nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet
a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságokról
2013-02-26
2013-06-30
16
Jogszabály

320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról és a területi mérésügyi
és műszaki biztonsági hatóságokról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint

a kereskedelmi hatóság kijelölése tárgyában a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 12. § (1) bekezdés h) pontjában,

a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyelet kijelölése tárgyában a haditechnikai termékek gyártásának és a haditechnikai szolgáltatások nyújtásának engedélyezéséről szóló 2005. évi CIX. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában,

a közraktározás-felügyelet kijelölése tárgyában a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 43/A. §-ában,

a nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv kijelölése tárgyában az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 140/E. § (2) bekezdésében,

a mérésügyi szerv kijelölése tárgyában a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény 15. § (3) bekezdés a) pontjában,

a műszaki biztonsági szerv kijelölése tárgyában a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 60. § (1) bekezdés k) pontjában,

a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § a)–b) pontjaiban,

a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132. § 37. pontjában,

a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény 170. § (1) bekezdés 41. pontjában,

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva

a következőket rendeli el:

1. A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jogállása

1. § (1) A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) az iparügyekért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) irányítása alatt működő központi hivatal.

(2) A Hivatal önállóan gazdálkodó – saját előirányzatai, valamint a miniszter által hozzárendelt előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező – költségvetési szerv.

(3) A Hivatalt főigazgató vezeti.

(4) A Hivatal székhelye: Budapest.

2. A területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok jogállása

2. § (1) A területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei.

(2) A területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok felsorolását és illetékességi területét, valamint a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok városi kirendeltségeit és tevékenységüket e rendelet 1. melléklete tartalmazza.

(3) A területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetője a Hivatal főigazgatója.

(4) A szakmai irányító szerv vezetőjének jogköre mérésügyi területen kiterjed:

a) a kötelező hitelesítésű mérőeszközökre vonatkozó előírások és bizonyítványok mintáinak kiadására, egységes alkalmazásuk ellenőrzésére,

b) mértékhitelesítő vizsgabizottság működtetésére,

c) a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok törvényes tanúsító jellel való ellátására,

d) az etalonok országos etalonra való visszavezetettségének biztosítására,

e) a hitelesítésben való közreműködő koordinálására,

f) a hitelesítési tevékenység szakmai felügyeletére, a panaszügyek kivizsgálásában történő közreműködésre, szakmai állásfoglalás kiadására.

(5) A szakmai irányító szerv vezetőjének jogköre a műszaki biztonsági, és a sajátos építmények tekintetében az építésügyi területen magában foglalja:

a)1

b) részvételt a Hivatalhoz érkező műszaki-biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi tárgyú megkeresések, panaszok kivizsgálásában,

c)2

d) a jogszabályban meghatározott műszaki szakbizottságok titkársági feladatainak ellátását,

e) a nemzeti stratégiai jelentőségű kőolaj és kőolajtermék-készletek tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos hatósági eljárások rendjének összehangolását és egységes érvényesülésük ellenőrzését,

f) a rendkívüli események kivizsgálásával kapcsolatos iratmásolatok kezelését,

g) az eljárásrendek, szakmai irányelvek, állásfoglalások kiadását, végrehajtásának ellenőrzését,

h) közreműködést a szabványosítási programokban, szabványtervezetek egyeztetésében,

i) a műszaki-biztonsági felügyeleti tevékenységekhez tartozó munkakörök szakterületére vonatkozó jogszabályok, szabályzatok, szabványok ismeretét és a szakmai gyakorlati ismeretek meglétét igazoló szakvizsgához vizsgabizottság működtetését.

(6) A mérésügyi és műszaki biztonsági tevékenységért külön jogszabály alapján befizetett igazgatási szolgáltatási díjbevétel 35%-a a fővárosi és megyei kormányhivatalt, 65%-a a Hivatalt illeti meg. A Hivatal a díjbevételt a tárgyhónapot követő hónap 25. napjáig utalja át a jogosultak részére.

(7) A Hivatal központi szerve, illetve az illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok hatáskörébe tartozó mérésügyi és műszaki biztonsági ügyben az eljárást az ügyfél a lakóhelye vagy tevékenysége folytatásának helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatán keresztül is benyújthatja. Az ügyintézési határidőt ebben az esetben a kérelemnek az ügy elbírálására hatáskörrel rendelkező hatósághoz való megérkezéstől kell számítani.

3. A Hivatal szervezete

3. § (1) A Hivatal központi szervből és országos illetékességű első fokú igazgatási szervekből (továbbiakban: igazgatási szervek) áll. A Hivatal főigazgatója közvetlenül vezeti a központi szervet.

(2)3 A Hivatal igazgatási szervei a 2. mellékletben foglaltak szerint a haditechnikai és exportellenőrzési hatóság, a kereskedelmi hatóság, a nemesfémvizsgáló és hitelesítő hatóság, a piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóság, valamint a metrológiai hatóság.

(3) Az igazgatási szervek önálló jogi személyiséggel nem rendelkeznek.

(4) Az igazgatási szervek vezetőjét a Hivatal főigazgatója nevezi ki.

(5) A Hivatal igazgatási szervei közigazgatási hatósági hatáskörüket önállóan gyakorolják. Az igazgatási szerv nevében a közigazgatási hatósági eljárásokban az igazgatási szerv vezetője vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézője jár el.

(6) A Hivatal főigazgatója vagy más kormánytisztviselője az igazgatási szervek vezetőjét vagy kiadmányozási jogkörrel rendelkező ügyintézőjét az első fokú közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.

4. § (1) A főigazgató – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – munkáltatói jogkört gyakorol a Hivatal kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és egyéb munkavállalói felett, valamint kinevezi, felmenti az igazgatási szervek kormánytisztviselőit, kormányzati ügykezelőit és munkavállalóit.

(2) A főigazgató helyetteseit – a főigazgató javaslatára – a miniszter határozatlan időtartamra nevezi ki és menti fel.

