-éig, és

d) negyedévente a járulék, adó és egyéb követelések értékvesztésének összegéről, az első negyedévre vonatkozóan május 20-áig, a második, harmadik negyedévre vonatkozóan a tárgynegyedévet követő hónap 15-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a költségvetési évet követő év május 15-éig.

(6) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei az (1) bekezdés szerinti járulék címén átutalt bevételeket – a (7) bekezdésben megjelölt járulékbevételek kivételével – havonta a járulékelemek között az (1) bekezdésben szereplő járulék befizetésekhez tartozó mindenkori bevallott kötelezettség arányában megosztják. Az így elszámolt összegeket az éves járulék-elszámolás keretében, a halmozott éves bevallás arányában kell korrigálni.

(7) A Kincstár a költségvetési évben az állami adóhatóság által vezetett számlákra befolyt START-, START PLUSZ- és START EXTRA kártyával rendelkező biztosítottak járulékaiból, valamint az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulással teljesített járulékokból a társadalombiztosítás pénzügyi alapjait és a Nemzeti Foglalkoztatási Alapot megillető bevételek összegéről havonta, a tárgyhót követő hónap 10-éig elektronikusan adatot szolgáltat ezek kezelő szervei részére.

(8) A Kincstárnak az Egészségbiztosítási Alapot terhelő rokkantsági, rehabilitációs ellátások, kártérítési járadékok és baleseti járadékok, továbbá az MNV Zrt.-t, a Hadigondozottak Közalapítványát, a Nemzeti Földalapot terhelő, a Nyugdíjbiztosítási Alap által megelőlegezett ellátásokat, ezek posta- és egyéb költségeinek összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig, december hónapban az utolsó előtti kincstári napig kell megtérítenie úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap fizetési számláján jóváírásra kerüljön. A Kincstár a megtérítésekről az államháztartásért felelős minisztert utólag tájékoztatja.

(9) A központi költségvetést terhelő,

a) a Nyugdíjbiztosítási Alap által folyósított, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapból finanszírozott ellátások összegét, ezek posta- és egyéb költségeit, valamint a pénzbeli kárpótlások és a közjogi méltóságok részére folyósított ellátások összegét havonta, a teljesítésről szóló számlát helyettesítő hivatalos értesítés alapján, a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig, december hónapban az utolsó kincstári napig kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban a Nyugdíjbiztosítási Alap fizetési számláján jóváírásra kerüljön, és

b) az Egészségbiztosítási Alap által folyósított közgyógyellátás kiadásait az előirányzat-felhasználási terv alapján havonta a tárgyhó utolsó előtti munkanapjáig kell megtéríteni úgy, hogy az még a tárgyhóban az Egészségbiztosítási Alap fizetési számláján jóváírásra kerüljön.

Ávr. 139. § (1) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve a fedezet biztosítása céljából az Egészségbiztosítási Alap fizetési számlája terhére, a Kincstár által vezetett megfelelő fizetési számla javára

a) az Egészségbiztosítási Alap gyógyító-megelőző ellátás előirányzatai terhére 75%-ban, illetve nagyobb arányban, nettó módon finanszírozott, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó egészségügyi szolgáltató esetén azok tárgyhavi támogatása esedékes bruttó finanszírozási összegéből a jogszabály vagy szerződés alapján a tárgyhónapban levonandó összegek levonás után fennmaradó része 60%-ának átvezetéséről a tárgyhónap első munkanapjáig, a további rész átvezetéséről a tárgyhónap 19-éig, és

b) az a) pont szerinti egészségügyi szolgáltatók, valamint a kifizetőhelyi azonosítóval ellátott helyi önkormányzatok által folyósított, megelőlegezett társadalombiztosítási ellátások összegének átvezetéséről a tárgyhónap 19-éig rendelkezik az Igazgatóság adatszolgáltatása alapján.

(2) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott, az (1) bekezdés a) pontja hatálya alá nem tartozó egészségügyi szolgáltatók számára kiutalandó támogatások összegéről a tárgyhót megelőző hónap utolsó munkanapjáig ad megbízást a Kincstárnak, melyeket a Kincstár a 4. melléklet szerint teljesít.

(3) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott összegének átutalását az 5. melléklet szerint teljesíti.

(4) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve és a Kincstár az (1)–(3) bekezdésben foglaltaktól eltérő időpontú finanszírozási összeg, vagy külön jogszabály alapján igényelhető előleg átutalásáról is rendelkezhet.

(5) Az Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve az (1) bekezdés a) pontja szerint finanszírozott egészségügyi szolgáltatókat – a (6) bekezdés szerinti eset kivételével – az érintett helyi önkormányzat vagy – a helyi önkormányzat tájékoztatásával – az egészségügyi szolgáltató kezdeményezésére évente felülvizsgálja. A helyi önkormányzat, egészségügyi szolgáltató a felülvizsgálatot a költségvetési évet megelőző év október 31-éig kezdeményezheti az (1) bekezdés a) pontja szerinti arány dokumentálásával.

(6) A gazdálkodási formaváltás esetén az Igazgatóság a törzskönyvi nyilvántartás alapján – az Egészségbiztosítási Alap kezelő szervének értesítésével egyidejűleg – törli az intézményt az (1) bekezdés a) pontja szerint finanszírozott egészségügyi szolgáltatók közül.

[Az Áht. 83. § (1) és (2) bekezdéséhez]

Ávr. 140. § (1) Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti személyi juttatásokat terhelő közterheknek a személyi juttatásokat, valamint az egyéb kifizetéseket terhelő adók, járulékok, magánnyugdíjpénztári tagdíjak minősülnek.

(2)138 Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti egyéb kötelezettségnek a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv által az Igazgatóság részére engedményezett forgótőke, és jogszabály alapján érvényesített más levonási kötelezettség minősül.

(3)139 Az Áht. 83. § (1) bekezdése szerinti támogatások összegét az e § és a 143. § (2) bekezdése szerinti összegek hozzáadásával és levonásával, továbbá a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat által folyósított (megelőlegezett) társadalombiztosítási és az e körben folyósítandó családtámogatási ellátások megtérítendő összege hozzáadásával, – ha a központi költségvetésről szóló törvény eltérően nem rendelkezik – a 6. melléklet szerinti ütemezésben kell folyósítani. A megyei önkormányzat esetén a helyi önkormányzatokért felelős miniszter ettől – a megyei önkormányzatnak a tárgyhó ötödik napjáig benyújtott kérelmére – eltérést engedélyezhet.

(4) A Kincstár az államháztartásért felelős miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter egyetértésével kidolgozza a nettó finanszírozás lebonyolításának szabályait és a feladatok időbeni lebonyolítását tartalmazó aktuális űrlap garnitúrát, amelyet folyamatosan frissítve, első esetben tárgyév január 10-éig, majd a módosulásokkal egyidejűleg a honlapján közzétesz.

(5)140 A helyi önkormányzatokért felelős miniszter a 6. melléklet alapján a helyi önkormányzatokat, helyi nemzetiségi önkormányzatokat megillető támogatásokat a tárgyhó 18-áig utalványozza.

(6) A folyósítás során a 101. § (2) bekezdése szerinti finanszírozási különbözeteket az alábbiak szerint kell érvényesíteni:

a)141 a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok lemondott általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatásának időarányos részét egy összegben, az adatszolgáltatás határidejét követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, és

b)142 az adatszolgáltatás határidejét követő második hónapban a többletigény elmaradt időarányos része egy összegben, a fennmaradó rész a 6. mellékletben előírt arányoknak megfelelően kerül utalásra a nettó finanszírozás során.

(7)143 A nettó finanszírozás keretében folyósított támogatásokhoz kapcsolódóan a 101. § (4) bekezdése, a 102. § (1) bekezdése, valamint az Áht. 58. § (3) bekezdése és az 59. § (3) bekezdése alapján a Kincstár módosítása szerinti finanszírozási különbözeteket az alábbiak szerint kell érvényesíteni:

a) a 101. § (4) bekezdése alapján a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó lemondott támogatás időarányos részét egy összegben, a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti hónapban esedékes nettó finanszírozás során,

b) a 102. § (1) bekezdése alapján lemondott költségvetési támogatást egy összegben, legkésőbb a lemondás kezdeményezését követő második hónapban esedékes nettó finanszírozás során, és

c) a pótlólagos igénylés során jelentkező finanszírozási különbözetet a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározottak szerinti hónaptól kezdődően a (6) bekezdés b) pontja szerinti módon.

(8)144 Ha a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot a nettó finanszírozás keretében megillető összeg a lemondással érintett összeg egészére nem nyújt fedezetet, a Kincstár a következő havi nettó finanszírozás során ismét megkísérli a lemondással érintett összeg érvényesítését. Ennek ismételt meghiúsulása esetén a Kincstár az Áht. 57. § (5) bekezdése szerint jár el.

(9)145 A központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított támogatások évközi folyósítása nem követi a helyi önkormányzatok szétválását, egyesülését és a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok egymás közötti év közbeni feladatátadását. A finanszírozás módosításáról a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat gondoskodik a 101. § (4) bekezdése szerint, vagy a finanszírozást pénzeszköz átadással, átvétellel egymás közötti megállapodás útján rendezik.

(10)146 A forgótőke tárgyhavi visszapótlására csak addig a mértékig kerülhet sor, ameddig arra a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból nettó módon finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet megillető, a nettó finanszírozásnál figyelembe vett támogatások (3) bekezdés szerinti levonásokkal – ide nem értve az engedményezett forgótőkét – csökkentett összege fedezetet nyújt.

Ávr. 141. §147 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv részére az Áht. 83. § (1) és (2) bekezdése szerinti összeget az Áht. 84. § (1)–(3) bekezdése szerinti fizetési számlára kell folyósítani.

Ávr. 142. § (1)148 Ha a helyi önkormányzat ellen a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló törvény szerinti eljárás indul, a kérelem bírósághoz történő érkezése és az adósságrendezés megindításáról szóló végzés cégközlönyben történő közzététele közötti időszakban az önkormányzat kérelmet nyújthat be a helyi önkormányzatokért felelős miniszterhez, amelyben kérelmezheti, hogy a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. § (3) bekezdése szerinti fejezetéből, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból a Startmunka-programhoz kapcsolódóan számára biztosított hozzájárulások, támogatások folyósítása a Kincstárban igazgatóságonként vezetendő elkülönített letéti számlára történjen. A kérelemhez az adósságrendezési eljárás megindítását igazoló dokumentumokat csatolni kell.

(2)149 A helyi önkormányzatokért felelős miniszter engedélye esetén a letéti számla felett a helyi önkormányzat rendelkezik.

