nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról
2012-07-27
2012-09-17
12

288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet

a fővárosi és megyei kormányhivatalokról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § a)–c) és f) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3a) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b)–d) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Illetékességi és hatásköri szabályok

1. §1 (1) A megyei kormányhivatal illetékessége a székhelye szerinti megyére terjed ki. A fővárosi kormányhivatal illetékessége Budapest főváros területére, a Pest Megyei Kormányhivatal illetékességi területe Pest megyére terjed ki.

(2) Kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területét egyes államigazgatási feladatok tekintetében a megyétől (fővárostól) eltérően is megállapíthatja.

(3)2 A nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény 146. § (3) bekezdése alapján az országos nemzetiségi önkormányzat törvényességi felügyeletére a Kormány az országos nemzetiségi önkormányzat székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(4) A fejlesztési tanács működésének törvényességi felügyeletét a fejlesztési tanács székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal gyakorolja.

2. Szakigazgatási szervek

2. §3 (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szervek (a továbbiakban: szakigazgatási szerv):

1. a szociális és gyámhivatal a szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti, és gyámügyi feladatok ellátására,

2. az építésügyi hivatal az állami főépítészi feladatok és az építésfelügyeleti hatósági feladatok ellátására,

3. az igazságügyi szolgálat a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, és áldozatsegítési feladatok ellátására,

4. a növény- és talajvédelmi igazgatóság a növényvédelmi, talajvédelmi, növénytermesztési és növényi termékek esetében élelmiszer-biztonsági hatósági és zöldség-gyümölcs ellenőrzési feladatok ellátására,

5. az erdészeti igazgatóság az erdészeti igazgatási feladatok ellátására,

6. a földművelésügyi igazgatóság a mezőgazdasági igazgatási, vadászati és halászati hatósági feladatok ellátására,

7. élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság az élelmiszer-biztonsági, élelmiszerminőség- ellenőrzési, takarmányellenőrzési élelmiszerlánc-felügyeleti, és állategészségügyi, illetve egyes állattenyésztési és borászati feladatok ellátására,

8. a földhivatal az ingatlanügyi feladatok ellátására,

9. az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv az egészségbiztosítási pénztári feladatok ellátására,

10. a nyugdíjbiztosítási igazgatóság a nyugdíjbiztosítási és a hatáskörébe tartozó más pénzbeli ellátásokkal kapcsolatos feladatok ellátására,

11. a munkaügyi központ a foglalkoztatási, munkaügyi, munkaerőpiaci feladatok ellátására,

12. a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv a munkaügyi ellenőrzési és a munkavédelmi feladatok ellátására,

13. a fogyasztóvédelmi felügyelőség a fogyasztóvédelmi feladatok ellátására,

14. a kulturális örökségvédelmi iroda a kulturális örökségvédelmi feladatok ellátására,

15. a népegészségügyi szakigazgatási szerv a népegészségügyi feladatok ellátására,

16. a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság mérésügyi és műszaki biztonsági feladatok ellátására,

17. a közlekedési felügyelőség a közlekedési hatósági feladatok ellátására,

18.4 a rehabilitációs szakigazgatási szerv a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaival, a rehabilitációval és a hatáskörébe tartozó más ellátásokkal kapcsolatos feladatok ellátására.

(2) Kormányrendelet más területi államigazgatási szervet is a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szerveként határozhat meg.

(3) Amennyiben kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a szakigazgatási szerv illetékessége megegyezik a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességével.

3. §5 A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatának tervezetét a szakigazgatási szerv által ellátott államigazgatási feladat tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező ágazati szakmai irányító miniszter (a továbbiakban: a szakigazgatási szerveket irányító miniszter) részére véleményezés céljából megküldi. A szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményét 7 napon belül megküldi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter részére. Amennyiben a szakigazgatási szerveket irányító miniszter 7 napon belül nem nyilatkozik, azt a tervezettel egyetértő véleménynek kell tekinteni.

3. A fővárosi és megyei kormányhivatal szakmai irányítása

4. §6 (1) A törzshivatal hatáskörébe e kormányrendelet és külön jogszabályok alapján tartozó államigazgatási ügyek tekintetében a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjaiban meghatározott hatásköröket azon központi államigazgatási szerv vezetője gyakorolja, melyet kormányrendelet az adott államigazgatási feladatért felelős központi szervként meghatároz.

(2) A törzshivatal hatáskörébe e kormányrendelet és külön jogszabályok alapján tartozó államigazgatási ügyek tekintetében a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést az (1) bekezdésben meghatározott szakmai irányító szerv vezetője a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter bevonásával folytatja le.

(3)7 A helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszter ellátja a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok és a helyi önkormányzatok társulásai törvényességi felügyeletének a szakmai irányítását, melynek keretében gyakorolja a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g)–h) pontjaiban meghatározott hatásköröket.

(4) A területfejlesztésért felelős miniszter ellátja a fejlesztési tanácsok törvényességi felügyeletének a szakmai irányítását, melynek keretében gyakorolja a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést, és a Ksztv. 2. § (1) bekezdés g)–h) pontjaiban meghatározott hatásköröket.

(5) Az oktatásért felelős miniszter ellátja a közoktatási feladatok szakmai irányítását, ennek keretében gyakorolja a törvényességi és szakszerűségi ellenőrzést, valamint a Ksztv. 2. § (1) bekezdés e)–h) pontjában meghatározott hatásköröket.

(6)8 A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter – a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, valamint a helyi önkormányzatok társulásainak törvényességi felügyelete, a fejlesztési tanácsok törvényességi felügyelete és a közigazgatási hatósági ügyek kivételével – meghatározott ügyben – a szakigazgatási szervet érintő ügyben a szakmai irányító szerv egyidejű tájékoztatása mellett – bejelentésre, illetve kérelemre az illetékességgel rendelkező fővárosi és megyei kormányhivatal helyett másik fővárosi és megyei kormányhivatalt jelölhet ki eljárásra.

5. §9 A kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a fővárosi és megyei kormányhivatalok bevonásával kezdeményezi és ellenőrzi

a) a több ágazatot érintő közigazgatással kapcsolatos kormányzati feladatok végrehajtásának területi összehangolását, valamint

b) a közigazgatás fejlesztésével és korszerűsítésével kapcsolatos kormányzati feladatok területi összehangolását.

6. §10 (1) A szakigazgatási szervek tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Khtv.) 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv vezetőjét a szakigazgatási szerv feladat- és hatáskörét szabályozó külön kormányrendelet határozza meg.

(2) A szakigazgatási szervek tekintetében a Ksztv. 2. § (1) bekezdés h)–i) pontjaiban meghatározott hatáskört a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter is gyakorolhatja.

(3) A szakigazgatási szervek feladatkörébe tartozó támogatások és ellátások felhasználásának szabályszerűségét a szakmai irányító szerv vezetője törvényességi ellenőrzés keretében, hatékonysági vizsgálatát a szakmai irányító szerv vezetője a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter közreműködésével végzi.

(4) A szakmai irányító szerv vezetője írásban tájékoztatja a kormánymegbízottat a feladatkörét érintő ágazati tervekről, ágazatpolitikai elképzelésekről, a megvalósítás szervezeti és intézményi feltételeire vonatkozó javaslatairól, valamint – a szakigazgatási szervek vezetőinek meghívásával egyidejűleg – az e szervek vezetői részére tartandó szakmai értekezletekről.

(5)11 A szakmai irányító szerv vezetője a fővárosi és megyei kormányhivatal funkcionális működését, költségvetését, személyi állományát, létszámát, a kormánymegbízott, a főigazgató és az igazgató feladatkörét érintő megkereséseket, tájékoztatókat, valamint a tervezett szakszerűségi és törvényességi ellenőrzésről szóló tájékoztatót a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter útján juttatja el a fővárosi, megyei kormányhivataloknak.

(5a)12 A fővárosi és megyei kormányhivatal az (5) bekezdésben foglalt kérdésekben a szakmai irányító szerv részére szóló tájékoztatást, megkeresést, beleértve az ágazatokat érintő javaslatokat is, a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter útján juttatja el a szakmai irányító szerv vezetőjének.

(6) A szakmai irányító szerv vezetője gondoskodik a szakmai irányítása alá tartozó szakigazgatási szervek által végzett ellenőrzések összehangolásáról.

(7)13 A fővárosi és megyei kormányhivataloknál alkalmazott biztonsági okmányok egységessége érdekében a biztonsági okmányok védelmének rendjéről szóló 86/1996. (VI. 14.) Korm. rendelet szerinti kibocsátói feladatokat a szakigazgatási szervek tekintetében a szakmai irányító szervei látják el és viselik az ezzel kapcsolatosan felmerülő költségeket. A biztonsági okmányokon a fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a szakigazgatási szerv nevét fel kell tüntetni.

4. A fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzése

7. §14 (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzése a fővárosi és megyei kormányhivatalok törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági vizsgálata, amely a hivatalok működésének szakmai és szervi, jogszerűségi és célszerűségi szempontok szerinti teljes körű, vagy részleges, jogszabályban meghatározott eszközökkel történő vizsgálata.

(2) Az ellenőrzés célja a megelőzés és segítségnyújtás, valamint az érdemi, vagy ügy érdemére is kiható jogsértések, hibák és hiányosságok feltárása, keletkezési okuk megállapítása, a működés megfelelőségének helyreállítása, a jogsértések kiküszöbölése.

(3) A törvényességi, szakszerűségi és hatékonysági ellenőrzésre vonatkozó részletes szabályokat az 1. melléklet határozza meg, amely az ott meghatározottak szerint átfogó, téma-, cél- és utóellenőrzés lehet.

(4) Átfogó ellenőrzést legalább négyévenként, téma-, cél- vagy utóellenőrzést a munkatervben meghatározott ütemezéssel kell tartani.

(5) A szakigazgatási szervekre is kiterjedő ellenőrzést a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a szakmai irányító szerv vezetője közreműködésével látja el.

