nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet
az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről
2014-03-15
infinity
5

247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet

az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről

A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § s) pontjában, a 14. § tekintetében a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény 67. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A szakértői tevékenység végzésének feltételei

1. § E rendelet hatálya az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 19/A. §-ában meghatározott, az atomenergia alkalmazási körében eljáró független műszaki szakértőre (a továbbiakban: szakértő) és tevékenységére terjed ki.

2. § (1) Az Atv.-ben meghatározott feltételeken túlmenően szakértő az lehet, aki

a) szakirányú felsőfokú végzettséggel (szakképzettséggel),

b) alapképzésben szerzett végzettség esetében legalább nyolc év, mesterképzés esetében legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik.

(2) Az Atv.-ben meghatározott okokon túlmenően nem lehet szakértő:

a)1 a cselekvőképességében bármely ügycsoportban részlegesen korlátozott nagykorú, vagy aki cselekvőképtelen, vagy

b) akit jogerős határozattal meghatározott időre tiltottak el a szakértői tevékenység gyakorlásától, a határozatban szereplő ideig.

3. § (1) Szakmai gyakorlati időként a szakirányú felsőfokú végzettség megszerzését követően végzett, ahhoz kötött, a kérelmezett szakterületnek megfelelő tevékenységet lehet figyelembe venni. A kiegészítő képzés a szakmai gyakorlati időbe beleszámít.

(2) A szakterületek és az egyes szakterületekhez szükséges végzettségek, szakképzettségek és szakmai gyakorlat felsorolását az 1. melléklet tartalmazza.

2. A szakértői tevékenység folytatásának engedélyezése

4. § (1) A szakértői tevékenység folytatására jogosító engedély iránti kérelemnek – a jogszabályban meghatározott tartalmi követelményeken felül – a kérelmező szándéka szerint tartalmaznia kell a kifejezett kérelmet arra, hogy az engedélyező hatóság a bűnügyi nyilvántartó szervtől bekérje a büntetlen előélet és a foglalkozástól eltiltás hiányára vonatkozó adatokat.

(2) Más EGT-államban honos kérelmező a büntetlen előéletet és a foglalkozástól eltiltás hiányát az állampolgársága szerinti ország illetékes hatósága igazolásával, vagy – ha az illetékes hatóság ilyen igazolás kiadására nem jogosult – közjegyző által hitelesített saját nyilatkozatával igazolhatja.

(3) A kérelemnek a szakterület (szakterületek) megnevezését az 1. mellékletnek megfelelően kell tartalmaznia.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a)2 a szükséges végzettséget igazoló okirat másolatát, külföldi felsőoktatási intézmény által kiállított okirat esetében annak magyar fordítását és a honosításról vagy elismerésről szóló döntést,

b) a szakmai gyakorlat részletes leírását és idejét, részletes szakmai önéletrajz keretében,

c) a szakmai gyakorlat igazolását, különösen foglalkoztatási jogviszony vagy vállalkozói tevékenység igazolása révén,

d) az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel a büntetlen előéletről és a foglalkozástól eltiltás fennállásának hiányáról szóló hatósági bizonyítványt vagy közjegyző által hitelesített másolatát, ha a kérelem az (1) bekezdésben foglaltakat nem tartalmazza,

e) más EGT-államban honos kérelmező esetében az állampolgársága szerinti hatóság igazolását vagy saját nyilatkozatát arról, hogy büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,

f) az igazgatási szolgáltatási díj befizetésének igazolását.

(5) Abban az esetben, ha a kérelmező büntetlen előéletet és a foglalkozástól eltiltás hiányát a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. §-ában meghatározott módon kívánja igazolni, a kérelemhez csatolni kell az adattovábbítási kérőlap feladói azonosítójának másolatát és a kérőlap ajánlott postai küldeményként történő feladását igazoló feladóvevény másolatát, ügyfélkapun át előterjesztett kérelem esetében pedig az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló banki átutalási megbízás másolatát.