(3)150 Az adósságrendezési eljárás megindításáról, illetve az erre irányuló kezdeményezés elutasításáról a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat a tudomására jutástól számított három napon belül köteles értesíteni a Kincstárt. Az értesítést követően a Kincstár haladéktalanul intézkedik a letéti számla egyenlegének a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat fizetési számlájára történő átutalásáról.

[Az Áht. 83. § (3) bekezdéséhez]

Ávr. 143. § (1) A Kincstár az Áht. 83. § (3) bekezdése alapján megelőlegezett összeg beszedésére a tárgyhó 20. napját követően nyújt be beszedési megbízást.

(2)151 Ötvenezer forint alatti tartozás esetén a Kincstár a beszedést év közben a következő hónapokban a nettó finanszírozás során a helyi önkormányzatot, helyi nemzetiségi önkormányzatot, továbbá az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervet megillető összegből történő levonás útján is érvényesítheti.

[Az Áht. 83. § (5) és (6) bekezdéséhez]

Ávr. 144. § Az Áht. 83. § (4) vagy (5) bekezdése alapján felfüggesztett összegek folyósítása a kötelezettség teljesítését követő hónap 6. melléklet szerinti utalási időpontjában teljesíthető.

[Az Áht. 84. §-ához]

Ávr. 145. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a helyi önkormányzat a (3)–(5) bekezdés szerinti fizetési számlákat, alszámlákat az Áht. 84. § (1) bekezdése alapján választott számlavezetőnél vezethet.

(2)152 A hitellel rendelkező, kötvényt kibocsátó helyi önkormányzat – az Áht. 84. § (4) bekezdésében foglalt kivételekkel – a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatással, valamint a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos pénzforgalmát a fizetési számlájához kapcsolódó alszámlán köteles elkülöníteni. A helyi önkormányzat – az Áht. 84. § (4) bekezdésében foglalt kivételekkel – az alszámláról a hitelen, kötvényen alapuló fizetési kötelezettségeit nem teljesítheti.

(3) A helyi önkormányzat a (2) bekezdésben foglaltakon túl a fizetési számlájához kapcsolódóan a következő alszámlákkal rendelkezhet:

a) az állami tulajdonból a helyi önkormányzat tulajdonába került lakóépületek, lakások elidegenítéséből származó bevételek elkülönítésére szolgáló alszámla,

b) háziorvosi szolgálat ellátásának kimutatására szolgáló alszámla,

c) fogorvosi szolgálat ellátásának kimutatására szolgáló alszámla,

d)153 a központi költségvetésből folyósított támogatások jogszabályban meghatározott esetben történő elkülönítésére szolgáló alszámla,

e) fedezetbiztosításra történő elkülönítésre szolgáló alszámla,

f) a helyi önkormányzat rövid lejáratú betétei elkülönítésére szolgáló alszámla,

g) a helyi adók befizetésére adónemenként külön adóbeszedési alszámla, a gépjárműadó befizetésére gépjárműadó beszedési alszámla, a késedelmi pótlék befizetésére pótlék beszedési alszámla, a bírságok, önellenőrzési pótlék és a végrehajtási költség befizetésére bírság beszedési alszámla, a talajterhelési díj befizetésére talajterhelési díj beszedési alszámla, termőföld bérbeadásából származó jövedelem adója befizetésére jövedelemadó beszedési alszámla,

h) a helyi önkormányzatot megillető, a g) pontba, valamint a (4) bekezdés c) és d) pontjába nem tartozó adók módjára behajtandó köztartozások befizetésére egyéb bevételek elszámolására szolgáló alszámla,

i) önkormányzati környezetvédelmi alap pénzeszközeinek elkülönítésére szolgáló alszámla,

j) egyéb, meghatározott célú pénzeszközök elkülönítésére szolgáló alszámla, és

k) programonként az európai uniós forrásból finanszírozott programok lebonyolítására szolgáló alszámla.

(4) A helyi önkormányzat

a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiból származó pénzeszközök elosztására szolgáló fizetési számlát,

b) a helyi önkormányzat által ellátott, nem kötelező feladatok közé tartozó és túlnyomórészt nem helyi önkormányzati forrásból megvalósuló beruházások, fejlesztések megvalósítására szolgáló fizetési számlát,

c) közigazgatási hatósági eljárási illeték, továbbá az azzal összefüggésben felszámított mulasztási bírság, késedelmi pótlék befizetésére szolgáló fizetési számlát,

d) más által kimutatott adók módjára behajtandó köztartozások – kizárólag a helyi önkormányzatot megillető köztartozások kivételével – befizetésére idegen bevételek elszámolására szolgáló fizetési számlát,

e) letéti számlát, és

f) devizaszámlát

vezethet.

(5) A (3) bekezdés g) és h) pontja szerint nyitott alszámlákról, valamint a (4) bekezdés c) és d) pontja szerint vezetett fizetési számlákról kizárólag az alábbi műveletek teljesíthetők:

a) a helyi önkormányzat fizetési számlájára, valamint annak a (3) bekezdés szerinti alszámláira való átutalás,

b) más által kimutatott és beszedett adók módjára behajtandó köztartozások átutalása a tartozást kimutató által megadott fizetési számlára,

c) a központi költségvetést megillető közigazgatási hatósági eljárási illeték- és az azzal összefüggésben felszámított pótlék-, mulasztási bírságbevétel átutalása a Kincstár által vezetett fizetési számlára,

d) az adózó – visszatérítésre jogosult – részére történő visszatérítés, ideértve az Art. szerint fizetett kamatot is, és

e) az adózó kérelmére a (3) bekezdés g) és h) pontja szerint nyitott alszámlák, valamint a (4) bekezdés c) és d) pontja szerint vezetett fizetési számlák közötti átvezetések.

(6) A helyi önkormányzat a (3) bekezdés g) és h) pontja, valamint a (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti bevételeket e számlákon, alszámlákon köteles beszedni. Ha a helyi önkormányzat más fizetési számlájára, alszámlájára érkezik befizetés, a befizetést a megfelelő fizetési számlákra befolyó bevételekhez kapcsolódó nyilvántartáson is át kell vezetni.

(7) A (3) bekezdés g) pontja szerinti alszámlák esetén az indokolt visszatérítéseket az alszámláról kell teljesíteni. Ha az alszámlán lévő összeg nem nyújt fedezetet az utaláshoz, a visszatérítés fedezetének megfelelő összeget a kapcsolódó fizetési számláról kell átvezetni az alszámla javára.

(8) A (4) bekezdés c) pontja szerinti fizetési számlára beszedett közigazgatási hatósági eljárási illeték- és az azzal összefüggésben felszámított késedelmi pótlék-, bírságbevételt a visszatérítésekkel csökkentve negyedévente, tárgynegyedévet követő hónap 10. napjáig kell a Kincstár által megjelölt fizetési számlára átutalni.

(9) A (4) bekezdés d) pontja szerinti fizetési számláról a helyi önkormányzatot megillető bevétel hó végén rendelkezésre álló összegét a tárgyhónapot követő hónap 10-éig kell a helyi önkormányzat fizetési számlájára átutalni. A nem a helyi önkormányzatot megillető bevételt szükség szerint, de legkésőbb a hó végén rendelkezésre álló összeget a tárgyhót követő hónap 10-éig kell a behajtást kérő szerv fizetési számlájára átutalni.

Ávr. 146. § (1)154 A nemzetiségi önkormányzatra, a társulásra és a térségi fejlesztési tanácsra a 145. § (1) és (2) bekezdését kell alkalmazni.

(2)155 A nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács

a) fizetési számlájához kapcsolódóan a 145. § (3) bekezdés d)–f), j) és k) pontja szerinti alszámlákat,

b) a letéti pénzeszközök kezelésére letéti számlát, és

c) devizaszámlát

vezethet.

Ávr. 147. § (1)156 Az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó költségvetési szerv fizetési számlája megnyitásáról, megszüntetéséről – a költségvetési szerv alapítása, megszüntetése esetén az alapítás, megszüntetés időpontja szerinti határnappal – a gazdasági szervezettel rendelkező költségvetési szerv és a 11. § (4) bekezdése szerinti költségvetési szerv esetén a költségvetési szerv, más költségvetési szerv esetén a 10. § (1)–(3) bekezdése szerint kijelölt költségvetési szerv gondoskodik.

(2)157 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács irányítása alá tartozó költségvetési szerv a fizetési számláján lévő szabad pénzeszközeit betétként kizárólag a fizetési számlájához kapcsolódó alszámlán kötheti le.

(3)158 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás irányítása alá tartozó költségvetési szerv a számlájához kapcsolódóan a (2) bekezdés, valamint a 145. § (3) bekezdés d), e), j) és k) pontja szerinti alszámlákat vezetheti.

(4)159 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács irányítása alá tartozó költségvetési szerv a fizetési számláján kívül

a) az irányító szerv vezetőjének engedélyével a dolgozói lakásépítésének támogatására munkáltatói lakásépítés és -vásárlás támogatási fizetési számlát,

b) külföldi támogatás, segély fogadására devizaszámlát, és

c) a 120. § rendelkezései szerint letéti számlát

vezethet.

Ávr. 147/A. §160 (1)161 A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, társulás, és az Egészségbiztosítási Alapból finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szerv a számlavezető megváltoztatásáról hozott döntéséről az Igazgatóság útján a Kincstárt a változás tervezett időpontja előtt harminc nappal megelőzően írásban értesíti.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt szerv a fizetési számlája megváltozásáról az Igazgatóság útján a Kincstárat a változással egyidejűleg írásban értesíti.

[Az Áht. 85. §-ához]

Ávr. 148. § (1) A költségvetési szerv készpénzt vehet fel házipénztárába.

(2) A házipénztárból felvett készpénzelőleggel a készpénzt felvevőnek el kell számolnia a költségvetési szerv belső szabályzatában meghatározottak szerint.

(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a következő készpénzes kifizetésekre igényelheti készpénz felvételét a Kincstártól:

a) a készlet- és kis értékű tárgyi eszköz beszerzésekre, a kiküldetési, reprezentációs kiadásokra, továbbá egyes kisösszegű szolgáltatási kiadások készpénzben történő teljesítésére a költségvetési szerv pénzkezelési szabályzatában meghatározott házipénztári keret nagyságára is figyelemmel, és

b) a társadalom- és szociálpolitikai juttatások, az ellátottak pénzbeli juttatásainak készpénzben kifizetendő összegére.