(6)15 A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter a Nemzeti Államigazgatási Központ közreműködésével gondoskodik a fővárosi és megyei kormányhivatal feletti ellenőrzések összehangolásáról.

5. A kormánymegbízott feladatai

8. §16 A kormánymegbízott

a) vezeti a fővárosi és megyei kormányhivatalt, gyakorolja annak feladat- és hatásköreit, ellátja a költségvetési szerv vezetőjének hatáskörébe utalt feladatokat,

b) biztosítja a fővárosi és megyei kormányhivatal szakigazgatási szervei feladatellátásának feltételeit,

c) elkészíti és a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter részére megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatal szervezeti és működési szabályzatára vonatkozó javaslatát,

d) gondoskodik a jogszabályban előírt belső szabályzatok elkészítéséről.

9. §17 (1) A szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére a kormánymegbízott a szakmai irányító szerv vezetőjével előzetes egyeztetést tart.

(2) Az előzetes egyeztetést követően a kormánymegbízott a szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezésére és felmentésére a Khtv. 14. § (1) bekezdése szerinti egyetértés érdekében javaslatot tesz a szakmai irányító szerv vezetőjének.

(3) A szakmai irányító szerv vezetője a javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül tájékoztatja a kormánymegbízottat egyetértéséről vagy annak hiányáról.

(4) Amennyiben a szakmai irányító szerv vezetője a javaslattal nem ért egyet, a kormánymegbízott és a szakmai irányító szerv vezetője egyeztetést tart.

(5) Amennyiben a szakmai irányító szerv vezetője a javaslat kézhezvételétől számított 30 napon belül nem nyilatkozik, a javaslatról a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter dönt.

(6) Amennyiben a szakmai irányító szerv vezetője és a kormánymegbízott között az egyeztetés során a javaslat kézhezvételétől számított 30 napon belül nem alakul ki egyetértés, a javaslatról a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter dönt.

10. §18 (1) A kormánymegbízott minden évben – a (2) bekezdésben meghatározott szervek bevonásával – az előző évi tevékenységéről szóló összegző beszámolót készít.

(2) A beszámolási kötelezettség kiterjed a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességi területén működő, illetve székhellyel rendelkező központi államigazgatási szerv bármely jogállású területi szervére, továbbá az államigazgatási feladatot ellátó más szervre és személyre, valamint a polgármesterre és jegyzőre az általuk ellátott államigazgatási feladatokat érintően.

(3) A (2) bekezdésben felsorolt szervek adatok, információk szolgáltatásával közreműködnek a beszámolási feladatok teljesítésében.

(4) A beszámolónak tartalmaznia kell:

a) a központi államigazgatási szervek területi szervei számára a Kormány, illetve az ágazati feladatokért felelős miniszterek által meghatározott ágazatpolitikai célkitűzések érvényesülését,

b) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások megvalósítását segítő államigazgatási feladatok végrehajtásának helyzetét,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi ellenőrzési és törvényességi felügyeleti tevékenységének tapasztalatait,

d) a fővárosi és megyei kormányhivatal hatósági tevékenységét, valamint a jegyző és a polgármester államigazgatási tevékenységére vonatkozó tapasztalatait,

e) a fővárosi és megyei kormányhivatal egyéb tevékenységeit, különös tekintettel az ügyfélszolgálat működésének tapasztalatait,

f) a (2) bekezdésben meghatározott államigazgatási szervek működésének, tevékenységének tapasztalatait,

g) a szakigazgatási szervek tevékenységét,

h) egyéb, a Kormány által meghatározott szempontokat, valamint

i) a d)–e) pontban meghatározott szerveknél a közérdekű kérelmekkel, panaszokkal és bejelentésekkel kapcsolatos ügyek intézésének helyzetét.

6. A fővárosi és megyei kormányhivatal feladatai

11. §19(1)20 A fővárosi és megyei kormányhivatal a jogszabályoknak és a Kormány döntéseinek megfelelően részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában. Ennek keretében a törzshivatal koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el, a törzshivatal és a szakigazgatási szervek működtetésével összefüggő funkcionális feladatokat lát el.

(2)21 A megyei kormányhivatal közreműködhet a kormánymegbízottnak a megyei intézményfenntartó központokról, valamint a megyei önkormányzatok konszolidációjával, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egészségügyi intézményeinek átvételével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 258/2011. (XII. 7.) Korm. rendeletben meghatározott feladatai ellátásában.

7. Koordináció

12. §22 A fővárosi és megyei kormányhivatal a Khtv. 16. § (3) bekezdésében meghatározott koordinációs jogkörében ellátott koordinációs feladat- és hatáskörében különösen

a) gondoskodik a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról,

b) a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által meghatározottak szerint közreműködik a központi közszolgálati nyilvántartás működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában,

c) közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, az e-közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok területi összehangolásában, szervezésében,

d) kezdeményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási, ügyfélszolgálati rendszerének összehangolását, továbbá szakmai támogatást nyújt az ügyfélszolgálati tevékenység bővítéséhez, valamint

e) gondoskodik a területi elektronikus ügyfél-tájékoztatási rendszer koordinálásáról, ennek keretében elősegíti annak naprakész működését.

13. §23 (1) A fővárosi, megyei államigazgatási kollégium (a továbbiakban: kollégium) létrehozásáról, működéséről, ügyrendjének előkészítéséről a kormánymegbízott gondoskodik.

(2) A kollégium testületként működik, működésének részletes szabályait az ügyrend tartalmazza. A kollégium ügyrendjét a kormánymegbízott terjeszti elő és a kollégium állapítja meg.

(3) A kormánymegbízott a kollégium ülését az ügyrendben meghatározott időközönként, illetve szükség szerint hívja össze, gondoskodik a napirendek, az állásfoglalások előkészítéséről, figyelemmel kíséri az állásfoglalások végrehajtását.

(4) A kormánymegbízott szükség szerint meghívja a kollégium ülésére a koordinációs és ellenőrzési jogkörébe nem tartozó közigazgatási szervek vezetőit. Az államigazgatási feladatot ellátó más szervezet meghívott vezetője a kollégium ülésén tanácskozási joggal vehet részt.

14. §24 A kollégium

a) elemzi és értékeli a kormányzati feladatok területi megvalósításának helyzetét, a fővárosi és megyei kormányhivatal, a központi államigazgatási szervek területi szervei és a helyi önkormányzatok együttműködésének, továbbá az államigazgatási feladatok területi végrehajtásának tapasztalatait, a közigazgatási szervek közigazgatási hatósági ügyintézését,

b) egyezteti és értékeli az ellenőrzések tapasztalatait, állást foglal az ellenőrzési tervek tartalmáról, ütemezéséről, végrehajtásáról,

c) előmozdítja a területi informatikai kapcsolatok összehangolt fejlesztését és működését,

d) értékeli a képzési, továbbképzési tevékenységet, véleményezi az erre vonatkozó terveket, ajánlásokat dolgoz ki a képzés, továbbképzés tárgyköreire és módszereire vonatkozóan,

e) elemzi a központi államigazgatási szervek területi szerveinek és az érdek-képviseleti szervek, köztestületek együttműködését, ajánlást dolgozhat ki az együttműködések továbbfejlesztésére,

f) véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztési döntéseinek tervezeteit, előmozdítja a területi szinten összehangolt ügyvitel-, informatika- és szervezetfejlesztést,

g) értékeli, véleményezi a központi államigazgatási szervek területi szervei ügyfélfogadási rendjét, ügyfélszolgálati tevékenységét, módszertani segítséget nyújt az összehangolt ügyfélfogadási rend, ügyfélszolgálati tevékenység megvalósításhoz,

h) figyelemmel kíséri és közigazgatási hatásait tekintve értékeli a területi társadalmi-gazdasági reálfolyamatokat; az állami feladat felmerülésével járó vagy államigazgatási szervek közreműködését igénylő országos kihatással bíró, vagy kiemelkedő területi jelentőségű társadalmi-gazdasági problémákat jelzi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek; elősegíti az állami és a központi államigazgatási szervek területi szervei koordinált közreműködői tevékenységét a problémák kezelésében.

8. Ellenőrzés

15. §25 (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a Khtv. 16. § (4) bekezdésében meghatározott ellenőrzési jogkörében ellátott ellenőrzési feladat- és hatáskörében

a) ellenőrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőinek a kormánytisztviselői és a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói intézkedései törvényességét, illetve külön jogszabályban meghatározottak szerint kormányzati szolgálati ellenőrzést végez,

b) ellenőrzi – az illetékes ügyészséggel egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint – a központi államigazgatási szervek területi szervei tevékenységében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtását,

c) ellenőrzi – az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint – az ügyiratkezelésről, valamint a központi államigazgatási szervek területi szervei által az ügyiratkezeléssel összefüggésben kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását,

d) a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter irányítása mellett és az általa biztosított feltételek keretei között ellenőrzi a központi államigazgatási szervek területi szervei infokommunikációs rendszereinek üzemeltetését, az üzemmenet-folytonosság biztosításának feltételeit, a megfelelő személyi és szakmai feltételek meglétét, valamint az informatikai üzemeltetés kereteit meghatározó szabályzatok jogszabályoknak való megfelelőségét,

e) gondoskodik a központi államigazgatási szervek területi szervei ellenőrzési terveinek összehangolásáról, egyeztetett végrehajtásáról, a tapasztalatok közös elemzéséről,

f) gondoskodik a gazdaságos, egymást kiegészítő ellenőrzési módok kialakításáról, alkalmazásáról.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése érdekében jogosult a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőitől e feladata tekintetében határidő tűzésével adatokat, felvilágosítást kérni, e szervek irataiba – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – betekinteni.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal az ellenőrzések tapasztalatairól tájékoztatja a felügyeleti szervet, illetve az ágazati minisztert, szükség esetén – különösen, ha jogszabálysértést tapasztal – kezdeményezi intézkedését, gyakorolja a 26. §-ban meghatározott jogait.

