nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
33/2011. (XII. 2.) BM utasítás
a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek ügyeleti szolgálatai által teljesítendő tájékoztatási kötelezettség rendjéről, valamint a Kormányügyelet működéséről
2018-07-12
infinity
12
Jogszabály

33/2011. (XII. 2.) BM utasítás

a Belügyminisztérium és a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek ügyeleti szolgálatai által teljesítendő tájékoztatási kötelezettség rendjéről, valamint a Kormányügyelet működéséről

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (2) bekezdésében biztosított jogkörömben, az utasításban meghatározott rendkívüli eseményekről, a kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli eseményekről, az ezekkel összefüggő szükséges és halaszthatatlan intézkedések megtételéről, a kormányügyeleti rendszer létrehozásáról szóló 1324/2011. (IX. 22.) Korm. határozat 2. és 5. pontjában meghatározottak alapján az alábbi utasítást (a továbbiakban: utasítás) adom ki.

1.1 Az utasítás hatálya az Országos Rendőr-főkapitányságra (a továbbiakban: ORFK), az Alkotmányvédelmi Hivatalra (a továbbiakban: AH), a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságra (a továbbiakban: BM OKF), a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságára (a továbbiakban: BVOP), a Nemzeti Védelmi Szolgálatra (a továbbiakban: NVSZ), a Terrorelhárítási Központra (a továbbiakban: TEK), a Terrorelhárítási Információs és Bűnügyi Elemző Központra (a továbbiakban: TIBEK), (a továbbiakban együtt: rendvédelmi szervek), az Országos Vízügyi Főigazgatóságra (a továbbiakban: OVF), a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatalra (a továbbiakban: BMH) és alárendelt szerveire, a rendészeti szakközépiskolákra, a BM Ügyeleti Osztályra terjed ki.

2. A Belügyminisztérium ügyeleti feladatait, valamint a biztonsági ügyelet és a Kormányügyelet feladatait – a kormányügyeleti rendszer létrehozásáról szóló 1324/2011. (IX. 22.) Korm. határozat (a továbbiakban: Korm. határozat) alapján – a TEK Ügyeleti és Objektumvédelmi Igazgatóság (a továbbiakban: Igazgatóság) alárendeltségében a BM Ügyeleti Osztály (a továbbiakban: BM Ügyelet) látja el.

3. A BM Ügyelet a tájékoztatási és jelentési kötelezettségét

a) az 1. mellékletben felsorolt eseményekről mint BM Ügyelet,

b) a 2. mellékletben, illetve a más tárcák kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli eseményeinek jegyzékében felsorolt eseményekről mint Kormányügyelet

teljesíti.

Tájékoztatási kötelezettség BM Ügyeletként ellátott feladatok esetén

4.2 Az 1. pontban meghatározott szervek a tájékoztatási és jelentési kötelezettségüket a BM Ügyeleten keresztül teljesítik, az ügyeleti jelentési rendszerükkel kapcsolatban az ügyeleti szolgálatok vezetőinek irányítását a BM Ügyelet végzi. A rendvédelmi szervek és a BMH a BM Ügyeletre megküldött tájékoztatást és jelentést egyidejűleg a TIBEK-nek is megküldik.

5. A tájékoztatási kötelezettség körébe tartozó eseményeket az utasítás 1. melléklete tartalmazza.

6.3 Az 1. és a 2. mellékletben felsorolt eseményekről az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervnél működő ügyeleti szolgálatok az ORFK Főügyelete útján; a büntetés-végrehajtási szervek a BVOP ügyelete útján; a katasztrófavédelmi szervek a BM OKF Központi Főügyelete útján; a BMH központi ügyelete, az AH, az NVSZ, az OVF és a TIBEK folyamatosan és a 11. pontban foglaltak figyelembevételével; a rendészeti szakközépiskolák pedig a 12. pontban foglaltakat figyelembe véve tájékoztatják a BM Ügyeletet és a TIBEK-et.

