nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet
az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről
2013-04-29
2013-05-24
20
Jogszabály

323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint

az egészségügyi államigazgatási szerv kijelölése tárgyában az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 15. § (4) bekezdésében,

az állami családvédelmi szolgálat kijelölése tárgyában a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvény 16/A. §-ában,

a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölése tárgyában az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 32. § (4) bekezdés d) pontjában,

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a) pontjában,

a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szervezete,
a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátása

1. § (1) Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) szervezetrendszere az Országos Tisztifőorvosi Hivatalból (a továbbiakban: OTH) és annak irányítása alatt álló országos intézetekből áll. Az OTH-t az egészségügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítja.

(2)1 A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveként megyei, illetve fővárosi népegészségügyi szakigazgatási szerv működik (a továbbiakban együtt: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) a népegészségügyi feladatok ellátására.

2. § (1)2 A miniszter irányítási jogkörében kinevezi, felmenti és vezetői teendőkkel bízza meg

a) a helyettes országos tisztifőorvosokat,

b)3 az OTH gazdasági vezetőjét,

c) az országos tisztifőgyógyszerészt.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti gazdasági vezető tekintetében a fegyelmi jogkört a kinevező, az egyéb – az (1) bekezdésben nem említett – munkáltatói jogokat az országos tisztifőorvos gyakorolja.

3. § (1) Az OTH központi hivatal, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.

(2)4 Az OTH székhelye Budapest.

(3) Az OTH irányítása alá tartoznak az 1. mellékletben meghatározott, önálló költségvetési szervként működő országos intézetek, amelyek vezetője a főigazgató.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti szervek a hatáskörükbe tartozó feladatokat az ország területére kiterjedő illetékességgel látják el. Az OTH egyes feladatait az alapító okiratban meghatározott területi kihelyezett szervezeti egységei útján látja el.

(5)5 Az OTH ügyintézői belső szabályzatban meghatározott ügyekben döntések, iratok vonatkozásában kiadmányozási jogkörrel rendelkezhetnek.

4. § (1)6 A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv vezetője a megyei, illetve fővárosi tisztifőorvos (a továbbiakban együtt: megyei tisztifőorvos).

(2) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv illetékessége a (3)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel megegyezik a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességével.

(3) A fővárosi kormányhivatalban működő népegészségügyi szakigazgatási szerv feladatait Budapest és Pest megye területére kiterjedő illetékességgel látja el.

(3a)7 A Pest Megyei Kormányhivatal járási népegészségügyi intézeteinek vezetői tekintetében a Fővárosi Kormányhivatalban működő népegészségügyi szakigazgatási szerv vezetője gyakorolja a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 20/F. §-a szerinti jogosultságokat azzal, hogy a kormánymegbízott jogait a Pest Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott gyakorolja.

(4) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv kormányrendeletben meghatározottak szerint, valamint a 2. mellékletben meghatározott esetekben – figyelemmel az 5. § (1) bekezdésében és a 3. mellékletben foglaltakra is – egyes hatósági ügyekben különös illetékességgel jár el.

(5)8 A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalainak önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező, népegészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerveiként járási (fővárosi kerületi) intézetek (a továbbiakban együtt: járási népegészségügyi intézet) működnek. A járási népegészségügyi intézet nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban a járási népegészségügyi intézet vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el. A járási népegészségügyi intézet vezetője a járási, illetve fővárosi kerületi (a továbbiakban együtt: járási) tisztifőorvos.

(6)9 A megyei tisztifőorvos vagy a népegészségügyi szakigazgatási szerv más kormánytisztviselője a járási tisztifőorvost, illetve járási népegészségügyi intézet vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.

(7)10 A járási népegészségügyi intézetek körét, székhelyét és illetékességi területét a 3. melléklet tartalmazza. Ahol a jogszabály járási népegészségügyi intézetet említ, azon a járási (fővárosi kerületi) hivatal járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét kell érteni.

5. § (1) Egyes külön jogszabályban meghatározott sugár-egészségügyi feladatok ellátására a 3. mellékletben meghatározottak szerint – a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv részeként – sugár-egészségügyi decentrumok működnek.

(2) A szárazföldi átkelőhelyeken, a határkikötőkben és nemzetközi kereskedelmi repülőtereken a közegészségügyi kockázatok feltárására megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv keretében határ-, hajózási, illetve repülőtéri kirendeltségek működnek, illetve folyamatos közegészségügyi felügyeleti kapacitást kell biztosítani.

(3)11

2. Az országos tisztifőorvos

6. § (1) Az országos tisztifőorvos

a) vezeti az OTH-t,

b) a jogszabályokban és az alapító okiratban foglaltakkal összhangban szakmai irányítási jogot gyakorol a Szolgálat és a népegészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervek felett, valamint tájékoztatja a Szolgálatot és a népegészségügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerveket a szakmai kérdésekben kialakított elvi állásfoglalásairól.

(2) Az országos tisztifőorvos kinevezi, felmenti és vezetői teendőkkel bízza meg az 1. melléklet szerinti országos intézetek főigazgatóit, továbbá gyakorolja felettük az egyéb munkáltatói jogokat. Az országos tisztifőorvos gyakorolja a munkáltatói jogokat az OTH kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói felett.

(3)12 Az országos tisztifőorvos ellátja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek közegészségügyi-járványügyi feladatainak ellátására kijelölt szerve egészségügyi feladatainak szakmai felügyeletét.

(4) Az országos tisztifőorvos a (3) bekezdés szerinti jogkörében eljárva:

a) tájékoztatást, adatot, egyéb információt kérhet minden olyan, a Szolgálat és a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv feladatkörébe tartozó közegészségügyi, egészségfejlesztési kérdésben, amely a lakosságot érinti vagy érintheti,

b) megkeresésre szakmai kérdésekben állást foglal, véleményt nyilvánít,

c) felhívást intézhet közegészségügyi-járványügyi, valamint egészségfejlesztési intézkedések megtételére, amennyiben azok a lakosság érdekében szükségesek. Az intézkedés elmaradása esetén a miniszter útján intézkedés céljából megkeresi az arra feladatkörrel rendelkező minisztert,

d)13 javaslatokat tehet a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek egészségügyi feladatait ellátó vezetőjének a Magyar Honvédség, illetve a rendvédelmi szervek közegészségügyi-járványügyi, egészségfejlesztési helyzetének javítása érdekében,

e)14 évente egyszer – általa meghatározott időben – beszámolót kér a közegészségügyi-járványügyi tevékenységről,

f) az éves munkatervről véleményt nyilvánít, illetve tematikus javaslattal élhet a munkaterv kialakításában.

(5)15 Az országos tisztifőorvos szakmai felügyeleti jogkörében a (3) bekezdésben megjelölt szerveken kívül az ország egészére kiterjedő hatállyal a (4) bekezdés a)–c) pontja szerinti jogkörében eljár.

(6)16 Az országos tisztifőorvos kijelöli a mikrobiológiai referencia laboratóriumokat, valamint a járványügyi feladatok ellátására kijelölt laboratóriumokat. Amennyiben a kijelölés érinti a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerveket, a kijelöléshez a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter egyetértése szükséges.

3. Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal

7. § (1) Az OTH az országos intézetek szakmai irányító szerve.

(2) Az OTH középirányító szervként az irányítása alá tartozó országos intézetek felett a következő irányítási jogosítványokat gyakorolja

a) elemi és kincstári költségvetésekhez a felügyeleti szerv által megállapított keretszámok elosztása, összesítése, a beszámolók felülvizsgálatot követő visszaigazolása,

b) a költségvetések felhasználására – beleértve a létszámmal és a személyi juttatásokkal való gazdálkodást is – vonatkozó irányelv meghatározása,

c) a szakmai feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi feltételek szervezése, irányítása és ellenőrzése,

d) a gazdálkodás részletes rendjének meghatározása.

(3) Az OTH részt vesz az országos népegészségügyi programok kidolgozásában és irányítja, szervezi, koordinálja a programok végrehajtásának területi és helyi feladatait.

(4)17 Az OTH ellátja a jogszabályban meghatározott, egészségügyi ellátás feletti szakfelügyeleti feladatokat.

(5) Az OTH alaptevékenységének teljes körű ellátása mellett, a szabad kapacitása kihasználásával – az alapító okiratában meghatározott arányban – vállalkozási tevékenységet végezhet.

(6)18 Az OTH ellátja az alapító okiratában, illetve jogszabályokban számára meghatározott feladatokat

a)19 a közegészségügy (környezet- és település-egészségügy – ideértve a gyógyfürdőügyet is –, élelmezés- egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, kémiai biztonság, gyermek-és ifjúságügy) területén,

b) a járványügy (fertőzőjárvány-ügy) területén,

c) az egészségfejlesztés (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés, népegészségügyi szűrések szervezése és koordinálása, egészségmonitorozás, beleértve a nem fertőző betegségek epidemiológiáját, az egészséghatás-értékelést) területén,

d) az egészségügyi, gyógyszerügyi igazgatás és koordináció területén.

(7)20 Az OTH jár el a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv vagy a járási népegészségügyi intézet hatáskörébe tartozó azon, az egészségügyi igazgatás körébe tartozó ügyekben, amelyekben minősített adat kerül felhasználásra.

4. A szakigazgatási szervek szakmai irányításának szabályai

8. § (1) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője az országos tisztifőorvos.

