nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelet
a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről, valamint a vállalkozások tanúsításáról
2012-10-12
2013-01-31
4

160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelet

a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről, valamint a vállalkozások tanúsításáról

A Kormány

az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/E. § (1) bekezdésében, a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés b) és c) pontjában,

a 25. § tekintetében az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/E. § (3) bekezdésében,

a 29. § tekintetében a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában

1. behozatal:

a) olyan kereskedelmi ügylet, amelynek során az Európai Közösség vámterületén kívüli területről a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK rendelet (a továbbiakban: Vámkódex) 4. cikk (7) bekezdésében meghatározott „közösségi áru” fogalomkörébe nem tartozó áru kerül behozatalra,

b) a Vámkódex 114. cikkében foglalt aktív feldolgozásra beérkező áru, a 137. cikkében meghatározott ideiglenes behozatalra kerülő áru, a 145. cikkében foglaltak szerint passzív feldolgozásra kivitt áru, valamint a 185. cikkében meghatározott tértiáru behozatala, vagy

c)1 szoftver vagy technológia átvétele elektronikus eszközök, telefax vagy telefon útján az Európai Közösség vámterületén kívülről Magyarország területére;

2. behozatali vámhivatal: a Vámkódex 4. cikk 4b., illetve a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Vámtörvény) 1. § (3) bekezdés 1/a. és 1/c. pontja szerint a vámhatóságok által a vámjogszabályok alapján meghatározott alsó fokú vámszerv, ahol a Közösség vámterületére beszállított áruk vámjogi sorsának meghatározásával kapcsolatos alakiságokat elvégzik, beleértve a megfelelő kockázatalapú ellenőrzéseket is;

3. Belső Megfelelési Program: olyan, a vállalkozás megbízhatóságát alátámasztó tájékoztató dokumentum, amely tartalmazza a vállalkozás tevékenységére vonatkozó információkat, a tevékenysége során keletkezett dokumentumok kezelésének és a nyilvántartás leírását; meghatározza az e rendelet hatálya alá eső tevékenységben részt vevő személyek feladatkörét és felelősségét, tartalmazza a vállalkozáson belüli kockázatkezelés leírását, valamint e rendelet előírásainak vállalkozáson belüli végrehajtását, továbbá vállalkozáson belül rendelkezik az esetleges nem megfelelőségek felszámolásának módjáról;

4.2 bróker tevékenység: a bróker által egy európai uniós tagállam és egy harmadik ország, illetve két harmadik ország vállalkozásai, vagy szervei között haditechnikai eszköz, vagy szolgáltatás adásvétele céljából végzett tevékenység, ideértve az üzlet megszervezését, a szerződő felek közötti közvetítést, az üzleti lehetőség jelzését a vevő, vagy az eladó részére, valamint a saját jogon történő vételt és eladást, feltéve, ha az eszközök nem kerülnek Magyarország területére;

5. Európai Közösség vámterülete: a Vámkódex 3. cikkében meghatározott terület;

6. devizamentes ügylet: elszámolási kötelezettség nélküli ügylet;

7. exportőr: olyan vállalkozás,

a) amelynek nevében a kiviteli nyilatkozatot teszik,

b) amely a nyilatkozat elfogadásakor a harmadik országbeli címzett szerződő partnere, és jogosult a termék az Európai Közösség vámterületén kívüli kiszállításának meghatározására; amennyiben nem kötöttek kiviteli szerződést vagy pedig a szerződés birtokosa nem saját nevében tevékenykedik, akkor a terméknek az Európai Közösség vámterületén kívüli kiküldésére szóló jogosultság a meghatározó, vagy

c) amely szoftver vagy technológia elektronikus úton, faxon vagy telefonon való továbbításáról rendelkezik az Európai Közösség vámterületén kívüli helyre;

8. haditechnikai eszköz: az 1. mellékletben felsorolt termék és annak hatástalanított változata abban az esetben, ha az kiképzési, oktatási célra alkalmas;

9. határon átnyúló szolgáltatásnyújtás: a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény 2. § e) pontjában ekként meghatározott fogalom;

10. importőr: az a vállalkozás,

a) amelynek nevében a behozatali nyilatkozatot teszik,

b)3 amely a nyilatkozat elfogadásakor az Európai Unión kívüli harmadik országbeli fél szerződő partnere, és jogosult a termék Európai Közösség vámterületén kívülről Magyarország területére történő beszállításának végrehajtására, továbbá amennyiben nem kötöttek behozatali szerződést vagy a szerződő fél nem saját nevében tevékenykedik, akkor a terméknek Magyarország területére történő beszállítására szóló jogosultság a meghatározó, vagy

c)4 amely úgy dönt, hogy elektronikus úton, telefaxon vagy telefonon szoftvert vagy technológiát hoz be Magyarország területére;

11. kivitel:

a) a Vámkódex 161. cikkében foglalt kiviteli eljárás, vagy

b) szoftver és technológia szóban, írásos formában, elektronikus úton, telefaxon vagy telefonon történő továbbítása az Európai Unión kívüli rendeltetési helyre, technológia telefonon történő szóbeli továbbítása akkor, ha egy dokumentumban leírt technológia vonatkozó részét beolvassák, vagy telefonon keresztül oly módon írják le, ami alapvetően azonos eredményhez vezet;

12. kiviteli vámhivatal: a Vámkódex 4. cikk 4c., illetve a Vámtörvény 1. § (3) bekezdés 1/a. és 1/c. pontja szerint a vámhatóságok által a vámjogszabályok alapján meghatározott alsó fokú vámszerv, ahol a Közösség vámterületét elhagyó áruk vámjogi sorsának meghatározásával kapcsolatos alakiságokat elvégzik, beleértve a megfelelő kockázatalapú ellenőrzéseket is;

13. Nemzetközi Import Igazolás: az exportőr ország kérésére az importőr ország Nemzetközi Import Igazolást állít ki, amely az importőr ország illetékes hatóságának nyilatkozata arról, hogy az importált eszközök, vagy technológiák a megadott értékben kerülnek beszállításra a megjelölt végfelhasználási célból és azok nem kerülnek továbbértékesítésre az importőr ország illetékes hatóságának tudta nélkül;

14. Szállítási Tanúsítvány: a végfelhasználó ország illetékes hatóságának igazolása arról, hogy a harmadik országba kivitt vagy más tagállamba kiszállított, valamint a harmadik országból behozott vagy más tagállamból beérkezett eszköz a végfelhasználó ország vámterületére érkezett;

15. szolgáltatás: minden olyan műszaki támogató tevékenység, amely a haditechnikai eszköz fejlesztésével, gyártásával, összeszerelésével, minőségi vizsgálatával, üzemeltetésével, karbantartásával, javításával vagy bármely más műszaki szolgáltatással kapcsolatos, ideértve a bérmunkát, továbbá az eszközök kezelésének és alkalmazásának oktatását, és amely megvalósulhat műszaki-technológiai utasítás, elméleti és gyakorlati oktatás, gyártási ismeret és tapasztalat átadása vagy konzultáció útján szóban, írásban és elektronikus úton is;

16. tanúsított vállalat: olyan vállalkozás, amely rendelkezik a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hatóság) által kiadott tanúsítással, továbbá az Európai Unió más tagállamában letelepedett, a tagállam hatósága által tanúsított gyártó;

17. transzfer: haditechnikai eszköz átadása vagy szállítása egy Európai Unió tagállamában lévő szállító és egy valamely másik tagállamban található címzett között, amely lehet:

a)5 kiszállítás: olyan kereskedelmi ügylet, amelynek során a haditechnikai eszköz vagy szolgáltatás Magyarország területéről az Európai Unió valamely tagállamába kerül, beleértve az ideiglenes árumozgást,

b)6 beérkezés: olyan kereskedelmi ügylet, amelynek során a haditechnikai eszköz vagy szolgáltatás az Európai Unió valamely tagállamából érkezik Magyarország területére; beleértve az ideiglenes árumozgást;

18. transzfert végrehajtó: olyan vállalkozás,

a) amelynek nevében a kiszállításról vagy beérkezésről a nyilatkozatot teszik,

b) amely a nyilatkozat elfogadásakor az Európai Unió egyik tagállamában bejegyzett címzett szerződő partnere, és jogosult a termék Európai Közösség vámterületén történő szállításának meghatározására; amennyiben nem kötöttek szerződést vagy pedig a szerződés birtokosa nem saját nevében tevékenykedik, akkor a terméknek az Európai Közösség vámterületén történő szállítására szóló jogosultság a meghatározó, vagy

c) amely szoftver vagy technológia elektronikus úton, faxon vagy telefonon való továbbításáról rendelkezik az Európai Közösség vámterületén belül;

19.7 tranzit: szállítási folyamat, amelynek során haditechnikai eszközt Magyarország területén keresztül úgy továbbítanak, hogy annak vámjogi helyzetében változás nem történik;

20. újra kivitel:

a) a Vámkódex 182. cikkében foglalt újra kivitel vagy

b) szoftver és technológia szóban, írásos formában, elektronikus úton, telefaxon vagy telefonon történő továbbítása az Európai Unión kívüli rendeltetési helyre, technológia telefonon történő szóbeli továbbítása akkor, ha egy dokumentumban leírt technológia vonatkozó részét beolvassák, vagy telefonon keresztül oly módon írják le, ami alapvetően azonos eredményhez vezet;

21. vállalkozás: az olyan jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany, amely elsődlegesen üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából jött létre, továbbá az egyéni vállalkozó, valamint költségvetési szerv;

22. Végfelhasználói Nyilatkozat: az exportőr ország kérésére a végfelhasználó, vagy a végfelhasználó országának nyilatkozata arról, hogy a megvásárolt eszközök a végfelhasználó országában a megjelölt céllal kerülnek felhasználásra, továbbá az áru nukleáris, biológiai, illetve vegyi fegyverek fejlesztésére, gyártására és használatára, vagy ilyen fegyverek célba juttatására szolgáló eszköz részeként nem kerül felhasználásra; tartalmazhat újra kiviteli tilalmat, illetve nyilatkozatot arról, hogy nem kerül továbbértékesítésre az eredeti exportőr ország hozzájárulása nélkül.

2. Általános engedélyezési szabályok

2. § (1)8 A haditechnikai eszközök kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával, és haditechnikai szolgáltatások nyújtásával és igénybevételével összefüggő kereskedelmi tevékenység Magyarország területén a Hatóság által kiadott engedélyek birtokában folytatható.

(2) Engedélyt

a) a cégbíróság által nyilvántartásba vett egyéni cég, gazdasági társaság, ideértve a külföldi részvétellel működő gazdasági társaságot, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepét, valamint kereskedelmi képviseletét, de nem beleértve a vámszabad területen alapított társaságot,

b) az egyéni vállalkozók nyilvántartásába bejegyzett egyéni vállalkozó,

c) a költségvetési szervek törzskönyvi nyilvántartásába bejegyzett költségvetési szerv, továbbá

d) határon átnyúló szolgáltatás esetében az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett vállalkozás kaphat.

3. § A Hatóság az engedély és a tanúsítás iránti kérelemről – a tranzitengedély iránti kérelem kivételével – 90 napon belül dönt.

4. § Nem szükséges engedély, ha

a)9 haditechnikai eszközt az Országgyűlés vagy a Kormány által jóváhagyott csapatmozgás, továbbá hatályos nemzetközi szerződésben kifejezetten engedélyezett kötelezettségek keretében szállítanak át Magyarország területén,

b) a szállítást – kötelezettségei teljesítéséhez – az Európai Unió, a NATO, vagy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség végzi,

c) a szállítás

ca) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § d) pontja szerinti nemzetközi segítségnyújtás esetében,

cb) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény 3. § e) pontja szerinti katasztrófa esetében vagy

cc) külföldön történt katasztrófa vagy egyéb vészhelyzet esetében

nyújtott humanitárius segítségnyújtáshoz, vagy adományhoz kapcsolódik, vagy

d)10 haditechnikai eszközt fegyveres testületek közös gyakorlat, bemutató céljából szállítanak át Magyarország határán.

5. § Egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet által nem szabályozott kérdések esetében e rendelet előírásai irányadók.

6. § Haditechnikai eszköz kivitelének, behozatalának, transzferjének, tranzitjának, és haditechnikai szolgáltatások nyújtásának és igénybevételének engedélyezése, és a tanúsítás során alkalmazandó engedélykérelmek és engedélyokmányok mintáját a Hatóság honlapján közzéteszi.

7. §11 A Hatóság az engedélyeket a külpolitikáért felelős miniszter, a külgazdaságért és a Kárpát-medencei gazdasági övezet gazdaságfejlesztéséért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, a honvédelemért felelős miniszter, valamint az Alkotmányvédelmi Hivatal, az Információs Hivatal, a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, az Országos Rendőr-főkapitányság és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vezetője szakértői véleményének kikérésével adja ki.

3. Korlátozások

8. § (1) Nem engedélyezhető olyan kereskedelmi ügylet, amely

a)12 ellentétes Magyarország nemzetközileg vállalt kötelezettségeivel,

b)13 ellentétes Magyarország nemzetgazdasági érdekeivel,

c) nemzetbiztonsági érdeket sért,

d) akadályozná vagy ellehetetlenítené a honvédelmi, rendvédelmi, valamint nemzetbiztonsági szervek jogszabályban meghatározott tevékenységének ellátását,

e) ellentétes a 2. mellékletben meghatározott kritériumokkal.

(2) A Hatóság a kiadott engedélyt visszavonja, ha az engedély kiadását követően olyan változás állt be, amely alapján a kérelem elutasításának lenne helye. A Hatóság a kiadott engedélyt visszavonhatja, ha a vállalkozás a rendeletben foglalt előírásokat, az engedélyben meghatározott feltételeket vagy a kereskedelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megsérti.

(3) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetekben a Hatóság döntésében az indokolást mellőzi.

(4) A Hatóság az (1) bekezdés e) pontja alapján elutasított kérelemben foglalt adatokról, az elutasítás indokolásával együtt értesíti az Európai Unió tagállamainak illetékes hatóságait.

II. FEJEZET

ENGEDÉLYTÍPUSOK

4. Tevékenységi engedély

9. § (1) A vállalkozás tevékenységi engedély birtokában jogosult haditechnikai eszköz kivitelével, behozatalával, transzferjével, tranzitjával és haditechnikai szolgáltatás nyújtásával és igénybevételével kapcsolatosan előkészítő tevékenység (piackutatás, ajánlattétel, előkészítő tárgyalások) végzésére.

(2) Tevékenységi engedély típusai:

a) teljes, amelynek hatálya valamennyi haditechnikai eszközre vagy szolgáltatásra,

b) részleges, amelynek hatálya meghatározott haditechnikai eszközre vagy szolgáltatásra, vagy

c) eseti, amelynek hatálya egy ügyletre

terjed ki.

(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a 3. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a Hatóság részére.

(4) A tevékenységi engedély 2 évig hatályos. Tevékenységi engedély hatályának lejártát követően legfeljebb 30 napon belül benyújtott kérelemre, haditechnikai eszközökkel vagy szolgáltatásokkal végzett külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások részére a tevékenységi engedély 5 évre adható.

(5) Az eseti tevékenyégi engedély az adott ügylethez tartozó forgalmi engedély lejáratáig hatályos.

(6) A tevékenységi engedéllyel rendelkező vállalkozás jogutóddal történő megszűnése esetén a jogutód haditechnikai eszközt és szolgáltatást csak új tevékenységi engedély birtokában forgalmazhat. A tevékenységi engedély iránti kérelemhez nem kell csatolni azokat az e rendeletben előírt mellékleteket, amelyek azon túlmenően, hogy a jogutódra vonatkoznak, megegyeznek azokkal, amelyeket a jogelőd a tevékenységi engedély iránti kérelméhez csatolt.

10. § A tevékenységi engedéllyel rendelkező vállalkozás a 3. mellékletben meghatározott adatokban történt változást – beleértve a vállalkozás tulajdonviszonyaiban bekövetkezett változást – 8 napon belül köteles bejelenteni a Hatóságnak.

5. Tárgyalási engedély

11. § (1) Haditechnikai eszköz kivitelére, újra kivitelére, valamint harmadik ország – kivéve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok (a továbbiakban: EGT-államok) és Svájc – részére történő szolgáltatás nyújtására szerződés kizárólag tárgyalási engedély birtokában köthető, az abban meghatározott partnerrel, az engedélyezett haditechnikai eszközre vagy szolgáltatásra.

(2) Tárgyalási engedély hatályos tevékenységi engedély birtokában kérelmezhető.

(3) A tárgyalási engedély 12 hónapra adható, amely kérelemre, egy alkalommal, 12 hónappal meghosszabbítható.

(4) A tárgyalási engedély iránti kérelmet a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a Hatóság részére.

(5) A Hatóság a tárgyalási engedélyben a 8. §-ban foglaltakkal összefüggésben nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági érdekből vagy a végfelhasználó és a végfelhasználás ellenőrzésének céljából, az összes körülmény figyelembevételével az ügylet lebonyolítására vonatkozó eseti feltételeket határozhat meg a végfelhasználás, a továbbértékesítés, illetve a továbbadás vonatkozásában.

(6) Nem szükséges tárgyalási engedély

a) az EGT-államok és Svájc esetében, valamint

b) garanciális javításra, kiállításra, bemutatóra, tesztelésre, bevizsgálásra vonatkozó devizamentes, ideiglenes árumozgással járó ügylet esetében.

6. Forgalmi engedély

12. § Haditechnikai eszköz kivitelére, behozatalára, transzferjére és haditechnikai szolgáltatás nyújtására és igénybevételére vonatkozó szerződés csak forgalmi engedély birtokában teljesíthető. A forgalmi engedély típusai:

a) általános,

b) globális vagy

c) egyedi.

13. § (1) A Hatóság az ellátás biztonsága, valamint tartós ipari és kormányközi együttműködések előmozdítása érdekében meghatározott haditechnikai eszközök beérkezésére, kiszállítására, továbbá szolgáltatások igénybevételére és nyújtására vonatkozó általános forgalmi engedélyt tehet közzé honlapján az alábbi esetekben:

a) hon- és rendvédelmi, rendészeti, továbbá nemzetbiztonsági szervek, illetve tanúsított vállalatok részére történő kiszállítás vagy beérkezés,

b) garanciális javításra, kiállításra, bemutatóra, tesztelésre, bevizsgálásra vonatkozó devizamentes, ideiglenes árumozgással járó kiszállítás vagy beérkezés esetében.

(2) Az általános forgalmi engedély hatályos tevékenységi engedély birtokában használható fel.

(3) Az általános forgalmi engedély közvetlenül hatalmazza fel a hatályos tevékenységi engedéllyel rendelkező vállalkozást, hogy az általános forgalmi engedélyben meghatározott haditechnikai eszköz transzferét végrehajtsa. A Hatóság honlapján közzétett általános forgalmi engedély terhére teljesített transzferekről a vállalkozás a Hatóság részére a 21. § szerint utólagosan szolgáltat adatot.

(4) Az általános forgalmi engedély számát a vállalkozás köteles feltüntetni a haditechnikai eszközöket kísérő okmányokon.

(5) A Hatóság az általános forgalmi engedélyben a 8. §-ban foglaltakkal összefüggésben nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági érdekből vagy a végfelhasználó és a végfelhasználás ellenőrzésének céljából, az összes körülmény figyelembevételével az ügylet lebonyolítására vonatkozó eseti feltételeket határozhat meg a végfelhasználás, a továbbértékesítés, illetve a továbbadás vonatkozásában.

(6) A Hatóság az általános forgalmi engedélyt honlapján magyar és angol nyelven teszi közzé, és gondoskodik annak, valamint az általános forgalmi engedély visszavonásának az Európai Unió által e célra létrehozott elektronikus adatbázisba történő feltöltéséről.

14. § (1) A Hatóság kérelemre az EGT-államokban vagy Svájcban letelepedett szerződő felek, végfelhasználók esetében, több haditechnikai eszközre vagy szolgáltatásra, tartós termelési, valamint értékesítési kapcsolatra vonatkozó globális forgalmi engedélyt adhat ki.

(2) Haditechnikai eszköz kivitelére vagy kiszállítására és szolgáltatás nyújtására vonatkozó globális forgalmi engedély iránti kérelmet az 5. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a Hatóság részére.

(3) Haditechnikai eszköz behozatalára vagy beérkezésére és szolgáltatás igénybevételére vonatkozó globális forgalmi engedély iránti kérelmet a 6. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a Hatóság részére.

(4) Amennyiben az ügy elbírálása érdekében további adatokra van szükség, a Hatóság a (2) és (3) bekezdésben meghatározott adatokon túl egyéb, a végfelhasználás igazolására szolgáló okmányokat is bekérhet.

(5) A globális forgalmi engedély 3 évre adható, és – az érvényességi határidő lejárta előtt benyújtott – kérelemre, egy alkalommal, 12 hónappal meghosszabbítható.

(6) A vevő, a végfelhasználó, továbbá a bróker megbízhatóságáról a Hatóság felé a vállalkozás nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza, hogy a vevőt, a végfelhasználót, továbbá a brókert a saját államában vállalkozásként bejegyezték, tevékenységét végezheti és ott a jogszabályoknak megfelelően működik.

(7) A vállalkozás tájékoztatja a Hatóságot arról, ha az újra kivitelre vagy újra kiszállításra szánt haditechnikai eszközök az eladó ország hatóságának engedélye alapján kiviteli korlátozás alá esnek.

(8) A Hatóság a globális forgalmi engedélyben a 8. §-ban foglaltakkal összefüggésben nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági érdekből vagy a végfelhasználó és a végfelhasználás ellenőrzésének céljából, az összes körülmény figyelembevételével az ügylet lebonyolítására vonatkozó eseti feltételeket határozhat meg a végfelhasználás, a továbbértékesítés, illetve a továbbadás vonatkozásában.