7.4 Az 1. mellékletben meghatározott eseményekről a BM Ügyeletet és a TIBEK-et a következők szerint kell tájékoztatni:

a) az események elsődleges adatait – a hírforrás megjelölésével – azonnal, majd az ellenőrzést követően ismételten telefonon,

b) az élet és anyagi javak mentésére, a veszélyhelyzet elhárítása érdekében tett további intézkedéseket telefonon, a megtételüket követően azonnal,

c) a mentési és kárelhárítási munka befejezése, a helyszíni szemle megtartása után az eseményt, az előidéző okokat, következményeket, a megtett intézkedések addigi eredményét azonnal telefonon, majd elektronikus úton,

d) amennyiben a bekövetkezett esemény kormányzati intézkedés szükségességét is felveti, a tájékoztatásnak erre a 19. pont szerint ki kell terjednie.

8.5 A BM Ügyelet és a TIBEK a biztonsági ügyeleti, valamint a kormányügyeleti feladatainak az ellátása érdekében, a jelentési és tájékoztatási kötelezettségébe tartozó események adatainak, információinak a pontosítása, értékelése és elemzése céljából a szerveknél működtetett ROBOTZSARU-rendszer ügyeleti jelentőszolgálati modulját figyelemmel kísérheti.

9. Az 1. mellékletben meghatározott eseményekről – az azokkal kapcsolatos tények és adatok megállapítása és ellenőrzése, az esetleg szükségessé váló intézkedések megtétele után – először szóban, majd a napi összefoglaló jelentésekben, elektronikus úton kell tájékoztatást adni.

10. Azokról az eseményekről, amelyekről a BM Ügyelet ezt kéri, az utasítás hatálya alá tartozó szerv ügyeletének elektronikus úton kell tájékoztatást adni.

11.6 Az ORFK, az AH, a BM OKF, az OVF a BVOP és a BMH központi ügyelete minden nap összefoglaló jelentést készít az előző nap 00.00 órától 24.00 óráig bekövetkezett, az 1. mellékletben felsorolt eseményekről és az azokkal összefüggésben végrehajtott intézkedésekről. Az összefoglaló jelentést 04.00 óráig megküldi az OVF a BM Ügyeletnek; az ORFK, az AH, a BM OKF és a BVOP és a BMH a BM Ügyeletnek és a TIBEK-nek. Amennyiben jelentéstételi kötelezettség alá tartozó esemény nem következett be, a jelentést „rendkívüli esemény nem történt” tartalommal kell megküldeni.

12.7 Az utasítás hatálya alá tartozó, a 11. pontban fel nem sorolt szervek napi írásos összefoglalót az 1. mellékletben felsorolt eseményekről szükség szerint készítenek. A rendészeti szakközépiskolák ügyeleti szolgálatai a bekövetkezett eseményekről szóban, majd azok elsődleges kivizsgálását követően aznap, legkésőbb az azt következő nap 04.00 óráig elektronikus úton adnak tájékoztatást a BM Ügyelet részére, a 11. pontban fel nem sorolt rendészeti szervek a BM Ügyelet és a TIBEK részére.

13. A BM Ügyelet az 1. pontban meghatározott szervektől kapott tájékoztatást követően SMS-ben tájékoztatja:

a)8 az 1. mellékletben felsorolt kiemelt „K” jelzésű, valamint a jelzés nélküliek közül általa kiemeltté minősített eseményekről a minisztert, a miniszteri kabinetfőnököt, a Miniszteri Titkárság vezetőjét, a közigazgatási államtitkárt, a parlamenti államtitkárt, a rendészeti államtitkárt, közbiztonsági főigazgatót, az önkormányzati államtitkárt, a TIBEK vezetőjét,, a BM Ellenőrzési Főosztály vezetőjét és helyettesét, a TEK főigazgatóját és a főigazgató által meghatározott szervezetet, személyt.

b)9 az 1. melléklet 5., 6., 18., 23., 30–35. § pontjában meghatározott eseményekről az a) pontban felsoroltakat, valamint a BM Rendészeti Koordinációs Főosztály vezetőjét.

14. A BM Ügyelet az előző nap kiemelt és rendkívüli eseményeiről 07.00 óráig a TEK főigazgatója által jóváhagyott formában napi tájékoztató jelentést készít, és azt elektronikus úton továbbítja a 13. pont a) alpontjában meghatározott vezetők, valamint a TEK főigazgatója által meghatározottak részére.

