nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet
az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről
2012-01-02
2012-12-19
4

37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet

az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről

A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés v) pontjában,

a 39. § (1) bekezdése és a 40. § (1) bekezdése tekintetében a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény 18. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 39. § (2), (4) és (7) bekezdése tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (5) bekezdésében,

a 39. § (3) bekezdése tekintetében a villamos energiával összefüggő egyes kérdésekről szóló 2008. évi LXX. törvény 11. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában,

a 39. § (8) és (9) bekezdése, a 40. § (4) bekezdése tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés k) pontjában, továbbá a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről szóló 2008. évi CII. törvény 63. § (3) bekezdésében,

a 39. § (11) és (12) bekezdése és a 40. § (6) bekezdése tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés g) és k) pontjában, továbbá a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetéséről szóló 2007. évi CLXIX. törvény 66. § (3) bekezdésében,

a 39. § (13) bekezdése és a 40. § (8) bekezdése tekintetében az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény 14. § (5) bekezdés b)–c) és i) pontjában,

a 39. § (14) és (15) bekezdése, valamint a 40. § (9) és (10) bekezdése tekintetében a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapról szóló 2003. évi XC. törvény 17. § a) pontjában,

a 39. § (18) bekezdése és a 40. § (14) bekezdése tekintetében a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 30. § (6) bekezdésében,

a 39. § (19) bekezdése tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés e) pontjában,

a 39. § (20) és (21) bekezdése és a 40. § (17) bekezdése tekintetében a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés k) pontjában,

a 39. § (22) és (26) bekezdése és a 40. § (18) bekezdése tekintetében a Magyar Köztársaság 2003. évi költségvetéséről szóló 2002. évi LXII. törvény 57. § (7) bekezdés b) pontjában,

a 39. § (27) és (32) bekezdése és a 40. § (19) bekezdése tekintetében a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 27. § (1) bekezdés g) pontjában,

a 40. § (2) és (21) bekezdése tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 40. § (4) bekezdésében,

a 40. § (11) bekezdése tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés y) pontjában,

a 40. § (16) bekezdése tekintetében az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 124. § (2) bekezdés t) pontjában,

a 40. § (20) bekezdése tekintetében a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontjában,

a 41. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 39. § (6) bekezdés a) pont 2. alpontjában

kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendelet hatálya – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a támogatást nyújtókra, az általuk nyújtott állami támogatásokra, a támogatást folyósítókra, a támogatások kedvezményezettjeire, az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: eljárási rendelet) 1. cikk h) pontja szerinti érdekelt felekre és a fejlesztéspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) állami támogatásokkal kapcsolatos eljárására terjed ki.

(2)1 E rendelet hatálya nem terjed ki az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz) I. Mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, feldolgozásához és forgalmazásához nyújtott, valamint a halászati, az erdészeti, a vadgazdálkodási és a vidékfejlesztési állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásra.

(3) A miniszter az e rendeletben meghatározott feladatait a Támogatásokat Vizsgáló Iroda, mint az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet útján látja el.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. állami támogatás: az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás,

2. bejelentési értesítő: a miniszter által a támogatást nyújtó számára megküldött értesítő a támogatási tervezet Európai Bizottság részére történő bejelentéséről,

3. diszkont kamatláb: a különböző években folyósított állami támogatások, illetve a több év alatt megvalósított projektek felmerült költségei jelenértékének kiszámításához használt kamatláb, amely egyenlő a referencia alapkamatláb 100 bázisponttal növelt értékével,

4. egyedi támogatás: az eljárási rendelet 1. cikk e) pontja szerinti intézkedés,

5. egyéni referencia kamatláb: különösen a kedvezményes kamatú és kamatmentes hitelek, továbbá a változó kamatlábon alapuló kamattámogatások támogatástartalmának kiszámításához használt, a referencia alapkamatlábból számított, a hitelkockázattól függően eltérő összehasonlító kamatláb,

6. elszámolható költségek: az egyes támogatási kategóriákra az uniós állami támogatási szabályokban e címen meghatározott költségek köre,

7. hivatalos bejelentés: az eljárási rendelet 2. cikke szerinti bejelentés,

8. kedvezményezett: az a gazdasági tevékenységet folytató vállalkozás, amely az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése szerinti előnyben részesül vagy részesült,

9. kis- és középvállalkozás: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3., 2008.8.9.) (a továbbiakban: csoportmentességi rendelet) 1. melléklete szerinti vállalkozás,

10. létező támogatási program: az eljárási rendelet 1. cikk b) pontja szerinti támogatás,

11. pályázat: a támogatási program végrehajtása érdekében megjelentetett pályázati felhívás, pályázati útmutató vagy pályázati kiírás a támogatási programban való részvételre,

12. prenotifikáció: a támogatási tervezet hivatalos bejelentését megelőző kapcsolatfelvétel az Európai Bizottsággal, a formanyomtatványok, az EK-Szerződés 93. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 659/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2004. április 21-i 794/2004/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) 2. cikkében előírt szükséges kiegészítő adatlapok és a vonatkozó bizottsági határozatokra való hivatkozás benyújtása a SANI rendszeren keresztül,

13. referencia alapkamatláb: az Európai Bizottság által az egyéves bankközi kínálati kamatláb alapján meghatározott mérték, amely az egyéni referencia kamatláb, a diszkont kamatláb és a visszafizettetési kamatláb számításának alapja,

14. SANI rendszer: a miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján közzétett honlapon, a miniszter által biztosított bejelentkezési névvel és jelszóval elérhető, a támogatást nyújtó által kitöltendő, az Európai Bizottság felé benyújtandó elektronikus, webalapú formanyomtatványokból álló rendszer a támogatási tervezetekről, támogatási intézkedésekről,

15. támogatási intenzitás: a támogatástartalom és az elszámolható költségek jelenértékének hányadosa, százalékos formában kifejezve,

16. támogatási program: az eljárási rendelet 1. cikk d) pontja szerinti intézkedés,

17. támogatást folyósító: az állami támogatásnak a támogatás kedvezményezettjéhez történő eljuttatásának pénzügyi lebonyolításában részt vevő szerv,

18. támogatást nyújtó: az egyedi támogatás odaítéléséről döntő vagy a támogatási program, illetve a pályázat elkészítéséért felelős szerv vagy személy,

19. támogatástartalom: a kedvezményezett számára, akár több forrásból nyújtott állami támogatásnak a 2. mellékletben meghatározott módszer alapján számított értéke,

20. visszafizettetési kamatláb: a végrehajtási rendelet 9–11. cikkében foglaltak szerint megállapított kamatláb.