(9) Amennyiben a Hatóság a globális forgalmi engedély kiadását Szállítási Tanúsítvány utólagos benyújtásához köti, a vállalkozás a Szállítási Tanúsítványt a globális forgalmi engedély lejártát követő 6 hónapon belül köteles megküldeni a Hatóság részére.

15. § (1) A 13. és 14. § hatálya alá nem tartozó ügyletek esetében a Hatóság kérelemre egyedi forgalmi engedélyt adhat ki.

(2) Kivitelre, valamint újra kivitelre vonatkozó egyedi forgalmi engedély kizárólag hatályos tárgyalási engedély birtokában kérelmezhető.

(3) Haditechnikai eszköz kivitelére vagy kiszállítására és szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyedi forgalmi engedély iránti kérelmet a 7. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a Hatóság részére.

(4) Haditechnikai eszköz behozatalára vagy beérkezésére és szolgáltatás igénybevételére vonatkozó egyedi forgalmi engedély iránti kérelmet a 8. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a Hatóság részére.

(5) Amennyiben az ügy elbírálása érdekében további adatokra van szükség, a Hatóság a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatokon túl egyéb, a végfelhasználás igazolására szolgáló okmányokat is bekérhet.

(6) Az egyedi forgalmi engedély 12 hónapra adható, és kérelemre, egy alkalommal, 12 hónappal meghosszabbítható.

(7) A vevő, a végfelhasználó, továbbá a bróker megbízhatóságáról a Hatóság felé a vállalkozás nyilatkozik. A nyilatkozat tartalmazza, hogy a vevőt, a végfelhasználót, továbbá a brókert a saját államában vállalkozásként bejegyezték, tevékenységét végezheti és ott a jogszabályoknak megfelelően működik.

(8) A vállalkozás tájékoztatja a Hatóságot arról, ha az újra kivitelre vagy újra kiszállításra szánt haditechnikai eszközök az eladó ország hatóságának engedélye alapján kiviteli korlátozás alá esnek.

(9) A Hatóság az egyedi forgalmi engedélyben a 8. §-ban foglaltakkal összefüggésben nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági érdekből vagy a végfelhasználó és a végfelhasználás ellenőrzésének céljából, az összes körülmény figyelembevételével az ügylet lebonyolítására vonatkozó eseti feltételeket határozhat meg a végfelhasználás, a továbbértékesítés, illetve a továbbadás vonatkozásában.

(10) Amennyiben a Hatóság az egyedi forgalmi engedély kiadását Szállítási Tanúsítvány utólagos benyújtásához köti, abban az esetben a vállalkozás a Szállítási Tanúsítványt az egyedi forgalmi engedély lejártát követő 6 hónapon belül köteles megküldeni a Hatóság részére.

16. § (1) A Nemzetközi Import Igazolás és Végfelhasználói Nyilatkozat iránti kérelemhez csatolni kell a vállalkozás nyilatkozatát arról, hogy a behozott haditechnikai eszközt és igénybe vett szolgáltatást kizárólag az e nyilatkozatban megjelölt feltételekkel és módon fogják felhasználni.

(2) A Nemzetközi Import Igazolás kizárólag az abban megnevezett vállalkozás nevében használható fel a származási, illetve szerződő ország hatóságai előtti eljárás során. A Nemzetközi Import Igazolás kibocsátását követően 6 hónapig hatályos.

(3) A behozatali vámhivatal a Szállítási Tanúsítványon igazolja a behozatal vagy beérkezés megtörténtét.

(4) A Nemzetközi Import Igazolásban és a hozzá kapcsolódó Végfelhasználói Nyilatkozatban, valamint a Szállítási Tanúsítványban foglalt adatokkal kapcsolatban beálló változásról a vállalkozás haladéktalanul értesíti a Hatóságot.

7. Bróker engedély

17. § (1) Bróker tevékenység végzésére a Hatóság kérelem alapján egy ügyletre szóló bróker engedélyt ad ki. A bróker engedély iránti kérelmet a 9. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a Hatóság részére.

(2) A bróker engedély hatályos tevékenységi engedély birtokában kérelmezhető.

(3) A bróker engedély 12 hónapra adható, amely kérelemre, egy alkalommal, 12 hónappal meghosszabbítható.

(4) A Hatóság a bróker engedélybe n a 8. §-ban foglaltakkal összefüggésben nemzetbiztonsági, nemzetgazdasági érdekből vagy a végfelhasználó és a végfelhasználás ellenőrzésének céljából, az összes körülmény figyelembevételével az ügylet lebonyolítására vonatkozó eseti feltételeket határozhat meg a végfelhasználás, a továbbértékesítés, illetve a továbbadás vonatkozásában.

8. Tranzitengedély

18. § (1) Az 1. melléklet I. fejezet a)–c) pontjában, II. fejezet a) és b) pontjában, III. és IV. fejezetében, VII. fejezet a)–f), h), valamint i) pontjában, továbbá VIII. fejezetében felsorolt haditechnikai eszközök tranzitjához tranzitengedély szükséges. A tranzit engedélyre vonatkozó kérelmet a 10. mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a Hatóság részére. A tranzitengedély iránti kérelemről a Hatóság 15 napon belül dönt.

(2) Az 1. mellékletben felsorolt valamennyi haditechnikai eszköz tranzitja engedélyköteles, amennyiben a küldő és a célország is harmadik ország, ide nem értve az EGT-államokat és Svájcot.

(3) Tranzitengedély tranzitra vonatkozó hatályos tevékenységi engedély birtokában kérelmezhető.

(4) A tranzitengedély három hónapig hatályos, amely kérelemre, egy alkalommal, 3 hónappal meghosszabbítható

III. FEJEZET

TANÚSÍTÁS

19. § (1) A tanúsítási eljárás során a Hatóság megvizsgálja a vállalkozás megbízhatóságát. A vállalkozás megbízható, ha:

a) legalább 2 éve rendelkezik hatályos tevékenységi engedéllyel, és a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Httv.) szerinti hatályos haditechnikai eszközök gyártására vonatkozó engedéllyel,

b) haditechnikai külkereskedelmi tevékenysége során maradéktalanul betartotta a Httv., valamint a haditechnikai külkereskedelemre vonatkozó, jogszabályi rendelkezések előírásait és a Belső Megfelelési Programjában foglaltakat,

c) a Belső Megfelelési Programban kijelölt felelős vezetője írásban kötelezettséget vállal arra, hogy a vállalkozás megtesz minden szükséges intézkedést bármely szállított részegység vagy haditechnikai eszköz végfelhasználására vonatkozó különleges feltétel betartásához és végrehajtásához,

d) a Belső Megfelelési Programban kijelölt felelős vezetője írásban kötelezettséget vállal arra, hogy kérdések és vizsgálatok esetében az illetékes hatóságokat részletesen tájékoztatja valamennyi kivitt, transzferált vagy egy másik tagállam transzferengedélye alapján kapott haditechnikai eszköz végfelhasználóiról és végfelhasználásáról, és

e) Belső Megfelelési Programjában kijelölt felelős vezetője írásban nyilatkozik arról, hogy az átvett haditechnikai eszközöket saját gyártásukhoz, vagy tevékenységükhöz használják fel.

(2) A Hatóság által tanúsított vállalatok jogosultak a tanúsításban meghatározott haditechnikai eszközök átvételére az általános forgalmi engedély terhére.

(3) A tanúsítás olyan haditechnikai eszközökre és szolgáltatások igénybevételére szól, amelyek a vállalat gyártási tevékenységéhez szükségesek.

(4) Nem szükséges tanúsítás a hon- és rendvédelmi, rendészeti, továbbá a nemzetbiztonsági szervek részére.

(5) A Hatóság a vállalkozás első alkalommal történt tanúsítását követően 1 éven belül a vállalkozást ellenőrzi. A Hatóság a tanúsított vállalatokat szükségszerűen, de legalább 3 évente ellenőrzi.

(6) A Hatóság a tanúsítást kérelemre magyar és angol nyelven adja ki a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló, 2009. május 6-i 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikke értelmében a védelmi ipari vállalkozások tanúsításáról szóló, 2011. január 11-i 2011/24/EU bizottsági ajánlás feltételei szerint.

(7) A tanúsítás legfeljebb 5 évre adható.

(8) A Hatóság az általa tanúsított vállalatok jegyzékét honlapján magyar és angol nyelven közzéteszi, és gondoskodik azoknak, valamint a tanúsítás felfüggesztésének és visszavonásának az Európai Unió által e célra létrehozott elektronikus adatbázisba történő feltöltéséről.

(9) A Hatóság a tanúsítást a 10. § szerinti változás bejelentés esetében újraértékeli.

20. § Ha a vállalkozás nem felel meg a tanúsítás feltételeinek, a Hatóság az eset összes körülményének és az arányosság követelményének figyelembevételével a tanúsítást felfüggeszti. A Hatóság a vállalkozást a tanúsítás felfüggesztésével egyidejűleg korrekciós intézkedésre kötelezi. A Hatóság ellenőrzi a korrekciós intézkedések végrehajtását. Amennyiben a vállalkozás az előírt korrekciós intézkedéseket nem teszi meg a felfüggesztéstől számított 3 hónapon belül, a Hatóság a tanúsítást visszavonja.

IV. FEJEZET

ADATSZOLGÁLTATÁS

21. § (1) A vállalkozás köteles negyedévente

a) az általános forgalmi engedély terhére lebonyolított forgalomról,

b) a forgalmi engedélyállományról, és

c) a teljesült bróker engedély állományról

szóló adatokat göngyölítve, a honlapon közzétett formanyomtatványon a Hatóságnak megküldeni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettség határnapja a tárgyév április 30., július 31., október 31. és a tárgyévet követő év február 28. napja.

(3) A vállalkozás köteles naprakész nyilvántartást vezetni az alábbi adatokkal:

a) a haditechnikai eszköz típusa,

b) a haditechnikai eszközmennyisége és értéke,

c) a szállítás dátumai,

d) címzett és végfelhasználó neve és címe, székhelye,

e) amennyiben ismert, a haditechnikai eszköz végfelhasználása, és

f) annak igazolása, hogy a haditechnikai eszközök címzettjét tájékoztatatták a forgalmi engedélyben foglalt kiviteli korlátozásról.

(4) A vállalkozás a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásában rögzített adatokat és kapcsolódó dokumentációt köteles 5 évig megőrizni. A vállalkozás nyilvántartásából a 24. § (1) bekezdésében meghatározott szervek részére szolgáltathat adatot.

22. § (1) A vámhivatal a nem hatályos papír alapú tranzitengedély okmányt köteles bevonni és haladéktalanul visszaküldeni a Hatóság részére. A vállalkozás a fel nem használt papír alapú tranzit engedély okmányokat a Hatóság részére köteles visszaküldeni. A vállalkozás a felhasznált vagy a nem hatályos papír alapú globális és egyedi forgalmi engedély okmányok hiteles másolati példányát köteles megküldeni a Hatóság részére.

(2) A behozatali vámhivatal a 6. melléklet II. pont 2. alpontja és a 8. melléklet II. pont 2. alpontja szerinti Szállítási Tanúsítvány másodpéldányát haladéktalanul köteles megküldeni a Hatóság részére.

23. § A külgazdaságért és a Kárpát-medencei Gazdasági Övezet gazdaságfejlesztéséért felelős miniszter a haditechnikai külkereskedelmi engedélyezési tevékenységről évenként egy alkalommal jelentést tesz a honvédelmi ügyekkel foglalkozó, a rendészeti ügyekkel foglalkozó, a külpolitikai ügyekkel foglalkozó, továbbá a nemzetbiztonsági ügyekkel foglalkozó országgyűlési bizottságoknak.

V. FEJEZET

ELLENŐRZÉS, BÍRSÁGOLÁS

24. § (1) Az e rendeletben szabályozott tevékenység, valamint az engedélyben meghatározott feltételek betartásának ellenőrzésére a Hatóság, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogosult.

(2) A behozatali vámhivatal a globális és egyedi forgalmi engedélyek esetében elvégzi a behozatal és a beérkezés igazolását.

(3) A kiviteli vámhivatal a globális és az egyedi forgalmi engedélyek esetében elvégzi a kivitel és a kiszállítás igazolását.

(4) A vállalkozás a Hatóság vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felhívására tájékoztatást ad a kivitt, behozott, vagy transzferált haditechnikai eszköz végfelhasználóiról és végfelhasználásról. A vállalkozás a Hatóság vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kérésére rendelkezésére bocsátja az ügylet során keletkezett dokumentumokat.

25. § (1) Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/D. §-a szerint kiszabható bírság mértéke:

a) a 10. §, a 21. §, valamint a 22. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség megszegése esetén ötezertől ötvenezer forintig,

b) a 16. § (4) bekezdésének megsértése esetén százezertől egymillió forintig,

c) a 9. § (1) bekezdésében, a 11. § (1) bekezdésében, valamint a 18. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése esetén egymilliótól ötmillió forintig,

d) egyes a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet rendelkezéseinek, továbbá a 12. §-ban és a 17. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése esetén ötmilliótól tízmillió forintig,

e) 14. § (6) és (7) bekezdés, valamint a 15. § (7) és (8) bekezdés szerinti kötelezettség megszegése, a hatóság megtévesztésére alkalmas valótlan adat közlése, valamint az egyes engedélyekben előírt eseti feltételek megszegése esetén ötszázezertől tízmillió forintig

terjedhet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogerős határozatban megállapított bírságot a határozatban megjelölt számlaszámra, a megjegyzés rovatban a határozat számára hivatkozva való utalással kell megfizetni.

(3) Az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetése készpénz-átutalási megbízással vagy átutalással történhet.

VI. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

26. § A Belső Megfelelési Program összeállításához a Hatóság honlapján útmutatót tesz közzé.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba.

(2) Ez a rendelet a hatálybalépése előtt kiadott engedélyek hatályosságát nem érinti.

(3) E rendelet rendelkezéseit az e rendelet hatálybalépéskor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

28. § (1)14 Ez a rendelet

a) az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2005. június 27-i 1236/2005/EK tanácsi rendelet,

b) a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni korlátozó intézkedésekről szóló, 2007. március 27-i 329/2007/EK tanácsi rendelet,

c) a Burmával/Mianmarral szembeni korlátozó intézkedések megújításáról és megerősítéséről, valamint a 817/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 25-i 194/2008/EK tanácsi rendelet, valamint az azt módosító, a Burmával/Mianmarral szembeni korlátozó intézkedések megújításáról és megerősítéséről szóló 194/2008/EK tanácsi rendeletben meghatározott bizonyos korlátozó intézkedések alkalmazásának felfüggesztéséről szóló, 2012. május 14-i 409/2012/EU tanácsi rendelet,

d) az Iránnal szembeni korlátozó intézkedésekről és a 961/2010/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. március 23-i 267/2012/EU tanácsi rendelet és

e) a szíriai helyzetre tekintettel korlátozó intézkedések meghozataláról és a 442/2011/EU rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2012. január 18-i 36/2012/EU tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

(2) Ez a rendelet

a) a fegyverkereskedelem ellenőrzéséről szóló, 2003. június 23-i 2003/468/KKBP tanácsi együttes fellépésnek,

b)15 a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a védelmi vonatkozású termékek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2012. március 22-i 2012/10/EU bizottsági irányelvnek,

c) a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról szóló, 2008. december 8-i 2008/944/KKBP tanácsi közös álláspontnak,

d) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló, 2009. május 6-i 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

e) a 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a védelmi vonatkozású termékek jegyzéke tekintetében történő módosításáról szóló, 2010. november 22-i 2010/80/EU bizottsági irányelvnek,

f) a védelmi vonatkozású termékek Közösségen belüli transzferére vonatkozó feltételek egyszerűsítéséről szóló 2009/43/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikke értelmében a védelmi ipari vállalkozások tanúsításáról szóló, 2011. január 11-i 2011/24/EU bizottsági ajánlásnak, továbbá

g) a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

29. § A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról szóló 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdés c) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:

(A Hivatal külkereskedelmi államigazgatási hatóságként:)

c) eljár a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben, valamint elvégzi a vállalkozások tanúsítását a nemzetközileg vállalt kötelezettségek betartásával, valamint a polgári lőfegyverek és lőszerek kiviteli, behozatali forgalmának és egyes közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatali forgalmának engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben.”

30. § Hatályát veszti a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet.

1. melléklet a 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelethez

A haditechnikai export-import forgalomban engedélyköteles haditechnikai eszközök és szolgáltatások jegyzéke

Általános megjegyzések:

1. A jelen jegyzékben szereplő „kifejezetten katonai” kifejezés a katonai, nemzetbiztonsági, rendvédelmi és rendészeti fogalomkört is tartalmazza.

2. Az „idézőjelben” lévő kifejezések definíciók. Fogalom-meghatározásuk a listának „A listában szereplő kifejezések fogalom meghatározása” című mellékletében található.

3. A vegyi anyagok névvel, és CAS-számmal vannak felsorolva. Az azonos szerkezeti képletű vegyi anyagok (beleértve a hidrátokat is) engedélykötelesek, függetlenül elnevezésüktől és CAS-számuktól. A CAS-számok segítenek annak megállapításában, hogy az adott vegyi anyag vagy keverék engedélyköteles-e, tekintet nélkül a nómenklatúrára. A CAS-szám nem használható egyedi azonosítóként, mivel a felsorolt vegyi anyagok egyes formáinak különböző CAS-számuk van, és a felsorolt vegyi anyagot tartalmazó keverékeknek is különböző CAS-számuk lehet.

4. Lásd még a 428/2009/EK rendeletet a kettős felhasználású termékek transzferére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról.

5. Lásd még „az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről” szóló, az EU Tanácsa által 2005. június 27-én elfogadott 1236/2005/EK rendeletet is.

6. Ahol jelen jegyzékben az angol vagy más idegen nyelven megfogalmazott termék megnevezés (vagy márkanév) szerepel, ott értelemszerűen a magyar nyelvű termék-meghatározás alá eső termék is engedélyköteles.

I. fejezet

(ML 1)

Sima csövű fegyverek 20 mm-nél kisebb kaliberrel, más kézifegyverek és automata fegyverek 12,7 mm (0,50 hüvelyk/inch) vagy kisebb kaliberrel és tartozékok a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek:

a)    puskák, karabélyok, revolverek, pisztolyok, géppisztolyok és géppuskák:

    Megjegyzés:     Az ML1. fejezet a) pontja nem vonatkozik a következőkre:

        a)    az 1938 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok;

        b)    az eredetileg 1890 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok másolatai;

        c)    az 1890 előtt gyártott revolverek, pisztolyok és géppisztolyok és azok másolatai;

b)    sima csövű fegyverek, a következők szerint:

    1.    kizárólag katonai használatra tervezett sima csövű fegyverek;

    2.    más sima csövű fegyverek, a következők szerint:

a)    teljesen automata típushoz tartozó fegyverek;

b)    félautomata és pumpás működtetésű típushoz tartozó fegyverek;

c)    hüvely nélküli lőszerrel működő fegyverek;

d)    a fenti a), b) és c) pontban meghatározott fegyverek hangtompítói, különleges fegyverállványok, csatlakozó (kapcsolódó) elemek, fegyver célzókészülékek és lángrejtők.

1. megjegyzés:     Az ML1. fejezet nem vonatkozik a sport és vadászati célra használt sima csövű fegyverekre, amennyiben azokat nem katonai célra tervezték vagy automata tüzelési módúak.

2. megjegyzés:     Az ML1. fejezet nem vonatkozik a kizárólag vaktöltényhez tervezett tűzfegyverekre és azokra, amelyek nem képesek kilőni semmilyen, az ML3. pontban meghatározott lőszert.

3. megjegyzés:     Az ML1. fejezet nem vonatkozik azokra a fegyverekre, amelyek nem központi gyújtású lőszert használnak és nem teljesen automatikus tüzelési rendszerűek.

4. megjegyzés:     Az ML1. fejezet d) pontja nem vonatkozik az elektronikus képfeldolgozás nélküli legfeljebb négyszeres nagyítású, optikai fegyver célzókészülékekre, amennyiben azokat nem kimondottan katonai felhasználás céljából tervezték vagy alakítottak át.

II. fejezet

(ML 2)

20 mm és ennél nagyobb kaliberű sima csövű fegyverek, más fegyverek és fegyverzetek 12,7 mm-nél (0,5 hüvelyk/inch) nagyobb kaliberrel, tűzvetők és tartozékok, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint:

a)    Ágyúk, tarackok, gépágyúk, aknavetők, páncéltörő (tankelhárító) fegyverek, sorozatvetők, katonai lángszórók, puskák, hátrasiklás nélküli lőfegyverek, sima csövű fegyverek és az ezekhez tartozó lángrejtő eszközök.

1. megjegyzés:    Az ML2. fejezet a) pontja magában foglalja a porlasztókat, adagolókat, tároló tartályokat, és más különlegesen tervezett részegységeket is, amelyek az ML2. fejezet a) pontjában meghatározott berendezések folyékony hajtóanyag tölteteihez használatosak.

2. megjegyzés:    Az ML2. fejezet a) pontja nem vonatkozik a következőkre:

1.    az 1938 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok;

2.    az eredetileg 1890 előtt gyártott puskák (muskéták), karabélyok másolatai.

3. megjegyzés:    Az ML2. fejezet a) pontja nem vonatkozik a legfeljebb 500 m hatótávolságú, kikötött végű, robbanó anyagot vagy kommunikációs csatornát nem tartalmazó kézi indítású, irányított lövedékekre.

b)    Füst, gáz és pirotechnikai vetők vagy generátorok, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek vagy alakítottak át.