X. FEJEZET

MARADVÁNYELSZÁMOLÁS, BESZÁMOLÁS

[Az Áht. 86. §-ához]

Ávr. 149. § (1) A költségvetési maradványt az éves költségvetési beszámoló készítésekor kell megállapítani az államháztartási számviteli kormányrendelet előírásainak megfelelően.

(2) A költségvetési maradvány megállapításakor a forgatási célú értékpapírok és a rövid lejáratú likvid hitelek állományát is figyelembe kell venni.

(3) A költségvetési maradványból a központi költségvetést, irányító szervet megillető összeg befizetésén túl a költségvetési maradványt terhelő kifizetés a költségvetési év előirányzatai terhére nem teljesíthető.

Ávr. 150. § Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványának kell tekinteni

a) a költségvetési évben befolyt 2. § c)–e) pontja szerinti bevételt, amely bizonyítottan a bevétel ellenszolgáltatásaként teljesítendő kiadásokra a következő évben kerül felhasználásra, vagy a bevétel kizárólagos felhasználási célját jogszabály meghatározza,

b) a kötelezettségvállalások azon állományát, amelyre a kötelezettségvállalás a 46. § (1) bekezdése alapján a költségvetési év előirányzatai terhére történt, de a pénzügyi teljesítés áthúzódik a költségvetési évet követő év június 30-áig,

c)162 az európai uniós forrásból finanszírozott programok, a nemzetközi szerződések alapján megvalósuló segélyprogramok, a Nemzetközi Fejlesztési Együttműködés, az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 2. § 22. pontja szerinti kibocsátási jogosultságok eladásából befolyt bevételek előirányzat-maradványát,

d) az átvett pénzeszközt, ha az átadó államháztartáson kívüli szervezet, személy az annak terhére ellátandó feladatot meghatározta,

e)163 az elkülönített állami pénzalapból meghatározott célra, elszámolási kötelezettséggel kapott támogatásokat államháztartáson belülről,

f) a deviza- és a valuta készlet év végi értékelése során megállapított árfolyamnyereség összegét,

g) a felsőoktatási intézményekben állami részösztöndíjas és önköltséges tanulmányokat folytató hallgatók által fizetett önköltségből és az államháztartáson kívülről érkező adományokból származó előirányzat-maradványát,

h)164 a Széchenyi Kártya Program előirányzat-maradványát,

i)165 a Beruházás ösztönzési célelőirányzat előirányzat-maradványát,

j)166 az EU Önerő Alap előirányzat-maradványát, és

k)167 a Kormány egyedi határozatával átcsoportosított előirányzat előirányzat-maradványát, ha annak terhére az előirányzat-átcsoportosítást követő harminc napon belül megtörténik a kötelezettségvállalás.

Ávr. 151. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv előirányzat-maradványából a központi költségvetést illeti meg

a) a végleges feladatelmaradás miatti összeg,

b) a normatív jellegű támogatások jogosultságot meghaladó többlete,

c) a 150. § e) pontja szerinti kivétellel a központi költségvetésből meghatározott célra rendelkezésre bocsátott, áthúzódó pénzügyi teljesítés nélküli összeg az európai uniós forrásból finanszírozott programok kivételével, és

d) a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó előirányzat-maradvány.

(2) A fejezeti kezelésű előirányzatoknak a gazdálkodási szabályok megsértéséből származó előirányzat-maradványa a központi költségvetést illeti meg.

(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványa a teljes előirányzat-maradványnak a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradvány összegével, valamint az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető résszel csökkentett mértéke. A kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány elvonásáról vagy felhasználásáról a Kormány dönt. Az elvont előirányzat-maradvány a központi költségvetést illeti meg.

(4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványa a következő évben – az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetén saját hatáskörben, a fejezeti kezelésű előirányzatok esetén a fejezetet irányító szerv hatáskörében – elvégzett előirányzat-módosítás után, a 46. § (1) bekezdése szerint vállalt kötelezettségek június 30-ig történő kiegyenlítésére használható fel.

Ávr. 152. § (1) A fejezetet irányító szerv a fejezetbe sorolt költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok összesített előirányzat-maradványáról az államháztartásért felelős miniszternek elszámolást (e § alkalmazásában a továbbiakban: elszámolás) készít.

(2) Az elszámolás költségvetési szervenként és fejezeti kezelésű előirányzatonként külön-külön tartalmazza

a) az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető részt,

b) a kötelezettségvállalással terhelt előirányzat-maradványt, és

c) javaslatot a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradvány változatlan célú visszahagyására vagy eltérő célú felhasználására.

(3) A fejezetet irányító szerv az elszámolást a költségvetési évet követő év április 15-éig nyújtja be az államháztartásért felelős miniszternek.

(4) Az államháztartásért felelős miniszter a benyújtott elszámolást a költségvetési évet követő év május 15-éig felülvizsgálja, és annak eredményéről a fejezetet irányító szervet tájékoztatja.

(5) Az államháztartásért felelős miniszter a (2) bekezdés c) pontja szerinti kérelmek alapján előterjesztést készít a Kormánynak a kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványok változatlan vagy eltérő célú felhasználásának engedélyezéséről, valamint az eltérő célú felhasználáshoz szükséges előirányzat-átcsoportosításról. A Kormány az előterjesztésről egyedi határozatban dönt.

Ávr. 153. § (1) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv és a fejezeti kezelésű előirányzat kötelezettségvállalással terhelt, azonban a költségvetési évet követő év június 30-áig pénzügyileg nem teljesült, továbbá meghiúsult kötelezettségvállalás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt előirányzat-maradványának elvonásáról vagy felhasználásának további engedélyezéséről a Kormány dönt. Az elvont előirányzat-maradvány a központi költségvetést illeti meg.

(2)168 Az államháztartásért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti előirányzat-maradványról előterjesztést készít a Kormánynak, amely rendelkezik annak elvonásáról, változatlan vagy eltérő célú felhasználásának engedélyezéséről, valamint az eltérő célú felhasználáshoz szükséges előirányzat-átcsoportosításról. A Kormány a 150. § c), g), h), i) és j) pontja szerinti előirányzat-maradvány további, változatlan célú felhasználását mérlegelés nélkül engedélyezi, annak terhére a költségvetési évet követő év június 30-át követően, a Kormány engedélyét megelőzően is vállalható kötelezettség és teljesíthető kifizetés.

(3) Az államháztartásért felelős miniszter a Kormány döntése alapján szeptember 15-éig hagyja jóvá az előirányzat-maradványt, melyről értesíti a fejezetet irányító szervet és a Kincstárt.

(4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv előirányzat-maradványát a fejezetet irányító szerv – a Kincstár egyidejű tájékoztatásával – az államháztartásért felelős miniszter jóváhagyását követő tizenöt napon belül állapítja meg.

Ávr. 154. § (1) Az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető összeget a köztartozások kivételével a fejezetet irányító szervnek a Kincstár által a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével megjelölt fizetési számla javára kell teljesítenie, az előirányzat-maradvány jóváhagyását követő harminc napon belül.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjaiba sorolt költségvetési szerv esetén az előirányzat-maradványból a központi költségvetést megillető rész a központi költségvetésen belül az adott társadalombiztosítás pénzügyi alapját illeti meg.

Ávr. 155. § (1) A költségvetési szerv pénzmaradványából az irányító szervet megillető rész számítását az irányító szerv határozza meg.

(2) A költségvetési szerv pénzmaradványát az irányító szerv a zárszámadási rendeletével, határozatával egy időben állapítja meg, és – szükség esetén – módosítja költségvetési rendeletét, határozatát.

(3) A pénzmaradvány költségvetési szervet meg nem illető összegét a pénzmaradvány jóváhagyását követő nyolc napon belül kell az irányító szerv fizetési számlájára befizetni.

[Az Áht. 88. §-ához]

Ávr. 156. § (1) A Kincstár havonta kincstári költségvetési jelentést készít.

(2) A kincstári költségvetési jelentés a tárgyhónap utolsó napján ismert adatok szerint tartalmazza a kincstári költségvetés eredeti, módosított és zárolt előirányzatait, az igénybe vett előirányzat-felhasználási keretet, és a teljesített bevételeket, kiadásokat.

(3) A kincstári költségvetési jelentést a Kincstár a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig – a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével – a honlapján közzéteszi, ahol

a) az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve a saját vagy kezelt előirányzatai,

b) a fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó fejezetbe sorolt valamennyi költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja, és

c) az államháztartásért felelős miniszter valamennyi az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja

adatait megtekintheti, letöltheti.

Ávr. 157. § A költségvetési év zárását követően

a) az államháztartás központi alrendszerében

aa) a Kincstár kincstári költségvetési beszámolót,

ab) a költségvetési szerv, valamint a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap, társadalombiztosítás pénzügyi alapja kezelő szerve éves költségvetési beszámolót és zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást, és

b)169 a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, társulás, térségi fejlesztési tanács, valamint az általuk irányított költségvetési szerv éves költségvetési beszámolót

készít.

Ávr. 158. § A fejezetet irányító szerv az irányítása alá tartozó költségvetési szerv költségvetési beszámolásához és a zárszámadáshoz

a) az éves költségvetési beszámoló esetén a költségvetési évet követő év január 31-ig, a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás esetén az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójának közzétételét követő öt napon belül – az abban szereplő időpont vagy időpontok alapul vételével – írásban meghatározza azok beküldésének határidejét,

b) az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójának figyelembevételével kialakítja az éves költségvetési beszámoló és a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás elkészítéséhez szükséges szempontrendszert, rögzíti azok tartalmi és formai követelményeit, és

c) megküldi – a központilag előírt nyomtatványokon túl – az éves költségvetési beszámoló és a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás további mellékleteit képező, fejezetet irányító szervi hatáskörben elrendelt adatszolgáltatások űrlapjait.

Ávr. 159. § (1) A Kincstár kincstári költségvetési beszámolót készít, melyet a költségvetési évet követő év február 15. napjáig megküld az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerveknek, a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveinek, a fejezetet irányító szerveknek, az államháztartásért felelős miniszternek, valamint az Állami Számvevőszéknek.

(2) A kincstári költségvetési beszámoló a költségvetési év utolsó napjára vonatkozó adatok alapján a fizetési számlák egyenlegét és forgalmát, valamint a kincstári költségvetési előirányzatok módosított előirányzatát és azok teljesítését tartalmazza.

