nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet
a levegő védelméről
2013-01-01
2013-11-01
3

306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet

a levegő védelméről

A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének 5., 6., 24. pontjában és 110/A. §-ában, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A §-a (1) bekezdésének a) és b) pontjában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következőket rendeli:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. Hatály

1. § (1) A rendelet hatálya azokra a természetes és jogi személyekre, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre terjed ki, akik vagy amelyek tevékenysége, létesítménye, terméke levegőterhelést okoz vagy okozhat (a továbbiakban: levegőterhelő).

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki

a) a természetes és mesterséges eredetű ionizáló és nem ionizáló sugárzásból keletkező levegőterhelésre,

b) a levegő munka-egészségügyi védelmére,

c) a zárt terek levegőminőségének szabályozására.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában:

1. alap levegőterheltség: a vizsgált légszennyező forrás működése nélkül a környezetében kialakult, jogszabályban meghatározott időtartamra vonatkoztatott átlagos levegőterheltségi szint, amelyhez a vizsgált légszennyező forrás kibocsátásának hatása hozzáadódik;

2. alsó vizsgálati küszöbérték: az a levegőterheltségi szint, amely alatt a levegő minőségének vizsgálata céljából lehetőség van kizárólag modellezési vagy objektív becslési technikák alkalmazására;

3. anyag: a kémiai elem és annak vegyületei, a radioaktív anyagok és a genetikailag módosított szervezetek kivételével;

4. arzén, kadmium, nikkel és benz(a)pirén: ezen elemek és vegyületeik teljes mennyisége a PM10 frakcióban;

5. átlagexpozíció mutató: a nemzeti expozíciócsökkentési cél és az expozíciókoncentrációra vonatkozó kötelezettség kiszámítására használt, városi hátterű helyszíneken elvégzett mérések alapján meghatározott átlagos levegőterheltségi szint, amely a lakosság expozícióját tükrözi;

6. bűz: szaghatással járó légszennyező anyag vagy anyagok keveréke, amely összetevőivel egyértelműen nem jellemezhető, az adott környezetben környezetidegen, és az érintett terület rendeltetésszerű használatát zavarja;

7. célérték: az emberi egészség és a környezet egészére gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából meghatározott levegőterheltségi szint, amelyet – ahol lehetséges – adott időtartam alatt kell elérni;

8. diffúz forrás: olyan levegőterhelést okozó tevékenység vagy kibocsátó felület, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen nem határozhatók meg;

9. egészségügyi határérték: az emberi egészségre gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából, a tudományos ismeretek alapján meghatározott, tartós egészségkárosodást nem okozó levegőterheltség szintje;

10. érintett nyilvánosság: a nyilvánosság azon része,

a) amelyre a légszennyezettségi zónák intézkedési programjáról való döntés – különösen annak környezeti hatásai miatt – kihat vagy kihathat, valamint

b) amely a döntésben érdekelt, különösen olyan környezetvédelmi vagy más civil szervezet, amelynek tevékenységi körét az intézkedési programról való döntés érinti;

11. expozíciókoncentrációra vonatkozó kötelezettség: az emberi egészségre gyakorolt káros hatások csökkentésének céljából megállapított átlagexpozíció-mutató alapján meghatározott, adott időtartamon belül teljesítendő levegőterheltségi szint;

12. felső vizsgálati küszöbérték: az a levegőterheltségi szint, amely alatt a levegő minőségének vizsgálata céljából lehetőség van a helyhez kötött mérési és modellezési technikák, illetve indikatív mérések kombinációjának alkalmazására;

13. helyhez kötött légszennyező forrás: levegőterhelést okozó pont-, vonal- vagy diffúz forrás;

14. helyhez kötött pontforrás hatásterülete: a vizsgált pontforrás körül lehatárolható azon legnagyobb terület, ahol a pontforrás által maximális kapacitáskihasználás mellett kibocsátott légszennyező anyag terjedése következtében a vonatkoztatási időtartamra számított, a légszennyező pontforrás környezetében fellépő leggyakoribb meteorológiai viszonyok mellett, a füstfáklya tengelye alatt várható talajközeli levegőterheltség-változás

a) az egyórás (PM10 esetében 24 órás) légszennyezettségi határérték 10%-ánál nagyobb, vagy

b) a terhelhetőség 20%-ánál nagyobb;

15. hosszú távú célkitűzés: az a levegőterheltségi szint, amelyet az emberi egészség és a környezet hatékony védelme érdekében hosszú távon el kell érni, kivéve, ha az arányos intézkedésekkel nem teljesíthető;

16. kritikus szint: tudományos ismeretek alapján meghatározott levegőterheltségi szint, amely felett egyes receptorokat – így különösen fákat, növényeket, természetes ökológiai rendszereket az ember kivételével – közvetlen káros hatás érhet;

17. légszennyezés: légszennyező anyag kibocsátási határértéket meghaladó mértékű levegőbe juttatása;

18. légszennyezettség: a levegő légszennyezettségi határértéket meghaladó levegőterheltségi szintje;

19. légszennyezettségi agglomeráció: olyan légszennyezettségi zóna, ahol a népesség száma meghaladja a 250 000 lakost, vagy ahol a népesség száma 250 000 lakos vagy annál kevesebb, de a népsűrűség legalább 500 fő/km2;

20. légszennyezettségi határérték: az emberi egészségre, illetve az ökológiai rendszerre gyakorolt káros hatások elkerülése, megelőzése vagy csökkentése céljából, a tudományos ismeretek alapján meghatározott levegőterheltségi szint, amelyet jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt időtartamon belül el kell érni, és elérése után nem szabad túllépni;

21.1 légszennyezettségi zóna: a levegőminőség vizsgálatának és kezelésének céljából Magyarország területének jogszabály által lehatárolt része;

22. légszennyező anyag: a levegőben lévő és az emberi egészségre vagy a környezet egészére valószínűsíthetően káros hatást gyakorló anyag;

23. légszennyező forrás: levegőterhelést okozó helyhez kötött vagy mozgó forrás;

24. légszennyező pontforrás: az a levegőterhelést okozó forrás, amelynél a légszennyező anyag kibocsátási jellemzői méréssel vagy műszaki számítással egyértelműen meghatározhatók;

25. levegő: a troposzférán belüli szabadtéri levegő, kivéve a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 87. § 5. pontjában meghatározott olyan munkahely levegője, amelyhez a lakosság rendszeresen nem fér hozzá;

26. levegőminőségi tervek: légszennyezettség-csökkentési intézkedési programok, amelyek az egészségügyi határértékek vagy a célértékek elérése érdekében intézkedéseket határoznak meg;

27. levegőterhelés (emisszió): légszennyező anyag levegőbe juttatása;

28. levegőterheltségi szint (immisszió): a levegőben valamely légszennyező anyag koncentrációja vagy a légszennyező anyag adott időtartam alatt felületekre történt kiülepedése;

29. levegővédelmi követelmény: jogszabály vagy hatósági határozat által megállapított előírás, tilalom – beleértve a határértékeket is –, amelynek célja a levegőterhelés megelőzése vagy csökkentése;

30. mozgó légszennyező forrás: a levegőterhelést okozó közúti, vasúti, vízi és légi jármű, továbbá a nem közúti mozgó gép;

31.2 nemzeti expozíciócsökkentési cél: Magyarország lakossága átlagos expozíciócsökkentésének százalékos értéke, amelyet a referenciaévre vonatkoztatva az emberi egészségre gyakorolt káros hatások csökkentésének céljából kerül meghatározásra, és amelyet – amennyiben lehetséges – adott időtartamon belül kell teljesíteni;

32. nitrogén-oxidok: a nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid térfogati keverési arányának (ppbv) a nitrogén-dioxid tömegkoncentrációjának egységeiben kifejezett (mg/m3) összege;

33. PM10: a szálló por azon frakciója, amelynek legalább 50%-a átmegy a PM10 mintavételének és mérésének referenciamódszerére az MSZ EN 12341:2001 szabványban meghatározott 10 mm aerodinamikai átmérőjű szelektív szűrőn;

34. PM2,5: a szálló por azon frakciója, amelynek legalább 50%-a átmegy a PM2,5 mintavételének és mérésének referenciamódszerére az MSZ EN 14907:2006 szabványban meghatározott 2,5 mm aerodinamikai átmérőjű szelektív szűrőn;

35. riasztási küszöbérték: a légszennyezettség azon szintje, amely felett a rövid idejű expozíció veszélyt jelent az emberi egészségre, és amelynél azonnali intézkedéseket kell tenni;

36. szagegység: az a szaganyagmennyiség 1 m3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban, amely már szagérzetet vált ki a szagmérés során az észlelők 50%-ában;

37. szagkoncentráció: 1 m3 standard állapotú szaganyagot tartalmazó gázban a szagegységek száma; mértékegysége a szagegység/köbméter (SZE/m3);

38. tájékoztatási küszöbérték: az a légszennyezettségi szint, amely felett a rövid idejű expozíció veszélyt jelent az emberi egészségre a lakosság valamely különösen érzékeny csoportja tekintetében, – így különösen gyermeknél, időskorúaknál, betegeknél – és amelynél a lakosság azonnali és megfelelő tájékoztatása szükséges;

39. talajközeli ózon koncentrációja: a troposzféra legalsó rétegének ózon tartalma;

40. terhelhetőség: a légszennyezettségi határérték és az alap levegőterheltség különbsége;

41. természetes forrásból származó levegőterhelés: olyan légszennyező anyag kibocsátása, amelyet közvetlenül vagy közvetve nem emberi tevékenység okozott, így különösen olyan természeti jelenségek mint a vulkánkitörések, szeizmikus tevékenységek, geotermikus mozgások, bozóttüzek, tőzegtüzek, szélorkánok, továbbá a tengeri porzó víz vagy a száraz régiókból a természetes eredetű por légköri felkeveredése vagy a légköri folyamatok általi elszállítása;

42. tűréshatár: az egészségügyi határérték azon százaléka, amellyel a légszennyezettségi határérték jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése esetén túlléphető;

43. városi hátterű helyszínek: városi területeken belüli helyek, ahol a levegőterheltségi szintek a teljes városi lakosság expozíciója vonatkozásában reprezentatívak;

44. vizsgálat: a levegőterheltségi szint mérésére, számítására, modellezésére, előrejelzésére vagy becslésére használt módszerek alkalmazása;

45. 1vonalforrás: a nyomvonalas közlekedési létesítmény (közút, vasút) vagy annak vizsgált szakasza, amelynél az elhaladó járművek jellemzői határozzák meg az egységnyi szakaszból származó légszennyező anyag kibocsátott mennyiségét.

