nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet
a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról
2012-01-01
2012-12-31
1

310/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet

a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának,
valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról

A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 182. § (1) bekezdés 1. és 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

1. A kizáró okok igazolása

1. § Az ajánlattevőnek vagy a részvételre jelentkezőnek ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a 2–10. § szerint kell igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 56. § (1)–(2) bekezdésének, valamint – ha az ajánlatkérő azt előírta – a Kbt. 57. § (1) bekezdésének hatálya alá.

2. § Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 56. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:

a) a Kbt. 56. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kizáró ok hiányát a céginformációs és az elektronikus cégeljárásban közreműködő szolgálattól (a továbbiakban: céginformációs szolgálat) ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi; a Kbt. 56. § (1) bekezdés b) pontja esetén, amennyiben a gazdasági szereplő a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény értelmében nem minősül cégnek, vagy amennyiben az adott szervezet tevékenységének felfüggesztésére a cégbíróságon kívül más hatóság is jogosult, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;

b) a Kbt. 56. § (1) bekezdés c) pontja esetén magánszemély részéről hatósági erkölcsi bizonyítványt, cég esetében a kizáró ok hiányát a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi; amennyiben a nem magánszemély gazdasági szereplő nem minősül cégnek, közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatot;

c) a Kbt. 56. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt kizáró ok hiányát a Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) honlapján elérhető nyilvántartásból, valamint a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi;

d) a Kbt. 56. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt kizáró ok hiányát az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisból az ajánlatkérő ellenőrzi, amennyiben a gazdasági szereplő az adatbázisban nem szerepel, az illetékes adó- és vámhivatal igazolását vagy az Art. szerinti együttes adóigazolást;

e) a Kbt. 56. § (1) bekezdés f) és i) pontja esetén az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatát;

f) a Kbt. 56. § (1) bekezdés g) pontjára vonatkozóan:

fa) a Kbt. 56. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontjában foglalt kizáró okok hiányát az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a és az adóhatóságnak az Art. 55. § (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból;

fb) a Kbt. 56. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontjában foglalt kizáró okok hiányát az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján közzétett adatokból;

g) a Kbt. 56. § (1) bekezdés h) pontja esetén – amelyet kizárólag természetes személy gazdasági szereplő köteles igazolni – hatósági erkölcsi bizonyítványt;

h) a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontjára vonatkozóan nem szükséges igazolás vagy nyilatkozat benyújtása, a kizáró ok megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során;

i) a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjára vonatkozóan:

ia) a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont ka) és kb) alpontja tekintetében nem szükséges igazolás vagy nyilatkozat benyújtása, a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető cégjegyzék-adatok alapján az ajánlatkérő azt ellenőrzi, hogy valóban Magyarországon bejegyzett gazdasági szereplőről van szó;

ib) a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek; ha az ajánlattevőt vagy részvételre jelentkezőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani; amennyiben a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonos nincsen, az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező erre vonatkozó nyilatkozatát;

j) a Kbt. 56. § (2) bekezdésére vonatkozóan az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nyilatkozatát arról, hogy van-e olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az ajánlattevőben, illetve részvételre jelentkezőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25 %-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik; amennyiben van ilyen szervezet, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező köteles azt nyilatkozatban megnevezni, továbbá nyilatkozni, hogy annak vonatkozásában a Kbt. 56. § (2) bekezdésében hivatkozott kizáró feltételek nem állnak fenn.

3. § Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 57. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:

a) a Kbt. 57. § (1) bekezdés a)–c) és f) pontja esetén az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező közjegyző vagy gazdasági, illetve szakmai kamara által hitelesített nyilatkozatát;

b) a Kbt. 57. § (1) bekezdés d) pontja esetén a cégjegyzékben szereplés tényét a céginformációs szolgálattól ingyenesen, elektronikusan kérhető adatok alapján az ajánlatkérő ellenőrzi; további nyilvántartások esetében a Kbt. 36. § (5) bekezdésében foglaltak szerint elérhető nyilvántartást az ajánlatkérő ellenőrzi, egyebekben a nyilvántartás kivonatát, a nyilvántartást vezető szerv igazolását vagy a nyilvántartásban szereplés tényét igazoló egyéb dokumentumot köteles elfogadni;

c) a Kbt. 57. § (1) bekezdés e) pontja esetén a Kbt. 36. § (5) bekezdésében foglaltak szerint elérhető nyilvántartást az ajánlatkérő ellenőrzi, egyebekben az engedély vagy a jogosítvány másolatát, illetve a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást köteles elfogadni.

4. § Nem Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a Kbt. 56. §-a és 57. §-a tekintetében a következő igazolásokat és írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:

a) a Kbt. 56. § (1) bekezdés a)–d), f), h) és i) pontja és 57. § (1) bekezdés a)–c) pontja esetén az illetékes bíróság vagy hatóságok nyilvántartásának kivonatát (hatósági erkölcsi bizonyítványt) vagy ennek hiányában bírósági vagy hatósági igazolást;

b) a Kbt. 56. § (1) bekezdés e) pontja esetén a letelepedése szerinti ország illetékes hatóságainak igazolását; a kizáró ok hiányát magyarországi köztartozással kapcsolatban az Art. szerinti köztartozásmentes adózói adatbázisból az ajánlatkérő is ellenőrzi, amennyiben az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező az adatbázisban nem szerepel, az illetékes adó- és vámhivatal igazolását vagy az Art. szerinti együttes adóigazolást is be kell nyújtani;

c) amennyiben az illetékes bíróság vagy hatóság nem bocsát ki az a) vagy a b) pont szerinti kivonatot vagy igazolást, vagy azok nem terjednek ki az a) pontban hivatkozott esetek mindegyikére, az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozatot;

d) a Kbt. 56. § (1) bekezdés g) pontjára vonatkozóan:

da) a Kbt. 56. § (1) bekezdés g) pont ga) alpontjában foglalt kizáró okok hiányát az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a és az adóhatóságnak az Art. 55. § (6) bekezdése szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból;

db) a Kbt. 56. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontjában foglalt kizáró okok hiányát az ajánlatkérő ellenőrzi a munkaügyi hatóságnak a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény 8/C. §-a szerint vezetett nyilvántartásából nyilvánosságra hozott adatokból, valamint a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal honlapján közzétett adatokból;