II. FEJEZET

AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁS NYÚJTÁSÁNAK ÁTLÁTHATÓVÁ TÉTELÉVEL ÖSSZEFÜGGŐ KÖVETELMÉNYEK

3. § (1) A támogatási program, az egyedi támogatás, valamint a bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó létező támogatási programokból nyújtott támogatás tervezete (a továbbiakban együtt: támogatási tervezet) tartalmazza

a) a támogatást nyújtó megnevezését,

b) az állami támogatás célját, azon belül az 1. melléklet szerinti támogatási kategóriánként

ba) az állami támogatás formáját,

bb) az állami támogatás maximális mértékét a támogatási intenzitás vagy a támogatástartalom maximális mértékében vagy összegében kifejezve,

bc) az állami támogatás maximális mértékét a támogatási intenzitás vagy a támogatástartalom maximális mértékében vagy összegében kifejezve több forrásból igényelt állami támogatások esetében,

bd) a kedvezményezettek körét,

be) a saját forrás mértékét,

bf) az elszámolható költségek körét,

bg) az egyedi támogatás, illetve a támogatási program hatályát,

bh) a támogatási program esetében az abból történő támogatásnyújtást kizáró feltételeket,

bi) az egyedi támogatás, a támogatási program, vagy az az alapján megkötött támogatási szerződés megsértésének szankcióit,

bj) az uniós állami támogatási szabályok által előírt egyéb információkat.

(2) A támogatási tervezetben az állami támogatás formája különösen vissza nem térítendő és visszatérítendő pénzeszközök nyújtásaként, kamatmentes hitelként, kedvezményes kamatozású hitelként, kamattámogatásként, kedvezményes feltételű kezességvállalásként, állami tőkejuttatásként, adókedvezményként, adóalap- kedvezményként, ingyenesen és kedvezményes feltételek mellett nyújtott szolgáltatásként, ingatlanjuttatásként, követelésről való lemondásként, tartozásátvállalásként, kedvezményes bérletként vagy kedvezményes lízingként határozható meg.

4. § A támogatást nyújtó az állami támogatás odaítélésekor tájékoztatja a kedvezményezettet a nyújtott támogatás támogatástartalmáról és a támogatásra vonatkozó támogatási kategóriáról.

5. § (1) Az egy projekthez igénybe vett összes állami támogatás – ideértve a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379/5., 2006.12.28.) (a továbbiakban: csekély összegű támogatásokra vonatkozó bizottsági rendelet) 2. cikke szerinti csekély összegű támogatásokat is – támogatási intenzitása nem haladhatja meg az uniós állami támogatási szabályokban meghatározott mértéket.

(2) Ha egy vállalkozás a kis- és középvállalkozásokba történő kockázatitőke-befektetések előmozdítását célzó állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatás (HL C 194/02., 2006.8.18.) alapján részesül állami támogatásnak minősülő kockázati tőkejuttatásban, a számára megítélt bármely egyéb állami támogatás támogatási intenzitását vagy a támogatási program szerinti maximális összegét – legfeljebb a kapott tőke összegének erejéig – 20%-kal csökkenteni kell a kockázatitőke-befektetés első három évében.

6. § (1) Ha uniós állami támogatási szabály másként nem rendelkezik, nehéz helyzetben lévő vállalkozás nem részesülhet állami támogatásban. Egy vállalkozás akkor tekinthető nehéz helyzetben lévőnek, ha az képtelen – akár saját erejéből, akár pedig a tulajdonosai, részvényesei vagy a hitelezői által biztosított források révén – arra, hogy megállítsa a veszteségek halmozódását, amely a hatóságok külső beavatkozása nélkül teljes bizonyossággal azt eredményezné, hogy rövid- vagy középtávon feladja üzleti tevékenységét.

(2) Valamely vállalkozás méretétől, illetve a körülményektől függetlenül akkor minősül nehéz helyzetben lévőnek, ha

a) korlátolt felelősségi alapon működő társaság esetén jegyzett tőkéjének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el,

b) olyan társaság esetén, ahol legalább egyes tagok korlátlan felelősséggel bírnak a társaság tartozásai tekintetében, a társaság könyveiben kimutatott tőkének több mint a fele nincs meg, és annak több mint egynegyede az előző 12 hónap során veszett el vagy

c) az adott vállalkozás – függetlenül a vállalkozási formától – megfelel a felszámolási eljárás kritériumainak.

(3) Valamely vállalkozás a (2) bekezdésben meghatározott feltételek hiányában különösen olyan esetekben is nehéz helyzetben lévőnek tekintendő, ha veszteségei nőnek, forgalma csökken, leltári készletei felhalmozódnak, fölös kapacitása megemelkedik, megrendelés-állománya jelentős mértékben csökken, pénzforgalma csökken, adóssága nő, a nettó eszközérték leírása csökken vagy teljesen leírásra kerül.

(4) Ha a támogatási intézkedés a csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősül, a kis- és középvállalkozást csak akkor kell nehéz helyzetben lévőnek tekinteni, ha megfelel a csoportmentességi rendelet 1. cikk (7) bekezdésében meghatározott feltételeknek.

III. FEJEZET

ÁLLAMI TÁMOGATÁST TARTALMAZÓ TERVEZETEK BEJELENTÉSÉNEK ÉS A MINISZTER EZZEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSÁNAK SZABÁLYAI

3. A bejelentésre vonatkozó közös rendelkezések

7. § (1) A támogatást nyújtónak a támogatási tervezetet – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – be kell jelentenie a miniszter részére.

(2) Az állami támogatásról rendelkező jogszabály tervezetét csak a miniszter 11. § (1) bekezdése szerinti állásfoglalása, illetve – az Európai Bizottság felé történő bejelentési kötelezettség esetén – a bejelentési értesítő kiadását követően lehet közigazgatási egyeztetésre, vagy a képviselőtestület elé bocsátani.

(3) Az Európai Bizottság részére történő bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó állami támogatások esetében a támogatási tervezet

a) az eljárási rendelet 4. cikk (2) vagy (3) bekezdése, vagy 7. cikk (3) bekezdése szerinti bizottsági határozat meghozataláig,

b) a 16. § (2) bekezdése szerinti esetben a miniszter 16. § (3) bekezdése szerinti tájékoztatásának kézhezvételéig, illetve

c) ha az Európai Bizottság az eljárási rendelet 7. cikk (4) bekezdése alapján feltételeket határoz meg, e feltételek teljesüléséig

nem léphet hatályba.

(4) Nem kell bejelenteni – a 18. § alá tartozó támogatások és a pályázatok kivételével – a létező támogatási programból nyújtott támogatást.

8. § (1) A bejelentési kötelezettség teljesítéséért az a támogatást nyújtó felelős, aki a támogatási programot tartalmazó jogszabály, egyedi támogatást tartalmazó okirat vagy határozat elkészítéséért felel.

(2) A bejelentés

a) a csoportmentességi rendelet, illetve csekély összegű támogatásokra vonatkozó bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatási tervezetek esetében a támogatási tervezet egy példányának,

b) az Európai Bizottság részére történő bejelentést igénylő támogatások esetében a támogatási tervezet egy példányának, valamint a SANI rendszerben kitöltött formanyomtatványok

benyújtásából, és azok elektronikus formátumának a tvi@nfm.gov.hu címre történő megküldéséből áll.