Megjegyzés:    Az ML2. fejezet b) pontja nem vonatkozik a jelzőpisztolyra.

c)    Az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkező fegyverirányzékok és fegyverirányzék-rögzítő szerelékek:

1.    kifejezetten katonai használatra tervezték; és

2.    kifejezetten az ML2. fejezet a) pontjában meghatározott fegyverekhez tervezték.

d)    A kifejezetten az ML2. fejezet a) pontjában felsorolt fegyverekhez tervezett fegyverállványok.

III. fejezet

(ML 3)

Lőszerek és mechanikus gyújtószerkezetek, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint:

a)     az ML1., ML2. vagy ML12. pontban meghatározott fegyverek és fegyverzetek lőszerei;

b)     az ML3. fejezet a) pontjában meghatározott, kifejezetten lőszerekhez tervezett gyújtószerkezetek.

1. megjegyzés:     A kifejezetten e célra tervezett, az ML3. fejezetben meghatározott alkatrészek felölelik az alábbiakat:

a)    fém- vagy műanyag termékek, mint például gyújtószerkezetek, lövedék csészék, lőszer hevederek, forgó hevederek és lőszerek fém alkatrészei;

b)    biztosító és élesítő eszközök, gyújtószerkezetek, szenzorok és robbantást kiváltó eszközök;

c)    egyszeri működésű, nagy teljesítményű tápegységek;

d)    éghető töltényhüvelyek;

e)    lőszerek, többek között kazettás aknák, bombák és végfázis-vezérlésű lövedékek.

2. megjegyzés:     Az ML3. fejezet a) pontja nem vonatkozik azon lőszerre, amely lövedék nélkül kerül leperemezésre (vaktöltény), valamint az átlyuggatott lőporkamrás vaklőszerre.

3. megjegyzés:     Az ML3. fejezet nem vonatkozik azon lőszerre, amelyet kifejezetten az alábbi célra terveztek:

a)    jelzés;

b)    madárriasztás; vagy

c)    olajkút gázfáklya begyújtása.

IV. fejezet

(ML 4)

Bombák, torpedók, nem irányított és irányított rakéták, más robbanó eszközök és töltetek, valamint a hozzájuk tartozó eszközök és részegységek a következő felsorolás szerint, továbbá a kifejezetten azokhoz tervezett alkatrészek:

NB 1:    Az irányítás és navigáció eszközei vonatkozásában lásd az ML11. fejezetet.

NB 2:     A légi járművek rakétavédelmi rendszerei vonatkozásában (AMPS) lásd az ML4. fejezet c) pontját.

a)    Kifejezetten katonai célra kifejlesztett bombák, torpedók, gránátok, füst/köd gránátok, nem irányított rakéták (reaktív töltetek), aknák, irányított rakéták, mélységi robbanó töltetek, romboló eszközök, romboló készletek, pirotechnikai eszközök, töltetek és szimulátorok (berendezések, amelyek a felsorolt eszközök jellemzőit szimulálják).

Megjegyzés:    Az ML4. fejezet a) pontja magában foglal:

a)    füst/köd gránátokat, gyújtóbombákat, gyújtóbombákat és robbanó eszközöket;

b)    rakétahajtómű fúvókákat és visszatérő szerkezetek orrkúpjait.

b)    Az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkező berendezések:

1.    kifejezetten katonai felhasználásra tervezték; és

2.    kifejezetten az alábbiak bármelyikével összefüggő 'tevékenység' céljára tervezték:

a)    az ML4. fejezet a) pontjában meghatározott eszközök valamelyike; vagy

b)    rögtönzött robbanószerkezetek (IED-k).

Műszaki megjegyzés:

Az ML4. fejezet b) pont 2. alpont b) alpontjának alkalmazásában a 'tevékenység' a következőkre vonatkozik: kezelés, indítás, telepítés, irányítás, leszerelés, robbantás, működtetés, egyszeri üzemeltetésre való energiaellátás, csapdává alakítás, zavarás, keresés, felfedés, leállítás vagy megsemmisítés.

1. megjegyzés:     Az ML4. fejezet b) pontja magában foglal:

a)    mobil gázcseppfolyósító berendezést, amely naponta min. 1.000 kg gáznak a folyékony alakban történő előállítására alkalmas;

b)    úszóképes villamos vezetéket, amely mágneses aknák felszedésére alkalmas.

2. megjegyzés:     Az ML4. fejezet b) pontja nem vonatkozik azokra a kézi készülékekre, amelyeket kizárólag fém tárgyak kimutatására terveztek és nem képesek megkülönböztetni az aknákat más fém tárgyaktól.

c)    Légi járművek rakétavédelmi rendszerei (AMPS).

Megjegyzés:    Az ML4. fejezet c) pontja nem vonatkozik az alábbiak mindegyikével rendelkező AMPS-ekre:

a)    az alábbi rakétajelző érzékelők bármelyike:

1.    100 és 400 nm közötti érzékelési csúcsteljesítménnyel rendelkező passzív érzékelők; vagy

2.    aktív pulzált doppler rakétajelző érzékelők;

b)    ellentevékenységet generáló kiszóró rendszerek;

c)    látható és infravörös jelet egyaránt kibocsátó világítótöltetek a föld-levegő rakéták eltérítésére; és

d)    „polgári légi járműre” felszerelt AMPS, amely az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkezik:

1.    Az AMPS csak olyan konkrét „polgári légi járművön” működtethető, amelybe az adott konkrét AMPS-t beszerelték, és amely rendelkezik az alábbiak valamelyikével:

a)    polgári típusú minősítéssel; vagy

b)    azzal egyenrangú, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által elismert okmánnyal;

2.    az AMPS a „szoftverhez” való jogosultatlan hozzáférés megakadályozására szolgáló védelmet alkalmaz; és

3.    az AMPS rendelkezik olyan aktív mechanizmussal, amely megakadályozza a rendszer működését, ha azt eltávolították abból a „polgári légi járműből”, amelyikbe eredetileg beszerelték.

V. fejezet

(ML 5)

Kifejezetten katonai célra terveztt tűzvezető, és kapcsolódó készültségi és riasztó eszközök, továbbá a kapcsolódó rendszerek, teszt és illesztő és ellentevékenység berendezései és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és szerelvények a következők szerint:

a)    fegyverirányzékok, bombavető számítógépek, lövegbemérő irányzó berendezések és fegyverzet irányító rendszerek;

b)    cél-felderítő, -megjelölő, távolságmérő, megfigyelő vagy rávezető rendszerek; felderítés, adatfúzió, felismerés vagy azonosítás berendezései és szenzor integrációs berendezések;

c)    az ML5. fejezet a) és b) pontjában meghatározott eszközök elleni ellentevékenység eszközei;

Megjegyzés: Az ML5. fejezet c) pontjának alkalmazásában az ellentevékenység eszközei közé tartoznak a felderítő berendezések is.

d)    az ML5. fejezet a), b) vagy c) pontjában meghatározott eszközök kipróbálásához vagy illesztéséhez használatos berendezések, amelyeket kifejezetten e célra terveztek.

VI. fejezet

(ML 6)

Szárazföldi járművek és részegységeik, a következők szerint:

NB:     Az irányítás és navigáció eszközei, lásd az ML11. fejezetet.

a)    Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy arra átalakított szárazföldi járművek és részegységeik.

    Műszaki megjegyzés:

    Az ML6. fejezet a) pontja alkalmazásában a szárazföldi járművek kifejezés magában foglalja a pótkocsikat is.

b)    Egyéb szárazföldi járművek és részegységeik, a következők szerint:

1.    Összkerék-meghajtású, terepjáró képességgel rendelkező járművek, amelyeket a III. szint (lásd NIJ 0108.01, 1985. szeptember, vagy a megfelelő nemzeti szabványt) szerinti vagy annál jobb ballisztikai védelmi képességet biztosító anyagokkal vagy részegységekkel gyártottak vagy láttak el.

2.    Az alábbi tulajdonságok mindegyikével rendelkező részegységek:

a)    kifejezetten az ML6. fejezet b) pont 1. alpontjában meghatározott járművekhez tervezték; és

b)    a III. szint (lásd NIJ 0108.01, 1985. szeptember, vagy a megfelelő nemzeti szabványt) szerinti vagy annál jobb ballisztikai védelmi képességet biztosít.

NB:     Lásd még az ML13. fejezet a) pontját.

1. megjegyzés:     Az ML6. fejezet a) pontja magában foglalja az alábbiakat:

a)    harckocsik és más katonai fegyverzettel ellátott járművek, valamint fegyverek rögzítésre szolgáló előkészítéssel, vagy aknatelepítő, vagy az ML4. fejezetben meghatározott lőszerek indítására szolgáló eszközökkel ellátott katonai járművek;

b)    páncélozott járművek;

c)    kétéltű és mély gázló képességgel rendelkező járművek;

d)    műszaki mentő járművek, lőszer vagy fegyverrendszerek, vontatásra vagy szállításra használt járművek, valamint a rakomány kezelésére szolgáló berendezések/eszközök.

2. megjegyzés:     Az ML6. fejezet a) pontjában meghatározott szárazföldi jármű kifejezetten katonai használatra történő átalakítása együtt jár olyan szerkezeti, elektromos vagy mechanikai változtatással, amely magában foglal egy vagy több kifejezetten katonai felhasználásra tervezett részegységet. Ilyen részegységek az alábbiak:

a)    pneumatikus kerékköpeny, amelyet kifejezetten lövedékálló tulajdonsággal terveztek;

b)    az alapvető fontosságú részek páncélozott védelme (pl. üzemanyagtartály vagy járműkabin);

c)     különleges megerősítések fegyverzet felszereléséhez vagy rögzítéséhez;

d)    világítás, elsötétítés esetére.

3. megjegyzés:     Az ML6. fejezet nem vonatkozik az olyan polgári gépkocsikra vagy teherautókra, amelyeket pénz- vagy értékszállításra terveztek vagy alakítottak át, és páncélzattal vagy ballisztikai védelemmel láttak el.

VII. fejezet

(ML 7)

Vegyi vagy biológiai mérgező harcanyagok, „tömegoszlató harcanyagok”, radioaktív anyagok, kapcsolódó berendezések, összetevők és anyagok a következők szerint:

a)    „Háborús felhasználáshoz igazított” biológiai vagy radioaktív harcanyagok, amelyek képesek emberekben vagy állatokban sérülést okozni, berendezésekben, növényi kultúrákban vagy a környezetben kárt tenni.

b)     Vegyi harcanyagok (CW), beleértve:

1.    idegrendszerre ható vegyi harcanyagok:

a)    O-alkil (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt) alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) - fluorfoszfonátok, úgymint:

    Szarin (GB): O-izopropil-metil-fluorfoszfonát (CAS 107-44-8); és

    Szomán (GD): O-pinakolil-metil-fluorfoszfonát (CAS 96-64-0);

b)    O-alkil (legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt) N,N-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) amino-ciánfoszfátok, úgymint:

    Tabun (GA): O-etil N,N-dimetilamino-cianfoszfát (CAS 77-81-6);

c)    O-alkil (H vagy legfeljebb 10 szénatomot tartalmazó lánc, beleértve a cikloalkilt), S-2-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil)-aminoetil alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) foszfonotiolátok és megfelelő alkilált és protonált sók, úgymint:

    VX: O-etil S-2-diizopropilaminoetil metiltiolfoszfonát (CAS 50782-69-9);

2.    hólyaghúzó vegyi harcanyagok:

a)    kénmustárok, úgymint:

    1.    2-klóretil-klórmetilszulfid (CAS 2625-76-5);

2.    bisz(2-klóretil)szulfid (CAS 505-60-2);

3.    bisz(2-klóretiltio)metán (CAS 63869-13-6);

4.    1,2-bisz(2-klóretiltio)etán (CAS 3563-36-8);

5.    1,3-bisz(2-klóretiltio)-n-propán (CAS 63905-10-2);

6.    1,4-bisz(2-klóretiltio)-n-bután (CAS 142868-93-7);

7.    1,5-bisz(2-klóretiltio)-n-pentán (CAS 142868-94-8);

8.    bisz(2-klóretil-tiometil)éter (CAS 63918-90-1);

9.    bisz(2-klóretil-tioetil)éter (CAS 63918-89-8);

b)    hólyaghúzó harci gázok (luizitok), úgymint:

1.    2-klórvinil-arzindiklorid (CAS 541-25-3);

2.    trisz(2-klórvinil)arzin (CAS 40334-70-1);

3.    bisz(2-klórvinil)arzinklorid (CAS 40334-69-8);

    c)    nitrogénmustárok, úgymint:

1.    HN1: bisz(2-klóretil)etilamin (CAS 538-07-8);

2.    HN2: bisz(2-klóretil)metilamin (CAS 51-75-2);

3.    HN3: trisz(2-klóretil)amin (CAS 555-77-1);

3.    cselekvőképességet akadályozó vegyi harcanyagok, úgymint:

3-kvinuklidinil-benzilát (BZ) (CAS 6581-06-2);

4.    lombtalanító (defoliáns) vegyi harcanyagok, úgymint:

a)    butil 2-klóro-4-fluorofenoxiacetát (LNF);

b)    2,4,5-triklórfenoxi ecetsav (CAS 93-76-5) keverve 2,4-diklórfenoxi ecetsavval (CAS 94-75-7) [Agent Orange (CAS 39277-47-9)];

c)    CW bináris prekurzorok és kulcs prekurzorok a következők szerint:

1.     alkil [metil, etil, n-propil vagy izopropil foszfonil-difluorid, mint

    DF: metil-foszfonil-difluorid (CAS 676-99-3)];

2.     o.-alkil (amelyben a H egyenlő vagy kevesebb mint C10, beleértve a cikloalkilt) O-2-dialkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) aminoetil alkil (metil, etil, n-propil vagy izopropil) foszfonitok és megfelelő alkilált és protonált sók, úgymint:

    QL: O-etil O-2-diizopropilamino-etil-metilfoszfonit (CAS 57856-11-8);

3.    klórszarin: O-izopropil-metilklórfoszfonát (CAS 1445-76-7);

4.    klórszomán: O-pinakolil-etilklórfoszfonát (CAS 7040-57-5).

d)    „Tömegoszlató anyagok”, aktív összetevőkből álló vegyi anyagok és azok kombinációi, beleértve:

1.    á-bromofenilacetonitril, (á-bromobenzil-cianid) (CA) (CAS 5798-79-8);

2.     [(2-klórfenil) metilén] propándinitril, (o-klórbenzilidénmalononitril) (CS) (CAS 2698-41-1);

3.    2-klór-1-feniletanon, fenacil-klorid (ů-kloracetofenon) (CN) (CAS 532-27-4);

4.    dibenz-(b,f)-1,4-oxazepin (CR) (CAS 257-07-8);

5.    10-klór-5,10-dihidrofenarzin, (fenarzin klorid), (Adamzit), (DM) (CAS 578-94-9);

6.    N-Nonanoylmorfolin, (MPA) (CAS 5299-64-9).

1. megjegyzés:    Az ML7. fejezet d) pontja nem vonatkozik azokra a tömegoszlató harcanyagokra, amelyek kiszerelése egyedi és személyes önvédelemre szolgál.

2. megjegyzés:    Az ML7. fejezet d) pontja nem vonatkozik az élelmiszertermelési és gyógyászati célokra azonosított és csomagolt aktív összetevőkből álló vegyi anyagokra és azok kombinációira.

e)    A következőkben felsoroltak bármelyikének és a kimondottan azokhoz tervezett részegységek szétterítésére tervezett vagy átalakított, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések:

1.    az ML7. fejezet a), b) vagy d) pontjaiban meghatározott anyagok; vagy

2.    az ML7. fejezet c) pontja alatt felsorolt prekurzorokból készült vegyi harcanyagok.

f)    Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított védelmi és mentesítő berendezések, részegységek és vegyi keverékek a következők szerint:

1.    az ML7. fejezet a), b) vagy d) pontjában felsorolt anyagok elleni védelem céljára tervezett vagy átalakított berendezések és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

2.    az ML7. fejezet a) vagy b) pontja alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények vegyi mentesítésére tervezett vagy átalakított berendezések és azok részegységei;

3.    kifejezetten az ML7. fejezet a) vagy b) pontja alatt felsorolt anyagokkal szennyezett létesítmények mentesítésére kifejlesztett vagy előállított vegyi keverékek.

Megjegyzés:     Az ML7. fejezet f) pont 1. alpontja magában foglalja a következőket:

    a) a kifejezetten nukleáris, biológiai és vegyi szűrésre tervezett, vagy átalakított légkondicionáló berendezések;

    b) védőruházat.

NB:     A polgári gázálarcok, védő- és fertőtlenítő felszerelésekről további részletek a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A004. pontjában is találhatók.

g)    Az ML7. fejezet a), b) vagy d) pontjában meghatározott harcanyagok felderítésére vagy azonosítására tervezett vagy átalakított, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések továbbá kifejezetten az azokhoz tervezett részegységek.

    Megjegyzés:     Az ML7. fejezet g) pontja nem vonatkozik a személyi sugárzásmérő doziméterekre.

NB:     Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A004. pontját.

h)    A kifejezetten az ML7. fejezet b) pontjában meghatározott vegyi harcanyagok érzékelésére vagy azonosítására tervezett vagy feldolgozott „biopolimerek” és az ezek előállításához használt specifikus sejtkultúrák.

i)    Vegyi harcanyagok semlegesítésére vagy lebontására szolgáló „biokatalizátorok” és azok biológiai rendszerei a következők szerint:

1.    a kifejezetten az ML7. fejezet b) pontjában meghatározott vegyi harcanyagok semlegesítésére és lebontására tervezett „biokatalizátorok”, amelyek a biológiai rendszerek irányított laboratóriumi szelekciója, vagy genetikai manipulációja eredményeként jönnek létre;

2.    biológiai rendszerek, amelyek tartalmazzák az ML7. fejezet i) pont 1. alpontjában meghatározott „biokatalizátorok” előállításához szükséges specifikus genetikai információt az alábbiak szerint:

a)    „expressziós vektorok”;

b)    vírusok;

c)    sejtkultúrák.

1. megjegyzés:     Az ML7. fejezet b) és d) pontjai nem vonatkoznak a következőkre:

a)    cianogén-klorid (CAS 506-77-4); Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450.a.5. pontját.

b)    hidrogén-cianid (CAS 74-90-8);

c)    klór (CAS 7782-50-5);

d)    karbonil klorid (foszgén) (CAS 75-44-5); Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450.a.4. pontját.

e)    difoszgén (triklórmetil-klórformiát) (CAS 503-38-8);

f)    2004 óta nem használatos;

g)    xylyl bromide, ortho: (CAS 89-92-9), meta: (CAS 620-13-3), para: (CAS 104-81-4);

h)     benzil-bromid (CAS 100-39-0);

i)    benzil-jodid (CAS 620-05-3);

j)    brómaceton (CAS 598-31-2);

k)    cianogén-bromid (CAS 506-68-3);

l)    bróm metil-etil-keton (CAS 816-40-0);

m)    klóraceton (CAS 78-95-5);

n)    etil-jódacetát (CAS 623-48-3);

o)    jódaceton (CAS 3019-04-3);

p)    klórpikrin (CAS 76-06-2). Lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C450.a.7. pontját.

2. megjegyzés:     Az ML7. fejezet h) pontjában és i) pont 2. alpontjában meghatározott sejtkultúrák és biológiai rendszerek kizárólagosak és ezek az alpontok nem vonatkoznak a polgári célt szolgáló sejtekre vagy biológiai rendszerekre, amelyeket például a mezőgazdaságban, gyógyszeriparban, egészségügyben, állatgyógyászatban, környezetvédelemben, hulladék feldolgozásban vagy élelmiszeriparban alkalmaznak.

VIII. fejezet

(ML 8)

„Energiahordozó anyagok” és kapcsolódó összetevők, a következők szerint:

1. NB:     Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C011. pontját.

2. NB:     Töltetekért és eszközökért lásd az ML4. pontot, valamint a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A008. pontját.

Technikai megjegyzés:

1. Az ML8. fejezet alkalmazásában a keverék két vagy több anyag összetételét jelenti, amelyek közül legalább az egyik az ML8. pontban szerepel.