3. A levegő védelmének általános szabályai

3. § A levegővédelmi követelményeket az országos és regionális környezetvédelmi, illetve társadalmi, gazdasági programok, tervek, a területfejlesztési, terület- és településrendezési tervek, településfejlesztési koncepció kidolgozása során, valamint a helyi önkormányzatok környezetvédelmi programjaiban, a gazdálkodó szervezetek terveiben és a műszaki tervezésben érvényesíteni kell.

4. § Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz.

5. § (1) A légszennyező forrás létesítésekor és működése során levegővédelmi követelmények megállapítása és alkalmazása szükséges.

(2) A levegővédelmi követelmények teljesülését a légszennyező forrás hatásterületén biztosítani kell.

(3) E jogszabály hatálybalépését követően engedélyezett, bűz kibocsátással járó környezeti hatásvizsgálat köteles vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek, illetve létesítmények esetében a bűzterhelőnek védelmi övezetet kell kialakítania.

(4) A környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: felügyelőség) a (3) bekezdés szerinti védelmi övezet nagyságát – a környezetvédelmi engedélyben, egységes környezethasználati engedélyben a legnagyobb teljesítmény-kihasználás és kedvezőtlen terjedési viszonyok (különösen az uralkodó szélirány, időjárási viszonyok) mellett, a domborzat, a védőelemek és a védendő területek, építmények figyelembevételével – a légszennyező forrás határától számított, legalább 300, legfeljebb 1000 méter távolságban lehatárolt területben határozza meg.

(5) Meglévő telephelyen tervezett új légszennyező forrás esetében a felügyelőség a védelmi övezet kijelölése során a (4) bekezdésben előírt 300 méternél kisebb távolságot is meghatározhat, amennyiben valamennyi levegővédelmi követelmény teljesül.

(6) A (3)–(5) bekezdés szerinti védelmi övezetet úgy kell kijelölni, hogy abban nem lehet lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a más működő légszennyező források működésével összefüggő építményt.

(7) A védelmi övezet kialakításával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik.

(8) A védelmi övezet fenntartásával kapcsolatos költségek a bűzterhelőt terhelik. Ha a védelmi övezetet más hasznosítja, akkor a hasznosított terület tekintetében a fenntartási költségek a hasznosítót terhelik.

II. FEJEZET

LEVEGŐMINŐSÉGI ELŐÍRÁSOK

4. A levegőterheltségi szint mértékének meghatározása

6. § Az egészségügyi határérték, a riasztási küszöbérték, a tájékoztatási küszöbérték, a tűréshatár, a célérték, valamint a kritikus szint értékei a környezet-egészségügyi és környezetvédelmi, illetve az egyéb szakterületeken folyó tudományos kutatások legújabb adatai és a méréstechnika területén elért eredmények figyelembevételével a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabályban kerülnek megállapításra és legalább háromévenként felülvizsgálatra.

5. A helyhez kötött légszennyező forrás létesítésének levegőminőségi követelményei

7. § (1) Helyhez kötött légszennyező forrás létesítésekor a levegővédelmi követelményeket az engedélyezési eljárás során úgy szükséges meghatározni, hogy annak várható levegőterhelése ne eredményezze az egészségügyi határértékek túllépését, kivéve ha

a) az engedélyes a légszennyező pontforrás hatásterületén az egészségügyi határértéket várhatóan meghaladó légszennyező anyag tekintetében, a levegőterheltségi szint szempontjából egyenértékű kibocsátás csökkentését egyidejűleg biztosítja,

b) a légszennyező forrás létesítése következtében a levegőterhelés és a levegőterheltség szintje kisebb lesz, mint a légszennyező forrás létesítése előtti állapotban volt, vagy

c) az engedélyes bizonyítja, hogy a légszennyező pontforrás hatásterületén a helyi mérésekkel megállapított alap levegőterheltség a légszennyező pontforrás kibocsátásával együtt sem haladja meg az éves légszennyezettségi határértéket.

(2) A levegővédelmi követelmények az elérhető legjobb technika alapján állapíthatók meg.

(3) Amely légszennyező forrásnál az elérhető legjobb technikával nem biztosítható az egészségügyi határértékek betartása, az elérhető legjobb technikánál szigorúbb követelményeket kell meghatározni.

(4) Amely légszennyező forrásnál kibocsátási határértéket annak sajátosságai miatt megállapítani nem lehet, a levegőterhelést legkisebb mértékűre csökkentő levegővédelmi követelmények határozandók meg.

8. § A nemzeti expozíciócsökkentési cél teljesülése érdekében, a PM2,5 levegőterheltségi szint mértékétől függetlenül, minden szükséges és aránytalanul magas költséggel nem járó, a PM2,5-expozíció csökkentését szolgáló intézkedést meg kell tenni.

6. A levegőterheltségi szint vizsgálata

9. § (1)3 Magyarország területén a levegőterheltségi szintet és a légszennyezettségi határértékek betartását az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat (a továbbiakban: OLM) vizsgálja.

(2)4 Magyarország területén

a) az OLM mérési rendszereinek (módszerek, berendezések, hálózatok) jóváhagyását,

b) a mérések pontosságának biztosításához szükséges feladatok ellátását,

c) a vizsgálati módszerek elemzését,

d) az adatok alapján a levegő minőségének rendszeres értékelését, és

e) a minőségbiztosítási programok koordinálását

a Levegőtisztaság-védelmi Referenciaközpont látja el.

(3) A levegőterheltségi vizsgálatok kiterjednek minden olyan légköri (időjárási) jelenségre is, amely a levegő minőségét bármilyen módon és mértékben befolyásolhatja.

(4) Az OLM által mért levegőterheltségi adatok interneten keresztül történő elérhetőségét, és a nyilvánosság folyamatos tájékoztatását, a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapja biztosítja.

(5) A levegőterheltségi szintet átlagértékek mutatják be. A tájékoztatás szennyezőanyagonként a határértékeket, a célértékeket, a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket, és a túllépéseket, továbbá az egyes légszennyező anyagok emberi egészségre, illetve a természetes környezetre gyakorolt hatásait tartalmazza.

(6) A kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a PM10, PM2,5, az ózon és a szén-monoxid által okozott levegőterheltségi szint adatait legalább napi, az ólom és a benzol által okozott levegőterheltségi szint – 12 hónap átlagértékeinek formájában megadott – adatai legalább háromhavi frissítéssel kerülnek közzétételre.

7. A légszennyezettségi agglomeráció és zóna

10. § (1)5 Magyarország területén a levegőterheltségi szint mértéke szerint, a vizsgálati küszöbértékek alapján, légszennyezettségi agglomerációk vagy zónák kerülnek kijelölésre.

(2) A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésének felülvizsgálatára a levegőterheltségi szintet befolyásoló körülmények jelentős változása esetén, de legalább öt évenként kerül sor.

(3) A kén-dioxid, a nitrogén-dioxid, a nitrogénoxidok, a PM10 és PM2,5, az ólom, a benzol és a szénmonoxid által okozott levegőterhelés jelentős változása esetén, a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésének felülvizsgálatára öt évnél gyakrabban kerül sor.

11. § (1) Kijelölhető olyan agglomeráció vagy zóna, ahol a PM10 egészségügyi határérték túllépését a közutak téli homokszórása vagy sózása okozza.

(2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt agglomerációról vagy zónáról annak kijelölése alapjául szolgáló bizonyítékokkal, a légszennyező források és a levegőterheltségi szint megjelölésével, továbbá a levegőterheltségi szint csökkentése érdekében megtett ésszerű intézkedésekről, a környezetvédelemért felelős miniszter az Európai Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) tájékoztatja.

12. § (1) Az agglomerációról vagy zónáról, amelyben a légszennyezettség a természetes forrásból származó levegőterhelés következménye, ennek igazolására szolgáló bizonyítékokkal, a légszennyező források és a levegőterheltségi szint megjelölésével, a környezetvédelemért felelős miniszter szeptember 30-ig az előző naptári év tekintetében a Bizottságot tájékoztatja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt tájékoztatás teljesítése esetén a természetes forrásból eredő levegőterhelés következtében fellépő légszennyezettségi határértéket meghaladó levegőterheltségi szint nem minősül légszennyezettségnek.

13. § Azokban a zónákban és agglomerációkban, ahol a környezeti levegőben lévő kén-dioxid, nitrogén-dioxid, PM10, PM2,5, ólom, benzol és szén-monoxid szintje a légszennyezettségi határértékek alatt van, a talajközeli ózon koncentrációja kielégíti a hosszú távú célkitűzést, valamint az arzén, a kadmium, a nikkel és a 3,4-benz(a)pirén koncentráció kisebb, mint a célérték, ott meg kell őrizni a meglévő jó állapotot a fenntartható fejlődés követelményeivel összhangban.

8. A levegőminőségi terv

14. § (1) Azokra a zónákra és agglomerációkra, amelyekben a levegő kén-dioxid, nitrogén-oxid, nitrogén-dioxid, PM10, PM2,5, ólom, benzol vagy szén-monoxid szintje az éves levegőminőségi értékelés alapján meghaladja a határértéket, levegőminőségi terv készítése szükséges, amelynek végrehajtásával a légszennyezettségi határértékek betartása biztosítható.

(2) Azokra a zónákra és agglomerációkra, amelyekben az arzén, kadmium, nikkel és 3,4-benz(a)pirén vagy PM2,5 koncentráció szintje az éves levegőminőségi értékelés alapján meghaladja a célértéket, illetve a hosszú távú célkitűzést, a költséghatékonyság szempontjából arányos levegőminőségi terv készítése szükséges, amelynek végrehajtásával a célértékek betartása biztosítható.

(3) A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály hatálya alá tartozó tevékenységek esetében a költséghatékony és arányos intézkedésnek, a rendelet által meghatározott elérhető legjobb technika alkalmazása minősül.

(4) A levegőminőségi tervet a felügyelőség az egészségügyi államigazgatási szerv, a közlekedés tekintetében az érintett útkezelő, vasút üzembentartó nyilatkozata alapján a hatáskörében érintett közlekedési hatóság, valamint a vonalforrás hatásterületével érintett települési önkormányzatok véleményének figyelembevételével, az érintett légszennyezők bevonásával, valamint az érintett nyilvánosság véleményének figyelembevételével készíti el. A levegőminőségi tervek tartalmi követelményeit az 1. melléklet tartalmazza.

