nyomtatás  nagyítás kicsinyítés 
Betöltés...
2007. évi CLIX. törvény
a viszontbiztosítókról
2012-10-28
2012-12-31
11

2007. évi CLIX.
törvény

a viszontbiztosítókról1

ELSŐ RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. § (1) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a)2 Magyarország területén a viszontbiztosítók által végzett viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre, illetve a Magyarország területén székhellyel rendelkező viszontbiztosító által e törvény felhatalmazása alapján végzett viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre;

b) a külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete által folytatott tevékenységre;

c) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által ellátott – e törvényben meghatározott – felügyeleti tevékenységre; valamint

d) azon vállalkozások – e törvényben meghatározott – kötelezettségeire, amelyekre az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet kiterjed.

(2) E törvény rendelkezései a belföldi viszontbiztosító külföldön végzett viszontbiztosítási, illetve képviseleti tevékenységére abban az esetben terjednek ki, ha a tevékenység helye szerinti ország jogszabálya eltérően nem rendelkezik.

2. § E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a biztosítók által végzett viszontbiztosítási tevékenységre,

b) az állami megbízásból vagy állami garanciával végzett viszontbiztosítási tevékenységre.

Fogalmak

3. § (1) E törvény alkalmazásában:

1. anyavállalat, leányvállalat, ellenőrző befolyás:

a) anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol,

b) leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,

c) ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom;

2. alárendelt kölcsöntőke: minden, ténylegesen a viszontbiztosító rendelkezésére bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerződés tartalmazza, hogy a kölcsön a viszontbiztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll és a kölcsön eredeti futamideje az 5 évet meghaladja;

3. azonosító adatok:

a)3 természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakcím, postacím,

b) szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása;

4. banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetőleg járulékos vállalkozás;

5. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unitlinked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt – azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló – eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;

6. befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás;

7.4 minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező

a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék, vagy

b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy

c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére.

A minősített befolyás nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen, valamint a Bszt. 37/A. §-ának (2)–(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően figyelembe venni;

8. belföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott fogalom;

9. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt 2 fő csoportja: a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) 1. számú mellékletében meghatározott a nem élet, illetve a Bit. 2. számú mellékletében meghatározott élet típusú biztosítási ágak;

10. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja;

11. biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetőleg biztosítói holding társaság;

12. biztosítási titok: a Bit. 153. §-ában meghatározott fogalom;

13. biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

14. biztosítói holding társaság: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. bruttó biztosítástechnikai tartalékok: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

16. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik;

17. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás szerinti fogalom;

18. együttbiztosítás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

19. érintett felügyeleti hatóság:

a) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami felügyeleti hatóság, vagy

b) a Bit. 189/H. §-a szerinti koordinátor, vagy

c) az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a pénzügyi konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévő piaci részesedése eléri az öt százalékot, és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon belül jelentős;

20. felügyeleti hatóság: a viszontbiztosító felügyeletét külföldön jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet;

21. finanszírozási viszontbiztosítás: olyan viszontbiztosítás, amely esetében az explicit maximális potenciális veszteség – amely a maximális áthárított gazdasági kockázatban kifejezve a jelentős biztosítási kockázatból és az időzített kockázatáthárításból ered – korlátozott, de jelentős összeggel meghaladja a szerződés időtartamára számított díjat, a következő két jellemző közül legalább az egyikkel:

a) a pénz időértékének megfelelő explicit és anyagi ellenszolgáltatás,

b) szerződéses rendelkezések azzal a céllal, hogy a felek gazdasági eredményei a szerződés teljes időtartama alatt egyensúlyban legyenek, és ezáltal megvalósuljon a célzott kockázatáthárítás;

22. fióktelep tagállama: az a tagállam, amelyben a kötelezettséget vállaló fióktelep található;

23. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;

24. harmadik országbeli viszontbiztosító: az a harmadik országbeli biztosítónak nem minősülő harmadik országbeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján viszontbiztosítási tevékenységre jogosult és a székhely szerinti engedélyezési feltételek megfeleltethetők az e törvényben foglaltaknak;

25. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a viszontbiztosító tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a viszontbiztosító székhelye, telephelye, főirodája található;

26. jegyzett tőke, saját tőke: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szmt.) foglalt meghatározások szerinti fogalmak;

27. kapcsolt vállalkozás: a leányvállalat vagy az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás (részesedő vállalkozás) részesedési viszonnyal rendelkezik;

28.5 kézbesítési megbízott: a Magyarország területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmező Magyarország területén bejegyzett biztosítója, viszontbiztosítója, biztosításközvetítője vagy biztosítási szaktanácsadója, illetve az e törvény szerinti képviselete;

29. kockázatnak kitett összeg: a halál esetén kifizetendő összeg, levonva belőle a fő kockázat matematikai tartalékát, illetve befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés esetén a befektetési egységekhez kötött (unitlinked) életbiztosítások tartalékát;

30. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán keresztül történő – az 1. számú melléklet szerint figyelembe vett – birtoklása vagy gyakorlása;

31. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

32. különleges célú gazdasági egység: olyan, tagállamban engedélyezett – biztosítónak vagy viszontbiztosítónak nem minősülő – vállalkozás, amely jogosult átvállalni a kockázatot a biztosítóktól és viszontbiztosítóktól, és amely teljes mértékben viseli a kockázat költségterheit egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásból származó bevételből vagy valamilyen más finanszírozási mechanizmus által;

33. különleges célú gazdasági eszköz: a különleges célú gazdasági egység által kibocsátott eszköz, amely esetében a kibocsátó – hitelviszonyt megtestesítő értékpapírból vagy más finanszírozási mechanizmusból eredő – kötelezettségei alárendeltek az ilyen eszközzel kapcsolatos viszontbiztosítási kötelezettségeknek;

34. minimális biztonsági tőke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;

35. nettó függőkártartalék: a továbbengedményező részesedése nélküli függőkártartalék;

36. részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy – közvetlenül vagy közvetett módon – a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 20 százalékát, de legfeljebb 50 százalékát birtokolja a vállalkozásban. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e vagy sem;

37. pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat, a biztosítási szolgáltatási ágazat, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság;

38. részesedő vállalkozás: az anyavállalat vagy az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásban (kapcsolt vállalkozásban) részesedési viszonnyal rendelkezik;

39. szabályozott vállalkozás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

40. szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;

41. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a viszontbiztosító meghatározott vezetőinek és tulajdonosainak a viszontbiztosító irányítására, illetve tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte;

42. szavatoló tőke: a viszontbiztosító rendelkezésére álló, e törvény szabályai szerint megállapított tőkeösszeg, amely a viszontbiztosítóval szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;

43. származtatott (derivatív) ügylet: a Tpt.-ben meghatározott jogügylet;

44. székhely tagállama (letelepedés tagállama): az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló viszontbiztosító székhelye található;

45. szoros kapcsolat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;

46. tagállam: olyan ország, amely tagja az Európai Uniónak;

47. továbbengedményezés (retrocesszió): a viszontbiztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének viszontbiztosításba adása;

48. ügyfél: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

49. ügymenet kiszervezése: a viszontbiztosító viszontbiztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;

50. ügyvezető: a viszontbiztosító vezetésére kinevezett, a viszontbiztosítóval munkaviszonyban álló első számú vezető és helyettesei. A viszontbiztosító első számú vezetője a viszontbiztosító munkaszervezetének irányítója;

51.6 üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogalom;

52. üzletszerű tevékenység: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;

53. vagyoni biztosíték: hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított 180 napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) vagy bankgarancia;

54. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe;

55. vezető állású személy:

a) az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottság tagjai és az ügyvezető,

b) harmadik országbeli vállalkozás fióktelepe formájában működő viszontbiztosító esetén az általános képviselő és az ügyvezető;

56. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása;

57. vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

58. vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott vállalkozás, és leányvállalataival – amelyek között van egy, az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás –, valamint más vállalkozásaival együtt pénzügyi konglomerátumot alkot;

59. viszontbiztosítói holding társaság: olyan – vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő – anyavállalat, amelynek alapvető tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatban, amely viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító, és közülük legalább egy leányvállalat tagállami viszontbiztosító;

60. zárt viszontbiztosító: olyan viszontbiztosító, amelynek célja viszontbiztosítási fedezet biztosítása kizárólag azon vállalkozás vagy vállalkozások kockázatai tekintetében, amelyeknek a zárt viszontbiztosító tulajdonát képezi, vagy azon csoport vállalkozása vagy vállalkozásainak kockázatai tekintetében, amelynek a zárt viszontbiztosító a tagja;

61.7 ÁÉKBV: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott fogalom;

62.8 közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs.

63.9 büntetlen előéletű: akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez és vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak büntetlen előéletét a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (Btk. 233. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), a hamis tanúzás (Btk. 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), a bűnpártolás (Btk. 244. §), a Btk. XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (Bt. 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), az önbíráskodás (Btk. 273. §), a Btk. XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a Btk. XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények tekintetében kell – a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal – igazolnia.

(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot is érteni kell.

A viszontbiztosítási tevékenység alapfeltételei

4. § (1)10 Viszontbiztosítási tevékenység és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység Magyarország területén – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – a Felügyelet, illetve a székhely tagállam felügyeleti hatósága által kiadott engedéllyel végezhető.

(2)11 Harmadik országbeli viszontbiztosító Magyarország területén magyarországi fióktelepen keresztül, illetve nemzetközi szerződés alapján, fióktelep közbeiktatása nélkül végezhet viszontbiztosítási tevékenységet.

5. § (1) Viszontbiztosítási tevékenységet kizárólag biztosító és viszontbiztosító végezhet.

(2) Viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat.

(3) A viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül a Bit. III/A. Fejezetében szabályozott holding társasági feladatok és tevékenységek ellátása, azzal az eltéréssel, hogy a biztosítóra vonatkozó előírásokat a viszontbiztosítóra kell alkalmazni.

(4) Viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen a biztosítással, viszontbiztosítással kapcsolatos statisztikai, biztosításmatematikai tanácsadói, kockázatelemzői, kutatási tevékenység.

Euróban megadott összegek forintban történő meghatározása

6. § (1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon annak az év január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó, forintban meghatározott összeget a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett, az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára vonatkozó hivatalos napi devizaárfolyamok átlagának alkalmazásával, milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

MÁSODIK RÉSZ

A VISZONTBIZTOSÍTÁS RENDSZERE

I. Fejezet

A VISZONTBIZTOSÍTÁSI RENDSZER ALAPINTÉZMÉNYEI

A viszontbiztosítók

7. § (1)12 Magyarország területén viszontbiztosító részvénytársaság, szövetkezet, vagy harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.

(2) Az egyes szervezeti formákra

a) viszontbiztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.),

b) viszontbiztosító szövetkezet esetén a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szvt.),

c) fióktelep esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A viszontbiztosító részvénytársaság

8. § (1) A viszontbiztosító részvénytársaság

a) a 29. § szerinti jegyzett tőkéjén belül a pénzbeli hozzájárulás legkisebb mértéke 70 százalék,

b) a 29. § szerinti jegyzett tőkéjén belül a nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak,

c) cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a pénzbeli hozzájárulás teljes egészében befizetésre került.

(2) A Felügyelet 53. § szerinti engedélye szükséges a viszontbiztosító részvényeinek megszerzéséhez, ha a megszerezni kívánt részesedés eléri vagy meghaladja a jegyzett tőke 10, 20, 33, 50 százalékát.

A viszontbiztosító szövetkezet

9. § (1) Viszontbiztosító szövetkezetet legalább 10 tag alapíthat.

(2) A viszontbiztosító szövetkezet cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy szövetkezeti formában tevékenykedik.

10. § (1) A viszontbiztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, 29. § szerinti részjegytőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie.

(2) A 29. § szerinti részjegytőkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak.

11. § (1) Egy részjegy névértéke legalább 10 ezer forint.

(2) A viszontbiztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében befizették.

12. § (1) Az Szvt. 14. §-ában foglaltakon felül meg kell határozni az alapszabályban

a) a viszontbiztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág szerint,

b) a viszontbiztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit.

(2) Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a szövetkezet tagja – az alapszabályban megjelölt esetekben, módon és mértékig – a közgyűlés döntése alapján pótbefizetésre kötelezhető.

13. § Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek, illetve nem áll azzal munkaviszonyban.

14. § A felügyelő bizottság tagja a viszontbiztosító szövetkezettel munkaviszonyban nem állhat. Tagja lehet a felügyelő bizottságnak az is, aki nem tagja a viszontbiztosító szövetkezetnek.

15. § (1) A volt tag (vagy örököse) részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a szövetkezet nem felelne meg a minimális szavatoló tőkére vonatkozó előírásoknak (63–64. §), vagy a 130. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet következne be.

(2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb 4 évig halasztható.

(3) A volt tag (örököse) a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet adózott eredményéből.

A harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe

16. § (1) Harmadik országbeli viszontbiztosító belföldön viszontbiztosítási tevékenységet folytató fióktelepe az engedélyezett viszontbiztosítási ágon belül a viszontbiztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.

(2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének rendelkeznie kell – elfogadását követő 30 napon belül – az alapító harmadik országbeli viszontbiztosítónak a székhely szerinti országban nyilvánosságra hozott éves beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhely szerinti ország nyelvén, mind annak hiteles magyar fordításában.

17. § A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe olyan biztosítási ág viszontbiztosításának végzésére kérhet engedélyt, amelyre az alapító külföldi viszontbiztosító a székhely szerinti országban engedéllyel rendelkezik.

A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe

18. § (1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe köteles tevékenységének megkezdéséről és főbb adatairól (fióktelep tevékenysége, üzleti terv, fióktelep irányítását ellátó felelős személy megnevezése, fióktelep címe, fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó adatok) a tevékenységének megkezdését megelőzően a Felügyeletet írásban értesíteni.

(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe működése során a főbb adataiban bekövetkező változásról legkésőbb a változást megelőző 30 napon belül köteles a Felügyeletet írásban értesíteni.

19. § A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepétől a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a nemzeti jogszabályoknak.

II. Fejezet

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER EGYÉB RÉSZTVEVŐI

A külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete

20. § (1)13 A külföldi viszontbiztosító Magyarország területén tartós képviseletet (a továbbiakban: képviselet) létesíthet.

(2) A képviselet által végezhető tevékenységekre, a képviselet megnevezésére, vezetőjére és bejelentési kötelezettségeire a Bit. 55–56. §-ait kell megfelelően alkalmazni.

HARMADIK RÉSZ

ENGEDÉLYEZÉS ÉS BEJELENTÉS

I. Fejezet

ENGEDÉLYEZÉSI TÁRGYKÖRÖK

21. § (1) A Felügyelet engedélye szükséges:

a) a viszontbiztosító alapításához,

b) a viszontbiztosítási tevékenység megkezdéséhez és megszüntetéséhez, illetve a viszontbiztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység megkezdéséhez,

c) a viszontbiztosítási tevékenység módosításához,

d) a viszontbiztosítási állomány átruházásához,

e) a viszontbiztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához,

f) a viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékainak e törvényben meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez, illetve az eszközkategóriáktól való eltéréshez,

g) a belföldi viszontbiztosító által harmadik országban működő viszontbiztosítóban, vagy harmadik országban székhellyel rendelkező biztosítóban részesedés megszerzéséhez, harmadik országban fióktelep létesítéséhez,

h) az 53. § (1) bekezdése szerinti részesedés megszerzéséhez,

i) a 31. § (2) bekezdésének i) pontjában, a 41. §-ban és a 44–47. §-okban meghatározott személyek foglalkoztatásához, megbízásához, illetve kinevezéséhez, választásához.

(2) A kérelmező köteles nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy az e törvényben foglaltak szerinti engedélye(k) kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.

(3) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a viszontbiztosításra vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, továbbá a biztosítási piac biztonságára és a viszontbiztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.

(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a Felügyelet mindazon feltételek meglétét vizsgálja, amelyeket a tevékenység megkezdésének engedélyezése során is vizsgál.

(5) Az (1) bekezdés g) pontja, valamint – ha a biztosítási állományt harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át – d) pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt a kockázatviselés helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.