(6) A kérelmet az engedélyező hatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy elektronikus űrlapon kell benyújtani.

5. § (1)3 Az engedélyezési eljárásokban közreműködő – az Atv. szerinti – minősítő bizottsági tag az lehet, aki legalább tíz éves, az 1. mellékletben felsorolt szakterületek valamelyikén megszerzett szakmai gyakorlattal és szakirányú felsőfokú képesítéssel rendelkezik.

(2) A minősítő bizottsági tag kijelölését írásban veszi tudomásul.

(3)4 A minősítő bizottság tagja nem járhat el olyan ügyben, ahol a kérelmező a közeli hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa, vagy ha az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható el tőle. Az összeférhetetlenséget vagy a pártatlanság hiányát a tag köteles a bizottság elnöke felé haladéktalanul jelezni.

(4) Nem vehető figyelembe a bizottsági állásfoglalás, ha a minősítő bizottságban olyan tag vett részt, aki az (1) és (3) bekezdés alapján nem járhatott volna el. Ilyen esetben új összetételű bizottság állásfoglalására van szükség.

3. A szakértői tevékenység folytatásának szabályai

6. § (1) A szakértő feladata, hogy szerződés alapján, a tudományos és műszaki fejlődés eredményeinek felhasználásával készített szakvéleményével segítse az atomenergia alkalmazása körében felmerült szakkérdés eldöntését.

(2)5 Jogi személy, valamint egyéni cég szakértői tevékenység ellátására csak akkor szerződhet, ha személyesen közreműködő tagjai vagy alkalmazottai között érintett szakterületenként legalább egy, az érintett szakterülettel kapcsolatos szakértői engedéllyel rendelkező szakértő van. A szakvéleményt kizárólag a szakértő készítheti el.

(3) A szakértő csak az engedélyében szereplő szakterülettel kapcsolatos szakértői tevékenységet láthat el.

(4) A szakértő sem önállóan, sem szervezet tagjaként vagy alkalmazottjaként nem járhat el, ha

a) a megbízóval munkaviszonyban vagy egyéb foglalkoztatási jogviszonyban áll,

b) a megbízó gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja,

c) a megbízó gazdálkodó szervezetben tulajdonosi részesedéssel rendelkezik,

d)6 közeli hozzátartozója vagy bejegyzett élettársa a megbízónak vagy a megbízóval az a)–c) pontban meghatározott jogviszonyban álló személynek.

(5) Nem járhat el szakértőként az sem, aki részt vett annak a dokumentációnak az elkészítésében, amellyel kapcsolatban a szakvélemény elkészítésére szükség van.

(6) A szakértő felkérésekor írásban köteles a megbízónak nyilatkozni arról, hogy nem állnak fent az e §-ban meghatározott kizáró okok és ezen túlmenően a véleményalkotás függetlenségét befolyásoló tényezők sem.

7. § (1) A szakértő a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást – az engedélyező hatóság által rendszeresített nyomtatványon vagy űrlapon – a változást követő harminc napon belül köteles bejelenteni.

(2) A szakértő az engedélyező hatóságnál bejelentheti szakértői tevékenységének szüneteltetését, a kezdőnap és a szünetelés időtartamának megjelölésével. A szünetelés nem érinti a szakértő folyamatban lévő megbízásaiból eredő jogait és kötelezettségeit.

8. § (1) Megszűnik a szakértői tevékenység gyakorlásának joga, és az engedélyező hatóság az engedélyt visszavonja, ha

a) azt a szakértő – a területi kamara által rendszeresített nyomtatványon vagy űrlapon – kérelmezi,

b) olyan kizáró ok merül fel, amely alapján az engedély kiadására nem kerülhetne sor,

c) a szakértőt jogerős határozattal eltiltják a szakértői tevékenység gyakorlásától.

