120/2008. (X. 3.) AB határozat
120/2008. (X. 3.) AB határozat1
2008.10.03.
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
1. Az Alkotmánybíróság a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő Testületének a Ferencvárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/1999. (IV. 30.) rendelete 1. § (1), (3) és (4) bekezdését megsemmisíti.
2. Az Alkotmánybíróság a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő Testületének az Önkormányzat címeréről, zászlajáról, a jelképek és a „Ferencváros” név használatáról szóló 2/1999. (I. 29.) rendelete egyes rendelkezései alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
INDOKOLÁS
I.
1. A Közép-Magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdésében foglalt jogkörében eljárva kezdeményezte a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő Testületének a Ferencvárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/1999. (IV. 30.) rendelete (a továbbiakban: Ör1.) 1. § (1), (3) és (4) bekezdései, valamint a Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő Testületének az Önkormányzat címeréről, zászlajáról, a jelképek és a „Ferencváros” név használatáról szóló 2/1999. (I. 29.) rendelete (a továbbiakban: Ör2.) egyes rendelkezései felülvizsgálatát és megsemmisítését. A hivatalvezető álláspontja szerint a két rendeletben az önkormányzat elnevezése ellentétes a Budapest főváros közigazgatási területéről és kerületi beosztásáról szóló 1994. évi XLIII. törvénnyel (a továbbiakban: Kerületi tv.) és ennek következtében sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését.
A hivatalvezető az Ötv. 98. § (2) bekezdés a) pontjában és a 98. § (3) bekezdés b) pontjában biztosított jogkörében törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálta a Ferencvárosi Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló, többször módosított Ör1.-et és megállapította, hogy a korábbi jelzései ellenére nem változtatták meg az önkormányzat elnevezését. Az Ör1. 1. § (1) bekezdése az önkormányzat elnevezését a következők szerint állapította meg: „Ferencvárosi Önkormányzat”. Ugyanez az elnevezés jelenik meg a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal nevében is. A hivatalvezető az Alkotmánybíróság 38/2005. (X. 18.) határozata (a továbbiakban: Abh1.) szó szerinti ismertetése mellett felhívta a képviselő-testületet az Ör1. Kerületi tv.-nek megfelelő módosítására, a képviselő-testület azonban a törvényességi észrevétellel nem értett egyet és az Ör1.-et nem módosította, vagyis az önkormányzat elnevezésében továbbra sem jelenik meg a „Budapest főváros” fordulat, a „kerület” szó és a kerület száma római számmal jelezve. A közigazgatási hivatal vezetője ezután fordult az Alkotmánybírósághoz és indítványozta immár nemcsak az Ör1., hanem az Ör2. egyes rendelkezéseinek a felülvizsgálatát, mert megítélése szerint a főváros kerületi tagozódására nem utaló elnevezés – az Abh1. megállapításaira is figyelemmel – túlterjeszkedik a törvényi felhatalmazáson.
II.
1. Az Alkotmány érintett rendelkezése:
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”
2. A Kerületi tv. rendelkezései:
„2. § (1) Budapest főváros közigazgatási területe a következő kerületekre tagozódik: I. kerület, II. kerület, III. kerület, IV. kerület, V. kerület, VI. kerület, VII. kerület, VIII. kerület, IX. kerület, X. kerület, XI. kerület, XII. kerület, XIII. kerület, XIV. kerület, XV. kerület, XVI. kerület, XVII. kerület, XVIII. kerület, XIX. kerület, XX. kerület, XXI. kerület, XXII. kerület, XXIII. kerület.
(2) A fővárosi kerületi képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a kerület elnevezését.
(...)
A IX. kerület határa: a Szabadság hídtól a Duna középvonalát követve halad a soroksári Duna-ágig, a soroksári Duna-ág középvonalán Pesterzsébet régi határáig, innen a Határ úton át az Üllői útig, az Üllői úton a Kálvin térig, a Kálvin tér északkeleti, majd nyugati oldalán az épületek vonalán a Vámház körútig, és ennek folytatásában a Fővám téren át a kiindulási pontig.”
3. Az Ör1. vizsgált szabályai:
„1. § (1) Az önkormányzat elnevezése:
FERENCVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT
(...)