Viszontbiztosító alapításának engedélyezése

22. § A viszontbiztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:

a) az alapítani tervezett viszontbiztosító – formájának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó – alapító okiratát (alapszabályát),

b) az ügyviteli szolgáltatások és az üzleti tevékenység biztosítását szolgáló szervezet felállításának költségeire vonatkozó előzetes számításokat és az ezeket a költségeket fedező pénzeszközök meglétének hitelintézeti igazolását,

c) a szervezeti felépítésre, az irányítási, döntési, ellenőrzési rendre, illetve a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,

d) külföldi alapító esetében kézbesítési megbízottjáról szóló nyilatkozatot,

e) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel,

f)14 viszontbiztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekről, arról, hogy a részvényesek természetes vagy jogi személyek, a minősített befolyással rendelkező személyről és a minősített befolyás mértékéről,

g) viszontbiztosító szövetkezet esetén tájékoztatást a tagok személyéről, arról, hogy a tagok természetes vagy jogi személyek-e, illetve a tagok részjegyeinek névértékéről,

h) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó viszontbiztosító esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a viszontbiztosító összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja,

i) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó viszontbiztosító esetében a viszontbiztosítóval szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a viszontbiztosító részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő kezeléséhez, illetőleg továbbításához.

23. § A Felügyelet a viszontbiztosító alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri a másik tagállam érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt viszontbiztosító

a) a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata,

b) a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának leányvállalata,

c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa a másik tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.

24. § Az alapítási engedély birtokában a viszontbiztosító viszontbiztosítási, illetve az azzal közvetlenül összefüggő tevékenységének előkészítéséhez szükséges tevékenységet végezhet.

25. § A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha

a) a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,

b) a kérelem nem felel meg a 22. §-ban foglalt követelményeknek,

c) az alapítani tervezett viszontbiztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek.

Viszontbiztosító tevékenységének engedélyezése

26. § (1)15 A viszontbiztosító a Felügyelet alapítást engedélyező határozatának közlésétől számított 90 napon belül köteles a viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani. Ha a viszontbiztosító a fenti kérelem határidőben történő benyújtását elmulasztja, a Felügyelet az alapítást engedélyező határozatot visszavonja. A Felügyelet jogosult a tevékenységi engedély feltételeinek meglétét a helyszínen is ellenőrizni.

(2) A viszontbiztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:

a) a minimális biztonsági tőkefedezet meglétének igazolását,

b) az üzleti tervet,

c) a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását,

d) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,

e) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetve jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfutási eredményeit,

f) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének a tervezetét,

g) a viszontbiztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rendet,

h) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.

(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a) nem rendelkezik a 68. §-ban foglalt minimális biztonsági tőkével, illetve az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális szavatoló tőkével,

b) üzleti terve nem felel meg a 30. § rendelkezéseinek, vagy annak valódisága kétségbe vonható, illetve az abban foglaltak nem nyújtanak elegendő alapot a biztosítottak számára a biztosítási szolgáltatások teljesítésére.

(4) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet abban az esetben is elutasíthatja, ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a viszontbiztosító hatékony felügyelete nem biztosítható, különösen, ha

a) a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának tevékenysége, a viszontbiztosítóra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a viszontbiztosító független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,

b) a viszontbiztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza,

c) a viszontbiztosító harmadik országban székhellyel rendelkező közvetlen, illetőleg közvetett tulajdonosára vonatkozó, harmadik országban alkalmazott szabályozás a felügyeleti tevékenységet akadályozza.

(5) A viszontbiztosító részére kiadott tevékenységi engedély területi hatálya valamennyi tagállamra kiterjed, ideértve a fióktelep útján, illetve a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységet is.

A viszontbiztosítási tevékenység megkezdésének
feltételei

27. § Viszontbiztosító részére a Felügyelet a tevékenységi engedélyt – kérelemre – nem élet viszontbiztosítására, élet-viszontbiztosításra, vagy minden viszontbiztosítási tevékenységre adja ki.

28. § A viszontbiztosítási tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folytatásának feltétele:

a) a folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer kiépítése, illetve a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer kialakítása, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv elkészítése,

b) az adatvédelmet szolgáló (kézi és gépi) irattározás feltételeinek kialakítása.

29. § (1) A viszontbiztosító tevékenységének megkezdésekor a viszontbiztosító részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tőkével, a szövetkezetnek részjegytőkével, illetve a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének dotációs tőkével kell rendelkeznie, amely elegendő

a) a működés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására, valamint

b) a tevékenység megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére (minimális biztonsági tőkerész).

(2) A 22. § b) pontjában meghatározott pénzeszközök minimális értéke

a) viszontbiztosító részvénytársaságnál és harmadik országbeli biztosító fióktelepénél 100 millió forint,

b) viszontbiztosító szövetkezetnél 50 millió forint.

(3) A viszontbiztosító (2) bekezdésben meghatározott pénzeszközeit a tevékenységi engedély kiadásáig kizárólag a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében lehet felhasználni.

(4) A minimális biztonsági tőkerész értékét szervezettípusonként kell megállapítani a 67–68. §-ok előírásai szerint.

Az üzleti terv

30. § (1) Az üzleti terv tartalmazza a viszontbiztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a viszontbiztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen:

a) a viszontbiztosítani kívánt biztosítási ág, illetve az ágon belüli kockázat megnevezését,

b) a működési terület meghatározását,

c) a tevékenység megkezdéséhez szükséges minimális biztonsági tőke nagyságát és összetételét,

d) az ügyvitel és az üzletmenet létrehozásának becsült költségeit és az ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket,

e) azokat a viszontbiztosítási eljárásokat, amelyeket a viszontbiztosító a kockázat átvállalására javasol,

f) a továbbengedményezésre vonatkozó iránymutatásokat.

(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a viszontbiztosító első 3 éves tevékenységére vonatkozó becslést

a) a működési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és folyó általános költségekre,

b) a díjbevétel és a kárkifizetés várható alakulására,

c) a likviditási helyzet várható alakulására,

d) a viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a szavatoló tőke szükséglet, illetve a biztonsági tőke fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre,

e) a tervezett mérlegadatokra.

(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.

A harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító által létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének engedélyezése

31. § (1) Harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek – a 26. §-ban és a 29. §-ban foglaltak igazolásán túl – tartalmaznia kell:

a) a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az előző 3 év auditált mérlegét,

b)16 a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy a Magyarország területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti állam jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a kérelmező viszontbiztosító működését.

(2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén a tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételek teljesülésén túl a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha

a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló – fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő – nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező viszontbiztosító székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság(ok) között,

b) a kérelmező viszontbiztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal,

c) a kérelmező viszontbiztosító rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,

d) a kérelmező viszontbiztosító nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért,

e)17 a kérelmező viszontbiztosító nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyarország területén folytatott tevékenységre vonatkozó számláját magyarországi hitelintézetnél vezeti,

f)18 a kérelmező viszontbiztosító nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyarország területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat a Magyarország területén vezeti,

g) a kérelmező viszontbiztosító a 68. §-ban foglalt minimális biztonsági tőke összegével azonos értékű vagyoni eszközökkel rendelkezik és ennek egynegyedét biztosítékként letétbe helyezi,

h) a kérelmező viszontbiztosító benyújtja az általa alkalmazni kívánt általános szerződési feltételeket,

i) a kérelmező viszontbiztosító a Felügyelet által engedélyezésre kerülő általános képviselőt jelöl ki,

j) a kérelmező viszontbiztosító székhelye és főirodája azonos országban van.

(3) A harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító által létesített fióktelep általános képviselője kizárólag az a személy lehet, aki megfelel a Bit. 70. §-ának (3) bekezdésében foglalt feltételeknek.

(4)19 A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe köteles a biztonsági tőke fedezetét képező vagyoni eszközeit Magyarország területén elhelyezni, a minimális szavatoló tőke további fennmaradó részét fedező eszközöket pedig jogosult bármely tagállamban elhelyezni. Az (5) bekezdésben foglaltak alapján a választott felügyeleti hatóság jogosult ellenőrizni a fióktelep szavatoló tőke követelmény teljesítését valamennyi érintett tagállamban.

(5) Ha a harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító több tagállamban kért vagy kapott engedélyt fióktelep létesítésére, akkor kérelmezheti, hogy a (2) bekezdés g) pontjában meghatározott letétet kizárólag az érintett tagállamok egyikében helyezze el. Ennek feltétele

a) a letétbe helyezés tényének megfelelő igazolása,

b) valamennyi érintett tagállam felügyeleti hatóságának hozzájárulása,

c) a választott illetékes felügyeleti hatóság indokolással történő megjelölése.

(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.

(7) A Felügyelet eseti tájékoztatást kérhet a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepétől a terjesztett viszontbiztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a jogszabályoknak.

II. Fejezet

BEJELENTÉSI TÁRGYKÖRÖK

A viszontbiztosító bejelentési kötelezettségei

32. § (1) A viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni

a) ha a fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni,

b) ha a biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, vagy a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő,

c) ha a szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke, illetve a biztonsági tőke szintjét,

d) ha más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének 10 százalékát meghaladó részesedést szerez,

e) a vezető állású személyek, valamint az egyéb vezetők megválasztását, foglalkoztatását, illetve a személyükben történt változást,

f) ha a székhelye megváltozott,

g) ha a könyvvizsgálója megbízatása megszűnt,

h) ha a hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének 5 százalékát.

(2) A viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:

a) a jegyzett tőkéjének felemelését vagy leszállítását,

b) a 47. §-a szerinti, a belső ellenőr személyére vonatkozó megállapodást,

c) külföldi állandó képviselete megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezető(k) személyének és adatainak megváltozását,

d) az alapszabály (alapító okirat) módosítását,

e) könyvvizsgálójának megválasztását.

33. § A viszontbiztosító részvénytársaság a tudomásszerzést követő 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni a tulajdoni viszonyaiban történt változásokat.

34. § (1) A viszontbiztosító köteles haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek, ha észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a viszontbiztosított vállalkozások érdekeit veszélyeztető módon a kiszervezési szerződésbe ütközik.

(2) A viszontbiztosító felügyelő bizottságának elnöke – a bizottsági ülést követő 10 munkanapon belül – a Felügyeletnek megküldi azon jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a viszontbiztosító belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

35. § A külföldi viszontbiztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni magyarországi tartós képviseletének megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezető(k) személyének és adatainak megváltozását.

36. § A viszontbiztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni, valamint legkésőbb 30 nappal a változást megelőzően írásban köteles bejelenteni a Felügyeletnek és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, ha a működés során a 40. § (2) bekezdésének b)–f) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be.

Az ügymenet kiszervezésének feltételei

37. § (1) A viszontbiztosító – az adatvédelmi előírások betartása mellett – az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 2. számú melléklet I. pontjában foglaltakat. A tilalom nem terjed ki a ki nem szervezhető feladatok teljesítéséhez szükséges szakértői szolgáltatások igénybevételére. A termékértékesítés más általi végzése nem minősül az ügymenet kiszervezésének.

(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a viszontbiztosítónál.

(3) A viszontbiztosító a 2. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek kiszervezését köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát.

38. § (1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a viszontbiztosító végezné.

(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a viszontbiztosító felel.

(3) A viszontbiztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a viszontbiztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet továbbra is jogszabálysértő, illetve ismételten vagy súlyosan szerződésszegő módon végzi, a viszontbiztosító köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.

(4) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a viszontbiztosító a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja.

(5) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet több viszontbiztosító részére, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten – az adatvédelmi előírások betartásával – kezelni.

(6) A viszontbiztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,

a) amelyben a viszontbiztosító vezető tisztségviselőjének vagy e vezető tisztségviselő közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy

b) amelynek a viszontbiztosító vezető tisztségviselője vagy e tisztségviselő közeli hozzátartozója vezető tisztségviselője.

(7) A (6) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, amennyiben a viszontbiztosító és a kiszervezett tevékenységet végző tulajdonosa azonos, vagy a kiszervezett tevékenységet végző a viszontbiztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végző a viszontbiztosító tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak.

39. § (1) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell a Bit. 78. §-ában foglalt feltételeket.

(2) Az ügymenet kiszervezési szerződésben a személyes adatokkal kapcsolatos, a Bit. 78. §-ának (2) és (3) bekezdéseiben foglalt rendelkezéseket a viszontbiztosítóval közvetlenül, vagy közvetetten szerződéses viszonyban álló biztosító ügyfeleinek személyes adataira is alkalmazni kell.

A másik tagállamban történő viszontbiztosítói fióktelep létesítés szabályai

40. § (1) A viszontbiztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) annak a tagállamnak a megnevezését, ahol a biztosító a fióktelepet kívánja létesíteni,

b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó iratokat,

c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,

d) az üzleti tervet,

e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek, meghatalmazott képviselők megnevezését,

f) a fióktelep nevét és címét.

(3) Ha a működés során a (2) bekezdés b)–f) pontjában meghatározott adatokban változás következik be, a viszontbiztosító legkésőbb 30 nappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a Felügyeletet.

III. Fejezet

A VISZONTBIZTOSÍTÓ VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEIRE ÉS EGYÉB VEZETŐIRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A vezető állású személy

41. § (1) Viszontbiztosítónál vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a viszontbiztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet köteles a vezető állású személy megválasztását, illetve kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított 30 napon belül meghozni.

(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik.

(3) A vezető állású személlyel szembeni személyi követelményekre és összeférhetetlenségre a Bit. 83. §-ának (3)–(7) bekezdéseiben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Az ügyvezető

42. § (1) A viszontbiztosító ügyvezetőjének az nevezhető ki, illetve az választható meg, aki megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 41. §-ban meghatározott általános követelményeknek és a viszontbiztosítóval munkaviszonyban áll.

(2)20 Cégjegyzésre – ideértve a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is – és a viszontbiztosító nevében a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra részvénytársasági, szövetkezeti formában, illetve harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe formájában működő viszontbiztosító, az igazgatóság tagjai és az ügyvezetők közül két személy együttesen jogosult.

(3) A (2) bekezdés szerinti együttes aláírási jog – a viszontbiztosító igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint – a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelően önálló, illetve együttes aláírási jogként – átruházható.

(4) A viszontbiztosító ügyvezetői közül meg kell jelölni az első számú vezetőként foglalkoztatott személyt.

Az egyéb vezetők

43. § (1) A viszontbiztosító a viszontbiztosítási tevékenység folytatásához

a) vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),

b) vezető jogtanácsost,

c) számviteli rendért felelős vezetőt,

d) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt),

köteles foglalkoztatni.

(2) Az egyéb vezetők engedélyezésére, összeférhetetlenségére, és jogviszonyuk megszüntetésére a Bit. 85. §-ának (2)–(4) és (9) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

A viszontbiztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa)

44. § A biztosító vezető biztosításmatematikusának (aktuáriusának) alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 86. §-ának (1)–(3) bekezdéseit kell megfelelően alkalmazni.

A viszontbiztosító vezető jogtanácsosa

45. § A viszontbiztosító vezető jogtanácsosának alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 87. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A viszontbiztosító számviteli rendjéért felelős vezetője

46. § A viszontbiztosító számviteli rendjéért felelős vezetőjének alkalmazási feltételeire és feladataira a Bit. 88. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

A viszontbiztosító belső ellenőrzésének vezetője
(belső ellenőre)

47. § A viszontbiztosító belső ellenőrzési szervezete vezetőjének (belső ellenőrének) alkalmazási feltételeire, feladataira, szakmai irányítására, a felügyelő bizottság belső ellenőrzéssel kapcsolatos feladataira és a belső ellenőr feletti munkáltatói jogokra a Bit. 89. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság

48. § A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyítására és megállapításának feltételeire a Bit. 91. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

IV. Fejezet

A VISZONTBIZTOSÍTÁSI TEVÉKENYSÉG MÓDOSÍTÁSA

A viszontbiztosítási tevékenység módosításának engedélyezése

49. § (1) Ha a viszontbiztosító a már engedélyezett biztosítási ágon túl tevékenységét más ágra kívánja kiterjeszteni, köteles ehhez a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell

a) a módosított alapszabályt,

b) a módosított üzleti tervet, kivéve a 30. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakat,

c) a módosított tevékenységhez szükséges feltételek meglétének igazolását,

d) annak igazolását, hogy a tevékenység módosítása után a szükséges szavatoló tőkével rendelkezik.

(2) A tevékenység módosítására vonatkozó engedély kiadását a Felügyelet megtagadja, ha valószínűsíthető, hogy a biztosító a tevékenység módosítása után a biztosítási szerződéseiből eredő kötelezettségeit nem képes teljesíteni.