(2) A szakértőt szakértői tevékenysége gyakorlásától az engedélyező hatóság eltiltja, ha

a) szakvéleményében szándékosan hamis adatot, valótlan állítást, helytelen következtetést közöl,

b) a tevékenységére vonatkozó szabályokat felszólítás ellenére ismételten, szándékosan és súlyosan megszegi,

c) engedélyét annak ellenére szerezte meg, hogy a kérelmezéskor a tevékenység folytatását kizáró ok állt fenn,

d) a tevékenysége során felmerülő kizáró okot határidőben nem jelentette be.

(3) A tevékenységtől eltiltó határozatban rendelkezni kell annak időtartamáról, amely nem haladhatja meg a három évet.

(4) A tevékenységétől eltiltott szakértő a tiltás ideje alatt a szakértői tevékenység folytatására nem jogosult. A tiltás lejártát követően a tevékenység folytatására jogosító engedélyt újra kell kérelmeznie.

9. § (1) A szakértő vizsgálatának az ügy minden lényeges körülményeire ki kell terjednie, a szakértőnek a tudomány mindenkori állása figyelembevételével, az alkalmazható eljárások és módszerek révén kell szakvéleményét kialakítania.

(2) Olyan komplex szakértelmet igénylő szakkérdés esetében, ahol több szakértő bevonására is szükség van, biztosítani kell a szakértők felelősségének egyértelmű elhatárolását.

(3) A szakértői munkát olyan részletességgel kell dokumentálni, hogy annak eredményei ellenőrizhetők és reprodukálhatók legyenek. A dokumentálás és a szakvélemény nyelve a magyar vagy az angol nyelv lehet.

4. A szakvélemény

10. § (1) A szakértő a megbízó kérésére a szakvéleménye alapjául szolgáló valamennyi műszaki mellékletet köteles a megbízó számára hozzáférhetővé tenni.

(2) A szakvéleménynek tartalmaznia kell

a) a vizsgálat tárgyára, a vizsgálati eljárásokra és eszközökre, valamint a vizsgálat tárgyában bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat,

b) a megbízó által rendelkezésre bocsátott adatok, információk, dokumentumok tételes felsorolását,

c) annak megállapítását, hogy nukleáris biztonság szempontjából fontos és a szakértői vélemény kialakítása szempontjából releváns információk mennyire verifikáltak,

d) azokat a jogszabályokat és hatósági határozatokat, követelményeket, amelyeket a szakértő figyelembe vett,

e) a vizsgálat módszerének rövid ismertetését,

f) a vizsgált kérdéseket és az arra adott, szakmai megállapításokat és az azokból levont következtetéseket, válaszokat részletesen kifejtve,

g) a feltárt nem-megfelelőségeket, információhiányt, bizonytalanságot,

h) a szakértő kompetenciáján túlmutató, felmerült kérdéseket, problémákat,

i) annak egyértelmű megjelölését, hogy a szakvélemény tárgya a tudomány és technika aktuális fejlettségi szintjének, valamint a hatályos jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelel vagy nem felel meg, illetve kiegészítésekkel, megszorításokkal felel meg.

(3) A szakértő által szükségesnek tartott kiegészítéseket, illetve megszorításokat tételesen fel kell sorolni.

(4) A nem-megfelelőségek feloldásának módját, illetve a bizonytalanságok és információhiányok miatt használt egyszerűsítések kellően konzervatív megközelítését igazolni kell.

(5) A szakvéleményben SI mértékrendszert kell használni.

5. A külföldi szakértő

11. § (1) Az Atv. 19/D. §-a szerinti külföldi szakértőre e rendelet az e §-ban meghatározott eltérésekkel alkalmazandó.

(2) Az eseti engedély az adott megbízás alapján elkészítendő szakvélemény kiadására jogosítja fel a külföldi szakértőt.

(3) Külföldi szakértő esetében az eseti engedély kiadása során minősítő bizottság nem jár el.

(4) Külföldi szakértő eseti engedélyezése során büntetlen előéletét saját államának illetékes hatósága vagy bírósága által kiállított okirattal igazolja.