2.    Ez a lista az ML8. pontban szereplő minden anyagra vonatkozik, még akkor is, ha nem a feltüntetett alkalmazásra szolgál (pl. a TAGN főképpen robbanóanyagként használatos, de üzemanyagként vagy oxidálószerként is ismert).

a)    „Robbanóanyagok” és azok keverékei:

1.    ADNBF (aminodinitrobenzofuroxan vagy 7-amino-4,6-dinitrobenzofurazán-1-oxide) (CAS 97096-78-1);

2.    BNCP [cisz-bisz (5-nitrotetrazolato) tetra amin-kobalt (III) perklorát] (CAS 117412-28-9);

3.    CL-14 (diamino dinitrobenzofuroxan vagy 5,7-diamino-4,6-initrobenzofurazán-1-oxid) (CAS 117907-74-1);

4.     CL-20 (HNIW vagy hexanitrohexaazaisowurtzitane) (CAS 135285-90-4); CL-20 klatrátjai (lásd még VIII. fejezet g) „Perkurzorok” 3. és 4. alpontjait);

5.    CP [2-(5-cianotetrazoláto) penta amin-kobalt (III) perklorát] (CAS 70247-32-4);

6.    DADE (1,1-diamino-2,2-dinitroetilén, FOX7) (CAS 145250-81-3);

7.    DATB (diaminotrinitrobenzol) (CAS 1630-08-6);

8.    DDFP (1,4-dinitrodifurazanopiperazin);

9.    DDPO (2,6-diamino-3,5-dinitropirazin-1-oxid, PZO) (CAS 194486-77-6);

10.    DIPAM (3,3'-diamino-2,2',4,4',6,6'-hexanitrobiphenyl vagy dipicramide)(CAS 17215-44-0);

11.    DNGU (DINGU vagy dinitroglikoluril) (CAS 55510-04-8);

12.    furazanok a következők szerint:

    a)    DAAOF (diaminoazoxifurazan);

    b)    DAAzF (diaminoazofurazan) (CAS 78644-90-3);

13.    HMX és változatai az alábbiak szerint:

    a)    HMX (ciklotetrametilén-tetranitramin, oktahidro-1,3,5,7-tetranitro-1,3,5,7-tetrazokin, 1,3,5,7-tetranitro-1,3,5,7-tetraza-cikloktán, oktogén) (CAS 2691-41-0);

    b)    HMX difluoroaminált analógjai;

    c)    K-55 (2,4,6,8-tetranitro-2,4,6,8-tetraazabiciklo [3,3,0]-oktanon-3, tetranitroszemiglikouril vagy keto-biciklikus HMX) (CAS 130256-72-3);

14.    HNAD (hexanitroadamantán) (CAS 143850-71-9);

15.     HNS (hexanitrosztilbén) (CAS 20062-22-0);

16.    Imidazolok, a következők szerint:

a)     BNNII [oktahidro-2,5-bisz(nitroimino)imidazo (4,5-d)imidazol];

b)     DNI (2,4-dinitroimidazole) (CAS 5213-49-0);

c)     FDIA (1-fluoro-2,4-dinitroimidazol);

d)     NTDNIA [N-(2-nitrotriazolo)-2,4-dinitroimidazol];

e)     PTIA (1-pikril-2,4,5-trinitroimidazol);

17.    NTNMH [1-(2-nitrotriazolo)-2-dinitrometilén hidrazin];

18.    NTO (ONTA vagy 3-nitro-1,2,4-triazol-5-on) (CAS 932-64-9);

19.    Polinitrokubánok több mint négy nitro csoporttal;

20.    PYX [2,6-Bisz(pikrilamino)-3,5-dinitropiridin] (CAS 38082-89-2);

21.    RDX és változatai:

a)    RDX (ciklotrimetilén-trinitramin, ciklonit, T4, hexahidro-1,3,5- trinitro-1,3,5-triazin, 1,3,5-trinitro-1,3,5-triaza-ciklohexén, hexogén) (CAS 121-82-4);

b)    Keto-RDX (K-6 vagy 2,4,6-trinitro-2,4,6-triazaciklohexanon) (CAS 115029-35-1);

22.    TAGN (triamino-guanidin-nitráte) (CAS 4000-16-2);

23.    TATB (triamino-trinitrobenzol) (CAS 3058-38-6) [lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 7. alpontját];

24.    TEDDZ [3,3,7,7-tetrabisz(difluoroamine) oktahidro-1,5-dinitro-1,5-diazocin];

25.    Tetrazolok a következők szerint:

a)    NTAT (nitrotriazol aminotetrazol);

b)    NTNT [1-N-(2-nitrotriazolo)-4-nitrotetrazol];

26.    Tetril (trinitrofenil-metilnitramin) (CAS 479-45-8);

27.    TNAD (1,4,5,8-tetranitro-1,4,5,8-tetraazadekalin) (CAS 135877-16-6) (lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 6. alpontját);

28.    TNAZ (1,3,3-trinitroazetidin) (CAS 97645-24-4) [lásd még a VIII. fejezet g) „Prekurzorok” 2. alpontját];

29.    TNGU (SORGUYL vagy tetranitroglikoluril) (CAS 55510-03-7);

30.    TNP (1,4,5,8-tetranitro-piridazino[4,5-d] piridazin) (CAS 229176-04-9);

31.    Triazinok a következők szerint:

a)    DNAM (2-oxi-4,6-dinitroamino-s-triazin) (CAS 19899-80-0);

b)    NNHT (2-nitroimino-5-nitro-hexahidro-1,3,5-triazin) (CAS 130400-13-4);

32.    Triazolok a következők szerint:

a)    5-azido-2-nitrotriazol;

b)    ADHTDN (4-amino-3,5-dihidrazino-1,2,4-triazol dinitramid) (CAS 1614-08-0);

c)    ADNT (1-amino-3,5-dinitro-1,2,4-triazol);

d)    BDNTA [(bisz-dinitrotriazol)amin];

e)    DBT (3,3'-dinitro-5,5-bi-1,2,4-triazol) (CAS 30003-46-4);

f)    DNBT (dinitrobisztriazol) (CAS 70890-46-9);

g)    2010 óta nem használatos;

h)    NTDNT [1-N-(2-nitrotriazolo) 3,5-dinitrotriazol];

i)    PDNT (1-pikril-3,5-dinitrotriazol);

j)    TACOT (tetranitrobenzotriazolobenzotriazol) (CAS 25243-36-1);

33.    az ML8. fejezet a) pontja alatt fel nem sorolt robbanóanyagok, amelyek a következő jellemzők bármelyikével rendelkeznek:

a)    maximális sűrűségnél a 8.700 m/s értéket meghaladó detonációs sebesség, vagy

b)    a 34 Gpa (340 kbar) értéket meghaladó detonációs nyomás;

34.    az ML8. fejezet a) pontja alatt fel nem sorolt szerves robbanóanyagok, amelyek a következő jellemzők mindegyikével rendelkeznek:

a)    a detonációs nyomás eléri vagy meghaladja a 25 Gpa (250 kbar) értéket, valamint

b)    523°K (250°C) vagy magasabb hőmérsékletnél 5 percnyi vagy hosszabb időtartamig stabilak maradnak;

b)    „Hajtóanyagok”:

1.    az ENSZ „UN 1.1” osztályába tartozó bármely szilárd „hajtóanyag”, amelynek elméleti specifikus impulzusa (szabványos feltételek között) több mint 250 másodperc a nem fémezett vagy több mint 270 másodperc az alumíniumozott kompozíciók esetében;

2.    az ENSZ „UN 1.3.” osztályába tartozó bármely szilárd „hajtóanyag”, amelynek elméleti specifikus impulzusa (szabványos feltételek között) több mint 230 másodperc a nem halogénezett, 250 másodperc a nem fémes kompozíciók, és 266 másodperc a fémes kompozíciók esetében;

3.    „hajtóanyagok”, amelyek erőállandója nagyobb, mint 1.200 kJ/kg;

4.    „hajtóanyagok”, amelyek 38 mm/s stabil egyenes vonalú égési sebességet képesek fenntartani szabványos feltételek között (késleltetett egyes szál formájában mérve) 68,9 bar (6,89 MPa) nyomáson és 294 K (21 °C) hőmérsékleten;

5.    elasztomerrel módosított, öntött, kétbázisú „hajtóanyag” (EMCDB), amelynek nyújthatósága maximális nyomáson, 233 K (– 40 °C) hőmérsékleten az 5%-ot meghaladja;

6.    bármely egyéb „hajtóanyag”, amely az ML8. fejezet a) pontja alatt meghatározott összetevőt tartalmaz;

7.    az EU közös katonai listájában máshol nem említett, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett „hajtóanyagok”;

c)    „Pirotechnikai eszközök”, üzemanyagok és kapcsolódó összetevőik a következők szerint és azok keverékei:

1.    kifejezetten katonai célra kifejlesztett repülőgép-üzemanyagok;

2.    Alane (alumínium hidrid) (CAS 7784-21-6);

3.    karboránok; dekaboránok (CAS 17702-41-9); pentaboránok (CAS 19624-22-7 és 18433-84-6) és azok származékai;

4.    hidrazin és származékai, [lásd még az ML8. fejezet d) pont (oxidáló hidrazin származékok) 8. és 9. alpontját]:

a)    hidrazin (CAS 302-01-2) 70 % és magasabb koncentrációban;

b)    monometil hidrazin (CAS 60-34-4);

c)    szimmetrikus dimetil hidrazin (CAS 540-73-8);

d)    nem-szimmetrikus dimetil hidrazin (CAS 57-14-7);

5.    fémes üzemanyagok részecske formában, amelyek lehetnek gömbszerűek, atomizáltak, szferoidok, pikkelyesek vagy őröltek, melyek legalább 99 %-ot tartalmaznak az alábbi anyagok bármelyikéből:

a)    a következő fémek és azok keverékei:

1.    berillium (CAS 7440-41-7) 60 ěm-nel kisebb részecskemérettel;

2.    vaspor (CAS 7439-89-6) 3 ěm vagy kisebb reszecskemérettel vasoxidból hidrogénnel végzett redukciós gyártással előállítva;

b)    az alábbi összetevőket tartalmazó keverékek:

1.    cirkónium (CAS 7440-67-7), magnézium (CAS 7439-95-4) vagy ezek ötvözetei 60 µm-nél kisebb részecskemérettel; vagy

2.    bór (CAS 7440-42-8) vagy bór-karbid (CAS 12069-32-8) üzemanyagok 85%-os vagy magasabb tisztasággal és 60 µm-nél kisebb részecske mérettel;

6.    kifejezetten lángszórókban vagy gyújtóbombákban történő felhasználáshoz összeállított, szénhidrogén üzemanyagoknál alkalmazott „sűrítőket”, pl. fém sztearátokat vagy palmátokat [pl. octal (CAS 637-12-7)], valamint M1, M2, és M3 sűrítőket tartalmazó katonai anyagok;

7.    perklorátok, klorátok és kromátok, fémporral, vagy más nagy hatóerejű üzemanyag adalékokkal;

8.    gömbösített alumíniumpor (CAS 7429-90-5) 60 µm vagy kisebb részecskemérettel, legalább 99 %-os alumínium tartalmú anyagból;

9.    titánium szubhidrid (TiHn), amelynek sztöchiometriai egyenértéke n = 0,65–1,68.

1. megjegyzés: Az ML8. fejezet c) pont 1. alpontjában felsorolt repülőgép-üzemanyagok végtermékek, nem összetevők.

2. megjegyzés: Az ML8. fejezet c) pont 4. alpont a) pontja a kifejezetten korrózió csökkentésére szolgáló hidrazin keverékekre nem vonatkozik.

3. megjegyzés: Az ML8. fejezet c) pont 5. alpontját a robbanóanyagokra és üzemanyagokra alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a fémeket vagy ötvözeteket alumíniumba, magnéziumba, cirkóniumba vagy berilliumba kapszulázták-e.

4. megjegyzés: Az ML8. fejezet c) pont 5. alpont b) pont 2. alpontja a bór-10-zel dúsított bórra és bórkarbidra (20%-nál magasabb bór-10 tartalommal) nem vonatkozik.

5. megjegyzés: Az ML8. fejezet c) pont 5. alpont b) pontja csak a részecske formában lévő fémes üzemanyagokra vonatkozik abban az esetben, ha azokat más anyagokkal összekeverik olyan katonai célú keverékek előállítása érdekében, mint például a folyékony, sűrű szuszpenziójú hajtóanyagok, a szilárd hajtóanyagok és a pirotechnikai keverékek.

d)    A következő oxidánsok és azok keverékei:

1.    ADN (ammónium dinitramid vagy SR 12) (CAS 140456-78-6);

2.    AP (ammónium perklorát) (CAS 7790-98-9);

3.    fluorgáznak a következőkben felsoroltak valamelyikével alkotott elegyei:

a)    egyéb halogének;

b)    oxigén; vagy    

c)    nitrogén;

1. megjegyzés:     Az ML8. fejezet d) pont 3. alpontja nem vonatkozik a klór-trifluoridra (CAS 7790-91-2).

2. megjegyzés:     Az ML8. fejezet d) pont 3. alpontja nem vonatkozik a gázállapotú nitrogén-trifluoridra (CAS 7783-54-2).

4.    DNAD (1,3-dinitro-1,3-diazetidin) (CAS 78246-06-7);

5.    HAN (hidroxil-ammónium-nitrát) (CAS 13465-08-2);

6.    HAP (hidroxil-ammónium-perklorát) (CAS 15588-62-2);

7.    HNF (hidrazinium nitroformát) (CAS 20773-28-8);

8.    hidrazin nitrát (CAS 37836-27-4);

9.    hidrazin perklorát (CAS 27978-54-7);

10.    folyékony oxidáló szerek, gátolt vörösfüstös salétromsavból (IRFNA) (CAS 8007-58-7) összeállítva, vagy azt tartalmazva.    

Megjegyzés: Az ML8. fejezet d) pont 10. alpontja a nem gátolt vörösfüstös salétromsavra nem vonatkozik.

e)    Kötőanyagok, lágyítók, monomerek és polimerek a következők szerint:

1.    AMMO (azidometilmetiloxetán és annak polimerjei) (CAS 90683-29-7) [lásd még az ML8. fejezet g) pont (Prekurzorok) 1. alpontját];

2.    BAMO (bisazidometiloxetán és annak polimerjei) (CAS 17607-20-4) [lásd még az ML8. fejezet g) pontjának (Prekurzorok) 1. alpontját];

3.    BDNPA [bis (2,2-dinitropropil)acetal] (CAS 5108-69-0);

4.    BDNPF [bis (2,2-dinitropropil)formal] (CAS 5917-61-3);

5.    BTTN (butanetrioltrinitrate) (CAS 6659-60-5) [lásd még az ML8. fejezet g) pontjának (Prekurzorok) 8. alpontját];

6.    kifejezetten katonai felhasználásra kifejlesztett és a következők közül bármelyiket tartalmazó energetikai monomerek, lágyítók vagy polimerek:

a)    nitrocsoportok;

b)    azidocsoportok;

c)    nitrát-csoportok;

d)    nitraza-csoportok; vagy

e)    difluoroamino csoportok;

7.    FAMAO (3-difluoroaminometil-3-azidometil oxetane) és annak polimerjei;

8.    FEFO [bisz-(2-fluoro-2,2-dinitroetil) formal] (CAS 17003-79-1);

9.    FPF-1 (poly-2,2,3,3,4,4-hexafluoropentane-1,5-diol formal) (CAS 376-90-9);

10.    FPF-3 (poly-2,4,4,5,5,6,6-heptafluoro-2-tri-fluorometil-3-oxaheptane 1,7-diol formal);

11.    GAP (glicidilazid polimer) (CAS 143178-24-9) és annak származékai;

12.    HTPB (hidroxil végződésű polibutadién) egy hidroxil viszonyszámmal, amely egyenlő vagy nagyobb, mint 2,2 és egyenlő vagy kisebb, mint 2,4, 0,77 meq/g-nál kisebb hidroxil értékkel, amelynek viszkozitása kevesebb, mint 47 poise 30 °C hőmérsékleten (CAS 69102-90-5);

13.    kevesebb mint 10.000 molekula súlyú, alkohol-funkciós csoportot tartalmazó poli(epiklórhidrin) a következők szerint:

a)    poli(epiklórhidrindiol);

b)    poli(epiklórhidrintriol);

14.    NENA-k (nitratoetilnitramin elegyek) (CAS 17096-47-8, 85068-73-1, 82486-83-7, 82486-82-6 és 85954-06-9);

15.    PGN [poli-GLYN, poliglicidilnitrát vagy poli(nitratometil oxirane)] (CAS 27814-48-8);

16.    Poli-NIMMO (poli nitratometilmetiloxetán) vagy poli-NMMO [poli(3-Nitratometil-3-metiloxetane)] (CAS 84051-81-0);

17.    Polinitro-orto-karbonátok;

18.    TVOPA [1,2,3-trisz(1,2-bis((difluoroamino))etoxi) propán vagy trisz vinoxi propán melléktermék] (CAS 53159-39-0).

f)    „Adalékanyagok” a következők szerint:

1.    lúgos réz-szalicilát (CAS 62320-94-9);

2.    BHEGA [bis-(2-hidroxietil) glikolamid] (CAS 17409-41-5);

3.    BNO (butadién-nitril-oxid) (CAS 9003-18-3);

4.    ferrocén származékok a következők szerint:

a)    butacén (CAS 125856-62-4);

b)    katocén (2,2-bis-etilferrocenil propán) (CAS 37206-42-1);

c)    ferrocén-karboxilsavak, beleértve az alábbiakat:

ferrocén-karboxilsav (CAS 1271-42-7)

1,1’-ferrocén-dikarboxilsav (CAS 1293-87-4);

d)    n-butil-ferrocén (CAS 31904-29-7);

e)    más polimer ferrocén származékok mellékterméke;

5.    ólom-béta-reszorcilát (CAS 20936-32-7);

6.    ólom-citrát (CAS 14450-60-3);

7.    béta-reszorcilátok vagy szalicilátok ólom-réz kelátjai (CAS 68411-07-4);

8.    ólom-malát (CAS 19136-34-6);

9.    ólom-szalicilát (CAS 15748-73-9);

10.    ólom-sztanát (CAS 12036-31-6);

11.    MAPO [tris-1-(2-methyl)aziridinyl phosphine oxide] (CAS 57-39-6) BOBBA8 [bis(2-methyl aziridinyl) 2-(2-hydroxypropanoxy) propylamino phosphine oxide]; és más MAPO származékok;

12.    metil BAPO [bisz(2-metil aziridinil) metilamino foszfin-oxid] (CAS 85068-72-0);

13.    N-metil-p-nitroanilin (CAS 100-15-2);

14.    3-nitraza-1,5-pentán diizocianát (CAS 7406-61-9);

15.    fémorganikus csatlakozó anyagok a következők szerint:

a)    neopentil[diallil]oxi, tri[dioktil]foszfát-titanát (CAS 103850-22-2) szintén ismert mint titá-nium IV, 2,2 [bisz 2-propenolát-metil, butanolát, trisz (dioktil) foszfát] (CAS 110438-25-0); vagy LICA 12 (CAS 103850-22-2);

b)    Titánium IV, [(2-propenolát-1) metil, n-propanolátmetil] butanolát-1, trisz[dioktil] pirofoszfát vagy KR3538;

c)    Titánium IV, [(2-propenolát-1)metil, n-propanolátmetil] butanolát-1, trisz (dioktil)foszfát;

16.    policián-difluor-aminoetilénoxid;

17.    polifunkcionális aziridin-amidok: izoftalikus, trimezikus (BITA vagy butilén imin-trimezamid), izocianursavas vagy trimetiládos gerincstruktúrával és 2-metil vagy 2-etil helyettesítőkkel az aziridin gyűrűben;

18.    propilén-imin (2-metilaziridin) (CAS 75-55-8);

19.    nagyfinomságú vasoxid (Fe2O3) (CAS 1317-60-8) 250 m2/g-ot meghaladó fajlagos felülettel és 3,0 nm vagy annál kisebb átlagos részecskemérettel;

20.    TEPAN (tetraetilén-pentaaminakrilonitril) (CAS 68412-45-3); cianoetilénezett poliaminok és azok sói;

21.    TEPANOL (tetraetilén-pentaaminakrilonitril-glicidol) (CAS 68412-46-4); glicidollal cianoetilénezett poliaminok és azok sói;

22.    TPB (trifenil bizmut) (CAS 603-33-8).

g)    „Prekurzorok” a következők szerint:

    NB:     Az ML8. fejezet g) pontjában a hivatkozások az ezen anyagokból készült, meghatározott „Energiahordozó anyagok”-ra vonatkoznak:

1.    BCMO (diklórmetiloxetanon) (CAS 142173-26-0) [lásd még az ML8. fejezet e) pont 1. és 2. alpontját];

2.    dinitroazetidin-t-butil só (CAS 125735-38-8) [lásd még az ML8. fejezet a) pont 28. alpontját];

3.    HBIW (hexabenzil-hexa-aza-izowurtzitán) (CAS 124782-15-6) [lásd még az ML8. fejezet a) pont 4. alpontját];

4.    TAIW (tetraacetil-dibenzil-hexa-aza-izowurtzitane) [lásd még az ML8. fejezet a) pont 4. alpontját] (CAS 182763-60-6);

5.    TAT (1,3,5,7 tetraacetil-1,3,5,7,-tetraaza ciklo-oktán) (CAS 41378-98-7) [lásd még az ML8. fejezet a) pont 13. alpontját];

6.    1,4,5,8-tetraazadekalin (CAS 5409-42-7) [lásd még az ML8. fejezet a) pont 27. alpontját];

7.    1,3,5-triklórbenzol (CAS 108-70-3) [lásd még az ML8. fejezet a) pont 23. alpontját];

8.    1,2,4-trihidroxibután (1,2,4-butanetriol) (CAS 3068-00-6) [lásd még az ML8. fejezet e) pont 5. alpontját].

5. megjegyzés:     2009 óta nem használják.