Az állományátruházás

50. § (1)21 A viszontbiztosítási állomány – az átadó és az átvevő viszontbiztosító közötti megállapodás alapján – a Felügyelet engedélyével, a viszontbiztosítási szerződések feltételeinek változatlanul hagyása mellett, részben vagy egészben átruházható a Magyarország területén székhellyel rendelkező viszontbiztosítóra, másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosítóra, annak fióktelepére, valamint harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító tagállamban létesített fióktelepére. Az állományátruházáshoz nem szükséges a viszontbiztosítóval szerződéses viszonyban álló biztosítók, illetve ezek ügyfeleinek hozzájárulása. Az állományátruházással – a Felügyelet engedélyének időpontjától – a viszontbiztosítási állományt átvevő vállalkozás válik a szerződés alanyává, illetve az állományátruházással érintett személyes adatok és üzleti titkok tekintetében adatkezelővé, illetve titoktartásra kötelezetté.

(2)22 A másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító Magyarország területén lévő fióktelepének viszontbiztosítási állománya részben vagy egészben átruházható a másik tagállam felügyeleti hatóságának engedélyével.

51. § (1) Az állományátruházás engedélyezése iránti kérelemnek tartalmaznia kell

a) az átruházandó állomány pontos meghatározását, az átruházásra kerülő állomány szerződési feltételeit,

b) az átruházó és az átvevő állományátadásra és -átvételre irányuló jognyilatkozatát,

c) az átruházandó állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,

d) az állományátruházás időpontját, ellenértékét,

e)23 abban az esetben, ha az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító székhelye a Magyarország területén van, annak bemutatását, hogy az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével.

(2) Az állományátruházást engedélyező Felügyelet megkeresi az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító felügyeleti hatóságát, kérve annak igazolását, hogy az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító szavatoló tőkéje az állomány átvétele után is eléri a minimális szavatoló tőke szintjét.

(3) Ha az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító felügyeleti hatósága a (2) bekezdés szerint kért igazolást a megkeresés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem küldi meg, az igazolás megadottnak tekintendő.

(4) Az állományátruházási engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha

a) az (1) bekezdésben meghatározottak nem teljesülnek, vagy

b) egyébként valószínűsíthető, hogy az állományátruházás következtében a viszontbiztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti.

(5) A Felügyelet az állományátruházásra vonatkozó engedélyt az átadó viszontbiztosító székhelye szerinti tagállam illetékes hatóságainak beleegyezését követően adhatja meg.

(6) Tagállamban létesített viszontbiztosító vagy biztosító részére történő állományátruházás esetén az (1) bekezdés e) pontja szerinti igazolást az átvevő viszontbiztosító vagy biztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság adja ki.

(7) Ha a Felügyelet által megkeresett hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül nem válaszol, azt az állományátruházás engedélyezéséhez való beleegyezésnek kell tekinteni.

(8) Tagállamból érkező állományátruházással kapcsolatos megkeresés esetén a Felügyelet 3 hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát arról, hogy az átruházáshoz hozzájárul-e, valamint, hogy az átvevő rendelkezik-e az állomány átvétele után is az előírt szavatoló tőkével.

52. § (1)24 A szerződésállományt átvevő viszontbiztosító vagy biztosító az engedélyező határozat kézhezvételétől, viszontbiztosítók egyesülése esetén a cégbírósági vagy törvényszéki nyilvántartásba való bejegyzéstől számított 30 napon belül köteles az átadásról minden érintett szerződő felet írásban értesíteni a szerződéskötés nyelvén. A szerződő fél az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül az átvevő viszontbiztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződését – 30 napra – felmondhatja.

(2) Viszontbiztosítók egyesülése, beolvadása, szétválása esetén az értesítési kötelezettség és a felmondási jog szempontjából az állományátruházásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

NEGYEDIK RÉSZ

A VISZONTBIZTOSÍTÓ TULAJDONOSAIRA, VALAMINT VEZETŐIRE ÉS ALKALMAZOTTAIRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

I. Fejezet

RÉSZESEDÉSSZERZÉSI SZABÁLYOK

A részesedésszerzés engedélyezése

53. §25 (1) Aki viszontbiztosító részvénytársaságban olyan mértékű részesedést kíván szerezni, amellyel eléri vagy meghaladja a minősített befolyás minimális mértékét, vagy minősített befolyását úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga elérje vagy meghaladja a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, köteles a szerződés megkötéséhez a Felügyelet előzetes engedélyét beszerezni. A tulajdonjoghoz, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, annak arányát meghaladó előnyöket biztosító megállapodás kizárólag a Felügyelet engedélyével köthető.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell a viszontbiztosító megnevezését, a meglévő és a megszerezni kívánt részesedés – a 3. § (1) bekezdésének 7. és 30. pontját, valamint a Bszt. 37/A. §-ának (2)–(6) bekezdésében foglaltakat is figyelembe vevő – nagyságát.

(3) A részesedésszerzés engedélyezése iránti kérelemhez – a (7)–(8) bekezdésben foglalt eltéréssel – a (2) bekezdésben foglaltakon túl mellékelni kell:

a) a kérelmező, illetve a kérelmező vállalkozásban minősített befolyással rendelkező 3. § (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott azonosító adatait;

b)26 természetes személy kérelmező esetén bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítványt, vagy a kérelmező személyes joga szerinti ennek megfelelő okiratot;

c) természetes személy kérelmező, a kérelmező vállalkozásban minősített befolyással rendelkező természetes személy esetén arról szóló nyilatkozatát, hogy személyével kapcsolatban más kizáró ok nem áll fenn;

d) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelem benyújtásakor hatályos létesítő okiratát, harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a személyes joga szerinti bejegyzése, nyilvántartásba vétele megtörtént, nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá nyilatkozatot arról, hogy vezető állású személyével szemben kizáró okok nem állnak fenn;

e) harminc napnál nem régebbi okirati igazolást arról, hogy a kérelmező személyes joga szerinti hatáskörrel rendelkező adóhatósággal, vámhatósággal, társadalombiztosítási szervvel szemben nincs tartozása;

f) a minősített befolyás megszerzéséhez szükséges pénzügyi forrás törvényes eredetének igazolását;

g) nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező egyéb tulajdonosi érdekeltsége és tevékenysége nem veszélyezteti a pénzügyi intézmény működését, továbbá hogy milyen – az Szmt. szerinti – függő és jövőbeni kötelezettségei vannak;

h) a tulajdonszerzésre, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó jelentős előnyöket biztosító megállapodásra tett szerződéses ajánlatot;

i) nem természetes személy kérelmező esetén a kérelmező tulajdonosi szerkezetének részletes leírását;

j) a 22. § h) és i) pontjában meghatározott nyilatkozatokat;

k) a kérelmező teljes bizonyító erejű magánokiratban foglalt nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul az engedély iránti kérelemhez – a (7)–(8) bekezdésben foglalt eltéréssel – mellékelt iratban foglaltak valódiságának a Felügyelet által megkeresett szervek útján történő ellenőrzéséhez.

(4) Az állami adóhatóságtól beszerezhető adóigazolással egyenértékű, ha az adózó szerepel a köztartozásmentes adózói adatbázisban.

(5) A részesedésszerzés feltétele, hogy a kérelmező – közvetlen részesedésszerzés esetén – a részesedésszerzéshez szükséges tőke pénzbeli részét valamely tagállamban bejegyzett hitelintézetnél helyezze el.

(6) Ha a kérelmező harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, hitelintézet vagy befektetési társaság, a (3) és (5) bekezdésben foglaltakon kívül a kérelemhez mellékelni kell a székhely szerinti állam illetékes felügyeleti hatóságának arra vonatkozó igazolását, illetve nyilatkozatát, hogy a vállalkozás a tevékenység végzésére vonatkozó szabályok betartásával működik.

(7) Ha a Magyarországon bejegyzett nem természetes személy a (3) bekezdés d) pontjában meghatározott okiratokat a kérelemhez nem csatolja, a Felügyelet az adatok szolgáltatása érdekében megkeresi a nem természetes személy bejegyzéséről nyilvántartást vezető szervet.

(8) Ha az a kérelmező, amelynek személyes joga a magyar, a kérelemhez nem csatolja a (3) bekezdés e) pontja szerinti okiratot, a Felügyelet megkeresi a köztartozásról nyilvántartást vezető szervet. A megkeresett szerv az adatszolgáltatás során arról tájékoztatja, hogy a kérelmezőnek van-e meg nem fizetett, lejárt köztartozása.

54. §27 (1) Ha a kérelmező

a) az Európai Unió másik tagállamában tevékenység végzésére jogosító engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, ÁÉKBV, vagy

b) az a) pontban foglalt vállalkozások anyavállalata, vagy

c) az a) pontban foglalt vállalkozás felett ellenőrzést gyakorló természetes vagy jogi személy,

a Felügyelet kikéri az a)c) pontokban meghatározottak székhelye szerint érintett illetékes felügyeleti hatóságának véleményét.

(2) A Felügyelet az engedélyezéshez szükséges feltételek igazolása vagy ellenőrzése céljából a kérelmező székhelye vagy lakóhelye szerinti illetékes hatósághoz fordulhat.

54/A. §28 (1) A Felügyeletnek a kérelem beérkezésének napjától számított legfeljebb 60 munkanap áll rendelkezésére a kérelemmel összefüggő és rendelkezésre álló okiratok és információk értékelésére (a továbbiakban: ügyintézési határidő), és az 53. § (1) bekezdésében előírt engedély megadására.

(2) A Felügyelet a kérelem, az ahhoz mellékelt iratok, valamint a (3) bekezdésben meghatározott információk pótlásának átvételét legkésőbb 2 munkanapon belül írásban igazolja a kérelmező személy felé. A Felügyelet az igazolásban tájékoztatja a kérelmezőt az ügyintézési határidő lejártának időpontjáról.

(3) A Felügyelet a kérelem beérkezésének napjától számított 50 munkanapon belül a döntés meghozatalához szükséges információk pótlására hívhatja fel a kérelmezőt.

(4)29 A kérelmezőnek az információk pótlására 20 munkanap áll a rendelkezésére.

(5) A Felügyelet minden további, a szükséges információk pótlására irányuló felhívásának teljesítéséhez szükséges idő az ügyintézési határidőbe beleszámít.

(6) A kérelmezőnek az információk pótlására 30 munkanap áll a rendelkezésére, ha:

a) székhelye harmadik országban található, vagy

b) nem tartozik a 85/611/EGK tanácsi irányelvet, a 92/49/EGK tanácsi irányelvet, a 2002/83/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, a 2005/68/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet, vagy a 2006/48/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető tagállami jogszabályok szerinti felügyelet hatálya alá.

(7)30

55. §31 (1) Az 53. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megadását a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező

a)32 természetes személy nem büntetlen előéletű;

b) jogállása, tulajdonosi háttere nem tisztázott, vagy nem állapítható meg;

c) vagyoni, üzleti helyzete nem szilárd;

d) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította;

e) természetes személy esetén nem rendelkezik szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal;

f) pénzügyi, gazdasági helyzete az ajánlat tárgyát képező részesedésszerzés nagyságához viszonyítva nem minősíthető megfelelőnek, vagy a kérelem benyújtását megelőző 3 év során megfelelő gazdasági eredménnyel nem rendelkezik;

g) részesedésszerzésével kapcsolatosan feltételezhető, hogy pénzmosást vagy terrorizmusfinanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti ennek kockázatát;

h) kézbesítési megbízottal nem rendelkezik (külföldi kérelmező esetén).

(2) Az engedély iránti kérelem benyújtásának elmulasztása, a kérelem elutasítása, a bejelentési kötelezettség elmulasztása, illetve az adatszolgáltatás megtagadása esetén a részesedésszerzésre vagy az előny biztosítására irányuló szerződésből, vagy az előnyt biztosító egyéb bekövetkezett jogi tényből származó szavazati jogok gyakorlását a Felügyelet a megfelelő törvényes feltételek biztosításáig megtilthatja.

(3)33 Ha a Felügyelet az érdemi döntését határidőben nem hozza meg, a kérelmező engedély hiányában is részesedést szerez, kivéve ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt jogával él.

(4) A kérelmezőnek az engedélyezett részesedés megszerzésére legfeljebb 6 hónap áll rendelkezésre.

(5) Amennyiben ugyanazon viszontbiztosító tekintetében kettő vagy több, minősített befolyás szerzésére vagy növelésére vonatkozó ajánlat kapcsán nyújtanak be kérelmet a Felügyelethez, úgy a kérelmezőket megkülönböztetéstől mentes módon kell kezelni.

56. § (1)34 A viszontbiztosító részvénytársaságban minősített befolyással rendelkező személy, ha

a) minősített befolyását teljes egészében meg kívánja szüntetni, vagy

b) tulajdoni részesedését, szavazati jogát, vagy az előnyt biztosító szerződését úgy kívánja módosítani, hogy tulajdoni részesedése vagy szavazati joga a 20, 33 vagy 50 százalékos határérték alá csökkenjen,

köteles azt a Felügyeletnek bejelenteni a befolyása elvesztését megelőző 15 munkanappal.

(2) A bejelentésnek az (1) bekezdés b) pontja esetén tartalmaznia kell a fennmaradó tulajdoni részesedést, a szavazati jog mértékét vagy a jelentős előnyt biztosító szerződés módosítását is.

57. § (1)35 Aki viszontbiztosító részvénytársaságban

a) minősített befolyást szerzett;

b) minősített befolyását megszüntette;

c) minősített befolyását úgy módosította, hogy

ca) a tulajdoni részesedése vagy szavazati joga eléri a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket, vagy

cb) tulajdoni részesedése vagy szavazati joga már nem éri el a 20, 33 vagy 50 százalékos határértéket; vagy

d) tulajdoni részesedéshez, illetve a szavazati joghoz kapcsolódó, előnyöket biztosító megállapodást kötött vagy az ilyen megállapodást módosította,

köteles arról 30 napon belül írásban értesíteni a Felügyeletet.

(2) A viszontbiztosító részvénytársaság 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletet írásban tájékoztatni, ha tudomást szerez az 53. §-ban meghatározott arányú részesedés, szavazati jog megszerzéséről, elidegenítéséről, illetve módosulásáról.

(3) A viszontbiztosító részvénytársaság – éves belső adatszolgáltatása keretében – köteles a Felügyeletnek megküldeni az 53. §-ban meghatározott arányú részesedéssel rendelkező részvényesei nevét, valamint a tőkerész nagyságát.

57/A. §36 Az e fejezetben foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell a viszontbiztosító szövetkezetekre.

II. Fejezet

A VEZETŐK ÉS ALKALMAZOTTAK TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ SZABÁLYOK

58. § A viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint alkalmazottai munkaviszonyuk (megbízatásuk) fennállása alatt és annak megszűnése után kötelesek a biztosítási titkot megtartani. Ezen személyek a tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott, a viszontbiztosító működésével és a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásokkal kapcsolatos információt vagy adatot kizárólag tevékenységi körükben eljárva, a viszontbiztosítási jogviszonnyal kapcsolatban, annak céljaira használhatják fel. A tevékenységükkel összefüggésben birtokukba jutott ilyen információkat, adatokat nem használhatják fel arra, hogy maguk vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzenek, illetve, hogy a viszontbiztosítónak vagy a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásoknak hátrányt okozzanak.

59. § (1)37 A viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői (41. § és 43. §), valamint érdemi ügyintézői kötelesek a viszontbiztosítónak bejelenteni, ha ők vagy közeli hozzátartozójuk a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél minősített befolyással, a megkötendő szerződésben más érdekeltséggel rendelkeznek vagy a viszontbiztosítóval szerződéses kapcsolatba lépni kívánó félnél igazgatósági, illetve felügyelőbizottsági tisztséget viselnek. Ilyen esetben a nevezettek e döntés előkészítésében és meghozatalában nem vehetnek részt (összeférhetetlenség).

(2) A viszontbiztosító vezető állású személyei, egyéb vezetői, valamint érdemi ügyintézői kinevezésükkor (megválasztásukkor) kötelesek írásbeli nyilatkozatot tenni a viszontbiztosító részére arról, hogy ők vagy közeli hozzátartozójuk a viszontbiztosítónál, más biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezetnél, vagy biztosítási szaktanácsadással foglalkozó gazdálkodó szervezetnél rendelkeznek-e, illetve ha igen, mekkora és milyen névértékű közvetlen vagy közvetett tulajdoni hányaddal vagy ezek által kibocsátott értékpapírral.