(4) A közigazgatás-szervezésért felelős miniszter gondoskodik az ellenőrzések tervezésének és végrehajtásának egységes rendjéről.

16. §26 A fővárosi és megyei kormányhivatal a helyi önkormányzati szervek tekintetében

a) külön jogszabályban meghatározottak szerint közszolgálati ellenőrzést végez,

b) ellenőrzi – az illetékes közlevéltárral egyeztetett ellenőrzési terv és program szerint – az ügyiratkezelésről, továbbá a szerv által kezelt adatok nyilvántartásáról és védelméről, a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló jogszabályok végrehajtását,

c) ellenőrzi a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény végrehajtását.

9. Véleményezési jogkör

17. §27 (1) A kormánymegbízott a Khtv. 18. §-ában meghatározott véleményét megküldi a közigazgatás-szervezésért felelős miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek, valamint az érintett szerv tevékenységének szakmai irányítását ellátó, a Kormánynak alárendelt szerv vezetőjének és az érintett területi államigazgatási szerv vezetőjének.

(2) A vélemény kikérésének elmulasztása esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal jelzéssel él a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter felé, aki a kérdésben egyeztetési eljárást kezdeményezhet.

10. Hatósági feladatok

18. §28 (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatala, valamint a szakigazgatási szerv vezetője az államigazgatási feladatokat ellátó, államigazgatási hatósági jogkörben eljáró helyi önkormányzati szervek vonatkozásában jogosult

a) szakmai-koordinációs értekezletet összehívni,

b) a polgármesteri hivatalnál, a körjegyzőségnél, a megyei közgyűlés hivatalánál, a főpolgármesteri hivatalnál, a hatósági igazgatási társulásnál felügyeleti szervként ellenőrzést tartani.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott ellenőrzés során feltárt, vagy más módon tudomására jutott jogszabálysértés esetén gyakorolja a 26. §-ban meghatározott jogait.

11. Informatika

19. §29 (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal az e-közigazgatásért felelős miniszter, valamint a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter irányítása és az általa biztosított feltételek keretei között közreműködik a közigazgatási informatikai tevékenység területi összehangolásában.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal ellátja a választásokkal, népszavazásokkal összefüggő informatikai feladatokat.

12. Képzés, továbbképzés

20. §30 (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a kormánytisztviselők és köztisztviselők képzése, továbbképzése körében

a) éves terv alapján szervezi a fővárosban, megyében az államigazgatási feladatokat ellátó helyi önkormányzati szervek köztisztviselőinek képzését, továbbképzését, továbbá részt vesz a területi államigazgatási szervek kormánytisztviselőinek képzése, továbbképzése szervezésében,

b) oktatási-módszertani központként közreműködik a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszternek a köztisztviselők és kormánytisztviselők képzésével, továbbképzésével, valamint a szakember-utánpótlás megszervezésével kapcsolatos feladatainak ellátásában; a Kormány középtávú továbbképzési tervében meghatározott módszertani feladatok végrehajtásában,

c) gondoskodik a közigazgatási versenyvizsgák, szakvizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, állampolgársági vizsgák, továbbá külön jogszabály által meghatározott egyéb vizsgák, valamint az ezek előkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezéséről és lebonyolításáról,

d) előmozdítja az ágazati, szakmai alapképzés rendszerességét, kezdeményezheti az ágazati képzéseket a központi államigazgatási szervek területi szervei vezetőinél, a szakmai irányító szerv vezetőjénél, illetve a feladatkörében érintett miniszternél,

e)31 közreműködik a helyi önkormányzatok, valamint a nemzetiségi önkormányzatok tisztségviselőinek, képviselőinek képzésében,

f) összehangolja a központi államigazgatási szervek területi szervei feladatkörébe tartozó, kormánytisztviselőket és köztisztviselőket érintő képzési, továbbképzési feladatok ellátását,

g) elemzi a képzés, továbbképzés színvonalát és eredményességét, kezdeményezi az érintett szerveknél a szükséges intézkedéseket,

h) összehangolja, és az erre biztosított költségvetési kereteknek megfelelően megszervezi a közigazgatási ügyintézéshez szükséges informatikai ismeretek oktatását, továbbképzését, érvényesíti a köztisztviselői vizsgarendszerben az informatikai követelményeket.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal összehangolja a közigazgatási szervek által az ügyfelek számára nyújtott elektronikus ügyintézést támogató képzéseket, továbbképzéseket, biztosítja azok megfelelő nyilvánosságát, terjeszti az elektronikus ügyintézés módszereit.

13. A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati feladatai

21. §32 (1)33 A fővárosi és megyei kormányhivatal integrált ügyfélszolgálatot (a továbbiakban: kormányablak) működtet. A kormányablak elhelyezése a kormány egyedi döntése alapján történhet az állami vagyonról szóló törvény szabályai szerint állami tulajdonban lévő, legalább többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok által üzemeltetett olyan ingatlanokon, amelyek az állampolgárok széles köre számára biztosítják a kormányablakok megközelítését, különösen vasúti és autóbusz pályaudvarokon.

(2)34 A kormányablak ügyfélkapu regisztrációs szervként jár el.

(3) A kormányablak lehetőséget biztosít arra, hogy

az ügyfél az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásában róla nyilvántartott adatokat megismerje,

az ingatlan-nyilvántartásból az ingatlanok adatait nem hiteles és elektronikusan hitelesített tulajdoni lap másolat lekérdezésével, valamint térképmásolat lekérdezésével külön jogszabályban megállapított igazgatási szolgáltatási díj megfizetése ellenében megismerje.

22. §35 (1) A kormányablakban előterjeszthetőek a 2. melléklet 1. pontjában meghatározott kérelmek.

(2) A kormányablak az (1) bekezdés szerint előterjeszthető kérelmekkel összefüggő ügyekben tájékoztatja az ügyfelet az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről. A kormányablak segítséget nyújt az ügyfélnek a kérelem kitöltésében.

23. §36 (1) A kormányablak a 2. melléklet 2. pontjában meghatározott ügyekben tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről.

(2) A kormányhivatal az ügyfelek számára az ügyintézéshez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújt az e rendelet 2. mellékletének 3. pontjában meghatározott ügyekben.

14. A fővárosi és megyei kormányhivatal egyéb feladatai

24. §37 (1) A Kormány – ha törvény vagy nemzetközi szerződés másképpen nem rendelkezik – a külföldi hatósági határozat végrehajtására irányuló megkereséssel kapcsolatban intézkedésre jogosult szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(2) A Kormány a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. § (3a) bekezdése alapján a kisajátítási hatóságként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatala és szakigazgatási szerve ellátja a törvényben, illetve kormányrendeletben hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

(4)38 Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 47/B. §-ának (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a Kormány élelmiszerlánc-felügyeleti szervként a fővárosi és megyei kormányhivatalt jelöli ki.

15. Eljárási szabályok

25. §39 (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal kormánymegbízottja gyakorolja a kormánymegbízott jogait, ha a területi szerv illetékessége a fővárosra és megyére terjed ki. E jogkörben tett intézkedésről a fővárosi kormányhivatal tájékoztatja az érintett kormányhivatalokat.

(2) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal nem a központi államigazgatási szerv területi szervének székhelye szerinti megyében, de annak illetékességi területén működik, feladatainak ellátása érdekében a központi államigazgatási szerv területi szerve tekintetében gyakorolhatja a 12. § a), c) pontjaiban, valamint a Khtv. 16. § (2) bekezdésében meghatározott jogokat. E jogkörében tett intézkedéséről tájékoztatja az érintett szerv székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatalt.

26. §40 (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal törzshivatala, illetve a szakigazgatási szerve a 18. §-ban meghatározott szervek ellenőrzése és a 15. § (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott feladatainak teljesítése során feltárt, vagy más módon tudomására jutott jogszabálysértés esetén

a) felügyeleti eljárást kezdeményez vagy felügyeleti eljárás keretében megteszi a szükséges intézkedéseket,

b) felhívja az ügyben ellenőrzésre jogosult más szerv figyelmét a tapasztalt jogszabálysértésre,

c) megkeresi intézkedés végett a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervet,

d) jogszabálysértés esetén intézkedést kezdeményez a munkáltatói jogkör gyakorlójánál,

e) fegyelmi, szabálysértési vagy büntetőeljárást kezdeményez.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett szerv köteles a fővárosi és megyei kormányhivatal, a szakigazgatási szerv megkeresését érdemben megvizsgálni és saját intézkedéséről vagy annak mellőzése okáról a hivatalt, a szakigazgatási szervet – a megkereséstől számított 30 napon belül – tájékoztatni.

16. A fővárosi és megyei kormányhivatal gazdálkodása

27. §41 (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

(2) A fővárosi és megyei kormányhivatal költségvetésének előkészítése során a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter kikéri a szakigazgatási szervek és tevékenységével összefüggésben a szakigazgatási szerveket irányító miniszter véleményét.

17. Az átalakulás és a jogutódlás általános szabályai

28. § (1) A Khtv. alapján létrejövő fővárosi és megyei kormányhivatalokat a székhelyük szerinti fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok bázisán kell létrehozni. A fővárosi és megyei közigazgatási hivatalok egyesítés (összeolvadás) révén szűnnek meg, a fővárosi és megyei kormányhivatalok egyesítéssel (összeolvadással) alakulnak meg 2011. január 1-jén. A fővárosi és megyei közigazgatási hivatal jogutódja a székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal.