4. A Hivatal eljárása

5. § (1)4

(2) A Hivatal igazgatási szervei és a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok által kiadott szakhatósági állásfoglalások tekintetében – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el szakhatóságként a másodfokú eljárásban.

5. A külkereskedelmi államigazgatási és a hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóság kijelölése

6. § (1) A Kormány külkereskedelmi államigazgatási és hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

(2) A Hivatal külkereskedelmi államigazgatási hatóságként:

a) eljár az áruk, szolgáltatások és anyagi értéket képviselő jogok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben,

b) eljár a kettős felhasználású termékek export-, transzfer-, brókerügyleti és tranzitengedélyeivel kapcsolatos ügyekben, ellenőrzi e termékek Európai Unión kívüli harmadik országból Magyarországra történő behozatalát és kiadja a Nemzetközi Importigazolást, lefolytatja a nemzetközi kötelezettségekkel kapcsolatos konzultációkat, ellátja a nemzetközi egyezmények hazai végrehajtásából adódó feladatokat, továbbá eljár a nemzetközi kereskedelmi szankciókban elrendelt nem kettős felhasználású termékek exportengedélyezésével kapcsolatos ügyekben,

c)5 eljár a haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelével, behozatalával, transzferjével és tranzitjával összefüggő kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben, valamint elvégzi a vállalkozások tanúsítását a nemzetközileg vállalt kötelezettségek betartásával, valamint a polgári lőfegyverek és lőszerek kiviteli, behozatali forgalmának és egyes közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatali forgalmának engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben.

(3) A Hivatal hadiipari gyártás- és szolgáltatásfelügyeleti hatóságként eljár a haditechnikai termékek gyártásának és szolgáltatás nyújtásának engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben.

(4) A (2) bekezdés b) és c) pontja, valamint a (3) bekezdés szerinti feladatok vonatkozásában országos illetékességgel első fokon a Hivatal haditechnikai és exportellenőrzési hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el.

(5)6 A (2) bekezdés a) pontja szerinti feladatok vonatkozásában országos illetékességgel első fokon a Hivatal kereskedelmi hatósága, másodfokon – amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el.

(6) A Kormány a (2) és (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

6. Kereskedelmi hatóság kijelölése

7. § (1) A Kormány a (3)–(4) bekezdésben meghatározott körben a Hivatalt kereskedelmi hatóságként jelöli ki.

(2)7 A (3) bekezdés a)–d) és f) pontja szerinti eljárásban a Hivatal kereskedelmi hatósága, a (3) bekezdés e) pontja és a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti eljárásban a nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóság folytatja le országos illetékességgel az elsőfokú eljárást, másodfokon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el.

(3) A Hivatal kereskedelmi hatóságként jár el:

a)8 az utazásszervező és -közvetítői tevékenység engedélyezésére, bejelentésére, nyilvántartásba vételére irányuló eljárásokban és az azokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatokban,

b) az idegenvezetői tevékenység bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban,

c) a lovas szolgáltatók bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban,

d) a tartós szálláshasználati szolgáltatási tevékenység bejelentésére és nyilvántartásba vételére irányuló eljárásban,

e) a nemesfémből készült ékszer, díszműáru és egyéb tárgy forgalmazására irányuló kereskedelmi tevékenységgel összefüggő eljárásokban,

f)9 a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával kapcsolatos nyilvántartási, valamint a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásával és felhasználásával összefüggő ellenőrzési eljárásokban.

(4) A Hivatal jár el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: 2007. évi CXXXVI. törvény) 5. § f) pontja szerinti felügyeletet ellátó szerv feladatkörében a 2007. évi CXXXVI. törvény

a) 1. § (1) bekezdés j) pontjában meghatározott tevékenység, valamint

b) 1. § (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tevékenység

tekintetében.

(5) A Kormány a (3) bekezdésben meghatározott tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

7. A piacfelügyeleti hatóság kijelölése

8. § (1) A Kormány – a (3) bekezdésben meghatározott körben – piacfelügyeleti hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

(2)10 Piacfelügyeleti eljárásban első fokon országos illetékességgel a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el.

(3)11 A piacfelügyeleti eljárás a külön jogszabály szerinti egyes gazdasági célfelhasználásra szánt

a) nyomástartó berendezések és rendszerek biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának,

b) egyes szállítható nyomástartó berendezések biztonsági követelményeinek és megfelelőség tanúsításának,

c) gázfogyasztó készülékek kialakításának és megfelelőség tanúsításának,

d) villamossági termékek biztonsági követelményeinek és az azoknak való megfelelőség értékelésének,

e) gépek biztonsági követelményeinek és megfelelősége tanúsításának,

f) egyes potenciálisan robbanásveszélyes környezetben történő alkalmazásra szánt berendezések, védelmi rendszerek vizsgálatának és tanúsításának,

g) egyes az energiával kapcsolatos termékek

ga) környezetbarát tervezési követelményeinek,

gb) energia- és egyéb erőforrás-fogyasztásának címkézéssel és előírt termékismertetővel történő megadásának,

h) egyes kültéri berendezések zajkibocsátási követelményeinek és megfelelőségük tanúsításának,

i) a kötelező hitelesítés körébe tartozó egyes mérőeszközök méréstechnikai követelményeinek és megfelelőség tanúsításának

ellenőrzésére terjed ki.

(4) A piacfelügyeleti eljárás a kötelező hitelesítés körébe tartozó egyes mérőeszközök forgalmazási követelményeknek való megfelelősége ellenőrzésére terjed ki.

8. Közraktározás-felügyeleti hatóság kijelölése

9. § (1) A Kormány közraktározás-felügyeletként a Hivatalt jelöli ki.

(2)12 A közraktározás-felügyeleti eljárásban első fokon országos illetékességgel a Hivatal kereskedelmi hatósága jár el.