(3) A (2) bekezdésben foglalt személyek, a (2) bekezdésben foglalt helyzetek beálltáról, valamint az abban bekövetkezett változásokról 2 munkanapon belül írásbeli nyilatkozatot kötelesek tenni a biztosítónak.

(4) Az (1)–(3) bekezdések alapján tett bejelentésekről és nyilatkozatokról a viszontbiztosító köteles nyilvántartást vezetni.

ÖTÖDIK RÉSZ

A VISZONTBIZTOSÍTÓ MŰKÖDÉSI FELTÉTELEI

I. Fejezet

A BIZTOSÍTÁSTECHNIKAI TARTALÉK, A SZAVATOLÓ TŐKE ÉS A BIZTONSÁGI TŐKE SZABÁLYAI

A biztosítástechnikai tartalékok

60. § (1) A biztonságos üzletmenet érdekében a viszontbiztosítónak a mérleg fordulónapján fennálló, várható kötelezettségei teljesítésére, a károk ingadozására, valamint a várható viszontbiztosítási veszteségekre biztosítástechnikai tartalékokat kell képeznie.

(2) Biztosítástechnikai tartaléknak minősülnek:

a) a meg nem szolgált díjak tartaléka;

b) a matematikai tartalékok;

c) a függőkár tartalékok, ezen belül:

1. a bekövetkezett és bejelentett károk tartaléka (tételes függőkár tartalék),

2. a bekövetkezett, de még be nem jelentett károk tartaléka (IBNR);

d) az eredménytől függő díj-visszatérítési tartalék;

e) az eredménytől független díj-visszatérítési tartalék;

f) a káringadozási tartalék;

g) a nagy károk tartaléka;

h) a törlési tartalék;

i) a befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosítások tartaléka;

j) az egyéb biztosítástechnikai tartalékok.

(3) Az a viszontbiztosító, amely a Bit. 1. számú melléklet A. részének 14. ágazatban felsorolt kockázatok, illetve a mezőgazdasági elemi károk viszontbiztosítását vállalja, köteles káringadozási tartalékot képezni az abban a biztosítási ágazatban a viszontbiztosítás által a pénzügyi évben felmerülő technikai hiány vagy az átlagot meghaladó kárhányad ellensúlyozásának céljából.

(4) A viszontbiztosító nem köteles az (1) bekezdésben említett káringadozási tartalék képzésére, ha a hitelbiztosítások, illetve a mezőgazdasági elemi károk viszontbiztosításából a viszontbiztosítónak járó viszontbiztosítási díjak vagy járulékok mértéke kevesebb, mint a viszontbiztosítónak járó összes viszontbiztosítási díj- és járulékbevétel 4%-a, illetve nem éri el a 2 500 000 eurót.

A biztosítástechnikai tartalékok képzése

61. § A biztosítástechnikai tartalékot a viszontbiztosítónak olyan mértékben kell képeznie, hogy az a továbbengedményezésbe nem adott kockázatokból származó kötelezettsége folyamatos és tartós teljesítésére – az ésszerűség és a viszontbiztosítási tevékenység tapasztalatai alapján – előreláthatóan fedezetet nyújtson.

62. § A biztosítástechnikai tartalékokat a mérleg fordulónapjával kell képezni.

A viszontbiztosító szavatoló tőkéje

63. § (1) A szavatoló tőke a viszontbiztosítónak a 65–66. §-a szerint korrigált saját tőkéje, amely arra szolgál, hogy a viszontbiztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet.

(2) A viszontbiztosítónak a viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségei mindenkori teljesíthetősége érdekében folyamatosan legalább annyi szavatoló tőkével kell rendelkeznie, mint az általa folytatott viszontbiztosítási tevékenység terjedelmének megfelelő minimális szavatoló tőkeszükséglet. Amennyiben egyidejűleg élet- és nem élet viszontbiztosítással is foglalkozik a viszontbiztosító, rendelkeznie kell az élet- és nem élet viszontbiztosítási ágak minimális szavatoló tőke fedezetével is.

(3) A viszontbiztosító minimális szavatoló tőke szükségletének számítási módját a 3. számú melléklet tartalmazza, a díjak, járulékok, valamint megtérülések, tartalékok és károk adatainak kiszámításához a Felügyelet jóváhagyásával statisztikai módszerek alkalmazhatók.

64. § (1) Az a harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító, amely az Európai Unió több tagállamában kért vagy kapott fióktelep tevékenységére vonatkozó engedélyt, kérelmezheti, hogy

a) fióktelepei szavatoló tőkéjét, illetve minimális szavatoló tőke szükségletét az Európai Unió területén folytatott teljes tevékenysége alapján összevontan határozhassa meg;

b) a 31. § (2) bekezdésének g) pontjában foglalt letétet kizárólag egy érintett tagállamban helyezze el;

c) fióktelepei biztonsági tőkéjének fedezetét bármely olyan tagállamban jogosult legyen tartani, ahol tevékenységet folytat.

(2) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag együttesen nyújthatók. Az engedély iránti kérelmet minden érintett tagállam illetékes felügyeleti hatóságához be kell nyújtani. Az engedély iránti kérelemben meg kell jelölni azt a tagállamot, amelynek illetékes felügyeleti hatósága az engedély megadása esetén a viszontbiztosító Európai Unió területén folytatott tevékenységének pénzügyi felügyeletét a továbbiakban ellátja. Az illetékes felügyeleti hatóság megválasztásának indokát a kérelemben közölni kell.

(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt kedvezményekre vonatkozó felügyeleti engedély attól az időponttól lép hatályba, amikor a választott felügyeleti hatóság tájékoztatja az érintett tagállamok felügyeleti hatóságait a pénzügyi felügyelet ellátásának megkezdéséről.

(4) A Felügyelet a harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe pénzügyi felügyeletének ellátásához szükséges adatokról tájékoztatja a választott felügyeleti hatóságot.

(5) Az (1) bekezdés a)–c) pontjaiban felsorolt kedvezmények kizárólag az összes érintett tagállam felügyeleti hatóságának együttes engedélyével adhatók meg és bármelyik érintett tagállam felügyeleti hatóságának döntése alapján vissza kell vonni őket.

A szavatoló tőke elemei

65. § (1) A szavatoló tőkét a (2)–(3) bekezdésekben foglaltaknak megfelelően, a kötelezettségektől mentesen kell meghatározni.

(2) A szavatoló tőke a következő tőkeelemekből áll:

a) a befizetett jegyzett tőke, illetve viszontbiztosító szövetkezet esetén a tényleges alaptőke, ha a következő feltételek fennállnak:

aa) a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy a tulajdonosok, tagok részére a saját tőke terhére kizárólag olyan mértékben lehet kifizetést teljesíteni, amelynek következtében a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintje alá; a viszontbiztosító megszűnése esetén akkor, ha a viszontbiztosító egyéb kötelezettségeit rendezte,

ab) a szövetkezet alapszabályában rendelkezni kell arról, hogy minden tulajdonrész, tagi vagyonrész terhére történő, a szövetkezeti tagsági viszony egyedi megszűnésétől eltérő okból bekövetkező kifizetésről a Felügyeletet legalább 30 nappal a kifizetés előtt értesíteni kell, amely időtartamon belül a Felügyelet a kifizetést megtilthatja,

ac) a szövetkezet alapszabályában rendelkezik arról, hogy az aa)–ab) pontok szerinti előírásokat kizárólag a Felügyelet egyetértésével módosítják;

b) a tőketartalék;

c) a lekötött tartalék;

d) az értékelési tartalék 20 százaléka;

e) az eredménytartalék;

f) a mérleg szerinti eredmény;

g) az alárendelt kölcsöntőke;

h) osztalékelsőbbségi, a nyereséges évben az elmúlt év(ek) elmaradt hozamkifizetésére is feljogosító, jegyzett és befizetett részvények.

(3) Az alárendelt kölcsöntőke és a (2) bekezdés h) pontja szerinti osztalékelsőbbségi részvény összege a rendelkezésre álló és a szükséges szavatoló tőke közül a kisebbik értéknek az 50 százalékáig számítható be a szavatoló tőkébe.

(4) A (2) bekezdés g) pontjában foglalt szavatoló tőke számítása során figyelembe vett alárendelt kölcsöntőke legfeljebb 25 százaléka lehet határozott lejárati idejű. Az alárendelt kölcsöntőke összegének a szavatoló tőkébe történő beszámítását legalább a visszafizetési időpontot megelőző 5 év során – évente, fokozatosan, egyenlő arányban – csökkenteni kell. Teljesülnie kell továbbá a következő feltételeknek:

a) a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll;

b) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződésben ki kell kötni, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható;

c) kizárólag a ténylegesen rendelkezésre álló tőke vehető figyelembe;

d) a határozott futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén az eredeti futamidő legalább 5 év;

e) a határozatlan futamidejű alárendelt kölcsöntőke esetén a felmondási idő nem lehet 5 évnél kevesebb;

f) az alárendelt kölcsöntőke nyújtására vonatkozó szerződés nem tartalmazhat előzetes visszafizetésre vonatkozó kikötést, kivéve a biztosító felszámolásának esetét; a Felügyelet a biztosító kérelmére engedélyezheti az előzetes visszafizetést, ha a biztosító igazolja, hogy ezáltal a szavatoló tőke összege nem csökken a minimális szavatoló tőke szintje alá;

g) az alárendelt kölcsöntőkére vonatkozó szerződés kizárólag a Felügyelet engedélyével módosítható;

h) a kölcsön kizárólag a szerződésben rögzített, legkorábban 5 év múlva mondható fel, kivéve, ha a Felügyelet engedélyezi a korábbi felmondást.

66. § (1) A Felügyelet a viszontbiztosító szavatoló tőkéjének értékelését felülbírálhatja, különösen akkor, ha ennek fedezetét képező eszközök piaci értéke az előző üzleti év vége óta jelentősen csökkent.

(2) A szavatoló tőke számítása során a 65. § (2)–(3) bekezdéseiben foglalt tőkeelemek együttes összegéből le kell vonni:

a) az immateriális javak könyv szerinti értékét,

b) a részvénytársaságnál a visszavásárolt saját részvények értékét,

c) a nem életbiztosítási ágban működő viszontbiztosító esetén, amennyiben a viszontbiztosító a nem életbiztosítási ág függőkártartalékát a jövőbeni hozamokat figyelembe véve diszkontáltan számítja, a Bit. 1. számú melléklet A) részének 1. és 2. pontjaiban meghatározott ágazatokat és a függőkár tartalékba foglalt járadék értékeket kivéve valamennyi nem életbiztosítási ágazatban, a diszkontálás előtti és a diszkontált függőkártartalék különbözetét,

d) a viszontbiztosítónak az olyan biztosítóban, harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, harmadik országbeli viszontbiztosítóban vagy biztosítói holding társaságban birtokolt – a 65. § (2) bekezdés h) pontja szerinti – osztalék elsőbbségi részvény és – a 65. § (2) bekezdés g) pontja szerinti – alárendelt kölcsöntőke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik,

e) a viszontbiztosítónak az olyan hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban vagy befektetési vállalkozásban birtokolt – a Hpt. 5. számú melléklete szerinti – osztalékelsőbbségi részvény és alárendelt kölcsöntőke értékét, amelyben részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik.

(3) A 3. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását az éves beszámolóval egyidejűleg kell elkészíteni és a Felügyelet részére megküldeni. A viszontbiztosító a negyedéves adatszolgáltatás keretében tájékoztatja a Felügyeletet a minimális szavatoló tőke szükséglete, valamint a rendelkezésre álló szavatoló tőkéje becsült értékéről.

(4) Ha a viszontbiztosító szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke szükséglet nagyságát, akkor a részvényesek és a tagok nem biztosítási esemény bekövetkeztéből származó igényeinek kielégítését megelőzi a szavatoló tőke hiányának megszüntetése.

A biztonsági tőke

67. § A minimális szavatoló tőke szükséglet egyharmada képezi a viszontbiztosító biztonsági tőkéjét akkor, ha ez nagyobb, mint a 68. §-ban meghatározott minimális szint. Egyébként a viszontbiztosító biztonsági tőkéje megegyezik a 68. § szerinti minimális összeggel.

68. §38 A részvénytársaság, a szövetkezet és a harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepének biztonsági tőkéje legalább 3 200 000 euró. Zárt viszontbiztosító esetén a biztonsági tőke összege legalább 1 100 000 euró.

II. Fejezet

A PÉNZÜGYI, A SZANÁLÁSI ÉS A PÉNZÜGYI HELYREÁLLÍTÁSI TERV

A pénzügyi terv

69. § (1) A Felügyelet a viszontbiztosítót pénzügyi terv készítésére kötelezi, ha

a) a viszontbiztosító szavatoló tőkéje nem éri el a biztonsági tőke előírt nagyságát,

b) a viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve, ha a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő.

(2)39 A pénzügyi terv az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére legfeljebb féléves időszakra terjedő intézkedéseket tartalmaz. A pénzügyi tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított 30 napon belül kell a viszontbiztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra benyújtania.

(3)40 A Felügyelet a pénzügyi terv megérkezését követő naptól számított harminc napon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi terv alkalmas-e az (1) bekezdésben foglaltak megszüntetésére.

(4) A pénzügyi terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

A szanálási terv

70. § (1) Ha a viszontbiztosító szavatoló tőkéje kevesebb, mint a 3. számú mellékletben meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet, és a közgyűlés nem döntött a feltöltés egy évet meg nem haladó ütemezéséről, akkor a Felügyelet a viszontbiztosítót a szükséges minimális szavatoló tőke fedezetének pótlására vonatkozó szanálási terv készítésére kötelezi.

(2)41 A legfeljebb egyéves időtartamra terjedő szanálási tervnek tartalmaznia kell a hiány megszüntetésének módját és ütemét. A szanálási tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított kilencven napon belül a biztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben harminc nappal meghosszabbítható.

(3)42 A Felügyelet a szanálási terv megérkezését követő naptól számított két hónapon belül köteles elbírálni, hogy a szanálási terv alkalmas-e a biztosító szavatoló tőke hiányának megszüntetésére.

(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

A pénzügyi helyreállítási terv

71. § (1) Ha a viszontbiztosító működése a viszontbiztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti, akkor a Felügyelet a viszontbiztosítót hároméves időtartamra terjedő pénzügyi helyreállítási terv készítésére kötelezi.

(2) A pénzügyi helyreállítási tervnek a következőket kell tartalmaznia:

a) az igazgatási költségek várható alakulását,

b) a viszontbiztosításba vételek és a viszontbiztosításba adások várható bevételeinek és kiadásainak alakulására vonatkozó részletes tervet,

c) az előzetes mérlegtervet,

d) a viszontbiztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló tőke szükséglet fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközök várható alakulását,

e) a továbbengedményezésre vonatkozó átfogó terveket.

(3)43 A pénzügyi helyreállítási tervet a Felügyelet határozatának közlésétől számított 90 napon belül a viszontbiztosítónak a Felügyelethez jóváhagyásra be kell nyújtania. Ez a határidő különösen indokolt esetben 30 nappal meghosszabbítható.

(4)44 A Felügyelet a pénzügyi helyreállítási terv megérkezését követő naptól számított két hónapon belül köteles elbírálni, hogy a pénzügyi helyreállítási terv alkalmas-e a viszontbiztosító biztonságos működésének helyreállítására.

(5) Ha a viszontbiztosító rosszabbodó pénzügyi helyzete a viszontbiztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítését veszélyezteti, akkor a viszontbiztosító rövid távú fizetőképességének biztosítása érdekében – a pénzügyi helyreállítási terv alapján – a Felügyelet a viszontbiztosító számára a 3. számú melléklet szerint számított minimális szavatoló tőke szükségletnél magasabb szavatoló tőke szükségletet is előírhat.

(6) A Felügyelet előírhatja a viszontbiztosító 3. számú melléklet szerinti minimális szavatoló tőke szükséglete számításánál a továbbengedményezés beszámításának csökkentését, ha

a) a továbbengedményezés fedezet minősége az előző üzleti évhez viszonyítva lényegesen romlott, vagy

b) a továbbengedményezési szerződések tényleges kockázatmegosztást nem, vagy nem elégséges mértékben biztosítanak.

(7) A pénzügyi helyreállítási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

III. Fejezet

BEFEKTETÉSI SZABÁLYOK

72. § (1) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetét képező eszközöket a művelt viszontbiztosítási ágnak és a kötelezettségek lejárati szerkezetének figyelembevételével úgy kell befektetni, hogy a befektetések a viszontbiztosító mindenkori likviditásának megőrzése mellett egyidejűleg a lehető legnagyobb biztonságot és jövedelmezőséget teljesítsék.