9. § (1) Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a bejelentett támogatási tervezet alapján nyújtandó támogatás nem minősül állami támogatásnak, e tényről a bejelentés megtételétől számított harminc napon belül értesíti a támogatást nyújtót.

(2) Ha a támogatást nyújtó nem ért egyet a miniszter (1) bekezdés szerinti megállapításával, a minisztertől írásban kérheti, hogy a támogatási tervezetet a miniszter az 5. alcímben foglaltak szerint a SANI rendszerben kitöltött formanyomtatványokon az Európai Bizottság részére jelentse be, annak érdekében, hogy az Európai Bizottság állapítsa meg, hogy a támogatási tervezet alapján nyújtandó támogatás nem minősül állami támogatásnak.

10. § (1) A miniszter eljárása során – ésszerű határidő megjelölésével – kiegészítő információt kérhet a támogatást nyújtótól és a lehetséges kedvezményezettektől. Ebben az esetben a 9. § (1) bekezdésében, a 11. § (1) bekezdésében, a 12. § (1) bekezdésében, a 14. § (1) bekezdésében és a 17. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott határidő a kiegészítő információ kézhezvételétől kezdődik.

(2) A miniszter a bejelentés során előzetes véleményt, állásfoglalást vagy bejelentési értesítőt ad ki, vagy a 9. § (1) bekezdése szerint értesíti a támogatást nyújtót.

(3) A központi költségvetésből, illetve az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott állami támogatás esetében a miniszter az előzetes véleményét, illetve állásfoglalását annak kiadását követő harminc napon belül megküldi a Magyar Államkincstárnak.

4. A csekély összegű támogatásokkal és a csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatási tervezetekkel kapcsolatos eljárás

11. § (1) Ha a miniszter megállapítja, hogy a bejelentett támogatási tervezet a csekély összegű támogatásokra vonatkozó bizottsági rendelet vagy a csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozik és a feltételeinek megfelel, állásfoglalást ad ki, amelyet a bejelentés megtételétől számított harminc napon belül megküld a támogatást nyújtónak.

(2) Ha a támogatási tervezet csekély összegű támogatásnak minősül, a miniszter állásfoglalásában felhívja a támogatást nyújtót, hogy – a 4. §-ban foglaltakon túl – a csekély összegű támogatásokra vonatkozó bizottsági rendelet szerinti, a kedvezményezettet terhelő speciális nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségről is tájékoztassa a kedvezményezettet.

(3) A csekély összegű támogatásokkal, valamint a csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó támogatásokkal kapcsolatos speciális nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről a támogatást nyújtó gondoskodik.

(4) A csekély összegű támogatások esetében a támogatást nyújtó gondoskodik az uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatáshalmozódási szabályok betartásáról.

12. § (1) Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a bejelentett támogatási tervezet – megfelelő módosítással – a csekély összegű támogatásokra vonatkozó bizottsági rendelet vagy a csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősülhet, a bejelentés megtételétől számított harminc napon belül előzetes véleményt ad ki, amelyben javaslatot tesz a támogatást nyújtónak a támogatási tervezet módosítására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti javaslatnak megfelelően módosított támogatási tervezetet a támogatást nyújtó megküldi a miniszternek. Ha a támogatási tervezet alapján nyújtandó támogatás

a) a csekély összegű támogatásokra vonatkozó bizottsági rendelet vagy a csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó és feltételeinek megfelelő támogatásnak minősül, a miniszter a 11. § alapján,

b) nem tartozik a csekély összegű támogatásokra vonatkozó bizottsági rendelet vagy a csoportmentességi rendelet hatálya alá, de megfelel valamely más támogatási kategória feltételeinek, a miniszter a 14. § (1) bekezdése alapján,

c) nem tartozik a csekély összegű támogatásokra vonatkozó bizottsági rendelet vagy a csoportmentességi rendelet hatálya alá, és nem felel meg valamely más támogatási kategória feltételeinek, a miniszter a 15. § (3) bekezdés b) pontja alapján

jár el.

13. § (1) A támogatást nyújtó a csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó állami támogatás esetében a támogatási tervezet bejelentésével egyidejűleg kitölti a SANI rendszerben a csoportmentességi rendelethez tartozó formanyomtatványokat.

(2) A miniszter a csoportmentességi rendelet hatálya alá tartozó állami támogatásról rendelkező támogatási tervezet, különösen jogszabály, illetve támogatási szerződés hatálybalépéséről a csoportmentességi rendelet 9. cikk (1) bekezdésének megfelelően a támogatást nyújtó által kitöltött elektronikus, webalapú formanyomtatvány SANI rendszeren keresztül történő továbbításával értesíti az Európai Bizottságot.

5. A miniszter eljárása az Európai Bizottság részére történő bejelentést igénylő támogatási tervezetek esetén

14. § (1) A bejelentett támogatási tervezetet a miniszter a bejelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül az Európai Bizottság részére történő prenotifikációra való alkalmasság szempontjából megvizsgálja.

(2) Ha a bejelentett támogatási tervezet prenotifikációra alkalmas, a miniszter a támogatási tervezetet és annak a támogatást nyújtó által készített angol nyelvű összefoglalóját a SANI rendszerben kitöltött formanyomtatványokon keresztül megküldi az Európai Bizottságnak, és ezzel egyidejűleg bejelentési értesítőt ad ki, amelyet megküld a támogatást nyújtó számára.

(3) Ha a prenotifikáció keretében az Európai Bizottság nem emel kifogást a támogatási tervezettel kapcsolatban, a miniszter a SANI rendszerben kitöltött formanyomtatványokon keresztül hivatalos bejelentést tesz, és ezzel egyidejűleg bejelentési értesítőt ad ki, amelyet megküld a támogatást nyújtó számára.

(4) Ha a prenotifikáció keretében az Európai Bizottság a támogatási tervezettel kapcsolatban további adatot, információt, nyilatkozatot vagy egyéb kiegészítést (a továbbiakban együtt: kiegészítést) kér, a miniszter – ésszerű határidő megjelölésével – felhívja a támogatást nyújtót, hogy a támogatási tervezetet egészítse ki.

(5) A miniszter a támogatást nyújtótól kapott kiegészítés alapján a bejelentésre alkalmas támogatási tervezetről – a kiegészítés kézhezvételétől számított harminc napon belül – a SANI rendszerben kitöltött formanyomtatványokon keresztül hivatalos bejelentést tesz az Európai Bizottságnak, és ezzel egyidejűleg bejelentési értesítőt ad ki, amelyet megküld a támogatást nyújtó számára.