(2) Az országos tisztifőorvos a szakmai irányítás körében a jogalkotásról szóló törvény szerinti normatív utasítást ad ki.

(2a)21 Az országos tisztifőorvos szakmai irányítása keretében a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervek és a járási népegészségügyi intézetek

a) részt vesznek az OTH által biztosított képzéseken, valamint az ahhoz kapcsolódó vizsgákon,

b) az OTH szakmai informatikai rendszerein keresztül látják el a hatáskörükbe tartozó feladatokat,

c) az OTH által kiadott szakmai eljárásrendeknek és útmutatóknak megfelelően végzik az ellenőrzéseiket és szakmai tevékenységüket,

d) végrehajtják az OTH által kiadott ellenőrzési és mintavételi terveket,

e) az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében adatgyűjtést végeznek, nyilvántartást vezetnek, valamint jelentést küldenek az OTH-nak,

f) a szakmai feladatellátás során az OTH által kiadott iratmintákat használják,

g) az OTH által végrehajtott belső ellenőrzéseket végrehajtják, közreműködnek nemzetközi szervek által végrehajtott külső auditokon,

h) részt vesznek az OTH által szervezett értekezleteken, működtetett szakmai munkacsoportokban,

i) ellátják a gyorsriasztási rendszerek üzemeltetésében jelentkező feladatokat,

j) közreműködnek a szakmai sajtómegjelenéssel kapcsolatos feladatok ellátásában,

k) az elvégzett feladataikról közvetlenül tájékoztatják az OTH-t.

(3)22 A járási tisztifőorvost a járási (fővárosi kerületi) hivatalvezető javaslatára a megyei tisztifőorvos nevezi ki.

(4)23 Az OTH-ban, és annak szakmai irányítása alatt álló fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveiben, a járási népegészségügyi intézetekben tisztiorvosként, tisztifőorvosként – ide nem értve az országos tisztifőorvost – olyan közszolgálati tisztviselők foglalkoztathatók, akik rendelkeznek megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsgával vagy közegészségtan-járványtan szakvizsgával, illetve a sugár-egészségügyi decentrumokban foglalkoztatott tisztiorvosok esetén sugáregészségtan szakvizsgával, vagy vállalják a kinevezést követő 5 éven belül ezen szakvizsgák valamelyikének letételét.

(5)24 A megelőző orvostan és népegészségtan szakvizsga, illetve a sugáregészségtan szakvizsga (4) bekezdésben előírt képesítése alól felmentés abban az esetben adható, ha a tisztiorvosi vagy tisztifőorvosi foglalkoztatásra jelentkező a képzésben részt vesz, vagy vállalja a szakvizsga kinevezéstől számított 5 éven belüli megszerzését.

(6)25 A (4) és (5) bekezdésben foglaltak alól felmentést a munkáltatói jogkör gyakorlója a kizárólag egészségügyi igazgatási feladatkört ellátó tisztiorvos esetében adhat.

5. Az országos intézetek

9. § (1)26 Az országos intézet a Szolgálat szakmai-módszertani, tudományos kutatási, képzési, továbbképzési, nyilvántartási, koordinálási, szakértői, valamint az egészségügyi szolgáltatók feletti egyes szakfelügyeleti feladatokat ellátó szerve.

(2) Az országos intézet az (1) bekezdésben foglaltakon túl e rendelet szerinti, valamint külön jogszabályban, illetve az alapító okiratában foglalt feladatokat lát el.

(3) Az országos intézetek alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört az országos intézet főigazgatója gyakorolja.

(4) Az országos tisztifőorvos az országos intézet vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.

6. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv feladatai

10. § (1) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv

a)27 ellátja az illetékességi területén működő járási népegészségügyi intézetek szakmai tevékenységének irányítását, koordinálását,

b) jogszabályban meghatározott ügyekben első fokú hatósági jogkört gyakorol,

c) ellátja a fővárosi és megyei kormányhivatal alapító okiratában, illetve jogszabályokban számára meghatározott feladatokat

ca)28 a közegészségügy (környezet- és település-egészségügy, élelmezés-egészségügy, táplálkozás-egészségügy, sugáregészségügy, kozmetikai termékek egészségügyi megfelelősége, kémiai biztonság, gyermek-és ifjúságügy) területén, mely feladatok ellátásához vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet,

cb) a járványügy (fertőzőjárvány-ügy) területén, mely feladatok ellátásához vizsgálólaboratóriumot üzemeltethet,

cc) az egészségfejlesztés (egészségvédelem, egészségnevelés és egészségmegőrzés, népegészségügyi szűrések szervezése és koordinálása, egészségmonitorozás, beleértve a nem fertőző betegségek epidemiológiáját, az egészséghatás-értékelést) területén,

cd) az egészségügyi, gyógyszerügyi igazgatás és koordináció területén,

d) ellátja a jogszabályban a feladatkörébe utalt szakfelügyeleti feladatokat az egészségügyi szolgáltatók felett.

(2) A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv részt vesz a lakosság egészségének megőrzését célzó népegészségügyi programok kidolgozásában, irányítja, szervezi és koordinálja a programok végrehajtását.

(3)29 A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv alaptevékenységének teljes körű ellátása mellett, a szabad kapacitása kihasználásával – az alapító okiratában meghatározott arányban – vállalkozási tevékenységet végezhet.

7.30 A járási népegészségügyi intézet

11. §31 A járási népegészségügyi intézet illetékességi területén ellátja az egészségügyi államigazgatási szerv mindazon népegészségügyi, hatósági, szakmai felügyeleti feladatait, amelyet jogszabály nem utal a Szolgálat más szerve vagy a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv feladatkörébe.

11/A. §32 A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7. § (1) bekezdése szerinti feladatok tekintetében a járási népegészségügyi intézet országos illetékességgel jár el.

8. Az egészségügyi államigazgatási szerv kijelölése

12. § (1)33 A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként – ha kormányrendelet ettől eltérően nem rendelkezik – a járási népegészségügyi intézetet jelöli ki.

(2)34 A Kormány a járási népegészségügyi intézetet jelöli ki a magzati élet védelméről szóló 1992. évi LXXIX. törvényben meghatározott állami családvédelmi szolgálat működtetésére.

(3) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t jelöli ki

a)35 az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)

aa) 148. § (3) bekezdés i) pontja,

ab) 215. § (4) bekezdése,

b)36

c)37 az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.)

ca) 15. § (2a)–(2c) bekezdése,

cb) 15. § (3a) és (3b) bekezdése,

cc) 20. § (3a) bekezdése

szerinti feladatok ellátására.

(4) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t jelöli ki

a) az Eütv.

aa) 56. § (6) bekezdése,

ab) 114. § (3) bekezdés a) pont ac) és ad) alpontja,

ac)38 159. § (5) bekezdés c) pontja,

ad)39

ae)40 186. § (3) bekezdése,

af)41 243. § (7) bekezdése,

b) a másodfokú eljárásban eljáró szervként az Eütv.

ba) 159. § (6) bekezdése,

bb) 161. § (4) bekezdése,

bc) 180. § (1) bekezdése,

c) a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény

ca) 17. § (5) bekezdése,

cb)42 II. Része,

d) a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 32. § (3) bekezdése szerinti megkeresést fogadó szervként, továbbá a Kbtv. 32. § (2) bekezdése,

e) az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/A. § (1) bekezdése,

f)43 az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 4. § (12) bekezdése, 21. § (2) bekezdése, 21/A. § (1)–(3) és (5) bekezdése, a radioaktívhulladék-tároló esetében a biztonsági övezet kijelölésére vonatkozó, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 34. § (1) bekezdése,

g)44 a humángenetikai adatok védelméről, a humángenetikai vizsgálatok és kutatások, valamint a biobankok működésének szabályairól szóló 2008. évi XXI. törvény

ga) 22. § (1) bekezdése,

gb) 25. § (4) bekezdése,

gc) 26. § (6) bekezdése,

gd) 27. § (5) bekezdése,

ge) 28. § (5) bekezdése,

h)45 az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény

ha) 1/A. § (3)–(5) bekezdése,

hb) 2. § (7) és (8) bekezdése,

hc) 2/E. § (10) bekezdése,

hd) 4. § (2)–(4) bekezdése,

he) 5. § (2), (3) és (5) bekezdése,

hf) 5/A. § (1), (7), (8a), (10) és (11) bekezdése,

hg) 5/B. § (1), (4) és (5) bekezdése,

hh) 7. § (7) és (11) bekezdése,

hi) 10. § (2) bekezdése,

hj) 11. § (3) bekezdése,

hk) 14. § (12) és (14) bekezdése,

i)46 a gyógyszertárak vonatkozásában az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) 20. § (1), (4), (5) és (7) bekezdése,

j)47 a települési önkormányzatok fekvőbeteg-szakellátó intézményeinek átvételéről és az átvételhez kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi XXXVIII. törvény 5. § (1a) bekezdése

szerinti feladatok ellátására.