(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, valamint a központi kezelésű előirányzatokról, fejezeti kezelésű előirányzatokról, elkülönített állami pénzalapokról, társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól készített éves költségvetési beszámolóban a költségvetési szerv, illetve a kezelő szerv saját könyvvezetésének megfelelő adatokat kell szerepeltetni. A kincstári költségvetési beszámoló és az éves költségvetési beszámoló közötti eltérés esetén az eltérést a zárszámadáshoz csatolt külön indokolásban tételesen rögzíteni kell, és az eltérés dokumentumát az éves költségvetési beszámoló benyújtásával egyidejűleg a fejezetet irányító szerv részére megküldeni. A fejezetet irányító szerv az éves költségvetési beszámoló felülvizsgálatát követően az eltérések dokumentumát a beszámoló benyújtásával egyidejűleg megküldi a Kincstár részére.

Ávr. 160. §170 A költségvetési szervek, a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei, valamint a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a társulások, és a térségi fejlesztési tanácsok az éves költségvetési beszámoló készítési kötelezettségüknek az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglalt módon és határidőre tesznek eleget.

Ávr. 161. § (1) A zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatás számszaki és szöveges részből áll.

(2) A számszaki rész a kincstári költségvetés előirányzatainak teljesülését mutatja be. A szöveges rész elkészítéséhez az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatót tesz közzé.

(3) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást a 158. § a) pontja szerinti határidőig kell megküldeni a fejezetet irányító szervnek.

(4) A fejezetet irányító szerv az államháztartásért felelős miniszter zárszámadási tájékoztatójában szereplő határidők szerint továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek a zárszámadáshoz kapcsolódó adatszolgáltatást.

(5) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve az éves költségvetési beszámoló benyújtásával egy időben nyújtja be az államháztartásért felelős miniszternek a társadalombiztosítási szervek által folyósított, a központi költségvetésből finanszírozott ellátások részletes elszámolását, ideértve a működési költségtérítést és a postaköltséget is.

Ávr. 162. § A helyi önkormányzat képviselő-testülete részére a zárszámadáshoz a közvetett támogatásokat a 28. § szerinti részletezettséggel kell bemutatni.

XI. FEJEZET

KEZESSÉG-, GARANCIAVÁLLALÁS, KÖVETELÉSEK

[Az Áht. 100. §-ához]

Ávr. 163. § (1) Az Áht. 100. § (1) bekezdése szerinti, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó vagyontárgyak elfogadásáról a követelést érvényesítő állami adóhatóság vagy a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve jogosult dönteni. Ha a követelést az állami adóhatóság érvényesíti, a megszerzett vagyon társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közötti megosztásáról értesíti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveit.

(2) Az állami adóhatóság az általa érvényesített követelések alapján megszerzett vagyon Áht. 100. § (2) bekezdése szerinti, az MNV Zrt. részére történő átadásakor a vagyon nyilvántartásba vételéhez szükséges bizonylatokat a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei rendelkezésére bocsátja. Az társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei ennek alapján a vagyont nyilvántartásba veszik, és gondoskodnak az MNV Zrt. adatszolgáltatása alapján a változások átvezetéséről.

(3) Az Áht. 100. § (2) bekezdése szerinti megállapodás megkötése során a vagyon átadójának abban az esetben is a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szervei minősülnek, ha a vagyontárgyak elfogadásáról az (1) bekezdés alapján az állami adóhatóság döntött.

(4) Az MNV Zrt. az átvett vagyonról analitikus nyilvántartást vezet.

[Az Áht. 101. §-ához]

Ávr. 164. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter a külpolitikáért felelős miniszter és a külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős miniszter egyetértésével a százmillió USA dollárnál kisebb összegű külföldi követeléseket értékesítheti, azok leépítését célzó konstrukciókat dolgozhat ki és bonyolíthat le, ezzel kapcsolatban szükség és lehetőség szerint pályázatokat írhat ki, a külföldi követeléseket átütemezheti, valamint – a hosszú távú költségvetési szempontok és a külgazdaság-politikai meggondolások figyelembevételével – azokból engedményt adhat, ha azok lejártak, vagy bármilyen okból kétessé váltak.

(2) A külföldi követelések leépítését célzó pályázatokat az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott feltételek szerint a Kincstár írja ki és bonyolítja le. A beérkezett pályázatok elbírálása az államháztartásért felelős miniszter által e célra kijelölt bíráló bizottság feladata. Ha a külföldi követelések leépítése kapcsán magánjogi szerződés megkötése válik szükségessé, a szerződést az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott feltételek szerint a Kincstár köti meg. A Kincstár gondoskodik a megkötött szerződések végrehajtásáról, az ezek kapcsán felmerült jogvitákban az államháztartásért felelős miniszter által jóváhagyott álláspont szerint képviseli Magyarország álláspontját.

(3) A százmillió USA dollárnál nagyobb összegű külföldi követelések értékesítésére, átütemezésére, azokból engedmény adására az államháztartásért felelős miniszternek a Kormány adhat felhatalmazást.

XII. FEJEZET

AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE

[Az Áht. 103. §-ához]

Ávr. 165. § (1) Az államháztartás információs rendszerében

a) a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított bevételi és kiadási előirányzatokról, azok Országgyűlés, Kormány hatáskörében végzett módosításairól, átcsoportosításairól, továbbá azok kincstári költségvetésében szereplő előirányzatairól, az előirányzatok módosításairól, átcsoportosításairól a Kincstár, és

b)171 a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok általános működéséhez és ágazati feladataihoz kapcsolódó támogatások előirányzatainak módosításairól, átcsoportosításairól a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, a nemzetiségi önkormányzatok költségvetési támogatását biztosító előirányzatok módosításairól, átcsoportosításairól a nemzetiségpolitikáért felelős állami szerv

nyilvántartást vezet.

(2) Az előirányzatok nyilvántartása – az előirányzattal rendelkező azonosító adatain túlmenően – kiterjed

a) a költségvetési év azonosítására,

b) az előirányzatnak, és azok módosításának, átcsoportosításának egyszeri vagy tartós jellegére, és

c) az előirányzatok módosításának, átcsoportosításának hatásköreire.

Ávr. 166. § A központi költségvetésben előirányzatként szereplő minősített adatokat más hasonló, de minősített adatokat nem tartalmazó bevételi, kiadási előirányzatokkal összevontan, az azonosíthatóságot kizáró módon kell megjeleníteni.

Ávr. 167. § (1) Az Országgyűlés és a Kormány által elrendelt előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról az államháztartásért felelős miniszter öt munkanapon belül értesíti a fejezetet irányító szervet és a Kincstárt.

(2) A fejezetet irányító szerv az (1) bekezdésben foglaltak végrehajtását szolgáló – a kincstári költségvetés szintjén megjelenő – előirányzatok módosításáról, átcsoportosításáról – a módosítást, átcsoportosítást elrendelő törvényre, határozatra történő hivatkozással – tájékoztatja a Kincstárt.

(3) A fejezetet irányító szerv a hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról öt munkanapon belül tájékoztatja a Kincstárt.

(4) Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv a saját hatáskörében végrehajtott előirányzat-módosításokról, átcsoportosításokról az intézkedés meghozatalát követő öt munkanapon belül tájékoztatja a Kincstárt és a fejezetet irányító szervet.

[Az Áht. 107. § (1) bekezdéséhez]172

Ávr. 167/A. §173 (1) Az Áht. 107. § (1) bekezdése szerinti szervek rendszeres bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségeit a 7. melléklet tartalmazza.

(2) Az Állami Számvevőszék – a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatai ellátásához szükséges mértékben – a helyi önkormányzatokra és a helyi nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó adatok kezelő szerveitől az egyes helyi önkormányzatokra vonatkozó adatbázisok rendelkezésre bocsátását kérheti. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik az államtitoknak minősülő adatokra.

(3) Az Áht.-ban és e rendeletben meghatározott adatszolgáltatások során közölt adatokkal kapcsolatban a Kincstár és az adatok statisztikai feldolgozását végző szervezet adategyeztetést végezhet, az adatszolgáltatóhoz módszertani, elszámolási kérdéseket intézhet, a helyes számviteli szabályok alkalmazására, betartására figyelmeztethet. Szóbeli kérdésre szóban, írásbeli kérdésre írásban kell válaszolni. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az adatszolgáltatónak a válaszadást, illetve hibás adatközlés esetén a megismételt adatszolgáltatást a megkeresést követően haladéktalanul, de legkésőbb nyolc napon belül kell teljesítenie.

[Az Áht. 108. § (2) bekezdéséhez]

Ávr. 168. §174 A költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve, a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás és a térségi fejlesztési tanács évközi beszámolási kötelezettségének az államháztartási számviteli kormányrendeletben foglalt módon és határidőre tesz eleget.

Ávr. 169. § (1) Az Áht. 108. § (2) bekezdése szerinti időközi költségvetési jelentés az elemi költségvetésnek az államháztartásért felelős miniszter Áht. 109. § (3) bekezdés 1. pontjának felhatalmazása alapján kiadott rendeletében meghatározott előirányzatainak teljesülését mutatja be.

(2)175 A helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a társulás, valamint a térségi fejlesztési tanács az időközi költségvetési jelentést a költségvetési év első három hónapjáról április 20-áig, a költségvetési év első hat hónapjáról július 20-áig, a költségvetési év első kilenc hónapjáról október 20-áig, a költségvetési év tizenkét hónapjáról a költségvetési évet követő év január 20-áig az Igazgatóságnak küldi meg.

(3) Az Igazgatóság az összesítéseket nyolc munkanapon belül juttatja el a Kincstárnak, amelyet az további hét munkanapon belül megküld az államháztartásért felelős miniszternek.

Ávr. 170. § (1) Az Áht. 108. § (2) bekezdése szerinti időközi mérlegjelentést az eszközök és források alakulásáról negyedévenként, a főkönyvi kivonat állományi számláinak adataiból, vagy az azt alátámasztó nyilvántartásokból kell elkészíteni.

(2) Az időközi mérlegjelentést – a (3), (4) és (9) bekezdésben foglalt kivétellel – a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő negyven napon belül, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell az irányító szervhez benyújtani.

(3) Az elkülönített állami pénzalapokról és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól készített időközi mérlegjelentést az állami adóhatóság adatszolgáltatását követő öt munkanapon belül kell elkészíteni és az elkülönített állami pénzalapok kezelő szerveinek a fejezetet irányító szerv, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveinek a Kincstár részére megküldeni. A negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést az állami adóhatóságnak a követelések értékvesztésének összegéről negyedévente elkészített adatszolgáltatását megelőzően, a negyedik negyedévre számított értékvesztés nélkül kell összeállítani és a költségvetési évet követő év március 20-áig megküldeni.

(4) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveinek az első negyedévre vonatkozó időközi mérlegjelentése nem tartalmazza a 138. § (5) bekezdés c) és d) pontja szerinti állami adóhatósági adatszolgáltatást és a végleges nyitó adatokat. Ezt a gyorsjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 25-éig kell a Kincstár részére megküldeni.

