nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet
a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről
2014-03-15
infinity
3

176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről

A Kormány a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 26. és 27. alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A rendelet hatálya és alkalmazási köre

1. § (1) E rendelet hatálya a gyorsforgalmi közúthálózat elemeire – beleértve a transzeurópai úthálózat magyarországi részét képező utakat –, az országos főúthálózat elemeire, a 10.000 E/nap keresztmetszeti forgalomnagyságnál nagyobb forgalmú közutakra, az ezen közutak közúti biztonsági hatásvizsgálatára, közúti biztonsági auditálására, közlekedésbiztonsági rangsorolására és közúti biztonsági felülvizsgálatára, valamint a közúti biztonsági auditorokra és azok képzését végző szervekre terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a transzeurópai közúthálózatnak a Magyar Köztársaság területén lévő alagútjaira vonatkozó biztonsági minimumkövetelményekről szóló 18/2007. (II. 20.) Korm. rendelet hatálya alá tartozó közúti alagutakra.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

a) engedélyezési terv: az építést megelőző hatósági engedélyezési eljárás alapjául szolgáló terv;

b) infrastrukturális projekt: új közúti létesítmény – csomópont, útszakasz – építésére vagy a meglévő közúthálózat lényeges módosítására irányuló projekt, amely hatással van a forgalomra és a forgalombiztonságra;

c) kiviteli terv: az építési engedély alapján készített, az építmények megvalósítására alkalmas, a műszaki kialakításokat és megoldásokat részletesen tartalmazó terv;

d) közúti biztonsági audit: a közúti infrastrukturális projekt engedélyezési és kiviteli terveinek, valamint a megvalósult létesítménynek átadás előtti és az üzemeltetés korai szakaszán végzett független, részletes, módszeres műszaki biztonsági ellenőrzése;

e) közúti biztonsági felülvizsgálat: a közút közlekedésbiztonsági szempontból meghatározó paramétereinek rendszeres időközönként történő felülvizsgálata a beavatkozást igénylő jellemzők és hiányosságok feltárása érdekében;

f) közúti biztonsági hatásvizsgálat: annak a stratégiai összehasonlító elemzése, hogy az új út építése vagy a meglévő hálózat jelentős mértékű módosítása milyen hatással van a közúthálózat közlekedésbiztonságára;

g) közúthálózati elemek közlekedésbiztonsági rangsorolása: a meglévő közúthálózat részeinek a biztonsági fejlesztési lehetőségek és a balesetek költségeinek megtakarításai szerinti azonosítására, elemzésére és besorolására szolgáló módszer;

h) magas baleseti kockázatú helyszínek rangsorolása: a közúti hálózat azon szakaszainak azonosítására, elemzésére, rangsorolására vonatkozó módszer, amelyeken a forgalomnagysághoz viszonyítva az országos átlag feletti a személyi sérüléses balesetek száma;

i) tanulmányterv: a közút építési változatainak lehetőségeit feltáró terv, melyben a változatokat az egyes szempontokból legjobbnak minősülő megoldási lehetőségekre kell kialakítani, értékelni és további kidolgozásra javaslatot tenni;

j) transzeurópai úthálózat magyarországi része: a transzeurópai közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó uniós iránymutatásokról szóló, 2010. július 7-i 661/2010/EU európai parlamenti és tanácsi határozat I. mellékletében meghatározott országos közutak;

k) üzemeltetés korai szakasza: a létesítmény műszaki átadás átvételi eljárásának lezárásától az egy éves utó-felülvizsgálati eljárásig tartó időtartam.

3. Közúti biztonsági hatásvizsgálat

3. § (1) A közúti biztonsági hatásvizsgálat feltárja, hogy milyen közlekedésbiztonsági megfontolások járultak hozzá a legkedvezőbb megoldás kiválasztásához és biztosítja a szükséges közlekedésbiztonsági információkat a különböző vizsgált változatok költség-haszon elemzéséhez.

(2) Az építtető a gyorsforgalmi közúthálózat elemeire – beleértve a transzeurópai úthálózat magyarországi részét képező utakat – minden esetben, az országos főúthálózat elemeire, valamint a 10.000 E/nap keresztmetszeti forgalomnagyságnál nagyobb forgalmú közutakra 1 km-nél hosszabb útépítés vagy fejlesztés esetében köteles a rendelet hatálya alá tartozó infrastrukturális projektekhez közúti biztonsági hatásvizsgálatot készíttetni.