6. megjegyzés:     Az ML8. fejezet nem vonatkozik az alábbi anyagokra, kivéve, ha elegyet alkotnak, vagy keverve vannak az ML8. fejezet a) pontjában meghatározott energiahordozó anyagokkal, vagy az ML8. fejezet c) pontjában meghatározott fémporokkal:

a)     ammónium-pikrát (CAS 131-74-8);

b)    fekete lőpor;

c)    hexanitrodifenilamin (CAS 131-73-7);

d)     difluór-amin (CAS 10405-27-3);

e)    nitrokeményítő (CAS 9056-38-6);

f)    káliumnitrát (CAS 7757-79-1);

g)    tetranitronaftalin;

h)    trinitroanisol;

i)    trinitronaftalin;

j)    trinitroxilén;

k)    N-pirrolidinon; 1-metil-2-pirrolidinon (CAS 872-50-4);

l)    dioktil-malát (CAS 142-16-5);

m)    etil-hexil-akrilát (CAS 103-11-7);

n)    tri-etil-alumínium (TEA) (CAS 97-93-8), trimetilalumínium (TMA) (CAS 75-24-1), és a lítium, nátrium, magnézium, cink vagy bór egyéb öngyulladó-fém alkiljai vagy ariljai;

o)    nitrocellulóz (CAS 9004-70-0);

p)    nitroglicerin (vagy glicerol-trinitrát, trinitroglicerin) (NG) (CAS 55-63-0);

q)    2,4,6-trinitrotoluol (TNT) (CAS 118-96-7);

r)    etilén-diamin-dinitrát (EDDN) (CAS 20829-66-7);

s)    penta-eritritol-tetranitrát (PETN) (CAS 78-11-5);

t)    ólomazid (CAS 13424-46-9), normál ólomstifnát (CAS 15245-44-0) és lúgos ólomstifnát (CAS 12403-82-6), valamint primer robbanóanyagok és élesítő elegyek, amelyek azidokat vagy azid komplex vegyületeket tartalmaznak;

u)    trietilén-glikol-dinitrát (TEGDN) (CAS 111-22-8);

v)    2,4,6-trinitro-reszorcinol (stifnát sav) (CAS 82-71-3);

w)    dietil-difenil karbamid (CAS 85-98-3); dimetil-difenil karbamid (CAS 611-92-7); metil-etil-difenil karbamid (centralitok);

x)    N,N-difenil karbamid (nem szimmetrikus difenil karbamid) (CAS 603-54-3);

y)    metil-N,N-difenil karbamid (metil nem szimmetrikus difenil karbamid) (CAS 13114-72-2);

z)    etil-N,N-difenil karbamid (etil nem szimmetrikus difenilkarbamid) (CAS 64544-71-4);

aa)    2-nitro-difenil-amin (2-NDPA) (CAS 119-75-5);

bb)    4-nitro-difenil-amin (4-NDPA) (CAS 836-30-6);

cc)    2,2-dinitro-propanol (CAS 918-52-5);

dd)    nitroguanidin (CAS 556-88-7) [lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének C011. d) alpontját].

IX. fejezet

(ML 9)

Hadihajók (felszíni vagy víz alatti), különleges tengerészeti berendezések, tartozékok, alkatrészek és egyéb vízfelszíni járművek a következők szerint:

NB: Irányítási és navigációs berendezések tekintetében lásd az ML11. pontot.

a)    vízi járművek és alkatrészek a következők szerint:

1.    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított (felszíni vagy víz alatti) vízi járművek, függetlenül a jelenlegi műszaki állapottól vagy működési feltételektől, és attól, hogy rendelkeznek-e fegyverzet hordozó rendszerekkel vagy páncélzattal, valamint az ilyen vízi járművek úszótestei vagy azok részei, és kifejezetten katonai felhasználásra tervezett alkatrészei;

    2.    az ML9. fejezet a) pont 1. alpontjában meghatározottaktól eltérő felszíni vízi járművek, amelyek a következők bármelyikével rendelkeznek, a járműre rögzítve vagy abba beépítve:

    a)    az ML1. pontban meghatározott, 12,7 mm vagy annál nagyobb kaliberű automata fegyverek, vagy az ML2., az ML4., az ML12. vagy az ML19. pontban meghatározott fegyverek, vagy ezeknek a fegyvereknek a „rögzítési” vagy felfüggesztési pontjai;

Műszaki megjegyzés:

A „rögzítési pontok” a fegyverek rögzítésére szolgáló eszközökre vagy a tartók rögzítéséhez szükséges szerkezeti megerősítéskre vonatkoznak

    b)    az ML5. pontban meghatározott tűzvezető rendszerek;

    c)    rendelkeznek a következők mindegyikével:

1.    „vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) védelem”; és

2.    semlegesítési célokra tervezett „előmosó vagy leöblítő rendszer”; vagy

Technikai megjegyzés

1.    A „vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) védelem” egy zárt rendszerű helyiség, amelyet túlnyomás, szigetelt szellőztetőrendszer, korlátozott számú, CBRN-szűrőkkel ellátott szellőzőnyílás és légzárókkal felszerelt, korlátozott személyzeti hozzáférési pont jellemez.

2.    Az „előmosó vagy leöblítő rendszer” tengervizet permetező rendszer, amely képes a hajó külső felületének és fedélzetének egyidejű lemosására.

        d)    az ML4. fejezet b) pontjában, az ML5. fejezet c) pontjában vagy az ML11. fejezet a) pontjában meghatározott, aktív, fegyver elleni eszközök, amelyek a következők bármelyikével rendelkeznek:

            1.    „CRBN-védelem”;

            2.    kifejezetten radar keresztmetszet csökkentésére tervezett hajótest és parancshídház;

            3.    hőkibocsátást csökkentő eszközök (pl. a kipufogó/füstgázok hűtőrendszere), kivéve a kifejezetten a hajtómű hatékonyságának általános növelésére vagy a környezeti hatások csökkentésére tervezett eszközöket; vagy

            4.    a vízi jármű egésze mágnesességének csökkentésére tervezett demagnetizáló rendszer;

b)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett motorok és hajtóműrendszerek, és azok kifejezetten katonai felhasználásra tervezett alkatrészei, a következők szerint:

    1.    kifejezetten tengeralattjárók meghajtására tervezett és az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező dízelmotorok:

        a)    legalább 1,12 MW (1.500 LE) teljesítmény; és

        b)    legalább 700/perc fordulatszám;

    2.    kifejezetten tengeralattjárók meghajtására tervezett és az alábbi jellemzők mindegyikével rendelkező elektromos motorok:

        a)    több mint 0,75 MW (1.000 LE) teljesítmény;

        b)    gyors forgásirány-váltási képesség;

        c)    folyadékhűtés; és

        d)    teljesen zárt kivitel;

    3.    a következő jellemzők mindegyikével rendelkező antimágneses dízelmotorok:

        a)    37,3 kW (50 LE) vagy nagyobb teljesítmény; és

        b)    a teljes tömeg 75%-át meghaladó nem mágneses összetevők;

    4.    *levegőfüggetlen* (AIP), kifejezetten tengeralattjárókra kifejlesztett hajtóműrendszerek;

        Műszaki megjegyzés:

    *Levegőfüggetlen hajtóműrendszer* (Air Independent Propulsion, AIP) révén a lemerült tengeralattjáró atmoszferikus oxigén nélkül hosszabb ideig képes hajtóműrendszerének működtetésére, mint amire akkumulátorral lenne képes. Az ML9. fejezet b) pont 4. alpontja alkalmazásában az AIP nem foglalja magában a nukleáris energiát.

c)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett víz alatti érzékelő eszközök, azok vezérlőberendezései és kifejezetten katonai felhasználásra tervezett alkatrészei;

d)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett tengeralattjáró elleni és torpedó elfogó hálók;

e)    2003 óta nem használatos;

f)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hajótest áthatolók és csatlakozók, amelyek képesek a hajótesten kívüli berendezésekkel a kölcsönös együttműködésre, és azok kifejezetten katonai felhasználásra tervezett alkatrészei;

    Megjegyzés:    Az ML9. fejezet f) pontja a hajók azon egy eres, több eres, koaxiális, vagy rádiófrekvenciás típusú csatlakozóit és hajótest áthatolóit foglalja magában, amelyek képesek megakadályozni a vízszivárgást és fenntartani 100 méternél nagyobb merülési mélységben a szükséges jellemzőket; továbbá a mélységtől függetlenül kifejezetten „lézernyaláb” átvitelére tervezett száloptikai csatlakozókat és optikai áthatolókat. Az ML9. fejezet f) pontja nem vonatkozik a normál hajtótengely és a hidrodinamikai irányító rudazat hajótest áthatolóira.

g)    alacsony zajszintű csapágyak a következő alkatrészek bármelyikével felszerelve, és azok a kifejezetten katonai felhasználásra tervezett berendezések, amelyek ilyen csapágyakat foglalnak magukba:

    1.    gáz-, vagy mágneses felfüggesztés;

    2.    aktív jelelnyomás-vezérlés; vagy

    3.    vibráció elnyomás-vezérlés.

X. fejezet

(ML 10)

„Repülőgép”, „levegőnél könnyebb légi jármű”, személyzet nélküli légi jármű, repülőgép-hajtómű (motor) és „repülőgép”-részegység, hozzátartozó berendezések és részegységek, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra terveztek vagy alakítottak át, a következők szerint:

NB:     Az irányítás és navigáció eszközei, lásd az ML11. pontot.

a)    „harci repülőgép” és a kifejezetten hozzá tervezett részegységek;

b)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított egyéb „repülőgép”, „levegőnél könnyebb légi jármű”, többek között a katonai felderítő, támadó, katonai kiképző, szállító és személyi állományt vagy katonai eszközt adott körzetbe kijuttató, logisztikai támogató repülőgép, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek;

c)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy módosított személyzet nélküli légi járművek és kapcsolódó berendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, a következők szerint:

1.    személyzet nélküli légi járművek (UAV), többek között távirányítással vezetett légi járművek (RPV), autonóm programozható légi járművek, és a „levegőnél könnyebb légi járművek”;

2.    a kapcsolódó indító szerkezetek és földi kiszolgáló eszközök;

3.    a vezérléshez és irányításhoz szükséges kapcsolódó berendezések;

d)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított repülőgép-hajtóművek, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

e)    fedélzeti berendezések, beleértve a légi üzemanyag utántöltés eszközeit, amelyeket kifejezetten az ML10. fejezet a) vagy b) pontjában meghatározott „repülőgéphez” való használatra, vagy az ML10. fejezet d) pontjában meghatározott légi-hajtóművekhez terveztek, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

f)    nyomás alatt működő üzemanyag-feltöltők, nyomás alatti üzemanyag-utántöltő berendezések, kifejezetten szűk területeken végrehajtandó műveletekhez tervezett berendezések és földi kiszolgáló eszközök, amelyeket kifejezetten az ML10. fejezet a) vagy b) pontjában meghatározott „repülőgéphez” való használatra, vagy az ML10. fejezet d) pontjában meghatározott repülőgép-hajtóművekhez terveztek;

g)    túlnyomásos légzőkészülék és részlegesen túlnyomás alatt álló ruhák „repülőgépen” való használatra, antigravitációs ruhák, katonai védő sisakok és védő álarcok, „repülőgépen”, vagy rakétáknál használatos folyékony oxigén átalakítók, katapultok és töltet által működésbe hozható eszközök vészhelyzetben a személyzet „repülőgépből” történő kimentésére;

h)    ejtőernyők, siklóernyők és kapcsolódó berendezések, valamint a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, a következők szerint:

1.     az EU közös katonai listájában máshol nem említett ejtőernyők;

2.    siklóernyők;

3.    kifejezetten nagy magasságból történő ejtőernyős ugrásokhoz tervezett felszerelés (pl. ruhák, különleges sisakok, légzőkészülékek, navigációs berendezések);

i)    az ejtőernyővel ledobott terhek automatikus irányítórendszerei, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezések késleltetett nyitású ugrásokhoz bármilyen magasságban, beleértve az oxigént biztosító berendezést is.

1. megjegyzés:    Az ML10. fejezet b) pontja nem vonatkozik a kimondottan katonai célra tervezett „repülőgépekre” vagy a „repülőgépek” azon változataira, amelyek:

a)    nem katonai kialakításúak és nincsenek felszerelve kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított berendezéssel vagy tartozékkal; és

b)    valamely tagállam vagy a wassenaari megállapodásban részt vevő állam polgári légügyi hatósága által polgári használatra lajstromozásra kerültek.

2. megjegyzés:     Az ML10. fejezet d) pontja nem vonatkozik az alábbiakra:

a)     kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy átalakított repülőgép-hajtóművek, amelyek valamely tagállam vagy a wassenaari megállapodásban részt vevő állam polgári légügyi hatósága „polgári repülőgépen való használatra” lajstromozott, vagy a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

b)    dugattyús repülőgépmotorok vagy a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek, kivéve azokat, amelyeket pilóta nélküli légi járművekhez terveztek.

3. megjegyzés:     Az ML10. fejezet b) és d) pontjai csak azokra a kifejezetten nem katonai „repülőgépekre”, vagy repülőgép-hajtóművekhez tervezett azon katonai jellegű részegységekre és katonai jellegű kapcsolódó berendezésekre vonatkoznak, amelyek a katonai felhasználásra történő átalakításhoz szükségesek.

XI. fejezet

(ML 11)

Az EU közös katonai listáján másutt meg nem határozott elektronikai berendezések, valamint kifejezetten ezekhez tervezett részegységek a következők szerint:

a)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett elektronikai berendezések;

Megjegyzés: Az ML11. fejezet a) pontja magában foglalja a következőket:

a)    elektronikai ellentevékenység és elektronikai ellentevékenység elleni berendezéseket (úgymint oda nem tartozó, vagy hibás jeleknek a radar, vagy rádió kommunikációs vevőkbe történő bejuttatására tervezett berendezéseket, vagy amelyek képesek másképpen megakadályozni az ellenséges elektronikus vevőket a hatásos vételben, működésben, beleértve azok ellentevékenységi berendezéseit is), beleértve a zavarás és zavarás elleni berendezéseket is;

b)    széles frekvenciasávban hangolható elektroncsövek;

c)    elektronikai rendszerek vagy berendezések, amelyeket elektromágneses spektrum ellenőrzésére és megfigyelésére, katonai hírszerzési vagy biztonsági célokra, vagy az ilyen hírszerzési és megfigyelési ellentevékenység elhárítására terveztek;

d)    víz alatti ellentevékenység eszközei, többek között akusztikai és mágneses zavaróeszközök és csapdák, a szonár vevőkbe zavaró, vagy hamis jeleket továbbító berendezések;

e)    adatfeldolgozó berendezés biztonsági eszköze, adattitkosító berendezés, rejtjelezési eljárásokkal ellátott biztonsági távközlési és jelátviteli berendezések;

f)    azonosító, engedélyező és kulcsbetöltő berendezés, valamint a kulcs kezelésére, készítésére és elosztására szolgáló berendezés;

g)    irányítási és navigációs berendezések;

h)    digitális troposcatter-rádió kommunikációs adatátviteli berendezések;

i)    kifejezetten az elektronikus jel-hírszerzés céljából kifejlesztett digitális demodulátorok;

j)    „automata parancsnoki és vezetési rendszerek”.

NB:     a katonai alkalmazású „szoftverrádióval” (SDR) kapcsolatos „szoftver” tekintetében lásd az ML21. pontot.

b)    a globális navigációs műholdrendszerek (GNSS) zavaró berendezései.

XII. fejezet

(ML 12)

Nagy sebességű, kinetikai energiájú fegyverrendszerek és kapcsolódó eszközök, és az azokhoz tervezett különleges részegységek a következők szerint:

a)    a célpont megsemmisítésére vagy a célpont támadási célja elérésének megakadályozására tervezett kinetikai energiájú fegyverrendszerek;

    kifejezetten e célból tervezett vizsgáló és értékelő berendezések és vizsgálati modellek, beleértve a diagnosztikai műszereket és célokat, a kinetikai energiájú lövedékek és rendszerek dinamikus vizsgálatára.

NB:     Űrméret alatti lőszerek és kizárólag vegyi hajtóanyagot alkalmazó fegyverrendszerek és azok lőszerei tekintetében lásd az ML1–ML4. pontot.

1. megjegyzés:     Az ML12. fejezet az alábbiakat foglalja magában, amennyiben kifejezetten kinetikai energiájú fegyverrendszer céljára tervezték:

a)    indító-meghajtó rendszerek, amelyek alkalmasak egyszeri, vagy gyorstüzelésű üzemmódban 0,1 grammot meghaladó tömeg 1,6 km/s-ot meghaladó sebességre történő felgyorsítására;

b)    primer áramforrások, villamos páncélzat, energiatároló, hő-gazdálkodási, kondicionáló, kapcsoló vagy üzemanyag-kezelő berendezések; valamint elektromos csatlakozók az energiaellátás és a löveg, valamint a lövegtorony és egyéb meghajtások számára;

c)    a cél felderítését, nyomon követését, a tűzvezetést és az eredmény felmérését szolgáló rendszerek;

d)    irányított lövedék önvezérlési, irányítási, vagy eltérítő hajtási (oldalirányú gyorsulást biztosító) rendszerei.

2. megjegyzés:     Az ML12. fejezet vonatkozik mindazon fegyverrendszerekre, amelyek az alábbi hajtásmódok bármelyikével működnek:

a)    elektromágneses;

b)    elektrotermikus;

c)    plazma;

d)    könnyűgáz (könnyű gáz löveghez); vagy

e)    vegyi hajtóanyag (ha azt a fentiek bármelyikével kombinálják).

XIII. fejezet

(ML 13)

Páncélozott vagy védőberendezések, szerkezetek és részegységek az alábbiak szerint:

a)    az alábbi jellemzők bármelyikével rendelkező páncéllemezek:

1.    katonai szabvány vagy előírás szerint gyártva; vagy

2.    katonai felhasználásra alkalmas;

b)     kifejezetten katonai rendszerek ballisztikai védelmére tervezett fémes vagy nemfémes szerkezetek, vagy azok kombinációi, és kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

c)    katonai követelmények és szabványok, vagy hasonló nemzeti szabványok alapján gyártott sisakok és különleges kialakítású alkatrészeik, (azaz sisakborítás, bélés és komfort-töltés);

d)    testvédő páncélzat és védőruházat katonai szabvány, előírás vagy annak megfelelő követelmény szerint gyártva, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek.

1. megjegyzés:     Az ML13. fejezet b) pontja magában foglalja a kifejezetten reaktív páncélzathoz vagy katonai óvóhelyek létrehozására tervezett anyagokat.

2. megjegyzés:    Az ML13. fejezet c) pontja nem vonatkozik a hagyományos acélsisakra, kivéve, ha az módosításra került vagy úgy tervezték, hogy ellátható legyen, vagy ellátták bármilyen típusú kiegészítő tartozékkal.

3. megjegyzés:     Az ML13. fejezet c) és d) pontja nem vonatkozik azon sisakokra, testvédő páncélzatokra és az azokhoz tartozó szerelvényekre, amelyeket azok viselője személyes védelmére tart magánál.

4. megjegyzés:    Az ML 13. pontban meghatározottak körébe kizárólag a kifejezetten bombák hatástalanítását végzők számára tervezett, kifejezetten katonai használatú védősisakok tartoznak.

1. NB:     Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1A005. pontját.

2. NB:    A testvédő páncélzatok és sisakok gyártásához használt szálas és rostos anyagok tekintetében lásd a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 1C010. pontját.

XIV. fejezet

(ML 14)

*Kifejezetten katonai gyakorló eszközök* vagy hadgyakorlat forgatókönyvének szimulációjára szolgáló berendezések, szimulátor berendezések az ML1. pontban vagy az ML2. pontban meghatározott bármilyen tűzfegyver és fegyverzet használatának begyakorlására, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és kiegészítő eszközök:

Műszaki megjegyzés:

*Kifejezetten katonai gyakorló eszközök*: a katonai célú támadásgyakorló eszközök, a repülésoktató eszközök, a lokátor cél gyakorlóeszközök, a lokátor célpont generátorok, a fegyver irányzó oktató berendezések, a tengeralattjáró elhárító harci eszközök gyakorló eszközei, a repülés szimulátorok (beleértve a pilóták/űrhajósok kiképzésére szolgáló emberméretű centrifugákat), a lokátor oktató berendezések, a műszeres repülés gyakorlását szolgáló oktató berendezés, a navigációs oktató berendezések, a rakétaindítást gyakoroltató berendezések, a célberendezések, a pilóta nélküli (cél) „repülőgépek”, a fegyverzetgyakorló berendezések, a pilóta nélküli „repülőgép” gyakorló berendezés, a mobil gyakorló egységek és a szárazföldi katonai hadműveletek gyakorlására szolgáló berendezések.

1. megjegyzés:    Az ML14. fejezet magában foglalja a gyakorló eszközök képalkotó és interaktív környezeti rendszereit, amelyeket kifejezetten katonai felhasználásra tervezték vagy alakították át.

2. megjegyzés:    Az ML14. fejezet nem vonatkozik a kifejezetten vadász és sportfegyverek használatának gyakorlására szolgáló berendezésekre.

XV. fejezet

(ML 15)

Kifejezetten katonai felhasználásra tervezett képalkotó vagy ezeket zavaró berendezések, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett részegységek és kiegészítő eszközök az alábbiak szerint:

a)    rögzítő és képfeldolgozó berendezések;

b)    kamerák, fényképészeti és filmfeldolgozó berendezések;

c)    képerősítő berendezések;

d)    infravörös vagy termikus képalkotó berendezések;

e)    képalkotó lokátorszenzor berendezések;

f)    az ML15. fejezet a)–e) pontokban meghatározott berendezésekhez tartozó zavaró és zavarás-elhárító berendezések.

Megjegyzés:     Az ML15. fejezet f) pontja magában foglalja azon berendezéseket, amelyeket a katonai képalkotó rendszerek működésének vagy hatékonyságának a csökkentésére, vagy az ilyen csökkentő hatásoknak a minimalizálására terveztek.

1. megjegyzés:     Az ML15. pontban a „kifejezetten ezekhez tervezett részegységek” kifejezés kifejezetten katonai felhasználásra való tervezés esetében az alábbiakat foglalja magában:

a)    infravörös képátalakító csövek (távcsövekhez, célzókészülékekhez);

b)    képerősítő csövek (távcsövekhez, célzókészülékekhez) (nem elsőgenerációs);

c)    mikrocsatorna panelek;

d)    alacsony fényszinten is működő tv képfelvevő csövek;

e)    felderítő rendszerek (beleértve az elektronikus összeköttetés és kiolvasás rendszereit);

f)    piroelektromos tv kamera csövek;

g)    képalkotó berendezések hűtőrendszerei;

h)    fotokróm vagy elektro-optikai rendszerű, villamos kioldású redőnyzárak legfeljebb 100 mikrosec redőnyzárási sebességgel, kivéve azon redőnyzárakat, amelyek nagysebességű kamerák fontos alkatrészei;

i)    száloptikai képátalakítók;

j)    kompound félvezető fotókatódok.