15. § (1) Ha a miniszter azt állapítja meg, hogy a hozzá bejelentett támogatási tervezet nem egyeztethető össze az uniós állami támogatási szabályokkal vagy kiegészítésre szorul, és ezért az Európai Bizottság felé sem prenotifikáció megtételére, sem hivatalos bejelentésre nem alkalmas, előzetes véleményt ad ki, amelyben javaslatot tesz a támogatást nyújtónak az uniós állami támogatási szabályokkal való összeegyeztethetőség megteremtésére. A támogatást nyújtó az előzetes vélemény kézhezvételétől számított nyolc napon belül a miniszterrel a támogatási tervezetről egyeztetést kezdeményezhet.

(2) A támogatást nyújtó az (1) bekezdés szerinti javaslatnak megfelelően módosított támogatási tervezetet megküldi a miniszternek, valamint módosítja a SANI rendszerben kitöltött formanyomtatványt.

(3) Ha a miniszter a támogatási tervezetről megállapítja, hogy

a) prenotifikáció megtételére alkalmas, akkor a 14. § (2) bekezdése szerint, ha hivatalos bejelentésre alkalmas, akkor a 14. § (5) bekezdése szerint a hozzá tett bejelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül jár el,

b) prenotifikációra vagy hivatalos bejelentésre továbbra is alkalmatlan, e tényről és arról, hogy a támogatási tervezetet az Európai Bizottságnak nem továbbítja, a hozzá tett bejelentés kézhezvételétől számított 30 napon belül értesíti a támogatást nyújtót.

(4) Ha a támogatást nyújtó nem ért egyet a miniszter (3) bekezdés b) pontja szerinti megállapításával

a) prenotifikáció esetében a (3) bekezdés b) pontja szerinti értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti a minisztert a prenotifikáció megtételére,

b) hivatalos bejelentés esetében a (3) bekezdés b) pontja szerinti értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a Kormányhoz fordulhat.

(5) A támogatást nyújtó (4) bekezdés a) pontja szerinti kérelme alapján a miniszter a támogatást nyújtó egyidejű értesítése mellett prenotifikáció keretében köteles a támogatási tervezetet az Európai Bizottságnak, a támogatást nyújtó által szolgáltatott adattartalommal és formában megküldeni.

(6) A támogatási tervezet Európai Bizottság részére történő hivatalos bejelentéséről a (4) bekezdés b) pontja szerinti esetben a Kormány egyedi ügyben hozott, nem nyilvános határozatban dönt.

16. § (1) Az Európai Bizottság támogatási tervezettel kapcsolatos határozatáról a miniszter értesíti a támogatást nyújtót.

(2) Ha az Európai Bizottság az állami támogatás engedélyezése tekintetében nem hoz határozatot az eljárási rendelet 4. cikkében meghatározott határidőn belül, a miniszter a támogatást nyújtó kérésére az eljárási rendelet 4. cikk (6) bekezdése alapján értesíti az Európai Bizottságot.

(3) Ha az Európai Bizottság a (2) bekezdés szerinti értesítés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem hoz a támogatási tervezettel kapcsolatos döntést, a miniszter tájékoztatja a támogatást nyújtót, hogy az állami támogatás végrehajtható.

6. A miniszter pályázatok tervezetével kapcsolatos eljárása

17. § (1) A pályázat tervezetét a támogatást nyújtó a pályázat kiírása előtt legalább harminc nappal megküldi a miniszternek.

(2) Ha a miniszter megállapítja, hogy a pályázat tervezete nem felel meg az alapjául szolgáló jogszabály feltételeinek, a pályázat tervezetének kézhezvételétől számított húsz napon belül az összeegyeztethetőség megteremtése érdekében tett javaslatait tartalmazó levelében felhívja a támogatást nyújtót annak módosítására.

(3) Ha a miniszter megállapítja, hogy a bejelentett pályázat tervezete megfelel az alapjául szolgáló jogszabály feltételeinek, a jóváhagyásról szóló levelét a pályázat tervezetének kézhezvételétől számított harminc napon belül megküldi a támogatást nyújtónak. Ezt megelőzően a pályázat nem tehető közzé.

7. Az Európai Bizottság részére történő speciális tájékoztatási és bejelentési kötelezettség hatálya alá tartozó, létező támogatási programból nyújtott állami támogatásokkal kapcsolatos eljárás

18. § (1) Létező támogatási programból előzetesen be kell jelenteni a miniszter részére a (2) és (3) bekezdés szerinti állami támogatásokat. A (2) bekezdésben meghatározott állami támogatások esetében a miniszter eljárására az 5. alcímet kell alkalmazni.

(2) A miniszter jóváhagyás céljából – az Európai Bizottság részére bejelenti

a) a vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló 1969. június 26-i 1191/69/EGK tanácsi rendelet szerinti állami támogatást,

b) a csoportmentességi rendelet 6. cikkében felsorolt esetekben nyújtott állami támogatást,

c) azt a nagyberuházást kedvezményező támogatási tervezetet, amely esetében az összes forrásból származó javasolt állami támogatás összege meghaladja azt a maximális támogatási összeget, mint amennyit a 25. § (3) bekezdésében meghatározott számítási módszer alapján egy olyan beruházás kaphatna, amelynek elszámolható költsége százmillió eurónak megfelelő forintösszeg,

d) azt a támogatási tervezetet, amely egy független beruházónak minősülő vevő által, egy bezárásra került vagy – amennyiben nem vásárolják fel – bezárásra kerülő létesítményhez közvetlenül kapcsolódó eszközök – kivéve a vállalkozás részvényeinek való megszerzését önmagában – felvásárlását megvalósító induló beruházásnak minősülő beruházáshoz kapcsolódik, és az állami támogatást a beruházás által megőrzött vagy újonnan létrehozott munkahelyek becsült bérköltsége alapján számolják ki,

e) bármely más állami támogatást, amely esetében uniós állami támogatási szabály az Európai Bizottság részére történő bejelentési kötelezettségről rendelkezik.

(3) A miniszter az uniós állami támogatási szabályok alapján tájékoztatja az Európai Bizottságot

a) a versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő állami támogatásról szóló 2010. december 10-i 2010/787/EU tanácsi határozat szerint,

b) a vasúti, közúti és belvízi közlekedési közszolgáltatás fogalmában benne rejlő kötelezettségek terén a tagállamok tevékenységéről szóló 1969. június 26-i 1191/69/EGK tanácsi rendelet szerint,

c) a (2) bekezdés c) pontja alá nem tartozó nagyberuházásokról a támogatási szerződés megkötését, illetve az állami támogatásról rendelkező dokumentum elfogadását követő harminc napon belül, a nagyberuházási projektek támogatására vonatkozó összefoglaló információk benyújtásához alkalmazandó, a SANI rendszerben kitöltött formanyomtatványnak, a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. október 24-i 1628/2006/EK bizottsági rendelet II. mellékletének vagy a csoportmentességi rendelet II. mellékletének megküldésével a SANI rendszerben,

d) a kutatás-fejlesztési projekteknek nyújtott 3 millió eurót meghaladó állami támogatásokról a csoportmentességi rendelet 9. cikk (4) bekezdésében foglaltak szerint,

e) bármely más állami támogatásról, amely esetében uniós állami támogatási szabály az Európai Bizottság részére történő tájékoztatási kötelezettségről rendelkezik.