15. Jelentés, illetve tájékoztatás során fokozott figyelmet kell fordítani a minősített, valamint a személyes adatok védelmére, az adatkezelési és adatátviteli előírások megtartására.

16.10 A BM Ügyelet és az utasítás hatálya alá tartozó egyéb szervek központi ügyeletei kötelesek egymást és a TIBEK-et haladéktalanul tájékoztatni a tudomásukra jutott, a másik szerv hatáskörébe tartozó és intézkedést igénylő eseményről, információról.

Tájékoztatási kötelezettség Kormányügyeletként ellátott feladatok esetén

17.11 A BM Ügyelet mint a Korm. határozat 2. pontja szerinti Kormányügyelet – a TIBEK közreműködésével – gondoskodik a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter, a rendészetért felelős miniszter, illetve a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: érintett miniszterek) 2. mellékletben felsorolt, vagy a más tárcák kormányzati intézkedést igénylő rendkívüli eseményeinek jegyzékében felsorolt eseményekről történő tájékoztatásáról (a továbbiakban: azonnali tényközlő jelentés) és annak elektronikus naplózásáról.

18. A tájékoztatás alapjául szolgálhat:

a) az 1. pontban meghatározott szervektől, az 1. mellékletben felsorolt eseményekről a BM Ügyeletnek mint biztonsági ügyeletnek küldött jelentés;

b) más tárca biztonsági ügyeletétől a Korm. határozat mellékleteként kiadott, a kormányügyeleti rendszer működési rendjéről szóló Szabályzat 2. pontja alapján küldött jelentés.

19. Az azonnali tényközlő jelentés a jelentést tévő szerv megnevezésének és a jelentést tevő nevének, hivatali (szolgálati) beosztásának, valamint a jelentéstétel pontos időpontjának (dátum, óra, perc) megjelölésével – az ismert körülményektől és a rendelkezésre álló adatoktól függően – tartalmazza:

a) az esemény melléklet szerinti megnevezését, illetve az összetett vagy új típusú helyzet meghatározását;

b) a kialakult helyzet biztonsági szempontból lényeges ismérveit, ennek keretében a hely és időpont megjelölését, a kiváltó okokat, a várható hatásterületet, a prognosztizálható lefolyást és hatásokat;

c) az emberéletben, a vagyoni javakban, a természeti és épített környezetben várható vagy bekövetkezett veszteségeket és károkat;

d) a jelentés időpontjában már megtett, illetve elrendelt intézkedéseket, azok elrendelőjének nevét, beosztását és elérhetőségét;

e) a megelőzéshez, az elhárításhoz vagy a védekezéshez szükséges feltételek meglétét, hiányát vagy elégtelenségét;

f) annak jelzését, hogy véleményük szerint szükség van halaszthatatlan kormányzati beavatkozásra vagy kommunikációs intézkedésre.

20.12 A BM Ügyelet a TIBEK-kel együttműködve, az érintett miniszterek felhívására köteles – a TEK főigazgatójának egyidejű tájékoztatása mellett – a rendelkezésére álló kiegészítő adatokat és információkat beszerezni és rendelkezésre bocsátani. Az érintett miniszterek indokolt esetben a BM Ügyelettől kérhetik az azonnali tényközlő jelentés elektronikus úton történő megküldését is. A további adatszolgáltatás csak a 21. pontban meghatározottak figyelembevételével teljesíthető.

Vegyes és záró rendelkezések

21. Amennyiben az azonnali tényközlő jelentés megtétele minősített adat továbbítását tenné szükségessé, továbbá, ha jogszabályon vagy nemzetközi szerződésen alapuló biztonsági előírás vagy intézkedési terv az értesítés rendjét másként szabályozza, a távbeszélőn továbbított azonnali tényközlő jelentésnek a biztonsági kihívás típusára, helyére és időpontjára, valamint a megtett intézkedésre kell korlátozódnia.

22. A 3. pont szerinti tájékoztatásért és a jelentés szakszerűségéért a BM Ügyeleti Osztály vezetője a felelős.

23. Az utasítás hatálya alá tartozó szervek vezetői a szervek ügyeletei közötti együttműködés rendjének kialakításáról az utasítás hatálybalépését követően haladéktalanul, továbbá az utasítás végrehajtásáról folyamatosan gondoskodnak.