(3)13

9. Nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóság kijelölése

10. § (1) A Kormány nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

(2) A nemesfémtárgyak és termékek vizsgálatáról, hitelesítéséről és nemesfémtartalmuk tanúsításáról szóló kormányrendeletben nemesfém tárgy- és -termékvizsgálati, -hitelesítési, -ellenőrzési, és ezen árukörrel gazdasági tevékenységet folytatók engedélyezési és nyilvántartási eljárásában első fokon országos illetékességgel a Hivatal nemesfémvizsgáló és -hitelesítő hatósága, másodfokon – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el.

10. Mérésügyi hatóság kijelölése

11. § (1) A Kormány mérésügyi hatóságként – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – első fokon az illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságot, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.

(2) A Kormány mérésügyi hatóságként országos illetékességgel – az alábbi ügyfajták tekintetében – első fokon a Hivatal metrológiai hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki:

a) mérőeszköz és szerencsejáték tekintetében hitelesítési engedélykérelem, közösségi típusjóváhagyási engedélykérelem elbírálásával,

b) zajszintmérők hitelesítésével,

c) az E1, E2, F1 pontosságú súlyok hitelesítésével,

d) a sűrűségmérő eszközök hitelesítésével – az areométerek kivételével –,

e) a sugárvédelmi és gyógyászati alkalmazású dózismérők és felületi szennyezettségmérők hitelesítésével,

f) a légzési alkoholmérők hitelesítésével,

g) a sorsoló programok és eszközök, rulettkerekek és közúti ellenőrzésre szolgáló járműsebesség-mérők hitelesítésével,

h) – az üzemanyagmérők kivételével – a víztől eltérő folyadékok mérőrendszereivel,

i) nagyfeszültségű és nagyáramú mérőváltók hitelesítésével,

j) kaszinókban üzemelő pénznyerő automaták hitelesítésével,

k) hitelesítést helyettesítő minősítő laborok (szervezetek) engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos mérésügyi eljárásokban.

(3) A h)–j) pontban meghatározott hatáskörök ellátásához a metrológiai hatóság a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok közreműködését veheti igénybe a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény rendelkezései szerint.

11. A műszaki biztonsági hatóság kijelölése

12. § (1) A Kormány – a (2) bekezdésben meghatározott körben, illetve a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivétellel – műszaki biztonsági hatóságként az illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságot, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.

(2)14 A 12. § (1) bekezdés szerinti hatóság a műszaki biztonsági hatóságok műszaki biztonsági tevékenységének részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, műszaki biztonsági szempontból veszélyes berendezésekkel és létesítményekkel kapcsolatos eljárásokban műszaki biztonsági hatóságként jár el, valamint ellátja a gázcsatlakozóvezeték- és a felhasználói berendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységgel kapcsolatos hatósági feladatokat, valamint e tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti hatósági feladatokat. Továbbá műszaki biztonsági hatóságként jár el a felvonó, mozgólépcső létesítésének, áthelyezésének, főbb műszaki adatainak megváltoztatásával járó átalakításának, használatbavételének, valamint elbontásának engedélyezésével kapcsolatos hatósági eljárásokban.

(3)15 A Kormány műszaki biztonsági hatóságként országos illetékességgel – az alábbi ügyfajták tekintetében – első fokon a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki:

a) az egyes hegesztett szerkezetek gyártását, szerelését, átalakítását és javítását végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételével,

b) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelést, a tartályok javítását, átalakítását, tisztítását, szivárgásvizsgálatát, időszakos vizsgálatát végző gazdálkodó szervezetek nyilvántartásba vételével,

c) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 118/A. §-a alkalmazásában a turista használatú palackba történő PB-gáz-átfejtési tevékenység engedélyezésével,

d) a gázpalackokkal kapcsolatos rendkívüli események kivizsgálásával,

e) az egyes hegesztett szerkezetek gyártását, szerelését, átalakítását és javítását végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságát igazoló szervezetek kijelölésével és felügyeletével,

f) a tartályok, tároló létesítmények és berendezéseik gyártását és a tartályokhoz kapcsolódó helyszíni technológiai szerelést, a tartályok javítását, szivárgásvizsgálatát, átalakítását, tisztítását, időszakos vizsgálatát végző gazdálkodó szervezetek alkalmasságát igazoló szervezetek kijelölésével és felügyeletével,

g) az üzemanyag töltőállomásokon szénhidrogén emisszió mérését, a pisztolygáz visszavezető és gázinga rendszerek beállítását végző szervezetek kijelölésével és felügyeletével,

h) a nyomástartó berendezés kezelője, a nyomástartó berendezés vizsgálója és a nyomástartó edény gépész (ha a munkáltató nem elosztói, szállítói vagy tárolói engedélyes), valamint a tartályvizsgáló, a tartálytisztító, továbbá a földgázellátásban műszaki biztonsági szempontból jelentős munkakörök esetén szükséges felkészítő tanfolyam és továbbképzés képzési programjának jóváhagyásával

kapcsolatos eljárásokban.

(4)16 A Kormány a (3) bekezdés a)–c) pontjában megjelölt tevékenység vonatkozásában a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a Hivatal piacfelügyeleti és műszaki felügyeleti hatóságát, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.

(5)17 A műszaki biztonsági hatóság a műszaki-biztonsági szakhatósági közreműködést igénylő ügyben az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére 6 hónapig felhasználható, előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

12. Építésügyi hatóság kijelölése

13. § (1) A Kormány – a (2) bekezdésben meghatározott körben – építésügyi hatóságként az illetékes területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságot, másodfokon a Hivatal központi szervét jelöli ki.