6. Záró rendelkezések

12. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

13. § Ez a rendelet a szakmai képesítések elismeréséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 7. cikk (1) bekezdésének, (2) bekezdés b) pontjának és (4) bekezdésének, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. és 10. cikkének való megfelelést szolgálja.

14. §7 (1) Az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértőről szóló 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelet módosításáról szóló 120/2013. (IV. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Mód. R.) hatálybalépését megelőzően

a) „Gépészet” szakterületre kiadott engedély a Mód. R. hatálybalépését követően „Gépészet – emelőgépek” és „Gépészet – energetikai és áramlástani gépek” szakterületen,

b) „Nukleáris nyomástartó berendezések” szakterületre kiadott engedély a Mód. R. hatálybalépését követően a „Nyomástartó berendezések – biztonsági osztályba sorolt nyomástartó berendezések és azok tartószerkezetei” szakterületen,

c) „Erősáramú villamos technológia” szakterületre kiadott engedély a Mód. R. hatálybalépését követően „Villamos technológia – erősáramú villamos technológia” szakterületen,

d) „Vegyészet, radiokémia, nukleáris kémiai technológia” szakterületre kiadott engedély a Mód. R. hatálybalépését követően „Vegyészet – vízkémia”, „Vegyészet – radiokémia” és „Vegyészet – nukleáris kémiai technológia” szakterületen,

e) „Minőségirányítás, minőségbiztosítás, minőség-ellenőrzés és minőségfelügyelet” szakterületre kiadott engedély a Mód. R. hatálybalépését követően „Minőségügy, irányítási rendszerek” szakterületen

való szakértői tevékenység folytatására jogosít.

(2) Az engedélyező hatóság az (1) bekezdés szerinti új engedélyeket a Mód. R. hatálybalépésétől számított 60 napon belül hivatalból megküldi a nyilvántartása szerint érintett szakértők részére, egyidejűleg intézkedik a korábban kiadott engedélyek visszavonásáról, valamint megteszi az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 19/B. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartás korrekciója érdekében szükséges intézkedéseket.

1. melléklet a 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelethez8

Az atomenergia alkalmazási körében eljáró független műszaki szakértői tevékenység szakterületei és az egyes szakterületekhez szükséges képesítési feltételek és szakmai gyakorlat

A. Szakterület megnevezése

B. Leírás

C. Képesítési feltétel

D. Gyakorlat

1.

Reaktorfizika, neutronfizika és a nukleáris üzemanyag viselkedése

Fluxuseloszlás,
sokszorozási tényező számítása,
töltettervezés,
forrócsatorna-számítás.

1. BSc vagy MSc szintű
– energetikai mérnöki,
– fizikus,
– mérnök-fizikus vagy
2. reaktortechnikai szakmérnöki felsőfokú végzettség vagy
3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség.

A szakterületen végzett kutatási, speciális számítási, elemzési munkák, publikációk, a nemzetközileg elismert kódok valamelyikével végzett elemzések.

2.

Termohidraulika

Hőtan, áramlástan,
egy és kétfázisú áramlások modellezése,
alkalmas számítógépi kódok;
üzemelő és leállított reaktor mint hőforrás;
fűtőelem-tárolók termodinamikája.

1. BSc vagy MSc szintű
– gépészmérnök,
– energetikai mérnök,
– fizikus,
– mérnök-fizikus vagy 2. reaktortechnikai szakmérnöki felsőfokú végzettség vagy
3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség.

A szakterületen végzett kutatási, speciális számítási, elemzési munkák, publikációk, a nemzetközileg elismert kódok valamelyikével végzett elemzések.

3.

Valószínűségi biztonsági elemzések

A PSA elméleti háttere, módszerei és eszközei, nukleáris létesítmények PSA elemzései, PSA modellek futtatása, PSA eszközök alkalmazása.