2. megjegyzés:    Az ML15. fejezet nem vonatkozik az „első generációs képerősítő csövekre”, vagy a kifejezetten az „első generációs képerősítő csövek” alkalmazásával tervezett berendezésekre.

NB:    Az „első generációs képerősítő csöveket” alkalmazó fegyver célzókészülékek besorolása tekintetében lásd az ML1. és ML2. pontot, valamint az ML5. fejezet a) pontját.

NB: Lásd még a kettős felhasználású termékek és technológiák uniós jegyzékének 6A002.a.2. és 6A002.b. pontját.

XVI. fejezet

(ML 16)

Kovácsolt, sajtolt és más félkész gyártmányok, amelyeket kifejezetten az ML1–ML4., ML6., ML9., ML10., ML12. vagy ML19. pontban meghatározott eszközökhöz terveztek:

Megjegyzés: az ML16. fejezet az anyagösszetétel, geometriai méret vagy alkalmazás alapján azonosítható félkész gyártmányokra vonatkozik.

XVII. fejezet

(ML 17)

Különféle berendezések, anyagok és *könyvtárak*, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek a következők szerint:

a)    önálló alámerülő és víz alatti úszó készülék a következők szerint:

1.    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett zárt vagy félig zárt rendszerű (ismételt belégzésű) készülék (azaz kifejezetten nem mágneses kivitelben megtervezve);

2.     a nyitott rendszerű készülék kifejezetten katonai felhasználásra történő átalakításához tervezett részegységek;

3.    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett termékek az önálló alámerülő és víz alatti úszó készülékekhez;

b)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerkezeti felszerelés;

c)    jel elfojtáshoz, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett szerelvények, bevonatok és eljárások;

d)    kifejezetten a harci zónában történő használatra tervezett tábori műszaki eszközök;

e)    „robotok”, „robot”-vezérlések és „végeffektorok”, amelyek a következő jellemzők valamelyikével bírnak:

1.    kifejezetten katonai felhasználásra tervezték;

2.    magában foglal hidraulikavezetékek védelmére szolgáló eszközöket a ballisztikai repeszek által kívülről okozott szakadás ellen (pl. öntömítő vezetékek beépítése révén), és 839 K (566 °C) hőmérsékletnél magasabb lobbanáspontú hidraulikafolyadék használatára tervezték; vagy

3.    kifejezetten elektromágneses impulzus (EMP) környezetben való működésre tervezték vagy minősítették;

    Műszaki megjegyzés:

    Az elektromágneses impulzus nem vonatkozik a közelben található berendezés (pl. gépek, készülékek vagy elektronikai berendezés) elektromágneses sugárzása vagy villámlás okozta szándékolatlan interferenciára.

f)    az EU közös katonai listájában meghatározott berendezésekkel, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett *könyvtárak* (parametrikus műszaki adatbázisok);

g)    nukleáris energia előállítására szolgáló berendezések vagy meghajtó berendezések, amelyek magukban foglalják a kifejezetten katonai felhasználásra tervezett „atomreaktorokat”, valamint az azokhoz kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy *átalakított* részegységeket;

h)    jel elfojtása érdekében, kifejezetten katonai felhasználásra tervezett, bevonattal ellátott vagy kezelt berendezés és anyag, amelyet az EU közös katonai listája máshol nem sorol fel;

i)    kifejezetten katonai „atomreaktorok” részére tervezett szimulátorok;

j)    kifejezetten katonai berendezések kiszolgálására tervezett vagy *átalakított* mobil javító műhelyek;

k)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy *átalakított* harctéri generátorok;

l)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy *átalakított* konténerek;

m)    komphajók, amelyeket az EU közös katonai listája máshol nem sorol fel, valamint kifejezetten katonai felhasználásra tervezett hidak és pontonok;

n)    kifejezetten az ML4., ML6., ML9. vagy ML10. pontokban meghatározott termékek fejlesztéséhez tervezett kísérleti modellek;

o)    kimondottan katonai felhasználásra tervezett lézer védelmi berendezés (például szem- és érzékelővédelem);

p)    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett vagy *átalakított*, az EU közös katonai listájában máshol említettektől eltérő „üzemanyagcellák”.

Technikai megjegyzés:

1.    Az ML17. fejezet alkalmazásában műszaki *könyvtár* (parametrikus adatbázis): a katonai természetű műszaki információk gyűjteménye, amely növelheti a katonai berendezések vagy rendszerek teljesítményét.

2.    Az ML17. fejezet alkalmazásában *átalakított*: bármely strukturális, elektromos, mechanikai vagy egyéb változás, amely valamely nem katonai eszközt kifejezetten katonai felhasználásra tervezett eszköz képességeivel lát el.

XVIII. fejezet

(ML 18)

Az alábbi gyártóberendezések és azok tartozékai:

a)    kifejezetten az EU közös katonai listájában meghatározott termékek *gyártásához* tervezett vagy átalakított gyártóberendezések, és a kifejezetten azokhoz tervezett részegységek;

b)    kifejezetten az EU közös katonai listájában meghatározott termékek tanúsításához, minősítéséhez és vizsgálatához tervezett környezetállósági vizsgáló létesítmények és az azokhoz tervezett berendezések.

Műszaki megjegyzés :

Az ML18. fejezet alkalmazásában *gyártás*: a tervezés, vizsgálat, előállítás, tesztelés és ellenőrzés.

Megjegyzés:     Az ML18. fejezet a) és b) pontja a következő berendezéseket foglalja magában:

a)    folyamatos nitrálók;

b)    centrifugális vizsgálókészülék vagy berendezés, amely az alábbi paraméterek bármelyikével rendelkezik:

1.     egy vagy több hajtómotorjának együttes névleges teljesítménye legalább 298 kW (400 LE);

2.    hasznos terhelhetősége legalább 113 kg; vagy

3.    legalább 91 kg hasznos terhelésre ható 8 g vagy nagyobb centrifugális gyorsulást állít elő;

c)     dehidratáló prések;

d)     kifejezetten katonai robbanó- vagy hajtóanyagok sajtolására tervezett vagy átalakított csavaros extruderek;

e)    vágógépek az extrudált rakéta-hajtóanyag méretre vágásához;

f)    legalább 1,85 m átmérőjű, nagy nyomást kibíró (sweetie) tartályok (tumblerek), amelyek tárolókapacitása nagyobb, mint 227 kg;

g)    szilárd hajtóanyagok folyamatos keverésének eszközei;

h)     fluidhajtóanyag-őrlők katonai robbanóanyagok összetevőinek zúzására vagy őrlésére;

i)     az ML8. fejezet c) pont 8. alpontja alapján engedélyezés alá vont fémpor gömbösítésének és egységes szemcseméretének egyidejű elérését biztosító berendezések;

j)     az ML8. fejezet c) pont 3. alpontjában felsorolt anyagok átalakítására szolgáló konvekciós áramú konverterek.

XIX. fejezet

(ML 19)

Irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek (DEW), kapcsolódó berendezések, vagy ellentevékenység eszközei, és kísérleti modellek a következők szerint, és a kifejezetten azokhoz tervezett elemek részegységek:

a)    a célpont megsemmisítésére vagy a célpont támadási célja elérésének megakadályozására tervezett „lézer”-rendszerek;

b)    a célpont megsemmisítésére vagy a célpont támadási célja elérésének megakadályozására alkalmas részecskesugárzó rendszerek;

c)    a célpont megsemmisítésére vagy célpont támadási célja elérésének megakadályozására alkalmas nagy teljesítményű rádiófrekvenciás (RF) rendszerek;

d)    kifejezetten az ML19. fejezet a)–c) pontjaiban meghatározott rendszerek felderítésére vagy azonosítására, vagy az ellenük való védelemre tervezett berendezések;

e)    az ML19. pontban meghatározott rendszerek, berendezések és részegységek fizikai kísérleti modelljei;

f)    „lézer”-rendszerek, amelyeket kifejezetten a védőeszközök nélküli látószerv – azaz a szabad szem vagy a látást javító eszközzel ellátott szem – maradandó vakságának előidézésére terveztek.

1. megjegyzés:    Az ML19. pontban meghatározott, irányított energiát kibocsátó fegyverrendszerek közé tartoznak azok a rendszerek, amelyek képessége az alábbi engedélyköteles eszközök alkalmazásától függ:

a)    elégséges teljesítményű „lézerek” olyan megsemmisítő hatás létrehozására, amely hasonló a hagyományos lőszer pusztítási hatásához;

b)    részecskegyorsítók, amelyek pusztító hatású energiával feltöltött vagy semleges részecskesugarat lőnek ki;

c)    nagy lüktető teljesítményű vagy nagy átlagos teljesítményű rádiófrekvenciás sugáradók, amelyek kellően intenzív mezőt hoznak létre ahhoz, hogy a távoli célpontban lévő elektronikus áramkört üzemképtelenné tegyék.

2. megjegyzés:     Az ML19. fejezet szerint engedélykötelesek az alábbi, kifejezetten irányított energiát kibocsátó rendszerek:

a)    primer energiaforrások, energiatároló, kapcsoló, teljesítmény szabályozó vagy üzemanyag-kezelő berendezések;

b)    célkereső vagy követő rendszerek;

c)    a célpont károsodását, megsemmisítését vagy a célpont támadási célja elérése megakadályozásának megtörténtét felmérő rendszerek;

d)    sugárnyaláb-kezelő, továbbító vagy célmegjelölő berendezés;

e)    gyors sugárnyaláb mozgatására képes berendezés, több célpont elleni gyors műveletekre;

f)    adaptív optikák és fáziskonjugátorok;

g)    áram injektorok negatív hidrogén-ion sugár előállítására;

h)    „űrminősítésű” gyorsító alkatrészek;

i)    negatívionsugár-összpontosító berendezés;

j)    nagy energiájú ionsugár ellenőrzésére és mozgatására szolgáló berendezés;

k)    „űrminősítésű” fémfóliák a negatív hidrogén izotóp sugarak semlegesítésére.

XX. fejezet

(ML 20)

Kriogén és „szupravezető” berendezések az alábbiak szerint, valamint kifejezetten azokhoz tervezett részegységek és kiegészítő eszközök:

a)    kifejezetten katonai földi, vízi, reülőgép fedélzeti vagy űrjárművekbe való beépítésre tervezett berendezések, amelyek képesek a jármű mozgása közben 103 K (- 170 °C) alatti hőmérsékletet előállítani vagy fenntartani;

    Megjegyzés:     Az ML20. fejezet a) pontja magában foglalja azon mobil rendszereket, amelyek nemfémes vagy nem villamos vezető anyagokból – például a műanyagok, vagy az epoxigyantával impregnált anyagok – előállított kiegészítő eszközökből vagy részegységekből épülnek fel.

b)    olyan szupravezető villamos berendezés (forgógépek és átalakítók), amelyeket kifejezetten katonai földi, vízi, repülőgép fedélzeti, vagy űrjárművekbe való beépítésre terveztek, és amelyek a jármű mozgása közben is működtethetők.

    Megjegyzés:     Az ML20. fejezet b) pontja nem vonatkozik az olyan egyenáramú hibrid homopoláris generátorokra, amelyek egypólusú normál fémarmatúrával rendelkeznek, és olyan mágneses mezőben forognak, amelyet szupravezető tekercsek hoznak létre, amennyiben a generátorban ezen tekercsek az egyedüli szupravezető elemek.

XXI. fejezet

(ML 21)

„Szoftver”, a következők szerint:

a)    kifejezetten az EU közös katonai listáján meghatározott berendezések, anyagok vagy „szoftver” „kifejlesztésére”, „gyártására” vagy „felhasználására” tervezett vagy átalakított „szoftver”;

b)    az ML21. fejezet a) pontjában meghatározottaktól eltérő egyéb speciális „szoftver” az alábbiak szerint:

1.    kifejezetten katonai felhasználásra, katonai fegyverrendszerek modellezése, szimulálása vagy értékelése céljára tervezett „szoftver”;

2.    kifejezetten katonai felhasználásra, katonai műveletek modellezése vagy szimulálása céljára tervezett „szoftver”;

3.    hagyományos, nukleáris, vegyi vagy biológiai fegyverek hatásának meghatározására szolgáló „szoftver”;

4.    kifejezetten katonai felhasználásra tervezett és kifejezetten vezetési, hírközlési, irányítási és hírszerzési (Command, Communications, Control and Intelligence - C3I) vagy vezetési, hírközlési, irányítási, számítástechnikai és hírszerzési (Command, Communications, Control, Computer and Intelligence - C4I) rendszer alkalmazások céljára kifejlesztett „szoftver”;

c)    az ML21. fejezet a) vagy b) pontjában nem meghatározott szoftver, amelyet kifejezetten arra terveztek vagy alakítottak át, hogy az EU közös katonai listájában nem szereplő berendezések számára lehetővé tegye az EU közös katonai listájában meghatározott berendezések katonai rendeltetésének betöltését.

XXII. fejezet

(ML 22)

„Technológia” a következők szerint:

a)    „technológia”, amely az ML22. fejezet b) pontjában meghatározottaktól eltér és az EU közös katonai listáján szereplő termékek „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „használatához” „szükséges” ;

b)    „Technológia” a következők szerint:

1.    „technológia”, amely az Európai Unió közös katonai listájában meghatározott termékek teljes gyártási eljárásának tervezéséhez, a részegységek összeszereléséhez és azok működtetéséhez, üzemeltetéséhez és javításához „szükséges” még akkor is, ha a gyártási eljárás részegységei nincsenek meghatározva;

2.    „technológia”, amely kézifegyverek „fejlesztéséhez” és „gyártásához” „szükséges” még akkor is, ha azt antik kézifegyverek másolatainak gyártására használják;

3.    „technológia”, amely az ML7. fejezet a)–g) pontjaiban meghatározott mérgező anyagok, kapcsolódó berendezések vagy elemek „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „használatához” „szükséges”;

4.    „technológia”, amely az ML7. fejezet h) pontjában meghatározott biopolimerek vagy specifikus sejtkultúrák „fejlesztéséhez”, „előállításához” vagy „használatához” szükséges;

5.    „technológia”, amely kizárólag az ML7. fejezet i) pont 1. alpontjában meghatározott „biokatalizátoroknak” a katonai hordozóanyagokkal vagy katonai anyagokkal történő elegyítéséhez „szükséges”.

1. megjegyzés:    Az EU közös katonai listáján szereplő termékek „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „használatához” „szükséges” „technológia” akkor is engedélyköteles marad, ha azt az EU közös katonai listáján nem szereplő termékekre kell alkalmazni.

2. megjegyzés:    Az ML22. fejezet nem vonatkozik a következőkre:

a)    azon „technológiák”, amelyek a szükséges minimumot képezik a nem engedélyköteles tételek vagy az engedélyezett kivitelű tételek üzembe helyezéséhez, működtetéséhez, működtetés folyamatos fenntartásához (ellenőrzéséhez) és javításához;

b)    azon „technológiák”, amelyek „közhasznú”, „tudományos alapkutatás” vagy a szabadalmi engedélyekhez szükséges minimum információk;

c)    a polgári közlekedési eszközök folyamatos meghajtásához szükséges mágneses indukcióhoz kapcsolódó „technológiák”.

XXIII. fejezet

(HUML 23)

Kifejezetten katonai célú felszerelések:

Kizárólag katonai előírások szerint kialakított alapanyagból, katonai szabvány, felsorolás vagy annak megfelelő követelmény szerint gyártott termékek:

a) jelen Jegyzékben másutt engedélyezés alá nem vont, katonai alkalmazásra kifejlesztett hadiruházati felszerelések, lábbelik, málhazsákok és hord eszközök;

b) katonai és a személyi álcázó felszerelések, takaróeszközök;

c) katonai alkalmazásra kifejlesztett túlélést biztosító eszközök, egyéni védőeszközök, védőfunkciójú eszközök és felszerelések.

XXIV. fejezet

(HUML 24)

Kifejezetten katonai célú szolgáltatások:

a) a katonai kontingensek és felszereléseik katonai feladat végrehajtására történő kitelepítése, váltása, át-, illetve hazatelepítése, utánpótlás és ellátás biztosítása érdekében katonai vagy polgári eszközökkel végzett szállítás-szolgáltatások;

b) kifejezetten katonai célokra tervezett és alkalmazott, a jelen jegyzék I-VII., a IX-XXIII., valamint a XXV-XXVI. fejezetében felsorolt termékek rendszeresítésével, rendszerben tartásával (üzemeltetésével, üzemben tartásával), illetve rendszerből történő kivonásával és kezelésével közvetlenül összefüggő szolgáltatások;

c) kifejezetten veszélyes vagy speciális jellege miatt oda sorolandó eszközök és anyagok – beleértve az I-IV., VI-VIII., X-XIII., XV. és XIX. fejezetekben szereplő termékeket – megsemmisítésére, hatástalanítására, illetve az ezzel összefüggő tevékenységre irányuló szolgáltatás.

XXV. fejezet

(HUML 25)

Kényszerítő és bűnfelderítő eszközök:

1. Kényszerítő eszközök

a) rendőrbotok:

1. bevetési botok;

2. gumibotok;

3. teleszkópos ütőbotok;

4. tonfák;

b) elektromos sokkoló eszközök;

c) mozgásszabadságot korlátozó eszközök:

1. műanyagbilincsek;

2. patentbilincsek;

3. szorítóbilincsek;

4. testbilincsek;

5. menekülő jármű elfogó készlet;

6. személy ellen alkalmazható elfogó háló;

d) tömegoszlatásra alkalmas egyéb hordozható eszközök;

e) cselekvésképtelenséget előidéző, tömegoszlatásra alkalmas vegyi anyagok:

1. dibenz-(b,f)-1,4-oxazepint(CR),

2. klóracetofenont (CN),

3. ortoklor-benzalmalon-nitrilt (CS) tartalmazó könnygázfajták;

f) természetes és egyéb szintetikus, tömegoszlatásra alkalmas hatóanyagok.

Megjegyzés:

A XXV. fejezet 1. pont f) alpontja szerinti termékkörbe tartozik a bors és paprika hatóanyagú spray.

Megjegyzés:

1. Tömegoszlató anyagokkal kapcsolatban lásd még a VII. fejezet d) pontját.

2. Nem tartoznak engedélyezés alá a XXV. fejezet 1. pont e) és f) alpontja szerinti 20 gramm vagy ennél kisebb egyedi kiszerelésű könnygázkészítmények abban az esetben, ha azok hatóanyagtartalma legfeljebb 1%.

2. Bűnfelderítő eszközök

a) lézeres ujjlenyomat-azonosító berendezés;

b) számítógépes ujjlenyomat-azonosító berendezés;

c) hangelemző és -azonosító berendezések és alkatrészek;

d) mobil bűnügyi vizsgálati laboratóriumok, ezek berendezései és tartozékai;

e) speciális rendeltetésű biológiai, neurofizikai reakcióvizsgáló berendezések, illetve ezek alkatrészei és tartozékai:

1. 4 vagy több csatornaszámú poligráfok,

2. ujjlenyomat-elemzők, monitorok és berendezések,

3. automatizált ujjlenyomat-azonosító és keresőrendszerek,

4. pszichológiai stresszelemző berendezések,

5. különleges rendeltetésű alkatrészek és tartozékok a 4. pontban szereplő berendezésekhez és rendszerekhez.

Megjegyzés:

Nem tartoznak a XXV. fejezet 2. pont e) alpontja alapján engedélyezés alá azon biomedikai készülékek, amelyeket kórházakban biológiai és neurofizikai reakciók vizsgálatára alkalmaznak.

XXVI. fejezet

(HUML 26)

Titkosszolgálati eszközök

1.    Akusztikus lehallgató eszközök

Akusztikus lehallgató eszköznek minősül minden olyan akusztikus információ megismerésére, rögzítésére, továbbítására alkalmas elektronikus, szoftveres, mechanikus vagy más eszköz, módszer, technológia, amely a kommunikációban részt vevők bármelyikének tudta és beleegyezése nélkül, titkosan, illetve rejtetten alkalmazható, így különösen:

a)    lehallgatási célra tervezett, előállított, vagy forgalmazott mikrofon, illesztő, rögzítő, illetve továbbító eszköz;

b)    lézer- vagy infravörös sugárzást felhasználó, illetve mikrohullámú vagy ultrahangos működési elvet alkalmazó technikai lehallgató rendszer;

c)    rejtett, álcázott, illetve megtévesztésre alkalmas hangrögzítő, vagy továbbító eszköz, azok tartozékai.

Megjegyzés: A XXVI. fejezet 1. pontja nem vonja engedélyezés alá az alábbi eszközöket, berendezéseket, tartozékokat:

1.    polgári felhasználásra tervezett irodai vagy szórakoztató elektronikai eszközök és azok tartozékai;

2.    ipari vagy polgári felhasználásra tervezett jelzőrendszerek elemei;

3.    diszpécserközpontok információrögzítő eszközei;

4.    kulturális, sport- vagy egyéb tömegrendezvények hangosító eszközei;

5.    polgári vagy rádióamatőr felhasználásra tervezett rádiófrekvenciás adó-vevő készülékek;

6.    ipari, oktatási, tudományos, vagy hírközlés-technikai felhasználásra tervezett berendezések, mérőműszerek, azok tartozékai.

2.    Titkos vizuális megfigyelő eszközök

Titkos vizuális megfigyelő eszköznek minősül bármely olyan vizuális információ megismerésére, rögzítésére, továbbítására alkalmas optikai, elektronikus, szoftveres, mechanikus vagy más eszköz, módszer, technológia, amellyel az érintett személy tudta és beleegyezése nélkül annak tevékenységének titkos megfigyelése, rögzítése, vagy az így nyert információ továbbítása, feldolgozása megvalósítható, így különösen:

a)    megtévesztésre alkalmas rejtő eszközbe szerelt videó kamera és fényképezőgép, valamint a rejtésre szolgáló tartozékai;

b)    rejtésre szolgáló optika előtétekkel (pl. csavarfej, szegecsfej, gomb, stb.) telepíthető kamera és tartozékai;

c)    fedett videó jelátvitelt alkalmazó, azt lehetővé tevő eszközök;

d)    videoszkópok, fiberszkópok, illetve egyéb, üvegszál optikát felhasználó, rejtett megfigyelést lehetővé tevő rendszerek és ezek fényképezőgéphez, vagy videokamerához való csatlakozását biztosító adapterek és tartozékok.