(2) A 2. § (1) bekezdés 3–17. pontjában meghatározott szakigazgatási szervek közül

a) a megyei illetékességű költségvetési szerv egyesítés (összeolvadás) révén szűnik meg, és válik 2011. január 1-jén a székhelye szerinti megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szervévé,

b) a regionális illetékességű költségvetési szerv szétválasztással (különválással) szűnik meg – oly módon, hogy a korábbi illetékességi területén működő szervezet megyei szintre tagozódik –, és így válik összeolvadással 2011. január 1-jén az adott megye (főváros) kormányhivatalának szakigazgatási szervévé,

c) a központi államigazgatási szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi szerve vagy szervezeti egysége az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII.19.) Korm. rendelet 11. § (6) bekezdése alapján a központi államigazgatási szerv alapító okiratának módosításával, és az ezzel egyidejű megyei (fővárosi) kormányhivatal alapító okiratában foglaltak szerint válik 2011. január 1-jén a megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szervévé.

29. § (1) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően megyei (fővárosi) illetékességgel működő – szakigazgatási szervvé váló – költségvetési szerv jogutóda a székhelye szerinti megyei (fővárosi) kormányhivatal.

(2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően regionális illetékességgel működő – különválással egyidejűleg összeolvadás révén szakigazgatási szervvé váló – költségvetési szerv jogutóda az alapító okiratban foglaltak szerint a korábbi illetékességi területén működő azon megyei (fővárosi) kormányhivatal, mellyel a megyei (fővárosi) illetékességi területet illetően az összeolvadás megtörténik.

(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően a központi államigazgatási szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező, megyei (fővárosi) illetékességű szerve jogutódjának a szakigazgatási szerv számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az alapító okiratban foglaltak szerint az a megyei (fővárosi) kormányhivatal tekintendő, amelynek a szakigazgatási szervévé válik.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában a központi államigazgatási szerv önálló jogi személyiséggel nem rendelkező, regionális illetékességű (működési területű) szerve (szervezeti egysége) jogutódjának a szakigazgatási szerv feladat- és hatáskörei és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében az alapító okiratban foglaltak szerint az, a korábbi illetékességi területén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal tekintendő, amelyeknek a szakigazgatási szervévé vagy szervezeti egységévé a megyei (fővárosi) illetékességi területet alapul véve válik.

(5) A (2)–(4) bekezdéstől eltérően, ahol kormányrendelet a szakigazgatási szerv számára általában, illetve egyes feladat- és hatáskörei tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékességétől eltérő illetékességi területet állapít meg, az adott feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a kormányrendeletben megjelölt megye (főváros) kormányhivatala tekintendő az alapító okiratokban foglaltak szerint az azonos feladatot ellátó, megszűnt területi szerv jogutódjának.

(6) Az (1)–(2) bekezdéstől eltérően, a megszűnő költségvetési szerv által korábban ellátott, külön jogszabály rendelkezése alapján központi hivatal hatáskörébe kerülő feladatok esetén a központi hivatal feladatátvevő, illetve ezen feladat ellátáshoz kapcsolódóan a feladatot ellátó foglalkoztatottak tekintetében a munkáltatói jogok gyakorlója és a kötelezettségek teljesítője. Az átvett feladathoz kapcsolódóan az alapító okiratokban és a 30. § szerinti megállapodásban foglaltak alapján a feladat- és hatáskörök, valamint a feladatellátáshoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében jogutódnak tekintendő.

(7) A (3)–(6) bekezdésben meghatározott jogviszonyok alatt a szerv működtetésével kapcsolatos jogviszonyok, így vagyoni jogok és kötelezettségek, az átvett feladathoz tartozó ingó és ingatlan eszköz- és infrastruktúra-állomány (kivéve a megállapodás alapján továbbra is központi hivatalok kezelésében lévő infrastruktúra, így különösen az informatikai hálózat), a kormánytisztviselői, illetve munkajogviszonyban foglalkoztatottak feletti munkáltató jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése, valamint kormányzati szolgálati és munkajogviszonyuk is értendő.

(8) A feladatellátáshoz kapcsolódó vagyoni jogok, ingó és ingatlan állomány – ha kormányrendelet eltérően nem rendelkezik – térítésmentesen kerül átadásra a jogutód részére.

(9)42 Az állami tulajdonban lévő és az e § szerinti jogutódlás körébe tartozó közcélú vízgazdálkodási létesítmények térítésmentesen a létesítmény helye szerint illetékes vízügyi igazgatóság vagyonkezelésébe kerülnek.

(10)43 A központi államigazgatási szervek által a szakigazgatási szervvé váló költségvetési szervre vonatkozóan kötött, különösen az ingatlanok bérletére, üzemeltetésére vonatkozó olyan szerződés tekintetében, amelynek jogosultja (a szolgáltatás igénybe vevője) a megszűnő költségvetési szerv, a központi államigazgatási szerv jogutódjának – amennyiben a szakigazgatási szervre vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik – a fővárosi és megyei kormányhivatal tekintendő.

(11)44 A megszűnő költségvetési szerv által a központi államigazgatási szervre, illetve az általa is kezelt alapra vonatkozóan kötött szerződés tekintetében, amelynek jogosultja a központi államigazgatási szerv vagy az általa kezelt alap, a megszűnő költségvetési szerv jogutódjának a központi államigazgatási szerv tekintendő, ha a szakigazgatási szervre vonatkozó jogszabály másképp nem rendelkezik.

30. § A feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a jogutódlás egyes kérdéseit az átalakulásban érintett szervek közötti megállapodások rögzítik.

31. §45 (1) E rendelet hatálybalépésének időpontjában folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyek közül a rendelet hatálybalépését követően az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe a közigazgatási hatósági ügy ellátása jogszabály rendelkezése szerint kerül.

(2) E rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő másodfokú eljárásokban a rendelet hatálybalépését követően az a szerv jár el, amelynek hatáskörébe az eljárás tárgyát képező közigazgatási hatósági ügyben külön jogszabály rendelkezése szerint a fellebbezés elbírálása 2011. január 1-jétől tartozik.

18. Értelmező rendelkezések

32. §46 (1) E rendelet alkalmazásában államigazgatási feladatot ellátó, államigazgatási hatáskörrel, hatósági jogkörrel rendelkező helyi önkormányzati szerven polgármestert, jegyzőt és a képviselő-testület hivatala ügyintézőjét kell érteni.

(2) E rendelet alkalmazásában polgármester alatt a főpolgármestert és a megyei közgyűlés elnökét, jegyző alatt a főjegyzőt és a körjegyzőt is érteni kell.

(3) E rendelet alkalmazásában központi államigazgatási szervek területi szerve alatt a Khtv. 1. § 1. pontjában meghatározott szervet kell érteni.

(4)47 E rendelet alkalmazásában funkcionális feladatokon az alábbiakban felsorolt igazgatási funkciók szerinti munkamegosztás alapján kialakított szervezeti egységek által ellátott szervi működést szolgáló – nem szakmai feladatellátáshoz kötődő – belső igazgatási feladatokat kell érteni:

a) humánpolitikai és humánerőforrás-gazdálkodási,

b) költségvetési gazdálkodási,

c) pénzügyi és számviteli,

d) üzemeltetési, eszköz- és vagyongazdálkodási,

e) beszerzési,

f) szabályozási és iratkezelési,

g) ellenőrzési,

h) koordinációs,

i) jogi (peres képviseleti),

j) saját szervi működést szolgáló informatikai üzemeltetési és rendszerfenntartási,

k) kommunikációs és nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására szolgáló

feladatok.

19. Átmeneti és záró rendelkezések

33. § (1) A 2010. december 31-én megszűnő – szakigazgatási szervvé váló – költségvetési szervek, valamint a központi államigazgatási szervek a szakigazgatási szervvé váló területi szervük, illetve szervezeti egységük tekintetében jelen rendelet kihirdetésétől a megszűnés napjáig a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter hozzájárulása nélkül nem vállalhatnak a szakigazgatási szervvé váló szervet érintő új kötelezettséget, és nem létesíthetnek foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a napi üzemi működést érintően 2010. december 23-ig vállalhatnak a 2011. június 30-ig átnyúló időszakot érintő kötelezettséget.

34. § (1) A 30. §-ban meghatározott megállapodást a kormányhivatalok kialakítását megelőzően, az átalakulásban érintett területi szervek 2010. december 28-ig kötik meg.

(2) A jogutódlás egyes kérdéseinek rendezése és a megállapodás során a jogok és kötelezettségek, különösen a létszám-, a vagyon-, a szerződés- és kötelezettség-állományt illetően a 2010. november 30-i állapotot kell figyelembe venni.

(3) A 2010. november 30-i állapotot követően a megszűnésig keletkező jogokról és kötelezettségekről a megállapodás külön rendelkezik.

35. § (1) A 2010. december havi, 2011. januárban esedékes illetmények, munkabérek és egyéb járandóságok, valamint azok közterhei kifizetéséhez a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a jogelőd központi államigazgatási szervek 2011. január hónapra – 2011. március havi visszapótlással – támogatási keret-előrehozást igényelhetnek külön indokolás nélkül a Magyar Államkincstártól.

(2) A jogutódlással érintett megyei (fővárosi) kormányhivatal köteles 2011. január 31-ig a teljesítéseket megtéríteni a kifizetéseket teljesítő kormányhivatal, jogelőd központi államigazgatási szerv részére.

36. §48 (1) A 28. § (2) bekezdés a)–b) pontja alapján megszűnő költségvetési szervek kötelezettségvállalással terhelt maradványát a megszűnő költségvetési szerv irányító szerve az államháztartásról szóló törvény rendelkezései szerint legkésőbb 2011. január 31-ig átadja a jogutód megyei (fővárosi) kormányhivatalnak.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni a 28. § (2) bekezdés c) pontja szerinti területi szerv vagy szervezeti egység működése során keletkezett kötelezettségvállalással terhelt maradványra is. Ha a központi államigazgatási szerv nyilvántartásaiból nem állapítható meg egyértelműen, hogy az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi szerve vagy szervezeti egysége működése során keletkezett kötelezettségvállalással terhelt maradvány mekkora hányadot képvisel a központi államigazgatási szerv összes kötelezettségvállalással terhelt maradványán belül, a kötelezettségvállalással terhelt maradvány akkora hányadát kell a jogutód megyei (fővárosi) kormányhivatal számára átadni, amekkora hányadot az átalakulást megelőzően az önálló jogi személyiséggel nem rendelkező területi szerven, szervezeti egységen belül munkát végzők hányada a központi államigazgatási szerv szakmai létszámán belül képviselt.