(2) A 13. § (1) bekezdés szerinti hatóság építésügyi hatóságként jár el az alábbi sajátos építményfajták tekintetében

a) a nyomástartó berendezések és rendszerek elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény (ideértve a közforgalmú autógáztöltő-állomásokat és az azok rendeltetésével szorosan összefüggő rendeltetésű építményeket),

b) a közforgalmú üzemanyagtöltő-állomások műtárgyai az utak kivételével,

c) a veszélyes folyadék- és olvadéktárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,

d) a nyomástartó berendezésnek nem minősülő gáztárolók elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény,

e) a külön jogszabályban meghatározott, 50 kVA-nál nagyobb névleges teljesítőképességű kiserőművet ellátó hőtermelési rendeltetésű berendezés védelmét vagy a 0,5 MW-nál nagyobb hőteljesítményű hőtermelési és hőszolgáltatási berendezés (ideérve a fűtőművet is) védelmét közvetlenül szolgáló építmény,

f) a biogáz- és komposztálótelep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építmény, az ipari, mezőgazdasági vagy szolgáltatási célú, megújuló energiaforrást átalakító, biogázt, biodízelt, bioetanolt előállító és tároló építmény, a villamosmű kivételével,

g) az építménybe beépített terménytisztító vagy szárító,

h) az épített üvegipari vagy fémipari kemence,

i) építménynek minősülő helyhez kötött útépítő berendezés (aszfaltkeverő telep építményei),

j) ipari és mezőgazdasági célú, földgázfogyasztó vagy propán-bután gázokat és ezek elegyeiből álló gázokat fogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító berendezés, az elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel együtt,

k) a hőtávvezetéket tartó vagy magában foglaló építmény, beleértve a hőszolgáltatás nyomvonal jellegű építményeit is,

l) a külön jogszabályban meghatározott villamosmű, a termelői vezeték, a magánvezeték és a közvetlen vezeték.

(3) Ha az engedélykérelemmel érintett közcélú vezeték, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték több területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság illetékességi területén halad át, akkor az illetékes eljárni, amelyiknek az illetékességi területére a vezetékből hosszabb szakasz esik.

13. A termékinformációs kapcsolattartó pont feladatainak ellátása

14. §18 A Hivatal termékinformációs kapcsolattartó pontként – az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló külön jogszabályban meghatározottak szerint – ellátja a 764/2008/EK parlamenti és tanácsi rendeletben, továbbá a 305/2011/EU parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott feladatokat.

14. Egyéb feladatok

15. § (1) A Hivatal

a) ellátja a külön jogszabályokban meghatározott kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági feladatokat,

b)19

c)20

d) kezeli a hatósági jogkörének gyakorlásához szükséges adatokat, valamint e körben irányítja és összehangolja az információfeldolgozó, -elemző munkát,

e)21

f) közreműködik a két- vagy többoldalú kereskedelmi, gazdasági együttműködési kapcsolatok szervezésével összefüggő feladatok és a kétoldalú gazdasági vegyes bizottságok működtetése teendőinek ellátásában,

g) ellátja az uniós jogi aktusokból, a nemzetközi gazdasági egyezményekből, valamint a külön jogszabályokból fakadó, egyes árukra vagy országokra vonatkozó behozatali és kiviteli engedélyezési feladatokat, illetve korlátozások végrehajtásához kapcsolódó feladatokat. Ennek során jogosult az importengedélyezéshez, illetve a kedvezményes import vámkontingensekhez kapcsolódó biztosíték elkülönített számlán történő kezelésére,

h)22 ellátja a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló külön jogszabályok alapján az idegenvezetői tevékenység, mint szabályozott szakma vonatkozásában a határon átnyúló szolgáltatások bejelentésével kapcsolatos feladatokat,

i) ellátja az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, a Tanács 2005. december 20-án kelt, 2173/2005/EK rendelete alapján az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal ún. FLEGT engedélyezési rendszerével kapcsolatos hatósági feladatokat,

j)23 ellátja az iparügyekért felelős miniszter szabályozási feladatkörében előírt forgalmazási követelmények tekintetében a termékek megfelelőségértékelésére jogosult szervek kijelölésével és bejelentésével kapcsolatos feladatokat,

k)24 ellátja az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet

ka) 29. cikk (1) bekezdése szerint a műszaki értékelést végző szervezetek, valamint

kb) 39. cikke és V. melléklet 2. pontja szerinti, az építési termékek teljesítmény állandóságának értékelésébe és ellenőrzésébe bevont szervezetek

kijelölésével és bejelentésével kapcsolatos feladatokat.

(2)25 Az (1) bekezdés a), g) és i) pontjaiban meghatározott eljárásokban első fokon a Hivatal kereskedelmi hatósága, másodfokon a Hivatal központi szerve jár el.

(3) A külön jogszabály alapján a 13. § (1) bekezdése szerinti építésügyi hatáskörbe tartozó 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos hatósági eljárásokban a 4. mellékletben felsorolt, az adott eljárásban érintett közmű, közút és vasút üzemeltetői működnek közre. Az üzemeltetők nyilatkozatát a tervező köteles beszerezni.

16. § (1) A Kormány az illékony szerves oldószert tartalmazó termékek forgalmazásának engedélyezési eljárásában hatáskörrel rendelkező hatóságként a Hivatalt jelöli ki.

(2)26 Az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló Korm. rendeletben az illékony szerves oldószert tartalmazó termékeket forgalmazó kötelezettek engedélyezési eljárásában első fokon országos illetékességgel a Hivatal kereskedelmi hatósága, másodfokon – ha a jogszabály másként nem rendelkezik – a Hivatal központi szerve jár el.

17. §27

15. A Hivatal eljárásaiban közreműködő szakhatóságok, valamint közmű-, közút-
és vasútüzemeltetők kijelölése

18. § (1) A Kormány a külön jogszabály alapján a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok hatáskörébe tartozó, a 13. § (2) bekezdés a) pontja szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos első és másodfokú hatósági eljárásában, a 3. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben a 3. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(2)28

(3) A Kormány a Hivatalnak az autógáztöltő-állomások építésügyi engedélyezésére irányuló első és másodfokú eljárásában, a 6. mellékletben meghatározott feltételek fennállása esetén és szakkérdésben, a 6. mellékletben meghatározott hatóságokat szakhatóságként jelöli ki.