Megjegyzés: A XXVI. fejezet 2. pontja nem vonja engedélyezés alá az alábbi eszközöket, berendezéseket, tartozékokat:

1.    ipari, vagy polgári felhasználásra tervezett fotós, vagy videós szórakoztató, oktatási, tudományos, hírközlés-technikai eszközök és azok alkatrészei, tartozékai;

2.    ipari, vagy polgári felhasználásra tervezett, rejtetten nem telepíthető vagyonvédelmi, betörésjelző, vagy egyéb riasztórendszerek elemei;

3.    ipari forgalom-megfigyelő, -számláló, sebességmérő, dokumentáló rendszerek elemei;

4.    orvosi vagy ipari felhasználásra tervezett és gyártott endoszkópok, videoszkópok, fiberszkópok, boroszkópok, azok alkatrészei, tartozékai;

5.    tömegrendezvényeken használt videó-dokumentáló rendszerek és azok elemei;

6.    éjjellátó készülékek tekintetében lásd a XV. fejezet.

3.    Számítástechnikai eszközök ellenőrzésének, illetve elektronikus hírközlő, és azt helyettesítő hálózaton folytatott kommunikáció ellenőrzésének eszközei

Jelen pont, engedélyezés alá vonja azokat az eszközöket vagy szoftvereket, amelyek alkalmasak az adatokat tároló és/vagy feldolgozó számítógépekből, számítástechnikai, vagy egyéb eszközökből, a hozzájuk használható adathordozókból a tárolt információ bármilyen módon történő titkos megszerzésére, továbbítására, rögzítésére, valamint a számítástechnikai eszközökön folytatott tevékenység valós idejű titkos megfigyelésére, rögzítésére, illetve az elektronikus hírközlő hálózaton folytatott kommunikáció megszerzésére, így különösen:

a)    belépési és hozzáférési kódok megszerzését lehetővé tevő, támogató eszközök, szoftverek;

b)    hálózati védelmi rendszerek, illetve titkosításra épülő védelmek megkerülésére, feltörésére szolgáló eszközök, szoftverek;

c)    a használt vizuális kijelző tartalmát rögzítő és/vagy továbbító eszközök, szoftverek;

d)    olyan eszközök, szoftverek, amelyeket az adattovábbításra alkalmas hálózaton folytatott kommunikáció megszerzésére terveztek, állítottak elő, vagy erre lényeges átalakítás nélkül felhasználható.

Megjegyzés: A XXVI. fejezet 3. pontja nem vonja engedélyezés alá az alábbi eszközöket, berendezéseket, tartozékokat:

1.    ipari, vagy polgári felhasználásra tervezett – a hírközlési szolgáltatás nyújtásával összefüggésben használatos – mérőberendezések, hírközlés-technikai eszközök és azok alkatrészei, tartozékai;

2.    ipari, vagy polgári felhasználásra tervezett, és a felhasználó tudta és beleegyezése nélkül nem alkalmazható rendszerek és szoftverek eszközei, tartozékai.

4.    Zavaró eszközök

Jelen pont, engedélyezés alá vonja mindazokat a termékeket, eszközöket, technológiákat, szoftvereket, ezek alkatrészeit, és tartozékait, amelyek a XXVI. fejezet 1., 2. és 3. pontjaiban felsorolt eszközök zavarására, működésük felfüggesztésére, illetve lehetetlenné tételére terveztek, állítottak elő, így különösen:

a)    rádiófrekvenciás zavaró adók;

b)    vezetékes zavaró adók;

c)    akusztikus zaj generátorok;

d)    lézer- vagy infravörös sugárzással működő zavaró adók;

e)    elektronikai eszközök tönkretételére tervezett, előállított berendezések;

f)    informatikai eszközök zavarására tervezett, előállított eszközök, szoftverek;

g)    biztonsági rendszerek zavarására tervezett, előállított eszközök.

5.    Felderítő eszközök

Jelen pont, engedélyezés alá vonja mindazokat a termékeket, eszközöket, technológiákat, szoftvereket, ezek alkatrészeit, tartozékait, amelyeket a XXVI. fejezet 1., 2., 3., 4., 5. és 8. pontjai szerinti eszközök felderítésére, működésének kimutatására, vagy személyek jelenlétének, helyének kimutatására terveztek, állítottak elő így különösen:

a)    vezetéken megvalósított lehallgatást detektáló berendezések;

b)    optikakereső berendezések;

c)    rejtett rádiófrekvenciás adóberendezések felderítésére és helyének meghatározására szolgáló detektorok;

d)    nem lineáris átmenet gerjesztésén alapuló detektáló eszközök passzív lehallgató és megfigyelő berendezések felfedésére.

6.    Titkos behatolás eszközei

Titkos behatoló eszköznek minősül bármely olyan mechanikai, elektronikai, optikai, vegyi, vagy egyéb elven működő eszköz, vagy szoftver, illetve tartozékai, amely zárt objektumba (zárt földterület, épület, gépkocsi stb.) titokban végrehajtandó behatolás, vagy tárgyakon található mechanikai, elektronikus védelmi rendszerek leküzdése céljából készült, így különösen:

a)    mechanikus, elektromos, elektronikus, vagy egyéb elven működő zárak, zárszerkezetek, lakatok, reteszek stb. rendeltetésszerű nyitóeszközeit helyettesítő roncsolásos, vagy roncsolás mentes nyitására tervezett és előállított eszközök, technológiák, és tartozékaik;

b)    elektronikus biztonsági rendszerek rendeltetésszerű működését befolyásoló, vagy működésképtelenséget kiváltó, speciálisan e célra készült eszközök, szoftverek és tartozékaik;

c)    mechanikus, elektromos, elektronikus, vagy egyéb elven működő zárak, zárszerkezetek, lakatok, reteszek, illetve elektronikus biztonsági rendszerek kódjának megszerzésére, dekódolására, vagy nyitására tervezett és előállított eszközök, technológiák, és tartozékaik.

7.    Rejtjelező és titkosító berendezések

a)    elektronikus hírközlő hálózaton, illetve informatikai rendszerekben használatos rejtjelező és titkosító eszközök, gépek, berendezések és speciálisan ezekhez tervezett szoftverek, valamint azok funkcionális részegységei, alkatrészei, továbbá kiegészítő egységei és tartozékai;

b)    speciális rejtjelkulcsok előállítására, elosztására, szállítására tervezett, vagy használt eszközök, berendezések és speciálisan ezekhez tervezett szoftverek;

c)    rejtjelkulcsok.

Megjegyzés: A XXVI. fejezet 7. pontja nem vonja engedélyezés alá az alábbi eszközöket, berendezéseket, tartozékokat:

1.    szerzői jogvédelem biztosítását célzó kódoló-dekódoló eszközök;

2.    ipari, vagy polgári felhasználásra tervezett biztonsági (vagy védelmi, személyazonosító, jogosultság-ellenőrzési célú) rendszerek kódoló-dekódoló eszközei.

8.    Követő eszközök

Követő eszköznek minősül bármely olyan eszköz, vagy szoftver, illetve tartozékai, amely személy, vagy tárgy – az adott személy, illetve a tárgy tulajdonosának tudta nélkül történő – irány- és helymeghatározására terveztek, állítottak elő.

Megjegyzés: A XXVI. fejezet 8. pontja nem vonja engedélyezés alá a nagyközönség számára árusított irány- és helymeghatározásra alkalmas vevőberendezéseket.

A LISTÁBAN HASZNÁLT KIFEJEZÉSEK FOGALOMMEGHATÁROZÁSAI

Az alábbiakban találhatóak – betűrendi sorrendben – az ebben a listában használt kifejezések fogalommeghatározásai.

1. megjegyzés:     A fogalommeghatározások a lista egészére vonatkoznak. A hivatkozások kizárólag tájékoztató jellegűek, és nem érintik a definícióknak a lista egészében való általános alkalmazását.

2. megjegyzés:     Az ebben „A listában használt kifejezések fogalommeghatározásai” című részben szereplő szavak és kifejezések kizárólag akkor értelmezendőek a definíciónak megfelelően, ha idézőjelben („”) állnak. A csillagokkal jelölt (* *) fogalmak definícióját a megfelelő részhez fűzött műszaki megjegyzés tartalmazza. Egyéb esetekben a szavak és kifejezések általánosan elfogadott (szótári) jelentésükben értelmezendők.

VII. fejezet

 

„Háborús felhasználáshoz igazított” :

olyan átalakítás vagy szelektálás (mint a tisztaság, eltarthatósági idő, fertőzőképesség, terjedési jellemzők vagy az UV-sugárzással szembeni ellenálló-képesség megváltoztatása), amelynek célja, hogy növelje az ember- vagy állatveszteséget, rombolja a berendezéseket, vagy kárt tegyen a termésben vagy a környezetben.

VIII. fejezet

 

„Adalékanyagok” :

robbanóanyagokban, azok tulajdonságainak javítása céljából használt anyagok.

VIII.,

IX.,

X. fejezet

 

„Légi jármű”

merevszárnyas, csuklósszárnyas, forgószárnyas (helikopter), döntött rotoros vagy döntött szárnyas légi jármű.

XI. fejezet

 

„Automata parancsnoki és vezetési rendszerek”

Olyan elektronikus rendszerek, amelyeken keresztül a vezetés alatt álló hadműveleti, harcászati kötelék, egység, hajó, alegység vagy fegyverek hatékony működéséhez nélkülözhetetlen információt betáplálják, feldolgozzák és továbbítják. Ezt a katonai vezető szerv feladatainak támogatására tervezett számítógépes és egyéb speciális hardver felhasználásával végzik. Az automatikus parancsnoki és vezetési rendszerek fő funkciói a következők: az információk hatékony automatikus gyűjtése, tárolása és feldolgozása; mindazon körülmények és helyzet bemutatása, amelyek hatással lehetnek a harc előkészítésére és megvívására; a művelet céljának és pillanatnyi állásának megfelelően a harcászati és hadműveleti számvetések elvégzése az erőforrásoknak a harccsoportok vagy hadrendi elemek vagy a harctéren telepített erők közötti megosztása céljából; a művelet vagy harc időtartama alatt bármikor helyzetértékeléshez és döntéshozatalhoz szükséges adatok előkészítése; a műveletek számítógépes szimulációja.

XXII. fejezet

 

„Tudományos alapkutatás” :

kísérleti vagy elméleti munka, melynek alapvető célja új ismeretek megszerzése jelenségek vagy megfigyelhető tények alapelveiről, és elsődlegesen nem meghatározott gyakorlati cél vagy szándék elérésére irányul.

VII. és XXII. fejezet

 

„Biokatalizátorok” :

egyes vegyi vagy biokémiai reakciókhoz, vagy egyéb biológiai vegyületekben használt enzimek, amelyek a vegyi harcanyagokhoz (CW) kötődnek és lebontásukat gyorsítják.

Műszaki megjegyzés:

„Enzim” : egyes vegyi vagy biokémiai reakciókhoz használt „biokatalizátor”.

VII. és XXII. fejezet

 

„Biopolimerek” :

az alábbiak szerinti biológiai makromolekulák :

    a) egyes vegyi vagy biokémiai reakciókhoz használt enzimek;

    b) monoklonális, poliklonális vagy nem idiotipikus ellenanyagok;

    c) különleges módon tervezett vagy feldolgozott receptorok;

Technikai megjegyzés:

    1.„Nem idiotipikus ellenanyagok”: olyan ellenanyagok, amelyek más ellenanyagok konkrét ellenanyag-megkötő helyeihez kötődnek.

    2.„Monoklonális ellenanyagok”: olyan proteinek, amelyek egy ellenanyag-megkötő helyhez kötődnek, és amelyeket egy sejtklón állít elő.

    3.„Poliklonális ellenanyagok”: olyan proteinek keveréke, amelyek egy ellenanyag megkötő helyhez kötődnek, és amelyeket egynél több sejtklón állít elő.

    4.„Receptorok”: olyan biológiai makromolekuláris szerkezetek, amelyek képesek ligandok megkötésére, amelyek megkötése hatással van fiziológiai funkcióikra.

X. fejezet

 

„Polgári repülőeszköz” :

a polgári repülésügyi hatóságok által közzétett, a repülésre való alkalmasságot minősítő listákban felsorolt „repülőeszközök”, amelyek kereskedelmi, polgári, belső és külső útvonalakon repülhetnek, vagy polgári, magán- vagy üzleti célokra használhatók.

XXI. és XXII. fejezet

 

„Fejlesztés” :

kapcsolódik a sorozatgyártást megelőző valamennyi szakaszhoz, mint például : tervezés, tervezéskutatás, tervezéselemzések, tervezési koncepciók, a prototípusok összeszerelése és vizsgálata, kísérleti gyártási tervek, tervezési adatok, a tervezési adatok termékké történő átalakításának folyamata, konfigurációs tervezés, integrációtervezés, tervrajzok.

XVII. fejezet

 

„Végeffektorok” :

fogószerszámok, „aktív szerszámegységek” és minden egyéb olyan szerszám, amelyet a „robot” manipulátorkar végén lévő alaplapra erősítenek.

Műszaki megjegyzés:

„aktív szerszámegységek”: valamely munkadarab hajtóerejét vagy munkaenergiáját biztosító, vagy azt érzékelő eszközök.

IV. és VIII. fejezet

 

„Energiahordozó anyagok” :

olyan anyagok vagy keverékek, amelyek a tervezett felhasználásukhoz szükséges energia kibocsátása céljából kémiai reakcióba lépnek. A „robbanóanyagok”, „pirotechnikai eszközök” és „hajtóanyagok” az energiahordozó anyagok alosztályait képezik.

VIII. és XVIII. fejezet

 

„Robbanóanyagok” :

olyan szilárd, folyékony vagy gáz-halmazállapotú anyagok vagy anyagok keverékei, amelyek robbanófejekben elsődleges, indító- vagy főtöltetként, valamint rombolások és egyéb alkalmazások során történő felhasználásukkor robbanást okoznak.

VII. fejezet

 

„Expressziós vektorok”

genetikai anyagnak a fogadósejtbe történő bejuttatására használt hordozók (például plazmid vagy vírus).

XVII. fejezet

 

„Üzemanyagcellák”

olyan elektrokémiai eszköz, amely képes egy külső forrásból kapott üzemanyag kémiai energiáját közvetlenül egyenárammá átalakítani.

XIII. fejezet

 

„Szálas vagy rostos anyagok”:

többek között:

a) folytonos monofil szálak;

b) folytonos cérnák és előfonatok;

c) szalagok, szövetek, kusza fonatok és paszományok;

d) vágott szálak, szálkötegek és koherens szálú végek;

e) bármilyen hosszú, egykristályos vagy polikristályos tűkristályok;

f) aromás poliamid pép.

XV. fejezet

 

„Első generációs képerősítő csövek”:

elektrosztatikus fókuszú csövek, amelyekben a ki- és bemenetnél multialkáli fotókatódból (S-20 vagy S-25) készült optikai vagy üveglemez került felhasználásra, azonban mikrocsatornás lemezeket nem tartalmaznak.

XXII. fejezet

 

„Közhasznú”:

olyan „technológia” vagy „szoftver”, amelyet a továbbterjesztésére vonatkozó korlátozás nélkül tettek közzé.

Megjegyzés: szerzői jogi korlátozások nem gátolják, hogy a „technológia” vagy „szoftver” a „közhasznú” tárgykörébe tartozzon.

V. és XIX. fejezet

 

„Lézer”:

komponensek olyan részegysége, amely mind térben, mind időben olyan koherens fényt biztosít, amelyet stimulált sugárzáskibocsátással erősítenek fel.

X fejezet

 

„A levegőnél könnyebb légi járművek”:

hőlégballonok és léghajók, amelyek emelkedésükhöz forró levegőt vagy a levegőnél könnyebb gázokat – például héliumot vagy hidrogént – használnak.

XVII. fejezet

 

„Atomreaktor”:

a reaktortartályon belül lévő vagy ahhoz közvetlenül kapcsolódó egységek, az a berendezés, amely a magban a teljesítményszintet szabályozza és azok a komponensek, amelyek általában a reaktormag primer hűtőközegét foglalják magukban, azzal közvetlenül érintkeznek vagy azt szabályozzák.

VIII. fejezet

 

„Prekurzorok”:

robbanóanyagok gyártásához használt különleges vegyi anyagok.

XXI. és XXII. fejezet

 

„Gyártás”:

valamennyi gyártási fázis vagyis: tervezés, gyártás, integrálás, összeszerelés, ellenőrzés, tesztelés, minőségbiztosítás.

VIII. fejezet

 

„Hajtóanyag”:

olyan anyagok vagy keverékek, amelyek kémiai reakcióba lépve – ellenőrzött ütemben – nagy mennyiségű forró gázt állítanak elő mechanikai munka végzése céljából.

IV. és VIII. fejezet

 

„Pirotechnikai eszközök”:

szilárd vagy folyékony üzemanyagok és oxidáló szerek keveréke, amely amikor begyújtják egy energiát termelő kémiai folyamaton megy keresztül szabályozott arányok mellett azért, hogy megfelelő időkésedelmet hozzon létre, vagy hőmennyiséget, zajt, füstöt, látható fényt vagy infravörös kisugárzást gerjesszen. A piroforok a pirotechnikai eszközök egyik olyan alosztályát képezik, amelyek nem tartalmaznak oxidálószert, levegővel érintkezve azonban spontán gyulladnak.

XXII. fejezet

 

„Szükséges”:

a „technológia” tekintetében a „technológiának” az ellenőrzés alá eső működési szint, jellemzők vagy funkciók eléréséért vagy meghaladásáért felelős része. Az ilyen „szükséges technológia” több termék részét is képezheti.

VII. fejezet

 

„Tömegoszlató harcanyagok”:

olyan anyagok, amelyek – a tömegoszlatási célra történő tervezett felhasználásuk során – rövid idő alatt az emberi érzékszervek irritációját vagy a fizikai funkciók zavarát okozzák, amely hatások az anyagoknak való expozíció befejeződését követően rövid időn belül megszűnnek. A könnygáz a „tömegoszlató harcanyagok” egyik fajtája.

XVII. fejezet

 

„Robot”:

esetleg folyamatos működésű vagy pontról pontra mozgatható manipulációs mechanizmus, amely szenzorokat is alkalmazhat, és rendelkezik az alábbi jellemzők mindegyikével:

a)    többfunkciós;

b)    képes anyagok, részegységek, szerszámok vagy különleges eszközök beállítására vagy orientálására, háromdimenziós térben történő változtatható mozgások révén;

c)     három vagy több zárt vagy nyitott hurkos szervoeszközt foglal magában, amelyek léptető motorokat is tartalmazhatnak; és

d)    rendelkezik a „felhasználó által programozható” tanít/visszajátszik módszerrel vagy elektronikus számítógéppel, amely lehet programozható logikai kontroller, azaz mechanikai beavatkozás nélküli.

Megjegyzés:     A fenti meghatározás nem foglalja magában az alábbi eszközöket:

1.    olyan manipulációs mechanizmusok, amelyeket csak kézzel vagy távoperátorral lehet irányítani;

2.     állandó sorozatú manipulációs mechanizmusok, amelyek mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatizált mozgó eszközök; a programot mechanikusan korlátozzák a rögzített, de állítható ütközők, pl. csapok vagy bütykök; a mozgások sorrendje és a pályák vagy szögek megválasztása mechanikai, elektronikus vagy elektromos úton nem változtatható, illetve nem is cserélhető;

3.     mechanikai vezérlésű, változtatható sorrendű manipulációs mechanizmusok, amelyek a mechanikusan rögzített programozott mozgások szerint működő automatikus mozgó eszközök; a programot mechanikusan korlátozzák a rögzített, de állítható ütközők, pl. csapok vagy bütykök; a mozgások sorrendje és a pályák vagy szögek megválasztása a rögzített programsémán belül változtatható; a programséma változtatása vagy módosítása (pl. a csapok átállítása vagy a bütykök cseréje) egy vagy több mozgási tengelyen csak mechanikai műveletek révén történik;

4.     nem szervovezérlésű, sorrendmanipulációs mechanizmusok, amelyek mechanikusan rögzített, programozott mozgások szerint működő automatizált mozgó eszközök; a program változtatható, de a folyamat csak a mechanikusan rögzített elektromos bináris eszközről vagy állítható ütközőkről kapott bináris jel hatására halad tovább;

5.     Descartes-féle koordináta manipulátor rendszerként definiált rakodódaruk, amelyeket függőleges elhelyezett tárolórekeszek integrált részeként alakítottak ki, és e rekeszek tartalmának tárolás és kirakodás céljából történő elérésére szolgálnak.

XXI. fejezet

 

„Szoftver”:

bármilyen tényleges hordozóra rögzített, egy vagy több „program” vagy „mikroprogram” gyűjteménye.

XIX. fejezet

 

„Űrminősítésű”:

olyan termék, amelyet úgy terveztek, gyártottak és próbáltak ki, hogy megfeleljen a műholdak, valamint a nagy magasságú, 100 kilométeren vagy nagyobb magasságon működő repülő rendszerek felbocsátásánál és telepítésénél megkövetelt különleges elektromos, mechanikai vagy környezeti követelményeknek.