e) a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontjára vonatkozóan nem szükséges igazolás vagy nyilatkozat benyújtása, a kizáró ok megvalósulását az ajánlatkérő ellenőrzi az eljárás során;

f) a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pontjára vonatkozóan:

fa) a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontja tekintetében az érintett ország illetékes hatósága által kiállított adóilletőség-igazolást;

fb) a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében a nem magyarországi adóilletőségű gazdasági szereplő eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozatot;

fc) a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) pontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozatát arról, hogy olyan társaságnak minősül-e, melyet nem jegyeznek szabályozott tőzsdén vagy amelyet szabályozott tőzsdén jegyeznek; ha az ajánlattevőt, illetve részvételre jelentkezőt nem jegyzik szabályozott tőzsdén, akkor a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonos nevének és állandó lakóhelyének bemutatását tartalmazó nyilatkozatot szükséges benyújtani; amennyiben a pénzmosásról szóló törvény 3. § r) pontja szerinti tényleges tulajdonos nincsen, az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező erre vonatkozó nyilatkozatát;

g) a Kbt. 56. § (2) bekezdésére vonatkozóan az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező nyilatkozatát arról, hogy van-e olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely az ajánlattevőben, illetve részvételre jelentkezőben közvetetten vagy közvetlenül több, mint 25%-os tulajdoni résszel vagy szavazati joggal rendelkezik; amennyiben van ilyen szervezet, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező köteles azt nyilatkozatban megnevezni, továbbá nyilatkozni, hogy annak vonatkozásában a Kbt. 56. § (2) bekezdésében hivatkozott kizáró feltételek nem állnak fenn;

h) a Kbt. 57. § (1) bekezdés d) pontja esetén a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek árubeszerzés esetében a IX/B. mellékletében, építési beruházás esetében a IX/A. mellékletében, szolgáltatásmegrendelés esetében a IX/C. mellékletében felsorolt nyilvántartások szerinti igazolást (kivonatot) vagy egyéb igazolást, vagy nyilatkozatot;

i) a Kbt. 57. § (1) bekezdés e) pontja esetén az engedély vagy a jogosítvány másolatát, illetve a szervezeti, kamarai tagságról szóló igazolást;

j) a Kbt. 57. § (1) bekezdés f) pontja esetén az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező eskü alatt tett nyilatkozatát, vagy ha ilyen nyilatkozat nem ismert az érintett országban, az illetékes bíróság, hatóság, kamara vagy szakmai szervezet előtt tett, vagy közjegyző által hitelesített nyilatkozatot.

5. § A 2–4. §-ban foglalt olyan esetekben is, ahol e rendelet azt kifejezetten nem rögzíti, az ajánlatkérő ellenőrzi a kizáró ok hiányát, ha azzal kapcsolatos tények, adatok ellenőrzésére az ajánlatkérő magyar nyelven rendelkezésre álló, elektronikus, hatósági vagy közhiteles nyilvántartásból ingyenesen jogosult.

6. § Azokban az esetekben, amelyekben a 18. §-ban meghatározott minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke bizonyítja – figyelemmel a 18. §-ban és 20. §-ban foglaltakra is –, hogy a gazdasági szereplő nem esik valamely kizáró ok hatálya alá, a minősített ajánlattevők elektronikusan elérhető hivatalos jegyzékén való szereplés tényét, illetve az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett gazdasági szereplő által benyújtott, a letelepedési helye szerinti elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származó jegyzék szerinti igazolást is köteles az ajánlatkérő elfogadni a 2–4. §-ban foglalt egyéb igazolási módok helyett.

7. § Az ajánlatkérő a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban köteles előírni, hogy folyamatban lévő változásbejegyzési eljárás esetében, az ajánlathoz, illetve részvételi jelentkezéshez csatolni kell a cégbírósághoz benyújtott változásbejegyzési kérelmet és az annak érkezéséről a cégbíróság által megküldött igazolást.

8. § (1) A 2. § j) pontja, valamint a 4. § g) pontja szerint igazolt Kbt. 56. § (2) bekezdésének alkalmazásában közvetett tulajdon, illetve szavazati jog alatt az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező tulajdoni hányadának, illetőleg szavazati jogának az ajánlattevőben vagy részvételre jelentkezőben tulajdoni részesedéssel, illetőleg szavazati joggal rendelkező más gazdasági szereplő (köztes gazdasági szereplő) tulajdoni hányadán, szavazati jogán keresztül történő gyakorlását kell érteni. A közvetett tulajdon, a közvetett szavazati jog arányának megállapításához a közvetett tulajdonnal, szavazati joggal rendelkezőnek a köztes gazdasági szereplőben fennálló szavazati jogát vagy tulajdoni hányadát meg kell szorozni a köztes gazdasági szereplőnek az ajánlattevőben, illetve részvételi jelentkezőben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányada közül azzal, amelyik a nagyobb. Ha a köztes gazdasági szereplőben fennálló szavazati vagy tulajdoni hányad az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.

(2) A 2. § i) pont ib) alpontjában és j) pontjában, valamint a 4. § f)–g) pontjában foglalt nyilatkozat benyújtása mellett a nyilatkozattal igazolt kizáró ok tekintetében az ajánlatkérőt további ellenőrzési kötelezettség – hatóságok, más szervezetek megkeresése – nem terheli és kizárólag a tudomására hozott kétséget kizáró bizonyíték esetében köteles a hamis nyilatkozattétel tényét megállapítani.

(3) A 2. § i) pont ib) alpontja, valamint a 4. § f) pont fc) alpontja alkalmazásában szabályozott tőzsde alatt a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. § (1) bekezdés 114. pontjában meghatározott szabályozott piacot kell érteni.

9. § A Kbt. 57. § (3) bekezdése alapján a kizáró okok esetében az ajánlatkérő több szakaszból álló eljárás ajánlattételi (párbeszéd és ajánlattételi) szakaszában is ellenőrzi a Kbt. 36. § (5) bekezdése szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat, az ilyen módon nem ellenőrizhető további kizáró okok esetében a Kbt. 87. § (1) bekezdés d) pontja, 91. § (1) bekezdés d) pontja, 105. § (1) bekezdés m) pontja, valamint 107. § (4) bekezdés e) pontja alapján elegendő az ajánlattevő nyilatkozata arról, hogy az ajánlattevő, alvállalkozója és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet továbbra sem tartozik a kizáró okok hatálya alá. A Kbt. Második Része szerinti eljárásban csak abban az esetben kell a részvételi jelentkezéssel már benyújtott igazolást vagy nyilatkozatot az eljárás ajánlattételi szakaszában újra benyújtani, ha a korábban benyújtott igazolás vagy nyilatkozat már nem alkalmas az előírtak bizonyítására.