(3) A közúti biztonsági hatásvizsgálatot – az 1. mellékletben foglaltak figyelembevételével – tanulmánytervi fázisban a különböző változatokról szóló döntés előtt kell elkészíteni.

4. Közúti biztonsági audit

4. § (1) Az építtető a gyorsforgalmi közúthálózat elemeire – beleértve a transzeurópai úthálózat magyarországi részét képező utakat –

a) az engedélyezési terv készítése során,

b) a kiviteli terv készítése során,

c) a közforgalom számára történő megnyitás előtt,

d) az üzemeltetés korai szakaszában

köteles az infrastrukturális projektre vonatkozóan – a 2. melléklet 1–4. pontjaiban megjelölt szempontok figyelembevételével – közúti biztonsági auditot készíttetni.

(2) Az építtető az országos főúthálózat elemeire, valamint a 10.000 E/nap keresztmetszeti forgalomnagyságnál nagyobb forgalmú közutakra az engedélyezési terv készítése során köteles az infrastrukturális projektre vonatkozóan – a 2. melléklet 1. pontjában megjelölt szempontok figyelembevételével – közúti biztonsági auditot készíttetni.

(3) A közútkezelői hozzájárulásban előírható a közúti biztonsági audit lefolytatása.

(4) A közúti biztonsági auditor vizsgálati jelentésében meghatározza a közlekedésbiztonság szempontjából kritikus elemeket, és ezekre vonatkozóan megfelelő ajánlásokat fogalmaz meg.

(5) Amennyiben a közúti biztonsági auditor vizsgálati jelentése nem biztonságos elemeket állapít meg, amelyet az építtető nem javít az adott tervezési vagy építési szakasz végéig, az építtető közúti biztonsági auditor vizsgálati jelentéséhez csatolva köteles a döntését indokolni.

(6) A közúti biztonsági auditor vizsgálati jelentését a projekt megvalósítása alatt

a) a tervezés – engedélyezési terv, kiviteli terv készítése – során a tervhez, valamint

b) az építés – a közforgalom számára történő megnyitás előtt, az üzemeltetés korai szakasza – során a jogszabályban meghatározott műszaki ellenőri nyilatkozathoz

csatolni kell.

5. Az üzemeltetett úthálózati elemek közlekedésbiztonsági rangsorolása és közlekedésbiztonsági intézkedések

5. § (1) A közút kezelője legalább évente egyszer gondoskodik a 3. mellékletben meghatározott szempontok figyelembevételével történő felülvizsgálat elvégzéséről. A felülvizsgálat alapján a közút kezelője gondoskodik a magas baleseti kockázatú helyszínek és a közúthálózat közlekedésbiztonsági rangsorolásáról.

(2) A közút kezelője biztosítja, hogy a magas baleseti kockázatú helyszínek rangsorolásának és az országos közúthálózat közlekedésbiztonsági rangsorolásának eredményei alapján kiemelt útszakaszokat a 3. melléklet 3. pontjának szempontjai alapján a 14. § szerinti szakértői csoportok a helyszínen kiegészített vizsgálattal értékeljék.

(3) Országos és helyi közutak esetében a tulajdonos, valamint koncessziós üzemeltetés esetében a koncesszor köteles biztosítani, hogy a közlekedés biztonságát javító beavatkozások a (2) bekezdésben említett útszakaszokon megvalósuljanak. A 3. melléklet 3. pont e) alpontjában meghatározott intézkedések élveznek elsőbbséget, különös figyelemmel azokra, amelyek a legkedvezőbb költség-haszon arányt mutatják.

(4) A közút kezelője tájékoztatja az úthasználókat a magas baleseti kockázatú helyszínekről. A közút kezelője a magas baleseti kockázatú útszakaszokra jelzőtáblával, útburkolati jellel felhívja az úthasználók figyelmét, továbbá a honlapján közzé teszi ezek

a) km-szelvénnyel,

b) településnévvel, utcanévvel és házszámmal,

c) helyrajzi számmal,

d) geodéziai világrendszer (WGS 84 rendszer) szerinti koordinátákkal

azonosított helyét.

6. Közúti biztonsági felülvizsgálat

6. § (1) A közút kezelője a biztonsági jellemzők megállapítása és a baleset-megelőzés érdekében köteles elvégezni a közutakra vonatkozó biztonsági felülvizsgálatokat a közúti közlekedésről szóló törvény szerinti forgalmi rend-felülvizsgálattal egyidejűleg.