(5) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet jelöli ki

a) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény

aa) 45. § (1) bekezdése,

ab) 47. § (1) bekezdése,

b)48 az Eüak.

ba)49

bb) 15. § (1) bekezdése,

c) az Eütv.

ca)–ce)50

cf) 159. § (6) bekezdése,

cg)51

ch) 242/A. § (1) bekezdése,

ci) 161. § (4) bekezdése,

cj) 180. § (1) bekezdése,

ck)52

d) a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 55. § (4) bekezdésének g) pontja,

e)53 a gyógyszertárakra vonatkozó eljárásokat kivéve a Gytv. 20. § (1), (4), (5) és (7) bekezdése,

f) az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Eü.kamara tv.)

fa) 21. § (4) bekezdése,

fb) 31. § (2) bekezdése,

fc) 35. § (2) bekezdése,

g)54 a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 2. § (9) bekezdése és 7. § (9) bekezdése,

h) az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 23. §-ának (1) bekezdése,

i)55

j) a Kbtv. 33. § (3) bekezdése

k)56 a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 79. § (2) bekezdése

szerinti feladatok ellátására.

(6) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t és a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet jelöli ki

a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 43. § (1) bekezdés g) pontja,

b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (3) bekezdés g) pontja,

c) az Ebtv. 10. § (4) bekezdése,

d) a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 20. § (7) bekezdése,

e)57

szerinti feladatok ellátására.

(7)58 A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet és a járási népegészségügyi intézetet jelöli ki

a) az Eüak. 5. § (3) bekezdése,

b) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 37. § (4) bekezdés b) pontja,

c) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény

ca) 23. § d) pontja,

cb) 24. § e) és f) pontja

szerinti feladatok ellátására.

(8)59 A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t és a járási népegészségügyi intézetet jelöli ki az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (1) bekezdés p) pontja szerinti feladatok ellátására.

13. § A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként – ha e rendelet vagy külön jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Szolgálatot és a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerveket jelöli ki

a) az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény,

b)–c)60

d) az Eütv.

da) 143. §-a,

db) 48. § c) pontja,

e)61 a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 2. § (1) bekezdése és 34. § (2) bekezdése,

f) a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény 21. § g) pontja,

g) az Eüak. 16/A. §-a,

h) az Eüak. 19. § (1) és (2) bekezdése

szerinti feladatok ellátására.

14. § (1)62 A Kormány az OTH-t jelöli ki az Eütv. 110. § (4) és (10a) bekezdésében meghatározott feladat ellátására.

(2)63

(3)64

15. § (1)65 A Kormány az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 35. § (4) bekezdés e) pontja szerinti egészségügyi államigazgatási szervként az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézetet (a továbbiakban: OÉTI) jelöli ki.

(2)66

(3)67 A Kormány az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 4. § (5) bekezdés b) pont ba) és bc) alpontja, c) pont ca) alpontja, valamint d) pont db) alpontja szerinti feladatok ellátására egészségügyi államigazgatási szervként az OÉTI-t jelöli ki.

(4) Az OÉTI főigazgatóját a vitaminnak vagy ásványi anyagnak nem minősülő egyéb táplálkozási, vagy élettani hatással rendelkező anyagok élelmiszerekben való biztonságos felhasználására és táplálkozás-élettani hatásaira vonatkozó értékelési feladatai ellátásában tudományos tanácsadó testület segíti.

16. § (1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az Országos Kémiai Biztonsági Intézetet jelöli ki a Kbtv.

a) 6. § (1) és (2) bekezdése,

b) 7. §-a,

c) 8. § (5) bekezdése,

d) 20. § (2) bekezdése,

e) 23. §-a,

f) 25. § (5) bekezdése,

g) 26/A. §-a

szerinti feladatok ellátására.

(2) A Kormány az Országos Kémiai Biztonsági Intézetet jelöli ki a Kbtv. 24. § (1) bekezdése szerinti, a hazai és nemzetközi adatok feldolgozásáért felelős Információs Központ működtetésére.

(3) A Kbtv. 25. § (4) bekezdése szerinti, a kémiai biztonságot koordináló tárcaközi bizottság tagjaiként a Kormány a Kbtv. 25. § (1) bekezdése alapján a következőket jelöli ki

a) a környezetvédelemért felelős miniszter,

b) a közlekedésért felelős miniszter

c) a gazdaságpolitikáért felelős miniszter,

d) az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter,

e) az oktatásért felelős miniszter,

f) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter,

g) a rendészetért felelős miniszter,

h) az államháztartásért felelős miniszter,

i) a honvédelemért felelős miniszter,

j) az egészségügyért felelős miniszter,

k) a fogyasztóvédelemért felelős miniszter

által kijelölt személyek, az országos tisztifőorvos vagy az általa kijelölt személy, továbbá a kémiai biztonság területén érintett társadalmi szervezetek által külön jogszabályban meghatározott módon delegált legfeljebb hat személy.

17. § A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként az egészségügyi államigazgatási szerv jár el a gyógyászatisegédeszköz-forgalmazási tevékenység, valamint az Eütv. 242/A. § szerinti, a természetes fürdővizek minőség-ellenőrzéséhez szükséges mintavételi és laboratóriumi vizsgálati tevékenység tekintetében.

18. § A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t jelöli ki az Eütv. 238. § (3) bekezdésében meghatározott feladat ellátására.

18/A. §68 A Kormány a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet jelöli ki az Eüak. 22/A. §-ában meghatározott feladat ellátására.

9. Hatósági eljárás, illetékesség

19. § (1)69 Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a közigazgatási hatósági ügyekben az első fokú eljárás a járási népegészségügyi intézet hatáskörébe tartozik.

(2) A másodfokú eljárás

a)70 ha első fokon a járási népegészségügyi intézet járt el, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv,

b) ha első fokon a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, illetőleg – ha jogszabály másként nem rendelkezik – országos intézet járt el, az országos tisztifőorvos,

c) amennyiben első fokon az országos tisztifőorvos járt el, a külön jogszabály szerinti jogorvoslati hatóság

hatáskörébe tartozik.

20. §71 Helyszíni ellenőrzésre a Szolgálat vagy a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv, illetve járási népegészségügyi intézet fényképes igazolvánnyal ellátott kormánytisztviselője jogosult.

21. § A közigazgatási hatósági eljárásban felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázásakor felmerült személyi és dologi költségek – külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – egyéb eljárási költségnek minősülnek. A felszámítható költségek mértékét külön jogszabály határozza meg.

22. § (1) Az Eü.kamara tv. 21. § (4) bekezdésének alkalmazásában az egészségügyi államigazgatási szervként a Kormány az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helye szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet jelöli ki.

(2) Az Eütv.

a) 140/A. § (9) bekezdésének a) pontja szerinti három személyt a megyei tisztifőorvos a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv alkalmazottai közül jelöli ki,

b) 140/E. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti feladatok ellátása során egészségügyi államigazgatási szervként az egészségügyi szolgáltató működési engedélye szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv jár el.

(3) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 23. § (1) bekezdésének alkalmazása során egészségügyi államigazgatási szervként az egészségügyi dolgozó lakóhelye vagy az egészségügyi szolgáltató telephelye szerint illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv jár el.

(4) Egészségügyi államigazgatási szervként a Kormány az Eüak.

a)72 15. § (1)–(2) és (7) bekezdésének alkalmazásában az érintett lakóhelye, tartózkodási helye, illetve munkahelye szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet,

b)73

jelöli ki.

(5)74 Egészségügyi államigazgatási szervként a Kormány a tevékenység végzésének helye szerint járási népegészségügyi intézetet jelöli ki a Kbtv.

a) 29. § (1) bekezdésének,

b) 32. § (1) bekezdés a) pontjának

alkalmazásában.

(6)75

(7) Az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 6. § (2) bekezdése szerinti feladatokat – a külön jogszabályban foglaltak szerint – a tisztifőgyógyszerész és tisztigyógyszerészek látják el.

(8) A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 6. §-a szerinti feladatokat a miniszter külön jogszabály szerint, a Szolgálat és a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv útján látja el.

10. A közigazgatási hatósági eljárásokban közreműködő szakhatóságok kijelölése

23. § (1) A Kormány a természetes fürdővíz használatának engedélyezésére irányuló eljárásban

a) belső határon és a magyar–horvát határszakaszon lévő határvízen – az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében –, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot,

b) a külső határon lévő határvízen – az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében –, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes határrendészeti kirendeltséget, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot,

c) dunai, tiszai, valamint balatoni fürdőhely esetén – annak elbírálása kérdésében, hogy a vízterületen nem tilos-e fürdeni, milyen feltételek esetén szabad fürdeni, a vízterületen történő fürdés nem veszélyezteti-e a hajók közlekedését –, első fokú eljárásban az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban az illetékes rendőr-főkapitányságot,

d)76 dunai és tiszai fürdőhely esetén – annak elbírálása kérdésében, hogy a fürdővíz használatának engedélyezése során a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatóak-e –, első fokú eljárásban a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét, másodfokú eljárásban a honvédelemért felelős minisztert,

e) – a természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapításának kérdésében –, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget

szakhatóságként jelöli ki. A fürdővíz használatának engedélyezésére irányuló eljárásban hozott határozatot a fürdővíz helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.