10. § Az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az alvállalkozója és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában csak a Kbt. 58. § (3) bekezdése szerinti nyilatkozatot köteles benyújtani a Kbt. 56. §-ában foglalt kizáró okok hiányáról. Amennyiben az ajánlatkérő előírta a Kbt. 57. §-ában foglalt kizáró okok érvényesítését is az alvállalkozó és az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező választása szerint

a) saját nyilatkozatot nyújt be arról, hogy nem vesz igénybe a Kbt. 57. § szerinti kizáró okok hatálya alá eső alvállalkozót, valamint az általa alkalmasságának igazolására igénybe vett más szervezet nem tartozik a Kbt. 57. §-a szerinti kizáró okok hatálya alá, vagy

b) az eljárásban megjelölt alvállalkozó nyilatkozatát – a meg nem jelöltekre az a) pont szerinti nyilatkozat mellett –, valamint az alkalmasság igazolására igénybe vett más szervezet nyilatkozatát is benyújthatja arról, hogy a szervezet nem tartozik a Kbt. 57. §-a szerinti kizáró okok hatálya alá.

11. § (1) A Kbt. 56. § (1) bekezdés e) pontja szerinti köztartozást nyilvántartó hatóságok igazolásának [2. § d) pontja] azt kell tartalmaznia, hogy az igazolás kiállításának időpontjában van-e a gazdasági szereplőnek a hatóság által nyilvántartott köztartozása, és ha van, milyen időpontban járt le a gazdasági szereplő arra vonatkozó fizetési kötelezettsége és annak megfizetésére halasztást kapott-e, illetve milyen időtartamú halasztást kapott.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hatósági igazolást – ha az igazolás egyébként bizonyítja azt, hogy nincs a gazdasági szereplőnek egy évnél régebben lejárt köztartozása – az ajánlatkérő köteles elfogadni akkor is, ha nem közbeszerzési eljárásban való felhasználás céljára állították ki, vagy az ajánlatkérő, vagy az ajánlatkérőn kívüli szervezet más közbeszerzési vagy egyéb eljárásában való felhasználás céljából állították ki, vagy ha a kiállító hatóság egy évnél rövidebb érvényességi időt írt az igazolásra és az már lejárt.

(3) Ha jogszabály a Kbt. 56. § (1) bekezdés e) pontjának hatálya alá tartozó új közterhet állapít meg, az ezzel kapcsolatos igazolást csak azokban az eljárásokban kell csatolni, amelyekben az ajánlattételi vagy részvételi határidő a köztartozásról szóló rendelkezés hatálybalépését követő egy évnél későbbi időpontra esik.

(4) A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a honlapján a Kbt. 56. § (1) bekezdés g) pont gb) alpontja alapján érintett, a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint általa közrendvédelmi bírsággal sújtott gazdasági szereplőkről – a személyes adatok sérelme nélkül – tájékoztatást tesz közzé a határozat jogerőre emelkedésétől számított két évig. Ha a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal tudomására jutott, hogy határozatának bírósági felülvizsgálata iránt keresetet indítottak, a kizáró okra vonatkozó adatokat a bíróság jogerős és végrehajtható határozatában foglalt döntésre figyelemmel teszi közzé, megjelölve a keresetet elutasító vagy a határozatot megváltoztató döntés jogerőre emelkedésének időpontját. Amennyiben az adatok nyilvánosságra hozatalára már sor került – a keresetindításról történő tudomásszerzéssel egyidejűleg – intézkedik a honlapon nyilvánosságra hozott adatok törléséről.

12. § Az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek ajánlatában, illetve részvételi jelentkezésében a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban nyilatkozatot kell benyújtania, hogy nem tartozik a felhívásban előírt kizáró okok hatálya alá, valamint a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont kc) pontját a 2. § i) pont ib) alpontja és a 4. § f) pont fc) alpontjában foglaltak szerint kell igazolnia. Az alvállalkozó és adott esetben az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet vonatkozásában a 10. § szerint kell eljárnia. Ha az ajánlatkérő a Kbt. 123. §-a alapján önállóan kialakított szabályok szerint jár el, a felhívásban előírt kizáró okok igazolásának módját e rendeletben meghatározottak szerint írhatja elő.

13. § (1) A Hatóság útmutatót ad ki a 2–4. §-ban hivatkozott, a Magyarországon, valamint az Európai Unióban és az Európai Gazdasági Térségben letelepedett gazdasági szereplők által benyújtandó igazolásokról, nyilatkozatokról, nyilvántartásokról és adatokról.

(2) A Hatóság a Kbt. 36. § (6) bekezdése alapján a magyarországi hatósági és közhiteles elektronikus nyilvántartásokról ad ki útmutatót.

(3) A Hatóság a Kbt. 172. § (9) bekezdése szerinti útmutató mellett a Kbt. 56. § (1) bekezdés k) pont ka) alpontjában foglalt nemzetközi szervezetek tagállamainak listáját is folyamatosan elérhetővé teszi a honlapján.

II. FEJEZET

AZ ALKALMASSÁG IGAZOLÁSA

2. A gazdasági és pénzügyi alkalmasság

14. § (1) Az ajánlattevőnek, illetve a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges pénzügyi és gazdasági alkalmassága árubeszerzés, építési beruházás, valamint szolgáltatás megrendelése esetén igazolható

a) pénzügyi intézménytől származó, legfeljebb az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől – visszafelé számított kettő évre vonatkozóan kérhető, erről szóló nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak;

b) saját vagy jogelődje számviteli jogszabályok szerinti beszámolójának – vagy annak meghatározott részének – benyújtásával (ha a gazdasági szereplő letelepedése szerinti ország joga előírja közzétételét); amennyiben az ajánlatkérő által kért beszámoló a céginformációs szolgálat honlapján megismerhető, a beszámoló adatait az ajánlatkérő ellenőrzi, a céginformációs szolgálat honlapján megtalálható beszámoló csatolása az ajánlatban, illetve részvételi jelentkezésben nem szükséges;

c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan kérhető, teljes – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről, illetve ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevételéről szóló nyilatkozatával, attól függően, hogy az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg tevékenységét, amennyiben ezek az adatok rendelkezésre állnak;

d) az eljárást megindító felhívásban meghatározott, szakmai felelősségbiztosításának fennállásáról szóló igazolással.