37. §49 A megszűnő szervek az állami adóhatóság (2011. január 1-jétől a Nemzeti Adó- és Vámhivatal) felé teljesítendő bejelentési, változásbejelentési, bevallási és adatszolgáltatási kötelezettségüket a megszűnésre vonatkozó általános szabályok szerint teljesítik.

38. §50 (1) A kormányhivatalok megalakulását követően a főigazgató, illetve az igazgató kinevezéséig, de legkésőbb 2011. február 28-ig a jogelőd fővárosi és megyei közigazgatási hivatal hivatalvezetője a főigazgatói feladatokat, a főtitkára az igazgatói feladatokat látja el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a hivatalvezető, illetve a főtitkár a korábbi illetményének megfelelő összegű illetményre és juttatásokra jogosult.

(3) A kormányhivatalok megalakulását követően a szakigazgatási szerv vezetőjének kinevezéséig, de legkésőbb 2011. augusztus 31-ig a szakigazgatási szerv vezetői feladatait

a) a szociális és gyámhivatal esetében a jogelőd fővárosi és megyei közigazgatási hivatal szociális és gyámhivatalának vezetője,

b) az építésügyi hivatal esetében, amely fővárosi és megyei kormányhivatalban állami főépítész működik ott a jogelőd fővárosi és megyei közigazgatási hivatal korábbi állami főépítésze, amely fővárosi és megyei kormányhivatalban állami főépítész nem működik ott a jogelőd fővárosi és megyei közigazgatási hivatal építésfelügyeletének korábbi vezetője,

c) az igazságügyi szolgálat esetében a 2011. január 1-jét megelőzően működött megyei igazságügyi hivatal igazgatója,

d) a növény- és talajvédelmi igazgatóság esetében a jogelőd megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal növény- és talajvédelmi igazgatója,

e) az erdészeti igazgatóság esetében a jogelőd megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal erdészeti igazgatója,

f) a földművelésügyi igazgatóság esetében a jogelőd megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal földművelésügyi igazgatója,

g) az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság esetében a jogelőd megyei mezőgazdasági szakigazgatási hivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatója,

h) a földhivatal esetében a jogelőd megyei földhivatal hivatalvezetője,

i) az egészségbiztosítási pénztári szakigazgatási szerv esetében

ia) a megszűnt regionális egészségbiztosítási pénztár korábbi régiószékhelyén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szerve esetében a jogelőd regionális egészségbiztosítási pénztár igazgatója,

ib) a megszűnt regionális egészségbiztosítási pénztár korábbi illetékességi területén működő további megyei (fővárosi) kormányhivatalok esetében a jogelőd regionális egészségbiztosítási pénztár megyei kirendeltségnek vezetője,

j) a nyugdíjbiztosítási igazgatóság esetében

ja) a megszűnt regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság korábbi régiószékhelyén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal esetében a jogelőd regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság igazgatója,

jb) a megszűnt regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság korábbi illetékességi területén működő további megyei kormányhivatalok esetében a kormánymegbízott által a nyugdíjbiztosítási igazgatóság állományából megbízott vezetői munkakörrel rendelkező személy,

k) a munkaügyi központ esetében

ka) a megszűnt regionális munkaügyi központ korábbi régiószékhelyén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal munkaügyi központja esetében a jogelőd regionális munkaügyi központ főigazgatója,

kb) a megszűnt regionális munkaügyi központ korábbi illetékességi területén működő további megyei (fővárosi) kormányhivatalok esetében a munkaügyi központ állományából a kormánymegbízott által megbízott vezetői munkakörrel rendelkező személy,

l) a népegészségügyi szakigazgatási szerv esetén

la) a megszűnt Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Regionális Intézete tekintetében a regionális tisztifőorvos hivatali szervezetének székhelye szerinti megye (főváros) kormányhivatalának népegészségügyi szakigazgatási szerve esetében a regionális tisztifőorvos,

lb) a megszűnt Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Regionális Intézetének korábbi illetékességi területén működő további megyei (fővárosi) kormányhivatalok esetében a kormánymegbízott által a népegészségügyi szakigazgatási szerv állományából megbízott vezetői munkakörrel rendelkező személy,

m) a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv esetében a munkavédelmi és munkaügyi szakigazgatási szerv állományából a kormánymegbízott által megbízott vezetői munkakörrel rendelkező személy,

n) a fogyasztóvédelmi felügyelőség esetén

na) a regionális fogyasztóvédelmi felügyelőség korábbi régiószékhelyén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szerve esetében a 2011. január 1-jét megelőzően működött regionális fogyasztóvédelmi felügyelőség igazgatója,

nb) a korábbi regionális fogyasztóvédelmi felügyelőség korábbi illetékességi területén működő további megyei (fővárosi) kormányhivatalok esetében a 2011. január 1-jét megelőzően működött fogyasztóvédelmi felügyelőség kirendeltségének vezetője, ennek hiányában a kormánymegbízott által fogyasztóvédelmi felügyelőség állományából megbízott vezetői munkakörrel rendelkező személy,

o) a kulturális örökségvédelmi iroda esetében

oa) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korábbi regionális irodájának régiószékhelyén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szerve esetében a 2011. január 1-jét megelőzően működött regionális iroda irodavezetője,

ob) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal korábbi regionális irodájának illetékességi területén működő további megyei (fővárosi) kormányhivatal esetében a kormánymegbízott által a kulturális örökségvédelmi iroda állományából megbízott vezetői munkakörrel rendelkező személy,

p) a mérésügyi és műszaki biztonsági hatóság esetében a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal korábbi területi mérésügyi és műszaki biztonsági hatóságának igazgatója,

q) a közlekedési felügyelőség esetében

qa) a Nemzeti Közlekedési hatóság korábbi regionális igazgatóságának régiószékhelyén működő megyei (fővárosi) kormányhivatal szakigazgatási szerve esetében a 2011. január 1-jét megelőzően működött regionális igazgatóság igazgatója,

qb) a Nemzeti Közlekedési hatóság korábbi regionális igazgatóságának illetékességi területén működő további megyei (fővárosi) kormányhivatalok esetén, a kormánymegbízott által a közlekedési felügyelőség állományából megbízott vezetői munkakörrel rendelkező személy

látja el.

(4) A (3) bekezdésben meghatározott időtartam alatt a szakigazgatási szerv vezetői feladatait ellátó kormánytisztviselő a korábbi illetményének megfelelő illetményre és juttatásokra jogosult.

(5) A kormányhivatalok megalakulását követően a gazdasági vezető kinevezéséig, de legkésőbb 2011. február 28-ig a jogelőd fővárosi és megyei közigazgatási hivatal gazdasági vezetője látja el a gazdasági vezetői feladatokat.

39. § (1) E rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) E rendelet 1–27. §-a, 31–32. §-a, 36–38. §-ai, valamint 39. § (3) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.

(3)51 E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a fővárosi, megyei közigazgatási hivatalokról szóló 214/2010. (VII. 9.) Korm. rendelet.

1. melléklet a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelethez

A fővárosi és megyei kormányhivatal ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályok

I. Általános rendelkezések

1. Jelen szabályzat előírásai nem érintik a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet szerinti ellenőrzéseket.

2. A szabályzat hatálya kiterjed a fővárosi és megyei kormányhivatalokra, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok ellenőrzéseinek végrehajtásában érintett és közreműködő szervekre.

3. A fővárosi és megyei kormányhivatalok következő naptári évre vonatkozó ellenőrzéseinek éves tervét minden év december 15-ig kell elkészíteni. A fővárosi és megyei kormányhivatalok létrejöttének évében az adott naptári év április 30-ig kell második félévre vonatkozó ellenőrzési tervet készíteni.

Az ellenőrzési tervvel összefüggésben a szakmai irányítást gyakorló szervek, az ágazati szakmai irányító minisztériumok, a fővárosi és megyei kormányhivatal egyes funkcionális feladatait és egyes funkcionális feladatok irányítását végző központi hivatal, és az irányító minisztérium szervezeti egységeinek a véleményét december 1-jéig (a fővárosi és megyei kormányhivatalok létrejöttének évében április 15-ig) ki kell kérni. Az éves tervet a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá.

4. Az éves ellenőrzési terv tartalmazza:

a) az ellenőrzendő hivatal megnevezését, az ellenőrzés tervezett idejét;

b) az ellenőrzés típusát (átfogó, téma-, cél-, utóellenőrzés);

c) az egyes szakmai (szabályszerűségi, hatékonysági) ellenőrzések ütemezését és jelentősebb határidőit;

d) az ellenőrzés formáját (törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági);

e) az ellenőrzés módját és tárgyát.

5. Az éves ellenőrzési tervet úgy kell összeállítani, hogy szükség esetén az abban nem szereplő soron kívüli ellenőrzési feladatok is végrehajthatóak legyenek.

6.52 A jóváhagyott éves ellenőrzési tervet a miniszter a Nemzeti Államigazgatási Központ (továbbiakban: NÁK) közreműködésével a fővárosi és megyei kormányhivatalok tevékenysége vonatkozásában szakmai irányítási jogkörrel rendelkező szerv vezetője és az ágazati szakmai irányító minisztériumok részére megküldi.

7. A miniszter a jóváhagyott éves ellenőrzési terv alapján felkéri az egyes ellenőrzések vonatkozásában érintett, szakmai irányítási jogkörrel rendelkező szervek vezetőit az ellenőrzésekben való részvételre, és felkérheti az ágazati szakmai irányító minisztereket a közreműködésre.

8.53 A jóváhagyott éves ellenőrzési tervben (a továbbiakban: éves terv) szereplő egyes ellenőrzések végrehajtására ellenőrzésenként részletes ellenőrzési programot kell készíteni.