(2) A közúti biztonsági felülvizsgálat magában foglalja az adott helyszínen a vizsgálat időpontjában meglevő építési és forgalomtechnikai beavatkozásoknak a forgalom biztonságára gyakorolt tényleges hatásának felmérését.

7. Adatkezelés

7. § (1) Az adatgyűjtést az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendeletben előírt személysérüléses közúti közlekedési balesetre vonatkozó adatgyűjtési kötelezettségen túlmenően az illetékes közlekedésrendészet a 4. mellékletnek megfelelő adattartalommal kiegészíti. Az így gyűjtött adatokat kéthavonta a közlekedésért felelős miniszterhez el kell juttatni.

(2) A közút kezelője a rendőrség által gyűjtött baleseti adatok helyazonosításának megfelelőségét rendszeres időközönként, legalább kéthavonta ellenőrzi.

(3) A közlekedésért felelős miniszter legalább ötévenként megvizsgáltatja a személyi sérüléssel, valamint anyagi kárral járó balesetek nemzetgazdasági veszteség költségeit, és ezen adatokat honlapján közzéteszi.

8. A közúti biztonsági auditorok képzése és nyilvántartása

8. § (1) Közúti biztonsági auditor tevékenységet az a személy végezhet, aki megfelel a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott feltételeknek, valamint rendelkezik az e rendeletben meghatározott közúti biztonsági auditor képesítéssel és szakmai gyakorlattal.

(2) A közúti biztonsági auditornak képesítési bizonyítványt adó képzésen és ötévente továbbképző tanfolyamon kell részt vennie.

(3) A képzésben való részvételhez útépítési vagy közlekedési területen szerzett egyetemi (mesterfokozat) vagy főiskolai (alapfokozat) végzettségen túl, legalább öt év gyakorlati idő szükséges a tervezés vagy balesetek elemzése területén.

(4) Szakmai gyakorlatként

a) felsőoktatási intézményben szaktárgy-oktatói,

b) a közúti forgalombiztonsági szakterülettel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, oktatási,

c) közúti üzemeltetői, műszaki ellenőri,

d) közúti közlekedési hatósági,

e) közúti tervezői, beruházói területen végzett

tevékenység vehető figyelembe.

9. § (1) A közúti biztonsági auditori tevékenység végzésére irányuló engedély iránti kérelem tartalmazza:

a) a közúti biztonsági auditori tevékenységet folytatni szándékozó személy (a továbbiakban: kérelmező)

aa) iskolai végzettségét, szakképzettségét, az azt igazoló oklevelének, bizonyítványának számát és keltét, a kibocsátó felsőoktatási intézmény nevét, nem magyar felsőoktatási intézményben szerzett oklevél esetében a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismerésről szóló határozat számát,

ab)1 szakképesítését, az azt tanúsító bizonyítványának, oklevelének számát és keltét, a nem magyar intézményben szerzett oklevél esetében a Magyarországon megszerezhető oklevéllel való egyenértékűség elismerésről szóló határozat számát,

ac) amennyiben a kérelmező jogszabályban meghatározott, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara) által nyilvántartott tervezői vagy szakértői jogosultsággal rendelkezik, a kamarai nyilvántartási számát;

b) a szakterület meghatározását;

c) amennyiben a közúti biztonsági auditori tevékenységet határozott időtartamban kívánja folytatni, a tevékenység megkezdésének és megszüntetésének időpontját.

(2) A kérelemhez csatolni kell:

a) az (1) bekezdés a) pont aa)–ab) alpontja szerinti oklevél, bizonyítvány másolatát;

b) a szakirány elbírálásához az oklevél mellékletét is be kell nyújtani, ha a kérelmező kreditrendszerben szerezte meg az oklevelét, vagy ha az a szakirány megállapítása érdekében szükséges;

c) az eddigi szakmai tevékenység részletes leírását, amely tartalmazza a szakmai gyakorlat megszerzésének helyét, idejét, a betöltött munka- vagy feladatkört és a végzett szakmai tevékenységet;

d) a szakmai gyakorlatot igazoló okmányok másolatát.

(3)2 Ha a végzettséget, szakképzettséget igazoló oklevélből a szakirány, illetve az egyenértékűség nem állapítható meg, akkor a kamara a feltételek fennállásának ellenőrzése során az oklevél szintje, szakiránya tekintetében az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről szóló 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti szakértői testület véleményét kéri.