8. Közszolgáltatásért járó kompenzációra vonatkozó szabályok

19. § Az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozásoknak közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozat (a továbbiakban: közszolgáltatásról szóló bizottsági határozat), továbbá a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló rendelet) hatálya alá tartozó állami támogatások esetében a támogatási tervezetek bejelentésére és a miniszter ezzel kapcsolatos eljárására a 7–13. § rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott kiegészítésekkel kell alkalmazni.

20. § (1) A közszolgáltatásról szóló bizottsági határozat hatálya alá tartozó állami támogatások esetében a támogatási tervezetnek – a 3. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl – kifejezett hivatkozást kell tartalmaznia a közszolgáltatásról szóló bizottsági határozatra, és tartalmaznia kell a közszolgáltatásról szóló bizottsági határozat 4. cikkében meghatározott tartalmi elemeket is.

(2) Ha a támogatási tervezet alapján nyújtandó állami támogatás a közszolgáltatásról szóló bizottsági határozat hatálya alá tartozó állami támogatásnak minősül, a támogatást nyújtó köteles a kedvezményezettet tájékoztatni, hogy a közszolgáltatásról szóló bizottsági határozat 5. cikk (5) bekezdése szerinti speciális elszámolás-vezetési kötelezettség és a közszolgáltatásról szóló bizottsági határozat 7. cikkében meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség is terheli a kedvezményezettet.

(3) A közszolgáltatásról szóló bizottsági határozat hatálya alá tartozó állami támogatás esetén a támogatást nyújtó gondoskodik arról, hogy a közszolgáltatásért járó ellentételezés ne haladja meg a közszolgáltatásról szóló bizottsági határozat 5. cikkében meghatározott mértéket.

(4) A közszolgáltatásról szóló bizottsági határozat 7. cikkében meghatározott nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséről a támogatást nyújtó gondoskodik.

(5) A támogatást nyújtó minden év március 30-áig a 3. mellékletben meghatározott adattartalommal beszámolót készít a miniszter számára az általa a megelőző évben a közszolgáltatásról szóló bizottsági határozat alapján nyújtott állami támogatásokról.

21. § (1) A vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló rendelet hatálya alá tartozó állami támogatások esetében a támogatási tervezetnek – a 3. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl – kifejezett hivatkozást kell tartalmaznia a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló rendeletre, valamint annak I. mellékletében foglaltakra, és tartalmaznia kell a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló rendelet 4. cikkében meghatározott tartalmi elemeket is.

(2) A vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló rendelet hatálya alá tartozó állami támogatás esetén a támogatást nyújtó gondoskodik arról, hogy a közszolgáltatásért járó ellentételezés ne haladja meg a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló rendelet I. melléklete alapján meghatározott mértéket.

(3) A támogatást nyújtó minden év március 30-áig a 4. mellékletben meghatározott adattartalommal beszámolót készít a miniszter számára az általa a megelőző évben a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról.

IV. FEJEZET

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT ELJÁRÁSOK

9. Általános együttműködési kötelezettség

22. § (1) Az Európai Bizottság megkeresésére a miniszter felhívja a támogatást nyújtót adatszolgáltatásra és nyilatkozattételre. A támogatást nyújtó köteles a megkeresésnek a miniszter által meghatározott határidőn belül eleget tenni.

(2) Az állami támogatás kedvezményezettje, illetve az érdekelt fél köteles együttműködni a támogatást nyújtóval, a miniszterrel, valamint az Európai Bizottsággal, ennek keretében adatszolgáltatásra és nyilatkozattételre is kötelezhető.

10. A létező támogatási programmal kapcsolatos eljárás

23. § (1) Ha az Európai Bizottság az eljárási rendelet 17. cikk (2) bekezdése alapján létező támogatási programot kifogásol, vagy az eljárási rendelet 18. cikke szerinti ajánlást készít, amelyben az eljárási rendelet 18. cikke szerinti megfelelő intézkedéseket javasol, a miniszter az Európai Bizottság megkeresését, valamint a megkereséssel kapcsolatos álláspontját a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül megküldi a támogatást nyújtónak azzal a felhívással, hogy az Európai Bizottság kifogásaira és a miniszter álláspontjára a felhívás kézhezvételétől számított öt napon belül érdemben nyilatkozzon.

(2) Ha a támogatást nyújtó a miniszter álláspontjával egyetért, a miniszter az álláspontot az Európai Bizottság által megadott határidőn belül megküldi az Európai Bizottságnak.

(3) Ha a támogatást nyújtó a miniszter álláspontjával nem ért egyet, a miniszter álláspontjának kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a Kormányhoz fordulhat. Ebben az esetben a miniszter az eljárási rendelet 17. cikk (2) bekezdésének megfelelően kéri az Európai Bizottságtól az eljárási határidő meghosszabbítását.

(4) A miniszter a Kormánynak a (3) bekezdés szerinti döntését a döntés meghozatalától számított öt napon belül megküldi az Európai Bizottságnak.

11. Az állami támogatás felfüggesztése, visszafizettetése

24. § (1) Ha az Európai Bizottság elrendeli az állami támogatás felfüggesztését, az elrendelésről szóló dokumentum kézhezvételétől számított 10 napon belül a miniszter felhívja a támogatást nyújtót a felfüggesztéshez szükséges intézkedés megtételére.

(2) Ha az Európai Bizottság elrendeli az állami támogatás visszafizettetését, a miniszter felhívja a támogatást nyújtót a visszafizetés kamattal növelt mértékben történő elrendelésére.

V. FEJEZET

REGIONÁLIS TÁMOGATÁSI TÉRKÉP

25. § (1) A 2007–2013 közötti időszakra vonatkozó regionális támogatási térképről szóló 2006. november 13-ai N–487/2006. bizottsági határozattal engedélyezett regionális támogatási térkép szerint nagyvállalkozások esetében a következő maximális támogatási intenzitások alkalmazhatók:

a) Észak-Magyarország, Észak-Alföld, Dél-Alföld, Dél-Dunántúl tervezési-statisztikai régiókban 50%,

b) Közép-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban 40%,

c) Nyugat-Dunántúl tervezési-statisztikai régióban és Pest megyében 30%,

d) Budapesten 10%.

(2) Az (1) bekezdés szerinti területi besorolásonként meghatározott támogatási intenzitások – a szállítási ágazat és nagyberuházások kivételével – a kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, a középvállalkozások beruházásai esetében 10 százalékponttal növelhetők.