A részletes ellenőrzési programmal összefüggésben az ellenőrzésben részvételre felkért szakmai irányítást gyakorló szerv vezetője és az ágazati szakmai irányító miniszter véleményét is ki kell előzetesen kérni. A NÁK által előterjesztett részletes ellenőrzési programot a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium fővárosi és megyei kormányhivatalok irányításáért felelős államtitkára (a továbbiakban: államtitkár), az átfogó ellenőrzés NÁK által előterjesztett részprogramját a fővárosi és megyei kormányhivatalok irányításáért felelős helyettes államtitkára (a továbbiakban: helyettes államtitkár) hagyja jóvá.

9. A részletes ellenőrzési programnak tartalmaznia kell:

a) az ellenőrzés alá vont szerv megnevezését,

b) az ellenőrzés témáját (tárgykörét), célját,

c) az ellenőrzés típusának megjelölését,

d) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazást,

e) az ellenőrzést végző szervezet(ek), szervezeti egységek megnevezését,

f) az ellenőrzés részletes feladatait, az alkalmazott módszereket,

g) az ellenőrizendő időszakot,

h) az ellenőrök (ezen belül a külső szakértők), valamint az ellenőrzés vezetője megnevezését, megbízólevelük számát, a feladat megosztást,

i) az ellenőrzés tervezett kezdő időpontját és időtartamát, a rész- és az összefoglaló jelentés elkészítésének határidejét,

j) a kiállítás keltét,

k) a jóváhagyásra jogosult aláírását.

10. A részletes ellenőrzési programról az államtitkár az ellenőrzést megelőzően tájékoztatja az ellenőrzésben érintett szervek/szervezeti egységek vezetőit, kezdeményezi az ellenőrzésben való részvételüket.

11.54 Indokolt esetben – különösen a felügyeleti munka adatai, illetve a NÁK javaslata alapján – az államtitkár a jóváhagyott éves ellenőrzési terv, a helyettes államtitkár a részletes ellenőrzési program módosítását kezdeményezheti, továbbá soron kívüli ellenőrzést vagy beszámoltatást kezdeményezhet.

II. Értelmező rendelkezések

1. Az ellenőrzés formái:

a) Törvényességi ellenőrzés: annak ellenőrzése, hogy a vizsgált szerv a működése folyamatában feladat- és hatáskörében a tevékenységét jogszerűen végzi.

b) Szakszerűségi ellenőrzés: annak vizsgálata, hogy a vizsgált szerv a szakmai feladatok végrehajtását a jogszabályok és belső szabályzatok, vezetői rendelkezések megtartásával végzi.

c) Hatékonysági ellenőrzést: a vizsgált rendszer működése alkalmas-e a lehető legkisebb ráfordítással a lehető legnagyobb eredményt elérni, rámutatva azokra a tervezési, szabályozási, szervezési, fejlesztési, ösztönzési intézkedésekre, amelyekkel e követelmények elérhetők.

d) Pénzügyi ellenőrzés: a pénzügyi elszámolások, valamint az ezek alapjául szolgáló számviteli nyilvántartások ellenőrzése.

2. Az ellenőrzés típusai:

a) Átfogó ellenőrzés: a vizsgált szervek feladat- és hatáskörébe tartozó, meghatározott időszak alatt ellátott szakmai feladataikat és a költségvetési gazdálkodásukat jellemző folyamatok együttes, egymással összefüggésben történő – legalább négy éves ciklusonként végzett – törvényességi, szakszerűségi, hatékonysági ellenőrzése.

b) Témaellenőrzés: meghatározott téma, adott feladat ellátásának vizsgálata egy időszakban több szervnél abból a célból, hogy a megállapítások eredményeként általánosítható következtetéseket lehessen levonni, és ennek megfelelő intézkedéseket lehessen tenni.

c) Célellenőrzés: a fővárosi és megyei kormányhivatal, illetve szakigazgatási szerve meghatározott szakmai tevékenységének (meghatározott ügyfajták), vagy a szakmai tevékenység meghatározott rész-szempont alapján történő vizsgálata – egyéves, féléves, illetve negyedéves ellenőrzési időegységben.

d) Utóellenőrzés: a vizsgált szervnél előzőleg végrehajtott ellenőrzés megállapításai és javaslatai alapján indokolt a megtett intézkedések teljesítésének és azok hatásának vizsgálata.

3. Az ellenőrzésben közreműködő szervek: a fővárosi és megyei kormányhivatalok egyes tevékenysége vonatkozásában szakmai irányítási jogkörrel rendelkező szervek.

III. Az ellenőrzés részletes szabályai

1. A fővárosi és megyei kormányhivatalok ellenőrzésének módja különösen:

a) helyszíni ellenőrzés,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatalok és a szervi irányító minisztérium, a szakmai irányító szerv, valamint funkcionális irányítást végző szerv által vezetett információs rendszer adatainak, valamint a minisztérium más szerveinél a fővárosi és megyei kormányhivatalokkal és tevékenységükkel összefüggésben keletkezett adatoknak a célhoz-kötöttség elvének megfelelő felhasználása, a fővárosi és megyei kormányhivataloknál keletkezett információhordozók rendszeres vagy soron kívüli bekérése,

c) az ellenőrzött szerv vezetőjének beszámoltatása,

d) irat-ellenőrzés.

2. A helyszíni ellenőrzés:

a) a helyszíni ellenőrzés az ellenőrzött szervnél folytatott, annak teljes tevékenységéről, vagy egy meghatározott részéről a munkafolyamatokba történő betekintés, az iratok tanulmányozása, interjú útján szerzett megfigyeléseken, összehasonlító értékeléseken, megállapításokon alapuló vizsgálati mód,

b) a helyszíni ellenőrzést – a lehetőségekhez képest – úgy kell ütemezni és lefolytatni, hogy az a legkisebb mértékben és a legrövidebb ideig zavarja a felügyelt szerv tevékenységét a feladatok ellátásában, ugyanakkor az ellenőrzés alaposságát ne veszélyeztesse, illetve az indokolatlan gyorsaság ne idézze elő az adat-, és információkérés folyamatos kiegészítésének szükségességét.

3. A beszámoltatás formái:

a) az ellenőrzött szerv vezetője beszámol a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló Korm. rendeletben részletezett módon és tartalommal,

b) az ellenőrzött szerv vezetője felhívásra meghatározott feladatokról, eljárásokról, tevékenységekről készített rendszeres, vagy eseti jelentéstétel útján számol be,

c) beszámolás személyes kapcsolat formájában jelentés tétellel, konzultációval, információ nyújtással, illetve

d) vezetői, kormánymegbízotti értekezlet keretében történhet.

4. A beszámoltatással végrehajtott ellenőrzés nyomán szükséges feladatokat a beszámolásról készült dokumentum tartalmazza.

5. A fővárosi és megyei kormányhivatalok ellenőrzése útján biztosítani kell, hogy a szakmai, szervi irányításhoz információk álljanak rendelkezésre:

a) a fővárosi és megyei kormányhivatalok tevékenységének és működésének főbb jellemzőiről, belső szabályozottságáról, a szabályozás hatásfokáról, a feladataik teljesítésének jogszerűségéről és eredményességéről, a szervek tevékenységével és működésével kapcsolatban felmerült szabályozási igényekről,

b) a fővárosi és megyei kormányhivatalok működése személyi, pénzügyi és tárgyi feltételeinek biztosítottságáról,

c) a fővárosi és megyei kormányhivatalok személyi állományáról, annak fegyelmi helyzetéről és képzettségéről, a képzési igényekről és lehetőségekről, a képzés és továbbképzés meghatározott irányainak teljesüléséről,

d) a fővárosi és megyei kormányhivatalok és működési környezetük (az együttműködő állami és önkormányzati szervek, a lakosság, valamint egyéb szervezetek) kapcsolatáról.

IV. Az ellenőrzés szervezése

1.55 A részletes ellenőrzési program alapján a közreműködő szervek által delegált, az ellenőrzésben résztvevő személyek kijelölésének tervezése érdekében a NÁK főigazgatója az ellenőrzést megelőzően – az ellenőrzési program egyidejű megküldésével – tájékoztatja az érintett közreműködő szervek és szervezeti egységek vezetőit.

2. Az ellenőrzéseket a szervi irányító minisztérium, a funkcionális irányítást végző szerv, és a közreműködő szervek munkatársai együttesen hajtják végre.

3. Az ellenőrzés vezetője az államtitkár által kijelölt vezető beosztású kormánytisztviselő. Az ellenőrzés vezetője irányítja és koordinálja a végrehajtásában résztvevők feladatait. Az ellenőrzés vezetője – a feladat végrehajtása idején – a feladat tekintetében egyben vezetője az ellenőrzés végrehajtásában résztvevőknek.

Az ellenőrzés vezetője gondoskodik az ellenőrzésekben résztvevők szakmai felkészítéséről és a programban meghatározott részletes feladatok végrehajtásáról.

4. Az ellenőrzések végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket az ellenőrzésekben résztvevő szervek és szervezeti egységek közösen biztosítják.

5. A helyettes államtitkár az ellenőrzésekben közreműködő kormánytisztviselő ellenőrök megnevezését tartalmazó megbízólevelet állít ki. A megbízólevél az ellenőrzött szerv hivatalos helyiségeibe történő belépésre, illetve ezen utasításban meghatározott jogosultságok gyakorlására jogosít, és a munkáltatói igazolvánnyal együtt érvényes.

6. A megbízólevélnek tartalmaznia kell:

a) a „Megbízólevél” megnevezést,

b) az ellenőrök nevét, beosztását, szolgálati igazolványának számát, illetve – amennyiben szolgálati igazolvánnyal nem rendelkezik, – személyazonosító igazolványának vagy más személyazonosításra alkalmas igazolványának számát,

c) az ellenőrzés helyére, az ellenőrzési programra való utalást,

d) az ellenőrzés végrehajtására, eljárási rendjére vonatkozó jogszabály megnevezését,

e) a megbízólevél érvényességét,

f) a kiállítás keltét,

g) a kiállításra jogosult aláírását, bélyegzőlenyomatát.