(2) A biztonságos befektetés érdekében a viszontbiztosítónak egyidejűleg több befektetési formát kell választania, és az adott befektetési formán belül is törekednie kell a befektetési kockázat mérséklésére a befektetési kockázatok megosztásával. E rendelkezés nem alkalmazandó az államkötvényekbe történő befektetések esetén.

(3) A viszontbiztosítónak a biztosítástechnikai tartalékainak befektetése során be kell tartania a 4. számú mellékletben foglaltakat is, kivéve a 60. § (2) bekezdésének i) pontja alatti tartalékot.

73. § A matematikai tartalékon és a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékán kívüli biztosítástechnikai tartalékok pénzeszközeinek befektetéseinél elsődlegesen a likviditás szempontját kell szem előtt tartani.

74. § A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai a következő eszközökben tarthatók:

A) befektetések

a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények, és más hitelviszonyt megtestesítő pénzpiaci és befektetési eszközök,

b) kölcsönök,

c) részvények, részesedési viszonyt megtestesítő változó hozamú egyéb értékpapírok, illetve egyéb részesedések,

d) befektetési jegyek és egyéb kollektív befektetési értékpapírok,

e) ingatlanok, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok;

B) követelések

f) követelések a továbbengedményezőtől, ideértve a továbbengedményezésbe adott kockázatokra a továbbengedményező által megképzett biztosítástechnikai tartalékokat is,

g) letéti követelések és más, a viszontbiztosításba átvett ügyletekből származó követelések,

h) a viszontbiztosítási és a továbbengedményezési ügyletekből származó 3 hónapnál nem régebbi követelések,

i) adó-visszatérítések,

j) visszkereseti követelés;

C) egyéb eszközök

k) ingatlanokon kívüli tárgyi eszközök, az óvatosság elve alapján számított értékcsökkenéssel csökkentett értékben,

l) hitelintézeti folyószámlán és a pénztárban lévő pénzkészlet, valamint a hitelintézeti betétek, vagy betételfogadásra jogosult intézménynél lévő betét (követelés),

m) elhatárolt kamatok, bérleti díjak,

n) elhatárolt szerzési költségek;

D) egyéb követelések

o) különleges célú gazdasági eszközökből származó követelések.

75. § (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő elvek betartásával kell eljárni:

a) a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét képező eszközöket nettó módon kell értékelni, levonva minden felmerült költséget, amely ezen eszközök megvételével, megszerzésével merült fel,

b) a gazdálkodó szervezetnek, az államnak, a nemzetközi szervezetnek, a helyi és regionális önkormányzatnak, vagy a természetes személynek nyújtott kölcsönök kizárólag akkor képezhetik a biztosítástechnikai tartalékok fedezetét, ha a kölcsönvevő megfelelő biztosítékot – ingatlanzálogjog, bankgarancia, biztosítás vagy egyéb biztosítékok – nyújt, kivételt képeznek ez alól a biztosítékkal nem fedezett kölcsönök,

c) a harmadik féllel szembeni követeléseket a viszontkövetelések levonása után lehet a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonni.

(2) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti jelzáloggal terhelt, továbbá olyan eszköz, amely felett a rendelkezési jog korlátozott.

(3) A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékának fedezetét nem képezheti a Tpt. 278. § szerinti származtatott ügyletekbe befektető befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy.

76. § (1) A biztosítástechnikai tartalékok fedezetének a tagállamok területén kell elhelyezkednie, illetve

a) OECD tagállam vagy az Európai Unió tagállama,

b) OECD tagállam vagy az Európai Unió tagállamának helyi vagy regionális önkormányzata,

c) OECD tagállamban vagy az Európai Unió tagállamában székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet,

d) legalább egy tagállam tagságával működő nemzetközi szervezet

által kibocsátott eszközben kell lennie.

(2) A befektetési egységekhez kötött életbiztosítások tartalékát kivéve a biztosítástechnikai tartalékok fedezetére bevonható eszközök esetében a következő korlátok állnak fenn:

a) a 74. § d) pontjában felsorolt eszközök a biztosítástechnikai tartalékok 35 százalékát tehetik ki, amennyiben a 85/611/EGK irányelv hatálya alá tartoznak, egyéb esetekben 30 százalék erejéig vehetők figyelembe,

b) a viszontbiztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartaléka 5 százalékáig fektethet be ugyanazon vállalkozás által kibocsátott részvénybe, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba vagy egyéb pénz- és tőkepiaci eszközébe, ugyanazon vállalkozásnak nyújtott kölcsönbe, kivéve a valamely tagállamnak, valamely tagállam helyi vagy regionális önkormányzatának, nemzetközi szervezetnek – amelynek egy vagy több tagállam tagja – nyújtott kölcsönt. E mérték legfeljebb az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 10 százalékáig növelhető, ha az értékpapírok és a kölcsönök együttes összege sem haladja meg a bruttó biztosítástechnikai tartalék 40 százalékát,

c) a viszontbiztosító az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 5 százalékáig számíthat be fedezetként biztosítékkal nem fedezett kölcsönt, kivéve ha azt tagállami székhelyű hitelintézetnek, biztosítónak vagy befektetési vállalkozásnak nyújtja. Ez a mérték kölcsönügyletenként az összes bruttó biztosítástechnikai tartalék 1 százaléka.

(3) A származtatott ügyletek nem nettósított, összesített – az eszközértékelési szabályzat, illetve a Tpt. 272. § (5) bekezdése szerint számított – piaci értéke nem haladhatja meg a viszontbiztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak fedezetét képező értékpapírok piaci értékének a 15 százalékát.

(4) A viszontbiztosító bruttó biztosítástechnikai tartalékainak 5 százalékáig fektethet be különleges célú gazdasági eszközbe.

77. § Bankgaranciával, biztosítással, jelzáloggal vagy egyéb biztosítékkal nem fedezett kötvény, vagy más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és kölcsön, valamint szabályozott piacra be nem vezetett részvény és kötvény együttesen a matematikai tartalékok fedezetéül szolgáló pénzeszközök legfeljebb 15 százalékát tehetik ki.

78. § A derivatív eszközök értékelésénél az óvatosság elve szerint kell eljárni és ezen eszközök figyelembe veendők az alaptermék értékelésekor.

79. § Azon eszközök esetében, amelyekre a 76. § (2) bekezdése és a 77. § nem állítottak fel korlátokat, a következő alapelv érvényes: a 74. § f) pontja esetében a viszontbiztosító követeléseinek meghatározása során figyelembe kell venni a továbbengedményezést nyújtó minősítését.

IV. Fejezet

A VISZONTBIZTOSÍTÓ ESZKÖZEINEK NYILVÁNTARTÁSÁRA, KÖNYVVEZETÉSÉRE ÉS BESZÁMOLÓJÁRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

A viszontbiztosító könyvvezetése

80. § (1) A viszontbiztosító az üzleti tevékenységre vonatkozó nyilvántartásait – a számvitelre vonatkozó jogszabályok előírásai szerint – ellenőrzésre mindenkor alkalmas módon, magyar nyelven köteles vezetni.

(2) Az üzleti nyilvántartás és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha – az Szmt.-ben és más számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően – lehetővé teszi a viszontbiztosító körültekintő vezetését, a viszontbiztosító vezetésének a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését, és segíti a viszontbiztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.

A viszontbiztosító éves beszámolója

81. § A viszontbiztosító éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait a biztosítók éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szabályozza.

82. § (1) A viszontbiztosító köteles a közgyűlés által elfogadott – a könyvvizsgálói záradékot tartalmazó, a cégbíróságnál letétbe helyezettel egyező – éves beszámolót, az üzleti jelentést, a közgyűlés jegyzőkönyvét és a hozott határozatokat a mérleg fordulónapjától számított 150 napon belül a Felügyelet és az MNB részére megküldeni.

(2) Ha a viszontbiztosító konszolidált éves beszámoló készítésére kötelezett, úgy azt az (1) bekezdés szerinti iratokat mellékelve, a mérleg fordulónapjától számított 180 napon belül kell a Felügyelet és az MNB részére megküldeni.

(3) Az (1)–(2) bekezdésekben meghatározott okiratok valódiságát köteles aláírásával igazolni

a) a viszontbiztosító első számú vezetője,

b) a viszontbiztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa),

c) a viszontbiztosító számviteli rendjéért felelős vezetője.

(4) A viszontbiztosító köteles évente pénzügyi beszámolót készíteni a külföldi vállalkozásokkal kötött viszontbiztosításairól és továbbengedményezéseiről, ezeknek eredményeiről, és ezt az éves beszámolóval együtt a Felügyeletnek megküldeni.

A viszontbiztosító könyvvizsgálója

83. § A viszontbiztosítónak könyvvizsgálót kell választania.

84. § A viszontbiztosító könyvvizsgálójára a Bit. 149. §-ában, 151–152. §-aiban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

HATODIK RÉSZ

TITOKVÉDELMI RENDELKEZÉSEK

85. § A viszontbiztosítóval viszontbiztosítási jogviszonyban álló biztosító ügyfelének egészségi állapotával összefüggő adatokat a viszontbiztosító a 86. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

86. § (1) A viszontbiztosító azon biztosítási titkokat jogosult kezelni, amelyek a viszontbiztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a viszontbiztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a viszontbiztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a viszontbiztosító csak az érintett előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az érintettet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a viszontbiztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

87. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) az érintett vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

88. § (1)45 E törvény szerinti biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a viszontbiztosítóval, a harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szervezeteivel, illetve a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény szerinti egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a továbbengedményezés, valamint közös kockázatvállalás esetén a kockázatvállaló viszontbiztosítókkal,

l) az állományátruházás keretében átadásra kerülő viszontbiztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval, illetve viszontbiztosítóval,

m) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

n) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli viszontbiztosítóval,

o)46 a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

p) a feladatkörében eljáró könyvvizsgálóval,

q)47 a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal

szemben.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(3) A viszontbiztosító az (1) és (5) bekezdésekben, a 87. §-ban, a 89. §-ban és a 90. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ott meghatározott adatokat továbbíthatja.

(4) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(5) A viszontbiztosító a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

(6) A viszontbiztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a viszontbiztosító az általa foganatosított korlátozó intézkedésekről

a) az Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke alapján a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott rendeletek, illetve e rendeletek felhatalmazása alapján elfogadott rendeletek vagy határozatok,

b) az Európai Uniót létrehozó szerződés 15. cikke alapján, a pénzeszközök, egyéb vagyoni érdekek és gazdasági erőforrások tekintetében alkalmazandó korlátozó intézkedések tárgyában elfogadott közös álláspontok

alapján, az abban foglalt kötelezettség teljesítése érdekében tájékoztatja az illetékes minisztert (a továbbiakban: miniszter).

(8) A miniszter jogosult a (7) bekezdés alapján tudomására jutott adatokat:

a) az Európai Unió tagállamainak és intézményeinek továbbítani,

b) kölcsönös ellenőrzés céljából legfeljebb öt évig megőrizni, és

c) statisztikai adatszolgáltatás céljából – személyazonosításra alkalmatlan módon – felhasználni.

89. § A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a viszontbiztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

90. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha az érintett ahhoz írásban hozzájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

(2) A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

91. § (1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,

d) az összevont alapú felügyelet és a kiegészítő felügyeleti feladatok ellátása a Tpt. XIX/B. fejezetében, valamint a Hpt. XIV/A. fejezetében foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

(3) A másik tagállamból származó információk a másik tagállam illetékes hatóságának kifejezett hozzájárulásával, az ott meghatározott céllal hozhatók nyilvánosságra.

92. § (1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a 85. § alá eső adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

(2) A viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 88. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 88. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A viszontbiztosító az e törvényben szabályozott adatokat a viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

93. § (1) A viszontbiztosító a létre nem jött viszontbiztosítási szerződéssel kapcsolatos adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

(2) A viszontbiztosító köteles törölni minden olyan viszontbiztosítási szerződéssel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

A viszontbiztosító üzleti titka

94. § A viszontbiztosító, ennek tulajdonosa, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a viszontbiztosító alkalmazottja köteles a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartani.

95. § (1) A 94. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) Felügyelettel,

b) MNB-vel,

c) nemzetbiztonsági szolgálattal,

d) Állami Számvevőszékkel,

e) Gazdasági Versenyhivatallal,

f) a központi költségvetési pénzeszközök felhasználásának szabályszerűségét és célszerűségét ellenőrző, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervvel,

g) vagyonellenőrrel,

h)48 Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal

szemben.

(2) A 94. §-ban előírt titoktartási kötelezettség az eljárás alapját képező ügyre vonatkozóan nem áll fenn a feladatkörében eljáró

a) nyomozó hatósággal, ügyészséggel szemben a folyamatban lévő büntetőeljárás, valamint a feljelentés kiegészítése keretében,

b) büntetőügyben, polgári ügyben, továbbá a csőd-, illetve felszámolási eljárás, valamint az önkormányzati adósságrendezési eljárás keretében a bírósággal szemben.

(3) A viszontbiztosító a nyomozó hatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, üzleti titoknak minősülő adatokról.

(4) Nem jelenti az üzleti titok sérelmét a Felügyelet által a viszontbiztosítókról egyedi azonosításra alkalmas adatok szolgáltatása a jogalkotás megalapozása és hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére.

96. § (1) Aki üzleti titok birtokába jut, köteles azt időbeli korlátozás nélkül megtartani.

(2) A titoktartási kötelezettség alapján az üzleti titok körébe tartozó tény, információ, megoldás vagy adat az e törvényben meghatározott körön kívül a viszontbiztosító, illetve az érintett felhatalmazása nélkül nem adható ki harmadik személynek és feladatkörön kívül nem használható fel.

(3) Aki üzleti titok birtokába jut, nem használhatja fel arra, hogy annak révén saját maga vagy más személy részére közvetlen vagy közvetett módon előnyt szerezzen, továbbá, hogy a viszontbiztosítónak, vagy a vele viszontbiztosítási jogviszonyban álló vállalkozásnak hátrányt okozzon.

A biztosítási titokra, illetve a viszontbiztosító üzleti titkára vonatkozó közös szabályok

97. § (1) Viszontbiztosító vállalkozás jogutód nélküli megszűnése esetén az általa kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.

(2) Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

(3)49 Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

HETEDIK RÉSZ

A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER FELÜGYELETE

I. Fejezet

A FELÜGYELET JOGÁLLÁSA, MŰKÖDÉSE, TEVÉKENYSÉGE

A Felügyelet jogállása

98. §50

II. Fejezet

A FELÜGYELETI ELLENŐRZÉS RENDSZERE

Felügyeleti ellenőrzés

99. § A viszontbiztosítók a Felügyeletnek jogszabályon alapuló rendszeres és eseti, illetve felügyeleti határozaton alapuló eseti adatszolgáltatást teljesítenek.

100. § A Felügyelet részére a viszontbiztosító köteles

a) az éves beszámolón kívül évente egy alkalommal a viszontbiztosító tevékenységét értékelő belső, nyilvánosságra nem kerülő jelentést,

b) évente egy alkalommal a viszontbiztosító aktuáriusi jelentését,

c) évenként a viszontbiztosító tevékenységének legfontosabb jellemzőire vonatkozó – a szavatoló tőke, a saját tőke és a biztosítástechnikai tartalékok becsült értékének bemutatását is tartalmazó – jelentést

megküldeni.

III. Fejezet

ÖSSZEVONT ALAPÚ FELÜGYELET

Az összevont alapú felügyelet terjedelme

101. § (1) Összevont alapú felügyelet alá tartozik az a viszontbiztosító,

a) amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban,

b) amelynek anyavállalata biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító,

c) amelynek anyavállalata vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság.

(2) Az összevont alapú felügyelet kiterjed az (1) bekezdésben foglaltakon túl

a) a viszontbiztosító anyavállalatára vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásra,

b) a biztosító leányvállalatára vagy a biztosítónak olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van,

c) a biztosító anyavállalatának vagy a biztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásának más leányvállalatára vagy olyan vállalkozására, amelyben részesedési viszonya van.

(3) Az összevont alapú felügyelet nem terjed ki arra a harmadik országbeli biztosítóra, harmadik országbeli viszontbiztosítóra, amely esetében a székhely szerinti állam jogrendszere nem teszi lehetővé az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges információk átadását.