15. § (1) Azokra a zónákra és agglomerációkra, ahol több légszennyező anyag koncentrációja haladja meg a légszennyezettségi határértéket, az összes légszennyező anyagra vonatkozó, integrált levegőminőségi tervet kell készíteni. A levegőminőségi terv kidolgozására az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről szóló jogszabályban meghatározott összkibocsátási határértékek betartása érdekében szükséges programok, valamint a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló jogszabályban meghatározott stratégiai zajtérkép és intézkedési tervek elkészítésével összhangban kerül sor.

(2) Amennyiben a 11. § (2) bekezdés szerint bizonyítható, hogy az egészségügyi határérték túllépése a közutak téli homokszórásának vagy sózásának tulajdonítható, a zónára és agglomerációra levegőminőségi terv kidolgozása nem szükséges.

(3) A felügyelőség a levegőminőségi terv végrehajtását ellenőrzi.

16. § (1) A felügyelőség a levegőminőségi terv elkészítése, módosítása és felülvizsgálata során a tervezeteket közzéteszi a saját hirdetőtábláján és honlapján, valamint kezdeményezi az érintett települési önkormányzat polgármesteri hivatalának hirdetőtábláján és a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján való közzétételét. A tervezetet a hirdetőtáblán legalább 30 napra kell elhelyezni.

(2) A tájékoztatás tartalmazza:

a) a levegőminőségi terv módosításának, vagy felülvizsgálatának tervezetét;

b) felhívást arra vonatkozóan, hogy a levegőminőségi terv, annak módosítása, vagy felülvizsgálata tervezetére az érintett nyilvánosság véleményt, észrevételt tehet;

c) azon felügyelőség megnevezését, ahová a tervezetre vonatkozó vélemények, észrevételek benyújthatók;

d) a tervezetre vonatkozó vélemények, észrevételek benyújtására nyitva álló határidőt.

(3) Az érintett nyilvánosság a levegőminőségi terv és annak módosítása vagy felülvizsgálata tervezetére a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás közzétételétől számított 30 napon belül tehet véleményt, illetve észrevételt. A felügyelőség a levegőminőségi terv, valamint annak módosítása, illetőleg felülvizsgálata elfogadása előtt az érintett nyilvánosság által határidőben tett véleményeket, észrevételeket – tekintettel a környezetvédelmi érdekekre – kellő mértékben figyelembe veszi.

(4) A figyelembe vett véleményekről, észrevételekről, vagy figyelmen kívül hagyásuk esetén annak indokairól a felügyelőség a saját és az érintett települési önkormányzatok polgármesteri hivatalainak hirdetőtábláján, valamint a saját és a minisztérium honlapján tájékoztatja az érintett nyilvánosságot. Egyúttal közzéteszi az elfogadott levegőminőségi tervet, és az elfogadás alapjául szolgáló indokokat.

17. § A levegőminőségi tervek végrehajtása érdekében a felügyelőség a légszennyező forrás üzemeltetőjét intézkedési terv kidolgozására kötelezi.

9. Az ózoncsökkentő program

18. § (1) Azokra a zónákra és agglomerációkra, ahol a talaj közeli ózon koncentrációja meghaladja a célértéket, illetve a hosszú távú célkitűzést, a felügyelőségnek a közlekedési hatóság, vagy a települési önkormányzatok véleményének figyelembevételével, az érintett légszennyezők bevonásával meg kell határoznia azokat az aránytalanul nagy költségeket nem igénylő intézkedéseket (a továbbiakban: ózoncsökkentő program), amelyek biztosítják a célértékek, illetve a hosszú távú célkitűzés elérését.

(2) Az ózoncsökkentő program kidolgozására az 1. melléklet szerinti szempontok szerint kerül sor.

(3) Az ózoncsökkentő program kidolgozására az egyes levegőszennyező anyagok összkibocsátási határértékeiről szóló jogszabályban meghatározott összkibocsátási határértékek betartása érdekében szükséges programok, valamint a környezeti zaj értékeléséről és kezeléséről szóló jogszabályban meghatározott stratégiai zajtérkép és intézkedési tervek elkészítésével összhangban kerül sor.

(4) Ózoncsökkentő program kidolgozása nem szükséges azokra a zónákra és agglomerációkra, amelyekre a 14. § szerint levegőminőségi terv készült.

10. A füstköd-riadó

19. § (1) Rendkívüli levegővédelmi intézkedéseket kell tenni, ha kedvezőtlen meteorológiai viszonyok között, több forrásból származó szennyezőanyag-kibocsátás következtében a légszennyezettség tartósan és nagy területen meghaladja egy vagy több légszennyező anyag tájékoztatási, vagy riasztási küszöbértékét (szmoghelyzet).

(2) A tájékoztatási és riasztási küszöbértékek túllépéséről, valamint azok túllépésének megszűnéséről az érintett lakosságot tájékoztatni kell a rádió, televízió, nyomtatott sajtó, internet útján, vagy a helyben szokásos tájékoztatási módon.

11. A füstköd-riadó terv

20. § (1) Azokon a településeken, ahol a szmoghelyzet kialakulásával kell számolni, és a légszennyezettség folyamatos mérésének feltételei adottak, a veszélyhelyzet elkerüléséhez és az esemény tartósságának csökkentéséhez rövid távú cselekvési tervet (a továbbiakban: füstköd-riadó terv) kell kidolgozni és végrehajtani.

(2) A füstköd-riadó terv készítésének feltételeit és tartalmi követelményeit a 2. melléklet tartalmazza.

(3) A szmoghelyzet kialakulása esetén a füstköd-riadó tervben foglaltak szerint kell a lakosságot tájékoztatni, és a szmoghelyzet megszüntetéséhez, vagy hatásainak enyhítéséhez szükséges mértékben, arra alkalmas módon a füstköd-riadó terv alapján a helyhez kötött és a mozgó légszennyező források működése korlátozható vagy megtiltható. A riasztási fokozat esetén elrendelhető intézkedéseket légszennyező anyagonként a 3. melléklet tartalmazza. A polgármester, a fővárosban a főpolgármester a 3. mellékletben foglaltakon túl más – a füstköd-riadó tervben meghatározott – intézkedéseket is elrendelhet.

(4) A füstköd-riadó tervben foglalt korlátozásokat a szmoghelyzet jellegének, súlyosságának, a meteorológiai előrejelzésnek a figyelembevételével a közegészségügyi hatóság, a közlekedési hatóság, valamint a felügyelőség véleményére tekintettel kell elrendelni.

(5) A füstköd-riadó terveket, valamint az előkészítésükkel és végrehajtásukkal kapcsolatos információt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

12. Az országhatáron átterjedő légszennyezés

21. § (1) Az országhatáron átterjedő légszennyezés esetén az érintett országokat a környezetvédelemért felelős miniszter a két- és többoldalú nemzetközi egyezményeknek megfelelően értesíti, és kezdeményezi a kölcsönös segítségnyújtást. Az azonnali beavatkozáshoz szükséges információk elérhetőségét a szennyezettség hatásával érintett szomszédos ország részére biztosítani kell.

(2) A szomszédos országok kibocsátásai következtében az országban kialakuló küszöbértéket, határértéket, tűréshatárral növelt célértéket meghaladó szennyezettség csökkentésére kétoldalú kapcsolatok keretében megfelelő és arányos intézkedések, levegőminőségi tervek, füstköd-riadó terv kidolgozását kell kezdeményezni.

III. FEJEZET

A LÉGSZENNYEZŐ ANYAGOK KIBOCSÁTÁSÁNAK SZABÁLYOZÁSA

13. A légszennyező forrás működésének általános szabályai

22. § (1) A felügyelőség a hatáskörébe tartozó légszennyező forrás létesítése, teljesítménybővítése, élettartalmát meghosszabbító felújítása, alkalmazott technológiájának váltása, használatba vétele esetén a levegővédelmi követelményeket levegőtisztaság-védelmi engedélyben írja elő.

(2) A felügyelőség a levegőtisztaság-védelmi előírásokat

a) egységes környezethasználati engedélyezési eljárás, illetve környezeti hatásvizsgálati eljárás hatálya alá tartozó légszennyező forrás esetén az engedélyezési eljárásában,

b) az a) pont alá nem tartozó esetekben a létesítési engedélyezési eljárásban történő szakhatósági hozzájárulás kiadása során, vagy

c) az a) és b) pont kivételével a levegőtisztaság-védelmi engedélyezési eljárásban

a levegőminőségi tervben és az ózoncsökkentési programban foglaltakra való tekintettel, a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály szerint meghatározott elérhető legjobb technika alapján állapítja meg.

(3) A felügyelőség a légszennyezettségi határérték betarthatósága érdekében, a jogszabályban előírt kibocsátási határértéknél szigorúbb kibocsátási határértéket is előírhat.

(4) A felügyelőség a 31. § (1) bekezdése szerinti levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés 4. melléklet szerinti adattartalmához képest bekövetkezett változás esetén a működési engedélyt kérelemre vagy hivatalból módosítja.

(5) A felügyelőség az engedélyes kérelmére, vagy a tevékenységének megszűnéséről történő tudomásszerzés esetén hivatalból a működési engedélyt visszavonja.

(6) A felügyelőség a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 31. § (1) bekezdése szerinti levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés 4. melléklet szerinti adattartalmához képest bekövetkezett változás esetén az engedély módosítását, a tevékenységének megszűnéséről történő tudomásszerzés esetén visszavonását kezdeményezi az eljáró hatóságnál.

23. § (1) Ha a helyhez kötött légszennyező forrás létesítése esetén az OLM keretében nem áll rendelkezésre adat, a felügyelőség az engedélyezéshez szükséges alap levegőterheltség megállapítása, vagy a légszennyezettségi határértékek betarthatóságának ellenőrzése érdekében a légszennyező forrás üzemeltetőjét a helyhez kötött légszennyező forrás hatásterületére vonatkozó levegőterheltségi és levegőterhelési mérési terv elkészítésére kötelezheti.

(2) A mérési terv legalább az OLM mérési módszereire előírt követelményeknek megfelelően készül.

(3) A felügyelőség, ha a mérési terv megfelel az (2) bekezdés szerinti követelményeknek, a mérési tervet jóváhagyja, és a mérési tervben foglaltak szerint az engedélyest mérések elvégzésére kötelezi.

(4) A felügyelőség az engedélyköteles légszennyező forrás létesítése, teljesítménybővítése, élettartalmát meghosszabbító felújítása, alkalmazott technológiájának váltása, használatba vétele esetén, a működési engedély feltételéül legalább egy, de legfeljebb hat hónap próbaüzemet írhat elő.

(5) A mérési terv és a próbaüzem előírásának, illetve időtartamának meghatározásakor a technológia várható környezeti kockázatát kell figyelembe venni.