(4)29

(5)30

19. § (1)31 A Kormány a Hivatal lovas szolgáltató tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásba vételi eljárásában – az állat-egészségügyi, állatvédelmi követelményeknek való megfelelés és feltételei kérdésében – első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi igazgatóságát, másodfokú eljárásban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Kormány a Hivatalnak a biztonsági papírok országhatárt, illetve vámhatárt átlépő kereskedelmének engedélyezésére irányuló eljárásában

a) a kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősíthetősége, vagyis a vizsgált papírmintának a biztonsági papír jogszabályban meghatározott feltételrendszerének való megfelelősége és a kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősítése esetén a vizsgált papírminta és bármely forgalomban lévő magyar bankjegy, biztonsági okmány vagy értékpapír közötti azonosság megállapításának kérdésében a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot, valamint

b) a kérelemben meghatározott, vizsgált papírminta biztonsági papírnak minősítése esetén a biztonságos őrzés, tárolás feltételeinek való megfelelőség kérdésében az Országos Rendőr-főkapitányságot

szakhatóságként jelöli ki.

20. § (1) A Kormány a Hivatalnak a 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében, illetve a 111/2005/EK tanácsi rendelet 6. cikk (1) bekezdésében hivatkozott jegyzékekben szereplő anyagok (a továbbiakban: kábítószer-prekurzor)

a) birtoklására, forgalomba hozatalára, illetve azok behozatalával, kivitelével vagy kereskedelmi közvetítésével kapcsolatos tevékenységre vonatkozó engedély kiadására irányuló eljárásában – a kábítószer-prekurzorok eltérítésének megakadályozását szolgáló tárolási feltételek és a nyilvántartási dokumentációk előírása, illetve ezen feltételek vizsgálata kérdésében – az Országos Rendőr-főkapitányságot, valamint

b)32 behozatalával és kivitelével kapcsolatos, a 111/2005/EK tanácsi rendelet 12. és 20. cikke szerinti eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemben feltüntetett határátkelőhelyen a kérelem szerinti termékek forgalma engedélyezhető-e a vámeljárásra vonatkozó követelmények alapján – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt

(2) A Kormány a gyógyszertárnak a kábítószer-prekurzorokkal kapcsolatos egyes hatósági eljárási szabályok, valamint a hatósági feladat- és hatáskörök megállapításáról szóló 159/2005. (VIII. 16.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésében meghatározott hivatalos feladatai körébe nem sorolható, kábítószer-prekurzorral kapcsolatos tevékenységére vonatkozó kérelem elbírálására irányuló eljárásban – a kábítószer-prekurzor tárolása és felhasználása dokumentációjának vizsgálata kérdésben – a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervét szakhatóságként jelöli ki.

(3)33

21. § A Kormány a Hivatalnak a szerencsejáték céljára szolgáló eszköz hitelesítési engedélyének kiadására irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelem szerinti készüléktípus megfelel-e a pénznyerő automatára, illetve a játékautomatára vonatkozó jogszabályi előírásoknak – a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt szakhatóságként jelöli ki.

22. § (1) A Kormány a Hivatalnak a kettős felhasználású nukleáris termékek és technológiák exportjával és Közösségen belüli átadásának engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy az importált termék, technológia reexportja, továbbá az importált létesítmény, berendezés vagy technológia segítségével előállított nukleáris termék exportja az atomenergia békés célú alkalmazására vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, valamint a nukleáris biztonsági előírásoknak megfelel-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(2) A Kormány a Hivatalnak a kettős felhasználású nukleáris termékek és technológiák importjával kapcsolatos Nemzetközi Importigazolás kiadása iránti eljárásában – annak elbírálására, hogy az importált terméknek a Nukleáris Termékellenőrzési Jegyzék, illetve a Nukleáris Kettős Felhasználású Termékek Ellenőrzési Jegyzéke szerinti besorolása megfelelő-e, illetve amennyiben a kiszállításhoz a fogadó állam írásbeli kötelezettségvállalása szükséges, az atomenergia békés célú alkalmazására vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásoknak, valamint a nukleáris biztonsági előírásoknak megfelel-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(3)34 A Kormány a Hivatalnak a nukleáris termékek nukleáris fegyverrel nem rendelkező országba történő exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 2. §-ában és 8. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(4)35 A Kormány a Hivatalnak a nukleáris termékek exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 3. §-ában és 8. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(5)36 A Kormány a Hivatalnak a nukleáris kettős felhasználású termékek exportjának engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 4. §-ában, 5. §-ában és 8. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(6)37 A Kormány a Hivatalnak a nukleáris termékek Magyarország területéről az Európai Unió másik tagállamába, illetve az Európai Unió másik tagállamának területéről Magyarországra történő szállításának és a nukleáris kettős felhasználású termékek Magyarország területéről az Európai Unióba történő szállításának az engedélyezésére irányuló eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a nukleáris és nukleáris kettős felhasználású termékek nemzetközi forgalmának szabályozásáról szóló 144/2011. (VII. 27.) Korm. rendelet 7. §-ában és 8. §-ában meghatározott feltételek teljesültek-e – az Országos Atomenergia Hivatalt szakhatóságként jelöli ki.

(7) Az (1)–(6) bekezdésben felsorolt esetekben az Országos Atomenergia Hivatal az ügyfél eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére hat hónapig felhasználható előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki.

23. § A Kormány a Hivatalnak a közbiztonságra különösen veszélyes eszközök behozatalának engedélyezésével kapcsolatos eljárásában – annak elbírálása kérdésében, hogy a kérelemben megjelölt, közbiztonságra különösen veszélyes eszköz, annak behozatali céljára figyelemmel közbiztonsági kockázatot jelent-e – az Országos Rendőr-főkapitányságot szakhatóságként jelöli ki.

15/A.38 A környezeti hatások jelentőségnek vizsgálatával kapcsolatos rendelkezések

23/A. §39 (1)40 A 7. melléklet 6. pontjában foglalt esetekben az engedély iránti kérelemhez csatolni kell a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatára szolgáló – a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletben meghatározott – adatlapot.