10. § (1) A közúti biztonsági auditori tevékenységet folytató személyekről, valamint azon személyekről, amelyek tekintetében a tevékenység folytatását megtiltotta, a kamara egységes nyilvántartást vezet, amely nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben foglaltakon túlmenően – a következő adatokat tartalmazza:

a) auditori tevékenység szakterületének megnevezése, jele,

b) nyilvántartási szám,

c) a nyilvántartásba történő felvétel időpontja,

d) az adatváltozás bejelentésének időpontja.

(2) A nyilvántartásban szereplő személy (1) bekezdés a)–c) pontjai szerinti adatai nyilvánosak, azokat a kamara az interneten bárki számára ingyenesen és korlátozásmentesen megismerhető módon közzéteszi.

11. § (1) Ha az auditor tevékenységével vagy mulasztásával megszegi

a) a tevékenységre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit, vagy

b) a szakmai szabályok rendelkezéseit úgy, hogy azzal kárt okoz és ennek tényét a bíróság jogerősen megállapította,

a területi kamara a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti figyelmeztetést követő egy éven belüli ismételt szabályszegés esetében a tevékenység folytatását legfeljebb három év időtartamra felfüggeszti.

(2) A kamara az (1) bekezdés szerinti intézkedését a nyilvántartásba bejegyzi. A kamara a nyilvántartásból az intézkedéssel kapcsolatos bejegyzést a felfüggesztés időtartamának lejártával törli.

12. § (1) A képzés és a továbbképző tanfolyam szervezését a közlekedési hatóság annak a szervezetnek engedélyezi, amely megfelel a következő feltételeknek:

a) közúti biztonsági auditori képzési tantervvel,

b) legalább kettő közúti közlekedési szakmérnöki vagy mérnöktovábbképző tanfolyam lebonyolításával szerzett tapasztalattal,

c) legalább három, a közúti biztonsági felsőfokú szakképzésben gyakorlott oktatóval

rendelkezik.

(2) A közlekedési hatóság

a) meghatározza

aa) a képzési- és vizsgakövetelményeket a képzéshez, a továbbképzéshez előírt tanterveket, az alkalmazható tansegédleteket, képzési programokat;

ab) a vizsgáztatás módszereit, eljárási rendjét és ügyvitelét;

ac) a képzési és vizsgáztatási tevékenység végzéséhez kötelezően előírt dokumentumok körét;

melyek megfelelősége esetén engedélyezi a képzést; továbbá

b) ellátja a vizsgáztatás ellenőrzését és szakfelügyeletét.

13. § (1) A kamara az engedélyét visszavonja és ezzel egyidejűleg törli a névjegyzékből azt a személyt, aki továbbképzési kötelezettségét ötévenként nem igazolja.

(2) Az igazolást az engedély lejárta előtt legalább egy hónappal kell benyújtani.

14. § (1) A közúti biztonsági hatásvizsgálat, a közúti biztonsági audit, az üzemeltetett úthálózat közlekedésbiztonsági rangsorolása, valamint a közúti biztonsági felülvizsgálattal kapcsolatos feladatokat a közúti biztonsági auditor nyilvántartásban szereplő közúti biztonsági auditor vagy olyan szakértői csoport végezheti, amelynek legalább egy tagja a közúti biztonsági auditor nyilvántartásban szereplő közúti biztonsági auditor.

(2) A közúti biztonsági auditot tervezőtől és kivitelezőtől független auditor végezheti. Függetlennek az az auditor minősül, aki

a) az adott projektre vonatkozóan a tervezővel, kivitelezővel nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban,

b)3 a tervezőnek, kivitelezőnek nem a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója.

15. § A közúti biztonsági auditor, valamint a szakértői csoport bármely tagja nem vehet részt az érintett infrastrukturális projekt engedélyezési és kiviteli terveinek készítésében, kivitelezésében vagy üzemeltetésében.

9. Záró rendelkezések

16. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit – a közúti biztonsági hatásvizsgálat és a közúti biztonsági audit tekintetében – a hatálybalépését követően megkezdett tervezési, építési szakaszokra kell alkalmazni.

(2) E rendelet rendelkezéseit az országos főutak vonatkozásában a 2014. január 1-je után indult építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

(3) E rendelet rendelkezéseit a 10.000 E/nap keresztmetszeti forgalomnagyságnál nagyobb forgalmú közutak vonatkozásában a 2015. január 1-je után indult építési engedélyezési eljárásokban kell alkalmazni.