1. BSc vagy MSc szintű
– gépészmérnök,
– energetikai mérnök,
– villamosmérnök,
– környezetmérnök,
– vegyészmérnök,
– fizikus,
– mérnök-fizikus,
– informatikus vagy
2. reaktortechnikai szakmérnök vagy
3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség.

A szakterületen végzett kutatási, speciális számítási, elemzési munkák, publikációk, a nemzetközileg elismert kódok valamelyikével végzett elemzések.

4.

Gépészet

 

 

 

4.1.

Gépészet – emelőgépek

Emelőgépek, gépészeti berendezések, gépelemek felépítése, működése, véges elemes számítási módszer, rezgésszámítások, földrengésállóság, öregedés.

1. BSc vagy MSc szintű gépészmérnök vagy
2. szakirányú szakmérnök vagy
3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség.

Tervezési, méretezési, konstruktőri tevékenység, laboratóriumi és helyszíni vizsgálat, gyakorlat, nemzetközileg elfogadott kódokkal végzett, elemző, tervellenőri tevékenység.

4.2.

Gépészet – energetikai és áramlástani gépek

Gépészeti berendezések, gépelemek felépítése, működés, véges elemes számítási módszer, rezgésszámítások, földrengésállóság, öregedés.

1. BSc vagy MSc szintű gépészmérnök vagy
2. szakirányú szakmérnök vagy
3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség.

Tervezési, méretezési, konstruktőri tevékenység, laboratóriumi és helyszíni vizsgálat, gyakorlat, nemzetközileg elfogadott kódokkal végzett, elemző, tervellenőri tevékenység.

4.3.

Gépészet – épületgépészet

Csővezetékek, fűtéstechnika, légtechnika, világítástechnika, gázellátás.

1. BSc vagy MSc szintű gépészmérnök vagy
2. szakirányú szakmérnök vagy
3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség.

Tervezési, méretezési, konstruktőri tevékenység, laboratóriumi és helyszíni vizsgálat, szerelési és üzembe helyezési gyakorlat.

5.

Nyomástartó berendezések

 

 

 

5.1.

Nyomástartó berendezések

Biztonsági osztályba sorolt nyomástartó berendezések és azok tartószerkezeteinek tervezése, gyártása, szerelése, próbái, túlnyomásvédelme, üzem közbeni ellenőrzése, élettartam értékelése.

1. BSc vagy MSc szintű gépészmérnök vagy
2. szakirányú szakmérnök vagy
3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség és mindegyik esetben a nukleáris szabályozó hatóság által elfogadott szabványban előírt képesítés vagy annak megfelelő hazai szakképzettség.

Nyomástartó berendezések tervezésére, üzem közbeni ellenőrzésére vonatkozó szabványok (PNAE, KTA, egyéb) alapján végzett tervezési, állapotértékelési, elemzési, ellenőrzési gyakorlat.

5.2.

Nyomástartó berendezések
– (ASME BPVC III.)

Nukleáris létesítmények berendezéseinek konstrukciós szabályai (MSZ 27003):
Tervezési specifikáció, tervezési jelentés, túlnyomásvédelem, terhelések, élettartam-értékelés, öregedéskezelés. Atomerőművi berendezések időszakos vizsgálati szabályai
(MSZ 27011).
Atomerőművek üzemeltetése és karbantartása
(MSZ 27020).

1. BSc vagy MSc szintű gépészmérnök vagy
2. szakirányú szakmérnök vagy
3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség és mindegyik esetben az ASME BPVC III. kötet XXIII. mellékletében meghatározott ismereteket, és a XI. kötet kijelölt részeit magában foglaló tanrendű, szervezett szakértő mérnökképzés.

Nukleáris nyomástartó berendezések ASME BPVC alapján végzett konstrukciós, tervezési, üzem közbeni ellenőrzési, koncepciókészítési, legalább 4 éves gyakorlat.

6.