(4) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonás alól – egyedi mérlegelés alapján – mentesítést adhat azon vállalkozás tekintetében, amely az összevont alapú felügyelet szempontjait tekintve elhanyagolható jelentőségű vagy az összevont alapú felügyeleti körbe történő bevonása félrevezető eredményre vezetne (így különösen akkor, ha a részesedési viszonya előreláthatóan nem haladja meg az egy évet).

102. § (1) A Felügyelet az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítókról nyilvántartást vezet.

(2) A Felügyelet feladata azon magyarországi székhelyű viszontbiztosítónak e fejezet szerinti összevont alapú felügyelete, amely anyavállalata másik biztosítónak, viszontbiztosítónak vagy harmadik országbeli biztosítónak, viszontbiztosítónak, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik legalább egy másik biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban, vagy amely biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító vagy vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság leányvállalata.

(3) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó magyarországi székhelyű viszontbiztosító 2 munkanapon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek a (2) bekezdés szerinti anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszony létrejöttét, módosulását, illetve megszűnését.

(4) A 101. § (1) bekezdése alapján az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító az összevont alapú felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását a Felügyelet rendelkezésére köteles bocsátani, amikor első alkalommal kerül a 101. § (2) bekezdésének hatálya alá.

(5) Ha a viszontbiztosító anyavállalata, leányvállalata, olyan vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, illetőleg a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás első alkalommal kerül a 101. § (2) bekezdésének hatálya alá, akkor ezen vállalkozás nyilatkozatot köteles adni arról, hogy a viszontbiztosító összevont alapú felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja.

(6) Ha a Felügyelet be nem jelentett anya- és leányvállalati, valamint részesedési viszonyt állapít meg, határozatban hívja fel a viszontbiztosítót a viszony e törvényben meghatározottak szerinti kezelésére.

Adatszolgáltatási követelmények

103. § (1) Az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében a Felügyelet – rendszeresen vagy esetenként – jelentést, adatot, illetőleg információt kérhet az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítótól, amely köteles azt a Felügyeletnek megadni.

(2) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosítónak rendelkeznie kell az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges adatok és információk szolgáltatására alkalmas információs rendszerrel, illetve azok megbízhatóságát viszontbiztosító belső ellenőrzési rendszerrel.

(3) A 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás – ha jogszabály másként nem rendelkezik – köteles az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító részére megadni az összevont alapú felügyelet ellátásához szükséges minden adatot és információt.

(4) Ha a 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozás nem szolgáltatja az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító részére a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításához szükséges adatokat, akkor az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító köteles levonni a szavatoló tőkéből a 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozásában fennálló részesedés könyv szerinti értékét, valamint az ilyen vállalkozás részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét.

(5) A Felügyelet a 101. § (2) bekezdésében megjelölt vállalkozástól közvetlenül is kérhet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében szükségessé váló adatot és információt, amennyiben a vállalkozás a (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tett eleget.

Ellenőrzés

104. § A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében jogosult a 99. § szerinti ellenőrzésekre azoknál is, akikre az összevont alapú felügyelet kiterjed.

A Felügyelet nemzetközi együttműködése más országok felügyeleti hatóságaival az összevont alapú felügyeleti tevékenység tekintetében

105. § (1) Ha magyarországi székhelyű biztosító(k), viszontbiztosító(k) és más tagállamban vagy tagállamokban székhellyel rendelkező biztosító(k), viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító vagy vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság leányvállalatai, a Felügyelet az adott tagállamok felügyeleti hatóságaival kötött felügyeleti megállapodásban rögzíti, hogy a biztosító összevont alapú felügyeletét melyikük látja el.

(2) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátása érdekében más tagállam felügyeleti hatóságával szorosan együttműködik.

(3) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat más tagállam felügyeleti hatóságának átadja.

(4) A Felügyelet az összevont alapú felügyeleti feladatok ellátásához szükséges jelentéseket, adatokat és információkat harmadik ország felügyeleti hatóságának a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján adhatja át.

(5) A 104. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet más tagállam felügyeleti hatóságának kérésére is elvégezheti, valamint hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el. Az ellenőrzést kérő másik tagállam felügyeleti hatósága – az ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések betartásával – akkor is részt vehet az ellenőrzésben, ha nem saját maga végzi el az ellenőrzést.

(6) A 104. § szerinti ellenőrzést a Felügyelet harmadik ország felügyeleti hatóságának kérésére is végezhet, valamint a viszonosság mérlegelése alapján, illetőleg érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján hozzájárulhat, hogy azt a hozzájárulást kérő felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő végezze el.

(7) A Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatóságának rendelkezésére bocsátja az ugyanazon csoporthoz tartozó vállalkozás tulajdonosai és vezető állású személyei szakmai alkalmasságának és üzleti megbízhatóságának megállapítása érdekében szükséges információkat.

Összevont alapú felügyelet alá tartozó vállalkozások, illetve személyek közötti ügyletek

106. § (1) A Felügyelet feladata

a) a viszontbiztosító és

1. a viszontbiztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik,

2. a viszontbiztosító anyavállalata vagy viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás,

3. a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalata vagy más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

közötti ügyletek felügyelete;

b) a viszontbiztosító és azon természetes személy közötti ügyletek felügyelete, aki részesedési viszonnyal vagy ellenőrző befolyással rendelkezik

1. a viszontbiztosítóban vagy annak bármely leányvállalatában vagy bármely vállalkozásában, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik,

2. a viszontbiztosító anyavállalatában vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozásában,

3. a 2. pontban meghatározott vállalkozás más leányvállalatában vagy más vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletnek minősül különösen:

a) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír- és kölcsönügyletek,

b) a készfizető kezességvállalás és más jövőbeni vagy függő kötelezettségvállalás,

c) a szavatoló tőke számítása során figyelembe vett elemekkel kapcsolatos ügyletek,

d) a befektetéssel kapcsolatos ügyletek,

e) a viszontbiztosítási tevékenységgel kapcsolatos ügyletek (viszontbiztosítási és továbbengedményezési műveletek),

f) a költségek megosztása.

(3) A viszontbiztosító a jegyzett tőkéjének (részjegytőkéjének, induló tőkéjének) 5 százalékát meghaladó értékű, (1) bekezdés szerinti ügyletekről az összevont alapú felügyeleti adatszolgáltatásról szóló, a miniszter által kiadott rendelet rendelkezéseinek megfelelően a negyedéves adatszolgáltatás, illetve az éves beszámoló keretében küld jelentést a Felügyeletnek.

(4) A viszontbiztosítónak rendelkeznie kell olyan kockázatkezelési eljárással és belső ellenőrzési rendszerrel, beleértve a számviteli politikáját és a beszámolási rendszerét, amely alkalmas az (1) és (2) bekezdés szerinti ügylet meghatározására, mérésére és ellenőrzésére.

Korrigált szavatoló tőke megfelelés

107. § (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számításának célja annak ellenőrzése, hogy az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tőkéje fedezetet nyújt-e a korrigált szavatoló tőke szükségletére.

(2) Ha a viszontbiztosító leányvállalata vagy egy vállalkozása a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és ezen anyavállalat egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban, a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását minden biztosítónak, illetve viszontbiztosítónak el kell végeznie, amely anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik egy másik biztosítóban vagy viszontbiztosítóban.

(3) Ha több viszontbiztosító ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalata, a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító vagy a harmadik országbeli biztosító végzi el és adja át az összevont alapú felügyelet alá tartozó biztosító részére.

(4) Ha a biztosítói holding társaság vagy a viszontbiztosító maga is biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalata, a Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítását kizárólag a legfelső szinten levő anyavállalati biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító végezze el.

(5) A Felügyelet a viszontbiztosítót a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása alól abban az esetben mentesítheti, ha

a) a viszontbiztosító egy másik magyarországi székhelyű biztosító leányvállalata vagy egy másik magyarországi székhelyű biztosító részesedési viszonnyal rendelkezik a viszontbiztosítóban és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja,

b) a viszontbiztosító egy magyarországi székhelyű biztosítói holding társaság, illetőleg viszontbiztosító leányvállalata, és a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításába a biztosító és a biztosítói holding társaság vagy viszontbiztosító egyaránt bevonásra kerül,

c) egy másik tagállamban bejegyzett biztosító, biztosítói holding társaság vagy viszontbiztosító a viszontbiztosítónak anyavállalata vagy a viszontbiztosítóban részesedési viszonnyal rendelkezik és a 105. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a másik tagállam felügyeleti hatósága a viszontbiztosító összevont alapú felügyeletét ellátja,

d) a viszontbiztosító egy harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata vagy a viszontbiztosítóban egy harmadik országbeli biztosító vagy viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik és az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező biztosító a korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába bevonja,

e) a viszontbiztosító és más magyarországi székhelyű biztosító(k) vagy viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalatai és a biztosítói holding társaság, a viszontbiztosító vagy a harmadik országbeli biztosító korrigált szavatoló tőke számításába a viszontbiztosítót bevonja,

f) a viszontbiztosító és más tagállamban bejegyzett biztosító(k) vagy viszontbiztosító(k) ugyanazon biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalatai és a 105. § (1) bekezdés szerinti felügyeleti megállapodás alapján a tagállam felügyeleti hatósága az összevont alapú felügyeletüket ellátja.

(6) A Felügyelet az (5) bekezdés alapján mentesítést kizárólag abban az esetben adhat, ha teljesül az e törvény előírásaival egyenértékű követelményeknek megfelelő korrigált szavatoló tőke számítás és a szavatoló tőke a 101. § (2) bekezdése szerinti vállalkozások közötti megfelelő megosztása.

(7) A Felügyelet az (5) bekezdésben foglalt mentesítést harmadik országbeli viszontbiztosító esetén érvényben lévő felügyeleti megállapodás alapján adhatja meg.

A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása

108. § (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számításánál alkalmazható módszereket az 5. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését az 5. számú melléklet 3. számviteli konszolidáción alapuló módszer szerint számítja.

(3) Az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését az 5. számú melléklet 1. levonás és összeadás módszer szerint számítja.

(4) A Felügyelet egyedi elbírálás alapján az Szmt. szerint összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére nem kötelezett, az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelés számítására az 5. számú melléklet 2. követelmény levonás módszerét is engedélyezheti.

(5) Az 5. számú mellékletben megadott 1. és 2. módszernél az anyavállalat vagy a részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás közvetlen és közvetett, e törvény 1. számú mellékletében rögzített módon számított tulajdoni hányada szerinti arányosítást, a 3. módszernél pedig az Szmt. szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámoló készítésekor használt százalékos arányokat kell alkalmazni.

109. § (1) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során ugyanazon tőkeelemet, azon vállalkozások között, amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed, csak egyszer lehet számításba venni. Ennek érdekében a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során figyelmen kívül kell hagyni:

a) a viszontbiztosító minden olyan tőkeelemét, amelyet valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és

b) a viszontbiztosító leányvállalatának vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozásának minden olyan tőkeelemét, amelyet a viszontbiztosító saját szavatoló tőke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz, és

c) a viszontbiztosító leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, minden olyan tőkeelemét, amelyet a viszontbiztosító egy másik leányvállalata vagy egy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükségletének fedezeteként figyelembe vesz.

(2) Egy életbiztosító,

a) amelynek viszontbiztosító az anyavállalata vagy abban a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, eredménytartaléka és mérleg szerinti eredménye, vagy

b) bármely leányvállalatának vagy olyan vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéje

a korrigált szavatoló tőke számítása során kizárólag akkor vehető figyelembe, ha az annak a biztosítónak, amely leányvállalat vagy amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik egy vállalat, a szavatoló tőkéjébe beszámítható.

(3) A (2) bekezdésben foglaltaktól függetlenül nem vehető figyelembe:

a) a viszontbiztosító leányvállalata vagy a viszontbiztosító olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a viszontbiztosítónak az adott vállalkozás felé még kötelezettségvállalása keletkezhet, és

b) a viszontbiztosító jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben bármely leányvállalatának vagy bármely vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet, és

c) a leányvállalat vagy olyan vállalkozás, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, jegyzett, de még be nem fizetett tőkéjének azon része, amellyel összefüggésben a viszontbiztosító valamely más leányvállalatának vagy más vállalkozásának, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, még kötelezettségvállalása keletkezhet.

(4) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján más, olyan szavatoló tőke elemek beszámíthatóságát is korlátozhatja, amelyek nem állnak szabadon a viszontbiztosító rendelkezésére és előírhatja, hogy egy adott leányvállalati viszontbiztosító vagy egy olyan viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjének részét képező tétel a korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során csak akkor vehető figyelembe, ha az a leányvállalati viszontbiztosító vagy az olyan viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjébe is beszámítható.

(5) A (2)–(4) bekezdésekben meghatározott tőkeelemek összege nem haladhatja meg a leányvállalati viszontbiztosító vagy olyan viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjét.

(6) A korrigált szavatoló tőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni minden olyan tőkeelemet, amely a biztosító és

a) valamely leányvállalata vagy valamely vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy

b) a viszontbiztosító anyavállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, vagy

c) a b) pont szerinti vállalkozások valamelyikének másik leányvállalata vagy más vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik,

között kölcsönös finanszírozás eredményeként keletkezett.

(7) Kölcsönös finanszírozásnak tekintendő, ha egy viszontbiztosító leányvállalata vagy vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, olyan harmadik vállalkozásnak az anyavállalata, vagy olyan harmadik vállalkozásban rendelkezik részesedési viszonnyal, vagy olyan harmadik vállalkozás részére nyújt kölcsönt, amely közvetlenül vagy közvetetten rendelkezik a viszontbiztosító szavatoló tőkéjének, illetve saját tőkéjének valamelyik elemével.

(8) A korrigált szavatoló tőke számítása során figyelmen kívül kell hagyni azon tőkeelemeket is, amelyeket a korrigált szavatoló tőke számítására kötelezett biztosító leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke számítása során ugyan figyelembe vesz, de az a biztosító egy másik leányvállalata vagy másik vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, által nyújtott kölcsönös finanszírozást takar.

(9) Ha viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik hitelintézetben, befektetési vállalkozásban, pénzügyi vállalkozásban, akkor részesedésének könyv szerinti értékét, valamint az előbb említett vállalkozások részére nyújtott alárendelt kölcsöntőke könyv szerinti értékét le kell vonnia a korrigált szavatoló tőkéjének számítása során.

A biztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése

110. § (1) A 101. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába valamennyi leányvállalatát vagy olyan vállalkozását, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni.

(2) A Felügyelet egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a viszontbiztosító más tagállamban bejegyzett biztosítója vagy viszontbiztosítója – ha az leányvállalata vagy olyan vállalkozása, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik – szavatoló tőke szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításakor.

(3) Ha a viszontbiztosító biztosítói holding társaságon keresztül rendelkezik részesedési viszonnyal más biztosítóban, viszontbiztosítóban vagy harmadik országbeli biztosítóban, viszontbiztosítóban a közbenső biztosítói holding társaság szavatoló tőke szükségletét a viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke szükségletének számítása során nullának kell tekinteni, a szavatoló tőke elemei pedig megegyeznek a (3) bekezdésben megjelölt tőkekövetelmények számításánál figyelembe vehető tőkeelemekkel.

(4) Ha a harmadik országbeli biztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékű engedélyezési és szavatoló tőke követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a viszontbiztosító a harmadik országbeli kapcsolt biztosítója szavatoló tőke szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításakor.

(5) Ha a harmadik országbeli viszontbiztosítóra az e törvényben rögzítettekkel egyenértékű követelmények vonatkoznak, a Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján engedélyezheti, hogy a módosított szavatoló tőke megfelelés számításakor a viszontbiztosító, amely a harmadik országbeli viszontbiztosító leányvállalata vagy a harmadik országbeli viszontbiztosító vállalkozása, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükségletét és szavatoló tőkéjét az adott ország előírásainak megfelelően számított értéken vegye figyelembe.

(6) Ha a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti ország csak a biztosítókat tekintve rendelkezik az e törvényben foglaltaknak megfeleltethető engedélyezési és szavatoló tőke követelményekkel, a Felügyelet érvényben lévő felügyeleti megállapodáson alapuló egyedi mérlegelés alapján a biztosítókra vonatkozó előírásoknak megfelelően számított szavatoló tőke szükséglet és szavatoló tőke figyelembevételét is engedélyezheti a viszontbiztosító bevonásánál.

(7) A viszontbiztosító szavatoló tőkéjéből le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedésének könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításához szükséges információkat nem bocsátja a viszontbiztosító és a Felügyelet rendelkezésére. Így kell eljárni a 101. § (3) bekezdésében meghatározott esetekben is.