(2) A Kormány a fürdőhely kijelölésére irányuló eljárásban

a) belső határszakaszon és a magyar–horvát határszakaszon lévő határvízen – az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében –, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot,

b) a külső határon lévő határvízen – az államhatár rendje fenntarthatóságának szakkérdésében –, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes határrendészeti kirendeltséget, másodfokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot,

c) dunai, tiszai, valamint balatoni fürdőhely esetén – annak elbírálása kérdésében, hogy a vízterületen nem tilos-e fürdeni, milyen feltételek esetén szabad fürdeni, a vízterületen történő fürdés nem veszélyezteti-e a hajók közlekedését –, első fokú eljárásban az illetékes vízirendészeti rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban az illetékes rendőr-főkapitányságot,

d)77 dunai és tiszai fürdőhely esetén – annak elbírálása kérdésében, hogy a fürdőhely kijelölése során a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai biztosíthatók-e –, első fokú eljárásban a Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetőjét, másodfokú eljárásban a honvédelemért felelős minisztert,

e) – a természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapításának kérdésében –, első fokú eljárásban a fürdővíz helye szerint illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget, valamint

f) a vízi út 50 méteres körzetében és a kikötő, átkelőhely, hajózási létesítmény környezetében található kijelölendő fürdőhely esetén – a biztonságos hajózás feltételei érvényesíthetősége megállapításának kérdésében –, első fokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi Vasúti és Hajózási Hivatalát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Közlekedési Hatóság Központját szakhatóságként jelöli ki. A fürdőhely kijelölésére irányuló eljárásban hozott határozatot a fürdőhely helye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a főváros területén a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatósággal is közölni kell.

(3)78 A Kormány a fürdővízprofil megállapítására, felülvizsgálatára és frissítésére irányuló, valamint a vízminőség romlása esetén lefolytatott eljárásban – a szennyező anyagok kibocsátási határértékeinek megállapítása, a természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapítása kérdésében –, első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(4) A Kormány a gyógyhellyé nyilvánítással kapcsolatos eljárásban,

a) – a földtani környezet és az ásványvagyon védelme szakkérdésében –, első fokú eljárásban a bányakapitányságot, másodfokú eljárásban a Magyar Bányászati és Földtani Hivatalt,

b) – a természetes vizek minőségének védelme érdekében a vizek állapota, valamint a lehetséges szennyezések megállapításának kérdésében –, első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget

szakhatóságként jelöli ki.

(5) A Kormány a Sugáregészségügyi Decentrum és az OTH hatáskörébe tartozó atomenergiával kapcsolatos első és másodfokú engedélyezési eljárásokban a 4. mellékletben meghatározott hatóságokat – az ott megjelölt feltételek fennállása esetén és szakkérdésben – szakhatóságként jelöli ki. Az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére a szakhatóságként kijelölt hatóság egy évig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

(6) A Kormány

a) a biocid termék forgalomba hozatalához és felhasználásához szükséges engedély kiadása iránti és regisztrációs eljárásban,

b) a biocid termék forgalomba hozatalához és felhasználásához szükséges engedély és a regisztráció megújítása és elismerése iránti eljárásban,

c) a biocid termék korlátozott és ellenőrzött felhasználás céljára történő forgalomba hozatalának ideiglenes engedélyezése iránti eljárásban,

d) az engedélyezett, illetőleg a regisztrált biocid termék további forgalmazásának megtiltására, valamint a módosított engedély és regisztráció kiadására, elvégzésére irányuló eljárásban, valamint

e) a biocid termék vagy biocid termékben való felhasználásra szánt hatóanyag kísérlet vagy vizsgálat céljára történő forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezése iránti eljárásban

a biocid termék és hatóanyaga, valamint a nem hatóanyag anyagainak a nem cél élő szervezetekre gyakorolt ökotoxikológiai hatásának vizsgálata, továbbá az anyagok környezeti sorsának és viselkedésének vizsgálata kérdésében az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(7) A Kormány a sírhely hamvasztáshoz szükséges megnyitására vonatkozó engedélyezési eljárásban, külön jogszabályban meghatározott rendkívüli halálesetkor és az eltemetéstől számított 25 éven belül – annak elbírálására, hogy a rendkívüli halálesethez kapcsolódó nyomozási feladatok a hamvasztást követően biztosíthatók-e –, első fokú eljárásban az elhalálozás helye szerint illetékes rendőrkapitányságot, másodfokú eljárásban az elhalálozás helye szerint illetékes rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.

(8) A Kormány az emberen végzett orvostudományi kutatások (Eütv. 157. §) engedélyezésére irányuló eljárásban

a) a Magyarországon még nem elfogadott, új megelőző, terápiás vagy diagnosztikus eljárás, módszer alkalmazása esetén, ha azzal összefüggésben a betegen invazív beavatkozást végeznek,

b) a genetikailag determinált betegség kialakulásával, jellegzetességeivel foglalkozó, a populációs genetika, szomatikus genetika, genetikai epidemiológiai kérdéskörre irányuló kutatás esetében,

c) az a)–b) pont alá nem tartozó, több központban végzett kutatás esetében,

d) az Eütv. 161. § (1) és (3) bekezdése szerinti kutatás esetében

első fokú eljárásban az Egészségügyi Tudományos Tanács (a továbbiakban: ETT) Tudományos és Kutatásetikai Bizottságát, másodfokú eljárásban az ETT Elnökségét szakhatóságként jelöli ki.

(9)79 A Kormány az emberen végzett orvostudományi kutatások (Eütv. 157. §) engedélyezésére irányuló eljárásban az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásokkal, az embriókkal, ivarsejtekkel, őssejtekkel végzendő beavatkozásokkal és kutatásokkal, a gén- és sejtterápiával végzett beavatkozásokkal, továbbá az emberi génállományt érintő beavatkozásokkal és kutatásokkal kapcsolatos kutatás esetében, első fokú eljárásban az ETT Humán Reprodukciós Bizottságát, másodfokú eljárásban az ETT Elnökségét szakhatóságként jelöli ki.

11. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelölése

24. §80 (1) A Kormány gyógyszerészeti államigazgatási szervként a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (a továbbiakban: GYEMSZI) jelöli ki.

(2) A GYEMSZI szakértőként jár el abban a kérdésben, hogy egy vizsgálat klinikai vizsgálatnak, beavatkozással nem járó vizsgálatnak vagy egyéb orvostudományi kutatásnak minősül-e.

12. A gyógyszerészeti államigazgatási szerv eljárásában szakhatóságként közreműködő szervek

25. § A Kormány

a) a vizsgálati készítmények klinikai vizsgálatának engedélyezése során

aa) a vizsgálat szakmai-etikai megfelelősége, az alkalmazott módszerek és a résztvevők számára készült tájékoztató értékelése szakkérdésben szakhatóságként az ETT Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottságát, valamint annak albizottságát jelöli ki,

ab) immunológiai szakkérdésben szakhatóságként az Országos Epidemiológiai Központot jelöli ki,

b) az immunológiai gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezésével kapcsolatos eljárásban szakhatóságként az Országos Epidemiológiai Központot jelöli ki abban a szakkérdésben, hogy gyógyszerminőségi szempontból az immunológiai gyógyszer és a vizsgálati készítmény emberen alkalmazható-e.

25/A. §81 (1) A Kormány új gyógyszergyártási engedély kiadására vagy a meglévő gyógyszergyártási engedély új gyógyszergyártási tevékenységgel történő bővítésére irányuló módosító eljárásban, ha az olyan tevékenység engedélyezésére irányul, amely a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Khvr.) 3. számú mellékletében meghatározott olyan tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgálja, amely a Khvr.-ben meghatározott küszöbértéket nem éri el vagy a tevékenységre a Khvr.-ben megállapított feltétel nem teljesül, és a tevékenység megkezdését vagy folytatását szolgáló létesítmény engedélyezéséhez építésügyi hatósági eljárás lefolytatására nem került sor – annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység következtében jelentős környezeti hatások feltételezhetők-e – a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a Khvr.-ben meghatározott – adatlapot.

(3)82 A GYEMSZI a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását.

25/B. §83 A GYEMSZI – annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi a 25/A. § (1) bekezdés szerinti eljárásban hozott határozatot, valamint a 25/A. § (3) bekezdés szerinti felfüggesztés tárgyában hozott végzést és a szakhatósági állásfoglalást.

12/A. Az egészségügyi államigazgatási szervnek az egészségügyi tevékenységvégzés előzetes engedélyezésével és bejelentésével kapcsolatos feladatai84

25/C. §85 (1) Az állami vérellátó szolgálat által megkötött nemzetközi magánjogi egyezmény vagy megállapodás keretében a Magyarország területére érkező, az egyezményben vagy megállapodásban részes államban egészségügyi tevékenység végzésére jogosult személy egészségügyi tevékenységvégzését az Eütv. 110. § (10a) bekezdésében foglaltak alapján legkésőbb az egészségügyi tevékenység befejezésének napján, az 5. mellékletben foglalt tartalmú adatlap (a továbbiakban: Adatlap) kitöltésével kell bejelenteni az OTH-nak.

(2) Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (a továbbiakban: EEKH) az Eütv. 110. § (10a) bekezdése alapján egészségügyi tevékenységet végzett személyekről az Adatlap I. pontjában szereplő adattartalommal nyilvántartást vezet.

(3) A bejelentés kizárólag szervkivételre irányuló, valamint ezzel közvetlenül összefüggő egészségügyi tevékenységvégzésre jogosít.

(4) Az Adatlap kitöltéséért az egészségügyi tevékenységet végző személy, valamint a szervkivétel során közreműködő, az állami vérellátó szolgálattal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló, az állami vérellátó szolgálat nevében eljáró személy tartozik felelősséggel.

(5) Az Adatlap I. pontjában foglaltak tartalmáért az egészségügyi tevékenységet végző személy, az Adatlap II. pontjában foglaltak tartalmáért az állami vérellátó szolgálat tartozik felelősséggel.

