nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet
a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél, illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél történő végrehajtásáról
2011-06-01
2013-12-17
1

84/2011. (V. 26.) Korm. rendelet

a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek
a Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó költségvetési szerveknél,
illetve más kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél történő végrehajtásáról

A Kormány a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. § (2) bekezdésének a), b), d), f) pontjában és (3) bekezdésének ea), ec), ee) alpontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § E rendelet hatálya a költségvetési szervként működő kutatóközpontokban, kutatóintézetekben; jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a nem kutatóintézetként működő költségvetési szerveknél (ide nem értve a felsőoktatási intézményeket) tudományos kutatói munkakörökben és a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) irányítása alá tartozó, kutatást kiegészítő (támogatott kutatóhelyeket fenntartó, szolgáltató, jóléti) költségvetési szerveknél (a továbbiakban együtt: munkáltató) foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyára terjed ki.

[A Kjt. 20. §-a (3) bekezdés b) pontjához]

2. § A munkáltatónál magasabb vezető és vezető megbízással rendelkező, illetve a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult nem vezetői megbízással nem rendelkező közalkalmazottak esetében a magyar nyelv tudása alkalmazási feltétel.

[A Kjt. 20/A. §-a (2) bekezdés e) pontjához]

3. § A munkáltatónál nem kötelező pályázat kiírása azon munkakör esetében, amely a Kjt. 61. § (1) bekezdés szerinti – felsőfokú végzettséghez és szakképzettséghez nem kötött – „A”–„E” fizetési osztályba történő besorolással tölthető be.

[Kjt. 22. § (4) bekezdéséhez]

4. § A munkáltató alaptevékenysége körébe tartoznak a Kjt. 79/C. § (2) bekezdése szerinti tudományos kutatói munkakörök.

[A Kjt. 23. §-a (2) bekezdéséhez]

5. § (1) Magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott a munkáltató vezetője (főigazgató, igazgató, intézményvezető stb.), a munkáltató vezetőjének helyettese (főigazgató-helyettes, igazgatóhelyettes, intézményvezető-helyettes stb.) és a gazdasági szervezet vezetője.

(2) Vezető megbízással rendelkező közalkalmazott valamennyi munkáltatónál a munkáltató vezetőjének az (1) bekezdésben nem említett helyettese, a szervezeti egységként működő kutatóintézet igazgatója, továbbá a főosztályvezetői, főosztályvezető-helyettesi, osztályvezetői megbízással rendelkező közalkalmazott.

(3) A munkáltató vezetője gyakorolja a vezetői megbízás és annak visszavonása munkáltatói jogot

a) a kutatóközpont munkáltatónál a munkáltatói jogkörben megbízott főigazgató-helyettes és a szervezeti egységként működő kutatóintézet igazgatóhelyettese,

b) a (2) bekezdésben említett vezetők, valamint

c) a vezetői megbízás adása, visszavonása és a díjazás megállapítása kivételével a gazdasági szervezet vezetője

tekintetében.

Cím adományozása

[A Kjt. 39. §-a (4) bekezdéséhez]

6. § (1) A munkáltató a tudományos munkakört (10. §) betöltő közalkalmazottnak intézeti szenior (Shc.) címet adományozhat.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott cím adományozásának feltétele legalább tizenöt éves tudományos munkakörben eltöltött közalkalmazotti jogviszony, kiemelkedő, illetve tartósan jó kutatómunka végzése.

(3) Az MTA fejezet irányítása alá tartozó munkáltatóknál a Kjt. alapján nyugdíjasnak minősülő kutatóprofesszornak és az MTA doktora tudományos címmel rendelkező tudományos tanácsadónak a munkáltató szerv vezetője, az MTA elnökével egyetértésben Kutató Professor Emerita vagy Kutató Professor Emeritus címet adományozhat, amelynek viselésére a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyának megszűnését követően is jogosult.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott cím adományozásának feltétele legalább tízéves, akadémiai kutatóközpont vagy kutatóintézet munkáltatónál tudományos munkakörben eltöltött közalkalmazotti jogviszony és kiemelkedő tudományos teljesítmény. A cím adományozásával járó jogokat és kötelezettségeket, azok időtartamát (amennyiben azok nem esnek kizárólagos törvényi szabályozási körbe) az MTA elnöke állapítja meg.

Minősítés

[A Kjt. 40. §-a (5) bekezdéséhez]

7. § A munkáltatónál foglalkoztatott tudományos munkakört betöltő közalkalmazottak – ideértve az MTA által létrehozott támogatott kutatócsoportoknál foglalkoztatott tudományos munkakört betöltő közalkalmazottakat is – minősítése során vizsgálni kell, hogy a közalkalmazott megfelel-e a munkáltatónak a munkakörre vonatkozó szabályzatában meghatározott kutatói követelményeknek.