(6) A felügyelőség a létesítési engedélyhez adott szakhatósági állásfoglalásában előírhatja a használatbavételi, működési engedély feltételeként, hogy próbaüzem során vagy a használatbavétel engedélyezése után a kibocsátások meghatározása, a kibocsátási határértékek betartásának, illetőleg az adatszolgáltatás helyességének ellenőrzése érdekében mérésekkel határozzák meg a kibocsátásokat.

24. § (1) A nem a felügyelőség hatáskörébe tartozó légszennyező forrás létesítéséhez, teljesítménybővítéséhez, élettartalmát meghosszabbító felújításához, alkalmazott technológiájának váltásához, használatba vételéhez nem kell levegőtisztaság-védelmi engedély.

(2) Az (1) bekezdés szerinti légszennyező forrás üzemeltetése során a levegővédelmi követelményeket érvényesíteni kell.

14. A helyhez kötött légszennyező pontforrásra vonatkozó szabályok

25. § (1) A helyhez kötött légszennyező pontforrás engedély iránti kérelmek tartalmi követelményeit az 5. melléklet tartalmazza.

(2) A helyhez kötött légszennyező pontforrás üzemeltetése során a levegővédelmi követelményeket érvényesíteni kell. A környezetvédelmi hatóság az üzemeltetés során a légszennyező forrás üzemeltetőjét mérésre kötelezheti.

(3) Az engedélyes a kérelemhez csatolt műszaki dokumentációval igazolja, hogy a műszaki megoldás megfelel az elérhető legjobb technika alapján meghatározott levegővédelmi követelményeknek. Az engedély kiadásának feltételéül a 23. § szerint mérések elrendelhetők.

(4) Az engedély legalább a 6. mellékletben felsorolt levegővédelmi követelményeket tartalmazza.

(5) Az engedély legfeljebb 5 évre adható ki.

15. A diffúz forrásra vonatkozó szabályok

26. § (1) Diffúz forrás üzemeltetése során a levegővédelmi követelményeket érvényesíteni kell.

(2) Diffúz forrás a lehető legkevesebb légszennyező anyag levegőbe juttatásával alakítható ki, működtethető és tartható fenn. A diffúz forrás működtetése, fenntartása során az üzemeltető a diffúz forrás környezete és az ingatlan rendszeres karbantartásáról és tisztántartásáról gondoskodik.

(3) Környezetvédelmi engedély vagy egységes környezethasználati engedély köteles tevékenységek esetén a felügyelőség az engedélyben megállapítja a bejelentésre kötelezett diffúz források körét. A felügyelőség a bejelentésre kötelezett diffúz forrásra vonatkozó levegővédelmi követelményeket a környezetvédelmi engedélyben vagy az egységes környezethasználati engedélyben állapítja meg.

(4) A felügyelőség a (3) bekezdés hatálya alá nem tartozó diffúz légszennyező források közül azok üzemeltetőjét, amellyel szemben hatósági intézkedés szükséges, a forrás bejelentésére kötelezi. Ezen bejelentésre kötelezett diffúz légszennyező forrás működtetéséhez engedély szükséges.

(5) Az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeit az 5. melléklet tartalmazza.

(6) Az engedély legalább a 6. mellékletben felsorolt levegővédelmi követelményeket tartalmazza.

(7) A felügyelőség az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló jogszabály szerint az egyes diffúz forrásokra határozatban állapít meg kibocsátási határértéket, anyagfelhasználási határértéket, levegővédelmi követelményeket.

(8) Az engedély legfeljebb 5 évre adható ki.

27. § (1) E § rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet.

(2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad.

(3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos.

16. Mozgó légszennyező forrásokra vonatkozó szabályok

28. § (1) Mozgó légszennyező forrás forgalomba helyezésére és üzemeltetésére a légi-, vasúti, vízi- és közúti közlekedésről szóló jogszabályok irányadók.

(2) A közúti jármű üzembentartója, a vasúti jármű üzemeltetője szállítás esetén a szállított anyag által okozott levegőterhelés megelőzéséről gondoskodni köteles.

17. Vonalforrásokra vonatkozó szabályok

29. § (1) Autópálya, autóút vonalforrás létesítése esetén – az autóút és autópálya működésével összefüggő építmény kivételével – a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 50 méteren belül, az egy- és kétszámjegyű országos közút, valamint vasút vonalforrás létesítése esetén a közlekedési létesítmény tengelyétől számított 25 méteren belül nem lehet és nem helyezhető el lakóépület, üdülőépület, oktatási, nevelési, egészségügyi, szociális és igazgatási épület.

(2) A közlekedési hatóság a környezetvédelmi hatóság kezdeményezésére a vonalforrás által rendszeresen és tartósan okozott légszennyezettség esetén, a levegőterhelés megelőzése és csökkentése érdekében forgalomszervezési korlátozó vagy egyéb műszaki intézkedést rendelhet el.

18. Bűzzel járó tevékenységre vonatkozó szabályok

30. § (1) Bűzzel járó tevékenység az elérhető legjobb technika alkalmazásával végezhető.

(2) Ha az elérhető legjobb technika nem biztosítja a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzősét, további műszaki követelmények írhatók elő, például szaghatás csökkentő berendezés alkalmazása, vagy meglévő berendezés leválasztási hatásfokának növelése. Ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható, a bűzzel járó tevékenység korlátozható, felfüggeszthető vagy megtiltható.

(3) Légszennyező pontforrás által okozott bűzterhelés csökkentése érdekében a bűzzel járó tevékenységre szagegység/m3-ben kifejezett egyedi kibocsátási szagkoncentráció határérték írható elő. A szagkoncentráció meghatározására az MSZ EN 13725:2003 szabványt kell alkalmazni.

19. Adatszolgáltatás

31. § (1) Az engedélyköteles, illetve a 166/2006/EK Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (E-PRTR) I. melléklete szerinti légszennyező pont- és diffúz forrás (a továbbiakban: adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás) üzemeltetője legkésőbb a légszennyező forrás működési engedélykérelmének benyújtásával egyidejűleg, vagy az előzőektől eltérő esetben legkésőbb a tevékenység megkezdése előtt a felügyelőség részére a 4. melléklet szerinti adattartalommal levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést tesz.

(2) Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a tárgyévet követő év március 31-ig a felügyelőség részére a 7. melléklet szerinti adattartalommal éves levegőtisztaság-védelmi jelentést nyújt be.

(3) A felügyelőség a légszennyező forrás levegőterhelését befolyásoló műszaki, technológiai sajátosságai miatt e §-ban előírtaktól eltérő tartalmú, illetve gyakoriságú jelentéstételt engedélyezhet.

(4) Az adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás üzemeltetője a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenti a felügyelőség részére.

32. § (1) Az adatszolgáltatás nyomtatványon vagy elektronikus űrlap igénybevételével, az ügyfélkapun keresztül is teljesíthető.

(2) Az adatszolgáltató az elektronikus dokumentumok mentéséről, valamint az adatokat elektronikusan előállító és továbbító eljárások rögzítéséről gondoskodik. Az adatszolgáltatás valamint a benyújtott dokumentáció 5 évig nem selejtezhető.

(3) Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős.

20. Jelentéstétel

33. § (1) A 8. melléklet szerinti uniós jogi aktusok által előírt adatszolgáltatási, értesítési és jelentéstételi kötelezettség teljesítése, valamint az Európai Unió más tagállamaival és a Bizottsággal való együttműködés a környezetvédelemért felelős miniszter feladata.

(2) A levegőterheltségi szint vizsgálata alapján a határértékek, a célértékek, a hosszú távú célkitűzések értékekei, a tájékoztatási küszöbértékek és a riasztási küszöbértékek túllépéséről, azok valószínűsíthető okairól és hatásairól a környezetvédelemért felelős miniszter éves jelentést készít, melyet honlapján október 1-jéig közzétesz.

(3) A (2) bekezdés szerinti éves jelentés az emberi egészség és a környezet szempontjából fontos egyéb információt is tartalmazhat.

21. Jogkövetkezmények

34. § (1) A környezetvédelmi hatóság a levegővédelmi követelményt megsértő természetes és jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére, a jogsértő tevékenység megszüntetésére, illetve a mulasztás pótlására való kötelezéssel egyidejűleg, – ha jogszabály másként nem rendelkezik – levegőtisztaság-védelmi bírságot szab ki.

(2) A levegővédelmi követelmények megsértésének eseteit és az azokhoz kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértékét a 9. melléklet tartalmazza.

(3) A környezetvédelmi hatóság a bírság kiszabása során

a) a mulasztás körülményeit,

b) a kötelezettségszegés súlyosságát, és

c) a kötelezettségszegés időtartamát és ismétlődését

veszi figyelembe.

(4) A környezetvédelmi hatóság a (3) bekezdés szerinti körülmények mérlegelésével a bírság összegét kötelezettségszegésenként legfeljebb 75%-kal csökkentett összegben állapíthatja meg.

(5) A levegőtisztaság-védelmi bírság az eljáró környezetvédelmi hatóság bevétele.

35. § (1) A környezetvédelmi hatóság

a) a kibocsátási határérték túllépése,

b) a környezetveszélyeztetéssel vagy környezetkárosítással járó, az a) ponton kívüli egyéb levegővédelmi követelmény nem, vagy nem jogszerű teljesítése,

c) a levegővédelmi terv alapján kidolgozott intézkedési terv be nem tartása, vagy

d) a füstköd-riadó terv alapján elrendelt intézkedés be nem tartása

esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a levegőterhelő tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja.

(2) A felügyelőség próbaüzem esetén az (1) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat a próbaüzem befejezését követően veszi figyelembe.

(3) A felügyelőség tájékoztatásul az (1) bekezdés szerinti határozatát közli a tevékenység helye szerinti települési önkormányzat jegyzőjével.

(4) A környezetvédelmi hatóság

a) a bűzzel járó tevékenység elérhető legjobb technikától eltérő üzemeltetése esetén,

b) az előírt bűzcsökkentő műszaki követelmények be nem tartása esetén, vagy

c) ha a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelésének megelőzése műszakilag nem biztosítható

a bűzterhelő tevékenységet korlátozza, felfüggeszti vagy megtiltja.

22. A levegőtisztaság-védelmi ügyekben eljáró hatóságok

36. § (1) A levegőtisztaság-védelmi ügyben az elsőfokú hatósági jogkört – a (2)–(4) bekezdésben foglalt kivétellel – a felügyelőség gyakorolja.