Biztosítói holding társaság, viszontbiztosító vagy harmadik országbeli biztosító leányvállalataként működő viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése

111. § (1) A 101. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelésének számításába a biztosítói holdingtársaság, a harmadik országbeli viszontbiztosító, illetve a harmadik országbeli biztosító valamennyi leányvállalatát vagy valamennyi vállalkozását, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, be kell vonni.

(2) A korrigált szavatoló tőke megfelelés számítása során az anyavállalatot úgy kell tekinteni, mintha viszontbiztosító lenne. A biztosítói holding társaság szavatoló tőke szükséglete nulla, a viszontbiztosító, a harmadik országbeli biztosító, illetőleg viszontbiztosító esetében pedig a 109. § (2)–(7) bekezdéseiben foglaltakat kell értelemszerűen alkalmazni.

(3) Az anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkező vállalkozás szavatoló tőkéjéből le kell vonni minden olyan leányvállalatában vagy minden olyan vállalkozásában, amelyben részesedési viszonnyal rendelkezik, fennálló részesedése könyv szerinti értékét, amely a korrigált szavatoló tőke megfelelés számításához szükséges információkat nem bocsátja a viszontbiztosító és a Felügyelet rendelkezésére.

A korrigált szavatoló tőke megfelelés értékelése

112. § (1) Az összevont alapú felügyelet alá tartozó viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését legalább a tárgyév utolsó napjára köteles kiszámítani. A korrigált szavatoló tőke szükséglet számítását és fedezetének kimutatását a viszontbiztosító a felügyelet részére történő adatszolgáltatásról szóló jogszabály rendelkezéseinek megfelelően, az éves beszámolóval egyidejűleg köteles a Felügyelet részére megküldeni.

(2) A viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése negatív, ha korrigált szavatoló tőkéje [az 5. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének a) pontja szerinti összeg] kevesebb, mint korrigált szavatoló tőke szükséglete [az 5. számú mellékletben meghatározott módszerek bármelyikének b) pontja szerinti összeg].

(3) Ha a 101. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelése (szolvenciája) negatív, a 70. § szanálási tervre vonatkozó előírásai szerint kell eljárni.

(4) A szanálási terv elutasítása vagy megvalósulásának meghiúsulása esetén a Felügyelet a 114. §-ban foglalt intézkedések megtételére jogosult.

IV. Fejezet

A FELÜGYELET ELJÁRÁSA, INTÉZKEDÉSEI

A Felügyelet eljárása

113. § Külföldi kérelmező kizárólag kézbesítési megbízottja útján fordulhat a Felügyelethez.

Intézkedések

114. § A Felügyelet a viszontbiztosító kötelezettségének teljesítése, a biztosítási piac biztonságának megóvása, valamint annak érdekében, hogy a viszontbiztosítási, valamint a képviseleti tevékenység e törvénynek, illetve ezen tevékenységekre vonatkozó más jogszabályoknak és a Felügyelet határozatainak megfeleljen, a Bit. 195. §-ában meghatározott intézkedéseket hozhatja.

115. § A Felügyelet a viszontbiztosítót, a viszontbiztosító ügyvezetőjét, valamint azt, aki az e törvényben foglalt tevékenységet engedély, illetve felügyeleti nyilvántartásba vétel nélkül végzi, felügyeleti bírság megfizetésére kötelezheti, ha az

a) megsérti e törvény vagy egyéb, a viszontbiztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait,

b) a felügyeleti határozatban előírtakat nem vagy nem határidőben teljesíti, vagy

c) a Felügyelet által elrendelt adatszolgáltatási vagy meghallgatási kötelezettségének határidőre nem tesz eleget.

116. § (1) A viszontbiztosító terhére kiszabható bírság összege 100 ezer forinttól 20 millió forintig terjedhet.

(2) A viszontbiztosító ügyvezetőjének a terhére kiszabható bírság összege 40 ezer forinttól 1 millió forintig terjedhet.

(3) Az e törvényben foglalt kötelezettségek súlyos megsértésének számít különösen

a) bármely engedélykérelemben vagy bejelentésben valótlan nyilatkozat, vagy a Felügyelet megtévesztésére alkalmas módon valótlan adat közlése,

b) jogszabálysértő szerződés kötése, vagy a szerződés kötésével kapcsolatos jogszabálysértés,

c) engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése, vagy, ha a viszontbiztosító viszontbiztosítási tevékenységhez nem kapcsolódó tevékenységet is végez.

(4) Az e törvényben vagy az e törvény alapján kiadott egyéb jogszabályokban meghatározott határidő, vagy a felügyeleti határozatban meghatározott határidő nem teljesítése esetén a késedelem minden napja után napi 50 ezer forint bírság szabható ki.

117. § (1) Engedély vagy bejelentés hiányában végzett viszontbiztosítási tevékenység megállapítása esetén a kiszabható bírság összege 2 millió forinttól 20 millió forintig terjedhet.

(2) A kiszabható bírság felső határa az (1) bekezdéstől eltérően az elért bevétel 200%-a, ha bevétel megállapítható.

A felügyeleti biztos

118. §51 A felügyeleti biztos kirendelésére és tevékenységére megfelelően alkalmazni kell a Bit. és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvénynek a felügyeleti biztosra vonatkozó rendelkezéseit.

A tevékenység felfüggesztése

119. § A Felügyelet a viszontbiztosító tevékenységét felfüggesztheti, ha a viszontbiztosító a tevékenység végzésére vonatkozó jogszabályi előírásokat nem teljesíti, de megalapozottan várható, hogy a felfüggesztés időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntethető. A felfüggesztés időtartama a hat hónapot nem haladhatja meg.

Az alapítási engedély visszavonása

120. § (1) A viszontbiztosító alapítási engedélyének visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a viszontbiztosító

a) az alapítási engedélyt a Felügyelet megtévesztésével, vagy jogszabálysértő módon szerezte meg,

b)52 az alapítási engedély közlésétől számított 90 napon belül a tevékenységi engedély iránti kérelmet nem nyújtja be, illetve a tevékenységi engedély közlésétől számított egy éven belül a tevékenységet nem kezdi meg,

c) az alapítási engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek már nem felel meg,

d) a viszontbiztosítókra vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsérti és a 114–115. §-okban meghatározott intézkedések nem vezettek eredményre,

e) viszontbiztosítási tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre,

f) működése súlyosan veszélyezteti, sérti, akadályozza a viszontbiztosítási piac megfelelő működését.

(2) A Felügyelet az alapítási engedély visszavonásával egyidejűleg határozatot hoz a viszontbiztosító végelszámolásáról, vagy kezdeményezi a felszámolását.

(3) Az alapítási engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítási piac biztonságának védelmét szolgálja. Ennek keretében – különösen – korlátozhatja vagy megtilthatja a viszontbiztosító eszközei feletti szabad rendelkezést.

A tevékenységi engedély visszavonása

121. § (1) A viszontbiztosítási tevékenység folytatására adott engedély egészben való visszavonására kizárólag akkor kerülhet sor, ha a viszontbiztosító

a) az engedély megadásától számított egy éven belül a viszontbiztosítási tevékenységét nem kezdte meg,

b) írásban lemond a tevékenységi engedélyéről,

c) hat hónapot meghaladóan szünetelteti viszontbiztosítási tevékenységét,

d) a viszontbiztosítási tevékenységi engedély megszerzéséhez előírt feltételeknek a Felügyelet felszólításában foglalt határidő lejártát követően sem felel meg,

e) a viszontbiztosítási tevékenység felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre,

f) tevékenységét megszünteti.

(2) A harmadik országbeli viszontbiztosító fióktelepe esetén – az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően – a tevékenységi engedély akkor is visszavonásra kerül, ha a harmadik országbeli viszontbiztosító tevékenységi engedélyét a székhely szerinti felügyeleti hatóság visszavonta.

(3) Az engedély visszavonása után új viszontbiztosítási szerződés nem köthető, a már létező viszontbiztosítási szerződésekben a viszontbiztosító által vállalt kötelezettségek nem növelhetők, és a viszontbiztosítási szerződések nem hosszabbíthatók meg.

(4) Az engedély visszavonásával egyidejűleg a Felügyelet köteles minden olyan intézkedés megtételére, amely a biztosítási piac biztonságának védelmét szolgálja. Ennek keretében – különösen – korlátozhatja vagy megtilthatja a viszontbiztosító eszközei feletti szabad rendelkezést.

(5) Az engedély visszavonásáról a Felügyelet köteles valamennyi tagállam felügyeleti hatóságát értesíteni, és az engedély visszavonását az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában közzétenni.

A Felügyelet tájékoztatási kötelezettsége

122. § (1) A Felügyelet az általa kiadott alapítási és viszontbiztosítási tevékenységi engedélyről, annak módosításáról vagy visszavonásáról szóló határozatát haladéktalanul megküldi a miniszternek, az MNB-nek, a cégbíróságnak, a Gazdasági Versenyhivatalnak és a biztosítók, viszontbiztosítók szakmai érdek-képviseleti szervezeteinek.

(2) Ha a Felügyelet a Bit. 195. §-a (1) bekezdésének j), r) s) és t) pontjaiban meghatározott intézkedéseket alkalmazza, ezen eljárásról köteles valamennyi tagállam felügyeleti hatóságát haladéktalanul értesíteni. A Bit. 195. §-a (1) bekezdésének j) pontjában meghatározott intézkedés alkalmazása esetén a Felügyeletnek meg kell jelölnie az intézkedéssel érintett pénzügyi eszközöket.

(3) A Bit. 195. §-a (1) bekezdésének j) pontjának alkalmazása esetén a Felügyelet az intézkedés meghozatala előtt az intézkedési szándékáról köteles a kockázatvállalás szerinti tagállam felügyeleti hatóságát értesíteni.

A felügyeleti díj

123. § (1) A viszontbiztosító, a külföldi viszontbiztosító magyarországi fióktelepe, képviselete a Felügyelet részére felügyeleti díjat fizet.

(2) A felügyeleti díj a (3)–(5) bekezdés szerint számított alapdíj, valamint a (6)–(7) bekezdés szerint számított változó díj összege.

(3) Az alapdíj az alapdíjegység és a (4) bekezdés szerinti szorzószámok szorzata. Az alapdíjegység ötvenezer forint.

(4) A szorzószám

a) viszontbiztosító részvénytársaság és harmadik országbeli viszontbiztosító magyarországi fióktelepe esetén: negyven,

b) viszontbiztosító szövetkezet esetén: tíz,

c) külföldi viszontbiztosító magyarországi képviselete esetén: egy,

d) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező viszontbiztosító fióktelepe esetén: negyven.

(5) A viszontbiztosító által fizetendő változó díj éves mértéke

a) a 3. számú melléklet szerint meghatározott minimális szavatoló tőke szükséglet 3,8 ezrelékének,

b) a biztosítástechnikai tartalékok könyv szerinti értéke 0,25 ezrelékének

összege.

(6) Ha az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepe által végez tevékenységet, az általa fizetendő változó díj éves mértéke a viszontbiztosító magyarországi fióktelepének éves beszámolója szerinti mérlegfőösszeg 0,1 ezreléke.

124. §53

Az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező viszontbiztosító fióktelep útján,
illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében
Magyarország területén végzett
tevékenységének felügyelete54

125. § (1)55 A Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében viszontbiztosítási tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító felügyeleti hatósága, illetve az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy – a Felügyelet előzetes értesítését követően – a Magyarország területén a határon átnyúló szolgáltatást, a fióktelepet ellenőrizze.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzésben a Felügyelet is részt vehet.

126. § (1)56 Ha a Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében tevékenységet végző, másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító megsérti a Magyarország területén hatályos előírásokat, illetve működésében a Felügyelet hiányosságokat észlel, a Felügyelet kötelezi a fióktelepet, illetve a viszontbiztosítót a szabályellenes helyzet megszüntetésére. Egyidejűleg tájékoztatja a székhely szerinti felügyeletet.

(2) Ha a fióktelep, illetve a viszontbiztosító a Felügyelet határozatában foglalt kötelezésnek határidőben nem tesz eleget, a Felügyelet értesíti a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságát, illetve kezdeményezi a szükséges intézkedések megtételét.

127. § (1)57 Ha a Felügyelet a rendelkezésére álló információk alapján úgy ítéli meg, hogy a másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító Magyarország területén fióktelepe útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenysége veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi biztonságát, értesíti a viszontbiztosító székhelye szerinti tagállam illetékes felügyeleti hatóságát.

(2) Ha a másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosító fióktelepének székhely szerinti felügyeleti hatósága a viszontbiztosító tevékenységi engedélyét visszavonta és erről a Felügyeletet értesítette, a Felügyelet köteles megtenni a szükséges intézkedéseket, hogy megakadályozza az érintett viszontbiztosítót a további viszontbiztosítási tevékenység folytatásában.

(3) Ha a fióktelep tevékenysége veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi biztonságát, a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatóságának kérésére a Felügyelet a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozhatja, illetve megtilthatja. A székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága az intézkedés iránti kérelmében köteles megjelölni az intézkedéssel érinteni kívánt pénzügyi eszközöket.

(4)58 Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkező viszontbiztosítónak a Magyarország területén fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint a viszontbiztosítótól adatszolgáltatást kérni.

Magyarország területén székhellyel rendelkező viszontbiztosító fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében más tagállam területén végzett tevékenységének felügyelete59

128. § (1)60 Ha a Magyarország területén székhellyel rendelkező viszontbiztosító másik tagállamban lévő fióktelepének tevékenysége veszélyezteti a viszontbiztosító pénzügyi biztonságát, a Felügyelet kérelemmel fordulhat a fióktelep tagállamának illetékes felügyeleti hatóságához, hogy az a fióktelep pénzügyi eszközök feletti szabad rendelkezését korlátozza, illetve megtiltsa. A Felügyelet kérelmében köteles megjelölni az intézkedéssel érinteni kívánt pénzügyi eszközöket.

(2) A Felügyelet kérelmére az illetékes felügyeleti hatóság jogosult a másik tagállamban lévő fióktelep útján, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységet a helyszínen ellenőrizni, valamint a viszontbiztosítótól adatszolgáltatást kérni.

A harmadik országban székhellyel rendelkező viszontbiztosító magyarországi fióktelepének felügyelete

129. § (1) A Felügyelet intézkedéseket tehet, ha a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság az adott viszontbiztosítóval, vagy annak bármely államban működő fióktelepével szemben olyan ok miatt alkalmazott intézkedést, amely a magyarországi fióktelep biztonságos működését érinti.

(2)61 Ha az illetékes felügyeleti hatóság kéri, a Felügyelet jogosult a Magyarország területén fiókteleppel rendelkező harmadik országbeli viszontbiztosító tevékenységét a helyszínen ellenőrizni, valamint attól adatszolgáltatást kérni.

(3)62 Viszonosság fennállásának esetén, illetve érvényben lévő felügyeleti együttműködési megállapodás alapján a Felügyelet hozzájárulhat, hogy a harmadik országbeli viszontbiztosító székhelye szerinti felügyeleti hatóság, illetve egy általa kijelölt könyvvizsgáló vagy egyéb szakértő a Magyarország területén lévő fióktelep tevékenységét a helyszínen ellenőrizze.

NYOLCADIK RÉSZ

A SZÜKSÉGHELYZET, A FELSZÁMOLÁS
ÉS A VÉGELSZÁMOLÁS SAJÁTOS SZABÁLYAI

A szükséghelyzet

130. § (1) Ha a viszontbiztosító

a) az esedékes és nem vitatott fizetési kötelezettségeinek pénzügyi fedezet hiánya miatt 5 munkanapon belül nem tesz eleget, vagy

b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, illetve a biztosítástechnikai tartalékainak fedezete nem kielégítő, vagy

c) biztonsági tőkéjének fedezete nem elegendő, illetve az előírt mérték alá csökkent, vagy

d) a szanálási, illetve a pénzügyi tervét a Felügyelet által meghatározott időn belül nem tudja végrehajtani, vagy

e) tevékenysége körében más olyan különösen súlyos veszélyhelyzet alakult ki, amely a viszontbiztosítási szolgáltatások biztonságát fenyegeti [a továbbiakban a)–e) pontok együtt vagy külön-külön: szükséghelyzet],

a Felügyelet a felszámolás elkerülése, valamint a biztosítási piac biztonságának érdekében szükségintézkedést tehet.

(2) Szükséghelyzetben a Felügyelet a 114. §-ban meghatározott intézkedéseket teheti.