(3) Nagyberuházások esetében az alkalmazható maximális támogatási intenzitás

a) ötvenmillió euró elszámolható költségrészig az (1) bekezdésben meghatározott mérték száz százaléka,

b) az ötvenmillió euró és a százmillió euró közötti elszámolható költségrészre az (1) bekezdésben meghatározott mérték ötven százaléka és

c) a százmillió euró feletti elszámolható költségrészre az (1) bekezdésben meghatározott mérték harmincnégy százaléka.

26. § (1) Nagyberuházásnak az olyan induló beruházás minősül, amelyhez kapcsolódóan az elszámolható költség jelenértéken legalább ötvenmillió eurónak megfelelő forintösszeg.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jelenérték kiszámítása során az elszámolható költség meghatározásakor több beruházási projektet egyetlen beruházási projektnek kell tekinteni, ha azok egy vagy több vállalkozás által hároméves időszakon belül kivitelezett induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan módon kombinált állóeszközeire vonatkoznak.

(3) Annak megállapításakor, hogy az induló beruházás gazdaságilag oszthatatlan-e, a technikai, funkcionális és stratégiai kapcsolatokat, valamint a közvetlen földrajzi közelséget kell figyelembe venni. A gazdasági oszthatatlanságot a tulajdonviszonyoktól függetlenül kell értékelni.

(4) Annak kiszámításakor, hogy egy nagyberuházási projekt elszámolható költsége eléri-e az ötvenmillió eurónak megfelelő forintösszeget, a beruházás bekerülési értékébe tartozó tételek vagy a létrehozott új munkahelyek személyi jellegű ráfordításai közül a nagyobb értékűt kell elszámolható költségként figyelembe venni.

VI. FEJEZET

A PÉNZÜGYI VÁLSÁG MIATTI SZABÁLYOK2

VII. FEJEZET

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

33. § (1) Ha a miniszter észleli, hogy a támogatást nyújtó e rendeletben meghatározott bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, ésszerű határidő megjelölésével felhívja a támogatást nyújtót a mulasztás pótlására, és a 7. § (1) bekezdése, valamint a 17. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztásáról tájékoztatja a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert.

(2) Ha a támogatást nyújtó az (1) bekezdés szerinti felhívás alapján kötelezettségét nem teljesíti, a miniszter a támogatást folyósítónál kezdeményezi az olyan támogatási program vagy egyedi támogatás felfüggesztését, valamint az annak keretében nyújtott állami támogatás visszafizettetését, amelyre a 7. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség vonatkozik, de a támogatást nyújtó e kötelezettségének nem tett eleget, és a támogatási program hatályba lépett, vagy az egyedi támogatásról döntés született.

34. § (1) Az eljárási rendelet 21. cikke szerinti éves jelentési kötelezettség teljesítéséhez a támogatást nyújtó minden év április 30-áig beszámolót készít a megelőző évben nyújtott állami támogatásokról a miniszter felhívásában meghatározott elektronikus formában és adattartalommal a miniszter számára.

(2) Ha uniós állami támogatási szabály – az (1) bekezdésben meghatározott éves jelentési kötelezettségen túl – az Európai Bizottság részére történő éves beszámolási kötelezettséget ír elő, a támogatást nyújtó a beszámolót az uniós állami támogatási szabályban meghatározott adattartalommal, elektronikus formában minden év április 30-áig, egyedi bizottsági határozat esetében a bizottsági határozatban megjelölt határidő letelte előtt harminc nappal megküldi a miniszter részére.

(3)3

35. § Ha létező támogatási program másként nem rendelkezik, az uniós állami támogatási szabályokban euróban meghatározott összegek forintra történő átszámításánál a támogatási döntés napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó.

36. § (1) A referencia alapkamatlábról, a diszkont kamatlábról és a visszafizettetési kamatlábról az Európai Bizottság hivatalos értesítését követően a miniszter közleményt ad ki, és azt a minisztérium honlapján közzéteszi.

(2) A 2. melléklet B) pontjában meghatározott támogatási formák támogatástartalmának számítására vonatkozóan a miniszter közleményt ad ki, és azt a minisztérium honlapján közzéteszi.

VIII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

17. Hatályba léptető rendelkezés

37. § (1) E rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 42. § 2012. január 1-jén lép hatályba.

18. Az Európai Unió állami támogatásokra vonatkozó szabályaival való összhang

38. § (1) A 19. §, a 20. § és a 3. melléklet az EK-Szerződés 86. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások működtetésével megbízott vállalkozások részére közszolgáltatásért járó ellentételezés formájában megítélt állami támogatásokra történő alkalmazásáról szóló 2005. november 28-i 2005/842/EK bizottsági határozatnak (HL L 312/67., 2005.11.29.) való megfelelést szolgálja.

(2)4

19. Módosító rendelkezések

39–40. §5

20. Hatályon kívül helyező rendelkezések

41. §6

42. §7

1. melléklet a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelethez8

Az egyes támogatási kategóriák

A.    Horizontális célok

AA.    Kutatás-fejlesztés és innováció

AB.    Környezetvédelem

AC.    Kockázati tőkebefektetés

AD.    Megmentés és szerkezetátalakítás

AE.    Kultúra

AF.    Filmgyártás

AG.    Exporthitel-biztosítás és exporthitel-garancia

AH.    Közszolgálati műsorszolgáltatás

B.    Regionális támogatás

BA.    Beruházás

BAA.    Regionális beruházási támogatás

BAB.    Foglalkoztatási támogatás

BB.    Regionális hátrány csökkentése érdekében nyújtott, időben korlátozott, mértékében csökkenő működési támogatás

BC.    Kis- és középvállalkozások beruházással kapcsolatos előkészítő tanulmányának és beruházással kapcsolatban igénybe vett tanácsadásának támogatása

BD.    Újonnan létrehozott kisvállalkozások számára nyújtott támogatás

C.    Ágazati támogatások

CA.    Gépjárműipar

CB.    Szénbányászat

CC.    Acélipar

CD.    Szintetikusszál-ipar

CE.    Hajóépítő-ipar

CF.    Szállítás

CFA.    Vasúti, közúti és belvízi közlekedés és szállítás

CFB.    Légi közlekedés és szállítás

CFC.    Tengeri közlekedés és szállítás

D.    Csekély összegű támogatás

E.    Az EUMSz 107. cikk (2) bekezdése alapján nyújtott támogatások

EA.    Az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés a) pontja alapján: magánszemély fogyasztónak nyújtott szociális jellegű támogatás

EB.    Az EUMSz 107. cikk (2) bekezdés b) pontja alapján: természeti csapás és egyéb rendkívüli események kompenzálása

G.    Az EUMSz 107. cikk (3) bekezdés e) pontja alapján történő mentesítés

H.    Az EUMSz 108. cikk (2) bekezdés 3. albekezdése alapján történő rendkívüli mentesítés

I.    Közszolgáltatásért nyújtott állami támogatás

IA.    A közszolgáltatásról szóló bizottsági határozat hatálya alá tartozó állami támogatás