25/D. §86 (1) A 25/C. § szerint megtett bejelentés alapján egészségügyi tevékenység egy alkalommal végezhető, azzal, hogy egy donorból történő több szerv eltávolítása egy alkalomnak minősül.

(2) Az Adatlap kitöltése angol vagy magyar nyelven egyaránt történhet.

(3) Ha az Adatlap I. pontjának 5. vagy 6. alpontját érintően az Adatlap kitöltésekor valamely adat nem áll rendelkezésre, a hiányzó adatot a bejelentő 8 napon belül elektronikus vagy postai úton megküldi az OTH részére, továbbá az Adatlap I. pontjának 7. vagy 8. alpontját érintő, nem kötelezően kitöltendő adat ilyen módon megküldhető az OTH részére. Az utólagosan beérkezett adatokról az OTH tájékoztatja az EEKH-t és az állami vérellátó szolgálatot.

(4) Az Adatlapot legalább négy eredeti példányban kell kitölteni. Az Adatlap egy példánya a donor egészségügyi dokumentációjának részét képezi, egy példány az állami vérellátó szolgálatot illeti. Az Adatlap további egy-egy példányát az állami vérellátó szolgálat egy munkanapon belül megküldi az OTH és az EEKH részére. További egy eredeti vagy másolati példány a bejelentő személyt illeti meg.

(5) A bejelentés alapján az egészségügyi tevékenység végzése a jogszabályok, a szakmai szabályok és irányelvek, valamint az egészségügyi dolgozókra irányadó etikai szabályok megtartásával történik, amelyek betartatásáért az az egészségügyi szolgáltató felelős, amely a szervkivételre működési engedéllyel rendelkezik.

13. Záró és átmeneti rendelkezések

26. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról és a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 362/2006. (XII. 28.) Korm. rendelet.

(3) 2015. június 1-jén a 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az Országos Kémiai Biztonsági Intézetet jelöli ki a Kbtv.

a) 6. § (1) és (2) bekezdése,

b) 7. §-a,

c) 8. § (5) bekezdése,

d) 10. § (3) bekezdése,

e) 20. § (2) bekezdése,

f) 23. §-a,

g) 25. § (5) bekezdése,

h) 26/A. §-a

szerinti feladatok ellátására.”

(4)87 Azokat a 2011. január 1-jén folyamatban lévő másodfokú eljárásokat, amelyek a 2010. december 31-én hatályos jogszabályok szerint – az ÁNTSZ regionális intézetei első fokú hatáskörébe tartozó ügyek tekintetében másodfokú hatóságként eljáró – Országos Tisztifőorvosi Hivatal hatáskörébe tartoznak, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal a 2010. december 31-én alkalmazandó jogszabályok szerint lefolytatja.

(5)88 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését89 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

(6)90 Az egyes egészségbiztosítási és egészségügyi tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 325/2011. (XII. 28.) Korm. rendelettel megállapított 8. § (4) és (5) bekezdése szerinti 5 éves határidőt a 2012. január 1-jén az OTH-ban, és annak szakmai irányítása alatt álló fővárosi és megyei kormányhivatalok népegészségügyi szakigazgatási szerveiben, a járási népegészségügyi intézetekben tisztiorvosként, tisztifőorvosként foglalkoztatott kormánytisztviselők esetében 2012. január 1-jétől kell számítani.

(7)91 Az egyes egészségügyi és egészségbiztosítási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 137/2012. (VI. 29.) Korm. rendelettel megállapított 8. § (4) és (5) bekezdése szerinti 5 éves határidőt a 2012. július 1-jén a sugár-egészségügyi decentrumokban tisztiorvosként foglalkoztatott közszolgálati tisztviselők esetében 2012. július 1-jétől kell számítani.

26/A. §92 Ez a rendelet

a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének,

b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról szóló, 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelv 1. cikkének, valamint

c) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikkének

való megfelelést szolgálja.

14. Jogutódlás

27. § (1) Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete kivételével az e rendelet hatálybalépését megelőzően regionális illetékességgel működő – különválással egyidejűleg összeolvadás révén szakigazgatási szervvé váló – ÁNTSZ regionális intézete jogutóda az alapító okiratban foglaltak szerint a korábbi illetékességi területén működő azon fővárosi és megyei kormányhivatal, mellyel a megyei illetékességi területet illetően az összeolvadás megtörténik.

(2) Az ÁNTSZ Közép-magyarországi Regionális Intézete jogutóda Budapest Főváros Kormányhivatala.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően a 2. mellékletben meghatározott különös illetékességi rendelkezések tekintetében, valamint ahol kormányrendelet a népegészségügyi szakigazgatási szerv számára egyes feladat- és hatáskörei gyakorlására a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességétől eltérő illetékességi területet állapít meg, a feladat- és hatáskörök és azok ellátásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a kormányrendeletben megjelölt, adott hatáskört gyakorló megyei (fővárosi) kormányhivatal tekintendő az alapító okiratban foglaltak szerint a regionális intézet jogutódjának.

(4) 2011. január 1-jétől a jogszabályban

a) a Szolgálat regionális intézete számára megállapított hatásköröket a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv,

b) a regionális tisztifőorvos számára megállapított hatásköröket a megyei tisztifőorvos,

c)93 a regionális tisztifőgyógyszerész számára megállapított hatásköröket a megyei, illetve fővárosi tisztifőgyógyszerész

gyakorolja.

(5)94 Az (1) és (2) bekezdéstől eltérően a korábban a regionális intézetek által végzett egyes feladatok részleges átvevője az alapító okirat szerint az OTH, melynek tekintetében a számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyokat illetően a regionális intézet jogutódjának tekintendő.

(6)95 Ha jogszabály az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) egésze számára állapít meg feladat- és hatáskört, a feladat- és hatáskör címzettjének – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a Szolgálatot, valamint a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet és a járási népegészségügyi intézetet együttesen kell tekinteni.

(7)96 A Pest Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervét a számára e rendeletben meghatározott, 2013. január 1-jét megelőzően Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve által ellátott feladat- és hatáskörök, valamint azok ellátásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében jogutódnak kell tekinteni.

1. melléklet a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

Az országos intézetek elnevezése, székhelye

1. Országos Alapellátási Intézet (OALI), Budapest

2. Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI), Budapest

3. Országos Epidemiológiai Központ (OEK), Budapest

4. Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI), Budapest

5. Országos „Frederic Joliot Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI), Budapest

6. Országos Kémiai Biztonsági Intézet (OKBI), Budapest

7. Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI), Budapest

8.97

9. Országos Gyermekegészségügyi Intézet (OGYEI)

2. melléklet a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

Különös illetékességi rendelkezések

1. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 45. § (1) bekezdésében és 47. § (1) bekezdésében foglalt, a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó feladatokat

1.1. a Hajdú-Bihar Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyére,

1.2. a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyére,

1.3. a Csongrád Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megyére,

1.4.98 a Tolna Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Baranya, Somogy és Tolna megyére, továbbá az Egészségügyi Radiológiai Mérő és Adatszolgáltató Hálózat (a továbbiakban: ERMAH) környezeti sugár-egészségügyi laboratóriumai feladatokat Fejér megyére,

1.5.99 a Veszprém Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv – kivéve az ERMAH vonatkozásában a külön jogszabályban meghatározott feladatokat – Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyére,

1.6.100 a Győr-Moson-Sopron Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyére, továbbá az ERMAH környezeti sugár-egészségügyi laboratóriumai feladatokat Komárom-Esztergom és Veszprém megyére

kiterjedő illetékességgel látja el.

2–8.101

9.102

3. melléklet a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez103

1. A járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetek székhelye, illetékességi területe

 

A

B

1.

BARANYA MEGYE

 

2.

Komlói Járási Népegészségügyi Intézet

 

3.

Székhely:

Komló

4.

Illetékességi terület:

Hegyháti Járás

5.

 

Komlói Járás

6.

 

Pécsváradi Járás

7.

Mohácsi Járási Népegészségügyi Intézet

 

8.

Székhely:

Mohács

9.

Illetékességi terület:

Bólyi Járás

10.

 

Mohácsi Járás

11.

Pécsi Járási Népegészségügyi Intézet

 

12.

Székhely:

Pécs

13.

Illetékességi terület:

Pécsi Járás

14.

Siklósi Járási Népegészségügyi Intézet

 

15.

Székhely:

Siklós

16.

Illetékességi terület:

Siklósi Járás

17.

 

Sellyei Járás

18.

Szigetvári Járási Népegészségügyi Intézet

 

19.

Székhely:

Szigetvár

20.

Illetékességi terület:

Szigetvári Járás

21.

 

Szentlőrinci Járás

22.

BÁCS-KISKUN MEGYE

 

23.

Bajai Járási Népegészségügyi Intézet

 

24.

Székhely:

Baja

25.

Illetékességi terület:

Bajai Járás

26.

 

Bácsalmási Járás

27.

Kalocsai Járási Népegészségügyi Intézet

 

28.

Székhely:

Kalocsa

29.

Illetékességi terület:

Kalocsai Járás

30.

 

Kiskőrösi Járás

31.

Kecskeméti Járási Népegészségügyi Intézet

 

32.

Székhely:

Kecskemét

33.

Illetékességi terület:

Kecskeméti Járás

34.

 

Kunszentmiklósi Járás

35.