7. A speciális ismereteket igénylő szakkérdésekben az ellenőrzésbe külső szakértő vonható be. A felkért külső szakértőket is megbízólevéllel kell ellátni, amelyet átruházott hatáskörben a közigazgatás-szervezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium fővárosi és megyei kormányhivatalok irányítását végző szervezeti egységének a vezetője ad ki.

8. A helyszíni vizsgálatot – eltérő utasítás hiányában – annak megkezdése előtt legalább 10 nappal korábban írásban be kell jelenteni az ellenőrzendő szerv vezetőjének.

V. Az ellenőrzés és a megállapítások dokumentációja

1. Az ellenőrzés végrehajtásáról, megállapításairól az adatokkal és tényekkel alátámasztott értékelést, következtetéseket, megállapításokat az ellenőrzés befejezését követő 45 napon, átfogó ellenőrzést követően 70 napon belül az ellenőrzés vezetője köteles írásba foglalni (ellenőrzési jelentés).

2. Az ellenőrzési jelentésnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az ellenőrzés típusának, módjának megnevezése,

b) az ellenőrzött szerv (szervezeti egység) megnevezése,

c) az ellenőrzés tárgya,

d) az ellenőrzött időszak feltüntetése,

e) az ellenőrzés kezdő és záró napjának, valamint az ellenőrzésre fordított munkanapok számának feltüntetése,

f) az ellenőrzés vezetőjének megnevezése,

g) az ellenőrzésben részt vett személyek (kormánytisztviselők, külső megbízottak) megnevezése,

h) az ellenőrzés módszere (helyszíni ellenőrzés, iratellenőrzés, stb.),

i) az ellenőrzési célok megvalósulása,

j) az ellenőrzés megállapításai és következtetései,

k) szükség esetén: javaslattétel felügyeleti intézkedési terv készítésére (a szükségesnek tartott intézkedések pontos megjelölésével),

l) keltezés, illetve az ellenőrzés vezetőjének aláírása.

3. Ha a vizsgálatot több szerv, személy végzi, az egyes személyek, szervek megállapításaikról tematikus ellenőrzési részjelentést készíthetnek. Az ellenőrzés egyes témáira, tárgyköreire vonatkozóan is készülhet ellenőrzési részjelentés.

4. Az ellenőrzési részjelentés a 2. pontban részletezett tartalommal készül.

5. Az ellenőrzési jelentés véglegezését megelőzően – szükség szerint – az észrevételek előzetes helyszíni egyeztetésére, realizáló értekezletre kerül sor.

6.56 Az ellenőrzési jelentés tervezetét a NÁK főigazgatója – eltérő döntés hiányában – megküldi az ellenőrzött szervnek, aki az ellenőrzés megállapításaira annak kézhezvételétől számított 15 napon belül indokolással ellátott észrevételt tehet.

7. Az észrevételek elfogadásáról vagy elutasításáról az ellenőrzés vezetője javaslatára az államtitkár dönt. A döntésről az ellenőrzött szervet tájékoztatni kell.

8.57 A fővárosi és megyei kormányhivatalok ellenőrzéséről készült, a NÁK által előterjesztett véglegezett ellenőrzési jelentést az államtitkár hagyja jóvá.

9. Az ellenőrzés során ellenőrzési jegyzőkönyvet kell felvenni, amennyiben a vizsgálat során olyan tény, adat, információ jut az ellenőrzést végző tudomására, amely büntető, szabálysértési, kártérítési, vagy fegyelmi eljárás kezdeményezését teszi indokolttá.

10. Az ellenőrzési jegyzőkönyvet az államtitkár és az ellenőrzött szerv vezetője részére meg kell küldeni.

11. Az ellenőrzési jegyzőkönyv tartalma különösen:

a) az ellenőrzést végző szervezet megnevezése,

b) az ellenőrzés alá vont szerv megnevezése,

c) az ellenőrzés témája (tárgyköre), célja,

d) az ellenőrzés típusának megjelölése,

e) az ellenőrzésre vonatkozó jogszabályi felhatalmazás,

f) az ellenőrzésnél alkalmazott módszerek,

g) az ellenőrzött időszak,

h) az ellenőrök (ezen belül a külső szakértők), valamint az ellenőrzés vezetője megnevezése, megbízólevelük száma, a feladat megosztás,

i) az ellenőrzés napja, időpontja,

j) a felelősség megállapításának alapjául szolgáló mulasztások, szabálytalanságok, hivatkozással a megállapításokat alátámasztó bizonyítékokra,

k) a felelős személyek neve és beosztása,

l) a felelősként megjelölt személy nyilatkozata, hogy a jegyzőkönyv egy példányát átvette; az abban foglaltakat megértette; továbbá, hogy a jegyzőkönyvi megállapításokra meghatározott időn belül észrevételeket tehet,

m) a jegyzőkönyv kiállításának helye, kelte, vizsgáló aláírása.

VI. Az ellenőrzés megállapításának hasznosítása és az ellenőrzés befejezését követő intézkedések

1. A fővárosi és megyei kormányhivatalnál elvégzett ellenőrzés megállapításai, és javaslatai alapján szükség szerint intézkedéseket kell kezdeményezni, illetve tenni. Ennek formái:

a) realizáló levél,

b) intézkedési terv,

c) utóellenőrzés.

2. Az ellenőrzés megállapításainak hasznosítása realizáló levélben történik, ha a vizsgálatok érdemi hibát, hiányosságot nem tártak fel, vagy azokat még az ellenőrzés folyamán megszüntették.

3. A realizáló levélben határidő kitűzésével fel kell hívni az ellenőrzött szerv vezetőjét a kisebb súlyú hibák, hiányosságok megszüntetésére, az egyéb szükségesnek tartott intézkedések megtételére, azzal, hogy ezek végrehajtásáról írásban adjon tájékoztatást.

4. Az ellenőrzés során feltárt súlyos hibák kiküszöbölése, hiányosságok megszüntetése érdekében az államtitkár az ellenőrzött szerv vezetőjét a végleges ellenőrzési jelentés megküldésével egyidejűleg intézkedési terv elkészítésére kéri fel.

5. Az intézkedési terv tervezetét legkésőbb a végleges ellenőrzési jelentés megküldésétől számított 30 napon belül el kell készíteni és – jóváhagyás céljából – az államtitkárhoz felterjeszteni.

6. A jóváhagyott intézkedési tervnek tartalmaznia kell:

a) a végrehajtandó intézkedéseket,

b) a végrehajtás személyi felelőseit,

c) az ezek végrehajtására rendelkezésre álló határidőket.

7. Az intézkedési tervben meghatározott végrehajtási felelősök az adott feladat végrehajtásáról a határidő lejártát követő 10 munkanapon belül írásbeli beszámolót készítenek, amelyet a kormánymegbízott megküld az államtitkár részére.

8. Az ellenőrzés megállapításainak hasznosítása indokolhatja, hogy az ellenőrző szerv szükség szerint utóellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a megállapítások alapján a kezdeményezett, vagy javasolt intézkedések megtörténtek-e. Amennyiben az ellenőrzés súlyos jogsértéseket, vagy hiányosságokat tárt fel, az utóellenőrzést el kell végezni.

9. Az utóellenőrzés rendjére az ellenőrzés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

VII. Az ellenőrzésben érintettek jogai és kötelezettségei

1. A kizárás szabályai:

a) az ellenőrzés végrehajtásából ki kell zárni az ellenőrzött szerv vezető beosztású dolgozójának a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozóját, élettársát, volt házastársát, továbbá akitől az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható,

b) az ellenőr a kizárási okot közvetlen vezetőjének haladéktalanul köteles bejelenteni, azt az ellenőrzött szerv is bejelentheti. A kizárásról az ellenőrzés vezetője dönt.

Az ellenőrzés vezetőjének kizárása esetén az államtitkár új ellenőrzési vezetőt jelöl ki.

2. Az ellenőrzés vezetője az ellenőrzésbe beosztottak tekintetében az ellenőrzés időtartama alatt:

a) az ellenőrzési programban foglaltakon túlmenően meghatározza a konkrét ellenőrzendő témaköröket,

b) az ellenőrzés időtartamától függően, rendszeres időközönként beszámoltatja a csoportok vezetőit, indokolt esetben az egyes ellenőröket az ellenőrzés részmegállapításairól,

c) az ellenőrök részére konkrét ellenőrzési feladatokat határozhat meg, az ellenőrző csoportok összetételét és feladatát módosíthatja, koordinálja az egyes csoportok működését,

d) a helyettes államtitkárt – az általa meghatározottak szerint – tájékoztatja az ellenőrzés menetéről, az elsődleges megállapításokról, az ellenőrzés esetleges, a helyszínen meg nem szüntethető akadályairól, az ellenőrzés során feltárt haladéktalan intézkedését igénylő súlyos jogsértésekről,

e) az egyes ellenőrzési részjelentések alapján elkészíti az ellenőrzés összefoglaló jelentését,

f) gondoskodik a IV/2–3. pont szerinti eljárás megvalósulásáról.