(3) Ha a Felügyeletnek a 125–126. §-ok szerinti intézkedése nem vezetett eredményre, azaz a viszontbiztosító a székhely szerinti tagállam felügyeleti hatósága által megtett intézkedések ellenére, vagy a nem megfelelő intézkedés, vagy az intézkedés elmaradása miatt a továbbiakban is jogszabálysértő magatartást folytat, a Felügyelet – a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának értesítését követően – lépéseket tehet a további jogszabálysértés megakadályozására, beleértve a viszontbiztosító megakadályozását abban, hogy újabb viszontbiztosítási szerződéseket kössön.

(4)63 Ha a jogszabálysértést elkövető viszontbiztosító Magyarország területén valamely vállalkozásban tulajdonosi részesedéssel, illetve vagyoni értékű joggal rendelkezik, ez esetben a Felügyelet által alkalmazott intézkedés alapján – a hatályos jogi szabályozással összhangban – végrehajtás e vállalkozásra, vagy vagyoni értékű jogra vezethető.

A csődeljárás, a felszámolási eljárás és végelszámolás közös szabályai

131. § A viszontbiztosító elleni végelszámolás, felszámolási-, illetve csődeljárás esetén a Bit. 217–226. §-aiban előírt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

KILENCEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

132. § (1) E törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2)64

133–154. §65

Felhatalmazó rendelkezések

155. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a viszontbiztosítók éves beszámolókészítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait rendeletben állapítsa meg.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy

a) a biztosítástechnikai tartalékok tartalmát, képzésének és felhasználásának rendjét,66

b)–d)67

e)68

rendeletben szabályozza.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

156. § E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) Az Európai Parlament és a Tanács 1998. október 27-i 98/78/EK irányelve a biztosítási vagy viszontbiztosítási csoportok biztosítóinak, illetve viszontbiztosítóinak kiegészítő felügyeletéről.

b) Az Európai Parlament és a Tanács 2005. november 16-i 2005/68/EK irányelve a viszontbiztosításról és a 73/239/EGK, a 92/49/EGK tanácsi irányelv, valamint a 98/78/EK és a 2002/83/EK irányelv módosításáról.

c)69 Az Európai Parlament és a Tanács 2007. szeptember 5-i 2007/44/EK irányelve a 97/49/EGK tanácsi irányelvnek és a 2002/83/EK, a 2004/39/EK, a 2005/68/EK és a 2006/48/EK irányelvnek a pénzügyi szektorbeli részesedésszerzések és részesedésnövelések prudenciális értékelésének eljárási szabályai és az értékelés kritériumai tekintetében történő módosításáról.

1. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez70

1. A közvetett tulajdon arányának megállapításához a köztes vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadot meg kell szorozni a köztes vállalkozásnak az eredeti vállalkozásban fennálló tulajdoni vagy szavazati hányadával.

2. A köztes vállalkozáson keresztül fennálló közvetett tulajdont a számítás szempontjából nem kell figyelembe venni akkor, ha a köztes vállalkozásban a közvetlen és a köztes tulajdon együttes aránya nem éri el a minősített befolyás mértékét.

3. Természetes személyek esetében a közeli hozzátartozók által birtokolt, illetve gyakorolt tulajdoni vagy szavazati hányadokat egybe kell számítani.

4. A szavazati jogokat a tulajdoni hányadokkal azonos módon kell számításba venni.

2. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez

A viszontbiztosítói ügymenet kiszervezés

I. A viszontbiztosító által ki nem szervezhető feladatok:

1. a viszontbiztosító szervezeti kialakításával kapcsolatos feladatok;

2. a kockázat elvállalása;

3. a belső ellenőrzési tevékenység;

4. a mérlegelemzés és a szavatoló tőke számítás;

5. a személyzeti ügyekben való döntés;

6. a viszontbiztosítási és továbbengedményezési szerződés megkötése.

II. A Felügyeletnek bejelentendő kiszervezések:

1. az aktuáriusi feladatok;

2. az elektronikus adatfeldolgozás;

3. a kárrendezés;

4. a vagyonkezelési tevékenység.

3. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez

A minimális szavatoló tőke szükséglete
(éves számítás)

1. A minimális szavatoló tőke szükséglete az előző évhez képest nem csökkenhet nagyobb arányban, mint amilyen arányban a nettó függőkártartalék csökkent az előző év végi záróállományhoz viszonyítva. Ezért a minimális szavatoló tőke szükséglete

ahol:

2. f1 a tárgyévi záró nettó (a továbbengedményezésbe adott rész levonásával számított) függőkártartalék;

3. f0 a tárgyévi nyitó nettó (a továbbengedményezésbe adott rész levonásával számított) függőkártartalék;

4. S* az előző évi minimális szavatoló tőke szükséglet;

5. S0 = max (E1, E2), azaz a bevételi indexként adódó első eredmény és a kárindexként adódó második eredmény közül a nagyobbik.

Az első eredmény (bevételi index) számítása

6. Az első eredmény számítása a következőképpen történik:

E1 = (a1 × 0,18 + a2 × 0,16) × c,

ahol a jelölések értelme a következő:

7. a1 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 50 000 000 eurót meg nem haladó része;

8. a2 a 9. pont szerinti a-val jelölt összeg 50 000 000 eurót meghaladó része;

9. a az aggregált helyesbített tárgyévi bruttó díjelőírás és az aggregált helyesbített tárgyévi bruttó megszolgált díj közül a nagyobbik, azaz

a = max(aw, ae),

ahol:

10.

és

11.

ahol az egyes tagok jelentése a következő:

12. aw1 azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződések tárgyévi bruttó díjelőírása, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelőírást is, levonva viszont a törölt díjakat, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:

a) a díjak meghatározása morbiditási táblázatok alapján, aktuáriusi elven történik;

b) a kor növekedésének megfelelő matematikai tartalék képzésére kerül sor;

c) a díj megfelelő biztonsági pótlékot tartalmaz;

d) a biztosító legkésőbb a 3. biztosítási év végéig felmondhatja a szerződést;

e) a szerződés biztosítja a biztosítási díj emelésének vagy a szolgáltatás csökkentésének lehetőségét az érvényben lévő szerződések vonatkozásában is;

13. aw2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatok tárgyévi bruttó díjelőírása, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelőírást is, levonva viszont a törölt díjakat;

14. aw3 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 12. és 13. pontjaiban foglaltakon kívüli tárgyévi bruttó díjelőírás a nem élet ágban, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó díjelőírást is, levonva viszont a törölt díjakat;

15. ae1 azon egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződések tárgyévre eső bruttó megszolgált díja, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat, amelyek megfelelnek a 12. pont a)–e) alpontjaiban foglalt feltételeknek;

16. ae2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatok tárgyévre eső bruttó megszolgált díja, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat;

17. ae3 a 15. és 16. pontokban foglaltakon kívüli tárgyévre eső bruttó megszolgált díj, beleértve az aktív viszontbiztosításból származó megszolgált díjakat is, levonva viszont a törölt díjakat;

és ahol

18. c az utolsó három üzleti év káralakulása alapján számított saját megtartási arányszám, melynek értéke azonban nem lehet 0,5-nél kevesebb, azaz

ahol

19. dn az utolsó három üzleti év kárfelhasználásának saját megtartásban maradó része, azaz

dn = dn+Fn3–Fn0,

és

20. db az utolsó három üzleti év bruttó kárfelhasználása a viszontbiztosító részének levonása nélkül, azaz

db = db+Fb3–Fb0,

ahol

21. bn az utolsó három üzleti év kárkifizetésének és szolgáltatásának saját megtartásban maradó része;

22. Fn3 a nettó függőkártartalék a hároméves időszak végén;

23. Fn0 a nettó függőkártartalék a hároméves időszak kezdetén;

24. bb az utolsó három üzleti év bruttó kárkifizetése és szolgáltatása;

25. Fb3 a bruttó függőkártartalék a hároméves időszak végén;

26. Fb0 a bruttó függőkártartalék a hároméves időszak kezdetén.

A második eredmény (kárindex) számítása

27. A második eredmény számítása a következőképpen történik:

E2 = (b1 × 0,26+b2 × 0,23) × c,

ahol a jelölések értelme a következő:

28. b1 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 35 000 000 eurót meg nem haladó része;

29. b2 a 30. pont szerinti b-vel jelölt összeg 35 000 000 eurót meghaladó része;

30. b az átlagolási időszak átlagos bruttó kárfelhasználása, azaz

ahol

31. k az átlagolási időszak hossza években: 3 év; kivéve, ha a biztosító utolsó évi díjbevételének legalább hatvan százaléka együttesen a hitel, vihar, fagy, jégkár kockázatokra kötött szerződésekből származik; ekkor az átlagolási időszak 7 év. Amennyiben a biztosító kevesebb ideje működik, akkor k a lezárt üzleti évek száma. Az átlagolási időszak az utolsó lezárt üzleti évvel zárul.

32. bj az átlagolási időszak j-edik évének helyesbített bruttó kárkifizetése, azaz

ahol

33. bj1 a 12. pont a)–e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív viszontbiztosításból eredő bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási időszak j-edik évében;

34. bj2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási időszak j-edik évében, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő kárkifizetések kármegtérülésekkel csökkentett értékét;

35. bj3 a 33. és 34. pontokban foglaltakon kívüli bruttó kárkifizetés kármegtérülésekkel csökkentett értéke az átlagolási időszak j-edik évében, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő kárkifizetések kármegtérülésekkel csökkentett értékét. A Bit. 1. számú melléklet A) rész 18. ágazat esetében kárkifizetés helyett a teljesített segítségnyújtási szolgáltatások költségeit kell figyelembe venni;

és ahol

36. Fk a bruttó függőkártartalék helyesbített értéke az átlagolási időszak végén, azaz

37. F0 a bruttó függőkártartalék helyesbített értéke az átlagolási időszak kezdetén, azaz

ahol az egyes tagok jelentése a következő:

38. Fk1 a 12. pont a)–e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak végén;

39. Fk2 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalékot;

40. Fk3 a 38. és 39. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak végén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalékot;

41. F01 a 12. pont a)–e) alpontjainak megfelelő direkt egészség-, illetve betegségbiztosítási szerződésekből, illetve az ilyen szerződések utáni aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak kezdetén;

42. F02 a Bit. 1. számú melléklet A) rész 11., 12. és 13. ágazatokból eredő bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalékot;

43. F03 a 41. és 42. pontokban foglaltakon kívüli bruttó függőkártartalék értéke az átlagolási időszak kezdetén, ideértve az aktív viszontbiztosításból eredő bruttó függőkártartalékot;

továbbá ahol

44. a 27. pontban szereplő c tényező azonos a 18. pontban meghatározott c tényezővel.

4. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez

Megfeleltetési szabályok

Azt a pénznemet, amelyben a viszontbiztosító kötelezettségeit teljesíteni köteles, a mindenkori devizajogszabályoknak megfelelően a következő rendelkezések alapján kell meghatározni:

1. Ha a szerződésben meghatározott fedezetet egy meghatározott pénznemben fejezték ki, akkor a deviza megfeleltetési szabályok szempontjából a biztosító kötelezettségeit ebben a pénznemben fennállónak kell tekinteni.

2. A viszontbiztosító biztosítástechnikai tartalékai fedezetéül szolgáló eszközöket az 1. pontban meghatározott pénznemben fennálló követelésekbe kell fektetni.

3. Nem élet-viszontbiztosítások esetében, ha egy szerződés által nyújtott fedezet semmilyen devizában sincs kifejezve, úgy a viszontbiztosító kötelezettségei annak az országnak a hivatalos fizetőeszközében értendők, amelyben a kockázat felmerül.

4. Nem élet-viszontbiztosítások esetén a 2. pontban foglalt szabálytól eltérően, abban az esetben, ha adott szerződés esetében valószínűsíthető, hogy a kötelezettségek teljesítésének pénzneme meg fog egyezni a díjfizetés pénznemével, a viszontbiztosító választhatja azt a lehetőséget, hogy ezeket a kötelezettségeket a devizamegfeleltetési szabályok szempontjából a díjfizetés pénznemében tartja nyilván. A 2. pontban foglalt főszabálytól való eltérésről és annak indokairól a viszontbiztosítónak a Felügyeletet tájékoztatnia kell.

5. Nem élet-viszontbiztosítások esetében, ha a viszontbiztosítónak egy olyan kárt jelentenek be, amelyet a fenti szabályok alkalmazásától eltérő, más pénznemben kell rendezni, úgy a biztosító kötelezettségei ebben a pénznemben kifejezettnek tekintendők, mindenekelőtt abban a pénznemben, amely a biztosító által fizetendő kártérítést megállapító bírósági ítéleten vagy a viszontbiztosító és a viszontbiztosított közötti megállapodáson alapszik.

6. Nem élet-viszontbiztosítások esetében, ha a viszontbiztosító egy szerződéshez kapcsolódó jövőbeli kárkifizetésének pénznemét a viszontbiztosító meg tudja becsülni, de ez eltér attól a pénznemtől, amit a fenti eljárások szerint alkalmaznia kellene, a viszontbiztosító alkalmazhatja az általa becsült, kárkifizetésre vonatkozó pénznemet a deviza megfeleltetési szabályok szempontjából. A Felügyeletet az eltérésről és annak indoklásáról tájékoztatnia kell.

7. A viszontbiztosító mentesülhet a 2. pontban előírt kötelezettség alól, ha annak végrehajtása azt eredményezi, hogy az adott pénznemben köteles lenne a más pénznemekben lévő eszközeinek 7 százalékát meg nem haladó eszközt tartani.

8. A viszontbiztosítónak lehetősége van arra, hogy egy bizonyos pénznemben fennálló kötelezettségei 30 százalékát meg nem haladó összeget a 2. pontban foglalt eszközöktől eltérő eszközökben tartson. A különböző pénznemekben tartott eszközök összege azonban nem lehet kisebb a különböző pénznemekben lévő összes kötelezettség összegénél.

5. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez

A korrigált szavatoló tőke számítására
alkalmazandó módszerek

1. Levonás és összeadás módszer

Ha a viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált tőke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani:

a) a viszontbiztosító szavatoló tőkéjének és a leányvállalati biztosító, viszontbiztosító vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjéből az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező viszontbiztosító tulajdoni hányadával arányos részének összege,

b) a leányvállalati biztosító, viszontbiztosító vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező viszontbiztosítóban lévő befektetései könyv szerinti értékének, az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező viszontbiztosító szavatoló tőke szükségletének, és a leányvállalati vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükséglete arányos részének összege.

Egy viszontbiztosító, amely leányvállalat vagy abban egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőkéjének és szavatoló tőke szükségletének meghatározása során ugyanazon részesedési arányokkal kell számolni. A szavatoló tőke számításánál és a szavatoló tőke szükséglet meghatározásánál a közvetett részesedéseket is figyelembe kell venni.

2. Követelmény levonás módszer

Ha a viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált szavatoló tőke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani:

a) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező viszontbiztosító szavatoló tőkéje,

b) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező viszontbiztosító szavatoló tőke szükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben egy vállalkozás részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükséglete arányos részének az összege.

A szavatoló tőke számításakor a befektetések bevonása során az Szmt.-ben meghatározott társult vállalkozások konszolidálására vonatkozó szabályok szerint kell eljárni.

3. Számviteli konszolidáción alapuló módszer

Ha a viszontbiztosító anyavállalat vagy részesedési viszonnyal rendelkezik, akkor korrigált szavatoló tőke megfelelését az Szmt. összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó előírásai szerint összeállított összevont (konszolidált) beszámolók alapján számítja.

Az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező viszontbiztosító korrigált szavatoló tőke megfelelését az a) és b) pontban foglaltak különbségeként kell számítani:

a) az összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tőke,

b) az anyavállalati vagy részesedési viszonnyal rendelkező viszontbiztosító szavatoló tőke szükséglete és a leányvállalati vagy olyan biztosító, viszontbiztosító, amelyben a viszontbiztosító részesedési viszonnyal rendelkezik, szavatoló tőke szükséglete – amely az összevont (konszolidált) beszámolók összeállítása során használt százalékos arányok figyelembevételével lett meghatározva – arányos részének összege vagy az összevont (konszolidált) alapon számított szavatoló tőke szükséglet.

6–7. számú melléklet a 2007. évi CLIX. törvényhez71

Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó Kft.
A Nemzeti Jogszabálytárban elérhető szövegek tekintetében a Közlönykiadó minden jogot fenntart!