 

Tiszakécskei Járás

36.

Kiskunhalasi Járási Népegészségügyi Intézet

 

37.

Székhely:

Kiskunhalas

38.

Illetékességi terület:

Kiskunhalasi Járás

39.

 

Jánoshalmai Járás

40.

 

Kiskunfélegyházi Járás

41.

 

Kiskunmajsai Járás

42.

BÉKÉS MEGYE

 

43.

Békéscsabai Járási Népegészségügyi Intézet

 

44.

Székhely:

Békéscsaba

45.

Illetékességi terület:

Békéscsabai Járás

46.

 

Békési Járás

47.

 

Gyomaendrődi Járás

48.

 

Szarvasi Járás

49.

Gyulai Járási Népegészségügyi Intézet

 

50.

Székhely:

Gyula

51.

Illetékességi terület:

Gyulai Járás

52.

 

Sarkadi Járás

53.

 

Szeghalomi Járás

54.

Orosházi Járási Népegészségügyi Intézet

 

55.

Székhely:

Orosháza

56.

Illetékességi terület:

Orosházi Járás

57.

 

Mezőkovácsházai Járás

58.

BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYE

 

59.

Edelényi Járási Népegészségügyi Intézet

 

60.

Székhely:

Edelény

61.

Illetékességi terület:

Edelényi Járás

62.

 

Kazincbarcikai Járás

63.

 

Ózdi Járás

64.

 

Putnoki Járás

65.

Encsi Járási Népegészségügyi Intézet

 

66.

Székhely:

Encs

67.

Illetékességi terület:

Encsi Járás

68.

 

Gönci Járás

69.

 

Szikszói Járás

70.

Miskolci Járási Népegészségügyi Intézet

 

71.

Székhely:

Miskolc

72.

Illetékességi terület:

Miskolci Járás

73.

Tiszaújvárosi Népegészségügyi Intézet

 

74.

Székhely:

Tiszaújváros

75.

Illetékességi terület:

Tiszaújvárosi Járás

76.

 

Mezőcsáti Járás

77.

 

Mezőkövesdi Járás

78.

Szerencsi Járási Népegészségügyi Intézet

 

79.

Székhely:

Szerencs

80.

Illetékességi terület:

Cigándi Járás

81.

 

Szerencsi Járás

82.

 

Sárospataki Járás

83.

 

Sátoraljaújhelyi Járás

84.

 

Tokaji Járás

85.

BUDAPEST

 

86.

Budapest II. Kerületi Népegészségügyi Intézet

 

87.

Székhely:

Budapest II. Kerület

88.

Illetékességi terület:

I. Kerület

89.

 

II. Kerület

90.

 

III. Kerület

91.

Budapest V. Kerületi Népegészségügyi Intézet

 

92.

Székhely:

Budapest V. Kerület

93.

Illetékességi terület:

IV. Kerület

94.

 

V. Kerület

95.

 

XIII. Kerület

96.

Budapest VI. Kerületi Népegészségügyi Intézet

 

97.

Székhely:

Budapest VI. Kerület

98.

Illetékességi terület:

VI. Kerület

99.

 

VII. Kerület

100.

 

VIII. Kerület

101.

 

IX. Kerület

102.

Budapest X. Kerületi Népegészségügyi Intézet

 

103.

Székhely:

Budapest X. Kerület

104.

Illetékességi terület:

X. Kerület

105.

 

XVII. Kerület

106.

 

XVIII. Kerület

107.

Budapest XI. Kerületi Népegészségügyi Intézet

 

108.

Székhely:

Budapest XI. Kerület

109.

Illetékességi terület:

XI. Kerület

110.

 

XII. Kerület

111.

 

XXII. Kerület

112.

Budapest XIV. Kerületi Népegészségügyi Intézet

 

113.

Székhely:

Budapest XIV. Kerület

114.

Illetékességi terület:

XIV. Kerület

115.

 

XV. Kerület

116.

 

XVI. Kerület

117.

Budapest XX. Kerületi Népegészségügyi Intézet

 

118.

Székhely:

Budapest XX. Kerület

119.

Illetékességi terület:

XIX. Kerület

120.

 

XX. Kerület

121.

 

XXI. Kerület

122.

 

XXIII. Kerület

123.

CSONGRÁD MEGYE

 

124.

Hódmezővásárhelyi Járási Népegészségügyi Intézet

 

125.

Székhely:

Hódmezővásárhely

126.

Illetékességi terület:

Hódmezővásárhelyi Járás

127.

 

Makói Járás

128.

Szegedi Népegészségügyi Intézet

 

129.

Székhely:

Szeged

130.

Illetékességi terület:

Szegedi Járás

131.

 

Kisteleki Járás

132.

 

Mórahalomi Járás

133.

Szentesi Járási Népegészségügyi Intézet

 

134.

Székhely:

Szentes

135.

Illetékességi terület:

Szentesi Járás

136.

 

Csongrádi Járás

137.

FEJÉR MEGYE

 

138.

Dunaújvárosi Járási Népegészségügyi Intézet

 

139.

Székhely:

Dunaújváros

140.

Illetékességi terület:

Dunaújvárosi Járás

141.

 

Martonvásári Járás

142.

 

Sárbogárdi Járás

143.

Móri Járási Népegészségügyi Intézet

 

144.

Székhely:

Mór

145.

Illetékességi terület:

Móri Járás

146.

 

Bicskei Járás

147.

Székesfehérvári Járási Népegészségügyi Intézet

 

148.

Székhely:

Székesfehérvár

149.

Illetékességi terület:

Székesfehérvári Járás

150.

 

Enyingi Járás

151.

 

Gárdonyi Járás

152.

 

Polgárdi Járás

153.

GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE

 

154.

Csornai Járási Népegészségügyi Intézet

 

155.

Székhely:

Csorna

156.

Illetékességi terület:

Csornai Járás

157.

 

Kapuvári Járás

158.

Győri Járási Népegészségügyi Intézet

 

159.

Székhely:

Győr

160.

Illetékességi terület:

Győri Járás

161.

 

Pannonhalmi Járás

162.

 

Téti Járás

163.

Mosonmagyaróvári Járási Népegészségügyi Intézet

 

164.

Székhely:

Mosonmagyaróvár

165.

Illetékességi terület:

Mosonmagyaróvári Járás

166.

Soproni Járási Népegészségügyi Intézet

 

167.

Székhely:

Sopron

168.

Illetékességi terület:

Soproni Járás

169.

HAJDÚ-BIHAR MEGYE

 

170.

Balmazújvárosi Járási Népegészségügyi Intézet

 

171.

Székhely:

Balmazújváros

172.

Illetékességi terület:

Balmazújvárosi Járás

173.

 

Derecskei Járás

174.

 

Hajdúhadházi Járás

175.

 

Nyíradonyi Járás

176.

Debreceni Járási Népegészségügyi Intézet

 

177.

Székhely:

Debrecen

178.

Illetékességi terület:

Debreceni Járás

179.

Hajdúböszörményi Járási Népegészségügyi Intézet

 

180.

Székhely:

Hajdúböszörmény

181.

Illetékességi terület:

Hajdúböszörményi Járás

182.

 

Hajdúnánási Járás

183.

Hajdúszoboszlói Járási Népegészségügyi Intézet

 

184.

Székhely:

Hajdúszoboszló

185.

Illetékességi terület:

Hajdúszoboszlói Járás

186.

 

Püspökladányi Járás

187.

Berettyóújfalui Járási Népegészségügyi Intézet

 

188.

Székhely:

Berettyóújfalu

189.

Illetékességi terület:

Berettyóújfalui Járás

190.

HEVES MEGYE

 

191.

Egri Járási Népegészségügyi Intézet

 

192.

Székhely:

Eger

193.

Illetékességi terület:

Egri Járás

194.

 

Bélapátfalvai Járás

195.

 

Pétervásárai Járás

196.

Füzesabonyi Járási Népegészségügyi Intézet

 

197.

Székhely:

Füzesabony

198.

Illetékességi terület:

Füzesabonyi Járás

199.

 

Hevesi Járás

200.

Hatvani Járási Népegészségügyi Intézet

 

201.

Székhely:

Hatvan

202.

Illetékességi terület:

Hatvani Járás

203.

 

Gyöngyösi Járás

204.

JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE

 

205.

Jászberényi Járási Népegészségügyi Intézet

 

206.

Székhely:

Jászberény

207.

Illetékességi terület:

Jászberényi Járás

208.

 

Jászapáti Járás

209.

Karcagi Járási Népegészségügyi Intézet

 

210.

Székhely:

Karcag

211.

Illetékességi terület:

Karcagi Járás

212.

 

Kunhegyesi Járás

213.

 

Tiszafüredi Járás

214.

Mezőtúri Járási Népegészségügyi Intézet

 

215.

Székhely:

Mezőtúr

216.

Illetékességi terület:

Mezőtúri Járás

217.

 

Kunszentmártoni Járás

218.

Szolnoki Járási Népegészségügyi Intézet

 

219.

Székhely:

Szolnok

220.

Illetékességi terület:

Szolnoki Járás

221.

 

Törökszentmiklósi Járás

222.

KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYE

 

223.

Esztergomi Járási Népegészségügyi Intézet

 

224.

Székhely:

Dorog

225.

Illetékességi terület:

Esztergomi Járás

226.

Komáromi Járási Népegészségügyi Intézet

 

227.

Székhely:

Komárom

228.