IB.    Egyéb, a közszolgáltatásról szóló bizottsági határozat, illetve a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló rendelet hatálya alá nem tartozó állami támogatás

IC.    A vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló rendelet hatálya alá tartozó állami támogatás

J.    A csoportmentességi rendelet alapján nyújtott támogatások

JA.    Regionális támogatás

JB.    Kis- és középvállalkozások részére nyújtott beruházási és foglalkoztatási támogatás

JC.    Női vállalkozóknak nyújtott támogatás

JD.    Környezetvédelmi támogatás

JE.    Kis- és középvállalkozások részére tanácsadáshoz és a kis- és középvállalkozások vásárokon való részvételéhez nyújtott támogatások

JF.    Kockázati tőke formájában nyújtott támogatás

JG.    Kutatás-fejlesztési és innovációs támogatás

JH.    Képzési támogatás

JI.    A hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő munkavállalók foglalkoztatásához nyújtott támogatás

K.    Egyéb

L.    Beruházáshoz nyújtott támogatás az 1628/2006/EK bizottsági rendelet alapján

M.    Az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak a szélessávú hálózatok mielőbbi kiépítésére való alkalmazásáról szóló közösségi iránymutatás alapján nyújtott támogatás

2. melléklet a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelethez

A támogatástartalom számításának módja

Az alábbiak szerinti leggyakoribb támogatási formák fogalmától és támogatástartalmának számításától eltérő képletek alkalmazása akkor elfogadható, ha azt

a)    az Európai Bizottság közzétette,

b)    a miniszter az Európai Bizottsággal egyezteti, és azt az Európai Bizottság jóváhagyja, vagy

c)    a támogatást nyújtó a miniszterrel egyezteti, és azt az uniós állami támogatási szabályokkal összhangban a miniszter jóváhagyja.

A) Vissza nem térítendő támogatás

Fogalom: a kedvezményezett olyan direkt pénztranszferben részesül, amelyet nem terhel visszafizetési kötelezettség.

Támogatástartalom: a kapott támogatás teljes összegének jelenértéke.

ahol

Q1 = a több részletben folyósított állami támogatás első évi részösszege (az 1. év a támogatás megítélésének éve),

Q2 = a több részletben folyósított állami támogatás második évi részösszege,

Q3 = a több részletben folyósított állami támogatás harmadik évi részösszege,

(...)

Qn = a több részletben folyósított állami támogatás n. évi részösszege,

i = diszkont kamatláb.

B) A kedvezményes kamatú és kamatmentes hitel vagy kölcsön, változó kamatlábon alapuló kamattámogatás

Fogalom: a kedvezményezett a piaci kamatnál kedvezőbb feltételekkel (alacsonyabb kamatláb mellett) kap hitelt.

Támogatástartalom: a kedvezményes kamattal ténylegesen megfizetendő kamatelemek és tőketörlesztési elemek jelenértékeinek összege levonva a piaci kamatlábbal számított elvi kamatelemek és tőketörlesztési elemek jelenértékeinek összegéből.

C) Kezességvállalás

Fogalom: a kezességvállaló kötelezettséget vállal arra, hogy a kezesség jogosultja részére a kezességvállalás mértékének megfelelően helyt áll, ha a kezesség kedvezményezettje a fizetési kötelezettségének nem tesz eleget.

Támogatástartalom: a kezességvállalás eredményeképpen a kedvezményezett a piaci kamatlábnál alacsonyabb kamatláb mellett jut hitelhez, ezenkívül a támogatást nyújtó a piaci kezességvállalási díjnál alacsonyabb díjat is kiköthet. A kezességvállalással fedezett hitel törlesztő részletei, valamint ugyanennek a hitelnek az egyéni referencia kamatlábbal számított törlesztő részletei közötti különbség, jelenértékre számítva, illetve a kezességvállalásért feltételesen fizetendő piaci (számított) díj és a ténylegesen fizetendő díj különbsége jelenértékének összege. (A kamatláb-különbözet miatti állami támogatás és a díjkülönbözet összege.)

A kezességvállalás formájában nyújtott támogatás támogatástartalmának kiszámítása a következő képlettel történik:

ahol

i = diszkont kamatláb az állami támogatás odaítélésének napján,

PD = (számított) százalékos piaci kezességvállalási díj,

GD = tényleges százalékos (kezességvállalási szerződés szerinti) garanciadíj,

PR1 = a kezességvállalásért az első évben fizetendő piaci (számított) díj,

PR1’ = a kezességvállalásért az első évben ténylegesen fizetendő díj,

PRn = a kezességvállalásért az n. évben fizetendő piaci (számított) díj,

PRn’ = a kezességvállalásért az n. évben ténylegesen fizetendő díj,

TT = kamatláb-különbözet miatti támogatástartalom + díjkülönbözetből adódó támogatástartalom.

Ha a kezességvállalással fedezett hitel kamatlába meghaladja a hitelhez kockázata alapján tartozó egyéni referencia kamatlábat, a kamatláb-különbözet miatti támogatástartalom összege nullának tekintendő, és csak a kezességvállalásért feltételesen fizetendő piaci (számított) díj, illetve a ténylegesen fizetendő díj különbségének számítása szükséges.

Ellenkező esetben a fenti képlet jobb oldala kiegészül a minisztérium által a kedvezményes kamatú hitelek támogatástartalmának számítására vonatkozóan kiadott közleményben foglaltaknak megfelelően.

A díjkülönbözet kiszámításánál a kezességvállalás által lefedett töredékéveket a garantált töredékidőszak hosszának a teljes évhez viszonyított arányában kell figyelembe venni.

II. Ha a kezességvállalást nyújtó szervezet esetében a fenti számítási metódus nem követhető, a kezességvállalási díjból adódó támogatástartalom-rész: a fizetett kezességvállalási díj jelenértékének és a hitelt érdemlően bizonyított piaci kezességvállalási díj jelenértékének különbsége.

D) Kamattámogatás

Fogalom: a kedvezményezett által fizetendő kamat egészének vagy egy részének átvállalása.

Támogatástartalom: az átvállalt kamatösszeg jelenértéke. Amennyiben a kamattámogatás időszakonkénti elemeinek nagysága előzetesen ismert, a támogatástartalom számítása a vissza nem térítendő támogatás analógiájára a következő képlettel történik:

ahol

Q1 = az első évben nyújtott kamattámogatás,

Q2 = a második évben nyújtott kamattámogatás,

Q3 = a harmadik évben nyújtott kamattámogatás,

(...)

Qn = az n. évben nyújtott kamattámogatás,

i = diszkont kamatláb.

E) Adókedvezmény

Fogalom: a kedvezményezettnek a törvényben meghatározott általánosan érvényes adónál kevesebb adót kell fizetnie az adó alapjának, illetve az adó mértékének csökkentése vagy elengedése miatt.

Támogatástartalom: az adókedvezmény támogatástartalmának kiszámítása a vissza nem térítendő támogatáshoz hasonlóan történik. A számítás során a kapott állami támogatás, vagyis az adókedvezmény teljes összegének jelenértékét kell kiszámítani.