3. Az ellenőrök kötelesek:

a) az ellenőrzésre felkészülni, az ellenőrzött szerv működésére vonatkozó adatokat előzetesen beszerezni, a tevékenységre vonatkozó szabályozását megismerni,

b) a helyszíni ellenőrzés előtt az ellenőrzendő szerv, hivatali egység vezetőjénél bejelenteni az ellenőrzés megkezdését (különösen indokolt esetben – ha az ellenőrzés célját veszélyeztetné – ezt mellőzni lehet) és felmutatni a megbízólevelet,

c) az ellenőrzés során feltárt jogsértést vagy jelentős szabálytalanságot, fegyelemsértést soron kívül jelenteni a szervezet vezetőjének és az ellenőrzés vezetőjének, valamint az érintett személyt tájékoztatni a feltárt szabálytalanságról,

d) az ellenőrzött észrevételeit meghallgatni, és ha azok megalapozottak, figyelembe venni,

e) az ellenőrzés során tett bejelentéseket, panaszokat megvizsgálni és a szükséges intézkedéseket kezdeményezni,

f) a tudomásukra jutott adatok tekintetében a minősített adatokat, magántitkot megtartani,

g) az ellenőrzés megállapításait – az ellenőrzés befejezését követően – az ellenőrzött szerv, hivatali egység vezetőjével teljes egészében, a felelősként megjelölt személyekkel a rájuk vonatkozó mértékben ismertetni,

h) ha az ellenőrzés során tett megállapítások indokolják – az ügy jellegétől függően – büntető-, fegyelmi, vagy kártérítési eljárás megindítását kezdeményezni,

i) megállapításaikat jelentésben rögzíteni.

4. Az ellenőrök jogosultak:

a) az előírt rend megtartásával az ellenőrzött szerv hivatali helyiségeibe belépni,

b) a szerv tevékenységével összefüggő iratokba, nyilvántartásokba, adatkezelési rendszerekbe betekinteni, az eredeti okmányokat átvenni, vagy azokról – az ügykezelési szabályok betartásával – másolatot készíteni,

c) a minősített adatok kezelésére, a biztonsági előírásokra vonatkozó szabályok megtartásával a szükséges okmányokat tanulmányozni,

d) szóban vagy írásban tájékoztatást kérni, személyeket szóban vagy jegyzőkönyvben meghallgatni, kérdőívek kitöltésére felhívni,

e) jogsértésre, súlyos szabálytalanságra, fegyelmi vétségre utaló adatokat tartalmazó okiratot a jegyzőkönyvhöz, illetve jelentéséhez csatolás céljából – átvételi elismervény ellenében – bevonni,

f) szakértő, szaktanácsadó bevonását kezdeményezni,

g) a feladatokat eredményesen ellátók elismerésére és a vétkesen mulasztók felelősségre vonására javaslatot tenni.

5. Az ellenőrzést végző felelős:

a) az ellenőrzés szakszerű elvégzéséért,

b) az ellenőrzési program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapításáért és a megállapítások helytállóságáért. Ha a tudomására jutott jogsértés, súlyos szabálytalanság esetén az előírt módon nem intézkedik, az ebből adódó következményekért fegyelmi, anyagi felelősség terheli.

6. Az ellenőrzött szerv vezetője köteles:

a) az ellenőrzést végző szervet és az ellenőrt feladataik ellátásában segíteni, az általuk kért tájékoztatást megadni, adatokat, iratokat átadni,

b) biztosítani az ellenőrzést végző szerv munkatársainak helyszíni munkafeltételeit, az ellenőrzési jogosultságuk gyakorlását.

Az ellenőrzött szerv vezetője felelős az ellenőrzött szervnél a megállapítások és javaslatok alapján – szükség esetén – végrehajtandó intézkedésekért.

2. melléklet a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelethez58

A fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálati feladatai keretében a 22–23. §-ban meghatározott ügykörök

1. A kormányablakban is előterjeszthetők a következő kérelmek, és megtehetők a következő bejelentések:

1.1. a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (9) bekezdése szerinti kártalanítás,

1.2.59

1.3. az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozat és kérelem, továbbá az állampolgárságról lemondó nyilatkozat, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása iránti kérelem,

1.4. kivételes nyugellátás-emelés és egyszeri segély iránti kérelem nyomtatvány kiadása, átvétele és továbbítása,

1.5. a nyugdíjbiztosítási igazgatóságnál nyilvántartott adatokba a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96. § (7) bekezdése alapján történő „betekintési jog” iránti kérelem nyomtatvány kiadása átvétele, továbbítása,

1.6. a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséről szóló igazolások kiadása iránt a felszámoló/végelszámoló által benyújtott kérelmek átvétele, továbbítása,

1.7.60 a nyugdíjfolyósításhoz és a megváltozott munkaképességű személyek ellátása folyósításához kapcsolódó bejelentési kötelezettségek teljesítése, továbbá nyomtatvány kiadása, átvétele,

1.8. TAJ kártya igénylés befogadása,

1.9. Európai Egészségbiztosítási kártya igénylés befogadása,

1.10. a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 22. §-a szerinti utazási költségtérítés igénylése,

1.11. a táppénz, terhességi-gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj iránti méltányossági kérelmek előterjesztése,

1.12. méltányosságból – az Egészségbiztosítási Alap terhére – adható egyszeri segély iránti kérelmek átvétele,

1.13. egészségügyi kártevőirtó tevékenység engedélyezése,

1.14. családi gazdaság nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtása,

1.15. családi gazdaság nyilvántartásba vételének törlése iránti kérelem benyújtása,

1.16. őstermelői igazolvány kiadása iránti kérelem benyújtása,

1.17. őstermelői igazolvány elvesztésének, megsemmisülésének bejelentése,

1.18. őstermelői igazolvány adattartalmában történő változás bejelentése,

1.19. bejelentés parlagfű fertőzött ingatlanról,

1.20. fogyasztóvédelmi panaszok, közérdekű bejelentések felvétele,

1.21. természetes fürdővíz fürdési célú engedélyezése,

1.22. természetes fürdőhely kijelölési eljárás,

1.23. gyermektáboroztatás helyének és időpontjának, valamint a táborozásban résztvevők személyének bejelentése,

1.24. vándortábor útvonalának több népegészségügyi szolgálat területi illetékességét érintő bejelentése,

1.25. veszélyes anyaggal vagy veszélyes készítménnyel folytatott tevékenység bejelentése,

1.26. bejelentés megtétele, továbbítása a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet alapján a veszélyes anyagok és keverékek felhasználásáról, illetve annak változásáról,

1.27. műemlékre kiterjedő, a Magyar Államot megillető elővásárlási jognyilatkozat iránti kérelmek és mellékleteik átvétele, továbbítása,

1.28. polgári felhasználású ipari robbanóanyagok behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelmek előterjesztése,

1.29. biztonsági papírok kiviteli, behozatali, reexport engedélykérelmének befogadása,

1.30. utazásszervezői- és közvetítői tevékenységgel kapcsolatos kérelmek befogadása,

1.31. egyes tűzijátékokra és más polgári célú pirotechnikai eszközökre behozatali, kiviteli és reexport engedélykérelmek befogadása,

1.32. illékony szerves vegyületet tartalmazó egyes festékek, lakkok és járművek javító fényezésére szolgáló termékek gyártására és forgalomba hozatalára vonatkozó kérelmek befogadása,

1.33. gyermekgondozási segély igénylése,

1.34. anyasági támogatás igénylése,

1.35. családi pótlék igénylése,

1.36. gyermeknevelési támogatás igénylése,

1.37. fogyatékossági támogatás iránti kérelem-nyomtatványok kiadása, kérelmek átvétele, továbbítása, lakcím/ számlaszám/változás bejelentés, utalásváltozás lakcímről számlaszámra, eljárás megszüntetéshez dokumentumok átvétele,

1.38. építőipari kivitelezési tevékenység megkezdésének és az adatok változásának bejelentése, előzetes bejelentés, utólagos bejelentés, bejelentő lapok, és mellékleteik átvétele és továbbítása.

1.39.61 teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat és az apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához szükséges hozzájárulás.

2. A kormányablak tájékoztatást nyújt az ügyfélnek az eljárás menetéről, valamint az eljárással kapcsolatos ügyféli jogokról és kötelezettségekről a következő ügyekben:

2.1. a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított diákkedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás,

2.2. a Magyar igazolványok, Magyar hozzátartozói igazolványok által biztosított pedagógus és oktatói kedvezmények bejegyzésére, visszavonására irányuló eljárás,

2.3. a Magyar igazolvány és Magyar hozzátartozói igazolvány kiadásával összefüggő eljárás,

2.4. gyermekgondozási díj igénylésével kapcsolatos eljárás,

2.5. terhességi-gyermekágyi segély igénylésével kapcsolatos eljárás,

2.6. a bemutatott külföldi okiratok elfogadhatóságának elbírálása, amennyiben nem magyar állampolgár kíván Magyarországon házasságot kötni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni,

2.7. Magyarországon élő magyar állampolgár, hontalan, illetőleg a menekültként elismert személy külföldön történő házasságkötéséhez, bejegyzett élettársi kapcsolat létesítéséhez szükséges tanúsítvány kiadása,

2.8.62 a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak igénylése.

3.

3.1. A kormányablak a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 169. § (1) bekezdés d) pontja szerint az ügyfelek azonosítását követően egyedi ügyük intézéséhez internetes kapcsolati lehetőséget, szakmai és informatikai segítséget nyújt

a) egyéni vállalkozói tevékenység elektronikus bejelentéséhez,

b) egyéni vállalkozói tevékenység adatváltozásának elektronikus bejelentéséhez,

c) egyéni vállalkozói tevékenység szünetelésének és szünetelés utáni újrakezdésének elektronikus bejelentéséhez,

d) egyéni vállalkozói tevékenység megszűnésének elektronikus bejelentéséhez.

3.2. A kormányablak tájékoztatást nyújt az egyéni vállalkozást alapítani kívánó természetes személyeknek, és az egyéni vállalkozóknak az egyéni vállalkozás működési szabályairól, képesítéshez kötött gazdasági tevékenység esetén a jogszabályokban meghatározott képesítési követelményekről, bejelentéshez vagy hatósági engedélyhez kötött gazdasági tevékenység esetén – ide nem értve az önkormányzati rendeletet – a szükséges bejelentésekről, hatósági engedélyekről és az engedélyező, továbbá bejelentést fogadó hatóságok elérhetőségéről.

3.3. A kormányablak betekintési lehetőséget biztosít az Országos Cégnyilvántartási és Céginformációs Rendszer cégadatbázisába.

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!