XVIII. és XX. fejezet

 

„Szupravezető”:

olyan anyagok (fémek, ötvözetek vagy vegyületek), amelyek elveszíthetik minden elektromos ellenállásukat, azaz végtelen elektromos vezetőképességgel rendelkezhetnek, és igen nagy elektromos áram átvitelére alkalmasak Joule-hő keletkezése nélkül.

Műszaki megjegyzés:

Az anyag kritikus „szupravezető” állapotát a „kritikus hőmérséklet”, a kritikus mágneses mező – amely a hőmérséklet függvénye – és a kritikus áramsűrűség jellemzi, amely azonban a mágneses mezőtől és a hőmérséklettől egyaránt függ.

XXII. fejezet

 

„Technológia”:

A termékek „fejlesztéséhez”, „gyártásához” vagy „felhasználásához” szükséges egyedi információ. Ez az információ lehet műszaki adat vagy műszaki támogatás.

Technikai megjegyzés:

1.    A „műszaki adat” lehet tervrajz, terv, ábra, modell, formula, táblázat, gépészeti terv és specifikáció, kézikönyv és útmutatás, akár írásban, akár más adathordozón, például mágneslemezen, mágnesszalagon vagy csak olvasható tárban rögzítve.

2.    A „műszaki támogatás” lehet útmutatások, készségek, képzés, a munkával kapcsolatos ismeretek átadása vagy konzultációs szolgáltatás. A „műszaki támogatás” magában foglalhatja a „műszaki adatok” átadását is.

XXI. és XXII. fejezet

 

„Felhasználás”:

Üzemeltetés, üzembe helyezés (a helyszíni üzembe helyezést is beleértve), folyamatos üzemben tartás (ellenőrzés), javítás, nagyjavítás és felújítás.

2. melléklet a 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelethez

Az engedélykérelmek elbírálásakor alkalmazandó egységes magatartási kritériumok

1.16 Első kritérium: a tagországok nemzetközi kötelezettségeinek és kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartása.

A kiviteli engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha az engedély megadása összeegyeztethetetlen Magyarországnak:

a) az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió, valamint az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet által hozott fegyverembargók végrehajtására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeivel és kötelezettségvállalásaival;

b) az Atomsorompó-szerződésben (Nuclear Non-Proliferation Treaty, NPT), a Biológiai és Toxinfegyver-tilalmi Egyezményben (Biological and Toxin Weapons Convention, BTWC), valamint a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményben (Chemical Weapons Convention, CWC) vállalt nemzetközi kötelezettségeivel;

c) a gyalogsági aknák minden formájának kivitelét tiltó kötelezettségvállalásával;

d) az Ausztrália Csoport (Australia Group, AG), a Rakéta Technológiai Ellenőrzési Rendszer (Missile Technology Control Regime, MTCR), a Zangger-bizottság, a Nukleáris Szállítók Csoportja (Nuclear Suppliers Group, NSG), a Wassenaar Megállapodás (Wassenaar Arrangement, WA) és a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex keretén belül vállalt kötelezettségeivel.

2. Második kritérium: az emberi jogok tiszteletben tartása a fogadó (rendeltetési) országban és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása a fogadó ország által.

A kiviteli engedély iránti kérelmet el kell utasítani – a fogadó országnak a nemzetközi emberi jogi okmányokban megállapított vonatkozó alapelvekhez, valamint a nemzetközi humanitárius jogi alapelvekhez való viszonyának mérlegelését követően –, ha nyilvánvaló kockázata van annak, hogy az exportálandó katonai technológiát vagy felszerelést

a) belső elnyomásra használhatják fel;

b) a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekre használhatják fel.

A hatóság a katonai technológia vagy felszerelés jellegét is figyelembe véve, különös óvatossággal és éberséggel jár el az olyan országokba irányuló engedély iránti kérelmek elbírálásakor, amelyek esetében az Egyesült Nemzetek Szervezetének illetékes szervei, az Európai Unió vagy az Európa Tanács az emberi jogok súlyos megsértését állapította meg.

E kritérium alkalmazása során belső elnyomásra használható technológiának vagy felszerelésnek kell tekinteni különösen azt a technológiát vagy felszerelést, amelyet, vagy amelyhez hasonlót a megjelölt végfelhasználó bizonyítottan belső elnyomásra használ, vagy amely esetében okkal feltételezhető, hogy a technológiát vagy felszerelést nem a meghatározott célra, vagy nem a feltüntetett végfelhasználó által, hanem belső elnyomás eszközeként használják fel. A felszerelés jellegét, különösen a belbiztonsági alkalmazásra szánt eszközök esetében gondosan tanulmányozni kell. A belső elnyomás körébe tartozik, többek között, a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés, a gyorsított eljárásban foganatosított vagy önkényes kivégzések, az eltűnések, az önkényes őrizetbe vétel és más, a vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban, ideértve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában meghatározott, emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat súlyosan sértő cselekmények.

3. Harmadik kritérium: a fennálló feszültségekből vagy fegyveres konfliktusokból eredő belső helyzet a rendeltetési országban.

Az olyan katonai technológia vagy felszerelésre irányuló kiviteli engedély iránti kérelmet el kell utasítani, amely a fogadó országban fegyveres konfliktus kitörését, vagy annak elhúzódását eredményezné, illetve a jelenlévő feszültségek vagy konfliktusok súlyosbodásához vezetne.

4. Negyedik kritérium: a regionális béke, biztonság és stabilitás megőrzése.

A kiviteli engedély iránti kérelmet el kell utasítani, ha nyilvánvaló a kockázata annak, hogy a címzett az exportálandó katonai technológiát vagy felszerelést egy másik ország elleni agresszióra használná fel, vagy arra, hogy erőszakkal szerezzen érvényt területi követelésének.

E kockázatok mérlegelésekor különösen a következő körülményeket kell mérlegelni:

a) a fogadó ország és egy másik ország közötti fegyveres konfliktus fennállása, illetve annak valószínűsége;

b) a fogadó ország valamely szomszédjával szemben fennálló területi követelése, amelynek a múltban megpróbált erőszakkal, vagy erőszakkal való fenyegetéssel érvényt szerezni;

c) annak valószínűsége, hogy katonai technológiát vagy felszerelést a fogadó ország nem jogos nemzeti biztonsági és védelmi célokra használja fel;

d) annak figyelembevétele, hogy a kivitel a regionális stabilitást ne befolyásolja jelentős mértékben.

5. Ötödik kritérium: a tagállamok és azon területek, melyeknek külkapcsolataiért valamely tagállam felel, valamint a baráti és a szövetséges országok nemzetbiztonsága.

A kiviteli engedély iránti kérelem elbírálásakor a hatóság köteles mérlegelni a következő körülményeket:

a) az exportálandó katonai technológia vagy felszerelés lehetséges hatása saját, a más tagállamok, valamint a baráti és szövetséges államok védelmi és biztonsági érdekeire, egyúttal elismerve azt, hogy ez a tényező nem befolyásolhatja az emberi jogok, a regionális béke, a biztonság és a stabilitás tiszteletére vonatkozó kritériumok mérlegelését;

b) az érintett katonai technológiának vagy felszerelésnek a saját, a más tagállamok, valamint a baráti és a szövetséges államok erői elleni felhasználásának kockázatát.

6. Hatodik kritérium: a vásárló országnak a nemzetközi közösséggel szemben tanúsított magatartása, különös tekintettel a terrorizmushoz való viszonyára, szövetségesi rendszerének jellegére és a nemzetközi jog tiszteletben tartására.

A kiviteli engedély iránti kérelem elbírálásakor a hatóság köteles mérlegelni a vásárló ország korábbi magatartását az alábbi területeken:

a) a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés támogatása vagy ösztönzése;

b) nemzetközi kötelezettségvállalásainak végrehajtása, különös tekintettel az erőszak alkalmazásáról való lemondásra, és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartására;

c) a tömegpusztító fegyverek és ballisztikus rakétafegyverzet elterjedése elleni, valamint a fegyverzet-ellenőrzés és a leszerelés más területeivel kapcsolatos kötelezettségvállalásaira, különös tekintettel az első kritérium b) pontjában említett fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési megállapodások aláírására, megerősítésére és végrehajtására.

7. Hetedik kritérium: annak kockázata, hogy a katonai technológia vagy felszerelés a fogadó országon belül más végfelhasználóhoz jut, vagy nem kívánatos feltételek mellett újra kivitelre kerül.

Annak értékelésekor, hogy az exportálandó katonai technológia vagy felszerelés milyen hatást gyakorol a fogadó országra, valamint hogy mekkora a kockázata annak, hogy az ilyen technológia vagy felszerelés nemkívánatos végfelhasználóhoz kerülhet, vagy nemkívánatos célra használják, a következőket kell mérlegelni:

a) a fogadó ország jogos védelmi és belbiztonsági érdekei, beleértve az Egyesült Nemzetek Szervezetében, vagy más békefenntartó tevékenységben való bármilyen részvételt;

b) a fogadó ország műszaki felkészültsége ilyen jellegű technológia vagy felszerelés használatára;

c) a fogadó ország képessége hatékony exportellenőrzés alkalmazására;

d) annak a kockázata, hogy az ilyen technológia vagy felszerelés nemkívánatos rendeltetési helyre újra kivitelre kerül, valamint a fogadó ország korábbi magatartása bármely, az exportáló tagállam által előírni célszerűnek ítélt újra kiviteli rendelkezés vagy újra kivitel előtti jóváhagyás tiszteletben tartására vonatkozóan;

e) annak a kockázata, hogy az ilyen technológia vagy felszerelés terrorista szervezetekhez vagy személyekhez jut;

f) a műszaki visszafejtés vagy technológia nem szándékos átadásának a kockázata.

8. Nyolcadik kritérium: tekintettel az államoknak a jogos biztonsági és védelmi szükségleteire, valamint az emberi és gazdasági erőforrásokra, a katonai technológia vagy felszerelés kivitelének és a fogadó ország műszaki és gazdasági adottságainak összhangban kell lennie.

A kiviteli engedély iránti kérelem elbírálásakor a hatóság figyelembe veszi – a megfelelő forrásokból, úgymint az ENSZ Fejlesztési Programjától (UNDP), a Világbanktól (World Bank), a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentéseiből származó információkra is figyelemmel – azt, hogy a tervezett export nem hátráltatná-e súlyosan a fenntartható fejlődést a fogadó országban. Ebben az összefüggésben mérlegeli a fogadó ország katonai és szociális kiadásainak relatív szintjét, figyelembe véve bármilyen európai uniós vagy kétoldalú támogatást is.

3. melléklet a 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelethez

I.

Haditechnikai külkereskedelmi tevékenységi, illetve tranzit tevékenységi engedély iránti kérelem kötelező adattartalma:

1. a kérelmező neve, címe, székhelye, valamint további elérhetőségei,

2. a kérelmező EORI száma,

3. a kérelmező adóazonosító száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma),

4. gazdasági társaság esetében a cégjegyzékszáma, egyéni vállalkozó és költségvetési szerv esetében azok nyilvántartási száma,

5. a kérelem részletes indokolása,

6. a forgalmazni kívánt haditechnikai eszköz kereskedelmi megnevezése,

7. a forgalmazni kívánt haditechnikai eszköz 1. melléklet szerinti besorolása,

8. a kérelmezett tevékenység jellegére történő utalás (behozatal, beérkezés, kivitel, kiszállítás, tranzit, bróker tevékenység, képviselet, szolgáltatás, újra kivitel),

9. dátum, cégszerű aláírás, bélyegző.

II.

Csatolt okiratok

1. az összes számlavezető pénzintézet által 3 hónapnál nem régebben kiállított nyilatkozatot,

2. az eseti tevékenységi engedélykérelem kivételével a vállalkozás Belső Megfelelési Programját,

3. a vállalkozás vezetőjének, 3 hónapnál nem régebben kiállított közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát; vagy az ügyvéd által 3 hónapnál nem régebben kiállított, cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban való közreműködés során ellenjegyzett aláírás-mintáját,

4. amennyiben az ügyben nem a vállalkozás képviseletére jogosult jár el, az eljáró ügyintéző meghatalmazását,

5. 30 napnál nem régebben kiállított közokirati igazolást arról, hogy – a tevékenységi engedély iránti kérelme benyújtásának időpontjában – az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 178. § 32. pontja szerint köztartozásmentes adózónak minősül,

6. határon átnyúló szolgáltatás esetében a szolgáltató hitelt érdemlő igazolását, hogy az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban vállalkozásként bejegyezték, tevékenységét végezheti és ott a jogszabályoknak megfelelően működik.

4. melléklet a 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelethez

Haditechnikai külkereskedelmi tárgyalási engedély iránti kérelem kötelező adattartalma:

1. a kérelmező neve, címe, székhelye, valamint további elérhetőségei,

2. a kérelmező adóazonosító száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma),

3. az ügylet jellegére történő utalás (kivitel, újra kivitel, szolgáltatás),

4. a haditechnikai eszköz

4.1. 1. melléklet szerinti besorolása,

4.2. vámtarifaszáma,

4.3. megnevezése,

4.4. mennyisége,

4.5. mértékegysége,

4.6. euróban meghatározott értéke,

5. a külföldi szerződő partner neve, címe, székhelye,

6. a végfelhasználó neve, címe, székhelye,

7. az áru tulajdonosának (amennyiben nem egyezik a kérelmezővel) neve, címe, székhelye,

8. dátum, cégszerű aláírás, bélyegző.

5. melléklet a 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelethez

I.

A kivitelére vagy kiszállítására és szolgáltatás nyújtására vonatkozó globális forgalmi engedély iránti kérelem kötelező adattartalma:

1. a kérelmező neve, címe, székhelye, valamint további elérhetőségei,

2. a kérelmező adóazonosító száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma),

3. az áru tulajdonosának (amennyiben nem egyezik a kérelmezővel) neve, címe, székhelye, adóazonosító száma,

4. a külföldi szerződő partner neve, címe, székhelye,

5. végfelhasználók neve, címe, székhelye,

6. a kiszállítani kívánt haditechnikai eszköz

6.1. 1. melléklet szerinti besorolása,

6.2. megnevezése,

6.3. vámtarifaszáma,

6.4. mennyisége,

6.5. mértékegysége,

6.6. euróban meghatározott értéke,

7. a végső felhasználás célja,

8. dátum, cégszerű aláírás, bélyegző.

II.

Csatolt okiratok

1. Végfelhasználói Nyilatkozatot vagy Nemzetközi Import Igazolást vagy a végfelhasználás igazolására szolgáló más dokumentumot,

2. amennyiben a kérelmező nem azonos a tulajdonossal, az áru tulajdonosának meghatalmazását az áru értékesítésére.

6. melléklet a 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelethez

I.

A behozatalra vagy beérkezésre és szolgáltatás igénybevételére vonatkozó globális forgalmi engedély iránti kérelem kötelező adattartalma:

1. a kérelmező neve, címe, székhelye, valamint további elérhetőségei,

2. a kérelmező adóazonosító száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma),

3. a belföldi szerződő partner (amennyiben nem egyezik a kérelmezővel) neve, címe, székhelye, adóazonosító száma,

4. magyar végfelhasználó (amennyiben nem egyezik a kérelmezővel) neve, címe, székhelye,

5. külföldi szerződő partner neve, címe, székhelye,

6. a beszállítani kívánt haditechnikai eszköz

6.1. 1. melléklet szerinti besorolása

6.2. megnevezése,

6.3. vámtarifaszáma,

6.4. mennyisége,

6.5. mértékegysége,

6.6. euróban meghatározott értéke,

7. a végső felhasználás célja,

8. szükség esetén nemzetközi import igazolás kiadására irányuló kérelem,

9. szükség esetén államilag megerősített végfelhasználói nyilatkozat iránti kérelem,

10. dátum, cégszerű aláírás, bélyegző.

II.

Csatolt okiratok

1. a belföldi címzett, valamint a végső felhasználó Végfelhasználói Nyilatkozatát,

2. a Nemzetközi Import Igazolásra és a Végfelhasználói Nyilatkozatra, valamint a Szállítási Tanúsítványra vonatkozó kérelmet, amennyiben azt a származási, illetve szerződő ország hatóságai igénylik.

7. melléklet a 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelethez

I.

A kivitelre vagy kiszállításra és szolgáltatás nyújtására vonatkozó egyedi forgalmi engedély iránti kérelem kötelező tartalma:

1. a kérelmező neve, címe, székhelye, valamint további elérhetőségei,

2. a kérelmező adóazonosító száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma),

3. az áru tulajdonosának (amennyiben nem egyezik a kérelmezővel) neve, címe, székhelye, adóazonosító száma,

4. külföldi szerződő partner neve, címe, székhelye,

5. a végfelhasználó (amennyiben nem egyezik a külföldi szerződő partnerrel) neve, címe, székhelye,

6. a kiszállítani kívánt haditechnikai eszköz

6.1. 1. melléklet szerinti besorolása,

6.2. megnevezése,

6.3. vámtarifaszáma,

6.4. mennyisége,

6.5. mértékegysége,

6.6. euróban meghatározott értéke,

7. a végső felhasználás célja,

8. az ügylet devizamentes vagy ideiglenes jellegére történő utalás,

9. dátum, cégszerű aláírás, bélyegző.

II.

Csatolt okiratok

1. Végfelhasználói Nyilatkozatot vagy Nemzetközi Import Igazolást vagy a végfelhasználás igazolására szolgáló más dokumentumot,

2. amennyiben a kérelmező nem azonos a tulajdonossal, az áru tulajdonosának meghatalmazását az áru értékesítésére.

8. melléklet a 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelethez

I.

A behozatalra vagy beérkezésre és szolgáltatás igénybevételére vonatkozó egyedi forgalmi engedély iránti kérelem kötelező adattartalma:

1. a kérelmező neve, címe, székhelye, valamint további elérhetőségei,

2. a kérelmező adóazonosító száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma),

3. a belföldi szerződő partner (amennyiben nem egyezik a kérelmezővel) neve, címe, székhelye, adóazonosító száma,

4. a magyar végfelhasználó (amennyiben nem egyezik a kérelmezővel) neve, címe, székhelye,

5. a külföldi szerződő partner neve, címe, székhelye,

6. a beszállítani kívánt haditechnikai eszköz

6.1. 1. melléklet szerinti besorolása,

6.2. megnevezése,

6.3. vámtarifaszáma,

6.4. mennyisége,

6.5. mértékegysége,

6.6. euróban meghatározott értéke,

7. végső felhasználás célja,

8. szükség esetén Nemzetközi Import Igazolás kiadására irányuló kérelem,

9. szükség esetén államilag megerősített végfelhasználói nyilatkozat iránti kérelem,

10. az ügylet devizamentes vagy ideiglenes jellegére történő utalás,

11. dátum, cégszerű aláírás, bélyegző.

II.

Csatolt okiratok

1. a belföldi címzett, valamint a végső felhasználó Végfelhasználói Nyilatkozatát,

2. a Nemzetközi Import Igazolásra és a Végfelhasználói Nyilatkozatra, valamint a Szállítási Tanúsítványra vonatkozó kérelmet, amennyiben azt a származási, illetve szerződő ország hatóságai igénylik.

9. melléklet a 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelethez

I.

Bróker engedély iránti kérelem kötelező adattartalma:

1. a kérelmező neve, címe, székhelye, valamint további elérhetőségei,

2. a kérelmező adóazonosító száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma),

3. a haditechnikai eszköz

3.1. 1. melléklet szerinti besorolása,

3.2. vámtarifaszáma,

3.3. megnevezése,

3.4. mennyisége,

3.5. mértékegysége,

3.6. euróban meghatározott értéke,

4. az eladó partner neve, címe, székhelye,

5. a vevő partner neve, címe, székhelye,

6. a végfelhasználó neve, címe, székhelye,

7. a végfelhasználás célja,

8. dátum, cégszerű aláírás, bélyegző.

II.

Csatolt okiratok

1. Végfelhasználói Nyilatkozat

10. melléklet a 160/2011. (VIII. 18.) Korm. rendelethez

I.

A tranzit engedély iránti kérelem kötelező adattartalma:

1. a kérelmező neve, címe, székhelye, valamint további elérhetőségei,

2. a kérelmező adóazonosító száma (egyéni vállalkozó esetében az adóazonosító jele, egyéni vállalkozói nyilvántartási száma),

3. az eladó neve, címe,

4. a címzett neve, címe,

5. a vevő (amennyiben nem egyezik a címzettel) neve, címe,

6. a szállítmányozó neve, címe,

7. a feladás helye, időpontja,

8. a célállomás ország, város szerinti megnevezése,

9. magyar tranzit határállomások

9.1. belépő,

9.2. kilépő,

10. az indító ország exportengedélyének száma, érvényessége,

11. a címzett ország importengedélyének vagy nemzetközi import igazolásának vagy végfelhasználói nyilatkozatának száma, érvényessége,

12. a kilépési irányban lévő ország által adott tranzit engedély száma, érvényessége,

13. a szállító eszköz azonosítója,

14. csomagolási adatok (bruttó-, nettó súly, Colli szám)

15. a termék

15.1. megnevezése,

15.2. mennyisége,

15.3. mértékegysége,

15.4. vámtarifaszáma,

15.5. veszélyességi besorolása (RID/ADR/DGR/UN/CML),

16. dátum, cégszerű aláírás, bélyegző.

II.

Csatolt okiratok

1. a hivatalos csomagolási listát vagy a csomagolási részleteket tartalmazó kereskedelmi számlát,

2. a szállítmányt indító ország kiviteli engedélyét,

3. a rendeltetési ország Végfelhasználói Nyilatkozatát, beviteli engedélyét, vagy Nemzetközi Import Igazolását,

4. ha a rendeltetési hely nem szomszédos országban található, a tranzit kilépési irányba eső szomszédos ország tranzitengedélyét.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!