24. Az utasítás hatálya alá tartozó szervek vezetői intézkednek az ügyeleti jelentő rendszerüket szabályozó belső norma felülvizsgálatára, illetve szükség szerinti pontosítására, legkésőbb az utasítás hatálybalépését követő 60. napig.

25. Az utasítás

a) a b) pontban meghatározottak kivételével a közzétételét követő napon lép hatályba,

b) 26. és 27. pontja 2012. január 1-jén lép hatályba.

26.13

27.14

28.15

1. melléklet a 33/2011. (XII. 2.) BM utasításhoz

A BELÜGYMINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK ÁLTAL JELENTENDŐ ÉS A BM ÜGYELET TÁJÉKOZTATÁSI KÖTELEZETTSÉGÉBE TARTOZÓ ESEMÉNYEK

I. AZ ORSZÁG BIZTONSÁGÁT VAGY KÖZRENDJÉT SÚLYOSAN VESZÉLYEZTETŐ ESEMÉNYEK

1. Idegen hatalomnak Magyarország alkotmányos rendje, függetlensége, területi sérthetetlensége elleni fegyveres támadás vagy annak közvetlen veszélyére utaló cselekmény. „K”

2. A szomszédos, vagy más európai uniós országokban kirobbant háború, fegyveres konfliktus, vagy Magyarország határait, légterét, biztonságát más módon közvetlenül, vagy közvetetten veszélyeztető esemény, annak nagy valószínűséggel történő bekövetkezésének veszélye. „K”

3.16 Az emberiesség elleni bűncselekmények, a háborús bűncselekmények, az állam elleni bűncselekmények [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XIII., XIV. és XXIV. fejezet]. „K”

4.17 Légi járműre elkövetett jármű hatalomba kerítése, illetve annak előkészülete és kísérlete [Btk. 320. §]. „K”

5.18 A terrorcselekmény [Btk. 314–316. §], terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása [Btk. 317. §], terrorizmus finanszírozása [Btk. 318. §]. „K”

6.19 Közveszély okozása, ha feltehetően különösen nagy vagy ezt meghaladó kárt okoz [Btk. 322. §], közérdekű üzem működésének megzavarása, ha feltehetően különösen nagy vagy különösen jelentős kárt okoz. [Btk. 323. §] „K”

7.20 Minősített adattal visszaélés [Btk. 265. §]. „K”

8.21 Az ország határán történt provokáció, fegyveres vagy egyéb erőszakos területsértés, a légi járművek szándékos, engedély nélküli berepülése, a légtérsértés. Az erőszakos fegyveres vagy tömeges illegális határátlépés. Az államhatár, a határfolyók mederviszonyainak jogellenes megváltoztatása. A súlyosabb határrendsértés (átkényszerítés, átlövés, átható robbanás, a beavatkozók határátlépésével is járó tűzátterjedés, környezetszennyezés). „K”

9. A lőfegyverrel, robbanóanyaggal, robbantószerrel elkövetett támadás, függetlenül attól, hogy sérülést okozott-e vagy sem. „K”

10.22 A közveszéllyel (pl. robbantással) fenyegetés [Btk. 338. §], ha az közterület, nyilvános hely, közintézmény, vagy közforgalmi közlekedési eszköz, illetve közigazgatási vagy népképviseleti szerv elhelyezésére szolgáló épület ellen irányul.

10a.23 A közveszéllyel fenyegetés [Btk. 338. §], ha a fenyegetéssel érintett helyszínen előtalálásra kerülő tárgy tűzszerészeti vizsgálata válik szükségessé. „K”

II. A KÖZÉRDEKLŐDÉSRE SZÁMOT TARTÓ ESEMÉNYEK

11.24 A köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel, az Országgyűlés elnökével, a Kúria elnökével, az Alkotmánybíróság elnökével vagy tagjával, az Állami Számvevőszék elnökével, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a legfőbb ügyésszel, az alapvető jogok biztosával, az országgyűlési képviselővel, a miniszterrel, az államtitkárral, a polgármesterrel, a parlamenti párt vezetőjével és frakcióvezetőjével, a diplomáciai mentességet élvező személlyel, a hivatalos külföldi delegáció tagjával, mindezek lakóhelyével, munkahelyével, közlekedésével, az általuk vezetett szervek épületével, illetve e személyek közeli hozzátartozójával, valamint nagyobb létszámú, előre be nem jelentett katonai csoport beutazásával kapcsolatos, ezen mellékletben fel nem sorolt egyéb rendkívüli esemény, személyi sérüléssel járó közlekedési baleset, velük összefüggő bűncselekmény, annak kísérlete, előkészülete, például: támadás, tűzeset. „K”