Anyagtudomány, anyagvizsgálat

Nukleáris technikában alkalmazott anyagok tulajdonságai, anyagvizsgálati módszerek, öregedésvizsgálatok.

1. BSc vagy MSc szintű
– gépészmérnök,
– energetikai mérnök,
– villamosmérnök,
– vegyészmérnök,
– szakirányú szakmérnök,
– fizikus,
– mérnök-fizikus,
– vegyész vagy 2. az 1. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség.

A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel, illetve anyagokkal végzett laboratóriumi, illetve helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat.

7.

Építészet, statika, épületszerkezetek, épületszerkezeti anyagok

Nukleáris létesítmények építészeti kérdései, földrengésvédelem; tűzállóság; hermetikus nyílászárók és falátvezetések tömítései, hermetikus burkolatok; biológiai védelmi szerkezetek; speciális vasbeton szerkezetek (sugárvédő nehéz- és hidrátbetonok); hermetikus nyílászárók; az atomerőmű hermetikus határoló szerkezetei, öregedés (a nukleáris létesítményeken alkalmazott passzív szerkezetekre vonatkozó öregedéskezelés és állapotvizsgálat).

1. BSc vagy MSc szintű
– építész,
– építészmérnök,
– építőmérnök vagy
2. szakirányú szakmérnök vagy
3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség.

Épületszerkezetekkel, építményekkel és/vagy anyagokkal végzett laboratóriumi és/vagy helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, tudományos publikációk, jelentések, tervezési, tervellenőri, kivitelezői gyakorlat.

8.

Villamos technológia

 

 

 

8.1.

Villamos technológia – erősáramú villamos technológia

Nukleáris létesítmények villamosenergia-ellátási rendszerének felépítése, a kialakítás biztonsági követelményei, üzemeltetésének szabályai, tűzállóság, öregedés, rezgésállóság.

1. BSc vagy MSc szintű
– villamosmérnök,
– energetikai mérnök vagy
2. szakirányú szakmérnök vagy
3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség.

A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel
és/vagy anyagokkal végzett laboratóriumi és/vagy helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat.

8.2.

Villamos technológia – gyengeáramú villamos technológia

Távközlési rendszerek, TV-hálózatok, számítógépes hálózatok, tűzvédelmi rendszerek, beléptető rendszerek, az informatika bizonyos része stb.

1. BSc vagy MSc szintű
villamosmérnök vagy
2. szakirányú szakmérnök vagy
3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű üzemmérnöki, mérnöki felsőfokú szakképzettség vagy
4. az 1–3. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség.

A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel
és/vagy anyagokkal végzett laboratóriumi és/vagy helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat.

9.

Villamos technológia – Mérés- és irányítástechnika

Technológiai mérések:
helyzet-, nyomás-, forgalom-, hőmérsékletmérések, irányítástechnika (hagyományos vagy programozható vezérlések és szabályozások), jelfeldolgozás és archiválás, tűzállóság, öregedés, rezgésállóság.

1. BSc vagy MSc szintű – villamosmérnök,
– mérnök informatikus,
– energetikai mérnök,
– gépészmérnök,
– vegyészmérnök vagy
2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű üzemmérnöki, mérnöki felsőfokú szakképzettség vagy
4. az 1–3. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség.

A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel, illetve anyagokkal végzett laboratóriumi, illetve helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat.

10.

Vegyészet

 

 

 

10.1.

Vegyészet – vízkémia

Vízüzemi stratégiák, víztisztítók működése, pótvíz-előállítás, korróziós folyamatok.

1. BSc vagy MSc szintű
– környezetmérnök,
– vegyészmérnök,
– biomérnök,
– mérnök-fizikus,
– fizikus,
– vegyész vagy 2. szakirányú szakmérnök vagy
3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség.

A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel, illetve anyagokkal végzett laboratóriumi, illetve helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat.

10.2.