Illetékességi terület:

Komáromi Járás

229.

 

Kisbéri Járás

230.

Tatabányai Járási Népegészségügyi Intézet

 

231.

Székhely:

Tatabánya

232.

Illetékességi terület:

Tatabányai Járás

233.

 

Tatai Járás

234.

 

Oroszlányi Járás

235.

NÓGRÁD MEGYE

 

236.

Balassagyarmati Járási Népegészségügyi Intézet

 

237.

Székhely:

Balassagyarmat

238.

Illetékességi terület:

Balassagyarmati Járás

239.

 

Rétsági Járás

240.

 

Szécsényi Járás

241.

Salgótarjáni Járási Népegészségügyi Intézet

 

242.

Székhely:

Salgótarján

243.

Illetékességi terület:

Salgótarjáni Járás

244.

 

Bátonyterenyei Járás

245.

 

Pásztói Járás

246.

PEST MEGYE

 

247.

Ceglédi Járási Népegészségügyi Intézet

 

248.

Székhely:

Cegléd

249.

Illetékességi terület:

Ceglédi Járás

250.

 

Nagykőrösi Járás

251.

Dabasi Járási Népegészségügyi Intézet

 

252.

Székhely:

Dabas

253.

Illetékességi terület:

Dabasi Járás

254.

 

Gyáli Járás

255.

Érdi Járási Népegészségügyi Intézet

 

256.

Székhely:

Érd

257.

Illetékességi terület:

Érdi Járás

258.

 

Budakeszi Járás

259.

Gödöllői Járási Népegészségügyi Intézet

 

260.

Székhely:

Gödöllő

261.

Illetékességi terület:

Gödöllői Járás

262.

 

Aszódi Járás

263.

Monori Járási Népegészségügyi Intézet

 

264.

Székhely:

Monor

265.

Illetékességi terület:

Monori Járás

266.

 

Nagykátai Járás

267.

 

Vecsési Járás

268.

Ráckevei Járási Népegészségügyi Intézet

 

269.

Székhely:

Ráckeve

270.

Illetékességi terület:

Ráckevei Járás

271.

 

Szigetszentmiklósi Járás

272.

Szentendrei Járási Népegészségügyi Intézet

 

273.

Székhely:

Szentendre

274.

Illetékességi terület:

Szentendrei Járás

275.

 

Pilisvörösvári Járás

276.

Váci Járási Népegészségügyi Intézet

 

277.

Székhely:

Vác

278.

Illetékességi terület:

Váci Járás

279.

 

Szobi Járás

280.

 

Dunakeszi Járás

281.

SOMOGY MEGYE

 

282.

Kaposvári Járási Népegészségügyi Intézet

 

283.

Székhely:

Kaposvár

284.

Illetékességi terület:

Kaposvári Járás

285.

Nagyatádi Járási Népegészségügyi Intézet

 

286.

Székhely:

Nagyatád

287.

Illetékességi terület:

Nagyatádi Járás

288.

 

Barcsi Járás

289.

 

Csurgói Járás

290.

Siófoki Járási Népegészségügyi Intézet

 

291.

Székhely:

Siófok

292.

Illetékességi terület:

Siófoki Járás

293.

 

Tabi Járás

294.

Marcali Járási Népegészségügyi Intézet

 

295.

Székhely:

Marcali

296.

Illetékességi terület:

Marcali Járás

297.

 

Fonyódi Járás

298.

SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE

 

299.

Kisvárdai Járási Népegészségügyi Intézet

 

300.

Székhely:

Kisvárda

301.

Illetékességi terület:

Kisvárdai Járás

302.

 

Záhonyi Járás

303.

Mátészalkai Járási Népegészségügyi Intézet

 

304.

Székhely:

Mátészalka

305.

Illetékességi terület:

Mátészalkai Járás

306.

 

Csengeri Járás

307.

 

Fehérgyarmati Járás

308.

 

Nyírbátori Járás

309.

Nyíregyházi Járási Népegészségügyi Intézet

 

310.

Székhely:

Nyíregyháza

311.

Illetékességi terület:

Nyíregyházi Járás

312.

 

Ibrányi Járás

313.

 

Kemecsei Járás

314.

 

Nagykállói Járás

315.

 

Tiszavasvári Járás

316.

Vásárosnaményi Járási Népegészségügyi Intézet

 

317.

Székhely:

Vásárosnamény

318.

Illetékességi terület:

Vásárosnaményi Járás

319.

 

Baktalórántházai Járás

320.

TOLNA MEGYE

 

321.

Dombóvári Járási Népegészségügyi Intézet

 

322.

Székhely:

Dombóvár

323.

Illetékességi terület:

Dombóvári Járás

324.

 

Tamási Járás

325.

Paksi Járási Népegészségügyi Intézet

 

326.

Székhely:

Paks

327.

Illetékességi terület:

Paksi Járás

328.

Szekszárdi Járási Népegészségügyi Intézet

 

329.

Székhely:

Szekszárd

330.

Illetékességi terület:

Szekszárdi Járás

331.

 

Bonyhádi Járás

332.

 

Tolnai Járás

333.

VAS MEGYE

 

334.

Körmendi Járási Népegészségügyi Intézet

 

335.

Székhely:

Körmend

336.

Illetékességi terület:

Körmendi Járás

337.

 

Szentgotthárdi Járás

338.

 

Vasvári Járás

339.

Szombathelyi Járási Népegészségügyi Intézet

 

340.

Székhely:

Szombathely

341.

Illetékességi terület:

Szombathelyi Járás

342.

 

Kőszegi Járás

343.

Sárvári Járási Népegészségügyi Intézet

 

344.

Székhely:

Sárvár

345.

Illetékességi terület:

Sárvári Járás

346.

 

Celldömölki Járás

347.

VESZPRÉM MEGYE

 

348.

Ajkai Járási Népegészségügyi Intézet

 

349.

Székhely:

Ajka

350.

Illetékességi terület:

Ajkai Járás

351.

 

Devecseri Járás

352.

Balatonfüredi Járási Népegészségügyi Intézet

 

353.

Székhely:

Balatonfüred

354.

Illetékességi terület:

Balatonfüredi Járás

355.

 

Balatonalmádi Járás

356.

 

Tapolcai Járás

357.

 

Sümegi Járás

358.

Pápai Járási Népegészségügyi Intézet

 

359.

Székhely:

Pápa

360.

Illetékességi terület:

Pápai Járás

361.

Veszprémi Járási Népegészségügyi Intézet

 

362.

Székhely:

Veszprém

363.

Illetékességi terület:

Veszprémi Járás

364.

 

Várpalotai Járás

365.

 

Zirci Járás

366.

ZALA MEGYE

 

367.

Keszthelyi Járási Népegészségügyi Intézet

 

368.

Székhely:

Keszthely

369.

Illetékességi terület:

Keszthelyi Járás

370.

 

Zalaszentgróti Járás

371.

Nagykanizsai Járási Népegészségügyi Intézet

 

372.

Székhely:

Nagykanizsa

373.

Illetékességi terület:

Nagykanizsai Járás

374.

 

Letenyei Járás

375.

Zalaegerszegi Járási Népegészségügyi Intézet

 

376.

Székhely:

Zalaegerszeg

377.

Illetékességi terület:

Zalaegerszegi Járás

378.

 

Lenti Járás

2. A sugár-egészségügyi decentrumok

 

A

B

1.

A sugár-egészségügyi decentrumot működtető szerv

A sugár-egészségügyi decentrum illetékességi területe

2.

Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Budapest és Pest megye

3.

Tolna Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Baranya, Somogy és Tolna megye

4.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád és Heves megye

5.

Csongrád Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Bács-Kiskun, Békés és Csongrád megye

6.

Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megye

7.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye

8.

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal
Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve

Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

4. melléklet a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez104

A Sugáregészségügyi Decentrum és az Országos Tisztifőorvosi Hivatal atomenergiával kapcsolatos eljárásaiban közreműködő szakhatóságok

I. A radioaktív anyag tárolása, használata, felhasználása, szállítása és átalakítása tekintetében

 

Bevonás és
közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban és ha az OTH jár el első fokon

1.

Nyitott sugárforrás esetén.

A radioaktív anyagoknak a levegőbe és vízbe történő kibocsátásának, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata, a kibocsátási határértékek, valamint az ellenőrzési követelményeknek és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség részére adandó jelentések rendszerének a meghatározása.

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

2.

Nyitott sugárforrás esetén.

Tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés.

megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

3.

Nyitott sugárforrás esetén.

A lakosságra való veszélyesség megítélése.

megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

II. A radioaktív anyag termelése, előállítása, forgalmazása tekintetében

 

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

1.

Minden esetben.

A radioaktív anyagoknak a levegőbe és vízbe történő kibocsátásának, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata, a kibocsátási határértékek, valamint az ellenőrzési követelményeknek és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség részére adandó jelentések rendszerének a meghatározása.

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

 

2.

Nyitott sugárforrás esetén.

Tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés.

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

 

3.

Nyitott sugárforrás esetén.

A lakosságra való veszélyesség megítélése.

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

 

III. A radioaktív anyag termelését, előállítását, tárolását, használatát, felhasználását, átalakítását szolgáló nem nukleáris létesítmény létesítése, üzembe helyezése, üzemeltetése, átalakítása, javítása, megszüntetése tekintetében

 

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

1.

Minden esetben.