12.25 A TEK vagy a Készenléti Rendőrség által védett hazai és hazánkba érkező külföldi személy biztonságát veszélyeztető cselekmény, vagy tevékenységüket zavaró, akadályozó esemény, amennyiben az további rendőri intézkedést igényel. „K”

13.26 Az Országgyűlés és Hivatala, a közigazgatási és a rendvédelmi szervek, a bíróságok, az ügyészségek, a helyi önkormányzatok, az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, az alapvető jogok biztosa, a diplomáciai testületek épületeivel, a Magyar Honvédség, valamint a pártok helyiségeivel kapcsolatos, ezen mellékletben fel nem sorolt egyéb, jelentős anyagi kárt okozó rendkívüli esemény.

III. A SZEMÉLY- ÉS VAGYONBIZTONSÁGOT, VALAMINT A NEMZETI VAGYONT ÉRINTŐ ESEMÉNYEK

14.27 Ismeretlen tettes által elkövetett emberölés [Btk. 160. §], valamint az ismeretlen tettes által elkövetett halált okozó testi sértés [Btk. 164. § (8) bekezdés]

15.28 Halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [Btk. 165. § (2) bekezdés b) és c) pont].

16.29 Rendbontás [Btk. 340. §], ha azt a köznyugalmat súlyosan megzavarva követik el, vagy a rendbontás megszüntetése rendőri csapaterő igénybevételével történt. „K”

17.30 Az emberrablás [Btk. 190. §]. „K”

18. Mesterségesen előállított vegyi, illetve biológiai anyaggal történt szándékos fertőzés gyanúja, illetve gyanús küldeménnyel kapcsolatos esemény, amennyiben az megalapozottnak minősül. „K”

19.31

20. Jelentős mennyiségű vagy különösen veszélyes fegyver, csekély mennyiséget meghaladó lőszer, robbanóanyag, robbantószer, radioaktív sugárzó vagy mérgező anyag eltűnése, illetéktelenek kezébe történő jutása, valamint a robbanóanyag, robbantószer, sugárzó, mérgező vagy más anyag, energia pusztító hatására bekövetkezett baleset. „K”

21. A pénzügyi, illetve pénzszállító szervezet sérelmére, illetve pénzszállító járművek vezetői vagy kísérői ellen elkövetett támadás. „K”

22. Egyház, múzeum vagy gyűjtemény sérelmére elkövetett bűncselekmény, ha azt feltehetően muzeális tárgy megszerzése céljából követték el, vagy vallási meggyőződést, emberi méltóságot sért.

23. Az állampolgárok élet- és vagyonbiztonságát, vagy a környezetet veszélyeztető események közül:

a) humán járvány esetén tömeges – tíz vagy annál több személy – járványos megbetegedés kialakulása, ha az illetékes hatóság a megbetegedés színhelyén egészségügyi zárlatot rendel el;

b) állatjárvány kialakulása, ha a telephelyén kívüli körzetre kiterjedő zárlat került elrendelésre;

c) epidémiás, vagy azt meghaladó méretű fertőző megbetegedés váratlan megjelenése;

d) egészséget károsító körülmény tömeges – tíz vagy annál több személyt érintő – bekövetkezése;

e) ivóvíz célú vízkivétellel érintett felszíni vizek haváriaszerű szennyezése;

f) a környezet veszélyes hulladékkal való közvetlen és súlyos szennyezése;

g) radioaktív anyag szabadba jutása;

h) ipari létesítményben, vagy veszélyes anyag tárolása és szállítása közben bekövetkező súlyos baleset;

i) lakosságot érintő árvízvédekezés;

j) régión belül egyidejűleg járhatatlan vasútvonal, főút, valamint legalább öt mellékút, mely a lakosság alapvető életvitelét jelentősen korlátozza;