(3) Az önkormányzat Képviselő-testületének hivatalos megnevezése:
FERENCVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE
(4) A Képviselő-testület hivatalának megnevezése:
FERENCVÁROSI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERI HIVATALA”
4. Az Ör2. vizsgált szabályai:
„2. § A Ferencvárosi Önkormányzat címerének és zászlajának leírása, jelentéstartalma”
„3. § (2) l) a Ferencvárosi Önkormányzat ünnepi rendezvényein, úgy hogy az állami címer és a fővárosi címer jelentőségét ne kissebbítse.”
„4. § (4) A címer és a zászló használatát, alkalmazását vagy előállítását nem szabad engedélyezni, a kiadott engedélyt pedig vissza kell vonni, ha a használat vagy a forgalomba hozatal módja a Ferencvárosi Önkormányzat, illetve a kerület lakosságának jogait vagy jogos érdekeit sérti.”
„9. § a) a használat módja és annak körülményei a Ferencvárosi Önkormányzat, illetve a kerület lakosságának jogait, jogos érdekeit sértené vagy veszélyeztetné;”
„11. § (1) A kiadott engedélyt vissza kell vonni, ha a használat vagy annak célja, módja és körülményei a Ferencvárosi Önkormányzat, illetve a kerület lakossága jogait, jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti.”
„12. § (2) a) a használat vagy annak módja, célja és körülményei a Ferencvárosi Önkormányzat vagy a kerület lakosságának jogait, jogos érdekeit sérti vagy veszélyezteti.”
III.
Az indítvány részben megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság elsőként az Ör1. indítványban megjelölt rendelkezéseit vizsgálta. Az Ör1. 1. §-ában rögzíti a kerületi önkormányzat, a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal elnevezését. Mindhárom szabály a kerület nevén alapul, mely mindössze annyit tartalmaz: „Ferencvárosi Önkormányzat”. Az Alkotmánybíróság az Abh1.-ben egy másik budapesti kerületi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát vizsgálva megállapította, hogy a Kerületi tv. 2. § (2) bekezdésének az a szabálya, mely szerint „[a] fővárosi kerületi képviselő-testület a szervezeti és működési szabályzatában határozza meg a kerület elnevezését” arra terjed ki, hogy az Országgyűlés által megállapított hivatalos közigazgatási helynév alapján, amellett nevezhetik el a kerületet. Az Abh1. szerint „[a] Kerületi tv. állapította meg Budapest főváros közigazgatási kerületi beosztását, a kerületek hivatalos megjelölését, ami egyben a kerület közigazgatási helyneve. [...] A fővárosi kerületek hivatalos közigazgatási helyneve az, amit a Kerületi tv. állapít meg római számmal és a határvonal pontos megállapításával. A hivatalos közigazgatási helynév (Budapest főváros XII. kerület) mellett nevezheti el a képviselő-testület a kerületet.” (ABH 2005, 682, 687.). Noha az Abh1.-ben vizsgált önkormányzati rendelet az adott fővárosi kerület közigazgatási helynevéről rendelkezett a Kerületi tv.-től eltérően és ennek alkotmányellenességét mondta ki az Alkotmánybíróság, az ott tett megállapításokat az Alkotmánybíróság jelen ügyben is irányadónak tekintette, mert az önkormányzat (adott esetben egy fővárosi kerületi önkormányzat) elnevezésének a közigazgatási helynévhez kell igazodni. Ennek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör1. megalkotása során a Ferencvárosi Önkormányzat nem a Kerületi tv.-ben kapott felhatalmazásnak megfelelően állapította meg az önkormányzat, a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal nevét, illetve elnevezését, mert abban nem szerepeltette a Kerületi tv.-nyel megállapított „Budapest főváros IX. kerület” közigazgatási helynevet. Mint törvénnyel ellentétes rendeleti szabályokat az Alkotmánybíróság az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközés miatt az Ör1. rendelkező részben megjelölt rendelkezéseit megsemmisítette.