(4) A közlekedési hatóság biztosítja, hogy a közúti biztonsági auditorok számára a képesítési oklevelet nyújtó képzéshez szükséges képzési tanterv 2011. szeptember 1-jéig elkészüljön.

(5) A közúti biztonsági hatásvizsgálatot és az engedélyezési tervek közúti biztonsági auditálását nem kell elvégezni azon projektek esetében, amelyre 2010. december 18-ig építési engedély iránti kérelmet nyújtottak be.

17. § Közúti biztonsági auditálást 2012. december 31-ig útépítési vagy közlekedési területen szerzett egyetemi (mesterfokozat) vagy főiskolai (alapfokozat) végzettséggel és legalább öt év szakmai gyakorlati idővel rendelkező személy is végezhet. Szakmai gyakorlatként a 8. § (4) bekezdésben meghatározott tevékenységek vehetők figyelembe.

18. § Ez a rendelet – a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvénnyel együtt – a közúti infrastruktúra közlekedésbiztonsági kezeléséről szóló, 2008. november 19-i 2008/96/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelethez

Infrastrukturális projektek közúti biztonsági hatásvizsgálata

1. A közúti biztonsági hatásvizsgálat elemei:

a) feladat meghatározása;

b) a jelenlegi helyzet és a projekt (beavatkozás) nélküli eset leírása;

c) közlekedésbiztonsági célok megfogalmazása;

d) a javasolt változatok közlekedésbiztonságra gyakorolt hatásának elemzése;

e) a változatok összehasonlítása, beleértve a költség-haszon elemzést;

f) a lehetséges megoldások sorrendjének bemutatása közúti biztonsági szempontból.

2. Figyelembe veendő elemek:

a) halálos áldozatok és személysérüléses balesetek számának csökkentésére vonatkozó célkitűzések a „semmit nem teszünk” forgatókönyvhöz képest;

b) útvonal-választási és utazási szokások;

c) a meglévő hálózatra kifejtett lehetséges hatások (például autópálya kijáratok, különszintű és szintbeni kereszteződések);

d) úthasználók, ideértve a védtelen úthasználókat is (például gyalogosok, kerékpárosok és motorkerékpárosok);

e) forgalom (például forgalom nagysága, forgalmi kategóriák szerinti besorolás);

f) évszakoktól függő és éghajlati feltételek (például hó eltakarítás, csapadékvíz elvezetés);

g) elegendő számú és közlekedés szempontjából biztonságos parkolóhelyek megléte;

h) szeizmikus tevékenységek.

2. melléklet a 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelethez

Infrastrukturális projektek közúti biztonsági auditja

1. Vizsgálandók az engedélyezési tervezés szakaszában:

a) földrajzi elhelyezkedés, környezeti körülmények (például árvíz);

b) az út hálózati szerepe;

c) a csomópontok típusai és a közöttük lévő távolság;

d) a csomópontok elrendezése, kialakítása;

e) vízszintes és függőleges vonalvezetés;

f) láthatóság és a szükséges előzési, megállási távolságok és csomóponti rálátási háromszögek megléte;

g) keresztmetszetek (például az útpálya szélessége, kerékpáros sávok, gyalogutak);

h) a forgalmi sávok száma és típusa;

i) az engedélyezett járműkategóriák (például szükséges-e lassújármű tilalom);

j) az időjárási viszonyok (szél, jegesedés, hóátfúvás);

k) a tényleges sebességek;

l) közösségi közlekedési eszközök és infrastruktúrájuk (például megállóhelyek);

m) közutak és vasutak szintbeli kereszteződései.

2. Vizsgálandók a kiviteli tervezés szakaszában:

a) helyszínrajzi elrendezés;

b) közúti jelzések és útburkolati jelek egysége;

c) utak és útkereszteződések megvilágítása;

d) útmenti berendezések;

e) a közút közvetlen környezete a növényzetet is ideértve;

f) veszélyes akadályok az út mentén;

g) biztonságos pihenőhelyek kialakítása;

h) védtelen úthasználók (például gyalogosok, kerékpárosok, motorosok) közlekedési lehetőségei;

i) a közúti visszatartó rendszerek felhasználóbarát átalakítása (biztonsági korlát, középső fizikai elválasztás, ütközéscsillapító energiaelnyelő elemek stb.) a védtelen úthasználók veszélyeztetésének megelőzésére.