(2) Ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az (1) bekezdés b) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik az ajánlatkérő által előírt teljes időszakban, mert az időszak kezdete után kezdte meg működését, az alkalmasságát a közbeszerzés tárgyából származó árbevételről szóló nyilatkozattal jogosult igazolni. Az ajánlatkérő köteles az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pénzügyi és gazdasági alkalmasságát megállapítani, ha működésének ideje alatt a közbeszerzés tárgyából származó – általános forgalmi adó nélkül számított – árbevétele eléri vagy meghaladja az ajánlatkérő által az eljárást megindító felhívásban meghatározott értéket. Az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban – amennyiben az (1) bekezdés b) pontja szerinti dokumentum benyújtását írja elő – köteles meghatározni az e bekezdés alkalmazásában a később létrejött gazdasági szereplőktől megkövetelt árbevétel mértékét.

(3) Ha az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az (1) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti irattal azért nem rendelkezik, mert olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges, az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett bármely, az ajánlatkérő által megfelelőnek tekintett egyéb nyilatkozattal vagy dokumentummal igazolhatja pénzügyi és gazdasági alkalmasságát. Az érintett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező kiegészítő tájékoztatás kérése során köteles alátámasztani, hogy olyan jogi formában működik, amely tekintetében a beszámoló, illetve árbevételről szóló nyilatkozat benyújtása nem lehetséges és tájékoztatást kérni az e pontokkal kapcsolatban előírt alkalmassági követelmény és igazolási mód helyett az alkalmasság igazolásának ajánlatkérő által elfogadott módjáról.

(4) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában az ajánlatkérő jogosult kizárólag a teljes árbevételről, vagy kizárólag a közbeszerzés tárgya szerinti árbevételről vagy mindkettőről szóló nyilatkozat benyújtását előírni.

(5) Azokban az esetekben, amelyekben a 18. §-ban meghatározott minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke bizonyítja – figyelemmel a 18. §-ban és 20. §-ban foglaltakra is –, hogy a gazdasági szereplő megfelel az adott alkalmassági követelménynek, a minősített ajánlattevők elektronikusan elérhető hivatalos jegyzékén való szereplés tényét, illetve az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett gazdasági szereplő által benyújtott, a letelepedési helye szerinti, az elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származó jegyzék szerinti igazolást is köteles az ajánlatkérő elfogadni az (1) bekezdésben foglalt egyéb igazolási módok helyett.

(6) A Kbt. XIV. fejezete, illetve a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló külön jogszabály szerint eljáró ajánlatkérő az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és ahhoz tartozó igazolási módot is előírhat.

(7) Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott eljárásban, amennyiben a Kbt. 123. §-a alapján jár el – feltéve, hogy alkalmassági követelményt írt elő az eljárásban – a Kbt. 123. § (4) bekezdésében foglaltak szerint egyéb igazolási módot is előírhat.

(8) Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott eljárásban, amennyiben a Kbt. 122. §-a alapján jár el, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás értéke nem éri el a huszonötmillió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot és az ajánlatkérő azt az eljárást megindító felhívásban lehetővé tette, az (1) bekezdésben foglalt igazolási módok helyett elfogadhatja az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelményeknek.

(9) Az ajánlatkérő a (8) bekezdésben foglalt esetben is csak olyan alkalmassági követelményt írhat elő, amely az (1) bekezdésben foglalt dokumentumokkal igazolható, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pedig – ahol az ajánlatkérő lehetővé tette – választása szerint jogosult az (1) bekezdésben foglaltak helyett nyilatkozattal igazolni alkalmasságát. Amennyiben az elbírálás során az ajánlatkérőnek kétsége merül fel a nyilatkozat valóságtartalmával kapcsolatban, a Kbt. 67. § (1) bekezdése szerinti felvilágosítás kérés keretében előírhatja a 14. § (1) bekezdése szerinti igazolás benyújtását.

3. A műszaki és szakmai alkalmasság

15. § (1) Az ajánlattevőnek és részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága árubeszerzés esetében – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére – igazolható

a) az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől – visszafelé számított megelőző három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni;

b) műszaki-technikai felszereltségének, a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;

c) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek), illetve vezetőknek – különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek – a megnevezésével, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe;

d) a beszerzendő áru leírásával, mintapéldányának, illetve fényképének bemutatásával, amelynek hitelességét az ajánlatkérő felhívására igazolni kell;

e) elismert (bármely nemzeti rendszerben akkreditált) tanúsító szervezettől származó tanúsítvánnyal, amely tanúsítja, hogy a leírásokra vagy szabványokra történő hivatkozással egyértelműen meghatározott áru megfelel bizonyos leírásoknak vagy szabványoknak;

f) ha az áru összetett, vagy ha különleges célra szolgál a termelési képességéről, illetve vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal.

(2) Az ajánlattevőnek és részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága építési beruházás esetében igazolható

a) az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől – visszafelé számított öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles az öt év teljesítését figyelembe venni;

b) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, valamint műszaki felszereltség leírásával;

c) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, illetve vezetői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik az építési beruházás teljesítéséért felelősek;

d) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan kérhető, az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;

e) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) – különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek – a megnevezésével, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe;

f) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud.

(3) Az ajánlattevőnek és részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmassága szolgáltatás megrendelése esetén – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére, továbbá arra, hogy az alkalmasságot különösen a szakértelemre, hatékonyságra, tapasztalatra és megbízhatóságra tekintettel lehet megítélni – igazolható

a) az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől – visszafelé számított három év legjelentősebb szolgáltatásainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni;

b) az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező, illetve vezetői végzettségének és képzettségének ismertetésével, és különösen azon személyek végzettségének és képzettségének ismertetésével, akik a szolgáltatás teljesítéséért felelősek;

c) az előző legfeljebb három évre vonatkozóan kérhető, az éves átlagos statisztikai állományi létszámáról és vezető tisztségviselőinek létszámáról készült kimutatással;

d) azoknak a szakembereknek (szervezeteknek) – különösen a minőség-ellenőrzésért felelősöknek – a megnevezésével, képzettségük, szakmai tapasztalatuk ismertetésével, akiket be kíván vonni a teljesítésbe;

e) a teljesítéshez rendelkezésre álló eszközök, berendezések, illetve műszaki felszereltség leírásával;

f) a minőség biztosítása érdekében tett intézkedéseinek, illetve vizsgálati és kutatási eszközeinek leírásával;

g) ha a szolgáltatás összetett, vagy ha különleges célra szolgál a termelési képességéről, illetve vizsgálati és kutatási eszközeiről, minőségbiztosítási intézkedéseiről az ajánlatkérő vagy más szervezet által végzett vizsgálattal;

h) a szerződés (szolgáltatás) azon részének a megjelölésével, amelyre az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező harmadik személlyel kíván szerződést kötni;

i) indokolt esetben azoknak a környezetvédelmi intézkedéseknek a leírásával, amelyeket az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező a teljesítés során alkalmazni tud.