A radioaktív anyagoknak a levegőbe és vízbe történő kibocsátásának, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata, a kibocsátási határértékek, valamint az ellenőrzési követelményeknek és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség részére adandó jelentések rendszerének a meghatározása.

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség; ha az OTH jár el első fokon, a szakhatóság az első fokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

ha nem az OTH jár el első fokon: Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

2.

Nyitott sugárforrás esetén.

Tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés.

megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

3.

Nyitott sugárforrás esetén.

A lakosságra való veszélyesség megítélése.

megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság; ha az OTH jár el első fokon, a szakhatóság az első fokú eljárásban az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

ha nem az OTH jár el első fokon: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

IV. Az ionizáló sugárzást létrehozó berendezés előállítására, átalakítására, üzemeltetésére, üzemeltetésének megszüntetésére, valamint a berendezés előállítását, üzemeltetését szolgáló létesítmény létesítésére, üzemeltetésére, átalakítására, megszüntetésére vonatkozó engedélyezési eljárásban

 

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

1.

Minden esetben, kivéve a röntgen-berendezéseket.

A radioaktív anyagoknak a levegőbe és vízbe történő kibocsátásának, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata, a kibocsátási határértékek, valamint az ellenőrzési követelményeknek és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség részére adandó jelentések rendszerének a meghatározása.

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

V. Radioaktív hulladék átmeneti tárolójának és végleges hulladéklerakó létesítése, üzemeltetése, átalakítása, megszüntetése, lezárása, és az aktív, valamint a passzív intézményes ellenőrzésre történő áttérés tekintetében

 

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

1.

Minden esetben.

A radioaktív anyagoknak a levegőbe és vízbe történő kibocsátásának, a vizek és víztartó képződmények radioaktív és hőszennyezés elleni védelmének, valamint a levegő és a vízi környezet radioaktív szennyeződése ellenőrzésének vizsgálata, a kibocsátási határértékek, valamint az ellenőrzési követelményeknek és a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség részére adandó jelentések rendszerének a meghatározása.

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

2.

Minden esetben.

Az országos településrendezési és építési követelményeknek, valamint a helyi településrendezési tervnek és a helyi építési szabályzatnak való megfelelés.

építésügyi hatóság

a fővárosi és megyei kormányhivatal

3.

Minden esetben.

A tárolóban elhelyezendő radioaktív és nukleáris anyagok, nukleáris berendezések, valamint a velük folytatott tevékenységek nyilvántartásával és ellenőrzésével kapcsolatos előírások vizsgálatában, valamint nukleáris balesetelhárítási kérdésekben.

Országos Atomenergia Hivatal

 

5.

Nyitott sugárforrás esetén.

Tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés.

megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

6.

Nyitott sugárforrás esetén.

A lakosságra való veszélyesség megítélése.

megyei katasztrófavédelmi igazgatóság, a fővárosban a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság

Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

7.

Az eljárás honvédelmi vagy katonai célú létesítmény működési vagy védőterületén tervezett létesítmény megvalósítására irányul.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője

honvédelemért felelős miniszter

8.

Minden esetben.

Az építésföldtani megalapozottság és a földtani veszélyeztetettség vizsgálata figyelemmel a vízzáró rétegre, a felszínen folyásra alkalmas képződmények meglétére, tektonikai jelenségekre (vetők, csúszásra alkalmas felületek), védelemre érdemes földtani képződmény meglétére, a szűkebb környezet felszíni és felszín alatti képződményeire, a felszínmozgásra utaló jellegre, a felszíni vízelvezetési technológiákra.

bányakapitányság

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

5. melléklet a 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez105

ADATLAP

EUROTRANSPLANT MEGÁLLAPODÁS KERETÉBEN VÉGZETT EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉGRŐL

I.    A tevékenységet végző személy által kitöltendő

1.    Tevékenységet végző személy neve:

2.    Születési hely, idő:

3.    Anyja neve:

4.    Lakcím:

5.    Személyazonosításra alkalmas igazolványának száma, típusa*:

6.    Külföldi szerv, szolgáltató neve, címe, amelynek nevében és javára történik a tevékenység végzése*:

7.    Egészségügyi tevékenység végzésére jogosító nyilvántartási száma (amennyiben ilyen van, kitöltése opcionális)**:

8.    Szakorvosi bizonyítvány, oklevél kiállítója, száma (amennyiben ismert, kitöltése opcionális)**:

 

* Ha nem áll rendelkezésre az adatlap kitöltésekor, kérjük az információt 8 napon belül „EUROTRANSPLANT” hivatkozással eljuttatni a következő címre: Országos Tisztifőorvosi Hivatal, tisztifoorvos@oth.antsz.hu vagy levélben a 1437 Budapest, Pf. 839. HUNGARY címre.

** Ha nem áll rendelkezésre az adatlap kitöltésekor, az információ 8 napon belül „EUROTRANSPLANT” hivatkozással megküldhető a fenti címre.

9.    Tevékenységet végző nyilatkozata:

Ezennel nyilatkozom, hogy a tevékenység elvégzésére a szervátültetés helye szerinti küldő államban jogosult vagyok, nem állok az egészségügyi tevékenység gyakorlását kizáró vagy korlátozó intézkedés, büntetés, büntetőjogi intézkedés vagy egyéb szankció hatálya alatt, és megfelelek a tevékenység végzéséhez a szervátültetés szerinti küldő állam vonatkozó hatályos jogszabálya(i) szerint előírt egészségügyi alkalmassági feltételeknek.

A donorszerv(ek) eltávolítása kizárólag transzplantációs céllal történik az Eurotransplant International Foundation által megkötött megállapodás keretein belül.

Tudomásul veszem, hogy a szervkivétel során az egészségügyi tevékenység végzésére Magyarországon irányadó jogszabályok, a szakmai szabályok és irányelvek, valamint az egészségügyi dolgozókra irányadó etikai szabályok hatálya alatt állok.

Hozzájárulok személyes adataim kezeléséhez a donor egészségügyi dokumentációja keretében, valamint ahhoz, hogy személyes adataimat az általam elvégzett egészségügyi tevékenységről nyilvántartást vezető állami szervek kezeljék és nyilvántartsák.

A szervkivétel során az alábbi szerv/szervek eltávolítására vagyok jogosult:

Hely, dátum

Az egészségügyi tevékenységet végző személy

Aláírása

neve (nyomtatott betűvel)

II.    Az állami vérellátó szolgálattal jogviszonyban álló, nevében eljáró személy által kitöltendő

1.    Riadó azonosító kód:

2.    Tevékenység végzésének pontos ideje:

3.    Egészségügyi szolgáltató neve, címe, ahol a tevékenység végzésére sor kerül:

4.    Más tagállamból érkező, transzplantációs célú szerveltávolítást végző orvos(csoport) által eltávolított szerv(ek):

Hely, dátum

Az állami vérellátó szolgálat nevében eljáró személy

Aláírása

neve (nyomtatott betűvel)

INFORMATION FORM

ON THE HEALTH CARE ACTIVITY PERFORMED IN THE FRAME OF THE EUROTRANSPLANT AGREEMENT

I.    To be filled by the person performing the activity

1.    Name of the person performing the activity:

2.    Place and date of birth:

3.    Mother’s name:

4.    Address of residence:

5.    Number and type of certificate eligible for personal identification*:

6.    Name and address of the foreign organisation, provider, the activity is performed on behalf or for its benefit*:

7.    Registration number of the health care activity license certificate (if any, filling in is optional)**:

8.    Name of the institution issuing the specialty qualification certificate, diploma (if it is recognised, filling in is optional)**:

 

* If it is not available at the time of filling in the form, the information is required to be sent within 8 days to the following address with a reference to „EUROTRANSPLANT”: Office of Chief Medical Officer tisztifoorvos@oth.antsz.hu or by surface mail to: 1437 Budapest, Pf. 839. HUNGARY.

** If it is not available at the time of filling in the form, the information is requested to be sent within 8 days to the address mentioned above with a reference to „EUROTRANSPLANT”.

9.    Declaration made by the person performing the activity:

I hereby declare that I am licensed/entitled to perform the activity in the sending state of the place of organ transplantation, and I am not subject to any measure, penalty, penalty law measure or other sanctions excluding or limiting my practice of health care activity, and I possess all necessary health aptitude required by legal regulations in force of the sending state of the place of transplantation to carry out such activity.

The removal of donor organ(s) is(are) exclusively performed for transplantation purposes, in the frame of the Agreement with the Eurotransplant International Foundation.

I acknowledge that in the course of the organ removal, Hungarian legislation in force, professional rules and guidelines as well as ethical rules for health professionals are applicable for my activity.

I hereby concede to the handling of my personal data within the framework of the donor’s medical documentation, as well as to handle and register my personal data by state organisations responsible for the registration of health care activity carried out by myself.

In the course of organ removal I am entitled to remove the following organ(s):

Place, date

Signature

Name (in capital letters)

of the person performing the health care activity

II.    To be filled in by the person being in a legal relationship with and acting on behalf of the Hungarian National Blood Transfusion Service

1.    Alert identification code:

2.    Exact time/date of the performed activity:

3.    Name and address of the health care provider where the activity is performed:

4.    Organ(s) removed by medical doctor(s groups) arriving from other Member State, performing the organ removal for transplantation.

Place, date

Signature

Name (in capital letters)

of the person acting on behalf of the Hungarian National Blood Transfusion Service

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!