(5) Az irányító szerv a (2) bekezdés szerinti időközi mérlegjelentéseket a tárgynegyedévet követő hónap 25. napjáig, a negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentést öt munkanapon belül, az éves jelentést az éves költségvetési beszámoló továbbításának határidejével megegyezően juttatja el feldolgozásra a Kincstárnak, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó irányító szerv esetén az Igazgatóságnak. Az elkülönített állami pénzalap esetén a fejezetet irányító szerv az időközi mérlegjelentést a (3) bekezdésben meghatározott időpontot követő öt munkanapon belül juttatja el feldolgozásra a Kincstárnak.

(6) Az időközi mérlegjelentés készítésére kötelezettek az éves elszámolásokra vonatkozóan a költségvetési évet követő év július 15-éig, az éves konszolidált elszámolásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év november 15-éig a részesedések és a részesedések utáni osztalékok alakulására vonatkozó adatszolgáltatást juttatnak el az irányító szervhez. Az irányító szerv öt napon belül továbbítja az adatokat feldolgozásra a Kincstárhoz, az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó irányító szerv esetén az Igazgatóságnak.

(7) Az Igazgatóság – a megyei és a fővárosi adatok feldolgozását követően – az (5) és (6) bekezdés alapján megküldött adatok megyei szintű összesítését nyolc munkanapon belül készíti el. A Kincstár az elkészített országos összesítéseket további hét munkanapon belül megküldi az államháztartásért felelős miniszternek.

(8) Az időközi mérlegjelentés részeként el kell készíteni a közteher-bevételek adósainak alakulásáról készített adatszolgáltatást. A helyi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzatok e kötelezettség alól mentesülnek.

(9) A Kincstár a központi kezelésű előirányzatokra vonatkozó időközi mérlegjelentést az első negyedévre vonatkozóan június 15-éig, a második negyedévre vonatkozóan augusztus 15-éig, a harmadik negyedévre vonatkozóan november 5-éig, a negyedik negyedévre vonatkozóan a költségvetési évet követő év március 20-áig, az éves elszámolásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év május 31-éig, a (8) bekezdés szerinti adatszolgáltatásra vonatkozóan a költségvetési évet követő év augusztus 30-áig az államháztartásért felelős miniszternek küldi meg.

Ávr. 171. §176

Ávr. 172. §177

XIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Ávr. 173. § (1) Az államháztartásért felelős miniszter, az irányító szerv vezetője és a költségvetési szerv vezetője az e rendeletben meghatározott jogait és kötelezettségeit a rendeletalkotás kivételével a belső szabályzatában meghatározott módon átruházhatja. A különböző adatszolgáltatásokkal kapcsolatosan a bejelentésre, aláírásra jogosultak jegyzékét a Kincstár, illetve az államháztartásért felelős miniszter rendelkezésére kell bocsátani.

(2) A XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 1. Gazdaságfejlesztés Operatív Program jogcímcsoport „JEREMIE-típusú pénzügyi eszközök” prioritása, valamint a XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. cím, 4. alcím, 29. Közép-magyarországi Operatív Program jogcímcsoport „A tudásalapú gazdaság innováció- és vállalkozás-orientált fejlesztése” prioritása terhére megvalósuló 1.3. intézkedés tekintetében a 66–99. §-ok előírásait nem kell alkalmazni.

(3) A 8. mellékletében megjelöltek kötelesek az ott meghatározott adatokat a leírt módon és időpontokban közzétenni.

Ávr. 174. §178

Ávr. 175. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

Ávr. 176. §179 (1) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet hatálybalépése nem érinti az e rendelet 2012. december 31-én hatályos 12. § (3) bekezdése alapján kiadott mentesítések hatályát. Az e rendelet 2012. december 31-én hatályos 12. § (3) bekezdés a) pontja szerinti mentesítés hatálya megszűnik, ha a gazdasági vezető tanulmányait nem fejezi be és a tanulmányok megszűnésének időpontjában nem felel meg a 12. § rendelkezéseinek.

(2) E rendelet 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit a 2013. június 30-áig működő többcélú kistérségi társulásokra alkalmazni kell.

(3) A felülvizsgálattal és elszámolással kapcsolatban a megszűnő többcélú kistérségi társulás esetében, az Áht. szerint kijelölt települési önkormányzatot illeti meg a pótlólagos támogatás, illetve terheli kötelezettség.

(4) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 96. § (13) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(5) A megyei intézményfenntartó központoktól és intézményeitől a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény alapján 2013. január 1-jével a települési önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások és intézményei állományába kerülő köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságai, valamint azok közterhei kifizetésére a Magyarország 2013. évi központi költségvetéséről szóló 2012. évi CCIV. törvény 79. § (2)–(6) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy a helyi önkormányzatok és a társulások foglalkoztatottai alatt a megyei intézményfenntartó központoktól és intézményeitől a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2012. évi CLII. törvény alapján 2013. január 1-jével a települési önkormányzatok, társulások és intézményei állományába kerülő köztisztviselőket, közalkalmazottakat és munkavállalókat kell érteni.

(6) Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet módosításáról szóló 413/2012. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 72. § (3) bekezdés d)–e) pontját, 73. § (1) bekezdés d) pontját, 78. § (5a) bekezdését, 78. § (9) és (9a) bekezdését, 84. § (4a) és (4b) bekezdését egyedi elbírálás útján nyújtott költségvetési támogatás esetén a 2013. január 1-jén, vagy azt követően benyújtott támogatási igényekre, pályázati úton biztosított költségvetési támogatás esetén a 2013. január 1-jén, vagy azt követően megjelentetett pályázati kiírásokra kell alkalmazni.

(7) A 2013. évben a 128. (2) bekezdés b) pontjától eltérően az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 150. § (4) bekezdése alapján előirányzat-átcsoportosítással rendelkezésre bocsátott, a költségvetési szerv költségvetése terhére megelőlegezett kiadások fedezetét biztosító támogatás összegét az előirányzatot átcsoportosító nyilatkozata alapján a havi előirányzat-felhasználási keret megállapításakor egy összegben kell figyelembe venni.

Ávr. 177. §180

1. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

A fejezetet irányító szerv és annak vezetője

1.181 a központi költségvetésről szóló törvény I. fejezeténél az Országgyűlés Hivatala és annak főigazgatója, a Közbeszerzési Hatóság tekintetében a Közbeszerzési Hatóság és annak elnöke, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete tekintetében a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és annak elnöke, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság tekintetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és annak elnöke, az Egyenlő Bánásmód Hatóság tekintetében az Egyenlő Bánásmód Hatóság és annak elnöke, a 8–10. címek tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

2.182 a központi költségvetésről szóló törvény II. fejezeténél a Köztársasági Elnöki Hivatal és annak főigazgatója,

3. a központi költségvetésről szóló törvény III. fejezeténél az Alkotmánybíróság és annak elnöke,

4. a központi költségvetésről szóló törvény IV. fejezeténél az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala és annak főtitkára,

5. a központi költségvetésről szóló törvény V. fejezeténél az Állami Számvevőszék és annak elnöke,

6. a központi költségvetésről szóló törvény VI. fejezeténél az Országos Bírósági Hivatal és annak elnöke,

7. a központi költségvetésről szóló törvény VIII. fejezeténél a Legfőbb Ügyészség és a legfőbb ügyész,

8. a központi költségvetésről szóló törvény IX. fejezeténél a Belügyminisztérium és a belügyminiszter,

9.183 a központi költségvetésről szóló törvény X. fejezeténél a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és a közigazgatási és igazságügyi miniszter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala tekintetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és annak elnöke, a 24. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

10.184 a központi költségvetésről szóló törvény XI. fejezeténél a Miniszterelnökség és a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal tekintetében a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és annak elnöke, a 7. és a 8. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

11. a központi költségvetésről szóló törvény XII-XV. és a XVIII. fejezeténél a minisztérium és a miniszter,

12. a központi költségvetésről szóló törvény XVI. fejezeténél a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és annak elnöke,

13. a központi költségvetésről szóló törvény XVII. fejezeténél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a nemzeti fejlesztési miniszter, az Országos Atomenergia Hivatal tekintetében az Országos Atomenergia Hivatal és annak főigazgatója, a Magyar Energia Hivatal tekintetében a Magyar Energia Hivatal és annak elnöke,

14. a központi költségvetésről szóló törvény XIX. fejezeténél a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és annak elnöke,

15.185 a központi költségvetésről szóló törvény XX. fejezeténél az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az emberi erőforrások minisztere, a 21. cím tekintetében a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

16. a központi költségvetésről szóló törvény XXX. fejezeténél a Gazdasági Versenyhivatal és annak elnöke,

17. a központi költségvetésről szóló törvény XXXI. fejezeténél a Központi Statisztikai Hivatal és annak elnöke,

18. a központi költségvetésről szóló törvény XXXIII. fejezeténél a Magyar Tudományos Akadémia és annak elnöke,

19. a központi költségvetésről szóló törvény XXXIV. fejezeténél a Magyar Művészeti Akadémia és annak elnöke,

20. a központi költségvetésről szóló törvény XLI-XLII. fejezeténél a Nemzetgazdasági Minisztérium és a nemzetgazdasági miniszter,

21. a központi költségvetésről szóló törvény XLIII. fejezeténél a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a nemzeti fejlesztési miniszter,

22. a központi költségvetésről szóló törvény XLIV. fejezeténél a Vidékfejlesztési Minisztérium és a vidékfejlesztési miniszter,

23. a központi költségvetésről szóló törvény LXXI. fejezeténél a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és az igazgatási szervek tekintetében az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság vezetője,

24. a központi költségvetésről szóló törvény LXXII. fejezeténél az Egészségbiztosítási Alap tekintetében az egészségbiztosításért felelős miniszter, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tekintetében az Országos Egészségbiztosítási Pénztár vezetője,

25. az elkülönített állami pénzalapok tekintetében az alappal való rendelkezésre jogosult, a felhasználásért felelős miniszter.

2. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA x/

a Kormány hatáskörében

Költségvetési év: …………..