16. § (1) A 15. § (1) bekezdés a) pontjának és (3) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a következő módon kell igazolni:

a) ha a szerződést kötő másik fél a Kbt. 6. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti szervezet, illetve nem magyarországi szervezetek esetében olyan szervezet, amely a 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv alapján ajánlatkérőnek minősül, az általa kiadott vagy aláírt igazolással;

b) ha a szerződést kötő másik fél az a) pontban foglalthoz képest egyéb szervezet, az általa adott igazolással vagy az ajánlattevő, részvételre jelentkező, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával.

(2) Az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti igazolás, illetve nyilatkozat tartalmazza legalább a következő adatokat: a teljesítés ideje, a szerződést kötő másik fél, a szállítás vagy szolgáltatás tárgya, az ellenszolgáltatás összege, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Ajánlatkérő a referencia igazolás, illetve nyilatkozat tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is.

(3) A 15. § (2) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban a szerződést kötő másik fél által adott igazolással kell igazolni. Az igazolásban meg kell adni legalább az ellenszolgáltatás összegét, a teljesítés idejét és helyét, továbbá nyilatkozni kell arról, hogy a teljesítés az előírásoknak és a szerződésnek megfelelően történt-e. Ajánlatkérő a referencia igazolás, illetve nyilatkozat tartalmi elemei között jogosult előírni az alkalmasság megállapításához szükséges további adat megadását is.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti esetekben a szerződést kötő másik félnek az igazolást szerződésszerű teljesítés esetében kötelessége a kérést követő két munkanapon belül díjmentesen kiállítania.

(5) A 15. § (1) bekezdés a) pontjának, (2) bekezdés a) pontjának, valamint (3) bekezdés a) pontjának esetét a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlattevő, részvételre jelentkező, illetve az alkalmasság igazolásában részt vevő más szervezet nyilatkozatával, vagy a szerződést kötő másik fél által adott igazolással lehet igazolni.

17. § (1) Azokban az esetekben, amelyekben a 18. §-ban meghatározott minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke bizonyítja – figyelemmel a 18. §-ban és 20. §-ban foglaltakra is –, hogy a gazdasági szereplő megfelel az adott alkalmassági követelménynek, a minősített ajánlattevők elektronikusan elérhető hivatalos jegyzékén való szereplés tényét, illetve az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett gazdasági szereplő által benyújtott, a letelepedési helye szerinti, az elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől származó jegyzék szerinti igazolást is köteles az ajánlatkérő elfogadni a 15. § (1)–(3) bekezdésében foglalt egyéb igazolási módok helyett.

(2) Ha az ajánlatkérő az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező bizonyos minőségbiztosítási szabványoknak való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai szabványsorozatnak megfelelő szervezet által tanúsított, a vonatkozó európai szabványsorozaton alapuló minőségbiztosítási rendszerekre kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű minőségbiztosítási intézkedések egyéb bizonyítékait.

(3) Ha az ajánlatkérő az ajánlattevőnek vagy részvételre jelentkezőnek – a 15. § (1) bekezdés b)–c), f) pontja, (2) bekezdés b)–c), e)–f) pontja vagy (3) bekezdés b), d)–g), i) pontja tekintetében – bizonyos környezetvédelmi vezetési rendszereknek való megfelelősége tanúsításához független szervezet által kiállított tanúsítvány benyújtását írja elő, akkor a vonatkozó európai uniós rendeletnek megfelelő szervezet által tanúsított környezetvédelmi vezetési és hitelesítési rendszerre (EMAS) vagy a vonatkozó európai vagy nemzetközi környezetvédelmi vezetési szabványokra kell hivatkoznia. Az ajánlatkérő köteles elfogadni az Európai Unió más tagállamában bejegyzett szervezettől származó egyenértékű tanúsítványt, továbbá az egyenértékű környezetvédelmi vezetési rendszerek egyéb bizonyítékait is.

(4) A Kbt. XIV. fejezete, illetve a közszolgáltatók közbeszerzéseire vonatkozó sajátos közbeszerzési szabályokról szóló külön jogszabály szerint eljáró ajánlatkérő a 15. §-ban meghatározottakon kívül egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és ahhoz tartozó igazolási módot is előírhat.

(5) Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott eljárásban, amennyiben a Kbt. 123. §-a alapján jár el – feltéve, hogy alkalmassági követelményt írt elő az eljárásban – a Kbt. 123. § (4) bekezdésében foglaltak szerint egyéb igazolási módot is előírhat.

(6) Az ajánlatkérő a Kbt. Harmadik Része szerint lefolytatott eljárásban, amennyiben a Kbt. 122. §-a alapján jár el, ha az árubeszerzés vagy szolgáltatás értéke nem éri el a huszonötmillió forintot vagy az építési beruházás becsült értéke nem éri el a százötvenmillió forintot és az ajánlatkérő azt az eljárást megindító felhívásban lehetővé tette, a 15. § (1)–(3) bekezdésében foglalt igazolási módok helyett elfogadhatja az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező arra vonatkozó nyilatkozatát is, hogy megfelel az ajánlatkérő által előírt alkalmassági követelménynek (követelményeknek). Az ajánlatkérő ebben az esetben is csak olyan alkalmassági követelményt írhat elő, amely a 15. § (1)–(3) bekezdésében foglalt dokumentumokkal igazolható, az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező pedig – ahol az ajánlatkérő lehetővé tette – választása szerint jogosult a 15. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak helyett nyilatkozattal igazolni alkalmasságát. Amennyiben az elbírálás során az ajánlatkérőnek kétsége merül fel a nyilatkozat valóságtartalmával kapcsolatban, a Kbt. 67. § szerinti felvilágosítás kérés keretében előírhatja a 15. § (1)–(3) bekezdése szerinti igazolás benyújtását.