Vegyészet – radiokémia

Radioizotópok kimutatása, adszorpciós/deszorpciós folyamatai, viselkedésük fűtőelemekben és hűtőközegekben.

1. BSc vagy MSc szintű – környezetmérnök,
– vegyészmérnök,
– biomérnök,
– mérnök-fizikus,
– fizikus,
– vegyész vagy
2. szakirányú szakmérnök vagy
3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség.

A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel, illetve anyagokkal végzett laboratóriumi, illetve helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat.

10.3.

Vegyészet – nukleáris kémiai technológia

Radioizotópok elválasztása, dúsítás, fűtőelem-gyártás, reprocesszálás, radioaktív hulladékok kezelése, fűtőelem-állapotok értékelése.

1. BSc vagy MSc szintű – környezetmérnök,
– vegyészmérnök,
– biomérnök,
– mérnök-fizikus,
– fizikus,
– vegyész vagy
2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség.

A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel, illetve anyagokkal végzett laboratóriumi, illetve helyszíni vizsgálati tevékenység során szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat.

11.

Sugárvédelem

Dózismennyiségek, dozimetria, ionizáló sugárzások hatása élő szervezetre, sugárbiztonsági normák, sugárvédelem műszaki szempontok, biológiai védelem számítása; nukleáris méréstechnika; radioaktív sugárzások mérési módszerei, detektorok típusai, spektrometria, radiográfia, radioaktív hulladékok kezelése, tárolása.

1. BSc vagy MSc szintű – gépészmérnök,
– villamosmérnök,
– energetikai mérnök,
– környezetmérnök,
– vegyészmérnök,
– biomérnök,
– egészségügyi mérnök,
– fizikus,
– mérnök-fizikus,
– vegyész,
– informatikus,
– orvos,
– fizika tanár,
– kémia tanár vagy
2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség
és mindegyik esetben átfogó fokozatú sugárvédelmi végzettség.

A sugárvédelem területén kutatási, mérési, elemzési, balesetelhárítási, nukleáris biztonsági felügyelői tevékenység.

12.

Proliferáció-állóság

Nemzetközi és hazai szabályozás, nukleáris biztosítéki (safeguards) eszközök és ellenőrzések, nyilvántartó szoftverek kezelése, jelentésküldő szoftverek kezelése; nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos törvényszéki vizsgálatok méréstechnikai háttere, nyomszakértői munka és a mérési munka összehangolása, eredmények értékelése.
Nukleáris létesítmények proliferáció-állósági elemzése.

1. BSc vagy MSc szintű – gépészmérnök,
– villamosmérnök,
– energetikai mérnök,
– környezetmérnök,
– vegyészmérnök,
– fizikus,
– mérnök-fizikus,
– vegyész,
– informatikus vagy
2. szakirányú szakmérnök vagy
3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség,
és mindegyik esetben átfogó fokozatú sugárvédelmi végzettség.

A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat.

13.

Nukleáris védettség

Őrzés-védelem, információ-biztonság, fizikai védelem technikai és adminisztratív alrendszerével kapcsolatos tervezési követelmények, veszélyességi skála.

1. BSc vagy MSc szintű
– gépészmérnök,
– villamosmérnök,
– energetikai mérnök,
– környezetmérnök,
– vegyészmérnök,
– biomérnök,
– fizikus,
– mérnök-fizikus,
– vegyész,
– okleveles katonai vezető,
– okleveles biztonság- és védelempolitikai szakértő,
– had- és biztonságtechnikai mérnök,
– okleveles rendészeti vezető,
– rendőrtiszt,
– informatikus vagy
2. szakirányú szakmérnök vagy
3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség, és mindegyik esetben átfogó fokozatú sugárvédelmi végzettség.

A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat.

14.

Nukleáris és más radioaktív anyagok szállítása

Radioaktív és nukleáris anyagok csomagolása, szállítása, sugárvédelem, engedélyezési mechanizmus; radioaktív és nukleáris anyagok biztonságba helyezésére, átmeneti tárolására alkalmazott küldeménydarabok, illetve csomagolások.