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Millió forintban, egy tizedessel

Államház-tartási egyedi azonosító

Feje-
zet
szám

Cím szám

Al-
cím szám

Jog-
cím csop. szám

Jog-
cím szám

Előir.
csop. szám

Kie-
melt előir.
szám

Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

Kiemel előirányzat név

K I A D Á S O K

A módosítás jogcíme

Módosítás
( + / - )

A módosítás következő évre áthúzódó hatása

A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma

Előirányzat neve

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű b) a következő év költségvetésébe beépülő (nem kívánt törlendő!)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x/ Az összetartozó előirányzat változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Államház-tartási egyedi azonosító

Feje-
zet
szám

Cím szám

Al-
cím szám

Jog-
cím csop. szám

Jog-
cím szám

Előir.
csop. szám

Kie-
melt előir.
szám

Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

BEVÉTELEK

A módosítás jogcíme

Módosítás
( + / - )

A módosítás következő évre áthúzódó hatása

A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma

Előirányzat neve

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű b) a következő év költségvetésébe beépülő (nem kívánt törlendő!)

 

 

x/ Az összetartozó előirányzat változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

Államház-tartási egyedi azonosító

Feje-
zet
szám

Cím szám

Al-
cím szám

Jog-
cím csop. szám

Jog-
cím szám

Előir.
csop. szám

Kie-
melt előir.
szám

Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csop. név

Jogcím név

Előir. csop. név

 

TÁMOGATÁS

A módosítás jogcíme

Módosítás
( + / - )

A módosítás következő évre áthúzódó hatása

A módosítást elrendelő jogszabály/határozat száma

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű b) a következő év költségvetésébe beépülő (nem kívánt törlendő!)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra

 

 

 

 

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a) a költségvetési évben egyszeri jellegű b) a következő év költségvetésébe beépülő (nem kívánt törlendő!)

 

 

Az adatlap 5 példányban töltendő ki

Az előirányzatok felhasználása/zárolása (módosítás +/-)

 

Összesen:

 

I. negyedév

II. negyedév

III. negyedév

IV. negyedév

Fejezetet irányító szerv

1 példány

időarányos

 

 

 

 

 

 

 

Állami Számvevőszék

1 példány

teljesítményarányos

 

 

 

 

 

 

Magyar Államkincstár

1 példány

egyéb ........azonnal

 

 

 

 

 

 

Nemzetgazdasági Minisztérium

2 példány

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

x/ Az összetartozó előirányzat változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

3. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez186

Azonos célú előirányzatok

 

 

 

ÖSSZEHANGOLÁSBAN KAPCSOLÓDÓ ELŐIRÁNYZAT

FEJEZET

FEJEZET

 

 

Jog-

 

 

 

 

 

 

 

 

Jog-

 

 

 

 

 

 

 

 

Cím

Alcím

cím-

 

 

 

 

 

 

Cím

Alcím

cím-

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

csop.

 

 

 

 

 

 

 

 

csop.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XII.

 

 

 

VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20

11

 

 

Vidékfejlesztési és halászati programok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20

11

2

 

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II. NVT)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20

11

3

 

Halászati Operatív Program

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XIX.

 

 

 

 

UNIÓS FEJLESZTÉSEK

XIV.

 

 

 

BELÜGYMINISZTÉRIUM

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20

9

 

 

Szolidaritási programok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

Európai Menekültügyi Alap

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

 

Integrációs Alap

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3

 

Visszatérési Alap

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4

 

Külső határok Alap

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XIX.

 

 

 

 

UNIÓS FEJLESZTÉSEK

XVII.

 

 

 

NEMZETI FEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20

31

3

 

Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XIX.

2

4

2

 

 

Közlekedés Operatív Program

20

32

5

 

TEN-t projektek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XIX.

 

 

 

 

UNIÓS FEJLESZTÉSEK

20

33

1

 

Beruházás ösztönzési célelőirányzat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

LXIII.

1

 

 

 

 

Aktív támogatások

 

 

 

 

 

 

 

 

LXIX.

1

 

 

 

 

Hazai innováció támogatása

 

 

 

 

 

 

 

 

LXIX.

2

 

 

 

 

A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatása

20

33

2

 

Turisztikai célelőirányzat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XIX.

 

 

 

UNIÓS FEJLESZTÉSEK

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

4

 

 

Nemzeti Stratégiai Referenciakeret

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

4

1

 

Gazdaságfejlesztési Operatív Program

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

4

2

 

Közlekedés Operatív Program

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

4

3

 

Társadalmi megújulás Operatív Program

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

4

8

 

Társadalmi megújulás Operatív Program - Nemzeti Foglalkoztatási Alap

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

4

14

 

Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

4

19

 

Környezet és energia Operatív Program

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

4

20

 

Államreform Operatív Program

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

4

21

 

Elektronikus Közigazgatás Operatív Program

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

4

23

 

Nyugat-dunántúli Operatív Program

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

4

24

 

Közép-dunántúli Operatív program

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

4

25

 

Dél-dunántúli Operatív Program

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

4

26

 

Dél-alföldi Operatív Program

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

4

27

 

Észak-alföldi Operatív Program

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

4

28

 

Észak-magyarországi Operatív Program

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

4

29

 

Közép-magyarországi Operatív Program

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

5

 

 

Területi Együttműködés

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

6

 

 

Egyéb Uniós előirányzatok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XII.

20

11

 

 

 

Vidékfejlesztési és halászati programok

 

 

 

 

 

 

 

 

XII.

20

11

2

 

 

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (II.NVT)

 

 

 

 

 

 

 

 

XII.

20

11

3

 

 

Halászati Operatív Program

 

 

 

 

 

 

 

 

XIV.

20

9

 

 

 

Szolidaritási programok

 

 

 

 

 

 

 

 

XVII.

20

31

3

 

 

Országos közúthálózat és gyorsforgalmi úthálózat fejlesztés

 

 

 

 

 

 

 

 

XVII.

20

32

5

 

 

TEN-t projektek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XX.

 

 

 

Nemzeti Erőforrás Minisztérium

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

20

4

5

 

Nemzeti Tehetség Program

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

LXIX.

 

 

 

 

 

KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

LXIII.

 

 

 

NEMZETI FOGLALKOZTATÁSI ALAP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

Aktív támogatások

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

(ebből: csak munkahelyteremtő beruházás támogatása, és közfoglalkoztatási kiadások)

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XVII

20

33

1

 

 

Beruházás ösztönzési célelőirányzat

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

LXIX.

 

 

 

KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

 

 

 

Hazai innováció támogatása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XV.

20

33

1

 

 

Beruházás ösztönzési célelőirányzat

 

 

 

 

 

 

 

 

XX.

20

4

5

 

 

Nemzeti Tehetség Program

2

 

 

 

A nemzetközi együttműködésben megvalósuló innováció támogatása

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

XVII.

20

33

1

 

 

Beruházás ösztönzési célelőirányzat

4. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

A bruttó körbe tartozó egészségügyi intézmények finanszírozásának ütemezése

Sor-szám

Időpont (a táblában megjelölt nap, illetve az azt követő első munkanap)

Bruttó utalvány tartalma

Megnevezés

1.

december 21.

Az utalási év 12 havi finanszírozási összegéből számított havi átlag 40%-a (járandóság előleg)

Megjegyzés: az utalás az OEP külön intézkedése alapján történik

2

január 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

A december havi járandóság előleg visszavonása és a tényleges havi teljesítmény kiutalása

3.

február 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

 

4.

március 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

 

5.

április 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

 

6.

május 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

 

7.

június 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

 

8.

július 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

 

9.

augusztus 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

 

10.

szeptember 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

 

11.

október 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

 

12.

november 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

 

13.

december 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg

 

5. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez

A nettó körbe tartozó egészségügyi intézmények finanszírozásának ütemezése

Sor-szám

Időpont (a táblában megjelölt nap, illetve az azt követő első munkanap)

Bruttó utalvány tartalma

Nettósítás tartalma (levonások)

1

december 21.

Az utalási év 12 havi finanszírozási összegéből számított havi átlag 40%-a (járandóság előleg)

Megjegyzés: az utalás az OEP külön intézkedése alapján történik

2.

január 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a mínusz járandóság előleg

 

3.

január 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő:
– befizetési kötelezettségek (adók, járulékok)
– forgótőke visszapótlás
– magán-nyugdíjpénztári tagdíj

4.

február 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

 

5.

február 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket, terhelő:
– befizetési kötelezettségek (adók, járulékok)
– forgótőke visszapótlás
– magán-nyugdíjpénztári tagdíj

6.

március 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

 

7.

március 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő:
– befizetési kötelezettségek (adók, járulékok)
– forgótőke visszapótlás
– magán-nyugdíjpénztári tagdíj

8.

április 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

 

9.

április 20.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő:
– befizetési kötelezettségek (adók, járulékok)
– forgótőke visszapótlás
– magán-nyugdíjpénztári tagdíj

10.

május 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

 

11.

május 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő:
– befizetési kötelezettségek (adók, járulékok)
– forgótőke visszapótlás
– magán-nyugdíjpénztári tagdíj

12.

június 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

 

13.

június 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő:
– befizetési kötelezettségek (adók, járulékok)
– forgótőke visszapótlás
– magán-nyugdíjpénztári tagdíj

14.

július 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

 

15.

július 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő:
– befizetési kötelezettségek (adók, járulékok)
– forgótőke visszapótlás
– magán-nyugdíjpénztári tagdíj

16.

augusztus 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

 

17.

augusztus 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő:
– befizetési kötelezettségek (adók, járulékok)
– forgótőke visszapótlás
– magán-nyugdíjpénztári tagdíj

18

szeptember 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

 

19.

szeptember 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő:
– befizetési kötelezettségek (adók, járulékok)
– forgótőke visszapótlás
– magán-nyugdíjpénztári tagdíj

20.

október 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

 

21.

október 20.

Tárgyhóban esedékes egyéb levonásokkal csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő:
– befizetési kötelezettségek (adók, járulékok)
– forgótőke visszapótlás
– magán-nyugdíjpénztári tagdíj

22.

november 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

 

23.

november 20.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő:
– befizetési kötelezettségek (adók, járulékok)
– forgótőke visszapótlás
– magán-nyugdíjpénztári tagdíj

24.

december 1.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 60%-a

 

25.

december 20.

Tárgyhónapban esedékes egyéb levonással csökkentett bruttó finanszírozási összeg 40%-a

Az előző hónapra vonatkozó kifizetéseket terhelő:
– befizetési kötelezettségek (adók, járulékok)
– forgótőke visszapótlás
– magán-nyugdíjpénztári tagdíj

6. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez187

A nettó finanszírozás ütemezése

Sor-szám

A nettó módon finanszírozott hozzájárulások, támogatások utalása

A nettósítás tartalma (levonások)

Időpont

az utalandó összeg megoszlása a tárgyévi előirányzat %-ában

1.

január hónap utolsó munkanapja

5,0

- Lemondás miatti visszafizetési kötelezettség,
- Forgótőke.