(2)6 A fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala

a) a legfeljebb 500 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, háztartási és közintézmény tüzelőberendezés forrásával,

b) a legfeljebb 140 kWth névleges bemenő hőteljesítményű, nem az a) pont szerinti kizárólag füstgázt kibocsátó tüzelőberendezés forrásával,

c) az egy háztartásban élő személy(ek) mindennapi szükségleteinek kielégítésére, otthona fenntartására szolgáló tevékenység és az ahhoz használt berendezés forrásával,

d) a nem gazdasági tevékenység keretében végzett tevékenység okozta bűzterheléssel, és

e) a nem gazdasági tevékenység keretében működő diffúz légszennyező forrással

kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.

(3) A polgármester, fővárosban a főpolgármester a füstköd-riadó terv végrehajtásával kapcsolatos levegőtisztaság-védelmi hatósági ügyben jár el első fokon.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. Hatályba léptető rendelkezések

37. § Ez a rendelet 2011. január 15-én lép hatályba.

24. Átmeneti rendelkezések

38. § (1) A rendelet hatálybalépését megelőzően kijelölt és az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett védelmi övezetben a rendelet hatálybalépése előtti előírások továbbra is alkalmazandók.

(2) A légszennyező forrás üzemeltetőjének kérelme alapján, ha a kérelmező méréssel igazolja, hogy a levegővédelmi követelmények a légszennyező forrás közvetlen hatásterületén legalább egy éven keresztül folyamatosan teljesültek, és – figyelembe véve az alkalmazott technológiát – a jövőben is várhatóan teljesülnek, a felügyelőség a kijelölt védelmi övezetet megszünteti, és a védelmi övezet ingatlan nyilvántartásból való törléséhez hozzájárulását megadja.

39. § (1) E rendelet rendelkezéseit – a légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozása kivételével – a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, a légszennyező anyagok kibocsátásának szabályozásával kapcsolatos eljárásokra, az eljárás megindításakor hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

40. § (1) Az agglomeráció és zóna nitrogén-dioxid és benzol légszennyezettségi határértéknek való megfelelési határideje legfeljebb 2015. január 1-jéig meghosszabbítható, ha az agglomerációra vagy zónára az 1. melléklet szerinti tartalommal olyan levegőminőségi terv készül, amely bemutatja, hogy milyen módon valósul meg a határértékek betartása.

(2) Az agglomeráció és zóna PM10 légszennyezettségi határértéknek való megfelelési határideje, ha

a) az agglomerációra és zónára az 1. melléklet szerinti tartalommal levegőminőségi terv készül,

b) a határértéket a helyszínre jellemző terjedési jellegzetességek, a kedvezőtlen időjárási viszonyok vagy az országhatárokon átterjedő jelleg miatt nem lehet teljesíteni, és

c) a nemzeti, regionális és helyi szinten minden szükséges intézkedést megtesznek a légszennyezettségi határérték betartása érdekében

legfeljebb 2011. június 10-ig meghosszabbítható.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha az egyes szennyezőanyagokra vonatkozó légszennyezettségi határértékek a rájuk vonatkozó maximális tűréshatárnál nagyobb értékkel nem kerülnek túllépésre.

41. § (1) A környezetvédelemért felelős miniszter a 40. § szerinti légszennyezettségi határértékektől való eltérés iránti igényt, és az igazolásának alapjául szolgáló dokumentumokat megküldi a Bizottság részére.

(2) A Bizottság javaslata esetén új levegőminőségi terv készítése vagy annak módosítása szükséges.

(3) A légszennyezettségi határértékektől való eltérés az agglomerációban és zónában abban az esetben alkalmazható, ha az eltérés iránti igény megküldését követő 9 hónapon belül a Bizottság nem emel kifogást, illetve a javaslata alapján elkészített vagy módosított levegőminőségi tervet elfogadja.

(4) A környezetvédelemért felelős miniszter a (3) bekezdés szerint jóváhagyott légszennyezettségi határértékektől való eltérést a minisztérium honlapján közzéteszi.

42. § E rendelet hatálybalépésekor adatszolgáltatásra köteles légszennyező forrás esetében a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentést első alkalommal 2011. március 31-ig, az éves levegőtisztaság-védelmi jelentést 2012. március 31-ig kell megtenni.

25. Jogharmonizációs záradék

43. § Ez a rendelet

a) a levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről szóló 2004. december 15-i 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

b) a környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c) az ipari létesítmények által okozott levegőszennyezés elleni küzdelemről szóló 1984. június 28-i a 84/360/EGK tanácsi irányelv 2. cikke (1) és (2) bekezdésének, 3., 4. és 5. cikkének,

d) a szerves oldószerek egyes tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról szóló 1999. március 11-i 1999/13/EK tanácsi irányelv 6. cikke (3) bekezdésének, 11. cikke (1) és (2) bekezdésének,

e) a hulladékok égetéséről szóló 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlament és tanács irányelv 15., 19. és 21. cikkének,

f) a nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanács irányelv 4. cikke (1), (2), (3) és (6) bekezdésének, 15. és 16. cikkének,

g) az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló 2001. október 23-i 2001/81/EK európai parlament és tanács irányelv 8. cikke (1) és (2) bekezdésének,

h) a környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének,

i) az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke,

j) a tagállamokban a környezeti levegőszennyezés mérését végző hálózatok és egyedi állomások által szolgáltatott információ és adatok kölcsönös cseréjének létrehozásáról szóló 1997. január 27-i 97/101/EK tanács határozatnak,

k) a veszélyes hulladékégetésről szóló 94/67/EEK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatos kérdőívről szóló 1998. február 25-i 98/184/EK bizottsági határozatnak,

l) a környezeti levegő egyes szennyező anyagainak határértékeivel kapcsolatban a 96/62/EK tanácsi irányelv szerint előírt tervekre vagy programokra vonatkozó információ benyújtását szabályozó rendelkezések megállapításáról szóló 2004. február 20-i 2004/224/EK bizottsági határozatnak,

m) a környezeti levegő minőségének a 96/62/EK és az 1999/30/EK tanácsi irányelvvel, valamint a 2000/69/EK és a 2002/3/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő vizsgálatára vonatkozó éves jelentéshez használandó kérdőív meghatározásáról szóló 2004. április 29-i 2004/461/EK bizottsági határozatnak, és

n) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és -szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK Tanácsi irányelv módosításáról szóló 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikkének

való megfelelést szolgálja.

26. Módosító rendelkezések

44. § A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 31. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közút kezelője új autópálya, autóút, egy- és kétszámjegyű országos közút esetén a hozzájárulást megtagadja, ha a kérelem a levegő védelméről szóló jogszabályban felsorolt építményeknek, az ott meghatározott távolságon belüli elhelyezésére irányul.”

27. Hatályon kívül helyező rendelkezések

45. § Hatályát veszti

a) a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet,

b) az ózonréteget lebontó anyagokkal és egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokkal kapcsolatos tevékenységekről szóló 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet 22. § (3) és (4) bekezdése,

c) a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 32/A. § (3) bekezdése, és

d) az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 2. számú mellékletének 4.1. LEVEGŐTISZTASÁGVÉDELEM pontja.

1. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A levegőminőségi terv tartalmi követelményei

1.    A határértéket meghaladó légszennyezettség helyének meghatározása:

1.1.    zóna,

1.2.    város (térkép),

1.3.    a szennyezettséget megállapító mérőállomás vagy az időszakos mérések helye (térkép, földrajzi koordináták).

2.    Általános jellemzők:

2.1.    a zóna típusa,

2.2.    a terhelt terület nagysága (km2) és a szennyezésnek kitett lakosság becsült száma,

2.3.    meteorológiai jellemzők,

2.4.    a topográfiára vonatkozó adatok, a földfelszín jellemzői,

2.5.    a zónában lévő védendő objektumok típusa, egyéb jellemzői.

3.    Az intézkedések végrehajtásáért felelős állami szervezet neve és címe, illetve az intézkedés végrehajtását önként vállaló helyi önkormányzat neve és címe.

4.    A szennyezettség jellemzői és értékelése:

4.1.    az előző évek levegőminőségi jellemzői (a beavatkozásokat megelőzően),

4.2.    a program során mért levegőminőségi jellemzők,

4.3.    a levegőminőség értékelésének módszerei.

5.    A légszennyezettség oka:

5.1.    a szennyezést okozó fő kibocsátó források, tevékenységek jegyzéke (térkép),

5.2.    a kibocsátások összes mennyisége (tonna/év),

5.3.    a más zónákból származó, a légszennyezettségi állapotot befolyásoló kibocsátások jellemzői.

6.    A helyzet elemzése:

6.1.    a túllépésért felelős tényezők (pl. közlekedés, beleértve a határokon átnyúló közlekedést is; másodlagos szennyezőanyagok keletkezése a légkörben; transzmisszió, beleértve az országhatáron átterjedő légszennyezést, képződés) jellemzői,

6.2.    a levegőminőség javítására irányuló lehetséges intézkedések felsorolása.

7.    A javításra irányuló azon intézkedések és programok bemutatása, amelyeket a levegőminőségi terv készítése előtt végrehajtottak:

7.1.    helyi, regionális, országos, nemzetközi intézkedések,

7.2.    ezen intézkedések megfigyelt hatásai.

8.    A légszennyezettség csökkentése érdekében szükséges azon intézkedések és programok részletei, amelyeket e rendelet hatálybalépését követően fogadtak el:

8.1.    a programban lefektetett összes intézkedés felsorolása és leírása,

8.2.    a végrehajtás ütemterve,

8.3.    a légszennyezettség tervezett javulása eléréséhez várhatóan szükséges idő becslése.

9.    A javításra irányuló, tervezett intézkedések és programok valószínűsíthető költségei és forrásai.

10.    A hosszú távon tervezett intézkedések és programok részletei.

11.    Az ezen mellékletben kért információk kiegészítéséhez felhasznált publikációk, dokumentumok, munkák jegyzéke.

12.    A következő jogszabályok végrehajtására vonatkozó kiegészítő információ:

12.1.    A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló, és a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló jogszabály;

12.2.    A motorbenzinek tárolásakor, töltésekor, szállításakor és áttöltésekor keletkező szénhidrogén-emisszió korlátozásáról szóló jogszabály;

12.3.    a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló jogszabály;

12.4.    a nem közúti mozgó gépekbe építendő belső égésű motorok gáznemű és részecskékből álló szennyezőanyag-kibocsátásának korlátozásáról szóló jogszabály;

12.5.    a gépjármű hajtóanyagok minőségi követelményeiről szóló jogszabály;

12.6.    az egyes tevékenységek és berendezések illékony szerves vegyület kibocsátásának korlátozásáról szóló jogszabály;

12.7.    az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmának csökkentéséről szóló jogszabály;

12.8.    a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály;

12.9.    az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló jogszabály;

12.10.    az egyes légszennyezőanyagok összkibocsátási határértékeiről szóló jogszabály;

12.11.    az egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek szerves oldószer tartalmának szabályozásáról szóló jogszabály;

12.12.    az egyes folyékony tüzelő- és fűtőanyagok kéntartalmának csökkentéséről szóló jogszabály;

12.13.    a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló, a távhőszolgáltatásról szóló törvény végrehajtásáról szóló, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló jogszabály.