(2) A Hivatal a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény alapján az eljárást felfüggeszti, ha az eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági állásfoglalásában megállapította, hogy a tevékenység várható környezeti hatásai jelentősek. A felfüggesztésről szóló végzésnek tartalmaznia kell a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség megnevezését, valamint állásfoglalása rendelkező részét és indokolását.

(3) A Hivatal – annak jogerőre emelkedésére tekintet nélkül – a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szabályai szerint nyilvánosan közzéteszi azt a határozatot, valamint a felfüggesztés tárgyában hozott végzést és a szakhatósági állásfoglalást, amit olyan eljárásban hozott, amelyben a szakhatóságként eljáró környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség a tevékenység következtében várható környezeti hatások jelentőségét vizsgálta.

16. Záró rendelkezések

24. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet.

(3) A szakigazgatási szerv számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az e rendelet hatálybalépését megelőzően a Magyar Kereskedelmi és Engedélyezési Hivatal területi szerveként működő területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság jogutódjának – az alapító okiratban foglaltak szerint – az a korábbi székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal tekintendő, amelynek a szakigazgatási szervévé az 1. melléklet szerint e rendelet hatálybalépésével válik.

(4)41 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 82/2011. (V. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését42 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

(5)43 E rendeletnek a környezeti hatások jelentőségének vizsgálatával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2011. (XII. 23.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr2.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr2. hatálybalépését44 követően indult vagy megismételt ügyekben (eljárásokban) kell alkalmazni.

17. Az Európai Unió jogának való megfelelés

25. § E rendelet

1. a 8. § (3) bekezdés d) pont dc) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a tömszelence nélküli önálló keringetőszivattyúkra, illetve termékekbe beépített tömszelence nélküli keringetőszivattyúkra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 22-i 641/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,

2. a 8. § (3) bekezdés d) pont dd) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos motorok környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. július 22-i 640/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,

3. a 8. § (3) bekezdés d) pont de) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a beépített előtét nélküli fénycsövek, nagy intenzitású kisülőlámpák és az ilyen lámpák működtetésére alkalmas előtétek és lámpatestek környezetbarát tervezési követelményei tekintetében történő végrehajtásáról, valamint a 2000/55/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. március 18-i 245/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,

4. a 8. § (3) bekezdés d) pont df) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyszerű set-top boxokra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. február 4-i 107/2009/EK bizottsági rendelet 6. cikkének,

5. a 8. § (3) bekezdés d) pont dg) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2008. december 17-i 1275/2008/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,

6. a 8. § (3) bekezdés d) pont dh) alpontjában a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a külső tápegységek üresjáratú üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására és aktív üzemmódban mért átlagos hatékonyságára vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról szóló, 2009. április 6-i 278/2009/EK bizottsági rendelet 5. cikkének,

7. a 14. §-ban az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 764/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdésének,

8. a 15. § (1) bekezdés m) pontjában az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló, 2005. december 20-i 2173/2005/EK tanácsi rendelet I. fejezet 2. cikk 8. pontjának, valamint az Európai Közösségbe irányuló faanyag-behozatal FLEGT engedélyezési rendszerének létrehozásáról szóló 2173/2005/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes rendelkezések megállapításáról szóló, 2008. október 17-i 1024/2008/EK bizottsági rendelet I. fejezet 2. cikk 4. pontjának,

9.45 a 14. §-ban az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (1) bekezdésének,

10.46 a 15. §-ban az építési termékek forgalmazására vonatkozó harmonizált feltételek megállapításáról és a 89/106/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2011. március 9-i 305/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 29. cikk (1) bekezdésének, 39. cikkének

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

26. §47 Ez a rendelet

a) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló, 1985. június 27-i 85/337/EGK tanácsi irányelv 2. és 4. cikkének, valamint II. és III. mellékletének, valamint

b) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló 85/337/EGK irányelv módosításáról szóló, 1997. március 3-i 97/11/EK tanácsi irányelv 1. cikkének

való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

 

1.

2.

A területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok

 

megnevezése

illetékességi területe

1.

Fővárosi Kormányhivatal Budapesti Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága (Budapest)

mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban: Budapest főváros, Pest megye

műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Budapest főváros, Pest megye, valamint Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe

2.

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága (Debrecen)

mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Hajdú-Bihar megye,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
Jász-Nagykun-Szolnok megye

műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Hajdú-Bihar megye,
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye,
Jász-Nagykun-Szolnok megye

3.

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága (Győr)

mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Győr-Moson-Sopron megye,
Zala megye,
Vas megye

műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban:
Győr-Moson-Sopron megye,
Zala megye,
Vas megye

4.

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága (Miskolc)

mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
Heves megye,
Nógrád megye

műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban:
Borsod-Abaúj-Zemplén megye,
Heves megye,
Nógrád megye

5.

Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága (Pécs)

mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Baranya megye,
Somogy megye,
Tolna megye

műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban:
Baranya megye,
Somogy megye,
Tolna megye

6.

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága (Szeged)

mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Bács-Kiskun megye,
Csongrád megye,
Békés megye

műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban:
Bács-Kiskun megye,
Csongrád megye,
Békés megye

7.

Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága (Székesfehérvár)

mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárásokban:
Fejér megye,
Veszprém megye,
Komárom-Esztergom megye

műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárásokban: Fejér megye – kivéve Ercsi város közigazgatási területéből a Százhalombattai Dunai Finomító területe –, valamint
Veszprém megye,
Komárom-Esztergom megye

1.

2.

3.