III. FEJEZET

4. A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzéke

18. § (1) A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét (a továbbiakban: jegyzék) a Hatóság vezeti.

(2) Az ajánlattevők jegyzékbe vételének feltétele, hogy

a) a gazdasági szereplő megfeleljen a Hatóság által meghirdetett minősítési szempontoknak és

b) a jegyzékbe vételért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetését e rendeletben foglaltak szerint igazolta.

(3) A minősítési szempontokat a Kbt. 172. § (2) bekezdés e) pont eb) alpontjában foglalt feladatkörében a Hatóság – illetve az annak keretében működő Tanács az illetékes szakmai kamarák véleményének meghallgatása után – határozza meg, és a honlapján meghirdeti. A minősítési szempontoknak történő megfelelés igazolása a Kbt. 56. § (1) bekezdés a)–d), f)–i) és k) pontja, valamint (2) bekezdése, 55. § (1)–(2) és (5)–(6) bekezdése, 57. § (1) bekezdése, valamint e rendelet 1. §-a és 14–16. §-a szerint történik. A minősítési szempontok meghatározása során a Hatóság jogosult a nem kötelezően érvényesülő kizáró okok és az alkalmassági követelményekre vonatkozó szempontok közül választani. A minősítési szempontok meghirdetésekor a Hatóság az e bekezdésben foglaltaknak megfelelően feltünteti az igazolás módját is.

(4) A minősítési szempontok meghatározása során nem lehet különbséget tenni az ajánlattevők között sem letelepedési helyük szerint, sem más módon. A minősítési szempontokat a Hatóság jogosult tevékenységek vagy ágazatok szerinti bontásban, illetve azokon belül is több szinten meghatározni.

(5) A Kbt. 55. § (5) bekezdése alkalmazásakor a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet – a Kbt.-ben foglalt igazolási kötelezettségeken túl – arról köteles nyilatkozni, hogy az általa bemutatott erőforrások az ajánlattevő jegyzékben szereplésének teljes időtartama alatt rendelkezésre fognak állni.

19. § (1) A Hatóság által vezetett minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét a Hatóság a honlapján közzéteszi. A Hatóság által vezetett jegyzék közhiteles, az abban foglalt adatok valódiságát ellenkező bizonyításig vélelmezni kell.

(2) A hivatalos jegyzék tartalmazza a minősített ajánlattevő

a) nevét, székhelyét (lakóhelyét);

b) a jegyzék szerinti besorolását;

c) a jegyzékbe bejegyzésének időpontját;

d) által igazolt minősítési szempontokat.

(3) A Hatóság mint a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékét vezető szervezet a címét köteles megküldeni az Európai Unió többi tagállamának és az Európai Bizottságnak.

20. § (1) A Hatóság igazolást állít ki a jegyzékben való szereplésről. Az igazolásnak tartalmaznia kell a minősítési szempontok szerinti megfelelésre történő hivatkozást és a jegyzék szerinti besorolást.

(2) A jegyzék a Hatóság honlapján elektronikusan is elérhető, ez a formája is közhiteles. A közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – a kizáró okok hiányának igazolására, továbbá – a (4) bekezdés figyelembevételével – az alkalmassági követelménynek (követelményeknek) való megfelelés igazolására köteles elfogadni a jegyzékben szereplés tényét.

(3) A minősített ajánlattevőnek külön kell e rendelet szerint igazolnia, hogy nem tartozik a Kbt. 56. § (1) bekezdés e) pontjának hatálya alá.

(4) A minősített ajánlattevőnek szintén külön kell igazolnia a szerződés teljesítésére való alkalmasságát azon alkalmassági követelmények tekintetében, amelyeknél az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban vagy az előminősítési rendszerében – a 18. § (3) bekezdése alapján meghatározott minősítési szempontokhoz képest – szigorúbban állapítja meg az ajánlattevő pénzügyi és gazdasági, valamint műszaki, illetve szakmai alkalmasságának feltételeit és igazolását. Az ajánlatkérőnek a szigorúbban meghatározott alkalmassági követelményekre kifejezetten utalnia kell a hirdetményben (felhívásban).

21. § (1) Ha a belföldön letelepedett minősített ajánlattevő a Hatóság jegyzék szerinti igazolását az Európai Unió egy másik tagállamának ajánlatkérője által meghirdetett közbeszerzési eljárásban nyújtja be, az igazolás kizárólag a Kbt. 56. § (1) bekezdés a)–d), f)–h) pontja, az 57. § (1) bekezdése, valamint e rendelet 14. § (1) bekezdés b)–c) pontja, a 15. § (1) bekezdés a)–f) pontja, (2) bekezdés a)–e) pontja és (3) bekezdés a)–c) és e)–i) pontja tekintetében vélelmezi az ajánlattevő megfelelőségét.

(2) Az (1) bekezdés megfelelően alkalmazandó abban az esetben, ha a Kbt. szerinti ajánlatkérő közbeszerzési eljárásában az Európai Unió egy másik tagállamában letelepedett ajánlattevő nyújt be olyan igazolást, amely a letelepedési helye szerinti, az elismert ajánlattevők hivatalos listáját vezető szervezettől – ideértve az erre a célra kijelölt tanúsító szervezeteket is – származik.

22. § (1) A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvételt a Hatóságnál kell írásban kérelmezni. A kérelmező bármikor kérheti minősítését és a hivatalos jegyzékbe vételét az előírt adatok, tények bemutatása, a szükséges igazolások, nyilatkozatok vagy egyéb dokumentumok csatolása mellett. A jegyzékbe vétel érvényességi ideje a bejegyzést követő naptól számított 12 hónap, amely megújítható. Amennyiben a kérelmező január 1. és május 31. között nyújtja be kérelmét – illetve a Hatóság bejegyző határozatát január 1. és május 31. között hozza meg – és a benyújtás (határozathozatal) időpontjában még nem rendelkezik a korábbi év számviteli jogszabályok szerinti beszámolójával, a Hatóság a jegyzékbe vételről július 31-i érvényességi dátummal állít ki igazolást. Amennyiben a kérelmező július 31-ig az előírt módon igazolja a beszámoló elfogadását, valamint ismételten benyújtja az előírt pénzintézeti nyilatkozatokat, a Hatóság egy évre szóló igazolást állít ki.