13.    A levegőszennyezés csökkentését célzó alábbi intézkedések megnevezés:

13.1.    a helyhez kötött forrásokból származó kibocsátás csökkentése azáltal, hogy a szennyező anyagot kibocsátó, kis és közepes méretű helyhez kötött tüzelőberendezéseket (ideértve a biomassza eltüzelésére szolgálókat is) kibocsátáscsökkentő berendezéssel látják el, vagy pedig kicserélik azokat;

13.2.    a járművekből származó kibocsátások csökkentése a járművek kibocsátáscsökkentő berendezéssel való felszerelése révén. Az átvétel felgyorsítása érdekében meg kell vizsgálni gazdasági ösztönzők alkalmazását;

13.3.    a környezetbarát közbeszerzésről szóló kézikönyvvel összhangban a közúti járműveknek, tüzelő- és üzemanyagoknak, valamint égető berendezéseknek a hatóságok által történő, a kibocsátás csökkentését célzó közbeszerzése, ideértve az alábbiak beszerzését:

13.3.1.    új járművek, ideértve az alacsony károsanyag-kibocsátású járműveket,

13.3.2.    tisztább járművek a közlekedési szolgáltatásokban,

13.3.3.    alacsony kibocsátású helyhez kötött tüzelőberendezések,

13.3.4.    alacsony kibocsátású tüzelőanyagok a helyhez kötött és a mozgó források számára;

13.4.    a közlekedésből eredő kibocsátásoknak a forgalom megtervezésén és irányításán keresztül történő korlátozására irányuló intézkedések (többek között közlekedési dugódíj, differenciált parkolási díj vagy egyéb gazdasági ösztönzők; „alacsony kibocsátási zóna” létrehozása);

13.5.    kevésbé szennyező közlekedési módok felé történő elmozdulásra ösztönző intézkedések;

13.6.    alacsony kibocsátású tüzelőanyagok használatának biztosítása a kis-, közepes- és nagyléptékű helyhez kötött forrásoknál, valamint a mozgó forrásoknál;

13.7.    a levegőszennyezésnek a 2008/1/EK irányelvben meghatározott engedélyezési rendszeren, a 2001/80/EK irányelvben meghatározott nemzeti terveken, valamint gazdasági eszközök – például adók, díjak vagy kibocsátás-kereskedelem – alkalmazásán keresztül történő csökkentésére irányuló intézkedések;

13.8.    adott esetben a gyermekek és más érzékeny népességcsoportok egészségének védelmére irányuló intézkedések.

2. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A füstköd-riadó terv készítésének feltételei és tartalmi követelményei

1.    Füstköd-riadó tervet kell készíteni:

1.1.    minden 200 ezer főt elérő népességszámú városban;

1.2.    minden olyan településen, amelynek belterületén (belterületének egyes részein) valamely légszennyezőanyag koncentrációja

1.2.1.    a hosszú időtartamú egészségügyi határértéket, vagy

1.2.2.    a rövid időtartamú (60 perces, 24 órás) egészségügyi határértéket legalább két mérőponton az esetek 30%-ában meghaladja;

1.3.    minden olyan településen, ahol a riasztási küszöbértékek túllépésének veszélye fennáll.

2.    A füstköd-riadó terv tartalmazza:

2.1.    szmoghelyzet megelőzésére irányuló intézkedéseket (készültségi fokozat);

2.2.    a tájékoztatási és riasztási küszöbértékeket;

2.3.    a füstköd-riadó terv által érintett területek határait;

2.4.    a szmoghelyzet megállapításának módját és eszközrendszerét;

2.5.    a szmoghelyzetet észlelő, megállapító szervezetet(eket) és feladatait;

2.6.    a jelzés, értesítés szervezetét, feladatait és rendjét, a folyamatos ügyeleti szolgálat megszervezését;

2.7.    a füstköd-riadó elrendelésére, illetőleg megszüntetésére feljogosított tisztségviselők megjelölését (név, cím, telefon stb.), feladatait;

2.8.    a füstköd-riadó elrendelésének módját;

2.9.    a füstköd-riadó terv végrehajtásában érintettek felsorolását, feladatait és értesítésének (bevonásának) rendjét;

2.10.    a település és térség lakosságának, intézményeinek és üzemeinek folyamatos tájékoztatását, értesítését;

2.11.    a bevezetendő, megelőző és korlátozó intézkedéseket;

2.12.    a helyhez kötött forrásokat;

2.13.    a mozgó források működésének szabályozását, korlátozását és azok elrendelésére jogosultakat és az elrendelés módját;

2.14.    a bevezetett korlátozó intézkedések végrehajtásának ellenőrzési módját és végrehajtásának rendjét;

2.15.    a közfeladatok ellátásának rendjét.

3.    Amennyiben a szmoghelyzet a felszín közeli ózon vagy a PM10 szennyezettségének megnövekedése miatt következhet be, és figyelembe véve a nemzeti földrajzi, meteorológiai és gazdasági feltételeket a kockázat, valamint az ilyen túllépés időtartamának vagy súlyosságának csökkentésére nincs lehetőség, a füstköd-riadó tervnek csak az 2.1–2.10. pontok szerinti tartalmi követelménynek kell megfelelnie.

3. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A) A füstköd-riadó terv végrehajtása

1.    A tájékoztatási vagy riasztási fokozat elrendeléséhez szükséges feltételek

1.1.    A füstköd-riadó tájékoztatási vagy riasztási fokozatát legalább két (a főváros esetén három) folyamatosan működő automatikus mérőállomás adatai alapján kell bejelenteni.

1.2.    A füstköd-riadó tájékoztatási vagy riasztási fokozata elrendelhető egy mérőállomás mérése alapján is, ha a településen csak egy mérőállomás működik, és az országos szennyezettségi helyzet alapján valószínűsíthető, hogy a mért szennyezettség nem lokális.

2.    A füstköd-riadó terv végrehajtása során különösen a következő feladatokat kell végrehajtani:

2.1.    a tájékoztatási küszöbérték túllépését követően egy órán belül, PM10 esetén 5 órán belül tájékoztatni kell a lakosságot és az intézményeket;

2.2.    a szmoghelyzetről folyamatosan tájékoztatni kell a lakosságot és az intézményeket;

2.3.    a riasztási küszöbérték túllépését követő két órán belül, PM10 esetén 8 órán belül be kell jelenteni a szmogriadó riasztási fokozatát. PM10 esetén a bejelentés lehetőségéről előző nap legkésőbb 18 óráig a lakosságot és az intézményeket tájékoztatni kell, amely tájékoztatásnak ki kell terjednie a szmogriadó tervben foglalt korlátozások bevezetésének várható időpontjára, illetve a várható korlátozásokra. A bejelentést a Magyar Távirati Irodán keresztül és a helyben szokásos, a szmogriadó tervben meghatározott módon kell megtenni;

2.4.    a riasztási fokozat és a riasztási fokozatban hozott intézkedések megszüntethetők, ha a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló jogszabályban meghatározott légszennyező anyag (kivéve ózon) koncentrációja valamennyi folyamatosan működő automata mérőállomáson 3 egymást követő egyórás átlagában, illetve PM10 esetében egy nap 24 órás átlagában nem lépi túl a riasztási küszöbérték számszerű értékét és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon nem várható a levegőminőség romlása. Ózon esetében a riasztási fokozat megszüntethetőségének feltétele, hogy a megszüntetés előtti 36 óra alatt az ózon koncentráció egyik folyamatosan működő automata mérőállomáson sem lépi túl a riasztási küszöbértéket.

B) A füstköd-riadó riasztási fokozatában elrendelhető intézkedések

1.    A szmoghelyzet megszüntetésének elősegítése céljából riasztási fokozatban a következő intézkedések bevezetését kell mérlegelni az aktuális helyzet jellege, súlyossága szerint, az érintett légszennyező anyagok forrásait figyelembe véve, a helyi viszonyokhoz történő adaptálással. Amennyiben a riasztási küszöbértéket egyidejűleg több szennyezőanyag koncentrációja is túllépi, az intézkedések együttesen is bevezethetők.

2.    Kén-dioxid (SO2) szennyezettség esetén:

A kén-dioxidot kibocsátó, helyhez kötött légszennyező források üzemeltetőinek tevékenységük mérséklésére történő felszólítása, illetve tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére történő kötelezés. A lakosság és a közintézmények (az egészségügyi, szociális és nevelési-oktatási intézmények, valamint bölcsődék kivételével) felszólítása a település egész területén a szilárd és olajtüzelésű fűtőberendezés használatának mérséklésére, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával. Az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalmának elrendelése.

3.    Nitrogén-dioxid (NO2) szennyezettség esetén:

A település teljes közigazgatási területén a helyhez kötött, nitrogén-dioxidot kibocsátó források üzemeltetőit tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére történő kötelezés. A lakosság és a közintézmények (az egészségügyi, szociális és nevelési-oktatási intézmények, valamint bölcsődék kivételével) felszólítása a település egész területén a NO2 kibocsátást okozó tüzelőanyagú fűtőberendezések használatának mérséklésére, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával. A 7. pont szerint közlekedést érintő intézkedéseket bevezetése. Az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalmának elrendelése.

4.    Szén-monoxid (CO) szennyezettség esetén:

A település teljes közigazgatási területén a helyhez kötött, szénhidrogéneket kibocsátó források üzemeltetőinek tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére történő kötelezése. A lakosság és a közintézmények (az egészségügyi, szociális és nevelési-oktatási intézmények, valamint bölcsődék kivételével) felszólítása a település egész területén a légszennyező anyag kibocsátással járó fűtőberendezések használatának mérséklésére, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával. A 7. pont szerint közlekedést érintő intézkedéseket bevezetése. Az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalmának elrendelése.

5.    PM10 szennyezettség esetén:

A szálló port kibocsátó, helyhez kötött légszennyező források üzemeltetőinek tevékenységük mérséklésére történő felszólítása, vagy tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére való kötelezése. A porkibocsátással járó tevékenységek (építkezési munkálatok, építési anyagok szállítása stb.) felfüggesztése. A lakosság és a közintézmények (az egészségügyi, szociális és oktatási intézmények, valamint óvodák és bölcsődék kivételével) felszólítása a település egész területén a szilárd és olajtüzelésű fűtőberendezés használatának mérséklésére, a szmoghelyzet súlyosságától függően az állandó tartózkodásra szolgáló helyiségek hőmérsékletének megfelelő hőfokra történő maximalizálásával. A 7. pont szerint közlekedést érintő intézkedések bevezetése. Megfelelő helyzetben a közterületek vízzel történő tisztításának elrendelése. Az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalmának elrendelése.