Kirendeltségek

város

területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok

tevékenység

Békéscsaba

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága

mérésügyi alaptevékenységi eljárások

műszaki-biztonsági és építésügyi eljárások

Eger

Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága

mérésügyi alaptevékenységi eljárások

Kaposvár

Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága

mérésügyi alaptevékenységi eljárások

Kecskemét

Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága

mérésügyi alaptevékenységi eljárások

Nagykanizsa

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága

mérésügyi alaptevékenységi eljárások

Szekszárd

Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága

mérésügyi alaptevékenységi eljárások

Szolnok

Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal Debreceni Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága

mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárások

műszaki biztonsági és építésügyi eljárások

Szombathely

Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága

mérésügyi alaptevékenységi és speciális eljárások

műszaki biztonsági, építésügyi és villamosenergia-ipari építésügyi eljárások

Veszprém

Fejér Megyei Kormányhivatal Székesfehérvári Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatósága

mérésügyi alaptevékenységi eljárások

Mérésügyi alaptevékenységi eljárások a következők:

azok a területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságok hatáskörébe tartozó mérésügyi eljárások, amelyek nem minősülnek mérésügyi speciális eljárásnak.

Mérésügyi speciális eljárások

–    a számító egységek,

–    a hőfogyasztásmérők,

–    az anyagi mértékek,

–    a kiterjedést mérő műszerek,

–    a kipufogógáz-elemző műszerek,

–    az F2, M1 pontosságú súlyok,

–    a közúti kerék- és tengelyterhelés-mérők,

–    a gépjármű gumiabroncs nyomás mérők

hitelesítésével kapcsolatos eljárások.

2. melléklet a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez48

 

1.

2.

A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal országos illetékességű első fokú igazgatási szervei

 

megnevezése

illetékességi területe

1.

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Kereskedelmi Hatóság

ország egész területe

2.

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Haditechnikai és Exportellenőrzési Hatóság

ország egész területe

3.

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság

ország egész területe

4.

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Metrológiai Hatóság

ország egész területe

5.

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Piacfelügyeleti és Műszaki Felügyeleti Hatóság

ország egész területe

3. melléklet a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez49

A 13. § (2) bekezdése szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos hatósági eljárásban kijelölt szakhatóságok

 

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

1.

A veszélyes töltetű nyomástartó vagy töltő rendszerek, veszélyes folyadék- és olvadéktárolók, közforgalmú üzemanyagtöltő állomások műtárgyai az utak kivételével, autógáz töltőállomások, a megújuló energiaforrást átalakító, illetőleg előállító és tároló energetikai építmény esetén, ha az egyben emberi tartózkodás céljára szolgáló építményt is magába foglal.

A higiénés és egészségvédelmi, az ivóvíz minőségi, a települési hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelményeknek való megfelelés.
Munkavégzés céljára szolgáló építmények esetében a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés.

a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészség-
ügyi intézete

fővárosi és megyei kormányhivatal népegészség-
ügyi szakigazgatási szerve

2.

Az eljárás termőföldön vagy termőföld igénybevételével megvalósuló építmény vagy tevékenység engedélyezésére irányul, az elvi építési, a használatba vételi és a bontási engedélyezési eljárás kivételével.

A termőföld minőségi védelme.

fővárosi és megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága

Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal

3.

Honvédelmi és katonai célú építmény működési vagy védőterületén tervezett megújuló energiahordozót előállító vagy hasznosító energetikai építmény építésügyi eljárásaiban.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a Magyar Honvédség nemzeti és szövetségi védelmi feladatai a kérelemben foglaltak szerinti esetben vagy további feltételek mellett biztosíthatóak-e.

Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatal vezetője

honvédelemért felelős miniszter

4.

Ha a tevékenység megkezdéséhez egységes környezethasználati engedély vagy környezetvédelmi engedély nem szükséges.

Annak elbírálása, hogy
a) az adott tevékenység megfelel-e az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek és előírásoknak, valamint a védelmi övezet kijelölési szabályainak,
b) az engedélyezési tervdokumentáció, illetve a létesítmény zajkibocsátása megfelel-e a környezeti zaj és rezgés elleni védelem követelményeinek,
c) a tevékenység megfelel-e a felszín alatti vizek és ivóvízbázisok állapota védelme követelményeinek,
d) az építési és bontási hulladékok, illetve az engedélyezett berendezésekből, létesítményekből származó hulladékok kezelésének feltételei megfelelnek-e a hulladékgazdálkodási előírásoknak,
e) az építmény vagy tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett
megfelel-e,

környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség

Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség

5.

Helyi jelentőségű védett természeti területen vagy arra közvetlen hatást gyakorló módon megvalósuló építmény esetén.

Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény vagy tevékenység a helyi önkormányzati rendeletben meghatározott természetvédelmi követelményeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e.

települési önkormányzat jegyzője, a fővárosban a főjegyző

fővárosi és megyei kormányhivatal

6.

A külön kormányrendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala által vezetett adatbázisban szerepelő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás.

Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a régészeti örökség és a műemléki érték védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e.

illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala vagy régészet esetén Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

7.

Az éghető töltetű nyomástartó vagy töltő rendszerek, éghető folyadék- és olvadéktárolók, közforgalmú üzemanyagtöltő állomások műtárgyai az utak kivételével, autógáz töltőállomások, a biogáz előállító és tároló energetikai építmény, az ipari és mezőgazdasági célú földgázfogyasztó hőfejlesztő-hőhasznosító létesítmény esetén.

A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés.

első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

8.

Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 100 méteren belül gyorsforgalmi út vagy közúti határátkelőhely található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

 

Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül egyéb országos közút vagy helyi közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal közlekedési felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

 

Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi önkormányzat tulajdonában levő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

Fővárosi Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

 

Ha az építmény szélső pontjainak vetületétől számított 50 méteren belül a fővárosi kerületi önkormányzatok tulajdonában levő közút található, és a kérelmező az útkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

 

fővárosi kormányhivatal V. kerületi hivatala

Fővárosi Kormányhivatal Közlekedési Felügyelősége

 

A vasúti pálya szélső vágányának tengelyétől számított 50 méteren belüli építmény építése, elhelyezése, megszüntetése esetén, ha a vasúti pályahálózat működtetője hozzájárulásának a megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása, hogy a vasúti pálya területének nem közlekedési célú igénybevétele a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a tervezett igénybevétel a vasút állagára, a vasúti forgalom biztonságára, a vasút kezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, fejlesztési terveinek végrehajtására gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

9.