k) belvízvédekezés során, ha a belvíz lakott területeket, ipartelepeket, fő közlekedési utakat, vasutakat veszélyeztet;

l) az olyan nagy jelentőségű káreset (földrengés, árvíz, épületomlás, olaj-, földgázkitörés stb.), amely az állampolgárok életében jelentős fennakadást okozott;

m) olyan nagy jelentőségű tűzeset, káreset, ahol V-ös riasztási fokozat elrendelése és az annak megfelelő erők kirendelése szükséges;

n) a rendvédelmi szervek épületeiben történt jelentős tűzeset, robbanás vagy egyéb, a tűzoltóság beavatkozását igénylő műszaki mentés;

o) lakosságvédelmi intézkedést igénylő, egyéb jelentős események (kitelepítés, kimenekítés, energiaellátás- és közműzavarok stb.);

p) szomszédos országból érkezett segítségkérés;

q) nemzetközi katasztrófavédelmi segítségnyújtás, segítségkérés;

r) rendkívüli időjárási körülmények, hőségriadó alkalmával bevezetett rendszabályok, az elvégzett feladatok.

23a.32 Az árvízvédelmi és belvízvédelmi rendszer eseményei közül a rendkívüli, a III., a II. és az I. fokú védelmi fokozat elrendelése vagy megszüntetése, a fokozattal érintett szakaszok megjelölésével, valamint a III. fokú vízminőség védelmi események bekövetkezése és befejezése.

24. Közmű-, termelő-, közforgalmi vagy hírközlő üzem, annak berendezése, középület, építmény, termékkészlet vagy rendeltetésénél fogva fontos vagyontárgyak megsemmisülése, használhatatlanná válása, ezek közvetlen veszélye.

IV. A SZEMÉLYI ÁLLOMÁNY TAGJAIVAL KAPCSOLATOS ESEMÉNYEK

25. A vétlen és a tárgyra leadott lövés, amennyiben az személyi sérülést, vagy halált okozott, valamint a fegyverhasználat. „K”

26.33 Az utasítás hatálya alá tartozó szervek állománya tagjának bűncselekmény elkövetése megalapozott gyanúja miatti őrizetbe vétele, rendkívüli halála, vagy olyan közlekedési baleset részesévé válása, amely valamely részes halálához, vagy súlyos sérüléséhez vezetett. „K”

27.34 A hivatalos személy elleni erőszak [Btk. 310. §].

V. EGYÉB ESEMÉNYEK

28.35 Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, ha azt fegyveresen vagy felfegyverkezve követték el, az esemény során életveszélyes vagy halálos sérülés történt, avagy a támadás elhárítására lőfegyvert használtak [Btk. 311. §]. „K”

29.36 A büntetés-végrehajtási intézetben, illetve rendőrségi fogdában bekövetkezett, ezen mellékletben fel nem sorolt egyéb rendkívüli események közül kiemelten az egyéni vagy csoportos fogolyszökés [Btk. 283. §], fogolyzendülés [Btk. 284. §], emberrablás [Btk. 190. §]; továbbá a katonai és rendészeti objektumok, befogadó állomások, közösségi szállások és idegenrendészeti fogdák, egyházi vagy civil emberi jogi szervezetek által fenntartott szállás rendjének súlyosabb megzavarása (pl. az étkezés csoportos megtagadása, öngyilkossági kísérlet, törvénysértő bánásmód, fertőzés, ételmérgezés, a rendkívüli haláleset bekövetkezése, a csoportos ellenszegülés).

30. A határforgalom jelentős korlátozása, akadályozása, szüneteltetése, az ellenőrzés rendjének megváltoztatása, visszaállítása; más ország területén történt és a határforgalom ellenőrzését jelentősen befolyásoló vagy akadályozó esemény bekövetkezése vagy fennállása (pl. sztrájk, két órát meghaladó várakozás, blokád).

31.37 Tömegszerencsétlenséget okozó közlekedési baleset bekövetkezése. „K”

32. A közúton közlekedő járművek

a) balesete, ha kettőnél több ember meghalt,

b) tömeges (10 vagy annál több), egy időben, egy helyen vagy rövid útszakaszon történt összeütközése, függetlenül a sérültek számától, a sérülés súlyossági fokától, a keletkezett anyagi kár nagyságától, ha az a közlekedés biztonságát súlyosan veszélyeztette, vagy a forgalomban jelentős zavart okozott, vagy a baleset a jellegénél, illetve az érintett személyek miatt közérdeklődésre tart számot.