A munkaidő

[A Kjt. 55. §-ához]

8. § Tudományos kutatói munkakörben – kivéve, ha közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabály szerint, ennek hiányában a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak alapján a kutatói tevékenység csak a munkáltatónál végezhető – a munkahelyen töltendő idő tartama heti két teljes munkanap.

A közalkalmazott előmeneteli és illetményrendszere

[A Kjt. 85. §-a (2) bekezdés a) pontjához]

9. § A tudományos munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakat a Kjt. 2. számú mellékletében és e rendelet 10. §-ában foglaltak, a nem tudományos munkakörben foglalkoztatottakat pedig e rendelet Mellékletében foglaltak figyelembevételével kell besorolni.

10. § (1) E rendelet hatálybalépését követően

a) kutatóprofesszor elnevezésű tudományos munkakörbe kell besorolni az MTA rendes és levelező tagját;

b) tudományos tanácsadó elnevezésű munkakörbe

1. kell besorolni az MTA doktora tudományos címmel, vagy a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban: MTAtv.) 8. §-ának (5) bekezdésében foglaltak alapján az MTA doktora címmel egyenértékűnek tekintett „tudomány(ok) doktora” tudományos fokozattal rendelkező személyt is;

2. lehet besorolni a felsőoktatási törvény alapján habilitált személyt; valamint a nem akadémiai munkáltatónál – jogszabály vagy belső szabályzat alapján létrehozott intézményi tudományos tanács elbírálása alapján – azt a személyt, aki rendelkezik doktori fokozattal vagy a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: felsőoktatási törvény) szerint azzal egyenértékű tudományos fokozattal (a továbbiakban együtt: tudományos fokozattal), a tudományos főmunkatársi besorolási feltételek teljesítésén túl az adott tudományterület olyan nemzetközileg elismert képviselője, aki folyamatosan kiemelkedő tudományos kutatói munkásságot fejtett ki, és a kutatásban szerzett tapasztalatai alapján alkalmas tudományos segédmunkatársak tudományos munkájának, valamint kutatási projektek vezetésére; idegen nyelven tart előadásokat és publikál;

c) tudományos főmunkatárs elnevezésű munkakörbe kell besorolni a tudományos fokozattal és tudományos munkatárs vagy – felsőoktatási intézményben – azzal egyenértékű oktatói munkakörben szerzett legalább hatéves kutatói gyakorlattal rendelkező személyt, ha a kutatóintézet tudományos főmunkatársi minősítő eljárását

1. akadémiai munkáltatónál az MTAtv. 18 § (2) bekezdésében foglaltak alapján létrehozott tudományos tanács,

2. nem akadémiai munkáltatónál jogszabály vagy belső szabályzat alapján létrehozott intézményi tudományos tanács

elbírálása alapján sikerrel teljesítette, és alkalmas a tudományos segédmunkatársak tudományos munkájának irányítására, valamint arra, hogy idegen nyelven előadást tartson;

d) tudományos munkatárs elnevezésű munkakörbe kell besorolni a tudományos fokozattal rendelkező személyt, ha a munkáltató által a munkakörre előírt alkalmazási feltételnek megfelel, és kutatói vagy – felsőoktatási intézményben – azzal egyenértékű oktatói munkakörben szerzett legalább hároméves kutatói gyakorlattal rendelkezik;

e) tudományos segédmunkatárs elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki a kutatómunkában irányítással vesz részt, és a felsőoktatási törvény szerinti doktorandusz vagy doktorjelölt jogviszonyt létesített.

Az a)–e) pontokban meghatározott besorolási feltételektől eltérni nem lehet.

(2) A kutatói gyakorlati idő csak abban az esetben vehető figyelembe, ha a közalkalmazott kutatói munkaterv szerint tevékenykedett és rendszeresen publikált.

(3) A tudományos munkakörbe történő besoroláshoz legalább a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti egyetemi szintű végzettség és szakképzettség, illetve a felsőoktatási törvény szerinti mesterképzésben szerzett fokozat és szakképzettség szükséges.

[A Kjt. 70. §-a (3)bekezdéséhez]

11. § (1) A magasabb vezető megbízással rendelkező közalkalmazott részére járó pótlék mértéke

a) száz főt meg nem haladó közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató vezetésére adott megbízás esetén a pótlékalap 250%-a,

b) száz főt meg nem haladó közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató vezetőjének helyettese, és a gazdasági szervezet vezetője esetén a pótlékalap 175%-a,

c) száz főt meghaladó közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató vezetésére adott megbízás esetén a pótlékalap 300%-a,

d) száz főt meghaladó közalkalmazottat foglalkoztató munkáltató vezetőjének helyettese és a gazdasági szervezet vezetője esetén a pótlékalap 200%-a.