3. Vizsgálandók a közforgalom számára történő megnyitás előtti szakaszban:

a) az úthasználók biztonsága különböző látási viszonyok esetében (például ködben, sötétben és normális időjárási viszonyok között);

b) a közúti jelzések és útburkolati jelek megfelelő elhelyezése, értelmezhetősége;

c) az útburkolatok állapota.

4. Vizsgálandók az üzemeltetés korai szakaszában:

a közúti forgalombiztonság értékelése a közlekedők tényleges magatartása alapján.

Az auditok bármely szakaszban eredményezhetik az előző audit szakaszból származó kritériumok újragondolásának szükségességét.

3. melléklet a 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelethez

A magas baleseti kockázatú útszakaszok rangsorolása és az úthálózat közlekedésbiztonsági rangsorolása

1. A magas baleseti kockázatú útszakaszok azonosítása:

A magas baleseti kockázatú útszakaszok és csomópontok azonosításakor figyelembe kell venni az előző évek relatív baleseti mutatóit a személyi sérüléses balesetek körében.

2. Útszakaszok meghatározása az úthálózat közlekedésbiztonsági rangsorolásának elemzése céljából:

Az úthálózat közlekedésbiztonsági rangsorolásához ki kell számítani az egyes útszakaszok baleseti költségben lehetséges megtakarításait. Az egyes útszakaszokat útkategóriák szerint kell csoportosítani, amelyeken belül az útszakaszokat közlekedésbiztonsági szempontok – mint például balesetek halmozódása, forgalomnagyság és a forgalom típusa – alapján kell vizsgálni és rangsorolni.

Az úthálózat közlekedésbiztonsági rangsorolása a javasolt beavatkozások várható közlekedésbiztonsági hatékonyságán alapul. Előnyt élveznek azok a beavatkozások, amelyek a közlekedésbiztonság leghatékonyabb javulását eredményezik.

3. Az értékeléséhez szükséges elemek a szakértői csoportok helyszíni szemléje során:

a) az útszakasz leírása;

b) hivatkozás az ugyanazon az útszakaszról szóló esetleges korábbi jelentésekre;

c) az esetleges baleseti jelentések elemzése;

d) a balesetek, a balesetben elhunyt, a súlyos és könnyű sérültek száma az előző három évben;

e) különböző időtávokon belül javasolható beavatkozások, mint például a következők:

– a rögzített út menti akadályok eltávolítása vagy védelme,

– sebességhatárok csökkentése és azok betartása helyi kikényszerítésének erősítése,

– láthatósági viszonyok javítása a különböző időjárási és fényviszonyok (nappali és éjszakai láthatóság) mellett,

– az útmenti berendezések, például a közúti visszatartó rendszerek közlekedésbiztonsági állapotának javítása,

– a közúti jelzések és útburkolati jelek következetességének, láthatóságának, olvashatóságának és elhelyezésének (például akusztikus bordák alkalmazása) javítása,

– sziklaomlás, földcsuszamlás és lavina elleni védelem,

– az útburkolatok csúszásellenállásának/egyenetlenségének javítása,

– a közúti visszatartó rendszerek áttervezése,

– elválasztósáv létrehozása vagy paramétereinek javítása,

– az előzési sáv elrendezésének módosítása,

– a csomópontok forgalombiztonságának növelése, ideértve a közút és a vasút szintbeni kereszteződéseit is,

– a vonalvezetés megváltoztatása,

– az út szélességének megváltoztatása, burkolt leállósáv létesítése,

– forgalomirányítási és ellenőrzési rendszerek telepítése,

– a védtelen úthasználókkal való konfliktusok lehetőségének csökkentése,

– az út korszerűsítése a jelenleg hatályos tervezési előírások szerint,

– az útburkolatok helyreállítása vagy cseréje,

– intelligens közlekedési jelzőtáblák használata,

– az intelligens közlekedési rendszerek és telematikai szolgáltatások fejlesztése az interoperabilitás biztosítására, vészhelyzetek esetére és jelzési célokra.

4. melléklet a 176/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelethez

A személysérüléses baleseti jelentésben szereplő információk

Személysérüléses baleset esetében az OSAP adatain felül az alábbi elemeket kell tartalmazni:

1. a baleset pontos helyszínén rögzített GPS koordináták (decimális fok vagy fok, perc, másodperc formában);

2. halálos és súlyos sérüléses baleset esetében a baleset helyszínéről készült olyan fényképfelvétel, amely a baleset környezetét, az érintett járművek elhelyezkedését mutatja, személyes adatot nem tartalmaz.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!