(2) A megújítást a Hatóságnál kell írásban kérelmezni. Amennyiben a kérelem benyújtását megelőző fél éven belül a minősítési szempontok változtak, nem kell a kérelmezőt újból minősíteni és a kérelmezőnek a szükséges dokumentumokat benyújtani a módosult minősítési szempontok tekintetében, amennyiben az annak való megfelelőségét már igazolta.

(3) A kérelmező az alkalmasság körébe tartozó minősítési szempontoknak a Kbt.-ben és e rendeletben foglaltak szerint bármely más szervezet kapacitására támaszkodva is megfelelhet. Ebben az esetben köteles igazolni, hogy a minősítési szempontoknak megfelelő erőforrások rendelkezésére állnak majd a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékén történő szereplés időtartama alatt. Az igénybe vett erőforrások tekintetében a rendelkezésre állás igazolása a Kbt. 55. § (5)–(6) bekezdése szerint történik, azzal, hogy a Kbt. 55. § (6) bekezdés a) és b) pontja alkalmazásában arról kell nyilatkozni, hogy a jegyzékben szereplés időtartama alatt az erőforrás tényleges igénybevétele, illetve a szakmai tapasztalat felhasználása milyen módon fog történni a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötendő szerződésekben, a Kbt. 55. § (6) bekezdés c) pontjában foglalt kezességvállaló nyilatkozat helyett pedig e más szervezet arra vonatkozó nyilatkozatát köteles benyújtani, amelyben kötelezettséget vállal arra, hogy a jegyzékben szereplés időtartama alatt minden közbeszerzési eljárásban, ahol az általa igazolt alkalmassági követelményt előírták, benyújtja az előírt kezességvállaló nyilatkozatot.

(4) A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékébe történő felvételért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj mértéke százezer forint. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. A kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást is.

(5) A jegyzékbe vétel érvényességi idejének megújításáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A díj mértéke tizenötezer forint, melyet az egy éves érvényességi időtartamra kiállított igazolás megújításakor kell megfizetni. A díj megfizetése alól mentesség nem adható. A megújítási kérelemhez csatolni kell a díj befizetéséről szóló igazolást is.

(6) A Hatóság a kérelemről – a kézhezvételét követő két hónapon belül – határozattal dönt. A határidő – indokolt esetben – egy alkalommal két hónappal meghosszabbítható.

(7) A kérelmező attól az időponttól válik minősített ajánlattevővé, amely időponttal a hivatalos jegyzékbe bejegyzést nyert, illetve a jegyzékben szereplésének érvényességi idejét a Hatóság megújította.

23. § (1) A minősített ajánlattevőt a Hatóság törli a hivatalos jegyzékből, ha

a) nem felel meg a minősítési szempontoknak;

b) közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban jogerős határozattal eltiltották közbeszerzési eljárásban való részvételtől;

c) közbeszerzéssel kapcsolatos jogorvoslati eljárásban jogerős határozattal elrendelték a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;

d) azt a minősített ajánlattevő kéri;

e) megújítás nélkül lejárt a jegyzékben szereplés érvényességi ideje;

f) a minősített ajánlattevő megszűnt, illetve meghalt.

(2) A minősített ajánlattevő csak akkor kérheti a hivatalos jegyzékből való törlését, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban nem vesz részt.

(3) A minősített ajánlattevő a hivatalos jegyzékből való törléséről szóló határozat kézhezvételét követően köteles haladéktalanul törlését bejelenteni az ajánlatkérőnek, ha folyamatban levő közbeszerzési eljárásban vesz részt.

24. § A minősített ajánlattevő köteles a Hatóságnak bejelenteni, ha a minősítési szempontok szerinti adataiban, körülményeiben változás állt be a változást követően haladéktalanul, de legkésőbb a változástól számított öt munkanapon belül. Ha a változás következtében a minősített ajánlattevő nem felel meg a minősítési szempontoknak, a Hatóság törli a hivatalos jegyzékből.

25. § (1) Ha a Hatóság módosítja a minősítési szempontokat és igazolási módjait, köteles a minősítési szempontokat újra meghirdetni, valamint a már jegyzékbe vett minősített ajánlattevőket és a kérelmet benyújtókat egyidejűleg, közvetlenül, írásban tájékoztatni.

(2) A minősítési szempontok módosítása esetén a már jegyzékbe vett minősített ajánlattevőknek is igazolniuk kell az előírt módon megfelelőségüket az új vagy a módosult minősítési szempont tekintetében. Erre – az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás során – fel kell hívni a minősített ajánlattevőket. Benyújtott kérelem folyamatban levő elbírálása esetén a Hatóságnak a kérelem módosítás miatt szükséges kiegészítésére kell a kérelmezőt felhívnia. A már jegyzékbe vett minősített ajánlattevőknek a jegyzékbe vételük érvényességi ideje alatt a minősítési szempontok módosításakor nem kell külön díjat fizetnie.

IV. FEJEZET

A KÖZBESZERZÉSI MŰSZAKI LEÍRÁSRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

5. A műszaki leírás meghatározása

26. § (1) A közbeszerzési műszaki leírásra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában

a) európai műszaki engedély: az áru használati alkalmasságának kedvező műszaki elbírálása, amely az építési munkákra vonatkozó alapvető követelményeknek az áru belső tulajdonságai és a meghatározott alkalmazási és használati feltételek szerinti teljesítésén alapul; az európai műszaki engedélyt az Európai Unió tagállama által e célra kijelölt tanúsító szervezet bocsátja ki;

b) közös műszaki előírás: olyan műszaki előírás, amelyet az Európai Unió tagállamai által elismert eljárásnak megfelelően állapítottak meg, és az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétettek;

c) műszaki ajánlás: európai szabványügyi szervezet által nem szabványként kiadott bármely dokumentum, amelyet a piaci igények kielégítésére, szabályozott eljárás szerint dolgoztak ki;

d) szabvány, nemzeti szabvány, európai szabvány, nemzetközi szabvány: a nemzeti szabványosításról szóló törvényben meghatározott fogalmak.