2. Az Alkotmánybíróság ezután az Ör2.-vel kapcsolatban előterjesztett indítványt vizsgálta meg. A közigazgatási hivatal indítványából és a mellékletként csatolt iratokból az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a hivatalvezető az Ör1.-gyel kapcsolatban tett törvényességi észrevételt, ezt az észrevételt tárgyalta meg a kerületi képviselő-testület és hozott azzal egyet nem értő döntést. Az indítványban a hivatalvezető azonban nemcsak az Ör1., hanem a törvényességi észrevételben nem szereplő Ör2. egyes rendelkezései alkotmányellenessége megállapítását és megsemmisítését is kérte. Az Alkotmánybíróságnak ezért állást kellett foglalnia abban a kérdésben, hogy a törvényességi észrevétellel nem érintett, de az indítványban támadott Ör2.-re lefolytatható-e az alkotmánybírósági eljárás. Ennek eldöntésekor az Alkotmánybíróság a következőkből indult ki. Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 21. § (2) bekezdése értelmében jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló eljárást bárki indítványozhat. A 30/1999. (X. 13.) AB határozat (a továbbiakban: Abh2.) részletesen vizsgálta a közigazgatási hivatalok vezetőinek indítványozási jogkörét. Az Abh2. a rendelkező részben rögzítette: „Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy az önkormányzati rendeletalkotás eljárási szabályainak megsértéséből adódó törvényellenesség vizsgálatát csak a közigazgatási hivatal vezetője kezdeményezheti. E tekintetben az alkotmánybírósági eljárás megindítására való jogosultság kizárólag a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 99. § (2) bekezdés a) pontján alapul.” (ABH 1999, 411.) Az Abh2.-ben az Alkotmánybíróság rámutatott, „hogy az önkormányzati működés jogszerűségének vizsgálata az Ötv. 98. §-a szerint nem az Alkotmánybíróság, hanem a közigazgatási hivatalok feladata. Az Ötv. a közigazgatási hivatal vezetője számára számos, a törvénysértést megelőző, kiküszöbölő jogi eszközt biztosít. Ennek keretében lehetőség van a valós tényállás feltárására [az Ötv. 17. §-ának (2) bekezdése szerint a jegyző köteles megküldeni a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a közigazgatási hivatal vezetőjének]; lehetőség van az esetleges törvénysértés megszüntetésének kezdeményezésére [az Ötv. 99. §-ának (1) bekezdése szerint a közigazgatási hivatal vezetője ennek érdekében felhívja az érintettet], és végső soron arra, hogy [az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján] a hivatal vezetője az Alkotmánybíróságnál kezdeményezze a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.” (ABH 1999, 411, 414.) Az Abh2.-ben az Alkotmánybíróság megkülönböztette egymástól az Abtv. 1. § b) pontja szerinti jogszabály, valamint állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének vizsgálatára irányuló, illetve az Abtv. 1. §-ának h) pontja szerinti, külön törvény által megállapított egyéb hatáskörben kezdeményezett eljárást, illetve az ezekhez kapcsolódó indítványozási jogosultságot. Az Abtv. és az Ötv. vonatkozó rendelkezéseinek összevetése alapján az Alkotmánybíróság megállapította, „hogy a törvényi szabályozás külön kezeli az alkotmányellenesség [Abtv. 1. § b) pont] és az önkormányzati rendelet törvényellenességének [Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja] vizsgálatát.” (ABH 1999, 414.)
3. A fent leírtak alapján egyértelmű, hogy a jelen ügyben az Abtv. 1. § h) pontja szerinti eljárásban kell az Alkotmánybíróságnak döntenie. Ez az eljárás az Ötv.-ben szabályozott törvényességi ellenőrzési tevékenység része, az eljárás tárgya az az önkormányzati rendelet, amelyre a közigazgatási hivatal törvényességi észrevételt tett, de azzal a képviselő-testület nem értett egyet, vagy intézkedést nem tett. A közigazgatási hivatal vezetőjének az Abtv. 1. § h) pontja és az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban az indítványozási joga csak azután nyílik meg, ha az önkormányzat a törvényességi észrevételt nem fogadta el. Olyan rendeletre nézve, melyre a hivatalvezető nem tett törvényességi észrevételt és, melyre az önkormányzat így nem is reagálhatott, az indítványozási jogosultság nem nyílik meg. A hivatalvezető indítványát kifejezetten az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja szerinti jogkörében tette, nem hivatkozott sem az Abtv. 1. § b) pontjára, sem 21. § (2) bekezdésére. Mindezekre tekintettel az Alkotmánybíróság az Ör2. egyes rendelkezéseivel kapcsolatban benyújtott indítványt az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § c) pontja alapján („az eljárás indítványozására az indítványozónak nincs jogosultsága”) visszautasította.
Az Alkotmánybíróság határozatának a Magyar Közlönyben való közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 84/H/2008.
1
A határozat az Alaptörvény 5. pontja alapján hatályát vesztette 2013. április 1. napjával. E rendelkezés nem érinti a határozat által kifejtett joghatásokat.
- Hatályos
- Már nem hatályos
- Még nem hatályos
- Módosulni fog
- Időállapotok
- Adott napon hatályos
- Közlönyállapot
- Indokolás