Ha az építési tevékenység

a) külterületen felszínmozgás- veszélyes, illetve bányászati tevékenységgel érintett területen valósul meg; vagy

b) nyomvonaljellegű kőolaj- és földgázbányászati létesítmény, szállítóvezeték, elosztóvezeték, célvezeték, valamint egyéb gáz és gáztermék vezeték biztonsági övezetében valósul meg, és az építtető az üzemeltetőnek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.)
Korm. rendelet 19/A. §
(8) bekezdése szerint egyetértésének megtagadását vagy az üzemeltető által a 19/A. §
(10) bekezdése alapján az egyetértés megadásához szabott feltételeket sérelmesnek tartja.

Az a) pont esetében az építési engedély iránti kérelem földtani szempontú megalapozottságának vizsgálata.

A b) pont esetében annak megállapítása, hogy az üzemeltető nyilatkozatában foglalt feltételek vagy a hozzájárulás megtagadása a gázipari tevékenységgel kapcsolatos létesítmény rendeltetésszerű használatával és védelmével kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő-e.

bányakapitányság

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal

10.

A biogáz és komposztáló telep technológiáinak elhelyezését vagy védelmét közvetlenül szolgáló építménnyel kapcsolatos eljárás.

Az állati eredetű melléktermékre vonatkozó állat-egészségügyi előírásoknak való megfelelés.

fővárosi és megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-
biztonsági és állategészség-
ügyi igazgatósága

Nemzeti Élelmiszerlánc-
biztonsági Hivatal

4. melléklet a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez

A 13. § (2) bekezdése szerinti sajátos építményfajtákkal kapcsolatos hatósági eljárásban közreműködő közmű-, közút-, és vasút-üzemeltetők

– víz- és csatornázási mű, gázmű, távhőellátó-, áramszolgáltató, távközlési szolgáltató és a villamosmű üzembentartója;

– az érintett közutak kezelői;

– a vasutak üzembentartói;

– kéményseprőipari szolgáltató szerv (vállalkozó)

5. melléklet a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez50

6. melléklet a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez51

Az autógáztöltő-állomások építésügyi engedélyezési eljárásában közreműködő szakhatóságok

 

Bevonás és közreműködés feltétele

Szakkérdés

Első fokú eljárásban

Másodfokú eljárásban

1.

Minden eljárásban.

A létesítésre vonatkozó tűzvédelmi előírásoknak és tűztávolságoknak való megfelelés.

első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóság

2.

Az emberi tartózkodás céljára szolgáló építmény építése esetében.

Az építmény közegészségügyi és járványügyi szempontból megfelelő-e, ha igen, milyen feltételekkel.

fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézete

fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve

3.

A közút területén, az alatt vagy felett, a közutak külterületi szakaszán a közút tengelyétől számított 50 méteren, autópálya, autóút, valamint kijelölt főútvonal esetén 100 méteren belüli építmény, ha a kérelmező a közútkezelői hozzájárulás megtagadását vagy a hozzájárulásban előírt feltételeket sérelmesnek tartja.

Annak elbírálása kérdésében, hogy a közút területének nem közlekedési célú igénybevétele vagy az építmény a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett – a közúti forgalom biztonságára, a közút fejlesztési terveinek végrehajtására, a közútkezelő fenntartási, üzemeltetési feladatainak ellátására, a közút állagára gyakorolt hatása alapján – engedélyezhető-e.









Országos közút

a) gyorsforgalmi út, valamint közúti határátkelőhely közlekedési építményei esetén:

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

b) egyéb országos közút esetén:

területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes közlekedési felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

Helyi közút

a) a települési önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:

területileg fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes közlekedési felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

b) a fővárosi kerületi önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:

fővárosi kormányhivatal V. kerületi hivatala

Fővárosi Közlekedési Felügyelőség

c) a Fővárosi Önkormányzat tulajdonában lévő helyi közutak esetén:

Fővárosi Közlekedési Felügyelőség

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

Közforgalom elől el nem zárt magánutak esetén:

területileg fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes közlekedési felügyelősége

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

4.

A vasúti pálya szélső tengelyétől számított 50 méternél kisebb távolságban épülő tűz- és 100 méternél kisebb távolságban létesülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását és forgalmazását szolgáló építmények elhelyezésére irányuló eljárás esetén.

A vasúti közlekedési érdekek, a közlekedés biztonsága követelményeinek érvényesítése

Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

5.

Víziközlekedést érintő ügyekben a víziutak medrétől és a kikötők, átkelések, parti és vízterületétől 50 m-nél kisebb távolságban épülő tűz- és 100 m-nél kisebb távolságban épülő robbanásveszélyes anyagok gyártását, tárolását és forgalmazását szolgáló, létesítmények elhelyezésére irányuló eljárás esetén.

A víziközlekedés követelményeinek érvényre juttatása.

a vízi úttá minősített belvizet és kikötőt érintő ügyekben




Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasúti és Hajózási Hivatala

Nemzeti Közlekedési Hatóság Központja

6.

A külön kormányrendeletben meghatározott, a régészeti lelőhelyeket, régészeti védőövezeteket, műemléki területeket és műemlékeket tartalmazó, a Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala által vezetett adatbázisban szerepelő régészeti lelőhelyen, régészeti védőövezet területén, műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetekben műemléket érintő építmény engedélyezésére irányuló eljárás.

Annak elbírálása kérdésében, hogy az építmény a régészeti örökség és a műemléki érték védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint, vagy további feltételek mellett megfelel-e.

illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatal járási építésügyi és örökségvédelmi hivatala

az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala vagy régészet esetén Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala

7. melléklet a 320/2010. (XII. 27.) Korm. rendelethez52

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!