6.    Ózon (O3) szennyezettség esetén:

A település teljes közigazgatási területén a helyhez kötött, nitrogén-dioxidot és/vagy szénhidrogéneket kibocsátó források üzemeltetőinek tevékenységük (különböző fokú) korlátozására vagy felfüggesztésére történő kötelezése. A lakosság és a közintézmények felszólítása a (főként szerves oldószer felhasználása miatt) szénhidrogének kibocsátásával járó tevékenységek (pl. festés, mázolás, bitumenolvasztás stb.) megszüntetésére. A 7. pont szerinti közlekedést érintő intézkedések bevezetése. Az avar és kerti hulladék nyílt téri égetési tilalmának bevezetése.

7.    Közlekedést érintő intézkedések:

7.1.    átmenő forgalom korlátozása, illetve kitiltása, az elkerülő útvonal(ak) kijelölése;

7.2.    általános (környezetvédelmi) sebességkorlátozás ideiglenes bevezetése;

7.3.    a gépjárműforgalom korlátozása a megkülönböztető jelzést használó egészségügyi és rendvédelmi szervek gépjárművei, továbbá az ügyeletet ellátó orvosok, háziorvosok, házigyermekorvosok, a betegszállítók és a bentlakásos szociális intézmények működésének érdekében sürgős szállítási fe1adatokat ellat6k gépjárművei kivételével;

7.3.1.    a gépjárműforgalom korlátozása a gépjárművek környezetvédelmi besorolása alapján, figyelembe véve, hogy szálló por szennyezettség esetén a dízel, ózonszennyezettség esetén a benzin üzemű gépjárművek fokozottabb korlátozása indokolt, illetve a legszennyezőbb gépjárművek használatának megtiltása;

7.3.2.    a gépjárműhasználat további korlátozása például a rendszám páros-páratlan besorolása szerint, a 22 órától 6 óráig tartó időszak kivételével;

7.5.    a tömegközlekedés és a nem motorizált közlekedés használatának előnyben részesítésére történő felszólítás;

7.6.    a parkolási lehetőségek időleges bővítése;

7.7.    a gépjárművek indokolatlan – álló helyzetben történő – alapjárati üzemeltetésének lehetőség szerinti mérséklésére történő felszólítás.

4. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A levegőtisztaság-védelmi alapbejelentés adattartalma

(LAL lap)

1.    Az adatszolgáltató adatai

1.1.    KÜJ

1.2.    Rövid név

1.3.    Teljes név

1.4.    Település neve

1.5.    Cím

1.6.    Adatszolgáltatásért felelős neve

1.7.    Statisztikai törzsszám

2.    Telephely adatok

2.1.    A telephely összes helyrajzi száma

2.2.    Egy konkrét helyrajzi szám

2.3.    Telephely jellemző tevékenysége (TEÁOR szerint)

2.4.    Az alkalmazottak száma (fő)

2.5.    Összterület (m2)

2.6.    Burkolatlan felület (m2)

2.7.    Ügyintéző adatai (Név, beosztás, telefon, fax, e-mail)

3.    Technológia adatai

3.1.    A technológia azonosítója

3.2.    A technológia megnevezése

3.3.    A technológia típusa

3.4.    A technológia besorolása TEÁOR szerint

3.5.    A technológia nemzetközi besorolása

3.6.    A technológia besorolása határértékhez

3.7.    A technológia minősítése

3.8.    A technológia mértékadó teljesítménye

3.9.    Van-e leválasztó berendezés?

3.10.    Van-e folyamatos mérőműszer?

3.11.    Légszennyező anyagok képződését, kibocsátását csökkentő eljárások

4.    Forrás adatlap

4.1.    A forrás típusa

4.2.    A forrás sorszáma

4.3.    A forrás megnevezése

4.4.    A forrás magassága (m)

4.5.    A forrás kibocsátó felülete (m2)

5.    Berendezés adatai

5.1.    A berendezés azonosítója

5.2.    A berendezés megnevezése

5.3.    Teljesítmény

5.4.    Mértékegység

5.5.    Üzembe helyezés, utolsó nagyjavítás éve

5.6.    A berendezés típusa

5.7.    Tüzelőanyag fajtája

5.8.    Tüzelőanyagok típusa(i)

6.    Kibocsátási adatok

6.1.    Forrásazonosító

6.2.    Szennyező anyag kódja

6.3.    Szennyező anyag megnevezése

6.4.    Tömegáram (kg/h)

7.    Technológiákhoz tartozó források és berendezések

7.1.    Technológia azonosítója

7.2.    Technológia megnevezése

7.3.    Forrás azonosítója

7.4.    Forrás megnevezése

7.5.    Berendezés azonosítója

7.6.    Berendezés megnevezése

8.    Technológiához tartozó leválasztó berendezés adatai

8.1.    Szennyező anyag azonosítója

8.2.    Anyag megnevezése

8.3.    Leválasztás hatásfoka (%)

8.4.    Kibocsátási koncentráció (mg/Nm3)

9.    Technológiához, pontforráshoz tartozó folyamatos mérőberendezés adatai

9.1.    Mérőberendezés gyártója

9.2.    Típusa

9.3.    Gyári száma

9.4.    Mért szennyezőanyag és mérési tartomány

9.5.    Működési elv

9.6.    Mérés módja

5. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A légszennyező pontforrás és diffúz forrás engedélyezéséhez szükséges kérelem tartalmi követelményei

1. a létesítmény, illetve technológia telepítési helyének jellemzői,

2. helyszínrajz a légszennyező források bejelölésével,

3. a tervezett tevékenység leírása, az épület, építmény, berendezés (a továbbiakban együttesen: létesítmény) légszennyező forrásainál alkalmazott technológia ismertetése,

4. a létesítményben, illetve a technológiában felhasznált nyersanyagok, segédanyagok és egyéb adalékanyagok, valamint az energiahordozók minőségi jellemzői és mennyiségi adatai,

5. a létesítményben, illetve a technológiában termelt energia, késztermékek minőségi jellemzői és mennyiségi adatai,

6. a létesítmény, illetve technológia légszennyező forrásai,

7. a létesítmény, illetve technológia várható kibocsátásai a környezeti elemekbe, a kibocsátások mennyiségi és minőségi jellemzői, a környezetre gyakorolt lényeges hatások,

8. a kibocsátások megelőzését, vagy ahol ez nem lehetséges, mérséklését szolgáló technológiai eljárások és egyéb műszaki megoldások,

9. ahol szükséges, a létesítményben, illetve a technológiában a hulladékok keletkezését megelőző, vagy csökkentő tervezett intézkedések,

10. további intézkedések, amelyek az energiahatékonyságot, a biztonságot, a szennyezések megelőzését szolgálják,

11. a kibocsátások folyamatos ellenőrzését biztosító intézkedések,

12. annak bemutatása, hogy az alkalmazott technológia, termelési eljárás megfelel az elérhető legjobb technikának,

13. a hatásterület lehatárolása,

14. az 1–12. pontokban részletezettek közérthető összefoglalása.

6. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

Az engedélyben kötelezően meghatározandó levegővédelmi követelmények

1. pontforrás esetén az elérhető legjobb technika alapján meghatározott egyedi kibocsátási határérték,

2. a betartandó műszaki előírások, és az üzemeltetés egyéb feltételei, amelyeket az elérhető legjobb technika alapján kell meghatározni,

3. azok a betartandó feltételek, előírások, amelyek a levegőterhelés minimalizálásához, vagy a légszennyezés megelőzéséhez, a kibocsátási határértékek, és a légszennyezettségi határértékek betartásához szükségesek,

4. azok a betartandó feltételek, amelyek a nagy távolságú terjedés minimalizálásához, az országhatáron való átterjedés megelőzéséhez, és a környezet egészének magas szintű védelme érdekében szükségesek,

5. a tevékenység figyelemmel kíséréséhez szükséges monitorozási követelmények, meghatározva a mérési módszert és gyakoriságot, az értékelési módszert, valamint a hatóságok részére történő kötelező adatszolgáltatás módját és tartalmát,

6. a rendeltetésszerű üzemeltetéstől eltérő üzemi állapotok (pl. indítás, azonnali leállítás, üzemzavar és a tevékenység megszüntetése) esetén betartandó követelmények,

7. azok az intézkedések, amelyek a rendkívüli, váratlan légszennyezés megelőzéséhez, illetve annak bekövetkezése esetén, elhárításához szükségesek.

7. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A levegőtisztaság-védelmi éves jelentés adattartalma

(LM lap)

1.    Az adatszolgáltató adatai

1.1.    KÜJ

1.2.    Rövid név

1.3.    Teljes név

1.4.    Település neve

1.5.    Cím

1.6.    Adatszolgáltatásért felelős neve

1.7.    Statisztikai törzsszám

2.    Technológia ellenőrző adatai

2.1.    Technológia üzemideje

2.2.    Anyag azonosító

2.3.    Megnevezés

2.4.    Mennyiség

3.    Technológia ellenőrző adati folyamatos mérés esetére

3.1.    Technológia üzemideje (üzemóra/hó)

3.2.    Anyagazonosító

3.3.    Mennyiség

4.    Anyagfelhasználási és termelési adatlap

4.1.    Technológia azonosító

4.2.    Azonosító adat (tüzelőanyag lista, EWC-kód, VOC-lista, vagy nemzetközi besorolási lista)

4.3.    Megnevezés

4.4.    Mennyiség

5.    Tüzelőanyag felhasználási adatok

5.1.    Berendezés üzemideje

5.2.    Tüzelőanyag. kód

5.3.    Tüzelőanyag megnevezés

5.4.    Felhasznált mennyiség

5.5.    Fűtőérték

6.    Tüzelőanyag felhasználás adatok folyamatos mérés esetén

6.1.    Berendezés üzemideje

6.2.    Tüzelőanyag megnevezése

6.3.    Felhasznált mennyiség

6.4.    Fűtőérték

7.    Tüzelőanyagok minőségi adatai

7.1.    Tüzelőanyag kód

7.2.    Tüzelőanyag megnevezése

7.3.    Karbon tartalom

7.4.    Éghető kén tartalom

7.5.    Hamutartalom

7.6.    Összes toxikus elem tartalom

7.7.    Összes halogén tartalom

8.    Pontforrás üzemelési adatai

8.1.    Forrás üzemideje (óra)

8.2.    Füstgáz/véggáz átl. térfogatárama (Nm3/h)

8.3.    Füstgáz/véggáz átl.

O2 tartalma (térfogat%)