2.

február hónap utolsó munkanapja

14,0

Az önkormányzati körben foglalkoztatott munkavállalók 2012. december havi, január hónapban megelőlegezett munkabérek és azok közterhei,

Az előző havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- január és február havi forgótőke-visszapótlás,
- magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

3.

március hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanap

7,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- forgótőke-visszapótlás,
- magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

4.

április hónap utolsó munkanapja

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- forgótőke-visszapótlás,
- magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

5.

május hónap utolsó munkanapja

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- forgótőke-visszapótlás,
- magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

6.

június hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanap

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- forgótőke-visszapótlás,
- magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

7.

július hónap utolsó munkanapja

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- forgótőke-visszapótlás,
- magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

8.

augusztus hónap utolsó munkanapja

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- forgótőke-visszapótlás,
- magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

9.

szeptember hónap utolsó munkanapját megelőző második munkanap

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- forgótőke-visszapótlás,
- magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

10.

október hónap utolsó munkanapja

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- forgótőke-visszapótlás,
- magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

11.

november hónap utolsó munkanapja

8,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- forgótőke-visszapótlás,
- magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

12.

december 19.

10,0

Az előző havi kifizetéseket terhelő
- befizetési kötelezettség (adók, járulékok)
- forgótőke-visszapótlás,
- magán-nyugdíjpénztári tagdíj.

7. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez188

Bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettségek

1.

Kötelezett:

helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács adatszolgáltatási feladatait ellátó szerv

Tartalom:

a helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács Stabilitási tv. 3. §-a szerinti, a tárgyidőszak utolsó napján fennálló adósságot keletkeztető ügyletei értékének a költségvetési évet megelőző év december 31-i tényleges, valamint a költségvetési év december 31-ei állománya

Címzett:

országos nemzetiségi önkormányzat esetén a Kincstár, más esetben az Igazgatóság

Határidő:

a költségvetési évet megelőző év december 31-i tényleges állományra a költségvetési évre vonatkozó első adatszolgáltatás alkalmával,
az első kilenc hónapban negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 16-áig,
az utolsó három hónapban havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig

Megjegyzés:

az Igazgatóság a megküldött adatokat összesítve megküldi a Kincstárnak,
a Kincstár a megküldött és az általa fogadott adatok összesítését megküldi az államháztartásért felelős miniszternek és a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek

2.

Kötelezett:

kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet

 

Tartalom:

a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet Stabilitási tv. 3. §-a szerinti, a tárgyidőszak utolsó napján fennálló adósságot keletkeztető ügyletei értékének a költségvetési évet megelőző év december 31-i tényleges, valamint a költségvetési év december 31-ei állománya

 

Határidő:

az államháztartásért felelős miniszter közleményében a központi alszektorba sorolt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet esetén a Kincstár, az önkormányzati alszektorba sorolt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet esetén a székhely szerinti Igazgatóság

 

Határidő:

a költségvetési évet megelőző év december 31-i tényleges állományra a költségvetési évre vonatkozó első adatszolgáltatás alkalmával,

 

 

az első kilenc hónapban negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 16-áig,

 

 

az utolsó három hónapban havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig

 

Megjegyzés:

az Igazgatóság a megküldött adatokat összesítve megküldi a Kincstárnak, a Kincstár a megküldött és az általa fogadott adatok összesítését megküldi az államháztartásért felelős miniszternek

3.

Kötelezett:

államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv

Tartalom:

a költségvetési szerv tartozásállományára vonatkozó adatok

Címzett:

Kincstár és fejezetet irányító szerv

Határidő:

havonta a tárgyhó utolsó napi állapotának megfelelően, a tárgyhót követő hónap 5. napja

Megjegyzés:

 

4.

Kötelezett:

elkülönített állami pénzalap kezelő szerve

 

Tartalom:

az elkülönített állami pénzalap bevételeinek, kiadásainak és egyenlege várható alakulása

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

havonta, a hónap 5-éig

 

Megjegyzés:

 

5.

Kötelezett:

elkülönített állami pénzalap kezelő szerve

 

Tartalom:

az elkülönített állami pénzalap bevételei és kiadásai teljesítése, valamint a kötelezettségvállalások állománya

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

havonta, a tárgyhónapot követő hónap 25-éig

 

Megjegyzés:

 

6.

Kötelezett:

társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve

 

Tartalom:

társadalombiztosítás pénzügyi alapja bevételei és kiadásai teljesítése, valamint a kezelő szerv által folyósított, de nem a társadalombiztosítás pénzügyi alapja forrásaiból finanszírozott ellátások alakulása

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

a költségvetési év első három hónapjáról április 25., ezt követően havonta, a tárgyhónapot követő hónap 25-éig

 

Megjegyzés:

a Kincstár az adatokat továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek, a nyugdíjpolitikáért felelős miniszternek, az egészségbiztosításért felelős miniszternek, az Állami Számvevőszéknek, a Központi Statisztikai Hivatalnak és a Magyar Nemzeti Banknak

7.

Kötelezett:

társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve

 

Tartalom:

társadalombiztosítás pénzügyi alapja pénzforgalmi és könyvelési adatainak eltérései

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

április utolsó munkanapja, a 4-11. hónapban havonta a tárgyhónapot követő hónap utolsó munkanapja, majd a költségvetési évet követő év március 31.

 

Megjegyzés:

ha az elszámolások közötti időbeli különbséget is figyelembe véve az eltérések tartósan és jelentős mértékben fennállnak, a Kincstár kezdeményezésére a kezelő szerv köteles az adatokat felülvizsgálni és tájékoztatni a fejezetet irányító szervet, az államháztartásért felelős minisztert és a Kincstárt a rendezés módjáról és időpontjáról

8.

Kötelezett:

Egészségbiztosítási Alap kezelő szerve

 

Tartalom:

a Gyógyító-megelőző ellátások kiadásainak kedvezményezettek szerinti összetétele

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20-áig

 

Megjegyzés:

a Kincstár az adatokat továbbítja az államháztartásért felelős miniszternek

9.

Kötelezett:

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

 

Tartalom:

az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból, illetve Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból és nemzeti forrásokból finanszírozott támogatások és intézkedések pénzforgalmi adatai

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

havonta, a tárgyhónapot követő hónap 25-éig

 

Megjegyzés:

a Kincstár az adatokat megküldi az agrárpolitikáért felelős miniszternek

10.

Kötelezett:

államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, kivéve a nemzetbiztonsági szolgálatok

Tartalom:

a személyi juttatásokat, valamint egyéb kifizetéseket terhelő, továbbá azokkal összefüggésben felmerülő közterhek

Címzett:

Kincstár

Határidő:

havonta, a hónap 16-áig

Megjegyzés:

az adatszolgáltatás elmulasztása esetén annak teljesítéséig a Kincstár az előirányzat-felhasználási keret megnyitást felfüggeszti, a költségvetési szerv fizetési számlája terhére benyújtott fizetési megbízásokat nem teljesíti

11.

Kötelezett:

állami adóhatóság

 

Tartalom:

a Kincstár által igényelt jogcím szerinti részletezésben az adott héten tervezett kiutalás, beleértve az adó-visszatérítéseket is

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

hetente, hétfő dél

 

Megjegyzés:

 

12.

Kötelezett:

fejezetet irányító szerv, elkülönített állami pénzalap kezelő szerve

 

Tartalom:

a költségvetési évben a

– a fejezetbe tartozó költségvetési szervek, fejezeti kezelésű előirányzatok, központi kezelésű előirányzatok

– a kezelt elkülönített állami pénzalap,

előirányzatai terhére devizában történő várható kifizetésekről összesítve, az 500millió forint feletti kifizetéseket egyedileg megjelölve

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

havonta, a hónap 25-éig

 

Megjegyzés:

 

13.

Kötelezett:

államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve, kincstári körön kívüli számlatulajdonos

 

Tartalom:

a fizetési számlák terhére kincstári körön kívülre irányuló tervezett átutalások

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

500–2000 millió forint közötti összegnél a terhelés időpontját megelőző három munkanap, e felett öt munkanap

 

Megjegyzés:

 

14.

Kötelezett:

helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács adatszolgáltatási feladatait ellátó szerv

Tartalom:

a helyi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács tulajdonában álló gazdasági társaságok tárgyévet megelőző, lezárt két üzleti évének számviteli beszámoló szerinti adatai

Címzett:

Kincstár

Határidő:

évente, június 30-áig

Megjegyzés:

 

15.

Kötelezett:

vagyonkezelő szervezet

 

Tartalom:

az állami vagyon kezelésével kapcsolatos fizetési számláinak pénzforgalma, valamint a pénzforgalom nélküli műveletek hatása

 

Címzett:

államháztartásért felelős miniszter

 

Határidő:

havonta, a tárgyhónapot követő hónap 10-éig

 

Megjegyzés:

az adatszolgáltató az adatokat megküldi az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek, valamint a Nemzeti Földalap esetén az agrárpolitikáért felelős miniszternek is

15a.

Kötelezett:

vagyonkezelő szervezet

 

Tartalom:

az állami vagyonnal kapcsolatos központosított bevételek és kiadások várható alakulásának havi ütemezése

 

Címzett:

államháztartásért felelős miniszter

 

Határidő:

havonta, a tárgyhónap 7. napjáig

 

Megjegyzés:

az adatszolgáltató az adatokat megküldi fejezetet irányító szervnek is

16.

Kötelezett:

az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv

 

Tartalom:

a dologi kiadások, az egyéb működési célú kiadások, valamint a felhalmozási költségvetés előirányzat-csoportba tartozó kiemelt előirányzatok terhére belföldön vállalt, bruttó ötmillió forintot elérő összegű kötelezettségek, elkülönítve a költségvetési év és a költségvetési évet követő évek előirányzatai terhére vállalt kötelezettségeket

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

a kötelezettségvállalást követő öt munkanap

 

Megjegyzés:

 

17.

Kötelezett:

fejezeti kezelésű előirányzat kezelő szerve

 

Tartalom:

a fejezeti kezelésű előirányzat terhére belföldön vállalt kötelezettségek, elkülönítve a költségvetési év és a költségvetési évet követő évek előirányzatai terhére vállalt kötelezettségeket az európai uniós forrásból finanszírozott támogatásokkal megvalósuló programokhoz – beleértve az ezekhez a programokhoz szükséges kötelező sajáterőt biztosító előirányzatot – és a normatív alapon igénybe vett előirányzatokhoz kapcsolódó kötelezettségvállalások kivételével

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

a kötelezettségvállalást követő öt munkanap

 

Megjegyzés:

 

18.