1. BSc vagy MSc szintű – gépészmérnök,
– villamosmérnök,
– energetikai mérnök,
– közlekedésmérnök,
– környezetmérnök,
– vegyészmérnök,
– fizikus,
– mérnök-fizikus,
– vegyész,
– informatikus vagy
– védelmi igazgatási,
– katasztrófavédelmi felsőfokú képzettség vagy
2. szakirányú szakmérnök vagy 3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség, és mindegyik esetben átfogó fokozatú sugárvédelmi végzettség.

A szakterülethez kapcsolódó specifikus rendszerekkel, berendezésekkel, készülékekkel szerzett tapasztalat, publikációs tevékenység, engedélyezési, tervezési, kivitelezési, üzemeltetési gyakorlat.

15.

Nukleárisbaleset-elhárítás

Baleseti felkészülés, intézkedési tervek készítése, forrástag becslés, terjedésszámítás, radioaktív kibocsátás hatásainak csökkentése.

1. BSc vagy MSc szintű – gépészmérnök,
– villamosmérnök,
– energetikai mérnök,
– környezetmérnök,
– vegyészmérnök,
– fizikus,
– mérnök-fizikus,
– vegyész,
– informatikus,
– orvos,
– fizika tanár,
– kémia tanár,
– védelmi igazgatási,
– katasztrófavédelmi felsőfokú képzettség vagy
2. szakirányú szakmérnök vagy
3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség,
és mindegyik esetben átfogó fokozatú sugárvédelmi végzettség.

A nukleáris balesetek elhárítására való felkészülés műszaki és adminisztratív tervezése, szervezése, végrehajtása, nukleárisbaleset-elhárítási gyakorlatok előkészítése, levezetése és értékelése, a nukleárisbaleset-elhárítási óvintézkedésekről hozandó döntések megalapozása, előkészítése, és az óvintézkedések végrehajtása terén szerzett gyakorlat.

16.

Minőségügy, irányítási rendszerek

Minőségközpontú irányítási rendszerek tervezése, felügyelete és működtetése; minőségellenőrzés és megfelelőségértékelés; projektek minőségbiztosításának felügyelete.

1. BSc vagy MSc szintű
– minőségirányítási mérnök,
– minőségbiztosítási mérnök vagy
2. minőségügyi szakmérnök vagy szakember vagy
3. minőségirányítási szakmérnök vagy szakember.

Minőségügy terén tervezési tevékenység, felülvizsgálati gyakorlat, nemzetközileg elfogadott kódokkal végzett, igazolt elemző, ellenőri, nukleáris biztonsági felügyelői tevékenység, publikációk, előadások, validált vizsgálati jelentések.

17.

Atomerőmű üzemeltetése

Az engedélyköteles üzemeltetési alapdokumentumok módosítása, azok üzemeltetésre gyakorolt hatása.

1. BSc vagy MSc szintű
– gépészmérnök,
– villamosmérnök,
– energetikai mérnök,
– vegyészmérnök,
– fizikus,
– mérnök-fizikus képzettség vagy
2. szakirányú szakmérnök vagy
3. az 1. és 2. pontban foglaltakkal egyenértékű felsőfokú szakképzettség.

Az atomerőmű üzemeltetésével, valamint az üzemeltetési alapdokumentumokkal, azok kialakításával, módosításával kapcsolatos gyakorlat.

2. melléklet a 247/2011. (XI. 25.) Korm. rendelethez

A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendelet 2. számú melléklete a következő 11. sorral egészül ki:

(Sorszám

Szabályozott szakma megnevezése

Előzetes ellenőrzést végző elsőfokú hatóság

Előzetes ellenőrzést végző másodfokú hatóság)

„11.

Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény szerinti, az atomenergia alkalmazása körében eljáró független műszaki szakértő

területi mérnöki kamara

Magyar Mérnöki Kamara”

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!