(2) A közbeszerzési műszaki leírást – az Európai Unió jogával összeegyeztethető kötelező műszaki szabályok sérelme nélkül – a következő módon kell meghatározni:

a) építési beruházási munkák tervezése, számítása és kivitelezése, valamint a termék alkalmazása tekintetében az európai szabványokat közzétevő nemzeti szabványokra, európai műszaki engedélyre, közös műszaki előírásokra, nemzetközi szabványokra, műszaki ajánlásra, ezek hiányában nemzeti szabványokra, nemzeti műszaki engedélyre, illetve nemzeti műszaki előírásokra történő hivatkozással; vagy

b) teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények megadásával; vagy

c) a b) pont szerinti követelmények alapján, az e követelményeknek való megfelelés vélelmét biztosító, az a) pontban meghatározottakra történő hivatkozással; vagy

d) egyes jellemzők tekintetében az a) pontban meghatározottakra, más jellemzők tekintetében pedig a b) pontban meghatározott követelményekre történő hivatkozással.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja esetén az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést szerepeltetni. Nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat kizárólag azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő termékek és szolgáltatások nem felelnek meg a műszaki leírásban meghatározott szabványoknak vagy egyéb előírásoknak, amennyiben az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja esetén nem nyilvánítható érvénytelennek az európai szabványt közzétevő nemzeti szabványnak, európai műszaki engedélynek, közös műszaki előírásnak, nemzetközi szabványnak vagy műszaki ajánlásnak megfelelő ajánlat, amennyiben ezek a leírások az ajánlatkérő által megállapított teljesítményre, illetve funkcionális követelményekre vonatkoznak. Az ajánlattevőnek az ajánlatában – megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel – bizonyítania kell, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek.

(5) A (3)–(4) bekezdés alkalmazásában megfelelő eszköz lehet különösen a gyártótól származó műszaki dokumentáció vagy valamely független, szakmailag elismert szervezet minősítése. Elismert szervezetnek minősül az olyan vizsgáló és kalibráló laboratórium, valamint tanúsító és ellenőrző szervezet, amely megfelel az alkalmazandó európai szabványoknak. Az ajánlatkérő köteles elfogadni a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervezet által kiadott tanúsítványokat.

(6) A műszaki leírásnak nem lehet olyan hatása, amely indokolatlanul akadályozná a közbeszerzés verseny előtti megnyitását. Az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes gazdasági szereplőket, vagy árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a „vagy azzal egyenértékű” kifejezést kell szerepeltetni.

27. § (1) A közbeszerzési műszaki leírást valamennyi felhasználó, ezen belül, amennyiben a közbeszerzés tárgyára nézve értelmezhető, a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának figyelembevételével kell meghatározni.

(2) Amennyiben az ajánlatkérő a 26. § (2) bekezdés b) pontja szerinti teljesítmény-, illetve funkcionális követelmények keretében környezetvédelmi jellemzőket állapít meg, hivatkozhat az európai, nemzeti, vagy nemzetközi ökocímkékre vagy bármely más ökocímke által meghatározott részletes leírásokra, vagy szükség esetén azok egy részére, feltéve, hogy:

a) ezek a leírások alkalmasak a közbeszerzés tárgya tekintetében megkövetelt jellemzők meghatározására,

b) az ökocímke követelményeit tudományos adatok alapján állapították meg,

c) az ökocímke olyan eljárás keretében került elfogadásra, amelyben valamennyi érdekelt fél részt vehetett, és

d) a leírások valamennyi érdekelt számára hozzáférhetők.

(3) Az ajánlatkérő előírhatja, hogy az ökocímkével ellátott termékek és szolgáltatások esetében vélelmezi a közbeszerzési műszaki leírásnak való megfelelést. Ebben az esetben el kell fogadnia valamennyi megfelelő bizonyítási eszközt, így különösen a gyártótól származó műszaki dokumentációt vagy valamely elismert szervezettől származó vizsgálati jelentést. Elismert szervezetnek minősül az olyan vizsgáló és kalibráló laboratórium, valamint tanúsító és ellenőrző szervezet, amely megfelel az alkalmazandó európai szabványoknak. Az ajánlatkérő köteles elfogadni a más tagállamokban székhellyel rendelkező elismert szervezet által kiadott tanúsítványokat.

6. A műszaki leírás tartalma

28. § (1) A műszaki leírás tartalmazza a környezetvédelmi teljesítményre, a valamennyi követelménynek – így különösen a fogyatékos emberek számára a szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának – megfelelő kialakításra, a biztonságra, és méretekre vonatkozó jellemzők meghatározását, ideértve a közbeszerzés tárgyára alkalmazandó, a terminológiára, a jelekre, a vizsgálatra és vizsgálati módszerekre, a csomagolásra, a jelölésre, a címkézésre, a használati utasításra, a gyártási folyamatokra és módszerekre vonatkozó követelményeket.

(2) Építési beruházás esetében a közbeszerzési műszaki leírásnak az (1) bekezdésben foglaltak mellett tartalmaznia kell a minőségbiztosításra, a tervezésre és költségekre vonatkozó szabályokat, a munkák vizsgálati, ellenőrzési és átvételi feltételeit, az építési eljárásokat vagy technológiákat, valamint minden olyan egyéb műszaki feltételt, amelyet az ajánlatkérőnek módjában áll általános vagy különös rendelkezésekkel előírni az elkészült munka és azon anyagok vagy alkatrészek tekintetében, amelyeket az magában foglal.

(3) Árubeszerzés vagy szolgáltatás megrendelése esetén a közbeszerzési műszaki leírásnak az (1) bekezdésben foglaltak mellett tartalmaznia kell a minőségre, a teljesítményre, a termék rendeltetésére, valamint a megfelelőségigazolási eljárásokra vonatkozó követelményeket.

V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

29. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni.

(2) A minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékében e rendelet hatálybalépésekor bejegyzett gazdasági szereplők jegyzékbe vételének érvényességi ideje, azon gazdasági szereplők esetében, amelyek bejegyzésére 2011. június 30. napját megelőzően került sor, 2012. június 30-án, azon gazdasági szereplők esetében, amelyek bejegyzésére 2011. június 30. napját követően került sor, 2012. december 31-én jár le. A jegyzékbe vétel érvényességi ideje e rendelet szabályai szerint megújítható.

30. § Ez a rendelet – a Kbt.-vel együtt – az építési beruházásra, az árubeszerzésre és a szolgáltatásnyújtásra irányuló közbeszerzési szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai ágazatban működő ajánlatkérők beszerzési eljárásainak összehangolásáról szóló, 2004. március 31-i 2004/17/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!