Kötelezett:

fejezetet irányító szerv, elkülönített állami pénzalap kezelő szerve, társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve

 

Tartalom:

adatszolgáltatás az előzetes és a végleges kincstári költségvetésről a 31. § szerinti körben

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

31. § szerint

 

Megjegyzés:

 

19.

Kötelezett:

fejezetet irányító szerv, elkülönített állami pénzalap kezelő szerve, társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve

 

Tartalom:

adatszolgáltatás az elemi költségvetésről a 32. § (3)–(6) bekezdése szerinti körben

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

32. § (3)–(6) bekezdése szerint

 

Megjegyzés:

 

20.

Kötelezett:

helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács adatszolgáltatási feladatait ellátó szerv

 

Tartalom:

adatszolgáltatás az elemi költségvetésről a 33. § szerinti körben

 

Címzett:

33. § szerint

 

Határidő:

33. § szerint

 

Megjegyzés:

 

21.

Kötelezett:

fejezetet irányító szerv

 

Tartalom:

az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv teljesítésarányos előirányzat-finanszírozási terve

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

129. § (2) bekezdése szerint

 

Megjegyzés:

 

22.

Kötelezett:

fejezetet irányító szerv

 

Tartalom:

a fejezeti kezelésű előirányzatok Áht. 81. § (5) bekezdése szerinti finanszírozási terve

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

132. § (1) és (1a) bekezdése szerint

 

Megjegyzés:

 

23.

Kötelezett:

fejezetet irányító szerv

 

Tartalom:

elkülönített állami pénzalap előirányzat-felhasználási terve

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

133. § (1) bekezdése szerint

 

Megjegyzés:

 

24.

Kötelezett:

társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak kezelő szerve

 

Tartalom:

a 135. és 136. § szerinti előirányzat-felhasználási tervek

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

135. és 136. § szerint

 

Megjegyzés:

 

25.

Kötelezett:

fejezetet irányító szerv, államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv

 

Tartalom:

a 167. § (2)–(4) bekezdése szerinti előirányzat-módosítások, átcsoportosítások

 

Címzett:

Kincstár

 

Határidő:

167. § (2)–(4) bekezdése szerint

 

Megjegyzés:

 

26.

Kötelezett:

helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács adatszolgáltatási feladatait ellátó szerv

 

Tartalom:

a 169. § szerinti időközi költségvetési jelentés

 

Címzett:

Igazgatóság

 

Határidő:

169. § (2) bekezdése szerint

 

Megjegyzés:

 

27.

Kötelezett:

költségvetési szerv, a központi kezelésű előirányzat, a fejezeti kezelésű előirányzat és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerve, valamint a helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás, jogi személyiségű társulás, térségi fejlesztési tanács adatszolgáltatási feladatait ellátó szerv

 

Tartalom:

a 170. § szerinti időközi mérlegjelentés

 

Címzett:

170. § szerint

 

Határidő:

170. § szerint

 

Megjegyzés:

 

28.

Kötelezett:

az Áht. 109. § (8) bekezdése alapján kiadott közleményben megjelölt kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy

 

Tartalom:

a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy számviteli jogszabályok szerinti beszámolója és – ha az kötelező – az arról készített könyvvizsgálói jelentés, kiemelt mutatói, költségvetési kapcsolatai bemutatása

 

Címzett:

államháztartásért felelős miniszter

 

Határidő:

az üzleti év mérleg-fordulónapját követő 180 nap

 

Megjegyzés:

 

29.

Kötelezett:

28. ponttal egyezően

 

Tartalom:

a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet és a besorolás szempontjából statisztikai módszertani vizsgálat alá vett jogi személy számviteli beszámoló szerinti mérlege és eredménykimutatása tételeinek, valamint a kiemelt mutatói, költségvetési kapcsolatai évközi tényadatai és a várható éves teljesítési adatai

 

Címzett:

államháztartásért felelős miniszter

 

Határidő:

negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napja

 

Megjegyzés:

 

30.

Kötelezett:

az állam és a nemzetközi pénzügyi intézmények között kötött szerződések végrehajtásáért felelős

 

Tartalom:

a nemzetközi pénzügyi intézmény által megkívánt formában és tartalommal

 

Címzett:

államháztartásért felelős miniszter

 

Határidő:

szerződés szerint

 

Megjegyzés:

 

8. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez189

Sor-szám

Kötelezően közzéteendő közérdekű adat megnevezése

Közzétételre kötelezett

Közzététel helye

Frissítés

Megőrzés

1.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) által évente készített felmérés a közszféra létszám, bér és kereseti adatairól

NFSZ

NFSZ honlap

Évente május 31-éig.

Az előző állapot nem törölhető.

2.

Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek, továbbá a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok és társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kincstári költségvetés szerinti eredeti, a tárgyhó utolsó napján módosított előirányzatai, valamint a tárgyhó utolsó napján teljesítési adatai

Kincstár

Kincstár honlap

Havonta a tárgyhónapot követő hónap utolsó napja.

Az előző állapot nem törölhető.

3.

Az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek lejárt tartozásai

Kincstár

Kincstár honlap

Havonta a tárgyhónapot követő hónap 20-áig

Az előző állapot törlendő.

4.

Kimutatás a civil szervezetek részére felajánlott és megkapott szja 1%-ról (szervezetenként)

NAV

NAV honlap

Évente a kimutatás elkészülte utáni 10 napon belül.

Az előző állapot nem törölhető.

5.

Kimutatás az egyházak és a kiemelt költségvetési előirányzat javára felajánlott és megkapott szja 1%-ról

NAV

NAV honlap

Évente a kimutatás elkészülte utáni 10 napon belül.

Az előző állapot nem törölhető.

6.

Közhasznú tevékenységet folytató személynek, szervezetnek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 100. §-ának (2) bekezdése alapján és a 19/2008. (VI. 13.) PM rendeletben foglaltak szerint visszatérített áfa

NAV

NAV honlap

Évente a kimutatás elkészülte utáni 10 napon belül.

Az előző állapot nem törölhető.

7.

Az igénybe vett fogyasztói árkiegészítés az alábbi bontásban:

- vasút,

- távolsági autóbusz-közlekedés,

- helyi tömegközlekedés

NAV

NAV honlap

Évente a kimutatás elkészülte utáni 10 napon belül.

Az előző állapot nem törölhető.

8.

Az állami vagyonra vonatkozó mennyiség-, érték- és területadatok vagyoncsoportonként

MNV Zrt.

MNV Zrt. honlap

Havonta a tárgyhónapot követő hónap 12-éig

Az előző állapot nem törölhető.

9.

A kizárólagos állami tulajdonra vonatkozó, naturáliákban meghatározott adatok a jogszabályban előírt kategóriák szerint

MNV Zrt.

MNV Zrt. honlap

Évente január 31-éig.

Az előző állapot nem törölhető.

10.

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelői részéről az MNV Zrt.-nek átadott, járulékfizetés fejében átvett portfólió elemek vonatkozásában: a portfólió megnevezése, székhely, névérték, tulajdonosi részarány; az ingatlan vagyon vonatkozásában a vagyonleltár adatai: megnevezés, nagyság, funkció, állami tulajdoni hányad, ONYF és OEP tulajdoni hányad, könyv szerinti nettó érték

MNV Zrt.

MNV Zrt. honlap

Évente január 31-éig.

Az előző állapot nem törölhető.

11.

A 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott

- közvetlen kifizetések aggregált összege,

- kiegészítő nemzeti támogatás (top up) aggregált összege

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapja

Évente május 31-éig az előző naptári évre vonatkozó jogalap alapján az aktuális és az azt megelőző évben kifizetett összegek tekintetében.

Az előző állapot nem törölhető.

12.

A 82/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet 2. §-ában meghatározott

- export-visszatérítés aggregált összege,

- belpiaci támogatások aggregált összege,

- intervenciós intézkedések adatai: a támogatás és az intervenciós felvásárlás aggregált összege

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal honlapja

Negyedévente a negyedévet követő hónap 25-éig.

Az előző állapot nem törölhető.

13.

A közbeszerzési eljárás eredményeként az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv, továbbá a fejezeti kezelésű előirányzat, elkülönített állami pénzalap terhére megkötött, nettó 100 millió forint teljesítési értéket meghaladó szerződések alapján teljesített kifizetés összege, közvetlen jogosultja és a kifizetés időpontja

a) Az ajánlatkérő vagy
b) irányító szerve

a) Az ajánlatkérő honlapja, ennek hiányában
b) az irányító szerv honlapja

A kifizetést követő 8 napon belül.

Az előző állapot nem törölhető.

14.

Az európai uniós társfinanszírozással bonyolított pályázatok esetében a nettó 100 millió forintot meghaladó, teljesített kifizetés összege, kedvezményezettje, és a kifizetés időpontja

Az adatfelelős

Az adatközlő honlapja

A kifizetést követő 8 napon belül.

Az előző állapot nem törölhető.

15.

A rábízott vagyonnal kapcsolatos tranzakciók alakulása

MNV Zrt,

MNV Zrt. honlapja

Havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig.

Az előző állapot nem törölhető.

16.

A rábízott vagyonnal kapcsolatos tranzakciók alakulása

MFB Zrt,

MFB Zrt. honlapja

Havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig.

Az előző állapot nem törölhető.

17.

A rábízott vagyon eszközeinek és forrásainak mérlege

MNV Zrt,

MNV Zrt. honlapja

Évente, a beszámolókészítés időpontját követő 15 napon belül.

Az előző állapot nem törölhető.

18.

A rábízott vagyon eszközeinek és forrásainak mérlege

MFB Zrt,

MFB Zrt. honlapja

Évente, a beszámolókészítés időpontját követő 15 napon belül.

Az előző állapot nem törölhető.

19.

A rábízott vagyonba tartozó gazdasági társaságok éves beszámolója

MNV Zrt,

MNV Zrt. honlapja

Évente, a tárgyévet követő év június 15-éig.

Az előző állapot nem törölhető.

20.

A rábízott vagyonba tartozó gazdasági társaságok éves beszámolója

MFB Zrt,

MFB Zrt. honlapja

Évente, a tárgyévet követő év június 15-éig

Az előző állapot nem törölhető.

21.

A Nemzeti Földalap tranzakcióinak alakulása

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapja

Havonta, a tárgyhónapot követő hónap 20-áig

Az előző állapot nem törölhető

22.

A Nemzeti Földalap eszközeinek és forrásainak mérlege

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet

Nemzeti Földalapkezelő Szervezet honlapja

Évente, a beszámolókészítés időpontját követő 15 napon belül.

Az előző állapot nem törölhető

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!