Az adókedvezmény formájában nyújtott támogatás támogatástartalmának kiszámítása a következő képlettel történik:

ahol

TT = Aj: támogatástartalom, az igénybe vehető / az igénybe vett összes adókedvezmény jelenértéken,

X1 = a kérelem, illetve a bejelentés adóévében igénybe vehető / igénybe vett adókedvezmény folyó áron (ha az adókedvezmény igénybevételének kezdő éve kérelem, illetve a bejelentés adóévét követő adóév: X1=0),

Xn = a kérelem, illetve a bejelentés adóévét követő n. adóévben igénybe vehető / igénybe vett adókedvezmény folyó áron,

r2 = a kérelem, illetve a bejelentés adóévét követő adóévben érvényes diszkont kamatláb,

rn = a kérelem, illetve a bejelentés adóévét követő n. adóévben érvényes diszkont kamatláb és 2ŁnŁ15.

Az adókedvezmény támogatástartalmának kiszámítása során az egyes adóévek utolsó napján hatályos diszkont kamatlábat kell figyelembe venni.

F) Tőkejuttatás

Fogalom: a kedvezményezett vállalkozásnak tőkejuttatást biztosít az államháztartás alrendszeréhez tartozó szerv, annak ellenére, hogy a juttatást a piaci magánbefektető elvével nem lehet alátámasztani.

Támogatástartalom: amennyiben a piaci magánbefektető elvének érvényesülése esetén nem került volna sor állami támogatás nyújtására, akkor a támogatástartalmat a következőképpen kell számítani. A tőkejuttatás megfelelően diszkontált értékéből (beleszámítva a nyújtott tőkét és a tőkejuttatással kapcsolatban felmerült költségeket) le kell vonni a tőkejuttatással megszerzett befektetés diszkontált értékét. A befektetés értékénél közvetlenül a befektetésből származó, a jövőben elvárt eredményeket (veszteséget vagy nyereséget) kell figyelembe venni, amelyeket a várható kockázattal kell módosítani. A befektetés költségeinek, illetve eredményének diszkontálása a vissza nem térítendő támogatáshoz hasonlóan történik, majd a diszkontálással kapott két értéket kell kivonni egymásból.

A tőkejuttatás formájában nyújtott támogatás jelenértékének kiszámítása a következő képlettel történik:

ahol

T1 = az első évben nyújtott tőkejuttatás részösszege (az 1. év az állami támogatás megítélésének éve),

T2 = a második évben nyújtott tőkejuttatás részösszege,

Tn = az n. évben nyújtott tőkejuttatás részösszege,

K1 = az első évben a tőkejuttatással közvetlen kapcsolatban felmerülő egyéb költségek,

Kn = az n. évben a tőkejuttatással közvetlen kapcsolatban felmerülő egyéb költségek,

E1 = a támogatott vállalkozás tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított első évi eredménye,

E2 = a támogatott vállalkozás tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított második évi eredménye,

En = a támogatott vállalkozás tőkejuttatásból származó, kockázattal módosított n. évi eredménye,

i = diszkont kamatláb.

G) Egyéb, nem pénzbeli juttatás

Fogalom: a kedvezményezett a piaci árnál alacsonyabb áron, illetve kedvezőbb feltételekkel jut valamely ingó vagy ingatlan vagyontárgyhoz, illetve szolgáltatáshoz.

Támogatástartalom: a piaci ár és a fizetett ár különbözetének jelenértéke.

3. melléklet a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelethez

A közszolgáltatásról szóló bizottsági határozat alapján nyújtott állami támogatásokról készítendő beszámoló kötelező adattartalma

1. Kedvezményezett neve

2. Az állami támogatás alapjául szolgáló támogatási program elnevezése

3. A támogatási programról kiadott előzetes vélemény, vagy állásfoglalás száma

4. Támogatási program hiányában az állami támogatás alapjául szolgáló egyedi támogatás elnevezése

5. Egyedi támogatásról kiadott előzetes vélemény, vagy állásfoglalás száma

6. Támogatást nyújtó elnevezése

7. A közszolgáltatási feladat, amelyre a kedvezményezett az állami támogatást kapta (hivatkozással a megbízási aktusra)

8. A támogatási forma leírása [Általában vissza nem térítendő támogatás, kamattámogatás, kamatmentes hitel, bonyolultabb támogatási formáknál (például kedvezményes hitel) a jellemző (átlagos) futamidő, türelmi idő és kamatláb ismertetése szükséges a „megjegyzések” rovatban. A különböző támogatási formákat külön soron kell megjeleníteni.]

9. A kedvezményezett tevékenység mely ágazathoz tartozik

10. Ellentételezés összege

11. A közszolgáltatás működtetéséből származó költségek a közszolgáltatásról szóló bizottsági határozat 5. cikk (2) bekezdése szerint

12. Bevételek a közszolgáltatásról szóló bizottsági határozat 5. cikk (3) bekezdése szerint

13. Ésszerű nyereség a közszolgáltatásról szóló bizottsági határozat 5. cikk (4) bekezdése szerint

14. A túlkompenzáció összege a közszolgáltatásról szóló bizottsági határozat 5. és 6. cikke szerint

15. Megjegyzések

4. melléklet a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelethez

A vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló rendelet alapján nyújtott állami támogatásokról készítendő beszámoló kötelező adattartalma

1. Kedvezményezett neve

2. Az állami támogatás alapjául szolgáló támogatási program elnevezése

3. A támogatási programról kiadott előzetes vélemény, illetve állásfoglalás száma

4. Támogatási program hiányában az állami támogatás alapjául szolgáló egyedi támogatás elnevezése

5. Egyedi támogatásról kiadott előzetes vélemény, illetve állásfoglalás száma

6. Támogatást nyújtó elnevezése

7. A közszolgáltatási feladat, amelyre a kedvezményezett az állami támogatást kapta (hivatkozással a megbízási aktusra)

8. A támogatási forma leírása [Általában vissza nem térítendő támogatás, kamattámogatás, kamatmentes hitel, bonyolultabb támogatási formáknál (például kedvezményes hitel) a jellemző (átlagos) futamidő, türelmi idő és kamatláb ismertetése szükséges a „megjegyzések” rovatban. A különböző támogatási formákat külön soron kell megjeleníteni.]

9. A kedvezményezett tevékenység mely közlekedési ágazathoz tartozik

10. Ellentételezés összege

11. A közszolgáltatás működtetéséből származó költségek a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló rendelet I. melléklete szerint

12. Bevételek a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló rendelet I. melléklete szerint

13. Ésszerű nyereség a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló rendelet I. melléklete szerint

14. A túlkompenzáció összege a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról szóló rendelet I. melléklete szerint

15. Megjegyzések

5. melléklet a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelethez9

6. melléklet a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelethez10

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!