(2) A vezető megbízással rendelkező közalkalmazott részére járó pótlék mértéke

a) a szervezeti egységként működő kutatóintézet vezetésére adott megbízás esetén a pótlékalap 225%,

b) valamennyi munkáltatónál a főosztályvezető beosztásra szóló megbízás esetén a pótlékalap 175%-a,

c) valamennyi munkáltatónál főosztályvezető-helyettes beosztásra szóló megbízás esetén a pótlékalap 150%-a,

d) valamennyi munkáltatónál osztályvezető beosztásra szóló megbízás esetén a pótlékalap 100%-a.

(3) Az e rendelet hatálybalépése előtt megállapított vezetői pótlékok mértéke – a megbízás időtartamára – az (1) és a (2) bekezdésben foglaltakra tekintettel nem csökkenthető.

[A Kjt. 71. §-a (3) bekezdéséhez]

12. § A 6. § (1) bekezdésében meghatározott címmel járó pótlék mértéke a pótlékalap 100%-a.

Záró rendelkezések

13. § Ez a rendelet 2011. június 1-jén lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a központi költségvetési szervként működő kutató- és kutatást kiegészítő intézeteknél és kutatókat foglalkoztató egyes intézményeknél történő végrehajtásáról szóló 49/1993. (III. 26.) Korm. rendelet.

Melléklet a 84/2011. (V. 26.) Korm. rendelethez

A költségvetési szervként működő kutatóközpontokban, kutatóintézetekben,

a – felsőoktatási intézmények kivételével – nem kutatóintézetként működő költségvetési szerveknél

a műszaki fejlesztő, a kutatói munkát segítő és egyéb munkakörök fizetési osztályba sorolása,

a besorolás képesítési feltételei

 

 

Fizetési osztály

 

Munkakör megnevezése

 

 

A

B

C

D

E

F

G

H

I

J

 

 

Műszaki fejlesztő munkakörök

1.

főmérnök

 

 

 

 

 

*

*

*

*

 

2.

műszaki fejlesztő mérnök

 

 

 

 

 

*

*

*

*

 

 

 

Kutatói munkát segítő munkakör

3.

ügyvivő-szakértő

 

 

 

 

 

*

*

*

*

*

 

 

Egyéb munkakörök

4.

ügyintéző (gazdasági, műszaki, igazgatási)

 

 

*

*

*

*

 

 

 

 

5.

ügyviteli

 

*

*

*

*

*

 

 

 

 

6.

szakmai szolgáltató

 

 

*

*

*

*

 

 

 

 

7.

műszaki szolgáltató (fenntartási, üzemviteli alkalmazott, technikus, laboráns, szakmunkás, segédmunkás, kisegítő alkalmazott)

*

*

*

*

*

 

 

 

 

 

Főmérnök besoroláshoz mesterfokozat vagy alapfokozat és szakirányú szakképzettség szükséges.

Műszaki fejlesztő mérnök elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt a mesterfokozattal vagy alapfokozattal és természettudományos vagy mérnöki szakirányú szakképzettséggel rendelkező közalkalmazottat, aki műszaki fejlesztő tevékenységet folytat.

Ügyvivő-szakértő elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt a mesterfokozattal vagy alapfokozattal és szakképzettséggel rendelkező, önálló tevékenységet, szakértői munkát végző közalkalmazottat (pl. a jogtanácsost, a jogi előadót, a közgazdászt), továbbá a kutatóhely funkcionális egységének vezetőjét és helyettesét, aki nem vesz részt a kutatásban. A gazdasági szervezet vezetőjének mesterfokozat vagy alapfokozat mellett szakirányú (pénzügyi, számviteli, közgazdasági) szakképzettséggel is rendelkeznie kell.

Ügyintéző (gazdasági, műszaki, igazgatási) elnevezésű munkakörbe kell besorolni a középiskolai végzettséget igazoló szakképesítéssel vagy középiskolai végzettséggel és felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító – felsőfokú szakképesítést igazoló – bizonyítvánnyal vagy alapfokozattal rendelkező, szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat.

Ügyviteli elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt az adminisztratív jellegű munkát végző közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséggel és arra épülő szakirányú képesítéssel vagy alapfokozattal rendelkezik.

Szakmai szolgáltató elnevezésű munkakörbe kell besorolni azt a közalkalmazottat, aki alapfokú vagy középiskolai végzettséget igénylő szakképesítéssel vagy felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító felsőfokú szakképesítést igazoló bizonyítvánnyal vagy alapfokozattal és szakirányú szakképzettséggel a kutató laboratóriumokban közvetlenül segíti a kutatók munkáját. E munkakörben foglalkoztatott felsőfokú technikusi végzettséggel rendelkező közalkalmazott besorolását az „E” fizetési osztályban előírt, felsőfokú végzettségi szintet nem tanúsító felsőfokú szakképesítésként kell figyelembe venni.

Technikus, laboráns munkakörben a besorolás szempontjából felsőfokú szakképesítéssel egyenértékűnek kell tekinteni annak a közalkalmazottnak a képesítését, aki ipari, mezőgazdasági vagy egyéb technikumokban szerzett oklevelet, és legalább tíz évig szakképesítésének megfelelő területen dolgozott.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!