8.4.    Füstgáz/véggáz átl.

hőmérséklete (K)

9.    Pontforrás kibocsátási adatlap

9.1.    Szennyező anyag azonosító

9.2.    Megnevezés

9.3.    Átlagos koncentráció (mg/Nm3), (ng/Nm3), g/Nm3)

10.    Diffúz forrás adatok

10.1.    Szennyező anyag azonosító

10.2.    Szennyező anyag megnevezése

10.3.    Levegőterhelés időtartama (h/év)

10.4.    Igénybe vett terület, vagy felület (m2)

11.    VOC adatok

11.1.    Szennyező anyag azonosító

11.2.    Szennyező anyag megnevezése

11.3.    Az oldószerek folyamatba bevitt és folyamatból kilépő mennyiségei a 10/2001. (IV. 19.) KöM rendelet 3. melléklete alapján

12.    Leválasztott anyagok adatai

12.1.    Szennyező anyag azonosító

12.2.    Szennyező anyag megnevezése

12.3.    Leválasztott összes anyag mennyisége

12.4.    Telephelyen technológiába visszaforgatott anyag

12.5.    Értékesített, vagy telephelyen kívül hasznosított anyag

12.6.    Hulladékként lerakott, vagy másként ártalmatlanított anyag (telephelyen belül, illetve kívül)

13.    Diffúz forrás (E-PRTR) adatok

13.1.    Szennyező anyag azonosító,

13.2.    Szennyező anyag megnevezés

13.3.    Kibocsátás (kg/év)

13.4.    Az adatmeghatározás módja

13.5.    Használt elemzési módszer

14.    Rendkívüli szennyezés kibocsátási adatok (E-PRTR)

14.1.    Szennyező anyag azonosító

14.2.    Szennyező anyag megnevezés

14.3.    Kibocsátott mennyiség (kg)

14.4.    Az adatmeghatározás módszere

14.5.    Használt elemzési/számítási módszer

8. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A környezetvédelemért felelős miniszternek az Európai Bizottság számára történő adatszolgáltatási, értesítési és jelentéstételi kötelezettségét meghatározó uniós jogi aktusok

a) A környezeti levegő minőségéről és a Tisztább levegőt Európának elnevezésű programról szóló 2008. május 21-i 2008/50/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikkének (5) bekezdése, 11. cikkének (2) bekezdése, 19. cikke, 20. cikkének (1) és (2) bekezdése, 21. cikkének (2) és (3) bekezdése, 22. cikkének (4) bekezdése, 23. cikkének (1) bekezdése, 27. cikke;

b) A levegőben található arzénről, kadmiumról, higanyról, nikkelről és policiklusos aromás szénhidrogénekről szóló 2004. december 15-i 2004/107/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (14) bekezdése, 5. cikkének (1)–(2) bekezdése;

c) A 1991. december 23-i 91/692/EGK tanácsi irányelvvel módosított az ipari létesítmények által okozott levegőszennyezés elleni küzdelemről szóló 1984. június 28-i a 84/360/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének (1) és (2) bekezdése, 3., 4., és 5. cikke;

d) A szerves oldószerek egyes tevékenységeknél és berendezésekben történő felhasználása során keletkező illékony szerves vegyületek kibocsátásának korlátozásáról szóló 1999. március 11-i 1999/13/EK tanácsi irányelv 6. cikkének (3) bekezdése, 11. cikkének (1) és (2) bekezdése;

e) A hulladékok égetéséről szóló 2000. december 4-i 2000/76/EK európai parlament és tanács irányelv 15., 19. és 21. cikke;

f) A nagy tüzelőberendezésekből származó egyes szennyező anyagok levegőbe történő kibocsátásának korlátozásáról szóló 2001. október 23-i 2001/80/EK európai parlamenti és tanács irányelv 4. cikkének (1), (2), (3) és (6) bekezdése, 15. és 16. cikke;

g) Az egyes légköri szennyezők nemzeti kibocsátási határértékeiről szóló 2001. október 23-i 2001/81/EK európai parlament és tanács irányelv 8. cikkének (1) és (2) bekezdése;

h) A környezettel kapcsolatos egyes tervek és programok kidolgozásánál a nyilvánosság részvételéről, valamint a nyilvánosság részvétele és az igazságszolgáltatáshoz való jog tekintetében a 85/337/EGK és a 96/61/EK tanácsi irányelv módosításáról szóló 2003. május 26-i 2003/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikke;

i) Az ózonréteget lebontó anyagokról szóló 2009. szeptember 16-i 1005/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke;

j) A tagállamokban a környezeti levegőszennyezés mérését végző hálózatok és egyedi állomások által szolgáltatott információ és adatok kölcsönös cseréjének létrehozásáról szóló 1997. január 27-i 97/101/EK tanács határozat;

k) A veszélyes hulladékégetésről szóló 94/67/EEK tanácsi irányelv végrehajtásával kapcsolatos kérdőívről szóló 1998. február 25-i 98/184/EK bizottsági határozat;

l) A környezeti levegő egyes szennyező anyagainak határértékeivel kapcsolatban a 96/62/EK tanácsi irányelv szerint előírt tervekre vagy programokra vonatkozó információ benyújtását szabályozó rendelkezések megállapításáról szóló 2004. február 20-i 2004/224/EK bizottsági határozat;

m) A környezeti levegő minőségének a 96/62/EK és az 1999/30/EK tanácsi irányelvvel, valamint a 2000/69/EK és a 2002/3/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel összhangban történő vizsgálatára vonatkozó éves jelentéshez használandó kérdőív meghatározásáról szóló 2004. április 29-i 2004/461/EK bizottsági határozat;

n) az Európai Szennyezőanyag-kibocsátási és –szállítási Nyilvántartás létrehozásáról, valamint a 91/689/EGK és a 96/61/EK Tanácsi irányelv módosításáról szóló 2006. január 18-i 166/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikke.

9. melléklet a 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A levegővédelmi követelmények megsértéséhez kapcsolódó levegőtisztaság-védelmi bírságok mértéke

 

A

B

1.

Engedélyköteles légszennyező pont- és diffúz forrás engedély nélküli üzemeltetése, légszennyező forrásonként;

1 000 000 Ft

2.

Engedélyköteles légszennyező pont- és diffúz forrás engedélytől eltérő üzemeltetése, légszennyező forrásonként;

1 000 000 Ft

3.

Engedélyköteles légszennyező pont- és diffúz forrás engedélytől eltérő üzemeltetése a hatóság jogszerű magatartásra való felhívását követően, légszennyező forrásonként;

100 000 Ft/nap

4.

Az engedélyezéshez szükséges adatokban bekövetkezett változás be nem jelentése;

200 000 Ft

5.

A bejelentésre kötelezett diffúz forrás bejelentésének elmulasztása;

200 000 Ft

6.

A levegőterhelést befolyásoló technológiai vagy tisztító berendezéseik nem az üzemeltetési vagy működési engedélyben, alkalmassági bizonyítványban (gépkönyv, minősítési dokumentumok) foglaltak vagy az előírások szerinti üzemeltetetése;

500 000 Ft

7.

Az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezés füstgáz-kéntelenítő berendezésének kén-dioxid kibocsátási határértéket meghaladó kibocsátása esetén évente az első 10 nap időtartamára;

15 Ft/kg SO2

8.

Az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezés füstgáz-kéntelenítő berendezésének kén-dioxid kibocsátási határértéket meghaladó kibocsátása esetén a 10. napon túli időtartamára;

30 Ft/kg SO2

9.

Az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezés megengedett éves összkibocsátásának túllépése esetén

60 Ft/kg SO2

10.

Az 50 MWth és annál nagyobb névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezés megengedett éves összkibocsátásának túllépése esetén

60 Ft/kg NOx

11.

A légszennyező forrás kibocsátásának ellenőrző vizsgálatának (folyamatos, időszakos mérések) el nem végzése, illetve a hatóság által elrendelt vizsgálatok feltételeinek nem biztosítása, vagy a hatósági határozatban előírt mérési kötelezettségek nem teljesítése;

500 000 Ft

12.

A füstköd-riadó tervben előírt kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítése (gazdasági tevékenységet folytató nem természetes személy esetében)

500 000 Ft

13.

A füstköd-riadó tervben előírt kötelezettség nem, vagy nem megfelelő teljesítése (gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy esetében)

100 000 Ft

14.

A környezetvédelmi hatóság által jóváhagyott intézkedési tervben szereplő határidő be nem tartása;

500 000 Ft

15.

A diffúz légszennyező források nem az előírásoknak megfelelő működtetése, felületének kezelése;

10 000 Ft/m2

16.

Az ingatlan tulajdonosa, kezelője, illetőleg használója, a közterületek tisztaságáért, porzás mentesítéséért felelős nem teljesíti rendszeres karbantartási és tisztántartási kötelezettségét;

100 000 Ft

17.

Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül háztartási tüzelőberendezésben történő égetése;

300 000 Ft

18.

Bármely anyag a jogszabályi előírásokat megszegve, illetve engedély nélkül a nyílt téren történő égetése;

100 000 Ft

19.

Vonalas létesítmény mentén növényzet, lábon álló növényzet, tarló, vagy növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék égetése;

500 000 Ft

20.

A hulladék- és anyagtároló vagy hulladék öngyulladását, meggyulladását nem akadályozza meg, illetve az eloltásról nem gondoskodik (10 m3 feletti mennyiség esetén);

500 000 Ft

21.

A hulladék- és anyagtároló vagy hulladék öngyulladásának, meggyulladásának meg nem akadályozása, illetve az eloltásról való nem gondoskodás (legfeljebb 10 m3 mennyiség esetén);

100 000 Ft

22.

Szállítással gazdasági tevékenység keretében diffúz légszennyezés okozása;

200 000 Ft

23.

Szállítással nem gazdasági tevékenység keretében diffúz légszennyezés okozása;

50 000 Ft

24.

A tárolt vagy leválasztott anyagok nem megfelelő kezelésével határértéken felüli légszennyezettség okozása;

150 000 Ft

25.

Gazdasági tevékenység keretében végzett, lakosságot zavaró bűzhatást okozó technológia vagy berendezés üzemeltetése;

200 000 Ft

26.

Nem gazdasági tevékenység keretében végzett, lakosságot zavaró bűzhatást okozó tevékenység folytatása, technológia vagy berendezés üzemeltetése;

50 000 Ft

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!