33. A vízi jármű balesete, amennyiben az halálos kimenetelű, jelentős környezetszennyezést okozott, a nemzetközi hajóút elzáródott, a jármű elsüllyedt vagy mozgásképtelenné vált.

34. A vasúti jármű balesete, ha az halálos kimenetelű, környezetszennyezést okozott, a jármű mozgásképtelenné vált vagy a vasúti pályát eltorlaszolja.

35. Légi jármű balesete, kényszerleszállása, ha az halálos kimenetelű, illetve súlyos környezetszennyezést okozott. „K”

36. A veszélyes anyagot szállító járművek közlekedési balesete, amennyiben emberi életet veszélyeztet, vagy annak kialakulása várható. „K”

37.38 A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá tartozó rendezvények bejelentése, megtiltása, a rendezvények megtartása, amennyiben azzal kapcsolatban a rendezvény helyszínén rendőri intézkedésre került sor, illetve olyan rendezvény, amely bejelentésre kötelezett, de nem jelentették be, vagy tiltás ellenére kerül megtartásra.

38. A gyülekezési jogról szóló törvény hatálya alá nem tartozó országos vagy nemzetközi jelentőségű sport-, kulturális vagy egyéb rendezvény biztosítása, ha ezzel összefüggésben rendőri intézkedésre került sor. „K”

39. A belügyminiszter felelősségi körébe tartozó események közül minden, e mellékletben fel nem sorolt egyéb esemény, amelyről az utasítás hatálya alá tartozó szerv tudomást szerez, és amely megalapozhatja a belügyminiszter vagy a Kormány azonnali intézkedését.

2. melléklet a 33/2011. (XII. 2.) BM utasításhoz

A BELÜGYMINISZTER IRÁNYÍTÁSA ALÁ TARTOZÓ SZERVEK ÁLTAL JELENTENDŐ KORMÁNYZATI INTÉZKEDÉST IGÉNYLŐ RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEK

1. Idegen hatalomnak Magyarország alkotmányos rendje, függetlensége, területi sérthetetlensége elleni fegyveres támadás, vagy annak közvetlen veszélyére utaló cselekmény.

2. Magyarország határának vagy légterének közvetett veszélyeztetettségére utaló esemény.

3. Az ország határán történt provokáció, fegyveres vagy egyéb erőszakos területsértés, a légi járművek szándékos, engedély nélküli berepülése, a légtérsértés, az erőszakos, fegyveres vagy szokatlanul magas létszámú illegális határátlépés, az államhatár, a határfolyók mederviszonyainak jogellenes megváltozása.

4. A szükségállapot elrendelésére alapot adó esemény bekövetkezése, vagy több olyan kisebb jelentőségű esemény egyidejű bekövetkezése, amelyek összességéből ilyen helyzet kialakulásának veszélyére lehet következtetni.

5. A veszélyhelyzet kihirdetésére alapot adó természeti, vagy civilizációs katasztrófa bekövetkezése, vagy több olyan kisebb jelentőségű esemény egyidejű bekövetkezése, amelyek összességéből ilyen helyzet kialakulásának veszélye állhat fenn.

6. Az állam és az emberiség elleni bűncselekmény elkövetése.

7. A terrorcselekmény bekövetkezése, vagy annak veszélyére utaló közvetlen fenyegetés.

8.39 A köztársasági elnökkel, a miniszterelnökkel, az Országgyűlés elnökével, a Kúria elnökével, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, a legfőbb ügyésszel, az alapvető jogok biztosával, az országgyűlési képviselővel, a miniszterrel, az államtitkárral, a parlamenti párt vezetőjével és frakcióvezetőjével, a diplomáciai mentességet élvező személlyel, a hivatalos külföldi delegáció tagjával szemben, valamint nagyobb létszámú katonai csoport ellen elkövetett bűncselekmény, annak kísérlete vagy előkészülete, illetve polgári válságkezelési missziókban szolgálatot teljesítők biztonságát súlyosan veszélyeztető helyzet.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!